Cibakháza Nagyközség Önkormányzata 10/2011.(IV.14.) önkormányzati rendelete Az állattartás szabályairól Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete annak érdekében, hogy biztosítsa az állattartással kapcsolatos állatvédelmi, környezetvédelmi előírások érvényesülésének, valamint a helyi lakosság kapcsolatos érdekeinek összhangját a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 16. § 1.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás helyi szabályozásáról rendeletet alkot az alábbiak szerint: I. Általános rendelkezések 1. § 1.) A rendelet hatálya Cibakháza Nagyközség közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. 2.) A rendeletet természetes és jogi személyek állattartására egyaránt alkalmazni kell. 2. § 1.) Nem tartozik a rendelet hatálya alá a fegyveres erők, a rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok, büntetés-végrehajtási, vám és pénzügyi szervek, állat menazsériák, állatkiállítások, versenyek, közintézetek, vágóhidak, állatkereskedések, állattartó telepek területén folyatott állattartás. Ezekre az állatok védelméről és kíméletéről szóló külön 1998. évi XXVIII. törvény, valamint kapcsolódó más jogszabályok előírásait kell alkalmazni. 2.) A rendelet szabályai nem vonatkoznak az egészségügyi okból rászorulók által tartott vezető és jelző kutyákra. 3. § Cibakháza közigazgatási területén állatot tartani a közegészségügyi, építési, és természetvédelmi szabályok betartása mellett ezen rendeletben írt korlátozásokkal lehet. 4. § Az állattartó a tulajdonában lévő, vagy a tulajdonát nem képező, de általa tartott állatok elhelyezéséről, táplálásáról, és egészségvédelméről úgy köteles gondoskodni, hogy az állatok tartása a környezetet nem károsíthatja, az emberek és állatok egészségét nem veszélyeztetheti. Olyan tartástechnológiát kell alkalmazni, amely az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben tartását lehetővé teszi, és biztosítja, hogy az állati termékek közvetlen emberi fogyasztásra, vagy élelmiszer előállításra alkalmasak legyenek.
5. § 1.) Ezen rendelet alkalmazása szempontjából az egy ingatlanon állattenyésztéssel foglalkozók, illetve a közös háztartásban élők egy állattartónak minősülnek. 2.) Ezen rendelet alkalmazása szempontjából: a.) Nagy haszonállat: a szarvasmarha, ló, öszvér, szamár b.) Közepes haszonállat: a sertés, juh, kecske c.) Kis haszonállat: a baromfi, díszbaromfi, posta, sport-, és haszongalamb, házinyúl, liba, kacsa, pulyka d.) Kedvtelésből tartott állat: minden egyéb állatfaj, ami nem minősül haszonállatnak e.) Egzotikus és vadállatok: tartásuk külön engedélyhez kötött 6.§ 1.) Állattartó köteles: a.) állatának orvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni, b.) állata betegségéről, vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségére gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait végrehajtani, c.) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását és leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettség mértékéig közreműködni, d.) az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állatot vizsgálatra bemutatni, e.) a jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni, f.) az elhullott állata tetemének, illetőleg az állati eredetű melléktermékeke és hasznosíthatatlan állati eredetű anyagnak az ártalmatlanná tételéről gondoskodni, g.) az állategészségügyi hatóságot az állati hulladék ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni, h.) az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, építményt az erre vonatkozó országos és helyi előírásoknak megfelelően lehet kialakítani, és elhelyezni, i.) az állattartást szolgáló minden nemű helységet és területet rendszeresen takarítani és fertőtleníteni, j.) az egészségügyi szempontból veszélyes rágcsálók és rovarok folyamatos irtásáról gondoskodni, k.) tiltott az állatok elcsapása, vagy kóborolni hagyása l.) az állattartónak biztosítania kell, hogy a tartással másnak és környezetében kárt ne okozzon, az esetlegesen okozott kárért az állat tulajdonosa a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel, m.) köteles az almos trágya és trágyalé tárolását a külön jogszabályban előírt módon biztosítani.
II. Haszonállatok tartása, és elhelyezése 7.§ 1.) Nem lehet haszonállatot tartani iskolák, orvosi rendelők, óvodák, bölcsődék, napközi otthonok, élelmiszeripari üzemek, szociális otthonok, művelődési intézmények, gyógyszertárak, éttermek, társasházak udvarán, illetve ezen épületektől számított 50 méteres védőtávolságon belül. 2.) 400 négyzetméter, vagy ez alatti területű ingatlanon legfeljebb 20 tyúk, és 20 galamb, vagy ennek megfelelő kis haszonállat egyenérték tartható. 3.) 401 négyzetméter és 650 négyzetméter közötti területű ingatlanon legfeljebb 1 sertés, 25 tyúk, és 20 galamb tartása engedélyezett azzal, hogy a kis haszonállatok (tyúk, galamb) összetétele változhat az 1. számú melléklet szerinti egyenértékekkel számított kis haszonállat körben. 4.) 651 négyzetméter és 900 négyzetméter közötti területű ingatlanon nagy haszonállat, közepes haszonállat és kis haszonállat is tartható legfeljebb 10 állategység egyenértékig, azonban a nagy állatok száma nem haladhatja meg a 2 egyedet, a közepes haszonállatok száma pedig a 10 egyedet. 5.) 901 négyzetméter feletti területű ingatlanokon nagy állat, közepes állat és kis állat, 10 állategység egyenértékig tartható azzal a megkötéssel, hogy a nagy állatok száma a 4 egyedet a közepes állatok száma pedig a 20 egyedet, (beleértve ezek legfeljebb 3 hónapos szaporulatát) nem haladhatja meg. 6.) 8. § Ezen rendelet 7. §-ában rögzített állategység egyenértéken felüli, vagy attól eltérő haszonállat tartás külön engedélyhez kötött, amely engedélyt átruházott hatáskörben a polgármester adja ki, az engedély megadásának feltétele a közvetlen telekszomszédok írásbeli hozzájárulása.
9. § 1.) Üdülőterületen haszonállat tartása, a Holt-Tisza partjától számított 50 méteren belül pedig nagy és közepes haszonállat tartása tilos. 2.) A Holt-Tisza partjától számított 50 méteren belüli ingatlanokon területnagysághoz igazított állategységnek megfelelő kis állat tartható.
a
10. § Hulladékhússal táplált prémes állat belterületen nem tartható. 11. § Cibakháza nagyközség közterületein haszonállat legeltetése tilos. 12. § 1.) Galamb tartása csak zárt tartási körülmények biztosítása mellett (galambdúc, ketrec) engedélyezett. 2.) Több lakásos lakóépületek padlásán, vagy erkélyén galamb tartása tilos. III. Ebek tartása 13. § A Kormány által rendeletben meghatározott veszélyes eb, és ezek keverékeinek tartása, tenyésztése, közterültekre való kivitele a nagyközség egész közigazgatási területén tilos. 14. § Kertes családi házak udvarán és üdülőterületeken legfeljebb 3 eb folyamatosan, és annak szaporulata 3 hónapos korig tartható. 15. § A nagyközség közigazgatási területén kennelben ebek tenyésztési céllal tarthatók az állategészségügyi, környezetvédelmi és építésügyi előírások, valamint ezen rendeletben rögzített szabályok betartása mellett, amennyiben tenyésztő rendelkezik az állattartással érintett közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulásával. 16. § Az ebtartásra vonatkozó korlátozások nem vonatkoznak a vakvezető, és jelző ebekre, valamint a nyomkereső, romkereső és területkereső ebekre. 17. § 1.) Ebet zárt helyen (udvar) lekerített területen (kenel), vagy megkötve kell tartani. Ha a kutya harap, a lakás, illetve a telek bejárati ajtaján az erre utaló táblát köteles tulajdonos elhelyezni.
2.) Harapós, támadó, vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén teljes biztonsággal meg kell akadályozni annak kijutását a zárt területről. 3.) Bekerítetlen ingatlanon tilos az ebet szabadon tartani. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét illetve annak határait szabadon ne hagyhassa el. 4.) Ebet többlakásos épület erkélyén, loggiáján, pincéjében vagy garázsban tartani tilos. 5.) Közterületen – kivéve a kutyafuttató helyeket – többlakásos lakóházak közös használatú helyiségeiben ebet pórázon, kizárólag szájkosárral ellátva szabad vezetni. (Kivétel: palotapincsi, bulldog.) 6.) Ebet játszótérre bevinni és beengedni tilos. 7.) Az ebtulajdonos, vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a lakóházak közös használatú helyiségeit, mások ruházatát ne szennyezze. Ebek által okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója haladéktalanul köteles gondoskodni. Ezen szennyeződés az utcai hulladékgyűjtő tartályokba helyezhető, az erre alkalmas eszközöket az eb sétáltatója köteles magánál tartani. 8.) Az eb tulajdonos köteles ebét úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakó, illetve a falszomszéd, családi házas övezetben a közvetlen telekszomszédok, továbbá a közös udvarban élő lakáshasználók nyugalmát tartósan és rendszeresen ne zavarja. Az érintett lakók ezen előírás be nem tartása esetén az ebtartás korlátozását vagy megszüntetését kérhetik. A tartás korlátozásáról, vagy megszüntetéséről kérelemre átruházott hatáskörben az önkormányzat településfejlesztési ügyekben illetékes bizottsága dönt.
IV. Kedvtelésből tartott egyéb állatok tartásának feltételei 18. § 1.) Lakó és üdülő ingatlanokon, valamint több lakásos lakóépületekben ingatlanonként, illetve lakásonként legfeljebb 2 macska és szaporulata – azok 3 hónapos koráig – tarthatók. 2.) Közös használatú helyiségekben állatot tartani tilos. 3.) Macskák, valamint egyéb kedvtelésből tartott állatok tartásánál az állattartásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, illetve betartani. 4.) Veszélyes állat tartása külön engedélyhez kötött.
V. Eljárási szabályok 19. § 1.) Ezen rendelet szabályainak megsértése esetén a polgármester, a képviselő-testület által reá átruházott hatáskörben az állattartót megfelelő tartásra kötelezheti, a rendeletben engedélyezett állattartáson túli állattartást korlátozza, megtiltja, valamint dönt a 8. §-ban meghatározott kérelmek ügyében. 2.) A szabályok megsértésére utaló bejelentéseket, illetve az engedélyezési kérelmekben foglaltakat a Polgármesteri Hivatal vizsgálja ki, és a döntéseket a hivatal készíti elő. 3.) Aki e rendelet I., II., III., IV. fejezeteiben foglalt bármely előírást megszegi, vagy kijátssza – amennyiben cselekménye nem minősül bűncselekménynek, vagy egyéb szabálysértésnek – a ,,helyi állattartás rendjének megsértése” szabálysértését követi el, és 50.000,- forintig terjedő pénzbírságig sújtható. 4.) A szabálysértés tettenért elkövetőjét 3.000,- forint helyszíni bírsággal sújthatja a Polgármesteri Hivatal arra felhatalmazott köztisztviselője.
VI. 20. § Hatályba léptető rendelkezések 1.) Ezen önkormányzati rendelet 2011. május 01. napján lép hatályba, és szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 2.) A hatályba lépéssel egyidejűleg Cibakháza Nagyközség Képviselő-testületének az állattartás szabályairól szóló 13/1999.(X.14.) KT sz. rendelete hatályát veszti. 3.) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. 4.) A képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy ezen rendelet kihirdetéséről gondoskodjék. Cibakháza, 2011. április 14. Hegyes Zoltán polgármester
Dr. Albrecht Sándor jegyző
1.
számú melléklet
Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének …../2011.(IV.14.) önkormányzati rendeletéhez HASZONÁLLAT ÁLLATEGYSÉGEKRE VALÓ ÁTVÁLTÁSI ARÁNYÁNAK MEGHATÁROZÁSA
Haszonállat kategória megnevezése
Állatfaj megnevezése
Állategység szorzószáma
Szarvasmarha Ló Öszvér Szamár Sertés Juh Kecske Baromfi, díszbaromfi Galamb (posta, sport, haszon) Házinyúl Liba Kacsa Pulyka
Nagy állat
Közepes állat
Kis állat
Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Polgármester
ELŐTERJESZTÉS Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
1,00 1,00 0,80 0,80 0,30 0,25 0,25 0,12 0,10 0,15 0,15 0,13 0,17
2011. április 13-i munkaterv szerinti ülésére Az állattartás szabályairól rendelet alkotás tárgyában Tisztelt Képviselő-testület! Cibakháza nagyközség állattartási szabályairól szóló 13/1999.(X.14.) KT sz. rendelet felülvizsgálata az utóbbi 11 évben nem történt meg, és az elmúlt évtized tapasztalatait is figyelembe véve javaslatot teszek a hatályos állattartási rendeletünk visszavonására, és új szabályozás megalkotására. Az új rendelet-tervezet véleményem szerint a korábbinál lényegesen jobban figyelembe veszi a helyben kialakult állattartási szokásokat, és önellátási igényeket, továbbá bizonyos lehetőséget az állattartók részére, hogy az általuk tartani kívánt haszonállatfajták összetételét szabadon meghatározzák. Tisztelt Képviselő-testület! Ezen előterjesztésemhez mellékelem a szükséges rendelet-tervezetet, kérve az előterjesztés megvitatását, és a rendelet-tervezet elfogadását. Cibakháza, 2011. április 11.
Hegyes Zoltán polgármester