EURÓPAI PARLAMENT
2014 - 2019
Plenárisülés-dokumentum
15.1.2015
B8-0000/2014
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B8-0000/2014. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján az alkoholstratégiáról (2014/0000(RSP)) Alberto Cirio a PPE képviselőcsoport nevében Glenis Willmott az S&D képviselőcsoport nevében Marcus Pretzell az ECR képviselőcsoport nevében José Inácio Faria az ALDE képviselőcsoport nevében Younous Omarjee
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében Piernicola Pedicini
az EFDD képviselőcsoport nevében RE\1045804HU.doc
HU
PE544.368v02-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
PE544.368v02-00
HU
2/8
RE\1045804HU.doc
B8-0000/2014 Az Európai Parlament állásfoglalása az alkoholstratégiáról (2014/0000(RSP)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az uniós alkoholstratégia kapcsán a Bizottsághoz intézett kérdésre (O000000/2014 – B7-0000/2014),
–
tekintettel a Lisszaboni Szerződés 168. cikkére,
–
tekintettel az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014– 2020) létrehozásáról, valamint az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (Egészségügyi program),
–
tekintettel 2010. május 6-i állásfoglalásaira az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséről az EU-ban,
–
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikkére, amely kimondja, hogy az Unió csak kiegészíti a tagállamok közegészségügyi téren végzet tevékenységeit,
–
tekintettel a Táplálkozás, Testmozgás és Egészség Európai Uniós Platform 2011. évi éves jelentésére1,
–
tekintettel a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégiára vonatkozó 2007. szeptember 5-i állásfoglalására,
–
tekintettel a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács 2011. december 1-jén és 2-án tartott, az EU-n belüli egészségügyi szakadéknak az egészséges életmód népszerűsítését célzó összehangolt fellépéssel való felszámolásáról szóló ülésének a következtetéseire,
–
tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére és 115. cikkére,
A.
mivel Európában a túlzott alkoholfogyasztás a betegségek második leggyakoribb, életmóddal összefüggő oka, és mivel az alkoholfüggőség kockázati tényező több mint 60 krónikus betegség (többek között az alkoholos eredetű májbetegség, az alkoholos eredetű krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, csaknem az összes egyéb emésztőrendszeri megbetegedés, a rák, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a magzati alkoholspektrum-zavarok és az olyan neuropszichiátriai rendellenességek, mint az alkoholfüggőség) esetében;
B.
mivel oksági kapcsolat van a túlzott alkoholfogyasztás és számos mentális és viselkedési rendellenesség, valamint egyéb, nem fertőző betegségek és sérülések között;
1
2011. július 28.
RE\1045804HU.doc
3/8
PE544.368v02-00
HU
C.
mivel a túlzott alkoholfogyasztáshoz közvetetten és közvetlenül köthető társadalmi költségeket 2010-ben Európában 155,8 milliárd euróra becsülték, ami nagyrészt (82,9 milliárd euró) az egészségügyi rendszeren kívülről származik;
D.
mivel a túlzott alkoholfogyasztás világszerte évente 3,3 millió halálesetet okoz, ami az összes haláleset 5,9%-a; mivel a 20–39 éves korcsoportban az összes haláleset mintegy 25%-a tudható be az alkoholnak;
E.
mivel körülbelül 5–9 millió gyermek él olyan családokban, amelyeket hátrányosan befolyásol az alkohol;
F.
míg az alkohollal kapcsolatos ártalmak hatékony szakpolitikák révén való kezelése jelentős megtakarításokat eredményez majd az egészségügyben az alkoholfüggőség előfordulásának csökkenése következtében olyan, krónikus betegségek és egyéb, közvetlenül és közvetetten az alkohollal kapcsolatos ártalmak vonatkozásában, mint, többek közt, a halandósági ráta és a családon belüli erőszak, valamint az alkohollal kapcsolatos költségek csökkenése eredményeként; mivel az alkohollal kapcsolatos ártalmak csökkentését célzó szakpolitikának nem csupán az egészségügyi ágazatra kell kiterjednie, hanem valamennyi szakpolitikában érvényesíteni kell az egészségügy szempontjait;
G.
mivel hangsúlyozni kell, hogy egyes csoportok – így például a fiatalok – sérülékenyebbek az alkohollal kapcsolatos ártalmakkal szemben;
H.
mivel egy személy alkohollal szembeni kiszolgáltatottsága számos tényezőhöz kapcsolható, így a társadalmi-gazdasági szinthez, a kultúrához és az alkohol elérhetőségéhez, valamint az e területre vonatkozó szakpolitikák végrehajtásának és érvényesítésének mértékéhez és szintjéhez; mivel az egy társadalmon belüli sérülékenységek között ugyanolyan különbségek lehetnek, mint a különböző társadalmak sérülékenységei között;
I.
mivel a túlzott alkoholfogyasztás káros következményekkel jár, ugyanakkor az egyes tagállamokban az alkoholfogyasztással kapcsolatban különböző kulturális szokások léteznek, melyek nem ütköznek szükségképpen az egészséges életmóddal;
J.
mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv végrehajtása alapvető fontosságú a gyermekek és kiskorúak fizikai, mentális és erkölcsi fejlődésének hatékony védelméhez; mivel az alkoholfogyasztás korai életkorban való megkezdése és a felnőttkori, alkohollal kapcsolatos problémák valószínűsége között összefüggés áll fenn;
K.
mivel a WHO hangsúlyozza a további ismeretek megszerzését és további fellépések szükségességét az olyan témák vonatkozásában, mint az alkohol és a születendő gyermek, illetve az alkohol és idősek közti összefüggés, a szociálisan hátrányos helyzetű személyek tekintetében kifejtett hatások, valamint az alkohollal kapcsolatos társadalmi kirekesztés;
L.
mivel az alkoholfogyasztási szokások tagállamonként eltérőek, valamint a különféle alkoholos termékek fogyasztása az alkoholfogyasztáshoz való eltérő hozzáállást tükröz;
PE544.368v02-00
HU
4/8
RE\1045804HU.doc
M.
mivel csaknem minden negyedik forgalmi baleset az ittas vezetéshez köthető, és az Unióban évente legalább tízezren vesztik életüket alkohollal összefüggésbe hozható közúti eseményekben; mivel az ittas vezetés továbbra is a közúti halálesetek második legfőbb kiváltó oka az Unióban;
N.
mivel az uniós polgárok közül sokan, különösen a fiatalok, elégtelen információval rendelkeznek a túlzott alkoholfogyasztás és alkoholfüggés egészségügyi veszélyeivel kapcsolatban, míg az egészséges életmódnak egy szélesebb körű és alaposabb oktatási terv részét kellene képeznie; mivel a káros alkoholfogyasztási szokásokkal rendelkező személyek azonosítása és a számukra biztosított tanácsadás hatékonynak bizonyult;
O.
mivel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2011. október 25-i, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelete nem tért ki az alkoholtartalmú italokra;
P.
mivel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2011. október 25-i, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelete értelmében a Bizottságnak 2014 decemberéig jelentésben kellett értékelnie, hogy a jövőben alkalmazzák-e az alkoholtartalmú italokra nézve az alkoholtartalmú italok összetevőinek és tápértékének feltüntetésére vonatkozó követelményt;
Q.
mivel az Unió alkoholstratégiája sikerrel támogatta a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos ártalmak csökkentésében, és különösen a legjobb gyakorlatok tagállamok közti cseréjében, olyan területeken, mint a fiatalok védelme, az alkohollal kapcsolatos közúti balesetek arányának csökkentése, valamint az alkoholfogyasztással kapcsolatos figyelemfelkeltő oktatás, illetve egy közös, uniós szintű adatbázis és nyomon követés létrehozásában, valamint a Bizottság általi fokozott koordináció kihasználásában;
R.
mivel az érdekelt felek széles körének az Európai Alkohol- és Egészségügyi Fórumon belüli és kívüli közreműködése elősegítette az alkohollal kapcsolatos károk Unió-szerte megvalósuló helyi szintű csökkentésére irányuló, kézzelfogható és mérhető intézkedések kidolgozását;
S.
mivel az egészség területére vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014– 2020) szorgalmazza a legfontosabb kockázati tényezőkre, köztük a túlzott alkoholfogyasztásra összpontosító költséghatékony megelőző intézkedések bevált gyakorlatainak alkalmazását;
1.
úgy véli, hogy 2013. október 22-én a nemzeti alkoholpolitikával és intézkedésekkel foglalkozó bizottság (CNAPA) ülése során a Bizottság bejelentette azon szándékát, hogy 2014 májusa és szeptembere között elindítsa az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésére irányuló uniós cselekvési tervet;
2.
hangsúlyozza, hogy míg az alkohol által okozott egészségügyi, biztonsági és társadalmigazdasági problémák számaránya csökkenthető, ehhez az alkoholfogyasztás mértékével, az alkoholfogyasztási szokásokkal és kontextusaival, valamint az egészség szélesebb értelemben vett társadalmi meghatározó tényezőivel kapcsolatos intézkedések szükségesek;
RE\1045804HU.doc
5/8
PE544.368v02-00
HU
3.
felhívja a Bizottságot, hogy ismertesse az európai cselekvési tervet és késedelem nélkül kezdje meg az új alkoholstratégia (2016–2022) kidolgozását, hogy tényleges és hatékony támogatást nyújtson a nemzeti kormányoknak, valamint átfogó és aktualizált politikai keretet biztosítson az alkohollal kapcsolatos ártalmak elleni küzdelemhez, hogy támogassa a nyomon követést és az adatgyűjtést, ösztönözze a megelőzést, az egészségfejlesztést és oktatást, a korai diagnózist, a kezeléshez való jobb hozzáférést, az érintettek és családjuk folyamatos támogatását, ideértve a tanácsadó programokat, hogy csökkentse az ittas vezetés által okozott balesetek arányát, valamint hogy tegyen jobban különbséget az alkoholfogyasztási szokások, az alkoholtartalmú termékek, az alkoholfogyasztással kapcsolatos viselkedési formák és irányultságok között;
4.
sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul, legkésőbb 2014 decemberéig ismertesse az 1169/2011/EU rendeletben említett jelentést, amely azt értékeli, hogy a jövőben alkalmazzák-e az alkoholtartalmú italokra nézve az összetevők és tápérték feltüntetésére vonatkozó követelményt;
5.
felhívja a Bizottságot, hogy a cselekvési terv sérelme nélkül haladéktalanul kezdje el a 2016–2022 közötti időszakra szóló új uniós alkoholstratégiával kapcsolatos munkát annak érdekében, hogy korszerű és tagolt szakpolitikai keretet biztosítson, amely a leghatékonyabban támogatja a nemzeti kormányokat az alkohollal kapcsolatos károk kérdésének hosszabb időszakon át történő kezelésében;
6.
hangsúlyozza, hogy az önszabályozási kezdeményezések és a magatartási kódexek hatékonyabban megvédhetik a kiskorúakat a veszélyes alkoholfogyasztás káros hatásaitól, ha azok a kiskorúak hatékony védelméhez szükséges, jogilag kötelező érvényű előírásokkal is párosulnak;
7.
felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a lakosság – különösen a kiskorúak és várandós nők – az alkohol káros hatásaira, a felelős alkoholfogyasztás kulturális aspektusaira, valamint a mérsékelt alkoholfogyasztás egészségügyi hatásaira vonatkozó oktatására irányuló erőfeszítéseiket, és adott esetben alkossanak ennek megfelelő jogszabályokat;
8.
felhívja a Bizottságot, hogy értékelje, és ha szükséges, fokozza az az Európai Alkoholés Egészségügyi Fórum szerepét és működését, annak biztosítása érdekében, hogy annak tagsága ténylegesen, kiegyensúlyozott módon képviseljen minden, az alkoholhoz fűződő kérdésekben érintett érdekelt felet – a nem kormányzati szervezeteket is ideértve –, valamint hogy ösztönözze és támogassa a Fórumon belüli részvételüket és arra irányuló elkötelezettségüket, hogy kézzelfogható és hatékony intézkedéseket dolgozzanak ki az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésére;
9.
felhívja a Bizottságot, hogy amint lehetséges, ismertesse az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésére irányuló uniós cselekvési tervet, és annak kidolgozása folyamán biztosítsa az inkluzív jelleget és az átláthatóságot;
10.
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Bizottság, a Tanács és az uniós tagállamok politikai szempontból kötelezzék el magukat erőteljesen az alkoholhoz köthető károk megelőzésért tett erőfeszítések növelése mellett, valamint amellett, hogy megfelelő, bizonyítékokon alapuló politikát dolgozzanak ki, amely tükrözi az alkohollal kapcsolatos károk súlyos és sokrétű egészségügyi és társadalmi-gazdasági hatásait,
PE544.368v02-00
HU
6/8
RE\1045804HU.doc
valamint az egyéb kockázati tényezőkkel való összefonódását; 11.
emlékeztet a mérhető, korlátozott idejű politikai célkitűzések és a megfelelő többéves mechanizmusok fontosságára, amelyek segítségével figyelemmel lehet kísérni az előrelépést, a cselekvési tervnek a tagállamokban való hatékony végrehajtása biztosítása céljából; szükségesnek tartja a jogszabályok alkoholra vonatkozó rendelkezései végrehajtásának nyomon követését;
12.
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy aktívan támogassák az indikátorok javítását, az adatgyűjtést, az adatok összehasonlíthatóságát és egy időben történő elemzés elvégzését az alkoholfogyasztással és a túlzott alkoholfogyasztás miatti terhekkel kapcsolatban, valamint az alkohollal kapcsolatos károk közvetlen és közvetett társadalmi költségét illetően, valamint hogy ösztönözzék a vonatkozó adatok tényleges felhasználását az uniós és nemzeti alkoholpolitikákba, egy közös tudásalap alapján;
13.
felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják felül és erősítsék meg azon intézkedések végrehajtását, amelyek arra irányulnak, hogy korlátozzák az alkoholnak az alkoholvásárláshoz szükséges, törvény által előírt minimuméletkor alatti személyek számára történő értékesítését, másrészt szabályozzák megfelelő módon az alkoholnak az interneten való, határokon átnyúló értékesítését, valamint szervezzenek tájékoztató kampányokat különösen a mértéktelen alkoholfogyasztásra hajlamosabb kiskorúak számára annak veszélyeiről, valamint csökkentsék az ittas vezetéssel összefüggő közlekedési balesetek számát;
14.
sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ruházzanak be az oktatásba, hogy hangsúlyozzák az alkoholfogyasztási szokások közötti különbségeket és e szokásoknak az egészségre és a társadalomra gyakorolt hatását;
15.
felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják felül és erősítsék meg azon intézkedések végrehajtását, amelyek arra irányulnak, hogy korlátozzák az alkoholnak az alkoholvásárláshoz szükséges, törvény által előírt minimuméletkor alatti személyek számára történő értékesítését, nevezetesen az alkohol árusításának az iskolák körzetében való korlátozása révén, valamint hogy szabályozzák megfelelő módon az alkoholnak az interneten való, határokon átnyúló értékesítését, valamint szervezzenek tájékoztató kampányokat különösen a mértéktelen alkoholfogyasztásra hajlamosabb kiskorúak számára annak veszélyeiről, valamint csökkentsék az ittas vezetéssel összefüggő közlekedési balesetek számát;
16.
felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, valamint az összes érintett érdekelt felet, hogy vizsgálják felül és erősítsék meg az állapotos nők alkoholfogyasztásával és az alkohol születendő gyermekre gyakorolt hatásaival foglalkozó figyelemfelkeltő kampányokat;
17.
felhívja a Bizottságot, hogy stratégiája részeként továbbra is biztosítson pénzügyi támogatást azon projektek számára, amelyek az alkohollal kapcsolatos károkkal és az alkohollal való visszaélés mögöttes okainak megértésével foglalkoznak az új Egészségügyi program és a „Horizont 2020” program keretében;
18.
felhívja a tagállamokat, hogy az alkohollal való visszaélés megakadályozását és a legjobb gyakorlatok terjesztését célzó stratégiák részeként már a kiskorúakat is szólítsák
RE\1045804HU.doc
7/8
PE544.368v02-00
HU
meg célzott figyelemfelkeltő és oktatási intézkedések révén; 19.
felszólítja a tagállamokat, hogy használják fel a WHO alkoholstratégiáját, valamint javítsák a káros alkoholfogyasztás korai felismerését az alapellátásban az ellenőrzések támogatásával és azáltal, hogy az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó betegségek és az ahhoz köthető krónikus betegségek kezelése során megfelelő támogató szolgáltatásokat biztosítanak;
20.
felszólítja a tagállamokat, hogy folytassák, fokozzák és/vagy fejlesszék az egészséges életmódot népszerűsítő politikákat és fellépéseket;
21.
hangsúlyozza, hogy a nemzeti szabályozásoknak hozzá kell járulniuk a túlzott alkoholfogyasztás káros hatásait illető tudatosság fokozásához, a kezelés hozzáférhetőbbé és megfizethetőbbé tételéhez a túlzott alkoholfogyasztásból eredő rendellenességekben szenvedők számára, valamint szűrőprogramok bevezetéséhez és rövid beavatkozásokhoz a káros vagy veszélyes alkoholfogyasztás eseteinél;
22.
felszólítja a tagállamokat és valamennyi érintett érdekelt felet, hogy folytassák, fokozzák és/vagy fejlesszék az egészséges életmódot népszerűsítő politikákat és fellépéseket, beleértve a sport- és szabadidős tevékenységeket is, ugyanakkor elismeri, hogy az alkoholtartalmú italok mértékkel való fogyasztása számos tagállamban a kulturális élet jelentős összetevője, és azt nem szükséges szembeállítani az egészséges életmóddal;
23.
felhívja a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az egységnyi alkohol szerinti árminimum bevezetését, feltéve, hogy ezeket az intézkedéseket a szubszidiaritási elv alapján és azt figyelembe véve hozzák meg; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak elismerésére, hogy az ilyen intézkedések az egészségvédelem szempontjából arányosak és hatékonyak, valamint hogy azok nem tekinthetők rejtett kereskedelmi akadálynak;
24.
felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a fogyasztók tájékoztatásához és a megfelelő alkoholfogyasztási szokásokhoz kapcsolódó aktuális jogszabályaikat és kezdeményezéseiket annak érdekében, hogy felvilágosítást adjanak a túlzott mértékű alkoholfogyasztás következményeiről, illetve felhívják a figyelmet arra, valamint hogy csökkentsék az alkohollal kapcsolatos károkat;
25.
felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a meglévő európai jogszabályokat azzal kapcsolatban, hogy szükség van a fogyasztók alkohollal kapcsolatos tájékoztatásának javítására, biztosítva, hogy a fogyasztók tudatában legyenek az alkoholtartalomnak és az energiaértéknek, de ez nem akadályozhatja az egységes piac működését;
26.
felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő stratégiákat az alkoholhamisítás, valamint az alkohollal való illegális vagy a feketepiacon történő kereskedelem problémájának kezelésére;
27.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.
PE544.368v02-00
HU
8/8
RE\1045804HU.doc
