Balatonlelle Város Önkormányzata 14/2013.(VIII.30.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Balatonlelle Város Önkormányzata a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/C (2) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el. Általános rendelkezések 1.§. E rendelet hatálya Balatonlelle város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, valamint a város közigazgatási területén gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. A szolgáltatás ellátása 2.§ (1) E rendelet kiterjed Balatonlelle város közigazgatási területén keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szippantására, szállítására és ártalmatlanítására. (2) Ezen közszolgáltatást – közszolgáltatási szerződés alapján - pályázat útján elnyert kizárólagos joggal a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. (8600. Siófok Tanácsház utca 7. szám) végzi. (3) A szennyvíz ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítéséről és a szennyvíz elszállításáról mind az ingatlan tulajdonosa, mind a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatónál történő megrendeléssel gondoskodik. A közszolgáltató a közszolgáltatás elvégzéséről számlát küld a fogyasztónak, melynek formája a fogyasztó választása alapján készpénzátutalási megbízás vagy átutalásos számla. A szolgáltatási díj kiegyenlítésének határidejét és módját a megküldött számla tartalmazza. (4) Az elszállított szennyvíz ártalmatlanítása a Siófoki Szennyvíztelep területén ( Siófok, Kele utca ) történik. (5) A közszolgáltatás igénybe vételéért az alábbi díjat kell fizetni: Szolgáltatás díja:
lakossági fogyasztók esetében : 2.198.- Ft/m3 gazdasági szervezetek esetében : 2.679.- Ft/m3
A díj az ÁFA-t nem tartalmazza. Az állami támogatásra jogosult lakossági fogyasztók díját a közületi fogyasztók fajlagos állami támogatással történő csökkentésével kell számításba venni. ( Az állami támogatásra nem jogosult lakossági fogyasztók díja megegyezik a közületi fogyasztók díjával ) (6) A közszolgáltató jogosult a közszolgáltatással kapcsolatosan az ingatlan tulajdonosok személyes adatainak (neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére. A közszolgáltató kizárólag a szolgáltatás teljesítésével, ellenőrzések végrehajtásával, a szolgáltatás minőségi szintjének emelésével kapcsolatos közvélemény kutatás végzésével, számlázás, postázás, díjhátralék kezelésével, behajtásával kapcsolatban használja fel, illetve továbbítja az ezekben közreműködők részére adatkezelés és adatfeldolgozás céljából.
Záró rendelkezése 3.§ (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésének napjával a 24/2011. (XII.20.) számú rendelet, valamint a 10/2012 ( III.14.) számú rendelet hatályát veszti. (3) E rendelet kihirdetéséről – annak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével – a jegyző gondoskodik. 4.§ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja
Dr. Kovács Tamás s.k. aljegyző Záradék: Megtárgyalta a Képviselő-testület 2013. augusztus 29-i ülésén. Kihirdetve: 2013. augusztus 30.
Dr. Kovács Tamás s.k. aljegyző
Kenéz István s.k. polgármester
Balatonlelle Város Önkormányzata 16/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A. § (2) bekezdés és a 26. § (4) bekezdésekben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya (1)
A rendelet hatálya Balatonlelle város Önkormányzat közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmazókra (továbbiakban: Kibocsátó) terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá. 2. § Talajterhelési díjfizetési kötelezettség
(1)
A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt az 1. §-a szerinti kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.
(2)
Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg a 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe-helyezését követő hónapban végzett alapállapotfelmérés keretében mért értékeket.
(3)
Kibocsátó műszaki szakértő által készített véleménnyel köteles igazolni Adóhatóság felé annak tényét, hogy a kiépített közcsatorna részére műszakilag nem áll rendelkezésre. 3. § Talajterhelési díj mértéke
(1)
A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj 4. §-ban meghatározott alapja, az 5. §ban meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg.
(2)
A talajterhelési díj számításának részletes szabályait a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény határozza meg.
4. § A talajterhelési díj alapja
(1)
A talajterhelési díj alapja a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott és a vízszolgáltató által elismert, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel.
(2)
A talajterhelési díj alapját csökkenteni kell azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. 5. § Egységdíj mértéke
(1)
A talajterhelési díj egységdíjának mértékét a mindenkor hatályos környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény szabályozza. 6. § Díjfizetés kötelezettség keletkezése
(1)
Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-ig fizeti meg. 7. § A díjfizetési kötelezettség bevallása
(1)
A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást, az erre a célra szolgáló, jelen előterjesztés 1. számú mellékletét képező nyomtatványon az önkormányzati adóhatóságnál.
(2)
Ha a kibocsátó több telephelyet működtet, vagy ingatlannal rendelkezik, bevallásában az adatokat telephelyenként, illetve ingatlanonként tünteti fel.
(3)
A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint összege telephelyenként megállapítható. Díjkedvezmény 8. §
(1)
Különös méltánylást érdemlő esetben a kibocsátó kérelmére a tárgyévben a talajterhelési díj megfizetésére legfeljebb 95%-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételek fennállásakor: a.) családban élők esetén a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban nyugdíjminimum) b.) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 200%-át,
c.)1 rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján. (2)
Különös méltánylást érdemlő eset: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető helyzet megléte és bekövetkezése.
(3) Az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni a.) családi pótlékot (ha a törvény nem vonja személyi jövedelem hatálya alá), b.) árvaellátás, c.) segély jellegű rendszeres ellátás (pl. vakok járadékát, segélyét, rendszeres szociális segélyt, katonai segélyt, rendszeres nevelési segélyt, ápolási segélyt, mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatását) d.) lakbér hozzájárulást, lakbér és lakásfenntartási támogatást. 8/A. §2 Díjmentesség (1) Mentesül a talajterhelési díjfizetési kötelezettség alól: a) az a kibocsátó, akinek a kerti csapon mért fogyasztása, locsolás címén valósul meg, b) az a kibocsátó, akinek ingatlanán épület, felépítmény nincs (üres telek) és a vízellátást kizárólag csak egy vezetékes vízvételezési hely biztosított, valamint a közszolgáltató által igazolt éves – időszakos- vízfogyasztása nem haladja meg a 10 m3-t, c) az a kibocsátó, akinek az ingatlanát érintően a közcsatorna kiépítésre került, azonban a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára gravitációval – átemelő kiépítése nélkül – rákötése nem lehetséges a kibocsátó által benyújtott műszaki szakértő által készített szakvélemény alapján, d) az a kibocsátó, aki közparkban és közterületen lévő szökőkutakhoz vízbekötéssel rendelkezik, valamint az aki köztemetőkben lévő vízbekötéssel rendelkezik, e) az a kibocsátó, akinek a közszolgáltató által igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg az 5 m3-t. 9. § Díjfizetési kötelezettség megszűnése
(1)
1 2
A kibocsátó talajterhelési díjfizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon: a) a vízszolgáltatási szolgáltatás igénybevétele a vízszolgáltató igazolása szerint megszűnt, b) a jelen rendelet 2. § (2) bekezdésben foglalt berendezések üzembe helyezése megtörténik,
Megállapította az 5/2013.(III.29.) rendelet 1.§-a. Hatálybalépés napja: 2013.03.30. Megállapította az 5/2013.(III.29.) rendelet 2.§-a. Hatálybalépés napja:2013.03.30.
c)
(2)
a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt és azt a szolgáltató igazolja. Ebben az esetben a díjfizetési kötelezettség a rákötést megelőző év december 31. napjáig szól.
A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségének megszűnéséről annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bevallást tesz az önkormányzati adóhatósághoz. 10. § A talajterhelési díj megfizetése
(1)
A kibocsátó a díjat minden év március 31. napjáig köteles fizetni (önadózás).
(2)
A fizetési kötelezettséget a kibocsátó az Önkormányzat Talajterhelési díj beszedési számla javára teljesíti. 11.§ Egyes eljárási szabályok
(1)
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.
(2)
A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és beszedéshez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására e rendelet, és a környezetterhelési díjról szóló törvény, az ott nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 12. § Adatszolgáltatás
(1)
Tárgyévet követő év február 28. napjáig adatszolgáltatási kötelezettség terheli a vízmű üzemeltetését végző szolgáltatót a rendelet hatálya alá tartozó kibocsátókra vonatkozóan; kibocsátónként a szolgáltatott vízmennyisége, és a locsolási célú víz mennyisége, valamint az ivóvíz vezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyisége tekintetében. 13. § Értelmező rendelkezések
E rendelet alkalmazásában: 1.)
Egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: Olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetése-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és –tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia-bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék
tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést. 2.)
Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: Olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel-és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia-bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.
3.)
Egyedi zárt szennyvíztároló: Olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.
4.)
Folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezet: az a szakvállalkozó, akit e tevékenység gyakorlására a települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló önkormányzati rendelet feljogosít.
5.)
Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi - műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva - a rácsatlakozást.
6.)
Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak jövedelem.
7.)
Háztartás: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak köre.
8.)3
Kerti csap: a közszolgáltató által igazoltan, kizárólag locsolási célra létesített, külön mérőórával mért kültéri vízvételező hely. 14. § Záró rendelkezések
E rendelet 2012. május 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 15/2004. (V.28.) önkormányzati rendelet, és a 19/2009. (VIII.28.) önkormányzati rendelet 7.§ -a. A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik. 15.§ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
3
Megállapította az 5/2013.(III.29.) rendelet 3.§-a. Hatálybalépés napja:2013.03.30.
Dr. Récseiné dr. Hohl Tímea s.k. Jegyző ZÁRADÉK: Módosította a Képviselőtestület 2013. március 28-i ülésén. Kihirdetve: 2013. március 29.
Dr. Récseiné dr. Hohl Tímea s.k. Jegyző
Kenéz István s.k. Polgármester
1.számú melléklet4 Az önkormányzati adóhatóság tölti ki: Az adóhatóság megnevezése: ______________________________________________________ Az átvétel időpontja: 20_____év____________hó_____nap ______________________________ Átvevő aláírása _____________________________________________________________________________ A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjhoz 20…. évről (Benyújtandó a szennyvízelhelyezés helye szerinti települési önkormányzati adóhatósághoz 20…. március 31-ig) I. A díjfizető (kibocsátó) adatai: Neve (cégneve):
_________________________________________________________________ Születési helye: _____________________ ideje:
év
hó
nap
Anyja születési családi és utóneve:_______________________________________ Adószáma:
-- -- /--
Adóazonosító jele:
Statisztikai számjele:
Telefonszáma: Lakóhelye, székhelye:______________________________________________________ Levelezési címe: ___________________________________________________________ II. A díjfizetéssel érintett ingatlan adatai: Címe: 8638. Balatonlelle, __________________________________________________ Helyrajzi száma: ____/_____/____/____ III. Az ingatlan tulajdonosának adatai (akkor kell kitölteni, ha nem azonos a díjfizetővel): Neve: ____________________________________________________________________ Születési helye: ____________________________ ideje:
év hó
nap Anyja születési családi és utóneve: ____________________________________________ Levelezési címe:___________________________________________________________
4
Módosította az 5/2013.(III.29.) rendelet 4.§-ában hivatkozott 1. számú melléklet. Hatálybalépés napja: 2013.03.30.
IV. A díjfizetéssel kapcsolatos adatok: 1. A felhasznált vízmennyiség (20...01.01. és 20...12.31. közötti időszakra):
.m³ .
2. Az 2003. évi LXXXIX törvény 14. §-a alapján:
m³
(A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, melyet a kibocsátó szennyvíztárolójából arra feljogosított személlyel szállíttat el. A levonás csak számlával igazolt mennyiség alapján lehetséges.)
. m³
3. A talajterhelési díj alapja (1. – 2. pont):
………..Ft/m³
4. A talajterhelési díj mértéke 20…..01.01-től: 5. A számított talajterhelési díj (3. x 4. pont):
.
Ft
6. Az önkormányzati rendelet szerinti mentességek: 6.1. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8/A. §. (1) bekezdés a) pont alapján:
.
Ft
(Az a természetes személy kibocsátó jelölheti, akinek a kerti csapon mért fogyasztása, locsolás címén valósul meg – kizárólag locsolási célra létesített, külön mérőórával mért kültéri vízvételező hely)
6.2. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8/A. §. (1) bekezdés b) pont alapján:
.
Ft
(Az a kibocsátó jelölheti, akinek ingatlanán épület, felépítmény nincs (üres telek), és a vízellátást kizárólag csak egy vezetékes vízvételezési helyen biztosított, valamint a közszolgáltató által igazolt éves – időszakosvízfogyasztása nem haladja meg a 10 m3-t.)
6.3. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8/A. § (1) bekezdés c) pont alapján:
.
Ft
(Az a kibocsátó jelölheti, akinek az ingatlanát érintően a közcsatorna kiépítésre került, azonban a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára gravitációval –átemelő kiépítése nélkül – rákötése nem lehetséges a kibocsátó által benyújtott műszaki szakértő által készített szakvélemény alapján.)
6.4. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8/A. §. (1) bekezdés d) pont alapján:
.
Ft
(Az a kibocsátó veheti igénybe, aki közparkban és közterületen lévő szökőkúthoz vízbekötéssel rendelkezik, valamint az aki köztemetőkben lévő vízbekötéssel rendelkezik)
6.5. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8/A. §. (1) bekezdés e) pont alapján:
.
Ft
(Az a kibocsátó veheti igénybe, akinek a közszolgáltató által igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg az 3 5 m -t.)
7. Az önkormányzati rendelet szerinti díjkedvezmények: 7.1. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8. §. (1) bekezdés a) pontja alapján:
.Ft
(95 %-os mértékű talajterhelési díjkedvezmény állapítható meg a családban élők esetén, ha a háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.)
7.2. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8. §. (1) bekezdés b) pontja alapján:
.Ft
(95 %-os mértékű talajterhelési díjkedvezmény állapítható meg egyedülálló esetén, ha a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200%-át.)
7.3. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8. §. (1) bekezdés c) pontja alapján:
.
Ft
(95 %-os mértékű talajterhelési díj kedvezményt az a - természetes személy - kibocsátó veheti igénybe, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül és ezt hitelt érdemlően igazolni tudja.)
8. Fizetendő talajterhelési díj: (5 – (6+7) pontok)
.
Ft
Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
____________________,
év hó nap. _____________________________ az adózó, vagy képviselője aláírása
Balatonlelle Város Képviselő-testületének 23/2008.(XII.19.) számú rendelete a köztisztaságról Balatonlelle Város képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosíthatják a város köztisztaságával összefüggő feladatok végrehajtását, valamint a levegő tisztaságvédelmi követelményeinek érvényre juttatása érdekében szabályozzák az avar és kerti hulladék nyílttéri égetésének rendjét. 2. § A rendelet hatálya a város közigazgatási területén a jogi személyekre és a magánszemélyekre - ideértve a jogi személyek társulásait és a magánszemélyek társaságait is - egyaránt kiterjed. 3. § Nem terjed ki e rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, valamint a települési folyékony hulladékokra, és a velük összefüggő tevékenységre. 4. § A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen: közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.
II. fejezet Az ingatlanok tisztántartása 5. § Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) e rendeletben foglaltaknak megfelelően köteles gondoskodni : a)
a városkép védelmének, a kártékony állatok rejtőzésének megakadályozása
érdekében az ingatlan folyamatos gyommentesítéséről, az ingatlanon növő aljnövényzet, fű 15 cm-t nem meghaladó tisztántartásáról és a rendezett állapot folyamatos fenntartásáról b) az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében az ingatlanról a közterületre kihajló ágak metszéséről c) az ingatlan közterületről látható részén levő szemét, hulladék és törmelék eltávolításáról. Amennyiben az ingatlan használatára többen is rendelkeznek az (1) szerinti valamely jogcímmel, a kötelezettség az ingatlan tényleges használóját, több tényleges használó esetén valamennyi tényleges használót egyetemlegesen terheli. Amennyiben a tényleges használó kiléte nem állapítható meg, úgy a kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli. Fenti kötelezettségek teljesítésére az ingatlan használója – a jegyző erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított 5 napon belül – köteles, ellenkező esetben ellene szabálysértési eljárást kell kezdeményezni. III. FEJEZET A közterületek tisztántartása 6.§. (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, a hó- és síkosság mentesítésről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. (2) Két szomszédos terület közötti közforgalmi területsáv, vagy átjáró esetében az /1/ bekezdésben foglalt tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50 %-ban oszlik meg. (3) Az ingatlanok előtti járdaszakaszt tekintet nélkül arra, hogy beépített, vagy beépítetlen, vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó, reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztántartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható. 7.§. (4) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények és szolgáltató egységek előtti járda-szakaszt, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a nyitvatartás ideje alatt – ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztántartani. (5) Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa, kezelője, használója köteles a város más közterületén is rendszeresített közterületi hulladékgyűjtő edényzethez hasonló, megfelelő, az
utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és azoknak az ingatlanhoz tartozó szemétszállításra rendszeresített edényzetbe való ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni. (6) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról gondoskodni. 8.§. (1) A közterület rendeltetési céltól eltérő (árusítás, építés, szerelési munka, stb.) használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztántartani. (2) Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, vagy a szennyeződés egyéb módon, (pl. kereskedelmi, vendéglátó, stb. tevékenység) következik be, a jármű üzemben tartója, üzemeltetője köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni. (3) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése és mosása tilos, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást. 9.§. (1) Tilos dugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetni. (2) Tilos a közterületre zárt csapadékrendszerben, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy szennyezett folyadékot kiönteni, vagy kivezetni. (3) Tilos a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet, vagy elhasznált tárgyat (pl. háztartási hulladékot, papírt, gyümölcshéjat, stb.) elhelyezni, elszórni, eldobni. 10.§. (1) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. (2) A közterületen elhullott állatok eltávolításáról a Városüzemeltetési Szervezet haladéktalanul gondoskodik. (3) Élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, játszóterekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba, strandokra ebeket - az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető kutya kivételével még pórázon sem szabad bevinni (8) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos.
11.§.
(1) A város közigazgatási területén a közhasználatú zöldterületek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók, oda gépjárművel behajtani csak a közlekedési táblával jelzett helyen szabad. (2) Közhasználatú zöldterületen járművel parkolni tilos! (3) A közforgalom céljára szolgáló területek (tömegközlekedési megállók, pályaudvarok, parkok, sétányok, stb.) berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, lánckorlátokat megrongálni tilos. 12. §. (1) A közterületen bárminemű burkolat (térburkolat, úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző engedélyével az abban foglalt feltételek betartásával történhet. (2) Az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyét - szükség esetén - a környező közterülettől el kell zárni. (3) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. .
III. FEJEZET Az avar és zöldhulladékok nyílttéri égetéséről 13. §. A rendelet alkalmazása szempontjából: a.) avar és zöldhulladék: a falomb, a kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék) 14. § (1) A szervezett háztartási hulladékszállításba bekapcsolt területekre vonatkozóan a kerti hulladék szállításának részletes szabályairól a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik. (2) Minden olyan helyen, ahol szervezett háztartási hulladékszállítás és zöldhulladék szállítás folyik, a kerti hulladék égetése december 01-től április 01-ig tartó időszak kivételével tilos. (3) A kerti hulladékot csak olyan jól kialakított tűzrakó helyen és telken lehet égetni, ahol az égetés hősugárzása környezeti kárt nem okoz, az emberi egészséget nem károsítja, és betartják az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) rendelkezéseit. (4) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladékok, stb.).
(5) Az égetést szélcsendes időben, cselekvőképes nagykorú személy állandó felügyelete mellett szabad végezni. (6) Hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést. (7) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelő berendezést használni, csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz-, vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. (8) A szabadba a tüzet és üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség van, a tüzet azonnal el kell oltani. (9) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
IV. FEJEZET 15. §. Vegyes rendelkezések (1) E rendeletben foglalt szabályok betartásának ellenőrzéséről a - Közterület-felügyelet bevonásával – a jegyző gondoskodik. (2) A Közterület felügyelet tagjai – maximum 20. 000.- Ft értékig - helyszíni bírságot szabhatnak ki e rendeletbe ütköző szabálysértés tetten ért elkövetőivel szemben (3) E rendelet alkalmazása során történő eljárásra az államigazgatási, illetve a szabálysértési eljárás általános szabályai az irányadók. 16. §.5 Szabálysértési rendelkezések
17. §. (1) E rendelet 2009.január 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a rendeletnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével a jegyző gondoskodik. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 18/1996 ( X.28. ) Kt. rendelet 1.§. – 8.§. és 11.§ – 17.§-ig , valamint a 27.§. /1/, / 2 / pontja, továbbá a 9/2008.(V.30.) számú rendelet hatályát veszti.
5
Hatályon kívül helyezte a 21/2012.(IV.27.) rendelet 2.§-a. Hatálybalépés napja: 2012.05.30.
Dr. Récseiné dr. Hohl Tímea s.k. Jegyző ZÁRADÉK: Kihirdetve: 2012. április 27.
Dr. Récseiné dr. Hohl Tímea s.k. Jegyző
Kenéz István s.k. Polgármester
