www.totalreturn.hu
2017. MÁRCIUS
MAGAZIN
Veszélyben az euró?
Nem érdemes ujjat húzni Pekinggel AZ AEGON ALAPKEZELÔ TÁMOGATÁSÁVAL
Magyarország: növekedés kérdôjelek nélkül
C ÍMLAP S Z TO R I
Veszélyben az euró?
M
a a második világháború után kialakított, és egészen 2008-ig gondozott világrend visszafejtése folyik. Ennek egyes lépcsôfokai ugyan hatalmas – sokszor szimbolikus – jelentôségûek, mégis meglepôen csekély a hatásuk a pénz- és tôkepiacokra. A megosztó Donald Trump amerikai elnökké választása, vagy a brit EU-szakítás (a Brexit) sem hozott összeomlást, amit pedig a korábbi tapasztalatok alapján sok elemzô várt világszerte. Így könnyen elképzelhetô, hogy az idei esztendôre jósolt számos (geo)politikai kockázat erôsödése sem vezet a korábban megszokott árfolyamzuhanáshoz. Talán még az sem, ha tavasszal a szélsôjobbos populista Marine Le Pen lesz Franciaország elnöke, aki pedig az euró helyett a frankot hozná vissza a hivatalos gall fizetôeszköznek. Ennek elsôdleges oka az, hogy a politika csak
Már nem pusztán fantazmagória a közös uniós pénz vége, és sem a korábbi aspiráns országok, sem az EU nem sürgeti a bevezetését. Tôzsdei pánikra viszont még akkor sem kell biztosan számítani, ha Marine Le Pen lesz Franciaország új elnöke. rendkívül áttételesen hat a piac fundamentumaira. Eltekintve az olyan extrém esetektôl, mint mondjuk egy mindenre kiterjedô, általános államosítás, vagy például az az ámokfutás, ami Venezuelában tizenöt éve tart. (Ott a fô exportcikk, az olaj árának beszakadása nyomán közel ezer százalékra szökött fel az infláció. Egy McDonald’s gyorsétteremben a nálunk népszerû Happy
EGY EURÓ ÁRFOLYAMA AMERIKAI DOLLÁRBAN 1,6
1,4
1,2
1
2001
2004
2007
2010
2013
2016
0,8
forrás: TradingEconmics
Meal menü egy átlagos fizetés harmadába kerül.) A konjunktúraciklusok globálisak, és a nemzetközi termelési lánc folyamatait napi szinten kevéssé befolyásolja, hogy mondjuk egy ország elnöke éppen kicsoda. NE FÉLJÜNK, MEGVAN A BIZALOM „Szemmel láthatóan véget ért egy igen aggasztó, veszélyes lassulást hozó, közel kétéves periódus. A világkereskedelem ismét növekszik, a rendelésállományok bôvülnek, az üzleti bizalom Koreától Olaszországon át Kanadáig javul” – mutat rá Duronelly Péter stratéga, az Aegon Alapkezelô portfoliómenedzsere. Ez az oka annak, hogy a részvénypiacok minden politikai sokknak tûnô esemény dacára is jól teljesítenek. Ráadásul mindezt támogatják az államkötvénypiacok is. A kamatok nem csak hogy rettentô alacsonyak, de úgy néz ki, némi hozamemelkedés is várható. Ez a meglévô kötvényportfoliók számára veszteségeket fog okozni (hisz a korábbi, alacsonyabb hozamú kötvények leértékelôdnek), így aki teheti, más eszközöket keres. Az általános vélekedéssel ellentétben igen erôs intézményi korlátja van annak, hányan mennyi pénzt tudnak kötvényekbôl részvényekbe allokálni. Ugyanakkor tény, hogy annak a viszonylag kevés tôkének, amelyik erre a választásra képes, csekély oka van kötvényekben maradni.
TOTALRETURN MAGAZIN • Szerkesztô: Kolozsi Gabor • Kiadja: Premium Media Consulting Kft • 1116 Budapest, Verbena utca 25.
Adódik a kérdés: hogyan védekezzünk konkrétan ezekkel a kockázatokkal szemben? „Sehogy!” – hívja fel a figyelmet a helyes befektetôi logikára Duronelly Péter. A befektetô döntse el, hogy ebben a konjunkturális helyzetben kényelmesen érzi-e magát részvényekben, vagy a sok „zaj” és kételkedés miatt inkább biztonságos eszközökben sáncolja el magát. Mivel ez egyénenként változó, szubjektív tényezôktôl függ, mindkét megoldás jó lehet. A fontos, hogy aki a részvények mellett dönt, ne keseregjen egy 10 százalékos korrekció esetén. Aki meg a biztonságra törekszik, az vegye tudomásul, hogy inflációt meghaladó reálhozama gyakorlatilag nem lesz. A politikai események csak hosszú távon hatnak a vállalati és egyéb pénzügyi mutatókra, így tôkepiaci hatásaik is inkább sokéves, mint pár hónapos távon érvényesülnek. SZÁMOLNAK AZ EURÓ VÉGÉVEL Így a 2017 folyamán várható politikai változások miatt sem kell azonnal „pánikolni”. A német választásokat – amelyek végeredménye könnyen az lehet, hogy az Európát eddig összetartó Angela Merkel kancellár meggyengül – szeptemberben tartják, addig pedig rengeteg dolog történik. Kiderül például, hogy a vállalati eredmények visszaigazolják-e a javuló konjunktúra miatti részvénypiaci optimizmust, és az miként hat az általános tôkepiaci hangulatra. A tavaszi elnökválasztás elôtt álló Franciaországban Marine Le Pen az
...azonos devizát csak azonos nemzettudattal rendelkezô közösség tud mûködtetni
euróövezetbôl való kivezetéssel kampányol, de még Hollandiában is dolgoznak olyan szcenárión, ami szerint a közös deviza nem marad fent. „Be kell látni, hogy az euró megszûnése már nem pusztán légbôl kapott fantazmagória, valamilyen beteg elme víziója, hanem sajnos olyan kimenet, ami kis valószínûséggel ugyan, de lehetséges” – von mérleget Duronelly Péter. Bár szerinte a mostanság ismét a csôd szélén táncoló Görögország kiesése talán nem verné szét az övezet többi részét. A hellének csak azért nem mentek csôdbe, mert folyton mentôövet dobtak nekik. Pedig normális esetben az ország túl lenne egy államcsôdön és egy devizakrízisen – azért,
mert árfolyamrendszertôl függetlenül fenntarthatatlan volt a gazdasági modell. Sokkal aggasztóbb az olasz adósságpálya és azok a mutatók, amelyek a közös deviza mögötti pénzügyi infrastruktúra egyensúlytalanságairól tanúskodnak. Úgy tûnik, az integrált európai bankrendszer egyre nagyobb függésbe kerül a struktúra bizonyos csomópontjaitól, ami hálózatelméleti szempontból igen sebezhetôvé, instabillá teheti azt. Ezek az egyirányú, kritikus függôségek igen komoly kockázatokat jelenthetnek. EGY NEMZET, EGY PÉNZ Ennyi ellenérzés és probléma után talán sokakban fölmerül: kell-e az euró egyáltalán? „Már megvan, ezért jó lenne, ha tényleg mûködne. Hiszen nem látható, hogy a megszûnése esetén mi minden történne, mire a stabil nemzeti devizákig eljutnánk” – figyelmeztet Duronelly Péter. De az sokatmondó, hogy a még saját devizával rendelkezô országok közül senki nem akar már eurót, az Unió pedig senkinél nem erôlteti, hogy ha teljesülnek a maastrichti kritériumok, akkor lépjen is be az övezetbe. A kérdés, amivel mindenki szembesül, hogy bármilyen reálisan elképzelhetô megoldás mellett mûködôképes-e az euró-övezet. Ez részben közgazdasági, részben politikai kérdés, részben szimpla hitvita. Az a tény, hogy bizonyos politikai pártok tôkét tudnak kovácsolni az euró iránti szkepticizmusból, azt jelzi, hogy van még vele tennivaló. „Én egyre inkább attól félek, hogy azonos devizát csak azonos nemzettudattal rendelkezô közösség tud mûködtetni. Mégpedig azért, mert a szükséges kiegyenlítô mechanizmusokat, transzfereket, egységes szabályozásokat csak egy erôs azonosságtudatú választói körnek lehet eladni. Ez az azonosság pedig a nemzet, még a 21. században is. Ez a saját véleményem, amivel azok, akik szigorúan közgazdasági szempontból közelítik meg a problémát, nem feltétlenül értenek egyet” – mondja az Aegon Alapkezelô stratégája.
Duronelly Péter • portfoliómenedzser, Aegon Alapkezelô Zrt.
G LÓ B U S Z
Mi történik a világban? MAGYARORSZÁG RÉGIÓS SEREGHAJTÓ A tény: az ôszi 2,2-rôl 1,6 százalékra csökkent a magyar gazdaság növekedési üteme a tavalyi utolsó negyedévben. Ezt elsôsorban az ipar és az építôipar gyenge teljesítménye okozta. Elôzmények: ezzel a 2016. évi GDP növekedési üteme csupán 2 százalék volt, jócskán elmaradva a tavalyelôtti 3,1 százaléktól. (A csúcs egyébként 2000 elsô negyedéve volt 5,6%-kal, míg a mélypont 2009 tavaszán a 7,8%-os visszaesés.) A magyar gazdaság teljesítménye nemzetközi összehasonlításban is gyengének számít. Az elôzô év utolsó negyedéhez képest Románia 4,8, Bulgária 3,4, Lengyelország pedig 3,1 százalékkal gyarapodott. Következmény: a Budapesti Értéktôzsdét nem rázta meg a hír, az olcsó magyar részvények továbbra is kelendôek.
Ám a forint állampapíroktól – a csökkenô reálhozam miatt – már inkább szabadulnak a befektetôk. A tízéves referenciahozam év eleje óta 3,2-rôl 3,5 százalékra emelkedett. A HAZAI GDP VÁLTOZÁSA
% 5
2,5
0
-2,5
2011
2012
2013
2014
-5 2016 forrás: KSH
2015
VÉGE LEHET AZ EURÓPAI KÖTVÉNYPROGRAMNAK? A tény: az eurót hivatalos fizetôeszközként használó 19 európai országban a fogyasztói árak átlagos növekedési üteme februárban elérte a 2 százalékot. Elôzmények: ilyen ütemû drágulásra 2013 januárja óta nem volt példa az eurózónában. Most az energiaárak növekedése lódította meg az inflációt. Az olaj világpiaci ára az elmúlt 12 hónapban 20 százalékkal, hordónként 55 dollárra futott fel a kitermelés mesterséges csökkentése miatt. Emiatt Németországban 2,2, Spanyolországban pedig 3 százalékkal nôttek az energiaárak. Következmény: emelkedô eurókamatok. Például a tízéves futamidejû német állampapírok hozama évi 0,19-rôl mindössze néhány nap alatt 0,35 százalékra emelkedett. Bár Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke február végén megígérte a kötvényvásárlási program folytatását, a 2 százalékos inflációs cél vártnál gyorsabb elérése miatt az elemzôk a mesterséges kamatcsökkentô program idô elôtti végét jósolják.
Mario Draghi
EURÓÖVEZETI ORSZÁGOK ÁTLAGOS INFLÁCIÓJA
% 2 1,5 1 0,5 0
2016. 04.
2016. 07.
2016. 10.
-0,5 2017. 01. forrás: TradingEconomics
A BEFEKTETÔK BÍZNI AKARNAK TRUMPBAN Donald Trump
A DOW JONES IPARI ÁTLAG TÔZSDEINDEX ÁRFOLYAMA
pont 22,000
20,000
18,000
16,000 2016.
04.
05.
06.
07.
08.
09.
10.
11.
2017. 01.
02.
forrás: Marketwatch
A tény: újabb, sosem látott magasságba emelkedtek az amerikai tôzsdék Donald Trump elnök kongresszusi beszéde után. Elôzmények: a tavaly novemberben hivatalba lépett Trump hirtelen békülékenyebb hangvételt ütött meg. Pedig elôtte nyers hangvételérôl, populista retorikájáról és szélsôséges terveirôl ismerhettük az USA vezetôjét, aki eléggé megosztó személyiség. A korábbi protekcionista megjegyzések hiánya megnyugvással töltötte el a globális kereskedelmi háborútól
tartó befektetôket, akik – november 8-i megválasztása után – most ismét bizalmat szavaztak az elnöknek, aki az Egyesült Államokat ismét a világ vezetô hatalmává kívánja tenni. Következmény: a tôzsdék újabb történelmi csúcsra emelkedtek, a gazdaság ugyanis jó állapotban van. Januárban az infláció 2,5 százalékra nôtt, a feldolgozóipar pedig 0,3 százalékkal bôvült. Most már a politika kapkodásától sem kell tartani, és minden stimulus csak az ország elônyére válhat.
ÉRZÔDIK A KÉSZPÉNZ BEVONÁSA INDIÁBAN
INDIA GAZDASÁGÁNAK ÉVES NÖVEKEDÉSI ÜTEME 8,5 8
A tény: a tavalyi utolsó három hónapban 7 százalékra süllyedt az indiai GDP éves növekedési üteme. Elôzmények: az elôzô negyedév javuló trendje tört meg a mostani statisztikával. Elemzôk szerint ezekben a számokban érhetô tetten a bankjegyek tavaly novemberi bevonásának hatása. Az 500 és 1000 rúpiásokat hirtelen tiltották ki a forgalomból. Ám a hagyományosan készpénzközpontú országban – ahol csak minden második lakosra jut egy bankkártya – ez a lakossági készpénzállomány 86 százalékát jelentette. Így az intézkedés a vásárlóerô drasztikus csökkentésével egyszerûen megfojtotta a kereskedelmet. Következmény: a mumbaji tôzsdét láthatóan nem rázta meg a hír. A Sensex-index a 2015-ös történelmi csúcs közelébe emelkedett. India gazdasági kilátásai jók, a pénzforgalom márciusban stabilizálódhat. India az amerikai protekcionista fenyegetés esetén ismét támaszkodhat majd belsô piacára.
7,5 7 6,5
2014. 01.
2014. 07.
2015. 01.
2015. 07.
2016. 01.
2016. 07.
2017. 01.
6
forrás: MOSPI (Ministry of Statistics and Programme Implementation, India)
BEF EK T E TÉ S I A TL A S Z
Magyarország: növekedés kérdôjelek nélkül *** USA
D
onald Trump amerikai elnök békülékenyebb kongresszusi hangnemébôl profitál a magyar tôzsde is: a befektetôk körében világszerte eluralkodik az optimizmus. Eszerint talán mégis sikerül elkerülni az áruk és szolgáltatások nemzetközi adásvételét nehezítô, amerikai–kínai–mexikói– német kereskedelmi háborút. A derûlátás szinte minden tôzsdén felfelé hajtja az árfolyamokat. De különösen Budapesten, ahol a részvények átlagos árfolyamváltozását követô BUX-index átlépte a 33 ezer pontos, eddig még sosem látott határt. A pesti parkett mostani népszerûségének nyomós oka a viszonylagos olcsóság: a papírokkal az egyre részvényre jutó nyereség átlagosan 12,2-szeresén kereskednek. Régiós társaink közül Varsóban ez a szorzó 13,2-szeres, míg Prágában 14,9-szeres (a szakzsargonban P/E-nek nevezett, a befektetôk által kedvelt szorzó). Azaz a vállalatok nyereségéhez képest alacsony a kurzus, van még tere a részvényárak emelkedésének. Közép-Európa a geopolitikai válsággócoktól messze van, Magyarország gazdasági kilátásai pedig kiválóak 2017-re. A bôvülô uniós támogatásoknak és a béremelések
**
BRAZÍLIA
nyomán erôsödô vásárlóerônek köszönhetôen a GDP-növekedés üteme idén elérheti a 4 százalékot is. Ebbôl elsôsorban a pénzügyi szektor profitálhat, így az OTP Bank is, amely 15,3 százalékos sajáttôke-arányos nyereségével a régión belül a legjövedelmezôbb. Emellett 15,8 százalékos szavatoló tôkéjével – és mindössze 66,5 százalékos hitel/betét mutatójával – térségünk legbiztonságosabb hitelintézete. Jelentôs mértékben bôvülhet a vállalati és a lakáshitelezés terén is. Így - növekvô nyereségének köszönhetôen - 15 százalékkal magasabb osztalékot fizethet a részvényeseknek az idei év után.
***
CSEH KÖZTÁRSASÁG
****
MAGYARORSZÁG
**
**
LENGYELORSZÁG
*** ROMÁNIA
**
EU
OROSZORSZÁG
*
TÖRÖKORSZÁG
**
** KÍNA
INDIA
JELMAGYARÁZAT: ajánlott ****== leginkább semleges ****= legkevésbé ajánlott
I N T ER J Ú
Nem érdemes ujjat húzni Pekinggel Az amerikai vezetés egyszerre felületes és populista. Pedig egy kereskedelmi háborúval éppen Trump szavazói veszítenék a legtöbbet. Szunomár Ágnes • Kína-kutató, Magyar Tudományos Akadémia
Tavaly novemberben a befektetôk kitörô örömmel fogadták az elnökválasztáson gyôztes Donald Trump gazdaságélénkítô programját. Alig telt el néhány hónap, és már attól félnek, tényleg betartja, amit mondott. Ön számít a Kínával szembeni, sokat hangoztatott „kereskedelmi háborúra”? Józanul gondolkodó emberben nem merül föl, hogy egy ilyen „hadakozás” értelmes lenne, de az új amerikai elnök, úgy tûnik, nem feltétlenül áll ilyen reális talajon. A kiindulási alap egy létezô gazdasági probléma: az amerikai feldolgozóiparban valóban jelentôs a munkanélküliség. Ám a megoldás már inkább a populizmus határait feszegeti. A hazai munkahelyeket támogató – az importot szinte ellehetetlenítô – „büntetôvámok” egyébként nemcsak Kínát, hanem akár Japánt, Németországot és a szomszédos Mexikót is érinthetik. Donald Trump mégis elsôsorban az olcsó gyártóbázisnak számító, valutáját mesterségesen gyengítô Kínát teszi felelôssé az amerikai gazdaság jelenlegi gyenge helyzetéért. Legalábbis ami a választások elôtti retorikát illeti. Ugyanakkor igazi aggodalomra a beiktatása óta írt Twitter-be-
jegyzései adnak okot. Ezekbôl ugyanis szûnni nem akaró eltökéltség sugárzik. Tehát még az sem elképzelhetetlen, hogy komolyan gondolja a protekcionista szankciók bevezetését. Ezeket a választási kampány során senki nem vette igazán komolyan, hanem csak a gyôzni akarás – késôbb sikeresnek bizonyult – eszközének vélte. Persze egyelôre biztosat még nem lehet mondani, ezért a befektetôk mellett az érintettek is kivárnak. A védôvámok – és a hozzá kapcsolat adókedvezmények – célja az amerikai gyártás elômozdítása, a külföldön bérmunkával termelô amerikai cégek hazacsábítása. Mûködhet ez így? Nem biztos, mert az amerikai feldolgozóipar megerôsítésének alapjai már vagy még, de nincsenek meg. A túlzott protekcionizmus inkább csak az állástalan gyári munkásoknak jelentene érezhetô segítséget. Egy ilyen elmérgesedô helyzetben egyébként mindenki rosszul járna. Korábban is voltak már hasonló intézkedések, ám azok csak egy-két szektort érintettek. Az amerikai cégek azért gyártanak Kínában, mert ott jobban megéri. Gondoljunk
csak bele, a megnövekedett munkaerôköltség mit okozna: profitcsökkenést, amit szinte biztos, hogy legalább részben továbbhárítanak majd az alkalmazottakra a fizetések lefaragásával. Ki veszíthet többet a kereskedelmi háborúval? Mindenki. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Kína nemcsak olcsó gyártó, de hatalmas felvevôpiac is. Az iPhone okostelefonok tervezése, dizájnolása, marketingje Amerikában történik, viszont az összeszerelést és a számtalan apró alkatrész elôállítását Ázsiában végzik. Utána szállítják vissza a tengerentúlra – így ebbôl is kínai import lesz. És az amerikai fiatalok nem fognak örülni, i, amikor majd az új, trendi mobiljuk után n is ki kell majd fizetniük a magas vámot. Persze kínai társaik sem járnak jól, ha szüleik fizetésébôl hiányzik az amerikai bérmunkából származó jövedelem, ami egyes helyeken mostanra 1000 forintra emelte az átlagos órabért. Ez pedig magasabb, mint Magyarországon. Kína az USA legnagyobb hitelezôje.. Az ottani habitus ilyenkor bosszút út kíván? Mik lehetnek a válaszlépések? k? Repülôgép, szójabab, autó, elektroronikai cikkek, nukleáris reaktorok jöttek eddig fôleg az USA-ból. Ha Peking eking is behozatali szankciókról dönt, úgy a mezôgazdasági termékek esetén éppen azoknak az államoknak a termelôi ôi járnak rosszul, amelyek Trump fontos támogatóinak számítanak. Rövid és középtávon fájni fog Kínának, de hosszú távon ezek a termékek a jöhetnek majd más országokból is. Például Európából vagy a délkelet-ázsiai térségbôl, Indiából. A diverzifikált beszerzés már jó ideje fontos része a kínai stratégiának, ugyanis az 1989es Tienanmen téri incidens után megtapasztalták, milyen a nemzetközi elszigetelôdés. Ezt nem akarják újra, legyen csak harmónia a külkapcsolatokban és diverzifikáció. Érdekes egyébként, hogy a szabadkereskedelem fontosságát éppen egy „kommunista” ország hangsúlyozza, és pont a korlátlan lehetôségek hazájának tartott Egyesült Államokkal szemben.
Idén ôsszel ül össze a Kínai Kommunista Párt 19. Kongresszusa. Az ötévenként megtartott tisztújítást – és általában a reformokat – mennyire befolyásolná a kedvezôtlen nemzetközi környezet? Biztos, hogy nem tenne jót, lelassítaná a folyamatokat. A kínai modell ettôl függetlenül jól mûködik, ôk maguk nem is „modellnek”, hanem „útnak” hívják, utalva annak dinamikus voltára. Járják a világot (néha Magyarországra is jönnek), elemzik és beépítik, amit látnak. És magukra szabják – csak olyan reformokat indítanak el, amit végig is tudnak csinálni. Mindehhez pedig hatalmas a munkabírásuk, amit néha Orbán Viktor is irigykedve idéz. Egy hazai nagyvállalatnál, ke ahol körülbelül fele-fele arányban dolgoznak magyarok és kínaiak, honfitársaink délután 5-kor leteszik a lantot. Nem úgy kínai kollégáik, akik szerint a túlóra is a munka része, és nem is ágálnak a túlórapénzért. A kereskedelmi háborún túl mi a legnagyobb kockázat ma a kínai gazdaságban? Lassul a növekedés, nyílik a jövedelemolló, óriási a szakadék vidék és város között, sok a felesleges beruházás. Európai példák alapján simán össze kéne omlaniuk, de mégsem ez történik. Mert csak azt m csinálják, amirôl tudják, hogy gyökeret csi fog verni. verni Meglepôen sikeresen dolgoznak a problémákon (a jelenlegi 6,5 százalékos GDP növekedés azért nem rrossz), a jüant pedig mesterségesen gyengítik. Ne felejtsük el, 10–15 éve rosszabb volt a helyzet, még a demokráciát illetôen is, most pedig falusi-városi szinten tartanak választásokat. A pártvezetésen belül vannak egymással hadakozó frakciók, ám „kifelé” elismerésre méltóan összezárnak. A javuló tendenciákat respektálni kellene Amerikának is, kár, hogy nincs az elnök mellett olyan tanácsadó, aki erre felhívná a figyelmet. Mexikót, de talán még Németországot is tárgyalóasztalhoz kényszerítheti Washington, ám Pekinget nem. Hszi Csinping elnök és pártfôtitkár elég erôs vezetô, akit – a kínai szokásoknak megfelelôen – még kettôvel korábbi elôdje, Csiang Cö-min választott ki, hogy az ország renoméját megerôsítse.
T O T AL S TÍ L U S
A zakógombolás vast¨rvénye Van gomb a zakón? Van! Gomblyuk is van hozzá? Igen! Akkor azt nyilván be kell gombolni! Nem! – legalábbis nem minden gombját.
N
apjainkban az öltöny- és zakóviselés egyik igen gyakori problematikája a zakó elején lévô gombok „életvitele” körül jelentkezik. Sajnos túl sokszor láthatunk olyat, hogy felszólalás, fotózás, esetleg más „szereplés” esetén – vagy csak úgy általában – az urak valamennyi gombot bezárva igyekeznek elbarikádozni magukat a külvilágtól. Egy szakszerû pszichoanalízis biztosan megfejtené a személyiségnek ezt a vonatkozását is, de mi most a megjelenés-kultúra oldaláról tennék egy kísérletet. Az egysoros zakó elején, a jóízlés határain belül, legfeljebb három gomb van, s hozzájuk ugyanennyi gomblyuk. Ám ezek közül legföljebb kettôt gombolhatunk be – és az sem mindegy, melyik kettôt! Persze jogos a kérdés, hogy akkor miért van rajta három gomb, s hozzá még lyuk is. Nos, azért mert a klasszikus öltözködésnek mélysége, múltja, kultúrája van, aminek ismerete egyébként minden valamire való férfitól elvárható lenne.
A klasszikus férfiöltözködést átszövik az olyan szabályok, amelyek eredetéhez többnyire valamilyen legenda kötôdik. Némelyik igaz, némelyik talán csak részben, vagy egyáltalán nem. De ha egy legenda képes akár évszázadokon át mértéket szabni, tartást adni valaminek, akkor sokan véljük úgy, hogy az tiszteletet érdemel, annak keletkezésétôl függetlenül. A zakógombolás szabályaihoz is kapcsolódik egy legenda egy olyan királyról, aki az idôk során felszedett pár kilót… VII. Eduárd királyról van szó, aki rendkívül népszerû alak volt, és már walesi hercegként is mozgalmas életet élt. Napjainak természetes részét képezte a szórakozás, a kártya, a különféle partik és a csinos hölgyek. Emellett igen jó ízléssel öltözködött, mondhatni „rendkívüli figyelmet szánt a megjelenésének”, de ez akkoriban cseppet sem számított rendkívülinek.
Névjegy: Brainel Mehandi több mint 10 éve foglalkozik a klasszikus stílus professzionális normarendszerének közvetítésével. Privát tanácsadóként diplomaták, üzletemberek és közéleti személyiségek egyaránt kivételes bizalommal fordulnak hozzá. Elôadóként hazai és multinacionális cégek mellett minisztériumok és kormányhivatalok részére is tart elôadásokat, workshopokat. Egyetemi oktatóként a Szegedi Tudományegyetem stíluskommunikátor szakán tanítja a klasszikus férfiöltözködés harmóniarendszerét. A www.bespokemagazin.hu alapító-fôszerkesztôje.
Szerzô: Brainel Mehandi
Szóval VII. Eduárd tudta, mit mivel és hogyan viseljen. Így a férfiak számára öltözködésben is példaértékû személyiség volt, hisz akkoriban az urak nem a feleségüktôl várták, hogy megtanítsa nekik az öltözködés fortélyait, és – egyebek mellett – maguk kötötték a nyakkendôjüket is. A legenda szerint testsúlyának gyarapodása miatt a király nem tudta kényelmesen begombolni a mellényét/zakóját, ezért annak alsó gombját nyitva hagyta. Az akkori férfitársadalom – talán szolidaritásból, talán más okból – követte példáját, hozzájárulva ezzel, hogy az alsó gomb nyitva hagyására ma már nem lehetôségként kell tekintenünk, hanem szigorú hagyománként. A történelmi elôzmény tehát mára szabály: ha három gombos a zakó, a felsô kettôt gombolhatjuk, vagy csak a középsôt. Kétgombos zakó esetén a felsô gombolható. Az egysoros zakó alsó gombját azonban soha nem gomboljuk be! Ha bármely oknál fogva mégis begomboljuk, az jó esetben kórosan zárkózott személyiségre vall, de legtöbbször inkább az öltözködési kompetencia hiányára. Hangsúlyozni szeretném, az alsó gomb nyitva hagyásának kötelezô mivolta nem „divatkérdés”, nem választás kérdése, hanem szigorúan a klasszikus férfiöltözködés kultúrájához tartózó elôírás. Igazi ökölszabály, ami alól nincs kivétel! Ne packázzunk hát ezzel, mert nem tesz jót az imázsunknak.
