www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu
„Közös Expo, Közös piac - Arad és Békés megyék közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítése” című projekt keretében
Arad és Békés megye társadalmi-gazdasági helyzetképének bemutatása (I. fázis) A Békés Megyei Intézményfenntartó Központ megbízásából készítette: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar
:
„Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.”
Tartalomjegyzék 1. A tágabb környezetünk, EU kitekintés, NUTS 2.......................................... 1 2. Szűkebb környezetünk: Románia és Magyarország, NUTS 3 .......................... 5 3. Helyi környezetünk, Arad és Békés megye .................................................... 17 3.1. Békés megye ............................................................................................. 17 3.1.1. Általános jellemzők............................................................................. 17 3.1.2. A megye általános bemutatása ............................................................ 19 3.1.3. A megye demográfiai bemutatása ....................................................... 26 3.1.4.. A megye vállalkozásainak bemutatása .............................................. 33 3. 2. Arad megye helyzetének értékelése ...................................................... 42 3.2.1. Arad megye gazdasági helyzete .......................................................... 42 3.2.2. Arad megye demográfiai helyzete ...................................................... 43 3.2.3. Arad megye társadalmi helyzete ......................................................... 44 3.2.4. Gazdaság és természeti erőforrások .................................................... 45 3.2.5. Arad megyei vállalkozások ................................................................. 53 3.3. Lokális kölcsönhatások ........................................................................... 56
1. A tágabb környezetünk, EU kitekintés, NUTS 2 A gazdasági válság nem szűnik, folytatódott 2010-ben, 2011-ben és úgy látszik így lesz ez néhány évig. A 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatottainak aránya az EU-ban 2010-ben 68,6% volt, ez 0.5 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A 15-74 éves korosztály munkanélküliségének értéke 9,6%-ra 0,7 százalékponttal nőtt, ez az elmúlt évtized legmagasabb értéke. Majdnem valamennyi EU országra ugyanezek a folyamatok a jellemzők és szinte minden népességcsoport érintve van. Az értékek azonban országról országra változnak és regionális szinten a különbségek még magasabbak. A NUTS 2 szintű régiók mintegy 70%-ában nőtt a munkanélküliség, míg mintegy 10%-ában jelentős javulás következett be. Jelentős szakadék mutatkozik az egyes tagországok NUTS 2 régiói között (1. ábra), egyötödük a 12%-os munkanélküliségi ráta fölé lépett, míg ugyancsak egyötödüknek sikerült ezt 6% alatt tartani. A legmagasabb munkanélküliségi értéket, 20%-osnál is magasabbat DélSpanyol országban regisztráltak. A magasnak tartott 12% fölötti mutatók a Balti Államokban, Dél- Olaszországban, Görögországban, néhány Észak- keleti Német régióban továbbá Írországban, Szlovákiában, néhány belga régióban, Magyarországon, Lengyelországban, Portugáliában és Bulgáriában voltak megfigyelhetők 2010-ben. A legalacsonyabb munkanélküliségi mutatók, 4% alatt, Hollandiában, néhány Közép- európai térségben pl. Csehországban és Ausztriában, Németország nyugati, központi és déli régióiban valamint Észak- Olaszországban. Szintén alacsony a munkanélküliség Luxemburgban, Belgium és az Egyesült királyság egyes részein valamint Romániában.
1
Ugrásszerűen nőtt a munkanélküliek aránya 2009-ről 2010-re Bulgáriában, Dániában, Görögországban, Hollandiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Szlovákiában, másrészt jelentősen csökkent Németország legtöbb régiójában és Luxemburgban. 1. ábra: A munkanélküliek aránya az EU NUTS 2 régióiban, 2010
2
A 20 és 64 év közötti lakosság csoport foglalkoztatottsági aránya az egyik legfontosabb indikátora a 2010-ben kidolgozott Európa 2020 programnak. Az erre a korcsoportra vonatkozatott EU-27 átlag a 2009-es 69,1 %-ról 68,5 %ra csökkent azaz ellentétes tendenciát mutat a Európa 2020 75 %-os célűzéséhez viszonyítva. Vannak régiók, amelyek a fönti mutatóban már elérték a 2020-as célkitűzést (a legsötétebb színnel jelöltek a 2. ábrán). 2010-ben egy kicsivel több mint a 271 NUTS 2 régió 25 %-a érte el az Európa 2020 célt, több mint 70 %-uk alatta volt ennek a célértéknek és 30 %-uk több mint 10 százalékponttal volt alatta. A legalacsonyabb foglalkoztatottsági arány figyelhető meg Dél-Olaszországban és Spanyolországban, és Belgium, Magyarország, Románia és Lengyelország egyes régióiban. Másrészt viszont az Észak-európai országok, valamennyi régió Svédországban, néhány Finnországban, Dániában, Hollandiában, Észak-Németországban és az Egyesült Királyságban viszonylag magas foglalkoztatottságot mutatnak. Közép-Európában is van egy régió csoport Dél-Németországban, Ausztriában, Észak-Olaszországban a Bolzanó Autonóm Tartomány valamint a Cseh főváros Prága körüli térség ahol szintén jók a foglalkoztatottsági mutatók. A két szélsőérték jól jellemzi az egyes régiók közötti szakadékot, 2010-ben a legalacsonyabb értéket, 43,7 %-ot Campania (Olaszország) régióban, míg a legmagasabbat (83, 6 %) Finnországban Åland régióban mérték.
3
2. ábra: A 20-64 éves korcsoport foglalkoztatottsági aránya az EU NUTS 2 régióiban, 2010
4
2. Szűkebb környezetünk: Románia és Magyarország, NUTS 3 1. táblázat:A vásárlóerő egyenértékesben mért, egy főre jutó GDP alakulása megyénként Romániában és Magyarországon, 2004-2008 között, az EU átlag százalékában NUTS3/Év Budapest Bucuresti Ilfov Gyor-MosonSopron KomáromEsztergom Timis Fejér Pest Vas Cluj Constanta Brasov Arges Zala Sibiu Gorj Csongrád Prahova
Arad Veszprém Baranya Tolna Hajdú-Bihar Alba Heves Bihor Bács-Kiskun Hunedoara Jász-NagykunSzolnok Borsod-Abaúj-
rangsor 2004 2005 2006 2007 2008 2008 131 135 140 138 2. 143 70 79 85 95 3. 118 55 60 72 73 4. 85 73
70
72
70
5.
73
70 48 62 56 63 42 44 40 36 58 37 38 49 29
72 50 60 56 59 44 46 41 39 54 38 37 48 36
65 58 61 54 62 47 49 45 44 51 43 40 47 40
67 60 59 55 56 56 49 51 45 50 46 44 46 43
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
68 64 60 56 56 56 56 55 54 53 52 50 48 48
40
40
44
48
20.
48
49 47 44 48 33 47 37 44 33
47 46 43 47 32 44 35 42 32
45 45 42 45 38 43 38 42 35
46 45 43 44 46 44 42 40 40
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
47 46 46 46 46 45 45 43 43
41 42
39 43
41 42
40 41
30. 31.
42 41
5
Zemplén Somogy
44
41
39
39
32.
40
Békés
39
37
36
36
33.
38
Braila Dolj Caras-Severin Harghita Mures Iasi Bistrita-Nasaud Salaj Covasna Galati Vâlcea Szabolcs-SzatmárBereg Bacau Tulcea Dâmbovita Satu Mare Ialomita Maramures Buzau Mehedinti Nógrád Calarasi Vrancea Teleorman Olt Suceava Neamt Giurgiu Botosani Vaslui
27 27 30 29 32 27 26 26 32 29 30
26 26 30 29 31 28 28 27 30 27 31
27 30 33 33 34 30 31 30 30 28 35
31 32 35 35 35 32 34 34 34 30 36
34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
37 37 37 36 36 36 35 35 35 35 35
36 29 28 25 29 30 25 26 26 34 24 24 22 23 23 22 25 17 17
34 27 26 26 28 26 25 24 23 32 19 22 21 21 23 23 19 18 16
33 28 29 29 31 28 28 26 26 31 20 25 22 23 24 25 21 19 18
33 29 28 33 31 25 30 28 27 29 22 25 25 25 27 25 20 22 18
45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63.
33 33 33 33 32 32 31 31 31 29 29 28 28 28 27 26 25 23 22
6
2. táblázat: A vásárlóerő egyenértékesben mért, egy főre jutó GDP alakulása megyénként Romániában és Magyarországon, 2004-2008 NUTS3/Év Budapest Bucuresti Ilfov Gyor-MosonSopron KomáromEsztergom Timis Fejér Vas Cluj Constanta Pest Brasov Arges Zala Sibiu Gorj Csongrád Prahova
rangsor 2004 2005 2006 2007 '08 2008 28 500 30 400 33 200 34 400 1. 35 800 15 200 17 900 20 200 23 700 2. 29 400 11 800 13 400 17 100 18 400 3. 21 300 15 700
15 700
17 000
17 500
4.
18 200
15 200 10 400 13 400 13 700 9 100 9 500 12 200 8 700 7 800 12 600 7 900 8 200 10 700 6 300
16 100 11 200 13 500 13 400 9 800 10 300 12 600 9 300 8 800 12 200 8 500 8 200 10 900 8 000
15 300 13 700 14 400 14 600 11 200 11 600 12 800 10 800 10 400 12 000 10 200 9 400 11 100 9 500
16 800 15 100 14 800 14 100 14 000 12 200 13 700 12 800 11 300 12 600 11 500 10 900 11 500 10 700
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
16 900 16 100 15 100 14 100 14 100 14 100 14 000 13 800 13 400 13 300 12 900 12 500 12 000 12 000
Arad
8 600
9 000 10 400 11 900
19. 12 000
Veszprém Tolna Baranya Alba Hajdú-Bihar Bihor Heves Hunedoara Bács-Kiskun Jász-NagykunSzolnok Borsod-AbaújZemplén Somogy
10 700 9 600 10 100 7 200 10 400 8 000 10 100 7 100 9 500
10 600 9 800 10 300 7 300 10 500 7 900 9 800 7 200 9 500
10 800 10 000 10 800 9 100 10 700 9 000 10 200 8 300 9 900
11 600 10 800 11 200 11 500 11 000 10 400 11 100 10 000 10 100
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.
11 800 11 600 11 500 11 500 11 400 11 300 11 200 10 900 10 800
8 800
8 800
9 800
10 000
29.
10 500
9 100 9 500
9 700 9 300
9 900 9 300
10 200 9 600
30. 31.
10 200 10 100
Békés
8 400
8 400
8 600
9 000
32.
9 400
Dolj Braila
5 900 5 900
5 900 5 700
7 000 6 400
8 100 7 700
33. 34.
9 400 9 300
7
Caras-Severin Mures Harghita Iasi Salaj Bistrita-Nasaud Vâlcea Covasna Galati Szabolcs-SzatmárBereg Dâmbovita Bacau Tulcea Satu Mare Ialomita Buzau Mehedinti Maramures Nógrád Calarasi Teleorman Olt Vrancea Suceava Neamt Giurgiu Botosani Vaslui
6 600 6 900 6 200 5 800 5 600 5 500 6 600 7 000 6 300
6 700 6 900 6 500 6 300 6 100 6 400 7 000 6 700 6 100
7 700 8 000 7 800 7 000 7 100 7 300 8 200 7 000 6 600
8 800 8 700 8 600 7 900 8 600 8 400 8 900 8 500 7 500
35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.
9 200 9 100 9 000 9 000 8 900 8 800 8 800 8 700 8 700
7 700 5 500 6 400 6 100 6 300 6 400 5 700 5 600 5 400 7 400 5 200 4 900 4 900 5 100 5 000 4 800 5 400 3 700 3 700
7 700 5 900 6 100 5 800 6 400 5 900 5 300 5 200 5 500 7 100 4 200 4 800 4 800 4 900 5 200 5 100 4 400 4 000 3 600
7 900 6 800 6 700 6 800 7 200 6 500 6 200 6 200 6 600 7 400 4 800 5 200 5 400 6 000 5 700 5 800 4 900 4 400 4 200
8 200 8 300 7 400 6 900 7 800 6 200 6 900 6 800 7 400 7 200 5 400 6 300 6 300 6 300 6 700 6 300 5 000 5 600 4 500
44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62.
8 400 8 300 8 200 8 200 8 100 7 900 7 700 7 700 7 600 7 300 7 100 7 100 7 000 6 900 6 800 6 500 6 300 5 900 5 400
8
3. táblázat: Az euróban mért egy főre jutó GDP alakulása megyénként Romániában és Magyarországon, 2004-2008
NUTS3/Év Budapest Bucuresti Gyor-MosonSopron Ilfov KomáromEsztergom Fejér Vas Pest Timis Zala Csongrád Veszprém Cluj Constanta Baranya Tolna Brasov Hajdú-Bihar Arges Heves Sibiu Bács-Kiskun Jász-NagykunSzolnok Gorj Borsod-AbaújZemplén Prahova
2004 17 000 5 800
2005 18 800 8 400
2006 19 800 10 100
rangsor 2007 2008 22 100 1. 13 200 2.
9 400 4 500
9 700 6 300
10 200 8 500
11 300 10 200
3. 4.
11 900 11 900
9 000 8 000 8 200 7 300 4 000 7 500 6 400 6 400 3 500 3 600 6 000 5 700 3 300 6 200 3 000 6 000 3 000 5 600
10 000 8 400 8 300 7 800 5 200 7 500 6 700 6 500 4 600 4 800 6 400 6 000 4 300 6 500 4 100 6 100 4 000 5 900
9 100 8 600 8 700 7 700 6 900 7 100 6 600 6 400 5 600 5 800 6 400 6 000 5 400 6 400 5 200 6 100 5 100 5 900
10 800 9 500 9 100 8 800 8 400 8 100 7 400 7 500 7 800 6 800 7 200 7 000 7 100 7 100 6 300 7 100 6 400 6 500
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
11 100 9 900 9 300 9 200 9 000 8 800 7 900 7 800 7 800 7 800 7 600 7 600 7 600 7 500 7 500 7 300 7 200 7 100
5 200 3 100
5 500 3 900
5 800 4 700
6 500 6 100
23. 24.
6 900 6 900
5 400 2 400
6 000 3 800
5 900 4 700
6 500 6 000
25. 26.
6 700 6 700
Arad
3 300
4 200
5 200
6 600
27.
6 700
Somogy Alba Bihor
5 600 2 700 3 000
5 800 3 400 3 700
5 500 4 500 4 500
6 200 6 400 5 800
28. 29. 30.
6 600 6 400 6 300
Békés
5 000
5 200
5 100
5 800
31.
6 200
9
2008 23 500 16 400
Hunedoara Szabolcs-SzatmárBereg Braila Dolj Mures Caras-Severin Harghita Iasi Bistrita-Nasaud Salaj Covasna Vâlcea Nógrád Galati Bacau Tulcea Dâmbovita Satu Mare Ialomita Maramures Buzau Mehedinti Calarasi Teleorman Olt Suceava Vrancea Neamt Giurgiu Botosani Vaslui
2 700
3 400
4 100
5 600
32.
6 100
4 600 2 200 2 200 2 600 2 500 2 400 2 200 2 100 2 100 2 700 2 500 4 400 2 400 2 400 2 300 2 100 2 400 2 400 2 100 2 200 2 100 2 000 1 900 1 900 1 900 2 000 1 800 2 000 1 400 1 400
4 800 2 700 2 800 3 300 3 100 3 000 2 900 3 000 2 900 3 100 3 300 4 400 2 900 2 900 2 700 2 800 3 000 2 800 2 600 2 500 2 500 2 000 2 200 2 200 2 400 2 300 2 400 2 100 1 900 1 700
4 700 3 200 3 500 4 000 3 800 3 900 3 500 3 600 3 500 3 500 4 100 4 400 3 300 3 300 3 400 3 400 3 600 3 300 3 300 3 100 3 100 2 400 2 600 2 700 2 800 3 000 2 900 2 500 2 200 2 100
5 300 4 300 4 500 4 900 4 900 4 800 4 400 4 700 4 800 4 800 5 000 4 600 4 200 4 100 3 900 4 600 4 400 3 500 4 100 3 800 3 800 3 000 3 500 3 500 3 800 3 500 3 500 2 800 3 100 2 500
33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62.
5 500 5 200 5 200 5 100 5 100 5 000 5 000 4 900 4 900 4 900 4 900 4 800 4 800 4 600 4 600 4 600 4 500 4 400 4 300 4 300 4 300 4 000 4 000 3 900 3 800 3 800 3 600 3 500 3 300 3 000
10
4. táblázat: A gazdaságilag aktív népesség száma Romániában és Magyarországon megyénként és korcsoportonként, 2006-2009 (Ezer fő) Terület/Év Hungary Budapest Pest Fejér KomáromEsztergom Veszprém Győr-MosonSopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-
15-24 évesek (E fő) 25 év fölöttiek (E fő) 2006 2008 2009 2006 2008 2009 335,6 306,9 299,0 3 911,1 3 901,7 3 903,5 43,8 33,7 35,2 744,0 747,1 755,9 40,4 38,0 37,7 479,6 488,3 498,1 15,9 13,3 13,6 174,2 171,5 170,5 14,5 12,5 12,3 130,8 132,8 128,2
15 év fölöttiek (E fő) 2006 2008 2009 4 246,7 4 208,6 4 202,5 787,8 780,8 791,0 520,0 526,3 535,7 190,1 184,7 184,1 145,3 145,3 140,6
13,2 15,6
11,6 15,2
12,5 15,3
147,9 179,4
146,2 182,7
142,3 186,0
161,1 195,1
157,7 197,9
154,8 201,3
11,0 11,9 11,0 9,9 9,5 23,9
9,9 10,5 13,5 9,8 8,6 21,1
8,1 10,9 14,9 7,9 7,8 20,8
111,5 124,6 147,9 115,9 91,8 243,8
106,7 121,8 137,9 116,4 87,9 243,8
106,7 120,0 146,8 115,8 86,4 241,8
122,5 136,5 158,9 125,8 101,3 267,7
116,6 132,3 151,3 126,2 96,5 264,8
114,8 130,9 161,7 123,7 94,2 262,6
10,7 6,3 16,2 16,2
10,6 7,0 14,7 14,0
9,5 7,6 14,4 12,1
112,9 77,6 200,1 146,6
117,3 73,8 191,6 149,2
115,7 72,2 186,2 144,6
123,6 83,8 216,4 162,8
127,8 80,9 206,3 163,2
125,3 79,8 200,6 156,7
11
Szolnok SzabolcsSzatmár-Bereg Bács-Kiskun
22,1
23,2
22,1
193,4
190,0
190,8
215,5
213,3
212,9
19,8
17,3
16,7
196,8
199,8
196,5
216,6
217,1
213,2
Békés
12,3
11,6
11,0
129,7
133,6
132,8
142,0
145,3
143,8
Csongrád Romania Bihor Bistrita-Nasaud Cluj Maramures Satu Mare Salaj Alba Brasov Covasna Harghita Mures Sibiu Bacau Botosani Iasi Neamt Suceava Vaslui Braila Buzau
11,4 994,3 20,4 21,0 17,7 29,1 15,6 15,3 16,9 24,7 14,0 20,6 19,0 21,9 36,2 29,6 37,1 23,1 37,9 21,9 22,6 20,6
11,0 953,4 17,0 20,9 14,3 25,8 12,2 14,9 14,3 27,3 12,6 20,9 20,6 19,8 28,1 37,2 38,5 23,9 34,8 16,0 22,6 23,5
8,6 162,7 948,7 9 025,3 16,0 226,3 21,5 154,9 14,4 275,6 25,5 193,4 10,4 124,4 14,1 121,8 13,2 171,1 28,9 219,4 11,7 92,5 20,3 133,8 21,1 199,1 17,2 184,7 26,2 321,7 39,7 216,3 42,1 343,5 25,8 204,3 38,2 291,4 16,4 190,4 21,8 185,5 24,0 206,0
163,2 8 991,3 234,0 155,0 269,9 189,4 100,4 118,5 163,0 227,0 93,3 144,9 205,2 173,9 306,6 232,8 363,0 210,8 287,4 173,9 171,6 208,6
166,2 8 975,4 233,6 159,5 270,9 190,0 93,7 116,0 160,4 233,8 91,6 145,0 206,5 166,0 301,8 237,7 372,2 211,0 291,7 169,9 171,5 212,8
12
174,0 174,2 174,8 10 019,6 9 944,7 9 924,1 246,5 250,9 249,4 176,1 176,0 181,1 292,8 284,0 285,2 222,8 215,2 215,6 140,1 112,7 104,1 137,2 133,5 130,1 187,8 177,4 173,6 244,0 254,3 262,8 106,6 105,9 103,3 154,6 165,7 165,3 218,0 225,8 227,6 206,6 193,8 183,1 357,8 334,5 328,2 245,9 270,2 277,1 380,6 401,5 414,4 227,3 234,8 236,8 329,4 322,2 329,8 212,3 189,9 186,4 208,1 194,2 193,3 226,5 232,1 236,9
Constanta Galati Tulcea Vrancea Arges Calarasi Dâmbovita Giurgiu Ialomita Prahova Teleorman Bucuresti Ilfov Dolj Gorj Mehedinti Olt Vâlcea
42,7 26,9 12,4 15,4 45,2 24,0 22,0 19,6 18,3 41,2 11,7 67,1 10,9 34,7 15,9 9,7 25,1 7,8
38,8 21,8 11,5 9,9 41,9 23,6 23,0 18,3 17,8 39,0 9,7 65,4 11,2 37,0 19,5 9,9 25,6 7,2
35,9 19,9 10,8 8,7 41,5 23,2 24,1 18,3 17,9 39,8 9,3 66,3 11,5 40,2 20,3 9,1 25,9 6,3
282,9 244,8 86,1 149,5 342,6 134,8 193,9 131,5 132,7 313,1 150,9 911,1 82,1 378,0 139,7 119,0 269,1 117,6
283,3 228,4 85,0 140,5 353,1 147,8 199,9 126,4 134,5 313,7 144,5 909,6 82,1 368,0 144,9 127,3 271,2 101,6
286,6 226,8 83,4 137,5 351,4 147,6 198,4 124,4 134,5 298,0 143,0 921,5 85,2 366,1 143,3 129,2 270,7 96,0
325,7 271,6 98,6 164,8 387,8 158,8 215,9 151,1 150,9 354,3 162,7 978,0 93,3 412,8 155,8 128,6 294,2 125,3
322,1 250,2 96,5 150,5 394,9 171,5 222,9 144,8 152,4 352,8 154,1 975,1 93,2 405,0 164,4 137,2 296,8 108,9
322,6 246,5 94,3 146,0 392,9 170,8 222,5 142,7 152,4 337,8 152,4 987,8 96,7 406,3 163,5 138,3 296,6 102,4
Arad
20,0
19,6
17,5
155,4
158,8
154,3
175,8
178,4
171,9
Caras-Severin Hunedoara Timis
16,8 12,8 28,7
18,7 14,3 24,3
17,0 14,3 22,5
161,0 183,1 290,5
165,4 186,4 289,6
163,0 185,6 293,4
177,8 195,6 319,2
184,1 200,7 313,9
180,1 199,8 315,8
13
5. táblázat: A munkanélküliek aránya (%) Romániában és Magyarországon megyénként és korcsoportonként, 2006-2009 Terület/Év Hungary Budapest Pest Fejér KomáromEsztergom Veszprém Győr-MosonSopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok
15-24 évesek (E fő) 2006 2008 2009 19,1 19,9 26,5 16,7 10,0 17,7 11,3 13,0 20,2 13,7 19,6 19,9 13,9 11,2 18,1
25 év fölöttiek (E fő) 2006 2008 2009 6,5 6,9 8,7 4,1 4,0 5,7 5,1 4,5 6,2 4,1 4,4 8,6 6,7 4,6 7,5
15 év fölöttiek (E fő) 2006 2008 2009 7,5 7,8 10,0 4,8 4,3 6,2 5,6 5,1 7,2 4,9 5,5 9,4 7,5 5,1 8,4
13,6 8,1
15,8 7,1
29,9 16,8
5,4 4,0
6,2 3,2
8,0 5,5
6,1 4,3
6,9 3,5
9,8 6,3
18,5 16,4 18,9 23,1 26,9 29,2
9,2 16,5 27,6 22,9 26,6 32,8
26,6 29,5 35,6 27,3 25,5 36,6
6,3 5,3 6,8 9,1 7,8 10,3
5,1 5,7 8,7 9,3 8,5 13,2
8,9 9,1 9,2 10,3 8,0 14,3
7,4 6,3 7,6 10,2 9,6 12,0
5,5 6,6 10,4 10,3 10,1 14,7
10,2 10,8 11,6 11,4 9,5 16,1
19,9 25,7 27,2 20,0
24,5 28,0 19,6 23,2
33,7 32,0 27,9 25,2
8,1 9,4 7,8 8,5
9,8 11,2 8,1 7,1
11,2 14,2 10,0 10,2
9,1 10,6 9,2 9,7
11,0 12,7 8,9 8,5
12,9 15,9 11,3 11,4
14
Szabolcs-SzatmárBereg Bács-Kiskun
31,4
36,8
40,0
11,6
15,2
16,6
13,7
17,5
19,1
24,6
22,0
26,8
7,9
7,5
9,6
9,4
8,6
10,9
Békés
21,4
25,6
35,1
6,5
8,9
11,6
7,8
10,2
13,4
Csongrád Romania Bihor Bistrita-Nasaud Cluj Maramures Satu Mare Salaj Alba Brasov Covasna Harghita Mures Sibiu Bacau Botosani Iasi Neamt Suceava Vaslui Braila Buzau Constanta
10,5 21,4 11,8 10,1 14,6 28,7 13,5 30,1 13,9 27,4 15,9 12,9 32,3 29,4 15,6 19,3 13,5 27,6 17,1 20,3 22,6 26,8 31,8
18,1 18,6 9,6 9,6 9,1 18,5 6,1 25,2 12,5 25,2 21,0 19,2 26,4 26,9 13,0 10,0 11,7 26,4 10,1 20,2 21,4 23,6 26,6
20,7 20,8 14,4 14,4 11,7 22,2 3,5 28,6 16,9 31,9 31,1 31,1 31,4 34,2 15,4 10,8 13,8 31,3 11,2 24,2 22,6 22,9 25,7
5,6 5,7 2,8 4,2 4,7 7,1 3,3 5,2 4,4 12,7 5,9 4,2 7,4 7,2 3,5 2,7 3,3 8,4 3,5 7,5 9,2 4,7 10,0
7,0 4,4 1,8 3,6 2,5 4,4 1,0 4,1 3,7 12,2 5,1 6,7 5,7 5,5 1,8 2,4 3,4 6,2 2,7 5,9 5,4 5,2 9,1
7,2 5,4 2,8 5,6 4,2 6,3 1,0 7,2 4,6 14,7 5,8 9,7 6,9 5,9 2,2 3,5 4,6 8,6 4,1 8,0 5,5 5,9 9,7
5,9 7,3 3,5 4,9 5,3 10,0 4,5 8,0 5,3 14,2 7,2 5,3 9,6 9,5 4,8 4,7 4,3 10,3 5,1 8,8 10,6 6,7 12,9
7,7 5,8 2,3 4,3 2,9 6,0 1,5 6,3 4,4 13,5 7,0 8,3 7,6 7,7 2,7 3,4 4,2 8,3 3,5 7,2 7,3 7,1 11,2
7,8 6,9 3,5 6,6 4,5 8,2 1,3 9,6 5,6 16,7 8,7 12,3 9,1 8,5 3,3 4,6 5,6 11,0 4,9 9,4 7,4 7,7 11,4
15
Galati Tulcea Vrancea Arges Calarasi Dâmbovita Giurgiu Ialomita Prahova Teleorman Bucuresti Ilfov Dolj Gorj Mehedinti Olt Vâlcea
21,3 32,2 5,9 12,8 28,3 37,4 13,6 27,9 40,3 34,4 15,5 18,4 22,0 47,1 28,4 6,4 29,7
20,3 17,7 7,0 9,6 24,0 31,5 8,6 20,5 24,8 18,5 16,1 25,0 17,3 46,8 18,9 4,3 42,4
22,0 14,8 8,8 13,4 28,3 41,7 9,1 21,4 29,1 19,9 15,3 26,5 15,2 47,1 16,7 4,5 36,9
6,5 10,0 1,4 4,2 10,3 6,7 2,2 6,9 11,8 6,1 3,7 5,7 4,5 12,9 6,8 2,9 5,8
5,0 4,5 0,8 3,1 9,1 4,1 1,8 5,2 8,4 4,3 2,1 4,2 3,7 10,3 5,8 2,4 8,4
5,2 3,9 0,9 3,8 11,2 4,3 2,3 5,5 10,1 4,4 2,8 5,2 4,0 10,4 6,8 2,6 9,7
8,0 12,8 1,8 5,2 13,0 9,7 3,7 9,4 15,2 8,1 4,5 7,3 6,0 16,4 8,4 3,2 7,3
6,3 6,0 1,2 3,8 11,1 7,0 2,6 7,0 10,2 5,2 3,1 6,6 4,9 14,5 6,8 2,6 10,7
6,6 5,2 1,3 4,9 13,5 8,3 3,2 7,4 12,3 5,4 3,6 7,9 5,1 15,1 7,4 2,7 11,4
Arad
23,2
26,0
21,0
5,6
5,9
7,2
7,8
8,1
8,6
Caras-Severin Hunedoara Timis
12,7 26,5 7,8
13,6 43,4 7,6
14,8 43,8 7,1
7,2 6,7 3,7
6,0 5,1 1,8
6,9 5,4 2,0
7,6 8,0 4,0
6,9 7,8 2,2
7,6 8,3 2,3
16
3. Helyi környezetünk, Arad és Békés megye 3.1. Békés megye 3.1.1. Általános jellemzők A Dél-Alföld és benne Békés megye számos negatív folyamattal kell, hogy szembenézzen, ezek közül is kiemelkedi, hogy hiányoznak a helyi gazdaságból a húzó nagyvállalatok, az olyan multinacionális cégek, melyek alvállalkozói láncokon, beszállítóikon keresztül dinamizáló hatást gyakorolhatnának egy szélesebb vállalkozói körre. A helyi viszonylatban nagynak számító cégek a hazai „multik” második, harmadik szintű beszállítói csupán, ami behatárolja fejlődési
pályájukat,
kitörési
lehetőségeiket.
A
vállalkozások
közötti
klaszterszerű együttműködések kialakítása is az elmúlt időszakban indult meg, ezért a szektor működésére jelentős hatást még nem gyakorolhatott. A nagyvállalatok hiánya mellett a rurális terek helyi gazdasága minimális, egysíkú, hiányzik a szolgáltatási háttér, a sikeres működéshez szükséges információk nehezen érhetők el. Több térségben a gazdasági kiürülés is megindult: a korábban megtelepedett szolgáltatók kivonulnak, a kereskedelmi létesítmények bezárnak, közlekedési lehetőségeik szűkülnek. Egy térség gazdasági fejlődésében, tőkevonzó képességében kiemelt tényező a népesség képzettsége, különösen a felsőfokú képzésben részt vevők mértéke, kimutatható korreláció van a gazdasági aktivitás, a versenyképesség és végzettség magasabb szintje között. Megalapozottnak tűnik az a megállapítás, hogy a humánerőforrások szempontjából Békés megyének nem nyolc kistérsége van, hanem csak három. Egy a Szarvas- Békéscsaba-Gyula vonal mentén, egy ettől a vonaltól északra és egy pedig délre. Vagyis Békéscsaba térségi központi és vezető szerepe nem csak a tudományos-oktatási téren mutatkozik meg, hanem geopolitikai szempontból is. 17
A
Dél-alföldi
régió
lakónépességének
korösszetétele
kedvezőtlen,
iskolázottsági szintje alacsony. A működő tőke hiánnyal küszködő Békés megyében magas a munkanélküliek száma. A Békés megyében működő vállalkozások tőkeellátottsága jóval az országos átlag alatt van. Ebben jelentős szerepe van, hogy viszonylag kevés külföldi érdekeltségű vállalkozást jegyeztek be a megyében. Az elmúlt években jelentősen visszaesett a megyében a beruházási kedv, szemben az országos tendenciákkal. A beruházások egy jelentős részét még mindig a kis- és középvállalkozások végzik a megyében. A kutatás-fejlesztési ráfordítások összege és a GDP-hez viszonyított aránya a DélAlföld három megyéjéből Békés megyében a legalacsonyabb, mely elsősorban a kevés számú K+F bázisra vezethető vissza. A korszerűtlen gazdasági struktúra miatt a foglalkoztatási mutatók is kedvezőtlenek. A gazdasági aktivitás alacsony, jelentősen elmarad az országos átlagtól. A munkanélküliségi ráta is meghaladja az országos átlagot, és 2004. óta jelentősen emelkedik. Az alábbi táblázat az egy főre jutó GDP alakulását mutatja az országos átlag %-ban. 6. táblázat: Az egy főre jutó GDP alakulása az országos átlag %-ában 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
BácsKiskun
69,3
68,2
69,2
68,1
68,8
66,8
66,1
64,9
67
Békés
67,6
65,5
63,2
62
61
59,5
57,4
57,6
58,3
Csongrád 83,4
79,2
77,5
77,8
77,9
76,6
74,2
73,6
74,4
DélAlföld
70,8
70,1
69,4
69,4
67,8
66,2
65,6
66,9
73,2
Forrás: KSH
18
3.1.2. A megye általános bemutatása
E fejezetben szereplő adatok, a kistérségitől az országosig, az elérhető legfrissebbek, így ilyen szempontból a jelen állapotokat tükrözőnek tekinthetők, tudván persze, hogy az utóbbi egy-két év jelentős eseményei minden bizonnyal meg fognak látszódni a területi folyamatokon, amelyek egyébiránt a viszonylag lassan végbemenő változások jellemeznek. Az 7. táblázat is mutatja Békés megye nyolc kistérségéből hat a KSH által meghatározott, kiemelten támogatott
kistérségek közé tartozik. Ennek
mindhárom típusába (komplex program, hátrányos helyzetű, leghátrányosabb helyzetű) 2 kistérség tartozik. A leginkább elmaradott a Mezőkovácsházi és Sarkadi kistérség, de a Békéscsabain és Gyulain túl az összes az országos átlag alatt helyezkedik el. 7. táblázat: Békés megye települési és kistérségi adatai
Mérték szerint
Terület (km2)
5630
Lakónépesség (fő, 2007. dec. 31.)
376657
Kistérségek száma
8
Kedvezményezett kistérségek száma
6
Hátrányos helyzetű
2
Leghátrányosabb helyzetű
2
Komplex program
2
Települések száma
19
75
Jogállás
Város
17
szerint
Község
58
Kedvezményezett települések száma
49
Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott
49
Típus szerint
Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott
49
Forrás: Teir adatbázis
3. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hazai termék (ezer Ft) – megyei szinten (2008)
Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék vizsgálatakor látható, hogy a megye mind az országos, mind pedig a régiós átlag alatt helyezkedik el (3. ábra). Ez – ha a konkrét mérték kérdéses is – kapcsolódik a megyék lakónépességének, 20
illetve azok számának változásához (4. ábra). Látható, hogy ebben a rangsorban Békés a 19 megye és a főváros közül csak utóbbit, vagyis Budapestet előzi meg. Viszont az ismert, hogy a Budapest közigazgatási határain belüli lakosság csökkenése egészen más irányú, mint az elmaradottabb térségek és megyék esetében. 4. ábra: Lakónépesség számának változása az utolsó 10 évben (%) – megyei szinten 2008
Az utolsó tíz évben több mint hat százalékkal csökken a megye lakossága, ami rosszabb, mint például Nógrád ide vonatkozó értéke. Bár egyfajta országos tendencia is megfigyelhető, hiszen csak öt megyének nőtt a lakossága az utóbbi évtizedben, ezek közül is kimagaslik Pest megye. Ha tisztán a vándorlást vizsgáljuk, illetve annak az egyenlegét, akkor sajnos hasonló, kedvezőtlen adatokkal szembesülhetünk. Békés megye a régiós átlagtól itt is negatív irányba tér el (5. ábra). 21
A 6. ábra a megyék szerint lebontott foglalkoztatottságot, annak arányát szemlélteti. Ezen jól látható, hogy az amúgy is legfejlettebb régiók megyéiben a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya. Békés értéke nem tartozik a legalacsonyabb foglalkouztatási szinttel rendelkező megyék sorába, ami mindenképp örvendetes. Már csak azért is mert ennek a mutatónak számos másikra is van hatása.
5. ábra: Vándorlási egyenleg az utolsó 5 évben (1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége) megyei szinten (2008)
6. ábra: Aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya (%) 2007 megyei szinten
22
Forrás: KSH MRSTAR
A
foglalkoztatottakkal
kapcsolatosan
érdemes
a
munkanélküliségi
mutatókat is megvizsgálni. Az utóbbi öt esztendő munkanélküliségi rátáját szemléltető 7. ábrán látható, hogy sajnos ebben a tekintetben a mind a régiós, mind az országos átlagot meghaladja Békés megye. Persze minden egyes álláskereső helyzete nehéz, de ha a száraz statisztikánál maradunk, kijelenthető, hogy a 10 % körüli állástalanok aránya, más, alacsony fejlettségi szintű megyéivel összehasonlítva nem nevezhető vészesen rossznak. Míg ha az adófizetők arányát vizsgáljuk (8. ábra) minimális eltérést láthatunk Békés megye és a Dél-Alföld értékei között.
7. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása az elmúlt 5 évben (%) – megyei szinten (2008)
23
8. ábra: Adófizetők aránya (%) – megyei szinten (2007)
Mindenképpen pozitívan kell értékelni a vállalkozói aktivitás megyei helyzetét. Az ezt szemléltető 9. ábrán is látható, hogy a legutóbbi időben milyen 24
pozitív elmozdulás érvényesül. A megyei és régiós adat szinte megegyezik egymással, ami önmagában is pozitívum, de mindkettő az országos fölé emelkedett, amely kevés mutatóval kapcsolatosan áll fenn. Ebben mindenképp fontos szerepe van az utóbbi időben, a megyében tapasztalható vállalkozóbarát fejlesztéspolitikának. A külföldi tőkebefektetések terén Békés megye a középmezőnyben található. Ha arra gondolunk, hogy számos mutató terén örömteli lenne egy ilyen állapot, ezt az adatot mindenképpen pozitívan kell értékelni. Csak néhányat kiemelve, Békés megelőzi Zalát, Veszprémet és Bács-Kiskunt is (8. ábra). A külföldi tőke tekintetében Budapest és Pest megye értelemszerűen kimagaslik, de Vas megye is igen magas értékkel rendelkezik. A lista legvégén a dél-dunántúli területek, Somogy, Baranya és Tolna találhatók. 9. ábra: Vállalkozói aktivitás (regisztrált társas vállalkozás/1000 fő) – megyei szinten (2008)
25
10. ábra: Külföldi tőkebefektetés országos részesedése (%) – megyei szinten (2007)
3.1.3. A megye demográfiai bemutatása Az elvándorlás kérdése igen komoly probléma egész Békés megye tekintetében. Ilyen téren különbséget tudunk tenni a települések jogállása szerint. A 11. ábrán látható, hogy minél kisebb településeket vizsgálunk úgy nő a 100 lakosra jutó elvándorlások száma. Vagyis ez a mutató legmagasabb a békési községek terén, utána következnek a városok, és végül Békéscsaba, mint a megye egyetlen megyei jogú városa.
26
11. ábra: 100 lakosra jutó elvándorlás Békés megyében
A 12. ábrán az előzőekhez hasonlóan a 100 lakosra jutó elvándorlás látható Békés megyében, de itt települési szinten. Kirajzolódik, ami a 11. ábráról is leolvasható, vagyis, hogy a községek egyre inkább néptelenednek el. Továbbá szemléletes az elvándorlás térbelisége is, vagyis, hogy Békésen belül is délbékés és a Sarkadi kistérség az amely legkevésbé rendelkezik megtartóerővel az ott élők számára. 12. ábra: 100 lakosra jutó elvándorlás Békés megyében, települési szinten
27
A demográfiai mutatók sorában haladva a 13. és 14. ábra az élveszületések számát mutatja. Az eltérés a területegységek terén jelentkezik. Előbbi ábra megyei bontású, míg utóbbi kistérségi. Jól látható, hogy élveszületés terén az ország két térsége rendelkezik viszonylag mags eredménnyel: KözépMagyarország és az ország északkeleti része. Ezek háttere viszont mondhatni ellentétes. Míg az ország középső részén, Budapest agglomerációjában a jómódú, fiatal családok, a „pesti menedzser” réteg lakik és ez áll pest megye viszonylagosan jó értékei mögött addig a Nyírségben és borsodban a mélyszegénység csapódik le az adatokban. 13. ábra: 1000 lakosra jutó élveszületés, megyék, 2008
Forrás: KSH Ha a megyei szintnél lejjebb megyünk, vagyis a 14. ábra kistérségi bontását vesszük szemügyre, látható, hogy egyértelműen kirajzolódik Budapest agglomerációja. Bár az említett nyírségi és borsodi területek így is elég homogénnek nevezhetők. Érdekesség, hogy a kistérségi térképen az Ormánság is jól láthatóvá válik. Békés megye vonatkozásában a kirívóan alacsony élveszületési szám, ami megfigyelhető. 28
14. ábra: 1000 lakosra jutó élveszületés, kistérségek, 2008
Forrás: KSH
15. ábra: Természetes szaporodás, illetve fogyás 1000 lakosra, megyék, 2008
Forrás: KSH
A természetes szaporodás, illetve fogyás demográfiai mutatóját ugyanúgy megyei és kistérségi szinten is ismertetem (15. és 16. ábra). Értelemszerűen ez a 29
mutató erős kapcsolatban áll az előzőekben ismertetett indikátorral. Így az országos tendenciák is hasonlóak, azok súlya eltérő némileg. Békés esetében ugyanúgy igen alacsony értékek láthatók. Mint látható, megyei szinten nem beszélhetünk egyetlen területegység esetében sem szaporodásról, csak fogyásról. Különbségek csak ennek mértékében vannak. Kistérségi szinten megjelenik néhány terület, amelyek lélekszáma gyarapodó, de az előzőekből következően ezek száma igen alacsony.
16. ábra: Természetes szaporodás, illetve fogyás 1000 lakosra, kistérségek, 2008
Forrás: KSH
A belföldi vándorlási különbözetet megfigyelve jól láthatóak a hazánkban a rendszerváltás óta kirajzolódó trendek. Megyei szinten is látható a központi térség, Budapest és agglomerációja, illetve a nyugati területek irányába történő áramlás (17. ábra). Míg a 16. ábra kistérségi bontása szemléletesebben tükrözi a vándorlási trendeket. A központ felé való áramlás általában „mikroszinten” is 30
megfigyelhető, vagyis, hogy a vidéki lakosság először a megyeszékhely irányába mozdul, majd utána az ország magasabban fejlett fővárosi és dunántúli térségeibe. A kelet-magyarországi megyékben ez a folyamat jól látható. Békés tekintetében annyi eltérés van, hogy ott Gyula és Békéscsaba dualitása ilyen téren is nyomon követhető.
17. ábra: Belföldi vándorlási különbözet, 1000 lakosra, megyék, 2008
Forrás: KSH
31
18. ábra: Belföldi vándorlási különbözet, 1000 lakosra, kistérségek, 2008
Forrás: KSH
Összefoglalva a Dél-Alföld és benne Békés megye számos negatív folyamattal kell, hogy szembenézzen. A mai tudásalapú társadalomban egy térség gazdasági fejlődésében, tőkevonzó képességében kiemelt tényező a népesség képzettsége, különösen a felsőfokú képzésben részt vevők mértéke, kimutatható korreláció van a gazdasági aktivitás, a versenyképesség és végzettség magasabb szintje között. Sajnos a Dél-alföldi régió lakónépességének korösszetétele kedvezőtlen, iskolázottsági szintje alacsony. A működő tőke hiánnyal küszködő Békés megyében magas a munkanélküliek száma. Összefoglalva
elmondható,
hogy
az 1940-es
évektől tart
a
megye demográfiai hanyatlása, a népesség száma folyamatosan csökken (1941ben még 477 ezer lakosa volt). Folyamatos volt az elvándorlás az ország iparosodó, urbanizálódó megyéi és Budapest irányába, mivel a mezőgazdaság gépesítését, modernizációját követően felszabaduló nagyszámú munkaerő nem
32
tudott elhelyezkedni a térségben a megfelelő mennyiségű szekunder (ipari) és tercier (szolgáltatások) munkahely hiánya miatt. 3.1.4.. A megye vállalkozásainak bemutatása Az alábbi részben a Békés megye gazdasági szervezeteire vonatkozó adatok kerülnek áttekintésre. Az elemzésre kerülő indikátorok körénél a szerzők törekedtek az objektivitásra, vagyis, hogy a számtalan, témakörhöz kapcsolódó adatsor közül a részletekben nem elveszve, de kiemelve néhányat, mégis a leginkább relevánsabbakat válasszák ki. A kiértékelésre került adatok a legtöbb esetben országos (megyei) és Békés megyei (települési) összehasonlításban is megtekinthetők, így pozícionálva a megyét és annak településeit. A 21. század kihívásai tekintetében igen érdekes azt megvizsgálni, hogyan alakul a megye vállalkozásainak a világhálón való elérhetősége. Vagyis, hogy az egyes kistérségekben fellelhető vállalatok mekkora hányadának van honlapja. Kétségkívül nem ez a mutató a legfontosabb egy térség vállalatainak megítélése szempontjából, de annak szimbolikája vitathatatlan. Látható, hogy Békésben nincs olyan kistérség, amely esetében a vállalatok több mint felének lenne honlapja. Legjobban a Békési kistérség áll, ha kevéssel is, de itt sem éri el a mutató az ötven százalékot. Békéscsaba, illetve annak kistérsége a középmezőnyben foglal helyet. Ami érdekesnek nevezhető, hogy az Orosházai és Gyulai kistérségek szerepelnek a leggyengébben a megyei összehasonlításban. De azt mindenképp hozzá kell tenni, hogy a legalacsonyabb értékkel rendelkező térség esetében sem kisebb az arány egyharmadosnál, vagyis nem beszélhetünk nagy szóródásról. Továbbá fontos megemlíteni, hogy az egyes iparágak profilja is nagy hatást gyakorolhat az interneten való megjelenésre, annak szükségességére.
33
19. ábra: Vállalati honlapok aránya a Békés megyei kistérségek körében, %, 2010
Forrás: GKIeNET 20. ábra: Külföldi tulajdoni hányad a gazdasági szervezeteket illetően %, 2009
34
A 20. ábrán látható a külföldi tulajdoni hányad az egyes megyék gazdasági szervezeteinek esetében. Természetesen e mutató sok kérdést is felvet a rendszerváltozással és a privatizációval kapcsolatosan, de az adatokra támaszkodva kijelenthető, hogy döntően az ország középső részében, nem meglepő módon, Pest megyében és Budapesten koncentrálódnak a külföldi tulajdonú cégek. Ezek általában a legtőkeerősebb, legtöbb munkahelyet teremtő transz- és multinacionális vállalatok. Nincsenek óriási eltérések az ország keleti és nyugati megyéi között, de azért egy árnyalattal a dunántúli területek vannak előnyben.. Békés megye a középmezőnyben szerepel, de hangsúlyozni kell, hogy a bejegyzett cégek száma adott esetben eltérhet a fenti mutatótól. Az egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték vonatkozásában (19. ábra) sokkal markánsabb és egyértelműbb különbségek rajzolódnak ki az ország keleti és nyugati fele között, jobban reprezentálva a fejlettségbeli különbségeket is. Természetesen a főváros toronymagasan vezet e mutató terén utána következnek a fejlettnek nevezhető észak-dunántúli megyék. Békés e mutató terén is a középmezőnyben foglal helyet, megelőzve például Csongrádot. E mutató tekintetében messze legrosszabb helyzetben az Észak-magyarországi és Dél-dunántúli régió megyéi vannak.
35
21. ábra: Egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték (e Ft), megye, 2009
Forrás: NAV
Ha Békés megyei szinten vizsgáljuk a bruttó hozzáadott érték egy vállalkozásra jutó értékét (22. ábra), akkor természetesen a kistelepülések esetében egy-egy vállalkozás is jelentősen tudja befolyásolni az eredményt, de azért Körösladány, Orosháza, Szarvas és Békéscsaba is többé-kevésbé kirajzolódik.
36
22. ábra: Egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték (e Ft), település, 2009
Forrás: NAV
Az egy vállalkozásra jutó adózott eredmény országos összehasonlításában (23. ábra) Békés megye igen jó helyen áll, de ez olyan szempontból mégis megtévesztő a rangsor, hogy Budapest kimagaslik és messze tőle lemaradva következik az összes megye. A legrosszabb és második legjobb eredménnyel rendelkező megye között kisebb a különbség mint a második és első között. A legjobban, Budapesten és Pesten túl, Csongrád és Vas. Békés megyei vonatkozásában (22. ábra) kijelenthető, hogy a megye nyugati és északi részében tömörülnek a mutató tekintetében kedvező értékkel rendelkező települések. Békéscsaba és Gyula „észrevétlen” marad, míg a déli területeken néhány igen alacsony értékkel rendelkező település mellett például Mezőhegyes jól áll.
37
23. ábra: Egy vállalkozásra jutó adózott eredmény (e Ft), megye, 2009
Forrás: NAV
24. ábra: Egy vállalkozásra jutó adózott eredmény (e Ft), település, 2009
Forrás: NAV
38
Az egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke (25. és 26. ábra) vonatkozásában is kirajzolódik a főváros és annak környezetének fölénye. Országos, megyei összehasonlításban itt sincsenek óriási különbségek az ország keleti és nyugati felét, illetve annak megyéit összehasonlítva, bár a Dunántúl egyértelműen kedvezőbb helyzetben van ilyen téren is, főleg annak északi része. Békésben a megyeszékhely közepes eredményén túl az látható, hogy Békéscsabától mind a négy égtáj irányába vannak igen kedvező eredménnyel rendelkező települések. Gyulát és Orosházát mindenképp érdemes kiemelni. Illetve negatív vonatkozású, de meg kell említeni, ami már a korábbi mutatók terén is megfigyelhető volt, sajnos itt is, vagyis, hogy a Sarkadi kistérség egyetlen települése sem szerepel jól, sőt kimondottan le vannak maradva a megyében is.
25. ábra: Egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke összege (e Ft), megye, 2009
Forrás: NAV
39
26. ábra: Egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke összege (e Ft), település, 2009
Forrás: NAV
Utolsóként az ezer főre jutó vállalkozások száma kerül elemzésre, mind országos (27. ábra), mind Békés megyei szinten (28. ábra). A mutató egyfelől jól reprezentálja, a gazdasági társaságok társadalmi beágyazottságát, másrészt erős szimbolikával is bír. A főváros e mutató terén is zöld szigetnek mondható, így nem is érdemes a megyei összehasonlításban szerepeltetni. Pest megye vezető helye sem meglepő. Az előzőekhez hasonlóan az ország nyugati fele szintén jobb pozícióban van, mint a keleti. A Dunántúl területén ezúttal Baranya is jól szerepel. Viszont a Pest-Csongád vonal keleti felétől igen látványosan alacsonyabb a cégek száma. Ilyen téren Békés is igen gyengén szerepel. A megyén belül látványosan kirajzolódik egy Szarvas-Békéscsaba-Gyula tengely, amelyhez csak Orosháza kedvező értéke hasonlítható. A Sarkadi kistérség települései ezúttal sem szerepelnek jól, de e mutató terén a megye déli része, Mezőkovácsháza és környéke a leginkább elmaradott. 40
27. ábra: Ezer főre jutó vállalkozások száma, megye, 2009
Forrás: NAV
28. ábra: Ezer főre jutó vállalkozások száma, település, 2009
Forrás: NAV
41
3. 2. Arad megye helyzetének értékelése 3.2.1. Arad megye gazdasági helyzete Arad megye bemutatását érdemesnek gondoltuk a megye pozícionálásával kezdeni. Vagyis röviden ismertetjük a megye gazdasági-társadalmi helyzetét Románián belül. Hiszen bár az egyes gazdasági mutatók alapján egyszerűen összemérhető Békés megyével, mégis, az országon belüli helyzete, pozíciója igen fontos. 29. ábra: Egy főre jutó GDP Románia megyéiben (PPS, EU27=100%, 2009)
százalék
Forrás: Eurostat adatbázis alapján saját szerkesztés Az egy főre jutó GDP alapján elmondható, hogy Románia 42 NUTS 3-as területegysége (41 megye és Bukarest) közül Arad a tízedik helyen áll, és majdnem eléri az Uniós GDP felét (48%). Ezzel több mint tíz százalékkal előzi meg Békés megyét. Románia esetében Bukarest és környezete (Ilfov) kimagaslik, előbbi egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében meghaladja az Uniós átlagot (115%), míg utóbbi (83%) nem sokkal marad el tőle. Ezen területegységek után Temes és Kolozs megyék következnek hatvan százalék 42
körüli értékekkel. Míg a sort Vászló megye zárja, az Európai Unió egy főre jutó GDP-jének egyötödével (22%). Látható, hogy Arad megye pozíciója saját országán belül is jóval erősebb, mint Békés megyéé, ráadásul az egymással való összehasonlítás esetében ez a relatív előny abszolúttá válik, Arad megye gazdasági téren jóval előrébb jár. 3.2.2. Arad megye demográfiai helyzete 30. ábra: Természetes szaporulat Románia megyéiben (ezrelék, 2010)
ezrelék
Forrás: Eurostat adatbázis alapján saját szerkesztés
Fontos és meghatározó képet fest a társadalmi folyamatokról a születések és halálozások egyenlegét kifejező természetes szaporulat mutatója. Látható, hogy Magyarországgal összehasonlítva a román helyzet kimondottan jónak értékelhető, hiszen több megyében is pozitív értéket vesz fel a mutató. Ilyen tekintetben egyfajta észak-déli törés látható Romániában, hiszen a fővároson kívül több középső és északi megyében ténylegesen beszélhetünk természetes 43
szaporodásról. Ezzel ellentétben a déli megyékben természetes fogyás állapítható meg, ennek mértéke néhol igen magas. Ezen mutató némileg tudja ellensúlyozni az országból a nyugatra elvándorló munkavállalókat. Arad helyzete ilyen téren igen negatívnak értékelhető, a megyében egyértelműen a természetes fogyás a meghatározó, ilyen értelemben egyértelműen a déli megyékhez sorolható. 3.2.3. Arad megye társadalmi helyzete 31. ábra: Munkanélküliség Románia megyéiben (ezrelék, 2009)
százalék
Forrás: Eurostat adatbázis alapján saját szerkesztés
A társadalmi helyzetképpel kapcsolatosan a munkanélküliséget érdemes még kiemelni. Sajnos az Eurostat adatbázisában a román NUTS 3-as területegységekre csak 2009-es adatok érhetők el. Viszont ez olyan szempontból mégsem értékelhető túl nagy problémának, hogy így már látható a mutatóban a 44
válság hatása, az hogy milyen nehézségekkel kénytelenek szembesülni a romániai munkavállalók. Érdekes, hogy az országon belül igen nagy a szóródás. Néhány kiugróan magas érték mellett találhatunk kimondottan alacsony rátákkal rendelkező megyéket is, így például Temes és Bihar. Arad ilyen tekintetben a középmezőnyben található a maga 8,6 százalékos értékével. 3.2.4. Gazdaság és természeti erőforrások Arad megye fontos gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, mint például: Ásványkincsek: szénhidrogének (Pécskán, Németpereg, Sajtény és Újszentannán) A monyászai márványbányák újszentannai molibdén ércek gyoroki kőbányák kaolin bánya Almásegresen dolomit bánya Galsán gránit bánya Máriaradnán andezit bánya (Sövényes, Apatelek, Sándormajor, Borossebes és Talácson) diorit bánya Ópáloson Ásványvizek találhatók a következő településeken: Lippa Monyásza Mácsa Kürtös Kisiratos 45
Sofronya és Apatelek
Mezőgazdasági erőforrások: Arad megye az egyik legnagyobb gabona-;(búza, kukorica, árpa, zabpehely, rozs) és zöldség termelő térsége. A következő termelésekben is elismert: bútoráru a bortermelés a híres szőlő ültetvényeken, mint például: -Minis (Ménes) -Pancota (Pankota) -Maderat -Siria (Világos) Zöldségek (krumpli, bab, hagyma, tök, sárga és görögdinnye) Ipari termékek (dohány, cukorrépa, kender) Állattenyésztés: ez a megye a szarvasmarha tenyésztésben nevezetes, de ezen felül ló, kecske és disznótenyésztéssel is foglalkozik, egy másik fontos foglalkozás viszont a méhészet. Ipar: a megyében a következő ipari ágazatok jellemzők: Malmok Szeszüzemek Szeszes italok Olaj Ecet Mesterséges jég Fűrészáru Bútorgyártás
46
Autó karosszéria Tégla és cserépgyártás Mész és betonalapú termékek gyártása Iratoson üzemel egy len gyár, Gyorokon egy harangöntöde és Pankotán egy bőripar. Turizmus: A kedvező éghajlatnak, az ásványvizek jelenlétének, a számos történelmi és építészeti műemlékeknek köszönhetően Arad megye egy fontos turisztikai természetességet képvisel. Arad városa jelenleg az egyik legfontosabb ipari és kereskedelmi központot képviseli az országból, ezt nagymértékben a Nagylak és Kürtösnél levő határátkelőhelyeknek köszönheti, amelyen Románia legnagyobb szárazföldi exportja kel át.
47
8. táblázat: Megművelt területek, a legfontosabb termékekkel (hektár) Megye
Arad
Év
Teljes megművelt terület
amelyből:
Magvak búza
Krumpli
árpa
rozs
Cukorrépa
Olajos magvak
kukorica
amelyből:
Zöldségek
napraforgómag
1990
347519
227007
90651
859
29664
98389
6949
9262
20323
7242
10751
1995
343164
259078
110406
433
33284
101862
4417
7936
23896
22274
8599
2000
287817
220200
62459
35
19023
126455
5153
2219
22399
10712
9891
2001
309998
248546
84312
0
21908
128162
4708
2155
19069
14577
9233
2002
316454
233850
64646
10
21053
132826
5300
2069
27857
20906
10225
2003
334042
235217
69300
92
18394
131250
5354
1129
31181
25189
10656
2004
341084
287104
118651
81
18839
132884
5111
567
23988
21185
9939
2005
285252
219506
93169
9
17349
97330
5167
1273
28517
24764
9182
2006
264912
195153
75696
31
15841
91417
5059
1646
31483
26154
10674
2007
236578
182140
63343
150
7353
103931
1548
438
29646
22540
9069
2008
261181
192392
64555
710
10359
103910
5475
639
24804
19355
15363
Forrás: http://www.arad.insse.ro/main.php?id=373
48
9. táblázat: Helyi költségvetések Helyi költségvetések: Arad megye
Összjövedelem
amelyből:
milliárd ROL 1990
1995
114.6 7051,9
…
…
millió RON 2000
2001
2002
2007
2008
69,1
142
189,1 284,3 334,6 429,5 626,8 768,9
910
…
…
…
2003
12,5
2004
10,4
2005
12,2
2006
14,5
88,8
73,1
141,3 187,5 271,7 317,3 391,3 548,7 693,5
868
állami költségvetésből kapott segélyek Összköltségek
Többlet (+), Veszteség(-)
114,6 7033,5
0
18,4
68,4
0,7
0,7
1,6
12,6
17,3
38,2
Forrás: http://www.arad.insse.ro/main.php?id=373
49
78,1
75,4
42
10. táblázat: Átlagos nettó nominális havi jövedelem, a nemzetközi gazdaság tevékenységén, összdolgozók Arad megye Tevékenység
ROL 1991 1995
Teljes gazdaság Mezőgazdaság, vadászat és erdészet Halászat és haltenyésztés Ipar - összesen amelyből: Bányaipar Feldolgozóipar Villamos és hő energia, víz és gáz Gyártás, Építkezés Kereskedelem Éttermek és Hotelek Közlekedés, raktározás Pénzügyi közvetítések Ingatlanok és egyéb szolgáltatások Közigazgatás és védelem Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb nemzetgazdasági tevékenységek
2000
2001
2002
RON 2003 2004 2005
2006
2007
2008
7295 6709 8322 7204
178079 147348 169383 189346
192 158 129 209
264 230 308 256
329 299 247 311
437 407 320 423
538 511 393 529
666 497 689 642
790 638 829 731
953 807 592 882
1143 911 1066 1896
9985 7040 9198 7635 6909 6120 9006 8159 7510 7685 6935 8270 6026
270917 172694 327918 239881 131754 113235 270630 363517 179986 189252 175235 163012 163579
298 193 330 162 121 97 286 404 180 298 181 185 152
423 230 493 247 191 144 404 568 256 366 276 261 253
538 291 425 325 244 157 480 826 290 508 343 319 314
679 394 708 388 340 263 619 1117 359 685 444 387 400
837 504 806 443 359 304 808 1348 466 913 612 499 549
1022 607 965 605 531 496 926 1660 559 1106 683 649 557
1126 686 1331 760 674 435 1073 1752 668 1521 913 788 666
1634 834 1449 944 680 531 1377 1424 834 1848 1118 1039 747
1004 2244 1041 811 641
Forrás: http://www.arad.insse.ro/main.php?id=373
50
10. táblázat: Átlagos nettó nominális havi jövedelem, a nemzetközi gazdaság tevékenységén, összdolgozók Tevékenység
1991
1995
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Teljes gazdaság
7295
178079
192
264
329
437
538
666
790
953
1143
Mezőgazdaság, vadászat és erdészet
6709
147348
158
230
299
407
511
497
638
807
911
Halászat és haltenyésztés
8322
169383
129
308
247
320
393
689
829
592
1066
Ipar - összesen -
7204
189346
209
256
311
423
529
642
731
882
1896
Bányaipar
9985
270917
298
423
538
679
837
1022
1126
1634
1004
Feldolgozóipar
7040
172694
193
230
291
394
504
607
686
834
2244
Villamos és hő energia, víz és gáz
9198
327918
330
493
425
708
806
965
1331
1449
1041
Gyártás, Építkezés
7635
239881
162
247
325
388
443
605
760
944
811
Kereskedelem
6909
131754
121
191
244
340
359
531
674
680
641
Éttermek és Hotelek
6120
113235
97
144
157
263
304
496
435
531
Közlekedés, raktározás
9006
270630
286
404
480
619
808
926
1073
1377
Pénzügyi közvetítések
8159
363517
404
568
826
1117
1348
1660
1752
1424
Ingatlanok és egyéb szolgáltatások
7510
179986
180
256
290
359
466
559
668
834
Közigazgatás és védelem
7685
189252
298
366
508
685
913
1106
1521
1848
Oktatás
6935
175235
181
276
343
444
612
683
913
1118
Egészségügyi és szociális ellátás
8270
163012
185
261
319
387
499
649
788
1039
Egyéb nemzetgazdasági tevékenységek
6026
163579
152
253
314
400
549
557
666
747
amelyből:
Forrás: http://www.arad.insse.ro/main.php?id=373 51
11. táblázat: A munkanélküliek szociális segélyének költségei 2005 a 2009 között RON Megye
Arad
Év
összesen
Munkané Munkalküli nélküli segély segély (szakmai (pályatapaszkezdő) talattal rendelkezők)
Képzési költségek
Diplomások bére
Egyéb munkanélküli juttatás
Költségek Költségek az a alkalmazottak munkaerő ösztönzésére váltoakik a zásának hátrányos az ösztönhelyzetű munkazésére nélküliek kategóriájába esnek
Kártérítési költségek privatizáció és átszervezés folyamatában
Egyéb költségek
2005 20929596
9966564
0
303300
1801798
409467
61750
2830240
408223
5148254
2006 22579453
10881962
257758
348034
1735139
409260
144790
2698936
71160
5867397
2007 24313831
10744765
176896
480049
1484769
401533
186840
3232863
187553
7309270
2008 25961100
11666344
277901
149162
1540258
489939
209757
3660974
195750
7658667
2009 64807169
42718985
629932
42503
1276588
581872
109500
2574640
32180
16772563
Forrás: http://www.arad.insse.ro/main.php?id=373
52
3.2.5. Arad megyei vállalkozások Arad megyében jelenleg, hivatalosan több mint harmincezer vállalkozás működik. Ezek bejegyzése két periódusra osztható a rendszerváltás után. Gyakorlatilag ez a kilencvenes évtizedet jelenti és a 2000 utáni időszakot. A kezdeti években egyenletesen növekedett a cégek száma, majd 2000 után ugrásszerűen megnőttek a cégalapítások (32. ábra). A cégalapítások éves bontásán túl, megfigyelhető, ugyanez a folyamat 2011-ben, havi bontásban is (33. ábra).
32. ábra: Arad megyében (minden év szeptemberében) regisztrált vállalkozások száma, 1990-2011, (Összes vállalkozás: 30.481) 300
246
250
206 200 150
85
82
100
35 42 44
50
30 25 30 37 39 40
175 148 152 152 145
32
0 0
Forrás: Nicolae Bacanu
53
209 178
33. ábra: Arad megyében regisztrált vállalkozások száma, havi bontásban, 2011
Forrás: Nicolae Bacanu Ha az Arad megyei vállalkozások tulajdonosi körét vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a vállalkozások döntően román tulajdonban vannak (34. ábra). A cégek több mint háromnegyede román tulajdonú. A maradék cégek értelemszerűen egyrészt külföldiek, másrészt vegyes tulajdonosi körrel bírnak. 34. ábra: Az Arad megyei vállalkozások tulajdon szerint
13%
5% román külföldi vegyes
82% Forrás: Nicolae Bacanu 54
Ha a külföldi tőke származási országát vizsgáljuk anyaország szerint, az figyelhető meg, hogy legnagyobb hányadot Németország jelenti, utána következik az olasz tőke (35. ábra). Ebben, az üzleti megfontolásokon túl, minden bizonnyal szerepet játszik a kulturális és nyelvi kötődés is. A tízes lista képzeletbeli dobogójára még Ausztria fér fel. Ezen lista 8. helyén található Magyarország, közvetlenül az USA előtt.
35. ábra: Az Arad megyei külföldi beruházások származási ország szerint, millió USD 0
10
20
30
40
50
70
80
90
81
Germany 46
Italy 30
Austria 26
France 21
Japan 17
Poland 10
Luxembourg 8
Hungary 6
USA Slovenia
60
4
Forrás: Nicolae Bacanu
.
55
3.3. Lokális kölcsönhatások A két megye hosszú távon is működő kölcsönösen előnyös kapcsolatainak fejlesztése érdekében meg kell ismerni a határokat átlépő térfolyamatokat ezek nagyságrendjét és tartalmát. A jelentős térszervező erővel bíró városi centrumok határon átnyúló hatásának ismerete, ezen hatások előnyeinek értékelése mindkét oladalon elősegítheti az együttműködás akarását. A határ közeli városok központi funkcióinak stbilizálása és erősítése néhány esetben ezek tudatos megosztása (pl. AB expó) kölcsönösen elönyös lehet, akár a határon túli nagycentrumoknak a határ menti fekvésű, halmozottan hátrányos helyzetű terek dinamizálásában 36. ábra: Arad és Békés megyék térségében lévő központi helyek gravitációs térkapcsolati modellje
Forrás: Nagy Gábor, MTA RKK
56
8. táblázat: A térség nagyvárosainak néhány adata 2009 Népesség Munkakorú A vendégéjszakák A vendégéjszakák népesség éves száma száma a népesség százalékában Arad
166 003
122 580
181 972
1,1
Timisoara
311 586
238 599
405 162
1,3
Oradea
204 477
154 516
114 203
0,6
Szeged
167 039
118 118
250 725
1,5
63161
41633
17296
0,3
116502
76042
74862
0,6
Békéscsaba 3 Város (Békéscsaba, Gyula, Békés)
57
