Allianz Gazdálkodás Védelem

www.allianz.hu

Allianz Vállalkozás Védelem/ Allianz Gazdálkodás Védelem Általános szerződési feltételek

AHE-43130/2

Vállalati biztosítások 2011. október

1 / 85

Tartalomjegyzék 11. A biztosító megtérítési igénye vagyonbiztosításoknál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 12. A biztosítási szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . 23 13. Elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 14. Az irányadó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 15. A személyes adatok kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 16. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól . . . . . . . . . . 26 Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1. Biztosítási események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1.1. Tűzkárok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1.2. Elemi károk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 1.3. Egyéb dologi károk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 1.4. A biztosító többlet-kockázatviselése . . . . . . . . . . 33 2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek . . . . . . . . . . 33 2.1. A biztosított saját tulajdonát képező vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 2.2. Idegen tulajdont képező vagyontárgyak . . . . . . 33 2.4. Nem biztosítható vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . . 34 3. Biztosítási összeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 4. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk . . . . . . . 34 5. A biztosítási díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 6. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . 35 7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének speciális szabályai. . . . . . . . . . . . . . 35 8. A biztosító mentesülésének kiegészítő szabálya. . . 35 9. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 10. A biztosító szolgáltatásának különös szabálya . . . . 35 Betöréses lopás- és rablásbiztosítás Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 1. A biztosítási események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 1.1. Alapfedezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 1.2. Kiegészítő fedezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 1.3. A vagyontárgyakkal összefüggő többletkockázatviselés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek . . . . . . . . . . 37 2.1. Biztosítható költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak és költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 3. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk . . . . . . . 37 4. A biztosítási összeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 5. A biztosítási díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 6. A biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 7. A biztosított/szerződő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

2 / 85

AHE-43130/2

Általános biztosítási feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény . . . 6 1.2. A biztosított/szerződő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1.3. A biztosítási szerződés létrejötte. . . . . . . . . . . . . . . 7 1.4. A biztosítás hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló, a kockázatviselés tartama és az időbeli hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1.6. A biztosítás területi hatálya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 2. A biztosított vagyontárgyak és költségek. . . . . . . . . . . . 9 2.1. A biztosított vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 2.2. A biztosított költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 3. A biztosítási összeg a vagyonbiztosítások és a felelősségbiztosítások esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A vagyonbiztosítások biztosítási összegére vonatkozó szabályok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A felelősségbiztosítások biztosítási összegeire vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Az önrészesedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 4. A biztosítási fedezetből kizárt károk vagyon- és felelősségbiztosítások esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 5. A biztosítási díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 5.1. A biztosítási díj megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . 14 5.2. A biztosítási díj aktualizálása (Éves adatközlés és automatikus indexálás) . . . . . . . 15 5.3. A biztosítási díj megfizetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 6. A biztosított és a szerződő közlési és változás bejelentési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 6.1. A közlési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 6.2. A változás bejelentési kötelezettség . . . . . . . . . . 16 6.3. A közlési és változás bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei . . . . . . . . . . . . 17 7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 8. A biztosító mentesülése vagyonbiztosítások esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 9. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai . . 18 10. A biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10.1. A biztosító szolgáltatása vagyonbiztosítás alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10.2. A biztosító szolgáltatása felelősségbiztosítás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 10.3. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai felelősségbiztosítás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 10.4. A biztosító visszakövetelési joga felelősségbiztosítás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Üvegbiztosítás Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 1. Biztosítási események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Elektronikus berendezések biztosítása Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 2. A biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 3. A biztosítható vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 4. Kizárások, szolgáltatáskorlátozások . . . . . . . . . . . . . . . 44 5. A biztosítási összeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 6. A biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 7. A biztosított/szerződő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Az üzemszünet alatti költségek biztosítása Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 2. Biztosítási esemény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 3. A biztosított költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 4. Nem biztosított költségek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 5. Kizárások, szolgáltatáskorlátozások . . . . . . . . . . . . . . . 46 6. A biztosítási összeg és önrészesedés. . . . . . . . . . . . . . . 46 7. A biztosítási díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 8. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 9. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 10. A biztosító mentesülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 11. A felek kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor, a kárbejelentés, a kárigényérvényesítés szabályai, a kártérítési összeg esedékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 12. A biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 13. Fogalom meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Géptörés-biztosítás Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 1. A biztosítási szerződés területi hatálya . . . . . . . . . . . . 49 2. A biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 3. A biztosítható vagyontárgyak és költségek. . . . . . . . . 49

4. 5. 6. 7.

3.1. A biztosítható vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak: . . . . . . . . . . . . 50 3.3. Biztosítható költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 A biztosítási összeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Kizárások, biztosítással nem fedezett károk . . . . . . . 50 A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 A biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

Szállítmánybiztosítás Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 1. A biztosítás tárgya, területi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . 52 1.1. A biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 1.2. A biztosított és szerződő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 1.3. A kockázatviselés tartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 2. A biztosítható vagyontárgyak (szállítmányok) és költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 2.3. Nem biztosítható vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . 53 3. A biztosítási összeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 4. A biztosítási fedezetből kizárt és a biztosítással nem fedezett károk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 5. A biztosítási díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Forgalom jelentés és díjelszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 6. Változás bejelentési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 8. A biztosító mentesülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 10. A biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 11. Fogalom meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Munkaeszközök belföldi szállítása (záradék) . . . . . . 55 A zárt karosszériás szállítóeszköz feltöréses lopás-kárainak fedezete (záradék). . . . . . . . . . . . . . . . . 56 A tűz-üzemszünetbiztosítás Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 2. A biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 3. A biztosítható üzemszüneti károk, költségek . . . . . . 58 3.1 Az üzemszüneti veszteségek és költségek . . . . . 58 3.2. A nem biztosítható költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 4. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk . . . . . . . 58 5. A biztosítási összeg különös szabályai. . . . . . . . . . . . . 58 6. A biztosítási díjalap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 7. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 8. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai . . . 59 8.14. Önrészesedés különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . 60 9. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . 60 10. A biztosító mentesülésének különös szabályai . . . . 60 11. A felek kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor, a kárbejelentés, a kárigény érvényesítés szabályai, a kártérítési összeg esedékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 12. Fogalom meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 3 / 85

AHE-43130/2

8. A biztosító mentesülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 9. Egyéb rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 10. Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Védettségi szint előírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 11. Fogalom meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 1. Kárveszélyességi besorolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 2. Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat szerinti vagyoncsoportok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 3. Védettségi szintek és az egyes védelmi szinteknek megfelelő védelmi előírások . . . . . . 40

Az állatállományok természeti csapás- és elemikár-biztosítása Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 1. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 1.1. A biztosított. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 2. A biztosított vagyontárgyak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 3. A biztosítási esemény és a kizárt . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 kockázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 3.1. Tűz- és villámcsapáskár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 3.2. Viharkár, jégveréskár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 3.3. Árvízkár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 3.4. A földrengés-, földcsuszamlás-, kő- és földomláskár, valamint az ismeretlen üreg beomlásából eredő kár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 3.5. A víz- és gőzvezeték meghibásodásával összefüggő kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 4. A biztosítási összeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 5. A biztosítási díj alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 6. A biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 6.1. A változás bejelentési kötelezettség. . . . . . . . . . . 70 6.2. Az adatközlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 7. A biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

8. A kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség. . . . . 71 9. A biztosító mentesülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 10. A biztosítási esemény bejelentése és a biztosító szolgáltatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 10.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 10.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez szükséges iratok. . . . . . . . . . . . 71 Általános felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 1. A biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 2. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások . . . 72 3. Az általános felelősségbiztosítás fedezete pótdíj ellenében kiterjeszthető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 4. A biztosítási díj alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 5. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 6. A biztosító visszakövetelési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Munkáltatói felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 1. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 2. A biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 3. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások . . . 74 4. A biztosítási díj alapja és az éves adatközlés/ automatikus indexálás különös szabályai . . . . . . . . . 74 4.1. A biztosítás díjalapja a biztosított bruttó munkabérköltségének . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 5. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 6. A kárbejelentés kiegészítő szabálya . . . . . . . . . . . . . . . 75 7. A biztosítási szolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 8. A biztosító visszakövetelési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 9. Fogalom meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 Környezetszennyezési felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 1. A biztosítási esemény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 2. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások . . . 77 3. Biztosítás díjalapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 4. Az éves adatközlés és automatikus indexálás különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 5. A biztosító visszakövetelési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 6. Fogalom meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Szolgáltatás-felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 1. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 2. A biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 3. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 4. A kárbejelentés kiegészítő szabálya . . . . . . . . . . . . . . . 79 5. A biztosítási díj alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 4 / 85

AHE-43130/2

Növény- és erdő elemikár biztosítás Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 1. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 1.3. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége). . 62 2. A biztosított vagyontárgyak (növénykultúrák, erdők) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3. A biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.1. Tűz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.2. Jégkár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.3. Téli fagykár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.4. Viharkár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 4.1. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 4.2. Tűzkárok esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 4.3. Jégkárok esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 4.4. Téli fagy-károk esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 4.5. Viharkárok esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 5. A biztosítási összeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 6. Az önrészesedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 7. A biztosítási díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 8. A szerződő, illetve a biztosított közlési kötelezettségének különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . 65 9. A biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 10. A kárenyhítési és a kármegelőzési kötelezettség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 11. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 12. A biztosítási szerződés módosítása. . . . . . . . . . . . . . . . 67 13. A biztosítási esemény bejelentése és a kárrendezés szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

Termékfelelősség-biztosítás Különös biztosítási feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 1. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 2. Biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 3. A biztosítási szerződés hatálya, az időbeli és a területi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 5. A biztosítási díj alapja és a biztosítási díj . . . . . . . . . 83

6. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 7. A szerződő fél, illetve a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . 84 8. A biztosítási esemény bejelentésének különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 9. A biztosító visszakövetelési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 10. Fogalom meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 Záradékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 J 03.számú záradék a hűségkedvezmény nyújtásáról (Allianz Vállalkozás /Gazdálkodás Védelem) . . . . . . . . . . 85 V 505.számú záradék a kármentességi engedmény nyújtásáról (Allianz Vállalkozás/Gazdálkodás Védelem – vagyonbiztosítások) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85

AHE-43130/2

6. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 7. A biztosító visszakövetelési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 8. Fogalom meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

5 / 85

Általános biztosítási feltételek

Az Allianz Vállalkozás- és Gazdálkodás Védelem biztosítási szerződést azon kis- és közepes méretű gazdálkodó szervezetek javára köthető meg, melyek összvagyonának biztosítási összege 0 Ft és 500 millió Ft közé esik, és a kockázat tipikusnak, átlagosnak tekinthető. Az Allianz Gazdálkodás Védelem kötése esetén további feltétel a mezőgazdasági tevékenység főtevékenységként történő folytatása. Mezőgazdasági tevékenység a mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását, ideértve az erdőgazdálkodást is.

1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény 1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén az általános és a különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási szolgáltatást teljesíti. 1.1.2. A vagyonbiztosítások esetében a biztosítási esemény a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgynak a) balesetszerűen – a különös biztosítási feltételekben megnevezett veszélynemekből eredően előre nem láthatóan, véletlenül, váratlanul, külső behatás

miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki, valamint b) betöréses lopás vagy rablás folytán keletkezett kára, c) a biztosítási esemény miatt vagy azzal okozati összefüggésben bekövetkezett üzemszünet miatti veszteség. Vagyonbiztosítások esetén egyetlen biztosítási eseménynek minősül: a) a 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés és/ vagy zivatar és/vagy tornádó, vagy ha a felsorolt események közül bármely kettő 24 órán belül következik be, b) a 72 órán belül ismételten bekövetkező hurrikán, orkán, felhőszakadás, tájfun, forgószél, vihar, felhőszakadás, tűz és tűzvész, vagy ha a felsorolt események közül bármelyik kettő 72 órán belül következik be; c) 168 órán belül a fenti a), b) vagy c) pontokban felsorolt biztosítási esemény(ek) valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási esemény(ek) miatt 168 órán belül bekövetkező biztosítási esemény(ek) a fenti a), b) vagy c) pontokban felsoroltak kivételével; d) a 168 órán belül ismételten bekövetkező földrengés, szökőár, vulkánkitörés, tengerrengés, továbbá 168 órán belül e biztosítási esemény(ek) valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási események miatt 168 órán belül bekövetkező és elemi kárnak minősülő események a jelen pontban felsoroltak kivételével, e) az 504 órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz. 1.1.3. A felelősségbiztosítások esetében a biztosítási esemény olyan másnak okozott kár, melyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, és amelynek bekövetkezéséhez a biztosító szolgáltatási kötelezettsége fűződik, valamint amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki. Az egyes biztosítási eseményeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. Felelősségbiztosítások esetén egy biztosítási eseménynek minősül a több, azonos okból bekövetkezett a) időben összefüggő, vagy b) több károsultat érintő kár (sorozatkár). 6 / 85

AHE-43130/2

A jelen biztosítási feltételek mind a vagyon-, mind a felelősségbiztosítási termékekre vonatkozó azon rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő/biztosított között az általános és a szerződő által választott kockázatokra vonatkozó különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre – a vagyon- és felelősségbiztosítások, valamint a növény – és állatbiztosítások általános rendelkezéseiként – kell alkalmazni. A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általánostól eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket. Az általános szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók.

Az általános és a különös biztosítási feltételek alkalmazása során káresemény alatt a biztosítási esemény értendő.

1.2. A biztosított/szerződő 1.2.1. A jelen általános és különös biztosítási feltételek és az azok alapján létrejött biztosítási szerződés keretében a) biztosított az a gazdálkodó szervezet, amelynek · a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik, vagy amelynek · a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségére a felelősségbiztosítás fedezetet nyújt. b) szerződő az, aki a biztosítási szerződést a saját vagy az érdekelt javára megköti. A szerződő fél lehet egyben a biztosított is. A biztosító szolgáltatására a) vagyonbiztosítások esetén a biztosított jogosult, az engedményezés esetét kivéve. b) felelősségbiztosítás esetén a károsult jogosult, kivéve, ha őt a biztosított előzőleg teljes egészében kártalanította. A károsult azonban közvetlenül nem érvényesíthet igényt a biztosítóval szemben. 1.2.2. A szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozatait mindenesetben a szerződőhöz intézi. 1.2.3. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződővel egyetemlegesen felel.

napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítóhoz beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. 1.3.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. 1.3.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a biztosítási kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a biztosítási szerződés az ajánlat szerint jön létre.

1.4. A biztosítás hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 1.4.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában – a biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. A biztosító a biztosítás hatálybalépésének napjától viseli a kockázatot. 1.4.2. Ha a felek a szerződésben a biztosítás hatálybalépését illetően az 1.4.1. pontban meghatározottnál későbbi időpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése ebben az időpontban kezdődik.

1.3. A biztosítási szerződés létrejötte

1.3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól az időponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták. A független biztosítás közvetítő és a többes ügynök nem minősül a biztosító képviselőjének. 1.3.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés (1.3.2. pont) eltér az általános szerződési feltételekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító tizenöt

1.4.3. A biztosítás hatályba lépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött. 1.4.4. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló, a kockázatviselés tartama és az időbeli hatály 1.5.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időtartamra köthető. A biztosítási tartamot a felek a biztosítási szerződésben rögzítik. 7 / 85

AHE-43130/2

1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. (Jelen általános biztosítási feltételek alkalmazása során biztosítási szerződés alatt az ajánlat és annak valamennyi melléklete, az általános szerződési feltételek, és a kötvény értendő.)

1.5.3. A biztosítási évforduló A biztosítási évforduló napja – eltérő megállapodás hiányában – a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja. Növény –és erdő elemi kár biztosítás esetén a biztosítási évforduló január elseje. A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.

megszűnését követő 30. napon a biztosítónak bejelentett, és a különös biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek (káreseménynek) minősülő károkra terjed ki. 1.5.8. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő több egymást követő biztosítási időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés a korábbi megszűnését követő napon lép hatályba, a biztosító kockázatviselése – az elévülési időre is figyelemmel – a szerződések bármelyikének hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és a biztosítónak legkésőbb az utolsó szerződés megszűnésének napjától számított 30. napon bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.

Amennyiben a biztosítási szerződés nem tartalmazza az 1.5.2. pontban írt adatokat, úgy ezek vonatkozásában jelen általános biztosítási feltételek szerinti általános szabályok az irányadók.

1.5.9. A felelősségbiztosítási feltételek alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósult meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor az elmulasztott cselekményt még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja a károsodástól függően az alábbi: · Személyi sérüléses károk esetén: - Testi sérülés esetén a sérülés idő-pontja, akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; - Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; - Halál esetén a halál beállta. · Egyéb nem vagyoni károk esetén, amikor a károsító esemény negatív hatása először igazoltan bekövetkezett. · Dologi károk esetén a károsodás bekövetkezésének időpontja; · Sorozatkár esetén az első káresemény időpontja. c) A kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette. Jelen általános biztosítási feltételek alkalmazása során írásbeli bejelentésnek minősül az e-mail útján történő közlés is a közlés napjával, amennyiben azt a biztosító – akár e-mail útján, akár más írásos formában – viszszaigazolta.

1.5.6. A biztosítás időbeli hatálya

1.6. A biztosítás területi hatálya

A biztosító kockázatviselése a) vagyonbiztosítások esetében a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett, b) felelősségbiztosítások esetében a biztosító kockázatviselésének tartama alatt okozott és bekövetkezett és a különös biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

1.6.1. A vagyonbiztosítások esetében a biztosítási fedezet a Magyarországon, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

1.5.4. A kockázatviselés tartama A biztosító kockázatviselése a) határozott tartamú biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés első napjától az utolsó napjáig b) határozatlan tartamú biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés első napjától legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnésének a napjáig terjed. A kockázatviselés tartama megegyezik a biztosítás tartamával. 1.5.5. A biztosítási szerződés a) határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén tartalmazza · a kockázatviselés első napját, valamint · a biztosítási évfordulót, b) határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés első és utolsó napját.

1.5.7. Felelősségbiztosítás alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kockázatviselés időbeli hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés

1.6.2. A felelősségbiztosítások esetében a biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg. 1.6.3. A felek külön megállapodása alapján a biztosítási fedezet – pótdíj ellenében – kiterjedhet Európa országai 8 / 85

AHE-43130/2

1.5.2. A biztosítási időszak a) határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén egy év, b) határozott időtartamra kötött szerződés esetén a biztosítási szerződés teljes időtartama. Az egy évnél hoszszabb, de legalább 2 év határozott időtartamra kötött szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak. Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló első napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.

2. A biztosított vagyontárgyak és költségek 2.1. A biztosított vagyontárgyak 2.1.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a különös biztosítási feltételek alapján biztosítható azon vagyontárgyak/vagyoncsoportok, amelyekre a biztosítási szerződés biztosítási összeget tartalmaz. A biztosítható és a biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakat az egyes különös biztosítási feltételek sorolják fel.

2.2. A biztosított költségek A jelen feltételek alapján biztosított költségek a különös biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási eseményekkel összefüggésben indokoltan felmerülő és a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel meghatározott költségek. A biztosítható és a biztosítási fedezet alá nem vonható költségeket az egyes különös biztosítási feltételek sorolják fel.

3. A biztosítási összeg a vagyonbiztosítások és a felelősségbiztosítások esetén A vagyonbiztosítások biztosítási összegére vonatkozó szabályok 3.1. A biztosított vagyontárgyak/vagyoncsoportok, továbbá a biztosított költségek és egyéb veszteségek biztosítási összegét (vagyonértéket) a szerződő határozza meg biztosítási időszakonként (vagy a biztosítás teljes tartamára) és kockázatviselési helyenként az általános és a különös biztosítási feltételekben foglaltak alapján. Lízingelt vagyontárgyak esetén azonban a biztosítási összeget a lízing teljes időtartamára kell meghatározni a biztosítási szerződés megkötésekor. A biztosított vagyontárgyaknak/ vagyoncsoportoknak, költségeknek és egyéb veszteségeknek a biztosítási időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó összegét, valamint ezek összegzésével meghatározott teljes biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmazza. A biztosítási szerződésben a felek a biztosítási összegen belül – a biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatkozóan – kártérítési limiteket is meghatározhatnak. A biztosítási szerződésben alkalmazott kártérítési limitekre vonatkozó szabályozást a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó biztosítási időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára meg-

határozott biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben az adott vagyontárgyra /vagyoncsoportra vonatkozóan a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra vagy a szerződés teljes tartamára meghatározott biztosítási összeget. Ha a felek a biztosítási összegen belül kártérítési limitet is meghatároztak, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a kártérítési limit a felső határa. A biztosítási összeget és a kártérítési limitet meghaladó kárt a biztosított maga viseli. A biztosítási szerződés többek között az alábbi kártérítési limitfajtákat tartalmazhatja: · szublimit: a biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy kártérítési limiten vagy kombinált limiten belül meghatározott felső határa. · kombinált limit: több biztosított kockázatra, vagyontárgyra/vagyoncsoportra vagy bármilyen egyéb közös jellemzőre vonatkozó együttes limit. · éves limit: egy teljes vagy tört biztosítási időszakban (évben) bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó összevont (aggregát vagy kötvényszintű) limit. 3.2. Az egyes kockázatviselési helyekre vonatkozó biztosítási összegek, valamint az egyes vagyontárgyakra/ vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek egymástól függetlenek, és nem csoportosíthatók át. 3.3. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit a szerződő határozza meg a) tételesen: egyedileg azonosítható vagyontárgyakra külön-külön megjelölt biztosítási összeggel, vagy b) összevontan: valamely csoportképző ismérv (a vagyontárgyak jellege, funkciója, kockázatviselési helye, értékelési módja, egyéb jellemzője) alapján meghatározott vagyoncsoportra megjelölt biztosítási összeggel, és ezt az összeget adja meg a biztosító részére a biztosítási díj megállapítása érdekében. 3.3.1. A biztosítási összeg meghatározásának alapjául a vagyontárgy új értéke, műszaki avult értéke, beszerzési számla szerinti értéke, forgalmi értéke, nyilvántartási értéke vagy újratelepítési költsége szolgálhat. A biztosítási összeg meghatározásakor alkalmazott vagyonértékelési módot a szerződő választja meg a 3.3.2. pontban részletezett előírások figyelembevételével. Új érték A műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy káridőponti beszerzési vagy előállítási (épület illetve építmény esetén újjáépítési) költsége (utánpótlási érték), 9 / 85

AHE-43130/2

területén bekövetkezett károkra, kivéve a Növény –és erdő elemi kár biztosítást valamint az Állatállományok természeti csapás és elemi kár biztosítását.

lepítési költség. Megállapodás hiányában újratelepítési költség. A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatviselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes tárgyieszköz-vagyont kell figyelembe venni.

Műszaki avult érték A műszaki avulás mértékével csökkentett új érték. A műszaki avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a jelen feltételek szerint a következő főbb szempontok alapján történik: kor, műszaki állapota, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemelési körülmények.

Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van.

Forgalmi érték A kereslet-kínálati viszonyok figyelembe vételével módosított műszaki avult érték. Olyan vagyontárgyak esetén, amelyeknél az új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. értékálló ingóságok, képző-, ill. iparművészeti alkotások, történelmi- illetve eszmei értékkel bíró tárgyak), a forgalmi érték meghatározása az alábbiak figyelembe vételével lehetséges: Bizonylattal igazolt beszerzési ár, katalógusár, aukciós vételár, hivatalos értékbecslő nyilatkozata. Személyes előszereteti érték nem vehető figyelembe.

Az alábbiakban felsorolt vagyontárgyakra alkalmazott értékelési módok kizárólag a következők lehetnek: a) Készpénz és készpénzt helyettesítő utalvány esetén a névérték; b) Értékcikk esetén a névérték, de használati jogot vagy díjat megtestesítő vagyontárgyak (pl.: telefonkártya) esetén az újraelőállítási költség; c) Értékpapír, betétkönyv, takarékkönyv esetén az újraelőállítási költség, illetve a hirdetményi eljárással kapcsolatos költség első kockázatra; d) Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén a műszaki avult érték; e) Élőállatok esetén a nyilvántartási érték.

Bruttó nyilvántartási érték A vagyontárgy tulajdonosának tárgyi eszköz nyilvántartásában szereplő bruttó érték, mely tartalmazza a vagyontárgy beszerzéskori árát, valamint a vagyontárgyon a beszerzést követően aktivált beruházások összegét az értékcsökkenés (amortizáció) levonása nélkül. 3.3.2. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit a szerződő az alábbi értékek, illetve költségek alapján határozhatja meg és adhatja meg a biztosító részére: a) Épület, építmény, gép, berendezés, felszerelés esetén az új érték, vagy a műszaki avult érték vagy a bruttó nyilvántartási érték; b) Költségként elszámolt eszközök esetén az új érték vagy a műszaki avult érték; c) Nem aktivált beruházások esetén a beruházás mindenkori állapotának megfelelő új érték; d) A biztosított által előállított készlet (anyagok, befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek, áruk) esetén a biztosított által történő újraelőállítás költsége; e) Vásárolt készlet (anyagok, befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek, áruk), betétdíjas göngyölegek esetén a beszerzési számla szerinti érték; f) Nem avuló (értékálló) vagyontárgyak (pl.: muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgy, gyűjtemény) esetén a forgalmi érték vagy nyilvántartási érték. Megállapodás hiányában forgalmi érték. g) Épített parkok növényei esetén a bruttó nyilvántartási érték. vagy a telepítéskori állapotnak megfelelő újrate-

A 3.3.2. a) és 3.3.2. b.) pontokban meghatározott vagyontárgyak nem biztosíthatók új értéken abban az esetben, ha műszaki avultságuk meghaladja a 30 %-ot.

3.4. A biztosított költségek biztosítási összege a biztosítási időszak folyamán várhatóan bekövetkező biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő, a különös biztosítási feltételekben meghatározott költségeknek a szerződő által becsléssel meghatározott legmagasabb összege. 3.5. A biztosítási összegek aktualizálása a szerződő kötelezettsége. A biztosítási összeg módosításával módosulhat a biztosítási díj. 3.6. A biztosított vagyontárgyak/vagyoncsoportok biztosítási összege nem haladhatja meg a biztosítási összeg meghatározásakor alkalmazott vagyonértékelési mód szerinti értéket (túlbiztosítás). Ezen értéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. 3.7. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összegekkel csökkenek, kivéve, ha a szerződő az éves díjat megfelelően kiegészíti. 3.8. A biztosító – pótdíj ellenében – a tűz- és elemi kár, valamint a betöréses lopás- és rablás kockázatokra szóló fedezeteknek az egyes kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra vonatkozó, 5 millió Ft-ot meghaladó biztosítási 10 / 85

AHE-43130/2

amely a vételáron vagy anyagköltségen és munkadíjon felül – árengedmény nélkül – magában foglalja a csomagolás, a szállítás, a vám/adó, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a knowhow díját, valamint az egyéb aktiválható költségeket.

3.9. Az előgondoskodási összeg kizárólag a következő vagyoncsoportokra és biztosítási részösszegre vonatkozik: · épületek és építmények esetén az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra, felújításokra, · műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések és felszerelések esetén az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre, valamint az újonnan bérelt és kölcsönvett vagyontárgyakra, · készletek esetén az új beszerzésekre, · a költségtérítés biztosítási összegére. Az egyes kockázatviselési helyekre meghatározott előgondoskodási biztosítási összegek más kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra nem csoportosíthatók át.

A felelősségbiztosítások biztosítási összegeire vonatkozó szabályok 3.10. A biztosítási összeg a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra megkötött biztosítási szerződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben: · a biztosítási eseményenként és · a biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. A kötvényszintű (aggregált) limit alkalmazása esetén, az összes felelősségbiztosítási kockázatra együttes – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakonkénti –kártérítési limitet kell meghatározni. A biztosítási eseményenkénti és/vagy biztosítási időszakonkénti kötvényszintű limitet bármelyik választott felelősségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatás kimerítheti. 3.11. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limitet. A biztosító a biztosítási eseményenkénti és/vagy biztosítási időszakonkénti kártérítési limiten belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségekre. 3.12. Ha a biztosítási esemény kapcsán érvényesített megalapozott kárigény teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti kártérítési limitet, akkor a biztosító szolgáltatása − az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után − legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti kártérítési limitig

terjed. Ha azonban a biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg a biztosítási eseményenkénti kártérítési limitnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt. 3.13. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti kártérítési limitet, akkor az egyes károsultak kárainak megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti kártérítési limit aránylik a megalapozott kárigények együttes összegéhez. 3.14. Járadékfizetési kötelezettség esetén, ha a járadék tőkeértéke alacsonyabb a biztosítási összegnél, illetve annak még rendelkezésre álló részénél, a biztosító a járadék összegének arányosan csökkentett részét fizeti.

Az önrészesedés 3.15. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, · amelyet vagyonbiztosítás esetében a biztosított maga visel, vagy · amelyért felelősségbiztosítás esetében a biztosított köteles helytállni. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza. 3.16. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban különböző önrészesedések válnak érvényessé, akkor csak a legmagasabb önrészesedés kerül alkalmazásra. 3.17. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor felelősségbiztosítás esetén kártérítésre, illetve vagyonbiztosítás esetén a kár viselésére a biztosított köteles.

4. A biztosítási fedezetből kizárt károk vagyon- és felelősségbiztosítások esetén 4.1. A különös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése és/ vagy a felek eltérő megállapodása hiányában sem a felelősség-, sem a vagyonbiztosítások tekintetében nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete; b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel; 11 / 85

AHE-43130/2

összegeit a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) százalékos arányban rögzített előgondoskodási összeggel – de legfeljebb 10 százalékkal – megnövelve veszi figyelembe a biztosítási időszak alatti inflációból és értéknövelő beruházásokból, beszerzésekből esetlegesen adódó alulbiztosítottság kiküszöbölése érdekében.

i) szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás működése, illetve ezek használati értékének csökkenése, tekintet nélkül arra, hogy ezzel együtt más esemény is hozzájárult-e a kár bekövetkezéséhez; j) akár közvetlen, akár közvetett módon az, hogy a számítógépes rendszer vagy nem képes helyesen felismerni valamely adatot, ideértve a dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére, értelmezésére, helyes feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként kezelni; k) a számítógépes rendszernek arra irányuló módosítási kísérlete, hogy az adott rendszer – a korábbi verzióval ellentétben – felismerje valamely dátumadat megváltozását. 4.2. A vagyonbiztosítások tekintetében – a különös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése és/vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – nem minősül biztosítási eseménynek: a) a vandalizmus, illetőleg a vandál cselekmény (Vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.); b) a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződés megkötésekor már meglévő, a biztosított által ismert hiányossága; c) a szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghaladó próbanyomás vagy próbaterhelés; d) olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely építkezést, bontást, javítást, újjáépítést, illetve a biztosított épületek és építmények nem károsodott részeinek bontását rendelte el; e) ha a helyreállítás vagy a pótlás fizikai károsodás nélkül, kizárólag meghibásodás, működési zavar vagy működésképtelenség miatt válik szükségessé; f) a talajerő termőképességének elvesztése; g) kedvezmények elvesztése, késedelem vagy piacvesztés; h) a biztosított vagyontárgy fokozatos és folyamatos állagromlása, használata során bekövetkező kopása és elhasználódása. A vagyonbiztosítások tekintetében – a különös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése és/vagy a felek eltérő me gállapodása hiányában – a biztosító nem téríti meg: i) a biztosított vagyontárgy – rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló – esztétikai sérülését; j) kötbért, bírságot és büntetést, büntető jellegű költségeket, így különösen: perköltséget, késedelmi kamatot; k) bármilyen következményi kárt, különösen a termelési vagy szolgáltatási folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányt, üzemszüneti veszteséget (mint pl. termeléskiesés, szolgáltatáskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség) valamint az ezek elkerülésére céljá12 / 85

AHE-43130/2

c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki; d) terrorcselekmény (Terrorcselekmény alatt olyan az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezetek kényszerítésére, és/ vagy más állam alkotmányos és/vagy társadalmi és/ vagy gazdasági rendjének megváltoztatására, megzavarására és/vagy nemzetközi szervezet működésének megzavarására és/vagy a lakosság bármely részének megfélemlítésére irányuló személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos cselekményt értünk, amelyet különösen politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló célból egyénileg vagy szervezett (terrorista) csoportban követnek el. Terrorcselekményt követ(nek) el az(ok) is, aki(k) ugyanezen indítóokból és célból jelentős anyagi javakat kerít(enek) hatalmá(uk) ba, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. A személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 261. § (9) bekezdésének a) pontjában, illetve a terrorcselekményre vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezésekben meghatározott bűncselekmények értendők.); e) hasadó anyagok robbanása, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták- e, vagy sem; f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása; g) elektronikus adatvesztés, adattörlés (Elektronikus adat az olyan géppel olvasható, kommunikációra, értelmezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adatok, fogalmak és információk, amelyek elektronikus és elektromechanikus adatkezelésre, vagy eszközök/berendezések elektronikus vezérlésére alkalmasak. Ilyenek lehetnek például az adatbázisok, a programok, szoftverek és más kódolt utasítások, amelyek az adatok feldolgozásához és kezeléséhez, vagy eszközök irányításához és kezeléséhez szükségesek.) h) az elektronikus adatok számítógépes vírus hatására, vagy bármilyen egyéb okból történő károsodása, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése vagy módosulása. (Számítógépes vírusnak minősül egy sorozat károsító, ártalmas vagy bármilyen módon jogellenesen kárt okozó utasítás, vagy olyan kód, amely egy sorozat károsító utasítást tartalmaz, illetve olyan programozott vagy egyéb módon létrehozott kód, amely képes elterjeszteni magát a számítógépes rendszerben, illetve hálózatban. Számítógépes vírusok például – de nem kizárólagosan – a „trójai” programok, a „férgek”, illetve az „időzített vagy logikai bombák”);

7)

8)

9)

10)

11) 12) 13)

4.3. A felelősségbiztosítások tekintetében a biztosító helytállási kötelezettsége – a különös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése és/vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – nem terjed ki: 1) a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettség alapján térítendő kárra, 2) jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre; 3) olyan kárra, amely a biztosított és károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült; 4) a biztosított saját kárára és a biztosított Ptk. 685.§ b) pontjában felsorolt közvetlen hozzátartozóinak okozott kárra (Jogi személyek képviselője, cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek törvényes képviselője és annak közeli hozzátartozója a biztosítottal és annak közeli hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik) 5) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak és közvetlen hozzátartozójának, valamint a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a biztosított tulajdoni hányadának arányában; 6) a munkáltatói, illetve szakképzést szervezői felelősségből, vagy az egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásából

14) 15) 16)

17) 18) 19) 20) 21)

22) 23)

eredő olyan károkra, amelyek károsultja a munkavállaló vagy a foglalkoztatott,( Jelen kizárás nem alkalmazható munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése esetén) építési-, szerelési tevékenységgel okozott károkra (Jelen kizárás nem alkalmazható munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése esetén.) genetikailag módosított termék gyártásával, forgalmazásával okozott károkra; robbanóanyagok, fegyverek, lőszerek gyártásával forgalmazásával, tárolásával, minősítésével kapcsolatos károkra; mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárra, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő károkra; a vérátömlesztéssel, vérkészítmények alkalmazásával összefüggésben keletkezett, valamint a Hepatitis-, HIV-fertőzéssel, AIDS betegséggel, legionella baktériummal, a szarvasmarhák szivacsos agyvelő-gyulladásával (BSE) és a fertőző szivacsos agyvelőgyulladás (TSE) betegségével kapcsolatos károkra; a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen más jogcímen a birtokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban keletkezett károkra; rágalmazással, becsületsértéssel kapcsolatos károkra; emberrablással, zsarolással vagy váltságdíj-követeléssel kapcsolatos károkra; a gépjármű felelősségbiztosítás fedezeti körébe tartozó károkra; szavatossági, jótállási és garanciális igényekre; nem Magyarország területén folytatott tevékenységgel kapcsolatos károkra; a biztosított teljesítési segédje/ alvállalkozója által okozott károkra (Teljesítési segédnek minősül a biztosított által a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany (pl. vállalkozási szerződés esetén az alvállalkozó. Nem minősül teljesítési segédnek a biztosított munkavállalója, illetve tagja, ha a szolgáltatás teljesítésében munkaviszony vagy tagsági viszony alapján vesz részt.); több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárára, a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra, a munkavállalók által a munkahelyre bevitt vagyontárgyakban keletkezett károkra, a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat is) elvesztéséből eredő károkra, a légi, vízi, vasúti – és kötöttpályás közlekedési tevékenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemeltetésével okozott károkra, az álló járműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett károkra, a gépjármű munkagépként való használata során – a forgalomban való részvétele nélkül – keletkezett károkra, 13 / 85

AHE-43130/2

ból felmerülő többletköltségeket (mint pl. túlóra költsége, éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabér- és egyéb költség, expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltség, sürgősségi felár); l) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újra beszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költségeket és kiadásokat, m) a szavatosság és jótállás tárgykörébe eső károkat és kiadásokat, n) a termelés célját szolgáló károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származó olyan kárt, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja; o) készletek, garnitúrák és más, összetartozó vagyontárgyak (vagy a vagyontárgyak összetartozó részegységeinek) károsodása, megsemmisülése vagy hiánya esetén azt a veszteséget, amely a nem károsodott darabok vagy részegységek használati vagy forgalmi értékének csökkenéséből adódik; p) a vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti értéket, q) közraktározott és intervenciós készletekben keletkezett kárt. r) a nem biztosított, biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkezett kárt.

36) környezetszennyezéssel, környezet igénybevételével okozott károkra, 37) valamely termék hibájából származó károkra. 38) a röntgen- vagy sugárártalomból, azbesztből eredő károkra, továbbá a különböző sugárzással, háttérsugárzással (pl. mobiltelefon, mikrohullámú sütő által) okozott károkra, 39) víz, gáz, elektromos áram, távhőszolgáltatás és csatornaszolgáltatási tevékenységgel, és bármely közüzemi szolgáltatással okozott károkra. (Jelen kizárás nem alkalmazható munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése esetén.) 4.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételek szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre másik, korábban megkötött biztosítás fedezetet nyújt. Ezen szabály alól kivétel a jelen biztosítási szerződés alapján járó vagyonbiztosítási többletszolgáltatás. Többszörös biztosítás esetén is megilleti a biztosítót a vagyonbiztosítási szerződésben rögzített minimális díj és/vagy a vagyonbiztosítási többletszolgáltatásra eső díj.

5. A biztosítási díj 5.1. A biztosítási díj megállapítása 5.1.1. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak és a díjat befolyásoló egyéb adatok függvényében – a biztosító kockázatarányosan határozza meg. A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló tényezők különösen: · a biztosítási összeg /felelősségbiztosítási kártérítési limit, · a biztosított által végzett tevékenység, · a választott önrészesedés mértéke, · a biztosítás tartama, · a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, · a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek, · 5 évre visszamenőleg vagyonbiztosítás esetén a biztosított vagyontárgyak károsodására, felelősségbiztosítás esetén a biztosított által okozott károkra vonatkozó adatok (kárelőzmény), · a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok, · a jelen általános és az egyes különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződések biztosítottai által alkotott veszélyközösség jellemzői. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámításhoz szükséges adatokat. 5.1.2. A biztosítás díjalapjait a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. 14 / 85

AHE-43130/2

24) nevelési, oktatási, gyermekellátási tevékenységet ellátó intézet gondozói-felügyelői felelősségével kapcsolatos károkra, 25) hulladékok tárolásával, újrahasznosításával, megsemmisítésével és szállításával kapcsolatos károkra (hulladékgazdálkodás), 26) adatvédelmi szabályok megsértésével, szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályok megsértéséből, továbbá titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkra, a biztosított szakmai tevékenységével / mulasztásával bárkinek okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre (A jelen kizárás szempontjából szakmának minősül minden olyan tevékenység, amelynek jogszabályban meghatározott vagy az adott szakma képviselőiből álló kamara / szövetség / érdekképviseleti szervezet által írásba foglalt szabályai, szakmai elvei (ajánlások, irányelvek) vannak), 28) államigazgatási jogkörben okozott károkra, 29) a tisztességtelen piaci magatartással okozott károkra, 30) a reklám- vagy egyéb, a szolgáltatást igénybe vevőnek adott tájékoztatás által, valamint a reklám vagy egyéb tájékoztató hiányosságaival okozott károkra, 31) a károsult elmaradt hasznaira (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét), gazdasági veszteségeire (A jelen kizárás szempontjából rendszeres jövedelem a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem. Munkaviszony körében jövedelem mind a pénzben, mind a természetben megállapított munkabér, és azon rendszeres szolgáltatások ellenértéke, amelyekre a munkaviszonyban álló károsult a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőzően rendszeresen igénybe vette. Munkavégzésre irányuló más jogviszony esetén a jövedelem a rendszeres kereset.), 32) a károsult egyéb olyan következményi kárainak megtérítésére, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek, 33) a kötbérre, bírságra és punitives damages-re (punitive damages: az angolszász jogrendszerben a károkozó személlyel szemben alkalmazott büntető szankcióra), 34) a tisztán pénzügyi veszteségre (A jelen kizárás szempontjából tisztán pénzügyi veszteségen értendő a károsodás folytán bekövetkezett olyan pénzügyi veszteség, amely nem személyi sérülésből, betegségből, halálból vagy dolog megrongálódásából, illetve megsemmisüléséből ered.), 35) testi sérülés vagy egészségkárosodás nélkül előterjesztett nem vagyoni kárigényekre, illetve kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigényekre, ide nem értve valamely természetes személy testi épségében okozott kár miatt előterjesztett közeli hozzátartozói kártérítési igényeket,

5.1.4. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza. 5.1.5. A biztosítási díj fizetése a szerződőt terheli.

5.2. A biztosítási díj aktualizálása (Éves adatközlés és automatikus indexálás)

naptári évfordulót 45 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. 5.2.5. Amennyiben a szerződő az indexálással nem ért egyet, úgy írásban részletes adatközlést tehet a biztosító felé legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 15. napig. Ennek elmulasztása esetén automatikus indexálás kerül alkalmazásra. 5.2.6. Automatikus indexálás alkalmazása esetén sem tekint el a biztosító az alulbiztosítottság vizsgálatától (10.1.8. pont) és az aránylagos kártérítés alkalmazásától. Első kockázatú biztosítási összegek valamint kártérítési limitek nem kerülnek indexálásra

5.2.1. Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén, vagy ha a felek a határozott időtartamra kötött szerződésben egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg, a biztosító a soron következő biztosítási időszak biztosítási díját minden évben, a biztosítási évforduló napjának hatályával – éves adatközlés vagy automatikus indexálás alapján – aktualizálja a jelen általános biztosítási feltételekben és az egyes különös biztosítási feltételekben meghatározott módon. Az értékkövetés módjában – a biztosító javaslata alapján – a felek szerződéskötéskor állapodnak meg.

5.2.7. Felelősségbiztosítás esetén, ha a felek a szerződéskötéskor a díj éves adatközlés alapján történő aktualizálásában állapodtak meg, a szerződő/biztosított a soron következő biztosítási időszak díjának a kiszámításhoz szükséges és a különös biztosítási feltételekben meghatározott adatokra, valamint az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatát az adatközlő kitöltésével a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani (előzetes adatközlés), mely alapján a biztosító meghatározza a következő biztosítási időszak előzetes biztosítási díját. A biztosító az előzetes biztosítási díjról a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.

5.2.2. Ha a vagyonbiztosítási szerződés megkötésekor a felek a díj éves adatközlés alapján történő aktualizálásában állapodtak meg, a szerződő köteles a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj megállapításához évente, a biztosítási évfordulót megelőző 15. napig megküldeni a következő évre érvényes biztosítási összegekre vonatkozó – cégszerűen aláírt – adatközlőket. Amennyiben a szerződő fenti adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy automatikus indexálás kerül alkalmazásra.

Előzetes adatközlés esetén a szerződő/biztosított a tárgyévet követően a különös biztosítási feltételekben meghatározott időpontig köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat (utólagos adatközlés). Amennyiben az utólagos adatközlés alapján megállapított biztosítási díj 10%-kal meghaladja az előzetes biztosítási díjat, a felek a következő díjfizetéskor, de legkésőbb az adatközléstől számított 60 napon belül elszámolnak egymással.

5.2.3. Automatikus indexálás esetén a biztosító a biztosítási összegeket a biztosítási évforduló napjának hatályával a mindenkori árnövekedés mértékének megfelelően, a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyenként meghatározott egyes vagyoncsoportokra, vagyontárgyakra vonatkozó iparági átlagos árnövekedési rátával indexálja, a készpénz és értékcikkek kivételével. A biztosítási összegek indexálásának alapja a KSH által az indexálási értesítés kiküldésének évét megelőző naptári évre közzétett árindex. 5.2.4. A biztosítási összegek indexálására legelőször a biztosítási szerződés létrejöttét követő biztosítási évfordulóval kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napján. A biztosítási összeg és díj értékkövető módosításáról és az alkalmazott árindex mértékéről, valamint a módosított biztosítási összegről és díjról a biztosító a

5.2.8. Ha a felek szerződéskötéskor a biztosítási díj automatikus indexálásában állapodtak meg, a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat az előző évi díjalapok és a különös biztosítási feltételekben meghatározott KSH index szorzataként kapott értékek alapján állapítja meg. Az első automatikus indexáláskor a biztosító az ajánlatban/adatközlőben/kérdőívben közölt adatok alapján, az első biztosítási időszak díjalapjaiként meghatározott értéket a KSH indexszel megszorozva megállapítja a következő biztosítási időszak díjalapjainak az értékét, majd kiszámítja az annak megfelelő biztosítási díjat. Ezt követően a következő biztosítási időszakok díjalapjaiként meghatározott értéket az előző év díjalapjaiként meghatározott érték és a KSH index szorzataként határozza meg a biztosító. Indexálásra csak akkor kerül sor, ha az index-szám nagyobb, mint 100. A fentiek szerint módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új bizto15 / 85

AHE-43130/2

5.1.3. A biztosító a díjat biztosítási időszakonként állapítja meg, ha a biztosítás határozatlan tartamú, vagy ha a határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg. A határozott tartamú biztosítás díja egyéb esetben a biztosítás teljes tartamára kerül megállapításra.

sítási díjon a biztosítási szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére felmondani.

sőbb vagyonbiztosítás esetében 2 (kettő), felelősségbiztosítás esetében 5 (öt) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.

5.3. A biztosítási díj megfizetése

5.3.2. A biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni, ha a felek a díjfizetésről másként nem állapodnak meg. A két évnél rövidebb, határozott időtartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor kell megfizetni. 5.3.3. A szerződő felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a biztosítási szerződésben megjelölt időpontokban esedékesek. 5.3.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a biztosító szolgáltatása kimeríti a kártérítési limitet, akkor a biztosítási időszakra járó teljes díj a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik. Ez esetben az esedékessé váló díjat – az esetleges díjhátralékkal együtt – a biztosító jogosult a szolgáltatásába beszámítani. 5.3.5. A díj meg nem fizetésének következménye a szerződés 12.6. pont szerint megszűnése.

6. A biztosított és a szerződő közlési és változás bejelentési kötelezettsége 6.1. A közlési kötelezettség 6.1.1. A biztosítottnak és a szerződőnek a szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének. 6.1.2. A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.

6.2. A változás bejelentési kötelezettség 6.2.1. A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de legké-

6.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek: a) a biztosított vagyontárgy tulajdonosának, bérlőjének vagy üzembentartójának megváltozása, b) a biztosított vagyontárgy bérbeadása, c) az üzleti forgalom, foglalkoztatottak létszámának, munkabérköltség jelentős megváltozása (jelentősnek minősül a változás, ha a 25%-ot meghaladja), d) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása, e) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás, a szerződő/biztosított székhelyének a megváltozása; f) a cégjegyzésre jogosultak személyében vagy a cégjegyzés módjában bekövetkezett változást; g) a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása, h) az üzemeltetés helyének és körülményeinek megváltozása, i) a biztosított vagyontárgy állapotában, műszaki jellemzőiben, mutatóiban, felszereltségében bekövetkezett változás, j) a biztosított vagyontárgyat érintő technológiai változás, új technológia beindítása, k) a biztosított vagyontárggyal folytatott tevékenységben történt változás, új tevékenység beindítása,új anyagok alkalmazása, l) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások, m) a biztosított – biztosítónak bejelentett – tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése, n) a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének 10 %-ot meghaladó változása, o) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása, p) a szerződéskötéskor írásban közölt adatok és körülmények megváltozása, q) a díjszámítás alapjául szolgáló adatok jelentős megváltozása (jelentős változás, ha az adat 10 %-val emelkedett) r) a biztosított vagyontárgyakra, kockázatokra további biztosítás megkötése. 6.2.3. A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli. 6.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/ szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

16 / 85

AHE-43130/2

5.3.1. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a biztosítás első díja a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonatkozó díj pedig a biztosítási évforduló napján esedékes.

6.3.1. A közlési, illetve változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 6.3.2. Felelősségbiztosítás esetén amennyiben a szerződő/ biztosított nem tesz eleget · az utólagos adatközlési kötelezettségének, és az utólagos adatközlés alapján megállapított díj alapján a feleknek el kellett volna számolniuk egymással, vagy · a bruttó árbevételének, illetőleg a munkáltatói felelősségbiztosítás esetén a bruttó munkabérköltségnek a jelentős megváltozása esetén a változásbejelentési kötelezettségének, akkor a káresemény bekövetkeztekor a biztosító a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a szerződő/ biztosított által közölt a díjszámítás alapját képező bruttó árbevétel/ munkabérköltség annak a tényleges bruttó árbevételnek/munkabérköltségnek, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámítás alapjaként figyelembe kellett volna venni. A biztosító eltekinthet az arányos kártérítés alkalmazásától, amennyiben a kártérítési igény mértéke egy biztosítási eseményre vonatkozóan nem haladja meg a biztosítási eseményenkénti kártérítési limit 20 %-át, de maximum 3 000 000 Ft-ot. 6.3.3. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége 7.1. A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében a biztosított köteles haladéktalanul megtenni minden tőle elvárható intézkedést. A biztosított mindenkor

köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait. E kötelezettség akkor is terheli a biztosítottat, ha a különös biztosítási feltételek speciális kármegelőzési, kárelhárítása és enyhítési teendőket is meghatároznak. 7.2. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelő működéséről és folyamatos karbantartásáról. 7.3. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében. A biztosító jogosult ellenőrizni a 7.1. pontban előírtak betartását. 7.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerződés módosítását.

8. A biztosító mentesülése vagyonbiztosítások esetén 8.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen · biztosított illetőleg a szerződő, · a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, · a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja, megbízottja, tagja, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. 8.2. A jelen általános biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minősülnek: · a kár a biztosítottnak (illetve a 8.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladóan ittas vagy bármilyen kábító hatású szer alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett; · a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt; · a kár korábbi károsodással azonos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban is figyelmeztette a kár ismétlődésének veszélyére. Az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó speciális mentesülési okokat a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. 17 / 85

AHE-43130/2

6.3. A közlési és változás bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei

· ·

9.1. A szerződő/biztosított a biztosítási eseményt – a tudomására jutását követően – haladéktalanul, de vagyonbiztosítás esetén legkésőbb 2 (két) munkanapon, felelősségbiztosítás esetén 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak a biztosítási szerződésben megjelölt címére valamint egyidejűleg köteles megadni a szükséges információkat, és lehetővé tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – tűz esetén – haladéktalanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni. 9.2. A vagyonbiztosítási kárbejelentésnek tartalmaznia kell: · a biztosítási kötvény számát, · a káresemény időpontját, rövid leírását, · a károsodott vagyontárgy megnevezését, a kárszemle helyét, · a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget), · a kárrendezésben közreműködő, a biztosított/szerződő által meghatalmazott személynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait, · a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, valamint · minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges. A kárbejelentést követően a szerződőnek/biztosítottnak összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt kell benyújtania a biztosító felé. 9.3. A felelősségbiztosítási kárbejelentésnek tartalmaznia kell: · a biztosítási kötvény számát, · a káresemény leírását, · a károkozás helyét és időpontját, · a kár bekövetkezésének helyét és időpontját, · a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, · a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket), · a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megnevezését, · a károsult(ak) kárigényének összegét, · a biztosított felelősségének elismeréséről, vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot, · a kár bekövetkezésének évére vonatkozó és a díjszámítás alapját képező – a különös biztosítási feltételekben meghatározott – tényleges adatokat,

·

·

·

·

a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét, a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához − vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse − a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem), a biztosítottat képviselő személy nevét, címét, telefonszámát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát, ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje, ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat, minden egyéb olyan lényeges tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).

9.4. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. 9.5. Vagyonbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat: · a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat, · összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt, · a biztosítottnak/károsultnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját, · hivatalos dokumentumot a biztosítási összeg nagyságának igazolásáról, · a biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jogcímének igazolására vonatkozó okiratokat (mint pl. bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás), a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével, · tűz és robbanáskár esetén a tűzvédelmi hatóság igazolását, jegyzőkönyvet a tűzvizsgálatról (ha készült), · ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot, 18 / 85

AHE-43130/2

9. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai

· · · · · ·

· ·

·

vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet, rendkívüli időjárási viszonyok és természeti jelenségek hivatalos igazolását (természeti kár esetén), a biztosító hozzájárulásával megbízott szakértő hivatalos véleményét, a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgáltatás-kimaradás kár esetén), a káresemény előtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a főjavítás, felújítás igazolását, a káreseményt megelőző üzemelés adatait, a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat, a vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, számlákat a készletekről, a helyreállításra vonatkozó – legalább három különböző – árajánlatot ill. a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát, a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát.

Üzemszünet biztosítások esetén a biztosítottnak az alábbi adatokat illetve dokumentumokat is közölnie illetve csatolnia kell: · káreseményt megelőző rendelés állomány, · tervezett üzleti eredményszámítás a tárgyévre · megbízási szerződések, · könyvvizsgálói jelentés. Növény- és erdő elemi kár biztosításoknál a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani az alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat is: · az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentését, · a permetezési napló másolatát, · a táblatörzskönyv másolatát, · a gazdálkodás egészére vonatkozó vetésterv másolatát, · a tűzoltósági jelentés másolatát, · erdő kár esetén szükséges speciális okiratok és okiratnak nem minősülő egyéb dokumentumok · a területileg illetékes Erdőfelügyelet erdőlapjának másolatát (E-lap), · az erdőterv másolatát, · az erdősítésre kapott normatív támogatásról szóló igazolás másolatát, · az erdősítéskor elvégzett szakmailag indokolt és igazolt költségekről szóló számlák másolatát. Állatállományok természeti csapás és elemi kár biztosításoknál a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani az alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat is: · az állatállományról szóló nyilvántartási napló másolatát, · legeltetési nyilvántartás másolatát,

· · · · · · · · ·

· · · · ·

tartástechnológiai leírást, nyilvántartást, takarmányozási napló másolatát, az elhullási napló másolatát, a kiadási bizonylat másolatát, a kényszervágási javaslat, a mérlegelési jegy és az elszámolás másolatát, az állatorvosi kezelési napló másolatát, a hulla elszállítását és megsemmisítését igazoló iratok másolatát, az állatkórházi és az oda- és visszaszállításról szóló számla másolatát, az állatállomány darabszámát, illetve súlyát igazoló vagyonnyilvántartó lapok, leltárívek és önköltségszámítások másolatát, az elkobzásról szól igazolás másolatát, az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentését, a tűzoltósági jelentés másolatát, a GeoRisk Földrengéskutató Intézet jelentésének másolatát, a területileg illetékes vízügyi intézet másolatát.

Felelősségbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat: · a bekövetkezett vagyoni vagy nem vagyoni hátrány bekövetkezését – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat, · a biztosított (károkozó) kártérítési felelősségének kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációt, · a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről (kártérítési felelősség jogalapjának, mértékének megjelölésével) vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet, · a bekövetkezett vagyoni és/vagy nem vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat, · a károsult által érvényesítet kártérítési igényt és az igény alátámasztására a károsult által csatolt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat, · a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a károsodás helyreállítása esetén a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát, · a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, · ha a biztosított a kárt már megtérítette, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat, és/ vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat. · a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kártérítési igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e, · a biztosított (károkozó) biztosító részére tett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a károsult nem termé19 / 85

AHE-43130/2

·

9.6. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse. 9.7. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában és a kár helyszínén a biztosító kárfelmérésének a megkezdéséig, de legkésőbb a kárbejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben változtathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében lehetetlenné válik számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása. 9.8. A biztosító a vagyonbiztosításra vonatkozó kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdi meg a kár felmérését, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetőleg kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és az egyéb károsodott vagyontárgyakat azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni. Amennyiben a biztosító a helyszínen történő kárfelmérés során pótszemlét tart szükségesnek, a biztosított a káresemény helyszínét és a károsodott vagyontárgyakat további 5 munkanapig – illetve a biztosító által megjelölt, ennél rövidebb időpontig– változatlan állapotban köteles fenntartani. A károk felmérése céljából végzett helyszíni vizsgálat megállapításait a biztosító a biztosítottal/szerződővel közösen készített, a károkat tételesen felsoroló jegyzőkönyvben rögzíti. A biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik. A biztosított a károsodott vagyontárgy helyreállításával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget köteles azonosíthatóan nyilvántartani és elszámolni, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét módon, vegyesen – történik.

10. A biztosító szolgáltatása 10.1. A biztosító szolgáltatása vagyonbiztosítás alapján 10.1.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károkat a biztosítási szerződésben · megjelölt biztosítási összeg(ek), valamint · biztosítási összegen belül meghatározott kártérítési limit(ek) erejéig az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg valamennyi szolgáltatási szabály figyelembevételével. 10.1.2. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a) a károsodott vagyontárgynak a biztosítási összeg meghatározásakor alkalmazott értékelési mód szerinti káridőponti értékét; b) a károsodott vagyontárgy egyedi biztosítási összegét; c) a károsodott vagyoncsoport(ok) összevont biztosítási összegét; d) a biztosított költség(ek) biztosítási összegét; e) különös biztosítási feltételekben meghatározott egyéb biztosítási összegeket; f) a biztosítási szerződésben a biztosítási összegen belül meghatározott kártérítési limite(ke)t. A szolgáltatás mértékének megállapítása 10.1.3. A vagyontárgyakban keletkezett károk térítése A biztosított vagyontárgytól/ vagyoncsoporttól és/vagy a vagyontárgy/ vagyoncsoport értékelési módjától (3.3.2. pont), valamint a kár jellegétől (teljes/részleges) függően a biztosító az alábbiak szerint téríti meg a károkat: · A vagyontárgy teljes kára esetén a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti káridőponti értéket. Teljes (totál) kárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy javítása, helyreállítása műszakilag nem lehetséges, vagy gazdaságilag indokolatlan. Gazdaságilag indokolatlan a helyreállítás, ha gazdasági számítással alátámasztva kimutatható, hogy a javítás várható költsége meghaladná a károsodott vagyontárgynak a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti káridőponti értéke vagy a káridőponti biztosítási összege közül a nagyobb összegűt. Totálkárnak minősül a biztosítási eseményből eredő eltűnés is. · Új értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget. Részleges kárnak minősül, ha a sérült vagyontárgy javítással, a károsodott részek pótlásával helyreállítható, kivéve, ha a helyreállítás gazdaságilag nem indokolt. · Műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget, csökkentve azonban azt a károsodott vagyontárgy illetve a vagyontárgy károsodott része káridőponti 20 / 85

AHE-43130/2

·

szetes személy vonatkozásában rendelkezik-e tulajdoni hányaddal. az egyes felelősségbiztosítások különös biztosítási feltételeiben a biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat.

·

· ·

·

· ·

·

·

·

·

·

műszaki avultságának megfelelő százalékkal. Forgalmi értéken biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a javítási, helyreállítási, restaurálási költséget. Bruttó nyilvántartási értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a javítási, helyreállítási költséget, csökkentve azonban azt a károsodott vagyontárgy bruttó nyilvántartási értékének és káridőponti új értékének arányában. Készletnek minősülő egyéb vagyontárgyban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget. A nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházásokban keletkezett károk térítése: a) teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felmerült költségek; b) részleges kár esetén a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig. A biztosított által előállított és befejezetlen termelésben, anyagokban, félkész- és késztermékekben, árukban keletkezett károk esetén a biztosító a készültségi foknak megfelelő költségráfordítást (önköltséget) téríti meg, a térítés mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a piaci beszerzési ár. Az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárainak térítése betétdíjon történik. Készpénz a) megsemmisülése esetén a névértéket, de sorszámmal azonosítható bankjegy esetén az újraelőállítási költséget; b) eltűnése esetén a névértéket. Értékcikk a) megsemmisülése esetén a névértéket, de sorszámmal (vagy egyéb azonosító jellel ) azonosítható értékcikk esetén az újraelőállítási költséget; b) eltűnése esetén a névértéket, de minden olyan értékcikk esetén, amely használati jogot vagy díjat testesít meg (pl.: telefonkártya), a biztosító a funkció letiltásával kapcsolatos költséget téríti meg. Értékpapírok, betétkönyvek, takarékkönyvek a) megsemmisülése esetén az újraelőállítási költséget; b) eltűnése esetén a hirdetményi eljárással kapcsolatos költséget. Épített parkok növényeinek sérülése esetén a biztosító szolgáltatása az eredeti telepítéskori állapotnak megfelelő újratelepítési költségre terjed ki. Élőállatok sérülése esetén a biztosító a károkat a darabonként meghatározott nyilvántartási érték erejéig az esetleges vágóhídi megtérülés levonásával téríti meg. Bérelt, lízingelt és haszonkölcsön szerződés alapján birtokolt vagyontárgyak kárainak térítésénél a biztosító a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak térítési szabályait alkalmazza.

10.1.4. A biztosított költségek térítése A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következté-

ben ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt biztosított költségeket a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összegig, de legfeljebb a biztosítási szerződés alapján a vagyontárgy/ak/ban keletkezett kárra téríthető – a költségtérítés nélküli –szolgáltatási összeg mértékéig. 10.1.5. A biztosító szolgáltatásának korlátozása Amennyiben a károsodott vagyontárgy műszaki avultsága a káresemény időpontjában meghaladja az 30%-ot, úgy ezen vagyontárgyra a biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakra vonatkozó szabályok szerint számított kártérítési összeget. A termelésből kivont vagyontárgyakban és/vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító szolgáltatása – ingatlanok kivételével – nem haladhatja meg a vagyontárgy forgalmi értékét. Épített parkok növényeinek sérülése esetén kizárólag a teljes (totál) kárt téríti meg a biztosító. Élőállatok sérülése esetén kizárólag az elhullásból, kényszervágásból eredő károkat téríti meg a biztosító. 10.1.6. Egyéb szolgáltatási szabályok Totálkár esetén a biztosító a megállapított szolgáltatási összegből levonja az értékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg. Ha a vagyontárgy károsodásának bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye. 10.1.7. A biztosító nem téríti meg, illetőleg a kártérítésből levonja az ugyanazon vagyontárgyat vagy annak ugyanazon részét ért előző káresemény alapján kifizetett kártérítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására. Ha a kár helyreállításához hatósági engedély szükséges, és a hatóság ezt az engedélyt nem adja meg, a vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító a káridőponti műszaki avult értéken téríti meg. 10.1.8. A biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a kárrendezés, illetve a szolgáltatási összeg megállapítása során vagyontárgyanként vizsgálja. 21 / 85

AHE-43130/2

·

Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak a kárrendezés, illetve a szolgáltatási összeg megállapítása során úgy tekintendők, mintha azok külön-külön lettek volna biztosítva.

Első kockázatra meghatározott biztosítási összeg esetén a biztosító a biztosított vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakban keletkezett kárt a vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegig téríti meg.

Az egyes kockázatviselési helyekre és az egyes vagyontárgyakra vagy vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek a biztosító szolgáltatása szempontjából sem a kockázatviselési helyek, sem a vagyontárgyak vagy vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át.

10.1.10. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, kivéve a 10.1.11. pontban írt esetet.

A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, valamint a vagyontárgyat kijavították, helyreállították, illetve pótolták. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10.1.11. A biztosítási szolgáltatás harmadik személyre történő engedményezése esetén, a biztosító az engedményezési dokumentumokban (engedményezési szerződés, illetve a pénzügyi szervezet és a biztosító közötti együttműködési megállapodás) meghatározottak szerint, részben vagy egészben az engedményesnek teljesít. 10.1.12. A biztosítási szolgáltatás harmadik személyre történő engedményezése esetén a biztosított/szerződő az engedményezés tényét és az engedményes nevét írásban köteles bejelenteni a biztosítóhoz. Ha a bejelentés elmarad, a biztosító a biztosított részére teljesít. 10.1.13. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak és hatóság által kiadott határozatnak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja a biztosított vagy a 10.1.11. pontban meghatározottak esetében az engedményes részére.

10.1.9. Alulbiztosítás

A vagyontárgyak/vagyoncsoportok alulbiztosítása esetén a biztosított költségek térítése is csökkentésre kerül a vagyontárgyakra/vagyoncsoportokra alkalmazott kártérítési aránynak megfelelően. A biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot a) első kockázatra meghatározott biztosítási összeg esetén vagy b) ha a kár becsült összege nem haladja meg: · a telephelyi biztosítási összeg 10 százalékát, és · az 500 ezer forintot. A b) pontban meghatározott feltételeknek együttesen kell fennállniuk.

10.2. A biztosító szolgáltatása felelősségbiztosítás esetén 10.2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott, a 3.10.–3.14. pontban szabályozott összeghatárokig (kártérítési limitekig) az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével megtéríti a károsult azon kárait, · amelyekért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik, és · a károsult a biztosítottal szemben a kárigényét érvényesítette, · a biztosított a biztosítási eseményt a jelen általános és az egyes különös biztosítási szerződési feltételek szerint bejelentette, · a káresemény nem minősül biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak. 10.2.2. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja a károsult részére.

22 / 85

AHE-43130/2

Ha a káresemény időpontjában a károsult vagyontárgy/ vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint az az érték, amely a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerint ténylegesen megállapítható, akkor a biztosító a vagyontárgyban keletkezett kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosított vagyontárgy/vagyoncsoport biztosítási összege az értékelési mód szerint ténylegesen megállapított értékhez aránylik (arányos kártérítés). Az alulbiztosítottságot minden egyes biztosított vagyontárgyra/vagyoncsoportra és kockázatviselési helyre külön-külön kell vizsgálni.

10.2.4. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírói, a választott bírósági egyezséget és a peren kívüli egyezséget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági/választott bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben/eljárásban részt vett, vagy a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy a perbeli/ eljárásbeli részvételről előzetesen írásban lemondott. 10.2.5. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltatott, vagy nem tett eleget a jelen általános és az egyes különös biztosítási feltételekben meghatározott – a biztosítási díj alapját befolyásoló adatokra vonatkozó – közlési kötelezettségének, a biztosító a megállapított kárt a 6.3.2. pontban meghatározott módon és mértékben arányosan téríti meg. A biztosító szolgáltatása a megállapított teljes kár mértékét nem haladhatja meg. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni. 10.2.6. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárért való felelősség a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg.

10.3. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai felelősségbiztosítás esetén 10.3.1. A járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult elfogadja. 10.3.2. A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nők esetén 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg a biztosítási szer-

ződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

10.4. A biztosító visszakövetelési joga felelősségbiztosítás esetén 10.4.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerinti felelősséggel tartozik – a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. 10.4.2. A súlyosan gondatlan károkozás eseteit a különös biztosítási feltételek szabályozzák.

11. A biztosító megtérítési igénye vagyonbiztosításoknál 11.1. Ha a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A biztosított megadni tartozik a biztosítónak a visszkereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást annak törvényi engedményi joga alapján. 11.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak 8 (nyolc) napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szolgáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.

12. A biztosítási szerződés megszűnése 12.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn kivéve, ha a megszűnés oka a biztosítási érdek megszűnése. Érdekmúlás esetén a biztosító az érdekmúlás napjával bezárólag viseli a kockázatot. 12.2. A határozatlan tartamra vagy legalább két évre kötött határozott tartamú biztosítási szerződést a felek minden egyes biztosítási időszak végére (évforduló) írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap. 12.3. A határozott időtartam lejártával a biztosítási szerződés – és ezzel a biztosító kockázatviselése is – megszűnik. 23 / 85

AHE-43130/2

10.2.3. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor és olyan mértékben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha és amilyen arányban a károsult követelését ő egyenlítette ki. A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat másolatát a biztosító részére átadni.

12.5. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében a megszűnik, a biztosítót a kockázatviselés megszűnésének a napjáig járó díj illeti meg, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye. Az utóbbi esetben a biztosítót a teljes biztosítási időszakra (biztosítási évre) járó díj megilleti. Egy évnél rövidebb tartamú szerződés esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót. 12.6. Megszűnik a szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 12.7. A szerződés megszűnése után befizetett díj nem helyezi újból hatályba a szerződést. A biztosító a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat visszafizeti. 12.8. A biztosítási szerződés év közben történő megszűnésekor a felek egymással elszámolni kötelesek. Egy éves biztosítási időszak esetén elszámoláskor az egy napra eső díj az éves díj 360-ad része. 12.9. A szerződő felmondása esetén a biztosító a felmondás kézhezvételét követő 30 napon belül köteles a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban teljesített befizetésekkel elszámolni.

13. Elévülés 13.1. A jelen általános és a különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények az esedékessé válástól számított 1 (egy) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.

ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók. 13.4. Ha a szerződés megszűnésekor (időbeli hatályának lejártakor) a biztosítási szerződés felei egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), akkor a szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A szerződés megszűnésekor még teljesítendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerződés rendelkezései vonatkoznak.

14. Az irányadó jog A jelen biztosítási szerződési feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv és a Bit. szabályai az irányadók.

15. A személyes adatok kezelése 15.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). 15.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak. 15.3. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

13.2. Ha jogszabály a 13.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.

15.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az ezen rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

13.3. Ha jogszabály a jelen általános és a különös biztosítási feltételek alapján megkötött szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és

15.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. 24 / 85

AHE-43130/2

12.4. Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő, illetve egyéb biztosítási érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszűnik.

15.7. A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával –kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Zrt.-t (Cg.01-10-042030, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, ha a biztosító kiszervezett tevékenység keretében az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül. 15.8. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi. 15.9. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. 15.10. Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza. 15.11. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza. 15.12. Az Ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási

ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk minél teljesebb körben kiszolgálhassa ügyfeleit, az ügyfelek adatait – hozzájárulásuk esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át. 15.13. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni. 15.14. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad: a) az általa kezelt adatokról, illetve b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról, c) az adatkezelés céljáról, d) az adatkezelés jogalapjáról, e) az adatkezelés időtartamáról, f) az adatfeldolgozó · nevéről, · címéről (székhelyéről), · adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat. 15.15. Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (fax: 301-6052, levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52., Stratégiai és Általános Igazgatás Divizió, compliance osztály) kérjük eljuttatni. A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. 15.16. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. 15.17. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. 15.18. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap. 25 / 85

AHE-43130/2

15.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

15.19. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. ·

16. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól ·

· A jelen általános biztosítási feltételek mind a vagyon-, mind a felelősségbiztosítások esetében külön-külön részletezve tartalmazzák a (Bit) 96. § (8) bekezdésében előírt kárrendezési okiratok felsorolását, amelyet a továbbiakban már nem külön záradékként csatol a biztosító. A szerződési feltételek egészét érintő legfontosabb módosítások a következők: · a mezőgazdasági termelőtevékenység biztosíthatóvá vált az Allianz Gazdálkodásvédelem csomagszerkezetű termék keretein belül, · az Allianz Gazdálkodásvédelem bevezetésével lehetővé vált növény- és erdő elemi károk kockázataira, valamint állatállományok természeti csapás-és elemi kár

·

·

·

Az általános biztosítási feltételek adatvédelmi rendelkezései a kiszervezési megállapodások módosulása miatt átdolgozásra kerültek.

AHE-43130/2

A jelen általános biztosítási feltételek korszerűsítésre kerültek, figyelemmel a hatályos Általános biztosítási feltételek-Vagyonbiztosítások és az Általános biztosítási feltételek-Felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételeinek rendelkezéseire.

kockázatokra e terméken belül biztosítási védelmet vásárolni, az Elektronikus berendezések biztosítása, Az üzemszünet alatti költségek biztosítása, A tűzüzemszünet biztosítás kivételével valamennyi különös biztosítási feltétel is a hatályos biztosítási termékeknek megfelelően korszerűsítésre került, a vagyonbiztosítások kibővültek az előgondoskodási fedezettel, amely az 5 mFt feletti biztosítási összeggel létrejött szerződéseknél pótdíj ellenében alkalmazható, és a biztosítási összeget maximum 10 %-al emeli meg, a szállítmánybiztosítás kiegészült a pótdíj ellenében alkalmazható munkaeszköz szállítási fedezettel, a betöréses lopás és rablásra vonatkozó vagyonvédelmi szabályzat egyszerűsödött, és mezőgazdasági előírásokkal egyezően módosult, az üvegbiztosítás kiegészült az üvegfóliák, policarbonát, biztonsági fóliák és a tükörfelületű berendezések fedezetbevonásával, a mezőgazdasági gépek, berendezések, technológiai csővezetékek pontosításra kerültek a biztosíthatóságuk érdekében.

26 / 85

Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása Különös biztosítási feltételek

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1. Biztosítási események Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemé ny fogalmát meghatározó 1.1.2. a.) pontja azzal egészül ki, hogy a biztosítási fedezet a biztosított vagyontárgyaknak az alábbiakban megnevezett veszélynemekből eredő károsodására terjed ki.

1.1. Tűzkárok 1.1.1. Alapfedezet 1.1.1.1. Tűzkár 1.1.1.1.1. A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a tűz alapvető tényezőinek egy időben/ helyen való jelenléte esetén éghető anyag, kellő mennyiségű oxigén, gyújtóforrás, – gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, terjedő képesen, hő, láng, fény és füst kíséretében. Tűzkár a fentiek szerint bekövetkező tűz, károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás. 1.1.1.1.2. A biztosító nem téríti meg a tűzkárt, ha: a) az gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában következett be, b) magában az öngyulladt anyagokban állt elő, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat,

c) az a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánokban, kohókban, kemencékben, kályhákban stb., beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat) a használatukkal összefüggésben állt elő, de megtéríti az abból más vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat, d) azt az elektromos berendezések zárlati hőhatása magában a berendezésben okozta, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat, e) az üzemelő légi járműben keletkezett, f) az elektromos gépekben, berendezésekben, vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében állt elő, g) az olyan széna- illetve szalmakazalban keletkezett, amely a kerítéssel körülvett és őrzött telephelyen kívül található. A biztosítási fedezet a 1.1.1.1.2. pont c) és d) pontjában meghatározott kockázatokra is kiterjed a 1.1.2. pontban meghatározott, pótdíj ellenében egyenként vagy együttesen alkalmazott fedezet kiterjesztés eseteiben. 1.1.1.2. Robbanás- és összeroppanáskár 1.1.1.2.1. A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia-felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amelyet két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség okoz az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt vagy mellett. Robbanás- vagy összeroppanáskár a fentiek szerint bekövetkező robbanás és összeroppanás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás. 1.1.1.2.2. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppanáskárt, ha az: a) céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélyezett robbantás eredményeként keletkezett, b) nyomástartó edényben keletkezett (megtéríti azonban a biztosító azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyontárgyban keletkeztek), c) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében állott elő, 27 / 85

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – C g. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

1.1.2. Kiegészítő fedezetek A biztosító – egyenként vagy együttesen is választhatóan, pótdíj ellenében – a szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) meghatározott összeghatárig megtéríti az alábbiakban részletezett tűzkárokat is: 1.1.2.1. Tüzeléstechnikai (hőtechnikai) berendezésekben keletkező tűzkár 1.1.2.1.1. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjeszthető a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett biztosított vagyontárgyakban – így különösen a kazánokban, kohókban, kemencékben, kályhákban – a használatukkal összefüggésben keletkezett tűzkárokra. 1.1.2.1.2. Nem téríti meg a biztosító · a tűz következtében károsodott berendezésekből kiáramló tüzelő- és egyéb technológiai agyagokban keletkezett károkat, · kizárólag a berendezések biztonsági berendezéseiben keletkezett és azokra korlátozódott károkat. 1.1.2.2. Elektromos áram zárlati hőhatása elektromos gépekben 1.1.2.2.1. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjeszthető az elektromos/elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben az elektromos áram zárlati hőhatása által keletkező tűzkárokra, ha a tűz elektromos / elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben védő-, illetve biztonsági berendezések előírás szerinti alkalmazása, működése mellett keletkezett, 1.1.2.2.2. Nem téríti meg a biztosító a) az elektromos/elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben az elektromos áram zárlati hőhatására keletkező tűzkárokat, ha a kár kizárólag a védő-, illetve biztonsági berendezésekben keletkezett és azokra korlátozódott; b) a 100kW-ot el nem érő teljesítményű villamos forgógépekben keletkezett olyan tűzkárokat, melyek elektromos áram zárlati hőhatására álltak elő.

1.2. Elemi károk

1.2.1.1.1. A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés vagy nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló- és gyújtóhatással károsít. 1.2.1.1.2. A villámcsapáskár a villámcsapás gyújtó, égető hőhatása – szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín- és halmazállapot-változás –, továbbá dinamikus erőhatása – törés, repedés, kihajlás, csavarodás, szakadás, szálkásodás, stb. – károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett károsodás. 1.2.1.1.3. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás károkat, amelyek az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt magában a villámvédelmi rendszerben keletkeztek. 1.2.1.2. A villámcsapás másodlagos hatása 1.2.1.2.1. A biztosító megtéríti a biztosított elektromos/ elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültség okozta károkat, ha a káresemény bekövetkeztének az időpontjában ki volt építve a kor műszaki, technikai színvonalának megfelelően elvárható, és az általánosan elfogadott gyakorlatnak megfelelő komplex túlfeszültségvédelmi rendszer. 1.2.1.2.2. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha · az a villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszerek teljes vagy részleges hiányával, illetve azok karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett; · a biztosítási esemény kapcsán kizárólag a túlfeszültség-védelmi rendszer károsodott; · a károsodott vagyontárgy kora a káresemény bekövetkeztének időpontjában elérte az 5 évet. 1.2.1.2.3. A villámcsapás másodlagos hatása maximum a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg alkalmazásával biztosítható. 1.2.1.3. Viharkár 1.2.1.3.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 75 km/h sebességet. 1.2.1.3.2. A viharkár a viharnak a felületekre kifejtett nyomóés szívóhatása, illetve a vihar által sodort, a vihar következtében kidőlt tárgyak utóhatása vagy a vihar alatti csapadékhatás miatti beázás által a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül vagy közvetetten okozott fizikai károsodás, törés, repedés, alakváltozás, kényszerhelyzet-változás.

1.2.1. Alapfedezet 1.2.1.1. Villámcsapáskár

Nem minősül viharkárnak az a kár, amely a tetőszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartá28 / 85

AHE-43130/2

d) berendezések, készülékek vagy műszerek, üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elő, megtéríti azonban az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását, e) repülőgépek által előidézett ún. hangrobbanásból származott.

1.2.1.3.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki: a) a szabadban elhelyezett készletekre, kivéve, ha a tárolási rendelkezések vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget adnak, és a készleteket a tárolási rendelkezésekben meghatározott módon tárolták, b) félig nyitott (három oldalról határolt) színben elhelyezett szemes/szálas takarmányra, vetőmagra, műtrágyára, növényvédőszerre, c) a műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklapokon lévő csapadék-, illetve fagyveszély-érzéketlen készletekre, ha azokat nem rögzítették; d) a szabadban levő biztosított állatokra, kivéve, ha a vihar által sodort szilárd tárgy az állatnak nekiütközve elhullást, vagy olyan sérülést okoz, ami miatt kényszervágást kell végrehajtani, feltéve, hogy az elhullott vagy kényszervágott állatok jelölés, annak hiányában darabszám szerint azonosíthatók. 1.2.1.3.4. A biztosító nem téríti meg a viharkárt, ha az a) időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.), b) épületek, építmények – beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítményeket is – üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben, c) kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében, földterületekben, telkekben, növényi kultúrákban, szabadban tárolt terményekben, termésekben keletkezett. 1.2.1.3.5. A biztosító nem téríti azokat a törés- vagy egyéb károkat, amelyek helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldőlése, elsodródása, leszakadása folytán következnek be. 1.2.1.3.6. A viharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít. 1.2.1.4. Árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár 1.2.1.4.1. Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáramló víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek, minősített területen lévő kockázat-

viselési helyen kárt okoz. Az árvízkár a fentiek szerint bekövetkező, árvíz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás. Nem minősül árvíznek: · a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi hatóságok kár időpontjában érvényes besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területnek minősülő helyen bekövetkező árvíz, · a talajvíz · a belvíz. 1.2.1.4.2. A belvíz a természetes vagy mesterséges lefolyás vagy beszivárgás hiánya/működésképtelensége következtében a talajfelszínen összegyülemlő nagy mennyiségű csapadékból származó víztömeg. A belvízkár a fentiek szerint bekövetkező belvíz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás. 1.2.1.4.3. A felhőszakadás olyan kockázatviselés helyi csapadékhatás, amelynek a 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitása a 0,75 mm / perc értéket elérte, vagy meghaladta, vagy a lezúdult nagy menynyiségű (legalább 30 mm / 24 óra) csapadékvíz a talajfelszínen összegyülemlik/áramlik, illetve felgyülemlése/ lefolyása miatt a természetes- vagy a megfelelően méretezett és karbantartott mesterséges vízelvezető rendszer elégtelenné válik. A felhőszakadáskár a fentiek szerint bekövetkező felhőszakadás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás. 1.2.1.4.4. Vízkárként megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyak fizikai károsodását, mely az árvíz, belvíz vagy felhőszakadás folytán fellépő nagymennyiségű víz következtében elázás, elsodródás, törés, rombolás, továbbá szennyeződés által keletkezett. 1.2.1.4.5. Az árvíz, belvíz, felhőszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik: a) a vihar okozta hullámverés következtében előálló károkra, b) vízkár nélküli átnedvesedésre, felázásra, c) a talajszerkezetben, illetve talajerőben szerves és műtrágyák kilúgozása folytán keletkezett károkra, d) a növényi kultúrákra, e) a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekre, árkokra, gátakra, öntözőberendezésekre, vízügyi létesítményekre, műtárgyakra (áteresz, zsilip stb.), továbbá halastavakra, víztározókra, valamint ezek állat- és növényállományára, f) a nagyvízi mederben, a hullámtérben, a nyílt ártérben, a vízjárta területen lévő vagyontárgyakra, g) élőállatra, h) a felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatában és festésében keletkezett károkra, 29 / 85

AHE-43130/2

sának elmulasztásával okozati összefüggésben következett be.

1.2.1.4.6. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. 1.2.1.4.7. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület. 1.2.1.4.8. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti. 1.2.1.4.9. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen: · a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak, · a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített, · a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző, · a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza. 1.2.1.4.10. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja

állékonysági egyensúlyi állapotának hirtelenül fellépő megváltozása következtében keletkező, a természetes vagy mesterséges lejtés irányába bekövetkező – esetenként jelentős tömegű – talajelmozdulás; b) a föld- és kőomlás, amely a lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag természetes lejtés irányába történő leomlása, lezúdulása, c) az ismeretlen építmény, üreg beomlása, ha a természetes egyensúly megszűnik, és hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be az üregesedés irányába. Ismeretlen építmény a biztosított/szerződő tudomásán kívüli, a káreseményig fel nem tárt, az építési dokumentációban és az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő, a talajhoz szilárdan kötődő, a biztosított telephelyen lévő létesítmény. A földmozgáskár a fentiek szerint bekövetkező földmozgás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás. 1.2.1.5.2. A biztosító nem téríti meg a földmozgáskárt, ha a) ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányászati,bányalétesítési és aktív bányászati tevékenység következtében állott elő, vagy a biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, kavics-, kő-, illetve homokkitermelés során történt, b) a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédő művek tervezésének, építésének költségeit, c) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, a talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüggésben keletkezett károkat, d) a nem megfelelően kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés vagy nem teherbíró altalajra (pl. zsugorodó agyagra stb.) építés miatt bekövetkező károkat, e) a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapadékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő károkat. 1.2.1.6. Jégverés- és hónyomás kár 1.2.1.6.1. A jégverés különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék, amely a biztosított épületek, építmények tetőzetében, homlokzatában és / vagy kültéri szerkezeteiben az ütődés következtében törést / repedést / deformálódást eredményez, és ezzel a funkciót rontó károsodást okoz.

1.2.1.5. Földmozgáskár 1.2.1.5.1. Földmozgás alatt értendő: a) a földcsuszamlás, amely a talaj fizikai vagy szilárdsági/

A jégveréskár a biztosított épületek, építmények tetőzetében (tetőszerkezetben és tetőfedésében) okozott törés / repedés. 30 / 85

AHE-43130/2

i) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azok a padozatszinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzatra nem voltak felhelyezve (kivéve a szabványok, előírások alapján rendeltetésszerűen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakat), és a kár ezzel okozati összefüggésben van, j) az árvíz- és belvíz-megelőzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi munkák címén felmerült költségekre. k) belvíz és felhőszakadás miatt a szabadban tárolt szénában/szalmában keletkezett károkra.

1.2.1.6.3. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az a) az épületek héjazatának sérülése nélkül, b) az ideiglenes fedésben, c) fólia- és sátorfedésben, d) kizárólag csak az esővíz-levezető csatornákban és hófogó szerkezetekben, e) a hideg- és melegágyak üvegezésében, fóliasátrakban, f) üvegtetőkben keletkezett. 1.2.1.6.4. Nem minősül hónyomás kárnak az a kár, amely a tetőszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következett be. 1.2.1.7. Földrengéskár

szerelvényei (kivéve épületek, építmények ivóvízellátását, fűtését szolgáló vezetékei) töréséből eredt, c) a csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt keletkezett, d) a kiömlő, elfolyt folyadék veszteségeként keletkezett, e) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett, f) magában a meghibásodott csővezetékekben és tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett, g) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak csővezetékeinek, szerelvényeinek meghibásodása folytán keletkezett, h) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható, és az üzemszerű működést nem befolyásolja, i) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben állt elő, j) elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett,

1.2.1.7.1. Biztosítási eseménynek minősül az olyan földrengés, amely a föld belső energiájából származó talajmozgásként állt elő, és károsító hatása a Mercalli– Siebergféle skála 5. fokozatát eléri vagy meghaladja. A földrengéskár a földrengés fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

1.3.1.1.4. A biztosítási fedezet a 1.3.1.1.3. pont a) és b) alpontjában meghatározott kockázatokra is kiterjed a1.3.2.1. és 1.3.2.2. pontban meghatározott, pótdíj ellenében egyenként vagy együttesen választott fedezet kiterjesztés eseteiben.

1.3. Egyéb dologi károk

Idegen tárgyak által rádőléssel okozott kár, ha valamely, a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésben nem biztosított vagyontárgy (pl. idegen oszlop, fa) a jelen különös biztosítási feltételek szerinti biztosítási esemény következtében elveszti addigi statikai egyensúlyát, és az egyensúlyának elvesztése miatt rádől a biztosított vagyontárgyakra.

1.3.1. Alapfedezet 1.3.1.1. Az épületek víz- és gőzvezetékeinek töréséből eredő vízkár 1.3.1.1.1. A víz- és gőzvezeték-törés a biztosított saját tulajdonában lévő vagy idegen tulajdonú (a biztosított által bérelt vagy más jogcímen használt) telephelyen belüli víz- vagy gőzvezeték olyan meghibásodása, amely a kockázatviselési helyen belül víz- és gőzvezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve szerelvényeinek törése, repedése, dugulása miatt állt elő. 1.3.1.1.2. Víz- vagy gőzvezeték-töréskár a fentiek szerint bekövetkező víz- vagy gőzvezeték-törés következtében kiáramló víz- és/vagy gőz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás. 1.3.1.1.3. A biztosító nem téríti meg azt a víz- és gőzvezeték-törési kárt, amely a) tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. sprinkler), annak szerelvényeinek töréséből eredt, b) technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képező víz- és gőzvezeték, annak

1.3.1.2. Idegen tárgyak által rádőléssel okozott kár

Idegen tárgyak által rádőléssel okozott kár a rádőlés károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás. 1.3.2. Kiegészítő fedezetek A biztosító – egyenként vagy együttesen is választhatóan, pótdíj ellenében – megtéríti az alábbiakban részletezett egyéb dologi károkat is: 1.3.2.1. A technológiai csővezetékek töréséből eredő kár 1.3.2.1.1. Technológiai csővezeték törése a technológiai folyadékok, porok, gázok rendeltetésszerűen használt csővezetékeinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése. 1.3.2.1.2. Technológiai csővezeték töréséből eredően pótdíj ellenében megtéríti a biztosító a technológiai folyadé31 / 85

AHE-43130/2

1.2.1.6.2. A biztosító megtéríti a biztosított épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a szokásos mértékű hóterhelést meghaladó hónyomás által okozott károkat.

1.3.2.1.3. Nem minősül technológiai csővezetéknek a fűtési és közüzemi jellegű és használatú földgáz- vagy propánbután gázvezeték, továbbá a közüzemi vízvezeték. 1.3.2.1.4. A biztosító nem téríti meg azt a technológiai csővezeték töréséből eredő kárt, amely: a) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett, b) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyitott állapota miatt állt elő, vagy nyitott csővégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered, c) a kiömlő, elfolyt anyagok veszteségeként keletkezett, d) a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett, e) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, csővezetékeinek, szerelvényeinek meghibásodása folytán keletkezett, f) olyan szennyezési kár, mely eltávolítható, és az üzemszerű működést nem befolyásolja, g) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett, h) a technológiai csővezetékek törése nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett, 1.3.2.2. A tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés törése 1.3.2.2.1. A jelen pont alapján a biztosító pótdíj ellenében megtéríti a biztosított vagyontárgyak védelmére létesített beépített tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, beépített tűzoltó berendezés (beleértve mindazon szerelvényeket, amelyek kizárólag a beépített tűzoltó berendezés üzemeltetésére szolgálnak, pl. csőhálózat, vészjelző szelepek, fúvókák, szórófejek) törése, repedése, kilyukadása, dugulása, rendellenes működése miatti víz- és egyéb oltóanyagkiáramlás következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat. 1.3.2.2.2. A biztosítási fedezet csak az olyan tűzoltó berendezések által okozott károkra terjed ki, amelyek a rájuk vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint az illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi létesítési engedélyében foglalt előírásoknak megfelelnek, és amelyeket a berendezés kezelője az adott berendezésre vonatkozó előírások alapján rendszeresen, dokumentált módon ellenőriz és karbantart.

1.3.2.2.3. A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely a) magában a tűzivíz- és egyéb oltóvízvezetékben, a tűzoltó berendezésben, annak tartozékaiban és szerelvényeiben, illetve b) a berendezés nyomáspróbái, valamint telepítési, karbantartási munkái során és következtében keletkezett. 1.3.2.3. Vandalizmus által okozott károk 1.3.2.3.1. A jelen pont alapján – feloldva az Általános biztosítási feltételek 4.2. a) pontja szerinti kizárást – a biztosító pótdíj ellenében megtéríti a vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott károkat. 1.3.2.3.2. A vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete. 1.3.2.3.3. A biztosító a vandalizmus alapján sem téríti meg a biztosított vagyontárgyakban keletkezett, az Általános biztosítási feltételek 4.1. a), c) és d) és k) pontjaiban megnevezett események során bekövetkezett károkat. 1.3.2.3.4. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, ha azt: a) a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonításával; b) bármilyen üvegtörés, c) grafiti (falfirkálás) által okoztak. A biztosítás nem terjed ki a grafiti eltávolításának költségeire sem. 1.3.2.3.5. A jelen fedezetre vonatkozóan az önrészesedés biztosítási eseményenként összegét a biztosítási szerződés tartalmazza. 1.3.2.4. Légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár 1.3.2.4.1. A jelen pont alapján a biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a Tűz- és elemi kár biztosítási szerződéssel biztosított épületekben és építményekben: a) a légi járművek rázuhanása miatt keletkezett károkat; b) a légi járművel történő ütközés során keletkezett károkat, c) az ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károkat. 1.3.2.4.2. A biztosítási fedezet a 1.3.2.4.1. a) pontja esetében az emberi személyzettel ellátott légi közlekedésű járművek, egyéb repülő eszközök, azok részei és/vagy rakománya becsapódása vagy lezuhanása által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett közvetlen fizikai károkra terjed ki. 32 / 85

AHE-43130/2

kok (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, szeszes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogén-származékok), illetve porszerű anyagok, gázok kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban okozott közvetlen fizikai károkat.

1.3.2.4.3. A biztosítási fedezet a jelen különös biztosítási feltételek 1.3.2.4.1. c) pontja esetében az ismeretlen és nem munkagépként üzemelő jármű, illetve rakománya által a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel okozott rongálási károkra terjed ki.

1.4. A biztosító többlet-kockázatviselése 1.4.1. Külön díjfizetés és önrészesedés levonása nélkül megtéríti a biztosító a biztosítottal munkaszerződésben álló dolgozók (saját munkavállalók) részére a biztosított telephelyére a biztosított engedélyével bevitt és a kockázatviselés helyén lezárt szekrényben vagy lezárt helyiségben elhelyezett ruházati és személyes használati tárgyakban a biztosítási események által okozott károkat, káridőponti új értéken, személyenként és évente a biztosítási szerződésben rögzített értékhatárig.

- félkész termékek, - befejezetlen termelés (amennyiben nem építésszerelés alatt álló vagyontárgyak), - késztermékek, - élőállatok, amennyiben az értékük nem haladja meg az 1 millió Ft-ot, b) tűzmentes tárolóban tárolt értékpapírok, c) tűzmentes tárolóban tárolt készpénz és egyéb pénzeszközök, d) tételesen és azonosíthatóan megnevezett, egyedi biztosítási összeggel meghatározott ékszer, drágakő, nemesfém, műérték, gyűjtemény. A fenti b) és c) pontban felsoroltak csak 20 ezer forintig biztosítottak, ha tárolásuk nem tűzmentes lemez- vagy páncélszekrényben történik.

1.4.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítottal munkaszerződésben álló dolgozók tulajdonát képező, a biztosított telephelyére bevitt készpénz, ékszer, értékpapír, kézműipari és képzőművészeti alkotások, szellemi alkotások (kézirat, szabadalmi leírás, tervdokumentáció, szoftver stb.), gépjárművek és nemes szőrme bundák kárait.

2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbiak:

2.1. A biztosított saját tulajdonát képező vagyontárgyak: A.) Tárgyi eszközök: a) épületek és egyéb építmények (ingatlanok), b) műszaki berendezések, gépek, c) forgalmi rendszámmal el nem látott járművek, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek, munkagépek, lassú járművek – beleértve a mezőgazdasági járműveket is – (a biztosítási fedezet kizárólag a biztosítási szerződésben megnevezett telephelyeken bekövetkező biztosítási eseményekre vonatkozik), d) egyéb berendezések és felszerelések, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, de közvetett módon szolgálják, e) építéssel és szereléssel együtt nem járó, nem aktivált beruházások. B.) Forgóeszközök: a) Készletek: - anyagok, - áruk (kereskedelmi árukészletek, betétdíjas göngyölegek),

a) a fenti A.) pontban felsorolt és a biztosított által bérelt tárgyi eszközök, b) a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesítésre átvett, a fenti B.) pont szerinti forgóeszközök, c) a biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoztatott személyeknek a biztosított engedélyével bevitt, a kockázatviselés helyén lezárt szekrényben vagy lezárt helyiségben elhelyezett ruházati és személyes használati tárgyai (készpénz és egyéb fizetőeszköz, ékszer, értékpapír, továbbá szellemi termékek kivételével) személyenként legfeljebb a biztosítási szerződésben megjelölt összeg erejéig. d) A saját tulajdont képező vagyontárgyak és az idegen tulajdont képező vagyontárgyakra vonatkozó pontokban fel nem sorolt, a biztosítási szerződésben egyedileg vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt egyéb vagyontárgyak: · épületen belül tárolt, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény, amennyiben a tárolt érték nem haladja meg az 1 millió Ft-ot, · a tűzmentes tárolóban tárolt nemesfémek, ékszerek, drágakövek, szőrme, és egyéb értéktárgyak biztosítási amennyiben a tárolt érték nem haladja meg az 1 millió Ft-ot (amennyiben tárolásuk nem tűzmentes lemez- vagy páncélszekrényben történik, a felsoroltakra csak 20 000 forint összegig köthető biztosítás). · a kockázatviselési helyen lévő épített parkok és kertek növényei (a biztosítási fedezet kizárólag teljes kárra vonatkozik). A fenti vagyontárgyak kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben egyedileg vagy vagyoncsoportonként (ha a vagyoncsoportba tartozó összes vagyontárgy biztosított) biztosítási összeggel vannak megjelölve. 2.3. Az Általános biztosítási feltételek 2. pontja szerint a szerződő a biztosítási összeg megjelölésével a biztosítási 33 / 85

AHE-43130/2

2.2. Idegen tulajdont képező vagyontárgyak:

Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a költségekre biztosítási összeg került meghatározásra. 2.4. Nem biztosítható vagyontárgyak a) iratok, tervek, üzleti könyvek, rajzok, szellemi alkotás, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok, b) építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak, c) légi járművek, d) vízi járművek, e) bányagépek, f) kötött pályás járművek, g) vasúti sínek, h) a kockázatviselési helyszínen kívüli szállító- és elosztóvezetékek, i) műholdak, j) utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak, k) vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, , gátak, töltések, csatornák, l) fúrótornyok, fúróberendezések, szénhidrogén vagy vízkitermelő kutak és berendezéseik, m) élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források),

n) föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények, kivétel a kockázatviselési helyen lévő épített parkok és kertek növényei, o) földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, földalatti bányák, külfejtések, p) levegő, q) vérkészletek, r) pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, játékgépek a tartalmukkal együtt, s) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

3. Biztosítási összeg 3.1. Az Általános biztosítási feltételek 3. pontja az alábbiakkal egészül ki: 3.1.1. A saját tulajdonú vagyontárgyak közül a beruházások biztosítási összege: a nem aktivált – építési-szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások beruházási költsége, a felhasznált anyagok új beszerzési költségének, illetve az utánpótlási értékkel számolt újra-előállítás költségének figyelembevételével. 3.1.2. A vandalizmus kockázatra vonatkozóan a biztosítási szolgáltatás felső határa biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként a biztosítási szerződésben megjelölt kártérítési limitet nem haladhatja meg.

4. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk 4.1. Az Általános biztosítási feltételekben írt kizárásokon túl, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek: a) a rendeltetésszerű, rendszeres használatból eredő fokozatos elhasználódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletkeztek, továbbá amelyek kizárólag mechanikai és elektromos üzemzavar formájában álltak elő; b) amelyek az anyagok gyártásának, feldolgozásának, azok tesztelésének vagy bármely más munkafolyamatnak a során keletkeztek az éppen felhasznált, vagy feldolgozás alatt lévő készletekben vagy az anyagokban; c) rejtett hibák következményeként álltak elő; d) közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás, alatt következtek be; e) ki- és beszerelés, össze- és szétszerelés, próbaüzem alatt vagy által következtek be, kivéve, ha ezen tevékenységek a szokásos karbantartási és szervizmunkák részét képezik; f) az építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkeztek; g) a szabadban tárolt vagyontárgyakban csapadék, jég, 34 / 85

AHE-43130/2

események folytán a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségeket biztosíthatja: a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásának enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, ideiglenes közműlétesítéssel, továbbá szükséges kényszer- kitelepítéssel vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel összefüggésben merülnek fel, b) a káresemény során és után felmerülő mentési, oltási költségek, c) a bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével, d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint a szükséges ténymegállapítási költségek, e) a tervezési, szakértői (amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult) és lebonyolítási költségek, f) a károsodott eszköz helyreállítása alatt a termelés továbbfolytatásához esetleg szükséges ideiglenes cső és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával, g) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a közművekben, közüzemi berendezésekben, közutakban– keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

homok, por, illetve fagyhatás vagy napsütés hatására keletkeztek; h) szennyezés, fertőzés, penészesedés, gombásodás, korhadás formájában álltak elő; i) veszélyes hulladékok, környezetszennyező anyagok tárolásával, megsemmisítésével kapcsolatban merültek fel; j) jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre, k) a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyonvédelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem / biztonsági berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesítésével összefüggésben keletkeztek l) szálastakarmányokban keletkeztek (pótdíj ellenében feloldható), m) terményszárítókban keletkeztek (pótdíj ellenében feloldható). 4.2. A biztosító – pótdíj ellenében a 4. 1. l) és m) pontban foglalt kizárás feloldása mellett – a bekerített és állandóan őrzött telephelyen lévő szálastakarmány (széna, szalma) készletben keletkezett közvetlen fizikai károkat téríti meg, amennyiben a kár a jelen különös biztosítási feltételekben szabályozott biztosítási események közül az alábbi biztosítási események következménye: · tűz, · robbanás, · villámcsapás, · földmozgás · földrengés, · árvíz, · légi járművek és ismeretlen földi járművek ütközése. A biztosítás nem nyújt fedezetet a) a belvízből, felhőszakadásból, viharból eredő károkkal szemben, b) a bekerített és állandóan őrzött telephelyen kívül tárolt szálas takarmány készletben keletkezett károkra, c) a magában az öngyulladt anyagokban előállt károkra, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat. 4.3. A biztosító – pótdíj ellenében a 4. m) pontban foglalt kizárás feloldása mellett – terményszárítók esetében fedezetet nyújt a jelen különös biztosítási feltételek szerinti biztosítási eseményekkel a terményszárító berendezésben-, valamint a káresemény idején a terményszárítóban lévő terményben bekövetkezett tűz- és szennyezési károkra is.

6. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége 6.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési kötelezettsége körében az általános biztosítási feltételek 6. pontjában meghatározottak szerint köteles eljárni. 6.2. Az Általános biztosítási feltételek 6.2.2. pontjában felsoroltakon túl további változásbejelentési kötelezettség alá eső lényeges körülmény a telephely bérbeadása.

7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének speciális szabályai 7.1. Az Általános biztosítási feltételek 7. pontjában leírtakon túlmenően a biztosított köteles az előírások szerinti karbantartásokat elvégezni és az üzemeltetési szabályokat betartani.

8. A biztosító mentesülésének kiegészítő szabálya 8.1. Az Általános biztosítási feltételek 8. pontjában leírtakon túlmenően a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosítási esemény a karbantartás elmulasztásával vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.

9. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az Általános biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltak szerint kötelesek eljárni.

10. A biztosító szolgáltatásának különös szabálya 10.1. Az Általános biztosítási feltételek 10. pontjában megfogalmazott szolgáltatási szabályok az alábbiakkal egészülnek ki: Minden egyes káreseménynél a kár összegéből a szerződésben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott mértékű önrészesedést a biztosított maga visel, kivéve a 1.4.1. pontja alapján térítendő károk esetében.

AHE-43130/2

5. A biztosítási díj A biztosítás díjalapja a biztosított vagyon és a költségtérítések folyó biztosítási évre vonatkozó biztosítási összege. 35

35 / 85

Betöréses lopás- és rablásbiztosítás Különös biztosítási feltételek A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell. A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1.1.2. Rablás az, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében a biztosított vagy alkalmazottja / megbízottja ellen · a tettes a vagyontárgy megszerzése céljából erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a fenti személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, vagy ha · a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén a minimális mechanikai védelem feltételei nem teljesültek.

1.2. Kiegészítő fedezet

1. A biztosítási események Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemény fogalmát meghatározó 1.1.2. b.) pontja alapján a biztosítási fedezet a biztosított vagyontárgyaknak az alábbiakban részletezett fedezetek szerinti károsodására terjed ki.

1.1. Alapfedezet 1.1.1. Betöréses lopás az, ha a tettes a jogtalan eltulajdonítást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló bezárt, illetéktelen behatolás ellen védett és a behatolás helyén és időpontjában legalább a minimális mechanikai védelem feltételeinek megfelelő helyiségbe erőszakos módon, vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ide értve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználja. Behatolás ellen védett helyiségnek a jelen különös feltételek elválaszthatatlan részét képező „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat”-ban részletezett, határoló épületszerkezetekkel körülzárt légtér minősül.

1.2.1. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjeszthető a küldöttrablásra. Küldöttrablás az, ha az alkalmazottak vagy a megbízottak a biztosított utasítására készpénzt, értékpapírt, értékcikket, árut szállítanak a rendeltetési helyre előre meghatározott útvonalon és időtartamon belül, és ennek során a náluk levő fenti biztosított vagyontárgyakat elrabolják. A küldöttrablási fedezetre a „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat”-ban meghatározott szállítási szabályok az irányadók. 1.2.2. Pótdíj fizetése nélkül kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított épülethez fizikailag tartósan rögzített vagyontárgyak jogtalan eltulajdonításából eredő dologi kárra, melyet a biztosító biztosítási eseményenként és telephelyenként legfeljebb 25 ezer forintig, valamint biztosítási időszakonként legfeljebb 50 ezer forintig, önrészesedés levonása nélkül térít meg.

1.3. A vagyontárgyakkal összefüggő többlet-kockázatviselés A 1.1. és 1.2. pontban írtakon túlmenően a biztosító megtéríti: a) a biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoztatott személyeknek a kockázatviselés helyén lezárt szekrényében vagy lezárt helyiségben elhelyezett ruházatában és egyéb használati tárgyaiban (a készpénz és egyéb fizetőeszköz, értékpapír, ékszer, nemesfém tárgyak, szellemi termékek kivételével) keletkezett betöréses lopás- vagy rabláskárokat káridőponti értéken személyenként és káreseményen36 / 85

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek 10. pontja, a „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat” tartalmazza a fogalom-meghatározásokat, a vagyonvédelem feltételeit, és a létesítmények, helyiségek őrzésének, valamint a vagyontárgyak tárolásának és szállításának szabályait.

2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek Betöréses lopás és rablás kockázatára biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a szerződő által meghatározott, a szerződésben egyedileg vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak. Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van. Biztosítható vagyontárgyak a „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat” szerinti vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak.

2.1. Biztosítható költségek A biztosító – biztosítási összeg meghatározása esetén – költségtérítésként megtéríti az alapfedezet szerinti betöréses lopás és rablás, vagy ezek kísérlete során a biztosított tulajdonában lévő épületekben és jelen különös feltételek alapján létrejött szerződéssel biztosított vagyontárgyakban rongálással okozott károkat. A biztosítási összegek nem konvertálhatók, nem csoportosíthatók át.

2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak és költségek a) ingatlanok, b) iratok, tervek, üzleti könyvek, rajzok, szellemi alkotás, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok, c) építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak, d) légi járművek, e) vízi járművek, f) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek, munkagépek, lassú járművek, ideérve a mezőgazdasági járműveket is, g) bányagépek, h) kötött pályás járművek, i) élőállat, j) vasúti sínek, k) föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények, kivétel a kockázatviselési helyen lévő épített parkok és kertek növényei, l) bekerített és állandóan őrzött telephelyen kívül tárolt széna és szalma,

m) vérkészletek, n) pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, játékgépek a tartalmukkal együtt, o) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek, p) étkezési utalvány

3. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk A biztosítás – az Általános biztosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem fedezi a kárt, ha a) az üzlet kirakatában elhelyezett áru értéke meghaladja az üzlet biztosított készletértékének 25 %-át, b) lopás (kivéve a 1.2. pontban meghatározottat), elveszés, eltűnés, hiány, veszteség (együttesen: hiány) következtében keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány a kockázatviselési helyen elkövetett betöréses lopással vagy rablással összefüggésben keletkezett, és a káresemény időpontjában a jelen biztosítási szerződésben meghatározott vagyonvédelmi előírások teljesültek, az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer, berendezés működőképesen üzembe volt helyezve. c) az épületek, építmények szerkezetileg beépített üvegezésben, valamint az üveg dísztárgyakban és a csillárokban keletkezett rongálási károkat.

4. A biztosítási összeg 4.1. A vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek meghatározása kockázatviselési helyenként (telephelyenként) történik. A biztosítási összegek meghatározásánál a behatolás ellen védett helyiségekben tárolt teljes vagyont kell figyelembe venni. 4.2. Telephelyi élőállatok esetében a biztosítási összeg nem haladhatja meg az 1 millió forintot. 4.3. A küldöttrablás biztosítási összege: a szerződő által meghatározott, a telephelyről vagy a telephelyre szállított legmagasabb érték (csúcsérték). 4.4. A költségtérítések biztosítási összege: A szerződő által meghatározott, a 6.5.1. pont szerinti rongálási kár becsült legnagyobb mértéke.

5. A biztosítási díj A biztosítás díjalapja a biztosított vagyontárgyaknak / vagyoncsoportoknak és a biztosított költségeknek a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összege.

37 / 85

AHE-43130/2

ként legfeljebb 25 ezer forintig, önrészesedés levonása nélkül; b) a 6.5.1. pontban meghatározott rongálási károkat legfeljebb a biztosítási összeghatárig.

A biztosító szolgáltatására az Általános biztosítási feltételek 10. pontja az alábbi eltérésekkel irányadó:

· a telephelyi biztosítási összeg 10 százalékát, és · a 100 ezer forintot. A b) pontban meghatározott feltételeknek együttesen kell fennállniuk.

6.1. A kártérítés felső határa a biztosítási összeg, ha a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén fennálltak a biztosítási összeghez – I. típusú vagyoncsoport esetén a biztosítási összeghez és a kárveszélyességi besoroláshoz – rendelt védettségi szintnek megfelelő védelmi előírások, továbbá az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer, berendezés működőképesen üzembe volt helyezve. A védettségi szinteket és védelmi előírásokat a Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat tartalmazza

6.5. A biztosító költségtérítésként megtéríti az alábbi rongálási károkat is:

Ha a I. típusú vagyoncsoport esetén a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén nem álltak fenn „A betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat”-ban foglalt, a biztosítási összeghez és a kárveszélyességi besoroláshoz rendelt védettségi szintnek megfelelő védelmi előírások, akkor a biztosító a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén ténylegesen meglévő védettségi szintnek megfelelő, a szabályzat szerinti legmagasabb összegig teljesít szolgáltatást.

6.5.2. A biztosító a 6.5.1. pontban meghatározott rongálási károkból származó pótlási és helyreállítási költségeket az adatközlőn, ajánlaton feltüntetett összeghatár (költségtérítés) erejéig téríti meg.

6.2. A Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat szerint a II. típusú vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak és a I. típusú vagyoncsoportba tartozó növényvédőszer, műtrágya és szaporítóanyag eltulajdonítása esetén nem térül a kár, ha nincs meg a vagyoncsoportra és a biztosítási összegre előírt védettségi szint. A külterületi vegyszerraktárak esetében a káresemény időpontjában a behatolás helyén a mechanikai védelemnek legalább a részleges mechanikai védettségi szint előírásainak megfelelőnek kell lennie. 6.3. A küldöttrablásra, mint biztosítási eseményre vonatkozóan a szolgáltatás felső határa – a biztosítási összegen belül – a vagyonvédelmi szabályzatban a káresemény időpontjában meglévő védelmi színvonalhoz rendelt összeghatár. A pénz- és árutovábbítással megbízott dolgozók kirablásánál a kártérítés a szerződő által meghatározott biztosítási összeg erejéig terjed, még az esetben is, ha a káresemény alkalmával a kirabolt személynél ezt az összeget meghaladó érték volt. A biztosító ezen belül is csak a "Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat" előírásainak megfelelően szállított összeget fizeti meg. 6.4. Az Általános biztosítási feltételek 10.1.9. pontjával ellentétben a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot: a) első kockázatra meghatározott biztosítási összeg esetén vagy b) ha a kár becsült összege nem haladja meg:

6.5.1. A biztosított/szerződő által meghatározott, a betöréses lopás és rablás vagy ennek kísérlete során a biztosított épületben és vagyontárgyakban, illetve a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló nem biztosított épületekben, illetve az abban lévő nem biztosított vagyontárgyakban rongálással okozott károkat. A biztosítás mindemellett sem téríti meg a 3. c) szerint kizárt rongálási károkat.

6.6. A pénz- és árutovábbítással megbízott dolgozók kirablásánál a kártérítés a szerződő által meghatározott biztosítási összeg erejéig, de biztosítási eseményenként és a biztosítási időszakra vonatkozóan maximum 2 millió forintig terjed, még az esetben is, ha a káresemény alkalmával a kirabolt személynél ezt az összeget meghaladó érték volt. 6.7. Az egyes vagyoncsoportokra megadott biztosítási összegek a károk térítése alkalmával egyenként kerülnek értékelésre. Az egyik csoport biztosítási összegének többlete nem fedezi a másik csoport biztosítási összegének hiányát. 6.8. Önrészesedés Egyéb megállapodás hiányában minden egyes káresemény kárösszegéből a szerződésben (ajánlaton, kötvényen) meghatározott önrészesedési összeget a biztosított maga viseli, kivéve a 1.2.2. és a 1.3. a) pont alapján térítendő károkat, mert itt nincs önrészesedés.

7. A biztosított/szerződő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége A biztosított/szerződő – az Általános biztosítási feltételek 7. pontjában írtakon túlmenően – köteles betartani a „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat” kármegelőzésre vonatkozó előírásait, továbbá minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, ezzel kapcsolatban a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai előírásokat is mindenkor be kell tartania. 38 / 85

AHE-43130/2

6. A biztosító szolgáltatása

8. A biztosító mentesülése 8.1. A biztosító mentesülésére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 8. pontjában meghatározottak az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel. 3.

8.3. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai az általános biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltak az irányadók.

9.1. A jelen pontra vonatkozóan az Általános biztosítási feltételek, így különösen a 11. és a 13. pontban írtak az irányadók az alábbi kiegészítésekkel:

Biztosítási összeg (ezer Ft) telephelyenként

Vagyonvédelmi szabályzat szerinti I. típusú vagyoncsoport Kárveszélyességi besorolás 1.

2.

Biztosítási összeg (millió Ft) telephelyenként

Védettségi szint

0-200

I

200-400

II

400-

Biztosító által meghatározott védettségi szint

0-200

II

0-400

III

400-

Biztosító által meghatározott védettségi szint és előírások

Védettségi szint

0-200

Lemezszekrény, megerősített lemezszekrény

I

20-2 000

Megerősített és riasztóba bekötött lemezszekrény, páncélszekrény stb. (A biztosítási összegnek megfelelő Mabisz minősítéssel rendelkező értéktároló)

II

2 000-5 000

Megerősített lemezszekrény, páncélszekrény stb.(A biztosítási összegnek megfelelő Mabisz minősítéssel rendelkező értéktárolók)

III

5 000-

Biztosító által meghatározott védettségi szint és előírások

A jelen vagyonvédelmi szabályzatban meghatározott vagyoncsoportokhoz a biztosított tevékenysége alapján megadott kárveszélyességi besorolás szerinti biztosítási összegekhez tartozó védettségi szintek előírásainak kell teljesülnie.

Védettségi szint előírás

Biztosító által meghatározott védettségi szint és előírások

Mabisz A tárolás céljára minősítéssel szolgáló helyiség rendelkező érték- védettségi szintje tároló

9.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra igényt tarthat a biztosított, azonban vissza kell fizetnie a kártalanítási összeget.

10. Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat

400-

Vagyonvédelmi szabályzat szerinti II. típusú vagyoncsoport

8.4. A szolgáltatási összeg esedékességére vonatkozóan az Általános biztosítási feltételek 10.1.13. pontjában foglaltak az irányadók.

9. Egyéb rendelkezések

III

A Vagyonvédelmi szabályzat szerinti II. típusú vagyoncsoport szállítási szabályai A Vagyonvédelmi szabályzat szerinti II. típusú vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak legalább az alábbiak szerint szállítandók. 500 000 Ft biztosí-tási összegig

Egy fő, tetszőleges módon

39 / 85

AHE-43130/2

8.2. Az Általános biztosítási feltételek 6. pontjában előírt közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén nem áll be a biztosító kártérítési kötelezettsége, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

200-400

Egy fő, riasztójelzést adó pénzszállító táskával

1 000 000 és 2 000 000 Ft biztosítási összeg között

Két fő, a szállított készpénzt illetéktelen hozzáféréskor speciális technikával megfestő Mabisz minősített pénzszállító táskával

2 millió és 5 millió Ft biztosítási összeg között

Az erre a tevékenységre érvényes szakhatósági engedéllyel rendelkező pénzszállító szervezet/ egység, gépkocsival, három fős személyzettel, melyből egy fő fegyveres

5 millió Ft-

Biztosító által meghatározott szállítási szabályok

11. Fogalom meghatározások 1. Kárveszélyességi besorolás: A Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat I. típusú vagyoncsoportjába tartozó vagyontárgyakhoz a biztosító által a biztosított tevékenysége alapján értékelt kárveszélyességtől függően hozzárendelt, 1-től 3-ig terjedő besorolás.

2. Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat szerinti vagyoncsoportok: I. típusú vagyoncsoport: 2.1. Műszaki berendezések: műszaki berendezések, gépek, nem rendszámos járművek, egyéb berendezések, felszerelések; 2.2. Egyéb tárgyi eszközök: használaton kívüli tárgyi eszközök, építéssel és szereléssel együtt nem járó nem aktivált beruházások; 2.3. Forgóeszközök: Készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek, növényvédőszer, műtrágya, szaporítószer. II. típusú vagyoncsoport: 2.4. Készpénz, értékcikk: készpénz, értékpapír, ékszer, drágakő, nemesfém, szőrme, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény, szellemi alkotás.

3. Védettségi szintek és az egyes védelmi szinteknek megfelelő védelmi előírások: A biztosítási összeghez és kárveszélyességi besoroláshoz tartozó, a biztosító által meghatározott védettségi szintek:

· · ·

I: minimális mechanika II: minimális mechanika + minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett) III: részleges mechanika + minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett).

3.1. A minimális mechanikai védelem Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek: · a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű, · az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak, · az ajtók zárását biztonsági zár végzi, · biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár. 3.2. A részleges mechanikai védelem Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek: · a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 15 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű, · a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechanikai megoldással – pl. betörésgátló biztonsági üveggel – vannak védve (bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm), · a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység a legalább 15 cm vastag, hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el), · a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erősíteni, · az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek; kiemelés feszítés és reteszhúzás ellen védettek, · a zárást minimum 2 darab biztonsági zár végzi, · biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár, · az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve, 40 / 85

AHE-43130/2

500 000 és 1 000 000 Ft biztosítási összeg között

· · · ·

az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja, a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zárniuk, az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen, bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni, fatokhoz megerősített zárlemez szükséges.

·

· ·

· Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak. 3.3. A minimális elektronikai jelzőrendszer Minimális az elektronikai jelzőrendszer előírásai, ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, és a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva. Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények: · a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve, · a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt, · a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön, · az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást, · az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

·

·

·

· · ·

élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell, a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell, a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni, a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba, a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel, az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulátor – biztosítsa; elemes táplálás esetén – egy elemkészlettel – a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes, az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását, akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell, a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni. átjelzés a távfelügyeleti rendszerekben a riasztási jel, szabotázsvédelemmel ellátva.

AHE-43130/2

·

41 / 85

Üvegbiztosítás Különös biztosítási feltételek

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1. Biztosítási események 1.1. Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemény fogalmát meghatározó 1.1.2. a.) pontja azzal egészül ki, hogy a biztosítási fedezet a biztosított vagyontárgyaknak az üvegtörésből eredő károsodására terjed ki. 1.2. A biztosító megtéríti a biztosított részére azokat a károkat, amelyek a biztosított irodahelységeinek, kereskedelmi egységeinek, ipartelepeinek, műhelyeinek vagy más, a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) meghatározott telephelyeinek beépített üvegezésében törés vagy repedés következtében álltak elő.

2. A jelen különös biztosítási feltételek alapján az üvegbiztosítás kiterjed: a) a biztosított kereskedelmi egységek, bemutatótermek belső üvegezésére (üveg/tükör pult, vitrin, kirakatszekrény), valamint b) az üveg/tükör cégtáblákra is. 3. A biztosítás nem fedezi az üvegtörés- vagy repedéskárt, ha az a biztosított ajánlatának megtételekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben következett be. 4. A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási szerződés nem terjed ki: · a felek eltérő megállapodásának hiányában az épületszerkezeti üvegezésekre (üvegtégla, üvegpadló stb.), copolit üvegre, · nem üveg alapú fényáteresztő, polimeres, polikarbonát épületszerkezeti elemekre, · az üveg dísztárgyakra és a csillárokra, · a melegágyak és üvegházak üvegezéseire, · az üvegtetőkre, · neoncsövekre, · taposóüvegekre, · ólom-, ón-és rézfoglalatokra, illetve az azokban elhelyezett különleges üvegekre. 5. A biztosítás díjalapja a biztosított által a szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) a biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeg. A díjalap és a díjtétel szorzata adja az éves biztosítási díjat.

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

42 / 85

Elektronikus berendezések biztosítása Különös biztosítási feltételek

A Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításához (a továbbiakban: alapvagyon biztosítás) kiegészítő biztosításként köthető Elektronikus berendezések biztosítására vonatkozóan az különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége 1.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alap vagyonbiztosítás kockázatviselésének kezdete. 1.2. Ha az alap vagyonbiztosítás határozott időtartamú, akkor a jelen kiegészítő biztosítás is csak határozott időtartamú lehet. 1.3. Határozatlan időtartamú biztosítási szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló napja megegyezik az alap vagyonbiztosítás évfordulójának napjával. 1.4. Ha a jelen különös biztosítási feltételek szerint létrejött biztosítás hatálya alatt az alap-vagyonbiztosítási szerződés megszűnik, akkor az alap-vagyonbiztosítás megszűnésével egyidejűleg az elektronikus berendezések biztosítása is megszűnik. 1.5. A határozatlan időre kötött Elektronikus berendezések biztosítása külön is felmondható az Általános biztosítási feltételek 12.2. pontja szerint.

2. A biztosítási esemény Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemény fogalmát meghatározó 1.1.2. a) pontja kiegészül azzal, hogy a biztosítási fedezet a biztosított vagyontárgyaknak: a) az elektromos energia közvetlen károsító hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek oka szigetelési hiba vagy túlfeszültség); b) leesés, lökés, ütközés, c) idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás miatt bekövetkező közvetlen fizikai károsodására terjed ki.

3. A biztosítható vagyontárgyak 3.1. A biztosító kockázatviselése a jelen különös biztosítási feltételek alapján kiterjed a fedezetbe vont, üzembe helyezett, működőképes állapotú elektronikus berendezésekre, függetlenül attól, hogy ezek éppen működnek-e, vagy nem. 3.2. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítható vagyontárgyak az alább felsorolt vagyoncsoportokba tartozó elektronikus berendezések és a rendeltetésszerű működésükhöz szükséges beépített alkatrészeik: a) irodai és irodatechnikai berendezések (pl. elektronikus írógépek, asztali számológépek, fénymásolók, írásvetítők, projektorok, mikrohullámú sütő, grillsütő, kávéfőző stb.); b) távközlési berendezések (pl. telefonok a mobiltelefonok kivételével, telefonalközpontok, telefaxok, üzenetrögzítők, fixen telepített rádiótelefonok); c) híradástechnikai, szórakoztatóelektronikai berendezések (pl. televízió- és rádiókészülékek, tunerek, erősítők, equalizerek, magnetofonok (deckek), lemezjátszó, CD-játszók, hangsugárzók, videorecorderek és -lejátszók, műholdvevők beltéri egységei); d) elektronikus adatfeldolgozó berendezések (pl. számítógépek és adatfeldolgozó rendszerek az ezekhez tartozó perifériaegységekkel – a hordozható számítógépek kivételével –, pénztárgépek, banki kártyaleolvasók); e) szünetmentes áramforrások. 3.3. A jelen különös biztosítási feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak az alábbiak: a) áruk, készletek, b) szórakoztató ipar elektronikus eszközei (pl. hangszerek, erősítők, diszkók felszerelései). 43 / 85

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezések tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

4.1. Az Általános biztosítási feltételek 4.1. és 4.2. pontján túlmenően a biztosítási fedezet nem terjed ki: a) azokra a biztosított vagyontárgyakhoz tartozó alkatrészekre, szerszámokra és anyagokra, amelyek igénybevételüknek megfelelően ismételt vagy időszakos cserére szorulnak speciális funkciójuk vagy összetételük folytán, különös tekintettel a következőkre: · Segédanyagok és fogyóeszközök, továbbá munkaközegek (pl. előhívó folyadék, reagens, katalizátor, hűtőanyag, kenőanyag, tűzoltó közeg, kazettába való szalag, film, festékkazetta, kép- és hanghordozók a rajtuk tárolt információkkal, filmfólia kombinációk, különlegesen előkészített papír, karakterformátumhordozó, raszteres képernyő, pipetta), · Egyéb alkatrészek, amelyek a biztosított vagyontárgy üzemi élettartama során gyakran cserélendők (pl. biztosíték, mintázó- és papírtovábbító henger, fényforrás, eldobható elem, szűrő). b) a számítógépbe fixen, illetőleg nem fixen beépített adathordozókra, a rajtuk levő adatállományra, programokra, c) pénz-, jegykiadó automatákra, játékgépekre, nyerőgépekre, d) a biztosított vagyontárgy részét képező elektronikai alkatrészek belső hatásra bekövetkező káraira. A jelen kizárás nem vonatkozik a cserélhető alkatrészek/ modulok biztosítási eseményből bekövetkező vagyonkáraira.

5. A biztosítási összeg Az elektronikus berendezések biztosítási összegét a biztosított/ szerződő határozza meg, és a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza. A biztosítható vagyontárgyak között felsorolt elektronikus berendezések – eltérően az általános biztosítási feltételek 3.3.2. pontjában szabályozottaktól – műszaki avult értéken biztosíthatók.

6. A biztosító szolgáltatása Az Általános biztosítási feltételek 10. pontjában leírtaktól eltérően a jelen különös feltételek szempontjából az alábbi előírások irányadók. 6.1. A biztosított vagyontárgyak kárainak térítése az alábbi értéken történik:

6.1.1. Teljes kár esetén a biztosító a vagyontárgy a káridőponti műszaki avult értékét téríti meg. 6.1.2. Részleges kár esetén a biztosító a helyreállítási költséget – az új anyagok beépítéséből származó értéknövekedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti műszaki avult értékéig téríti meg. 6.2. A jelen különös biztosítási feltételek értelmében az elektronikus adatfeldolgozó eszközök térítése során a fedezet terhére nem térül meg az elektronikus adat biztosított számára képviselt értéke, még akkor sem ha az érintett adatokat nem lehet újra összegyűjteni vagy újrelőállítani. 6.3. A biztosító az elektronikus berendezések alkatrészeiben, illetőleg tartozékaiban keletkezett károkat csak akkor téríti meg, ha azok a berendezésben keletkezett biztosítási eseménynek minősülő, a biztosító szolgáltatási kötelezettségét eredményező kárral vannak okozati összefüggésben. A közbenső képhordozókban (pl. a fénymásoló, lézernyomtató stb. szeléndobja), illetve csövekben (pl. képcső, nagyfrekvenciás adócső, röntgencső, lézercső) keletkezett kár esetén a kártérítés az alábbiak szerint csökkentett mértékű: · Közbenső képhordozók esetén a káreseményt megelőző használati időtartamra vonatkozó értékcsökkenésnek megfelelően (a csökkentő tényező a használati időtartam és a – gyártó ajánlása szerinti – szokásos üzemi élettartam hányadosa). · Csövek (pl. képcső, nagyfrekvenciás adócső, röntgencső, lézercső) esetén a káridőponti műszaki avult érték az újrabeszerzési ár beszerzés időpontjától számított havi 2%-ával csökkentett érték, de maximum a műszaki avultság 30 %-os szintjéig.

7. A biztosított/szerződő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségei 7.1. A jelen pontra vonatkozóan az Általános biztosítási feltételek 7. pontjában írtak az irányadók az alábbi kiegészítésekkel: A biztosított a kármegelőzés érdekében köteles betartani a biztosított vagyontárgyak gyártójának utasításait és ajánlásait különösen az alábbiakra vonatkozóan, de nem ezekre korlátozva: · építés és szerelés (különös tekintettel a tápegységre, a potenciálkiegyenlítő tesztelésre és a légkondicionálásra); · általános üzemeltetés, szervizelés, karbantartás.

44 / 85

AHE-43130/2

4. Kizárások, szolgáltatáskorlátozások

Az üzemszünet alatti költségek biztosítása Különös biztosítási feltételek

A Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításához (a továbbiakban: alapvagyon biztosítás) kiegészítő biztosításként köthető Üzemszünet alatti költségek biztosítására vonatkozóan az különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége 1.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alap vagyonbiztosítás kockázatviselésének kezdete. 1.2. Ha az alap vagyonbiztosítás határozott időtartamú, akkor a jelen kiegészítő biztosítás is csak határozott időtartamú lehet. 1.3. Határozatlan időtartamú biztosítási szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló napja megegyezik az alap vagyonbiztosítás évfordulójának napjával. 1.4. A biztosító a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) megjelölt kockázatviselési helyen a szerződés hatálya alatt bekövetkezett üzemszünet alatti költségekre a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak szerint nyújt fedezetet.

1.5. A biztosítási fedezet a biztosított gazdálkodó szervezet egészére, valamennyi tevékenységére kiterjed, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egységeire vonatkozó fedezetben is, az alap vagyonbiztosításhoz igazodva. 1.6. Ha a jelen különös biztosítási feltételek szerint létrejött biztosítás hatálya alatt az alap-vagyonbiztosítási szerződés megszűnik, akkor az alap-vagyonbiztosítás megszűnésével egyidejűleg az üzemszünet alatti költségek biztosítása is megszűnik. 1.7. A határozatlan időre kötött üzemszünet alatti költségek biztosítása külön is felmondható azÁltalános biztosítási feltételek 12.2. pontja szerint.

2. Biztosítási esemény 2.1. Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemény fogalmát meghatározó 1.1.2. c) pontja kiegészül azzal, hogy a jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül · a tűzkár, · a robbanás- és összeroppanáskár, · a hőtechnikai berendezésekben keletkezett tűzkár, · az elektromos áram zárlati hőhatása elektromos gépekben, · a villámcsapáskár, · a vízvezetéktörésből eredő vízkár, · a viharkár, · a árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár, · a jégverés- és hónyomáskár, · az idegen tárgyak rádőléséből eredő kár, · a technológiai csővezeték töréséből eredő kár, · a tűzivízvezeték és tűzoltó berendezés töréséből eredő kár, · a légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár, mint az alap vagyonbiztosítási esemény megvalósulása miatt fellépő üzemszünet alatti biztosított költségek felmerülése, feltéve, hogy az alap vagyonbiztosítás kiterjed a dologi kárra, és a biztosító a vagyonbiztosítási esemény miatt szolgáltatás teljesítésére köteles.

45 / 85

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezések tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

2.3. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából üzemszünet alatti költségeken azok a 3. pontban meghatározott költségek értendők, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat. 2.4. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb vagyonbiztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül.

3. A biztosított költségek Az üzemszünet alatti költségek biztosítása az alábbiakra vonatkozik: a) alkalmazotti bér, beleértve az éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkavégzés munkabérköltségeit; b) fuvardíjak, ha azok az üzemszünet csökkentése érdekében merültek fel, vagy amelyek a biztosított szerződéses kötelezettsége alapján fizetendők; c) a tevékenység folytatása céljából ideiglenesen bérelt ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz bérleti díja; d) a biztosítási esemény bekövetkezte előtt, a biztosított tevékenység folytatása céljából megkötött hitel-vagy lízingszerződés időarányos hitelkamatai, ügyleti kamatai; e) könyvvizsgálói költségek, melyek az üzemszünet alatti költségek tételes megállapítása érdekében, külső szolgáltatás igénybevétele keretében merülnek fel;

4. Nem biztosított költségek A jelen biztosítás nem fedezi az alábbiakat: a) büntető jellegű költségek, így különösen: kötbér, bírság, perköltség, késedelmi kamat b) bármilyen fajtájú adó és illeték; c) forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalálói díjak; d) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlanügyletekből származó nyereségekre és költségekre.

5. Kizárások, szolgáltatáskorlátozások 5.1. A biztosító nem téríti meg a bevétel- és nyereségkiesést, továbbá azokat a költségeket, amelyek: a) nem az alap vagyonbiztosítási szerződésben megha-

tározott biztosítási események bekövetkezése miatt merültek fel; b) az alapul szolgáló vagyonbiztosítási fedezet nem vonatkozik a károsodott vagyontárgy(akra); c) a nem károsodott készletek romlása miatti veszteségek költségei; d) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom, üzemkorlátozás következményei; e) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlásának késedelmessége, a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzeszközök hiánya miatt keletkeztek; f) a biztosított mulasztása, késedelme miatt merültek fel; g) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek; h) szerződésből adódó olyan kötelezettségek miatt álltak elő, mint a gyártási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek; i) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak; j) a maximális kártalanítási időszakot követően merülnek fel, illetve erre az időszakra vonatkoznak. k) az önrészesedési időszak alatt keletkeztek. l) mezőgazdasági üzemek működési zavarából erednek. 5.2. A jelen biztosítás nem fedezi az alábbiakat: a) büntető jellegű költségek, így különösen: kötbér, bírság, perköltség, késedelmi kamat; b) bármilyen fajtájú adó és illeték; c) forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalálói díjak; d) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlanügyletekből származó nyereségekre és költségekre.

6. A biztosítási összeg és önrészesedés 6.1. A biztosítási összeg a biztosított tevékenység éves bruttó forgalma háromszázhatvanötöd részének és a maximális kártalanítási időszak napjainak a szorzata. 6.2. Önrészesedés 6.2.1. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az önrészesedés a kártalanítási időszakon belül naptári napokban meghatározott azon időtartam, mely alatt a költségeket a biztosított maga viseli, azaz a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrészesedési időtartamot meghaladó üzemszünet esetén áll fenn, de a biztosító ez esetben sem tartozik kártalanítási kötelezettséggel az önrészesedési időszak alatt felmerült költségekért. 46 / 85

AHE-43130/2

A fenti vagyonbiztosítási események meghatározását az alap vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei tartalmazzák.

6.2.3. A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az éves bruttó forgalom egy napra eső összegét megszorozza az önrészesedési időszak napjainak számával.

10. A biztosító mentesülése 10.1. Amilyen mértékben mentesül a biztosító az alapul szolgáló vagyonbiztosítási kár megfizetése alól, ugyanolyan mértékben mentesül a jelen különös feltételek alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól is.

7. A biztosítási díj

10.2. Mentesül továbbá a biztosító a kártérítési kötelezettsége alól, ha a biztosított megsérti a 9. pontban írt kötelezettségét, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A biztosítási díj megállapításának alapját a 7. pont szerinti biztosítási összeg képezi. A kockázati viszonyok, a biztosítási összeg megváltozása díjmódosulást von maga után.

10.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a 9. fejezetben meghatározott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

8. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

10.4. Ha a biztosított elmulasztja az idejében való helyreállítással kapcsolatos intézkedést, a biztosító mentesül a mulasztásból eredő többletkár megtérítése alól.

Az általános biztosítási feltételek 6. pontjában meghatározottakon túlmenően a biztosított /szerződő változás bejelentési kötelezettsége alá tartozik: a műszakszám változása.

9. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége 9.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni az üzemszünet megelőzése érdekében. 9.2. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait három évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár esetén ne semmisüljenek meg. 9.3. A biztosított köteles az üzemszüneti költségeket a tőle elvárható minden lehetséges módon csökkenteni, és gondoskodnia kell róla, hogy tevékenység a lehető legrövidebb időn belül újrainduljon. 9.4. Az üzemszüneti tartam rövidítésével összefüggésben felmerülő kárenyhítési költség akkor is a biztosítót terheli, ha az nem vezetett eredményre, feltéve, ha az intézkedésről a biztosítót előzetesen írásban értesítették, és a biztosító ahhoz hozzájárult. Ezek között azonban nem számolható el olyan költség, amely a károsodott vagyontárgyak, illetve a kár helyreállítási költségeként merül fel. 9.5. A biztosított köteles a költségek csökkentése érdekében együttműködni a biztosítóval, a biztosító pedig jogosult ellenőrizni az intézkedések végrehajtását.

11. A felek kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor, a kárbejelentés, a kárigény-érvényesítés szabályai, a kártérítési összeg esedékessége 11.1. A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az általános biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltak szerint kötelesek eljárni. 11.2. A biztosított köteles a vagyoni kár bejelentésével egy időben, de legkésőbb a vagyoni kár felmérésének megkezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy a jelen különös feltételek alapján is igényt tart a biztosító szolgáltatására. 11.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: · az üzemszünet alatti költségek becsült vagy várható elemeit és összegét, · a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját. 11.4. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifizetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentumot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, a veszteség mértékének megállapításához szükségesek. 11.5. Az adatszolgáltatások költségei a biztosítottat terhelik.

12. A biztosító szolgáltatása 12.1. A költségeket akkor téríti meg a biztosító, ha ezek a ráfordítások gazdaságilag megalapozottak. 47 / 85

AHE-43130/2

6.2.2. Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a tényleges kártalanítási időszak kezdetével. Az önrészesedési időszakot a szerződés tartalmazza.

2.3. A befizetendő ügyleti kamatok kártérítési összegének megállapítási alapja a hitelező igazolása, amely tartalmazza a hitelösszeget és az üzemszüneti időszakra eső kamatot. 12.4. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek megtérítésének alapja a kifizetési és befizetési bizonylatok bemutatása. 12.5. A biztosítás alapján nyújtott kártérítés révén a biztosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint akkor, ha a kár be sem következett volna.

13. Fogalom meghatározások A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában 13.1. Maximális kártalanítási időszak: az üzemszünet-biztosítási szerződésben meghatározott azon időtartam, amely az alap-vagyonbiztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és a maximális kártalanítási időszak tartamának elteltével ér véget. A maximális kártalanítási időszak vége az üzemszünet alatti költségek biztosítása hatályának a megszűnését követő időpontra is eshet. 13.2. Tényleges kártalanítási időszak: az üzemszünet tényleges időtartama. Az alap-vagyonbiztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnésének napjával, de legkésőbb a maximális kártalanítási időszak végével szűnik meg.

AHE-43130/2

12.2. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülő kártérítési összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a személyi jellegű kifizetések, valamint a bérjárulékok számfejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járulék ténylegesen teljesített befizetését igazoló bizonylat. A biztosító csak a biztosítottnak már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt alkalmazásban lévő munkavállalói részére kifizetett munkabért téríti meg.

48 / 85

Géptörés-biztosítás Különös biztosítási feltételek

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezések tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

(deformálódással) járó mechanikai károsodások is géptörésnek minősülnek: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el) csavarodás.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

2.5. A jelen különös biztosítási feltételek szerinti a 2.2. pont szerinti géptörés csak abban az esetben minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka a) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba, b) rossz elhelyezés, telepítés, c) kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformálódás, d) túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezéseket), e) a centrifugális erő hatása miatti széthullás, f) az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be), g) a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása, h) leesés, lökés, ütközés, i) idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás.

A jelen pontra vonatkozóan az Általános biztosítási feltételek 1. pontjának rendelkezései az irányadók az alábbi kiegészítéssel: A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken / telephelyeken lévő vagyontárgyakban bekövetkező biztosítási eseményekre vonatkozik. Ez alól kivételt képeznek a munkagépek a munkavégzés idejére, amikor a biztosítási védelem a szerződő / biztosított saját és bérelt területeire is kiterjed.

3. A biztosítható vagyontárgyak és költségek

2. A biztosítási esemény

3.1. A biztosítható vagyontárgyak

2.1. Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemény fogalmát meghatározó 1.1.2. a) pontja kiegészül azzal, hogy a biztosítási fedezet a biztosított vagyontárgyaknak géptörésből eredő károsodására terjed ki.

3.1.1. A biztosított saját tulajdonát képező, nyilvántartásaiban kimutatott tárgyi eszközei közül az a) erőgépek, b) a biztosított termelési tevékenységéhez kapcsolódó technológiai gépek, berendezések, c) telephelyen belül használt szállítóeszközök, d) forgalmi rendszám nélküli járművek, e) munkagépként működő, forgalmi rendszámmal ellátott járművek, f) mezőgazdasági vontatók és önjáró vagy vontatott munkagépek, g) különleges felépítményű gépjárművek.

2.2. A jelen különös biztosítási feltételek szerint géptörésnek minősül biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, belső és/vagy külső erőhatás miatti, illetve elektronikus egységek kizárólag külső erőhatás miatt –a 2.5. pontban felsorolt okokból bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza. 2.3. A jelen különös biztosítási feltételek szerint a törésen és repedésen kívül az alábbi maradandó alakváltozással

A felsorolt vagyontárgyak közül kizárólag a szerződő által egyedi azonosításra alkalmas módon vagy vagyoncsoportonként meghatározott, a biztosítási szerződésben 49 / 85

AHE-43130/2

1. A biztosítási szerződés területi hatálya

2.4. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjed a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezésekben túlhevülés miatt bekövetkezett károkra is.

Jelen feltétel alkalmazásában munkagép minden olyan eszköz, amely a kapott mechanikai energiát munkavégzésre hasznosítja, és nem minősül szállító vagy vontató járműnek. A géptörés-biztosítási fedezet a forgalmi rendszámos munkagépek esetében kizárólag csak a munkagépként működő járműben – a járművel való munkavégzés közben, továbbá e járműnek a munkavégzésre való előkészítése során – keletkezett töréskárra terjed ki. 3.1.2. Az idegen tulajdont képező bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kipróbálásra, tesztelésre átvett, a 3.1. pont szerinti vagyontárgyak. 3.1.3. A biztosító kockázatviselése kiterjed: a) üzembe helyezett vagyontárgyakra, függetlenül attól, hogy azok működnek, vagy nem működnek, b) telephelyen belül történő mozgatás alatt levő vagyontárgyakra, c) tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés alatt levő gépekre.

3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak: a) számítógépek és elektronikus berendezések, b) az építési vagy szerelési tevékenység tárgyát képező vagyontárgyak, c) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és tehergépkocsi, d) kötött pályás járművek, e) vízi járművek és légi járművek, f) bányagépek, építőipari gépek, g) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek, h) szerszámok (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszámok), gyártóeszközök, öntőformák, öntőminták és öntőüstök.

3.3. Biztosítható költségek A biztosított/szerződő a szerződésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak géptörés káraival összefüggésben indokoltan és igazoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére: a) mentési, oltási költségek, b) bontási, maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével, c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, valamint ténymegállapítási költségek,

d) szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult, e) a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, f) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a közművekben, közüzemi berendezésekben, közutakban keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik. Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a költségekre biztosítási összeg került meghatározásra.

4. A biztosítási összeg 4.1. Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van. Ha a biztosított egy vagyoncsoporton belül eltérő értékelési módokat alkalmaz, az érintett vagyoncsoportot vagyontárgyanként tételesen részleteznie kell, azonosítható módon feltüntetve az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét és a vagyontárgyak értékelésének módját. 4.2. Egyedi azonosításra alkalmas módon, külön biztosítási összeggel megjelölt gépek biztosítása esetén a biztosítási összegeket gépenként tételesen fel kell sorolni, feltüntetve a vagyontárgyak értékelésének módját. 4.3. A szerződőnek a költségekre vonatkozó biztosítási összeget egy összegben kell megadnia a biztosítónak.

5. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk 5.1. Az Általános biztosítási feltételek kizárásaiban foglaltakon túl nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka: a) tűz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, vízvezetéktörésből eredő vízkár, technológiai csővezetékek törése, vihar, árvíz, belvíz, felhőszakadás, földmozgás (földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üregek beomlása), jégverés és hónyomás, földrengés A robbanás fogalmába nem tartozik bele – így nem minősül kizárásnak – a turbinák, kompresszorok, motorhengerek, hidraulikus hengerek, lendkerekek, centrifugák, transzformátorok, kapcsolók és áramelosztók törése. b) légi járművek rázuhanása és ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károk, továbbá c) épületek összeomlása, megsüllyedése, megdőlése, valamint a fenti eseményeket követő romeltakarítás, lebontás és szétszerelés, 50 / 85

AHE-43130/2

egyedileg, vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak biztosítottak.

5.2. Az Általános biztosítási feltételek kizárásaiban foglaltakon túl a biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a) a gép próbaüzeme, vagy telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek. b) szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszámokban), gyártóeszközökben, öntőformákban, öntőmintákban és öntőüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészekben és tartozékokban keletkeztek, c) a sűrűn cserélendő alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtolóformákban (formázófelületekben), védőrácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben, meghajtó szíjakban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkeztek, amennyiben a kár csak ezekre a részekre korlátozódik. Nem vonatkozik e kizárás arra az esetre, ha a biztosított gép vagy berendezés egyéb részei is ugyanazon biztosítási esemény kapcsán károsodnak. d) a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgynak a védelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem / biztonsági berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesítésével összefüggésben keletkeztek, és csak arra korlátozódtak,

e) törés és repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, működésképtelenség formájában álltak elő, f) számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállományban, információkban keletkeztek, g) a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartályaiból, csővezeték-hálózataiból, szerelvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek. Jelen különös biztosítási feltételek alapján sem térülnek meg azon töréskárok, amelyek a munkagépként használható, forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművek közúti forgalomban való részvétele során keletkeztek.

6. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége 6.1. Az Általános biztosítási feltételek 6.2.2. pontjában írtak az alábbi kiegészítésekkel alkalmazhatóak: A jelen különös biztosítási feltételek szerint a változás bejelentési kötelezettség alá tartozik továbbá a) a vagyontárgyak telephelyek közötti átcsoportosítása, b) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technológia beindítása és új anyagok alkalmazása.

7. A biztosító szolgáltatása 7.1. A biztosító – az 5. pontban felsorolt kizárások figyelembevételével – megtéríti a vagyontárgyakban bekövetkezett géptörés károkat, továbbá azokat a biztosított költségeket, amelyek a vagyontárgyak biztosítási káreseményeivel összefüggésben merültek fel. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a károkat a biztosítási tárgyidőszakra vonatkozóan, kockázatviselési helyenként (telephelyenként), a szerződésben (ajánlat, adatközlő) feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg. 7.2. A biztosító a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségeit a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával téríti meg.

AHE-43130/2

d) lopás, betöréses lopás és rablás, eltűnés eredményezte hiány. e) hibás munkavégzés, a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, szakmai tévedése, a vonatkozó előírások be nem tartása, f) vízkőlerakódás, szennyeződés, légköri jelenségek által előidézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt felületek karcolódása, g) fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Nem minősül kizárásnak, ha az itt felsoroltak géptörés-biztosítási eseményt idéznek elő a biztosított vagyontárgy más, jelen biztosítás alá vont részeiben. h) hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezésekben túlhevülés (pótdíj ellenében fedezetbe vonható).

51 / 85

Szállítmánybiztosítás Különös biztosítási feltételek

különös biztosítási feltételei 1.2.1.3. pontjában meghatározottak szerinti vihar, kivéve a biztosított saját telephelyei közötti szállítás esetén a viharkárokat; h) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 2.1.1.1. pontjában meghatározottak szerinti villámcsapás;

A biztosítási fedezet a biztosított vagyontárgyakban (a továbbiakban: szállítmányban) a belföldi áruszállítás során bekövetkező biztosítási eseményekre és a biztosított költségekre terjed ki.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültség vagy tranziens jelenségek. a) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 2.2.1.4. pontjában meghatározottak szerinti felhőszakadás, kivéve a biztosított saját telephelyei közötti szállítás esetén a felhőszakadás károkat; b) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 2.2.1.4. pontjában meghatározottak szerinti árvíz; c) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 2.2.1.5. pontjában meghatározottak szerinti földmozgás; d) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 2.2.1.7. pontjában meghatározottak szerinti földrengés.

1.1. A biztosítási esemény

1.2. A biztosított és szerződő

Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemény fogalmát meghatározó 1.1.2. a) pontja kiegészül azzal, hogy a biztosítási fedezet a biztosított vagyontárgyaknak az alábbi veszélynemekből eredő károsodására terjed ki: a) szállítóeszközt ért közlekedési baleset; b) hidak vagy más építmények beomlása, kivéve ha korlátozások be nem tartása miatti eseményeket; c) a teljes szállítmány és a szállítóeszköz együttes eltűnése; d) a szállítmány be-, át- és kirakása közben történt sérülések, kivéve ha az anyagmozgatás nem megfelelő eszközzel történt, és a kár bekövetkezése erre vezethető vissza; e) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 1.1.1.1. pontjában meghatározottak szerinti tűz; f) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 1.1.1.2. pontjában meghatározottak szerinti robbanás vagy összeroppanás; g) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának

A belföldi szállítmánybiztosítás biztosítottja a szállítmánybiztosítási szerződésben megnevezett tulajdonosa.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1. A biztosítás tárgya, területi hatálya

A belföldi szállítmánybiztosítást a szállítmány tulajdonosa és mindazok a gazdálkodó szervezetek (szállítmányozó, fuvarozó) megköthetik, amelyek érdekeltek a szállítmány megóvásában, a vagyontárgyakat saját veszélyükre fuvarozzák, vagy fuvaroztatják.

1.3. A kockázatviselés tartama 1.3.1. A biztosító kockázatviselése abban az időpontban · kezdődik, amikor a szállítmányt az áruszállítás megkezdése céljából a feladási helyről kiviszik (elmozdítják), és tart az áruszállítás egész folyamata alatt, beleértve a szükséges fel-, le- és átrakodásokat, valamint a közbenső tárolásokat; és · befejeződik, amikor a szállítmányt a rendeltetési helyen a címzett (átvevő) raktárában vagy tárolási helyén elhelyezik, átadják. 52 / 85

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezések tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

3. A biztosítási összeg

1.3.3. A szabadon ömlesztett (rinfusa) áruk és tartályokban tárolt folyadékok, gáz- és gőznemű anyagok szállítása esetén a biztosító kockázatviselése – eltérő megállapodás hiányában – akkor kezdődik, amikor az árunak a szállítóeszközbe való berakodása, illetve betöltése befejeződött, és tart a rendeltetési helyen történő kirakodás, illetve lefejtés megkezdéséig.

3.1. A vagyontárgyak (szállítmány) biztosítási összege a szállítmány számla szerinti értéke, számla hiányában a szerződő/biztosított által az adatközlőn megjelölt · műszaki avult érték a tárgyi eszközök esetében, · beszerzési érték a vásárolt készletek esetében, · a biztosított által előállított készletek esetén a biztosított által történő újraelőállítás költsége · az idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében az újraelőállítási érték.

2. A biztosítható vagyontárgyak (szállítmányok) és költségek

3.2. A költségtérítésnek a szerződő/biztosított által az adatközlőn összesítetten megjelölt biztosítási összege nem haladhatja meg a szállítmány biztosítási összegének 10 %-át.

2.1. A biztosítási fedezet a szerződő által a biztosítási szerződésben – az adatközlőn –mennyiséggel és okmányokkal (számla) igazolt értékkel megjelölt saját, vagy idegen tulajdonú szállítmányokra terjed ki. 2.2. A biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakban (továbbiakban: szállítmányban) keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségek biztosíthatók: a) a kár enyhítésével és a mentéssel kapcsolatban felmerülő indokolt költségek, b) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó jegyzőkönyvezési, vizsgálati (laboratóriumi) és szakértői költségek, c) a javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált, igazolt áruszállítási többletköltségek, valamint d) az áruszállítással összefüggő fuvardíj, ha a szállítmányban keletkezett kárt a biztosítási feltételek alapján a biztosító megtéríti, illetve a kárigényt elismerte. A fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) a költségekre biztosítási összeg került meghatározásra. A mentéssel kapcsolatos költségek azonban akkor is megtérülnek, ha a mentés eredményes volt, amennyiben kár esetén a szállítmány károsodása biztosítási eseménynek minősült volna.

2.3. Nem biztosítható vagyontárgyak (továbbiakban: szállítmányok) a) munkaeszközök, b) műkincsek, c) költöztetett ingóságok, d) postai küldemények, e) hasadó és sugárzó anyagok, készítmények, f) értékpapír, készpénz, bankjegy, pénzérme, g) élőállat.

3.3. Keret szállítmánybiztosítás esetén a biztosítási összeg a szerződő/biztosított által meghatározott, a biztosítási időszak alatt forgalmazni tervezett szállítmányok és a tervezett és biztosítani kívánt fuvardíjak éves összértéke (a továbbiakban: szállítmányforgalmi adatok).

4. A biztosítási fedezetből kizárt és a biztosítással nem fedezett károk A kizárásokat az Általános biztosítási feltételek 4.1 és 4.2 pontja, a Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételeiben az egyes veszélynemeknél a biztosítási fedezetből kizárt kockázatokra, károkra vonatkozó rendelkezések, továbbá a biztosító és a szerződő közötti írásbeli megállapodások tartalmazzák.

5. A biztosítási díj 5.1. A biztosítás díjalapja a biztosított szállítmány és a költségtérítés egy útra, keretszerződés esetén a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összege. 5.2. A biztosítási díj a biztosítási összeg és a biztosító által a vállalt kockázat mértékétől függően megállapított díjtétel szorzata kivéve, ha a felek fix (minimum) díj megfizetésében állapodnak meg. 5.3. Az Általános biztosítási feltételek 5.1.2. pontjában felsorolt díjat befolyásoló tényezők kiegészülnek az alábbiakkal: · szállítmány típus, árufajta, mennyiség, származás, · csomagolás módja · fuvareszköz fajtája, · választott fuvarozási mód.

Forgalom jelentés és díjelszámolás 5.4. Keretszállítmány esetén a biztosított/szerződő a biztosítási időszakonkénti biztosítási díj megállapításához 53 / 85

AHE-43130/2

1.3.2. Külön megállapodás hiányában a biztosító a szükségszerű közbenső tárolás(ok) első tizenöt (15) napjára vállalja a fedezetet.

5.5. A biztosított/szerződő – a biztosítási évfordulót követő első hónap végéig köteles a biztosítóval közölni az előző biztosítási időszak tényleges szállítmányforgalmi adatait .A biztosító a biztosítási évfordulót követő második hónap végéig megküldi a közölt adatok alapján elkészített díjelszámolást. A díjkülönbözetet a felek az díjelszámolás kézhezvételét követő 30 napon belül tartoznak egymással pénzügyileg elszámolni.

6. Változás bejelentési kötelezettség 6.1. A biztosított/szerződő a biztosító kockázatviselése szempontjából lényeges adatok megváltozásáról haladéktalanul, de legkésőbb az áruszállítás megkezdéséig köteles a biztosítót írásban értesíteni. A biztosító jogosult az értesítést követően a biztosítási díjat újólag megállapítani. 6.2. Az Általános biztosítási feltételek 6.2.2. pontjában megjelölt lényeges adatok kiegészülnek az alábbiakkal: · szállítmány típusa, árufajta, mennyisége, származása · csomagolás módja, · fuvareszköz fajtája, · választott fuvarozási mód.

7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége 7.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, valamint ezzel összefüggésben a csomagolásra, a rakodásra, a rakomány elhelyezésére és rögzítésére, a szállításra, a vagyonvédelemre vonatkozó szakmai ajánlásokat, előírásokat mindenkor betartani. 7.2. A biztosító maga vagy képviselője, megbízottja útján jogosult a kármegelőzést célzó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

8. A biztosító mentesülése 8.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak minősül az Általános biztosítási feltételek 8.2. pontjában leírtakon túlmenően, ha a biztosított vagyontárgy (szállítmány) mozgatása nem megfelelő eszközzel történt és a kár bekövetkezése erre vezethető vissza. 8.2. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősül különösen a 7.1.

pontban felsorolt tevékenységek elmulasztása vagy megszegése, ha az áruszállítást a biztosított/szerződő, illetve megbízottja végzi vagy felügyeli.

9. A biztosítási esemény bejelentése 9.1. Az Általános biztosítási feltételek 9.2. pontjában felsoroltakon kívül a kárbejelentésnek a következőket is tartalmaznia kell: · a károsodott szállítmány megnevezését, · a kárszemle helyét, · a kárért felelős harmadik személy adatait. 9.2. Az Általános biztosítási feltételek 9.5. pontjában meghatározott dokumentumokon túlmenően a kárigény érvényesítéséhez az alábbi dokumentumok benyújtása is szükséges: a) fedezetigazolás, b) a fuvarlevél vagy a feladást (átadást) tanúsító egyéb okmány, c) a szállítmányra vonatkozó árukísérő számlák, d) az elszenvedett kár miatti veszteség összegének igazolására felvett szemlejegyzőkönyvek, szakértői jelentések, kárszámlák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, e) a szállítmány teljes, illetve részleges elveszése esetén a fuvarozó igazolása, f) a szállítmány károsodása eseten a fuvarozó által a kiszolgáltatás előtt felvett jegyzőkönyv, illetve a kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyv abban az esetben, ha a kár a szállítmány átvételekor nem volt felismerhető, g) a cessio (jogátruházó nyilatkozat), h) a címzett értesítése a szállítmány megérkezéséről, i) rablás vagy betöréses lopás következtében keletkezett károk, illetve a teljes szállítmány és a szállítóeszköz együttes eltűnése esetén a rendőrségi feljelentés másolata és a határozat, j) a szállítóeszközt ért közlekedési balesetnél a rendőrségi jegyzőkönyv másolata.

10. A biztosító szolgáltatása 10.1. A biztosító a károkat az árutulajdonos biztosított részére a biztosítási szerződésben – az adatközlőn – a szállítmányra meghatározott, továbbá a költségtérítésre feltüntetett biztosítási összeg erejéig – az önrész kikötése esetén – az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg. 10.2. Keretbiztosítási szerződés esetén a biztosítási eseményenkénti szolgáltatás felső határa a biztosítási szerződésben – az adatközlőn –a fuvareszközre meghatározott limit. 10.3. A vagyontárgy (szállítmány) teljes kára (totálkár) esetén a biztosító a vagyontárgynak a 3.1. pontban meghatározott – értékét téríti meg. 54 / 85

AHE-43130/2

szükséges szállítmányforgalmi adatokat köteles a biztosítóval közölni. A biztosító az adatok alapján előzetes biztosítási díjat határoz meg.

10.5. Részleges kár esetén a helyreállítási költséget téríti meg a biztosító. 10.6. A biztosító a kár esetén felmerült és igazolt biztosított költségeket az adatközlőn a költségtérítésre a 3.2. pontban meghatározottak szerint megjelölt biztosítási összeg erejéig téríti meg. 10.7. A biztosító szolgáltatása költségekkel együtt sem haladhatja meg a teljes biztosítási összeget (szállítmány és a költségtérítés együttes biztosítási összegét), kivéve, ha a 2.2. pontban meghatározottakon túlmenően a kármentés során a biztosító által kifejezetten előírt teendők végrehajtása miatt többletköltségek merülnek fel.

11. Fogalom meghatározások Szállítmány: szállított áru, a Ptk szóhasználatában: a küldemény. Áru: minden szállítható, vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő. Szabadon ömlesztett áru: minden olyan dolog, amely részecskékből, szemcsékből vagy nagyobb anyagdarabokból, illetőleg ezek kombinációjából áll, és amelyet tömegben, rendezetlenül és csomagolás nélkül raknak a szállító jármű rakfelületére. Áruszállítás: az árunak a feladási helyről a rendeltetési helyre történő továbbítása közúti, vasúti, vízi, légi vagy kombinált közlekedési ágazat(ok) keretében, beleértve a szükséges fel-, le- , átrakodásokat és közbenső tárolásokat. Belföldi áruszállítás: a szállítmány továbbítása belföldi feladási helyről belföldi rendeltetési helyre. Egyútra szóló szállítmánybiztosítás: meghatározott szállítmány feladási és rendeltetési helye közötti, egyszeri szállításra vonatkozó biztosítási szerződés.

Munkaeszközök belföldi szállítása (záradék) A jelen záradékkal a belföldi szállítmánybiztosítás veszélynem szerinti különös biztosítási feltételei, – a 2.3. a) pontban található kizárás a munkaeszközökre vonatkozó feloldásával – az alábbiakkal egészülnek ki: 1. Az erre vonatkozó biztosítási pótdíj megfizetése ellenében a veszélynem szerinti szállítmánybiztosítás – ellentétben a 2.3. a) pontban írottakkal- kiterjed a biztosított munkavállalója részére felelős őrzésre átadott saját és idegen tulajdonú munkaeszközökben Magyarország és a magyar államhatárokkal szomszédos országok területén (a továbbiakban: belföldön) magán, vállalati és közforgalmi járművel, valamint gyalogosan történő szállítás során bekövetkező károkra. 2. A biztosítási fedezet kizárólag a biztosított munkavállalója által belföldön, telephelyen kívüli (külső) munkavégzés céljából használt, a biztosítási szerződés megkötése előtt tételesen egyedi azonosítóval, vagy gyári számmal és biztosítási összeggel megjelölt munkaeszközökben (szerszámok, készülékek, műszerek stb.) keletkezett károkra nyújt fedezetet. Jelen feltételek alkalmazásakor munkaeszköz alatt – számlahelytől, nyilvántartástól függetlenül – azokat az eszközöket kell érteni, amelyeket a biztosított folyamatos vagy időszakos munkavégzés céljából munkavállalója részére felelősséggel kiad. 3. A munkaeszköz a szerződő/biztosított által megjelölt biztosítási összeg erejéig biztosított. A biztosítási összeg meghatározása az alábbiak szerint történhet: · a tárgyi eszközöknél a nyilvántartás szerinti bruttó érték, · forgóeszközöknél a nyilvántartási bruttó érték, · idegen tulajdonú vagyontárgyaknál az értékelési szabályoknak megfelelő érték. 4. Jelen biztosítás nem köthető meg külföldi tulajdonú munkaeszközökre.

Keret szállítmánybiztosítás: a biztosítottnak a biztosítási időszakon belül feladott valamennyi biztosított szállítmányára fedezetet nyújtó szerződés.

5. A biztosítási fedezet a munkaeszközöknek a kockázatviselés tartama alatti valamennyi szállítására érvényes. A biztosító kockázatviselése akkor kezdődik, amikor a munkaeszközt a telephelyen kívül külső munkavégzés céljából a raktárból kiviszik és tart annak oda visszahelyezéséig.

Fuvareszközre meghatározott limit: keretbiztosítás esetén a szállítmány biztosítási összegén belül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy fuvareszközre vonatkozó felső határa.

6. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: · a károsodott munkaeszköz megnevezését, azonosítási jelét (számát), · a kárszemle helyét is. 55 / 85

AHE-43130/2

10.4. A biztosító az eltulajdonított, illetve elveszett vagyontárgyaknak a 3.1. pontban meghatározott értékét téríti meg.

A kárigény érvényesítéséhez a biztosított munkavállalójának személysérüléses közlekedési balesete esetén a rendőrségi jegyzőkönyv másolatát is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani. 7. A záradékban nem érintetteket illetően a belföldi szállítmánybiztosítás veszélynem szerinti különös biztosítási feltételeiben rögzítettek az irányadók.

A zárt karosszériás szállítóeszköz feltöréses lopás-kárainak fedezete (záradék) A jelen záradékkal a belföldi szállítmánybiztosítás különös biztosítási feltételei, az alábbiakkal egészülnek ki: 1. Az erre vonatkozó biztosítási pótdíj megfizetése ellenében a szállítmánybiztosítás kiterjed a biztosított/szerződő vagy alkalmazottja által szállítóeszközként használt zárt karosszériás gépjármű feltörésével a jelen záradék alapján biztosított szállítmányban okozott lopáskárokra. A biztosítási fedezet a szállítási útvonalra vonatkozik, arra korlátozódik.

erőszakos felfeszítésével, az üvegfelület kitörésével vagy a karosszérialemez felvágásával hatoltak be. 3. A biztosítás csak működő biztonsági berendezéssel (elektronikus jelzőrendszer, riasztó) ellátott gépjárművekre köthető, illetve azokra vonatkozik. A biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha bizonyítják, hogy a bűncselekmény elkövetésekor a biztonsági berendezés működött, illetve azt a bűncselekmény során erőszakos módon hatástalanították. 4. A biztosítás nem nyújt fedezetet azokra a feltöréses károkra, amelyek a szállítmány berakodása és a fuvareszköz elindulása közötti időszakban, illetve a fuvareszköz megérkezése és a szállítmány kirakodása közötti időszakban keletkeztek. 5. Nem téríti meg a biztosító éjszakára (22.00 órától 6.00 óráig), illetve lakott területen kívül a szállítóeszközben hagyott biztosított vagyontárgyakban keletkezett feltöréses lopás-károkat, kivéve, ha a szállítóeszközt működő biztonsági berendezéssel zárt és őrzött telephelyen, vagy lezárt helyiségben hagyták.

2. A jelen biztosítás szempontjából feltöréses lopás-kárnak minősül, ha a lezárt gépjárműbe a zár, vagy a retesz

6. A záradékban nem érintetteket illetően a belföldi különös biztosítási feltételeiben rögzítettek az irányadók.

AHE-43130/2

Zárt karosszériás szállítójármű a nemzetközi szabványok szerinti típusjóváhagyással gyárilag kialakított közúti szállító vagy vontatóeszköz, amelynek felépítménye a karosszéria (kocsiszekrény) része, azzal összeépített és önálló zárszerkezettel rendelkezik.

Zárt és őrzött telephelynek minősül a Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzatban a minimális mechanikai védelemre és a minimális elektronikai jelzőrendszerre vonatkozó előírások szerint kialakított telephely. A lezárt helyiséggel szemben támasztott vagyonvédelmi követelmények a fenti minimális mechanikai védelem követelményei.

56 / 85

A tűz-üzemszünetbiztosítás Különös biztosítási feltételek

A Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításához (a továbbiakban: alapvagyon biztosítás) kiegészítő biztosításként köthető Tűz – üzemszünet biztosításra vonatkozóan az különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége 1.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alap-vagyonbiztosítás kockázatviselésének kezdete. 1.2. Ha az alap- vagyonbiztosítás határozott időtartamú, akkor a jelen kiegészítő biztosítás is csak határozott időtartamú lehet. 1.3. Határozatlan időtartamú biztosítási szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló napja megegyezik az alapvagyon biztosítás évfordulójának napjával. 1.4. A biztosítási fedezet a biztosított gazdálkodó szervezet egészére, valamennyi tevékenységére kiterjed, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egységeire vonatkozó fedezetben is, az alap vagyonbiztosításhoz igazodva. 1.5. Ha a jelen különös biztosítási feltételek szerint létrejött tűz-üzemszünetbiztosítás hatálya alatt az alapvagyonbiztosítási szerződés megszűnik, akkor az alapvagyonbiztosítás megszűnésével egyidejűleg az üzemszünet-biztosítás is megszűnik.

1.6. A határozatlan időre kötött tűz-üzemszünetbiztosítás külön is felmondható az Általános biztosítási feltételek 12.2. pontja szerint.

2. A biztosítási esemény 2.1. Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemény fogalmát meghatározó 1.1.2. c) pontja kiegészül azzal, hogy a jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül · a tűzkár, · a robbanás- és összeroppanáskár, · a hőtechnikai berendezésekben keletkezett tűzkár, · az elektromos áram zárlati hőhatása elektromos gépekben, · a villámcsapáskár, · a vízvezetéktörésből eredő vízkár, · a viharkár, · a árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár, · a jégverés- és hónyomáskár, · az idegen tárgyak rádőléséből eredő kár, · a technológiai csővezeték töréséből eredő kár, · a tűzivízvezeték és tűzoltó berendezés töréséből eredő kár, · a légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár, mint az alap vagyonbiztosítási esemény megvalósulása miatt fellépő üzemszünet alatti üzemszüneti veszteség felmerülése, feltéve, hogy az alap-vagyonbiztosítás kiterjed a dologi kárra, és a biztosító az alapvagyonbiztosítási esemény miatt szolgáltatás teljesítésére köteles. A fenti veszélynemek tételes meghatározását az alap-vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei tartalmazzák. 2.2. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából üzemszüneti veszteség az alap-vagyonbiztosításban felsorolt biztosítási eseményekkel közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett bruttó nyereségkiesés, amely magában foglalja a biztosított üzem értékesítési árbevétel-csökkenése miatt elmaradt nettó nyereséget és azokat az állandó költségeket, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat. 2.3. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb vagyonbiztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül.

57 / 85

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezések tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

3.1 Az üzemszüneti veszteségek és költségek 3.1.1. A nettó nyereség csökkenése miatti veszteség: Ennek alapját az előző év azonos időszakában kimutatott nettó nyereség képezi. 3.1.2. Állandó költségek: Azok az állandó költségek biztosíthatók, melyek az üzemszünet tartama alatt is terhelik a biztosítottat, és amelyeket az alap-vagyonbiztosítási kár bekövetkezése nélkül kigazdálkodott volna. 3.1.3. A könyvvizsgálói költségek: Azok a könyvvizsgálói költségek biztosíthatók, melyek az üzemszüneti károk tételes megállapítása érdekében külső szolgáltatás igénybevétele keretében merülnek fel.

3.2. A nem biztosítható költségek A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási fedezet nem terjed ki a következő költségekre, veszteségekre: a) a büntető jellegű költségek, így különösen: kötbér, bírság, perköltség, késedelmi kamat; b) a bármilyen fajtájú adó és illeték; c) a forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalálói díjak; d) az áruk, az alap-, nyers- és segédanyagok beszerzésére fordított költségek, az üzemanyag- és energiadíjak, ha ez utóbbiak nem az üzem fenntartásához szükséges ráfordítások vagy alap-, illetve készenléti díjak; e) a fuvardíjak, ha a biztosított nem rendelkezik erre vonatkozóan szerződéses kötelezettséggel, valamint a küldemények díjmentesítési költségei; f) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlanügyletekből származó nyereségekre és költségekre.

4. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk Nem minősül üzemszüneti veszteségnek, illetve a biztosító nem téríti meg az üzemszüneti veszteségek azon részét, amelyek: a) nem az alap vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt álltak elő; b) az alap vagyonbiztosítási fedezet nem vonatkozik a károsodott vagyontárgy(ak)ra; c) az üzemszünet alatt fellépő, de nem az üzemszünetet kiváltó események következményei; d) a nem károsodott készletek romlása miatti veszteségek; e) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tila-

lom, üzemkorlátozás következményei; f) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlásának késedelmessége, a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzeszközök hiánya miatt keletkeztek; g) a biztosított mulasztása, késedelme miatt következtek be; h) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek; i) szerződésből adódó olyan kötelezettségek miatt álltak elő, mint a gyártási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek; j) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak; k) olyan üzletvesztések, amelyek szerződések, megrendelések felmondása miatt akkor következtek be, amikor az üzemszünet megszűnését követően a tevékenység már folytatható lett volna; l) a maximális kártalanítási időszakot követően merülnek fel, illetve erre az időszakra vonatkoznak; m) az önrészesedési időszak alatt elháríthatók, n) mezőgazdasági üzemek működési zavarából erednek.

5. A biztosítási összeg különös szabályai 5.1. A biztosítási összeg a nettó nyereségnek és a biztosított állandó költségeinek az összege. A biztosítási összegeket – a könyvvizsgálói költség kivételével – külön meg kell határozni · a maximális kártalanítási időszakra, illetve · a biztosítási tárgyévre (12 hónapra) vonatkozóan. A könyvvizsgálói költségeket a maximális kártalanítási időszakra kell meghatározni. 5.2. Ha a kockázatviselés időszakában a biztosított vagy annak megbízottja az árukat, szolgáltatásokat a biztosított telephelyén kívül levő helyen értékesíti, illetve nyújtja, az ezért fizetendő vagy fizetett összeget az árbevételnél figyelembe kell venni. 5.3. Az 5.1. pont szerinti biztosítási összegeket a megelőző üzleti év nettó árbevételéből, bruttó nyereségéből a várható növekedést figyelembe véve kell a biztosítottnak meghatároznia. Ha a maximális kártalanítási időszak 12 hónapnál rövidebb, a biztosítási összeg megállapításának alapjául a kártalanítási időszakkal megegyező tartamú azon időszak szolgál, amely alatt a legmagasabb nettó árbevételt, illetve bruttó nyereséget elérte. 5.4. Minden olyan esetben, amikor a tárgyévet megelőző üzleti év nem teljes, ilyen módon a teljes évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a nettó árbevételt és a bruttó nyereséget a tört év adatai alapján, becsléssel kell megállapítani. 58 / 85

AHE-43130/2

3. A biztosítható üzemszüneti károk, költségek

5.6. A könyvvizsgálói költségek biztosítási összege a biztosított által választott összeg. 5.7. A biztosítási összeg meghatározásához szükséges adatokat a biztosított szolgáltatja. 5.8. A felek a biztosítás értéktartásának érdekében biztosítási szerződésenként a 250 000 000 Ft alatti biztosítási összegeket a biztosítási évforduló napjának hatályával, a mindenkori árnövekedés mértékének megfelelően, az alap-vagyonbiztosítás árnövekedési rátájával megnövelik. Az árnövekedési rátával megemelt biztosítási összegek képezik a mindenkori tárgyévi, a díjmegállapítás és a szolgáltatás szempontjából mértékadó biztosítási összegeket. A biztosítási összegek indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napján.

6. A biztosítási díjalap A biztosítási díj megállapításának alapját az 5.1. pont szerinti biztosítási összegek képezik.

7. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 7.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési kötelezettsége körében az általános biztosítási feltételek 6. pontjában meghatározottak szerint köteles eljárni.

8. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai 8.1. A biztosító a tényleges kártalanítási időszak alatti üzemszüneti veszteséget és költségeket téríti meg az alábbiak szerint: 8.1.1. üzemszüneti veszteség címén a tényleges kártalanítási időszakra eső bruttó nyereségkiesést, legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott maximális kártalanítási időszakra, és a biztosítási összeg erejéig.

8.3. Ha a biztosítás nem elszámolásos rendszerű, és a biztosítási összeg 10%-ot meghaladó mértékben alacsonyabb, mint a ténylegesen felmerült bruttó nyereségcsökkenés, a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges bruttó nyereségcsökkenés a biztosítási összeghez aránylik. 8.4. Elszámolásos biztosítás esetén, ha a biztosítási összeg 25%-ot meghaladó mértékben alacsonyabb, mint a tényleges bruttó nyereségkiesés, a biztosítás elszámolásos formája megszűnik, és a biztosító a kárt a 8.3. pontban írottak szerint arányosan téríti meg. 8.5. Az állandó költségeket csak akkor téríti meg a biztosító, ha ezen ráfordítások gazdaságilag megalapozottak, és ha ezeket a biztosított az üzemszüneti kár bekövetkezése nélkül kigazdálkodta volna. 8.6. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülő kártérítési összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a személyi jellegű kifizetések, valamint a bérjárulékok számfejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járulék ténylegesen teljesített befizetését igazoló bizonylat. A biztosító csak a káresemény bekövetkezte előtt már alkalmazásban lévő munkavállalók részére kifizetett munkabért téríti meg. 8.7. A befizetendő ügyleti kamatok kártérítési összegének megállapítási alapja a hitelező igazolása, amely tartalmazza a hitelösszeget és a kamatot. 8.8. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek megtérítésének alapja a kifizetési és befizetési bizonylatok. 8.9. A biztosító megtéríti az üzemszünettel közvetlenül érintett, de nem károsodott tárgyi eszközök tényleges kártalanítási időszakra számított – és a jogszabályok szerint az üzemszünet miatt nem elszámolható – értékcsökkenési leírásait. 8.10. A biztosított nem igényelhet többletkártérítést, illetve hosszabb időre történő térítést azon a címen, hogy a bekövetkezett kár helyreállítása nem az eredeti állapotnak megfelelően történt, és/vagy a káresemény helyreállítását egybekötötte a vállalkozás felújításával, bővítésével vagy újabb tárgyi eszközök beszerzésével.

8.1.2. az üzemszüneti kárral kapcsolatos könyvvizsgálói költségek biztosítása esetén a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő) meghatározott összeg erejéig. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni.

8.11. A tevékenység egyéb okból történő tényleges szüneteltetésének ideje alatt bekövetkező biztosítási káresemény esetén a biztosító csak az arra az időszakra vonatkozó nyereségkiesést téríti meg, amellyel az üzemszünet a bekövetkezett káresemény miatt meghosszabbodik.

8.2. Kár bekövetkezésekor a biztosító vizsgálja a megadott biztosítási összeg helyességét.

8.12. Az üzemszüneti veszteség megállapításánál mindazokat a körülményeket figyelembe kell venni, amelyek 59 / 85

AHE-43130/2

5.5. A biztosítási összegeket veszteségcsoportonként külön, vagy veszteségcsoportokra összevontan kell meghatározni.

előzetesen írásban értesítették. Ezek között azonban nem számolható el olyan költség, amely a károsodott vagyontárgyak, illetve a kár helyreállítási költségeként merül fel.

8.14. Önrészesedés különös szabályai

9.5. A biztosító a kárrendezési eljárás során tapasztalt körülményektől függően, külön megállapodás alapján a biztosítási összegen belül megtéríti · a tevékenység folytatására szolgáló ideiglenes üzem létesítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével, · a tevékenység bérmunkába, alvállalkozásba történő kihelyezésével, valamint · a telephelyen kívüli értékesítéssel kapcsolatos többletköltségeket.

8.14.1. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az önrészesedés a kártalanítási időszakon belül naptári napokban meghatározott azon időtartam, amely alatt a fellépő bruttó nyereségcsökkenés miatti veszteséget a biztosított maga viseli, azaz a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrészesedési időtartamot meghaladó üzemszünet esetén áll fenn, de ez esetben sem tartozik szolgáltatási kötelezettséggel az önrészesedési időszak alatti üzemszüneti veszteségek miatt.

9.6. Ha a kárrendezés során megállapítható, hogy többletköltség felhasználásával a műszakilag indokolt időnél rövidebb idő alatt megtörténhet az újra-üzembehelyezés, a felmerülő többletköltséget a biztosító megtéríti. A biztosított a biztosító terhére ilyen többletköltség megfizetését csak akkor vállalhatja, ha annak felmerülése előtt ahhoz a biztosító írásban hozzájárult, és a hozzájáruló nyilatkozatban rögzítették a többletköltség jellegét és várható összegét.

8.14.2. Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a tényleges kártalanítási időszak kezdetével. Az önrészesedési időszakot a szerződés tartalmazza.

9.7. Az üzemszüneti veszteség csökkentése miatti rendkívüli költségek összege nem lehet nagyobb, mint az ilyen módon elkerülni kívánt üzemszüneti veszteség.

8.14.3. A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az egy napra jutó átlagos bruttó nyereségkiesést megszorozza az önrészesedési időszak napjainak számával.

9.8. A biztosított köteles együttműködni a biztosítóval a veszteség enyhítése érdekében, a biztosító pedig jogosult ellenőrizni az intézkedések végrehajtását.

8.13. A kár megállapításánál figyelembe kell venni azt a nyereséget, amely az üzemszünet megszűnését követő 6 hónap, de legfeljebb a kártalanítási időszak lejártáig tartó idő alatt az intenzívebb termelésből, a megnövekedett értékesítésből származik.

9. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének különös szabályai

10. A biztosító mentesülésének különös szabályai

9.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni az üzemszüneti veszteségek megelőzése érdekében.

10.1. Amilyen mértékben mentesül a biztosító az alapvagyon-biztosítási kár megfizetése alól, ugyanolyan mértékben mentesül a jelen különös feltételek alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól is.

9.2. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait három évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár esetén ne semmisüljenek meg.

10.2. Mentesül továbbá a biztosító a kártérítési kötelezettsége alól, ha a biztosított megsérti a 7.1. pontban leírt kötelezettségét, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

9.3. A biztosított köteles az üzemszüneti veszteséget a tőle elvárható minden lehetséges módon enyhíteni, és gondoskodnia kell róla, hogy az üzem működése a lehető legrövidebb időn belül meginduljon.

10.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a 9. pontban meghatározott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

9.4. A veszteség enyhítésével – az üzemszüneti tartam rövidítésével – összefüggésben felmerülő kárenyhítési költség akkor is a biztosítót terheli, ha az nem vezetett eredményre, feltéve, ha az intézkedésről a biztosítót

10.4. Ha a biztosított elmulasztja az idejében való helyreállítással kapcsolatos intézkedést, a biztosító mentesül a mulasztásból eredő többletkár megtérítése alól.

60 / 85

AHE-43130/2

az üzem menetét és nyereségét a kártalanítási időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolták volna, ha a káresemény nem következett volna be, ugyanis a biztosítás alapján nyújtott kártérítés révén a biztosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint akkor, ha a kár be sem következett volna.

11. A felek kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor, a kárbejelentés, a kárigény érvényesítés szabályai, a kártérítési összeg esedékessége 11.1. A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az általános biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltak szerint kötelesek eljárni. 11.2. A biztosított köteles a vagyoni kár bejelentésével egy időben, de legkésőbb a vagyoni kár felmérésének megkezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy a jelen szerződés alapján üzemszüneti veszteség megtérítésére is igényt tart. 11.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: · az üzemszüneti veszteség becsült vagy várható jellegét, tartamát, elemeit és összegét, · a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját. 11.4. A biztosított legkésőbb a tényleges kártalanítási időszak lejártát követő harminc napon belül köteles könyvszakértő által hitelesítetten részletezni a bruttó nyereségkiesés miatti veszteségét az alábbiak szerint: a) nyereség- és veszteségszámítást a folyó üzleti évre az üzemszüneti veszteség kezdetéig és a káreseményt megelőző üzleti évre; b) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon nyereségeiről és költségeiről, amelyeket a tényleges kártalanítási időszak alatt az üzemszünet nélkül könyvelt volna el (nyereség és állandó költségek); c) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon ráfordításairól, amelyek a tényleges kártalanítási időszak alatt az üzemszüneti veszteség következtében merültek fel (nyereség és állandó költségek). 11.5. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifizetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentumot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, a veszteség mértékének megállapításához szükségesek.

12.1. Nettó árbevétel: az értékesített – vásárolt és saját termelésű – készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke. 12.2. Közvetett (állandó) költségek: azok a költségek, amelyek nagysága független az üzleti forgalom változásától, és a biztosítottat egy esetleges üzemszünet alatt is terhelik. Az alkalmazotti bér a jelen biztosítás szempontjából teljes egészében állandó jellegűnek minősül. 12.3. Közvetlen (változó) költségek: azok a költségek (ráfordítások), amelyek az üzleti forgalommal arányosan változnak. 12.4. Bruttó nyereség: a nettó árbevétel és a közvetlen (változó) költségek különbsége. 12.5. Nettó nyereség: a bruttó nyereség és a közvetett (állandó) költségek különbsége. 12.6. Bruttó nyereségráta: a bruttó nyereség és a nettó árbevétel hányadosa. 12.7. Bruttó nyereségkiesés: a tervezett bruttó nyereséghez képest a tényleges kártalanítási időszak alatt képződött veszteség. Összegét úgy kapjuk meg, hogy a tervezett éves bruttó nyereség és a tervezett nettó árbevétel hányadosát (azaz a bruttó nyereségrátát) megszorozzuk a tényleges kártalanítási időszak alatt képződött nettó árbevétel-csökkenéssel. 12.8. Árbevétel-csökkenés: a tervezett és megfelelően igazolt nettó árbevétel és a tényleges kártalanítási időszak alatti nettó árbevétel különbsége. 12.9. Maximális kártalanítási időszak: az üzemszünetbiztosítási szerződésben meghatározott azon időtartam, amely az alap-vagyonbiztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és a maximális kártalanítási időszak tartamának elteltével ér véget. A maximális kártalanítási időszak vége az üzemszünet-biztosítás hatályának a megszűnését követő időpontra is eshet.

11.6. Az adatszolgáltatások költségei a biztosítottat terhelik.

A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában:

AHE-43130/2

12. Fogalom meghatározások

12.10. Tényleges kártalanítási időszak: az üzemszünet tényleges időtartama. Az alap-vagyonbiztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnésének napjával, de legkésőbb a maximális kártalanítási időszak végével szűnik meg.

61 / 85

Növény- és erdő elemikár biztosítás Különös biztosítási feltételek

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

1. Általános rendelkezések 1.1. A jelen különös biztosítási feltételekre vonatkozóan az különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók. 1.2. Biztosított az ajánlaton név szerint megjelölt jogi személy vagy jogi személyisséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó (őstermelő, családi gazdálkodó), aki a növény és erdőkultúra hozamára (termés, fatömeg) jogosult. Biztosított a föld és erdő tulajdonosa, kezelője, bérlője, haszonbérlője, vagy e minőségben a vagyontárgy megóvásában érdekelt más személy.

1.3.1.2.1. Tőkiveréses jégkárok: a kockázatviselési időszak kezdete: · Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a keléstől, ültetéstől, telepítéstől. a kockázatviselési időszak vége: · Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, valamint zöldborsóban május 15-ig; · a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű és palántázott növények esetében május 31-ig. 1.3.1.2.2. Súlycsökkenéses jégkárok: a kockázatviselési időszak kezdete: · Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepítéstől. a kockázatviselési időszak vége: · Szántóföldi növények esetében a termény betakarításáig. 1.3.1.2.3. Fejlődési jégkárok: a kockázatviselési időszak kezdete: · Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepítéstől; · erdők esetén a szerződés hatálybalépésétől. a kockázatviselési időszak vége: · Szántóföldi növények esetében a termés gazdaságilag érett állapotáig; · erdők esetén a szerződés megszűnéséig.

1.3. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége)

1.3.1.1. Tűzkockázat: a kockázatviselési időszak kezdete: · Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; · Erdők esetén a szerződés hatálybalépésétől. a kockázatviselési időszak vége: · Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés; · Erdők esetén a szerződés megszűnéséig. 1.3.1.2. Jégkockázat:

1.3.1.3. Téli fagy-kockázat: a kockázatviselési időszak kezdete: · Az őszi vetésű gabonanövények és az őszi káposztarepce esetében a kelésétől; · energianád esetében a telepítéstől. a kockázatviselési időszak vége: · Az őszi vetésű gabonanövények és őszi káposztarepce esetében a tárgyév március 31-ig; · energianád esetében a szerződés megszűnéséig. 1.3.1.4. Vihar kockázat: a kockázatviselési időszak kezdete: · Kalászosokban az érés kezdetétől (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat). · Őszi káposztarepcében a becők kifejlődésétől. 62 / 85

AHE-43130/2

1.3.1. A biztosító csak hatályba lépett szerződés alapján viseli a kockázatot. Ha a biztosítási szerződés létrejött, hatályba lépett, a kockázatviselési időszak kezdete és vége az alábbi:

2. A biztosított vagyontárgyak (növénykultúrák, erdők) 2.1. A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított vagyontárgynak minősül – a szerződő által meghatározott és a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelölt – a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt: · földterületen lévő, és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúra; · a biztosítási adatközlőn meghatározott 1 hektárnál nagyobb erdő lábon álló faállománya, amely a facsemetekort követő életszakaszban lévő (a továbbiakban: idősebb korú faállomány), és legalább ugyanekkora haszonnövényzete; amelynek megóvásában a biztosított érdekelt. 2.2. A biztosítás szempontjából erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva. Erdősítésnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva és az Erdőfelügyelet által jóváhagyott erdőtervvel rendelkezik. 2.3. A biztosításnak ki kell terjednie a biztosított növénykultúra teljes területére.

3. A biztosítási esemény

3.2.2. Súlycsökkenési kár: a növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. 3.2.3. Fejlődési kár: A növények fejlődése lelassul, vagy leáll, és ezek következtében csökken az éves hozam. 3.3. Téli fagykár Az őszi kalászosok, az őszi takarmánykeverékek, valamint az őszi káposztarepce tőállományának a téli fagy következtében előálló, oly mértékű pusztulása, amely a károsodott terület felülvetését, illetve újrahasznosítását teszi szükségessé. 3.4. Viharkár 3.4.1. Az a legalább 75 km/h (az OMSZ által igazolt) sebességű szél (a továbbiakban: vihar) következtében előálló termésveszteség, amely a következőkben nyilvánul meg: · a kalászosok és a repce szemkiverésében, kalászletörésben illetve becőletörésben.

4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok 4.1. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki · · ·

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási események az alábbiak: 3.1. Tűz A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény és füsthatás kíséretében. A biztosító megtéríti azokat a tűz következtében bekövetkezett károkat, amelyek: · a növények termésének súlycsökkenésében; · az erdők faállományának súlycsökkenésében. 3.2. Jégkár Csapadék formájában hulló jég, amely a növények tőszámát, fejlődését, termésmennyiségét az erdők fejlődését és tőszámát befolyásoló sérüléseket okoz. 3.2.1. Tőkiveréses kár: a növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.

·

a biztosított növénykultúrában bekövetkező,a biztosítási öszeg 5%-át meg nem haladó károk térítésére; a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra; a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra, mint pl. a sikértartalom, olajtartalom, cukortartalom, fehérjetartalom, csemetekorú erdőalkotó faállományban (nem idősebb faállomány) keletkezett károkra.

A 4.1 pontban foglaltakon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki az 4.2 – 4.5 pontban foglalt biztosítási események esetén az alábbiakra: 4.2. Tűzkárok esetén · erdők tűzkárainál a fejlődési veszteségekre; · tűzkár esetén az erdőben bekövetkező esztétikai károkra. 4.3. Jégkárok esetén · A növények és erdők minőségi értékcsökkenése esetén; · a magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra; 63 / 85

AHE-43130/2

a kockázatviselési időszak vége: · Kalászosok és a repce esetében az aratás megkezdését követő 21napig.

a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra, mint a vetőmagvak (hibridkukorica) csírázóképességében vagy a takarmányozási minőségében megnyilvánuló következményes károkra, melyek befolyásolják a vetőmag vagy takarmány értékesítési lehetőségeit.

5.7. A biztosítási összeg megállapítása 5.7.1. A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi növények esetén tűz, jég, télifagy, vihar kockázatokra:

4.5. Viharkárok esetén · A kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra; · a kártevők, kórokozók károsításaira; · a gabonák és a repce megdőléséből eredő betakarítási veszteségekre.

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha), ahol a · hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga; · az egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban; · biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban. A biztosítani kívánt növénykultúra hozamát, egységárát, és a biztosított vetésterületet a szerződő/biztosított határozza meg.

5. A biztosítási összeg

5.7.2. A biztosítási összeg meghatározása, erdők (idősebb korú faállományok) jég-, tűzkockázatokra:

4.4. Téli fagy-károk esetén · A téli fagykár következtében bekövetkező súlycsökkenési károkra; · arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz).

5.1. A biztosítási összeget a szerződő fél határozza meg biztosítási időszakonként a jelen különös biztosítási feltételekben foglaltak alapján, és azt a biztosítási szerződés tartalmazza. 5.2. A kártérítési limit a biztosítási összegen belül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének az egyes kockázatokra és kockázatviselési hely(ek)re meghatározott felső határa. 5.3. A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a termés egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn. 5.4. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésben a biztosítási esemény időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget. A biztosítási összeget meghaladó kárt a biztosított maga viseli. 5.5. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani. 5.6. Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez aránylik.

A biztosítási összeg fafajonkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt erdő 1 ha-ra eső fafajonkénti élőfakészlete (m3), a lábonálló fa egységára és a biztosított erdőből az egyes fafajokra eső erdő nagysága (ha). lombhullatók biztosítási összege = fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha) tűlevelűek biztosítási összege = fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/ m3) X biztosított terület (ha) erdők biztosítási összeg = lombhullatók biztosítási összeg (Ft) + tűlevelűek biztosítási összeg (Ft).

6. Az önrészesedés A tűz, jég (kivétel a tőkiveréses károk), vihar kockázata esetén a biztosító által alkalmazott önrész az alábbi: · 5% (biztosítási összegből számolt) eléréses önrész, amely abban az esetben alkalmazandó, ha a károsodott területen megállapított kárszázalék az 5 %-ot nem éri el, (5 %-ot el nem érő káresemények esetén a biztosító kártérítést nem nyújt), valamint · 10%-os – illetve az alábbi kivételek esetén az ott megjelölt – levonásos önrész, amely az 5 %-ot meghaladó károk esetében a megállapított kártérítés összegéből kerül levonásra. A tőkiveréses jégkárok, a téli fagykárok kockázata esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási összegének 20 %-a, vagyis a biztosító 80%-os levonásos önrészt alkalmaz, amely a megállapított szolgáltatási összegből kerül levonásra. A jég és vihar súlycsökkenéses kockázatok esetén a biztosító fenti 10 %-os levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték (deszikálás). 64 / 85

AHE-43130/2

·

7. A biztosítási díj A biztosítási díjalap a biztosított növényállomány biztosítási összege.

8. A szerződő, illetve a biztosított közlési kötelezettségének különös szabályai 8.1. A szerződő, illetve a biztosított – a szerződés megkötésekor – az adatközlő lap kitöltésével írásban köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat: · a biztosítani kívánt növénykultúra faját; · a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát; · a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületét; · a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát, · a területazonosítókat. Az egységár és a hozam meghatározásánál a szerződőnek/ biztosítottnak figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat valamint a reális termőhelyi viszonyokat és az alkalmazott agrotechnológiát. Ha szerződés megújításkor a szerződő/ biztosított ezeket az adatokat (egységár, hozam) nem vagy nem megfelelően veszi figyelembe, akkor a biztosító jogosult az ajánlat vagy a szerződésmódosítás elutasítására. Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (blokkszám/biztosított növény ha) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani. 8.2. A szerződés megkötését követően a hozam és az egységár az 1.5. pontban meghatározott kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosítási időszak végéig nem módosítható. 8.3. A szerződő, illetve a biztosított az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írásban köteles a biztosítónak adatot szolgáltatni a biztosítási érdekkörébe tartozó valamennyi – a tárgybiztosítási időszakra vonatkozó – kockázat tekintetében.

9. A biztosító szolgáltatása 9.1. A szolgáltatás mértékének megállapítása a kárrendezés keretében történik. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító felméri a biztosított vagyontárgyban

(növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (hozam, egységár, terület) figyelembevételével. A kártérítés a biztosítási eseménytől függően a megállapított kár százalékában kerül kifizetésre. Ha a kárkori forgalmi (piaci, tőzsdei) egységár nem éri el az adatközléskor megadott egységárat, akkor a biztosító a kármegállapítás során a kárkori forgalmi egységár alapján megállapított kárkori értéket veszi figyelembe a szolgáltatáskor. 9.2. A szolgáltatás mértékének megállapítása A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károkat a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra és az adott kockázatra valamint a biztosítási esemény bekövetkezése szerinti kockázatviselési helyre megjelölt biztosítási összeg, illetve kártérítési limit erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg az alábbiak szerint.

A kárrendezés két lépcsőben történik: 9.2.1. Előszemle A szerződő, illetve a biztosított kárbejelentését követően öt munkanapon belül a biztosító elvégzi a fedezetbe vont és károsodottnak bejelentett növénykultúra területén az előszemlét és "előszemle-jegyzőkönyvet" készít, melyben rögzíti: · a károsodottnak bejelentett növény faját; · a károsodottnak bejelentett növény területét (ha); · a károsodottnak bejelentett nővény területének azon részét melyet a biztosító károsnak ismer el (ha); · a károsodott területen a növényzet fenológiai állapotát, agrotechnikai jellemzőit és a károsodás megnyilvánulásait a növényzeten. A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg. (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, az előszemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás.) 9.2.2. Kárbecslés A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totálkárok, vagy egyértelműen felmérhető részkárok) a biztosító helyszíni területszemle során meghatározza az előszemle során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és "kárbecslési jegyzőkönyvet" készít, amelyben rögzíti a következőket: · károsodott növény; · az azonos mértékben károsodott területek nagysága; · az azonos mértékben károsodott területeken a kár százalékosan meghatározott mértékét (továbbiakban „kárszázalék”); 65 / 85

AHE-43130/2

A búzában, árpában, és az őszi káposztarepcében a tárgyév augusztus 01-je után bekövetkezett jég- és viharkár esetén a biztosító a fenti 10 %-os levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz.

a biztosított hozamhoz viszonyított veszteség; a károsodott területen becsült teljes veszteség.

· ·

9.3. Kockázatonkénti kármegállapítás: · 9.3.1. Tűzkárok 9.3.1.1. Szántóföldi és kertészeti kultúrákban valamint erdőkben (totálkár): A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése vagy az erdők fatömege megsemmisül. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a. 9.3.1.2. Részleges tűzkár (erdők): A szolgáltatás mértéke a szerződő/biztosított által az adatközlőn megadottnál alacsonyabb egységáron történő értékesítés miatti árkülönbözet alábbiak szerint meghatározott összege. A biztosítás szempontjából részleges a kár, ha a faállomány elpusztult, de a faanyag értékesíthető, azonban az adatszolgáltatáskor vagy változás-bejelentéskor megadott egységárnál alacsonyabb áron. A kárfelméréskor a tűzkártól szenvedett fatömeg százalékos értékcsökkenését kell meghatározni. Kár (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).) x kár százalékos mértéke. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a. 9.3.2. Jégkárok: 9.3.2.1. Tőkiveréses jégkárok: A tőkiveréses károk szántóföldi és zöldségnövények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). · szántóföldi és zöldségnövények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 9.3.2.2. Fejlődési kár: A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott területen a káresemény (jégkár) miatt bekövetkezett biomassza produkció kiesés következményeként létrejövő termés illetve fatömeg veszteség százalékos arányát kell figyelembe venni. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százaléka) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a. 9.3.2.3. Súlycsökkenési jégkárok: A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: · a károsodott terület nagysága,

· ·

·

a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított hozamveszteség a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása – az alábbiak kivételével – a megállapított kár 90%-a. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 80%-a, ha károsodott növényt a kár időpontja előtt érést gyorsító vagy az érést befolyásoló vegyszerrel kezelték. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 70%-a búzában, árpában, őszi káposztarepcében bekövetkező biztosítási esemény esetén, ha a káresemény augusztus 01. után következett be.

9.3.3. Télifagy kockázat: A téli fagykárok esetén a szolgáltatás összegét az újravetést, vagy felülvetést, illetve újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 9.3.4. Vihar kockázat: A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: · a károsodott terület nagysága, · a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), · a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen, · az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t). · A biztosító szolgáltatása – az alábbiak kivételével – a megállapított kár 90%-a. · A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 80%-a, ha károsodott növényt a kár időpontja előtt érést gyorsító vagy az érést befolyásoló vegyszerrel kezelték. · A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 70%-a búzában, árpában, őszi káposztarepcében bekövetkező biztosítási esemény esetén, ha a káresemény augusztus 01. után következett be. 9.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye. 9.5. A biztosító a kifizetendő biztosítási összegből – a növény- és erdőállomány teljes pusztulása esetén – levonja az értékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét. 66 / 85

AHE-43130/2

· ·

10. A kárenyhítési és a kármegelőzési kötelezettség 10.1. A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében a biztosított köteles haladéktalanul megtenni minden tőle elvárható intézkedést. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat valamint a vonatkozó szakmai előírásokat. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő, illetve a biztosított köteles a növénytermesztésre és/vagy növényvédelmi technológiára vonatkozó szabályokat betartani.

legkésőbb a biztosítani kívánt növénykultúra vetésének, illetve palántázásának megkezdéséig módosítható. Módosítás a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú. 12.3. Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra módosításában a felek megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási összeg is megváltozik. A biztosítási összeg változására tekintettel pedig a biztosítási díj is módosulhat.

13. A biztosítási esemény bejelentése és a kárrendezés szabályai

10.2. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében.

10.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerződés módosítását.

11. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól A jelen különös biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak minősülnek az Általános biztosítási feltételek 8.2. pontjába foglalt esetek.

12. A biztosítási szerződés módosítása 12.1. A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható. 12.2. A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúra fajtájára vonatkozóan

13.1. A szerződő, illetve a biztosított a biztosítási eseményt – a tudomására jutását követően – haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címre, valamint köteles megadni a szükséges információkat, és lehetővé tenni a kárbejelentés és az információk tartalmának ellenőrzését. 13.2. A kárbejelentésnek az Általános biztosítási feltételek 9.2. pontjában felsoroltakon túlmenően tartalmaznia kell a károsodott terület nagyságát és azonosítási adatait. 13.3. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést. Ha a helyszíni előszemlére a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanap végéig nem kerül sor, a biztosított jogosult a helyszín megváltoztatására. Ha a növénykultúrák újravetése illetve újrapalántázása, vagy betakarítása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen, a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni.

AHE-43130/2

10.3. A biztosító – képviselője vagy megbízottja útján – jogosult ellenőrizni a 10.1 pontban előírtak betartását.

67 / 85

Az állatállományok természeti csapás- és elemikár-biztosítása Különös biztosítási feltételek

1. Általános rendelkezések A jelen különös biztosítási feltételekre vonatkozóan az különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1.1. A biztosított A biztosított az ajánlaton név szerint megjelölt állattartó, mely jogi személy vagy jogi személyisséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó (őstermelő, családi gazdálkodó) Állattartó az állatállomány tulajdonosa vagy a vagyontárgy megóvásában érdekelt más személy (bérlő, használó stb.), amely a hatályos számviteli és állat-egészségügyi előírásoknak megfelelő állatnyilvántartással rendelkezik.

2. A biztosított vagyontárgyak 2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított telephelye(ke)n lévő és a biztosítási adatközlő(kö)n faj és korcsoport szerint meghatározott darabszámú ló-, szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és baromfiállomány. 2.2. A biztosítás csak az ajánlattételkor, illetőleg a szerződésmódosításkor egészséges állatokra terjed ki. 2.3. A biztosítás csak az egyes állatfajok teljes állományára köthető meg.

3. A biztosítási esemény és a kizárt kockázatok A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a tűz és villámcsapás, vihar és jégverés, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, valamint ismeretlen üreg beomlása, valamint a víz- és gőzvezeték meghibásodása miatt a biztosított: · ló-, szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományban a káreseménytől számított három napon belül bekövetkezett elhullás és kényszervágás, valamint · a baromfiállományban a káreseménytől számított három napon belül bekövetkezett elhullás. A káreseménytől számított harmadik nap utáni elhullásból vagy kényszervágásból eredő károkat a biztosító nem téríti meg.

3.1. Tűz- és villámcsapáskár 3.1.1. Tűzkárnak minősül az állatállományban tűz hatására keletkezett, illetve füstmérgezés okozta károsodás. A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen, hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. 3.1.2. Villámcsapáskárnak minősül az állatok tartására szolgáló épületbe vagy az állatokba becsapódó villám által a biztosított állatállományban okozott károsodás, ideértve a szabadban lévő állatállományban a közvetlen villámcsapás folytán előállott kárt, valamint azt az esetet is, ha a villámcsapás következtében nem keletkezett tűz. A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtó hatásával károsít. 3.1.3. Nem téríti meg a biztosító a villámcsapás okozta fény- és hanghatás következtében fellépő sokk és szívbénulás miatti elhullásból és kényszervágásból eredő kárt, ha a villám nem közvetlenül az állatok tartására szolgáló épületbe, illetve a szabadban tartott állatba csapott be.

68 / 85

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

3.2.1. Viharkárnak minősül a 75 km/h vagy annál nagyobb sebességű szélvihar erőhatása (nyomó- és szívóereje) folytán előállott kár, ideértve azokat a károkat is, amelyeket · a szélvihar erőhatására leomlott vagy leszakadt tárgyak a biztosított állatállományban okoznak, · a szélvihar által megbontott tetőn keresztül szilárd alépítményű épületbe beömlő csapadékvíz okoz az épületben elhelyezett állatállomány elárasztásával, · a szélvihar által magával ragadott szilárd tárgy a szabadban lévő állatban okoz. 3.2.2. A viharkár nem terjed ki · a fólia alatt tartott állatállományokra, · a vihar miatt egymásnak rohanó állatok eltaposás okozta káraira, valamint az állatok hideg miatti meghűléses vagy vízbefulladásos káraira. Nem biztosítási esemény, ha a vihar által elragadott állat szilárd tárgynak csapódik, vagy az állatot magával sodorja a vihar. 3.2.3. Jégveréskárnak minősül a csapadék formájában hulló jég által a biztosított állatállományban keletkezett kár.

3.3. Árvízkár 3.3.1. Árvízkárnak minősül · az állandó vagy időszakos jellegű természetes vízfolyások, valamint az állandó jellegű természetes vagy mesterséges tavak (víztározók) medréből kilépő víz által az ártéren kívül okozott vagy · az ártéren kívüli mentés során elszenvedett kár. Az ártéren tartott állatokban bekövetkezett kárt a biztosító nem téríti meg. 3.3.2. A mesterséges vízfolyások (csatornák) medréből kilépő víz a biztosítás szempontjából nem minősül árvíznek. A belvíz miatti állatkárokra a biztosítás nem terjed ki.

3.4. A földrengés-, földcsuszamlás-, kő- és földomláskár, valamint az ismeretlen üreg beomlásából eredő kár 3.4.1. Földrengéskár a hivatalos igazolás szerint a Mercalli-Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés által okozott kár. 3.4.2. Földcsuszamláskár a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonoságainak megváltozása következtében lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj egyensúlyi állapotának megváltozása miatt a természetes vagy mesterséges lejtés irányába történt talajelmozdulás által okozott kár. 3.4.3. Kő- és földomláskár a véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által előidézett kár.

3.4.4. Ismeretlen üreg beomlásából eredő kár a természetes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beomlása miatt keletkezett károsodás. 3.4.5. Nem terjed ki a biztosítás a földcsuszamlás, kő- és földomlás miatti károsodás azon eseteire, amikor a földcsuszamlás, kő- és földomlás az állattartó által vagy az ő megbízása alapján végzett földmunkák kapcsán következett be. Az állattartásra szolgáló épületek pincéjének beomlásából, az épületek alatti feltöltések ülepedéséből és az alapok sülylyedéséből keletkezett károk nem térülnek meg. 3.4.6. A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amelyik · tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében lépett fel (pl. robbantás, bányászat), illetve, · a támfal hiánya vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, vagy karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett.

3.5. A víz- és gőzvezeték meghibásodásával összefüggő kár 3.5.1. A víz- és gőzvezeték meghibásodásából eredő kár az, melyet az épület beépített víz- vagy gőzvezetékeiből, a központi fűtés berendezéséből, a belső levezetésű esővagy szennyvízcsatornából a meghibásodás miatt kiáramló víz vagy vízgőz okoz.

4. A biztosítási összeg 4.1. A jelen különös biztosítási feltételek tekintetében a biztosítási összeg számításának alapja kizárólag a valóságos érték (az adatközlőn: biztosítási érték), amely a biztosított vagyontárgy forgalmi értékével egyezik meg. 4.2. A biztosítási összeg az egyes állatfajok különböző korcsoportjaira biztosítási időszakonként kerül megállapításra, a szerződő által az ajánlat részét képező adatközlőn, majd – folyamatos szerződésnél – a biztosítási évforduló követő hónap 15-éig benyújtott éves adatközlőn az állatfajonként és korcsoportonként meghatározott valóságos érték valamint a korcsoport darabszáma vagy élősúlya alapján. 4.3. A korcsoportonkénti biztosítási összeget (és az adatközlőn megjelölt biztosítási értéket) a szerződő a forgalmi érték alapján, forintban határozza meg: · tenyészállatok, lovak, szopós állatok és baromfi esetén darabonként, · növendék és hízóállatok esetén kilogrammonként, · turnusos állattartás esetén darabonként vagy kilogrammonként. Egyedileg azonosított tenyészállatokra és lovakra a valóságos érték (adatközlőn: biztosítási érték) és a biztosítási összeg egyenként külön-külön is meghatározható. 69 / 85

AHE-43130/2

3.2. Viharkár, jégveréskár

A biztosítási díj alapja a biztosított állatállomány biztosítási összege.

6. A biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége 6.1. A változás bejelentési kötelezettség 6.1.1. Jelen különös biztosítási feltételek tekintetében az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki A változás-bejelentési kötelezettség alá tartozik: · a biztosított állatállomány darabszámának vagy az állománynövekedés miatti élősúlyának egyszeri jelentősebb változása (10%-os vagy azt meghaladó csökkenése illetve növekedése), · a biztosított állomány forgalmi értékének jelentősebb, az adatközlőn meghatározott biztosítási értékhez képest 10%-os vagy ezt meghaladó csökkenése, illetve növekedése, · a biztosított állatállományon kívül újabb állatállomány vásárlása, · az állatállomány telephelyek közötti átcsoportosítása, · az állatállomány bérbeadása, tartásának más jogcímen való átengedése, · a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technológia beindítása, · a biztosított a szerződő helyébe lép, · egyébként minden olyan tény, esemény, amely a biztosító kockázatvállalását befolyásolja.

6.2. Az adatközlés 6.2.1. A biztosításhoz szükséges adatokat a szerződő éves adatközlés keretében közli a biztosítóval. 6.2.2. A szerződő a szerződés megkötése előtt az ajánlat mellékletét képező, valamint a szerződés fennállása alatt a biztosítási évfordulót követő hónap 15-éig szerződésmódosítás keretében telephelyenként és állatfajonként közli az állatállomány korcsoportonkénti darabszámát vagy élősúlyát, valamint a darabonkénti, illetve kilogrammonkénti valóságos értékét (az adatközlőn: biztosítási értéket).

7. A biztosító szolgáltatása 7.1. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy ha a biztosítási esemény következik be, a biztosítottnak megtéríti · lovak, szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék elhullásából, illetőleg kényszervágásából, valamint · a baromfiállomány elhullásából eredő károkat az alábbiakban részletezettek szerint.

7.2. A szolgáltatás mértékének megállapítása 7.2.1. A biztosító az elhullott vagy kényszervágott állatok a biztosítási ajánlaton megjelölt biztosítási értéke és darabszáma, illetve kárkori súlya alapján nyújt szolgáltatást a biztosítási összeg erejéig. 7.2.2. A biztosítási szolgáltatás mértéke · tenyészállatok esetében az elhullott vagy kényszervágott állatok éves adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint az állatok darabszámának a szorzata. · a növendék- és hízóállatok esetében az elhullott vagy kényszervágott állatok éves adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint kárkori súlyának szorzata. · a szopós állatok esetében az elhullott vagy kényszervágott állatok adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint az állatok darabszámának szorzata. · baromfiállományok esetében az elhullott állatok adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint az állatok darabszámának szorzata. · turnusos állattartás esetén az elhullott vagy kényszervágott állatok adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint az állatok darabszámának vagy kárkori súlyának szorzata. Baromfiállományok esetén a biztosító csak az elhullásból eredő kárt téríti meg. 7.2.3. A kényszervágás miatt megtérült kárt a térítés összegéből levonja a biztosító. 7.2.4. A jelen különös biztosítási feltételek tekintetében az Általános biztosítási feltételekben 10.1.2. pontjába foglalt részleges kár nem értelmezhető, ezért a biztosító élőállat sérülése esetén kizárólag az elhullásból és kényszervágásból eredő károkat téríti meg a vágóhídi megtérülés levonásával 7.3. Alulbiztosítás A biztosító arányos kártérítést állapíthat meg, ha a szerződő a biztosítás megkötését követően az állatállománynövekedést nem jelentette be. Ez esetben az alulbiztosítás számításának alapja a biztosított állatállomány darabszáma. Ha az a károsodáskori állományénál kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosított állatállomány darabszáma a károsodáskori állatállomány darabszámához aránylik. A biztosító nem alkalmazza az arányos kártérítést, ha az állatállomány darabszámának változása nem éri el a 10%-ot. Arányos kártérítést állapíthat meg a biztosító akkor is, ha a biztosítási esemény az adott biztosítási évre vonatkozó adatközlést megelőzően következett be. Ekkor az előző 70 / 85

AHE-43130/2

5. A biztosítási díj alapja

7.4. Ha a kár bekövetkezésekor a biztosított rendelkezik azonos fajú, nem biztosított állatállománnyal, a szolgáltatás mértékét a biztosított és nem biztosított állatállomány aránya szerint kell megállapítani és teljesíteni.

8. A kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség 8.1. Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túlmenően a biztosított köteles az állattartásra vonatkozó szabályokat, szakmai elvárásokat mindenkor betartani, valamint a jó gazda gondosságával eljárni az állattartás kapcsán. 8.2. A kármegelőzési kötelezettség megszegésének minősül az, ha a kár · a tűzvédelmi előírások be nem tartásával, · a villámhárító hiánya vagy nem megfelelő műszaki állapotával, · a víz- és gőzvezetékek, illetve -tartályok csapjainak, zárainak nem megfelelő elzárásával, · a védelmi berendezések (villám, tűz, elektromosság, víz- és gőzvezetékek) bekapcsolásának elmulasztásával vagy nem megfelelő működésével összefüggésben keletkezett.

9. A biztosító mentesülése Az Általános biztosítási feltételek 8. pontjában foglaltak az irányadók.

10. A biztosítási esemény bejelentése és a biztosító szolgáltatása 10.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje 10.1.1 A biztosítási eseményt, a kár bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. 10.1.2. A kárbejelentést követően az Általános biztosítási feltételek szerinti írásbeli kárigényt nem kell benyújtani a szerződőnek/biztosítottnak.

10.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez szükséges iratok Az Általános biztosítási feltételek 9.5. pontjában foglaltak az alábbiakkal egészülnek ki: A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani: · az állatállomány darabszámát, illetve súlyát igazoló vagyonnyilvántartó lapokat, leltáríveket és önköltségszámításokat, · az állatorvosi igazolást az elhullásokról, kényszervágásokról, · a hullaátvételi jegyet, · az elhullási naplót és · a kényszervágási elszámolást. Hatósági eljárás esetén (rendőrség, tűzoltóság) a szerződő köteles az eljárás lezárását követő 2 munkanapon belül az iratokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

AHE-43130/2

adatközlés során megadott biztosítási értékek alapján nyújt szolgáltatást a biztosító.

71 / 85

Általános felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1. A biztosítási esemény 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett biztosított, által · a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek, vagy · a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak szerződésen kívül okozott kár, amelynek megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik (felelősség a szerződésen kívül okozott károkért, ún. deliktuális kárfelelősségi tényállás).

2. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások 2.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az Általános biztosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki az alábbi károkra: a) a szerződésszegéssel a másik szerződő félnek okozott károkra (szerződésszegésért való felelősség, ún. kontraktuális kárfelelősség), b) a gépjárművek, illetőleg munkagépek által okozott, nem baleseti jellegű útrongálási károkra, a mesterséges tereptárgyakban okozott károkra, valamint a gépjárművek, munkagépek használat során a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra, c) a vadállomány által okozott, továbbá állatok által taposással, lelegeléssel okozott károkra,

d) a vadállat-tartói tevékenység folytatásával okozott károkra, e) a valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező károkra, f) a külön jogszabályban meghatározott útkezelői, útkarbantartói kötelezettség elmulasztásával okozott károkra, g) a vegyszerszórási károkra, h) a biztosított által gondozott növényi kultúrák által okozott károkra.

3. Az általános felelősségbiztosítás fedezete pótdíj ellenében kiterjeszthető 3.1. A bérlői szerződésszegéssel a bérbeadónak okozott károkra, az alábbi feltételekkel: · a jelen különös biztosítási feltételek 1.1. pontjában meghatározottakon kívül biztosítási esemény az a kár is, amelyet a biztosított a biztosítási szerződésben megjelölt bérlemények bérlőjeként, a bérleti szerződés megszegésével a bérbeadónak okoz, és amelyet megtéríteni köteles. · a biztosító kizárólag a tűz, robbanás, víz- és gázvezeték vagy csatorna törése, dugulása, technológiai csővezeték törése, kiömlő víz vagy gőz, tűzoltó berendezés kilyukadása által okozott károk megtérítésére vállal kötelezettséget a bérlői felelősség fennállása esetén. · az Általános biztosítási feltételek 4.3. 10.) pontja nem vonatkozik a biztosítási szerződésben megjelölt bérleményben elhelyezett – és a bérbeadó tulajdonát képező – vagyontárgyakban okozott károkra. · a jelen különös biztosítási feltételek 2.1. a) pontja nem vonatkozik a bérleti szerződés megszegésével a bérbeadónak okozott károkra. 3.2. A bérbeadói szerződésszegéssel a bérlőnek okozott károkra, az alábbi feltételekkel: · a jelen különös biztosítási feltételek 1.1. pontjában meghatározottakon kívül biztosítási esemény az a kár is, amelyet a biztosított a biztosítási szerződésben megjelölt bérlemények bérbeadójaként, a bérleti szerződés megszegésével a bérlőnek okoz, és amelyet megtéríteni köteles. · a biztosító kizárólag a tűz, robbanás, víz- és gázvezeték vagy csatorna törése, dugulása, technológiai csővezeték törése, kiömlő víz vagy gőz, tűzoltó berende72 / 85

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

·

·

zés kilyukadása által okozott károk megtérítésére vállal kötelezettséget a bérbeadói felelősség fennállása esetén. az Általános biztosítási feltételek 4.3. 10.) pontja nem vonatkozik a biztosítási szerződésben megjelölt bérleményben elhelyezett – és a bérlő tulajdonát képező – vagyontárgyakban okozott károkra. a jelen különös biztosítási feltételek 2.1. a) pontja nem vonatkozik a bérleti szerződés megszegésével a bérlőnek okozott károkra.

4. A biztosítási díj alapja

díj alapján a biztosító és a szerződő/biztosított – az általános biztosítási feltételekben meghatározott esetben – egymással elszámolnak. 5.4. Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb ipari termelői árindexet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző 4. hónap ipari termelői árait az előző év azonos időszakával összehasonlító index.

4.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosított éves bruttó árbevételének a) teljes tárgyévi – biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó – értéke (határozatlan tartamú biztosítás esetén), vagy b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott tartamú biztosítás esetén).

5.5. A biztosító az 5.4. pont szerint meghatározott díjalap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási időszak biztosítási díját.

5. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai

6. A biztosító visszakövetelési joga

5.2. A szerződő/biztosított a következő biztosítási időszakra vonatkozó díjának megállapításához – az általános biztosítási feltételek szerint a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig – előzetes adatközlésre köteles, és az adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló valamennyi adatról. 5.3. Az előzetes adatközlést követően a szerződő/biztosított a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül utólagos adatközlésre köteles, és az adatközlőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó árbevételéről. Az utólag közölt tényleges adatok figyelembevételével megállapított biztosítási

6.1. Az Általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értelmében a jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, · hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végzett, · a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét · a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott, · a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, vagy ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, és hasonló szabály-szegésből eredően három éven belül már következett be biztosítási esemény.

AHE-43130/2

5.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg a szerződő/biztosított a felek eltérő rendelkezése hiányában éves adatközlésre köteles.

5.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/biztosított biztosítási szerződésében meghatározott biztosítási díját indexálja az 5.4. pont szerint.

73 / 85

Munkáltatói felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során biztosított a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett munkáltató.

2. A biztosítási esemény 2.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási esemény: a biztosított munkavállalója által elszenvedett, a munkabalesete miatt bekövetkezett kára, amelynek megtérítéséért a biztosított a magyar munkajog szabályai szerint felelősséggel tartozik. 2.2. Az Általános biztosítási feltételek 4.3. 6) pontja szerinti „a munkáltatói, illetve szakképzést szervezői felelősségből, vagy az egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő károkra” vonatkozó kizárás jelen különös biztosítási feltételekkel létrejött biztosításra nem vonatkozik.

végzéssel összefüggésben álló egyéb, nem baleseti eredetű megbetegedés okozta károkra, b) a munkavállalókat/hallgatókat munkahelyükre menet vagy onnan jövet, útközben ért balesetek során, illetve következtében keletkező károkra, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa bérelt szállítóeszközön, utazás során történt, c) a kölcsönvett munkaerő munkabalesetéből származó károkra, d) a távmunkát végző munkavállaló munkabalesetéből származó károkra, e) a fegyveres erők és fegyveres szervezetek tagjainak, a katasztrófavédelem központi és területi szervei tagjainak munkabalesetéből eredő károkra.

4. A biztosítási díj alapja és az éves adatközlés/automatikus indexálás különös szabályai 4.1 A biztosítás díjalapja a biztosított bruttó munkabérköltségének ·

·

a teljes tárgyévi – biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó – értéke (határozatlan idejű biztosítás esetén), vagy a biztosítási időszakra eső értéke (határozott idejű biztosítás esetén).

A bruttó munkabérköltség: a tárgyévben kifizetett összes bruttó munkabér/illetmény és egyéb bér jellegű juttatások összege a biztosított munkáltató egész szervezetére vonatkozóan, ideértve a biztosítotthoz kirendelt munkavállaló munkabérét/illetményét és egyéb bér jellegű juttatásait is.

5. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai

3. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások

5.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg a szerződő/biztosított főszabály szerint éves adatközlésre köteles.

3.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az Általános biztosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki: a) a foglalkozási megbetegedés és a szervezett munka-

5.2. Éves adatközlés esetén a szerződő/biztosított a következő biztosítási időszakra vonatkozó díjának megállapításához – az általános biztosítási feltételekben írtak szerint a 74 / 85

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

5.3. Az éves adatközlés esetén az előzetes adatközlést követően a szerződő/biztosított a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül köteles az utólagos adatközlésre, és az adatközlőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó munkabérköltségéről. Az utólag közölt tényleges adatok figyelembevételével megállapított biztosítási díj alapján a biztosító és a szerződő/biztosított – az általános biztosítási feltételekben meghatározott esetben – egymással elszámolnak. 5.4. Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb ipari termelői árindexet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző 4. hónap alkalmazottak bruttó nominális keresetét az előző év azonos időszakával összehasonlító index. 5.5. A biztosító a 6.4. pont szerint meghatározott díjalap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási időszak biztosítási díját. 5.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/biztosított biztosítási szerződésében meghatározott biztosítási díját indexálja a 6.4. pont szerint.

6. A kárbejelentés kiegészítő szabálya 6.1. Az Általános biztosítási feltételek 9.3. pontját kiegészítve a kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell a munkabalesetről készült jegyzőkönyv másolatát.

7. A biztosítási szolgáltatás 7.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel összefüggésben az Egészségbiztosítási Pénztárral és/vagy a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal szemben keletkezett megtérítési kötelezettségére is, a munkabaleset kapcsán a munkavállalónak nyújtott · egészségbiztosítási ellátás, valamint · a baleseti nyugellátás vonatkozásában.

8. A biztosító visszakövetelési joga 8.1. Az Általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értelmében a jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyo-

san gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, · a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végezte, · a jogszabályban vagy egyéb előírásban meghatározott személyi-és /vagy tárgyi feltételek hiányában, végezte a tevékenységét, · a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, illetőleg ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott, · a kárt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetőleg ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, amiből eredően három éven belül már következett be munkabaleset, ha a fentiek bármelyike miatt a munkavédelmi felügyeleti hatóság egymillió forintot meghaladó bírságot rótt ki.

9. Fogalom meghatározások 9.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában az alábbi fogalmaknak van jelentőségük: a) Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. b) Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be, és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. c) Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy, ideértve a kirendelt munkavállalót is, ha a munkáltatói jogok és kötelezettségek a kirendelés során a jelen szerződés biztosítottját illetik meg, illetőleg terhelik. Ideértendő az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő hallgató is a gyakorlati képzés ideje alatt. d) Károsult: a biztosítottal szemben kártérítésre jogosult munkavállaló és/vagy annak a károkozással összefüggésben kártérítésre jogosult közeli hozzátartozója. e) Foglalkozási megbetegedés: az a betegség, amely a munkavállaló foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. f) Kirendelés: kirendelésnek az minősül, ha a munkáltatók közt létrejött megállapodás alapján a munkavállalót eredeti munkáltatója más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezi, feltéve, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, és a két munkáltató tulajdonosi kapcsolatban áll egymással. 75 / 85

AHE-43130/2

biztosítási évfordulót megelőző 60. napig – előzetes adatközlésre köteles, és az adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló valamennyi adatról.

kell tekinteni a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. i) Bruttó munkabérköltség: a tárgyévben kifizetett összes bruttó munkabér/illetmény és egyéb bér jellegű juttatások összege a biztosított munkáltató egész szervezetére vonatkozóan, ideértve a biztosítotthoz kirendelt munkavállaló munkabérét/illetményét és egyéb bér jellegű juttatásait is.

AHE-43130/2

g) Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) végzett munka, továbbá a közigazgatási határozat alapján végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka, mindezen felül ideértendő az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzése is. h) Munkáltató: a munkavállalót/hallgatót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak

76 / 85

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1. A biztosítási esemény 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított által a) hirtelen, váratlan, előre nem látható környezetszenynyezéssel illetve környezet igénybevételével okozott olyan kár, amely b) a normál üzemi módtól eltérő eseményre vezethető vissza, és c) melynek megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik. 1.2. A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a 1.1. pontban felsorolt valamennyi feltétel egyidejűleg fennáll. 1.3. Az Általános biztosítási feltételek 4.3. 36.) pontjában megjelölt kizárás nem vonatkozik a jelen feltételekkel megkötött biztosításra.

2. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások 2.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az Általános biztosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki: a) a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra

b) a bányakárra c) a rétegvizekben okozott károkra, d) magukban a szennyezést okozó dolgokban okozott károkra, e) a biztosított saját telephelyén bekövetkezett kárra f) a biztosított által növényvédő szerek, mezőgazdasági kemikáliák felhasználásával, környezetbe juttatásával okozott károkra, g) a vad- és haszonállat-tartói tevékenység folytatásával okozott károkra, h) a vadállomány által okozott, továbbá állatok által taposással, lelegeléssel okozott károkra, i) a gépjárművek, illetőleg munkagépek által a talajban taposással vagy növényi kultúrák letaposásával okozott károkra, j) a biztosított közigazgatási jogi felelőssége körébe tartozó károkra és költségekre, így különösen a környezeti állapot és minőség mérhető, jelentős és kedvezőtlen megváltozásából eredő kár felszámolásával és a károkozást megelőző állapot helyreállításával, ill. károsodott környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásával/helyreállításával felmerült kiadásokra, költségekre, k) a védett fajokban és természetes élőhelyekben bekövetkezett károk a 2004/35 EU irányelv és az 1995. évi LIII. Törvény A környezet védelmének általános szabályairól alapján, l) a bűncselekménnyel okozott károkra (pl. környezetkárosítás, termékkárosítás, rongálás), m) a külön jogszabályban meghatározott útkezelői, útkarbantartói kötelezettség elmulasztásával okozott károkra.

3. Biztosítás díjalapja 3.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosított éves bruttó árbevételének a) teljes tárgyévi értéke (határozatlan tartamú biztosítás esetén), vagy b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott tartamú biztosítás esetén).

77 / 85

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

4.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg a szerződő/biztosított főszabály szerint éves adatközlésre köteles. 4.2. A szerződő/biztosított a következő biztosítási időszakra vonatkozó díjának megállapításához – az általános biztosítási feltételek szerint a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig – előzetes adatközlésre köteles, és az adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló valamennyi adatról. 4.3. Az előzetes adatközlést követően a szerződő/biztosított a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül utólagos adatközlésre köteles, és az adatközlőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó árbevételéről. Az utólag közölt tényleges adatok figyelembevételével megállapított biztosítási díj alapján a biztosító és a szerződő/biztosított – az általános biztosítási feltételekben meghatározott esetben – egymással elszámolnak. 4.4. Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb ipari termelői árindexet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző 4. hónap ipari termelői árait az előző év azonos időszakával összehasonlító index. 4.5. A biztosító a 4.4. pont szerint meghatározott díjalap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási időszak biztosítási díját. 4.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/biztosított biztosítási szerződésében meghatározott biztosítási díját indexálja a 4.4. pont szerint.

5. A biztosító visszakövetelési joga 5.1. Az Általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értelmében a jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított · a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végezte, vagy · a kárt hatáskörének, feladatkörének túllépésével okozta, vagy · a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi- és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét, · a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt és ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott, vagy · a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, vagy ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, és hasonló szabályszegésből eredően három éven belül más következett be biztosítási esemény.

6. Fogalom meghatározások A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában az alábbi fogalmaknak van jelentőségük: · Környezet igénybevétele: a környezetben változás előídézése, a környezetnek, vagy elemének természeti erőforráskénti használata. · Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. · A környezet elemei: a talaj, a levegő, a víz és az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői, · Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül, vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentősen kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen, vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása, · Környezeti elem által nyújtott szolgáltatás: környezeti elemnek más környezeti elem vagy társadalom(köz) érdekében ellátott funkciója.

AHE-43130/2

4. Az éves adatközlés és automatikus indexálás különös szabályai

78 / 85

Szolgáltatás-felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során Biztosított az a kötvényen név szerint feltüntetett jogalany, aki üzletszerű tevékenysége keretében szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést kötött, illetve szerződéseket köt, és e szerződés(ek) alapján a szolgáltatást maga nyújtja.

2. A biztosítási esemény 2.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított · biztosítási szerződésben meghatározott, illetve utóbb, de még a károkozás időpontját megelőzően az adatközlőn bejelentett és a biztosító által fedezetbevont és szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből eredő valamely kötelezettségét megszegve a szerződést hibásan teljesíti, · és ezzel a kötelezettségszegéssel a biztosított szerződéses partnerének vagy a partner munkavállalójának a vagyonában, életében vagy egészségében kárt okoz, · és a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. 2.2. A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor következik be, ha az 2.1. pontban felsorolt valamennyi feltétel együttesen fennáll.

3. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok 3.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az Általános biztosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki az alábbi károkra sem: a) a szerződésen kívül, harmadik személyeknek okozott károkra, b) a szerződésben foglalt szolgáltatást meghaladó tevékenységgel okozott károkra, c) a szolgáltatás teljesítésének elmaradásából eredő károkra, d) a késedelmes szolgáltatásból eredő károkra, e) a szolgáltatás ára, illetve díja tárgyában kialakult vita következtében előterjesztett károkra, f) szavatossági és jótállási jogainak érvényesítésével kapcsolatban a károsult részéről felmerült igényekre, g) az árubeszerzés, valamint építési beruházás során, illetve annak kapcsán okozott károkra, h) valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező károkra, i) leltárhiányra, j) anyagmozgatási tevékenységgel okozott károkra, k) fuvarozói-, szállítmányozási- és raktározói tevékenység folytatásával okozott károkra, l) erőművi tevékenység folytatásával okozott károkra, m) mezőgazdasági tevékenység folytatásával okozott károkra.

4. A kárbejelentés kiegészítő szabálya 4.1. Az Általános biztosítási feltételek 9.3. pontját kiegészítve a kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell a biztosított és a károsult közötti jogviszony fennállását és az annak tartalmát igazoló okiratokat (pl. szerződést).

5. A biztosítási díj alapja Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosító által fedezetbe vont a biztosított által nyújtott szolgáltatásból származó éves bruttó árbevétel: a) teljes tárgyévi – biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó – értéke (határozatlan tartamú biztosítás esetén), vagy 79 / 85

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

6. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai 6.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg a szerződő/biztosított a felek eltérő rendelkezése hiányában éves adatközlésre köteles. 6.2. A szerződő/biztosított a következő biztosítási időszakra vonatkozó díjának megállapításához – az általános biztosítási feltételek szerint a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig – előzetes adatközlésre köteles, és az adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló valamennyi adatról. 6.3. Az előzetes adatközlést követően a szerződő/biztosított a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül utólagos adatközlésre köteles, és az adatközlőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó árbevételéről. Az utólag közölt tényleges adatok figyelembevételével megállapított biztosítási díj alapján a biztosító és a szerződő/biztosított – az általános biztosítási feltételekben meghatározott esetben – egymással elszámolnak. 6.4. Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb ipari termelői árindexet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző 4. hónap ipari termelői árait az előző év azonos időszakával összehasonlító index. 6.5. A biztosító az 5. pont szerint meghatározott díjalap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási időszak biztosítási díját. 6.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/biztosított biztosítási szerződésében meghatározott biztosítási díját indexálja a 6.4. pont szerint.

7. A biztosító visszakövetelési joga Az Általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értelmében a jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély

nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végzett, b) a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, c) a kárt a szolgáltatásra vonatkozó előírások kirívóan súlyos megsértésével okozta, d) a kárt a foglalkozási szabályok súlyos megsértésével okozta. e) a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott, f) a károkozó magatartás észlelése után kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályokat gondatlanul és súlyosan megsértve megszegte, és a kár, illetve annak egy része megelőzhető lett volna a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabályszerű teljesítésével. Ebben az esetben a biztosított köteles a mulasztással, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére, g) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélbenfoglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

8. Fogalom meghatározások Szolgáltatás: · a biztosított által kötött szerződés alapján, a biztosított üzletszerű tevékenysége körében, · a szükséges hatósági vagy egyéb engedélyek birtokában, ellenszolgáltatás fejében végzett olyan tevékenység, amely árubeszerzéssel és/vagy építési beruházással nem jár, és · amely tevékenységet természetes személy biztosított esetén maga a biztosított, nem természetes személy biztosított esetén a biztosított azon munkavállalója vagy tagja végzi, aki a tevékenység végzéséhez a szükséges hatósági vagy más engedéllyel, illetve végzettséggel rendelkezik. Ahhoz, hogy egy tevékenység a jelen különös biztosítási feltételek értelmében szolgáltatásnak minősüljön, a fenti felsorolás valamennyi elemének fenn kell állnia. Árubeszerzés: olyan tevékenység, amely valamely dolog tulajdonjogára vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak határozott vagy határozatlan időre történő megszerzésére irányul. Építési beruházás: az építmény, építményrész, építmény80 / 85

AHE-43130/2

b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott tartamú biztosítás esetén).

Üzletszerű tevékenység: olyan tevékenység, amelyet a biztosított jövedelem- vagy nyereségszerzés céljából, ellenszolgáltatás fejében rendszeresen végez.

Hibás teljesítés: ha a szolgáltatás a teljesítés idején nem felel meg a törvényben előírt és a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Erőművi tevékenység: villamos energia fejlesztése, beleértve a villamos energia előállítása során keletkező más energia előállítását is ( hőenergia, hulladék hő).

AHE-43130/2

együttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szerelési munkák.

81 / 85

Termékfelelősség-biztosítás Különös biztosítási feltételek

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

1. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során biztosított az a biztosítási szerződésen név szerint feltüntetett jogalany, aki a termék, gyártója, importálója vagy forgalmazója.

2. Biztosítási esemény 2.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított a) a biztosítási szerződésben meghatározott, illetve utóbb, de még a károkozás időpontját megelőzően az adatközlőn bejelentett és a biztosító által fedezetbe vont termékkel, mint hibás termékkel · halált, testi sérülést vagy egészségkárosodást, és ezáltal vagyoni vagy további nem vagyoni kárt okoz, illetve · más dologban a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kárt okoz, ha a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta, - feltéve, ha a kár bekövetkezett és annak megtérítéséért a biztosított a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (termékfelelősségi törvény) szabályai szerint felelősséggel tartozik.

b) a biztosítási szerződésben meghatározott, illetve utóbb, de még a károkozás időpontját megelőzően az adatközlőn bejelentett és a biztosító által fedezetbe vont termékkel, mint hibás termékkel · más dologban kárt okoz, függetlenül attól, hogy ez a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat tárgya, · feltéve, ha a kár megtérítésért a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik. A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor következik be, ha a fenti bekezdésben -az a) és b) esetet külön kezelvefelsorolt valamennyi feltétel együttesen fennáll. 2.2. Az Általános biztosítási feltételek 4.3. 37) pontjában megjelölt kizárás nem vonatkozik a jelen különös feltételekkel megkötött biztosításra.

3. A biztosítási szerződés hatálya, az időbeli és a területi hatály 3.1. A kár okozásának időpontja az a nap, amelyen a biztosított a hibás terméket előállította, gyártotta, importálta, illetve forgalomba hozta. 3.2. A kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amelyen a kár a károsultnál bekövetkezett, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amelyen a kárt a biztosított vagy a károsult először észlelte. 3.3. A kárbejelentés időpontja az a nap, amelyen a biztosított a kárt írásban bejelentette a biztosítónak. 3.4. A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosító a hibás termék magyarországi felhasználása során Magyarországon okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok A biztosító helytállási kötelezettsége – az Általános biztosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki: a) magában a hibás termékben okozott károkra, b) a hibás termék más termékkel való összeszerelése, egyesítése, vegyítése, feldolgozása, átalakítása során, 82 / 85

AHE-43130/2

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az Általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

5. A biztosítási díj alapja és a biztosítási díj 5.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosított termékértékesítésből származó éves bruttó árbevételének a) teljes tárgyévi – biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó – értéke (határozatlan tartamú biztosítás esetén), vagy b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott tartamú biztosítás esetén).

5.2. A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló – az általános biztosítási feltételekben meghatározottakon kívüli – egyéb tényezők: · a biztosítani kívánt termék; · a biztosított üzleti forgalma a szerződéskötést megelőző egy évben; · a biztosítási fedezetbe vont termékre vonatkozó termékfelelősségi és termékbiztonsági szabályok.

6. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai 6.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg a szerződő/biztosított a felek eltérő rendelkezése hiányában éves adatközlésre köteles. 6.2. A szerződő/biztosított a következő biztosítási időszakra vonatkozó díjának megállapításához – az általános biztosítási feltételek szerint a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig – előzetes adatközlésre köteles, és az adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló valamennyi adatról. 6.3. Az előzetes adatközlést követően a szerződő/biztosított a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül utólagos adatközlésre köteles, és az adatközlőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó árbevételéről. Az utólag közölt tényleges adatok figyelembevételével megállapított biztosítási díj alapján a biztosító és a szerződő/biztosított – az általános biztosítási feltételekben meghatározott esetben – egymással elszámolnak. 6.4. Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb ipari termelői árindexet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző 4. hónap ipari termelői árait az előző év azonos időszakával összehasonlító index. 6.5. A biztosító a 6.4. pont szerint meghatározott díjalap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási időszak biztosítási díját. 6.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/biztosított biztosítási szerződésében meghatározott biztosítási díját indexálja a 6.4. pont szerint.

83 / 85

AHE-43130/2

továbbá ezen folyamatok következtében magában az új termékben és tartozékaiban okozott károkra, c) a károsultnak a hibás termék kijavításával, kicserélésével, illetve hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatos költségeire, d) a károsultnak a hibás termék visszahívásával, illetve megsemmisítésével kapcsolatos költségeire és a termék hibás volta miatti csökkent piaci értékéből származó kárára. e) a villamos energia mint hibás termék által okozott károkra, f) a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények és orvosi műszerek által okozott károkra, g) a fogamzásgátló szerek és vérkészítmények által okozott károkra, h) oltóanyagok , állatorvosi termékek és állati táplálékok által okozott károkra, i) a vegyszerek és gázok által okozott károkra, j) az USA-ba exportált játékok, felvonók (ideértve a drótkötélpályásakat is) és ezek alkatrészei, továbbá a gépjárműalkatrészek által okozott károkra, k) az 2.1 pontban megjelölt biztosítási esemény vonatkozásában olyan gépek, berendezések, mint hibás termékek által okozott károkra, amelyek más termék előállítására szolgálnak, l) a termék használati útmutatójában, kezelési útmutatójában vagy egyéb tájékoztatójában, megfelelőségi tanúsítványában, termékleírásában, címkéjén, csomagolásán foglaltaktól eltérő használat következtében bekövetkezett károkra, m) a termék használati útmutatójának, kezelési útmutatójának vagy egyéb tájékoztatójának, megfelelőségi tanúsítványának, termékleírásának, címkéjének, csomagolásának hiányosságai és hibái miatt bekövetkezett károkra, n) a terméknek a jogszabály által előírt használati útmutató, kezelési útmutató vagy egyéb tájékoztató, megfelelőségi tanúsítvány, termékleírás, címke vagy csomagolás nélküli árusítása miatt bekövetkezett károkra. o) A biztosított által a megrendelőjétől megmunkálásra átvett termék egyesítése, vegyítése, feldolgozása, átalakítása során a Biztosított hibás munkavégzése miatt keletkező új és hibás termék által okozott károkra (bérmunkával okozott károk).

7.1. Az Általános biztosítási feltételek 6.2.2. pontjában foglaltakon túlmenően a jelen különös biztosítási feltételek szempontjából lényeges körülmény a termék előállításához, gyártásához, forgalmazásához, importálásához szükséges engedélyek, jóváhagyások felfüggesztése, továbbá megszűnése. 7.2. A határidő számítása szempontjából a bejelentési határidő első napja az engedélyek, jóváhagyások felfüggesztése, illetve megszűnése esetén az erről szóló határozat kézbesítését követő nap.

8. A biztosítási esemény bejelentésének különös szabályai A kárbejelentésnek az Általános biztosítási feltételek 9. pontjában írtakon túlmenően tartalmaznia kell: · a hibás termék megnevezését; · azt, hogy a biztosított a termék előállítójaként, gyártójaként, forgalmazójaként vagy importálójaként köteles-e a helytállásra.

9. A biztosító visszakövetelési joga Az Általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értelmében jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított – a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végzett, b) a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek hiányában, továbbá biztonsági felszereltség nélkül végezte a tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett, c) a kárt a termék előállítására, gyártására, forgalmazására, importálására vonatkozó előírások kirívóan súlyos megsértésével okozta, d) a kárt a foglalkozási szabályok súlyos megsértésével okozta, e) a károkozó magatartás észlelését követően kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével megszegte, és a kár, illetve annak egy része a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabályszerű teljesítésével megelőzhető lett volna. Ebben az esetben a mulasztással, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére köteles a biztosított,

f) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére írásban figyelmeztette, és a figyelmeztetésben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

10. Fogalom meghatározások A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában: Termék: minden ingó dolog, valamint a villamos energia. Hibás termék: egy termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában az adott terméktől elvárható, különös tekintettel a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására. A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba. Dolog: fizikai léttel bíró, tulajdonba vehető tárgy (ingó minden, ami nem ingatlan). Gyártó: a termék előállítója, valamint az, aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel. Importáló: a külkereskedő, illetve külkereskedelmi bizományi szerződés esetén a megbízó. Egyesítés, illetve vegyítés: egyesítésről vagy vegyülésről van szó, ha több tulajdonos dolgai valamilyen módon egyesülnek vagy vegyülnek úgy, hogy azokat csak (a) aránytalan károsodással, vagy (b) aránytalan költekezéssel, vagy (c) egyáltalán nem lehet szétválasztani. Feldolgozás, illetve átalakítás: feldolgozásról vagy átalakításról van szó, ha valaki másnak a dolgából saját munkájával másfajta dolgot állít elő. Sorozatkár: a) ugyanazon termék azonos hibával okozott kárainak összessége, amelyért egy biztosított köteles helytállni, vagy b) olyan károk, amelyek azonos gyártási hibára vezethetők vissza, és amelyekért egy biztosított köteles helytállni.

84 / 85

AHE-43130/2

7. A szerződő fél, illetve a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

Záradékok J 03. számú záradék

V 505. számú záradék

a hűségkedvezmény nyújtásáról (Allianz Vállalkozás /Gazdálkodás Védelem)

a kármentességi engedmény nyújtásáról (Allianz Vállalkozás/Gazdálkodás Védelem – vagyonbiztosítások)

2. A harmadik biztosítási időszak lejárta után a szerződőt ismételten megilleti a hűségkedvezmény a következő három biztosítási időszakra, ha a díj megállapítása előtt nem közli a biztosítóval, hogy a biztosítási szerződést nem kívánja fenntartani a következő három biztosítási időszakban.

1. A jelen záradék alapján a biztosító a biztosított kármentessége esetére a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) vagyonbiztosításonként meghatározott mértékű kármentességi engedményt nyújtja az Allianz Vállalkozás/Gazdálkodás Védelem biztosítás éves díjából. 2. Ha a biztosítási időszak alatt, melyre a kármentességi engedmény vonatkozik, az Allianz Vállalkozás/ Gazdálkodás Védelem biztosítási szerződésben (ajánlaton/ adatközlőn) meghatározott biztosítások és záradékok kockázatviselési körébe tartozó káresemény következik be, az előre megadott kármentességi engedmény összege visszajár a biztosítónak, melyet a következő biztosítási időszakra vonatkozó díjhoz hozzászámít. Amennyiben a biztosítás a következő biztosítási időszakra nem hatályos, a Szerződő az előre megadott kármentességi engedmény összegét a lejáratot követő 30 napon belül visszafizetni köteles. 3. A kármentesség vizsgálata szempontjából a káresemény bekövetkezésének időpontja az irányadó. A szerződőnek nyújtott kármentességi engedményt a biztosító akkor is jogosult a következő biztosítási időszakra vonatkozó díjhoz hozzá számítani, ha a kárt utólag, annak a biztosítási időszaknak a lejártát követően jelentették be, amelyre az engedmény vonatkozott.

Allianz Hungária Zrt.

AHE-43130/2

1. A jelen záradék alapján a biztosító az Allianz Vállalkozás/Gazdálkodás Védelem biztosítás éves díjából a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) meghatározott mértékű hűségkedvezményt nyújt, ha a szerződő vállalja, hogy a biztosítási szerződést három éven (biztosítási időszakon) át fenntartja. Ha a szerződés a hároméves időtartamon belül díj nemfizetés vagy a szerződő felmondása miatt megszűnik, a szerződő köteles a biztosító által nyújtott díjkedvezményt megfizetni.

85 / 85