ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEME UNIVERSITY OF APPLIED SCIENCES. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA 3 rd FORUM OF APPLIED SCIENCES

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEME UNIVERSITY OF APPLIED SCIENCES

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA 3rd FORUM OF APPLIED SCIENCES 2016. MÁRCIUS 10-11. 10-11 MARCH 2016

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016

A KONFERENCIA PROGRAMJA 2016. március 10 (csütörtök) PLENÁRIS ÜLÉS SZEKCIÓK: IDEGEN NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ/ NYELVÉSZET ÉS NYELVPOLITIKA ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A XXI. SZÁZADBAN FODOR LÁSZLÓ EMLÉKSZEKCIÓ GAZDASÁGINFORMATIKA/ KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS/ A BGE KKK SZAKKOLLÉGIUMI KUTATÓCSOPORTJA KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA MENEDZSMENT TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS/ A TURIZMUS TERMÉK ÉS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEI

BUDAPEST BUSINESS SCHOOL BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM


A KONFERENCIA PROGRAMJA 2016. március 11. (péntek) (DÉLELŐTT)

(DÉLUTÁN)

IDEGEN NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ/ ALTERNATÍV MÓDSZERTAN A SZAKNYELVOKTATÁSBAN

PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL

GAZDASÁGINFORMATIKA/ LOST IN SERVICE

GAZDASÁGINFORMATIKA NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS/ LOGISZTIKA

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS/ KELET-ÁZSIA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL INDONÉZIA ÉS TAJVAN GAZDASÁGI JELENTŐSÉGÉRE

A „MAGYARORSZÁG A NEMZETKÖZI HÁLÓZATOKBAN (1990-2015) – ALAPOK EGY AKTUÁLIS KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁHOZ” TÉMA TANSZÉKI KUTATÓCSOPORTJA

MENEDZSMENT/ FELELŐS OKTATÁS - WORKSHOP

TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS/ VENGÉDLÁTÁS (FOLYTATÁS)

SOKSZÍNŰ MÓDSZERTAN

MINDENNAPI TUDOMÁNYOK / BGE KVIK SZAKKOLLÉGIUMI KUTATÓMŰHELY

PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY/ KÖZGAZDASÁGTAN – GAZDASÁGPOLITIKA, GAZDASÁGI FEJLŐDÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY – TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ, GENDER TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS/ AZ EGÉSZSÉG ÉS MINŐSÉG KÉRDÉSEI A VENDÉGLÁTÁSBAN ÉS TURIZMUSBAN, ÉLMÉNYGASZTRONÓMIA DIÁKJAINK MONDTÁK… KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSRÓL A BGE-N



PLENÁRIS ÜLÉS HELYSZÍN: BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. II. ELŐADÓ

IDŐPONT: 2016. MÁRCIUS 10. (CSÜTÖRTÖK) 14.00-15.00

MEGNYITÓ DR. HABIL. SOLT KATALIN A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM TUDOMÁNYOS REKTORHELYETTESE

NAGY UGRÁS ELŐTT A KÍNAI JEGYBANK DR. BIHARI PÉTER A BUDAPEST GAZDASÁGI EGYETEM TUDOMÁNYOS MUNKATÁRSA

A NAGY GAZDASÁGI SEBESSÉGVÁLTÁS KÍNÁBAN DR. MATURA TAMÁS AZ ESSCA SCHOOL OF MANAGEMENT ANGERS-PARIS-BUDAPEST-SHANGHAI ADJUNKTUSA

MODERÁTOR: DR. HALM TAMÁS



2016. MÁRCIUS 10. 13.00-14.00 REGISZTRÁCIÓ

14.00-15.00 PLENÁRIS ÜLÉS

15.00-16.00 SZENDVICSEBÉD

16.00 SZEKCIÓÜLÉSEK


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 IDEGEN NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

NYELVÉSZET ÉS NYELVPOLITIKA SZEKCIÓFELELŐS: KOVÁTSNÉ DR. LOCH ÁGNES

16.00-16.20

HELYSZÍN: A301. TEREM

BABOS KRISZTINA AZ EGYSÉGES PORTUGÁL HELYESÍRÁS BEVEZETÉSÉNEK NYELVPOLITIKAI MEGKÖZELÍTÉSE

16.20-16.40

DR. BALOGH KATALIN A FRANCIA CÉG ÉS MÁRKANEVEK SZEREPE A NYELVTUDÁSBAN AZ ALAPSZINTTŐL A SZAKFORDÍTÁSIG

16.40-17.00

DR. BÉRCES EDIT QUALITATIVE AND QUANTITATIVE ANALYSIS OF FINANC SPECIFIC TERMS OF HUNGARIAN TEXTBOOK GLOSSARIES

17.00-17.20

DR. MÉSZÁROS ÁGNES A GAZDÁLKODÁSI KAR KÉPZÉSEIT ÉS EGYÉB SAJÁTOSSÁGAIT LEÍRÓ KÉTNYELVŰ (MAGYAR-ANGOL) TERMINOLÓGIA KUTATÁSÁT

17.20-17.40

DR. KALAFATICS ZSUZSANNA AZ OROSZORSZÁGI NYELVPOLITIKA ÉS NYELVTERVEZŐ TEVÉKENYSÉG NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE

17.40-18.00

SZÜNET

18.00-18.20

DR. FODOR ALEXANDRA KORPUSZOK JELENLÉTE A NYELVOKTATÁSBAN

18.20-18.40

DR. PÁL ÁGNES AZ ICCAGE PROJEKT KÖZÖS KÉPZÉSI RENDEZVÉNYÉNEK (LEÓN, 2016. FEBRUÁR 14–19.) TANULÁSI EREDMÉNYEI

18.40-19.00

SZIGETVÁRY NÓRA PREPOZÍCIÓKKAL FOGLALKOZÓ FRANCIA SZAKIRODALMI TENDENCIÁK ÉS IGAZOLÁSUK MAGYAR FORDÍTÁSI KORPUSZOKBAN

19.00-19.20

DR. VÁRKONYI ANDREA TUDNAK A HALLGATÓK NEM HIÁNYOZNI



O NOVO ACORDO ORTOGRÁFICO AZ EGYSÉGES PORTUGÁL HELYESÍRÁS BEVEZETÉSÉNEK NYELVPOLITIKAI MEGKÖZELÍTÉSE BABOS KRISZTINA adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected] A portugál nyelvre az új Helyesírási Egyezmény létrejöttéig kétféle helyesírási szabályzat vonatkozott. A korábbi kétféle ortográfia létrejötte még a Portugál Köztársaság kikiáltásához köthető: 1911-ben Portugáliában létrehoztak egy egyszerűsített szabályzatot, amit Brazíliában nem vettek át, ettől az időponttól kezdve létezett a kétféle helyesírási mód. Az ezt követő évtizedekben több kísérlet történt az egységesítésre. 1990. december 16-án született meg a nyelvi együttműködés legfőbb eredménye, a négy részből álló új egyezmény, amit akkoriban a Portugál Nyelvű Országok Közösségének hét alapító tagállama és megfigyelő státuszban levő tagja, Galícia írt alá. A tagországok már ratifikálták, és folyamatban van alkalmazásának országonként állandóan változó és nem egységes ütemtervének megvalósítása. Egy helyesírási szabályzat elfogadtatása hosszú folyamat, a Közösség politikusai meglehetősen liberálisak a bevezetés körülményeivel és határidejével kapcsolatban. Portugáliában 2015. május 13., Brazíliában 2016. január 01. napján lépett teljes körűen életbe a szabályzat. Az Egyezmény két helyesírási szabályzatot egységesít: a Portugáliában és a Brazíliában használatosakat. Az új – a Közösség minden tagországára vonatkozó – egyezménynek meglehetősen nagy a visszhangja. Egy új helyesírás bevezetése a nyelvet érintő intézkedés. Az ilyen típusú, a nyelv(ek)et érintő intézkedések befolyásolják és alakítják egy-egy ország nyelvi helyzetét. A nyelvi helyzet alakulásában jelentős szerepe van még a nyelvek együttélését formáló körülményeknek. A nyelv(ek)et és a nyelvek együttélését befolyásoló intézkedések összességét a nyelvpolitika tárgyaként értelmezem. Egy ilyen horderejű, a nyelvi egységesítést célzó nyelvpolitikai döntés esetében azonban nem tekinthetünk el attól a ténytől sem, hogy a világ hatodik leggyakrabban használt nyelvének, a portugál nyelv hivatalos státuszának körülményei a különböző földrajzi régiókban jelentősen eltérőek.



A FRANCIA CÉG-ÉS MÁRKANEVEK SZEREPE A NYELVTUDÁSBAN AZ ALAPSZINTTŐL A SZAKFORDÍTÁSIG BALOGH KATALIN egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Előadásom a nyelvtanár szemszögéből foglalkozik a beszélő kompetenciáiba beépülő cég- és márkanevekkel a marketing, a lexikológia (névtan) és a fordítástudomány elméleti hátterével. Vizsgálódásom fókuszában egyrészt a francia nyelvben már lexikalizálódott, köznevesült cégnevek (pl. bic, caddie) állnak; ezen a területen felmerül az antonomázia szerepének a tisztázása is. Másrészt foglalkozik a munka a még erős tulajdonnévi jelleggel bíró, a francia kultúrába beépült cég/márkanevekkel, amelyeket viszont egy kulturális szótárnak kellene tartalmaznia, mivel a francia országimázs részét képező hagyományos és mai márkák a kulturális kompetencia részei. A cégnevek felvethetnek nyelvhasználati (nyelvhelyességi) problémát, referenciális tudásra vonatkozó kérdést, sőt bizonyos típusú szövegben akár fordítási problémát (reáliák). Az előadás először áttekint néhány a nevek átalakulásával járó most zajló folyamatot (személytelenedés, eltolódás nemzetközi hangzás felé), majd kimutatja a cég/márkanevek időbeliségét. Az adott kultúra kollektív emlékezetébe beépül a cégek és márkák története, szlogenjeikkel és logóikkal együtt. Az elemzésből levont tanulságokat mind az üzleti nyelv oktatásának, mind a fordítástanítás (nyelvi és kulturális ekvivalencia, szakterminológia) területén hasznosítani lehet. Célom végső soron az, hogy összeállítsak egy példatárat/feladatbankot, amely a szakfordítók képzésében a terminológia-oktatásban hasznosítható.



QUALITATIVE AND QUANTITATIVE ANALYSIS OF FINANCE SPECIFIC TERMS IN HUNGARIAN TEXTBOOK GLOSSARIES BÉRCES EDIT associate professor Budapest Business School Zalaegerszeg College of Business Administration [email protected] This paper gives an account of the current state of the ongoing effort to compile a terminology data base for academic purposes. The Terminology Research Group of the Zalaegerszeg College of Business Administration has been working on compiling an all-inconclusive terminology data base of the terms used on campus: professional, scientific and campus-related ones alike. Considering the profile of the school, according to which finance is a core subject for the students, the glossary entries of three financial textbooks were analyzed via both quantitative and qualitative methods. The examined corpus includes the following Hungarian textbooks: Introduction to Corporate Finance (Vállalkozások pénzügyi alapjai 2009) by Illés Ivánné, Practical Banking, A Textbook of Business Administration (Praktikus bankszakmai ismeretek, Üzleti szakügyintézés tankönyve 2011) by Gál Erzsébet, and Banking (Banktan 2007) by Sági Judit. The findings include Hungarian terms that have one-on-one English equivalents like befektetési alap = investment fund, bruttó elszámolási rendszer = gross settlement system, egyszintű bankrendszer = one-tier banking system, elektronikus pénz = electronic money and also some that will be very hard to find matches for when trying to make the data base bilingual, such compound words as elfogadványhitel. Another group of the findings includes some calques, such as mágikus háromszög (magic triangle). Moreover, some of the Hungarian terms do not appear to be Hungarian at all, e.g. scoring. Besides the actual entry words, the quality of the definitions was also analyzed. The presentation is recommended to authors of textbooks, teachers and instructors of finance, terminologists and students.



A GAZDÁLKODÁSI KAR KÉPZÉSEIT ÉS EGYÉB SAJÁTOSSÁGAIT LEÍRÓ KÉTNYELVŰ (MAGYAR–ANGOL) TERMINOLÓGIA KUTATÁSA MÉSZÁROS ÁGNES főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected]

Az előadás beszámol a BGE Zalaegerszegi Gazdálkodási Karán a Szaknyelvi és Kommunikációs Intézeti Osztály szervezeti keretei között működő kutatóműhely egyik első eredményéről. Egy angol nyelvű kiadvány fordítása kínálta a lehetőséget a Gazdálkodási Kar képzési profilját leíró magyar–angol terminológia kutatására. Ez a szakszókincs tartalmazza a karon elvégezhető szakok (alap- és mesterképzés, felsőfokú szakképzés, duális képzés) és szakirányú továbbképzések elnevezéseit, a képzések során elsajátított kompetenciákat, a megszerezhető végzettségek nevét, a kari intézmények és különböző szervezetek (pl. HÖK, TDK, Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Szervezete, GKZ szakkollégium) nevét és munkáját, egyéb hallgatói tevékenységeket, a kari épületek sajátosságait és más jellegzetességeket. A terminusok közös jellemzője, hogy több szóból állnak (szószerkezetes szakkifejezések), pl. Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottsága, képzésen kívüli szakmai kurzusok, vagy összetett szavak, pl. gólyaavató, kreditbeszámítás. Az összegyűjtött szakszókincs csaknem 200 terminusból áll, amely mind a hallgatók, mind a kollégák és más érdeklődők számára elérhető a GKZ honlapján megtalálható elmetérképeken. Az előadás ismerteti a kétnyelvű terminológia elkészítésének módját (magyar–angol megfelelők megtalálása, egységesítése) és felhasználhatóságát is.



AZ OROSZORSZÁGI NYELVPOLITIKA ÉS NYELVTERVEZŐ TEVÉKENYSÉG NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE KALAFATICS ZSUZSANNA adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

A statisztikai adatok szerint a Szovjetunió utolsó periódusában a teljes népesség 82 százaléka beszélt oroszul, miközben csupán 52 százaléka volt orosz. Az orosz nyelv helyzete azonban jelentősen megváltozott az 1990-es években. A Szovjetunió felbomlása után a függetlenségre törekvő tagköztársaságokban előtérbe került a nyelvi kérdés, az orosz helyettesítése, az adott etnolingvisztikai csoport saját nyelvének hivatalos rangra emelése. A nyelvhasználat szabályozásának módjában azonban – az interetnikus kapcsolatok jellegének alakulásával összhangban – jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes államok között. Az előadás egyrészről áttekinti ezeket az eltéréseket, másrészről bemutatja azokat a döntéseket és intézkedéseket, amelyeket az orosz kormányzat hozott és tett az orosz nyelv jelenlétének, használatának vagy fejlődésének befolyásolására. Külön kiemelem azokat a jogalkotási aktusokat, amelyek az orosz nyelv oroszországi pozícióinak megerősítésére irányulnak. A nyelvtervezés részét képező kezdeményezések közül elsősorban az orosz nyelv sztenderdizálását és a normaképzést (helyesírási reform, nyelvi kézikönyvek, szótárak) vizsgálom.



KORPUSZOK JELENLÉTE A NYELVOKTATÁSBAN FODOR ALEXANDRA adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

A korpusznyelvészet egyre nagyobb teret hódít napjainkban. Ez már nem kizárólag nyelvészeti kutatásokra vonatkozik, hanem a (nyelv)oktatásra is. Korpuszoknak nevezzük azokat az elektronikus szöveggyűjteményeket, amelyek (nagy terjedelmű) autentikus írott, illetve beszélt nyelvi szövegeket tartalmaznak, és azok elemzését teszik lehetővé. Használatuk előnye, hogy a) rövid idő alatt sok és sokféle (különböző regiszterekből származó) szöveget fel lehet dolgozni, össze lehet hasonlítani, valamint az, hogy b) valódi nyelvhasználatot ismerhetünk meg (ellentétben például a nyelvkönyvek ‘művi’ példamondataival). Előadásomban kettős célt fogalmazok meg: 1. rövid áttekintést adok a már meglévő korpuszokról, amelyeket a nyelvoktatásban is lehet hasznosítani, valamint a korpuszok helytálló elemzéséhez mutatok be lehetőségeket; 2. néhány (angol nyelvű) feladat segítségével támasztom alá, hogy a korpuszoknak van létjogosultsága és helye a (nyelv)órákon is, hiszen ezáltal a nyelvtanulók nemcsak valós példákkal találkozhatnak, hanem akár önmaguk szűrhetik le a nyelvre vonatkozó szabályokat, szabályszerűségeket, nyelvhasználati sajátosságokat, ami élvezetesebbé és könnyebbé teheti a tanulási folyamatot, valamint biztosabb és mélyebb tudáshoz vezethetnek.



AZ ICCAGE PROJEKT KÖZÖS KÉPZÉSI RENDEZVÉNYÉNEK (LEÓN, 2016. FEBRUÁR 14–19.) TANULÁSI EREDMÉNYEI PÁL ÁGNES docens Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

A BGE KVIK Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszéke partnerként vesz részt az Erasmus+ 2. kulcstevékenység keretében megvalósuló Felsőoktatási Stratégiai Partnerségben, a Prágai Műszaki Egyetem nyelvi központjának koordinálásával. Az ICCAGE (Intercultural Communicative Competence – A Competitive Advantage for Global Employability) elnevezésű kétéves projekt az interkulturális kommunikáció kurzus megújítási lehetőségeire fókuszál, különös tekintettel az infokommunikációs technológiák hatékony alkalmazására és a kurzuson részt vevő hallgatók munkaerőpiaci foglalkoztathatóságának növelésére. A projekt első fázisában a témával kapcsolatos releváns szakirodalmat, valamint a hazai megvalósult jó gyakorlatokat tekintettük át, több interjú készült interkulturális kommunikációt oktató kollégákkal is, a második fázis célja pedig közös tananyagfejlesztés, amelyben a négy együttműködő felsőoktatási intézmény munkatársai vesznek részt. A tananyagfejlesztést megalapozó, 2016. február 14. és 19. között Spanyolországban megrendezett közös képzési rendezvényen tanszékünk hat oktatója lehetett jelen. Előadásomban ennek a rendezvénynek a tanulási eredményeit szeretném bemutatni, ismertetve a Robert O’Dowd és Adrian Pilbeam által vezetett szakmai műhelyek legfontosabb tanulságait, valamint a partnerintézmények oktatóival közösen kialakított telekollaborációs terveinket is.



PREPOZÍCIÓKKAL FOGLALKOZÓ FRANCIA SZAKIRODALMI TENDENCIÁK ÉS IGAZOLÁSUK MAGYAR FORDÍTÁSI KORPUSZOKBAN SZIGETVÁRY NÓRA adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Kutatási témám a francia igevonzati prepozícióknak és magyar fordításuknak az összehasonlítása korpuszok alapján. Tavalyi előadásomban az à prepozíciót vizsgáltam. Most arra helyezem a hangsúlyt, hogy melyek az utóbbi évek prepozíciókkal foglalkozó szakirodalmi tendenciái, és ezek hogyan igazolhatók vissza a magyar fordítási korpuszokban. Ezek a tendenciák érintik egyrészt a térszemléletet, másrészt a tematikus szerepeket, kiemelten a részesesetet.



TUDNAK A HALLGATÓK NEM HIÁNYOZNI VÁRKONYI ANDREA főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

A Budapesti Gazdasági Egyetem nappali munkarendű alapképzésén az idegen nyelvi órák látogatása kötelező. Az előadásban röviden bemutatom, hogyan szabályozza a BGE Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszéke a kötelező óralátogatást, és erről miként tájékoztatja a hallgatóit. Ismertetem, miként kezeljük a hallgatói hiányzásokat, s ez hogyan épül be a számonkérési rendszerbe. Szólok arról is, miképpen tartjuk nyilván az óralátogatást (pl. jelenléti ívek fajtái), hogyan – és mennyire egységesen – szankcionáljuk a hiányzásokat (figyelembe véve azok eltérő okait), milyen a vezetői méltányosság rendszere, módozatai, s mindezek hogyan hatnak a hallgatók óralátogatási hajlandóságára. Az oktatásszervezési változások új helyzetet teremtettek az órapótlások számára is. Az előadás tárgyalja a vezetőváltással járó változások, változtatások lehetséges kihatásait a szaknyelvoktatásra, annak szakmai színvonalára és a hallgatók kimeneti tudásszintjére, a hiányzások alakulására, s rávilágít a jelenlegi rendszer hiányosságaira (pl. a hallgatói kérvények kezelésével kapcsolatos hatáskörök, illetékességek kérdésére). Az oktatók szakmai tudásának, egyéniségének, oktatási stílusának ösztönző hatása mellett érdekes a tanszéki kollégák által kísérleti szinten alkalmazott ún. kooperatív tanulási módszerrel nyert tapasztalat: TUDNAK A HALLGATÓK NEM HIÁNYOZNI.



FODOR LÁSZLÓ EMLÉKSZEKCIÓ

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A XXI. SZÁZADBAN: „A SOKSZÍNŰ PSZICHOLÓGIÁRÓL EGY SOKOLDALÚ PSZICHOLÓGUSRA EMLÉKEZVE” SZEKCIÓELNÖK: FALKNÉ DR. BÁNÓ KLÁRA ÉS DR. KOLLÁTH KATALIN

15.30-15.50

HELYSZÍN: D6. TEREM

HEITLERNÉ LEHOCZKY MÁRIA A POZITÍV GONDOLKODÁS, MINT VERSENYELŐNY

15.50-16.10

NEMÉNYINÉ DR. GYIMESI ILONA A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGET FEJLESZTŐ TRÉNINGEK A KÜLKERESKEDELMI KARON 1989-2016 KÖZÖTT

16.10-16.30

DR. SURÁNYI ANDRÁS A LÉTEZÉS TÜKRE, AVAGY AZ INTERTEXTUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ!

16.30-16.50

SISKA TAMÁS ELVÁRÁSOK SZEREPE A KÖZLEKEDÉSI KÖRNYEZET ÉSZLELÉSÉBEN

16.50-17.10

SZÜNET

17.10-17.30

DR. TÓTH PÉTER A KOMPETENS HAZUGSÁGFELISMERŐ

17.30-17.50

DR. KRISKÓ EDINA KRÍZIS RITUÁLIS PERSPEKTÍVÁBÓL

17.50-18.10

Z. PAPP ZSUZSANNA HALÁLOS ENGEDELMESSÉG: A PILÓTAFÜLKE KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRÁJÁNAK KULTÚRAKÖZI ÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA KÉT REPÜLŐGÉP SZERENCSÉTLENSÉG TÜKRÉBEN

18.10-18.30

DR. FORGÁCS ATTILA AZ OSGOOD-FÉLE SZEMANTIKUS DIFFERENCIÁL ALKALMAZÁSA AZ ÜZLETI ÉLETBEN ÉS A TUDOMÁNYBAN



A POZITÍV GONDOLKODÁS ÉS ÉRZELMEK, MINT VERSENYELŐNY A XXI. SZÁZADBAN HEITLERNÉ LEHOCZKY MÁRIA adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected] A pozitív pszichológia a XXI. században robbant be az akadémiai pszichológia világába, és rohamosan terjed nemcsak az elméleti kutatás, hanem a gyakorlati alkalmazás terültén is. A mentális betegségek, zavarok helyett az ember lelki egészségét, a boldogságkeresést állítja fókuszba. A fogyasztói társadalom által biztosított anyagi jólét ellenére egyre nő a mentális zavarokkal küzdők (pl. depresszió) aránya, melyben a munka világa is érintett. Az ú.n. pozitív pszichológiai tőke (négy komponense: az én-hatékonyság, az optimizmus, a remény, és a reziliencia), a pozitív gondolkodást és érzelmeket feltételezi, és fejleszthető személyiségjegyként funkcionál, mely individuális és szervezeti szinten egyaránt szignifikánsan növeli a versenyképesség olyan humán tényezőit, mint a produktivitás, a munkával való elégedettség, a vezetői hatékonyság. Ugyanakkor a pszichológiai tőke, túlmutat a hagyományos szervezeti célokon, mivel az egyén szubjektív jóllétéhez, boldogságához is hozzájárul. Kutatási eredmények igazolják, hogy a pozitív gondolkodás és érzelmek, melyek a boldogság fogalom attribútumai növelik a cselekvéses aktivitást, a nyitottságot, az érdeklődést. 200 kutatás metaelemzése alapján megállapították, hogy a magasabb boldogságszinttel rendelkezők, azaz a pozitívan gondolkodók sikeresebbek az élet különböző területein, és árnyalni kell azt a nézetet, mely szerint a sikerek eredményezik a boldogságot, a sikertelenség, pedig boldogtalansághoz vezet. Számos ismert világcég már sikerrel alkalmazza a pozitív gondolkodásra, és pozitív érzelmi állapotra ösztönző társas és tárgyi környezet kialakítását (pl. kreativitás, kapcsolatok erősítése, gamification). Ezzel olyan tevékenységek számára biztosítják a teret, melyek a hagyományos felfogás szerint a teljesítményt csökkentik. A pozitív gondolkodás tanulható, technikái elsajátíthatók, melyek hatását agykutatási eredmények is igazolják: ilyen pl. a mentális konstrukciók szándékos megváltoztatása, a tárgyi környezet tudatos alakítása, az intrinzik motivációk megvalósítása.



KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGET FEJLESZTŐ TRÉNINGEK A BGE KK KARÁN 1989 ÉS 2016 KÖZÖTT KELL EZ NEKÜNK? NEMÉNYINÉ GYIMESI ILONA nyugalmazott egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar

Az előadás áttekintést ad a kommunikációs készségfejlesztő tréningekről, amelyeket először 1989-ban vezetett be a Külkereskedelmi Főiskola minden szakán. Részletesen ismerteti az egyhetes tréningeken folyó munkát és annak eredményeit. Számot ad arról is, hogyan alakult át a kommunikációs tréning, amikor a hallgatói létszám a 2000-es években a kétszeresére emelkedett. Végül kitér a „bolognai folyamat” tréningekre gyakorolt hatására, illetve arra, hogy ma melyek azok a releváns kérdések, amelyek a tréningekkel kapcsolatban felmerülnek.



A LÉTEZÉS TÜKRE, AVAGY AZ INTERTEXTUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ! ©SA 2016. SURÁNYI ANDRÁS docens Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Gondolatok az intertextualitásról. A kép poézise… A képalkotás: realitás-megragadás /legalább is a befogadó-közlő szándéka szerint/vízió és immaginácíó. Ebben a gondolatban úgy vélem benne foglaltatik az emberi kommunikáció meghatározó mozzanata (közlő-befogadó folyamatosan változó szerepe), és ha ez elfogadható, akkor talán leírhatóvá/sic!/ válik nembeliségünk meghatározó eleme is. Társas lény mivoltunkra gondolok - az önreflexió képességére, amely mások számára is értelmezhetőek teszik létezésünket. Ez az az egzisztenciális status, amely meghatározza az egyén és közösség, az egyén és univerzum viszonyát. Az időfolyam végtelenében egymásra kopírozódó képek – a beléjük zárt fogalmak és érzéki elemek múlt- jelen-jövő hálója teremti meg a helyünket az általunk világnak /totális kauzalitás/ ismeret rendszerben. Ebben a gomolygó totalitásban a dolgok/jelek- jelrendszerek/ egymás mellé rendeződnek, és a pillanatnyi percepció teremt köztük hierarchikus viszonyokat. Nem maguk a dolgok, csak az érzékelésemlékezés (az asszociáció kontextuáló szövete) emel ki és fed el elemeket. Ez részben tudatos döntések, részben ösztönösnek értelmezhető lélektani folyamatok eredménye. A közlés komplexitása /emberi és teremtett-természetes világ együttes jelhalmaza/ egymást átható, stimuláló, és kontextuáló, és ebből adódóan rekonstruáló rendszert teremtenek. Ez maga az intertextuális, avagy a komplex- textuális kommunikáció.



ELVÁRÁSOK SZEREPE A KÖZLEKEDÉSI KÖRNYEZET ÉSZLELÉSÉBEN SISKA TAMÁS óraadó mestertanár Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Számos közúti baleset azért következik be, mert az okozó nem vett észre egy fontos jelzést (pl.: elsőbbségadás kötelező tábla, forgalomirányító fényjelző készülék tilos jelzése), vagy félreértelmezte a forgalmi helyzetet (pl. meg volt győződve arról, hogy az adott csomópontban neki van elsőbbsége, nem pedig a keresztező irányból érkező másik járműnek). Sokszor nem találunk magyarázatot arra, hogy miért jöttek létre ezek az észlelési, illetve döntési hibák, hiszen a jelzések jól láthatók voltak, a balesetet okozó személy nem számolt be fáradtságról, elalvásról vagy valamilyen figyelemelterelő mozzanatról. Általában a figyelmetlenséget jelölik meg a baleset okaként, ha azonban részletesebben megvizsgáljuk a baleset helyszínét, gyakran felfedezhetünk olyan környezeti kialakításokat, amelyek miatt a járművezető könnyen félreértelmezheti az adott helyzetet, vagy nem észleli a fontos jelzéseket. Előadásomban bemutatok néhány olyan út, illetve csomóponti kialakítást, amelynek tervezésekor nem vették figyelembe, hogy a tárgyak, helyzetek felismerése a korábbi tapasztalataink következtében kialakult mentális reprezentációk - sémák - alapján történik. A sémák elvárásokat alakítanak ki bennünk bizonyos események bekövetkezésével, bizonyos jelzések, információk megjelenésével kapcsolatosan. Könnyen felismerjük azokat a tárgyakat, eseményeket, amelyekre számítunk, amelyek a sémához tartoznak. Városi környezetben nem jelent nehézséget a gyalogosok felismerése, de nehezen vagy egyáltalán nem ismerjük fel a gyalogost autópályán, mert az autópálya sémájába a gyalogos nem tartozik bele. Az észlelési hibák oka gyakran az, hogy a környezet kialakítása olyan elvárásokat hoz létre bizonyos események bekövetkezésére, illetve jelzések, információk megjelenésére vonatkozóan, amelyek tévesek az adott helyzetben.



A MÉDIA SZEREPE A KOMPETENS NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁTOR KONCEPCIÓJÁNAK LAIKUS MEGKONSTRUÁLÁSÁBAN TÓTH PÉTER főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

A magán-, a civil, a piaci és a tudományos szférában a sikeresség egyik meghatározó tényezője a kommunikációs kompetencia. A kommunikáció azonban elválaszthatatlanul együtt jár a félrevezetéssel, amelynek felismerése (ugyanakkor alkalmazása is) adaptív összetevője a társas sikerességnek. A kompetencia függ a nem verbális kommunikáció alkalmazásától, egyben függvénye az azt megkonstruáló és rekonstruáló társadalmi interpretációknak is. A média számos népszerűsítő kiadványa, illetve internetes oldala ígéri a nem verbális kompetencia hatékony fejlesztését, de emellett a Hazudj, ha tudsz! (Lie to me) televíziós sorozat is sugallhatja a szinte tökéletes hazugságfelismerő képesség elsajátíthatóságát. A kutatás egyrészt arra keres választ, hogy a sorozatban megjelenített hazugságfelismerő kompetencia miként illeszkedik a tudományos diskurzusokban megfogalmazott kompetenciához. A másik célja annak feltárása, hogy a sorozat hatással lehet-e a fiatal felnőttek mindennapi nem verbális kompetenciával kapcsolatos koncepciójára, ezen belül a félrevezetéssel kapcsolatos kompetens felismerő jártasság fogalmának a megkonstruálására. Hipotéziseink szerint a médiában megjelenített zseniális szakértők felismerő kompetenciája többnyire illeszkedik a tudományos viták eredményeihez, míg a vizsgálati alanyok felismerő kompetenciával kapcsolatos koncepciói inkább hasonlítanak a nem verbális kommunikáció értelmezésének hagyományos, molekuláris koncepciójához. Az előadás kitér arra is, hogy a felismerő kompetencia média által indukált interpretációi milyen kockázattal járhatnak az informális és a formális társas kapcsolatok alakulásában.



KRÍZIS RITUÁLIS PERSPEKTÍVÁBÓL – PÁRIZS, 2015. NOVEMBER 13. KRISKÓ EDINA adjunktus Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar [email protected]

Összesen öt helyszínen történt összehangolt terrortámadás 2015. november 13-án este a francia fővárosban. A közvéleményt sokkolta a párizsiak védtelensége, a különböző médiafelületeken azonnal megjelenő híradások, személyes beszámolók hangvétele, a közvetlen veszély – szinte – valós idejű megtapasztalása. Mindaz, amit a terrortámadásokról korábban tudtunk (mármint, hogy azokat a váratlanság, a vétlen áldozatok véletlen kiválasztása s ekként kivédhetetlenség jellemzi) minden korábbinál egyértelműbben mutatkozott meg. A tanulmány a 2015. november 13-i párizsi terrorcselekmény kapcsán vizsgálja a terrorizmus és média, különösen pedig az új média kapcsolatát. Számos szerző foglalkozott már a terrorcselekmények médiareprezentációival, de az új média térnyerése hozta változások elemzésére talán még idő sem volt. Jelen tanulmány a „biztonságos Európa” képének megingatását hozó terrortámadást mint rituális kommunikációt vizsgálja. Kiinduló tétele, hogy a kommunikáció – összhangban a kommunikációelmélet neodurkheimi és participációs felfogásával – közösségeket konstruál és tart fenn a közös hitben (ismeretekben, hiedelmekben, szokásokban stb.) osztozás által. A közös tudás és világnézet, annak morális és értékalapjai rítusok és ellenrítusok által teremtődnek, erősödnek vagy újulnak meg. A terror azonban maga is rítus vagy – épp a rátekintés perspektívájától függően – ellenrítus. A tanulmány a rituális jelleg/jegyek mellett vizsgálja a hírek terjedésének néhány sajátosságát, a nemzetközi közvélemény alakulását, a rítus keretezését, idő- és térbeli meghatározottságait, hiszen a rítus ismérve, hogy sajátos teret (színteret) hoz létre. S ha elfogadjuk, hogy a rítus közösséget teremt, vizsgálnunk kell a közösséget, amely szembe találta magát a váratlan véres brutalitással. Ennyiben a tanulmány egy áldozatfókuszú s az áldozatokat széles körben értelmező kríziskommunikációs elemzés. Az események bemutatásán túl és az áldozatszerep differenciált értelmezése mellett az elemzés tárgya az új médiaeszközök szerepe a krízis bemutatásában, a kollektív rítusok megélésében.



HALÁLOS ENGEDELMESSÉG: A PILÓTAFÜLKE KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRÁJÁNAK KULTÚRAKÖZI ÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA KÉT REPÜLŐGÉPSZERENCSÉTLENSÉG TÜKRÉBEN Z. PAPP ZSUZSANNA tanársegéd Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Az előadásban két olyan repülőgép-szerencsétlenség esetét vizsgáljuk meg kultúraközi és szociálpszichológiai szempontból, amelyek során kommunikációs problémák is hozzájárultak a katasztrófa kialakulásához. A Korean Air Cargo 1999. évi balesetének vizsgálatakor értetlenül álltak a szakemberek ama tény előtt, hogy a gép személyzete tétlenül hagyta, hogy egy kisebb, korrigálható műszerhiba tragédiába torkolljon. A vizsgálat során kiderült, hogy az első tiszt nem merte kritizálni a kapitányát vagy kijavítani tettét, mert még a halálnál is jobban félt a megszégyenüléstől. A második, nagy médiafigyelemre is számot tartó esetben a lengyel elnök és a lengyel kormány számos magas rangú tisztviselője vesztette életét 2010-ben egy elhibázott leszállás következtében. A szakértők megállapították, hogy a tragédiában szerepet játszott az ún. indirekt nyomás hatása, amelyet a pilóta a magas rangú utasok feltételezett elvárásai miatt érezhetett. Az előadás a két eset feldolgozása során azt igyekszik körüljárni, hogy a nemzeti és szervezeti kultúra norma- és értékrendszere hogyan befolyásolja a személyzet közötti kapcsolat, kommunikáció, döntési folyamatok és az együttműködés természetét. A két eset közös jellemzője az, hogy a professzionális döntéshozói folyamatot a hatalmi viszonyrendszer és az ahhoz kapcsolódó normák felülírták, ami végül katasztrofális végkimenethez vezetett. Ezért a tekintélytisztelet és az engedelmesség általános szociálpszichológiai vonatkozásaival kezdjük az elemzést, majd kitérünk olyan kultúra-specifikus tényezők tárgyalására, mint a hatalmi távolság, az „arc” és a „szégyen” fogalmi konstrukciói a keleti kultúrákban, valamint a teljesítmény és az egyéb körülmények által orientált kultúrák közötti különbségek. A tanulságok kapcsán kitérünk az autoriter vezetői stílus és a kreatív gondolkodás összefüggéseire, megvitatjuk, hogy mi segíti elő a hatékony döntéshozást és szervezeti működést, továbbá tárgyaljuk az autonóm gondolkodás, a konstruktív kritika és a partneri viszony normáinak előnyeit a szóban forgó két esetben és azokon túlmutatva.





AZ OSGOOD-FÉLE SZEMANTIKUS DIFFERENCIÁL ALKALMAZÁSA AZ ÜZLETI ÉLETBEN ÉS A TUDOMÁNYBAN FORGÁCS ATTILA egyetemi docens Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint Budapesti Corvinus Egyetem [email protected] NEMETI SUSIE–NEMETI ATTILA–TURNER MICHAEL ROI Achievement Group, valamint Izapped Co, Los Angeles, California, USA [email protected] Fodor László kiterjedt tudományos és szerzői munkásságának legalább három fókuszpontja van: a gazdaságpszichológia, a motivációkutatás, valamint a kommunikációelmélet. Előadásunkban egy olyan attitűdmérési, piackutatási és szemantikai (jelentésvizsgáló) eljárást mutatunk be, amely éppen e három érdeklődési kör metszéspontjában áll. Az Osgood-féle szemantikus differenciál az 1950-es évek második felében integrálni igyekezett mindazt az elméleti és gyakorlati tapasztalatot, amely az attitűdméréssel addig összegyűlt. Emiatt a mindennapi gyakorlatban sokkal nagyobb érdeklődést érdemelne, mint amit jelenleg kap. Hiszen kitöltése és feldolgozása gyors, ezért olcsó, az attitűd mélystruktúráját pedig pontosabban és alaposabban feltárja, mint bármely más eljárás. Alkalmazásával összehasonlíthatók különféle célcsoportoknak különféle attitűdtárgyakhoz való viszonyulásai, valamint mérhető az attitűd különféle hatásokat követő változása. Mérhető továbbá egy attitűd relevanciájának foka is. A technika lehetővé teszi az attitűd belső disszonanciájának kifejezését kvantitatív adatokkal, ami megmutatja az attitűd dinamikáját (változási potenciálját). A finomszemcsés elemzéssel külön megmérhető az érzelmi ambivalencia mértéke, a kognitív disszonancia mértéke, valamint a konatív kongruencia foka, mely adatok kvantitatív szinten jelzik az optimális beavatkozás tengelyét. A konkurens attitűdökkel összevetve, kvantitatív szintű SWOT-elemzés végezhető a technika alkalmazásával. Nehezen érthető, hogy újabban miért szűkült be az akadémikus és a piaci attitűdkutatás a Likert típusú skálák használatára. Az előadásunkban azon piaci, gazdaságpszichológiai és kommunikációelméleti tapasztalatokból szemezgetünk, amelyeket az általunk kidolgozott és alkalmazott értelmezési technikával szereztünk az amerikai és a hazai piacokon.





GAZDASÁGINFORMATIKA

KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS, WORKSHOP SZEKCIÓFELELŐS: DR. GUBÁN ÁKOS

16.00-17.30


DR. GUBÁN ÁKOS KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS, WORKSHOP

17.30-17.50

SZÜNET

17.50-19.20

DR. GUBÁN ÁKOS KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS, WORKSHOP (FOLYTATÁS)

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS

A BGE KÜLKERESKEDELMI KAR SZAKKOLLÉGIUMI KUTATÓCSOPORTJA – KUTATÓMŰHELY SZEKCIÓFELELŐS: DR. ANTALÓCZY KATALIN

16.00-17.30


DR. ANTALÓCZY KATALIN A BGE KÜLKERESKEDELMI KAR SZAKKOLLÉGIUMI KUTATÓCSOPORTJA KUTATÓMŰHELY

17.30-17.50

SZÜNET

17.50-19.20

DR. ANTALÓCZY KATALIN A BGE KÜLKERESKEDELMI KAR SZAKKOLLÉGIUMI KUTATÓCSOPORTJA – KUTATÓMŰHELY (FOLYTATÁS)



A MAGYAR – NIGÉRIAI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÉRTÉKELÉSE A DÉLI NYITÁS POLITIKÁJA TÜKRÉBEN NESZMÉLYI GYÖRGY IVÁN PHD docens Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

Az előadás a szubszaharai Afrika legnépesebb, és gazdasági szempontból szintén egyik legjelentősebb országa, a Nigériai Szövetségi Köztársaság és Magyarország bő fél évszázados kapcsolatait mutatja be, kiemelve a gazdasági együttműködés fontosabb területeit és potenciális lehetőségeit. Nigériában – más afrikai országokhoz hasonlóan – már a szocializmus évtizedeiben, magyar műszaki és anyagi segítségnyújtással megvalósultak mezőgazdasági, vízügyi és más szakterületre kiterjedő projektek, elsősorban az ország északi részében. Ezek a létesítmények, továbbá az 1960-as évektől Magyarországon tanuló szakemberek megalapozták Magyarország jó hírnevét a helyi üzleti körökben. Ugyanakkor a rendszerváltozást követő kormányok külpolitikai és külgazdasági prioritásai nem kedveztek az afrikai kapcsolatok fejlesztésének. A rendszerváltozást követően jelentős átalakuláson keresztülment magyar gazdasági szereplői kör tagjai, - néhány kivételtől eltekintve, kormányzati támogatás nélkül, önerőből vagy nem voltak képesek, vagy túl kockázatosnak tartották kialakítani, fenntartani jelenlétüket Afrikában. Ennek megfelelően Nigéria az 1990-es évektől kezdődően háttérbe szorult, gazdaságikereskedelmi kapcsolataink gerincét hosszú éveken keresztül alig tucatnyi vállalat jelenléte testesíti meg. A kormány által az utóbbi időben meghirdetett déli nyitás politikája, illetve ennek nyomán a szubszaharai afrikai térségben - köztük Nigériában is - megnyílt, illetve újranyitott diplomáciai, illetve kereskedelmi képviseletek ugyanakkor egyértelműen jelzi a korábbi helyzethez képesti elmozdulás szándékát. Nigéria, hosszabb távon komoly és értékes partner lehet, elsősorban a mezőgazdasági, környezetvédelmi, infrastruktúra-fejlesztési és oktatási területen. Utóbbit jelzi, hogy folyamatosan növekszik – ma már ezer fő felett jár – a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló nigériai diákok száma.



KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA SZEKCIÓFELELŐS: DR. BAJOMI-LÁZÁR PÉTER

16.00-16.20

DR. FEHÉR KATALIN A TERMÉSZET ÉS A KIBERHÁBORÚ, DRÓNOK

16.20-16.40


TECHNOLÓGIA

TALÁLKOZÁSA

BIOMETRIA,

DR. BAJOMI-LÁZÁR PÉTER SEMLEGESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG KÖZÖTT ÚJSÁGÍRÁS MAGYARORSZÁGON

16.40-17.00

DR. ZSUBRINSZKY ZSUZSANNA A BEFOLYÁSOLÁS ESZKÖZEI A KOMMUNIKÁCIÓBAN

17.00-17.20

BALÁZSNÉ DR. LENDVAI MARIETTA - ZSUPANEKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ A MESTER-TANÍTVÁNY VISZONY VIZSGÁLATA A ZALA MEGYEI DUÁLIS KÉPZÉSBEN



A TERMÉSZET ÉS A TECHNOLÓGIA TALÁLKOZÁSA: BIOMETRIA, KIBERHÁBORÚ, DRÓNOK FEHÉR KATALIN tudományos főmunkatárs Budapest Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Az IKT technológia alkalmazásai és reflexiói számos esetben a természetből veszik a példát, kísérletek alapján innen nyerik válaszait innovációs kérdésekre (Churchill 2015, Royakkers & Olsthoorn 2014, Ashbourn 2014, Sylvain 2013). Az előadás olyan feltörekvő kutatásokról és megoldásokról ad rövid összefoglalást, amelyek a digitális technológia és a természet szimbiózisában jönnek létre, s amelyeknek gyakorlati hasznosítása az üzleti és marketing célú fejlesztésektől az új médiáig és a közösségi hálózatokig széles skálán mozog (Magnet & Gates 2013, Moorhead és szerzőtársai 2013). A piaci és tudományos előnyökön kívül az előadás kitér azokra a területekre is, amelyek a felügyeleti kultúra, a humán értékek és a morális attitűd kérdéseit feszegetik.



SEMLEGESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG KÖZÖTT ÚJSÁGÍRÁS MAGYARORSZÁGON BAJOMI-LÁZÁR PÉTER főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Az 1989–1990-es rendszerváltás után a magyarországi újságíró-szervezetek és szerkesztőségek több kísérletet tettek a semlegességre törekvő újságírás meghonosítására, ám az újságírók zöme ma is elkötelezetten tudósít a politikai eseményekről. Ez a dolgozat a szakirodalom áttekintésével és továbbgondolásával előbb azokat a tényezőket idézi fel, amelyek általában formálhatják az újságírást. Ezután megkísérli e tényezők közül beazonosítani azokat, amelyek megmagyarázhatják, miért szakadt félbe az újságírás professzionalizálódása Magyarországon. Végül úgy érvel, hogy a különböző újságírási paradigmák dominanciáját a szakirodalomban dokumentált társadalomfilozófiai, gazdasági, technológiai, történeti és politikai tényezők mellett különböző közönségszükségletek is magyarázhatják: a magyarországihoz hasonló átmeneti társadalmakban a nagyközönség inkább vár megerősítést, mintsem tájékoztatást a médiától.



A BEFOLYÁSOLÁS ESZKÖZEI A KOMMUNIKÁCIÓBAN ZSUBRINSZKY ZSUZSANNA főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Az emberek befolyásolása (Influencing people) címmel az amerikai Michigan University meghirdetett egy ingyenes online kurzust a Coursera internetes portálon keresztül. A portál fő célkitűzése, hogy számos tudományterületen (bölcsészettudomány, business, matematika, IT, személyiségfejlesztés stb.) az érdeklődők számára elérhetővé tegye a nagy múlttal rendelkező, világhírű egyetemek által kínált kurzusokat. Választásom azért esett erre a kurzusra, mert rendkívül fontosnak tartom, hogy tudatában legyünk azoknak a készségeknek és stratégiáknak, amelyekkel befolyással lehetünk másokra, illetve, hogy mi magunk is tisztában legyünk azzal, hogy milyen feltételek mellett vagyunk hajlandók együttműködni másokkal és nem utolsósorban mit tehetünk a manipulatív emberek számunkra nem elfogadható befolyásolásának kivédésére. Cialdini (2009) szerint ez a tudatosság elősegíti, hogy jobban megértsük a körülöttünk lévő társas folyamatokat, és megjósoljuk ezek lehetséges kimeneteleit, segítségével döntéseinkhez kevesebb információt kell gyűjtenünk és feldolgoznunk. A tudatosság emellett hozzásegítheti az egyént társas énjének hosszú távú stabilitásához és a csoportba való beilleszkedéséhez. Napjainkban az információáramlás felgyorsulásával a cégvezetőknek is egyre inkább érdekükben áll, hogy kommunikációjukat a munkavállalók elvárásaihoz igazítsák, hiszen így tudják a közös célokat minél sikeresebben magvalósítani (Mai és Akerson, 2003). Ebben a dolgozatban a négyhetes kurzus tematikáját, a tananyag legérdekesebb elemeit, illetve a kurzus teljesítéséhez szükséges beadandó/elküldendő feladatok leírását és az értékelés menetét ismertetem.



A MESTER–TANÍTVÁNY-VISZONY VIZSGÁLATA A ZALA MEGYEI DUÁLIS KÉPZÉSBEN BALÁZSNÉ LENDVAI MARIETTA – ZSUPANEKNÉ PALÁNYI ILDIKÓ főiskolai docens – főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected], [email protected]

A mester–tanítvány-viszonyra a magyar történelemben számos kitűnő példát találunk a művészetek, az irodalom és a tudomány különféle területein. A mester– tanítvány-reláció megjelent eddig is a felsőoktatásban, gondoljunk csak a tehetséggondozás színterére, a TDK-ra. E viszony egyik új terepe a duális képzésben megjelenő mentor–tanítvány-viszony. A duális képzés a hazai felsőoktatásban viszonylag rövid múltra tekint vissza. 2015 őszén kutatást folytattunk Zalaegerszegen abból a célból, hogy megismerjük a mentor–tanítvány-viszony különböző vetületeit az itt működő felsőoktatási intézmények esetében, azaz a gazdasági és a műszaki felsőoktatás gyakorlatában. Igyekeztünk mind a mentorok, mind a hallgatók oldaláról azonosítani és mélyebben megismerni az egymással szembeni elvárásokat, illetve azok teljesülését. A mentorok szerepe elsősorban az, hogy célirányosan és tervezetten végigvezessék a hallgatót a tanulmányi évek alatt az egyes gyakorlati területeken, törekedve arra, hogy minél több dolgot lásson, kipróbálhasson és megtapasztalhasson, hiszen ezáltal sajátítja el a szakmát, s tesz szert olyan kompetenciákra, amelyek egyre inkább növelik a hallgatók munkaerőpiaci értékét. A mentor szerepét jól összefoglalják Benjamin Franklin gondolatai, miszerint maradandó tudást úgy tudunk elérni, ha a hallgatókat bevonjuk, hagyjuk nekik, hogy kipróbálják, átéljék, megtapasztalják a munkát, a feladatokat. Ennek kivitelezésében tudnak nagyon sokat segíteni a mentorok. A mentorok a duális képzésben tanári/oktatói szerepkörbe bújnak, s egy komoly tudáscsomagot adnak át a hallgatóknak. Milyen a jó mentor? Milyen módszereket alkalmaznak a mentorok? Milyen kihívásokat ad számukra a Z generáció? Meg tudnak ennek felelni a duális partnervállalatok munkatársai? Vizsgáltuk a másik oldalt is. Hogyan látják a cégek a mentorált hallgatókat? Melyek az erősségeik, gyengeségeik? Számos kérdés vizsgálatán keresztül jutunk el a végső, a duális képzés jövője szempontjából is lényeges kérdés megválaszolásához: Mitől lehet sikeres a mentor–hallgató-viszony?





MENEDZSMENT SZEKCIÓFELELŐS: DR. CSILLAG SÁRA

HELYSZÍN: D5. TEREM

KÖNYVBEMUTATÓ KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS 15.00-16.00

DR. CSILLAG SÁRA KÖNYVBEMUTATÓ KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK VEZETÉSÁTADÁSÁNAK KIHÍVÁSAI MAGYAR-ORSZÁGON, AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN ÉS LENGYELORSZÁGBAN AZ INSIST PROJEKT ALAPJÁN 16.00-16.20

DR. MAKÓ CSABA A NEM-ANYAGI JAVAK ÁTADÁSA A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKBAN (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÁLLALKOZÓI BEÁLLÍTOTTSÁGOKRA)

16.20-16.40

DR. HEIDRICH BALÁZS A VEZETÉSÁTADÁS PATERNALIZMUS ÉS TESTVÉRI RIVALIZÁLÁS OKOZTA KORLÁTAI A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKBAN

16.40-17.00

CSIZMADIA PÉTER SZERVEZETI TANULÁS A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKBAN

17.00-17.20

FILEP JUDIT A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI MŰVELTSÉGÉNEK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI

17.20-17.40

NÉMETH KRISZTINA – DR. ILYÉS CSABA – NÉMETH SZILÁRD GENERÁCIÓVÁLTÁS = STRATÉGIAI MEGÚJULÁS? ÉRVÉNYESÜLÉSE A DUDITS HOTELS MŰKÖDTETÉSÉBEN

17.40-18.00

SZÜNET

18.00-19.00

KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS

A

FAMILINESS

AZ INSIST PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ VÁLLALKOZÁSOK, AZ MGYOSZ ÉS A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÉPVISELŐIVEL


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS

A TURIZMUS TERMÉK ÉS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEI SZEKCIÓFELELŐS: DR. SZALÓK CSILLA

16.00-16.20


BÁCSKAINÉ DR. PRISTYÁK ERIKA A KÜLTERÜLETEK, MINT A VÁROSI TURISZTIKAI CSOMAGOK BŐVÍTÉSI LEHETŐSÉGEI

16.20-16.40

SIPOS ERIKA A VERSENYKÉPESSÉG FŐVÁROSOK ESETÉBEN

16.40-17.00

TERÜLETI

ÉS

TÁRSADALMI

ÖSSZEFÜGGÉSEI

DR. REMENYIK BULCSÚ – PROF. DR. SZABÓ LAJOS A HONVÁGYTURIZMUS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

17.00-17.20

DR. REMENYIK BULCSÚ – LEÉ DÓRA – DR. KOVÁCSNÉ DR. HABIL. SZÉKELY ILONA AZ ORNITOLÓGIAI TURIZMUS SZEREPE MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁBAN

17.20-17.40

SZÜNET

17.40-18.00

DR. SZALÓK CSILLA – HOLCZERNÉ SZENTIRMAI ÁGNES – DR. PRÓBÁLD ÁKOS – DR. KOVÁCSNÉ DR. HABIL. SZÉKELY ILONA A TURISZTIKAI KOMPLEX MUTATÓ (TKM) KÉRDŐÍVES LEKÉRDEZÉSSEL ELŐÁLLÍTOTT KOMPONENSEI

18.00-18.20

DR. TÓTH ZOLTÁN ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI TELEPHELYVÁLASZTÁSÁHOZ

18.20-18.40

EGÉSZSÉGTURISZTIKAI

FEJLESZTÉSEK

DR. TÓTH ZOLTÁN – BÁRTFAI ENDRE A SZÁLLODAI TELEPHELYVÁLASZTÁS TURISZTIKAI ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI ÖSSZEFÜGGÉSEI MAGYARORSZÁGON

18.40-19.00

DR. FORMÁDI KATALIN HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS MEGÚJULÁS A TURIZMUSBAN – A KREATÍV TURIZMUS LEHETŐSÉGE



A KÜLTERÜLETEK, MINT A VÁROSI TURISZTIKAI CSOMAGOK BŐVÍTÉSI LEHETŐSÉGEI BÁCSKAINÉ PRISTYÁK ERIKA adjunktus Nyíregyházi Egyetem [email protected]

Városaink a kulturális és városlátogató turizmus területén többféle arculattal jelennek meg. Egy ajánlat – főleg, ha már nem az első látogatásról van szó – további tartalmas programot igényel a desztinációk versenyében. A megyeszékhelyek kínálatába jól illeszkedik Nyíregyháza is, kiegészítve Sóstón az állatkert, a falumúzeum és a fürdő lehetőségeivel. További új helyszínként adódik a most nyíló pálinkaház, esetleg Lego-gyárlátogatás, a bokortanyák felkeresése. A turizmusba bekapcsolódott tanyákat napjainkban, jó megközelítési lehetőségek esetén, alapvetően a falusi turizmus termékkörébe tartozóan, elsősorban az Alföldön találunk. Egyrészt a nosztalgikus/romantikus kitekintés céljából történő felkeresés jellemző – a nyugodt, zöld környezet, a gasztronómiai élményszerzés (pl. disznóvágás), a gazdálkodásba való betekintés a vonzerő. Másrészt a „távol mindentől” helyszínek (pl. paint ball, drift) – ne zavarjunk másokat, és ők sem minket – gyakran rendezvényhelyszínek (lakodalom, szilveszter, csapatépítés). A jövedelemkiegészítés mellett az identitástudat, a szemléletformálás, a hagyományos értékek fenntartása is cél. Kitisztulhat az a kép, hogy mit jelent napjainkban tanyán élni, hiszen már nem az 1970-es évek házairól van szó, bár mozaikos képet találunk minden területen. Nyíregyháza külterületéhez tartoznak a bokortanyák, ahol a turizmus alapjai kialakultak, a város turisztikai kínálatában helyük lehetne (mezőváros lévén), mégsem ismertek. Különleges településmorfológiai képpel rendelkeznek, sajátos gazdálkodási szerkezettel működtek, túléltek településpolitikai változásokat. A szuburbanizációba bekapcsolódtak, mégis őrzik a tanyás hangulatot. Éppen területükön működik az új Lego-gyár, amely modern, családbarát, nagy cég. Sokan megfordultak már a jó hírű Lego-gyárlátogatásokon. Gyerekekkel foglalkozó intézményeknek is szervezhető, családoknak is be lehet jelentkezni. A városközpontban található Kocka-palota mindig


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 jól elérhető. Városunk elsődleges célcsoportja a nagycsaládok, így ezek jól illeszthetőek a programkínálatba. Új elemként csatlakozik a Múzeumfaluhoz a Pálinkaház, amely 2016 húsvétjakor nyitja kapuit. Ez az új sóstói attrakció a pálinkaszakmában, a szilvaúton vegyes fogadtatásban részesül. Kicsalogathatóak-e a turisták a cityből, a fürdőhelyekről? Hagyományos turizmusfejlesztésre vagy újszerű megoldásra, nagy attrakcióra van-e szükség? Egy város vagy fürdő generál-e olyan vendégeket, akik egy-két nap frekventált helyen eltöltött időt követően, abból nyugodtabb kikapcsolódásra vágynak? Ez elegendő a tanyáknak? Egy új tematikus út (bokortanyák útja) milyen célcsoportra számíthat? Szívesen kimennek-e a turisták a város mellé? Ezekre a kérdésekre kell választ találnunk.



A VERSENYKÉPESSÉG TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSEI FŐVÁROSOK ESETÉBEN SIPOS ERIKA adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

Bizonyos versengés mindig folyt a városok között, hol a hatalomért, hol gazdasági előnyökért. Az egyes közösségek versenye már a középkorban megfigyelhető volt A városok versenyképessége idővel átalakult, megváltozott, például a polgári szabadságjogok XIX. századi kiterjesztésével, illetve az ipari forradalom okozta gazdasági változások következtében. A középkor óta a fejlettebb és elmaradottabb térségekre való tagolódás állandó kísérője a társadalmi fejlődésnek. Ennek oka elsődlegesen a termelési tényezők és az áruk, illetve szolgáltatások áramlása, amely a gazdaság optimalizációs törekvéseit kíséri. Az optimális elhelyezkedésű gazdaság valószínűleg elérhetné – egyéb tényezők változatlansága esetén – saját lehetséges teljesítményének optimumát. Ez a folyamat felgyorsult a globalizáció következtében, és az olyan regionális gazdasági integrációk működése miatt, amilyen az Európai Unió is. A globalizációs folyamatok rendszere előtérbe helyezte nemcsak az országok, hanem a régiók, városok, fővárosok közötti versenyt az erőforrásokért, a piacokért, a magasabb életszínvonalért és életminőségért. A versenyben sikeresebb, versenyképesebb városok jobban megkötik és vonzzák is a jól képzett munkaerőt, a tőkét, a telephelyet kereső vállalkozásokat és a magas szintű tudással rendelkező „szürkeállományt”, a kutatás-fejlesztés-innováció alapját is. Az előadás azt vizsgálja, hogy a globalizáció, amelyet úgy is tekinthetünk, mint a nemzeti piacok hasonulását egymáshoz, a fogyasztók és gazdaságok uniformizálttá és egységesebbé válását, számos további hatással jár a városok versenyképessége terén is. Egyrészt elősegíti a versenyt korlátozó akadályok, technikai, kereskedelmi és kereskedelempolitikai, pénzügyi, intézményi és fizikai korlátozások további lebontását. Tovább fokozza, már csak a piac méretének kiterjesztése miatt is, a


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 technikai-műszaki fejlődést. A modern információs és kommunikációs formák elterjedése valóságos forradalmat idézett elő a gazdaság és a társadalom számos területén. Mindez előidézi a gazdaság szerkezetének átalakulását és a lehetséges társadalmi konfliktusok száma is növekszik: lásd például a hagyományos, „lemaradó” iparágak helyzetét, az ezzel járó foglalkoztatási és átképzési feladatok jelentkezését. Az előadás számba veszi a versenyképesség területi és társadalmi tényezőit, mérési lehetőségeit. Megvizsgálja a fővárosok versenyképességének változásait a társadalomszerkezet átalakulásának függvényében, Budapest példája mellett London és Prága esetében.



HONVÁGYTURIZMUS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN REMENYIK BULCSÚ–SZABÓ LAJOS főiskolai docens – professor emeritus Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar – Szent István Egyetem [email protected]; [email protected]

A honvágyturizmus mint kulturális gyakorlat emlékezetmegerősítés, a szülőföld elvesztésének feldolgozására irányuló cselekménysor, egyfajta gyászmunka (Ilyés 2008). A látogatók célja, hogy emlékeket (szentképeket, relikviákat stb.) gyűjtsenek az ezeréves Magyar Királyság korábbi életéből, amelyeket otthon ereklyeként őriznek. A honvágyturizmus jellemzője a szülőföldhöz való ragaszkodás és bizonyos nacionalista magyarságtudat továbbélése. Elisabeth Fendl (1998) felhívja a figyelmet a honvágyturizmus és a búcsújárás hasonlóságára: a hazalátogatás egyfajta zarándokút, ahol bizonyos helyeket meghatározott szándékokkal keresnek fel, bár megjegyzendő, hogy kevesen részesülnek a búcsúnyerés, a megnyugvás és a megtisztulás élményében. Az óhazából hozott tárgyakkal, emlékekkel való kvázi-vallásos bánásmódban, a „búcsúfiáknak” az óhazát szimbolizáló „szentsarkokban” való elhelyezésében bizonyos feltételekkel szintén a búcsújárás kulturális mintájára ismerhetünk. A látogatások nagy részét az óhaza kulturális és természeti nevezetességeinek felkeresése generálja. A közös városnézések a legtöbb résztvevő számára új élményt nyújtanak: sokan – részben életkoruk, részben döntően rurális életformájuk miatt – nem ismerhették meg az óhaza látványosságait; ekkor valóban klasszikus turistaként vannak jelen (Ilyés 2008). A hazalátogató katolikus csoportok nagy része felkeresi az óhaza nevezetesebb és a kitelepítés előtt gyakran látogatott búcsújáró helyeit. Többnyire az utak második felében, az előre eltervezett szabadnap(ok) keretében kerül sor a szülőfalu, a szülőház egyéni meglátogatására is. Az 1970-es évek óta német–lengyel viszonylatban folyamatosan növekszik a német honvágyturisták száma Lengyelországban. Ezzel szemben magyar–román viszonylatban több mint egymillióval esett vissza a látogatószám. A német–lengyel példát elemezve elmondható, hogy a régió turizmusiparának a


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 professzionalizálódásához és a honvágyturizmus további fejlesztéséhez szükség van a helyi turisztikai szakemberek képzésére. Erdélyben a román nyelvű főiskolai szintű turizmusképzés 1992-ben kezdődött a kolozsvári Babeș-Bólyai Tudományegyetem Földrajzi Karán, a magyar nyelvű turizmusoktatás pedig a 2000-es évek elején indult a Babeș-Bólyai Egyetem gyergyószentmiklósi karán (a Kodolányi János Főiskola támogatásával). Turizmusvendéglátás alapszakon a képzés 2012-ben kezdődött a székelyudvarhelyi Magyar Üzleti Tudományok Főiskoláján a Budapesti Gazdasági Főiskolával együttműködésben. A Sapientia Erdélyi Tudományegyetem csíkszeredai karán a Turisztikai mérnökmenedzser szakon belül működik még turisztikai szakképzés.



AZ ORNITÓLÓGIAI TURIZMUS SZEREPE MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁBAN REMENYIK BULCSÚ–LEÉ DÓRA–KOVÁCSNÉ SZÉKELY ILONA főiskolai docens – egyetemi hallgató – főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]; [email protected]

Az előadás az ökoturizmus, a természetvédelem és a madártan kapcsolatát mutatja be; a turisztikai termék fejlesztésén keresztül elemzi a nemzeti parkok turizmusban betöltött szerepét, és megvizsgálja a madárturizmus adta lehetőséget a beutazó turizmusunk fejlesztése szempontjából. Napjainkban a természet megismerése egyre népszerűbbé válik. Ennek része az élőlények, közülük is kiemelten a madarak megismerése, megfigyelése. Az ornitológiai turizmus termékeinek a vizsgálata után kérdőíves kvantitatív kutatást folytattunk, amelyben madarakkal kapcsolatos kérdéseket vetettünk fel. (Pl. milyen módon figyelnék meg a madarakat a túrákon, mit tűznének ki célul maguknak madármegfigyeléskor, mi a fő motivációjuk?) Fontos kiemelni, hogy a laikusok véleményére voltunk kíváncsiak, akik ötfokú skálán értékelték a kérdéseket, mint nemzeti parkok, erdei iskolák kínálatában megjelenő madarakkal kapcsolatos programokat. Az eredmények alapján négy csoport jött létre, amelyek számára konkrét programkínálatot lehet kialakítani. A magyarországi madárturizmusban a rendezvények vonzzák a legtöbb látogatót, és termelik a legtöbb bevételt. Itthon az egynapos túrák a legnépszerűbbek. Ezek legfőképpen a nemzeti parkok területére koncentrálódnak. A legnagyobb vonzerőnek a daruvonulás tekinthető. A darvak éjszakai pihenőhelye és a táplálkozó területek közti húzás kiemelkedő jelenségnek számít nem csak a szakemberek számára. Ez a program elsősorban a Hortobágy területére összpontosul, de jelentős még a tatai és szegedi „darvadozás” is. Turisztikai szempontból az ország legnagyobb madarakhoz köthető ökoturisztikai rendezvénye a Tatai Vadlúd Sokadalom, amely tíztizenötezer vendéget vonz egy napra az évben.



A TURISZTIKAI KOMPLEX MUTATÓ (TKM) KÉRDŐÍVES LEKÉRDEZÉSSEL ELŐÁLLÍTOTT KOMPONENSEI SZALÓK CSILLA főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

Az előadás egy többlépcsős országos kutatás második szakaszának primer kutatási eredményeit ismerteti a Balaton Régió példáján. A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának Turizmus Intézeti Tanszéke 2014 augusztusában országos kutatást indított azzal a céllal, hogy kialakítson és teszteljen egy olyan globális indexet (turizmus komplex mutatót), amely települési szinten alkalmas a turizmus teljesítményének megállapítására, a települések, régiók turisztikai fejlettségének összehasonlítására, rangsorolására. A kutatás során kialakított komplex mutató feladata, hogy a turizmus települések életében betöltött gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait a fenntarthatóság szempontjából is figyelembe vegye, mint a helyi turizmus hosszú távú versenyképességének biztosítékát. A kifejlesztett mutató és az annak hátterében lévő település szintű adatbázis segítséget nyújthatnak a turisztikai desztinációmenedzsment rendszer megerősítéséhez, a 2014– 2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus turisztikai pályázatain való sikeres részvételhez.



ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI EGÉSZSÉGTURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK TELEPHELYVÁLASZTÁSÁHOZ TÓTH ZOLTÁN főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

Az előadás a következő kérdésekre keresi a választ: 1. Megfogalmazható-e a hazai egészségturisztikai fejlesztések telepítési helyének célszerű kiválasztására vonatkozó – dinamikus, gazdaságföldrajzi szemléletű – modell, amelynek felhasználásával javítható az ilyen célú beruházások tőkehatékonysága? 2. A számítási modell segítségével felrajzolható-e a közelebbi jövőben elsődleges fontosságú gyógyhelyek köre, figyelemmel a hazai szálláshelyi vendégforgalom területi és települési megoszlására, ill. nagyságrendjére? 3. A vendégforgalom tartós növekedése érdekében milyen javaslat tehető a vendégforgalmi szegmenseket – külsőterületi szerkezetet – illetően? 4. Miben összegezhetők a földrajzilag elaprózottan megvalósult fejlesztéspolitika időben tartós következményei?



A SZÁLLODAI TELEPHELYVÁLASZTÁS TURISZTIKAI ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI ÖSSZEFÜGGÉSEI MAGYARORSZÁGON 2000 ÉS 2014 KÖZÖTT TÓTH ZOLTÁN–BÁRTFAI ENDRE főiskolai docens – mesteroktató Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]; [email protected]

A szerzők a szállodai telephelyválasztás turisztikai és gazdaságföldrajzi összefüggéseit kutatják. A KSH által közölt adatok alapján a 2010 és 2014 közötti időszakban jelentős kapacitásnövekedés volt megfigyelhető a szállodák számában, férőhelyszámában és a realizált vendégéjszakák számában egyaránt. 2000-ben 718 szálloda üzemelt hazánkban, ez a szám 2014-re 1 042-re nőtt. A férőhelyek számában is jelentős bővülés volt, hiszen 100 604-ről 143 032-re emelkedett a kapacitás. A vendégéjszakák száma 11 480 ezerről 18 457 ezerre nőtt 2000 és 2014 között. Ezek a számok igazolhatják a fejlesztések létjogosultságát. A vizsgált időszak közepétől, 2008tól a hazai turizmusra is nagy hatást kiváltó gazdasági világválság zajlott, aminek következtében a szállodaipar bevételei először jelentősen csökkentek, mutatószámai pedig romlottak. A szállodai kapacitások ennek ellenére folyamatosan emelkedtek, ám e mögött nem minden esetben álltak valódi fejlesztések: előfordultak jogszabályi változások is. Az évenkénti láncviszonyszámok feltárják, hogy a kapacitás bővülése csökkenő ütemű. A vizsgált időszak logaritmikus próbaszámításai elárulják azt is, hogy a jelenlegi szobakapacitás az előrejelzési függvény szerint a 2022. év adataival egyezik meg, ami azt jelzi, hogy a rendszerben némi „túlkapacitás” van. A megyékre vonatkozó korrelációszámítás elemzi a területi (megyei) szállodai kapacitások és a vendégforgalom közötti összefüggéseket, rámutatva arra, hogy nem mindig indokolt az adott terület (megye) szállodai kapacitásfejlesztése.



HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS MEGÚJULÁS A TURIZMUSBAN – A KREATÍV TURIZMUS LEHETŐSÉGE FORMÁDI KATALIN egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

A hagyományok felértékelődésével a népszokások, a kézműves termékek újra az érdeklődés középpontjába kerültek. A kézművességnek a népi, tradicionális iránya mellett egyre nagyobb keresletnek örvendenek a modern kortárs kézművesség termékei, amelyek a hagyományos motívumokat, tárgyi eszközöket a mai igényeknek megfelelő formában jelenítik meg, továbbá anyagukban és funkcionálisan is a modern kor igényének megfelelő kialakításúak. Nemzetközi szinten is a múlt értékei, a népi hagyományok a kézművesség a kulturális turizmus különféle termékeiben jelennek meg: a kreatív-, örökségturizmusban és a kulturális jellegű rurális turizmusban. Az élő hagyományok megismerése, átélése által elvárt közös élménykeresés (az ún. együttalkotás, co-creation) egyre hangsúlyosabban jelenik meg a kreatív turizmusban. A kreatív turizmus a kulturális turizmus egyik formája, amely túllép az örökségek megtekintésén, és új készségek fejlesztésére, elsajátítására irányul a meglátogatott desztinációban. A kreatív turizmus sokféle formát ölthet, de ami közös bennük, hogy aktív részvételt igényelnek, amelyben a látogató különböző mértékben vesz részt kreatív tevékenységekben (pl. sajtkészítés folyamatának megismerése a „késztermék” megkóstolásával vagy egy kézműves termék elkészítése). A tevékenységek kapcsolódhatnak pl. a hagyományos népi kultúrához (pl. kemencerakó tábor), valamely jellegzetes kézműipari tevékenységhez (pl. sajtkészítés) vagy kortárs kultúrához (pl. tánc-, főzőtanfolyamok). Kérdés, hogy a hagyományok megőrzése mellett a kézműves tevékenységek hogyan tudják a megváltozott „felhasználói” igényeket kielégíteni, és ezek hogyan tudnak a turizmusban hasznosulni. Erre keresi a választ az előadásom, amelynek eredményei a TÁMOP 3.2.15-15. projekten belül végzett „A hagyományos foglalkozások a kézművesség és a kreatív ipar kapcsolatrendszere tekintetében”


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 kutatásra és a „Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája” című stratégia eredményeire épül. A kutatás kiterjedt arra, hogy a kézműipari tevékenység esetében a megőrizve megújulás milyen formában képzelhető el, azaz hogyan alkalmazhatók a hagyományos nyersanyagok, motívumok és eljárások a mai kor követelményeinek megfelelő termékek előállításában.



2016. MÁRCIUS 11. 8.00-8.30 REGISZTRÁCIÓ


12.00-13.00 EBÉDSZÜNET




ALTERNATÍV MÓDSZERTAN A SZAKNYELV-OKTATÁSBAN SZEKCIÓVEZETŐ: KOVÁTSNÉ DR. LOCH ÁGNES

8.30-8.50

HELYSZÍN: A. TEREM

ASZTALOS RÉKA EGYÉNI TANULÁSI UTAK ÉS SZEMÉLYRE SZABOTT ÉRTÉKELÉSI RENDSZER FOGADTATÁSA ANGOL NYELVET TANULÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN

8.50-9.10

DR. DÓSA ILDIKÓ TEAM MUNKA HATÁROK NÉLKÜL

9.10-9.30

KOVÁTSNÉ DR. LOCH ÁGNES TANÁRI ÉS TANULÓI SZEREPEK EGY ÜZLETI SZIMULÁCIÓS JÁTÉKBAN AZ ANGOL NYELVÓRÁN

9.30-9.50

LÁZÁR VIKTÓRIA NAGY CSOPORTOK FELKÉSZÍTÉSE A BGE NYELVVIZSGÁRA

9.50-10.10

SÁNDOR ESZTER – KISS ÁGOTA KOOPERATÍV TANULÁS A SZAKNYELVOKTATÁSBAN: EGY MÓDSZERTANI KÍSÉRLET TAPASZTALATAI – PILOT VIZSGÁLAT

10.10-10.20

SZÜNET

10.20-10.40

DR. SZÉNICH ALEXANDRA – DR. SZOKÁCS KINGA TUDOK-E EGYEDÜL TANULNI? – A HALLGATÓK ÖNÁLLÓ NYELVTANULÁSI KÉPESSÉGÉNEK ÉS HAJLANDÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A BGE KVIK-EN

10.40-11.00

DR. SZŐKE ANDREA KUTATÁSI KÉRDÉSEK A KVIK NÉMET NYELVŰ KÉPZÉSÉRE JÁRÓ HALLGATÓK KUTATÁSI TERVEIBEN

11.00-11.20

DR. VÁLÓCZI MARIANNA FACEBOOK ÉS ALKALMAZÁSAI A NYELVÓRÁN – EGY PROJEKT HATÁSA A DIGITÁLIS NEMZEDÉK NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓJÁNAK FOKOZÁSÁRA



ALTERNATÍV MÓDSZERTAN A SZAKNYELV-OKTATÁSBAN SZEKCIÓVEZETŐ: KOVÁTSNÉ DR. LOCH ÁGNES

11.20-11.40

HELYSZÍN: A. TEREM

DR. TÖRÖK JUDIT – KÓSIK FERENC A COACHING-KULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIAI IRÁNYAI A BGE KKK NÉMET TANSZÉKI OSZTÁLYÁN

11.40-12.00

DR. TÖRÖKNÉ DR. SZILÁGYI KATALIN A SZAKNYELVI TOLMÁCSOLÁS OKTATÁSÁNAK NÉHÁNY MÓDSZERTANI KÉRDÉSE



EGYÉNI TANULÁSI UTAK ÉS SZEMÉLYRE SZABOTT ÉRTÉKELÉSI RENDSZER FOGADTATÁSA ANGOL NYELVET TANULÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN ASZTALOS RÉKA adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

A BGE KVIK karán a nappali tagozatos BA-képzésben részt vevő hallgatók három félévig tanulnak szakmai nyelvet. A heti kétszer 90 perc nyelvtanulás kiegészítéseként vezettem be a 2012–13-as tanév első félévében egy 18 fős turizmusvendéglátás szakos csoportnál egy virtuális tanulási környezet (VTK) használatát, aminek fő célja a gyakran már 10–12 éve tanuló hallgatók motiválása volt. A VTK a www.wikispaces.com oldalon létrehozott jelszóval védett wiki volt, amelyen mindhárom félév során lehetőséget kívántam biztosítani az egyéni tanulásra is, hogy a különböző nyelvi szinten lévő hallgatók saját ütemükben tudjanak haladni. Emellett a hallgatók önálló tanulását segítette a második félévben bevezetett pontozáson alapuló egyéni értékelési és portfóliórendszer is. A hallgatók a félév elején egy rövid önértékelést készítettek magukról, leírták, mi a céljuk a folyó és a következő félévben, illetve melyek azok a nyelvi területek, amelyeket fejleszteni szeretnének. Ennek megfelelően kellett feladatokat választaniuk és feltölteniük. Ezek lehettek újságcikkek, rádióadások vagy előadások a www.ted.com oldalról, amelyeket angolul vagy magyarul összefoglaltak, nyelvtani feladatok, levélírás vagy bármi olyan feladat, amelyet hasznosnak találtak. Pontokat lehetett kapni még jól sikerült szódolgozatért, prezentációért, órai munkáért, szavak feltöltéséért a www.quizlet.com oldalra, és bármilyen tevékenységért, amelyet a hallgatók választottak, és egyeztettek a tanárral. A pontokat a második félév végén, valamint a harmadik félévben két alkalommal érdemjeggyé váltottam át, így bárki kaphatott jó jegyet, ha elég feladatot töltött fel. A wiki és az értékelési rendszer használatát a hallgatók minden félév végén kérdőívek segítségével értékelték. A kérdések egy része a wiki használatára vonatkozott a félévek során: mennyire fejlődtek angolból a wiki segítségével saját megítélésük szerint, mennyire élvezték, illetve találták hasznosnak a wiki használatát, ezen belül a különböző oldalakat. A harmadik félév végén arra is rákérdeztem, fogják-e a jövőben használni a wikit, és ha igen, milyen célra. Ezeken kívül rákérdeztem az egyéni értékelés hatására a


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 nyelvtanulásukban. A projekt lezárásaként két hallgatóval félig strukturált interjút készítettem, valamint a három félév során a wiki használatának tapasztalatairól tanári naplót vezettem. A kérdőívvel gyűjtött adatokat kvantitatív módszerrel elemeztem, az interjú és a tanári napló bejegyzései alapján kvalitatív elemzés készült.



TEAMMUNKA HATÁROK NÉLKÜL DÓSA ILDIKÓ főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

Közkedvelt téma az utóbbi néhány évben az új generációk megjelenése az oktatásban. Arról is egyre több szó esik, hogy az oktatásunkat sürgősen meg kell reformálnunk a munkaadók, a globális kihívások és az új generációs hallgatók igényeinek megfelelően. Az Interkulturális kommunikáció tantárgy oktatásában megvalósított folyamatos innováció is ezeknek az elvárásoknak a terméke. A tantárgy oktatásának évek óta tartó megújítása, átalakítása is azt a célt szolgálja, hogy a lehető leghatékonyabban tudjuk átadni a szükséges ismereteket, illetve olyan élethosszig tartó tanulási folyamatot indítsunk el, amellyel a diákok életük és munkájuk során sikeresen meg tudják állni a helyüket a nemzetközi munkaerőpiacon. Az előadás a BGE PSZK-n folyó nemzetközi online kooperációs projektet mutatja be, felvázolva az előzményeket, a módszereket, a nehézségeket és az eredményeket.



TANÁRI ÉS TANULÓI SZEREPEK EGY ÜZLETI SZIMULÁCIÓS JÁTÉKBAN AZ ANGOL NYELVÓRÁN KOVÁTSNÉ LOCH ÁGNES főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

A szimuláció széles körben használt tanulási célú tevékenység, amely gyakran az üzleti képzésnek is részét képezi. Mivel a szaknyelvoktatás minden esetben leképezi az adott szakma/szakterület jellemző helyzeteit, a szimulációs feladatnak az üzleti nyelvi képzésben is van helye. Az előadás áttekinti a szimulációs feladatok célját és jellemzőit a nyelvoktatásban, különös tekintettel a megváltozott nyelvtanári és nyelvtanulói szerepekre a szimuláció folyamán. Az előadás második része egy marketing témájú üzleti szimulációs feladat bemutatása kereskedelem-marketing szakos hallgatók részvételével. A szimulációt szükségletelemzés előzte meg, amely megalapozta a témaválasztást, továbbá a fejlesztendő készségek körét. Minden hasonló feladatnál fontos szerep jut a visszajelzések összegyűjtésének és elemzésének, amelynek eredményei visszaforgathatók az oktatás folyamatába. A szerző szerint ez a feladattípus jelentősen hozzájárulhat a nyelvtanulói tudatosság és a tanulás eredményességéért érzett felelősség megerősödéséhez.



NAGY CSOPORTOK FELKÉSZÍTÉSE A BGE-NYELVVIZSGÁRA LÁZÁR VIKTÓRIA tanársegéd Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

Vizsgára felkészülni még kis csoportban is nehéz feladat. 15 másik hallgatóval együtt viszont már valódi kihívás. Adva van viszont a heti kétszer 90 perc, ami elég időt biztosít a felkészülésre, feltéve, hogy hatékonyan tudjuk kihasználni. Előadásomban egy olyan módszert mutatok be, amelyet kifejezetten azért fejlesztettem ki, hogy a nagy létszámú csoportokban minél több hallgató számára biztosítsam a szóbeli gyakorlás lehetőségét, illetve a visszajelzést, amellyel az egyéni haladás irányát tudom kitűzni. A fejlesztés helyszíne a KVIK volt, ahol turizmus-vendéglátás szaknyelvet oktattam olyan 15-18 fős csoportoknak, amelyek tagjai utoljára vehették fel az angol szaknyelvi kurzust. A tananyag a tanszékünk által összeállított Guide 2015 vizsgafelkészítő csomag volt. A módszer tulajdonképpen a forgószínpadhoz hasonlít, ahol a néző (a tanár) vándorol helyszínről helyszínre. A cél az volt, hogy kisebb csoportokban tudjak foglalkozni a hallgatókkal, és a tanítási órákon a szóbeli nyelvvizsga minden feladatát: a monológot, a szituációs feladatot, az angol nyelvű szakszöveg fordítását és a hallás utáni értést minden egyes alkalommal gyakorolni tudjuk.



KOOPERATÍV TANULÁS A SZAKNYELVOKTATÁSBAN: EGY MÓDSZERTANI KÍSÉRLET TAPASZTALATAI SÁNDOR ESZTER–KISS ÁGOTA tanársegéd – nyelvtanár Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]; [email protected]

A tanulás akkor hatékony, ha a tanuló aktívan részt vesz a tanulási folyamatban, ha az órai légkör támogató, valamint, ha a tudás átadásának folyamatában nem kizárólag a tanár, mint egyetlen információforrás kapja a meghatározó szerepet. A kooperatív tanulás során alkalmazott elvek, mint a pozitív egymásrautaltság, az elszámoltathatóság, az egyenlő részvétel és a párhuzamos interakciók elve lehetővé teszik, hogy beépíthessük a tanulási folyamatba a Z generáció sajátosságait, azt, hogy számukra az internet és a kapcsolati háló az információ és a tudás valódi forrása. A kooperatív tanulásszervezéssel kapcsolatos elméletekre és gyakorlati tapasztalatokra alapozva a módszer kísérleti bevezetése a BGE Pénzügyi és Számviteli Karán két csoportban, két tanár vezetésével zajlott (N=33). Az előadás arra keresi a választ, hogy megfigyelhetőek-e a kooperatív tanulásszervezési módszer szakirodalomban leírt előnyei ebben a speciális környezetben. A kérdőíves felmérés és a mélyinterjúk eredménye rávilágít, hogy a kooperatív módszer segítségével megvalósul a hallgatók aktív részvétele a tanulási folyamatban. Ezáltal szívesebben jártak órára, nőtt a nyelvtanulási iránti motivációjuk és az önbizalmuk, valamint a hallgatók közötti együttműködés erősítette a tanulás iránti elkötelezettséget és a felelősségvállalást.



TUDOK-E EGYEDÜL TANULNI? A HALLGATÓK ÖNÁLLÓ NYELVTANULÁSI KÉPESSÉGÉNEK ÉS HAJLANDÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A BGE KVIK-EN SZÉNICH ALEXANDRA–SZOKÁCS KINGA adjunktus – főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]; [email protected]

A tudásalapú társadalom korában az önszabályozó tanulásra való képesség egyre nagyobb szerepet játszik. Így a nyelvoktatás minőségét nagyban meghatározza többek között az is, mennyire képesek a nyelvtanulók a formális oktatásban megszerzett nyelvtudásukat karbantartani, fejleszteni. A BGE KVIK-en a hallgatók saját nyelvtudásukra irányuló reflexiói csökkenni látszanak; úgy tűnik, ők maguk kevéssé vannak tisztában a tudatos egyéni tanulás jelentőségével. Felmerül továbbá a kérdés, vajon mennyire képesek erre. Ebben a kontextusban szükségesnek tartottuk egy olyan vizsgálat elvégzését, amelynek célja a BGE KVIK hallgatóit jellemző önálló nyelvtanulásra való képesség és hajlandóság feltérképezése. Célunk az volt, hogy feltárjuk a hallgatók idegen nyelvi kimeneti követelményekkel kapcsolatos tudását; a nyelvóráktól független idegennyelv-tanulásuk jellemzőit; a nyelvtudással kapcsolatos tudásukat; továbbá azt, hogy mennyiben tulajdonítanak saját maguknak felelősséget a nyelvtanulási folyamat irányításában és eredményességében, és mennyire felkészültek alapvető nyelvtanulási stratégiák alkalmazására. Fő kutatási kérdésünk a fentieknek megfelelően a következő: Mennyire felkészültek a hallgatók az idegennyelv-tudásuk önálló fejlesztésére, és milyen mértékben hajlandók erre? A fő kutatási kérdés és az ehhez kapcsolódó alkérdések megválaszolásához két kutatást végeztünk. Egyrészt kérdőív segítségével 126 idegen nyelvet tanuló hallgatónk véleményét kérdeztük meg, másrészt a 2015/2016-os tanév őszi félévében két nyelvi csoport együttműködő hallgatóival egy projektet hajtottunk végre, amelynek célja a nyelvtanulói tudatosság és önálló nyelvtanulási hajlandóság növelése volt. A második kutatás során elemeztük a hallgatók önálló feladatvégzését, majd a szemeszter végén kérdőíves formában kértük meg a diákokat a projekt értékelésére. A kutatásból kiderült, hogy a vizsgálatban részt vevő hallgatók jelentős része önerőből keveset tesz nyelvtudása fejlesztéséért, továbbá többnyire nem is kellően


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 felkészült erre. A hallgatóknak támogatásra van szükségük ahhoz, hogy önállóan és hatékonyan fejlesszék nyelvtudásukat. Általánosan elmondható, hogy az autonóm tanulás esetében olyan területről van szó, ahol számos lehetőségünk adódik a fejlesztésre.



KUTATÁSI KÉRDÉSEK A KVIK NÉMET NYELVŰ KÉPZÉSÉRE JÁRÓ HALLGATÓK KUTATÁSI TERVEIBEN SZŐKE ANDREA főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

A BGE KVIK karán a 2015/2016-os tanévben a harmadéves hallgatók számára egységesen bevezettük a Kutatásmódszertan tantárgyat, így az eddigi választható jelleg helyett idén már kötelező a diákoknak a tantárgy felvétele. A magyar nyelvű képzés mellett az idegen nyelvű képzéseken is indultak és indulnak kurzusok. A tantárgy követelményei az egyes képzéseken egységesek, így minden hallgatónak ugyanazokat az elvárásokat kell teljesítenie – függetlenül a kurzus nyelvétől. Az őszi félévben a hallgatóknak kutatási tervet is kellett írniuk, hogy az órákon szerzett elméleti ismereteiket az egyes tartalmi egységekre irányuló gyakorlatok mellett egy komplex, akár a szakdolgozat megírásakor is hasznosítható formában is alkalmazzák. A hallgatók a CooSpace-en közzétett kritériumok alapján pontosan ismerték a kutatási tervekkel szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket, valamint ugyanott egy minta is rendelkezésükre állt a terv elkészítéséhez. Szintén elérhetők voltak a kutatási tervek értékeléséhez használt szempontok és a pontozási rendszer is. A német nyelvű képzésen, a félév végén beadott kutatási tervek változatos témákra irányultak, és színvonalukban is jelentősen eltértek egymástól. A formai és tartalmi elemzésen kívül az előadás elsősorban a tervekben megjelenő kutatási kérdésekre fókuszál. Bemutatja, hogy azok milyen témákat fednek le, és milyen mértékben felelnek meg a jó kutatási kérdések jellemzőinek.



A FACEBOOK ÉS ALKALMAZÁSAI A NYELVÓRÁN – EGY PROJEKT HATÁSA A DIGITÁLIS NEMZEDÉK NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓJÁNAK FOKOZÁSÁRA VÁLÓCZI MARIANNA egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Az új, digitális nemzedék eredményes oktatása igen nagy kihívást jelent: a korábbi nemzedékektől teljesen eltérő a kommunikációs stílusuk, más tanulási módszerek hatékonyak számukra, motivációs struktúrájuk is különböző. A felsőoktatásba bekerülő fiatalok nyelvtanulási folyamata eredményességének és élményszerűségének biztosításához állandóan megújuló, a kommunikációs metódusok gyorsuló változásait követő módszertani eszköztár alkalmazása szükséges. A kutatás célja egy projekt megvalósítása, amelynek során az olasz üzleti nyelv előkészítő kurzuson a Facebook és alkalmazásai adta lehetőségeket felhasználva a nyelvórát kiegészítő folyamatos nyelvgyakorlási lehetőséget hozunk létre, amely számos lehetőséget kínál a hallgatóknak a nyelv kontaktórán kívüli gyakorlására, egy hozzájuk nagyon közel álló, az életükben folyamatosan jelen lévő kommunikációs csatorna segítségével. A hallgatók önállóan döntenek a létrehozott zárt FB-csoportban végzett tevékenységekről (a selfie-k megosztásától a kommenteken át a videóinterjúig) és egyúttal arról is, hogy milyen digitális idegen nyelvi identitást alkotnak a maguk számára. A tevékenységeket a szemeszter végén egy pontrendszer alapján közösen értékeljük. Az előadás során bemutatott kutatás pedagógiai célja a hallgatók nyelvtanulási motivációjának erősítése, az autonóm tanulás ösztönzése, végső soron az oktatás hatékonyságának növelése. A projekt várhatóan más nyelvi csoportokban is hasznosítható lesz. Egy következő lépésben az olasz üzleti nyelvi kurzusok tantárgyi tartalmaihoz kapcsolódóan szeretném a programot továbbfejleszteni.



A COACHING-KULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIAI IRÁNYAI A BGE KKK NÉMET TANSZÉKI OSZTÁLYÁN TÖRÖK JUDIT – KÓSIK FERENC egyetemi adjunktus – mestertanár Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]; [email protected]

A gazdasági szaknyelvoktatás feltételrendszerében bekövetkezett változások, továbbá a jövőben körvonalazódó, új típusú feladatok egyre fokozódó innovációs kényszerrel szembesítik a felsőoktatási intézményeket. Ez a tendencia a BGE szaknyelvi műhelyeit is arra ösztönözi, hogy még erőteljesebben tudatosítsák magukban a jelenlegi szaknyelvoktatási kultúrájuk jellegzetességeit. Ez elengedhetetlen feltétele annak is, hogy szervezeti egységeink a saját szaknyelvoktatási, illetve szaknyelvoktatás-fejlesztési tevékenységük tudományos megalapozottságát a Budapesti Gazdasági Egyetem professzionalizálódási stratégiájával összhangban tudják biztosítani. Előadásunkban szeretnénk bemutatni azokat a fő célkoordinátákat, amelyek alapján a Német Tanszéki Osztály jelenlegi képzési és tanulási tanácsadási kultúrájának továbbfejlesztésére törekszünk. Beszámolónk tematikai súlypontját a nyelvtanulási folyamatok sikeres megvalósulásának elősegítését célzó tanulástámogató rendszerek kérdésköre alkotja. Elemzésünk középpontjában a fejlett szaknyelvoktatási kultúrák egyik kiemelt jelentőségű eleme – az ún. nyelvtanulás-coaching/„szaknyelvi coaching” – áll. Beszámolónk első részében röviden utalunk azokra a kihívásokra, amelyekkel a „coaching” fogalmának meghatározása során szembesülünk. A „coaching” értelmezését egy olyan közvetlen beavatkozási formaként tartjuk célszerűnek, mely szemináriumok, tréningek során biztosítja az új viselkedési módok elsajátítását, s iránymutatást nyújt a változtatás megtervezésében. Felvillantjuk azokat a legfontosabb coaching-irányzatokat, illetve megközelítési módokat is, amelyeknek a saját oktatási kultúránk továbbfejlesztésének szempontjából stratégiai jelentőséget tulajdonítunk.


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 Prezentációnk második fő szakaszában rövid betekintést szeretnénk adni annak a (PhD) kutatási projektnek néhány releváns részletébe, amely a „coaching alapú szaknyelvi képzés” kultúrájának rendszerszintű meghonosítási és fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. Itt tárgyaljuk részletesebben a coaching-kultúra fejlesztését célzó azon törekvéseinket is, amelyeknek eredményeképpen hallgatóink autonóm nyelvtanulási folyamatainak támogatását szeretnénk még professzionálisabb szintre emelni a projektorientált szaknyelvoktatás területén.



A SZAKNYELVI TOLMÁCSOLÁS OKTATÁSÁNAK NÉHÁNY MÓDSZERTANI KÉRDÉSE TÖRÖKNÉ SZILÁGYI KATALIN egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected] A Gazdasági szakfordító és tolmácsképzés új szakirány a Nemzetközi gazdaságtan szakon, amelynek első évfolyamán a 2014/15-ös tanévben indult el a munka, egyelőre angol és francia nyelven. Napjainkban – annak ellenére, hogy a nemzetközi érintkezésben az angol egyre inkább átveszi a közös nyelv szerepét – a tolmácsra fontos feladat hárul. Képzettségének, nagyon alapos nyelvi ismereteinek köszönhetően nélkülözhetetlen a tolmács közreműködése a magas szintű gazdasági és politikai tárgyalásokon, bizonyos protokolláris körülmények között pedig a tolmács igénybevétele kötelező. Szakirányunkon a képzésre két félév áll a rendelkezésünkre, ami elegendő ahhoz, hogy a hallgatóval megismertessük ezt a szakmát, és felkészítsük az esetleges továbblépésre. (Magyarországon két intézményben is lehet az Európai Unió által akkreditált nemzetközi konferenciatolmács-képesítést szerezni.) A tolmácsolás oktatása nehéz feladat, hiszen olyan tevékenységet kell elmagyarázni, megtanítani, amelyet alapvetően a gyakorlat során lehet elsajátítani, elmélyíteni. Az órák során nem tudást kell átadni, hanem készséget kialakítani, fejleszteni. A képzés több síkon, párhuzamosan valósul meg. A szókincs bővítése, a nyelvtani szerkezetek automatizálása mellett fejleszteni kell az auditív memóriát, a lélekjelenlétet, a váratlan helyzetekre való gyors és adekvát válaszadást. Előadásomban bemutatom az fenti tudás és képességek kialakítására, fejlesztésére összeállított oktatási programomat.




LOST IN SERVICE SZEKCIÓVEZETŐ: DR. GUBÁN MIKLÓS

9.00-9.20


DR. KOVÁCS ENDRE „NOS, KEDVES WATSON, MIRE KÖVETKEZTET EBBŐL”

9.20-9.40

DR. DOBÁK DÓRA – DR. GUBÁN ÁKOS ÖGYEI PMS ADATELEMZÉS

9.40-10.00

SÁNDOR ÁGNES – DR. GUBÁN ÁKOS A MAGYAR BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMATAINAK MODELLEZÉSE

10.00-10.20

DR. GUBÁN MIKLÓS A FLUIMUD-ÁRAMLÁS SZIMULÁCIÓS MODELLJE ÉS A SZIMULÁCIÓS ALKALMAZÁS ALGORITMUSA

10.20-.10.40

SZÜNET

10.40-11.00

DR. KÁSA RICHÁRD PÉNZINTÉZETI SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMATOK MINŐSÉGE

11.00-11.20

DR. GUBÁN ÁKOS FOLYAMATHATÉKONYSÁG MÉRÉSE

11.20-11.40

PROF. DR. DEMETROVICS JÁNOS – DR. HUA NAM SON – DR. GUBÁN ÁKOS SZERVEZETEK ÉS TELJESÍTMÉNYE

11.40-12.00 ÁDÁM

DOLLESCHALL JÁNOS – DR. KATONA ORSOLYA – PODOLCSÁK A KÖZÖSSÉG EREJE TÉRBEN ÉS IDŐBEN



„NOS, KEDVES WATSON, MIRE KÖVETKEZTET EBBŐL?” KOVÁCS ENDRE főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

2011-ben óriási feltűnést keltett az Egyesült Államokban, hogy az egyik legnépszerűbb vetélkedő műsorában (a több mint 20 éve menő Geopardyban) egy Watson nevű számítógép győzött, megverve a két addigi legsikeresebb játékost. Ezt a szuperszámítógépet az IBM gyártotta, és működése a mesterséges intelligencián alapul. Watson az emberi nyelven feltett kérdéseket először megértette, majd a beletáplált hatalmas adathalmazból kikereste az általa legmegfelelőbbnek tartott választ. Az IBM folyamatosan fejleszti a gépet, és igen jelentős eredményeket értek el. Az egészségügyben az orvosi diagnosztikai rendszere sokak életét mentette meg. 2015-ben az IBM a nagyközönség számára is megnyitotta a gép szolgáltatásait. A Watson Analytics olyan felhőalapú szolgáltatás, amelyet az adatelemzés, vizualizáció és a prediktív analitika területén nemcsak az adattudósok, elemzők tudnak használni, hanem az üzleti élet különféle területein dolgozó szakemberek is. Ez a kognitív számítástechnikai szolgáltatás képes arra, hogy olyan egyszerű emberi nyelven megfogalmazott kérdésekre válaszoljon, mint „Melyik ajánlatot érdemes elfogadnom?” Az előadás a Watson Analytics rendszerét mutatja be. A rendszer három jelentős szolgáltatásból áll:  Önkiszolgáló üzletiintelligencia-rendszer felhőalapon. A feltöltött adatokból képes professzionális jelentéseket, diagramokat, műszerfalakat készíteni. Ez a szolgáltatása gyakorlatilag „tudja” azokat az alapszolgáltatásokat, amelyek a piacon levő önkiszolgáló BI rendszerek tudnak.  Prediktív analitika rejtett összefüggések, részletek feltárására. Itt az adatainkból kijelölhetünk különféle változókat, és a Watson megpróbál köztük összefüggéseket, kapcsolatokat keresni.  Emberi nyelven folyó párbeszéd. A Watson Explore szolgáltatása – emberi nyelven – önmagától felkínál tíz lehetőséget adataink vizsgálatára. Ha ez nem


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 tetszik, saját magunk is megfogalmazhatunk kérdéseket, és ehhez csak minimális angoltudás szükséges. A rendszer alapszolgáltatásait – korlátozott adatmennyiséggel – ingyen is igénybe lehet venni. A professzionális változat akár Big Data-elemzésekre is használható. Az IBM előrelátóan gondolt az oktatás segítésére is, és 2016-ban elindította a Watson Analytics Academic Programot, amely a felsőoktatási intézményeknek biztosítja a szolgáltatást.



OGYEI PMS ADATELEMZÉS GUBÁN ÁKOS–DOBÁK DÓRA főiskolai tanár – főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]; [email protected]

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2007 óta minden évben felmérést készít, amely két nagy jelentőségű egészségügyi jelenségre igyekszik rávilágítani: az állapotos anya terhesség alatti és a szülést követő depressziójára, valamint a pszichoszomatikus meddőségre. Az ilyen problémák miatt kezelésben részesülő párokról számos információt tartalmaz az az állomány, ami ez alatt a kilenc év alatt összegyűlt. Az előadásban az ezen adatbázisnak a felhasználásával végzett vizsgálatok eredményeiről számolunk be, bemutatva, milyen hatással vannak a kezelések a szülések számára. Négy hipotézis alapján végzünk vizsgálatokat, amelyeket az előadásban részletesen is ismertetünk.



A MAGYAR BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMATAINAK MODELLEZÉSE SÁNDOR ÁGNES–GUBÁN ÁKOS tanársegéd – főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]; [email protected]

A LOST (Logistification and Standardization Techniques) kutatócsoport kidolgozott egy műszaki-matematikai modellt, amely a gazdasági és szolgáltatási folyamatok javítására alkalmazható. A Budapesti Gazdasági Egyetemen zajló kutatás során nem a folyamat elemeinek vizsgálatára fókuszálunk, hanem az egész működési rendszer folyamatára és az egymással való kapcsolataikra. A szűk keresztmetszet és a nem gazdaságos szerkezet által okozott problémákat keressük a folyamatokban, és ezáltal meghatározzuk a rendszer határait. A tanulmányban a Magyar Büntetésvégrehajtási Szervezet folyamatait feltárva, betekintést nyerünk a magyar közszektor pénzügyi folyamataiba. A magyar közszektor pénzügyi menedzsmentjének folyamatábrája elkészíthető. Az előadás célja, hogy azonosítsuk a modulokat, folyamatokat és a hozzájuk kapcsolódó anyagokat, továbbá elemezzük az áramlásukat és a transzformációikat. Ez a kutatás egy hosszú távú projekt első mérföldköve. A kutatás keretében egy módszertant dolgozunk ki ahhoz, hogy tovább vizsgáljuk a közszektor szervezetének gazdasági folyamatait.



A FLUIDUMÁRAMLÁS SZIMULÁCIÓS MODELLJE ÉS A SZIMULÁCIÓS ALKALMAZÁS ALGORITMUSA GUBÁN MIKLÓS főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected]

A LOST kutatás során megadtuk a fluidumáramlás egzakt fogalomrendszerét és az erre épülő matematikai modellt. Ez az előadás a feladathoz kapcsolódó szimulációs modellt és a hozzá kapcsolódó alkalmazás szerkezetét kívánja bemutatni. A szimulációs modell segítségével ellenőrizhetővé válik a kutatás során kifejlesztett modell alkalmazhatósága. A későbbiekben ez az alkalmazás lehetővé teszi a szolgáltatási folyamatok szűk keresztmetszeteinek feltárását és a problémák megoldását. Az alkalmazás már a fejlesztés fázisában van.



FOLYAMATHATÉKONYSÁG MÉRÉSE GUBÁN ÁKOS főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

A LOST in Serveces kutatás a gazdasági folyamatok javítását tűzte ki célul. A folyamatok standardizált elemeinek meghatározása után azt vizsgáltuk, vajon egy folyamat javítása ért-e el javulást, és ez a javulás mérhető-e. Ezért szükséges a folyamatjavítás hatékonyságát behatóan tanulmányozni. Ez alapos modellezési, logisztizálási eszközök bevonását igényli, amelyek alapjait a LOST kutatás már lefektette. A gazdasági folyamatok szerkezetére, működésére könnyedén rá lehet húzni az egzakt logisztikai szemlélet modellezési eszközeit, megoldásait. Mivel jelenleg nem ismerünk igazán jól definíciót a működés hatékonyságára, már nem olyan egyszerűen alkalmazhatók erre a logisztikai modellek – hiszen nincsenek termékek, egzakt anyagáramlások, amelyek mérése korrekt leképzésekkel megvalósítható lenne. Az előadás ezt a problémát igyekszik bemutatni: alapos irodalomfeldolgozás után eljutunk majd addig, hogy javaslatot fogalmazzunk meg egyfajta méréstechnikára.



A STRUKTURÁLT SZERVEZETEK ÉS TELJESÍTMÉNYE DEMETROVICS JÁNOS–HUA NAM SON–GUBÁN ÁKOS az MTA rendes tagja, tudományos tanácsadó – főiskolai docens – főiskolai tanár MTA SZTAKI – Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]; [email protected]; [email protected]

A kutatásban bevezetünk egy formális módszert a strukturált szervezetek és teljesítményeik vizsgálatára. A strukturált szervezetek olyan szervezetek, amelyeknek a struktúráját jól definiált szerkezetek keretében építik fel. A kutatásban csak olyan struktúrákat vizsgálunk, amelyek elemi szerkezetekből vagy az előbb definiált szerkezetekből épülnek fel kooperatív módon vagy szekvenciális módon. Ebben az értelemben egy strukturált szervezet egy hozzárendelés, amely összekapcsolja a funkcionális egységeit a szerkezetében szereplő alszerkezetekkel. Egy szervezet funkcionális egységei a szervezet struktúrájától függően más-más módon működnek együttesen, különböző feladatot végrehajtva, különböző teljesítménnyel. Egy szervezet kooperatív szerkezetben működő funkcionális egységei együttesen működnek: az egységek eredménye az egész szervezet összeredményét képezi. Egy szervezet szekvenciális szerkezetben működő funkcionális egységei másképpen működnek egymás mellett: az egységek lineáris rendezésben működnek, és egy egység csak az előtte lévőnek az eredményét tudja feldolgozni. E szerint a leggyengébb egység teljesítménye meghatározza az egész szervezet teljesítményét. A kutatásban bevezetett formalizálás alapján megvizsgáltunk néhány, a szervezetek struktúrájához, illetve teljesítményéhez kapcsolódó problémát. Áttekinthető módon tudjuk osztályozni a szervezeteket. Néhány speciális, gyakori esetben meg tudjuk becsülni a szervezetek teljesítményét. A bevezetett formalizálás lehetővé teszi a szervezetek összehasonlítását és ennek alapján a szervezetek ekvivalenciájának megfogalmazását. Az elért eredmények fontos alapul szolgálnak a szervezetek átszervezésének, egyszerűsítésének vizsgálatához.



A KÖZÖSSÉG EREJE TÉRBEN ÉS IDŐBEN DOLLESCHALL JÁNOS–KATONA ORSOLYA–PODOLCSÁK ÁDÁM Compet-Terra Kft. [email protected]

A crowdsourcing egy a szemünk láttára kialakuló, előretörőben lévő üzleti modell, amelynek már jelentős üzleti sikert biztosító alkalmazásai vannak. A CompetTerra Kft. üzleti tanácsadó vállalkozás már több mint négy éve foglalkozik a crowdsourcing üzleti modell alkalmazásának lehetőségével. Konkrét projekttapasztalatok is vannak: például Koszovóban állampolgári közreműködéssel valósult meg az engedély nélküli építmények feltérképezése és utólagos engedélyeztetése. Zanzibárban pedig egyetemi közösségeket vontak be tervezési célú térképezésbe. Az előadásban bemutatjuk a crowdsourcingot mint innovatív üzleti modellt, az általa nyújtott lehetőségeket, a tapasztalatainkat, a sikertényezőket és a buktatók, különös tekintettel a térbeli adatokra.




KELET ÁZSIA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL INDONÉZIA ÉS TAJVAN GAZDASÁGI JELENTŐSÉGÉRE SZEKCIÓFELELŐS: DR. NOVÁK TAMÁS

8.30-10.50

HELYSZÍN: B. TEREM

KUTATÓMŰHELY MAGYARORSZÁG ÉS INDONÉZIA KAPCSOLATAINAK LEHETŐSÉGEI, EUTAJVAN GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - KUTATÓMŰHELYEK

10.30-10.50

SZÜNET

10.50-11.10

DR. BÁBOSIK MÁRIA INNOVÁCIÓ, TECHNOLÓGIA POLITIKA, VERSENYKÉPESSÉG – TAJVAN SIKERES FELZÁRKÓZÁSA A CSÚCSTECHNOLÓGIA ÉLVONALÁHOZ

11.10-11.30

DR. KRUPPA ÉVA AZ ÁZSIAI RÉGIÓ INTEGRÁLÓDÁSA – MEGÁLLAPODÁSOK BURJÁNZÁSA KELET-ÁZSIÁBAN

11.30-11.50

SZABADKERESKEDELMI

DR. ENGELBERTH ISTVÁN KÉT OROSZLÁN A SÁRKÁNY ÁRNYÉKÁBAN – AZ INDIAI-AFRIKAI KAPCSOLATOK A VILÁGGAZDASÁGI ÁTRENDEZŐDÉS TÜKRÉBEN



INDONÉZIA ÉS TAJVAN GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE (Magyarország és Indonézia kapcsolatainak lehetőségei, EU–Tajvan gazdasági kapcsolatok kutatóműhelyek) A 2008-as válság következtében az EU-tagállamok gazdasága számottevően lassult, az ázsiai országok jelentős része viszont könnyebben vészelte át ezt az időszakot. Ma még nem igazán lehet előre látni, hogy ez az ellenálló képesség mennyire lesz tartós. A térséggel való együttműködés jelentős növekedési, kereskedelmi és befektetési potenciált rejt magában. A „keleti nyitás”gazdaságpolitikája ezekre a nyilvánvaló lehetőségekre reagált. A szekció két olyan országra fókuszál, amelyek eddig nem igazán álltak a magyar érdeklődés központjában. Indonézia nemcsak hatalmas piaccal és jelentős ásványkincskészletekkel rendelkezik, hanem gazdaságpolitikai értelemben is a térség legnyitottabb országai közé tartozik, így a kooperáció lehetőségeinek felmérése hosszú távú érdeke a magyar piaci szereplőknek. A tajvani gazdaság adottságai szintén kevésbé ismertek, ugyanakkor Tajvan az indonéz jellegzetességekkel szemben elsődlegesen a tőke és technológia magyarországi importjának lehetőségei miatt érdekes a magyar döntéshozók és piaci szereplők számára. Résztvevők:  Csáki György, egyetemi tanár, tanszékvezető, Szent István Egyetem  Imre Gabriella, főiskolai adjunktus, Budapesti Gazdasági Egyetem  Issye Margaretha Kamal, BGE-hallgató (Erasmus)  Moldicz Csaba, főiskolai tanár, Budapesti Gazdasági Egyetem  Novák Tamás, egyetemi docens, tanszékvezető, Budapesti Gazdasági Egyetem  Rácz Gábor, PhD-hallgató, Corvinus Egyetem  Szentes Ambrus Gábor, PhD-hallgató, Pannon Egyetem



INNOVÁCIÓ, TECHNOLÓGIAPOLITIKA, VERSENYKÉPESSÉG: TAJVAN SIKERES FELZÁRKÓZÁSA A CSÚCSTECHNOLÓGIA ÉLVONALÁHOZ BÁBOSIK MÁRIA vezető szakértő Magyar Nemzeti Bank [email protected]

Az ázsiai „kis tigrisek” nemzetközi versenyképessége az utóbbi időben egyre inkább technológiai tudásukon és képességeiken alapul, amit jól mutat fejlesztési irányaik markáns átalakulása. Ebben hasonló, de nem teljesen azonos utat járnak be. Egyikük, Tajvan ambiciózus célja, hogy a délkelet-ázsiai térség kereskedelmi, pénzügyi és technológiai, valamint informatikai központjává váljon. Ehhez az állam erős támogatásával és részvételével következetes innováció alapú iparfejlesztést hajtott végre, s kiemelten kezeli a K+F-tevékenységet, illetve a csúcstechnológiai ágazatokat. Az előadás azt mutatja be, miként tudott Tajvan mára sikeresen felzárkózni egyes ágazatokban a csúcstechnológia élvonalába, és milyen szakaszokon át vezetett ide az útja. Hogyan alakult ki a politikai stratégiai koncepciója, illetve milyen profilú ipar- és technológiafejlesztési politikát alkalmazott ennek érdekében? Keressük a választ arra is, hogy mi volt ebben az állam szerepe, s milyen eszközöket alkalmazott az innováció és a K+F-tevékenység támogatására. Mennyiben játszott szerepet a siker elérésében az infrastruktúra fejlesztése, az oktatás-képzés, a (munka-) kultúra és a társadalmi környezet? Áttekintjük a technológiai fejlesztéseknek a fenntarthatóság és a környezettudatosság igényeihez való viszonyát. Összefoglalóan arra keressük a választ, mennyiben tekinthető sajátosnak Tajvan útja, és lehet-e modellértékű más kis nyitott gazdaságok számára, mit hasznosíthatunk e tapasztalatokból Magyarországon. A csúcstechnológia élvonalához történő felzárkózást az előadás Tajvan űrprogramjainak sikerein keresztül szemlélteti. E területen ugyanis Tajvan látványosan hozta be 30 éves lemaradását, s a kezdeti technológiaimport, majd technológiatranszfer, illetve a világ élvonalába tartozó vállalatokkal/országokkal közösen, majd pedig önállóan megvalósított technológiai fejlesztések révén ma már ember részvételével zajló űrutazást tervez. Műholdjainak segítségével vezető szerepet vívott ki magának többek között a meteorológiai megfigyelések terén, az óceánok, illetve a légkör kutatásában. Mindezek nemcsak tudományos értékkel bírnak, hanem komoly gazdasági-társadalmi haszon is származik belőlük.



AZ ÁZSAI RÉGIÓ INTEGRÁLÓDÁSA: SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK BURJÁNZÁSA KELET-ÁZSIÁBAN KRUPPA ÉVA főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Az előadás célja, hogy bemutassa a nemzetközi gazdaság fő folyamatainak, a globalizációnak és a nemzetközi integrációnak az alakulását. Ezen belül az ázsiai térség szabadkereskedelmi megállapodásainak jellemzői állnak az elemzés középpontjában. Vizsgálatom a XXI. század másfél évtizedét fogja át, és lefedi a keletázsiai térség országait (nem földrajzi értelemben). Az előadás három főbb részre tagolódik. Az első bemutatja Kelet-Ázsia fejlődését és a nemzetközi kereskedelemben elfoglalt helyét. A második részben a térség szabadkereskedelmi meg-állapodásait elemzem, köztük az ASEAN szerepét. Igyekszem feltárni, hogy az egyre növekvő számú megállapodások milyen szabályozási keretet biztosítanak a mikroszféra számára, és a vállalatok milyen hatékonysággal kereskednek egymással. Végezetül rávilágítok arra, hogy az országok túlburjánzó szabadkereskedelmi megállapodásai helyett szükséges lenne az országok és vállalataik átláthatóbb és hatékonyabb együttműködését biztosító integrációs megállapodás(ok)ra. Az előadás fő kérdése, hogy a térség országainak átfogó integrációját biztosító megállapodások (pl. RCEP, TTP) milyen szintre jutottak, és hogyan vesznek részt bennük a térség országai a már működő két- és többoldalú kapcsolataikkal.



KÉT OROSZLÁN A SÁRKÁNY ÁRNYÉKÁBAN: AZ INDIAI–AFRIKAI KAPCSOLATOK A VILÁGGAZDASÁGI ÁTRENDEZŐDÉS TÜKRÉBEN ENGELBERTH ISTVÁN főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

„A tegnap növekedési sztoriját Kínának hívták, a máét Indiának. 15–20 év múlva a növekedési sztori neve Afrika lesz, India pedig ott akar lenni, hogy erős partnere lehessen a földrésznek”. (Narendra Tanedzsa) A globális világrend gyors átalakulása töretlen. Az elmúlt évtizedek gyors fejlődése Kínát emelte az érdeklődés középpontjába; egy sor mutató vonatkozásában a világ élvonalába került, és készül arra, hogy átvegye a vezető gazdasági hatalom szerepét az Egyesült Államoktól. A világgazdaság térszerkezetének átalakulását mutatta az elmúlt években a keleti nagyhatalom erőteljes térnyerése Afrikában. De Ázsiában egy újabb hatalmas állam felemelkedése indult el: Indiáé, amely szintén igyekszik szoros kapcsolatokat kiépíteni a fekete kontinenssel. 2015-ben – 1999 óta először –India GDP-jének növekedése gyorsabb volt, mint Kínáé, és az elkövetkező években átveheti a térség gazdasági motorjának szerepét. A Dél–Dél kapcsolatok kiteljesedésének vagyunk tanúi napjainkban, és egy megerősödő Afrika–India–Kína „háromszöggel” a világgazdaság súlypontja nemcsak nyugatról keleti irányba tolódik el, hanem egyre inkább északról dél felé is. Az előadás arra keresi a választ, hogy milyen jellemzői vannak India térnyerésének a fekete kontinensen. Melyek a hasonlóságok és a különbségek Kína és India Afrika-politikájában? Melyek azok a hajtóerők az Indiai-óceán tágabb térségében, amelyek napjaink globális gazdaságának egyre fontosabb tényezői?



MENEDZSMENT

FELELŐS OKTATÁS – WORKSHOP SZEKCIÓFELELŐS: DR. CSILLAG SÁRA – RADÁCSI LÁSZLÓ

10.00-12.00


DR. CSILLAG SÁRA – DR. RADÁCSI LÁSZLÓ FELELŐS OKTATÁS – WORKSHOP

SOKSZÍNŰ MÓDSZERTAN SZEKCIÓFELELŐS: DR. MOLNÁR SÁNDOR

9.00-9.20

HELYSZÍN: C. TEREM

DR. HORVÁTH GÁBOR A GRÜSS-EGYENLŐTLENSÉG FINOMÍTÁSAI

9.20-9.40

DR. ZIBOLEN ENDRE DUOPÓLIUMOKRÓL NEM CSAK „JÁTÉKOSAN”

9.40-10.00

NEMES TERÉZ – DÁVID ÁKOS – SÜLE ZOLTÁN COLLECTIVE INTELLIGENCE FRAMEWORK: NEW METHODS TO PROTECT OUR NETWORK SYSTEM

10.00-10.20

VERES PÉTER – DR. BÁNYAI TAMÁS – PROF. DR. ILLÉS BÉLA JÁRATTERVEZÉS ELŐRE NEM DEFINIÁLT OBJEKTUMOK KÖZÖTT

10.20-10.40

GAÁL LÁSZLÓ ADALÉKOK BOLYAI FARKAS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉHEZ

10.40-11.00

DR. TÖRCSVÁRI ZSOLT – JAKUSCHNÉ DR. KOCSIS TÍMEA – DR. VASS LÚCIA A SZÁMÍTÓGÉPES STATISZTIKAOKTATÁS TAPASZTALATAI



SOKSZÍNŰ MÓDSZERTAN SZEKCIÓFELELŐS: DR. MOLNÁR SÁNDOR

11.00-11.20

HELYSZÍN: C. TEREM

LÁZÁR EDIT MOTIVÁLTSÁG-MOTIVÁLATLANSÁG (A MATEMATIKÁBAN)

11.20-11.40

LOVASNÉ DR. AVATÓ JUDIT – DR. TÖRCSVÁRI ZSOLT A GYAKORLATORIENTÁLT STATISZTIKAKÉPZÉS STATISZTIKA II. TANTÁRGY OKTATÁSÁBAN

11.40-12.00

TAPASZTALATAI

A

VIDOR RÓBERT STATISZTIKA OKTATÁSÁNAK HAGYOMÁNYOS ÉS SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE



A GRÜSS-EGYENLŐTLENSÉG FINOMÍTÁSAI HORVÁTH GÁBOR főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

A Cauchy–Schwarz-egyenlőtlenség finomításával a Grüss-egyenlőtlenség diszkrét változatának egy finomításához jutunk. A kapott egyenlőtlenséget és a Grüssegyenlőtlenség néhány további finomítását véges sok értéket felvevő valószínűségi változók kovarianciájával és szórásával is felírjuk.



DUOPÓLIUMOKRÓL NEM CSAK „JÁTÉKOSAN” ZIBOLEN ENDRE főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

A játékelmélet és alkalmazásai természetes módon érdekelhetik különböző szakterületeket művelőit, így köztük a közgazdaságtan és a menedzsmenttudományok művelőit is. Az előadás célja, hogy a kapcsolódó legfontosabb játékelméleti fogalmakkal és összefüggésekkel, valamint közreadóikkal és a közreadás évének megjelölésével együtt bemutassa a kronológiailag legrégebbi következő duopóliumokat: Cournot, Bertrand, Stackelberg és Hotelling. A cél tehát általában a duopóliumok Nash-féle egyensúlyi pontjainak – egy esetben Stackelberg-féle egyensúlyi pontjának – egyszerre precíz és elemi szintű meghatározása, amelyhez legfeljebb középiskolai szintű ismeretek kerülnek felhasználásra. További cél, hogy a megfelelő mikroökonómiai környezet ismertetése mellett példákon mutassa meg azt, hogy  miként lehet az egyensúlyi helyzetekhez vezető legjobb válaszokat (reakciófüggvényeket) Microsoft Excellel könnyedén előállítani és ábrázolni;  hogyan lehet ezeket zárt alakban (képlettel) megadni;  milyen szerephez juthat konkrét duopólium tárgyalásánál az olyan, már évtizedek óta létező matematikai program, mint például a Maple. Végül bemutatásra kerül a John Nash-nek a nem kooperatív játékok egyensúlyi pontjaival kapcsolatban 1951-ben elért eredménye, aki ezért negyven év múlva közgazdasági Nobel-díjat kapott, és akiről az „Egy csodálatos elme” című film szólt.



COLLECTIVE INTELLIGENCE FRAMEWORK: NEW METHODS TO PROTECT OUR NETWORK SYSTEMS NEMES TERÉZ–DÁVID ÁKOS–SÜLE ZOLTÁN assistant lecturer – assistant professor – assistant professor Budapest Business School College of Finance and Accountancy – University of Pannonia Faculty of Information Technology [email protected]; [email protected]; [email protected]

The number of security incidents has increased noticeably in the recent years. For example, the number of DDoS attacks doubled last year, and is still increasing intensively. As more and more varieties of threats evolve, achieving stable defence becomes a more and more challenging task. One solution is the Security information and event management systems (SIEM). SIEM systems aim to generate alarms, warnings logs based on software and hardware events, collect and analyse such data real time, thereby ensuring that security related events and activities are unravelled. The main functions of SIEM systems are: log consolidation, log management log normalization correlation incident management reporting asset management The presentation will introduce an open source implementation of a SIEM system. There are various lists of hostile IP addresses or signatures of malicious code on the Internet. Collective Intelligence Framework (CIF) is a framework with the purpose to collect those data. The collected data are stored into a database, and an interface is provided for external programs to execute queries against the data, thus appropriately handle the current network event. As a result, one can maintain a steady real time first line of defence. CIF currently uses hardware resources extensively. The recommended hardware for minimal installation requires 16G of RAM and processor with eight cores, which is not enough to parse all possible feed files. Our purpose is to find methods to improve the efficiency of the software.



JÁRATTERVEZÉS ELŐRE NEM DEFINIÁLT OBJEKTUMOK KÖZÖTT VERES PÉTER–BÁNYAI TAMÁS–ILLÉS BÉLA PhD-hallgató – egyetemi docens – intézetigazgató egyetemi tanár Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Intézet [email protected]; [email protected]; [email protected] A globalizáció jelentős változásokat indukált a gyártó és szolgáltató szektorban működő vállalatoknál egyaránt. Azok a vállalatok, amelyek időben felismerték a hálózatszerű együttműködés lehetőségét előnnyel rendelkeznek a többi piaci szereplőhöz képest. A szolgáltatási és gyártási folyamatok tervezésére elsősorban az anyag- és információáramlás területén feltétlenül szükség van. Az alapanyag-, szerelvény- és készáruszállítás és -készletezés feladatait a készletmendzsmenttel és a járattervezéssel tudjuk megszervezni. Az előadás egy olyan optimalizáló algoritmust mutat be, amelyik képes kielégíteni és kiegészíteni a jelenlegi gazdasági követelményeket járattervezési és készletezési szoftverek tekintetében. Az előadás egy olyan általános modellt is felvázol, amely képes lefedni a hálózatszerűen működő vállalatok folyamatait, és amelynek alapján az algoritmus is készült. Az algoritmus képes meghatározni az optimális útvonalat objektumok között az objektumok készletszintjeinek, prioritásainak és egy előkalkulált útvonal figyelembevételével, a megtett távolság minimalizálásával. Az új algoritmus emellett képes a már meglévő útvonalakat (variációkat) tovább finomítani az útba ejtendő objektumok hozzáadásával vagy törlésével és az aktuális variációban nem szereplő objektumok hozzáadásával vagy cseréjével. Ezekhez az algoritmusnak mindössze néhány kiinduló fix pontra van szüksége, amelyet prioritás alapján (pl. alacsony készletszint) határoz meg és így felhasználhatóvá válik rövid (milk run) és hosszú távú (utazóügynök probléma) szállítási és tárolási feladatok elvégzésére. Az elkészített modell és algoritmus képes leírni és megoldani az ellátási lánccal kapcsolatos következő feladatokat: (1) definiálja az optimális készletszintet a beszállítások megbízhatóságát figyelembe véve; (2) kijelöli az optimális ellátási struktúrát; (3) meghatározza a szükséges szállítási és tárolási kapacitásokat. A fent említett módszer nagyméretű komplex szállítási és készletezési feladatokat is képes megoldani, amelyeket NP-hard kategóriába sorolnak. Az algoritmus képes egy vállalat logisztikai rendszerét nagymértékben lefedni és a döntésekben segítséget nyújtani.



ADALÉKOK BOLYAI FARKAS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉHEZ GAÁL LÁSZLÓ tanársegéd Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály [email protected] Bolyai Farkas a 19. század kitűnő magyar matematikusa elsősorban matematikai kutatásai, továbbá Carl Friedrich Gauss-szal való barátsága és fia, Bolyai János, munkássága kapcsán kerül leginkább említésre; holott az erdélyi polihisztorok hagyományait követve számos más területen is tevékenykedett. Az alábbiakban gyakorlati és elméleti pedagógiai tevékenységét vizsgálom meg egyrészt a jelenkori, másrészt a korabeli pedagógiai elvek alapján, tekintetbe véve korának dinamikusan fejlődő tudományos és oktatásügyi, ugyanakkor zűrzavaros politikai viszonyait.



A SZÁMÍTÓGÉPES STATISZTIKAOKTATÁS TAPASZTALATAI, KÉRDÉSEI A LEÍRÓ STATISZTIKAI MÓDSZEREK GYAKORLATIAS OKTATÁSÁBAN TÖRCSVÁRI ZSOLT–JAKUSCHNÉ KOCSIS TÍMEA–VASS LUCIA főiskolai tanár – adjunktus – adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]; [email protected]; [email protected]

A modern statisztikaoktatás keretében tanítanunk kell az adatok számítógépes feldolgozását mind a nappali, mind a levelező tagozatos, illetve távoktatásos hallgatóknak. A nappali tagozatos hallgatók – tapasztalatunk szerint – már ezt tekintik természetesnek. Abban is egyetértés van, hogy a számítógépes programok közül BSc/BAszinten az Excel a legelérhetőbb, legalkalmasabb napjainkban a statisztika gyakorlatokon a feladatok megoldására. Kérdéses viszont az, hogy milyen Exceleszközöket tanítsunk, használjunk a statisztikai problémák megoldására. A statisztika oktatásában azt vizsgáltuk, milyen előnyei, hátrányai vannak leíró statisztikák készítésénél a különböző exceles lehetőségek oktatásának, alkalmazásának, például a változók, kimutatástáblák használatának. Mennyire erőltessük, hogy a hallgatók dinamikus megoldásokat, vagy az „Adatelemzés” kész táblázatait használják? Bemutatunk néhány példát arra, milyen feladatokkal lehet éreztetni a hallgatókkal a tárgy hasznosságát a munkahelyi gyakorlatban. Az oktatói munka egyik fontos feladata a számonkérés, mely statisztikából sok feladatmegoldást tartalmaz. A leíró statisztika területén mutatunk be többékevésbé automatizált dolgozat-összeállító, javítási útmutatót készítő exceles megoldást.



MOTIVÁLTSÁG – MOTIVÁLATLANSÁG (A MATEMATIKÁBAN) LÁZÁR EDIT tanársegéd Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

Az előadás arra keresi a választ, vajon mi lehet az oka annak, hogy az egyetemre, főiskolára jelentkező hallgatók matematikai előképzettsége olyan sokszínű. Annak ellenére, hogy a felvételi általában az érettségi függvénye, s ezt minden hallgatónak meg kell csinálnia, vajon miért szükségesek a szintre hozó kurzusok, miért jelentkeznek akkora tudásbeli különbségek? Mik az okai a diákok motiváltságának vagy inkább motiválatlanságának? A tudás és a tanulás összetett folyamat. Függ az egyén adottságaitól, függ attól, hogy a tanuló milyen földrajzi, szociális, nyelvi környezetbe született, hogy a környezete mennyire motiválja adott dolog megszerzésére, és sok más mellett függ még szükségleteitől is. Vajon miért lesz motiváltabb egy olyan édesanya gyermeke, aki maga is magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, mint azé, akinek alacsonyabb a végzettsége, s ez a tendencia vajon megmarad-e az egyetemen/főiskolán, befolyásolja-e ez az ott nyújtott teljesítményt? Az okok kutatása során egyéb kérdéseket is meg kell válaszolnunk: Vajon az integrált oktatás jobb-e, vagy érdemesebb lenne szegregációt alkalmazni? Hová vezethet a mindenáron való integráció? Mire irányuljon és hogyan valósuljon meg a kompetenciamérés? Hogyan befolyásolhatja a nyelv az értelmi képességeket? Az előadás annak felvázolásával zárul, hogy vajon milyen lesz a jövő, mire számíthatunk, s mivel tudnánk mi magunk előremenni a dolgoknak.



A GYAKORLATORIENTÁLT STATISZTIKAKÉPZÉS TAPASZTALATAI A STATISZTIKA – II. TANTÁRGY OKTATÁSÁBAN LOVASNÉ AVATÓ JUDIT–TÖRCSVÁRI ZSOLT adjunktus – főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]; [email protected]

Karunkon 2014-től több lépésben tértünk át a statisztika számítógépes oktatására. 2015-ben, a Statisztika – I. tantárgy számítógépes formában történő oktatásának tapasztalatait összegeztük, és a félév végi eredményeket összehasonlítottuk a korábbi évekéivel. Ezt a vizsgálatot most elvégeztük a Statisztika – II. tárgy számonkérése után is. A 2015/16-os tanév első félévében a hallgatók már úgy találkoztak a Statisztika – II. tananyagának exceles változatával, hogy előtte a Statisztika – I. oktatása és számonkérése is Excellel történt. Előadásunkban a 2015-ös őszi félév záró eredményeit hasonlítjuk össze a 2013/14-es tanév hasonló időszakában (még a „papír alapú” formában) elért eredményekkel. Mivel a zárthelyi és vizsgadolgozatok összeállítása sok feladatot ad az oktatóknak, újabb és újabb feladattípusra készítünk a feladatokat és a javítási útmutatók összeállítását is automatizáló megoldásokat. Az adott tárgy eredményeiben tapasztalt változásokat összehasonlítjuk három, a tanszéki osztály által oktatott, a statisztikával összekapcsolható tárggyal (Gazdasági matematika – I és II., informatika). A gyakorlatorientált képzés szellemében kidolgoztunk néhány javaslatot, amellyel a korábbinál jobban szemléltetjük a hallgatóknak annak előnyeit, hogy számítógépen oktatjuk a matematikai statisztikát.



A STATISZTIKAOKTATÁS HAGYOMÁNYOS ÉS SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE VIDOR RÓBERT tanársegéd Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

A különféle matematikai tárgyakat a felsőoktatásban alapvetően papír alapon tanítják. Az elmúlt évig ez a mi főiskolánkon is így volt, de fél éves átmenet után ma már a statisztika tárgyat teljes mértékben IKT-eszközökkel támogatva oktatjuk. Az első tapasztalatok egyértelműen pozitívak: az anyag korszerűsödött, a forrásadatok aktuálisak (pl. a KSH oldaláról online letöltött anyagok), a hallgatók élő statisztikai problémákkal találkoznak. Az aktuális előadások anyagát minden gyakorlaton elektronikusan teszteljük, ami a hallgatóktól folyamatos készülést igényel. Megszülettek már a kétféle oktatási forma összehasonlításának első eredményei is, amelyek szintén nagyon pozitívak: szignifikánsan különböznek a hagyományosan és a számítógéppel oktatott csoportok eredményei, ez utóbbiak javára. A hallgatók nemcsak jobb eredményeket érnek el, hanem megváltozik a matematikai tantárgyakhoz való viszonyuk is: a korábbi kudarcokat, frusztrációt és félelmet felváltja a hallgatókhoz közel álló számítástechnikai eszközökkel elért sikerek élménye. A nehéznek, unalmasnak és félelmetesnek tűnő statisztikából egy kedvelt tárgy lett; már nem az a kérdés a hallgatók számára, hogy sikerül-e abba a 30–40%-ba bekerülni, akiknek nem elégtelen a gyakorlati jegye.




SZÁMVITEL SZEKCIÓFELELŐS: DR. SIKLÓSI ÁGNES

8.30-8.50

HELYSZÍN: E. TEREM

BALÁZSINÉ FARKAS KATALIN – DR. KARDOS BARBARA A PÁLYAKEZDŐ SZÁMVITELI SZAKEMBEREKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KOMPETENCIA KÖVETELMÉNYEK

8.50-9.10 ISTVÁN

DR. SISA KRISZTINA A. – DR. VERESS ATTILA – LUKÁCS LÁSZLÓ A KÖZÖSSÉGI KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMVITEL FEJLŐDÉSE ÉS KIHÍVÁSAI A XXI. SZÁZADBAN

9.10-9.30

DR. HARSÁNYI GERGELY – KORMOS ZOLTÁN – DR. VERESS ATTILA A GYÜMÖLCSFELDOLGOZÁS VERSENYKÉPESSÉGE MAGYARORSZÁGON

9.30-9.50

IVANYOS JÁNOS A CSV MEGKÖZELÍTÉS ÉS A GLOBÁLIS-LOKÁLIS KOCKÁZATKEZELÉS NÉZŐPONTJÁBÓL

9.50-10.10

SZÜNET

10.10-10.30

SÁNDORNÉ DR. KRISZT ÉVA – IVANYOS JÁNOS

PARADOXON

A

A KOCKÁZATKEZELÉS MÉRÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREINEK ALKALMAZÁSA A SZERVEZETEK KONTROLL-ALAPÚ MEGFELELÉSI SZEMPONTJAINAK KITERJESZTÉSÉRE

10.30-10.50

DR. RÓZSA ANDREA KÖRNYEZETI TEVÉKENYSÉGGEL RENDELKEZŐ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK JÖVŐJE AZ ÉLELMISZERIPARI SZEKTORBAN: A FINO-FOOD ÉS A MASTERGOOD ESETE




SZÁMVITEL SZEKCIÓFELELŐS: DR. SIKLÓSI ÁGNES

10.50-11.10

HELYSZÍN: E. TEREM

DR. SZEKERES BERNADETT – GÖRCSI GERGELY DÖNTÉSTÁMOGATÁS ÉS KÖLTSÉGMENEDZSMENT KOZÁSOKNÁL A VEZETŐI SZÁMVITEL ESZKÖZEIVEL

11.10-11.30

HAZAI

VÁLLAL-

JOHN GOODWIN STOCK MARKET REACTIONS AUSTRALIAN EVIDENCE

11.30-11.50

A

TO

ACCOUNTING

MISSTATEMENTS:

MADARASINÉ DR. SZIRMAI ANDREA – SZŐLLŐSINÉ SZÉP ADRIENN AZ IFRS ALKALMAZÁSÁNAK STATISZTIKAI VONATKOZÁSAI



A PÁLYAKEZDŐ SZÁMVITELI SZAKEMBEREKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK BALÁZSINÉ FARKAS KATALIN–KARDOS BARBARA oktatási dékánhelyettes – főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]; [email protected]

A számviteloktatás területén a változtatás igénye már Gordon és Howell 1959-ben írt tanulmányában megjelent. Az elmúlt évtizedekben kutatók egész sora vizsgálta világszerte, hogy a számviteli szakemberképzés milyen átalakítással tud megfelelni a munkaadói igényeknek. De arra, hogy pontosan milyen változást vár a munkaerőpiac a pályakezdő számviteli szakemberektől, a mai napig nincs egyértelmű válasz. Hazánkban is megfogalmazták, hogy a piacgazdaság építésével, a globalizációs hatások következtében és nem utolsósorban az információs technológia fejlődésének eredményeként nemcsak szakmai szempontból van szükség magasan kvalifikált pénzügyi-számviteli szakemberre. A valódi alkalmasságot azok a viselkedésformák, tulajdonságok, képességek, készségek és személyiségjellemzők biztosítják, amelyek megkülönböztetik a kiválóan teljesítő egyéneket az átlagosaktól. Előadásunkban azt mutatjuk be, hogy a magyarországi kkv-szektornak számviteli szolgáltatást nyújtó szakemberek szerint a pályakezdő számviteli szakemberek mely kompetenciái hiányosak és milyen mértékben. (Ehhez egy többéves amerikai kutatás eredményei alapján összeállított kompetencialistát használtunk fel kiindulási alapként.) A pályakezdő mérlegképes könyvelők esetében a szakemberek hiányzó, vagy részben hiányzó kompetenciának jelölték az idegen nyelvi kommunikációt, a menedzsmentismereteket, a vezetői tanácsadást és az adózási kérdések megválaszolását. Ezek a kompetenciák a diplomás pályakezdőkből kevésbé hiányoznak. A válaszadók megítélése szerint megfelelő szinten rendelkeznek, vagy részben rendelkeznek a pályakezdő mérlegképes és diplomás szakemberek a számviteli ismeretek, a folyamatos tanulás képessége, a csoportmunka, az emberekkel kapcsolatos készségek, az együttműködés, az etikus magatartás és az írásbeli kommunikációs készség kompetenciákkal. A kutatás alapján fejlesztendő területként jelölhetjük meg az idegen nyelvi oktatást, a menedzsmentismeretek átadását, illetve az adózási kérdések megválaszolását a mérlegképes könyvelők és – kisebb mértékben – a pályakezdő diplomások esetében.





A KÖZÖSSÉGI KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMVITEL FEJLŐDÉSE ÉS KIHÍVÁSAI A XXI. SZÁZADBAN SISA KRISZTINA–VERESS ATTILA–LUKÁCS LÁSZLÓ ISTVÁN egyetemi adjunktus – főiskolai docens – gazdálkodási referens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar – Nemzeti Fejlesztési Minisztérium [email protected]; [email protected]; [email protected]

A nyugat-európai és az angolszász országokban a költségvetési szervek – a vállalkozásokhoz hasonlóan – már évtizedek óta eredményszemléletű számviteli információs rendszeren alapuló beszámolókat készítenek. Az utóbbi években megfigyelhető tendencia, hogy az Európai Unió tagállamai is sorra térnek át az államháztartás területén az elhatárolás alapú számviteli módszertanra. Jelenleg ezen a területen is nagyon fontos szerep jut a sztenderdalkotásnak; ennek eredményeként születtek meg az IFRS alapú Nemzetközi Költségvetési Számviteli Sztenderdek (IPSAS). Tanulmányunkban egyrészt elméleti összefoglalást adunk az államszámvitel elméleteivel, fejlődési állomásaival, az IPSAS-sztenderdek filozófiájával, alkalmazási területeivel és szintjeivel foglalkozó fontosabb hazai és nemzetközi tanulmányokról. Ezután – szekunder forrásokat felhasználva – áttekintettük az EU-tagállamok költségvetési szerveinek számviteli gyakorlatát. Tagállamonként eltérő vélemények alakultak ki egy – az Európai Unió valamennyi tagállamára kiterjedő – egységes államháztartási számviteli szabályozás alkalmazhatóságáról. Megítélésünk szerint elkerülhetetlen egységes Európai Költségvetési Számviteli Sztenderdek (EPSAS) kidolgozása; ezzel az IPSAS hiányosságai is kiküszöbölhetővé válnak. Végezetül a szekunder kutatási tapasztalatokat empirikus eredményekkel egészítettük ki, amelyeket strukturált mélyinterjúkból nyertünk, Ez utóbbiak keretében azt igyekeztünk felderíteni, miként vélekednek a hazai jogszabályalkotók az EPSAS-ok magyarországi alkalmazásának lehetőségeiről és veszélyeiről.



A GYÜMÖLCSFELDOLGOZÁS VERSENYKÉPESSÉGE MAGYARORSZÁGON HARSÁNYI GERGELY–KORMOS ZOLTÁN–VERESS ATTILA főiskolai docens – főtanácsadó – egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar – Központi Statisztikai Hivatal [email protected]; [email protected]; [email protected]

Az élelmiszer-termelés és feldolgozás stratégiai jelentőségű gazdasági ágazat a Föld valamennyi országában. A világ növekvő népességének élelmiszerigénye is robbanásszerűen növekszik, az élelmiszer-előállítás ökológiai korlátai viszont adottak. Egyes területeken az élelmiszer-túltermelés, míg másutt a lakosság élelmiszerrel való ellátása súlyos probléma. Magyarországon még mindig nagy szerepe van a mezőgazdaságnak, valamint az erre épülő élelmiszeriparnak, így ennek az ágazatnak a versenyképessége kiemelkedősen fontos az ország fejlődése szempontjából. Kutatásunk a mezőgazdaság egy humánerőforrás-igényes ágazatát elemzi, amelyben – éppen annak munkaintenzív volta miatt – hazánk komparatív előnyökkel rendelkezik a környező országokkal szemben. Vizsgálódásainkban különösen nagy súlyt fektetünk arra a kérdésre, hogy van-e kapcsolat a feldolgozó vállalatok versenyképessége és a termőhelyek között? Milyen tényezők alakítják ezen vállalkozások versenyképességét? Vajon a versenyképesebb vállalatok nagyobb profitot képesek-e elérni társaiknál?



A CSV MEGKÖZELÍTÉS A VÁLLALATI KOCKÁZATKEZELÉS NÉZŐPONTJÁBÓL IVANYOS JÁNOS főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

Porter és Kramer Creating Shared Value c. cikke (Harvard Business Review 2011) nagy visszhangot váltott ki elsődlegesen a társadalmi felelősségvállalás (CSR) területén, és az általa elindított vita azóta sem jutott nyugvópontra. Ennek ellenére a CSV megközelítés még nem tekinthető kellő mélységben kibontottnak, és a gyakorlatban sem terjedt el széles körben. A CSV legjobb gyakorlataiként ismertetett esettanulmányok és vállalati kezdeményezések gyökerei több évvel megelőzik a 2011ben „nagy ötletként” propagált, a társadalmi hasznosság és a profitnövelés együttes megvalósulásának ígéretét hordozó „shared value”-ra épülő modellt. Nem kívánunk állást foglalni a CSV eredetisége és elméleti megalapozottsága körül kialakult – inkább akadémikusnak tűnő, mint gyakorlati jelentőségű – szakmai vitákban. Annyit azonban mindenképpen érdemes megállapítani, hogy a Porter és Kramer cikke következtében széles körben megjelenített – többségében a cikktől függetlenül is már létező – vállalati kezdeményezések nem tekinthetők ugyan a globális környezeti-társadalmi térben működő kapitalizmus megújítására szánt kísérleteknek, de a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság és a vállalati kockázatok kezelése szempontjából kétségkívül több újdonságot is a felszínre hoztak. A Porter és Kramer cikkével fémjelzett CSV gyakorlati példái a globálisan működő vállalatok kockázatkezelésének olyan új kérdéseire is felhívják a figyelmet, amelyeket érdemes tovább vizsgálni. Lehetséges vizsgálati területek például a következők: • Milyen módon illeszthetők a CSV által felvetett vállalati döntéshozatali kihívásokra adható válaszok a korszerű vállalatirányítás kockázatkezelési kereteibe? • Mik az eredményesség megállapításának elsődleges szempontjai és mértékei a „shared value” értelmezése kapcsán? • Milyen módon és kik oldhatják fel a társadalmi hasznosság, illetve fenntarthatóság és a nyereségoptimalizált tevékenységek érdekütközései? • Hogyan oldhatók fel az eltérő időhorizontokból és helyi adottságokból származó ellentmondások?


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 • Mik a szükséges érdekegyeztetések és megállapodások intézményi, tér- és időbeli határai? • Lehet-e egy „hátrányos helyzetű” régió/térség fenntartható fejlődését biztosítani a globális keretek között működő vállalatok döntési kritériumainak befolyásolásával/megváltoztatásával? • Hogyan mérhetők és fejleszthetők a CSV megközelítés alkalmazásához szükséges szervezeti (irányítási) képességek a termékfejlesztés, az értékláncoptimalizálás és a (helyi) vállalati együttműködések terén? Véleményem szerint a fenti kérdések vizsgálatához az ISO 31000 Risk Management szabvány által ismertetett elvek és ajánlások jelentenek módszertani alapot. A szabvány kockázatértelmezése, miszerint a kockázat a bizonytalanság pozitív és/vagy negatív hatása a célokra, a fenntarthatósági és profitcélok együttes elérési szándéka esetén is kiválóan alkalmazható.



A GLOBÁLIS-LOKÁLIS PARADOXON A VÁLLALATI KOCKÁZATKEZELÉS NÉZŐPONTJÁBÓL IVANYOS JÁNOS főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected] A regionális közgazdaságtanban Michael E. Porter munkássága alapján ismert globális-lokális paradoxon a globalizáció – egyensúlyelméleti alapon logikusnak tűnő – kiegyenlítő hatása és a lokalizációs tényezők gyakorlatban tapasztalt felerősödésének ellentmondására hívja fel a figyelmet. A globális-lokális paradoxonra kézenfekvő magyarázatot kínál a kritikus vállalati funkciókhoz kapcsolódó kockázatkezelés nélkülözhetetlen részét képező kommunikáció és kapcsolattartás „intézményesülése” iránti igény koncentrálódásának helyi térségszervező folyamatokat felerősítő hatása, mely az ún. hazai vagy térségi bázis fennmaradásához, illetve továbberősödéséhez vezet. Hiába áramlanak a termelési tényezők többé-kevésbé szabadon a régiók között, ha az optimális működés érdekében „kihelyezett” tevékenységek költségcsökkenésének eredményeképpen a kapcsolódó vállalati funkciókkal és azok környezetével szemben alacsonyabb prioritású kockázatkezelési (és intézményesült kommunikációs és kapcsolattartási) elvárások jelennek meg. Ennek következményeként a globális szinten működő iparágak és vállalatok magas kockázatúnak tartott, kritikus termelési tényezői – a hozzájuk szorosan kapcsolódó stratégiai és operatív döntések kommunikációs és kapcsolattartási igényeinek összetettsége miatt – továbbra is a fejlett régiókban fognak koncentrálódni, fokozva ezzel a helyi „regionalizmus” térségszervező hatását. Ezzel ellentétben a fejletlenebb régiókban ez a hatás nem tud kialakulni, és emiatt az átlagszintet megcélzó (hagyományosan felzárkóztató) regionális gazdasági fejlesztési programok is csak időleges eredményeket érhetnek el. Minél alacsonyabb kockázatú vállalati tevékenységről van szó, annál kisebb az érintett felekkel való kommunikáció és kapcsolattartás intézményesülésével szembeni elvárás. A globalizáció szállítási, infrastrukturális és munkaerőköltséget csökkentő hatása tovább erősíti a polarizációt, hiszen a működési költségek csökkenésével a tevékenység vállalati szinten mérhető kockázatának jelentősége is csökken, így az adott térség fejlődése szempontjából kiemelt fontosságú helyi kommunikációs és kapcsolattartási „intézményesülés” iránti igény sem jelenik meg.


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 A fenntartható fejlődés problémáinak és lehetőségeinek vizsgálata számos ponton találkozik a globális-lokális paradoxon által megjelenített társadalmi-gazdasági kérdések megválaszolásával. A globális fenntarthatósági kockázatok kezelésének helyi térségalkotó folyamatokba történő beépülése mindenesetre biztató kezdet lehet az „olcsó” termelési tényezők vállalati kockázatainak jövőbeli felértékelődése és ezáltal a kockázatkezelés – regionalizmust erősítő – helyi intézményesülése szempontjából.



A KOCKÁZATKEZELÉS MÉRÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREINEK ALKALMAZÁSA A SZERVEZETEK KONTROLL-ALAPÚ MEGFELELÉSI SZEMPONTJAINAK KITERJESZTÉSÉRE IVANYOS JÁNOS–SÁNDORNÉ KRISZT ÉVA főiskolai docens – főiskolai tanár, rektor Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]; [email protected] A szerzők arra keresik a megoldást, hogy az államháztartási kontrollrendszer megfelelőségi követelményeinek teljesítésén túl, milyen alapokon fejleszthetők tovább a közszféra intézményeinek irányítási és kockázatkezelési rendszerei, továbbá a megfelelőség értékelése mellett az eredményesség mérésére kialakítható teljesítménymutatók alkalmazása milyen módon segítheti elő a szervezetirányítás hatékonyabbá tételét. A közszféra intézményeire jellemző kockázatkerülő magatartást elsősorban arra az általánosan elterjedt vélekedésre vezetik vissza, hogy esetükben - a magánszférától eltérően - a kockázatvállalás pozitív hozama minimális. A szerzők szerint ez a szemlélet nem feltétlenül eredményez kedvező állapotot, különösen, ha a kockázatkerülés egyúttal gátolja a fejlődést, korlátozza a pozitív kimenetek elérésének esélyeit, vagy éppen indokolatlanul megnöveli az átfutási időket, illetve jelentős többletkiadással jár együtt. A szervezetirányításon belüli „gazdálkodási” (biztonságnövelő) és „vállalkozási” (kockázatnövelő) jellegű magatartásformák ellentmondását a kockázatkezelési szakirodalom régóta ismeri és elemzi. Bármelyik fenti magatartásforma tartós túlsúlyba kerülése (melyet a szakirodalom „renyheségi” vagy „kalandorsági” állapotként is jellemez) veszélyezteti mind az egyedi szervezeti célok, mind pedig az ésszerű gazdálkodási célok teljesülését – a közszféra intézményei esetében is. Azt is fontos megjegyeznünk, hogy - például fejlesztés és innováció megvalósítása, illetve új termék, technológia vagy szolgáltatás bevezetése kapcsán - a nagyobb kockázatvállalás nem ellentétes a szabályszerű gazdálkodás követelményeivel, habár ilyenkor a külső és belső bizonytalansági tényezők változó hatásai miatt a gazdasági és jogi adminisztrációnak is kétségkívül magasabb színvonalú szakmai igényeknek kell megfelelnie. Mindez természetesen igaz az irányítás alsóbb és felsőbb intézményi szintjeire is.


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 A kockázatkezelés eredményességének teljesítménymutatói - melyek a Budapesti Gazdasági Egyetem vezetésével, illetve közreműködésével 2010- 2015 között, az Európai Bizottság által támogatott LLP projektek keretében kerültek kidolgozásra - szervezettípustól függetlenül egyaránt alkalmazhatóak a köz- és magánszférában a felelős irányítás rendszerének értékelésére és az irányítási folyamatok képességi szintjeinek mérésére. Az elért eredmények alapján számos további kutatási téma kínálkozik. Ilyen például a vállalati kockázatkezelés regionális gazdasági összefüggéseinek vizsgálata, ezen belül a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság vállalati kereteinek olyan újszerű értelmezése, mely lehetővé teszi a vállalatok regionális kapcsolataiban mérhető fenntarthatósági célrendszer (értéklánc) kereteinek kidolgozását és alkalmazási lehetőségeinek bemutatását.



KÖRNYEZETI TEVÉKENYSÉGGEL RENDELKEZŐ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK JÖVŐJEAZ ÉLELMISZERIPARI SZEKTORBAN: A FINO-FOOD ÉS A MASTER-GOOD ESETE RÓZSA ANDREA tudományos főmunkatárs Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected] A Top500 árbevételi rangsorban évek óta több mint 30 élelmiszeripari vállalkozás található, de az adózott eredmény szerinti Top500 listában sem kevés: 20 körüli az élelmiszeripari vállalkozások száma. A nemzetközi vállalati pénzügyi kutatások egyik fontos iránya jelenleg a környezeti tevékenységgel rendelkező, ún. fenntarthatósági társaságok pénzügyi teljesítményének vizsgálata, különös tekintettel a nyereségesség, a tőkeszerkezet, valamint a beruházások megtérülésének elemzésére. Előadásunkban az élelmiszeripari szektorból két területet választottunk ki: a tejfeldolgozó és a baromfihús-feldolgozó iparágat. E két szektor esetében az iparági árbevétel erősen koncentrált, azaz kevés számú piaci szereplőnek jut az iparági árbevétel jelentős hányada. Ugyanakkor mindkét szektorban kiemelt szerepet kap a környezeti tevékenység, egyrészt a piaci verseny erőssége miatt (a környezeti tevékenység erősítheti a vásárlói bizalmat), másrészt a minőségbiztosítási előírásoknak történő megfelelés és a speciális hulladékkezelés követelménye miatt. További érdekesség és kutatási motiváció is az a tény, hogy mindkét szegmens esetében az árbevétel alapján vezető társaságok között található 100%-ban magyar tulajdonú, családi vállalkozás. Fontos kérdés tehát az, hogy – olyan iparági környezetben, ahol tőkeerős nemzetközi anyavállalatok leányai is jelen vannak – van-e jövőjük a teljes mértékben magyar tulajdonú (és vizsgálatainkban még ennél is speciálisabb: családi tulajdonú) vállalatoknak. Megvizsgáljuk a kiválasztott vállalatoknak az iparág vezetői szereplőihez viszonyított pénzügyi helyzetét, a válság utáni időszakra koncentrálva. Elemzéseinkhez az éves beszámolók adatsorait használjuk. Ezután bemutatjuk a vezető szereplők és a családi vállalkozások környezeti tevékenységét, és vizsgáljuk a környezeti beruházások arányát. Végül levonjuk következtetéseinket arról, hogy méret és tulajdon alapján milyen pénzügyi erősségek és kockázatok jellemzik a mintába bekerült társaságokat, illetve a családi vállalkozások esetében vizsgáljuk a jövőbeli növekedési lehetőségeket.



DÖNTÉSTÁMOGATÁS ÉS KÖLTSÉGMENEDZSMENT A VEZETŐI SZÁMVITEL ESZKÖZEIVEL SZEKERES BERNADETT–GÖRCSI GERGELY főiskolai docens – kontroller Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar – NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. [email protected]; [email protected]

A vállalkozások hatékony működéséhez, a megalapozott menedzsmentdöntésekhez naprakész, megbízható információkra van szükség. A döntéshozatal eredményessége és hatékonysága nagyban függ attól, hogy a társaság milyen információs rendszerrel rendelkezik, és hogyan menedzselik a költségeket. Tapasztalataink szerint egyre több vállalat ismeri fel a költséggazdálkodás fontosságát, és tesz lépéseket vezetői számviteli információs rendszer, valamint költségmenedzsment kialakítására. Kutatásunk célja a hazai vállalkozások gyakorlatban használt vezetői számviteli rendszereinek és az egységköltség-számítás módszereinek felmérése. Első lépésként az elméleti modellekre alapozva vizsgáltuk a vezetői számvitel, a költségmenedzsment, valamint az önköltségszámítás kapcsolatát. A költséginformációk felhasználásának három kiemelt területét: a tervezést, a mérést, az egységköltség-számítást elemezzük. A gyakorlati kutatás során kérdőíves felméréssel vizsgáltuk, hogyan hat a vezetői számviteli tevékenység az említett területekre, és miként használják fel a rendszerekből kinyerhető információkat. Tanulmányunkkal azt szeretnénk alátámasztani, hogy a költségszámvitel, azon belül is az egységköltség megállapítása olyan információkat képes nyújtani a vezetők számára, amelyek elősegíthetik a legfontosabb menedzsmenttevékenységek: a tervezés, az ellenőrzés, az irányítás és az értékelés sikerét. Kutatásunk eredményeként a kérdőíves felmérés adatait értékeljük, és megfogalmazunk néhány javaslatot a hatékony vállalati döntéstámogató funkció kialakítására.



AZ IFRS ALKALMAZÁSÁNAK STATISZTIKAI VONATKOZÁSAI MADARASINÉ SZIRMAI ANDREA–SZŐLLŐSINÉ SZÉP ADRIENN egyetemi docens – főosztályvezető Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar – Központi Statisztikai Hivatal [email protected]; [email protected]

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek (a továbbiakban IFRS) egyedi beszámolási célokra történő alkalmazásához kapcsolódó törvény (2015. évi CLXXVIII. tv, a továbbiakban IFRS-törvény) 2016. január 1-jétől hatályos. E törvény meghatározza az IFRS egyedi beszámolókra történő alkalmazásának hatókörét és ütemezését, a kapcsolódó könyvvizsgálati, számviteli feladatokat, és ismerteti az ennek következtében változó adó- és egyéb jogszabályi pontokat is. Az IFRS bevezetése több lépcsőben valósul meg azzal, hogy bizonyos szektorokban működő vállalkozások számára biztosított a választás lehetősége, míg más vállalkozásoknak az IFRS alkalmazása kötelező. Az IFRS-törvény adminisztrációs terhek csökkentését célzó elve, hogy az IFRS-t alkalmazó vállalkozásnak a különféle jogszabályoknak való megfelelés miatt ne kelljen „kettős” nyilvántartást vezetnie, azaz az IFRS szerinti adatai legyenek elegendők más jogszabályokban rögzített adatszolgáltatási, tőkemegfelelési és egyéb követelményeinek teljesítéséhez. Egy másik elvként meg-fogalmazódott az is, hogy az IFRS bevezetésének költségvetési hatásait és kockázatait csökkenteni szükséges, és ehhez több garanciális elemet is be kell építeni az adórendszerbe. Ezek eredményeképpen minimumadót és adóelőleg-minimumot vezettek be az IFRS-t alkalmazó vállalkozásokra. Az IFRS-törvényen túl számos olyan mikro- és makroszintű folyamat kidolgozása szükséges, amely az IFRS alkalmazását valóban sikeressé teszi. Ezek közül az egyik makroszintű feladat a statisztikai adatszolgáltatások újragondolása, amelyre vonatkozóan az IFRS-törvény nem tartalmaz útmutatást. A KSH adatszolgáltatási kérdőíveinek IFRS alapú átdolgozása sürgető feladat volt, hiszen a KSH havi gyakorisággal kér számviteli információs rendszerből kinyerhető adatokat. A jelen tanulmány keretében azt mutatjuk be, hogy az IFRS törvény hatására a KSH mely adatszolgáltatásainak elemzése és módosítása vált szükségessé, valamint milyen módosítási területeket azonosítottunk. A statisztikai adatszolgáltatási kérdőívek átdolgozása során megvizsgáltuk, hogy a magyar vagy az IFRS szerinti számviteli


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 megjelenítési és értékelési szabályok állnak-e közelebb a statisztika napjainkban megújuló szemléletéhez. Az IFRS-törvényhez hasonlóan arra törekedtünk, hogy a magyar számvitel és IFRS közötti eltérések közül kiemeljük azokat, amelyeknek makrogazdasági szintű súlyuk és hatásuk van, így a KSH által számított makrogazdasági mutatók értékét befolyásolják.


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL

PÉNZÜGY SZEKCIÓFELELŐS: DR. SÁGI JUDIT

8.30-8.50

HELYSZÍN: F. TEREM

DR. ILYÉS CSABA – DR. ILYÉSNÉ DR. MOLNÁR EMESE A NEMZETGAZDASÁGI SZEKTOROK PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMAI A VÁLSÁG ELŐTT ÉS A VÁLSÁG UTÁN A PÉNZÜGYI SZÁMLÁK STATISZTIKA ADATAI ALAPJÁN

8.50-9.10

DR. NAGY GYULA MEGJÖTT GODOT - AVAGY A FED KAMATEMELÉSÉNEK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI

9.10-9.30

HONVÁRI JÁNOS JÓL JÁRT-E, AKI JÓL JÁRT? A DEVIZA ÉS DEVIZA ALAPÚ LAKÁSHITELEK ADÓSRA GYAKOROLT PÉNZBELI HATÁSAINAK MODELLSZERŰ ELEMZÉSE

9.30-9.50

RÉKASI RÓBERT – DR. SÁGI JUDIT RÉSZVÉNYÉRTÉKELÉS EGY TŐZSDEI BEVEZETÉS ELŐTT ÁLLÓ VÁLLALAT PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

9.50-10.10

KRISKÓ ANDREA A FIZETÉSI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE – AZ ANGOLSZÁSZ ÉS A KONTINENTÁLIS MODELL

10.10-10.30

DR. SIPOS ÁGNES A SZANÁLÁSI IRÁNYELV, MINT A VÁLSÁGKEZELÉS LEGÚJABB MEGOLDÁSA – JEGYBANKI SZEREPKÖR VÁLTOZÁSA A 21. SZÁZADBAN

10.30-10.50

JOGI

SZŐCS CSONGOR-ERNŐ MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA: KÖZELEBB AZ EURÓPAI MONETÁRIS INTEGRÁCIÓ?

10.50-11.10

DR. ZSUGYEL JÁNOS A SZOCIÁLIS KILÁTÁSAI

GAZDASÁG

AKTUÁLIS

MAGYARORSZÁGI


HELYZETE

ÉS



PÉNZÜGY SZEKCIÓFELELŐS: DR. SÁGI JUDIT

11.10-11.30

HELYSZÍN: F. TEREM

DR. FELLEGI MIKLÓS A FEHÉREDÉS ONLINE ÉRKEZIK?

11.30-11.50

DR. GALÁNTAINÉ DR. MÁTÉ ZSUZSANNA „HOL A HATÁR?” AZ ADÓTERVEZÉSBEN ÉS ANNAK KEZELÉSÉBEN

11.50-12.10

DR. KOZÁK TAMÁS KOCKÁZATMENEDZSMENT, FEJLESZTÉSÉBEN

ÉS

ANNAK


SZEREPE

A

SZERVEZET


A NEMZETGAZDASÁGI SZEKTOROK PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMAI A VÁLSÁG ELŐTT ÉS A VÁLSÁG UTÁN A PÉNZÜGYI SZÁMLÁK STATISZTIKA ADATAI ALAPJÁN ILYÉS CSABA–ILYÉSNÉ MOLNÁR EMESE adjunktus – egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar – Külkereskedelmi Kar [email protected]; [email protected]

Napjainkban – különösen a 2008-as válság óta – egyre nagyobb az igény a hagyományos makrogazdasági elemzések mellett új módszerek alkalmazására. Ebben nyújt segítséget a nemzeti számlák rendszerének, illetve annak egy alrendszerének, a pénzügyi számláknak az elemzése. Előző kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen statisztikai módszerekkel lehet támogatni a pénzügyi számlákban rejlő információk vizsgálatát, elemzését. Kutatásunk során akkor csak a 2008-as válságot megelőző időszakot vizsgáltuk. Az azóta eltelt idő lehetőséget biztosított arra, hogy további vizsgálatokat végezhessünk arra vonatkozóan, hogy az akkor levont következtetések helytállóak voltak-e, vagy az egyes szektorok szereplői a válság hatására megváltoztatták viselkedésüket, illetve a pénzügyi instrumentumaik szerkezetében történt-e releváns változás. Tanulmányunkban erre a kérdésre keressük a választ.



MEGJÖTT GODOT – AVAGY A FED KAMATEMELÉSÉNEK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI NAGY GYULA főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected] A Lehman Brothers csődjét követően globálissá vált pénzügyi válságra reagálva a Fed 2008 decemberében 0–0,25 százalékos tartományba csökkentette irányadó jegybanki kamatlábát, és kinyilvánította, hogy ezen egy ideig nem is fog változtatni. A kamatvágással egyidejűleg a Fed több lépcsőben hatalmas volumenű likviditásbővítő eszközvásárlásba kezdett (mennyiségi lazítás), és a jegybank hitelességének erősítésére az USA monetáris eszköztárába bekerült az „előretekintő iránymutatás” (forward guidance). A Fed expanzív és nem szokványos monetáris politikai lépéseit eltérő ütemben és mértékben más jegybankok (Bank of England, ECB) is követték, aminek következtében a jegybanki mérlegek rendkívül felduzzadtak, és a nemzetközi pénzügyi rendszer meghatározó szereplői körében nulla közeli kamatkörnyezet jött létre. A válságkezelés érdekében a fejlett országok által alkalmazott nem konvencionális monetáris politikai eszközök hatással voltak a nemzetközi pénzügyi rendszer többi szereplőjére is. A foglalkoztatás támogatásában és az árstabilitás fenntartásában egyaránt mandátummal rendelkező Fed az USA gazdaságának fenntartható növekedési pályára vezérléséhez (növekedés, infláció, foglalkoztatás) kötötte a mennyiségi lazítás visszafogását, majd az eszközvásárlási programok beszüntetését. A piacok által várt és jó előre beárazott kamatemelés meglépésére 2015 decemberében került sor, amikor a Fed az irányadó kamatlábának 0,25–0,5 százalékos sávra történő emeléséről döntött. Egyelőre bizonytalan, hogy 2016-ban követik-e újabbak. A kamatemelés már rövidtávon az USA javára rendezheti át a nemzetközi tőkeáramlásokat, ugyanakkor a piaci várakozásokkal összhangban valószínűsíti a dollár erősödését a legfontosabb devizákkal, kiemelten az euróval szemben. Ezeket a várakozásokat az is erősíti, hogy az ECB a Fed intézkedéseitől eltérően nem beszüntetni akarja a mennyiségi lazítást, hanem folytatni, és a kamatemelés sincs egyelőre napirenden, ami tovább növeli az amerikai és az eurózóna kamatszínvonalában fennálló különbséget. A dollár erősödése visszafoghatja az USA


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 gazdasági növekedését, és kedvezőtlenül befolyásolhatja a nemzetközi konjunktúra alakulását.



JÓL JÁRT-E, AKI NEM JÁRT JÓL? A DEVIZA ÉS DEVIZA ALAPÚ LAKÁSHITELEK ADÓSRA GYAKOROLT PÉNZBELI HATÁSAINAK MODELLSZERŰ ELEMZÉSE HONVÁRI JÁNOS adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

A devizaalapú lakáshitelek 2003-tól a forinthitelek kamattámogatásának kivezetését követően kezdtek elterjedni. A nemzetközi pénzügyi válság 2008. őszi kirobbanásakor, a lakáshitel-állomány 60%-a (nagyságrendileg 2000 Mrd Ft) deviza alapon folyósított hitel volt, amelynek túlnyomó többsége svájci frankban volt denominálva. A szabad felhasználású deviza (elsősorban CHF) alapú jelzáloghitelek 2005-től kezdtek egyre szélesebb körben elterjedni, a válságig e hitelek forintban kifejezett összértéke szintén elérte a 2000 Mrd forintot. A devizaadósok a válságot követően a korábban előnyös hitelparaméterek drasztikus romlásával szembesültek. A CHF/HUF árfolyam tartós emelkedésnek indult, a CHF kamatfelár (és ezáltal a kamat) jelentősen emelkedett, az árfolyamrés pedig szélesedett. A fenti hatások eredményeként a válság óta eltelt időben a devizaadósok egyre komolyabb pénzbeli veszteséget voltak kénytelenek elszenvedni. Az előadás elsődleges célja, hogy egy a nyereségek és veszteségek számszerűsítésére létrehozott saját modell segítségével elemezze a CHF alapú jelzáloghitelek forinthitelhez képest vett és pénzben kifejezhető jóléti hatásait.



RÉSZVÉNYÉRTÉKELÉS EGY TŐZSDEI BEVEZETÉS ELŐTT ÁLLÓ VÁLLALAT PÉLDÁJÁN KERESZTÜL RÉKASI RÓBERT–SÁGI JUDIT tanársegéd – főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected], [email protected]

Előadásunk kapcsolódik a Pénzügy Intézeti Tanszék aktuális kutatási irányaihoz: A tőkeszerkezet, a teljesítmény és az értékteremtés jellegzetességeinek vizsgálatához, az értékteremtés belső összefüggéseinek feltárásához. A Waberer’s International Nyrt. tőzsdei bevezetése kapcsán, a részvények optimális kibocsátási árfolyamának meghatározása a kutatási téma. Fő módszertan a diszkontált cash flow alapú értékelés. A vizsgált társaság bétáját az alulról felépített bétabecslés technikájával számítjuk ki, felhasználva a mutatószám-elemzés módszertanát, az elemzett társaság D/E arányán keresztül. Eltérő gyakorlatok (relatív értékelés) alkalmazásával árnyaltabb képet alakítunk ki az optimális kibocsátási árfolyam meghatározásakor.



A FIZETÉSI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE – AZ ANGOLSZÁSZ ÉS A KONTINENTÁLIS MODELL KRISKÓ ANDREA PhD-hallgató Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi doktori iskola [email protected]

Európa és az Amerikai Egyesült Államok fizetési rendszerei eltérő fejlődési utat jártak be az elmúlt évszázadokban. A XIX. században angolszász gyökereken elindult fellendülés mára a tulajdonosi és elszámolási struktúrák széles palettáját hozta magával. A technológiai váltások közel azonos időben követték egymást a két kontinensen, ennek ellenére a klíringházak működése számos eltérést mutat. Ez egyrészt a nemzetállamok méretére, másrészt a pénzügyi kultúra eltérő fejlettségére vezethető vissza. Az Egységes Euró Fizetési Övezet létrehozása a klíringrendszerek centralizálását hozta magával Európában, nemcsak az Európai Unió szintjén, de tagállami keretek között is. A levelezőbanki hagyományok és kapcsolatok a centralizációs intézkedések ellenére ma is virágzanak, hiszen a jól működő partnerkapcsolatok sokszor erősebbek az újító törekvéseknél. Jól példázza ezt a TARGET2 Securities rendszer bevezetése kapcsán felmerült számos ellentmondás, eltérő állásfoglalás, eltérő mértékű részvétel a fejlesztésben, valamint a hazai eszközök rendszerbe történő bevezetése terén mutatott eltérő aktivitás. Az USA méretéből fakadóan a pénzügyi elszámolások centralizációja nehezen megoldható, inkább csak jogszabályi szinten képzelhető el. Nagy földrajzi kiterjedés esetén mindig problémát jelenthet az eltérő időzónákban történő összehangolt elszámolás. Példa erre az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok. Az egységes szabályozás alkalmazása helyi fizetési rendszerekkel és szolgáltatókkal nagyobb teret enged a versenynek, a magán- és a nem banki szféra aktívan kiveszi a részét a klíringrendszerek működtetéséből. Előadásomban megvizsgálom a két kontinensen ma működő fizetési rendszereket, és bemutatom az eltérő fejlődésből adódó eredményeket, újításokat, a jelen kihívásait.



A SZANÁLÁSI IRÁNYELV MINT A VÁLSÁGKEZELÉS LEGÚJABB JOGI MEGOLDÁSA – JEGYBANKI SZEREPKÖR VÁLTOZÁSA A 21. SZÁZADBAN DR. SIPOS ÁGNES BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM főiskolai docens [email protected] Napjainkban kijelenthetjük, hogy hatalmas kihívás előtt áll az uniós bankreform, amelynek egyszerre kell a pillanatnyi válságokat csillapító ad hoc helyzeteket kezelni, és ezzel egyidőben olyan konkrét és koherens szakmai javaslatokat kidolgozni, amelyek a szerteágazó problémakört hosszú távon biztonságosan megoldják. Az európai pénzügyi jogalkotás évek óta dolgozik az egységes bankrendszer és egy működőképesebb integráció megteremtésén, amihez összehangoltabb és egyirányba ható fellépésre van szükség. Olyan jogalkotásra van szükség ezen a területen, mely reformot hoz, és ezt csak úgy lehet kivitelezni, hogy építünk az eddigi intézkedésekre és az azok hatására kialakult „jó gyakorlatra”. Az Európai Bizottság évek óta dolgozik a banki strukturális reform irányait meghatározó javaslatcsomagon, amelynek tényleges végrehajtására csak akkor nyílhat reális lehetőség, ha a támogató intézményi kör, amelyeket az európai döntéshozatal a válság kitörése óta megteremtett, biztonságos jogi környezetet képes biztosítani a további reformokhoz. A 2014-ben létrehozott Egységes Felügyeleti Mechanizmus megteremti a nagybankok közvetlen európai felügyeletének lehetőségét, és segíthet megelőzni a banki nacionalizmusból fakadó felügyeleti részrehajlások visszaszorulását. Jelen tanulmány ezen előzmények rövid áttekintését követően a szanálási irányelv legjelentősebb szabályaival, a Szanálási Alap létrehozásával, és az EU tagállamok szanálási hatóságainak jogkörével foglalkozik.



MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA: KÖZELEBB AZ EURÓPAI MONETÁRIS INTEGRÁCIÓ? SZŐCS CSONGOR-ERNŐ egyetemi hallgató, a Collegium Talentum ösztöndíjasa Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár [email protected]

A tanulmány célja megvizsgálni és összehasonlítani, hogy Románia és Magyarország milyen mértékben teljesíti az euróövezeti csatlakozási kritériumokat a 2015 végén rendelkezésre álló makrogazdasági mutatók alapján. Túllépve az euróövezeti belépési követelmények maastrichti kritériumainak (az árszínvonal, a költségvetési egyenleg és a GDP-arányos államadósság, az árfolyamok és hosszú távú kamatlábak alakulása) a vizsgálatán, a dolgozat a gazdasági integráció és konvergencia szempontjából releváns egyéb tényezőket is górcső alá vesz az elmúlt években elfogadott, az európai gazdasági kormányzásra vonatkozó szabályoknak megfelelően. A módszertan: makrogazdasági mutatók összehasonlítása, időbeli alakulásuk vizsgálata nemzetközi adatbázisok felhasználásával, valamint a fenntartható konvergencia részletesebb vizsgálatára alkalmasnak tartott prognózisok szinopszisa. A tanulmány röviden megvizsgálja a monetáris unióhoz történő csatlakozás várható időzítését is a politikai realitások tükrében. A következtetések alapján 2015 végére Magyarország és Románia is teljesítette az euróbevezetés árkonvergenciára vonatkozó kritériumát, ami főképp egyszeri hatásoknak és a nemzetközi környezetnek köszönhető. Magyarországon csökkenő tendenciát mutat az államadósság, de továbbra is meghaladja a maastrichti kritériumokban megfogalmazott határértéket. Románia a célsávon belül tartózkodik, de növekvő trendet mutat az államadósság. 2015-ben Románia és Magyarország is megfelelt a kamatlábak konvergenciakritériumának. Ugyanakkor mindkét ország a makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás riasztási kategóriájában tartózkodik, nem felelve meg a nettó nemzetközi befektetési pozíció előírt szintjének. Magyarország esetében az exportpiaci részesedés alakulása is kedvezőtlen. Romániában politikai elköteleződés mutatkozik az euró mielőbbi bevezetésére, de nehezen tűnik kivitelezhetőnek a közös valuta román kormány által felvállalt 2019-es bevezetése. Magyarország esetében nincs hivatalos céldátum, és az ország kormánya nehezen teljesíthető kritériumok megjelölésével a 2020 utáni időszakra tolja ki az egységes európai fizetőeszköz adaptálásának időpontját.



A SZOCIÁLIS GAZDASÁG AKTUÁLIS MAGYARORSZÁGI HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI ZSUGYEL JÁNOS egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

A szociális gazdaság fogalmát sokan tévesen korlátozzák a civil szféra, illetve a nonprofit szervezetek tevékenységére. Szociális gazdaságon mindazon személyek és szervezetek gazdasági tevékenységét érthetjük, amelyeknek elsődleges célja a közreműködő munkavállalók és önkéntesek értékteremtő tevékenysége olyan szervezeti keretek között, amelyekben a ráfordítások fedezetét jelentős mértékben az érdekhordozók önkéntes adományai biztosítják, a profit termelése kizárólagosan a tevékenységi kör bővítését szolgálja, valamint meghatározó szerepet kapnak a közreműködő személyek foglalkoztatási szempontjai, illetve bevonásuk a tevékenységgel kapcsolatos döntések folyamatába. A szociális gazdaság tágabb fogalmába tehát nemcsak a nonprofit szervezetek gazdasági tevékenysége, hanem a munkavállalói részvétel elvét a döntéshozatali tevékenységben érvényesítő szövetkezeti szféra, az egyházi karitatív szervezetek, valamint a fenti alapelveket tevékenységükbe beépítő gazdasági társaságok teljesítményét is tartalmazza. A tanulmány e fogalmi körben tesz kísérletet a szociális gazdaság magyarországi jelentőségének, valamint a nemzetközi tendenciák alapján jövőbeli fejlődési potenciáljának meghatározására.



A FEHÉREDÉS ONLINE ÉRKEZIK? FELLEGI MIKLÓS egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

Fordított áfa, egykulcsos szja, bankadó, munkahelyvédelmi akcióterv, NETA, jövedéki adóraktár, tranzakciós illeték, KATA, online pénztárgép, családi kedvezmény, EKÁER-rendszer, CSOK, elektronikus számlarendszer,… csodafegyverek, ún. ortodox eszközök vagy mainstream adópolitika? Tanulmányomban arra az izgalmas kérdésre keresem a választ, hogy milyen okokra vezethető vissza, illetve rövid távú vagy hosszú távon is fenntartható változásról beszélhetünk a gazdaság fehéredésére vonatkozó tényadatok és becslések kapcsán. A lezárt adóévben öt adónemből 10 000 milliárd forint bevétele keletkezett a magyar költségvetésnek. Ez az összeg 530 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet. A bevétel növekedésének mekkora hányada származhatott a gazdaság fehéredéséből? A kérdés megválaszolása nem könnyű feladat. A feketegazdaság GDP-arányos folyamatos csökkenésében az adórendszer átalakuló struktúrája, az adókulcsok változása, az ellenőrzés hatékonysága, esetleg a pozitív diszkrimináció, vagy milyen egyéb tényező játszotta/játszhatja a kulcsszerepet? Olyan jelenségek ezek, amelyek túlmutatnak a gazdaságtudomány egzakt módon megválaszolható kérdésein. A problémakör vizsgálata közelebb vihet a feketegazdaság elleni harc eszközeinek feltárásához, és segítheti a beazonosított tényezők hatékonysági rangsorának felállítását.



„HOL A HATÁR” AZ ADÓTERVEZÉSBEN ÉS ANNAK KEZELÉSÉBEN? GALÁNTAINÉ MÁTÉ ZSUZSANNA főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

Világszerte (és az Európai Unióban is) egyre több gondot okoz az adókijátszás terjedése, amelynek megfékezése napjainkban a legjelentősebb nemzetközi adózási témává vált. Az elhatalmasodó adóelkerülések nemcsak az államok elmaradó költségvetési bevételei okán fontosak, hanem számos más gazdasági, társadalmi és etikai kérdést is felvetnek. Az előadás az agresszív adótervezés elleni fellépés érdekében nemzetközi szinten formálódó megoldási javaslatokkal foglalkozik, amelyek a nemzeti adórendszerekben is egyre inkább éreztetik hatásukat. A fogalmi tisztázást és helyzetértékelést követően az előadás átfogó jelleggel mutatja be az OECD és az EU eddigi – a káros adóverseny és adóelkerülés ellen folytatott – tevékenységének főbb csomópontjait, majd lényegre törően összefoglalja azokat a nemzetközileg koordinált intézkedéstervezeteket, amelyeket egyrészt az OECD dolgozott ki az adóalap-erózióról és nyereségátcsoportosításról szóló akcióterveiben, másrészt az Európai Bizottság fogalmazott meg az adóelkerülés elleni új intézkedéscsomagjában. A középpontban az uniós adóreform programjának vizsgálata áll az OECD akciótervekkel való összehasonlításban, különös tekintettel a multinacionális vállalatcsoportok átláthatóságának növelését célzó lépésekre, amelyek meghatározó szerepet játszhatnak a nyereségáthelyezések visszaszorításában. Kérdés, hogy az EU tud-e hatékonyabb megoldásokkal hozzájárulni az agresszív adótervezés globális problémáinak megoldásához. A társasági adó terén sikerül-e az adóverseny prioritása helyett az adóharmonizáció erősítése felé érdemben elmozdulni? A tagállami adópolitikák mentén megvalósítható-e egy olyan magas fokú koordinációt igénylő, paradigmaváltás értékű előrelépés, amilyet az akciótervek kilátásba helyeznek?



KOCKÁZATMENEDZSMENT ÉS ANNAK SZEREPE AZ SZERVEZETFEJLESZTÉSBEN KOZÁK TAMÁS főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

A kockázatkezelés és különösen a kockázatelemzés a stratégiamenedzsment dinamikusan fejlődő területe, amelynek szükségességét számos üzleti stratégia, pontosabban megvalósításuk kudarca indokolja. A kockázatmenedzsment – és ezen belül a szervezetfejlesztés – feladata a külső környezetből és a belső működésből származó bizonytalanságok feltárása, előre jelzése, kiszámíthatóvá tétele és az esetleges negatív hatások elkerülésére vagy ezek enyhítésére irányuló cselekvési tervek összeállítása. A kockázatmenedzsment folyamata nem egyszeri, hanem ismétlődő, alapvetően az alábbiakban részletezett szakaszokra bontható: (i) veszélyeztetett értékek, kockázatnak kitett erőforrások, tevékenységek feltérképezése (ii) a kockázati tényezők, veszélyforrások feltárása, regisztrálása, csoportosítása (iii) a kockázati tényezők hatásainak elemzése (iv) kockázatkezelő akciófeladatok meghatározása (v) a kiválasztott kockázatkezelési módszerek végrehajtása (vi) monitoring, a program továbbfejlesztése A tanulmány azt mutatja be, hogy a kockázatmenedzsment általános és tipikus feladatai miként jelentkeznek a szervezetfejlesztésben.



TÁRSADALOMTUDOMÁNY ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

KÖZGAZDASÁGTAN – GAZDASÁGPOLITIKA, GAZDASÁGI FEJLŐDÉS SZEKCIÓFELELŐS: DR. SZEMLÉR TAMÁS

10.00.10.20

HELYSZÍN: G. TEREM

DR. ANTAL ANITA – DR. SZEREKES DIÁNA A SZELLEMI TŐKE, MINT POTENCIÁL ÉS AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGE – EMPIRIKUS VIZSGÁLAT EGY STARTUP CÉGNÉL

10.20-10.40

DR. DOMONKOS ENDRE A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI STABILIZÁCIÓ EREDMÉNYEI KELET-KÖZÉPEURÓPÁBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

10.40-11.00

SZÜNET

11.00-11.20

DR. HALÁSZ IMRE TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS TÉRSZERKEZETI ÁTALAKULÁS ZALAKAROSON A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN

11.20-11.40

DR. MAROSÁN GYÖRGY KIEGYENSÚLYOZOTT MUTATÓSZÁM-RENDSZER TÁRSADALOMBAN ÉS A POLITIKÁBAN

11.40-12.00

ALKALMAZÁSA

IVÁNNÉ DR. HILD MÁRTA AZ UNIVERZALIZMUS MAGYARORSZÁGI RECEPCIÓJÁRÓL


A


A SZELLEMI TŐKE MINT POTENCIÁL ÉS AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGE – EMPIRIKUS VIZSGÁLAT EGY STARTUP CÉGNÉL ANTAL ANITA–SZEKERES DIÁNA főiskolai docens – főiskolai docens Budapesti Gazdálkodási Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected]; [email protected]

A vállalati versenyképesség központi eleme az innovációs képesség. Egy startup vállalkozás esetében az innovativitás kérdése még különlegesebb értelmezést nyer, hiszen a startupnak nevezett vállalkozói kör vonatkozásában a fogalomhoz kapcsoljuk azt a képességet is, hogy a cég a nemzeti határokat, sajátosságokat és szokásokat átlépve, a nemzetközi piacokon tud sikereket elérni. Startup vállalkozáson tehát olyan újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal, nemzetközi piacképességgel rendelkező vállalkozást értünk, amelyet jelentős innováció jellemez a terméke, szolgáltatása vagy üzleti modellje terén. Előadásunkban az innováció jelentőségét összekapcsoljuk a startup léttel, az innováció megvalósításához elengedhetetlen erőforrások közül pedig a finanszírozás területét elemezzük. Empirikus kutatásunk keretében egy konkrét startup vállalkozás gyakorlatában vizsgálódunk: kitérünk az innováció különleges tárgyának (egy kreatív szolgáltató modellnek) az elméleti és gyakorlati vonatkozásaira, ennek kapcsán foglalkozunk a közösségi szemlélet és ökoszisztéma kérdéskörével, továbbá bemutatjuk a finanszírozási döntési mechanizmust. Az indulás finanszírozásának elemzése mellett továbblépünk a vállalati életciklusban, s vizsgáljuk a nemzetközi piacra lépés körülményeit is. Eredményeinkkel, következtetéseinkkel bővíteni kívánjuk a hazai innovatív vállalkozásokról készült, jelenleg szűk körű empirikus vizsgálatok, a bemutatott jó gyakorlatok körét. Elemzésünkkel hozzá kívánunk járulni annak megállapításához, hogy innováció esetén melyek a sikeres finanszírozási stratégia megkülönböztető sajátosságai.



A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI STABILIZÁCIÓ EREDMÉNYEI KELET-KÖZÉPEURÓPÁBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN DOMONKOS ENDRE tudományos munkatárs Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Az államszervezés következményei, az öröklött adottságok és a rendkívüli gazdasági nehézségek miatt az újonnan létrejött kelet-közép-európai államok számára kulcsfontosságúvá vált az első világháborút követő időszakban az államháztartás rendbetétele mellett a stabil és értékálló nemzeti valuta megteremtése, vagyis a gazdasági és pénzügyi stabilizáció. A közép- és kelet-európai gazdaságok gyors talpraállását nagymértékben hátráltatták az első világháború előtti évekből fennálló nagy összegű adósság és a háború során felvett hitelek, valamint a békeszerződésekben megállapított jóvátételi kötelezettségek. A külföldi, nagyrészt népszövetségi segítséggel végrehajtott stabilizációs programok a közép- és keleteurópai térség gazdasági újjászervezésének lényeges alkotóelemét jelentették. A világháború győztes európai hatalmai (Anglia, Franciaország) a szovjet-oroszországi forradalom térnyerésétől és Németország Mitteleuropa-terveinek újjáéledésétől tartva fontos szempontnak tartották a régió gazdaságainak és pénzügyeinek mielőbbi rendbetételét. Az előadás célja hét kelet-közép- és délkelet-európai országban 1922 és 1929 között végbement gazdasági és pénzügyi stabilizáció eredményeinek értékelése. Jóllehet az 1920-as évek közepén a térségben végrehajtott pénzügyi és gazdasági stabilizációt szolgáló programok megszüntették a háború utáni időszakban kialakult gazdasági zűrzavart és – kiegyensúlyozott költségvetéssel, önálló jegybank felállításával, továbbá értékálló hazai fizetőeszköz bevezetésével – sikeresen megfékezték az inflációs folyamatot, nem oldották meg a Közép- és Kelet-Európa félperifériás helyzetéből adódó gazdaságszerkezeti problémákat (alacsony belső tőkefelhalmozás és beruházási ráta, általános tőkehiány, valamint nagymértékű eladósodottság). Kelet-Közép-Európa gazdasági nehézségeit tovább fokozta az 1922től jelentkező defláció, amely általános pénzhiányt teremtett, és kedvezőtlenül hatott a belső tőkefelhalmozás mellett a gazdasági növekedésre is.



TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS TÉRSZERKEZETI ÁTALAKULÁS ZALAKAROSON A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN HALÁSZ IMRE főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected]

Amíg egy új természeti erőforrás nem nyert teret a dél-zalai kisközség életében, a falu a XX. század ötvenes és hatvanas éveiben semmiben sem különbözött a néhány száz lelkes falvaktól: élte a korszak jellegzetes magyar falvainak életét, ahol a termelőszövetkezet volt az egyetlen gazdasági szervezet, amely munkalehetőséget biztosított. A változást azonban nem közvetlenül a termálvíz felfedezése és a termálfürdő létrehozása óta számolhatjuk. Kezdetben, míg a turizmus a belkereskedelem egyik ága volt, sem jelentősebb gazdasági fejlődés, sem társadalmi átalakulás nem mutatható ki. Amint azonban egy periódussal később megkezdődött az integrált településfejlesztés, ez a tendencia fokozatosan megváltozott. A gyógyfürdő megépítése a mérföldkő, továbbfejlesztése pedig a változások sorozatát indította el. A fürdő fejlesztésének kezdeti évtizedeiben (az 1950-es megyei területrendezéstől 1978-ig) Zala megyének nem volt Balaton-partja; az egykori Keszthelyi járás – Keszthellyel és Hévízzel – Veszprém megye közigazgatási területéhez tartozott, így ebben a szűk három évtizedben a meginduló turizmusfejlesztés érdekében Zala megye párt- és állami vezetése minden követ megmozgatott. A formális és informális erőfeszítéseknek különös sajátosságot adott a Veszprém megyei pártvezetővel szemben táplált ellenszenv és a két megye közötti rivalizálás. A fejlesztés forrásainak Zala megyei koncentrálása mint versenyelőny megszűnt, amikor a Keszthelyi járást 1978-ban ismét visszacsatolták Zala megyéhez; az ekkor kialakult „zalai Balaton-part” és további termálfürdők létesítése megosztotta a fejlesztési forrásokat. A tulajdonviszonyok 1990 után végbement változásai új perspektívákat nyitottak, ám ezzel egy időben újabb problémák is jelentkeztek a részvénytársasággá alakult fürdő életében. A változás folyamata végigkövethető a település közigazgatási jogállásán is: előbb társközség, majd önálló, később körzeti községi tanács székhelye, aztán nagyközség (1984), később – avatásakor – Magyarország legkisebb városa (1997).


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 A gyógyfürdőre épített turizmusfejlesztés maga után vonta a település fejlesztését is, és kialakult a város napjainkban látható szerkezete. Az elmúlt fél-, de inkább negyedszázadban végbement változások átalakították a helyi társadalom életét is, ahol nem széttagolódás, hanem integrálódás figyelhető meg.



KIEGYENSÚLYOZOTT MUTATÓSZÁMRENDSZER ALKALMAZÁSA A TÁRSADALOMBAN ÉS A POLITIKÁBAN MAROSÁN GYÖRGY főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

A kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (balanced scorecard) a stratégiai menedzsment divatos és jól használható módszere. Az igény, ami kiváltotta, hogy egy vállalat helyzetét sokféle, egymással gyakran ellentmondásban levő (pl. piaci, pénzügyi, fogyasztói, társadalmi vagy munkatársi) szempont szerint lehessen értékelni. Fontossá vált ezért egy olyan mérőszámrendszer kifejlesztése, amely pontosan eligazítja a tulajdonosokat és a befektetőket a vállalat tényleges állapotával kapcsolatban. A valóságos helyzet megítélése a társadalomban és a politikában azonban még nehezebb. Egyrészt még ugyanaz a személy is eltérően ítéli meg a helyzetet rövid, közép- és hosszú távon. Másrészt a nézőpontok a társadalomban jóval polarizáltabbak és bizonytalanabbak, mint az üzleti életben. Harmadrészt különösen napjaink válságokkal terhes időszakában nehéz olyan „koordinátarendszert” találni, amely a különböző időtávokat, illetve területeket egyidejűleg és összefüggésükben értékelhetővé teszi. Az előadás egy ilyen társadalmi-gazdasági mutatószámrendszer alkalmazása mellett érvel. Felrajzolja a különböző időtávokat leíró mérőszámok (pl. kormányzási index, versenyképességi mutató, korrupciós index, GDP és egyensúlyi mutatók, egyenlőtlenség) egy lehetséges rendszerét, felhasználva a nemzetközi kutatóintézetek által kifejlesztett indexek fellelhető értékeit. Ennek alapján bemutatja Magyarország rendszerváltást követő fejlődését, és összeveti azt a többi rendszerváltó által befutott fejlődéssel.



AZ UNIVERZALIZMUS MAGYARORSZÁGI RECEPCIÓJÁRÓL: SURÁNYI-UNGER TIVADAR GAZDASÁGFILOZÓFIAI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA IVÁNNÉ HILD MÁRTA egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected] „Az univerzalizmus az a gazdaságbölcseleti irányzat, mely szemben a materialista felfogással, az idealista bölcseletre támaszkodik és a szellemi értékeket hangsúlyozva, a társadalom és a gazdasági élet organikus szemléletét keresi” – írja Heller Farkas. Az univerzalizmus alapítója és vezetője az osztrák Othmar Spann, aki a két világháború között Ausztria és Németország egyik legnépszerűbb társadalomtudósa és közgazdásza. Spann egyik legjobb korabeli magyarországi ismerője és népszerűsítője, Kisléghi Nagy Dénes szerint az univerzalizmus ugyan „sajátos német szellemi termék”, de annak bizonyos gyökerei megvannak a magyar gondolkozásban is; az államfelfogásban és a politikai gondolkodás legmélyebb alapjaiban különösen jellemző nálunk is az univerzalisztikus jelleg és a rendi gondolat. A kortárs közgazdaságtan kontextusába helyezve bemutatjuk, hogy Spann vitatja a klasszikus és neoklasszikus közgazdászok fogalmi rendszerét, megkérdőjelezi a gazdaságban működő ún. természettörvényeket, a homo oeconomicus feltevést, a gazdaság természetes rendjét, a piaci jelenségek vizsgálatára korlátozott szemléletet, tagadja az érték- és árelmélet gazdaságelemzésben játszott központi szerepét, és szembeszáll a gazdasági liberalizmussal. Ez utóbbira összpontosítva bemutatjuk, hogy a sajátos magyar eszmetörténeti hagyományokat követő Heller Farkas és Navratil Ákos milyen elvi megfontolások alapján foglalt állást a laissez-faire és az állami beavatkozás szélsőségesen ellentétes közelítésmódjáról, aminek következtében mindketten bírálták Spann nézeteit, illetve tanainak magyar követőit. Az utóbbiak között kiemelkedő szerepe volt az elméleti közgazdászként, majd gyakorlati gazdaságpolitikusként is föllépő Surányi-Unger Tivadarnak, aki mindkét szerepében elfogadta és lényegében követte a német hagyományokat: egyaránt hatott rá a német történeti iskola öröksége és az általa nagyra értékelt univerzalizmus szellemisége, lényegében és alapjaiban ezt tükrözi gazdaságfilozófiai, gazdaságpolitikai és eszmetörténeti koncepciója. A korabeli gazdasági viszonyok, a növekvő kormányzati beavatkozás leírását a kötött gazdaság


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 rendszerére alapozta, különbséget tett a gazdasági szabadság és a kötött gazdaság körülményeit feltételező autonóm és heteronóm gazdaságpolitikai célkitűzések között. Hangsúlyozzuk, hogy sem Surányi-Unger, sem Heller vagy Navratil közelítésére nem gyakorolt közvetlen hatást John Maynard Keynes, aki az adott körülmények között elkerülhetetlennek tartotta ugyan az állami beavatkozást, de következetesen kitartott amellett, hogy „hosszú távon” és „általában” hisz a laissezfaire doktrínában. Ezzel a felfogással az univerzalizmus és Surányi-Unger eszméi összeegyeztethetetlenek.



TÁRSADALOMTUDOMÁNY ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

TÁRSADALOMTUDOMÁNY –TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ, GENDER SZEKCIÓFELELŐS: DR. HIDASI JUDIT

9.00-9.20

HELYSZÍN: H. TEREM

DR. ANTAL ANITA – DR. WEISZ ÁGNES A BETEGEK BEVONÁSA, RÉSZVÉTELE A TERÁPIÁS DÖNTÉSHOZATALBAN – EGY EMPIRIKUS KUTATÁS EREDMÉNYEI

9.20-9.40

DR. HIDASI JUDIT INTERCULTURALITY IN RECEPTION AND EXPECTATIONS OF GENDER ROLES

9.40-10.00

DR. LAKATOS-BÁLDY ZSUZSANNA A TRANSZKULTURÁCIÓ LEHETŐSÉGEI

10.00-10.20

FOGALMA,

EREDETE

ÉS

MAI

ALKALMAZÁSI

DR. LÁNYI KATALIN A KIVÁNDORLÁS ÉS A TÁRSADALMI NEM KÉRDÉSEINEK ÖSSZEFÜGGÉSEI

10.20-10.40

SZÜNET

10.40-11.00

DR. SZEKERES DIÁNA A JOGI TÁRGYAK OKTATÁSÁBAN REJLŐ POTENCIÁL A „Z” GENERÁCIÓ TÜKRÉBEN

11.00-11.20

DR. SZEKERES DIÁNA FÓKUSZBAN AZ ÁLDOZATSEGÍTÉS: AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLTATÁS ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK

11.20-11.40

OLÁHNÉ ZIESER ZSUZSANNA – KESZEI BARBARA – DR. ZIMÁNYI KRISZTINA AKTUÁLIS PROBLÉMÁK A FELSŐOKTATÁSBAN



A BETEGEK BEVONÁSA, RÉSZVÉTELE A TERÁPIÁS DÖNTÉSHOZATALBAN – EGY EMPIRIKUS KUTATÁS EREDMÉNYEI ANTAL ANITA–WEISZ ÁGNES főiskolai docens – főiskolai adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected]; [email protected] A hatékonyság növelése az egészségügyben is kiemelt célkitűzés. Az egészségügyi kiadások növekedésének visszafogása is indokolja, hogy a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokkal minél nagyobb egészségnyereséget sikerüljön elérni. A rendszerben tehát olyan ösztönzőkre van szükség, amelyek hatásos és gazdaságilag hatékony döntésekre késztetnek. Ugyanakkor a hatékonyság elérése nem lehet kizárólagos célja az egészségügynek, mert több olyan aspektusa is van az ellátásnak, amely lényeges például a betegelégedettség szempontjából. Ehhez kapcsolódik a napjainkban sokat boncolgatott orvos–beteg-kommunikáció témaköre is. A szakemberek mára már jelentős költségmegtakarítást tulajdonítanak a hatékony és minőségi kommunikációnak a diagnosztika és a terápia területén is. A két fél közötti kommunikáció milyensége meghatározhatja az orvosválasztást, a felek együttműködését, ezáltal befolyással van a költséghatékonyságra is. A kapcsolat meghatározza azt is, hogy mennyiben értelmezhetünk elmozdulást a paternalista modelltől a partnerségen alapuló, betegközpontú orvoslás felé. Előadásunk azt vizsgálja, milyen mértékben valósul meg a gyakorlatban a betegek terápiás döntéshozatalba, a kezelési lehetőségek megvitatásába történő bevonása, és milyennek ítélhető meg az orvos–beteg-kommunikáció minősége, milyen mértékű az ún. információs aszimmetria. Értékeljük azokat a tényezőket, okokat, amelyek a döntéshozatalban alacsony részvételi arányt idézhetnek elő. Tanulmányozzuk továbbá a két fél együttműködését javítandó technikák hatékonyságának megítélését. Elemzésünk két póluspontján az orvos és a beteg található; mindkét szemszögből lényeges ugyanis a helyzet megítélése. Előadásunkban a beteg oldaláról vizsgálódva empirikus módszer (kérdőív) segítségével adunk választ feltett kérdéseinkre. Munkánkkal szélesíteni, bővíteni kívánjuk az orvos–beteg-kommunikációról rendelkezésre álló tapasztalati adatok, információk körét; eredményeinkkel, levont következtetéseinkkel hozzá kívánunk járulni az orvos–beteg-kommunikáció hatékonyságának javulásához, amely növelheti a beteg elégedettségét,


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 együttműködési készségét, ezáltal a gyógyítás hatékonyságát, összességében az egészségügy költséghatékonyságát.



INTERCULTURALITY IN RECEPTION AND EXPECTATIONS OF GENDER ROLES HIDASI JUDIT egyetemi tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Unlike the past, most women are raised today to get proper education, to make a career and be able to support themselves. (Gender Gap Index data) More women than men seek out higher education. (OECD countries data) In fact, the ratio of women in the labor force has been steadily growing in most countries of the developed world and has almost reached the level of that of men. So, it is no longer assumed that men will be the only “providers” for households. The changing role of women in societies, on the labor market and in families has triggered disputes as for the gender-biased competencies and intelligencies. The roles of and expectations towards men in society have obviously also changed considerably – and this is reflected in societies in a diverse manner. The contribution aims at pointing out the different nature of and expectations towards women’s and men’s roles in general, and in selected countries (France, Germany, Hungary, Japan, Sweden, USA) in particular by introducing a matrixlike typology of intelligencies IQ + SQ + EQ + CQ + PQ (cognitive, spiritual, emotional, cultural, physical). It is assumed that certain “intelligencies” (or the lack of them) support and match particular societal and organizational roles. We will also look at the changing needs and requirements with regard to competencies in an increasingly diversifying multicultural environment.



A TRANSZKULTURÁCIÓ FOGALMA, EREDETE ÉS MAI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI LAKATOS-BÁLDY ZSUZSANNA egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Fernando Ortiz szociológus közel 100 éve alkotta meg új fogalmait, elsőként (1916-ban) az „afrocubano”, majd 1940-ben a transzkulturáció fogalmát. Munkássága során vizsgálta a kubai társadalom több területét és az ezeken a területeken zajló transzkulturációs folyamatokat, a kubai társadalmat kialakító kultúrák egymásra hatását. Így a dohány és a cukor (a kubai gazdaság alapját alkotó termékek) transzkulturációját, az ünnepek és vallási intézmények, a zene, és a társadalom különböző rétegeinek, alkotóelemeinek egymásba fonódását. Véleménye szerint az akkoriban alkalmazott fogalmak (sem az akkulturáció, sem a kulturális csere) nem alkalmazhatók ezeknek a jelenségeknek, folyamatoknak, valamint azok eredményének leírására. Megalkotja tehát a transzkulturáció fogalmát. Olyan folyamatot kíván leírni ezzel, amelyben a részt vevő kultúrák, kulturális elemek kölcsönösen hatnak egymásra, és amelynek eredményeképpen egy új jelenség születik. Olyan új jelenség, amely egyik eredeti kultúrában sem létezett, a kultúrák találkozása hozta létre. A kubai társadalom egésze maga is ennek a folyamatnak az eredménye (illetve állandó színtere), amelyben az alkotóelemek nem azonosak a fehér gyarmatosítók vagy az általuk behurcolt fekete rabszolgák vagy az őslakos indiánok kulturális elemeivel, kulturális reáliáival vagy azok egyszerű összeadásával. Új valóságot, új, interkulturális elemeket hoztak létre a folyamatos kulturális csere során, és egy egészen új társadalmat, amelynek összessége és minden egyes alkotóeleme is vegyes. Mivel a transzkulturáció fogalma azóta sem vált széles körben használttá, szemben az interkulturális és transzkulturális kommunikáció fogalmával, amely napjainkban virágzik, úgy érzem, érdemes és fontos a fogalom megalkotójának munkásságát legalább egy pillanatra vizsgálódásaink homlokterébe állítani. Hogy napjaink gazdasági-társadalmi eseményei mennyire napirenden tartják a kérdést, az az egyszerű megfigyelő számára is nyilvánvaló. Kutatási területem a kulturális reáliák nyelvi közvetítése, különös tekintettel az audiovizuális fordításra. Ennek során már leírtam azt, hogy a filmfordítást interkulturális kommunikációnak tekintem, a fordított filmeket pedig most nevezem el interkulturális reáliának (ami új


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 fogalom). Ezúttal azt a kérdést teszem fel, hogy alkalmazható-e a transzkulturáció, illetve a transzkulturális kommunikáció fogalma erre a műfajra. Megalkotható-e a transzkulturális reália fogalma, és alkalmazható-e olyan jelenségre, mint a feliratozott vagy szinkronizált mozifilm. Ebben a műfajban ugyanis egyszerre vannak jelen a különböző kultúrák: az eredeti képanyag, amely a forráskultúrát képviseli, ám a szinkronnak köszönhetően a szerepelők a célnyelven szólalnak meg, és amit látunk, az végeredményben egy sajátos termék, amely a kultúrák találkozását, annak testet öltött termékét tárja elénk.



A KIVÁNDORLÁS ÉS A TÁRSADALMI NEM KÉRDÉSEINEK ÖSSZEFÜGGÉSEI LÁNYI KATALIN tudományos munkatárs Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

Magyarországon az elmúlt években észrevehetően felgyorsult a kivándorlás. Lassan már nem találunk olyan embert, akinek ne lenne a közelmúltban külföldre távozott ismerőse, barátja, családtagja. A jelenség a szemünk láttára formálódott közbeszédet meghatározó tényezővé. A kivándorlás megélése és hatása az érintettekre és környezetükre érdekes és kutatásra hívó kérdések. A szélesebb társadalmi hatások mellett érdekelt, hogy mit jelenthet az egyén életében a kivándorlás; milyen élményeket, érzéseket indít be, milyen örömei és milyen buktatói lehetnek, milyen kihívásokkal szembesülnek azok a nők, akik erre a lépésre szánták el magukat. Továbbá érdekelnek az indokok, a háttérben álló motivációk is. A kérdéskör vizsgálatára először feltáró, kvalitatív kutatást készítettem, amely kutatás napjaink kivándorlásának vizsgálatát tűzte ki célul a pszichológiai és társadalmi nem szempontjai szerint. Erre épül a következő, kvantitatív szakasz, amely az első szakaszból nyert eredményeket felhasználva készül. A kutatás második lépcsőfokában a nemi ideológiák és a kivándorlás kapcsolatára kérdőívet hozunk létre. A célcsoportot olyan felnőtt nők alkotják, akik Magyarországon születtek és nőttek fel, és a rendszerváltás után hagyták el az országot munkavállalás és életvitelszerű kinttartózkodás céljával. Különös érdekességgel bír a külföldre egyedül vagy párkapcsolatban, családdal távozók közötti különbségek feltárása.



A JOGI TÁRGYAK OKTATÁSÁBAN REJLŐ POTENCIÁL A „Z” GENERÁCIÓ TÜKRÉBEN SZEKERES DIÁNA főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected]

A Z generáció a globális világ, az információs társadalom szülötte; az elnevezést többek között a „digitális bennszülöttek” (Prensky, 2001), a „szupermost generáció” (Hercsel, 2015) a „kapcsolgatók” („zappers”) kifejezések is fémjelezik. Jellemzőjük: a rugalmasság, a szabadságvágy, a gyorsaság, a technika nyelvén történő kommunikáció, a virtuális térben eltöltött idő, a sok esetben magas kvalifikáltság, a multi-tasking „üzemmód” (Szabó, 2012), a kibertér használata. A Z generációt sok esetben önbizalomhiány, sérülékenység jellemzi. Folyamatos bátorítással, megfelelő információnyújtással és rendszeres, alapvető fontosságú visszacsatolással azonban javíthatjuk önértékelésüket és önmagukba vetett bizalmukat. E generáció tagjai mindazonáltal szabadságvágyók, nyitottak az újdonságok, az innováció iránt, és együttműködésre ösztönözhetők. A jogi tárgyak oktatásánál kitűzött célom, hogy a hallgatóknak sikerüljön annyira feloldódni az előadásokon, szemináriumokon, hogy pusztán az érdeklődés, az élmény miatt játszva tanulják meg az anyagot. Ilyen módszer lehet a tárgyalótermi szituációs megközelítés, az interneten (az iLex rendszerben) történő játékos jogszabálykeresés, a jogterületek bemutatásához kötődő csapatmunka-feladatok projektmódszer szerinti megoldása, valamint a korosztály igényeihez igazodó online lehetőségek feltárása, hallgatói igényekhez történő szabása. Érdekes jelenség az egyes jogterületek mind mapping módszerrel történő ábrázolása, amely érdekesen ötvözi, fókuszálja figyelmüket, és biztosítja tevékenységük intenzív átélését. A hallgatói időérzékelés módosul, maga a tevékenység végzése lehet a hallgatók számára a jutalom. A legmagasabb szintű feladatba történő beleélés az a teljes bevonódási élmény, amikor a hallgatók már szünet tartását sem igénylik; a legfőbb céljuk a feladat teljes körű megoldása. Időhiány esetén pedig akár haza is viszik a feladatot, annak ellenére, hogy a megoldás nem kötelező; pusztán motivációs lehetőség a számukra. A tanár feladata az, hogy facilitátorént rendelkezésre álljon.


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 A hallgatók meglévő készségeit fejleszteni kell, és az igényeikhez kötődő kihívásokat, cselekvési képességeket kell számukra teremteni. A feladatokat a hallgatói igényekhez kell szabni, s nehézségi szintek szerint kell felépíteni a jogi órák anyagát. Csíkszentmihályi flow-élménye a komplexitás evolúcióját biztosítja, és a saját határokat meghaladó fejlődést tesz lehetővé. A „játékos jogi oktatás” különleges eleme lehet a versenyszituáció, amennyiben az addig gyarapítja, gazdagítja az élményeket, amíg a figyelem alapvetően a feladat megoldására tud összpontosulni. Az órai feladatok alapvető célja tehát a kreativitás átélésének lehetősége, a felfedezés öröme, a képessé válás, a „meg tudom csinálni” élmény megszületése. A hallgató eléri teljesítőképességének magasabb szintjét, és mindezek következményeként nő az önbizalma.



FÓKUSZBAN AZ ÁLDOZATSEGÍTÉS: AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLTATÁS ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK SZEKERES DIÁNA főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected]

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) a bűncselekmények áldozatai számára 2006. január 1-jétől nyújtható támogatások rendszerét szabályozza. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat szól a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013–2023), amelynek értelmében a bűnmegelőzés komplex dimenzióként funkcionál, azaz célként jelenik meg egyrészről a bűnözés mennyiségi csökkentése, másrészről pedig az állampolgárok biztonságérzetének javítása. Kiemelt cél továbbá a bűnalkalmak csökkentése, a bűnözést gerjesztő okok hatásának mérséklése vagy az áldozattá válás megelőzése. Az Igazságügyi Hivatal feladatai az áldozatsegítésben alapvetően két főbb területre oszlanak: egyrészről a területi áldozatsegítő szolgálatok legfontosabb feladata a szolgáltatásnyújtás, amely kiterjed a hatósági feladat ellátásra, valamint a nem hatósági feladatkör ellátására is. Eljár továbbá támogató hatósági feladatok, a készpénzes kifizetések és az ismeretterjesztés, tájékoztatás területén is. Az Igazságügyi Hivatal pedig mint felettes szerv a módszertani munka letéteményese; képzéseket, továbbképzéseket szervez, egységes informatikai rendszert alakított ki, elkészíti a kimutatásokat, a beszámolókat, a belföldi és nemzetközi kapcsolatok kiépítésének felelőse, mindamellett, hogy hatósági ügyintézést végez, kezeli a pénzügyi célelőirányzatot, és gondosodik a nem készpénzes kifizetések teljesítéséről. Az Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott 2012/29/EU irányelv vívmányai a 2015. november 1. napján hatályba lépett jogszabályváltozásokat követően jogrendszerünk részévé váltak, és megjelentek az áldozatsegítés, valamint az azzal közvetlenül vagy közvetett módon összefüggő jogi szabályozás területén. Az áldozatsegítés fő letéteményesének, az Igazságügyi Hivatalnak jövőbeli feladata, hogy összegyűjtse, szintetizálja az áldozatokkal foglalkozó már meglévő szervezeteknél fellelhető protokollokat, továbbá járjon el az egységes, a szekunder viktimizáció elkerülésére reflektáló keretkövetelmény-rendszer kidolgozásában.



AKTUÁLIS PROBLÉMÁK A FELSŐOKTATÁSBAN OLÁHNÉ ZIESER ZSUZSANNA–KESZEI BARBARA–ZIMÁNYI KRISZTINA adjunktus – tanársegéd – főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]; [email protected]; [email protected]

A Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara mindig is büszke volt arra, hogy hallgatóinak kétharmada vidéki városokból, községekből érkezett. A képzés sikerességének egyik kulcsa volt, hogy hallgatóink olyan végzettséget kapnak, amellyel visszatérhetnek eredeti lakóhelyükre, és ott munkájukkal, szakmai sikereikkel hozzájárulhatnak az adott térségek, régiók szolgáltatási szektorának fejlődéséhez. Jelenlegi kutatásunk azt vizsgálja, hogy mindez miként változott meg 2012 óta, amikor a gazdaságtudományi területen képzésbe belépő hallgatók döntő többsége már csak önköltséges formában kezdhette meg tanulmányait. A fenti változások hatására jelentősen módosult a hallgatók lakóhely szerinti összetétele. Ezek a változások egyetemi és kari szinten is új stratégia kialakítására ösztönöznek, legyen szó akár ösztöndíj-támogatásról, akár marketingstratégia kialakításáról.



TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS

AZ EGÉSZSÉG ÉS MINŐSÉG KÉRDÉSEI A VENDÉGLÁTÁSBAN ÉS A TURIZMUSBAN, ÉLMÉNYGASZTRONÓMIA SZEKCIÓFELELŐS: DR. LUGASI ANDREA

8.30-8.50


DR. LUGASI ANDREA MI A MASZLAG EZ? AVAGY EGY KONFERENCIA UTÓÉLETE…

8.50-9.10

DR. KOVÁCSNÉ DR. SZÉKELY ILONA – RESKÓNÉ NAGY MÁRIA – ZENTAINÉ CZAUNER BRIGITTA – KOVÁCS JÓZSEF – KÉRINÉ BORSODI ANDREA – HATVANI ISTVÁN GÁBOR A BALATONI TURIZMUS FELTÉTELE A MEGFELELŐ VÍZMINŐSÉG, AMINEK VÁLTOZÁSAIT HELYES MINTAVÉTELEZÉSSEL LEHET KÖVETNI – HOGYAN LEHET EZT MEGVALÓSÍTANI?

9.10-9.30

MAGYAR NORBERT-ISTVÁN GÁBOR HATVANI, ILONA KOVÁCSNÉ SZÉKELY, ALOIS HERZIG, MÁRIA DINKA, JÓZSEF KOVÁCS THE IMPORANCE OF WATER QUALITY DATA ANALYSIS FROM THE PERSPECTIVE OF TOURISM

9.30-9.50

PRINTZ-MARKÓ ERZSÉBET – DR. DARABOS FERENC – IVANCSÓNÉ DR. HORVÁTH ZSUZSANNA A WELLNESS TURIZMUS TRENDJEI, AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI MAGYARORSZÁGON

9.50-10.10

SZÜNET

10.10-10.30

HIDVÉGI HEDVIG KÉTFÉLE HŐKEZELÉS HATÁSA A MAGYAR SZÜRKESZARVASMARHA FAJTÁBÓL SZÁRMAZÓ HÁTSZÍNEKRE

10.30-10.50

LENKOVICS BEATRIX, DR. FEKETE-FROJIMOVICS ZSÓFIA – MAGYARINÉ DR. HORVÁTH KINGA ÍZKÜSZÖBÉRTÉK VIZSGÁLAT A BGE VENDÉGLÁTÓ-SZÁLLODA SZAKOS HALLGATÓI KÖRÉBEN



TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS

AZ EGÉSZSÉG ÉS MINŐSÉG KÉRDÉSEI A VENDÉGLÁTÁSBAN ÉS TURIZMUSBAN, ÉLMÉNYGASZTRONÓMIA SZEKCIÓFELELŐS: DR. LUGASI ANDREA

10.50-11.10

A


FALUVÉGI KATALIN NÓRA GASZTRONÓMIAI ÉLMÉNYEK A BUDDENBROOK HÁZBAN ÉS AZON TÚL

11.10-11.30

HÜBNER ANDREA EMBERLEVES PÁLMALEVÉLLEL – SZTEREOTÍPIA INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓBAN

ÉS

EGZOTIKUM

AZ

11.30-11.50

DR. KARSAI ÁRPÁD A GASZTROÉLMÉNY SZEREPE EGY TERVEZÉS ALATTI KULTURÁLIS TEMATIKUS ÚT ATTRAKTIVITÁSÁBAN

12.00-13.00

EBÉDSZÜNET

13.00-13.20

MERKL MÁRTA ÉLMÉNYSZERŰ KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZET RENDEZVÉNYEIN ÉS HELYSZÍNEIN

13.20-13.40

AZ

ÜZLETI

SZFÉRA

SCHULTZ ÉVA THE EATING EXPERIENCE NEMZETKÖZI TURIZMUSBAN

–

ÉLMÉNYGASZTRONÓMIAI

TRENDEK

13.40-14.00

DR. NÉMETH PATRÍCIA A KERESKEDELMI LÁNCOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA MAGYARORSZÁGON

14.00-14.20

DR. BRÁVÁCZ IBOLYA A TUDATOS FOGYASZTÁS MEGJELENÉSE A FOGYASZTÓI TRENDEKBEN


A


MI A MASZLAG EZ? AVAGY EGY KONFERENCIA UTÓÉLETE… LUGASI ANDREA főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

2013 őszén nagy sikerű konferenciát rendeztünk a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán, amelynek fókuszában a régebben sokkal ismertebb, napjainkra azonban háttérbe szoruló köles volt. A köles a hátrányai mellett is méltó lenne arra, hogy újra bekerüljön a hazai gasztronómiai alapanyagai közé. Az utóbbi hónapokban a köles úgy került látóterünkbe, mint élelmiszerbiztonsági kockázatot hordozó alapanyag, mivel egyes adatok arra utalnak, hogy nem megfelelő termesztési körülmények következtében egészségkárosodás is összefüggésbe hozható a köles-fogyasztással. Ennek oka, hogy a köles termesztésekor gyomnövények, így a csattanó maszlag (Datura stramonium L.) is megjelenik a táblában, termése bekerülhet a learatott kölesbe. Természetesen nemcsak a köles a lehetséges alanya a felmerülő kockázatnak, hanem más termények is szóba jöhetnek, mint például a kukorica, a lencse, más hüvelyes és olajos magvak, a mustármag, a cirok, a pohánka, az amarant. A daturamagok terménybe történő bekerülését meg lehet előzni a 14-féle engedélyezett herbicid valamelyikének használatával, de például a biotermesztésben ezen szerek használata nem engedélyezett. Amennyiben nem használunk herbicidet, a daturamagok hasznos terményekbe történő bekerülése megakadályozásának egyetlen módja van, a kézzel történő irtás, ami természetesen rendkívüli mértékben megnöveli a termesztés költségeit. Amikor már a learatott terményben vannak a magvak, fizikai módszerekkel nagyon nehéz eltávolítani őket, mivel a csattanó maszlag magja olyan méretű, mint a köles és a hajdina. A csattanó maszlag élelmiszerbiztonsági kockázatát a benne található tropán alkaloidok – leggyakrabban a (-)-hioszciamin, a (-)-szkopolamin és az atropin – adják, amelyek többek között a központi idegrendszerre hatnak, és nagy mennyiségű fogyasztás esetén akár halált is okozhatnak. Tudomásunk szerint jelentős mérgezések eddig hazákban nem fordultak elő, de a kockázattal mégis számolni kell. Napjainkban egyre népszerűbbek a fent említett cereáliák és pszeudocereáliák, a hagyományosnak tekintett magyar konyha és az egészséges táplálkozás hívei gyakran fogyasztják őket, magjaik glutén hiányában a


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 gluténérzékenyek étrendjébe is beilleszthetők. Ugyanakkor sokszor nem hazai termesztésűek, hanem más uniós vagy harmadik országból származnak, hatósági ellenőrzésükre jelenleg nincs egységes, kidolgozott rendszer. A vendéglátásba könnyen bekerülhetnek, vendégeinknek panaszokat okozhatnak, ezért érdemes a kérdéssel foglalkozni, például a beszállítóinkat abból a szempontból is megválogatni, hogy az ilyen típusú termények esetében, mint például a köles, pohánka, cirok, teff, amarant, rendelkezik-e laboratóriumi vizsgálati eredménnyel a tropán alkaloidok vonatkozásában. Az előadás a vendéglátóipari vállalkozások számára szükséges ismereteket és lehetőségeket mutatja be, a rendelkezésre álló tudományos eredmények, az európai uniós útmutatások, EFSA-értékelések, RASFF-riasztások és a hazai adatok alapján.



A BALATONI TURIZMUS FELTÉTELE A MEGFELELŐ VÍZMINŐSÉG, AMELYNEK VÁLTOZÁSAIT HELYES MINTAVÉTELEZÉSSEL LEHET KÖVETNI – HOGYAN LEHET EZT MEGVALÓSÍTANI? KOVÁCSNÉ SZÉKELY ILONA ÉS SZERZŐTÁRSAI* főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar kovacsneszekely.ilona@uni-bge A Balaton és közvetlen környékének turizmusa csak akkor működhet jól, ha a tó vízminősége megfelelő. Kérdés azonban, hány mintavételi pont szükséges ahhoz, hogy a tó vízminőségi állapotát figyelemmel lehessen kísérni. Az Európai Unió 2000ben elfogadott Víz Keretirányelve szerinti „egy tó egy víztest”, amit egy mintavételi ponttal kell mintavételezni és jellemezni. Az előadásban bemutatandó munkánk arra irányult, hogy kidolgozzunk egy olyan, lehetőleg objektív módszert, amellyel meghatározható, hány darab víztestet különíthető el a Balatonban. Ez megegyezett a vízügyi irányítás törekvéseivel, amely arra keresett választ, hogy az eltérő vízminőség alapján hány víztestet lehet kijelölni a Balatonban, illetve ezek alapján hány reprezentatív megfigyelési pont megtartására van szükség. Az eredmények – amelyeket klaszteranalízis és kódolás megfelelő alkalmazásaival értünk el – rámutattak arra, hogy a tavon belüli víztájak dinamikusan változnak. 1985 és 1997 között a Balaton biológiailag egy változékonyabb, több víztájjal jellemezhető tó volt. Itt két területi mintázat volt megkülönböztethető, amelyből az egyik kettő, a másik három víztájjal rendelkezett. 1998-tól már csak egy területi mintázat volt megfigyelhető, három víztájjal. Összességében öt víztáj volt elkülöníthető. A vízügyi hatóság e tanulmány alapján döntött úgy, hogy a 2005-ig meglévő tíz mintavételi pont helyett melyik ötöt tartja meg a víztájak meghatározhatósága és a tó vízminőségének kellő pontosságú követhetősége érdekében. Ez a tény a költségvetés számára költségcsökkentés, a tudomány szempontjából nem elhanyagolható siker és egyben példa arra, hogy egy víztest víztájait (és mintavételi helyeket) hogyan lehet meghatározni.


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 * Reskóné Nagy Mária (ELTE), Zentainé Czauner Brigitta (ELTE), Kovács József (ELTE), Kériné Borsodi Andrea (ELTE), Hatvani István Gábor (MTA FGI).



THE IMPORTANCE OF WATER QUALTIY DATA ANALYSIS FROM THE PERSPECTIVE OF TOURISM – A CASE STUDY OF LAKE FERTŐ/NEUSIEDLER SEE NORBERT MAGYAR ET AL.* Lecturer Budapest Business School College of Commerce, Catering and Tourism [email protected]

Surface waters are highly important from a recreational perspective. Lake Fertő/Neusiedler See, lying on the border of Hungary and Austria is no exception. Besides activities such as bathing, sailing and fishing, the unique ecosystem of the lake is an important tourist attraction as well. The wide reed belt, for example, provides shelter for numerous bird species. Thus, the whole system is under the protection of many international acts. It is a UNESCO Biosphere Reserve, protected by the Ramsaar Convention and also part of the World Heritage. The naturally, or anthropogenically induced change in water quality will affect the ecosystem and its functioning as a tourist site. Therefore, making the monitoring of the lake as precise and economical as possible is an essential question. The main purpose of the study was to explore the effect of anthropogenic pollutants (treated sewage, loads of River Wulka etc.) on the water quality of the lake, primarily in space. To meet this aim uni-, multivariate and geostatistical methods (descriptive statistics, correlation, cluster and principal component analysis, etc.) were applied to the water quality datasets of 34 sampling locations for 2000-2009. The results indicated that there is a significant, but local change due to the treated sewage water entering the lake, luckily not affecting the nearby beaches. On the other hand, the waters of the lake’s main ground input, the River Wulka, affects the water quality in a much larger area.

* István Gábor Hatvani (IGGR of the Hung. Acad. Sci), Ilona Kovácsné Székely (BBS), Alois Herzig (Univ. of Vienna), Mária Dinka (Danube Research Inst.) József Kovács (ELTE).



A WELLNESSTURIZMUS TRENDJEI, AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI MAGYARORSZÁGON PRINTZ-MARKÓ ERZSÉBET–DARABOS FERENC– IVANCSÓNÉ HORVÁTH ZSUZSANNA tanársegéd – főiskolai docens – adjunktus Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar [email protected]; [email protected]; [email protected]

Magyarország belföldi turizmusában kimagasló szerep jut a hétvégi 2-3 napos üdüléseknek. Az üdülési csekkek rendszere lehetővé teszi, ösztönzi, hogy a szűkös szabadidős kereteket a praktikus regenerálódás keretében töltsük meg aktív tartalommal. Hazánkban egyre-másra épülnek a wellness szállodák, és a régi szállókat is a wellness jegyében újítják fel. A wellnessturizmus kínálata a főszezon hosszú, 1-2 hetes nyaralásait is meghatározza. Az egészségtudatos viselkedés azonban kihat egész életünkre, nemcsak mindennapi életvitelünkön kívüli szabadidős tevékenységünkre. Így, aki ténylegesen magának vallja ezt az életfilozófiát, nem különítheti el magában a turista és a „hétköznapi ember” viselkedését. Feltevésünk szerint a wellness nem művelhető úgy hatékonyan, ha ütközik a szabadidős és a mindennapokra vonatkozó életfelfogásunk. De vajon wellness-e a wellness az emberek tudatában is, vagy csak egy új divat-hóbort, hogy „wellnessezni megyünk”? Vajon üres szavak ezek, amelyek mögött elvész a tartalom? Ennek feltárására kérdőíves kutatást végeztünk a magyar turisták körében. Megvizsgáltuk, hogy mennyire tudnak azonosulni a fenti hipotézissel, törekszenek-e a mindennapokban is az egészséges életmódra, illetőleg üdüléseik során milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe és miért.



KÉTFÉLE HŐKEZELÉS HATÁSA A MAGYAR SZÜRKESZARVASMARHA FAJTÁBÓL SZÁRMAZÓ HÁTSZÍNEKRE HIDVÉGI HEDVIG–CSERHALMI ZSUZSANNA–FEHÉR JÓZSEF–LUGASI ANDREA– FEKETE-FROJIMOVICS ZSÓFIA–MAGYARNÉ HORVÁTH KINGA Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

Célkitűzés: Különböző korú szürkeszarvasmarhákból származó hátszínmintáknál vizsgáltuk, hogy a kétféle hőkezelés, azaz a sous vide technológia és a kevés zsiradékban történő szotírozás hatására hogyan változik az állománymérés során fellépő nyíróerő, és ezt érzékszervi bírálattal is kiegészítettük. Módszer: Három különböző életkorú, hím ivarú szarvasmarha hátszínmintáinak vizsgálatára került sor nyersen és két eltérő konyhatechnológiai eljárással elkészítve. Az egyes állatoknál egy egész hátszín került feldolgozásra. Minden esetben ismert volt az állat kora, a vágás időpontja, valamint a tartási, takarmányozási körülmények legfontosabb jellegzetességei. A vágás után beérkezett húsmintákat 0oC-on, másnapig vákuumtasakban tároltuk, és a következő napon dolgoztuk fel őket. Az alkalmazott hőkezelés egyrészt a sous vide technológia volt, amelynek során a mintákat három eltérő hőfokú sous vide medencében két különböző időtartamig hőkezeltük, majd sokkoló hűtést követően 7 napig 0-1oC-on tároltuk. Másrészt egy technológiájában teljesen eltérő, hagyományos hőkezelést alkalmaztuk, amelynek során serpenyőben minimális zsiradékon elősütöttük a mintákat, majd 160oC-os sütőben három eltérő maghőmérséklet eléréséig, 25–45 percen keresztül tartottuk. A kihűlt, homogenizált mintákból számos vizsgálatot végeztünk, meghatároztuk a sütési veszteséget és a léveszteséget, a húsok állományát műszeresen vizsgáltuk, értékeltük az érzékszervi jellemzőket, meghatároztuk a minták mikrobiológiai állapotát és beltartalmi jellemzőit. Ebben az előadásban a műszeres állományvizsgálat és az érzékszervi bírálat eredményeit mutatjuk be. Eredmények: Az állománymérés során minden egyes mintán három párhuzamos mérést végeztünk, és ezekből számítottuk ki az átlagértékeket. Az átlagszámítás alapján elmondható, hogy a sous vide hőkezelés esetében kaptuk a kedvezőbb értékeket, vagyis kisebb ellenállást tapasztaltunk a nyíróerővel szemben. A porhanyósságot tekintve a sous vide minták többsége is kedvezőbb értékeket mutatott. Ebből következik, hogy az állományt tekintve az alkalmazott hőkezelési


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 eljárások közül a sous vide előnyösebb volt, mint a hagyományos sütés. A kezeletlen és a hőkezelt minták eredményei mindkét hőkezelés esetében homogenitást mutatnak. A minták érzékszervi bírálata 20 pontos, súlyozófaktoros értékeléses módszerrel történt. A magyar szürkemarhaminták esetében a bírálók által kiemelt pontszámú minták a műszeres állományvizsgálat során is a legkedvezőbb értékeket kapták. Következtetések: Megállapítható, hogy a legkedvezőbb állományértékeket a sous vide minták esetében kaptuk, és az állatok kora és a nyíróerőértékek között pozitív korreláció volt kimutatható. Az érzékszervi bírálat viszont nem teljes egészében támasztotta alá az állománymérés során kapott értékeket. Támogató: EMMI 26130-2/2013/TUDPOL



ÍZKÜSZÖBÉRTÉK-VIZSGÁLAT A BGE VENDÉGLÁTÓ-SZÁLLODA SZAKOS HALLGATÓINAK KÖRÉBEN LENKOVICS BEATRIX–FEKETE-FROJIMOVICS ZSÓFIA– MAGYARNÉ HORVÁTH KINGA adjunktus – adjunktus – adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]; [email protected]; [email protected]

Az élelmiszerminőség megítélése speciális, összetett feladat. Az élelmiszerek érzékszervi jellemzői közül kiemelkednek az élvezeti értéket meghatározó paraméterek, amelyek mérését a szubjektív ízérzékelés nehézzé teszi. Az ételkészítésnél a receptek, az érzékszervi vizsgálatoknál pedig a bírálók képzése segít az emberi érzékszervek objektív mérésében, valamint a szubjektivitás és a „véletlen” hatások kiküszöbölésében Az egyén ízérzékelését több tényező is befolyásolhatja (pl.: dohányzás), és az évek előrehaladtával az egyéni érzékelés el is tolódhat. Az ízérzékelés kifinomultsága egyaránt fontos az ételek készítésénél és bírálatánál, mivel az emberi érzékszervek könnyen kifáradnak, működésüket a körülmények erősen befolyásolják, ezért nem alkalmas mindenki ezekre a feladatokra. Megfigyelhető, hogy a fogyasztásra ösztönző felgyorsult világunkban az emberek ízérzékelése romlik, az ízlelőbimbók fáradtabbak. A vendéglátásban dolgozók pedig feladatuknak érzik, hogy a vendég elégedetten távozzon, ezért az ételek ízei dominánsabbak, sósabbak, édesebbek, keserűbbek, mert a természetes ízek már sok esetben nem váltják ki azt a hatást, mint régen, kevésbé finomabbnak érezzük. A fent leírtak miatt is az érzékszervi bírálók feladata egyre nehezebb, egyetlen bírálatból nem vonhatunk le egzakt következtetést, egy adott döntéshez több vizsgálat szükséges. Minél inkább egybehangzók az ítéletek, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy véletlen tényezők befolyásolták az eredményt, annál nagyobb biztonsággal állítható, hogy valóban fennáll az ítéletekben megjelenő tulajdonságkülönbség. A bírálatok számából és eredményéből megfelelő matematikai statisztikai számítással meghatározható, hogy az eredményt milyen valószínűséggel várhatjuk a véletlenből adódónak.


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 A BGE KVIK Vendéglátás Intézeti Tanszékén a Vendéglátás-szálloda szakos hallgatók részére kötelező az Élvezeti szerek és az Élelmianyag-ismeret laborgyakorlatok keretében néhány élvezeti szer és élelmi anyag organoleptikus vizsgálata, és a hozzájuk kapcsolódó érzékszervi bírálati rendszerek megismerése. Kutatásunkban célul tűztük ki a BGE Vendéglátás-szálloda szakos hallgatók ízküszöbértékének felmérését, és különböző szempontok alapján megvizsgáljuk az adott korosztály ízérzékelésének eltolódásait.



GASZTRONÓMIAI ÉLMÉNYEK A BUDDENBROOK HÁZBAN ÉS AZON TÚL FALUVÉGI KATALIN NÓRA adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Thomas Mann Buddenbrook háza életünk minden alapvető kérdését felöleli, így az sem meglepő, hogy minden újabb olvasás vagy akárcsak fellapozás is olyan vonatkozásokat hoz felszínre, amelyekre korábban egyáltalán nem vagy csak alig figyeltünk. Az is köztudomású, hogy milyen különleges szerepe van a műben minden apró részletnek: a színeknek, egy enteriőrnek vagy éppen egy ruhadarabnak, s hogy ezek a látszólag apróságok hogyan állnak össze és válnak a karakter, a (pillanatnyi) társadalmi státusz vagy a figurák adott szituációban való létezésének a kifejezőjévé. Hamar föltűnik az olvasónak, hogy milyen műgonddal írja le a szerző az étkezéseket, illetve a kulináriához kapcsolódó érzeteket. Azon azonban csak nemrég kezdtem gondolkodni, hogy ennek (is) a gasztronómián jóval túlmutató jelentése lehet. Ennek a feltevésnek az igazolására az előadás bemutat néhány olyan szituációt, amelyben a gasztronómiára – nyilván nem véletlenül – különleges hangsúly kerül, illetve amelyben egy gasztronómiával összefüggő utalás, megjegyzés különösen erősen jellemez valakit vagy valamit. A családregény klasszikus szerkezetéhez hűen kronologikus elv alapján felidézendő példák szándékom szerint konkréttá teszik, mit értek gasztronómián túlmutató jelentésen.



EMBERLEVES PÁLMALEVÉLLEL: SZTEREOTÍPIA ÉS EGZOTIKUM AZ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓBAN HÜBNER ANDREA óraadó tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

A gasztronómia többek között olyan kulturális kódrendszer, amelyet saját közegünkben nagyrészt azonosan értékelünk, de idegen helyzetben félreértelmezések tárháza és megjelenítése lehet az undortól és félelemtől a kíváncsiságig terjedő széles skálán. Gyakran egy ételhez nem vagy félelemmel, vagy kíváncsisággal közelítünk, hanem a két motiváció, mondhatnánk értelmezés, egyszerre van jelen. Éppúgy, mint a kultúrák találkozásának, a culture clash-nek bármely találkozási felületén a démonizálás és a benyomás domesztikálása történelmi vetületben is gyakran együtt járt. A félelem és a vonzalom együttes élménye éppen az, amit egzotikumnak nevezünk a mi és ők dichotómiájában, és ami a turisztikai élmény egyik alapvető természete. Az egzotikum megjelenési formái és értelmezése valamint a sztereotípiák működési mechanizmusa szorosan összefüggő jelenségek, amelyeknek kibontása nemcsak a turisztikai élmény mélyebb kulturális, pszichológiai és szociológiai megértéséhez visz közelebb, de saját európai jelenünkre is segít rálátni. A nem-én, a másik sztereotípiája a korai középkortól mindig tartalmazta a kannibál lakoma toposzát, amely a testet tagadó keresztény kultúra szemszögéből különösen izgalmas szemantikai rétegeket jelent az emberi hús, mint kulináris élmény(?) tekintetében.



A GASZTROÉLMÉNY SZEREPE EGY KULTURÁLIS TEMATIKUS ÚT ATTRAKTIVITÁSÁBAN: A HAZAI LIMES ÉS A DUNA MENTI RÓMAI KORI GASZTROKÍNÁLAT KARSAI ÁRPÁD óraadó tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

Az élményközpontú turizmus kínálati trendjeiben vitathatatlan a tematikus utak térhódítása. A kulturális-történelmi erőforrásoknak turisztikai termékké építésében elengedhetetlen az élmény minden dimenziójú szolgálata. Az attrakciók élményszerű bemutatását adó korszerű interpretációs technikák (augmented reality stb.), az izgalmas helyi közlekedési eszközök (minibusz, sikló, lovaskocsi stb.) mellett a turista evés-ivásra irányuló szükségleteinek kielégítése önálló motivációs dimenzió, élményígérete külön vonzerővé önállósodhat. A nemzeti helyi gasztronómia egyoldalúsága mellett a helyi történelmi gasztronómia izgalmas kihívást, új motivációs triggert biztosít. A Római Birodalom határainak magyarországi szakaszán a keresleti trendek igazolják a római kori ételválaszték megjelenítését az erre kész vendéglőkben és akár street food formában is, a kialakítás alatt lévő római összefüggésű attrakcióhelyszíneken. Komárom, Dunaújváros, Paks, Szentendre katonai, polgári városainak megújulása, a főváros kihasználatlan római emlékei (amfiteátrum az óbudai vigalmi negyedben és a nagytétényi kastély mellett) a gasztroélmények nélkül, kizárólag a látvány szintjén tartva a turistaélményt elmulasztana egy lehetőséget az újabb világörökségi listára kerülés küszöbén lévő hazai turizmus növekedési lendületében. A tanulmány bemutatja a hasonló tematikus utakhoz kapcsolódó gasztronómiai fejlesztéseket, és következtetéseket von le a hazai dunai-római gasztrofejlesztési dilemmák feloldásához.



ÉLMÉNYSZERŰ KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZET AZ ÜZLETI SZFÉRA RENDEZVÉNYEIN ÉS HELYSZÍNEIN EGY KONKRÉT PROJEKT BEMUTATÁSÁN KERESZTÜL MERKL MÁRTA művészettörténész, turisztikai közgazdász [email protected]

A tanulmány előzménye egy a Budapesti Gazdasági Főiskolán született szakdolgozat, amely egy kortárs művészeti, nonprofit kezdeményezés kép-mutató elnevezésű projektjét tárgyalta. A projekt lényege kortárs képzőművészeti alkotások – többségében festmények – bemutatása a forprofit szféra rendezvényein és helyszínein pop-up mikrokiállítás vagy rövid, ismeretterjesztő, élményszerű előadás formájában. A projekt főleg különböző profilú konferenciákon szerepelt, ám megjelent más típusú üzleti találkozókon (továbbképzés, csapatépítő tréning), továbbá gasztronómiai és gasztronómiai-üzleti rendezvényeken (borkóstoló, díszvacsora, üzleti reggeli, bál) is. A turizmus felől megközelítve ezekben az esetekben a projekt a hivatásturizmusba ékelt kis darab kulturális turizmusként értelmezhető, amely például a növekvő számú hazai konferenciákon figyelemre méltó kulturális fölfrissülésként hat. Az élmény társadalmi és gazdasági jelentőségének okán, valamint a témát érintő tudományos környezet rövid ismertetése után a projekt vizsgálatra került az élménytársadalom és az élménygazdaság elméleteinek vonatkozásában. Hiszen az elmúlt időszakban megváltozott turistamagatartásnál hangsúlyosabbá váltak olyan pszichés motívumok, mint az élményszerzés és az unikális dolgok utáni vágy. A keresletre reagálva a turisztikai szolgáltatók – például a rendezvények megrendelői és szervezői – igyekeznek a vendégeket ellátni élményszerű és ötletes kínálattal. A végkövetkeztetés szerint – amelyet vendégelégedettségi felmérések is alátámasztanak – érdemes a projekt csapatának szem előtt tartania az élményszerzésre vonatkozó globális tendenciát, mert a kép-mutató élményben erős tud lenni, működőképessége – többek között – ezen keresztül biztosítva látszik. A projekt továbbfejlesztéseként vagy alternatívájaként – a gasztronómia, az élmény és a képzőművészet további kapcsolódási pontjait keresve – bekapcsolódott gasztronómiai vállalkozások (étterem, kekszmanufaktúra, borbár) programjába kiállítás és kapcsolt esemény formájában, amely lehetőséget a tanulmány ugyancsak górcső alá vesz.



THE EATING EXPERIENCE. ÉLMÉNYGASZTRONÓMIAI TRENDEK A NEMZETKÖZI TURIZMUSBAN SCHULTZ ÉVA óraadó tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

Napjainkban a gasztronómia igen összetett jelentéssel bíró fogalom. Inspiráló művészeti-önkifejezési formát éppúgy értünk rajta, mint jól jövedelmező, szórakoztató iparágat (virágkorát éli az erre épülő gasztromédia), a szabadidő eltöltésének népszerű módját, hobbit vagy egy kultúra megismerésének nélkülözhetetlen elemét, amely egy adott terület természeti, szociális és kulturális tényezőinek együttes hatását tükrözi. A jelentés rétegződésének és átstrukturálódásának hátterében rejlő okok vizsgálata igen fontos lenne, ám jelen előadás mind a terjedelem korlátai, mind a komoly interdiszciplináris kutatás hiánya miatt pusztán a jelenség alapvetően turisztikai érintettségére szorítkozhat. A globalizáció-lokalizáció kettőssége erőteljesen rányomja bélyegét posztmodern korunk kulináris kultúrájára, de egyre nagyobb a hangsúly a helyi értékeken, amelyek fenntarthatóságának és megismerésének is egyik legkézenfekvőbb eszköze a gasztronómia. Ennek egyedivé, élményközpontúvá tétele a turisztikai trenddé válás záloga. Az előadás célja a gasztronómia, mint élmény-gazdaságtani termék megjelenési formáinak példákkal illusztrált rendszerezése az UNESCO Kreatív Városok-projektjétől kezdve a film- és bestseller-turizmuson, az alternatív városnézések körébe tartozó gasztrotúrákon át a gasztrofesztiválokig és az élménygazdaságokig. A téma vizsgálata a hazánkban különösen időszerű. A Gasztroélmények Évében a nemzetközi csúcsgasztronómiát a 2016-ban Magyarországon először megrendezett Bocuse d’Or európai döntője képviseli, a helyi értékek pedig többek között komoly termékfejlesztési lehetőséggel bíró hungarikumokként, terroir termékekre épülő tematikus utakként és töretlenül népszerű gasztronómiai rendezvényekként jelennek meg a hazai turizmus kínálatában.



A KERESKEDELMI LÁNCOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA MAGYARORSZÁGON NÉMETH PATRÍCIA főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected] A kereskedelmi láncok különböző stratégiákat alkalmazhatnak a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, valamint a társadalmi normákhoz és elvárásokhoz való igazodás során. Előadásomban bemutatom, hogy milyen összefüggés áll fenn a társadalmi felelősségvállalásuk és a versenyképességük között, felelős magatartásuk milyen tevékenységükre terjed ki, s ez javítja-e versenypozíciójukat. A kereskedelmi láncok gazdasági magatartását a piacgazdasági viszonyok között a versenyben való sikeres helytállás és a profitérdekeltség determinálja. Lényegében ez határozza meg a különböző gazdasági kérdésekhez, így a társadalmi normákhoz és elvárásokhoz való viszonyukat is. A versenyképesség és a társadalmi felelősségvállalás a vállalat lényegéből adódóan tartoznak össze, s a tartós versenyelőny elérése csak felelős üzleti magatartással valósítható meg. A 2010-es évek felé egyre többen kezdték hangoztatni Porter és szerzőtársa Kramer nyomán, hogy a felelősségvállalás helyett közös értékteremtés szükséges, a következőkben fogalmazták meg a legújabb fenntarthatósági elvet: az üzleti érdek és a társadalmi felelősségvállalás csak közvetlen kölcsönhatásban működhet. A közös értékteremtés (CSV) jelenti az új versenyelőnyt, ezáltal a cégek eredményesebbé válhatnak, mint az adományozással. Azokkal értek egyet, akik a társadalmi felelősségvállalás normái közé – vagyis a felelős üzleti magatartáshoz – sorolják a következő tényezőket: a környezeti felelősség, a természeti értékek megőrzése érdekében végzett tudatos tevékenység, a fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembe vétele, a gazdasági felelősség (milyen jellegű a felsővezetőinek elkötelezettsége, döntéseinek átláthatósága, innovációs fejlesztések, megbízható beszállítók érdekei, a vállalat üzleti magatartása megfelel-e az etikai normáknak stb.),


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 a belső szociális felelősség (milyenek a munkakörülmények, a bérezési feltételek, az oktatás és továbbképzés, milyen mértékben teremtődik meg a dolgozók elkötelezettsége a vállalat felé, a munkavállalók esélyegyenlőségének biztosítása stb.), a külső szociális felelősség (milyen a fogyasztói elégedettség mértéke, a helyi közösségek támogatása és foglalkoztatása stb.). Kutatásomban a hazai kereskedelmi vállalatok CSR tevékenységét vizsgáltam az előzőekben bemutatott négy dimenzión keresztül, s kutatási eredményeimet összevetettem a 2010-es hasonló kutatásommal.



A TUDATOS FOGYASZTÁS MEGJELENÉSE A FOGYASZTÓI TRENDEKBEN BRÁVÁCZ IBOLYA adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]

„A tudatos fogyasztó előzetes információgyűjtést követően előre megfontolt vásárlási döntéseket hoz, érvényre juttatva bizonyos, általa fontosnak tartott szempontokat.” (Dudás, 2011) De melyek ezek a szempontok? Kinek és mely szempontok a „fontosak”? Előadásomban ismertetem a tudatos fogyasztás részterületeit, amelyek a felelős vagy az öntudatos fogyasztás részei is egyben. A szakirodalom segítségével a szinonimaként használt fogalmakat igyekszem konkretizálni, lehatárolni. Röviden kitérek a fogyasztói magatartás változásának irányaira, a fogyasztók típusaira Dagevos–Gaasbeek (2001) kutatása alapján. Megtudhatjuk, hogyan változott az 1960as évek fogyasztója, a tradicionális fogyasztó napjaink felelősségteljes fogyasztójává. Az elméleti áttekintés után a fogyasztásunkban megfigyelhető megatrendeket, trendeket mutatom be, hazai és külföldi kutatók munkáit felhasználva. Végezetül két saját, kvantitatív kutatásom részeredményeit ismertetem, amelyek az egészségtudatosság és környezettudatosság megatrendeket is vizsgálta hazánkban, országosan (N=1053) és Budapesten (N=2000). Az eredményeimből kiderül, hogy ki is a „legtudatosabb” élelmiszervásárló.



DIÁKJAINK MONDTÁK…

KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSRÓL A BGE-N SZEKCIÓFELELŐS: DR. SOLT KATALIN

10.00-12.00

HELYSZÍN: D. TEREM

DR. SOLT KATALIN DIÁKJAINK MONDTÁK… KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSRÓL A BGE-N



A DUÁLIS KÉPZÉS, MINT A TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ÚJ DIMENZIÓJA BALÁZSNÉ LENDVAI MARIETTA – ZSUPANEKNÉ PALÁNYI ILDIKÓ főiskolai docens – főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected], [email protected]

A XXI. század legújabb trendjeit és kihívásait észlelve egyre több vállalkozás holisztikus alapokra építi fel a stratégiáját. A pénzügyi mutatók mellett meghatározóvá váltak a marketing eredményességi mérőszámai (pl. vásárlói elégedettség, ügyfélvesztés), valamint az egyes döntések, tevékenységek és programok jogi, etikai, társadalmi és környezeti hatásai. Az újszerű szemléletben fontos helyet kap a társadalmi felelősségvállalás dimenziója. Gazdag eszköztárral találkozhatunk a gyakorlatban, amelynek elemei között megtalálhatók a környezetért, a gazdaságért, a munkavállalókért és a társadalomért vállalt tettek. Ez utóbbiakhoz sorolható a duális képzési formába való bekapcsolódás is. Egyre több szervezet felismeri, hogy a szakképzett és megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerőt biztosító, jó minőségű oktatás a fenntartható fejlődés kulcstényezője. Az oktatási intézményekkel való együttműködés támogatja a felnövekvő generáció életre és munkára való felkészítését, akik a nemzetközi versenyben is képesek lesznek helytállni. A tanulmányban egy Zala megyei mélyinterjús felmérés eredményei alapján mutatjuk be, hogy mi motiválta a műszaki és közgazdász duális képzésbe bekapcsolódó vállalkozásokat. Vizsgáljuk továbbá az eddigi benyomásaikat, véleményüket és fejlesztési javaslataikat.



A DUÁLIS KÉPZÉS HALLGATÓINAK GENERÁCIÓS JELLEMZŐI – EGY ZALAI KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE CSAPAI ERZSÉBET GYOPÁR–JÁRMAI ERZSÉBET–SZEKERES DIÁNA tanársegéd – egyetemi docens – főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected], [email protected], [email protected]

A zalaegerszegi felsőoktatás két éve vállalta föl intézményesített keretek között a duális képzési formát, ami sok szempontból kedvezőbb lehetőséget kínál a hallgatóknak, de igen nagy kihívást is jelent minden résztvevő számára. A képzés során szerzett friss tapasztalatok megismerésére vállalkozott a GKZ oktatóiból alakult ötfős kutatócsoport, amelynek tagjai 2015 őszén folytattak le egy vizsgálatot hallgatók, középiskolások és a képzésbe bekapcsolódott vállalatok, mentorok körében. Kutatásunk célját több irányból szerzett információk alapján alakítottuk ki, mivel az oktatáspolitikai ösztönzéssel nemrég újraindult duális képzés sokféle kérdést vet föl. A fő célkitűzés mind a részt vevő oktatási intézmények, mind a vállalati szervezetek részéről az, hogy minél eredményesebben támogassák a fiatalok tanulását és munkaerőpiaci beilleszkedését. Kutatási irányunkat az alábbi tématerületek köré csoportosítottuk:  A fiatal generáció gondolkodásának, hozzáállásának, motivációinak feltérképezése.  A „tanár–diák” interakció gazdagodása a „mentor” személyének megjelenésével – ennek tanulságai.  A duális képzési keret tartalma a múltbeli és a nemzetközi tapasztalatok alapján. Előadásunkban röviden érintjük a kutatás körülményeit, de alapvetően a duális képzésben jelenleg részt vevő hallgatók és a potenciálisan részt vevő fiatalok generációs jellemzőiről készített elméleti háttér bemutatására koncentrálunk. Megpróbálunk rávilágítani a Z generációval kapcsolatos elméletek ellentmondásaira és arra, hogy miben tudja a ma oktatója ténylegesen segíteni a fiatalokat.



EGÉSZSÉGÜGYI TUDÁSTERJEDÉS KUTATÁSA CSAPAI ERZSÉBET GYOPÁR–JÁRMAI ERZSÉBET tanársegéd – egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected], [email protected]

A GKZ kutatócsoportja azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a humán környezet az egészségtudatosságot, az egészséges életmódot – és fordítva: hogyan befolyásolja az egyén a környezetét. Célcsoportunk a felsőoktatásban tanuló hallgatók köre volt, mivel a fiataloknál kiemelten fontos az egészséges életmód tudatosítása, annak alkalmazása a későbbi betegségmegelőzés céljából. Hasonló témában és ugyancsak a felsőoktatás hallgatóinak körében végzett korábbi kutatási eredményekről tájékozódtunk, és azok tapasztalatait figyelembe véve alakítottuk mérésünket. Két irányból vizsgálódtunk: az életmód és a közösségek oldaláról. Az egészséges életmód kategóriába soroltuk a sporttevékenységeket, a drogfogyasztást, az egészségi állapotot, a személyes higiéniát és az étkezési szokásokat. Úgy gondoltuk, a humán környezet, mint például a barátok, ismeretségi kör, valamint a társadalmi hálók, a virtuális környezet, befolyásoló tényezők az egészségtudatosság növelésében, ezért a család, barátok, bizalmi hálózat, szórakozási szokások és az online közösségek szerepére koncentráltunk. A kutatást 2015 októberében végeztük. Módszerként az elektronikus megkérdezést választottuk online kérdőívek segítségével, amelyet két város három felsőoktatási intézményének hallgatóival töltettünk ki hallgatói segítőcsoport felügyelete mellett. A válaszokat kvantitatív módon, az SPSS program segítségével dolgoztuk fel, a kvalitatív elemzés azonban még folyamatban van.



DIÁKJAINK MONDTÁK …. KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSRÓL A BGE-N KUTATÓI FÓRUM Az elmúlt egy évben több kutatás is zajlott Egyetemünkön, amely a diákjaink véleményét, magatartását, elképzeléseit igyekezett feltárni, rendszerezni, bemutatni. Az egyes kutatások eredményeinek összekapcsolása mindegyik kutatócsoport számára hasznos lehet, ezért egy közös beszélgetésre invitáljuk a kutatásban résztvevőket és az érdeklődőket.  Hogyan vélekednek a hallgatók a képzés gyakorlatorientáltságáról?  Milyen a tanulmányi ügyintézés a hallgatók szerint?  Itt van-e a Z generáció az egyetemen?  Felkészültünk-e a fogadására?  Mitől lehet sikeres a mentor–hallgató viszony a duális képzésben?  Milyen a hallgatók egészséggel kapcsolatos véleménye?  Milyen legyen a jövő oktatása hallgatóink szerint? A kutatási témák szinte mindegyikéről van benyomásunk, tapasztalatunk, amelyek azonban esetlegesek. Ez a fórum lehetőséget ad arra, hogy olyan kutatókkal vitassuk meg ezeket a kérdéseket, akik szisztematikusan feldolgozták ezeket a területeket. A kutatói fórum az úgynevezett világkávézó módszerre épül, amely során a résztvevők kis csoportokban tárgyalják meg az egyes témákat, majd egy rotációs folyamat végén a témavezetők megosztják a résztvevőkkel a tapasztalatokat, szintetizálva a véleményeket. A Fórum résztvevői:  Balázsné Lendvai Marietta  Csapai E. Gyopár  Géring Zsuzsanna  Jármai Erzsébet  Kalóczkai Ágnes  Király Gábor  Kiss Gabriella  Solt Katalin  Szekeres Diána  Zsupanekné Palányi Ildikó



FELSŐOKTATÁS WORKSHOP A GAZDASÁGI KÉPZÉS JÖVŐJÉRŐL MAGYARORSZÁGON CSILLAG SÁRA1–GÁSPÁR TAMÁS1–GÉRING ZSUZSANNA1–KIRÁLY GÁBOR1–KOVÁTS GERGELY2–KÖVES ALEXANDRA2–TÓTH ZITA1 1Budapesti Gazdasági Egyetem, 2Budapesti Corvinus Egyetem főiskolai docens – tudományos főmunkatárs – tudományos munkatárs – egyetemi docens – egyetemi adjunktus – egyetemi adjunktus – kutatási asszisztens [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] – [email protected]

A workshop célja, hogy bepillantást nyújtson a felsőoktatás jövőjével foglalkozó kutatás módszertani berkeibe. Ez a két éve folyó kutatási projekt arra irányul, hogy feltárja, miként gondolkodnak a gazdasági képzés érintettjei a gazdasági képzés jövőjéről, milyen jövőképet tartanak ezzel kapcsolatban ideálisnak (’normatív vízió’), és milyen utakat és lépéseket javasolnak, hogy el tudjunk mozdulni e ’normatív vízió’ irányába. A kutatás első körben az oktatók és kutatók körében igyekezett feltárni a technológiai és társadalmi változások nyomán átalakuló felsőoktatással kapcsolatos jövőképet, míg aktuális szakaszában a hallgatókat vonta be ebbe a gondolkodási folyamatba. A kutatás a részvételi backcasting módszertanára épít, amelynek során egy kétnapos workshopon azonosítják a résztvevők a felsőoktatás legfontosabb tényezőit, területeit, erre építve kidolgoznak egy közös ideális víziót, majd visszabontják, hogy milyen lépéseket kellene tenni a mában, hogy elérjük ezt az ideált. A műhely részeként ennek a folyamatnak egy szakaszát, a jövőbeli vízió kidolgozását szeretnénk modellezni a résztvevőkkel. Az időkorlátra való tekintettel a vízió teljes kidolgozása helyett egy, a kutatás során is kiemeltnek bizonyuló témát, a hallgatói motiváció kérdését, ennek jövőbeli alakulását járnánk körbe. A workshop az úgynevezett világkávézó módszerre épül, amely során a résztvevők kis csoportokban tárgyalnak meg altémákat, majd egy rotációs folyamat végén a részeredményeket egy közös vízióvá alakítják.



PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL SZEKCIÓFELELŐS: DR. ÁBEL ISTVÁN

13.00-13.20

HELYSZÍN: E. TEREM

DR. RÓZSA ANDREA ÚJ LEHETŐSÉGEK A REÁLOPCIÓK ALKALMAZÁSÁBAN

13.20-13.40

DR. FARKAS SZILVESZTER – SÁFRÁNYNÉ DR. GUBIK ANDREA GUESS 2006-2016 – EGY NEMZETKÖZI KUTATÁSI PROJEKT TANULSÁGAI

13.40-13.50

SZÜNET

13.50-14.10

DR. ÁBEL ISTVÁN – KÓBOR ÁDÁM – PÓCS GÁBOR ÁLLAMADÓSSÁG VÁLSÁG ÉS A MAKROÖKONÓMIAI KOCKÁZATOK

14.10-14.30

DR. LOSONCZ MIKLÓS VÁLSÁGKEZELÉS, SZERKEZETI REFORMOK ÉS MONETÁRIS POLITIKA: NÉHÁNY TANULSÁG AZ EURÓ ÖVEZETBEN



ÚJ LEHETŐSÉGEK A REÁLOPCIÓK ALKALMAZÁSÁBAN RÓZSA ANDREA tudományos főmunkatárs Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected] A reálopciós beruházáselemzési eszköztár már több mint három évtizedes múlttal rendelkezik. Kezdetben, a reálopciós szemlélet legfontosabb előnye az volt, hogy segítségével megragadhatóvá vált a vállalati stratégiai rugalmasság követelménye, és a jövőbeli bizonytalanságból adódó lehetőségek pénzügyileg is értékelhetőek lettek. A stratégiai NPV bevezetése teremtette meg ezt a lehetőséget. További hasznos eredmény volt, hogy a diszkontált pénzáram módszerekkel ellentétben, a reálopciókkal a beruházások szekvenciális természete is kezelhető. Triantis és Borison (2001) felmérése alapján a vállalatok által alkalmazott reálopciós technikákat, illetve folyamatokat három osztályba sorolhatjuk: reálopciós gondolkozás, reálopciós elemző-eszköztár, valamint a reálopció mint szervezeti folyamat. Kutatásunkban ehhez a csoportosításhoz kapcsolódóan vizsgálunk meg három fontos alkalmazási területet. 1. A reálopciós gondolkodáshoz kapcsolódóan ismertetjük az emberierőforrásmenedzsment legújabb, reálopciós elmélethez kapcsolódó eredményeit és a jövőbeli elemzési távlatokat, ötleteket. 2. A reálopciós elemző eszköztár esetében a K+F-beruházások speciális esetének egy egyszerűbb modellezési lehetőségét mutatjuk be. 3. A reálopció mint szervezeti folyamat témakör kapcsán a reálopciós vitára térünk ki, miszerint a szervezeti stratégiai döntéshozatali folyamatok esetében létezik egy szkeptikus, a reálopciókat lényegében elutasító irányvonal, egy realisztikus, a reálopciókat korlátaikkal együtt megjelenítő és értékelő irányzat, valamint egy optimista, a reálopciók legelőnyösebb alkalmazási területeire fókuszáló, a legsikeresebb értékeléseket bemutató tudományos vonulat. A tanulmány végén bemutatjuk a stratégia elmélet legújabb fejlődési irányainak (MacGrath, 2010) reálopciós vonatkozásait (McGrath, 2004).



GUESSS 2006-2016 – EGY NEMZETKÖZI KUTATÁSI PROJEKT TANULSÁGAI FARKAS SZILVESZTER–SÁFRÁNYNÉ GUBIK ANDREA egyetemi docens – egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar – Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar [email protected]; [email protected]

Magyarország 2006-ban csatlakozott a Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey (GUESSS) nemzetközi kutatási projekthez. A program az egyetemi-főiskolai hallgatók karriervárakozásait, vállalkozói aktivitását, a felsőoktatási környezet és a családi háttér hatását vizsgálja. A nemzetközi és nemzeti eredmények alapján a kutatók ajánlásokat fogalmaznak meg a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó kormányzati és nem kormányzati szervezetek számára. Az előadás ismerteti a nemzetközi kutatási projekt munkamódszerét, és összefoglalja a publikációs eredményeket. A kutatás szervezése, a kutatási eredmények publikációvá érlelése fontos része a projektnek. A munkát sikerek és néha megoldhatatlannak tűnő nehézségek kísérték. Minderről áttekintést ad az előadás.



ÁLLAMADÓSSÁG VÁLSÁG ÉS A MAKROÖKONÓMIAI KOCKÁZATOK ÁBEL ISTVÁN–KÓBOR ÁDÁM–PÓCS GÁBOR egyetemi tanár – igazgató – ügyvivő szakértő Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar – The Rock Creek Capital – Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]; [email protected]; [email protected]

Az európai adósságválság az elmúlt években ismét ráirányította a figyelmet az államadósság-válság makroökonómiai összefüggéseire. Az államadósság fenntarthatósága sok szálon összefügg néhány makroökonómiai mutató alakulásával. A hitelminősítők országkockázat-értékelési módszerei is ezekre az összefüggésekre épülnek. Az e mutatók alapján kirajzolódó kép azonban csak nagyon hozzávetőleges információt ad az államadósság csődkockázatáról. A kutatás célja az államadósság csődkockázatának vizsgálata. Ehhez áttekintjük az államadósság csődesemények gyakorisági jellemzőit az adósság hosszú távú adatait összegyűjtő Reinhart és Rogoff (2009) alapján. Áttekintjük néhány csődelőrejelző modell alapváltozóira építve e változók és a csődesemények közötti korreláció jellemzőit. Összevetjük a különböző módszerekkel számított csődvalószínűségi mutató értékét és a tényleges csődesemények bekövetkezésének (historikus) empirikus valószínűségét. Néhány összefüggést az európai országokra vonatkozóan külön is bemutatunk. Az eredmények az irodalomban alkalmazott módszerek szemléltetésén túl jelzik, hogy az államcsőd a modern korban meglehetősen „távoli” esemény, amelynek bekövetkezése ritka, és amelynek elkerülésére számos eszköz hatékonyan alkalmazható.



VÁLSÁGKEZELÉS, SZERKEZETI REFORMOK ÉS MONETÁRIS POLITIKA: NÉHÁNY TANULSÁG AZ EURÓÖVEZETBEN LOSONCZ MIKLÓS kutatóprofesszor Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected]

A 2007 késő nyarán az USA másodrendű jelzálogpiacáról kiindult, majd globálissá vált pénzügyi válság hatására a világgazdaság meghatározó országainak (USA, Japán, Egyesült Királyság) jegybakjaihoz hasonlóan az Európai Központi Bank (EKB) is – bár átmeneti megingásokkal – több lépcsőben nullához közeli szintre mérsékelte irányadó kamatlábait, az overnight betétekre vonatkozó kamatlábát pedig a nagy jegybankok közül egyedüliként nemrégiben negatív tartományban rögzítette. Ezen túlmenően az EKB a többi jegybankhoz hasonlóan változatos formákat öltő mennyiségi lazítást is végrehajtott. A globális pénzügyi és gazdasági válság felszínre hozta a Gazdasági és Monetáris Unió szerkezeti és működési gyengeségeit, ami egyes tagállamokban szuverén adósságválsághoz vezetett. Emiatt az EKB monetáris politikájára a többi mérvadó jegybankhoz képest pótlólagos válságkezelési feladatok hárultak. A gazdasági szereplők, azok közül is különösen az európai uniós intézmények és a tagállamok kormányai túlzott várakozásokat fűztek a monetáris politikához a válságkezelésben. Az azonban legfeljebb időt adhat, és kedvezőbb feltételeket biztosíthat rövid távon a válságkezeléshez, a hosszabb távon a fenntartható gazdasági fejlődés egyik kiemelt fontosságú elemét képező szerkezeti reformokhoz, amelyek az államháztartás nagy rendszereire terjednek ki. Az alkalmazkodás oroszlánrésze a fiskális politikára hárul mind az európai integráció, mind a tagállamok szintjén, ehhez azonban a monetáris politika teremti meg a megfelelő kondíciókat. A monetáris politika által teremtett mozgástér kiaknázása döntően a fiskális politikán múlik, amelynek lehetőségeit viszont egyes eladósodott tagállamokban nem csekély mértékben korlátozták az utóbbi években elfogadott, a gazdasági kormányzásra vonatkozó európai uniós jogszabályok. A monetáris politika folyamatosan kénytelen szembesülni erkölcsi kockázattal (moral hazard), ami azt a nehezen (az EKB által egyáltalán nem) feloldható ellentmondást jelenti, hogy a gazdasági helyzet javulásához igazodó monetáris kondíciók nyomán gyengül a kormányok szerkezeti reformok melletti elkötelezettsége.




GAZDASÁGINFORMATIKA SZEKCIÓFELELŐS: DR. KÁSA RICHÁRD

13.00-13.20


DOBOS PÉTER – DR. TAMÁS PÉTER – PROF. DR. ILLÉS BÉLA RAKTÁRI ANYAGMOZGATÁSI STRATÉGIA OPTIMÁLIS KIVÁLASZTÁSÁNAK DÖNTÉSI MÓDSZERE TERMELŐ VÁLLALTOKNÁL

13.20-13.40

DR. BERNÁT LÁSZLÓ – ERDÉLYI GYÖRGY ADATRENDSZEREK VEZETŐI KEZELÉSE AZ EXCEL TÁBLÁZATKEZELŐVEL

13.40-14.00

DR. SEER LÁSZLÓ KIHÍVÁSOK A KERESŐMARKETING ESZKÖZTÁRÁNAK OKTATÁSÁBAN

14.00-14.20

ÉS

KONTEXTUÁLIS

REKLÁM

SKAPINYECZ RÓBERT – LAJOS SÁNDOR – DR. TAMÁS PÉTER- PROF. DR. ILLÉS BÉLA – SZENTESI SZABOLCS FOLYAMATMODELLEZÉS JÖVŐJE A LOGISZTIKÁBAN

14.20-14.40

SZÜNET HELYSZÍN: 308. TEREM

14.40-15.00

NAGYNÉ HALÁSZ ZSUZSANNA – DR. GUBÁN MIKLÓS INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS FOGALOMRENDSZERE

15.00-15.20

SZENTESI SZABOLCS – PROF. ILLÉS BÉLA – DR. TAMÁS PÉTER FOLYAMATFEJLESZTÉS MÓDSZEREI SZAKASZOS GYÁRTÁSI RENDSZEREKNÉL

15.20-15.40

DR. AVORNICULUI MIHAI MERRE TART AZ EU-BAN A FOGYASZTÓVÉDELEM AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM TERÉN?

15.40-16.00

RNDR. UDVAROS JÓZSEF – DR. GUBÁN MIKLÓS SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZÉPISKOLÁK INFORMATIKAI TUDÁSSZINTJÉNEK ELEMZÉSE



RAKTÁRI ANYAGMOZGATÁSI STRATÉGIA OPTIMÁLIS KIVÁLASZTÁSÁNAK DÖNTÉSI MÓDSZERE TERMELŐ VÁLLALATOKNÁL DOBOS PÉTER–TAMÁS PÉTER–ILLÉS BÉLA PhD-hallgató – adjunktus – intézetigazgató egyetemi tanár Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar [email protected]; [email protected] A raktározási logisztika megfelelő kialakítása és működtetése jelentős mértékben meghatározza a termelővállalatok versenyképességét, hiszen nagy hatással van az előállított termékek minőségére és értékesítési árára is. A megfelelő raktározási rendszer kialakításához, működtetéséhez megfelelő raktározási pozíció, készletgazdálkodási modell, raktározási technológia, motivált – a folyamatfejlesztés iránt elkötelezett – munkaerő és anyagmozgatási stratégia szükséges. A gyakorlatban a raktározási stratégiák megfelelő megválasztására a vállalatok kevés energiát fordítottak, pedig egy alapanyagraktár esetében a termelés, késztermékraktár esetében pedig a vevő megfelelő kiszolgálása múlik rajta. A dinamikusan változó termelési szerkezet hatására a raktárak működésének gyakori átszervezése vált szükségessé, amire a vállalatok döntő többsége semmilyen módon nem reagál. Az előadás a megfelelő raktári anyagmozgatási stratégia kiválasztására szolgáló szimulációs vizsgálati rendszer kereteit, valamint a kiválasztás döntési módszerét mutatja be.



ADATRENDSZEREK VEZETŐI KEZELÉSE AZ EXCEL TÁBLÁZATKEZELŐVEL BERNÁT LÁSZLÓ–ERDÉLYI GYÖRGY főiskolai docens – óraadó, ny. mestertanár Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi, illetve Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar [email protected]; [email protected]

Bevezetésként a gazdasági informatikusok magyarországi képzésének jellemző tartalmi elemeit tekintjük át az OKJ-s tanfolyamoktól a főiskolai és az egyetemi képzésekig. Hogyan alakulnak ezen képzéseken belül a Gazdasági informatika nevű tárgyak tipikus tematikái? Ezután a Gazdasági informatika alapjai tárgynak a BGE tantárgyi rendszerében betöltött szerepéről szólunk, röviden bemutatva a tárgy oktatásakor kitűzött célokat, a kapcsolódó módszertant és a tárgy témaköreit. Az előadás második részében egy kiemelten fontos és érdekes téma, az üzleti intelligencia lehetőségeinek a bemutatása következik, a következő szempontok szerint:  az üzleti intelligencia, mint új informatikai terület alapfogalmai  adat-előkészítés, adattisztítás  adattáblák betöltése a PowerPivot adatkezelőbe  kapcsolatok, adatösszefüggések egyszerű kezelése  számolások (DAX függvények)  adatmegjelenítés: o fő teljesítménymutató (KPI), a vezetői szemléletű eszköz o kimutatások lehetőségei (Pivot table) o dinamikus diagram Az összefoglalásban rámutatunk arra, hogy a magyarországi kis- és középvállalkozások fiatal középvezetői egy igen hatékony eszközt kaptak a PowerPivot Excel-bővítménnyel a döntés-előkészítési elemző munkájukhoz.



KIHIVÁSOK A KERESŐMARKETING ÉS KONTEXTUÁLIS REKLÁM ESZKÖZTÁRÁNAK OKTATÁSÁBAN SEER LÁSZLÓ egyetemi tanársegéd Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar [email protected]

Az internettechnológia társadalomba való gyors begyűrűzésével nemcsak új lehetőségekkel gazdagodott a marketingkommunikáció eszköztára, hanem az újabb technológiák elfogadása kihívást is jelenthet az érintettek számára. Az új technológiák elfogadásának gazdag szakirodalma mellett az innovációk diffúziójának kérdésköre tanúskodik arról, hogy amikor a piac által diktált feltételek mellett a szakembereknek egy újabb technológiát kell gyors léptekkel elsajátítaniuk, akkor megfelelő oktatási és készségfejlesztési módszerekre van szükség. Hasonló jelenség tapasztalható a digitális marketing különféle területein, ahol évente jelennek meg és tűnnek el vagy éppenséggel alakulnak át olyan – addig létező és működő – szolgáltatások, amelyek addig konszolidáltnak számítottak. Az online reklámipar újabb és újabb megoldásai sem kivételek ez alól a jelenség alól. A keresőmarketing és a kontextuális reklám eszköztára egyszerre kíván meg marketingtudást, rendszerszemléletet és egy bizonyos szintű technikai felkészültséget a felhasználóitól. A kezdő szakemberek (így az egyetemi hallgatók is) több forrásból sajátíthatják el ezeket az ismereteket (így pl. a Google keresőmarketing-termékei esetében a vállalat által kidolgozott anyagokból), de ami a gyakorlatorientált, „tutorial” alapú készségfejlesztésből gyakran kimarad, az a mélyebb elméleti, illetve fogalmi megalapozás. Az előadás célja az, hogy rávilágítson az újabb digitális marketingkommunikációs technológiák folyamatainak, fogalmainak elsajátítását célzó módszerek néha sekélyes mivoltára, és felhívja a figyelmet az elméleti megalapozás jelentőségére, a megfelelő kontextus átadására.



A FOLYAMATMODELLEZÉS JÖVŐJE A LOGISZTIKÁBAN SKAPINYECZ RÓBERT–LAJOS SÁNDOR–TAMÁS PÉTER– ILLÉS BÉLA–SZENTESI SZABOLCS tanársegéd – mérnöktanár – adjunktus – intézetigazgató egyetemi tanár – PhDhallgató Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]

Napjainkban a logisztikai folyamatok megfelelő kialakítása kulcsszerepet játszik a vállalatok versenyképességének megőrzésében, továbbá a nyereséges működés fenntartásában. Nem véletlen tehát, hogy a folyamatmodellezés a logisztikai iparágban is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, amelyhez leginkább különféle informatikai eszközöket használnak. Az újabb megoldások közé tartozik a VR („Virtual Reality”, azaz virtuális valóság) technológiák ilyen célú felhasználása, amelyek lehetővé teszik az operátorok és a géprendszerek együttműködésének hatékony modellezését, mielőtt még sor kerülne a tényleges eszközrendszerek telepítésére. Ezen technológiák egyúttal lehetővé tehetik a munkaerő hatékonyabb és rugalmasabb átképzését is, ami az ún. negyedik ipari forradalom kibontakozásának idején kulcsfontosságú szempont lehet a vállalatvezetés számára. Az előadás ismerteti a Miskolci Egyetem Logisztikai Intézetében használt VRkörnyezet alapjait, valamint bemutatja az ezzel megvalósítható feladatokat. Ezen keresztül lehetőség nyílik részletesebben is megismerni a technológia nyújtotta lehetőségeket, ide értve a vállalatok által elérhető gazdasági előnyöket is. Tekintetbe véve a terület rendkívül gyors fejlődését, már a közeli jövőben is mindenképp érdemes számítani az ipari alkalmazások szélesebb körű elterjedésére.



AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS FOGALOMRENDSZERE NAGYNÉ HALÁSZ ZSUZSANNA–GUBÁN MIKLÓS adjunktus – főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected]; [email protected]

A vállalkozások számára napjainkban elengedhetetlen egy információs rendszer kialakítása, hatékony működtetése. A fejlesztés megvalósulhat egy piacon lévő szoftver megvásárlásával, de készíthetnek a cég speciális igényeinek megfelelő rendszert is. A két megoldás más és más igényeket támaszt a fejlesztés folyamataival és a szakember-ellátottságával szemben. Az előadás azt vizsgálja, vajon miért választják a vállalkozások az egyik vagy a másik megoldást. Először azonban tisztáznunk kell az információs rendszer fogalmát. Az informatika a legdinamikusabban fejlődő tudományterület, az elmélete és annak fogalomrendszere csak késéssel tudja követni a gyakorlatot. Emiatt nem okoz meglepetést, hogy az egyes szakirodalmi források ugyanazt a fogalmat egészen más vagy esetleg csak megközelítően azonos módon használják. Az előadás bemutatja az alapvető fogalmak és változataik elterjedtségét, és egy új fogalmat is javasol.



A FOLYAMATFEJLESZTÉS MÓDSZEREI SZAKASZOS GYÁRTÁSI RENDSZEREKNÉL SZENTESI SZABOLCS–ILLÉS BÉLA–TAMÁS PÉTER PhD-hallgató – intézetigazgató egyetemi tanár – egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar [email protected]; [email protected]; [email protected]

A termelési folyamatok logisztikai rendszerének összehangolt fejlesztése meghatározó versenytényező, mivel jelentős mértékben hozzájárulhat a logisztikai költségek csökkentéséhez és/vagy a szolgáltatási színvonal emelkedéséhez. A lean filozófiában alkalmazott értékfolyamat-térképezés módszere nagy hatékonysággal alkalmazható olyan esetekben, amikor egy-egy termékcsalád logisztikai folyamatainak fejlesztését kell megvalósítani. Ha több termékcsalád termékeit kell egyidejűleg gyártani, és ezek anyagáramlási folyamatai keresztezik egymást, valamint a folyamatokat jelentős véletlen események (pl. gépek, anyagmozgató berendezések meghibásodása) jellemzik, akkor a jól ismert folyamatfejlesztési módszerek nem alkalmazhatók kellő hatékonysággal. Természetesen nagyon sokan próbálkoztak már a szakaszos gyártórendszerek logisztikai folyamatainak fejlesztésével, amire az előadás részletesen kitér. A jelenlegi helyzet áttekintését követően az előadás foglalkozik a folyamatfejlesztési lehetőségek új irányvonalával, vagyis az értékfolyamat-térképezés módszerének szimulációs modellezéssel való kombinálásával, amely lehetőséget biztosít a szélesebb körű folyamatfejlesztési feladatok ellátására is. Ezen új terület részletes kidolgozása számos kutatási feladat elvégzését igényli, amelyeket az előadás záró része tekint át.



MERRE TART AZ EU-BAN A FOGYASZTÓVÉDELEM AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM TERÉN? AVORNICULUI MIHAI egyetemi adjunktus Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar [email protected]

Az elmúlt tíz évben egyre jellemzőbbé vált, hogy ha vásárolni szeretnénk valamit, szinte biztosan utánanézünk az interneten a lehetőségeknek. Az elektronikus kereskedelem globális elterjedését a fejlett internettechnológia elterjedése, a fejlett biztonsági rendszerek elérhetővé válása, valamint a jogi szabályozás tette lehetővé. Az elektronikus kereskedelemben részt vesz a gazdasági élet valamennyi szereplője (vállalatok, fogyasztók, kormányzat). Az elektronikus kereskedelem az átütő sikerét jórészt annak köszönheti, hogy nagy a választék, kényelmes a vásárlás, a boltok 24 órán át „nyitva tartanak”, és könnyű az áraknak a konkurencia ajánlatával való egybevetése. Az Európai Unió tagállamaiban, így Magyarországon és Romániában is megszülettek azok a jogszabályok, amelyek az elektronikus kereskedelemben rejlő kockázatokkal szemben is védik a fogyasztót. Ezek a szabályok azonban többnyire csak az adott tagállamon belül biztosítanak védelmet; az Európai Unión belül nem létezik egységes fogyasztóvédelmi követelményrendszer. Számos tanulmány foglalkozott már az elektronikus kereskedelem vizsgálatával, a konkrét fogyasztóvédelmi kérdésekről viszont kevés szó esett. Az előadás célja, hogy megvizsgálja az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos fogyasztóvédelmi kérdéseket az EU-ban, azon belül is Magyarországon és Romániában.



SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZÉPISKOLÁK INFORMATIKA TUDÁSSZINTJÉNEK ELEMZÉSE AZ OBJEKTUMORIENTÁLT PROGRAMOZÁS OKTATÁSÁNAK KIALAKÍTÁSÁRA UDVAROS JÓZSEF–GUBÁN MIKLÓS középiskolai tanár – főiskolai tanár Kodály Zoltán Gimnázium Galánta (Szlovákia) – Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected]; [email protected]

A mai középiskolások a számítógép használatával már nagyon hamar megismerkednek, sőt sokuk már a felhasználói programokat is ügyesen kezelik. Ez általában a legtöbb fiatalnak elegendő. Akik azonban a programozásban és a rendszerfejlesztésben képzelik el a jövőjüket, azoknak mélyebb objektumorientált ismeretre van szükségük. Viszont a diákok nem vagy csak nagyon szűk körben rendelkeznek ilyen ismeretekkel. Általánosan is szerettünk volna meggyőződni erről a feltételezésről. Az elmúlt időszakban több szlovákiai magyar középiskolában felmérést végeztünk. Ebben az előadásban ennek az eredményeiről számolunk be.




LOGISZTIKA SZEKCIÓFELELŐS: GULYÁSNÉ DR. CSEKŐ KATALIN

13.00-13.20

HELYSZÍN: B. TEREM

DR. EPERJES ZOLTÁN AZ EURÓPAI UNIÓ FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA ÉS A BESZERZÉSI FORRÁSOK DIVERZIFIKÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

13.20-13.40

DR. HORVÁTH ANNAMÁRIA SZÁLLÍTMÁNYOZÓK MAGYARORSZÁGON

VÁLASZA

13.40-13.50

SZÜNET

13.50-14.10

GULYÁSNÉ DR. CSEKŐ KATALIN

A

GLOBÁLIS

KIHÍVÁSOKRA

ÁLLAMI KOCKÁZATKEZELÉS FELELŐSSÉGET MÓDOSÍTÓ HATÁSAI

14.10-14.30

MOSONYINÉ ÁDÁM GIZELLA A LOGISZTIKA SZEREPE A KÖRFORGÁS GAZDÁLKODÁSBAN



AZ EURÓPAI UNIÓ FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA ÉS A BESZERZÉSI FORRÁSOK DIVERZIFIKÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI EPERJESI ZOLTÁN szenior menedzser KPMG Tanácsadó Kft, Energetikai és közüzemi szektor tanácsadás [email protected]

Jelen tanulmányomban az Európai Unió Energia 2020 stratégiájának legfőbb célkitűzéseit mutatom be. Az Európai Unió számára elkerülhetetlen az egységes energiapiac, és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, valamint az energiaforrások minél szélesebb körű diverzifikációja, annak érdekében, hogy az európai ipar energia ellátása hosszú távon, versenyképes árakon biztosított legyen. Egyre nagyobb kihívást jelent az Európai Unió számára az orosz importfüggőség leküzdése. Az orosz földgáz alternatív vezetékeken történő Európába szállítása nem csökkenti az orosz földgázimportot, csupán az időről-időre előtörő orosz-ukrán és fehér-orosz gázvitákat tudják kiküszöbölni. Az európai tagállamok földgáz kitermelése csökkenő tendenciát mutat, ami szintén ráerősít az orosz importfüggőségre. Az unió tagállamainak elsődleges érdeke, hogy összekössék a földgázrendszereiket, elérve ezzel az ellátásbiztonságot, valamint a versenyképes piaci árak melletti ipari termelést.



SZÁLLÍTMÁNYOZÓK VÁLASZA A GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKRA MAGYARORSZÁGON HORVÁTH ANNAMÁRIA főiskolai docens Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar [email protected]

Klasszikus, kis- és közepes nemzetközi szállítmányozó vállalatok működésének vizsgálata során az Amerikai Egyesült Államokban arra a következtetésre jutottak, hogy a szállítmányozók a tradicionális szolgáltatások mellett érték-hozzáadott szolgáltatást is nyújtanak és egyre szélesebb logisztikai szolgáltatást kínálnak annak érdekében, hogy a piaci környezetben végbement változásokhoz alkalmazkodni tudjanak. Hasonló kutatást az Egyesült Királyságban is végeztek. Vizsgálatuk arra mutatott rá, hogy a szállítmányozók folytatják szolgáltatásaik diverzifikálását, illetve egyre több érték-hozzáadott szolgáltatást nyújtanak, amely magába foglalja a logisztikai szolgáltatóvá válás koncepcióját is. Mindkét kutatás kiemelte, hogy a szállítmányozók piaci környezetében olyan változások mentek végbe, amelyek globális, logisztikai szolgáltató vállalatokká történő elmozdulást idézett elő. Mindezen változások ellenére a szállítmányozói piacot napjainkban is elsődlegesen kis- és közepes vállalkozások jellemzik. Számukra a globális logisztikai szolgáltatók és az ellátási láncban végbemenő változások egyre nagyobb kihívást jelentnek. Az előadás célja, hogy bemutassa 22 Magyarországon működő nemzetközi szállítmányozó, elsősorban kis- és középvállalat véleményét a piaci trendekről, kiindulva az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban végzett kutatások eredményeiből.



ÁLLAMI KOCKÁZATKEZELÉS SZERZŐDÉSES FELELŐSSÉGET MÓDOSÍTÓ HATÁSAI (JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK VÁLTOZÁSA AZ INCOTERMS-BEN) GULYÁSNÉ CSEKŐ KATALIN egyetemi docens Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

A nemzetközi biztonságvédelmi megállapodások, az Európai Unió Egységes Vámkódexében megfogalmazott, a tagállami vámszervek által teljesítendő kockázatértékelési és kezelési feladatok, illetve nem utolsósorban az EKAER jelentősen megváltoztatta a nemzetközi adásvételi ügyletben részes felek belső kapcsolatrendszerét. A 2010.-ben bevezetett új Incoterms szokvány - a választott fuvarklauzula függvényében - a 10. cikkében már utalt az eladó és a vevő átalakult felelősségére. Az új védelmi rendelkezések azonban messze túlmutatnak az ún. „tájékoztatással összefüggő puszta segítségnyújtáson” és az ezzel együtt-járó költségek megosztásán. Az ellátási láncok globális védelmét szolgáló előírások ugyanis nemcsak az exportőr, illetve a beszerző kötelezettségeit módosították, de az általuk igénybevett szolgáltatók (fuvarozók, szállítmányozók stb.) szerződéseire is kihatnak. Az előadás rávilágít arra a tényre, hogy az elektronikus adatszolgáltatásra kötelezett személyek és a nemzetközi adás-vételi ügyletek alanyai között gyakran nincs jogi kapcsolat, illetve bemutatja, hogy az áruforgalom biztonságát szavatolni kívánó jogszabályok sem illeszkednek harmonikusan a mögöttes joganyagba (fuvarjog, biztosítás). Az előadás célja, hogy elemezze a nemzetközi kereskedelmi ügyletek megváltozott felelősségszerkezetét, és megoldási javaslatokat is kínáljon azok szerződéses kikötésekben való leképezésére.



A LOGISZTIKA SZEREPE A KÖRFORGÁS GAZDÁLKODÁSBAN MOSONYINÉ ÁDÁM GIZELLA főiskolai adjunktus Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar [email protected]

Az utóbbi években egyre többet hallhatunk és olvashatunk a körforgás gazdálkodás fogalmáról, amely lehetséges megoldásként merül fel a gazdasági folyamatok fenntarthatóbbá tételében. Intézményi és szabályozói oldalon, többek között a hulladékgazdálkodási törvényben, már megjelenik az elv is, amelyet a gazdaság szereplői immáron nem hagyhatnak figyelmen kívül. Mégis az ellátási láncban szereplő vállalatok különbözőképpen állnak az új szemlélet értelmezéséhez, annak megvalósításához, sok a felmerülő kérdés a témában. Hiszen nem csak a termelő vagy szolgáltató vállalatokon belüli üzleti folyamatokban jelent nehézséget az elv követése, de talán a vállalati határokon átívelő folyamatokban még több a bizonytalanság e téren. A logisztika a vállalatok anyagáramlási folyamatainak összehangolásával és összekapcsolásával fontos szerepet játszhat a körforgás gazdálkodás kialakításában is, amelynek lehetőségét szeretné a tanulmány megmutatni.




A "MAGYARORSZÁG A NEMZETKÖZI HÁLÓZATOKBAN (1990-2015) ALAPOK EGY AKTUÁLIS KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁHOZ" TÉMA TANSZÉKI KUTATÓCSOPORTJA SZEKCIÓFELELŐS: DR. ANTALÓCZY KATALIN

14.45-17.45

KUTATÓMŰHELY


HELYSZÍN: IV. ELŐADÓ

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 MINDENNAPI TUDOMÁNYOK

BGE KVIK SZAKKOLLÉGIUMI KUTATÓMŰHELY SZEKCIÓFELELŐS: DR. ERDÉLYI ÉVA

14.00-14.20

HELYSZÍN: 305. TEREM

DR. SIPOS LÁSZLÓ ÉRZÉKSZERVI BÍRÁLÓCSOPORT ÉS ELEKTRONIKUS NYELV EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFÜGGÉSEI

14.20-14.40

PALOTAY DORKA KRIPTOGRÁFIA A MINDENNAPOKBAN

14.40-15.00

KOVÁCS VERONIKA GRÁFELMÉLET A MINDENNAPOKBAN

15.00-15.20

DR. HORVÁTH LEVENTE A MAGYAR TELEKOM ÚJ FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJA

15.20-15.40

SZÜNET

15.40-17.10

BÁNKI DÁVID KUTATÁS A GUNDEL KÁROLY GAZDASÁGTUDOMÁNYI SZAKKOLLÉGIUMBAN -KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 ÉRZÉKSZERVI BÍRÁLÓCSOPORT ÉS ELEKTRONIKUS NYELV EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFÜGGÉSEI SIPOS LÁSZLÓ egyetemi docens Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar [email protected]

A nemzetközi kutatási trendeknek megfelelően a humán érzékszervi bírálócsoport (panel) és az elektronikus érzékszervek eredményeinek párhuzamba állításával az érzékszervi eredmények egyes paraméterei nagy pontossággal megbecsülhetők és előre jelezhetők. Kutatásomban három különböző márkájú (CocaCola Emotion, Römerquelle Emotion, Spar Aqua), kétféle ízesítésű (körte-citromfű, josta), összesen hat ízesített vizet vizsgáltam. Profilanalitikus érzékszervi teszt mellett (ISO 11036) az elektronikus nyelv méréseit 9 ismétlésben az Alpha ASTREE II potenciometrikus készülékével végeztem. Az érzékszervi bírálócsoport profilanalízis és tulajdonságonkénti (ANOVA, Tukey-HSD) eredménye alapján jól elkülönítette a két ízcsoportot (josta, körte-citromfű). A termékek és terméktulajdonságok együttes PCA ábrája alapján az íztípusokon belül az ugyanolyan aromával ízesített márkák (Coca-Cola, Römerquelle) közel helyezkedtek el egymáshoz, míg a Spar terméke mindkét íztípusnál elkülönült. A Coca-Cola és Römerquelle körte-citromfű termékek inkább citrusos ízűek/illatúak, mint körte ízűek/illatúak, a Spar termékeinél fordítva. A josta ízesítésű Coca-Cola és Römerquelle esetében nagyobb a hasonlóság, mint a körte-citromfű ízesítésűeknél. Az érzékszervi eredmények megbízhatóságát a panelmonitor statisztikai módszereivel igazoltam: nem szignifikáns termékhatások kiszűrése (Mixed Model ANOVA), többiektől eltérő bírálók kimutatása (Tucker-1 korrellációs loading plot; Manhattan plot), a bírálók terméktulajdonságra vonatkozó megkülönböztető képessége (F-plot, MSE-plot, p*MSE plot). A kritikusnak ítélt „édes illat” terméktulajdonság teljes diagnosztikáját elvégeztem (PanelCheck workflow), aminek alapján az „édes illat” fejlesztése javasolt a 2-es, 10-es és 12-es bíráló számára. Az elektronikus nyelv főkomponens-analízise (PCA) alapján a Coca-Cola és a Römerquelle mintái nagyon hasonlónak adódtak mindkét ízben, a Spar jostamintái nagyon különböztek. A PCA-hoz képest a diszkriminanciaanalízis (LDA) esetében a mintacsoportok elkülönítése javult, az elektronikus nyelv műszere íz és márka alapján is jól elkülönítette a mintákat. A humán és műszeres mérési eredmények közötti predikció alapján minden érzékszervi


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA IIIRD FORUM OF APPLIED SCIENCES 10-11 MARCH 2016 tulajdonságban nagyfokú korreláció adódott, mivel a korrelációs koefficiens nagy (r≥0,81), és nagyon alacsony a predikció hibája (RMSEP≤13,71). A legjobb RMSEP érték az általános íz intenzitásánál adódott (RMSEP=0,80). Az általános ízintenzitás valójában az ízkomponensek összességéből adódik, tehát könnyű mérni az elektronikus nyelvvel, amely érzékeny az ízkomponensekre.



KRIPTOGRÁFIA A MINDENNAPJAINKBAN PALOTAY DORKA MSc-hallgató ELTE-IK Security and Privacy [email protected]

Kriptográfia, titkosítás, kódolás. A legtöbb ember ezen szavak hallatán egy izgalmas krimire gondol, James Bondra, ahogy épp megmenti a világot, vagy esetleg egy háborús filmre, amelyben az ellenség kódjait próbálják feltörni. A kriptográfia azonban, bármilyen misztikusan hangzik is, már a mindennapjaink része. Például amikor emailt küldünk, akkor nem szeretnénk, ha a címzetten kívül más is elolvashatná az üzenetet. Az ügyfélkapu használatakor fontos, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá az adatainkhoz. Annak sem örülnénk, ha valaki az internetbankunkhoz hozzáférve elutalná az összes pénzünket. Ezeket a szolgáltatásokat mindannyian használjuk nap, mint nap, és vakon megbízunk bennük. Ebben az előadásban bepillantást nyerhetünk a modern kriptográfiába. Megismerkedünk a titkosítás alapjaival, különféle módszereivel, és megnézzük, hogy ezeket hogyan használjuk mindennapi internethasználatunk során.



GRÁFELMÉLET A MINDENNAPOKBAN KOVÁCS VERONIKA matematikatanár Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola [email protected]

A gráfelmélet a mai középiskolai oktatás egy méltatlanul háttérbe szorított területe. Ez a témakör nemcsak a matematikatörténet fontos fejezete, hanem a mindannyiunk által nap, mint nap használt útvonaltervező programok, illetve GPS-ek működésének alapja. Nem egészen 300 évvel ezelőtt Euler foglalkozott először gráfokkal, azóta azonban robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a mindennapjaink részévé vált. A gráfelmélet tehát nem csupán kötelező tananyag, hanem egy olyan eszköz is, amelyet indirekt módon szinte mindig alkalmazunk a hétköznapokban, amikor például a közösségi oldalakon kötünk ismeretségeket, vagy éppen tömegközlekedési útvonalainkat tervezzük. Előadásomban bemutatok ezekre az alkalmazásokra épülő két feladatsort, valamint a legrövidebb út keresésére szolgáló algoritmusok közül a legfontosabbnak tekinthető Dijkstra-algoritmust.



A MAGYAR TELEKOM ÚJ FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJA HORVÁTH LEVENTE fenntarthatósági szakértő Magyar Telekom Nyrt. [email protected]

A Magyar Telekom mindig is kiemelt figyelmet fordított a fenntartható működésére, az immáron harmadik, 2011 és 2015 közötti időszakra szóló tartó fenntarthatósági stratégia fő célkitűzése volt, hogy váljon a fenntarthatóság a Telekom identitásának részévé. A Magyar Telekom számára a fenntarthatóság, a környezettársadalom-gazdaság hármasával való kapcsolati rendszer felismerése és az abban való pozitív tevékenység hosszú távú stratégiai elv, így ezt tartjuk szem előtt az új, 2020-ig tartó stratégiánk kidolgozásakor is. A fenntarthatóság gondolata átszövi a vállalat egészét, így nem kezelhető elkülönülten, egyetlen szervezeti egység feladataként. Az egyes feladatok a vállalatcsoport legkülönbözőbb területeit érintik, gyakran egymástól távoli egységek együttműködését igénylik, és mindig közös munkával oldhatóak meg. Fenntarthatósági víziónk szerint a Magyar Telekom, mint élenjáró középeurópai infokommunikációs szolgáltató, képessé teszi partnereit is a fenntartható fejlődésben való tudatos részvételre, amit a „hello holnap!” kezdeményezés keretében valósít meg. A társaság mindennapjaiban elkötelezetten, proaktívan és átlátható módon tesz azért, hogy a fenntarthatóság az identitásának részévé váljon, és ebből versenyelőnyt is kovácsoljon. Jövőbe mutató gondolkodásával, innovatív és a fenntarthatóság jegyében kialakított szolgáltatásaival és termékeivel, valamint felelős magatartásával lehetőséget biztosít egy megújuló társadalomhoz és környezethez. A stratégia súlypontjait az előző stratégiában kitűzött feladatok teljesítése, a fenntarthatósági értékelések, valamint a trendek vizsgálata alapján állapítjuk meg. Célunk, hogy az új stratégiánkban az eddig elért eredményeinket megtartsuk, és az eddigi gyakorlatainkat továbbfinomítsuk, hogy az érintett feleknek (stakeholdereknek) erőteljesebben közvetítsük fenntarthatóság iránti elkötelezettségünket. Ez nem érhető el új és ambiciózus célok, a legjobb gyakorlatok követése, valamint erőteljes, jól célzott kommunikáció nélkül.


ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEME UNIVERSITY OF APPLIED SCIENCES. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK III. FÓRUMA 3 rd FORUM OF APPLIED SCIENCES

Recommend Documents