Az Állami Számvevıszékrıl szóló 2011. évi LXVI. törvény rendelkezéseirıl Készítette: dr. Szakács Gyula számvevı igazgatóhelyettes
2
Áttekintés •
ÁSZ helye az államszervezetben.
•
A legfıbb ellenırzı szervezet függetlenségének doktrínája.
•
Az ÁSZ személyi állománya.
•
A közremőködési és intézkedési kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei.
3
Állami Számvevıszék
•
kormányzati hierarchián kívüli
•
autonóm
•
közjogi szervezet
A legfıbb ellenırzı szervezet függetlenségének doktrínája Szabályrendszer, melynek célja: •
a külsı befolyásolástól mentes,
•
szakmailag megalapozott,
•
dokumentumokkal alátámasztott,
•
pártatlan,
•
részrehajlás nélküli ellenırzési tevékenység megvalósítása.
4
5
A függetlenségi doktrína elemei
•
Nemzetközi dokumentumok (nyilatkozatok, standardok)
•
Hazai jogi-módszertani környezet
6
Jelentısebb nemzetközi dokumentumok • Limai Nyilatkozat (INTOSAI, 1977. október)
• Mexikói Nyilatkozat (INTOSAI, 2007. november)
• Lisszaboni Nyilatkozat (EUROSAI, 2011. június)
• ENSZ 66. közgyőlésén elfogadott határozat (New York, 2011. december)
Hazai jogi környezet, magyar válaszok a nemzetközi standardokra • szervezeti; • jogi; • pénzügyi; • személyi függetlenség garanciái; Ezek együttes célja: a külsı befolyásolástól mentes, független ellenırzési tevékenység.
7
8
A szervezeti függetlenségre vonatkozó rendelkezések •
Az ÁSZ az Országgyőlés legfıbb pénzügyi és gazdasági ellenırzı szerve.
•
Az feladatát.
•
Az ÁSZ jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és az Ász tv. határozza meg.
•
Az ÁSZ ellenırzési tevékenysége során minden más szervezettıl független.
•
Az elnök széleskörő, önálló szervezetalakító jogosítvánnyal rendelkezik.
Országgyőlésnek alárendelve
látja
el
9
Jogi függetlenséget biztosító rendelkezések •
Az ÁSZ általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és a közvagyonnal való gazdálkodás ellenırzését.
•
Az ÁSZ jelentései, megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság elıtt nem támadhatók meg.
•
Az ÁSZ feladatait az Ász tv. és más törvények állapítják meg.
•
Az ÁSZ ellenırzési tervét az elnök hagyja jóvá.
•
Az ÁSZ az általa végzett ellenırzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki, és ezeket nyilvánosságra hozza.
10
Pénzügyi függetlenség garanciái •
Az ÁSZ a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet.
•
Az ÁSZ a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be az Országgyőlésnek.
•
Az ÁSZ tárgyévi költségvetése nem lehet kevesebb az elızı évi költségvetésben megállapított összegnél.
•
Az Ász tv-ben foglaltakon túlmenıen az ÁSZ részére további feladatot törvény csak úgy állapíthat meg, hogy az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet egyidejőleg biztosítja.
•
A számvevıi illetményrendszer elválik a tisztviselık illetményrendszerétıl.
közszolgálati
Személyi függetlenséget biztosító rendelkezések Összeférhetetlenségi okok alapján: • • •
személyi; szervezeti; gazdasági összeférhetetlenség.
Összeférhetetlenség feloldhatósága alapján: • •
abszolút összeférhetetlenség; relatív összeférhetetlenség.
11
12
Abszolút összeférhetetlenség
•
Az ÁSZ elnökének és alelnökének nem jelölhetı, aki az elmúlt négy évben tagja volt a kormánynak vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezetı tisztséget töltött be.
13
Abszolút összeférhetetlenség Az ÁSZ elnöke, alelnöke, vezetıi és számvevıi: •
nem tölthetnek be tisztséget olyan szervezetnél, amely az államháztartásból támogatásban részesül,
•
alkalmazásuk idején nem lehetnek országgyőlési vagy önkormányzati képviselık, érdekképviseleti vezetık (szervezeti összeférhetetlenség).
14
Abszolút összeférhetetlenség Az ÁSZ elnöke, alelnöke, vezetıi és számvevıi: •
a törvényi kivételektıl eltekintve más megbízást nem láthatnak el, más keresı foglalkozást nem folytathatnak, díjazást más tevékenységért nem fogadhatnak el (gazdasági összeférhetetlenség),
•
nem lehetnek sem egymással, sem a kormány, sem az Országgyőlés számvevıszéki bizottsága tisztségviselıjével vagy tagjával a Kttv. szerinti hozzátartozók (személyi összeférhetetlenség).
15
Relatív összeférhetetlenség Az ellenırzésben nem vehet részt: •
aki az ellenırzési terv elfogadását megelızı 3 évben, ill. az ellenırzéssel érintett idıszakban az ellenırzött szervezet dolgozója volt, vagy a szervezettel tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt,
•
aki az ellenırzött szervezetnél bármely egyéb megengedett tevékenységet végez, vagy az ellenırzött idıszakban ilyen tevékenységet végzett,
•
aki az ellenırzött szervezet vezetıjének a Kttv. szerinti hozzátartozója,
•
akitıl az ellenırzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható el.
16
Mentelmi jog
•
Az Állami Számvevıszék elnökét és jelenlegi alelnökét az országgyőlési képviselıvel azonos mentelmi jog illeti meg.
•
Mentelmi joguk felfüggesztésérıl, felmentésükrıl, kizárásukról és összeférhetetlenségük kimondásáról az Országgyőlés minısített többséggel, a képviselık 2/3-ának szavazatával dönt.
17
Az ÁSZ személyi állománya
•
Választott
tisztségviselık
(Alaptörvény, Ász tv.)
•
számvevı vezetık és számvevık
•
köztisztviselık és közszolgálati ügykezelık (Ász tv., Kttv., Mt.)
•
Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók
(Ász tv., Kttv., Mt.)
(Ász tv., Mt.)
18
Számvevık besorolása •
számvevı gyakornok
•
számvevı
•
számvevı tanácsos
•
számvevı fıtanácsos
•
számvevı vezetı fıtanácsos
19
Számvevı vezetık •
számvevı osztályvezetı-fıtanácsos
•
számvevı igazgatóhelyettes
•
számvevı igazgató
•
számvevı fıigazgató
•
fıtitkár Indokolás nélkül bármikor visszavonható, a vezetıi kinevezés visszavonása nem érinti a számvevıi kinevezést.
20
Vagyonnyilatkozat •
Elnök, alelnök az országgyőlési képviselıkre vonatkozó szabályok szerint, évente (nyilvános).
•
Számvevı vezetık évente, számvevık kétévente (nem nyilvános).
•
Többi, vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személy, az irányadó külön jogszabály szerint (nem nyilvános).
Közremőködési és intézkedési kötelezettség megszegésének következményei
Közremőködésre kötelezett: •
az ellenırzött szervezet,
•
az Ász tv. 25. § (3) bek. alapján adatösszefüggés okán ellenırizhetı szervezet,
•
ezen szervezetek munkavállalói.
21
Közremőködési és intézkedési kötelezettség megszegésének következményei Intézkedésre kötelezett: •
az ellenırzött szervezet vezetıje (Ász tv. 33. § (1) és (6) bek.),
•
vezetı testület hatáskörébe tartozó ügyben a vezetı testület (Ász tv. fentiekben hivatkozott szabályai, valamint a vezetı testület hatáskörét megállapító külön jogszabály alapján).
22
Közremőködési és intézkedési kötelezettség megszegésének következményei Az intézkedési kötelezettség kiterjed: •
a megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési terv összeállítására,
•
az intézkedési terv megküldésére,
•
az elnöki figyelemfelhívó levélben foglaltak alapján a szükséges intézkedések megtételére,
•
az intézkedésekrıl az elnök tájékoztatására.
23
Ha a szerv vezetıje felhívás ellenére sem küld megfelelı intézkedési tervet, az ÁSZ elnöke: •
a vezetıvel szemben büntetı- vagy fegyelmi (csak közszolgálatban) eljárást kezdeményezhet,
•
kezdeményezheti az államháztartásból származó támogatás vagy egyéb juttatás felfüggesztését,
•
kezdeményezheti az szja. 1%-ából való részesedés felfüggesztését.
24
25
Fontos! • A jelentésekben a „javaslat” és „az alábbi intézkedéseket kezdeményezem” szó, illetve kifejezés helyes és következetes használata. • Javaslat = baráti jó tanács (ajánlás, aminek elfogadása nem kötelezı). • Intézkedés kezdeményezése = jogi (cselekvési) kötelezettséget kiváltó aktus. Elmulasztása jogkövetkezményekkel járhat.
Számvevıszéki ellenırzéssel kapcsolatos kötelezettség megszegése (Btk. 224/B.§) Elköveti: • aki az Ász tv-ben meghatározott közremőködési kötelezettségét megszegi és ezzel az ellenırzés lefolytatását akadályozza; • az ellenırzött szervezet vezetıje, ha írásbeli felszólítás ellenére sem küld az ÁSZ-nak intézkedési tervet. Ha a közremőködési kötelezettség megszegése az ellenırzést meghiúsítja [eredmény] a cselekmény bőntett.
26
