AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGYETEM KONCEPCIÓJA ÉS GYAKORLATBA VALÓ ÁTÜLTETÉSE MŰKÖDÉSI TERÜLETEK, MŰKÖDÉSFEJLESZTÉSI ÉS MINŐSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK, EGYÉNI, INTÉZMÉNYI ÉS TÁRSADALMI HASZNOK
Dr. Gilly Gyula
1 Budapest, 2014. november 25
AZ EGYETEMEK LEHETŐSÉGEI ÉS SZEREPE AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETÉN Az egyetemek sokat tehetnek dolgozóik, hallgatóik és környezetük egészsége érdekében: nagy szervezetekként –az egészség iránti elkötelezettség beépítése szervezeti kultúrájukba, működési
folyamataikba és struktúrájukba, egészséget támogató környezetet megteremtése; nagy munkáltatókként – dolgozóik jóllétét elősegítő menedzsment, kommunikáció és működés
a kutatás és képzés kreatív központjaiként – egészséggel kapcsolatos tudás, megértés fejlesztése,
alkalmazása; a jövő döntéshozóinak, értelmiségeinek képzőhelyeiként –elkötelezettség és megértés
kialakítása az egészség és fenntarthatóság szempontjainak az érvényesítése és az ezzel kapcsolatos egyéni és társadalmi felelősség tekintetében; a hallgatók függetlenedésének és szocializációjának színtereként –az egészséges és
egészségtudatos egyéni és közösségi fejlődés előmozdítása helyi és országos tudásközpontokként – az egészségközpontú és fenntartható közpolitikák és
ügyek alakítása, képviseletébe, előmozdítása
A TRIPOD Good Policy Design
Political implementation
Technical implementation
A TRIPOD Egy társadalmi program sikerességéhez három feltételnek kell egymással összhangban és egyenszilárdságú módon teljesülnie: 1.) „Jó” koncepció 2.) Adminisztratív és technikai megvalósítás
3.) Politikai megvalósítás A három lábú szék az egyik legstabilabb szerkezet, feltéve, hogy lábai nagyjából azonos teherbírásúak, azonos
hosszúságúk stb. de azonnal felborul ha pl.: az egyik láb hiányzik, vagy a lábak hosszúsága, illetve
teherbírása lényegesen eltérő …. A „jó koncepció”, az effektív technikai és politikai implementáció szempontjait egymással összefüggésben kell vizsgálni a továbbiakban.
FŐBB TÉMAKÖRÖK 1.) Miért egészségfejlesztő egyetem?
Hogyan jutott el a népegészségügy a higiéniai viszonyoktól a járványügyön át, a biomedicinális prevención keresztül a közösségi terekig és az egyetemekig?
Az egészség mélyebb értelmezése. Miért „mindenki biznisze”?
Miért nem luxus? Miért nem perifériás? Miért mainstream? Miért nem „lila-köd”?
2.) A közösségi terekben történő egészségfejlesztés, szervezetfejlesztési és projekt menedzsment módszerek
Mint koncepció és mint megvalósítási stratégia
Szervezetfejlesztési és projekt menedzsment módszerek
A big-bang reform és a racionális-komprehenzív modell veszélyei, korlátai
a „disjointed incrementalism” és a „muddling through” csapdája
„Tudatos pragmatikus opportunizmus”
3.) Mitől egészségfejlesztő az egyetem? Lehetőségek, korlátok.
A „jó” koncepció egyes tartalmi kérdései
Adminisztratív és politikai megvalósítás egyes tartalmi kérdései
4.) Megvalósítási projekt egyes kérdései
1.) MIÉRT EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGYETEM? A kutak vizétől a járványokon át az egészségfejlesztő egyetemekig
6
A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GONDOLAT FEJLŐDÉSE: Hogy jutottunk a kutak vizétől a járványokon át az egyetemi, iskolai, munkahelyi közösségekig? XIX. sz.: Higéniai megközelítés: Nagyvárosi szenny, nyomor, betegségek felszámolása, biztonságos ivóvíz és élelmezés Fókusz: földrajzi, Hangsúly: környezet, Gondolkodásmód: mechanikus; Megoldásai: utak, járdák kikövezése, csatornázás, hulladék és szennyvíz kezelés, biztonságos ivóvíz ... (baktériumok felfedezése, 1882)
XX. sz.: Higénia + Járványügy: Közegészségügy kiegészül a Járványüggyel és az egyéni szintű prevencióval - Immunizáció, vakcinák …
Téves oki kapcsolat feltételezése az új orvosi technológiák, gyógyszerek, eljárások megjelenése és a halálozási, megbetegedési ráták javulása között (v.ö.: McKewan)
Járványok lecsengése – krónikus nem fertőző betegségek előtérbe kerülése
XX. sz. vége – XXI.sz.: „új public health”: egészségi állapotot meghatározó faktorok, prevenció, ökológiai gondolkodás Új hangsúly: közösségi terek, az egészségi állapotot meghatározó faktorok (környezeti, társadalmi egyéb); holisztikus szemlélet –”SETTINGS BASED APPROACH” Health for all by 2000, (Alma Ata declaration 1977); Ottawa Charter for Health Promotion, (1986); WHO Healthy Cities project Újabb közösségi terek fókuszba állítása (pl.: iskolák, börtönök, munkahelyek, EGYETEMEK)
New Public Health: Professional and public concern with the effect of the total environment in health
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGYETEMEKKEL KAPCSOLATOS KONCEPCIÓK, MÓDSZEREK ÉS MEGKÖZELÍTÉSEK ÖSSZEFÜGGÉSEI
Alapelv • Az egészség nem pusztán a betegségek hiánya • Hanem az egyének és közösségeik általános testi, lelki, fizikai, környezeti jólléte
Átfogó koncepciók, programok • Egészséget Mindenkinek ( + Egészség Mindenben) • Fenntartható Fejlődés ( + Környezet,Társadalom, Gazdaság, Közösség, Egyén összhangja)
Megközelítések, módszerek
• Közösségi színtereken történő egészségfejlesztés
• Szervezetfejlesztés, változás menedzsment, projekt mgmt • Holisztikus szemlélet • Hosszútáv vs Rövid táv • Networking – elkötelezettség, innováció, változás
• „Bottom up” vs „Top down”
2.) A KÖZÖSSÉGI TEREKBEN TÖRTÉNŐ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS • Adalékok a „jó” Koncepcióhoz, és a hatékony
megvalósítási stratégiához, • Szervezetfejlesztési és projekt menedzsment
megközelítés
A KÖZÖSSÉGI TEREKBEN TÖRTÉNŐ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI MEGKÖZELÍTÉS GYÖKEREI, FEJLŐDÉSE
Az egészség elsősorban nem az orvosi beavatkozások eredménye. Sokkal inkább társadalmi-gazdasági produktum, amely környezeti, társadalmi, gazdasági, magatartási és genetikai faktorok komplex egymásra hatásának eredményeként jön létre.
„Az egészséget emberek kreálják és élik meg a mindennapi életük színterein, ott ahol tanulnak, dolgoznak, játszanak és szeretnek. Az egészség a magunkról és másokról való gondoskodás eredményeként jön létre azáltal, hogy
az egyén képes döntéseket hozni és kontrollt gyakorolni az életkörülményeivel kapcsolatosan…. a társadalom és a közösség, olyan feltételrendszert biztosít, amely a közösség összes tagja számára biztosítja a lehető legjobb egészség elérését.”
Fontos következmények
(Ottawa Charter, 1987)
Hangsúly áttevődés a környezeti és a közösségi terekre, az olyan korábbi probléma orientált, biomedikális megközelítésektől, amely specifikus kockázati csoportok egészségtelen magatartását helyezte a fókuszba
Az egészség témák és a fenntartható fejlődés koncepció konvergenciája
Egészséget támogató társadalmi, gazdasági, közösségi, természeti környezet fókuszba kerülése
Megfordítva: az egészségfejlesztés a társadalmi, gazdasági, közösségi, természeti környezet összehangolt, az egyén jóllétét középpontba állító fejlesztéseire (is) irányul
Equity, társadalmi igazságosság, szolidaritás, egyenlőtlenségek mérséklése – kihagyhatatlan szempont
(Rio Declaration; Agenda 21; (UN, 1992))
KÖZÖSSÉGI TÉRBEN TÖRTÉNŐ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS (1)
ALAPELVEK ÉS NÉZŐPONTOK Az egészség holisztikus és szocio-ökológiai értelmezése
A közösségi tér, amelyben az ember él, tanul, dolgozik alapvetően meghatározza egészségét
Egyéni és környezeti faktorok dinamikus interakciója az egészségi állapot meghatározásában
Fókusz: populáció, policy, környezet Equity és társadalmi igazságosság Fenntarthatóság, környezettudatosság Közösségi részvétel Enablement, empowerment Kooperáció – ágazatok, szervezetek, szervezeti egységek, egyének között Konszenzus, mediáció, konfliktusok feloldása Advocacy - Az egészség ügyének képviselete Közösségi tér mint szociális rendszer – az egészséget előmozdító szervezeti kultúra, funkciók,
normák, értékek és struktúra
Fenntartható integratív akciók A közösségi terek, mint egymástól kölcsönösen függő ökoszisztémák
KÖZÖSSÉGI TÉRBEN TÖRTÉNŐ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS (2)
FOLYAMATOK ÉS TECHNIKÁK Az egészségügy kész rendszert kínál a megbetegedések kezelésére, DE nincs olyan
rendszer, vagy intézmény, amely magával az egészséggel foglalkozna. Az egészség ezért minden –alapvetően más problémára szerveződött- rendszerben,
intézményben kell megtalálja a helyét. Ennek egyik bevált eszköze a szervezet-fejlesztési (OD) folyamat, amely megpróbálja
beazonosítani
hogyan tud az egészség hozzájárulni a rendszer jobb teljesítményéhez?
hogyan lehet az egészség iránti elkötelezettséget és az egészségbe való befektetést beágyazni a struktúrákba, mechanizmusokba, kultúrába és a tanuló szervezet rutin működésébe?
A szervezetfejlesztés leghatékonyabban egy projekt létrehozásával, projekt menedzsment
eszközökkel vihető végbe (amely facilitálja az innovációt, a kooperációt, a fejlesztéseket, a változtatásokat és mobilizál) TECHNIKÁK: systems theory, szervezetfejlesztés, szervezetelmélet, szervezetpszichológia,
menedzsment, projekt menedzsment, tervezés, döntéselmélet … ú.n. szoft módszerek ( pl.: Soft Systems Methodology, Strategic Choice Approach … )
KÖZÖSSÉGI TÉRBEN TÖRTÉNŐ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS (3) KULCS FOLYAMATOK – A PROJEKT MENEDZSMENTJÉBEN Egy közösségi térben történő egészségfejlesztési projekt kulcsfontosságú folyamatai: A szervezeti kultúrát, folyamatokat és struktúrát érintő kellő érzékenységgel és
bölcsességgel tervezett változtatás menedzsment
„Policy development” Az egészség szempontjainak beépítése a szervezeti döntéshozatalba Új ismeretek, készségek és képességek behozatala a működésbe -
retrofitting
Az egészség integrálása a minőségirányítási, minőségbiztosítási, audit
és értékelési rendszerekbe, folyamatokba – e rendszerek fejlesztése során
Ezek együtteseként: az egyetem egészének a szervezetfejlesztése történik,
nem pedig egy egészségfejlesztő projekt zárványként való futtatása az egyetem szervezetén belül!
KÖZÖSSÉGI TÉRBEN TÖRTÉNŐ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS (4)
A HÁROM KULCSFONTOSSÁGÚ ÖSSZETEVŐ 1) Egészséget elősegítő tanulási, munka környezet és életfeltételek
Aktívan keresik a módját annak, hogyan fejlesszék a dolgozók, hallgatók és egyéb résztvevők egészségét, jóllétét
Szervezeti intézkedések a támogató tanulási- és munka környezet kialakítása érdekében
2) Egészség integrálása a szervezet és a közösségi tér napi rutin tevékenységeibe,
folyamataiba – „termelési folyamat” és a „termék” egészséghatása
Hol és hogyan jelenik meg az egészség a kurrikulumban? Tudatosul-e a hallgatókban, hogy tanult szakmájuk gyakorlása során jelentős hatásuk van mások egészségére és ebben felelősségük van?
A hallgatók a képzés révén rendelkeznek-e ismeretekkel, képességekkel, készségekkel ahhoz, hogy szakmájuk gyakorlása során képesek legyenek pozitív hatással lenni mások egészségére?
A képzési módszerek visszatükrözik-e az egészség iránti elkötelezettséget és alapelveket (pl.: részvétel, empowerment, támogató környezet); „Topic-based” versus „Problem based” tanulás
Kollégium, menza, büfé, sportlétesítmények, hallgatói szolgáltatások, rászoruló hallgatók …
Az egyetemi környezet, mint a hallgatók alapvető jelentőségű szocializációs közege az egészséget és a pozitív egészségkultúra kialakulását segíti-e elő?
A kutatási profil megfelel-e az egészség iránti elkötelezettségnek?
3) A tágabb közösségre való kihatás, kisugárzás – harmadik funkció
KIHÍVÁSOK A MEGVALÓSÍTÁS SORÁN Racionális-komprehenzív rendszerszintű átalakítási paradigma
Túl sok mindenre terjedhet ki, szinte biztos, hogy nem lehet mindent egyszerre akarni
Absztrakciós tendenciák, szakértői autokrácia, párbeszéd, viták rövidre zárása technokratikus alapon
Etikailag ellentmondásos és politikailag megosztó lehet
Health fascism, üldözéses prevenció veszélyei
„Muddling through” és „disjointed incrementalism”
Elveszhet a lényeg, ad hoc ötleteléssé, egymással összefüggésben nem lévő, esetlegesen ellentmondásos intézkedések halmazává válhat
„Tudatos opportunizmus”
Létezik egy átfogó koherens koncepció és megvalósítási terv
De szándékoltan csak azokra a területekre fókuszál a megvalósítás, ahol el lehet indulni, eredményeket lehet elérni
Hosszú távú vízió és koncepció – rövid távon felmutatható eredmények összhangba hozása
3.) MITŐL EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGY EGYETEM? Tartalmi szempontok a „JÓ” koncepcióhoz Lehetőségek •
Az általános működés terén
•
A képzés, a kurrikulum és a képzési folyamat terén (tartalom & módszertan)
•
A kutatás, fejlesztés, innováció terén
•
A hallgatók önállósodása, fejlődése és szocializációs folyamatai terén
•
A tágabb környezettel való kapcsolat terén
Korlátok, nehézségek
FŐBB CSELEKVÉSI TERÜLETEK Általános működés, menedzsment, szervezeti kultúra, „légkör”
Hallgatók önállósodása, szocializációja, személyes és közösségi fejlesztések
Policy and Planning
Fizikai környezet
Akadémiai fejlesztések Tanterv, tananyag, tartalmi és módszertani megújítás Kutatás
Külső kapcsolatok, harmadik funkció
AZ EGYETEMEK ÉS AZ EGÉSZSÉG ÜGYE A XXI. SZÁZADBAN Az egyetem kulcsfontosságú szerepei: Tanulás, képzés, fejlesztés és a kutatás központja Kreativitás, innováció központja
a tanulási folyamatban a tudás és megértés alkalmazásában Tartalmi és módszertani megújulás – (kompartmentalizált „topic-based learning vs integrált „problem based learning” felé)
Az egyetem az a közeg, amelyben a hallgatók önállósodása, és önálló életvitellel kapcsolatos
készségeinek kialakulása lezajlik. Fontos életesemények színtere. Idősebb hallgatók A helyi, nemzeti, és nemzetközi közösség partnere, erőforrása Gazdálkodó szervezet és a hazai és nemzetközi felsőoktatási piaci verseny szereplője – imidzs, teljesítmény, minőség, eredményesség és gazdálkodás A „Health Promoting University” mozgalom sikere azon áll, hogy az egyetemek mennyire képesek
Felismerni és felvállalni az egészséggel kapcsolatos felelősségüket, szerepüket Az egészség iránti elkötelezettségüket beépíteni működési folyamataikba, eljárásaikba, és érvényesíteni mindennapi működésükben
Ugyanakkor, realisztikusnak kell lenni az elérhető egészség nyereségeket illetően – főként
az egyetemeket érintő korlátok, kényszerítő körülmények fényében
EGYETEM ÉS AZ EGÉSZSÉG – LEHETŐSÉGEK (1) ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉS TERÜLETÉN
Az egyetemek nagy szervezetek, ahol sok hallgató tanul, sok ember dolgozik, él társasági életet, szocializálódik és vesz igénybe sokféle szolgáltatást, pl.: étkezés, büfé, sportszolgáltatások, közlekedés stb.
Az egyetemek a legnagyobb munkáltatók közé tartoznak, dolgozóik túlnyomó része a környéken él.
Ebből eredően egyetemek lehetőségei és felelősségük óriási hallgatóik, dolgozóik és külső környezetük egészségének befolyásolásában. Az általános működés területén ez a következőket jelentheti, például:
Szervezeti kultúra, munkahelyi (és tanítási) légkör, megfelelő menedzsment, kommunikáció, döntéshozatali mechanizmusok és mindennapi működés
A képzési módszerek, eljárások. Felesleges szorongáskeltés elkerülése.
Az órarend megfelelő összeállítása (tanulás, munka, szabadidő, pihenés egyensúlya)
Szolgáltatási rendszerek (sport, testmozgás, támogató szolgáltatások)
Kollégium, étkezés, büfék, könyvtár, tanulás és szabadidő …..
Környezet és építetett környezet (campus, park, bicikli utak/tárolók, biztonság, sportlétesítmények …)
Reflexivitás és képesség a nyitottságra, a problémák azonosítására, változtatásra és megújulásra
Összességében a munkahelyi légkör, a képzés minősége, a közeg amelyben a működés történik, a nyitottság és a demokratikus működési elvek nemcsak „szabadon választható”, „luxus” jellegű körülmények. Alapvető jelentőségű az egyetem polgárainak egészsége szempontjából.
EGYETEM ÉS AZ EGÉSZSÉG – LEHETŐSÉGEK (2) A KÉPZÉS TERÜLETÉN Az egyetemek össztársadalmi szintű hatása az egészségre és az életminőségre önmagában már attól
igen nagy, hogy jó minőségű képzést nyújtanak nagy létszámú hallgatónak.
A diplomások életjövedelme nagyobb, elhelyezkedési lehetőségük jobb, munkanélküliség kisebb, életminőségük jobb, megbetegedési rátáik alacsonyabbak.
Azaz a felsőfokú képzés lényegében az egészségi állapotot meghatározó összes faktor pozitív irányba mozgatja el.
Az egészség integrálása a kurrikulumba
Egyes képzések esetén a szakma/hivatás természetéből eredően központi szerephez jut (egészségügyi, szociális, óvó-pedagógus stb. területek) – de ez még az egészségügyi és orvos képzésben sem triviális!
Más képzések esetén végig kell gondolni, hogy az adott szakma/hivatás gyakorlása során van-e és milyen hatása van az adott szakembernek mások egészségére, ez megfelelő helyen, tartalommal és hangsúllyal megjelenik e a képzésben, tudatosul-e a hallgatókban.
Más esetben már az is jelentős hatású lehet (pl. az érzékenyítés szempontjából), ha az egyes képzésekben egészséggel kapcsolatos témák jelennek meg az adott szakmai probléma illusztrálására
A kurrikulum és tananyagfejlesztés nem szűkülhet le az új tartalmak megjelenítésére, az
új tartalmak mellet a módszertan megújítása is fontos.
A hagyományos, kompartmentalizált, tantárgy alapú ”topic based” oktatásról át kell
állni egy integratív probléma orientált képzésre!
EGYETEM ÉS AZ EGÉSZSÉG – LEHETŐSÉGEK (3) A KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TERÜLETÉN Tévedés azt hinni, hogy csak az a kutatási téma releváns az egészség
szempontjából amelyik eleve magán viseli az orvosi, vagy egészségügyi címkét! Az explicit egészségtudományi kutatásokon kívül, számos más kutatási
területen elért eredménynek óriási hatása lehet a pozitív értelemben vett egészségre, az orvosi-technológiai komplexum által nyújtott biomedikális ellátásokra társadalomtudományok, műszaki-, informatikai és természettudományok, pedagógia,
pszichológia, szervezetelmélet, bölcsészet ….
Az egészség eleve interdiszciplináris és multidiszciplináris ügy Az egyetemek egészséggel kapcsolatos szerepének erősítése érdekében fontos
végiggondolni az adott kutatások egészséggel kapcsolatos relevanciáját, lehetséges pozitív hatásait és ezeket eleve megjeleníteni az eredmények közlése, publikációja, interpretálása során.
EGYETEM ÉS AZ EGÉSZSÉG – LEHETŐSÉGEK (4) A HALLGATÓK ÖNÁLLÓSODÁSA ÉS SZOCIALIZÁCIÓJA TERÉN Az egyetem nemcsak a formális képzés helyszíne. A beiratkozott 18-25 éves fiatalok számára azt a
közeget jelenti, ahol egész életükre kihatóan éveken át szocializálódnak, fejlődnek. Ennek mélyreható hatása van, szokásaikra, életvitelükre, attitűdjeikre, értékrendjükre, mind későbbi
családi, otthoni és munkahelyi életük szempontjából. Emellett kellő (nagyobb) hangsúlyt kell kapjon az a probléma is, hogy a hallgatók igen jelentős része
ekkor kerül ki először a családi környezetből, ekkor kell először önálló életvitelt kialakítson, az összes eddigi életében megszokott tanulmányi követelményhez képest minőségileg más és mennyiségileg és lényegesen több követelménnyel találkozik. Mindezek miatt számos olyan, egyenként is súlyos hatás éri egyszerre, amely jelentős stressz-
terhelést is jelent. Ezekre vagy „jó”, vagy kevésbé jó válaszokat ad. Bizonyos, hogy megfelelő támogató szolgáltatások, megbírkózási képességek fejlesztése
elérhetősége esetén lényegesen több lesz a „jó” válasz, mint a „nem jó” válasz. Az egészségtudatos egyetem aktívan kell támogassa a hallgatók egészséges személyes és
közösségi fejlődését, továbbá fel kell kínálja az egészséges választást lehetővé tevő szolgáltatásokat, lehetőségeket.
EGYETEM ÉS AZ EGÉSZSÉG – LEHETŐSÉGEK (4) A TÁGABB KÖRNYEZET ÉS AZ Ú.N. HARMADIK FUNKCIÓ TERÉN
Helyi társadalmi, gazdasági, kulturális, rekreációs tevékenységek
gazdagítása Együttműködés a helyi önkormányzati, civil, gazdasági, üzleti élet
szereplőivel Jó példa felmutatása, „healthy public policy” kialakításában való
részvétel Az equity és a társadalmi egyenlőtlenségek terén mentoring és tutoring programok, hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi felkészítésében való részvétel (l. pl.:
Corvinus,Vállati Pénzügy tanszék)
EGYETEM ÉS AZ EGÉSZSÉG KORLÁTOK Az egészségfejlesztő egyetem projekt felállítása kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni mindazokat a korlátozó tényezőket, amelyek az egyetemeket, az oktatókat és a hallgatókat sújtják.
Alulfinanszírozott expanzió A hallgatói létszámok emelkedése lényegesen meghaladta az oktatói létszámok emelkedését – nagyobb workload Csökkenő fajlagos finanszírozás, időnként forráskivonás Nagyobb csoport és évfolyam létszámok, zsúfoltabb termek, könyvtárak, kollégiumok Projektek, kutatási megbízások felhajtásának a kényszere „culture of insecurity”, stressz Mindenki többet próbál csinálni kevesebbért Hallgatói támogatások reálértékének csökkenése Végzés utáni elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos bizonytalanság, félelmek Tanulás melletti munkavégzés
DE: Tudni kell, hogy az élenjáró brit egyetemek (Lancester, Lanceshire, Portsmouth stb.) épp a legnagyobb költségvetési megszorítások és egyéb nehézségek időszakában vágtak bele az egészségfejlesztés irányú szervezetfejlesztésbe és vitték sikerre a projektet!
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGYETEM PERSPEKTÍVÁK, INDIKÁTOROK Az egészséget előmozdító szervezet sikeressége néhány alapvető értéken alapul Demokrácia, nyitottság, egyéni autonómiák tiszteletben tartása, közösségi részvétel erősítése,
empowerment
Akadémiai elitizmus a szociális elitizmus elutasítása mellett
A hallgatók, oktatók, dolgozók számára az egészséget és jóllétet támogató közeg kialakítása és
fenntartása, valamint az egyéni egészséget és jóllétet javító egyéni cselekvések és felelősségvállalás lehetővé tétele
A közegre, közösségi térre vonatkozó fontos eredményességi mutatók Munkahelyi elégedettség Diszkrimináció bármilyen formájának a hiánya A környezetért vállalt felelősség – a fenntartható fejlődés programokkal való kapcsolódás Kölcsönösen előnyös, hosszú távú kapcsolatok más szervezetekkel és programokkal (pl.:
fenntartható fejlődéssel kapcsolatos programok, a „healthy cities”, „health promoting schools/hospitals/….” programok. Szinergia lehetőségei.)
4.) MEGVALÓSÍTÁSI PROJEKT A PROJEKT ÉS EGYES KIHÍVÁSOK
EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGYETEM A PROJEKT FELÁLLÍTÁSA Egy projekt felállítása a legcélszerűbb eszköz, a változtatáshoz, a bizonytalanság kezeléséhez
és a „szövetségesi rendszer” kialakításához. A projekt felállítása semmi esetre sem „elméleti”, tudományos feladat, hanem egy stratégiai tervezési és megvalósítási gyakorlat, amely megfelelően kombinálja
a távlatos gondolkodást a pragmatizmussal a világos elveket, elméleteket a kézzelfogható eredményekkel
Elkerülendő hibák: a távlatosság mellőzése a szűkebb pragmatizmus jegyében, vagy távlatosság pragmatizmus nélkül A projekt túl absztrakt szervezetfejlesztésként való pozícionálása, a kézzelfogható eredmények és hasznok bemutatása nélkül Beszűkülés a „betegségek elkerülésére”, az egészségtelen életmód megváltoztatására, vagy a biztonsági standardok alkalmazására Elkerülendő, hogy az egészséges egyetem koncepciót bárki a mások, vagy saját életmódja feletti ellenőrzésként, vagy szabályozási kísérletként fogja fel A projekt az egyetem szervezetének fejlesztése kell legyen, nem pedig egy egészségfejlesztő zárvány az egyetemen belül Fontos az egészségfejlesztő egyetem „attribútumai”-nak megjelenítése Alapfeltételek: Explicit felsővezetői elkötelezettség, nyitottság az innovációra és az intézményi megújulásra, megfelelő infrastruktúra, „leadership”, szélesebb „ownership”,
PROJEKT IRÁNYÍTÁSI SZERKEZET Téma és probléma orientált munkacsoportok helyett, multidiszciplináris teamek a holisztikus szemlélet erősítése érdekében – egy lehetséges példa Közvetlen a felsővezetéshez bekötve a Felsővezető vezeti Formális hierarchián kívül működik
Multidiszciplináris munkacsoportok több problématerülettel is foglalkoznak a holisztikus szemlélet erősítése, és a kompartmentalizáció kivédése érdekében Azaz a munkacsoportok nem specifikus problématerületek (pl.: alkohol, testmozgás ….) mentén szerveződnek)
EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGYETEM PROJEKT ALAPÍTÓ DOKUMENTUM, ELŐKÉSZÍTÉS Célszerű egy olyan projekt alapító dokumentumot létrehozni, amely a következő aspektusokra tér ki:
Legfőbb célok, „mission statement”
Alapelvek, célok, „scope”
Az egészségfejlesztő egyetem fő attribútumai, jellemzői
A változtatási és fejlesztési folyamatok
Elérendő eredmények
A projekt az egyetem egészének a szervezetfejlesztése kell legyen, nem pedig egy egészségfejlesztési zárvány projekt az egyetemen belül
A közösség valódi egészségi szükségleteinek és problémáinak kell megfeleljen
Érzékenyítés, tudatosítás, részvétel, bevonás, dialógus, bizalom ….
Innovatív egészségcélú akciók
Intézmény egészét átható változások
A project szervezeti és infrastruktúrális kérdései
Adekvát megvalósítási kapacitás (infrastruktúra, hely, idő, erőforrások….)
Stratégiai pozícionálás, könnyű hozzáférés a felsővezetéshez
Leadership és menedzsment
A projekt felállításának megindításának folyamata, lépései
Monitoring, értékelés, indikátorok
KIHÍVÁSOK A MEGVALÓSÍTÁS SORÁN
Racionális-komprehenzív rendszerszintű átalakítási paradigma
Túl sok mindenre kiterjedő lehet, szinte biztos, hogy nem lehet mindent egyszerre akarni
Absztrakciós tendenciák, szakértői autokrácia, párbeszéd, viták rövidrezárása technokratikus alapon
Etikailag ellentmondásos, politikailag megosztó és túlzottan igénybevevő lehet
Health fascism, üldözéses prevenció
„Muddling through” és „disjointed incrementalism”
Elveszhet a lényeg, ad hoc ötleteléssé, egymással összefüggésben nem lévő, esetlegesen negatív interferenciában lévő intézkedések halmazává válhat
„Tudatos opportunizmus”
Létezik egy átfogó koherens koncepció és megvalósítási terv
De szándékoltan csak azokra a területekre fókuszál a megvalósítás, ahol el lehet indulni, eredményeket lehet elérni
Hosszú távú vízió és koncepció – rövid távon felmutatható eredmények összhangba hozása
IDŐ! Elegendő időt kell szánni a projektre!
A projekt előkészítésére, felállítására (min 6-9 hónap) majd
a megvalósításra (min 3-5 év)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
