Amerika tanulmányok Órai jegyzetek A nemzetközi élet főszereplője 60-80 éve, de a sztereotípiák már 100 éve jelen vannak. Dismiss: előítéletek lesöprése az asztalról Előítéleteknek van alapjuk, de okuk is. Az előadások témakörei Az Amerikai Egyesült Államok története Van-e amerikai kultúra, s ha van, mi jellemző rá? Az amerikai angol nyelv és annak kulturális vonatkozásai Az amerikai alkotmány és jogrendszer Az amerikai politikai rendszer és a kormányzat Az amerikai piacgazdaság – az USA a világgazdaságban Amerikai külpolitika és a szuperhatalmi státus Külpolitikai hagyományok, filozófiák és doktrínák Az amerikai diplomácia korszakai Az amerikai hadsereg mint a külpolitika eszköze Amerikai külpolitika szeptember 11. után: a terrorizmus elleni háború és Irak Magyar-amerikai kapcsolatok, magyarok Amerikában Az amerikai választások – Elnökválasztás 2004 Mi az amerikai történelemmel a külpolitika szemszögéből foglalkozunk. Külpolitika, alkotmány, kultúra része az USA történetének. Miért tanuljunk az USA-ról? Nemzetközi kapcsolatok szempontjából központi szereplő Kivételességtudat: exceptionalism. Miből táplálkozik?: Legrégebbi folytonos demokrácia A 18.szd. elején, amikor alapították, csak a fehér, protestáns, angolszász férfinek voltak jogai – ez fontos és többször visszatérő „alapdogma”. Később folyamatosan bővült a kör, pl. kiterjesztették a katolikusokra is. Korhoz viszonyított demokráciáról kell ekkor beszélnünk, mert az adott korban ez volt a legdemokratikusabb. Ma egyetlen szuperhatalom: (időnként hiperhatalomnak is hívják, amióta megszűnt a Szú, újabb jelzőt találtak rájuk.) első számú politikai, gazdasági és katonai hatalom a világban pol: 1.sz. hatalom a világpolitika alakításában, többet megtehet, mint bármely másik hatalom , dipl-pol hatalom, ENSZ legerősebb állama., egyedül erősebb, mint bármely erőcsoport (pl:EU) gazd: az USA GDP-je a legnagyobb, 1.sz. keresk hatalom, exp-imp kereskedelme a legnagyobb katonai: „brutális” erő, katonai kltsgvetése > mint, a mögötte következő 10 államé összesen. Mindent azért ő sem tehet. Cselekedetei sok érzelmet váltanak ki, pro és kontra. Alkalmazkodásképtelen, averziók (too much) – hard power dimenziók. A művészetek, a tudomány és a gazdaság számos ágának globális központja Soft power dimenziók: Elképesztő kulturális, tőke és gazdasági egység, Felsőoktatás legmagasabb szintje, közp. USAban van. Általános kult/oktatási szint: alacsonyabb a közoktatás szintje. Politikatudomány: iskolájuk, mint irányzat a legerősebb, bár a realizmust az USA-ba kivándorolt zsidók hozták létre. Brain drain ereje, hogy olyan központokat hoztak létre, ahová elszívják az eu-i tudósokat. Művészetben ugyanez a helyzet: Bartók, Schönberg Mozi/film: Hollywood Könnyűzene: abszolút nagyhatalom.
1
Európai kultúra kellett az amerikai megteremtéséhez, az alapítók ezt vitték magukkal, ebből jött létre a saját civilizációjuk, közel áll az európaihoz, de már más. Azonos alapokról indulva „tök más” világot hoztak létre. Más kérdés, hogy az eu-i tudósok miért mennek (mentek) el. Magyarország fontos szövetségese, az EU kiemelt partnere, a NATO vezetője Mi is NATO tagok lettünk 1999-ben. EU_USA egymás legnagyobb kersk. partnere. Szoros keresk pol. Σ kereskedelme és a 15-ös EUra számolva 20-24%-os az egymás közötti forgalom Az ország maga Területe: 9 372 614 km2 (világ 4. legnagyobb országa) – MO területének 100x! 1: Oroszo,2: Kan, 3:Kina, 4: USA). Kanada>USA, de kevesebb a lakosa, de gazdaságilag benne van az első 10-ben. Itt és most a méret a lényeges! „Nagy ország nehezen húzza meg magát, de nagy elefánt is legyen óvatos” Föderáció: 50 szövetségi államból, Columbia szöv. területből és külső területekből áll Közös közigazgatás, hasonlóság a 2.vh utáni németekkel, ugyanis a németek másolták le az amerikait, de a pol-i rendszerük más. Mondhatnánk, hogy amerikai alkotmány kisugárzó hatása-bár ehhez kellett Konrad Adenauer és az akkori pol-i elit is. 50+1 tagállam, Columbia District – ez az a „DC” Washington neve mellett. (District of Columbia). Eredete Jefferson & Hamilton közötti kompromisszum, a dél adja a fővárost, de kiemelték Nyugat-Virginia államból, ahol eredetileg feküdt. California állam: a világ 5. legnagyobb gazdasága, ha külön elemezzük a többiből kiemelve. 270 millió lakos (világ harmadik legnépesebb országa), 100x nagyobb, de csak 27x többen lakják. Statisztikai adatok változnak, sok a ki-bevándorlás, népszaporulat fehér: 68% - fehéreket „kaukázusinak” titulálják. afrikai amerikai: 14% hispánok: 12% ázsiaiak: 3% őslakos indiánok: 1% - kevesebbek, mint valaha. Történelmileg és földrajzilag állták útját az é-am vándorlásnak és betelepülésnek. MA rezervátumban élnek, am tv-ek felett állnak, de rosszul érzik magukat, sok az alkoholista. DE a történelem területfoglalásokból áll. Lsd magyarok vs. avarok, hunok. Hivatalos nyelv: angol, spanyol (Mexikóval és Kubával határos területeken, NY Penns. élnek főleg a sp ajkúak) Népsűrűség negyedik a világon 1. TÉTEL –hez: Az alkotmányos és politikai berendezkedés főbb jellemzői Föderális állam (példák USA, NSZK); egyéb példák: Központosított/unitárius/centralism: Fro, Ro, Mo Konföderális: volt az USA az elején, EU, Monarchiák: abszolút és alkotmányos – mindkettő lehet demokratikus! Köztársaság Diktatúra Népi dem. Köztársaság Ne keverjük a fogalmakat: demokrácia ≠ köztársaság! Hatalomleosztás (nagyon kell tudni): tvhozás – végrehajtó hatalom - igazságszolgáltatás Államforma: köztársaság (republic) Demokratikus berendezkedés Írott alkotmány (Constitution) A legerősebb írott alkotmány (folytonos), 1787-ben fogalmazták meg, 1789-ben ratifikálták, még a mai napig él. N.o innen vette át a föderális részt, a frák a fél-elnöki rendszert, D-AM és az oroszok (ezek így is hívják, nincs helyette orosz szó)
2
impeachment rendszert, mely az elnöki felelősségre vonást jelenti, Az alkotmánybírósági rendszer alapja. Kormányforma: prezidencializmus (kormányforma alatt nem a miniszterek és a kormány, hanem mint pol-i berendezkedés: a végrehajtók) Elnöki rendszer: USA (itt van elnök, de nincs igazi kormány), Oroszo: elnök+kormány – . ERŐS elnöki rendszer mindkettő Fél-elnöki rendszer: semipresidialism- Fro, a hatalom elnök és kormány között oszlik meg, FÉLERŐS Parlamentáris: Mo, Aut, Finno, - elnöknek nem sok joga van, bár itt is különbséget tesznek, hogy a nép választja-e közvetlenül, a hadseregnek vezetője-e, beleszólhat-e a tv- alkotásba stb. . GYENGE elnöki rendszer Hatalmi ágak elválasztása Fékek és egyensúlyok (checks and balances) – a 3 hatalmi ág közötti erőmegosztás Tvhozás: képviselőház + szenátus= Kongresszus Végrehajtó hatalom: elnök Igazságszolgáltatás: LB (Legfelsőbb Bíróság) – Supreme Court Minden intézménynek van másik 2, vele szemben álló intézménye, ezeknek meg olyan jogosítványa, hogy a másik felett ellenőrzést gyakoroljon. Még később visszatérünk rá. Elnök megfékezését végzi: Congress + Supreme Court (LB). Bush jó helyen van, mert a kongresszusban az ő pártja van többségben és a LB-on is sok a konzervatív bíró. Kétpártrendszer: Rep+dem, de van sok más kicsi is, de ez a 2 a mérvadó, ők uralják a pol-i rendszert. Régen más párosok is voltak, de a tört során kb. 20-30 éve ez átalakult. Pl. föderalisták ↔ antiföderalisták, föderalisták ↔ republikánusok 19→20 szd elejéig, a: rep: liberálisok, a dem: konzervatívok voltak (Jefferson és a déliek - a farmerek pártja), DE a 20.szd. folyamán ez megfordult: mára: demokraták: bal-liberálisak republikánusok: jobb – konzervtív Az európai mércével mérve mást jelent a liberális! Liberális: USA baloldal, eu: szocdem Konzervatív ≠ az eu-i kerdem, hanem a klasszikus szabadságjogokat jelenti, az állam általi békénhagyás a lényeges. Bush rep, Clinton: dem elnök volt A két tábor az USA-ban közelebb áll egymáshoz, nincs akkora szakadék, mint nálunk. Sajátos választási rendszer Az elnököt elektorok útján közvetlenül választják, az adott államban győztes viszi el az adott állam összes elektori szavazatát. Vitatják, lsd Bush 1. elnökségét kevesebb szavazattal nyerte Al Gore ellen, de neki volt több elektora. Ennek történelmi múlta van, Washington és Hamilton mellette, Jefferson ellene volt. Így demokratikus is volt, de „nem a csőcselék” döntötte el, ki legyen az elnök. Így Hamilton lett a pü min, Jefferson a kümin Kongresszust ( szenátus + kéviselőház) 2 féleképpen választják: Szenátust: államonként választják – az államokat képviseli Képviselőházat: választók, választókerületek szerint – az áp-kat képviseli Primemeris (?) : adott pártok belső választása, pl elnökjelöltségért Párt: választási és állampolgári feladatok, egész államot behálóz pol-i közeg Mindenki regisztrálhatja magát, a választási listán. Célja: az áp-ok maguk vehessenek részt a sajt pol-i elitjük kiválasztásánál. Belső választások - elnök jelölt jelölő ülések, elnökjelölt választások. Pártok társi-i legitimációját erősíti. Szövetségi és helyi hatáskörök melyek – ezt nem kell részletesen tudni. Föderációban elkülönül a szövetségi és tagállami hatáskör! Helyi ügyeket-helyi, tagállami –önkormányzati szinten, Föderációban: szövetségi + tagállami hatáskörök - pl. NSZK-ban is így van. Konföderációban még összemosódtak, a szövetségi államoknak nem volt pénzük és hatáskörük. 3
USA megalapításakor a szövetségi hatáskör hasonló volt, mint Osztrák-Magyar Monarchiában (közös: külügy, hadügy és pénzügy). A föderációban először csak a külügy és hadügy volt közös, a pügy csak később lett. Hamilton harca a szövetségesekkel, a pénz kellett a kereskedelemhez. A föderáció joga volt a belső államok közötti kereskedelem szabályozása. Mára sok az átfedés a szövetségi-tagállami-helyi önk hatáskör között. Minden alrendszer hatásköröket indukál, pl. oktatáspolitika, klasszikusan helyi hatáskör, tagállami szabályozás alatt áll, de van szövetségi szabályozás is. Így van mindhárom szinten, de ezek nem rivalizálnak egymással. Források biztosítása, nagy programok kidolgozása. Board of eduators – helyi szintű felügyelet. Klasszikus szövetség: hadügy, pügy, külügy közös kell, hogy legyen, ezek a legerősebbek. New Deal óta jó néhány területen alapvetően klasszikus liberális gazdaságpolitika alakult ki, liberális szemléletű államok jöttek létre, ki az áp-okra bízták saját ügyes-bajos dolgaik intézést. Fokozatok: 1) alapítás, 2) polgárháború, 3) New Deal Pilgrim (= zarándok) ezek voltak az alapító honatyák, éppen azért jöttek el NBr, mert ott elnyomás alatt álltak, ezért később az új hazában sem akartak szabályozásokat! Ez máig érvényes sok területen. Az alapító atyák (Jefferson, Washington,..) helyzete otthon tarthatatlan volt vallási –pol-i okokból. Presbiteriánusok, puritánok szemben az anglikán egyházzal, mert vallásgyakorlásuk zavarta az anglikán egyházat. Így az első alapítók kivándorlásának oka a szabadsághiány volt. A puritán és presbiteriánus egyházakban nem voltak gazdag elöljárók , otthon monarchikus államot hagytak el, ezeket nem akarták az új hazájukban sem. 17.szd az első kolóniák, 18.szd már az USA megalapítása. Liberty = szabadság, de ez alatt a közösség és az egyén szabadságát is érteni kell. Hamilton és az alapítóatyák igazi polihisztorok voltak: üzletember, közgazdászok, nyelveket beszéltek (fleg fr) bankszakember, katonatiszt, alkotmányjogban és jogban jártasak voltak. Otthon nem teudtak érvényesülni és kibontakozni, vallásuk és pol-i másságuk miatt nem kaptak otthon elismerést, monarchiát kritizálták,→menekülniük kellett→→nem akartak állami egyházat, nem akartak erős központi hatalmat. Ma is irtóznak az amerikaiak attól, hogy a központi hatalom beleszóljon valamibe.. A New Deal volt első, de ekkor is hatalmas ellenállással kellet szembenézniük, holott ma már tudhatjuk mennyire igazuk volt (gazd világváls-ból való kilábalás): „The federals are after you” – ≈ üldöznek a szövetségiek. Republikánusok: konzervatívok, az eu-i mércével nézve: ≈liberálisok Demokraták: liberálisok, - ,, ≈baloldal, szocdem New Deal: Th Roosevelt am elnök (1933.jan-tól) mindjárt a gazd vivá szakadt a nyakába. Óriási munkanélküliség, adósságspirál, tőzsdei túljegyzés. Ennek felszámolására lett bevezetve. Keynes gazdaságpolitikáját követte: állami beavatkozás kell. Ezt vették alapul, az államnak gazdálkodó, szabályozó szerepet kell bevállalni. 1) állami projektek létrehozása-közmunka, gazdaságélénkítő programok (gátak, utak építése) 2) szociális projekt – munkanélküli segély, re-disztribúció: újraszabályozás, garantálták a betétek biztonságát. 1-2: fogyasztást generál, újra nő a fogyasztás→nő a termelés… Az állam adósodjon el, vegyen fel kölcsönöket, ezt injekciózza be a gazdaságba, induljon el a termelés. Ezt sokan bírálták, „ A piac mindent megold – láthatatlan kéz – a piac önszabályozása - Adam Smith”. Ugyanis a New Deal-lel az állam által korábban nem szabályozott dolgokba nyúlta bele. Ekkor azonban a munkásság a létminimum alatt élt. Eügyi, munkavédelmi standardokat nem tartják be. A szociális gondoskodás az egyház dolga –pápai enciklia. Tehát ilyen ellenvéleményekkel kellett megküzdeniük az 1) és 2) foglaltak bevezetésével. Egy idő után gazdasági növekedést generáltak, közp-i kormány hatásköre megnőtt: ker, mg, okt, szociális, pü 4
Fegyveripar, hadiipar↑→védelmi költség↑→de sok munkahelyet biztosít. USA-ban a hadsereg főállás, fizetéssel. (meg lehet belőle szépen élni) 7. dia 2. TÉTEL Az amerikai politikai rendszer Szövetségi, állami és helyi hatáskörök Szövetségi hatáskör felé torlódtak hatáskörök, a tagállami és helyi szint kárára. A szövetségi pol mindenhol ott van: büntetőpol is már szövetség, bűnüldözés is. Szövetségi – (tag)állami biróság Törvényhozás: Kongresszus (Congress) = Szenátus (Senate) + Képviselőház (House of Representatives) Az elnök és a végrehajtó hatalom. Az elnök hatalmas apparátuson / ez alatt többezres létszámra kell gondolni/ keresztül gyakorolja a hatalmat. Jogilag az elnök felelős mindenért. (Mo: kormány+ közt eln. Közt eln: ellenjegyez de nem sok mindent kell, a nemzet egységét reprezentálja, őrködik az alkotmányosság felett stb. protokoláris) Nincs testület, mely a végrehajtó hatalom felett állna→mindenért az elnök a felelős Government=kormány, ez GB: prime minister+kormány A kabinet, az Elnöki Végrehajtó Hivatal (Executive Office of the President) és a Fehér Ház Cabinet= kormány az USA-ban, de ≠ az európai kormányok értelmével, ez az USA-ban az elnök tanácsadó és végrehajtó szerve.. Tony Blair, Schröder és Orbán V mind hasonlókat akart(n)ak, mint az USA elnöki szerep. A Cabinet-nek akkora a szerepe, amekkorát az elnök ad nekik. • Az alelnök: szentátus elnöke, kevés jogköre van, a belső kabinet tagja. • A minisztériumok: A miniszterek nyilvános szereplése sokban a személyes tehetségüktől függ, Amerikán kívül főleg a küm és hadügymin ismert. Bush 1. kormányzása alatt Powell a galamb (békésebb) oldalt képviselte, holott az elnök és a nemzetbiztonsági főtanácsadó (a mai küm) döntötték el a hivatalos külpolitikát. Régen a nagy befolyású nemzetbiztonsági főtanácsadók (Kissinger, Brzezinski) is híressé váltak, így lett a mai új küm is ismert (C. Reese –így írják?) is már előbb ismert tanácsadóként, mintsem mai küm lett.. Secretary of State: külügymin Miniszterek: Secretary (titkár) nevet viselik, ennek történelmi múltja van. Még 1789ben ők tényleg az elnök közvetlen munkatársai voltak. Hamilton pü, Jefferson küm volt. Példák: Secretary of State= küm Secretery of Treasure= püm Secretary of Deffence= védelmimin Department=ez jelenti a minisztériumot, de nem akarták átvenni ezt a fogalmat. Ministry= „szolga” az egyházban, követet jelent a diplomáciában. Ezért nem akarták átvenni ezt a fogalmat sem. Ma már van a fentieken felül: oktatásügyi, kereskedelmi, mezőgazdasági, tud-i miniszter, csak külföldön nem is nagyon ismerik a nevüket. Nem mindig a miniszterekre, hanem a támogatókra támaszkodik- ez a republikánus elnökökre jellemző Supreme Court = LB Mo: a referatúrák is a min-i osztályok megkettőzését jelentik. Az egész így kezdett el hasonlítani az amerikai prezidenciális rendszerre – O.V. vezette be. Az államok politikai intézményei • Kétkamarás törvényhozás USA közvetlen apparátus: elnök-alelnök-kabinet - EOP (ez egy többezer fős csapat), mára már kisbetűsként a szerezeti módot említik. Nagyon erős befolyással bír, sok olyan szakfeladatot látnak el, mely nem tartozik egyik tárcához sem. Stratégiai szervezés és tervezés, az elnök részére dolgoznak ki programokat. „Outsourcing”- áttelepítés a departmentből az eop-be. 5
White House Staff (WHS)= fehérhézi stáb: az elnök legközelebbi munkatársai. Az elnök programját szervetik, levelezését bonyolítják le, utazásait szervezik, beszédeit írják. EOP része még a National Security Council (NSC)= Nemzetbiztonsági Tanács, 1947 óta létezik, titkárból nőtte fel magát a nemzetbiztonsági főtanácsadó= National Security Advisor. Leghíresebbek: Geoorge Bundy (1961-69); Henry Kissinger (196973); Brzezinski (1977-81)NSC: katonai vezetők, fegyveres erők főpk-ai, alelnök, egyre inkább innen jönnek ki a legfontosabb stratégiai anyagok és döntések. Tagjai a belső kabinet+vezérkar (légierő (Air force)+ hadsereg (Army)+ tengerészgyalogosok (marines)+ tengerészet (Navy) +titkosszolgálati vezetők Cabinet: belső és külső kabinet. Belső: alelnök+ küm+ püm +védmin + igazságügyimin(legfőbb ügyész). Külső a maradék. Belső+külső= kabinet Probléma esetén: szakminiszter, EOP, WHS, tanácsadók- ezeket hívatja be, és az elnök személyesen elnököl. Meghallgat és dönt. Nemzetközi életben: az elnökölő személyek összefoglalnak a végén az elhangzottakat, az álláspontokat, és ha nincs ellenvetés ebből születik a közös döntés „I challange” felszólás, ha nem ért egyet az összefoglalással. • Kormányzó (Governor) tagállamok≈ szövetségi struktúra kicsiben, elnöki posztnak felel meg a kormányzóé (governor). 2 kamarás tvhozás, képviselőház, szenátus, legfelsőbb bíróság itt is van pl. Supreme Court of Texas A helyi önkormányzatok (municipalities) 8.dia: 1. TÉTEL Az amerikai alkotmány és jogrendszer Az amerikai alkotmány – társ-i, pol-i rendszer alapokmánya Létrejöttének folyamata 1787: előkészítés, 1789-re ratifikálták annyi tagállamban, hogy életbe léphessen 1776: alapja a függetlenségi háború, 1700 évek közepétől telepesek nagy számban, 1776-tól akarnak függetlenséget, létrehozzák a konföderációs hadsereget (Army of Confederation), kontinentális intézményeket nem hoztak létre, a kolóniák önállóan intézkedtek, volt konföderációs kongresszus, de a döntéseit nem hajtották végre, a hadsereg még nem volt közös, nem volt elnök, alelnök, de háború az volt. A függetlenség már a küszöbön állt, amikor azon gondolkodtak, hogy konföderációt hoznak létre. „The Federalist” nevű kiadványt hozták létre, álneveken adták ki, mert nem akarták, hogy a személyükkel vitázzanak,hanem az elveiket akarták ütköztetni. Az álnevekhez görög stb neveket használtak. A terv sikerült, sikerült a kolóniák (államok) vezetőit meggyőzni a konföderációról. Jefferson: függetlenségről nyilatkozott, alkotmányos berendezkedés alapjait rögzítették, minden ember egyenlő (ez alatt persze a fehér/angolszász/protestáns/férfira kell gondolni. De már az is előrelépés volt, hogy nem voltak olyan előjogok, mint otthon Angliában a nemeseknek. 1787: alkotmányozó kongresszuson született meg a szövege, ratifikálás 2 évig tartott. Az alkotmány csak alapokat, intézményeket szabályoz. Mire ratifikálták azonban a föderalisták egy része átment az antiföderalisták oldalára. Viták, hogy menynyire korlátozzák a szabadságjogokat. 1789: ratifikáció: G. Washington az első elnök, (addig a föderációs hadsereg vezetője volt), az alkotmány azóta is változatlan formában életben van Helye az amerikai gondolkozásban. Az alapszövegen nem változtattak, mivel konzervatívok, hagyománytisztelők ezért fordulhat elő, hogy az USA alkotmánya az egyetlen a világon,mely ilyen régóta hatályos. Az alkotmány-kiegészítések (Amendments) – 1796: alapvető jogok (All men are equal”) kimaradtak anno, mert benne voltak a Függetlenségi Nyilatkozatban , így 10 kiegészítést tettek. Pl. sajtó, vallás, állam szétválasztása, egyenjogúság, fegyvertar6
tás szabadsága, jog arra, hogy ne szállásoljon el idegen katonákat (háborús időket éltek!) Ezek azok a bizonyos alapjogok: Bill of Rights. Azóta 20nál több (27?) kiegészítést tettek úgy, hogy az alapszöveg változatlan. Jogokat kaptak a más vallásúak, indiánok, nők, négerek, eltörölték a rabszolgaságot stb) 1860as években É↔Dél , mélyben ülő ellentétek, a rabszolgaság csak ürügy volt, kettészakadtak. É: Lincoln elnök vezetésével, vége: 3 új kiegészítés az alkotmányba. Ekkor vették fel a rabszolgaság eltörlését, feketék is áp-i jogokat kaptak, de az indiánok és nők .1919: nők is kaptak választójogot. Azóta közhatalmi jogosítványok és diktatúraellenes kiegészítések jöttek hozzá. Nemzetközi hatása: „óriási” a kisugárzó hatása. Eredeti szövege vonatkozott a kongresszusra, az elnöki rendszerre, az igazságszolgáltatásra. A fr-ák az elnöki rendszert, az oroszok az impeachment-et vették át, No: a szövetségi rendszert, Ausztria: LB rendszerét vették át. Az amerikai jogrendszer LB: eljárási rendszer, még a 2000-es elnöki választás végeredményét is ők mondták ki. Tv-eket is meg lehet támadni náluk. A politika eljogiasítása↔jog elpolitizálódása- A jog érvelése magas szintű Az amerikai jog karaktere (angolszász jog, precedens-jog, esetjog) – precedens jog= adott kérdésben született-e már korábban hozott döntés, ekkor hivatkozni lehet rá az ítélet meghozatalakor. Esetjog: Bíróság jogfejlesztő, jogalkotó szerepe konkrét eseteken keresztül. Abortusz, halálos ítélet: okfejtések személyek Mo: LB: a bíróságok csúcsán és még hozhat döntéseket a per legfelsőbb fokán. AB: sosem konkrét perben hoz ítéletet, hanem elvekről dönt. . A bírósági rendszer: USA: itt az AB konkrét perben is dönthet, fontos alkotmányjogi szerepe is van. Checks &ballances: a fékek és egyensúlyok rendszere. Az elnöknek joga van a költségvetést előterjeszteni, 1x vétójoga van (?) A kongresszusnak joga van a miniszterjelölteket, AB jelöltjeit meghallgatni. A Legfelsőbb Bíróság (LB)= (Supreme Court) és szerepe: ~ jelöltjeit az elnök jelöli, a kongresszus hallgatja meg. A perek végén jogosulta kongr által hozott tv-ek jogszerűségét felülvizsgálni. Igazságszolgáltatás vs. végrehajtás. Végrehajtó döntés (Executiva Decission) – az AB előtt lehet dönteni. 9. dia: Intézményrendszere Kongresszus – elméletben háború – béke kérdésében dönt (gyakorlat: elnök üzen hadat 1860 óta). A kongresszusnak marad a háborúskltsgvetés. Elnök State Department („Külügyminisztérium”) A külpol az elnök kezében van, és ő a fegyveres erők főpk-a is (Commander in Chief. Secretary of State - küm. National Security Council – National Security Advisor. Pentagon (Department of Defense, DoD). Fegyveres erők külpol-irányítását végzi. Army= hadsereg, Marine= tengerészgyalogság, Navy= tengerészet, Airforce= légierő. Titkosszolgálatok: CIA, katonai .Ma az USA a világ 1.sz. katonai hatalma. 100 éve a „szuperhatalom” jelző, előtte regionális hatalom volt. Gazdasági, katonai, és egyéb eredményénél fogva megkerülhetetlen hatalommá vált. Izolacionizmus kontra globális szerepvállalás (isolation) 1914-1944, kivétel: a washingtoni szerződések Washingtoni nemzetközi leszerelési konferencia: /1921-22/, ahol 3 fontos szerződést fogadtak el. 1860as évektől 1914-ig, az I. vh-ig elzárkózás korszaka volt európai szemszögből, biztonságra való törekvés jellemezte. Search fir absolute security, search for invulnerability – biztonságra és sérthetetlenségre való törekvés. 1) Amerikai kontinens, 1.1. Latin-Amerika, 2) Ázsiának Csendes óceán felőli része, 3) Európa: 1949 óta (NATO) a legstabilabb szövetsége-azonos érdekek, stabil piacgazdaság, demokráciák, de mára biztonságilag sem jelent már kockázatot. 7
Külpolitikai hagyományok és filozófiák kivételesség-tudat (exceptionalism) a demokrácia minta országa (exemplar) vagy exportőre (crusader) Az amerikai hadsereg mint a külpolitika eszköze Amerikai külpolitika szeptember 11. után Szuperhatalmi státus 1.dia: 3. TÉTEL-hez Az amerikai külpolitika Amerika mint kísérlet: ez a kísérlet sikeres, mert benne van az am külpol gondolodás, eu-i formáktól (Eu: abszolutisztikus /alkotm monarchiák vannak) eltérő gondolkodás, újat hoznak létre. Szabadság jogokat hirdetnek: gazdaság: szabad vállalkozás, tengereken: tengerhajózás. A pol-i rendszerül szabad és demokratikus jellegéből adódik. Odamenni-felfedeznimegnézni, mit lehet vele kezdeni. A terület az indiánokat kivéve lakatlan, ők is törzsekben szétszórva éltek. A kisérlet a vallásra is vonatkozik, Pilgrimek („zarándokok”)-pilgrim fathers – az alapító atyák: vissza akartak térni a jézusi/apostoli tanításokhoz. Ezek a pilgrimek presbiteriánusok voltak, kik élesen elitélték a katolikus/anglikán egyház harácsolását, a politikával való összefonódását. Ezzel szemben a puritán/presbiter egyház eszméje szerint a gazdaság nem elég az üdvözüléshez. Itt már némileg változik a protestáns felfogás, mely szerint a tisztességesen megszerzett vagyon nem bűn (arra kell gondolni, hogy a prot. eszmék nagy támogatói voltak a német-alföldi kereskedők). A tisztességesen megszerzett vagyon isten ajándéka. Kisérletet folytattak a diplomáciában is: a kamarilla (hátsószobás – titkos tárgyalás) diplomáciának véget akarnak vetni. Minden állam azonos súllyal bír a tárgyalásokon nincs kivételezett állam. Perception= érzékelés, látszat. Minek tűnik az adott lépés. Ez nagyon fontos a külpol-ban, mivel nem csak az a fontos, hogy mit tesznek, hanem az is, hogy ez minek látszik.(„Nem elég tisztességesnek lenni, hanem annak is kell látszani”) A külpol entitások között történik. Kivételesség-tudat (exceptionalism)= „nem baj ha szép, de baj, ha ezt tudja, és visszaél vele”. Az USA tisztában van a világon elfoglalt helyével, él is ezzel. Innen Eu-ból ezt gőgnek látjuk. De ez is egy sikeres kísérlet! Megváltoztatta a külpol-át, a világot. Megmentették Euát a nagyobbik rossztól. 1) az I.vh-ban az antant oldalára álltak a központi hatalmakkal szemben ls eldöntötték a háború kimenetelét. (Ekkor a fronton állóháború volt, mindenki beásta magát és nem mozdult. Ebből billentette ki őket USA belépése). 2) II.vh: náci veszedelemtől szabadítják meg Eu-át. 3) Kommunizmus legyőzése. Valamilyen szinten mi, a benn élők is hozzájárultunk ehhez a felszabadításhoz. De kellett hozzá az USA és a hidegháború (hadi túlköltekezést a Szú már nem bírta) Sebezhetetlenség keresése (search for invulnerability)=Igény a biztonságra, sebezhetetlenség, sérthetetlenség. Úgy gondolják, hogy amit létrehoztak, az mind a világ jólétét szolgálja. 1789 óta a világ sokat változott. Amit létrehoztak, az szerintük annyira jó, hogy meg kell védeni. Doktrinák és stratégiák alakultak ki. 1812-ban volt az utolsó szárazföldi támadás az USA ellen. Feszültségek britek-amerikaiak között: pol/keresk/gazd/tengerhajózás →britek betörtek, felgyújtják WDC-t, 2 éves háború, USA visszaveri őket. Mentális hatása: keresték a módját annk, hogyan lehetne benépesíteni az USA-t, ekkor ugyanis még csak a keleti parton és attól kb ezer km-re éltek. „from sea to shining sea” – az óceántól-óceánig elmélet. A két part védettséget adott, mivel mögöttük az Atlanti-, és a Csendes óceán, mely elválasztja őket a többi kontinenstől. Ekkor még nincs repülő, a briket is jól felszerelt hadiflottával jöttek! Ez a sebezhetetlenség tudat Pearl Harbour-ig tart. Bár ez a támadás sem a mainland-en történt. A tudat tovább erősödik, hogy a szárazföldjük sérthetetlen – egészen 2001.09.11. Az USA ebben a 200 évben sokat fejlődött: a világ 1.sz. kat/pol/gazd-i hatalma, gondolkodásuk „szüzességét vette el” a WTC elleni támadás. Paranoiás lett, fegyverkezik, mint az az ember, kit megtámadtak. Túlbiztosítás. 8
Terjeszkedés (expansion): a pilgrimek a 17.szd-ban érkeztek, a 18.szd végén az alapító atyák. Az amerikai kísérlet szerves és sikeres része. Ettől lett az, ami. 1492→ a brit szigetekről érkezve népesítik be. Az ő szemszögükből ők a végtelen lehetőségek előtt álltak. Mentális-pol-i hatás: eufória, a sűrűn lakott területről jöttek, megérkezve a pusztaság jó termőfölddel előttük. A föld ekkor nagy értékkel bír, és rengeteg van belőle. Később aztán már korlátozták, hogy ki mekkorát kap, de ez eleinte még nem így volt, az első telepesek előtt végtelennek tűnő földrész volt. A terület nagysága, jellege az egyik legfontosabb egy állam számára, lásd Trianon: nekünk mennyire fáj bizonyos rések elvesztése. A kis telepeket felváltották a nagy kolóniák→konföderáció→föderáció→USA. A kis telepek a keleti part mentén, Innen a „from sea to shining sea” elvvel indulnak Nyugatra. A benépesítés a 19-szdra meg is történik. Hatalmi egyensúly (balance of power)= régen az eu-i hatalmak közötti egyensúly döntötte el,mi történik a világon. Ezzel a korrupt, kamarilla diplomáciával állnak szemben. A nemzetek nem egymás barátai= egy nemzet sosem cselekedhet úgy, mint egy individuum, mivel a saját érdekeit, hanem lakosainak érdekeit kell szem előtt tartania döntések meghozatalánál. Csak akkor segítenek egymásnak, ha ezzel saját érdekei nem sérülnek. →Az USAnak nincsenek barátai, csak szövetségesei, kik szerződéssel, előre meghatározott esetben állnak csak melléje. Realizmus vs. Idealizmus: = az érdekelvűség a realizmus és idealizmus örök párharcában központi jelentőségű. Egy időben és párhuzamosan van jelen. Van olyan elnök is, kik egyszerre realista és idealista: T.Roosevelt - realista, mert csak akkor lép, ha neki is érdeke, vagy jó. Wilson - idealista: együttműködés kell, ne legyen több háború, demokrácia és szabadság elsőbbsége. Példák a realizmusra és az idealizmusra: - realizmus: (ők a földön járnak). 0 végösszegű játszma Csak az egyik nyerhet. Fogjunk öszsze, de nézzük meg, mi hasznom van belőle. - idealizmus (ők az égben járnak): mind nyerhetünk, ha összefogunk. Kellenek az ideák, de kell reális koordinátarendszer amiben mozgunk. →→az államok mindig a saját érdekeiket nézik!!! 2.dia: 3. TÉTEL - Az USA külpolitikájának alapeszméi . Ártatlanság (innocence) Alapeszme: az amerikai kísérlet az ártatlanság kísérlete. Eu jóhiszemű. A pilgrimek anno nem így látták. Akkor az USA volt a fiatal ártatlan szemben az öreg korrupt kontinenssel. Az USA nyílt diplomáciát akar… lsd. előbbre. Izolacionizmus: elszigetelődés- Ez mindig is szerepet játszott a történelem során. Az USAéban pedig még csak igazán. Saját tengeri védelem, biztonság. -A klasszikus izolacionalizmus: az USA nem foglalkozik a világgal, csak saját magával és a biztonsági szempontjaival, szomszédai közül is csak azokkal, kik fontosak számukra. 2 fontos régió: 1) L-Am, 2) Ázsia, Csendes óceán felőli része („Pacific”) Mexikó: más a kultúrája, semmi közös, nem „puszipajtások” de a közös érdekek összefogják őket. -Az I-II. vh közötti „interwar period” itt érvényesül az ~, elsősorban Eu-val szemben. John Winthrop: City upon a Hill (1630)= a szerző rendkívül vallásos, világi ember volt. Az első pilgrimek egyikew. Massach. államban élt és dolgozott. Pol+vallási üzenet: Az USA olyan a világnak, mint egy város a domb tetején. Az amerikaik a kiválasztott nép, minden jó, ami Istennek tetszik. Ha olyan dolgokat hoznak létre, vagy olyat cselekszenek, ami nem jó, akkor kinevetik és kivetik őket. A bukás nagy szégyen, de igyekeznek nem elbukni, mert Istentől kaptak felhatalmazást. Puritanizmus, kálvinizmus : szembenállnak a harácsoló, korrupt katolikus és anglikán egyházzal. [Luther, 1517 okt.31 reformáció kezdete]. A protestánsok üzenete, hogy nem baj a gazdagodás, ha tisztességes munkával szerzett vagyon. Nem kell közvetítő a hívők és az Isten között, nem kell püspök, elöljáró stb. „Mindannyian legyünk presbiterek /elöljárók/” 9
Forradalom: US mást jelent ezt fogalom, ≠ a mi márc 15-i forradalomról alkotott fog lommal. Úgy gondolják, - bár sosem volt munkásmozgalmuk, proletárforradalmuk – hogy a függetlenségi háb volt „A forradalom”. „Revolutionary war”. 2 forradalom volt: 1. war of independence – a britek ellen (1812-1814) 2. polgháb – korábi rabszolgaságon alapuló déli attitűd ellen irányult. Ha konzervatív is a Bush kormányzat, de a forr jelen van. Róma- hoz hasonlítják magukat, meg a R-i Birodalomhoz. Olyan ez a kísérlet, mint Róma. De mégsem teljesen a római mintát vették. Van központjuk (R - WDC), ezen belül élők teljes joggal felruházva –USA-ban minden az USA polgárainak kedvez. Ma már nemzetállamok rendszere korlátozza őket a birodalomépítésben. Amerika mint végzet (destiny) benépesítés volt a cél, előre elrendelt sors, amit az Istentől kaptak, 19.szd elején indul a benépesítés, cél a biztonság, az óceántól óceánig való birtoklás. Manifest Destiny = The US has the right and duty to expand throughout the North American continent. Nacionalizmus 1812 óta Jefferson külpol-ja hozta be a nacionalizmust. Az alapító atyák 1776-1803-ig alapvetően nac nélküli generáció. A szebb világ, a működőképes ország a cél. Ezután jött a Jeff által vezetett generáció→terjeszkedni kell→MD→kikergetjük/kiirtjuk az indiánokat, a franciákat, benépesítjük a kontinenst. Minden nagyobb nemzetnek voltak ekkor már gyarmatai. A belső amerikai terjeszkedés vége felé kezdődik az am terjeszkedés földrajzilag: Mex-US háború, újabb államokat kap az US, 1850-60as évektől már a kontinensen délre terjeszkednek. [Geopol 1.előadás: Mahan elv: 1860 Mahan adta közre „The Influence of Sea Power upon History 1660-1786” c kötetét, melyben elemzi azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák az államok érdekeit a tengerek és a szárazföldek közötti uralommal kapcsolatban. (egyre inkább törekedtek a „NBr a tengerek ura” állítás megdöntésére).]→ stratégiai hídfőállások keresése: Haiti, Panama csatorna, beleszólás L-Am életébe a MD alapján. A terjeszkedésük egyik legjobb, és a mai napra kiható példája: 1867 (a mi kiegyezésünk éve!) – szinte „centekért” vették meg a cártól Alaszkát (jó vásár volt) és birtokba vették Midwayt (II. vh stratégiailag fontos támaszpont) Imperializmus 4.dia: 4. TÉTEL - Külpolitika az Egyesült Államok alapításakor Kolóniák és elszakadás: alapítás, kolóniák, 1776-tól függetlenségi háb, konföd megalapítása, konföd hadsereg vezetője G W. Bár a britek jól megszervezett flottával jöttek az amerikaik szövetségeseket keresnek és találnak (fr-sp) Konföderáció Függetlenségi háború (War of Independence) 1778-as francia-amerikai szerződés 1778 Fro: XVI. Lajos absz monarchiája, fr-am szerződés Jeff nevéhez főződik (béke-barátság-egymás megsegítéséről ) A fr-ák bármire hajlandók voltak, csak hogy borsot törjenek az angolok orra alá, hiszen ők voltak a fő riválisok a jó flottájukkal, akadályozták egymás kereskedelmét. Jeff az US nagykövet Párizsban, fr barát hozzáállással. A fr lenézték a forradalmár amerikaiakat, de még így hajlandók voltak. A katolikus fr-ák a puritán amerikaiakkal. Mindent félretettek, amikor az angolok ellen kellett szövetkezni. Bíztak benne, hogy az US-angol ellentét az angolok teljes kapacitását lekötik, továbbá a háború sok pénzt fog lekötni. Az amerikaiakat jött-menteknek tekintették, a leendő am demokrácia is aggállyal töltötte el őket, de az uralkodó érdekeit nem látták veszélyben. Rövidtávon Ok az együttműködés. 11 évvel később (1789) már az amik ratifikálták az alkotmányukat, sőt 1778-től már köztársaság van, mindez hatással volt a fr forradalomra. Később a bourbonok visszatérnek és „semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek”. A fr nacionalizmus és az amerikai nemzeti érzésekhez hasonló alapokról táplálkozik. Az első olyan nemzetállam lett USA, mely végleg lezárta a monarchiát. Az 1778-as szerződésről azt kell még tudni, hogy az amerikaiaknak már nagyon kényelmetlenné vált a szövetség, a háttérben ellenségeskedtek a fr-ákkal, ennek elsősorban területszerzési okai voltak. Talleyrand és Napóleon amerikai koloniális elképzelései (É-Am francia birodalmat akartak) zavarták az 10
amikat. Ezek az elképzelések aztán 1800-ra szertefoszlottak, tárgyalások egymással, montefortaine konvenció – amik vállalták, hogy 20 mio dollárral kártérítik a frák helyett az amerikaiakat, és helyreállították a legnagyobb kedvezmény elvét a kereskedelemben. Így az 1778-as szerz 1800-ban megszűnt. Hamilton (nem szerette a franciákat), 1796-ban, (mikor már nem a Bourbonok voltak hatalmon és a legsötétebb forradalmi korszak volt a fr-áknál) azzal érvelt, hogy már nem érvényes a szerződés. A mai napig nem bontották fel, és amikor nagy ünnepek alakalmával a nagy állami vezetők egymás nyakába borulnak, szíves emlegetik, hogy ők már anno kölcsönösen segítették egymást, sőt az USA az I. és II. világháborúban is jelen volt Fr-ban. A föderáció létrehozása szinte egybeesik a fr forradalommal. 1787-ben aláírt alkotmányt 1789-ben ratifikálják, első elnök G. W. 20-25 év telik el kusza szövetségi hálók szövésével., az am hol fr-kal, hol angolokkal szövetkeznek. NBr tengeri hatalmát egyre szélesebbé teszi, eleinte nem vesz részt az am pol-i konfliktusokban Francia forradalom_ 1789: USA kihasznája, a belső fr problémákat, így gyorsan elfoglalja a fr gyarmatokat és új államokként csatolják őket az USA-hoz. 5.dia: Személyiségek a külpolitika első időszakában: George Washington: 1789-1797-ig elnök, 1796-ban leköszön „Farewell Adress” beszédét ekor mondja el (állítólag Hamilton írta) – ez meghatározza az am külpol-át a következő 200 évre. Alexander Hamilton Thomas Jefferson (1801-1809) John Jay ezeknek még utána kell nézni James Madison (1809-17) John Adams 6.dia: 5. TÉTEL: Jefferson és Madison elnöksége és a napóleoni háborúk. Jefferson elnöksége ez az első nacionalista elnökség, MD első szakasza, külpolitikája fr barát, populista demokrata, számára fontosak voltak a farmerek, hiszen maga is nagybirtokos volt. A választásakor a Dél és a Nyugat támogatta, ez kihat a pol. Az egyszerű farmer volt a dem alapja. Farmer volt minden gazdálkodó, kinek saját földtulajdona volt. Jefferson negatív tulajdonsága volt, hogy birtokán ezért rabszolgákkal dolgoztatott. Napóleoni háborúk –Jeff elnöksége alatt voltak. 1805: nelson győz Trafalgárnál →angolok tengeri blokádot hirdetnek. Erre válaszul Napóleon 1805-ben és 1806-ban szárazföldi blokádot hirdet Európára→ a tengeri kikötőket helyezte blokád alá. Mindekét blokád kihatott az amerikai – angol kereskedelemre, azonban a fr-ák blokádját nem volt olyan nehéz áttörni. A helyzet Eu-ban zavaros volt, külső szereplők „jól halásztak a zavarosban”. Am-angol tengeri rivalizálódás már folyamatban, az angolok szorongatják az amerikaiakat, ezek még a függetlenségi háb utóvédharcai. – ekkor az am még fr barátok. USA térkép ekkor még a keleti part lakott kb 1000 km szélesen befelé. Fr csapatok vannak Louisiana Territory-ban / ez ≠ Louisiana állammal!/ így a fr-ák útjában állnak az am terjeszkedésnek nyugat felé. – Jefferson gyorsan megvásárolta a fr-áktól, kik ekkor Napóleonnal éppen Oroszo ellen indultak. Kereskedelmi rivalizálás 1812-es brit-amerikai háború J. Madison 1809→17-ig az USA elnöke (az amerikaiak háborúban álló elnököt elnökválasztáskor sosem váltottak le!!) Washington felgyújtása – 1812-ben az angolok gyújtották fel a háború során, Nacionalizmus 1812 óta J. Madison nacionalista pol folytat, legyőzik az angolokat 7.dia: 6. TÉTEL: Az USA területi terjeszkedése és nagyhatalommá válása. Nyugati terjeszkedés: Manifest Destiny=The US has the right and duty to expand throughout the North American continent. Louisiana Purchase 1803 – az államot megvásárolják a fr-áktól. 2,13 mio km2 , a mai már csak 123,6 ezer km2 , akko strat fontos volt a nyugati terjeszkedés, keresk és a Missis. hajózása miatt!!! lsd napóleoni háborúk↑ 11
Florida – az egyik nagy álom volt, hogy ezt is megszerezzék. Sp ellenőrzés alatt állt, az US állandó napirenden tartotta a megszállását. Lsd 3. dia Mahan elv – milyen stratgiai jelentőséggel bírt ez a parti állam a Karib térség felé. Monroe-doktrína 1823 [idézet az 1. geopol. órai jegyzetből: Monroe elv (James Monroe 1817-1825 között az USA 5. elnöke, ő fogalmazta meg az USA szlogenjét) 1823. dec. 23-án üzenet a Kongresszushoz: az Egyesült Államoknak joga, kötelessége és egyben érdeke, hogy: „az amerikai kontinensek ne lehessenek többé bármelyik európai hatalom kolonizáló tevékenységének tárgyai.” ez az üzenet ugyanakkor az USA háborújával fenyegetett meg minden olyan államot, amely az amerikai küzdelemben a beavatkozást megkísérli. A Monroe-elv lényege: „Amerika az amerikaiaké”Az USA nem avatkozik be az európai hatalmak ügyeibe, viszont ezek is tartózkodjanak attól, hogy az am kontinens ügyeibe beavatkozzanak. Geopol szemszögből nézve Amerika biztonságpolitikája ebben az időszakban abból indult ki, hogy az USA egy földrésznyi sziget, ugyanakkor megjelenítette Amerika állítólagos elhivatottságát és globális fölényét a többi nagyhatalommal szemben.] Az am kontinens belső berendezkedését az ott élő népek határozzák meg, az am-iak nem avatkoznak Eu belügyeibe, Eu is maradjon kívül az am kontinens belügyeitől, elsősorban NBr, Spo, Port, kell, hogy tartózkodjanak a gyarmatosításoktól stb Andrew Jackson elnöksége (Jacksonianism) – katona volt, kockázatos katonai vállalkozásokat vezetett Mexikói háborúk (1836-37, 1846-48) Polk-doktrína 1845 –megerősíti a Monroe elv lényegét, Eu-Am külpol szét kell hogy váljon, USA jogot fenn ara, hogy terjeszkedjen az am kontinensen Imperializmus –a nacionalizmus mellé felzárkózik az am imp. Jellemző korszaka 19sz. második és a 20.szd első fele. 8.dia: 7. TÉTEL: Az USA külpolitikája a polgárháború és az első világháború között Kongresszus dominanciája – Nap háborúk során a nagy külpolitikát a kongresszus folytatta. Latin-Amerika felé fordulás. Panama, Haiti elfoglalása. L-Am az USA 1. érdekszférája, ott csak olyan államok jöhetnek létre, melyek nekik megfelelő berendezkedésűek. Mára csak Kuba és Castro lóg ki a sorból. Teddy Roosevelt (1897-1901-ig elnök) erős, agresszív külpol folytat, nk-i terjeszkedés, cél a sp-ok kiüzése az am kontinenensről. Spanyol-amerikai-filippinó háború (1898-9) során New Mexico, Texas, California, Nevada államokat szerzik meg. Roosevelt Corollary Ázsia: Open Door Policy– Ázsia felé fordulás, Kínában már mindenki (sp, angol, holland, fr, port) kereskedett, csak ők nem voltak jelen. Erre kinyilatkoztatták,hogy mindenkinek azonos joga van Kínában kereskedni. Idealista köpenybe burkolták a szabad kereskedelem ideológiáját, a szabad ker innentől származtatják. WTO éppen a szabad ker eszméjét képviseli. A világ legtöbb országának hivatalos kerpol, hogy az akadályokat, vámokat, korlátokat leépítsék. Mára a multik Európa: izolacionizmus 8. TÉTEL: Az első világháború és a wilsoni béketárgyalások: I. vh angol+fr imp↔ német imp terjeszkedésével. Gazdasági indepedencia –kölcsönös függés – világszerte már a háború előtt kialakul a maga globális kereskedelmével. Ennek a német imp terjedésével az lett a következménye, hogy egymásnak estek. II. Vilmos császárnál először divateffektus (Másoknak már van, nekünk még nincs), majd gyarmat kellett a felvevőpiac miatt. Bismarck halála után erőteljes lett a gyarmatigény. Az USA kimaradása a háborúból 1917-ig, USA 1913-től villongásokban a Mexikóval. USA 10 semlegességi nyilatkozatot adott ki az I. vh alatt, végül is németek szánt szándékkal (Luzitania utasszállító hajó kilövése – ahol sok amerikai utas/halott volt, ez még 1915-ben -, torpedótámadások am ker hajók ellen) felbosszantották az amerikaiakat, háborúba lépésükkel eldőlt a vh kimenetele. Közben W elnök megpróbál közvetíteni - sikertelenül, németek újra torpedóznak→1917-ápr. 8 kongresszus W elnök javaslatára hadat üzen Németországnak. 12
Wilson újraválasztása: He Kept Us Out of War – lsd. előbbre: hivatalban lévő elnököt hadviselés közben mindig újraválasztottak. Ezen szlogennel kampányoltak mellette. Az USA bekapcsolódása Végül is nem tartotta Wilson elnök távol őket távol a háborútól, 1917. ápr.6-án a németek borzolására beléptek, és az 1916 óta kialakult állóháború sorsát eldöntötték. Wilson 14 pontja: idealizmus. Idézet diplomáciatörténeti órai jegyzetemből: 1. Wilson 1918. január 8-i beszédében 14 pontban foglalja össze: • titkos diplomácia beszüntetése • nemzetközi egyezmények nyilvánosságra hozatala • tengerek nyitottsága • világkereskedelem szabadsága • fegyverkezés korlátozása • gyarmatok feletti ellenőrzés nk szabályozása • Oroszország, Belgium, balkáni államok kiürítése, illetve szabadságának és önrendelkezési jogának biztosítása • Fr o kiürítése • Olaszország határainak a nemzetiségi elve alapján való rögzítése • autonómiakövetelések figyelmeb vétele Aut-Mo-on. • önrendelkezési jogok bizt Törökországban • szabad hajóforgalom a Földközi t- Fekete t közötti, a török állam által ellenőrzött tengerszoroson • szuverén lengyel állam megteremtése • Népszövetség megalapítása Wilson célja ezzel a nk viszonyok szabályozása, melyet mindenki betart, de nem foglalkozott azzal, hogy mit gondol minderről az amerikai nép/társadalom. Közben persze érkeztek haza USAba az első koporsók a frontokról. Az am nép 70% a nyitás ellen volt.→→ Mivel sem az USA, sem dem párt (Wilson pártja) nem támogatta, Wilson meg is bukik. Az USA álláspontja hosszú távon a nk politikától való távolmaradás, távolságtartás a nk konfliktusoktól. Az USA nem ratifikálja a V-i békeszerződést. - nemzetközi viszonyok átrendeződésével az USA 1 pólusú világot akar, így a fontos pol kérdéseket már nem csak Eu-ban döntik el. A béketárgyalások Először jól indult, nincs büntetés, nincsenek titkos tárgyalások, hanem minden tárgyalás nyílt. Népek, nemzetek önrendelkezési joga. Népszövetség, nemzetközi jog létrehozása. Szabályozni kívántak, ki hogyan,milyen feltételekkel háborúzhat. A vége ismert, USA nem ratifikálta a Népszövetség alapítóokmányát, Wilson otthon megbukott, nem választották újjá, már halálos beteg volt és pol támadták. Akkor és ott ez a liberális hozzáállás nem volt nyerő. A fr-ák végig uralták a béketárgyalásokat, W beteg, öreg, otthonról meg nem hozott magával szakértőket.→fr diplomácia győzedelmeskedett, a veszteseket földbe döngették. A következő háború csíráját elültették, általános jobbratolódás. A békeszerződések A Népszövetség (League of Nations) – a békeszerződéseket, Népszövetséget USA nem ratifikálta, a Népszövetség nem működött,mert nem tudott szankciókat hozni, a döntéseire nem volt végrehajtási kötelezettség, Népszöv-nek nem volt hadserege, a végrehajtás mechanizmusa rendezetlen volt. 9. TÉTEL: A rövid békekorszak és a második világháború Népszövetség kudarca lsd ↑ Hitler, Mussolini, japán fasizmus – általános jobbratolódás Eu-ban , Szú 20 mio fős vesztesége, holocaust, globális háború kezdődött. Szovjetunió A háború kitörése és eszkalálódása Az USA kimaradása – USA először tétlenül nézi, még a népirtástól sem hatódik meg, 13
[Diplomáciatörténeti órajegyzet: Washingtoni nemzetközi leszerelési konferencia: /1921-22/ 3 fontos szerződést fogadnak el: 1) 4 hatalmi megállapodás (USA, NBr, Jap, Fro) [az USA bezárkózott, de a Karib tenger, D-Am, „szerelő szigetek”, Fülöp szgt, Indokína, Japán, Kína érdekeit védve - megegyeztek a csendesóceáni gyarmatbirodalmak kölcsönös elismeréséről 2) 9 hatalom (a 4hatalom+No+japán) megállapodása Kínáról: nyitott kapuk elve, melyben elismerik Kína szuverenitását, szabad kereskedelem elvét Mindegyik hatalom ugyanazokkal a jogokkal kereskedik Kínában. Ezzel persze az angolok érdekeit sértik. A japánok erősödnek, mivel 1905-benmegverték az oroszokat, most pedig Mandzsúriát akarják) 3) Flotta megállapodás: (4 hatalom + Japán): ezzel arculcsapják az angolokat. Megállapodtak a hadiflották fejlesztésének korlátozásában. Az USA ugyanakkora arányt kapott, mint Anglia. Összességében: USA pozícióit rögzítik, szovjeteket meg sem hívták, erre ők jól „berágnak”, hiszen ők is akartak pozíciókat. Mandzsúria miatt szovjet japán ellentét, japánok megint próbálkoznak Szahalinnal. Szú és USA között nincsenek ellentétek, hiszen Alaszkát már 1867 -ben eladták USA-nak. Pearl Harbor → az USA bekapcsolódása – 1941.dec provokálás hatására lép be ismét, bár nem a mainlandet támadják, de mégiscsak amerikai föld.+ felismerték, hogy Hitler+Mussolini+jap fasizmus milyen veszélyes. Angolszász szövetség létrejötte: NBr-USA kapcsolata (seml.tv→cash&carry→lend lease..) ’20-30as években kevesebb figyelmet szentelnek az Eu-i folyamatokra. Izolacionizmus tör előre, mert a) Wilson politikájával nem értenek egyet, túl sok elkötelezettséget vállal [’20-as választáson Wilson meg is bukik] b) sokan NBr+Fro-ot hibáztatják a gazd. világválság kirobbanásáért, mert nem fizették rendesen az I.vh során felvett kölcsönöket - dipltört órajegyzet vége] gazdasági világválságból való kilábalás minden erejüket igénybe veszi. /TK-ből:a 30-as évek legjelentősebb am dipl lépései azok voltak, melyeket nem lépett meg. 1931ben kezdődő japán terjeszkedés, 1935:olasz, 1936-ban kezdődő: német expanziós politikára az am válasz a még határozottabb visszahúzódás volt a nk-i ügyektől. A gazdvivá miatt a közvélemény befelé húzódik, az elnök a belpol-i sikereit nem akarja veszélyeztetni. F.D Roosv. Tudta, hogy az ország ebben a gazd-i helyzetben felkészületlen egy nagyobb szbású és aktív külpolitikára. / ’33: F.D. Roosevelt dem elnök győz a választáson, ők (dem) külvilág pártiak→változás lesz, de ez csak lassan érlelődik. Úgy vélte, hogy az USA akkor lehet leginkább a világ hasznára, és akkor tehet legtöbbet a világért, ha előszzör a saját háza táját teszi rendbe. New Deal… ’35: Roosevelt semlegességi tv-t (Neutrality Act) ír alá, fegyvereladás és –szállítás tilalma hadviselő államoknak. Ez hátrányosan érintené Angliát és Fro-ot. ’37: az új semlegességi tv lehetővé teszi a „cash &carry” elv alapján fegyverek szállítását hadviselő államok számára.(Roos. elnök előtt a demokrácia és a diktatúra közötti élethalálharc képe lebeg.) ’38-as Anschluss adta meg a lökést a hadiflotta fejlesztési programhoz. 1939. szept. 3: USA Roosevelt kiállt az USA semlegessége mellett, de szövetséges hatalmak mellett foglal állást. (Csak tettekben semlegesek, gondolatban nem.)A semlegességi tv felfüggesztése NBr és szövetségeseinek támogathatósága érdekében. 1940. nov. Roosevelt újra fölényesen győz a választásokon (2.-szor), óriási fegyverkezési program indul, évi 60e repülőt gyártanak, mert nagyon le vannak maradva! Az amik már nyíltan támogatják az angolokat. 1941. márc. „Lend lease Act” – kölcsönbérleti tv→USA „barátoknak” kölcsönbe adja a hadieszközöket, közeledik az angolszász szövetségesek álláspontja, H-rel szemben: 1: NBr ellenáll 2: USA aktiválódik 14
Az Atlanti Charta – 1943, háború utáni elvek lefektetése. [Dipl történet: F.D. Roos+ Ch aug. 14-én meghirdeti az Atlanti Chartát, a háborús – és a háború utáni politikájuk alapelveit. - nem történhet területi változás az érdekelt nép érdekei ellen - önrendelkezési cikkek saját kormányzati formában - el kell érni az agresszor nemzetek lefegyverzését.] A szövetségesek győzelme 11.dia: 10. TÉTEL: Világháború után hidegháború Békeszerződések – kialakul a 2 pólusú világ. Az atombomba – 1945 aug- szept . Hirosima, Nagasaki, A feszültségek növekedése Churchill fultoni beszéde Truman-doktrína A NATO megalapítása A koreai háború, 1950-53 12.dia: 11. TÉTEL: Az USA az első hidegháború évtizedeiben Kennedy – agresszív kommunista-ellenes politikát folytat, belekeverednek a kubai rakétaválságba, atomfenyegetés nő→ A kubai rakétaválság – [ Dipl történelem: 1962. okt. Kubai rakétaválság: előzmény: ’58 óta F.Castro vezette forr erők megdöntik Batista diktatúráját 1959. jan. 1-jén, →szovjetbarát komm uralom, államosítják a USA tulajdonokat, Szú rakétákat kezd telepíteni [mivel az amerikaiak is telepítettek Török-ba , közel a Szú határaihoz, azokat fenyegetve.]1961. kubai emigránsok sikertelen partraszállása a Disznó öbölben. USA érzékenyen reagál a rakétatelepítésre, Castro uralmát nem sikerül megdönteni, haderőt kezd mozgósítani, háborús veszély keletkezik, blokádot vonnak Kuba köré, a hajó elsüllyesztésével fenyegetőznek. Hr visszakozik, megígéri, hogy ha a blokádot visszavonják és Castro-t nem bántják: hajók vissza, rakéták le.→háború lemondva.] Johnson- a merényletnek áldozatul eső J.F.K-t követi, mert ő volt az alelnöke (1963-69 elnök)vietnámi elkötelezettség, meg is bukott a választáson A vietnami háború, 1967 v-i légi háború eszkalálódásának kezdete →1973. jan aláírják a tűzszüneti megállapodást Párizsban, békeszerződés nincs, márc: utolsó USA kat. kivonulása Nixon( 1969-74) – lezárja a vietnámi háborút, antikommunista, Watergate Détente (enyhülés) – csúcspontja a Helsinki, 1975, EBEÉ, EBESZ 13.dia: 12. TÉTEL: A második hidegháború és az amerikai győzelem Reagan (1981-89) A csillagháborús program (Star Wars) – ebbe bukik bele a Szú, mert anyagilag nem bírja a fegyverkezési harcot. A Gonosz Birodalma - Szovjetúnió Gorbacsov: glasznoszty és peresztrojka Reykyavik Non-proliferáció (fegyverzetkorlátozás) és leszerelés (disarmament) 1988-1990: Bush és a kelet-közép-európai rendszerváltások 14.dia: 13. TÉTEL: Külpolitikai helykeresés az 1990-es években Öböl-háború (Operation Desert Storm) George Bush Sr. választási veresége Bill Clinton és a Clinton-doktrína Szomália, Ruanda (1994. április) Háború a volt Jugoszláviában Bosznia Koszovó A NATO-bővítés Az új iszlám terrorizmus erőgyűjtése 15.dia: 14. TÉTEL: Forradalom az amerikai külpolitikában 15
George W. Bush 2001. szeptember 11. Bush-doktrína: preemptive strike A terrorizmus elleni háború A neokonzervatív külpolitika Az iraki válság és az iraki háború [Dipl történet: 1980.szept. Irak-iráni háború (→1988) cél: Husszein (H) meg akarja erősíteni hatalmát, +területet akar szerezni. A háború 8 év után kivérzik, de Irak területet nem nyert, H. hatalma nem szilárdult meg a térségben, gazdaságilag csődbe jutatta országát, 100 milliárd $ adósságot halmozott fel, ennek 1/3-át Kuvait és Szaud-A. hitelezte. Ezt nem akarja nekik visszafizetni, mondván, hogy az arabokért kezdte a háborút az iszlám ellen. Arab védőbástyaként tekinti magát. Sőt újabb 30 milliárdot akar kérni tőlük. Ráadásul Kuvait a háború elején növelte az olajkitermelését, ezzel csökkentette az olaj világpiaci árát, ami tovább növelte Irak veszteségét. Szaud-A és Kuvait visszautasítja H. kérését, ezért 1990. aug. iraki csapatok megtámadják és elfoglalják Kuvaitot. Öbölválság kezdete. →BT agresszornak minősíti Irakot, G.Bush SZ-A-át félti, mivel ez az USA fő olajbeszállítója. 1990. aug. „sivatagi pajzs” hadművelet során USA betelepíti haderőit. 1991. jan. 17: szövetséges haderők támadása Irak ellen. (USA, SZ-A, Egyipt, Jordánia, Szíria) febr.24-ig: „Sivatagi vihar” légi szakasz febr.18-ig: 4 napos szárazföldi hadműveletek: 100 óra alatt Kuvait felszabadul, szöv csap előrenyomulnak Irakba. 3 oka van, hogy nem döntik meg Husszein rezsimjét, 1. nem kaptak ENSZ BT-től erre felhatalmazást 2. nem tudják ki jönne helyette, ki lesz az utódja? 3. nem tudják, mi lesz a szövetséges arab koalícióval. Nk szankciókat léptetnek Irakkal szemben érvénybe, É-D-i repülési tilalmi övezet. A középső sáv kb. 400 km É-D irányban, itt volt Husszein uralmon, kit 2004-ben az US Army elfogott Irakban, most tárgyalására vár….] 16.dia: Elnökválasztás 2004 George W. Bush kontra John Kerry – győz Bush (háborúban elnököt mindig újraválasztottak) Külpolitikai kérdések Irak terrorizmus elleni háború (War on Terror) Belpolitikai kérdések gazdaság helyzete ultrakonzervatív politika 17. dia: Az iraki háború A háború és indokoltsága Tömegpusztító fegyverek – nem találták meg őket Unilateralizmus - multilateralizmus Elmúlt hetekben fordulat: újra háború Hatalomátadás június 30-án Hatása az elnökválasztásra…. Napi politika
16
USA elnökök XX.szd Theodore Roosevelt: W.H. Taft Woodrow Wilson W.G. Harding Cooldrige H.C. Hoover Franklin D. Roosevelt Harry Truman Dwight.D. Eisenhower John F Kennedy Johnson
1901 – 1909 1909 – 1913 1913 – 1921 1921 – 1923+ 1923 – 1929 1929 - 1933 1933 - 1945 + 1945 - 1953 1953 - 1961 1961 - 1963 + 1963 – 1963
Nixon G. Ford Carter Ronald Reagan Id. Bush Bill Clinton G.W.Bush
1969 – 1974 1974 – 1977 1977 – 1981 1981 - 1989 1989 - 1993 1993 - 2001 2001→
17
