Analóg mikrohullámú összeköttetések zajának számítása kézi kalkulátorok segítségével DR. CSERNOCH JÁNOS Orion
ÖSSZEFOGLALÁS
DR.
rülele analóg és digitális mikrohullámú rendszer technika, továbbá elektro 1954-ben fejezte be tanul mágneses hullámok ter mányait az Eötvös jedése. A Kandó Kálmán Főisko Loránd Tudományegye Villamosipari tem fizikus szakán. Mik lán ezeket a témákat ok rohullámú műszerek és tatja. Több közlemény rádiólokátorok gyártás szerzője. A „Műszaki Kandidá technológiájával foglal Tudományok kozott. Mai szakmai te- tusa".
A szerző a cikk első részében a zajszámítás menetét tárgyalja. A cikk második részében a zajszámitás konkrét programja és folyamatábrá ja található Texas T I programmable T58C kalkulátor esetén.
CSERNOCH JÁNOS
Bevezetés A programozható kis kalkulátorok elterjedése kapcsán felmerült az igény olyan programok kidolgozására, melyek kis kalkulátoron is lefuttathatok. Ezzel lényegében nemcsak a nagy számítógéppel kapcsolatos admi nisztráció takarítható meg, hanem a program akkor is lefuttatható, ha a vonaltervező nem a vállalat terüle tén, hanem pl. attól távol, valahol kiküldetésben van. Természetesen ami a tárolható adatokat és a programlépéseket illeti, szerényebbeknek kell lennünk. Az alábbi példában egy Texas T I Programmable T58C kalkulátoron lefuttatható programot ismertetünk max. 240 programlépéssel és 30 memóriával. A program két részből áll: 1. Szakaszcsillapítás-számítás 2. Zajszámítás A szakaszcsillapítás-számítás az elején két elágazó utasítást tartalmaz attól függően, hogy az RF szakasz tartalmaz-e sík tükröt, vagy kettős paraboloidot (1. ábra). A három zajszámítás ( T F , TV és kísérőhang) a szakaszcsillapításhoz csatlakoztatható. Ami az összeköttetés hosszát illeti, csak a TF átvitel esetén van korlátozás (max. 840 km), de ha a kiértékeléstől eltekintünk, akkor ez is megszüntethető. Ami a zajszámítás menetét és a zajelőírásokat illeti, a dolgozat a CCIR előírásokra támaszkodik (1), (2), (3), (4), (5). A program a következő eredményeket szolgáltatja (R/S):
1. Szakaszcsillapítás-számítás a) Vevő bemenőszint b) Fading tartalék
2. T F zajszámitás a) Bemenő szinttől függő zaj OdB fading esetén (P ) pW -ban. 20
b) Bemenő szinttől függő zaj — 3 dB fading esetén
0
pWo-ban.
(P ) ZFO
c) összzaj az összeköttetés elejétől számítva (PZTOT) pW -ban. 0
d) NPR dB-ben. Beérkezett: 1985. I I . 6. (*) Híradástechnika
XXXVI.
évfoluam 1985. 6. szám
251
2nd
StflgO
Van G az RF szakaszon" síktükör
AOT
IGEN
alapatviteli csillapítás számítása
GTOA
NEM
2nd St flg 1 Van Q az RF szakaszon .kettős poraboloid
IGEN
AOka alapatviteli csilapitás számítása
GTOA
NEM Ao alapatviteli csillapítás számítása. t GTOA _ t 2nd Lbl A vevő bemenöszint ésfbding tartalék számítása. * 137 ? 138
9138
IFzajszámitás Az összeköttetés Összzajónak es az NPR-nek a számítása. R / S Lábra.
TV képcsatorna Az összeköttetésvizometrikus jQl,zaj visszo nyának számítása. R/S
A zajszamitás
9 138
TV hangcsatorna Az összeköttetés pszofometrikus jel/zaj viszo nyának számítása. R/S
folyamatábrája.
H 921 - 1
3. Tv képcsatorna zajszámítása — Vizometrikus jel/zaj viszony az összeköttetés elejétől számítva. 4. Tv hangcsatorna zajszámítása — Pszofometrikus jel/zaj viszony az összeköttetés elejétől számítva 1 mW hasznos jelre vonatkoztatva. Végezetül megjegyezzük, hogy a program minden változtatása nélkül T59 kalkulátoron is lefuttatható mág neskártya segítségével. Más típusú kalkulátor alkalmazása esetén a program értelemszerűen átírható a közölt példa alapján.
252
Híradástechnika XXXVI.
évfolyam 1985. 6. szám
1. Példák teljes összeköttetések zajának számítására 1.1.
Szakaszcsillapttás-számitás
Adott egy 4 RF szakaszból álló mikrohullámú összeköttetés a következő adatokkal: RF szakaszok száma: 4 (a megoldásban az z'=l, 2, 3 és 4 számozás az érvényes). A) Csillapítás-adatok A) 1. Kereten belüli csillapítások (negatív előjellel) Adóoldal (minden RF szakaszra érvényes) Széles sávú cirkulátor csill. Légelzáró csill. Izolátor csill. Iránycsatoló csill. Szűrőváltószűrő csill. Keskenysávú cirkulátor átmenet csill. Keskenysávú cirkulátor átmenet száma (poz) Hullámvezető kereten belüli csill.
A A A A
= -0=25 dB =-0,í dB =-0,25 dB =-0,1 dB
AKSZC AKL
AKIZ
AKIR
•^•AKSZVSZ—
A =-0,25 AKKC
K =4: A
K
T
dB
dB
AKC
A
dB
= -0,14
dB
Vevőoldal (minden RF szakaszra érvényes) Széles sávú cirkulátor csill. Légelzáró csill. Izolátor csill. Iránycsatoló csill. Szűrőváltószűrő Keskenysávú cirkulátor átmenet csill. Keskenysávú cirkulátor átmenet száma (poz) Hullámvezető
AVKSZC= -0,25 dB A - - Q , \ dB V
K
L
A =-0,25 dB = - 0 , 1 dB • 1,0 dB \-VKSZVSZ VKIZ
Z
A
v / ? K C
= - 0 , 2 5 dB
-é dB A =-0,U VKH
dB
A) 2. Antenna és antennatápvonal jellemzői -0,09 20 38,5 -0,75
2 -0,09 13,5 45 -0,75
3 -0,09 26 45 -0,75
4 -0,09 35 45 -0,75
Vevőoldal Tápvonal csillapítása a [dB/m] Tápvonalhossz l [m] Vevőantenna nyeresége G [dB] Radam csillapítása A [dB] Beiktatott A csillapítás (fix) [dB]
-0,09 14,3 45 -0,75 0
-0,09 24 45 -0,75 0
-0,09 43 45 -0,75 0
-0,09 15 45 -0,75 -0
A) 3. Adóteljesítmény P Küszöbérték [dBW]
0,7 -103
0,7 -103
0,7 -103
0,7 -103
8150 19,6 -0
8150 45,4 0
8150 28,2 -0
8150 6,5 -0
Adóoldal Tápvonal csillapítása a [dB/m] Tápvonalhossz l [m] Adóantenna nyeresége G [dB] Radom csillapítása A [dB] ATA
ATA
pv
PV
A
ARA
VTÁ
VTA
pv
PV
v
VRA
p
A
[W]
=1
A) 4. RF szakasz adatai Frekvencia [MHz] RF szakasz hossza [km] Diffrakciós csillapítás [dB] B) Csillapítás számítása B) 1. RF szakasz Alapátviteli csillapítás Híradástechnika XXXVI.
évfolyam 1985. 6. szám
253:
A =—20 log / [MHz] - 20 log d 32,447 [dB] — 126,93 (értelemszerűen) RF szakasz csillapítás 0
KP
AW^GA+GV+AO+ÁM
[dB] -
[km]
-
-136,51
-143,81
-139,68
—
53,01
53,81
56,68
—
37,93
(értelemszerűen) B) 2. Kereten belüli csillapítás Adóoldal A A~ +A
A KSZVSZ+A +A +A + K +A +A 1<*B] A
-\-
AKSZVSZ
AKL
AKC
AKKC
AKIZ
AKIR
-2,84
AKC
Vevőoldal A =A V
[dB]
A
-2,84
B) 3. Antennatápvonal-Tendszer z= l
Adóoldal A =RATÁPV^ATÁPU+A AT
A
R
A
2
3
4
-2,55
-1,965
-3,09
-3,9
-2,037
-2,91
-4,62
-2,1
-10,267
-10,555
-13,39
-11,68
-63,282
-64,366
-63,07
-48,61
-64,83
-65,92
-64,61
-50,15
-38,17
-37,08
-38,39
-52,84
2
3
4
Vevőoldal A
=A - A - +A R +A
VT
ATA PV
VTA DV
A
A
P
B) 4. Pótlólagos csillapítás A =A +A +A +A ZO
A
V
AT
B) 5. Teljes
VT
szakaszcsillapítás
ARFTOT=A +A RF
ZU
B) 6. Vevő bemenőszint P =10 VdB
log
P +A A
RFT0T
B) 7. Fading tartalék
1, 2 T F zajszánitás 1
A) Zajadatok A) 1. Terheléstől független adatok Adó-vevő alapzaj P [pWo] Modem teljes zaj P [pWo] Antenna hátrasugárzás P [pWo] Rendszerérték S [dB] Közepes fading A [dB] B
m o d
a n t
TF
FD
20 70 0 139,5 -3
20 0 2,5 139,5 -3
20 0 2,5 139,5 -3
20 0 0 139,5 -3
40 20 0
40 20 30
40 20 0
40 20 0
A) 2. Intermoduláció Adó-vevő intermod. P AINT [pWo] Tápvonalintermod P [pWo] Tartalékolás P [pWo] V
1NTW
tart
B)
Zajszámítás
B) 1. Bemenő szinttől függő zaj Bemenő szinttől függő jel/zaj viszony PZOÍB ~STF+A
RFT0T
[dB]
76,223
75,134
76,44
90,89
23,89
30,65
22,73
0,81
Bemenő szinttől függő zaj odB fading esetén P - 1 0 » mim log ~ ^ ™ [pWo] B
J O
Bemenő szinttől függő zaj átlagfading esetén
254
Híradástechnika XXXVI.
évfolyam 1985. 6. szám
P
2 F D
= P - n u m log
[pWo]
Z 0
47,78
B) 2. Bemenő szinttől független zaj
1
61,33
45,45
2
1,63
3
4
-PB
"IND —
F, 5, 3 Szakasz teljes zaj P
Z T O T
= PZFD+PÍND
NPR
CCIR
[pWo]
197,78
173,83
127,95
81,63
48,54
45,80
44,51
43,86
50,54
47,80
46,51
45,86
[dB]
10 10log—
9
18,5 [CCIR]
PzTOT
NPR
KGST [dB]
10 log — ^
16,5 [KGST]
PzTOT
B) 3. Zajok a szakasz elejétől számítva (i. = Y) Bemenő szinttől független zaj Í ^ I N D O ) [pWo]
150
262,5
345
425
23,89
54,56
174,71
78,09
47,78
109,11
154,56
156,2
Bemenő szinttől függő zajok összege OdB fading esetén É zo(i)
[pWo]
P
í=i
Bemenő szinttől függő zajok Összege átlagfading esetén 2 ZFD(Í)
[pWo]
p
i=l
Teljes zaj OdB átlagfading esetén PTOTO = ÉPZO(Í)
+ ÉPIM>(Í)
(=i
[P °l w
1 7 3
>
8 9
3 1 7
>
0 6
4 2 2
>
2 8
5 0 3
W o
1 9 7
>
7 6
3 7 1
>
6 1
4 9 9
>
5 6
5 8
>
0 9
i=i
Teljes zaj Ap átlagfading esetén D
PTOT = É ZH(,I) P
+ ÉPINP(I)
[P
1>
1 9
1=1 i=l Az összeköttetés hossza L=Id =19,6+45,4+28,2+6,5=99,7 RP
[km]
A vonatkozó előírás 50 k m < i s 8 4 0 km esetére P
CCÍfi
= 3 L + 2 0 0 [pWo]=3-99,7+200=499,l [pWo]
Megjegyzés: hosszabb összeköttetés esetén a szóban forgó ajánlás 840 km
cc/fi
= 3 L + 4 0 0 [pWo]
1670 km < 1.3=2500 k m esetén P
c c / í ?
= 3L+600 [pWo],
1.3. Tv-képcsatorna
zajszámitása 1
A) Zajadatok Adó-vevő alapzaj P [dB] Modem teljes zaj P [dB] Antennasugárzás P [dB] Rendszerérték S [dB] BÁB
m o d d B
a n t d B
TV
Híradástechnika XXXVI.
évfolyam 1985. 6. szám
-77 -72 -80 148,8
2
3
4
-77
-77
-77
— oo
— oo
-77 148,8
-77, 148,8 .
.
OO
-80 148,8
255
RF szakasz csillapítás A [dB] Átlagfading A [dB] 1%-os időhányadhoz tartozó jel/zaj (referencia hálózatra vonatkoztatva) RF szakasz száma a referenciahálózatban RFT0T
FD
B)
—63,282 -3
-64,366 -3
-63,07 -3 X
-49,61 -3
57 dB
1 =
%ef-20
Zajszámüás
B) 1. Szintek átszámítása pW-ra (vonatkozási teljesítmény 1 mW) Adó-vevő alapzaj P = 10 num log 9
[
B
p
W
]
19,95
19,95
19,95
19,95
10
19,95
19,95
10
85,52
84,43
85,73
100,19
2,81
3,60
2,67
9,57-10-
Modem teljes zaj P =10'
num log p f p - ] [pW]
moi
63,10
Antenna hátrasugárzás P
= 1 0 n u m log 9
ant
[PW]
B) 2. Bemenő szinttől függő zaj számítása Bemenő szinttől függő jel/zaj viszony Pz0dB
=
^TV + ARFTOT
[dB]
Bemenő szinttől függő zaj OdB-es fading esetén P =10 num logj9
í0
zpdB
10
[pW]
2
Bemenő szinttől függő zaj átlagfading esetén
^ 0 = ^ 0 num l o g [ ~ 4 f ] [PW]
5,61
7,21
5,34
93,05
39,91
39,91
29,95
98,66
47,11
45,25
30,14
93,05
132,95
172,86
203,81
2,81
6,41
9,08
21,38
5,61
12,82
18,16
18,35
95,86
139,36
181,94
211,99
98,66
145,77
191,02
222,16
1,91-10-
1
B) 3. Bemenő szinttől független zaj Hozzájárulás IND"
^ B + Pmod + ^ant [pW]
Teljes zajhozzájárulás átlagfading esetén PzH = PzPD + PlND [PW]
B) 4. Zajok a szakasz elejétől ( í = l ) számítva Bemenő szinttől független zaj Í * W 0 [PW] Bemenő szinttől függő zajok összege odB fading eseténí ZPM)
[pW]
Bemenő szinttől függő zajok összege átlag fading esetén
Z Í W 0 = [pW] Teljes zaj (odB átlagfading) P = T0T
ZP O(Í)+2PWD 2
1=1
Teljes zaj (A
i=l
FD
átlagfading)
PTOT — ZPZKM+ZPWD !=1 i=l
256
(0 ÍPW]
(0 [pW]
Híradástechnika XXXVI.
évfolyam 1985. 6. szám
Az összeköttetés hossza 20%-os időhányadhoz tartozó zajelőírás:
X ^$7
L = 99,7 km
x
dB
X = X + 4 = 6 1 dB 2 0
1
20%-os időhányadhoz tartozó zaj előírás: Í W ^ o + l O l o g - ^ Megjegyzés: az utóbbi előírást n s 5 esetén vesszük csak figyelembe Vizometrikus jel/zaj viszony 10
9
= 66,55 dB
TOT
1.4. Tv hangcsatorna zajszámítás 3 4 elhanyagolható
1
a) Zajadatok Adó-vevő alapzaj P [dB] Modem teljes zaj P [dB] Antenna P,ant dB [dB] Rendszerérték S [dB] RF szakasz csillapítás BáB
-70
ModiB
141,7
TVH
-64,277 [dB] -3 Átlagfading A [dB] 1%-os időhányadhoz tartozó zajelőírás referencia hálózatra vonatkoztatva (CCITT Rec. P. 53 szerinti régi hálózatra) RF szakaszok száma a referencia-hálózatban ARFTOT
PD
141,7
elhanyagolható 141,7 141,7
-64,365 -3
-70,07 -3
-58,11 -3
X 4 4 dB OpS n =20 1 =
REP
Megjegyzés: a CCIR Rec. 468—1 szerinti új hálózatra vonatkozó zajelőírás X = —40 dBmOpS x
B) 1. Szintek átszámítása pW-ra (vonatkozási teljesítmény 8 mW) Adó-vevő alapzaj P = 8-10 num log 9
10
B
J[ W ] P
Modem teljes zaj P
mod
= 8 - 1 0 ° n u m log \P
moddBl
L J 10
[pW]
0
0
1
2
3
4
800
0
0
0
78,418
77,334
78,63
93,09
115,16
147,81
109,55
3,93
230,33
295,53
219,10
7,85
Antenna hátrasugárzás P = 8 - 1 0 num log r 9
ant
P a n t d B
10
l [ W] P
B) 2. Bemenő szinttől függő zaj Bemenő szinttől függő jel/zaj ^20 dB—STV + A
R
P
T
O
T
[odB]
:10 num l o g [ - % ^ ] [ p W ] i 10 9
7=1
Bemenő szinttől függő zaj átlagfading esetén ZPZFD=P*O
num log j - ^ J
[pW]
B) 3. Bemenő szinttől független zaj P l N D ^ B + ^mod + Pant [pW] Teljes zajhozzájárulás
1030,33
•PzFD + PlND [PW]
Híradástechnika XXXVI.
évfolyam 1985. 6. szám
0
800 295,53
219,10
7,85
257
B) 4. Zajok a szakasz elejétől számítva Bemenő szinttől független zaj 2 " I N D ( 0 [pW]
800
P
800
800
800
Bemenő szinttől függő zajok összege odB fading esetén
2 Jí) p
[P J W
1
1
5
>
1
6
2
6
'
2
9
8
3
7
2
>
5
3
3
7
6
'
4
5
Bemenő szinttől függő zajok összege átlagfading esetén P (i) ZPD
[pW]
230,33
525,96
745,05
752,90
915,16
1062,98
1972,53
1176,93
Teljes zaj odB átlagfading esetén PTOT=Z zo(0+Z WD(Í) p
Teljes zaj A
P
FD
PTOT
[pW]
átlagfading esetén
= 2 PZH(0 + 2 * W D [pWJ /=i
í=i
1
2
3
4
1030
1326
1545
1553
Az összeköttetés hossza 20%-os időhányadhoz tartozó zajelőírás
L=99,7 km ^ i — ~44 X = X — 4 = —48 dBm —ps
20%-os időhányadhoz tartozó arányos zajelőírás
í Eí.dB
2 0
>
P
1
=
ELdB=
^2o
—
^
'REF
n -54,98 dB mps
Megjegyzés: az utóbbi előírást n s 5 esetén vesszük csak figyelembe. 1 mW teljesítményre vonatkoztatott jel/zaj viszony P
T O r
d B = 10 log ^ - = 55,09 dB PTOT
2. Zajmérleg számítása gépi úton Az alábbiakban közöljük a zajmérleg számítását Texas kalkulátor segítségével. (TI Programmable T58C, vagy T I Programmable T59). A program két blokkból áll: 1. Zaj számítás — Szakaszcsillapítás-számítás + TF zajszámítás — Szakaszcsillapítás-számítás + TV zajszámítás — Szakaszcsillapítás-számítás+kísérőhang —zajszámítás. 2. Mélyfodingszámítás — TF mélyfodingszámítás — TV mélyfodingszámítás — Kísérőhang — mélyfodingszámítás Megjegyezzük, hogy a szakaszcsillapítás-számítás mind a három zajszámítás esetén azonos. így először a szakaszszámítást közöljük. A különböző zajszámításokat illeszteni lehet a szakaszcsillapítás-számításhoz. A programlépéseket is ennek megfelelően számoztuk. (A mélyfadingszámítást i t t most nem közöljük.) 2.1.
Szakaszcsillapítás-számítás
Memóriaeloszlás (Partitioning, 3 - 2 nd OP17): 239,29 Betáplálandó adatok: — RF szakasztávolság d [km] — Antennatápvonal hossza (adó) l [m] — Antenna tápvonal hossza (vevő /y [m] (az összeget ellenőrizni) — Adóantenna nyeresége G , [dB] — Vevőantenna nyeresége G [dB] (az összeget ellenőrizni) — Frekvencia/ [MHz] KP
A
At
vi
0
258
STO—01 STO—02 SUM—02 STO—03 SUM—03 STO-04 Híradástechnika XXXVI.
évfolyam 1985. 6. szám
— Első résztávolság d km vagy d [km] (kettős paraboloid vagy síktükör) — Második résztávolság d [km] vagy d [km] (kettős paraboloid vagy síktükör d =d +d =d — Síktükör geometriai felülete A [m ] — Eltérítés szöge 0, [f-ok] (síktükör esetén) — Tápvonal csillapítása méterenként « [dB/m] 2 nd (A szorzatot ellenőrizni I) — Kereten belüli csillapítás (adó oldal) A [dB] — Kereten belüli csillapítás (vevő oldal) A [dB] (összeget ellenőrizni!) lp
STO—05
ATK
2p
vlK
RP 2
lp
2P
ATV
+
STO—06
d ) VTK
STO—07 STO-08
T
ö
Prd—02 STO—09 SUM-09
A
v
Megjegyzés: az utóbbi kettő a széles sávú cirkulátor, a légzáró, az izolátor, az iránycsatoló, a szűrőváltó, a keskenysávú cirkulátorok és a tápvonal csillapításának összege. — Diffrakciós és egyéb csillapítás összege A — Kettős antenna nyeresége G [dB] (kettős paraboloid) — Kettős antenna nyeresége G [dB] (Az összeget ellenőrizni!) — Küszöbszint P [dBW] — 142,75 — 32,447 — 64,894 l
STO —15 STO —17
2
SUM —17
dm
[dB]
STO - 1 9 STO-21 STO-22 STO-23
kü
Adóteljesítmény-szint 10 log P
A
dBW
STO-24
(A P adóteljesítményt W-ban kell behelyettesíteni. Az első RF számítása előtt a következő művelete ket végezzük el: A
— Zérus, ill. 0 — Zérus, i l l . 0 — Zérus, i l l . 0
STO-27 STO-28 STO-29
A továbbiakban egy összeköttetés számításán belül ezekhez a memóriákhoz nyúlni nem szabad (27, 28 és 29). A szakaszcsillapítás számítás elágazó utasításokat tartalmaz. A programok beindítása előtt a következő műveletek elvégzése szükséges: Csak adó- és vevőantennával ellátott RF szakasz esetén: RST — R/S Síktükörrel ellátott RF szakasz esetén: RST-2 nd St flg - 0 — R/S Kettős paraboloiddal ellátott RF szakasz esetén: RST - 2 nd St flg — 1 — R/S Az alapátviteli csillapítás képletei a következők: — Csak adó- és vevőantennával ellátott RF szakasz esetén: A [dB] = -32,447-20 log d [ k m ] - 2 0 log / [MHz] — Síktükörrel ellátott RF szakasz esetén: 0
RF
A
[dB]= - 2 0 log (D
0T
ATK
[m]
[m]) + 20 log A
T
[m] c o s
A / f i
^°
k ]
-142,75 [dB]
— Kettős paraboloiddal ellátott RF szakasz esetén A [dB] = G [dB] + G [ d B ] - 4 0 log / [ M H z ] - 2 0 log d [km] 20 log d [km]-64,894 dB okA
x
2
lp
2p
Program: (A tételes programot minden érdeklődőnek szolgáltatom.) 2.2. TF zajszámítás Betáplálandó adatok: — S [dB] = Rendszerérték (pozitív előjellel) — Bemenő szinttől független zajok összege TF
PBB
PB + PANT + P VA-INT + P RES + P INT-W
=
(P =adó-vevő alapzaj P =antenna hátrasugárzás, i l l . interferencia PVA-INT=adó-vevő intermoduláció P ES=tartalékoló automatika zaja PINT-W—tápvonal intermoduláció) — P = M o d e m teljes zaj — L = ] ? Ü R F — összeköttetés hossza
STO-11 STO —12
B
ANT
R
ma/
a z
Híradástechnika XXXVI.
évfolyam 1985. 6. szám
STO-13 STO—14
259
— 18,5 — 200 A zajszámítás képletei a következők:
STO-18 STO-00
a) CCIR alapon vett zajviszony (NPR)cc«=101og (P
^ZTOT
= teljes zaj)
ZT0T
-18,5 dB
1 0 9
IPWOJ
b) KGST alapon vett zajviszony (NPR) =10
log
KQST
-16,5 dB
1 0 9
^ZTOT
IPWOJ
c) Bemenő szinttől függő jel/zaj viszony dB-ben Pzo
.
=
(A
FÍFT0T
negatív)
R F T 0 T
Bemenő szinttől függő zaj OdB fading esetén P
[pWo] = 10 num log — — 9
ZD
Bemenő szinttől függő zaj—3 dB fading esetén
Pzfű=2P
Z 0
d) 50 km-
CCIR
[pWo] = 3L [km]+200 [pWo]
Program: (A tételes programot minden érdeklődőnek szolgáltatom.) 2.3. TV zajszámítás
(képcsatorna)
Betáplálandó adatok: — S [dB] = Rendszerérték (pozitív előjellel) STO —11 — P = A d ó - v e v ő alapzajszint STO —12 — P —Modem teljes zajszint STO —13 (Ha nincsen modulátor P uB — — 900 dB) — P = Antenna hátrasugárzás STO —14 — X = 5 7 + 4 = 6 1 dB STO-18 (20%-os időhányadhoz tartozó zajajánlás CCIR Recommandation. X = 57 dB) — n =RF szakaszok száma a referenciahálózatban STO—20 — n = RF szakaszok száma a szóban forgó összeköttetésen STO —10 TV
BDB
moidB
ma
moddB 2 0
1
REF
A zajszámítás képletei a következők: a) Átszámítások: Adó-vevő alapzaj P [pW] = 10 num log 9
B
Modem teljes zaj P
PBÚB
10
[pW] = = = 10 num log 9
moi
Antenna hátrasugárzás P
10
[pW] = 10 num log 9
anl
10
b) Bemenő szinttől függő jel/zaj viszony dB-ben PzodB ^TV+A (A negatív) ==
RPTOT
R F T 0 T
Bemenő szinttől függő zaj 0 dB fading esetén P
[pW] = 10 num log ^ - - ^ j • 9
ZO
Bemenő szinttől függő zaj — 3 dB fading esetén P
ZFD
[pN]= = 2
P
z0
c) A 20% időhányadhoz tartozó arányos zajelőírás: P =X +\0\o^
nREF
EliB
2a
(Nem kötelező!) d) Vizometrikus jel/zaj viszony (PzT&r — ^
z
P
2 T O T
=
10 log
10
9
PZTOT
összeköttetés zaja az összeköttetés elejétől számítva.)
c) Referenciafeszültség: 0,7 V _ Program: (a tételes programot minden érdeklődőnek szolgáltatom). p
260
p
Híradástechnika XXXV1.
évfolyam 1985. 6. szám
2.4. TV zajszámitás (hangcsatorna) Betáplálandó adatok: — S —Rendszerérték (pozitív előjellel)
STO—11
TVH
— P
= Adó-vevő alapzajszint
BdB
STO —12
— Modem
teljes zajszint (Ha nincs modulátor P ~ —900 dB9) Pontig—Antenna hátrasugárzás (Ha ez elhanyagolható P = —900 dB) X = - 4 4 - 4 = - 4 8 dBmps (20%-os időhányadhoz tartozó zajszintajánlás. CCIR Recommendation X j = 4 4 dBmps. n =RF szakasz száma a referenciahálózatban n=RF szakasz száma a szóban forgó összeköttetésen
— P
modd
STO —13
m0Í!iB
—
STO —14
anddB
— — —
STO-18
2 0
STO—20 STO —11
REF
A zajszámítás képletei a következők: a) Átszámítások: Adó-vevő alapzaj P [ p W ] = 8-10 numlog 9
fi
Modem teljes zaj P
PBÍB
10
[pW] = 8-10 num log 9
mod
P/noddB
10
[
r
p
antdB
L
b) Bemenő szinttől függő jel/zaj viszony dB-ben P '= S
+
z
zodB
TVH
A
KFT0T
(ARFTOT
negatív)
Bemenő szinttől zaj 0 dB fading esetén P [pWJ=8-10 num log ^ — ^ ^ f j Bemenő szinttől függő zaj — 3 dB fading esetén P [pW] = 2P 9
5
zo
ZFD
ÍO
c) A 20%os időhányadhoz tartozó arányos zajelőírás P ^ ^ X ^ - I - I O log (Nem kötelező!) d) 1 mW bemenő jelteljesítményre vonatkoztatott pszofometrikus jel/zaj viszony (P ^- = Az összeköttetés zaja az összeköttetés elejétől számítva.) z
or
e) Max. bemenő teljesítményszint: 9 d B m ~ 8 mV Program: (a tételes programot minden érdeklődőnek szolgáltatom).
IRODALOM [1] CCIR Recommendation 421 — 3 Requirements for the transmission of television signals over long distances. (System I excepted). [2] CCIR Recommendation 393-2. Allowable nőise power in the hypothetical reference circuit. [3] CCIR Recommendation 395-1. Nőise in the radio
Híradástechnika XXXVI.
évfolyam 1985. 6. szám
portion of circuits to be established over real links[4] CCIR Recommendation 289-1. Permisible nőise in the hypothetical reference eircuit. [5] CCIR Recommendation 504. Performance characteristics of 10 kHz type sound-programme cir cuits.
261
