ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Bordány Településrendezési Terv Módosítás

1

VÉLEMÉNYEZTETÉSI TERVANYAG ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Megbízó: Bordány Község Önkormányzata 06/62/588-510 Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged, Pécskai u. 15. Tel./fax.: 06/62/421-256 Felelős tervező Balogh Tünde okl. építészmérnök (Csongrád Megyei Építész Kamara TT1-06-0006/2006) Településtervezés Várkonyi Gábor településmérnök Táj- és kertépítészet Rácz Mária Táj- és kertépítész mérnök (TK 06-0102/06) Víziközművek, vízrendezés Kiss István településrendezési víziközmű tervező (TV-T/06/0383/H-1781/08) Gázellátás Ivánkovits Imre gépészmérnök (06-0056) Elektromos energiaellátás és hírközlés Somogyi János okl. villamosmérnök Környezetvédelem, zajvédelem Novai György okl. környezetvédő, környezetmérnöki tervező (KB-T/06/0171/H-1684/08) Dr. Szanka Károly fizikus dipl. környezetvédelmi, zajcsökkentési szakmérnök (MMK.: SZÉS-4/06/0021/H-2124/10.) Közlekedéstervezés Bombolya Erzsébet okl. közlekedésmérnök (TRk-T 06-0349) Örökségvédelem Sóskúti Kornél régész

Véleményezési tervanyag

2012. július

Új-LéptékBt


2

TARTALOMJEGYZÉK I.

E l ő z e t e s e n b e é r k e z e t t v é l e m é n ye k é s v á l a s z o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 .

II.

M e g ye i t e r v i m e g f e l e l t e t é s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 .

I I I . M ó d o s í t á s i ü g ye k l e í r á s a ( É t v 9 . § ( 3 ) - ( 6 ) s z a k a s z o k k a l k i e g . ) . . . . . . . . 1 8 . IV. Területhasználat változása, Étv. 8.§ szerinti igazolás .................. 49. V.

Biológiai aktivitásérték kimutatás ............................................ 51.

VI. Alátámasztó szakági munkarészek ............................................ 53. VI.1. Víziközművek és vízrendezés .......................................... 53. VI.2 . Gázellátás .................................................................... 60. VI.3 . Elektromos energiaellátás és hírközlés ............................. 61. V I . 4 . K ö r n ye z e t v é d e l e m é s z a j v é d e l e m . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3 . VI.5 . Közlekedés ................................................................... 71. Településszerkezeti terv leírás módosítás ............................................. Terviratok ........................................................................................ Alátámasztó tervlapok .......................................................................


2012. július

Új-LéptékBt


3

I. Előzetesen beérkezett vélemények és válaszok 1. Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész Iroda Felhívja a figyelmet a rendezési terv készítéséhez elengedhetetlen tervezői jogosultságra, valamint a tervezési eljárás során önkormányzati főépítész közreműködésének szükségességére. Válasz: Jelen módosítást megfelelő végzettséggel rendelkező felelős tervező végzi, az önkormányzat – forráshiány miatt – nem tud önkormányzati főépítészt foglalkoztatni.. Kiemeli a Településfejlesztési Koncepció rendelkezésre állásának szükségességét, melynek biztosítása az Önkormányzat feladata. Részletezi az előzményként figyelembe vehető dokumentumokat és a Koncepció véleményezésének eljárási rendjét. Megjegyzi, hogy a településrendezési terv Étv. 9.§ (3) bekezdése szerinti véleményezési szakaszát megelőzően célszerű a jóváhagyott Koncepciónak rendelkezésre állnia. Válasz: A Településfejlesztési Koncepció a rendezési terv Étv. 9.§ (3)bekezdés szerinti véleményezési szakasza előtt jóváhagyásra került, a kiküldött CD lemezen ill. a szerveren a „hatályos tervanyag” mappában megtekinthető. A magasabb szintű terveknek való megfeleltetés mellett felsorolja az építésügyi jogszabályokban foglalt, a településszerkezeti- és szabályozási terv készítése során szem előtt tartandó technikai, tartalmi, formai előírásokat. Válasz: A magasabb szintű tervekkel való megfeleltetés megtörtént, az egyéb javaslatokat, előírásokat szem előtt tarja a tervező a módosítás során. Részletezi az Étv. 9.§-ban szereplő eljárási szabályokat, valamint a jóváhagyás utáni teendőket. A 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 5.§ (2) bekezdése értelmében, az ott előírt tartalommal kéri az örökségvédelmi hatástanulmány, valamint a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat elkészítését. Válasz: A teljes felülvizsgálatot követően módosításként folytatódik a rendezési terv készítése, melynek nem kötelező eleme a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat. A vizsgálat elkészítésének eldöntése az Étv. 9.§ (4) bekezdés szerinti tervtárgyaláson lesz esedékes. Az régészeti hatástanulmány a megfelelő tartalommal kiegészült, az építészeti nem szorult módosításra. 2. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A környezeti vizsgálat tematika tervezetével kapcsolatban észrevételt nem tesz. Javasolja a településen áthaladó 5408. j. út zajterhelésének felmérését, szükség esetén zajcsökkentési megoldások kidolgozását. Válasz: A zajcsökkentési megoldások kidolgozása túlmutat a rendezési terv hatáskörén. Kéri figyelembe venni a területek biológiai aktivitásérték számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásait. Véleménye szerint a terv környezetvédelmi fejezetében (vagy önállóan) természetvédelmi fejezetet is készíteni kell. Javasolja őshonos növény és fafajták alkalmazását. Válasz: A biológiai aktivitásérték növekedett a rendezési tervben, önálló természetvédelmi fejezet nem készült, azonban a természetvédelmi szempontból érintett módosítási helyszíneket a helyi természetvédelmi őr bejárta és megfogalmazza szakmai javaslatát. A Kiskunsági Nemzeti Park által javasolt őshonos növények listája megtalálható a HÉSZ tervezet 3.sz. mellékletében, alkalmazásuk több helyen előírás.


2012. július

Új-LéptékBt


4

Az eljárás további szakaszában részt kíván venni. 3. Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Felhívja a figyelmet, hogy a település vízgazdálkodása során kialakuló vízfelületeket csak olyan célra lehet hasznosítani, mely az emberi egészséget nem veszélyezteti. A különleges egészségügyi- és fürdőterület övezeti besorolásának újragondolása kapcsán felhívja a figyelmet a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló jogszabályokra.Válasz: A különleges egészségügyi és fürdőövezet megszűnik a tervben. A tervezett vízfelületek hasznosítását a részletesebb tervek határozzák majd meg, azonban a Helyi Építési Szabályzat módosítás tervezete tartalmazza a tervezett tavat befogadó különleges idegenforgalmi övezetben elhelyezhető funkciókat. Megállapította, hogy az előzetes véleményezési dokumentációban foglaltak közegészségügyi érdekeket nem sértenek. Ismét kiemeli, hogy az esetlegesen kialakuló vízfelületekhez kapcsolódó jóléti funkciók az emberi egészséget nem veszélyeztethetik. 4. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Felhívja a figyelmet a 28/2011 (IX.06.) BM rendelet 5. rész XXVI. fejezet vonatkozó előírásaira, melyek szerint biztosítani kell a terület tüzivízzel történő ellátását, a tűzcsapok helyet a Szeged Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokával kell egyeztetni. Vízhálózat rekonstrukciója/tervezése során a tűzcsapok helyét úgy kell megtervezni, hogy azok a védendő épületektől 100 méternél nagyobb távolságra ne kerüljenek.A rendelet XXVII. fejezet ill. 20. melléklete által meghatározott építmények közti legkisebb távolságot be kell tartani. A kialakítandó utcák/terek legyenek alkalmasak tűzoltó gépjárművek alkalomszerű, akadálytalan közlekedésére. A véleményezési eljárás további szakaszában is részt kíván venni.Válasz: Az észrevételeket szem előtt tartotta a tervező. 5. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal A tárgyi terület nem érint hatáskörébe tartozó létesítményt, ezért észrevételt nem tesz. Felhívja a figyelmet, hogy a helyi és országos közutak vonatkozásában a Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége rendelkezik hatáskörrel. 6. Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség A Településfejlesztési Koncepció 8. fejezetében a következő módosításokat javasolja: „a zákányszéki átkötő út” helyett „az 5432-es jelű Bordány-Zákányszék közötti összekötő út” szerepeljen. A harmadik bekezdésből kéri törölni a „Járhatóvá tételük nagyon komoly nehézséget okoz a közlekedést sok esetben nehezíti, hogy a földtulajdonosok az utak szélét elszántják” mondatot. A negyedik bekezdés második mondatából kéri törölni a „kapcsolat” szót. A „Célok, elképzelések” hatodik kötőjeles sora helyett „A közlekedési felügyelőséggel és a közútkezelővel egyeztetve kezdeményezi az 5408-as jelű út községi átkelő szakasz forgalmi rendjének megváltoztatását.”Válasz: A kért módosításokat köszönettel vettük, a szükséges változtatásokat elvégeztük. Az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni. 7. Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A település északnyugati részén ábrázolt KE-B különleges és fürdőövezet kapcsán megemlíti, hogy a használt termálvíz belvízelvezető rendszerbe történő bevezetéséve többletköltségeket von maga után és gondoskodni kell az ideiglenes vízvisszatartásról. Válasz: A KE-B övezet megszűnik a módosított tervben.


2012. július

Új-LéptékBt


5

Javasolja, hogy az 1998, 2006 és 2010-es évek belvízelöntési tapasztalatait vegyék figyelembe a településrendezési tervben. Beépítésre szánt terület kijelölése esetén a vízügyi munkarészben ki kell számítani az elvezetésre kerülő csapadékvíz mennyiségét, meg kell nevezni a befogadót, valamint a befogadás feltételeit is vizsgálni kell. Javasolja a természetes mély fekvésű területeket csapadékvizek ideiglenes tárolására meghagyni. Tájékoztat, hogy a nagyméretű burkolt felületekről érkező vizek gyors ütemű összegyülekezése nagy csúcsvízhozamokat eredményez, ezért törekedni kell záportározók kialakítására, a mély fekvésű területeken ill. a település határában. Vízáteresztő burkolatok használatával minél nagyobb beszivárogtatást kell biztosítani.Válasz:A belterület keleti határánál létesülő „Ki” különleges idegenforgalmi övezetben a tervek szerint helyet kapna egy halastó, mely szükség esetén (a terület mély fekvése miatt) a belterületi vizek tározására is alkalmas lehet. Felhívja a figyelmet, hogy az EU csatlakozás során megváltozott jogszabályi feltételek következtében a szolgáltatott ivóvíz vas, arzén és ammónia anyagok vonatkozásában nem felelnek meg a ma érvényes előírásoknak. Részletezi a új technológiák kiépítéséhez szükséges pályázati határidőket és feladatokat. A külterületi lakott helyeken egyedi vízellátó rendszer építését javasolja. Tájékoztat, hogy a településen jelenleg nem üzemel szennyvíz elvezető rendszer, a keletkező szennyvizek elhelyezése részben szikkasztással, részben gyűjtéssel történik. Bordány Forráskút-Üllés-Zsombó településekkel közösen pályázott szennyvíztisztító és elvezető rendszerre, melynek kapcsán részletezi a település feladatait és a betartandó határidőket. Továbbá felhívja a figyelmet, hogy Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Megvalósítási Program nem támogatja a gazdaságosan nem kivitelezhető területek szennyvíz elvezetését, ezeken a területeken egyedi rendszerek alkalmazását javasolja.Válasz: A szaktervező szem előtt tartja a javaslatokat, a szennyvízprogram elemei feltüntetésre kerülnek a szabályozási tervlapokon és az alátámasztó munkarészekben. A mély fekvésű területek lehatárolását és a belvízelvezető rendszerbe való tervszerű bekapcsolását fontosnak tartja, beépítésüket azonban tiltaná. Részletezi az egyes területeken és a telken belül történő vízelvezetés lehetőségeit és feladatait. A felszín alatti vizek kapcsán megjegyzi, hogy a település rétegvíz készlete földtanilag védettnek tekinthető, jelenleg szennyeződése nem tapasztalható. A közüzemi ivóvízbázisra hidrogeológiai védőidom kialakítása szükséges. A felhagyott és szabályszerűen meg nem szüntetett mélyfúrású kutak jelentik a legnagyobb veszélyt a rétegvíz készlet számára, ezért eltömedékelésük sürgető feladat. A nem ivóvizet igénylő vízhasználatok (pl. öntözővíz, ipari víz stb..) csak a talajvizek vehetők igénybe, 30 m-ig mélységig terjedő kutak használatával. A településre engedélyezhető maximális vízkészlet lekötöttségének mértéke 2010. év végén 15%-os volt.Válasz: Köszönettel vettük a kimerítő információkat, a szaktervező szem előtt tartotta azokat a terv készítése során. A Településfejlesztési Koncepcióban javasolt külterületi utak menti akácfasor telepítést nem támogatja, helyette a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) 16.§-ban részletezett őshonos fajok alkalmazását helyezné előtérbe.Válasz: A Településfejlesztési Koncepció módosítása már jóváhagyásra került. A HÉSZ 16.§-a helyett a 3. sz. melléklet tartalmazza a Kiskunsági Nemzeti Park által javasolt -őshonos fafajok listáját, melyek telepítését sok esetben előírja a HÉSZ tervezet, azonban belterületen a közműhálózatok elhelyezkedését is


2012. július

Új-LéptékBt


6

figyelembe kell venni a fasorok telepítése kapcsán, ami korlátozó tényező lehet a fajválasztásnál. A külterületi utak fásításánál kerülni kell az inváziós fajú fás szárú növényeket, lehetőség szerint őshonos fafajokat kell alkalmazni. A pontos fajválasztás azonban részletesebb tervek függvénye lehet. 8. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda Az előzetes tájékoztató áttanulmányozása kapcsán kijelenti, hogy egyes módosítási helyszínek régészeti lelőhelyeket érintenek az alábbiak szerint: 1. A KE-B különleges egészségügyi és fürdőterület érinti a Bordány 85. ill. 87-es lelőhelyeket és a Bordány 1. lelőhely a közelében található 2. Véderdő területe a Bordány 34. lelőhelyet érinti. 3. A beépítetlen lakóövezetek területek a Bordány 6. lelőhelyet érinti. A 2003-ban készült örökségvédelmi hatástanulmány felülvizsgálatát támogatja, mert egy lelőhely nem szerepel benne és a hatályos terveken szereplők kiterjedése is sok helyen pontatlan. Tekintettel az 1991-ben történt utolsó szisztematikus terepbejárásra Bordány közigazgatási területén, a régészeti érintettség nagy biztonságú eldöntéséhez terepbejárással egybekötött hatáselemzést javasol készíteni.Válasz: A régész szaktervező kiegészítette a hatástanulmányt, a módosítási ügyeket érintő lelőhelyek pontosítva kerültek a tervlapokra. Fontosnak tartja a település építészeti értékeinek felkutatását és az arra érdemesek helyi védelemben részesítését. Válasz: A tervben új tájértékek kerültek megjelölésre. A véleményezés további szakaszában részt kíván venni. 9. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Tájékoztat, hogy a282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének megfelelően megküldte az Országos Ökológiai Hálózatot elektronikus formában a település tervezőjének. Az előzetes véleményezési anyag 2. számú módosítása kapcsán felhívja a figyelmet, hogy a véderdők kijelölésénél vegyék figyelembe az Országos Ökológiai Hálózat kiterjedését, mert természetközeli állapotú gyepterületeken nem kívánatos az erdősítés. A szántóterületek ilyen irányú igénybevétele ellen kifogást nem emel. A 7. számú módosítási ügy kapcsán megjegyzi, hogy támogatja a helyi védelemre érdemes területek felkutatását. Válasz: A tervezett védőerdő sávok átlagosnál gyengébb minőségű szántókon kerültek kijelölésre. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek, melyet jogszabályi hivatkozással részletesen megindokol. A véleményezés további szakaszaiban részt kíván venni. 10. Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatal A „KE-B” területek és a település déli- és nyugati részén kijelölt, még beépítetlen lakóövezetek rendeltetésének felülvizsgálatát támogatja, mert azok főként belterületi vagy gyengébb minőségű külterületi földterületeket érintenek.Kéri a Polgármester urat, hogy a felülvizsgálategyéb, főbb irányait képező ügyeknél a termőföld mennyiségi és minőségi védelme érdekében vegye figyelembe a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírásait. Idézi a tv. 11.§-át , mely szerint átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra csak időlegesen ill. helyhez kötött beruházás esetén lehet hasznosítani. Felsorolja Bordány termőföldjeinek átlagos AK értékét művelési áganként. Kiemeli, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (továbbiakban OTÉK) 4.§ (4) bekezdése alapján a szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni és fel kell tüntetni a „Készült az állami alapadatok


2012. július

Új-LéptékBt


7

felhasználásával” szövegrészt.Válasz: Az új beépítésre szánt területek nagyrészt átlagosnál gyengébb minőségű földterületeket érintenek. A tervek jogtiszta alaptérképre készülnek. Felhívja a figyelmet, hogy a településrendezési eszközök készítése során törekedni kell arra,hogy a fejlesztési területekkel érintkező, visszamaradó termőföldek megközelíthetősége, művelhetősége biztosított legyen. A beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a tervezett létesítmény elhelyezése a környezetében lévő termőföldek talajvédő gazdálkodását ne rontsa, a kivitelezés és üzemeltetés során fellépő káros hatások a termőföldek minőségében kárt ne okozzanak.Válasz: A véleményt köszönettel vettük és szem előtt tartjuk a tervezés során. 11. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság A módosítási ügyek ellen kifogást nem emel, azonban felhívja a figyelmet, hogy az 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) 6§-a szerint ténylegesen erdőterületnek minősülő területek bármiféle igénybevétele esetén (Evt. 77-85§) az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. Kiemeli, hogy az esetek többségében erdőállomány megszüntetésére vonatkozó kérelmet nem fogadnak el, vagy ha igen csak komoly mérlegeléssel. Az erdőterületek növelését, zöldfelületek, fasorok kialakítását támogatja. 12. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Felhívja a figyelmet a 2007. évi CXXIV. törvényre, mely a talajvédelmi követelményeket részletezi. Szem előtt kell tartani a terv készítése során a terület deflációs kitettségét, a mezőgazdasági táblák megközelíthetőségét, a csatornahálózat funkciójának és a talajvédő gazdálkodás feltételeinek megőrzését. Különös figyelmet kell fordítani az állattartó telepek és trágyatárolók építésénél a vonatkozó jogszabályokra. A településrendezési terv készítése során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföldek minőségében kárt ne okozzanak és a talajvédő gazdálkodás feltételei ne csökkenjenek. Felhívja a figyelmet a külés belterületi, valamint zártkerti termőföldeket érintő beruházások kapcsán a 90/2008. FVM rendelet szabályaira.Válasz: Az említett jogszabályokat és javaslatokat szem előtt tartotta a tervező. 13. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal A módosítással kapcsolatban észrevételt nem tesz, a véleményezés további szakaszaiban nem kíván részt venni. 14. Szegedi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály A megküldött tervanyagokkal kapcsolatban kifogást nem emel. 15. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Megemlíti az elektronikus hírközlési építmények és postai létesítmények elhelyezését biztosító jogszabályokat. Tájékoztat, hogy –államigazgatási szervként- településrendezési eszközként figyelembe vehető saját tervei ill. intézkedései nincsenek. Felhívja a figyelmet a hírközléstervezés jogosultságát szabályzó 104/2006 (IV.28.) számú , a tervezői jogosultságról szóló Kormányrendeletre, ennek kapcsán pedig kéri a településen lévő hírközléssel kapcsolatos eszközök, hálózatok részletes ismertetését az aktuális szaktervezőtől, majd részletezi a hírközlési munkarész tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatait. Válasz: Megfelelő jogosultsággal rendelkező szaktervező készítette a hírközlési munkarészt. 16. Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala Nem reagált.


2012. július

Új-LéptékBt


8

17. Zsombó Község Önkormányzata Nem reagált. 18. Zákányszék Község Önkormányzata Nem reagált. 19. Üllés Község Önkormányzata Nemreagált. 20. Domaszék Község Önkormányzata A tervezett módosításokkal kapcsolatban kifogást nem emel, a véleményezés további szakaszaiban nem kíván részt venni. 21. Forráskút Község Önkormányzata A tervezett módosításokkal kapcsolatban észrevételt nem tesz. 22. Szeged MJV PH Fejlesztési Iroda Főépítész Észrevételt nem tesz, a tervanyag interneten elérhető változata elegendő számára (nyomtatott anyagot vagy CD-t nem kér). 23. EDF Démász Hálózati Elosztó Kft Nem reagált. 24. Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. A tervezett módosítások ellen kifogást nem emel. 25. FGSZ Zrt. Kecskeméti Földgázszállító Üzem A Helyi Építési Szabályzat 22.§ (7) részletezett gázvezeték biztonsági övezetek kapcsán megjegyzi, hogy az üzemeltetésében lévő Kiskundorozsma-Üllés DN400 földgázvezeték biztonsági övezete a beépített cső biztonsági tényezőjétől függően 14-14m, 20-20 m ill. 2828 m. A gázvezetékkel párhuzamosan húzódik két bányaüzemi hírközlő kábel 1-1 m biztonsági sávval. A 0133 hrsz-ú út mellett található Bordány K-4906 számú katódállomása. Felhívja a figyelmet, hogy esetleges gyümölcsös telepítés engedélyezése során érintettség esetén kéri keressék fel egyeztetés céljából. Tájékoztat, hogy a vezetékek digitális állományát a [email protected] címre elküldte. A gázvezetéken és biztonsági övezetén történő út átvezetés és egyéb azokat érintő tevékenységek korlátozásait tartalmazó jogszabályból közöl egy kivonatot.Válasz: A földgázvezeték és biztonsági övezete – a MOL Nyrt. termék távvezetékeihez és biztonsági övezeteihez hasonlóan – a megküldött digitális állomány alapján kerültek feltüntetésre a tervlapokon. A tervezett HÉSZ-ben megszűnik a 22.§ (7) bekezdés. 26. MOL Nyrt Bányamérés A tervező e-mailen keresztül megkapta a MOL Nyrt Bordányt érintő szénhidrogén létesítményeit. A levélben részletezett védőtávolságok figyelembevételével kerültek az adatok feldolgozásra. 27. INVITEL Zrt. Déli Régió Nyilvántartási és Hálózat-üzemeltetési Osztály Kijelenti, hogy az egyeztetési anyag érdekeit nem sérti. Kéri, hogy új funkciók elhelyezése során vegyék figyelembe hálózata elhelyezkedését és szükség esetén egyeztessenek vele. 28. T-COM Nyrt Nem reagált. 29. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Csongrád Megyei Igazgatósága A Településfejlesztési Koncepció tervezett módosításának 8. fejezetét kéri kiegészíteni, melyben a zákányszéki átkötőút helyett 5432. j. Bordány-Zákányszék-Mórahalom összekötő


2012. július

Új-LéptékBt


9

út megnevezést kér alkalmazni. A fejezet céljai között javasolja szerepeltetni az 5408. és 5432 j. utakkül- és belterületi szakaszain terelőszigetek kiépítését, forgalomcsendesítési célból.Válasz: A javasolt módosítások átvezetésre kerültek a Koncepció-tervezetben. A véleményezés további szakaszában is részt kíván venni. 30. I. fokú építési hatóság, Mórahalom PH Az észrevételeit tervegyeztetések alkalmával, szóban fejtette ki.

II. Megyei tervi megfeleltetés Csongrád Megye Közgyűlése 2012. év februárjában fogadta el a megye területrendezési tervét (CsmTrT). A tervben kijelölt területhasználati térségeket a települések rendezési tervében figyelembe kell venni, s területüket a 2008. évi L. törvénnyel módosított Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény előírásainak megfelelően kell biztosítani. „A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok”(OTrT 6. §) szerint: „(2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármelyik területfelhasználási egységbe sorolható, f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.” Jelen rendezési tervhez elkészült a térképes területi kimutatás, amely az előírások teljesülését ábrázolja az erdőgazdálkodási és a mezőgazdálkodási térségekben (ld. következő oldalakon). A módosítás a Csongrád Megyei Területrendezési Terv figyelembe vételével, az abban kijelölt övezetek törvényben előírt teljesítésével készült. A megyei terv Bordányt érintő infrastrukturális elemei a következők: Térségi jelentőségű út: A Balástya-Üllés-Öttömös-(Tompa-Szerbia))) térségi jelentőségű mellékút rövid szakaszon érinti Bordány nyugati határát. Országos kerékpárút törzshálózat:


2012. július

Új-LéptékBt


10

51. számú (Románia)-Nagylak-Makó-Szeged-(Kiskunmajsa-Jásszentlászló-Bugac) országos kerékpárút az 5408. j. és az 5426. j. közutak mentén halad át a településen. Térségi jelentőségű kerékpárút: Az Eurovelo kerékpárút hálózat 11-es jelű Röszke-Mórahalom-Zákányszék-Bordány-ZsombóSzatymaz-Sándorfalva szakasza keresztülhalad a településen. Gyorsforgalmi úthálózat A szerkezeti terven – irányadó jelleggel – szerepel az M9 autópálya település délkeleti csücskét érintő tervezett nyomvonala. Közművezetékek A (Paks)-Szeged irányú, Bordánytól délre haladó400 kV-os nagyfeszültségű vezeték védőövezete bizonyos szakaszokon érinti a település közigazgatási területét, melyeket ábrázolnak a szabályozási- és szerkezeti tervek. A belterülettől közvetlen délre haladnak az Fgsz Zrt kezelésében lévő KiskundorozsmaÜllés DN400 ill. a MOL Nyrt. kezelésében lévő Üllés-Algyő DN 300 és az Üllés-Zsombó DN 300-as nagyközép nyomású gázvezetékek. A következő oldalak az egyes megyei tervi előirányzatok és javaslatok teljesülését foglalják össze Erdőtérség A megyei erdőtérség megfeleltetésénél a megyei tervben ábrázolt erdő terület felhasználási egység legalább 85%-át a településszerkezeti tervben is erdő övezetbe kell sorolni. A megyei terv által elvárt 454,9*0,85=386,6 ha erdőterületnél kevesebbet jelölt a hatályos településrendezési terv (312,4 ha-t), ezért új erdőket kellett kijelölni. A hatályos rendezési tervben nem erdő övezetként szereplő erdő művelési ágú területek, az esetenként hozzájuk kapcsolódó gyengébb minőségű szántók erdő övezetbe sorolásával és településvédő erdők kijelölésével (összesen +83,1 ha) eleget tesz a településszerkezeti terv a megyei tervi előírásoknak. 386,6< 312,4+83,1=395,5 ha megfelel Vegyes térség A megyei tervben ábrázolt vegyes terület felhasználási egységen belül erdő- és mezőgazdasági övezetek jelölhetők ki a településszerkezeti tervben. Az erdőterületek megfeleltetésénél a település erdőállományának nagy részét „beszámítottuk”, ezért a mezőgazdasági területeknek kell biztosítani a vegyes övezet területének legalább a 85%-át. Bordányban 2810,1 ha tervezett és meglévő mezőgazdasági övezetet jelöl a módosított terv, míg a településen kijelölt vegyes övezet 2918,4 ha, melynek a 85%-a 2480,6 ha. 2918,4*0,85=2480,6 ha < 2810,1 hamegfelel Vízgazdálkodási térség A megyei szerkezeti terven feltüntetett csatornák a településszerkezeti terven is vízgazdálkodási övezetként szerepelnek.


2012. július

Új-LéptékBt


11

Csongrád Megyei Területrendezési Terv – Térségi Szerkezeti Terv (részlet):


2012. július

Új-LéptékBt


12

Jelmagyarázat:


2012. július

Új-LéptékBt



13

2012. július

Új-LéptékBt



14

2012. július

Új-LéptékBt


15

Érintett megyei tervi övezetek Országos Ökológiai Hálózat „Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek.”

Bordány területén magterületek és folytonos ill. megszakított ökológiai folyosók találhatók. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. Évi XXVI. tv. (OTrT) meghatározása alapján a magterület„kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont”,az ökológiai folyosó pedig „kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok,élőhelytöredékek,élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.” Az OTrT 17.§-a fogalmaz meg előírásokat a magterülettel kapcsolatosan: „17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki…” Közművezetéket és a közlekedési infrastruktúra hálózat elemeit tájba illően, a természetvédelmi célok maximális betartása mellett engedélyezi elhelyezni. Külszíni művelésű bányatelek nem nyitható, meglévő nem bővíthető. A Helyi Építési Szabályzatban a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési módra, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzésére vonatkozó előírásokat kell megfogalmazni. Az ökológiai folyosó előírásait az OTrT 18. §-a tartalmazza: „18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki….”

A közművezetékek, közlekedési infrastruktúra hálózatok és külszíni művelésű bányatelkek előírásai megegyeznek a magterületre vonatkozóakkal. Magterületen és ökológiai folyosón nem jelöl ki beépítésre szánt területet a rendezési terv. Az ökológiai hálózat egésze tájképvédelmi terület, melyre vonatkozóan a tervezett HÉSZ előírásokat fogalmaz meg (lsd. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület).


2012. július

Új-LéptékBt


16

Erdőtelepítésre alkalmas terület „Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki” Az OTrT 19/A§-a szerint: „Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.”

Az övezet területén új beépítésre szánt területet nem jelöl a településszerkezeti terv.

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület „Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátásrálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók.” Az OTrT 21.§-a fogalmaz meg előírásokat az övezettel kapcsolatban: „21. § (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti…” A Helyi Építési Szabályzatnak tartalmaznia kell az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, a tájképet jelentősen megváltoztató létesítmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. Az övezetben bányászati tevékenységet csak a bányászati szempontból kivett területekre vonatkozó előírások szerint lehet végezni. Közművezetékeket csak tájba illesztett módon lehet elhelyezni és egy településkép védelmi területet kell kijelölni, mely „az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.”

A HÉSZ tervezet 21.§ (9)-(10) bekezdései fogalmaznak meg előírásokat az övezettel kapcsolatosan.


2012. július

Új-LéptékBt


17

Széleróziónak kitett terület „Kiemelt

térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a szélerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló fizikai talajféleségekkel (különösen a homok, homokos vályog, tőzeg, kotu) jellemezhető területek találhatók.”

Az OTrT 27.§ előírása szerint: „27. § Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti.” A bel-és külterületi fásítási javaslatok, az erdősítések, a gazdasági területek körüli háromszintű növényállomány telepítési kötelezése és a tájképvédelmi előírások a szélerózió mértékét csökkentik.


2012. július

Új-LéptékBt


18

III. Módosítási ügyek leírása I. „KE-B” különleges egészségügyi és fürdő terület megszüntetése és „Gip” ipari övezet kijelölése A település északnyugati felén, a ruzsai út belterülethatárt követő szakasza mentén megszűnik a hatályos tervben szereplő „KE-B” különleges egészségügyi és fürdő terület. Az eredeti elképzelések szerint a közelben lévő meddő szénhidrogén kút termálvizének hasznosításával rekreációs, turisztikai célú fejlesztéseknek adott volna teret az övezet, azonban a mórahalmi intenzív fürdőfejlesztés és egyéb – elsősorban gazdasági – irányú megfontolások miatt a különleges terület (egy részének) a helyén „Gip” ipari gazdasági övezetet jelöl ki a terv, mely elsősorban nem zavaró hatású termelői, feldolgozóipari tevékenységek befogadására alkalmas. A környező lakótelkek és tanyák védelme érdekében az övezet határán 20 méter széles telken belüli védősávot ír elő a szabályozás, melyet háromszintű növényállománnyal kell beültetni, a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) rögzített módon. A terv irányadó jelleggel egy feltáró utat tartalmaz, melynek mentén megvalósítható nagyobb méretű telkek kiosztása. Ez azonban nem kötelező szabályozási elem, az ipari terület akár egyben is értékesíthető. Hatályos és módosított szabályozás

Hatályos és módosított szerkezeti terv


2012. július

Új-LéptékBt


19

II. A belterületet délről körülölelő tervezett lakóterületsáv felülvizsgálata A településtestet félkörív alakban, a Kossuth Lajos utca nyugati végén induló csatornaszakasztól a keleti belterület határnál, a főúttól nem messze lévő mély fekvésű területig kíséri végig a tervezett lakóterületsáv, melynek felülvizsgálatát több szempont szerint végezte a tervező csapat. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv (továbbiakban építési törvény) csak a szükséges mennyiségű, a Településfejlesztési Koncepcióban előirányzott értékeknek megfelelő számú lakótelek kijelölését támogatja, előrevetítve egy gazdaságosabb, kompaktabb településtest kialakulását. A Településfejlesztési Koncepció - az elmúlt 15 év tapasztalataira és a várható tendenciákra alapozva – 150-200 lakás megépülésére számít a településen, amiből 50-70 lenne külterületen és 100-130 belterületen. A Településszerkezeti Tervnek az új lakóterületek tervezése során szem előtt kell tartani a Koncepció céljait, ugyanakkor sok egyéb szempont is közrejátszhat a lakóövezetek kijelölésekor. A mezőgazdasági övezetbe visszasorolt területek hatályos és módosított szerkezeti terve

A Kossuth utcánál induló csatornától a Honvéd utca vonaláig tervezett lakóövezetek visszakerültek mezőgazdasági terület felhasználás alá. A terület mély fekvése és a megmaradó jelentékeny nagyságú tervezett lakóövezetek miatt került sor az övezetváltásra. A belterülettől délre halad a MOL üzemeltetésében lévő Üllés-Algyő DN 300 gáz, az Üllés-Zsombó DN 300 o.k. gáz, valamint az FgszZrt által üzemeltetett Kiskundorozsma-Üllés DN 400 nagyközép nyomású gázvezeték. A vezetékek és biztonsági övezeteik nyomvonalát digitális formában megkapta a tervező és így szerepelteti a tervlapokon. A délen tervezett lakóövezetek egy részén keresztülhaladnak az előbb említett vezetékek, ami kizárja a beépítés lehetőségét, ezért a zákányszéki út két oldalán ~40 ill. 50 méteres lakóterületsáv mezőgazdasági övezetbe került (a szerkezeti terven látható).


2012. július

Új-LéptékBt


20

A zákányszéki úttól nyugatra a legelső tömböt közparkból lakóövezetbe sorolta a terv, a többi lakóterület – az eredeti struktúra megtartásával – átosztásra került. A Széchenyi utcától induló tömbök mélyebbek lettek, ugyanakkor megszűnt a funkcióját vesztett keresztirányú tervezett közterületsáv.

A déli lakóterületsáv hatályos (fent) és módosított (lent) szerkezeti terve

A déli lakóterületsáv hatályos (fent) és módosított (köv. oldalon) szabályozási terve


2012. július

Új-LéptékBt


21

A zákányszéki úttól keletre eső területen, a Juhász Gyula utcától délre keskenyebbre vett lakóterület a már kialakult, helyrajzi számmal ellátott telekrendszer arányait követve került kiosztásra. Viszonylag kis méretű, 20 m széles és 30 méter mély telekosztás indult azon a részen, melyet déli irányba kiegészítve, éppen betölti a gázvezetékek miatt kitölthető helyet (a legdélibb tömb 40 méter mély telkeket tartalmaz a fennmaradó hely optimálisabb kihasználása miatt). A Juhász Gyula utca folytatásaként ábrázolt, már közterületként funkcionáló úthoz igazította a tervező a lakóterület kiosztást, mely egészen a belterület határig tart. A kiosztás szerkezete megmaradt, mert a kis tömbök esetleges későbbi bővítése könnyen kivitelezhető lenne, csak meg kell hosszabbítani azokat. A Rákóczi, Juhász Gyula és Teréz utca folytatása által körülhatárolt háromszög alakú terület egy új övezetbe, „Vt-2” településközpont vegyesbe kerülne a módosított terven. Ezt a 2 hektáros, hagyományos családi házas telkekkel nehezen kiosztható területet érdemes lehet egy nagyobb területigényű beruházás céljára fenntartani. Funkcióját tekintve lehet ez egy „normálisabb” kialakítású lakópark, egy nagyobb intézmény, szolgáltatóház, igazgatási, kulturális épület vagy akár egy nem zavaró hatású számítástechnikai/elektronikai vállalat központi telephelye. A környező területen kiosztott számos lakóteleknek (a déli részen összesen ~170 lakótelek számára van hely) az elkövetkező 15-20 évben elegendőnek kell lennie és talán lenne értelme egy nagyobb kaliberű beruházás számára területet biztosítani. A minimálisan kialakítható telekterület viszonylag magas értékének (5000-6000 m2) rendeletben való rögzítésével elősegíthetjük a tervezett funkciók betelepülését. Az egyéb beépítési paraméterek nagyrészt megegyeznek a „Vt-1” övezetével, a részletes előírásokat a HÉSZ tartalmazza. A településen beépíthető lakótelkek túlnyomó többsége a déli bővítési sávban található. A belterületi foghíj telkek és kisebb beépíthető részek a teljes beépíthető lakóterületek ~10%-át alkotják. A Koncepció iránymutatása szerint 100-130 új lakótelekre lenne szükség a belterületen, mely értéket figyelembe véve a délen tervezett ~170 hely túlzónak tűnhet. A nyugati részen visszavont ~70-80 teleknyi lakóövezetet és egyéb, fent részletezett adottságokat, szempontokat figyelembe véve elfogadható megoldásnak tűnik a 20-25 évre elegendő lakótelket biztosító új osztás. Nem lenne célszerű megbontani a kialakult kompakt belterület testet.


2012. július

Új-LéptékBt


22

III. A település délkeleti részén közösségi jellegű, szabadidős funkcióknak teret adó terület kijelölése A Dudás utca folytatásában lévő csatornától délre, a 247/8-as helyrajzi számú önkormányzati és a 247/18-20-as magántulajdonú ingatlanok „Ki” különleges beépítésre nem szánt és „Kid” különleges beépítésre szánt idegenforgalmi övezeti besorolás alá kerülnének. A hatályos tervben „Má” mezőgazdasági és „Z” zöldterületi övezetekben lévő mély fekvésű területrészt egy sokfunkciós, közösségi, szabadidős, rekreációs területté lehetne alakítani. A terület közepének délebbi része - a szintvonalak és a helyszíni bejárás tapasztalatai alapján - a legmélyebb, itt lehetne kialakítani egy halastavat. A tó egy rövid átkötő (kb 30m) szakasszal csatlakozna a befogadó csatornához, a vízszintet zsilipes rendszer szabályozná. Az övezet mellett, a Juhász Gyula utca tervezett folytatásától keletre, az utolsó „kis tömböt” szinte teljes egészében kitölti egy régészeti lelőhely. Ilyen esetben építkezés előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kötelező feltárást ír elő, melynek magas költsége (sok esetben milliós nagyságrendű) miatt kis eséllyel épülne be a tervezett tömb. A mellette lévő háromszög alakú terület (amit településközpont vegyes övezetbe sorol a terv) zöldterületi funkciója ebben a tömbben kapna helyet és így a különleges idegenforgalmi területtel együtt egy igen jelentékeny összefüggő területként funkcionálhatna. A létrejövő nagy terület számos jóléti funkció befogadására alkalmas. A tó egyik oldalát sekélyebbre lehetne tervezni, így ott elhelyezhető lenne egy vízi színpad vagy fából készült vízi sétányok vízi növényekkel, állatokkal, melyek ismeretterjesztő célt szolgálnának. A tereprendezés és kotrás során „feleslegessé” vált földből egy kis dombot lehetne létrehozni, melynek oldalán tereplépcsőket vágva a vízi színpad előadásai lennének megtekinthetők. A területen játszótér, ideiglenes sörsátor és sétányok is elhelyezhetők, a „Kid” övezetben pedig magasabb beépítési százalék mellett lehetne vendéglátó, szolgáltató vagy közösségi jellegű épületet elhelyezni. A szomszédos közparkkal együtt elegendő hely lenne nagyobb rendezvények lebonyolítására is Összefoglalva, a két terület számos, egymást jól kiegészítő közösségi, jóléti jellegű funkció kialakítására alkalmas. A zöldterületek beépíthetőségét országos jogszabály, a különleges idegenforgalmi övezetekét a Helyi Építési Szabályzat határozza meg. Hatályos és módosított szerkezeti tervek

Hatályos és módosított szabályozási tervek a területről


2012. július

Új-LéptékBt


23

IV. A Petőfi utca menti sportpálya és környéke területének rendezése A régi temetővel szemben focipályaként használt „KS-B” sportterület, a mellette fekvő mezőgazdasági és erdőterületekkel együtt „Kid” különleges idegenforgalmi övezetbe, a csatornától délre kijelölt „E-B” erdőterület „Zp” közpark kategóriába kerül. A „Kid” különleges idegenforgalmi övezet beépítési paraméterei sok tekintetben hasonlóak lesznek az Arany János utca mentén megmaradó „KS-B” különleges sport övezetével, azonban a tervezett elhelyezhető funkciók más területhasználatot igényelnek, e miatt érdemes átsorolni az övezetet a szomszédos mezőgazdasági és erdőövezetként szereplő területekkel együtt. Itt is számos, a szabadidő eltöltésére, sportolási lehetőségekre, rendezvények szervezésére és egyéb jóléti funkciókra nyílik lehetőség. Az első ütemben megvalósítandó tervezett halastó körüli területrész egyfajta alternatívájaként, tartalékterületként értelmezhető. A csatornától délre „E-B” erdőként kijelölt terület jelenleg parlagon hever, a településközponthoz közeli fekvése miatt érdemes lenne a közösségi céloknak inkább kedvező közpark övezetbe sorolni, mely lehet lazán fásított, ligetes jellegű is. Egy művelt erdőterület nem szolgál közösségi érdeket. Hatályos és módosított szerkezeti tervek


2012. július

Új-LéptékBt


24

Hatályos és módosított szabályozás

V. Az Erkel Ferenc utca nyugati felénél, a csatorna mentén fekvő tömbvég rendeltetésének felülvizsgálata Az Erkel Ferenc és az 50/34-es helyrajzi számú utcák által közrefogott tömb csatorna felőli vége és az 50/34-es helyrajzi számú utca vele szemközti oldala kerülne „E-B” erdőből „Lf” falusias lakóövezeti kategóriába. Az erdőövezetben nem történt erdőtelepítés, mely a közeljövőben sem várható. Az új lakóövezeti részen 6db építési telek jön létre, közterületi kapcsolatukat a fent említett két utca meghosszabbítása biztosítja. A 47/4-es helyrajzi számú út alatt ivóvíz körvezeték halad. Megszüntetése ill. a vezeték áthelyezése költséges megoldás lenne, ezért a szabályozás 6 méter szélesre bővítve meghagyja jelenlegi, átkötő út funkciójában. Kizárólagos közterületi kapcsolatot egy építési teleknek sem biztosít és egyéb közművek elhelyezése sem várható az ivóvízvezeték mellé, így nem teljes értékű lakóutcaként funkcionál, amihez elegendő a 6 m szabályozási szélesség. Hatályos és módosított szerkezeti tervek


2012. július

Új-LéptékBt


25

Hatályos és módosított szabályozás

VI. A belterülettől keletre fekvő gazdasági terület bővítése A hatályos tervben kijelölt és nagyrészt működő feldolgozóipari üzemekkel megtelt „Gksz” kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezet kerülne bővítésre a szomszédos „Má” mezőgazdasági táblák (050/95, 96) bevonásával. A régész szaktervező terepbejárása során pontosította az átsorolandó területet érintő régészeti lelőhelyet, mely a hatályos terven szereplőnél valamivel kisebb lett. A beépítendő ingatlan lelőhely által érintett részén feltárást rendelhet el a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, ami komoly (akár milliós nagyságrendű) plusz terheket ró a beruházóra, ezért az épületeket érdemes a lelőhelytől minél távolabbi részeken felépíteni.. A két ingatlan keleti vége ~90 méteres mélységben mezőgazdasági övezet maradna, mert az Országos Ökológiai Hálózat területén nem lehet beépítésre szánt területet elhelyezni. A gazdasági terület mellett kijelölt „Kh” különleges hulladékudvar övezetének rendeltetésszerű használata a szegedi úttól délre fekvő rekultivált hulladéklerakó mellett létrehozott működő hulladékudvar miatt nem várható, ezért a terv átsorolja „Gksz”-be. Az övezetben előírt minimális zöldfelületi fedettséget érdemes a z ökoháló melletti ill. a régészeti lelőhely által érintett területrészen biztosítani, így a beépíthető telekrészek maximálisan igénybe vehetők.

Hatályos és módosított szerkezeti (fent) ill. szabályozási (lent) tervek


2012. július

Új-LéptékBt


26

VII. Véderdők telepítése a belterülettől északnyugatra, az uralkodó szélirány kedvezőtlen hatásainak csökkentése érdekében A belterülettől északnyugati irányban fekvő 015/68,78; 019/23-24; 019/46 helyrajzi számú telkeket javasolja „Ev” véderdő kategóriába sorolni a terv. A területek kiválasztásánál mindenképpen a szántó művelési ágú telkek átsorolását támogatta a tervező. A rétek, legelők természetvédelmi szempontból (valószínűleg nem járulna hozzá a művelési ág váltáshoz a Kiskunsági Nemzeti Park), a gyümölcsösök pedig gazdasági szempontból nem tűntek jó ötletnek. A felsorolt ingatlanok gyengébb minőségű szántók és északnyugati irányból jó takarást biztosítanak a belterülettestnek.


2012. július

Új-LéptékBt


27

VIII. Különleges övezetek a külterületen

A javasolt különleges területek ábrázolása a módosított szabályozási és szerkezeti terveken


2012. július

Új-LéptékBt


28

A „Kmo” különleges beépítésre nem szánt motocross övezet az üllési határ közelében fekvő jelenleg mezőgazdasági területen valósulna meg. Elsősorban a kétkerekű sportok (bicikli és motor) létesítményei és kiszolgáló épületei számára ad teret. Az „Ü-9” jelű felszámolt olajkutat és a hozzá tartozó 10 méteres biztonsági sávot figyelembe kell venni az övezet beépítésekor. A „Kid” különleges beépítésre szánt idegenforgalmi övezet a belterület közelében, a tervezett véderdők mellett kapna helyet. Egy régi tanyaház felújításával és bővítésével turisztikai jellegű beruházás várható a területen. A „Km” különleges beépítésre szánt mezőgazdasági major övezet egy főként állattartással nagyüzemben foglalkozó vállalkozás számára biztosít helyet. Fejlesztési elképzelései túlmutatnak a mezőgazdasági övezetek beépítési lehetőségein, ezért indokolt az átsorolás.


2012. július

Új-LéptékBt


29

Tervi vélemények és megrendelői-tervezői válaszok 1. Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész Iroda Tájékoztat, hogy a tervdokumentáció nem tartalmazza a szerkezeti terv módosításához szükséges leírást és a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosító rendelet-tervezetet. Válasz: Mindkét dokumentum a tervtárgyalást követően lesz teljes, azonban jelenlegi formájukban – munkaközi állományként – csatolásra kerülnek a tervtárgyalási meghívóhoz. Véleménye szerint az építészeti kialakítás szabályai lazulnak a HÉSZ-ben, mely a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott építészeti minőség javítását nem szolgálja, a település arculatára káros hatással lehet. A HÉSZ 5.§ (5) bekezdése általános érvényű megfogalmazás, mely nem teremt kellő jogalapot az építéshatósági munkához. Javasolja az építészeti kialakítás szabályainak konkrétabb megfogalmazását. Válasz: A módosított HÉSZ számos új szabályt tartalmaz (pl: telekalakítással, közművesítéssel, növénykiültetéssel kapcsolatban), az építési előírások is sok esetben módosultak, de a tervező véleménye szerint ez nem jár az épített környezet minőségromlásával. Kicsit konkrétabb észrevételek esetén a tervtárgyaláson lehetőség nyílik majd tisztázni az észrevételeket. Jelzi, hogy a HÉSZ 5.§ (10) bekezdés szerint az előkert mélysége 5m, ha az Sz-2 terv másként nem jelöli. Az Sz-2 terven erre vonatkozó jelet nem talált, kéri a megfogalmazás átgondolását. Válasz: A mondat második fele kivehető. A HÉSZ 17.§ (3) bekezdése jogszabályellenes, kéri az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel (OTÉK) való összhang biztosítását. Válasz: A bekezdés javításra került a korábban elfogadott felmentési feltételek és a jelenlegi országos jogszabályok alapján. A HÉSZ 17.§ (3) és (4) bekezdései az általános érvényű szabályoknál megengedőbb építési paramétereket rögzítenek. Irattárában nem talált az OTÉK alóli felmentést alátámasztó dokumentumot, ezért tájékoztatást kér, figyelembe véve a megengedőbb követelményeket szabályozó OTÉK 111.§ (2) bekezdését. Válasz: Az Önkormányzatnál megtalálható a Főépítész Iroda és a Polgármester úr közötti korábbi levélváltás anyaga, melyben az akkori területi főépítész az OTÉK alóli felmentési kérelmet bizonyos feltételekkel elfogadta. Az akkor engedélyezett formában továbbra is szerepeltetni kívánja az Önkormányzat a megengedőbb beépítési paramétereket a HÉSZ-ben. A HÉSZ 17.§ (7) bekezdése a mezőgazdasági területek kapcsán az OTÉK-nál megengedőbb szabályokat tartalmaz, melynek megítéléséhez megfelelő vizsgálati anyagot kér. Válasz: A vizsgálati anyagot mellékeljük. Kéri feltüntetni a külterületi tervlapokon az igazgatási terület 200 méteres körzetét is. Válasz: Ábrázolásra kerül a település közigazgatási határa körüli 200 méteres körzet. A régészeti lelőhelyek határvonalát – az OTÉK-ban rögzített jelkulcsra hivatkozva – kéri piros színnel ábrázolni. Válasz: Az övezethatárt és a régészeti lelőhelyek határát is pontvonallal ábrázolja a terv. Az OTÉK mindkettő esetén a piros színt irányozza elő, ami rendkívül zavaró a tervek tanulmányozása során. Két megegyező pontvonal esetén nehéz megállapítani melyik a lelőhely és melyik az övezethatár. A módosításban szereplő lila színt a piros egy halvány árnyalatára cseréli a tervező, így talán még látható lesz a különbség a két vonal között.


2012. július

Új-LéptékBt


30

A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat elkészítését szükségesnek tartja, mert új beépítésre szánt területek kerülnek kijelölésre. Válasz: A tervtárgyalás egyúttal a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességéről szóló vita is lesz egyben, az elhangzott vélemények jegyzőkönyvbe kerülnek és ismertetni fogják őket a képviselő testülettel. Felhívja a figyelmet az Étv. 9.§ (4) bekezdés szerinti egyeztető tárgyalás szükségességére, melyre a meghívóval együtt a tervezői válaszokat is javasolja megküldeni minden érdekelt szervnek. Részére külön az átdolgozott munkarészeket is kéri megküldeni. 2. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A módosítások kapcsán zaj-, rezgésvédelmi, levegővédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból nem emel kifogást, azonban javasolja a rekultiváció alatt álló hulladéklerakó területére építési tilalom elrendelését. Válasz: Teljes körű építési tilalom elrendelése nem indokolt, azonban a „Krh” különleges beépítésre nem szánt rekultivált hulladéklerakó övezeti besorolás biztosítja a rendeltetésszerű használatot. Víz- és talajvédelmi szempontból sem tesz észrevételt, de felhívja a figyelmet, hogy a vízgazdálkodási részben hivatkozott 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet hatálytalan, helyette a 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet él. Válasz: Köszönjük az észrevételt, a szaktervező kijavítja a szükséges részt. Tájékoztat, hogy táj-, és természetvédelmi szempontból figyelembe vették előzetes állásfoglalását. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálatot nem tartja indokoltnak, mert a módosítások nem terjednek ki a település egészére. 3. Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Nem reagált. 4. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A módosítási anyaggal kapcsolatban észrevétele nincs. Kijelenti, hogy a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet II.2. k) pontja alapján, tárgyi ügyben, súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően a terv környezeti vizsgálatának lefolytatása nem indokolt. 5. Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség A tervezett módosítások kapcsán észrevételt nem tesz. Felhívja a figyelmet a közlekedési munkarész készítésekor figyelembe veendő szabványokra és jogszabályokra, valamint megemlíti, hogy a munkarészt csak megfelelő végzettséggel rendelkező szakember készítheti. Javasolja, hogy az országos közúthálózatot érintő fejlesztések kapcsán egyeztessenek a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Csongrád Megyei Igazgatóságával. Válasz: A közlekedési munkarészt megfelelő végzettséggel rendelkező szaktervező végzi, aki szem előtt tartja a vonatkozó jogszabályi előírásokat. A módosítások országos közúthálózatot nem érintenek, ezért a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ nem került bevonásra. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. részt vesz az eljárásban. A véleményezés további szakaszaiban részt kíván venni. 6. Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Tájékoztat, hogy az előzetes véleményében javasoltak beépítésre kerültek a rendezési terv módosításába, így a változtatások ellen kifogást nem emel, ugyanakkor felhívja a figyelmet környezetvédelmi és vízi közmű létesítésekor figyelembe veendő javaslatokra, melyeket a


2012. július

Új-LéptékBt


31

véleményében részletez. Felsorolja a TRT készítésekor szem előtt tartandó szakági jogszabályokat. A Dudás utca folytatásában lévő „Ki” területen tervezett halastó kapcsán megjegyzi, hogy az vízjogi engedély köteles és kialakítása esetén gondoskodni kell a megfelelő vízpótlásról, vízszintszabályozásról. Válasz: A Dudás utca végén fekvő területen mégsem várható halastó/záportó létesítése, a tervezett új helyszínek a „Vízrendezés” munkarész frissített változatában megismerhetők és letölthetők a szerverről. A HÉSZ 14.§ (12) bekezdését – „A csapadék- és belvízelvezető hálózat elemeit fokozatosan ki kell építeni, illetve karban kell tartani.” – nem javasolja kitörölni. Véleménye szerint a kiépítés törlése csak a teljes rendszer megvalósulása után lehetséges, a karbantartás folyamatos feladat. Válasz: A kifogásolt passzus nem tartalmaz konkrét feladatokat, nem jelent támpontot az építéshatósági munkában, ezért került törlésre. Felhívja a figyelmet, hogy a HÉSZ 19.§ (3) bekezdésében hivatkozott kormányrendelet hatályát vesztette, kéri az új szerinti rendelkezéseket figyelembe venni. Válasz: Köszönjük az észrevételt, a hatályát vesztett hivatkozás törlésre került. Javasolja, hogy az 1998, 2006 és 2010-es évek belvízelöntési tapasztalatait vegyék figyelembe a településrendezési tervben. Köszönjük az észrevételt, a tapasztalatokat igyekeztünk szem előtt tartani a módosítás során. A véleményezés további szakaszaiban részt kíván venni. 7. Szolnoki Bányakapitányság Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás alapján megállapította, hogy a település közigazgatási területén az Üllés-I. védnevű szénhidrogén bányatelek található, melynek közli EOV-ban a sarokpont koordinátáit. Javasolja feltüntetését a tervben, valamint a bányatelken belüli bányászati létesítményeket és biztonsági övezetüket különleges bányászati területként (Kb) kezelni. Válasz: Az Üllés-I. védnevű bányatelek határvonala pontosításra került a megadott koordináták alapján. Nem minden gázkút van önálló helyrajzi számú telken, így nehézkes az övezeti átsorolásuk, azonban minden kút ábrázolásra került a szabályozási tervlapon 50 ill. 10 méteres biztonsági övezettel, a MOL Nyrt. digitális adatszolgáltatása alapján. Pontos feltüntetésük garantálja, hogy az építéshatósági munka során nem tévesztik őket szem elöl. Jelzi, hogy szénhidrogén szállítóvezeték a község területét érinti és a mindenkori jogszabályok betartása mellett biztosítani kell a szolgalmi jogban előírtakat is. Válasz: A szénhidrogén szállítóvezetékek ábrázolásra kerültek a tervlapokon, biztonsági övezetükkel együtt. Védendő földtani értékek nem ismertek, földtani veszélyforrás nem szerepel a nyilvántartásban. Felhívja a figyelmet, hogy a rendezési terv bányászati és földtani szakhatósági szempontú elbírálásához a tervnek ismertetnie kell a tervezési terület topográfiai, általános földtani, geotermikus, vízföldtani, szennyeződésérzékenységi, mérnökgeológiai, stb.. viszonyait. Hangsúlyozottan kerülnek elbírálásra az előző szempontok a terület felhasználás módosulásának megítélésénél, különös tekintettel hulladéklerakó, szennyvíztisztító és iparterület létesítésénél ill. megszüntetésénél. Válasz: A felsorolt vizsgálatokat részletesebb tervek készítésénél van mód elkészíteni. Megállapította, hogy a tervezett módosítások bányászati és földtani érdekeket nem sértenek.


2012. július

Új-LéptékBt


32

A 2/2005 (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat tematikájához kiegészítést nem kíván tenni, a tervet a hatáskörét érintően fogja véleményezni. 8. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda Véleménye szerint a 490/4424/001/2011. számon kiadott véleményüket nem vették figyelembe, ezáltal a terv nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak. A régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. általános védelem alá helyezi. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényre hivatkozva kijelenti, hogy a védett területeket ábrázolni kell a településrendezési tervlapokon és bele kell foglalni a HÉSZ-be. A megküldött tervanyag nem tartalmazza az új és módosított lelőhelyeket. Válasz: A rendezési terv késztése a teljes felülvizsgálatot követően módosításként folytatódott. A módosítási helyszíneket bejárta a régész szaktervező, pontosította az érintett területeken a meglévő lelőhelyeket, feltüntette az újakat és a régészeti örökségvédelmi hatástanulmányt kiegészítette a vizsgálatai alapján. A módosítási eljárás során nem a település teljes területe számít tervezési területnek, csak a módosítással érintett részek, így a régészeti lelőhelyek vonatkozásában is a tervezési területre készülhet a hatástanulmány frissítése. Ez is egy – természetesen az önkormányzat érdekeit is szolgáló – „fakultatív” munka, az örökségvédelmi törvény nem kötelezi a települést 10 éven belül új hatástanulmány készítésére vagy módosítására. Tájékoztat, hogy az 1,3,4,6,7. sz. ügyek régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintenek, az esetleges további tervezés során be kell vonni a Hivatalt szakhatóságként. A tervezői választ csak részben tudja elfogadni, ugyanis emlékei szerint a teljes felülvizsgálat során örökségvédelmi hatástanulmány készítésére kapott ígéretet, ellenben csak a módosítási ügyekre vonatkozóan készült el az elemzés, melyből az V. és VII. ügyre vonatkozóan hiányzik. A tanulmányban szereplő örökségvédelmi elemzéssel egyetért. Válasz: Az érintett területekre elkészült az örökségvédelmi hatástanulmány frissítése. Az V. és VII. sorszámú ügyek nem érintenek régészeti lelőhelyet. Felhívja a figyelmet, hogy a szabályozási tervlapokon nem lehet visszaazonosítani, hogy a lelőhelyek elhelyezkedése és kiterjedése megegyezik-e a nyilvántartásukkal. Sérelmezi, hogy egy nemrég elkészült projektet régészeti szakmunka nélkül végeztek el, nem keresték meg az Irodát, ezért is tartja fontosnak a lelőhelyek pontos ábrázolását. Válasz: A KÖH központtól megkérte a település a teljes közigazgatási területen lévő régészeti lelőhelyek listáját a szükséges adatokkal és térinformatikai formátumban a lelőhelyeket. A HÉSZ ill. a szabályozási tervek tartalmazzák az új információkat. A HÉSZ 4. számú mellékletében szereplő Bordány 1. és 2. sz. lelőhely koordinátái javításra szorulnak, mert az Iroda nyilvántartásában rosszul szerepelt, így a régész szaktervező is rosszul vette át. Közli a helyes koordinátákat és felhívja a figyelmet a lelőhelyekhez kapcsolódó helyrajzi számos lista elkészítésének szükségességére. Válasz: Az említett koordináták javításra kerültek, a helyrajzi számos listát tartalmazza a 4. melléklet. Véleménye szerint a HÉSZ 21.§ (1) bekezdésében szereplő mondat értelmetlen, az (5) bekezdést viszont javasolja érvényben hagyni. Válasz: Az (1) bekezdés létjogosultságának megvitatására sor kerülhet a tervtárgyaláson. Az egyes eljárásokról külön jogszabály rendelkezik, a HÉSZ nem tartalmazhat ezzel kapcsolatos rendelkezést, ezért muszáj volt kivenni az említett passzust.


2012. július

Új-LéptékBt


33

A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek. 9. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Tájékoztat, hogy elektronikus úton megküldte az Országos Ökológiai Hálózat elemeit és az abban nem szereplő természeti területeket digitális formátumban a tervezőnek. A részben belterületet érintő, Ökohálón kívül eső természeti területek nem kerültek feltüntetésre a tervlapokon, melynek pótlását kéri. Ábrázolásuk fontos lenne, hiszen az önkormányzat által tervezett – a település keleti és nyugati felén kijelölt – különleges területek Natura 2000 jelölő élőhelynek minősülő mocsárréteket és kiszáradó kékperjés lápréteket is érintenek. Idézi a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt, mely szerint a védett növényfajok elpusztítása, károsítása tilos, ezért a két terület különleges övezetbe sorolását nem támogatja. Válasz: Az Ökohálón kívüli természeti területek az Igazgatóság adatai alapján feltüntetésre kerültek a tervlapokon. Időközben a déli terület felhasználásának módja az Igazgatóság bevonásával tisztázódott, mindkét fél számára kielégítő megoldás született. Hasonló módon szükséges lenne - különös tekintettel a belterületi fekvésre – az északnyugati terület felhasználhatóságának tisztázása, a későbbi esetleges érdeksérelmek elkerülése végett. 10. Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatal Kijelenti, hogy hatáskörébe a termőföld mennyiségi védelme, a termőföld „választás” szerinti művelési ágának megfelelő hasznosítási kötelezettség ellenőrzése, a más célú hasznosítását (termelésből való kivonás, belterületbe vonás) érintő kérdések tartoznak. A mellékelt dokumentáció III. és V. számú ügye kapcsán nincs hatásköre a véleményezési eljárásban. A IV. számú ügy belterületi vonatkozású részein nincs hatásköre, a focipálya közelében lévő termőföldek pedig átlagosak vagy átlag alattiak, melyek övezeti átsorolását támogatja. A település északnyugati részén fekvő „KE-B” övezetben fekvő ingatlanok „Gip” övezetbe sorolását támogatja, tekintettel az átlagos vagy átlagosnál gyengébb minőségű szántók érintettségére. Hasonló indokok alapján a déli lakóterületek, a belterülettől keletre eső gazdasági terület ill. a belterülettől nyugatra kijelölt véderdők kijelölése ellen sem gördít akadályt. Kéri Tisztelt Polgármester Urat, hogy a településrendezési terv további tervezésekor is vegyék figyelembe a termőföldek mennyiségi és minőségi védelmét biztosító jogszabályt, melyet a levelében pontosan idéz. Művelési áganként közli a település termőföldjeinek átlagos aranykorona értékét és felhívja a figyelmet, hogy a rendezési tervet csak az állami ingatlan nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával lehet elkészíteni. Fel kell tüntetni a tervlapokon, hogy „Készült az állami alapadatok felhasználásával.” Válasz: A termőföld védelméről szóló törvényt figyelembe vette a tervező a tervkészítés során. A rendezési terv jogtiszta digitális alaptérképre készül. Felhívja a figyelmet, hogy az esetleges külterületi termőföld más célú hasznosításának engedélyezésekor a Mórahalmi Körzeti Földhivatal az illetékes szerv. 11. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Az előzetes állásfoglalását továbbra is fenntartja. 12. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Nem reagált. 13. Szegedi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály


2012. július

Új-LéptékBt


34

Nem reagált. 14. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Megállapította, hogy az egyeztetési dokumentáció hírközlési munkarészt tartalmaz, az anyaggal kapcsolatban észrevételt nem tesz. 15. Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala Nem reagált. 16. Zsombó Község Önkormányzata Nem reagált. 17. Zákányszék Község Önkormányzata Nem reagált. 18. Üllés Község Önkormányzata Nem reagált. 19. Domaszék Község Önkormányzata A tervezett módosításokkal kapcsolatban kifogást nem emel, a véleményezés további szakaszaiban nem kíván részt venni. 20. Forráskút Község Önkormányzata Nem reagált. 21. Szeged MJV PH Fejlesztési Iroda Főépítész Észrevételt nem tesz, a véleményezési eljárás további szakaszában részt kíván venni. 22. EDF Démász Hálózati Elosztó Kft Nem reagált. 23. FGSZ Zrt. Kecskeméti Földgázszállító Üzem Nem reagált. 24. MOL Nyrt Bányamérés Nem reagált. 25. INVITEL Zrt. Déli Régió Nyilvántartási és Hálózat-üzemeltetési Osztály Nem reagált. 26. T-COM Nyrt Nem reagált. 27. Szélmalom Kábeltv Zrt Nem reagált. 28. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Csongrád Megyei Igazgatósága Véleménye szerint az „Alátámasztó munkarészek” II. Megyei tervi megfeleltetésében a térségi jelentőségű út és az országos kerékpárút törzshálózat nyomvonalának meghatározása a leírtak szerint félreérthető. Javaslata szerint vagy az érintett helységek nevei által legyen lehatárolva vagy azt kell leírni, hogy milyen utak mellett megy a kerékpárút ill. térségi jelentőségű utak esetén milyen számozású állami utakból áll össze. Válasz: A kerékpárút ill. térségi jelentőségű utak nevei az év elején jóváhagyott Megyei terv (CsMTrT) alapján kerültek a leírásba és az érintett települések neveit tartalmazzák. Az országos kerékpárút kapcsán tájékoztató jelleggel jelenik meg a két mellékút jele, melyen áthalad. A Helyi Építési Szabályzat 14.§ (4) bekezdésében említett állami utak helyes megnevezése 5408 és 5432 jelű. Általánosságban a főutak száma után a „számú”, a 4 és 5 számjegyű mellékutak esetén a „jelű” megnevezés a szabályos. Válasz: Köszönjük az észrevételt, javításra került a jelzett szövegrész.


2012. július

Új-LéptékBt


35

A fentiek figyelembe vételével a dokumentációt elfogadásra javasolja. 29. I. fokú építési hatóság, Mórahalom PH Az I. fokú építési hatóság az alábbi javaslatokat fogalmazta meg a módosítási ügyek kiegészítéseként: 1. Belterületi lakótelkek településközponti vegyes övezetbe sorolása

Belterületen, a Zákányszéki és Dudás utca kereszteződésénél, jelenleg „Lf” falusi lakóövezetben a környező rendezett beépítéstől és használati módtól eltérő tömbrészlet rajzolódik (hrsz.: 281/1, 281/2, 274/2,3, 273/2, 274/1, 273/1). A légifotón is jól látható módon elszórtan étterem, vegyesbolt és kisebb raktárépületek találhatók a területen. A magán- és önkormányzati tulajdonú ingatlanokból álló kis területi egységet az építéshatóság javaslatára „Vt” településközponti vegyes övezetbe sorolja a terv. A meglévő épületek beépítési előírásai megfelelnek az „Lf” övezeti paramétereknek, azonban a tervezett funkciókat szem előtt tartva indokoltnak tűnik az átsorolás. Piacot, butikokat, nem zavaró hatású raktározási, logisztikai jellegű épületeket és egyéb településközponti, közösségi funkciókat ellátó létesítményeket terveznek különböző forrásokból megvalósítani, lehetőség szerint a civil szektorral együttműködve.


2012. július

Új-LéptékBt


36

Hatályos és módosított szerkezeti tervek

Hatályos és módosított szabályozási tervek

Indoklás: A Településfejlesztési Koncepció 1.4 pontja – kiemelt célként – megfogalmazza, hogy a település népesség megtartó erejét erősíteni kell új munkahelyek létrehozásával és az ehhez szükséges infrastruktúra kialakításával.

2. Benzinkút területének bővítése A belterület keleti szélén üzemelő benzinkúttól délre új gazdasági területek bevonását javasolja az építéshatóság, a fejlesztési szándékot az önkormányzat a 247/6 és 247/17-es helyrajzi számú telkek „Gksz*” gazdasági-kereskedelmi övezeti átsorolásával támogatja. A kijelölt gazdasági terület déli részén, a csatorna mentén 10 méteres telken belüli védősáv kialakítását irányozza elő a terv. A Gksz* övezet beépítési paraméterei bizonyos mértékben eltérnek a külterületi „Gksz” területekétől, a belterületi fekvésre való tekintettel.


2012. július

Új-LéptékBt


37

A szomszédos mezőgazdasági és zöldterület besorolás alatt lévő 247/113-as helyrajzi számú ingatlan egészét „Zp” közpark övezetbe javasolja sorolni a terv (a hatályos szabályozási terven nincs jelölve övezethatár).



Indoklás: Gazdasági területek kijelölésére a jóváhagyott Településfejlesztési Koncepció 1. fejezet 1.1. pontja ad felhatalmazást, mely szerint a jelenleg egysíkú helyi gazdaság fejlesztése érdekében termelő, feldolgozóipari és logisztikai célra ki lehet jelölni gazdasági területeket.


2012. július

Új-LéptékBt


38

3. A település gyűjtőúthálózatának bővítése

Belterület szerkezeti terv - tervezett

Belterületen a Teréz-Juhász Gy-Széchenyi-Felszabadulás-Erkel utcák által leírt kör (piros vastag vonallal) gyűjtőúttá fejlesztését javasolja az építéshatóság, tekintettel arra, hogy az említett utcák már meglévő ill. tervezett településrészek fő forgalmát bonyolítják. Fejlesztésük települési érdek. Részletes leírás, az út mintakeresztszelvények és a csomóponti terv a meghívóban ismertetett webhelyről letölthető („közlekedés” c. mappában) Indoklás: A Településfejlesztési Koncepció 8. fejezetében célként rögzítésre került a település gyűjtőút hálózatának kialakítása. 4. A temető és a kegyeleti park közötti terület mezőgazdasági övezetbe sorolása A temető és a kegyeleti park közötti ingatlanok (hrsz: 35; 37/1,2,3) a hatályos tervben „Eg” gazdasági erdőövezeti kategóriában szerepelnek. A belterületen történő erdősítés gazdasági célra, ilyen kis területen nem reális, az önkormányzat ellenben fóliagazdálkodást tervez kialakítani a jelenleg parlagon heverő ingatlanokon, a település élelmiszer-önellátásának erősítése és a közfoglalkoztatottak számának növelése érdekében. Fóliákon kívül építmény elhelyezése nem került szóba, azonban a terület tervezett funkciója megalapozza az átsorolást.


2012. július

Új-LéptékBt


39



Indoklás: A Településfejlesztési Koncepció 1. fejezet 1.3. pontjában – kiemelt célként – szerepel a mezőgazdaság, mint vivőágazat szerepének erősítése. 5. Rekultivált hulladéklerakó rendeltetésének megfelelő övezetbe sorolása A 0106/62-es helyrajzi számú telken lévő hulladéklerakót rekultiválták, ezért az ingatlan teljes területe különleges beépítésre nem szánt rekultivált hulladéklerakó (Krh) övezetbe kerül. A területen csak a hulladékkezeléssel kapcsolatos építmény helyezhető el, a mindenkori országos jogszabályoknak megfelelően. Később, a hulladék tömörülése után célszerű lehet naperőművek telepítése is.


2012. július

Új-LéptékBt


40



6. Az „Alátámasztó munkarészek” „Módosítási ügyek leírása” c. fejezet VIII. pontja az alábbi üggyel egészül ki: A külterületi 0185/50,61 és 0167/88 helyrajzi számú ingatlanokon sportlétesítményt és egyéb, a szabadidő tartalmas eltöltését segítő építményeket tervez egy helyi vállalkozó. A módosítási eljárásban már alkalmazott, a tervezett funkciókat befogadó „Kid” különleges idegenforgalmi övezettől csak az építménymagasság értékében eltérő, „Kid*” különleges idegenforgalmi övezetbe sorolja a terv a jelenleg erdő és mezőgazdasági besorolás alá eső területeket.


2012. július

Új-LéptékBt


41



7. „IV. A Petőfi utca menti sportpálya és környéke területének rendezése” c. módosítási ügy kiegészítése



2012. július

Új-LéptékBt


42


A tervi véleményezési szakaszban kiküldött módosítási ügy kiegészül a 015/71-es helyrajzi számú telek „Kid” különleges idegenforgalmi övezetbe sorolásával, a vízrendezési munkarészben részletezett indokok alapján.

Tervtárgyalási jegyzőkönyv Tárgy: Bordány Község Településrendezési Terv módosítás egyeztető tárgyalás Helyszín: Bordány, Faluház Jelenlévők: Mellékelt jelenléti ív szerint. Várkonyi Gábor ismerteti a tervtárgyalási meghívóra beérkezett véleményeket: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: A tárgyaláson nem tud részt venni, észrevételt nem tesz. Kéri a jegyzőkönyv 1 példányát részére megküldeni. Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala: A tárgyaláson egyéb elfoglaltság miatt nem kíván részt venni, az augusztus 02-án kelt, 10096-2/2012. iktatási számú levelében foglaltakat fenntartja. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Atikötevife): A 2012. július 27-én kelt, 14022-3-1/2012. ügyiratszámú levelében foglaltakat fenntartja. Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv: Kijelenti, hogy a módosított tervanyagban szereplő különleges idegenforgalmi övezetben záportó, halastó és egyéb jóléti funkcióra alkalmas tó létesítése esetén a kialakuló vízfelületeket csak olyan célra lehet hasznosítani, amely az emberi egészséget közvetlenül ill. közvetve nem veszélyezteti. A 2011. október 18-án 4962-2/2011. iktatási számú véleményét fenntartja. Kijelenti továbbá, hogy a tervanyagban foglaltak közegészségügyi érdekeket nem sértenek, negatív irányú közegészségügyi hatás nem várható, ezért környezeti vizsgálat elvégzését nem tartja indokoltnak.


2012. július

Új-LéptékBt


43

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság: A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat véleménye szerint nem szükséges. Tájékoztat, hogy a tervdokumentáció csak részben tartalmazza a tervezési területek topográfiai, általános földtani, mérnökgeológiai, geotermikus, vízföldtani, szennyeződésérzékenységi adataival igazolt, előfordulható földtani veszélyforrásokat. Véleménye szerint az övezeti határok miatt megváltozott vezetékjoggal vagy bányaszolgalmi joggal kapcsolatos kötelezettségek teljesíthetőségét nem egyértelműen biztosítja a HÉSZ.ill. a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatosan kollízió merülhet fel. Tájékoztat, hogy a bányászati létesítmények adatbázisa elérhető a www.mbfh.hu honlapon, a település földtani adatairól a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárban találhatók adatok és felhívja a figyelmet az övezethatár (és különösen a közterülethatár) változások során fellépő megváltozott jogokra és közli a vonatkozó jogszabályokat. A véleményezés további szakaszaiban nem kíván részt venni, de a jóváhagyott tervdokumentációról CD lemezt kér. Válasz: A Bányakapitányság javaslatára a következő bekezdéssel egészül ki a HÉSZ 5.§-a: „Közterület magánterületté ill. magánterület közterületté nyilvánításakor szénhidrogénipari létesítménnyel való érintettség esetén tájékoztatni kell az elosztói/szállítói engedélyest a változásról.” Magyar Közút Nonprofit Zrt Csongrád Megyei Igazgatósága: A tárgyaláson nem tud részt venni, azonban kéri, hogy a közlekedési munkarészben 2011-es forgalmi adatok szerepeljenek a 2010-esek helyett. A Kossuth L-Teréz utcánál tervezett csomópont kialakításához elviekben hozzájárul, amennyiben az útügyi műszaki előírásban meghatározott geometria kialakításához szükséges hely rendelkezésre áll. Válasz: A szaktervező javítja a forgalmi adatokat, amint rendelkezésre áll a 2011-es adatállomány. A csomópont kialakításánál figyelembe vette a vonatkozó előírásokat. Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság: A tárgyaláson nem tud részt venni, azonban a HÉSZ 14.§ (12) pontjában szereplő „A csapadék- és belvízelvezető hálózat elemeit fokozatosan ki kell építeni, illetve karban kell tartani.” mondatot kéri nem kitörölni. Tájékoztat, hogy a Dudás utca folytatásában tervezett halastó vízjogi engedélyköteles. A HÉSZ 19.§ (3) bekezdését kéri javítani a 2/2006. (I.31.) Korm. r. 2.§ (3) bekezdés alapján, mely szerint a (fő)csatornák, tározók mentén 6-6 m szélességű parti sáv hagyandó szabadon. Válasz: A HÉSZ 14.§ (12) pontja egy általános érvényű megfogalmazás, nem jelent kézzelfogható segítséget az építéshatóság munkájában. A HÉSZ 19.§ (3) bekezdése törlésre kerül, mert az említett kormányrendelet részletesen szabályozza a parti sávra vonatkozó előírásokat. Várkonyi Gábor ismerteti az I. fokú építéshatóság és az Atikötevife módosítási javaslatait, melyeket a módosítási eljárás Étv. 9§ (3) bekezdés szerinti szakaszában kiküldött véleményezési dokumentáció megismerését követően tettek. Tanács Gábor megerősíti az önkormányzat számára különösen fontos átsorolások szükségességét. Sándor Gabriella tájékoztat, hogy a teljes felülvizsgálat módosításként folytatódott, ezért a tervtárgyalási meghívó mellékleteként szereplő övezeti átsorolásokat előzetes megkeresésként 15 munkanapra újból ki kell küldeni. Várkonyi Gábor: Az Étv. 9§ (3) bekezdése szerint kiküldött véleményezési anyag kapcsán beérkezett válaszokban felmerült változásokat jelen dokumentáció részeként ismételten megküldi az Önkormányzat, a véleményező szervek 15 munkanapon belül megtehetik észrevételeiket. Sándor Gabriella: A tervanyag áttanulmányozását követően tett néhány észrevételt a szabályozási tervvel és a HÉSZ-szel kapcsolatban. Javasolta a HÉSZ 5.§ (3) b), az 5.§ (4), az 5.§ (10) bekezdések újragondolását és a 7.§ (2) bekezdésében a beépíthetőség 40%-on tartását.


2012. július

Új-LéptékBt


44

Véleménye szerint célszerű lenne a belterület délkeleti részén kijelölt „Ki” különleges idegenforgalmi övezet nyugati határán lévő 3 db lakótelek hátsókertjeit eltakaró fásítást előírni. Az I. fokú építéshatósággal történt újabb egyeztetés eredményeképp a HÉSZ 5.§ (3) bekezdésében tervezett szövegrész törlésre kerül: „(3) Új beépítésre szánt területen akkor engedélyezhető az építési övezeti szabályok szerinti építés, ha az OTÉK 33. § szerinti beépítési feltételeken túlmenően: (a) az építési telek, illetve telekcsoport (1) bekezdés szerinti kialakítása és művelésből való kivonása a kezdeményező költségére megvalósult, a belterületbe vonás azonban nem szükséges, (b) az új építési telket illetve telekcsoportot a községi közlekedési hálózathoz kapcsoló feltáró út (utak) a szabályozás szerinti szélességben rendelkezésre állnak és az átlagos időjárási viszonyok között gépjárművel járhatók.”, helyette (3) bekezdésként a hatályos rendelet (3) bekezdése szerepel, mely az eddigi HÉSZ tervezetben (4) bekezdéssé lett módosítva. A tervezetben eddig 5.§ (4) bekezdésként (a továbbiakban 5.§ (3) bekezdésként) szereplő passzus a tervtárgyalás előtti módosítási javaslatnak megfelelő formában marad, az 5.§ (10) bekezdése a következőképpen módosul: „Az előkert mélysége 5 m, azonban a beépített tömbökben úgy kell meghatározni a telken, hogy az építendő épületet az utcaszerkezetre jellemző, azonos előkerttel rendelkező épületek által meghatározott vonalon kell elhelyezni. Amennyiben a szomszédos épületek előkertjei nem azonos mélységűek akkor a nagyobb előkerttel megegyezően kell új épületet elhelyezni. A hátsókert minimális mérete 30 méter vagy kisebb telekmélység esetén 3 m, 30 méternél mélyebb telkeken 6 m.” A 7.§ (2) bekezdésben a hatóság indokoltnak tartja az 50%-os beépíthetőséget érvényesíteni. A „Ki” övezet melletti fásítás „telken belüli védősávként” átvezetésre került a szabályozási terven. Tanács Gábor javaslatára – tekintettel az önkormányzat vízvezeték kiváltási tervére – a 47/3 helyrajzi számú telek nyugati oldalán kerül kijelölésre a jelenleg keleti oldalán lévő, 6 méter szabályozási szélességű gyalogos- és kerékpáros közlekedést szolgáló közterület. Véleménye szerint a HÉSZ 17.§ (3) c) pontja csak a lakóépületekre vonatkozzon. Javasolja a HÉSZ 17.§ (8) bekezdésében a tervezett szöveg törlését. Válasz: Egyetértenek a jelenlévők. Dr. Fodor Ákos kérésére a következő ingatlanokkal bővül a HÉSZ 5.§ (15) bekezdésében részletezett, az elővásárlási jogot taglaló lista: 46; 47/3; 0106/52,64,69-71, melyek az Sz-1 és Sz-2 szabályozási terveken is feltüntetésre kerülnek. Sándor Gabriella kijelenti, hogy álláspontja szerint nem szükséges elvégezni a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálatot. A Környezeti vizsgálat elkészítésének mellőzéséről egyhangúan döntöttek a jelenlévők, mely álláspont megegyezik az Önkormányzat szándékával.

A tervtárgyaláson egyhangúlag támogatott javaslatok 1. A belterület északkeleti részén lévő közterületsáv áthelyezése A temető közelében, az Erkel Ferenc utca végén leszabályozott telekosztás csatorna felőli oldalán kerül kijelölésre egy új gyalogos-kerékpáros közterületsáv, 6 m szabályozási szélességgel. A47/4 helyrajzi számú közterület beolvad a lakótömbbe, magánterületként.


2012. július

Új-LéptékBt


45

Az előző véleményezési anyagban szereplő és a módosított szabályozási terv részlet

2. Hátsókertekben zöldterület kijelölése településkép védelmi okból

Az előző véleményezési anyagban szereplő és a módosított szabályozási terv részlet

A 247/12,15,16 helyrajzi számú ingatlanok telekvégein 10 méteres telken belüli védősávot ír elő a szabályozás, településképvédelmi célból. 3. Az „építménymagasság” fogalmának meghatározása Az építménymagasság fogalma az országos tervi változásokkal idővel kiüresedik, ezért a HÉSZ – a korábbi OTÉK megfogalmazással megegyezően - saját fogalomként szerepelteti a továbbiakban, így az építménymagasságra vonatkozó előírások az országos jogszabályok változása után is alkalmazhatók lesznek.


2012. július

Új-LéptékBt


46

A tervezett megfogalmazást a HÉSZ 2.§ (2) bekezdése tartalmazza : „Jelen rendeletben alkalmazandó építménymagasság értékének meghatározása: Építménymagasság („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.” 4. Egyéb módosítások: - A Bordány-Zákányszék kerékpárútra részletes terv készült, melynek alapján a szabályozási terv jelöli a kisajátítandó részeket. - A Teréz utca- Kossuth Lajos utca kereszteződésénél, a közlekedési alátámasztó munkarész alapján a 887 és 889/1 helyrajzi számú telkeken szabályozási vonallal lehatárolásra kerültek a tervezett új közterületek.


2012. július

Új-LéptékBt



2012. július

47

Új-LéptékBt


48

Az Étv. 9.§ (4) bek. szerinti tervtárgyalás jegyzőkönyvének kiküldését követően beérkezett vélemények és megrendelői-tervezői válaszok A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala a jegyzőkönyv kapcsán észrevételt nem tesz, korábbi véleményüket fenntartják. Az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság kéri a HÉSZ 14. § (12) bekezdését hatályban hagyni, mely szerint „A csapadék- és belvízelvezető hálózat elemeit fokozatosan ki kell építeni, illetve karban kell tartani.” Véleménye szerint a kiépítés törlése csak a teljes rendszer megvalósulása után lehetséges, a karbantartás folyamatos feladat. Válasz: A törlés nem a csapadék- és belvízelvezető rendszer kiépítése ellen szól, azt a lehetőségei szerint folyamatosan fejleszti az önkormányzat, azonban az említett passzusnak nincs jogi következménye, nem jelent segítséget a hatósági munkában, mert konkrét feladatot/teendőt nem fogalmaz meg. A Csongrád Megyei Kormányhivatal (Örökségvédelem) elfogadja a tervezői válaszokat, de kéri az 1. és a 2. számű lelőhelyek helyrajzi számainak és térképi ábrázolásuknak a javítását. A környezeti vizsgálat elvégzését nem tartja indokoltnak. Válasz: Köszönjük az észrevételt, a helyrajzi számokat javította a tervező a rendelet mellékletében. Az ábrázolás a megküldött állománnyal megegyezett. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv jelezte, hogy a módosítási anyag közegészségügyi érdeket nem sért. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész a jegyzőkönyvben foglaltak ellen kifogást nem emel. Kéri az Sz04/165-1/2011 iktatási számú levelét figyelembe venni az Étv 9§ (3) bekezdés szerint kiadott anyagban nem szereplő, külön ismertetett tételekre vonatkozóan. Megjegyzi, hogy a 314/2012.(XI.08.) Korm. rendelet szerint a rendelet hatályba lépésekor egyeztetés alatt álló településrendezési eszközök elfogadásáról 2013. december 31-ig gondoskodni kell. Válasz: Köszönjük a tájékoztatást, az észrevételeket figyelembe vette a tervező az eljárás során. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság véleménye szerint a HÉSZ 10.§ (3) ill. 18. § (1) bekezdésekben előírt szabályok a két területen jelen lévő védett növényfajok fennmaradását. Ezeken a területeken épületek elhelyezése és kotrással létrehozott jóléti halastavak létrehozása véleménye szerint egyértelműen az élőhelyek pusztulásával járna. Kéri a szövegezést korrigálni és lehetőség szerint az Igazgatósággal egyeztetni a szövegezést illetően. Válasz: A módosítási eljárás ezen szakaszában új elemek beemelésére nincs lehetőség, kismértékű átfogalmazásra igen. Az említett „Kid” és „Ki” jelű különleges területek beépítési lehetőségei között szerepel jóléti tó/halastó létesítésének lehetősége. Ez nem jelenti automatikusan a védett növények pusztulását, csupán lehetőséget teremt, ha a tó helye mégis valamelyik különleges övezetben kerülne kijelölésre (bármilyen formában), az illetékes hatóságnak jogalapot biztosítsunk a tó engedélyezéséhez. A HÉSZ 18.§ (1) bekezdésből a „kotort medrű” kifejezés törlésre került. Az Önkormányzat továbbra is az Igazgatóság szakembereivel egyeztetve kívánja a létesítendő tó helyszínét kiválasztani.


2012. július

Új-LéptékBt


49

IV. Területhasználat változása, Étv. 8.§ szerinti kimutatás Ügysorszám

Terület(ha)

I.

II.

III.

IV.

V. VI. VII. VIII.

Megyei tervi megfeleltetés Építéshatóság javaslatai: 1. 2.

3.


14,3 0,2 4,9 0,1 1,0 1,0 2,8 6,0 0,9 0,6 0,1 1,3 1,1 0,8 1,7 2,2 0,03 1,1 2,8 3,5 0,6 2,7 0,6 0,8 1,6 0,7 4,8 1,1 3,2 0,7 2,9 2,6 82,4

1,0 0,5 0,2 0,7 0,2

2012. július

Hatályos ter.felh.

Új ter.felh.

Lf-B Z-B Ke-B Má-B E-B KÖu-B KÖu-B Ke-B Z-B KÖu-B Má-B Lf-B Z-B KÖu-B Lf-B KÖu-B Má-B Z-B Z-B Má-B Má-B Má-B E-B KS-B E-B E-B Má-B KH-B Má-B Má-B Má-B Má-B Má-B

Má Lf Gip Gip Má Gip Má Má Má Zp Zp Zp Vt Vt KÖu Lf Lf Lf Ki Ki Kid Kid Kid Kid Zp Lf Gksz Gksz Ev Kid Kmo Km Eg

Lf-B Má-B Z-B Má-B Lf-B

Vt Gksz Gksz Zp KÖu

Új-LéptékBt


4. 5. 6. 7.

0,005 1,7 4,1 2,2 1,3 0,7

50

Vt-B E-B Má-B E-B Má-B Má-B

KÖu Má Krh Kid* Kid* Kid

AzÉtv. 8. § (2) bek. c) pontja előírja: „c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület,”.Ennek teljesülését azokban a Településszerkezet módosítási ügyekben kell vizsgálni, ahol új beépítésre szánt terület keletkezik: II. A déli tervezett lakóterület-szabályozás kapcsán jelentős mérető lakóövezetek kerültek mezőgazdasági terület felhasználás alá. A zákányszéki út mellett fekvő, hatályos tervben zöldterületként kijelölt tömböt lakóövezetbe sorolja a módosítás, míg a Rákóczi utca végénél fekvő, régészeti lelőhely által szinte teljesen lefedett tervezett lakótömb közpark besorolást kapott. A két tömb rendeltetésének „megcserélése” a település zöldfelületének növelését eredményezi. A Rákóczi utcától délre fekvő háromszög alakú zöldterület településközpont vegyes övezetbe sorolása a tervezett déli lakóterületet szolgálná, a központi részen kijelölt hasonló övezetek – néhány foghíjtelken kívül – nem tudnak új funkciót befogadni. A „Vt-2” övezeti besorolás a központi részektől eltérő, nagyobb léptékű beruházás számára biztosítana helyet. III., IV, VIII. „Kid” jelű különleges idegenforgalmi övezet nem szerepelt a hatályos tervben. V. Az „Lf” falusias lakóövezet kijelölése az érintett lakótömbök racionálisabb kihasználását szolgálja. A terület kiépített közműhálózattal rendelkezik, a hatályos terven szereplő „E-B” erdőövezet nem erdősült be. VI.A „Gksz” övezet működő vállalkozásokkal betelt, bővítése a település számára stratégiai jelentőségű, a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célokkal egy irányba mutat. VIII. „Km” különleges major övezet nem szerepelt a hatályos tervben. 1. A „Vt” övezet kijelölését a meglévő területhasználat és a tervezett funkciók együttesen indokolták. A település belterületén kijelölt „Vt” településközpont vegyes övezetek már beépítettek. 2. A benzinkút mögötti terület „Gksz*” övezetbe került, mely eddig nem szerepelt a rendezési tervben.


2012. július

Új-LéptékBt


51

V. Biológiai aktivitásérték változása Területhasználat

Értékmutató

Változás (ha)

Változás (pontszám)

2,4

-14,27

-34,25

+2,9

+1,45

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 1.

Lakóterület

2.

Nagyvárosias lakóterület

0,6

3.

Kisvárosias lakóterület

1,2

4.

Kertvárosias lakóterület

3

5.

Falusias lakóterület

6.

Vegyes terület

7.

Településközpont vegyes terület 10% zöldfelülettel

0,5

8.

Központi vegyes terület

0,5

9.

Gazdasági terület

10.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

0,4

+6,8

+2,72

11.

Ipari terület

0,4

+6,0

+2,4

12.

Üdülőterület

13.

Üdülőházas terület

14.

Hétvégi házas terület

15.

Különleges terület

16.

Nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek

1,5

17.

Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei

1,5

18.

Oktatási központok területei

3

19.

Egészségügyi területek

3

-10,9

-32,7

20.

Nagy kiterjedésű sportolási célú területek

3

+8,8

+26,4

21.

A kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek

22.

Állat- és növénykertek területei

23.

Nyersanyag-kitermelés, nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló területek

0,1

24.

Honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei

1,5

25.

Hulladékkezelők, -lerakók területei

0,1

-1,1

-0,11

26.

Épületnek minősülő közlekedési építmények területei, ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre

0,5

27.

Temetők területei


2,7 3

2,2 3

3

2012. július

Új-LéptékBt


52

28.

Mezőgazdasági üzemi terület

0,7

+2.6

+1,82

29.

Egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület

1,5

30.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

31.

Közlekedési és közműterület

32.

Autópályák, autóutak, valamint főutak

0,5

33.

Országos mellékutak, helyi gyűjtőutak, kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak, valamint vasúti pályák

0,6

-5,5

-3,3

34.

Zöldterület

35.

Zöldterület 3 ha felett

8

36.

Zöldterület 3 ha alatt

6

-2,0

-12,0

37.

Erdőterület

38.

Védelmi, gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületek

9

+77,8

+700,2

39.

Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület

8

40.

Mezőgazdasági terület

41.

Kertes mezőgazdasági terület

42.

Általános mezőgazdasági terület

3,7

-90,93

-336,44

43.

Vízgazdálkodási terület

6

+5,0

+30,0

44.

Természetközeli terület

45.

Karsztbokorerdő

9

46.

Mocsár, nádas

8

47.

Sziklás terület

2,5

48.

Különleges beépítésre nem szánt terület 80% zöldfelülettel

49.

Egészségügyi területek

6

50.

Nagy kiterjedésű sportolási célú területek

6

+9,2

+55,2

51.

Kutatás-fejlesztés, megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek

3,2

52.

Állat- és növénykertek területei

6,4

53.

Temetők területei

54.

Nyersanyaglelőhelyek

0,2

55.

Honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek

3,2

56.

Egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület

3,2

+4,1

+13,12

5

6

Összesítés:


+414,18 pont

2012. július

Új-LéptékBt


53

VI.Alátámasztó szakági munkarészek VI.1. Vízrendezés 1./ Ivóvízellátás A községben kiépített vezetékes vízellátás van, amelyet a Térségi Vízmű Üzemeltetési Intézmény üzemteltet (üzemeltetési vízjogi engedély száma: 60191-1-4/2009.) A vízjogi Üzemeltetési engedély érvényessége: 2014.04.30. Demográfiai alapadatok: Bordány község 2012. január 1-i állapot. Összes: 3251 fő 1363 lakás belterület: 2162 fő; 766 lakás külterület: 1089 fő; 597 lakás 1.1/ Vízbázisok A vízműtelep a Petőfi utcában található. Itt található a 3db mélyfúrású kút vízbázisa is a községi vízműnek. Az I. sz. kút jelenleg nem üzemel ( homokol ) Tartalék kút A II. sz. kutat műszaki állapota miatt nem üzemeltetik, ( homokol ) Üzemen kívüli. A III. sz. kút folyamatosan üzemel. A kutak adatai OKK szám Talpmélység Fúrás éve Mangán Metán tartalom (CH4) Arzén tartalom (As) Vas tartalom (Fe)

I. kút B-3 283 1963 80 4,59 13 330

II.kút B-5 437 1970 35 3,41 17 240

III. kút B-7 204 1987 40 4,12 25 280

Engedélyezett vízkivétel: 950 m3/d Napi átlagos termelés: 309 m3/d Napi csúcstermelés: 820 m3/d Tartalék vízhozam: 130 m3/d Vízműkutak vize II. osztályú rétegvíz. A község rétegvíz készlete földtanilag részlegesen védett. Közvetlen szennyeződés nem éri, de a hidrogeológiai védőidom szükségességét vizsgáló szakvéleményt időben el kell készíteni. (a 12/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint) (Ez az 50 éves elérési időhöz tartozó vízbázis védelmi terület nagysága a meglévő és tervezett kutak esetében a kút középpontjától számított ~500 m sugarú körön belül található.) vízfogyasztási adatok: Fajlagos vízfogyasztás Vízfogyasztás


2004

2012. július

2005

2006

Új-LéptékBt

2007

2011


54

Vízigény (m3/év): Összes termelt víz

118 900 120 100 113 120 121 930

112760

Kiszámlázott lakossági fogyasztás

83 864

77 804

79 833

85 989

76250

Kiszámlázott intézményi fogyasztás

4 280

5 236

4 238

4 626

Kiszámlázott ipari / egyéb fogyasztás

4 369

4 333

4 360

Összes kiszámlázott víz 2011 évi adat: Napi átlagos vízigény: 309 m3/d Fajlagos vízigény: 143 l/d.fő Napi átlagos fogyasztás: 232 m3/d Fajlagos fogyasztás: 107 l/d.fő

92 513

87 373

88 431

8562 az int. 4 761 fogy.eggyütt 95 376 84812

I.1 A vízminőség Az arzén, ammónium, vas, mangán és a metán gáz tartalma miatt a 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet előírásai szerint határérték felett vannak. A szolgáltatott víz minőségének meg kell felelnie a 201/2001 (X.25) illetve az azt módosító 47/2005 (III.11) Kormány rendeletben foglaltaknak. A település kútjainak vize vízminőségi szempontból a jelenlegi határértékeknek nem felel meg. A településen is elindult a víztisztítási program, amely szerint új víztisztítási technológiával határérték alatti minőségűre fogják tisztítani a vizet. Az elfogadható megoldás várhatóan a vas-, arzén és az ammónium mentesítési technológia lesz előszűréssel a részáramú RO (fordított ozmózisos) tisztítással. Ez a megoldás a legkevesebb vegyi beavatkozás mellett a kismértékű határértéktől való eltéréseket biztonságosan tudja kezelni. Termelt víz minősége: KÚT neve Arzén [μg/l] Bór [mg/l] Fluorid [mg/l] Nitrit [mg/l] Nitrát [mg/l] Ammónium [mg/l] pH Vas [μg/l] Mangán [μg/l] Permanganát index (KOI ps) [mg/ l O2] Nátrium [mg/l] Cisz 1,2 diklóretilén [μg/l]


I.

II.

III.

13 0,08 0,17 <0,02 <1 0,80 7,75 330 80

17 0,06 <0,15 <0,02 <1 0,70 7,9 270 35

25 0,09 <0,15 <0,02 <1 0,95 7,78 280 40

1

0,8

1

17,8 -

24,6 -

18,4 -

2012. július

Új-LéptékBt


Keménység mg/l CaO Összes metán Nl/m3

114 4,59

55

132 3,41

126 4,12

1.2 Bordány vízellátó rendszerének jellemzői A vízellátó rendszer alapját a 3db mélyfúrású kút vízbázisa biztosítja a községi vízműnek. A meglévő hálózat alkalmas az adott ellennyomó rendszer szerinti vízelosztásra az igények biztosításával. Jelenleg nincs a vízműnél víztisztítás, az ivóvíztisztító program szerint a vízmű telep lesz a tisztítási technológia helye. A régi elavult vízvezetékek cseréje a víztisztítással egy időben indokolt a tisztított víz minőségének és mennyiségének megőrzése, valamint a nyomásveszteségek csökkentése érdekében. A vízelosztó hálózat hossza: 15619 fm Ebből: - AC vezeték: 7420 fm - KMPVC,KPE vezeték: 8199 fm Bekötővezeték hossza: 8085 fm Ebből: - 3800 fm vas - 670 fm PVC - 3615 fm KPE Bekötések száma: 908 db Ebből: - lakossági 867 db - közterületi: 41db Tűzcsapok száma: 49 db Ebből: - 15 db Altalaj tűzcsap - 34 db Földfeletti tűzcsap Közkifolyók száma: 8 db Tolózáraknák száma: 41 db Tolózárak száma: 98 db Ebből: Tolózáraknában: 88 db Beépítési készlettel: 10 db Magastározó: – AK 100-30 víztorony 100 m3, amely a napi víztermelés és fogyasztási kiegyenlítésre szolgál, megfelelő karbantartás mellett akár 20 évig is biztosíthatja a megfelelő nyomást a hálózaton. A nyári csúcsfogyasztások idején, időnként a I. sz. kutat is üzemeltetik.. 1.3/ Fejlesztés 1.3.1/ Vízműtelep fejlesztés


2012. július

Új-LéptékBt


56

A község ivóvízbázisa távaltban sem elegendő. A településfejlesztési terv kb. 2500 fő belterületi lakosra számít 15 éves távlatban. A távlati terv szerinti növekedés 170 lakás; 340 fő. Ha a jelenlegi 232 m3/nap átlagfogyasztás a lakossági és gazdasági fejlesztéssekkel növelve 397 m3/nap átlagfogyasztásra várható. A 820 m3/nap jelenlegi csúcsfogyasztást a tervezés során minimális létszám növekedés és a fogyasztás csökkenés figyelembevételével 850 m3/nap fogyasztásra növeltük. Ezt a mennyiséget még fedezi a jelenlegi kutak mértékadó kapacitása. A kutak fent említett rossz állapota, azonban indokolja a további vízbázis fejlesztést. A vízmű területén új kivitelezett kutat kell létesíteni. Az I. számú kút melléfúrásos felújításával úgy kell kialakítani, hogy Q = 600-800 l/min kapacitású vízbázis jöhessen létre. Az új kútból várható víz minősége meg kell, hogy egyezzen az I. számú kútból kitermelt víz összetételével. A településen jelenleg vízkezelés nincs, ezért az elfogadható megoldásként a vas-, arzén és az ammónium mentesítési technológiát javasoljuk előszűréssel, a részáramú RO (fordított ozmózisos) tisztítással. Ez a megoldás a legkevesebb vegyi beavatkozás mellett a kismértékű határértéktől való eltéréseket biztonságosan tudja kezelni. A korábbi víztisztítási program tervei szerint egy 50 m3-es előkezeltvíz medencét és a tisztított víz számára egy 100 m3-es vasbeton tisztavízmedencét irányoztak elő. Ezeket a tározó medencéket szintén a vízmű telepen kell kiépíteni. 1.3.2/ Vízhálózat fejlesztés A vízhálózat fejlesztése a meglévő rendszer hálózati optimalizálásán túl, az alkalmazott cső anyagok egységesítésével és az új fejlesztési területek ellátó vezetékeinek tervszerinti kiépítésével valósulhat meg. 2./ Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás 2.1/. Csatornázás, szennyvíztisztítás tervezett állapot 2.1.1/ Szennyvíztisztítás A tervezett szennyvíztisztító telep a Bordány – Üllés – Forráskút - Zsombó települések közös szennyvíztelepe. A négy település szennyvíztisztító telepének helyrajzi száma : 044/120. A Bordányi tervezett szennyvízmennyiségek a kiviteli tervek alapján Qd = 288 m3/d. A négy településre tervezendő Q = 1200 m3 / d kapacitású szennyvíztisztító telep megfelel az igényeknek. A közös szennyvíztisztító telep kapacitása a kiviteli terv adatai szerint : Bordány - Forráskút - Üllés - Zsombó közös szennyvíztisztító telep kapacitás meghatározás Összes Fajlagos Fogyaszt Vízmennyisé lakoszá vízfelhasználá Sorszá ó létszám g Keletkezési hely m s m 1

Bordány belterület


(fő)

(fő)

(l/főxnap)

(m3/nap)

2136

2136

120

256

2012. július

Új-LéptékBt


2

Bordány külterület

3 4

1017

57

203

90

18

Bordány szolgáltatások

136

70

10

Bordány ipar kommunális szennyvíz

52

70

4

A négy település közös szennyvíztelep kialakítása miatt a fajlagosan is gazdaságos kialakítás fog létrejönni. A tervezett szennyvíztisztító telep egy egyedileg méretezett, SEMI SBR és szakaszos betáplálású, SBR biológiai tisztítási technológiájú szennyvíztisztító rendszer, amely ún. aktív eleveniszapos, időciklusok alapján, oldott oxigénszint szabályozással működő, totáloxidációs szennyvíztisztítási folyamatot tesz lehetővé. Ennek jellemzője a nagy pufferálási térfogat, az igen alacsony fajlagos szerves anyag terhelés, az ebből következő stabilizált eleveniszap, valamint a rugalmas alkalmazkodó képesség az alul- és túlterhelésekre.

2. 1.2/ Szennyvízcsatorna hálózat A tervezett szennyvízcsatorna kialakítása klasszikus gravitációs szennyvízcsatorna közbenső átemelős megoldással kialakítva. A közbenső átemelők száma 4 db és 1db egyedi szivattyús típusú központi szennyvízátemelő D225 KPE szennyvíztávvezetékkel. Az Arany János utcának a D-i szakaszán, valamint a Kossuth utca Ny-i végénél a gazdaságossági vagy magassági okok miatt a tervező kényszeráramlású csatornákat tervezet. A javaslatunk ebben az esetben is magas vezetésű gravitációs csatorna egy-egy újabb közterületi közbenső átemelővel, amelynek nyomócsöve a legközelebbi csatornára ráköthető, vagy a gravitációs csatorna továbbvezetésével oldható meg. Az egységes kialakítás hosszútávon az üzemeltetés területén meg fog térülni és üzembiztonságot eredményez. A kiviteli terv adatai alapján: Gerincvezeték Csatornajel

Utcanév

Bordány összesen :

Hossz Akna Anyag, Akna Hossz Anyag, (m) (db) átmérő (db) (m) átmérő 12 NA 200 KG8 NA150 KG265 854 882,0 PVC 505,5 PVC D 90 KPE 183,0 9 59,1 D 50 KPE (P6) 3 D 225 KPE 090,5 (P10) 2 D110 KPE 142,0 (P6)

közterületi szennyvízátemelő

5

db

lakossági házi átemelő

9

db


Házibekötés

2012. július

Új-LéptékBt


összes bekötött ingatlan száma :

863

58

db

2.1.3/ Fejlesztés A szennyvízcsatorna hálózat úgy lett megtervezve, hogy a végágakon még újabb átemelés nélküli csatornaágak is kiépíthetőek. Ennek megfelelően tartalmazza a szennyvízelvezetési tervlap a fejlesztési területek újonnan tervezett szennyvízcsatorna gyűjtőágainak a kialakítását. A Ny-i és a K-i gazdasági terület fejlesztések szennyvízelvezetését egy-egy újabb gravitációs szennyvízcsatorna ág kialakításával, valamint egy-egy közbenső átemelő kialakításával lehet megoldani. 3./ Vízrendezés Bordány belterületén a Dudás és még néhány utcát kivéve a csapadékcsatorna hálózat a 2001. évben épült ki, a tavaszi vészhelyzet mutatta szükségletnek megfelelően. A községben mélyfekvésű terület a település DNy-i környéke. Itt helyezkedik el a társulati kezelésben lévő Halasi II. befogadó belvízcsatorna mellékága is. A fő vízlevezető csatorna Dorozsma-Halasi (II.sz.) belvíz főcsatorna. A főcsatorna a település belterülete szempontjából fontosabb mellékágai a vízválasztó Kossuth utca Ny-i és K-i végénél keresztezik az utat. Ezzel megoldják a D-i területek vizeinek eljutatását az É-i elhelyezkedésű Dorozsma-Halasi (II.sz.) főcsatornába. A településnek belterületének 3 db főgyűjtői becsatlakozása van a főcsatornába. A társulati befogadó csatornák részben képesek a belterületről elvezetendő csapadékvizek fogadására, de a rendkívüli nagyságú és hosszan tartó csapadékok levezetésénél visszaduzzasztások következhetnek be. A burkolt utakról lefolyó víz elszivárogtatására, ahol nincs vízelvezető csatorna, szikkasztó árkok készíthetők. 3.1./ Csapadékvíz-, és belvízelvezetés A területre jellemző szélsőséges hidrológiai viszonyok miatt az utcák nagy részében vízlevezető csatornákat kell kiépíteni nagy mennyiségű záporcsapadékok elvezetésére. A csapadékvizekkel való gazdálkodás különösen az aszályos időszakokban fontos vízgazdálkodási feladatot jelent a térségben élő és gazdálkodó lakosság számára. A mezőgazdaságot sújtó aszály e térséget sem kerülte el. A halmozódó csapadékhiány következtében jelentősen lecsökkentek a legfelső rétegekben elhelyezkedő talajvízkészletek is, ami tovább rontja a növénykultúrák életfeltételeit, a terméseredményeket. A vízgyűjtőre hulló csapadék jelentős hányada lefolyik a területről, nem hasznosítja a növényzet a vegetáció során, gyakorlatilag a csapadékvizek lefolyásra kerülő hányada elvész a terület számára. A cél tehát az, hogy a lehullott – és a csatornahálózatba bekerült – csapadékvizeket a területen visszatartsák a területen. Vonatkozik ez természetesen a hóolvadásból származó tavaszi vízlevonulásokra is. A lefolyásra kerülő vizek visszatartása belterületen a csatornamedrekben, külterületen a csatornamedrekben és a tározókban lehetséges. Javasoljuk a fő befogadó csatornák környezetében záportározók kialakítását. Az egyik az ÉNY-i területen a tervlapon megjelölt helyen kb. 6360 m2-es felületű. A tervezett záportározó hasznos térfogata kb.: 3200 m3. A másik a DK-i területen a tervlapon megjelölt helyen kb. 9696 m2-es felületű. A tározók oldalbukós műtárggyal csatlakozzanak a csatorna mederhez és az árhullám levonulása után szükség szerint hasznosítható a betározott víz ( talajvíz dúsításra, öntözésre stb.) vagy a fenékürítő zsilip nyitásával levezethető, hogy az újabb árhullámot is tudja majd fogadni. A


2012. július

Új-LéptékBt


59

tervben javasolt második tározó a Dudás utcai főgyűjtő K-i végénél található a tervben jelölt helyen. A település K-i végére tervezett záportározó hasznos térfogata kb.: 5800 m3. A tervezett tározók több funkciót is elláthatnak jóléti tározóként is használhatók. ( horgásztó , csónakázótó stb. funkciókkal.) A javasolt vízmélység 1,5-4 m közötti legyen a nádas mentes vízfelszín kialakulása érdekében. A parti sekélyebb részeken kisebb nádas sáv kialakulás azonban szükséges a tó öntisztulása érdekében. Az aszályos időszakok miatt viszont fontos tehát, hogy minél több vizet tartsanak meg a talajvízszint növelésére és a növényi kultúrák fejlesztése érdekében. A bordányi évi csapadékelosztás igen egyenetlen. A legtöbb eső nyár elején hullik, a csapadék mentesebb hónapok a január és február. A településen a talajvíz változik, de többnyire -2 m alatt van. A részben vagy teljesen vízvisszatartó vízrendezési megoldások kapnak prioritást. Így a szikkasztó árkok, a nyíltszelvényű fenékburkolattal ellátott csatornák és a nyíltszelvényű hézagos fenékburkolattal vagy terfilszűrős szikkasztó elemekkel ellátott csatornák kialakítását javasoljuk. 3.1.1/ Fejlesztés A csapadékvíz elvezetés a településen nagy részben megoldott ennek ellenére a teljes településre érdemes lenne készítetni egy komplex csapadékvíz elvezetési fejlesztési tervet, amely tartalmazza a terület részletes vizsgálatát kitérve kül -, és belterület önálló és együttes problémájára is. Ezt követően lehet részleteiben is kidolgozni az egyes területek egyedi fejlesztési terveit ( létesítési vízjogi engedélyezési tervek, stb.). A csapadékvíz elvezetési tervlap tartalmazza a javasolt területi csatornák kiépítését irányát és a jelen tervhez tartozó fejlesztési területek csatornázásának lehetőségét. Fontos azonban , hogy minden csapadékvíz főgyűjtő csatorna tiltós műtárggyal csatlakozzon a befogadó főcsatornákhoz, belvízcsatornákhoz. A két különböző irányú csatorna ág összekötése is csak tiltós kialakítású lehet. 4./A tanyás térség víziközművesítéséről 4.1. Vízellátás 1./ Vezetékes vízellátás belterületi hálózatról (nyomásfokozó telepek létesítésével, vagy anélkül ) 2./ Helyi, csoportigényt kielégítő törpevízmű kialakítása (víztisztítóval) (vízműmajor) 3./ Egyedi tanyánkénti hidroforos vízellátás (egyedi víztisztítóval) Mind a három módszer kielégítő megoldást biztosít. A 2./ megoldás csak sűrű beépítettségű tanyacsoportok esetében alkalmazható. 3./ megoldás a ritka elhelyezkedésű tanyák vízellátását hivatott megoldani. Az 1. sz. vezetékes ellátás minden esetben megoldható, ha a városi hálózathoz közel eső tanyasor vagy tanyacsoport van. 4.2. Szennyvízelvezetés, szennyvízelhelyezés, szennyvíztisztítás 1./ Kényszeráramlású közcsatorna, ami a központi szennyvíztisztítóba a szennyvíz főnyomóvezetéken keresztül vezeti a szennyvizet. Gravitációs csatorna kialakítása a sűrűn lakott részeken egy központi átemelővel , amely a belterületi gravitációs szennyvízcsatorna végágakba nyomja a szennyvizet. 2./ Egyedi tanyánkénti mini szennyvíztisztító kisberendezés, amelyből a tisztított szennyvizet elszikkasztja vagy tározza és öntözésre használja fel.


2012. július

Új-LéptékBt


60

3./

Zárt szennyvíztározás, a gyűjtött szennyvíz elhelyezése szippantó autóval központi szennyvíztisztítóba történik. Az első megoldás a településhez közelebb lévő tanyás térségeknél lehet elfogadható megoldás. A 2. megoldás külön álló nagy távolságú tanyástérség esetén is gazdaságos. A 3. megoldás minden esetben működő képes változat.

VI.2. Gázellátás A település be van kötve a vezetékes földgáz ellátásba. A perifériás részeken és a nagyszámú külterületi lakott helyeken a gázellátást PB palack biztosítja. Gáz betáplálás nyomásszabályozó: A község 6 bar nyomású betáplálást kap, a lakósági fogyasztás biztosítása céljából 3 bar. üzemi nyomású gáz elosztóhálózat van kialakítva, 1 db KÖGÁZ 1500/6/3 nyomásszabályozón keresztül, mely a település É-i részén van elhelyezve. A háztartások a házi nyomáscsökkentőn keresztül kapják a gázt. Gázelosztó vezetékhálózat: A gázelosztó vezetékhálózat a község teljes területén kiépült DN 32, és DN 65 PE műanyagcsőből. A kiépített hálózat sugarasa rendszerű, zsákvezetékes kialakítású. A vezetékhálózat átlagos fekvési mélysége -1,30 m állapota jó. Gázfogyasztás maghatározása: A vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt háztartások száma: 256 656 x 2 m+/h= 1312 m3/h Intézmények fogyasztása: 180 m3/h ---------------------------------------------------------------------------------Jelenlegi fogyasztás: 1500 m3/h Megállapítható, hogy a gázellátás a község igényét távlatban is ellátja Tervezett gázellátás: A kialakított lakó, lakó-vegyes használatú területek gázellátása a község D-i részén lévő utcák zsákszerűen kialakított gázvezeték hálózatának meghosszabbításával, körvezeték hálózattá történő kialakításával és az új utcákba való elosztó vezetékek építésével biztosítható. A gázvezeték építést a földgázellátási terven jelöltük, a leágazó vezetékét helyének ábrázolása nélkül. A község É-részén tervezett különleges szabadidős és gazdasági, valamint ipari területek gázellátása a területek közelében lévő nagyközépnyomású, illetve középnyomású gázvezeték hálózatról biztosítható. A tervezett vezeték méretek a jelentkező fogyasztás figyelembevételével kerülhetnek meghatározásra.


2012. július

Új-LéptékBt


61

VI.3. Elektromos energiaellátás és hírközlés Elektromos energiaellátás: Nagyfeszültségű (120 - 400 kV) hálózat: A település déli határvonalánál, de még Zákányszéki területen halad keresztül a Paks – Szeged 400 kV-os légvezeték, és vele párhuzamosan épült a Szeged – Kiskunhalas 120 kV-os légvezeték. Az említett nagyfeszültségű hálózatok azonban Bordány területét nem érintik. A Szeged – Paks 400 kV-os légvezeték tulajdonosa és üzemeltetője a MAVIR Zrt. A Szeged – Kiskunhalas 120 kV-os légvezeték EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. tulajdonú és üzemeltetésű hálózat. Középfeszültségű (20 kV) hálózat: Bordány területén az elektromos energiaellátást a Szeged – Kiskundorozsma 120/20 kV-os alállomásból induló Bordányi 20 kV-os légvezetékre csatlakozó 20/0,4 kV-os transzformátorállomások biztosítják. Bordány területén új 20 kV-os légvezetékes gerinchálózat fejlesztés nem várható. A fejlesztések energiaigényéhez igazodóan, a meglevő légvezetékekről leágazó légvezetékes hálózatok építése szükséges, végponti kábeles csatlakozással. 1./ A település déli területén, a Rákóczi utca és a Széchenyi utca keleti végén kialakításra kerülő lakóterület energiaellátására a Rákóczi utca keleti végéig húzódó meglevő 20 kV-os légvezetéket a 033/016 sz. Toldi u. transzformátorállomástól indulóan a Széchenyi utca irányába tovább kell építeni, és a végpontjára 20/0,4 kV-os betonházas transzformátorállomást kell telepíteni. 2./ Bordány déli területén, a Felszabadulás utca déli végpontja és a Zákányszéki út között (a Széchenyi utcában) épülő lakóterület energiaellátását a Felszabadulás utca déli végpontjánál meglevő 033/029 sz. Új osztás transzformátorállomás biztosítani tudja. 3./ A település északnyugati szélén, az Üllési út mellett javasolt gazdasági ipari terület energiaellátására 20 kV-os hálózat építésére van szükség. Az energiaellátást az Üllés irányába továbbhaladó Bordány 20 kV-os meglevő légvezetékről légvezetékes csatlakozással új végponti betonházas 20/0,4 kV-os transzformátorállomás építésével javasoljuk megoldani. 4./ Bordány keleti oldalán, a Szeged felől érkező főúttól keletre jelenleg is gazdasági ipari terület található. Ezen a területen keresztülhalad a Bordány 20 kV-os légvezeték, amelyről 20/0,4 kV-os oszlop transzformátorállomások csatlakoznak. A gazdasági ipari terület bővítése esetén a meglevő 20 kV-os légvezetékről szintén légvezetékkel kell csatlakozni, amelynek végére végponti 20/0,4 kV-os betonházas transzformátorállomást kell telepíteni. Transzformátorállomás: Bordány külterületén minden transzformátorállomás oszlop transzformátor-állomás. A belterületen összesen 13 db állomás található, amelyek közül egy állomás földre telepített betonházas típus. A többi belterületi transzformátorállomás szintén oszlopállomás típusú.


2012. július

Új-LéptékBt


62

A település külső területein továbbra is a 20 kV-os légvezetékes hálózatra csatlakozó, maximum 160 kVA teljesítményű oszlop transzformátorállomások építése javasolt. Bordány észak-nyugati részére tervezett gazdasági ipari területre a 20 kV-os légvezeték végpontjáról földkábellel csatlakozó betonházas transzformátor-állomás(ok) építése szükséges. A település belterületén megmarad a 20 kV-os légvezeték rendszer és az erre csatlakozó oszlop transzformátorállomások. Az új építésű transzformátorállomások indokolt esetben, maximum 160 kVA teljesítményig oszlop állomások is lehetnek, azonban a tervben javasolt állomások BHTR betonházas típusúak (250 kVA-től 1.000 kVA teljesítményig) A betonházas transzformátorállomásokhoz a leágazó légvezeték végpontján kábeles 20 kV-os csatlakozást kell kiépíteni. Tervezett új transzformátorállomások: - Külterületen OTRDF 20/100-160 kVAtip. oszlop állomás iparigazd. területen betonházas állomás - Belterületen OTRDF 20/100-160 kVAtip. oszlop állomás vagy BHTR 20/0,4 kV-os betonházas típus, (250 -1000 kVA teljesítményig) A BHTR tip. állomások földkábeles csatlakozással rendelkeznek. Ezért az ilyen típusú állomások építése esetén, a 20 kV-os légvezetékről földkábeles csatlakozás kiépítésére van szükség.

Kisfeszültségű hálózat: A külterületi szakaszokon a meglevő 0,4 kV-os hálózat légvezetékes illetve légkábeles, és az új építésű hálózatok is betonoszlopos légkábeles rendszerűekre épülnek.. Belterületen a meglevő kisfeszültségű hálózat többségében légvezetékes. Kis hányada légkábeles kialakítású. A település területén a légvezetékes hálózatok megmaradnak, illetve légkábeles hálózatra épülnek át. Az új beépítésű területeken kizárólag földkábeles kisfeszültségű hálózat építését javasoljuk. Közvilágítás: Boprdány belterületén a közvilágítás korszerűsítése megtörtént. Az alkalmazott lámpatestek nátriumlámpás illetve kompakt fénycsöves kivitelűek. A fejlesztési területeken a kisfeszültségű hálózattal összhangban földkábeles kandeláberes közvilágítás létesítését javasoljuk. Távközlés: Távbeszélő ellátás: A település vezetékes távbeszélő ellátását az Invitel szolgáltatja. A telefonközpont az igényeket 100%-ban biztosítani tudja, felmerülő igény esetén bővíthető, bár a tendenciák a vonalas telefon állomások csökkenését mutatják.


2012. július

Új-LéptékBt


63

Bordányba, Zsombó irányából a közút mellett érkezik Invitel optikai kábel, amely a meglevő telefon központhoz csatlakozik. Az optikai kábel a telefon központtól tovább halad Üllés irányába. A településen keresztül halad az M-Telekom optikai rendszere is. Az optikai kábel Zsombó irányából érkezik, és a belterületet elkerülve Bordány belterületének északi határán a temető mellett elhaladva a közút keleti oldalán Üllés irányába megy tovább. Mikrohullámú rendszer: Bordány területét mikrohullámú összeköttetés tilalmi zónája is érinti. A település délkeleti határszélén halad keresztül az Antenna Hungária Zrt. Szeged - Balotaszállás közötti összeköttetést biztosító mikrohullámú rendszerének nyomvonala. A meglevő mikrohullámú rendszeren kívül új mikrohullámú fejlesztés nem várható.

VI.4. Környezetvédelem, zajvédelem Környezetvédelem Ebben a fejezetben Bordány község jelenleg hatályos, Településrendezési Tervének, tárgyi dokumentációban részletezett, tervezett részleges módosításainak környezetvédelmi értékelését végeztük el arra vonatkozóan, hogy a tervezett módosítások kapcsán a környezet várható terhelése mennyiben fog eltérni az eredeti tervben prognosztizáltakhoz képest. Az értékelést a jelenleg (2012. május) hatályos környezetvédelmi jogszabályok és előírások figyelembevételével végeztük. Az ügyleírásokban szereplő változások környezetvédelmi értékelése Ügysorszám: I. A tervezett módosítás a település ÉNy-i részén a jelenlegi „KE-B” különleges egészségügyi és fürdő terület megszünteti és „Gip” ipari övezetet jelöl ki. A terv az övezet határán, a telken belüli 20 méteres védősáv háromszintű növényállománnyal történő beültetési kötelezettséggel gondoskodik az övezet „elkülönítéséről”. Az övezetbe települő, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek ill. létesítmények esetében, az építés hatósági ill. egyéb hatósági eljárás csak a környezetvédelmi hatósági lefolytatása után indítható el. A tervezett változtatás környezetvédelmi szempontból lokálisan kedvezőtlen, de a hatás, figyelembe véve az átminősített terület nem nagy méretét, a település viszonylatában nem jelentős. Ügysorszám: II. A belterületet délről körülölelő lakóterületsávban tervezett módosítások a jelenleg hatályos tervet összhangba hozzák a Településfejlesztési Koncepcióval. A tervezett változtatások környezetvédelmi szempontból – figyelembe véve a változások irányultságát és az érintett területek méretét is – a jelenlegi tervhez képest számottevő változást várhatóan nem fognak eredményezni.


2012. július

Új-LéptékBt


64

Ügysorszám: III. A település délkeleti részén a közösségi jellegű, szabadidős funkcióknak teret adó terület kijelölése környezetvédelmi szempontból – figyelembe véve a változások irányultságát – a jelenlegi tervhez képest számottevő változást várhatóan nem fognak eredményezni. Ügysorszám: IV. A Petőfi utca menti sportpálya és környéke területének rendezése környezetvédelmi szempontból – figyelembe véve a változások irányultságát – a jelenlegi tervhez képest számottevő változást várhatóan nem fognak eredményezni. Ügysorszám: V. Az Erkel Ferenc utca nyugati felénél az erdő besorolásból (a valóságban erdőtelepítés nem történt és nem is várható) falusias lakóövezeti kategóriába történő átsorolása környezetvédelmi szempontból – figyelembe véve a változással érintett terület méretét is – a jelenlegi tervhez képest számottevő változást várhatóan nem fog eredményezni. Ügysorszám: VI. A belterülettől keletre fekvő gazdasági terület tervezett bővítése során a terv gondoskodik az Országos Ökológiai Hálózattal érintett területrészek védelméről. A tervezett változtatások környezetvédelmi szempontból – figyelembe véve a változásokkal érintett területek méretét is – a jelenlegi tervhez képest jelentős változást várhatóan nem fognak eredményezni. Ügysorszám: VII. A belterülettől északnyugati irányban fekvő terület véderdő kategóriába sorolása, az uralkodó szélirányt is figyelembe véve, a település levegőminősége szempontjából kedvező hatású. Összefoglaló értékelés Levegővédelmi, vízvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból összességében a tervezett változtatások az eredeti tervhez képest a község egészére nézve jelentős változást nem eredményeznek. A módosítások során a biológia aktivitásérték összességében pozitív irányban változik. A környezetvédelmi szabályozás tekintetében a mindenkor hatályos országos és helyi jogszabályi előírások, valamint a tárgyi ügyben kiadott hatósági határozatok figyelembevételével kell eljárni. A környezetvédelmi fejezet kiegészítése Ügysorszám: 1. A tervezett módosítás a jelenleg falusi lakóövezetbe (Lf) sorolt terület egy részét településközponti vegyes övezetbe (Vt) sorolja át. A tervezett változás, figyelembe véve az övezetbe telepíthető funkciókat és az átsorolandó terület méretét is, a környezeti elemek minőségében még lokálisan sem fog jelentős változást okozni.


2012. július

Új-LéptékBt


65

Ügysorszám: 2. A belterület keleti szélén levő benzinkúttal határos 247/6 és 247/17 helyrajzi számú ingatlanok mezőgazdasági általános (Má) övezetből gazdasági-kereskedelmi (Gksz*) övezetbe történő átsorolása, figyelembe véve a az átsorolt terület községen belüli elhelyezkedését és méretét, a környezeti elemek minőségében számottevő változást nem fog okozni. Ügysorszám: 3. A kijelölt utak gyűjtőúttá történő fejlesztését a jelenlegi útvonal használati szokások indokolják. A gyűjtőúttá történő fejlesztés a környezeti elemek minőségét – figyelembe véve az utak jelenlegi használatát – értékelhető módon nem befolyásolják. Ügysorszám: 4. A temető és a kegyeleti park közötti területet a terv gazdasági erdő övezetből (Eg) mezőgazdasági övezetbe (Má) tervezi sorolni. Az átsorolással a jelenleg parlagon levő terület hasznosul. A terület biológia aktivitás értékének csökkenését a terv más területek átsorolásával kompenzálja. A tervezett átsorolás a környezeti elemek minőségében számottevő változást nem fog okozni. Ügysorszám: 5. A rekultivált hulladéklerakó területét a terv „különleges beépítésre nem szánt rekultivált hulladéklerakó” (Krh) övezetbe sorolja amelyen csak hulladékkezeléssel kapcsolatos létesítmény helyezhető el. A hulladéklerakó bezárásával és rekultivációjával a terület és környezetének állapota javult. Ügysorszám: 6. A külterületen levő mezőgazdasági általános (Má) besorolású ingatlanok területét különleges idegenforgalmi (Kid*) övezetbe sorolja a terv. A területre tervezett funkciókat és az átsorolandó terület méretét is figyelembe véve, az átsorolás a környezeti elemek minőségében még lokálisan sem fog jelentős változást okozni.

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS A Településrendezési Terv részleges módosítása figyelembe veszi az időközben bekövetkezett jogszabályi módosításokat, az országos, megyei tervben történő változásokat a település fejlesztési koncepciójának változásait és a szakhatóságok előzetes anyagra tett észrevételeit is. Levegővédelmi, vízvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból összességében a tervezett változtatások az eredeti tervhez képest a község egészére nézve jelentős változást nem eredményeznek. A módosítások során a biológia aktivitásérték összességében, pozitív irányban változik. A környezetvédelmi szabályozás tekintetében a mindenkor hatályos országos és helyi jogszabályi előírások, a kiadott hatósági határozatok és a tárgyi szabályozásban előírtak figyelembevételével kell eljárni.


2012. július

Új-LéptékBt


66

Zajvédelem A jelenleg hatályos településrendezési terv készítésének idején érvényes zajvédelmi szabályozás időközben módosult. Új rendeletek léptek hatályba. A régi szabályozás szerinti határértékek felülvizsgálatra kerültek az időközben érvénybe lépett rendeletek készítése során, apróbb módosítások, finomítások történtek. Településrendezési terv részleges módosítására 2012 évben beérkezett kérelmeket és felülvizsgálati javaslatokat érintő jelenleg érvényes rendeletek: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól -

93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

-

27/2008. (XII. 3.) KvVM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról.

A kormány és miniszteri rendeletekben szabályozott határértékeket az alkotmány értelmében helyi önkormányzati rendelettel megváltoztatni nem lehet. A Környezetvédelmi Minisztérium a központi rendeletektől eltérő helyi határértékeket tartalmazó rendeleteket érvényteleníti. Az üzemi és szabadidős zajforrásoktól származó zaj terhelési határértéke kisvárosias, kertvárosias beépítésű területeken nappal 50, éjjel 40 dB. Ezt a határértéket kell betartani a szórakoztató, kulturális, sport, szolgáltató létesítményeknek. Javasoljuk a lakóterületen belül szolgáltatói, szórakoztató, kulturális és sportlétesítmények engedélyezésénél a zajforrás, ill. a várható zaj mértékének vizsgálatát. Az engedély iránti kérelem tartalmazza, hogy teljesíthetők-e a területre vonatkozó határértékek, a zajt okozó tevékenységet mely időtartamban és napszakban kívánja folytatni. A kérelemhez szükség esetén akusztikai szakvélemény is csatolandó. Így megelőzhetők a későbbi lakossági panaszok. A szerkezeti tervben adott területrendezési kategóriák megfeleltetése a zajvédelmi rendeletekben adott kategóriáknak : Városépítészeti kategória : Beépített és beépítésre szánt területek: Lf: Falusias lakó Település központi vegyes terület Gip: Ks

Ipari gazdasági terület Sport terület Egészségügyi terület temető terület


2012. július

Zajvédelmi kategória Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület Gazdasági terület ** Lakóterület (kisvárosias, …beépítésű), különleges területek közül a temetők, zöldterület

Új-LéptékBt


Má Mk Z

KSz:

Hulladék ideiglenes elhelyezési területe bányaterület Erdőterület gazdasági Mezőgazdasági terület, általános Mezőgazdasági terület kertes Vízgazdálkodási terület-csatorna zöldterület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági

67

Gazdasági terület Gazdasági terület Gazdasági terület Gazdasági terület Gazdasági terület Gazdasági terület Lakóterület (kisvárosias, …beépítésű), különleges területek közül a Gazdasági terület

** Az egészségügyi terület kisméretű szétszórt részterületekből áll a település lakóterületébe beékelődve és nem alkot nagy összefüggő a területet. A környezet zajvédelmi besorolását javasoljuk a befoglaló terület zajvédelmi kategóriáknak megfelelően meghatározni: falusias lakóterület, vagy a település központi vegyes terület. Fejlesztési területek zajvédelmi elemzése: I. Az egészségügyi területi funkció kialakítása nem jött létre. A területen gyakorlatilag a régi használati mód folytatódik. A KE-B területből Má és Gip területbe való átsorolás a megengedett zajterhelési határértékek változásával jár. A visszasorolás után zajvédelmi szempontból mindkét terület „Gazdasági terület” kategóriába kerül. Az üzemi jellegű zajforrásoktól származó zaj megengedett LAM szintje 60/50 dBA nappal/éjjel. A terület határa mentén az Lf lakóterület fejlesztési terület Má területbe kerül vissza, ami ugyanazt a megengedett zajterhelést hozza magával. Az 5408-as út Ék oldalán és a vizsgált terület keleti sarkánál meglevő, kialakult Lf falusias beépítésű lakóterület található. A tervezett Gip területről ezekre a lakóterületekre áthallatszó zaj megítélési szintje nem lehet nagyobb a falusias beépítésű lakóterület zajvédelmi kategóriában megengedett értékeket. A jövőben betelepülő ipari tevékenységekhez kapcsolódó közlekedés megnövelheti az 5408as út forgalmát. A Gip területre betelepülő létesítmények engedélyezése során vizsgálni kell majd azok várható közlekedési zajterhelésre való hatását. II. A település nyugati és déli részén tervezett lakóterületek egy része mezőgazdasági besorolás alá kerül. Nyugaton a mély fekvésű területek, délen az egymás mellett haladó nagyközép nyomású termék távvezetékek indokolják az övezet váltást. Az Lf – Má átsorolás beépítésű lakóterületből gazdasági terület zajvédelmi kategóriába való átsorolást jelent. Az üzemi jellegű zajforrásoktól származó zaj megengedett LAM szintje 50/40 dBA-ról 60/50 dBA értékre növekszik az Má területen. A meglevő, megmaradó, újraosztásra kerülő Lf területek többlet zajterhelést nem kaphatnak az Má-ba visszasorolt területekről .


2012. július

Új-LéptékBt


68

Szerencsére a mezőgazdasági hasznosítás legfeljebb egyes munkafolyamatok idején jelenti gépi zajforrások alkalmi megjelenését. A közlekedési zaj szempontjából előnyös, hogy a lakóterület bővülés miatt területet feltáró utak mentén nem jelenik meg többlet lakossági közlekedés. III. Egy mély fekvésű területről van szó, melynek vízgazdálkodási övezetbe sorolását javasolja a terv. A hatályos szabályozásban részben „Z” zöldfelület, részben „Má” mezőgazdasági övezeti besorolásban volt. Kotort vagy természetes medrű tó létesítésére van igény. A terület sarkában egy kis terület (~5 db teleknyi) „Má” mezőgazdaságiból „Lf” lakóövezetbe kerül. Várhatóan magánházakkal építik be a jövőben. A Z – V átsorolás gazdasági terület zajvédelmi kategóriából vegyes területbe való átsorolást jelent a zajvédelmi szabályozás szerint, a megengedett üzemi eredetű zajterhelési hatásértékek a vegyes területen 55/45 dBAra növekednek, ami 5 – 5 dBA-s növekedést jelent. Az érintett területet kertvárosias beépítésű lakóterület veszi körül minden oldalon. A korábbi szabályozás szerint a zöld terület és a körülvevő lakóterület azonos zajvédelmi kategóriába tartozott. A V területbe sorolás csak formálisan enged meg nagyobb zajterhelést, mert a kis távolságok miatt a szomszédos lakóterületekre áthallatszó zajterhelés nem lehet nagyobb az ott megengedettnél. Az Má – Z és Má – V átsorolások zajvédelmi szempontból kategórián belüli változást jelent és nem jár zajterhelési határérték változással. A terület sarkában az Má – Lf átsorolás a lakóterület szélének kiegyenesítését jelenti. Ezen a kis területen a falusias beépítésű lakóterület zajvédelmi kategóriában megengedett határértékeket kell betartani. A kialakítani kívánt tavon zajos vizisport tevékenység kialakítását nem javasoljuk. A lakóterület helyén kialakításra kerülő közpark zajvédelmi szempontból zöldterületként értelmezhető és a korábbi kertvárosias, falusias beépítésű lakóterület zajvédelmi kategóriával egyezik meg, azaz nincs zajterhelési határérték változás. IV. A focipályaként használt „KS-B” sportterület, a mellette fekvő mezőgazdasági és erdőterületekkel együtt „Ksz” különleges szabadidőpark övezetbe kerül. A csatornától délre kijelölt (nem fásított) „E-B” erdőterület „Zp” közpark kategóriába kerül. A „Ksz” övezet beépítési paraméterei hasonlóak lesznek a „KS-B”-hez (beépítésre szánt, 10% körüli beépíthetőséggel, nagy zöldfelülettel), az elhelyezhető funkciók miatt kellett átsorolni és hozzátenni a szomszédos még beépítetlen területeket. Várhatóan a szabadidő eltöltését segítő, rendezvényeknek, kulturális eseményeknek teret adó épületek/építmények létesülnek. Az érintett területek KSz különleges szabadidőpark és a Zp közpark a tervezett funkciót figyelembe véve zajvédelmileg a különleges terület kategóriának felel meg, az LAM megengedett zajterhelési határértékek 55/45 dBA nappal/éjjel. A területen diszkó létesítés nem javasolható, szabadtéri diszkó létesítését ki kell zárni. V. Az Erkel Ferenc utca nyugati felénél, a csatorna mentén fekvő tömbvég rendeltetésének felülvizsgálata


2012. július

Új-LéptékBt


69

Az érintett terület zajvédelmileg falusias beépítésű lakóterület kategóriába tartozik a megengedett zajterhelési határértékek ennek megfelelőek.

VI. A hatályos tervben kijelölt és nagyrészt betelt „Gksz” kereskedelmi-szolgáltató övezet kerül bővítésre a szomszédos mezőgazdasági táblák bevonásával. Az övezetben főként feldolgozóipari létesítmények működnek, melyek dominanciája a bővítés után is várhatóan megmarad. A „Gksz” kereskedelmi-szolgáltató övezet bővítése a szomszédos mezőgazdasági táblák bevonásával és a Kh terület átsorolása nem jár zajterhelés határérték módosulással. VII. A mezőgazdasági hasznosítású terület átsorolása védőerdő hasznosításba zajvédelmi szempontból gazdasági terület zajvédelmi kategórián belüli átsorolás, nem jár zajterhelés határérték módosulással. Zajvédelmi munkarész kiegészítése

1. Belterületi lakótelkek településközponti vegyes övezetbe sorolása Az Lf – Település központi vegyes övezetbe átsorolás zajvédelmi szempontból zajterhelési határérték változtatással jár. Az üzemi eredetű zajra vonatkozó megengedett zajterhelések az átsorolás után 55/45 dBA-ra növekednek a jelenlegi 50/40 dB-ról. A zajterhelések csak az új vegyes területen belül lehetnek nagyobbak. A szomszédos Lf lakóterületre áthallatszó zajok nem léphetik túl továbbra sem az ott megengedett zajterheléseket. A vegyes területen meglevő és új létesítményektől eredő együttes zaj a szomszédos lakóterületen műszaki zajcsökkentés megoldások tervezésével, megépítésével és működtetésével tartható a megengedett határérték alatt. A területen belüli telepítések zajvédelmi tervezésével minden új létesítményt úgy kell megtervezni, megépíteni és működtetni az átsorolt területen, hogy a kijutó üzemi eredetű zajterhelés megengedett maradjon. Az új létesítmények telepítését részletes zajvédelmi vizsgálatnak kell megelőzni. Előzetes zajvizsgálati szakvéleményben kell meghatározni a szükséges műszaki zajcsökkentési megoldásokat. Az üzembe-helyezéseket próbaüzemi zajterhelés és zajvédelmi hatásterület műszeres vizsgálatnak kell megelőzni. Működési engedély csak abban az esetben adható ki, ha az üzemi eredetű zajterhelés a vegyes területen belül és a szomszédos Lf területeken is megengedett mértékű marad. Az Lf területeken a szomszédos vegyes terület összes üzemi jellegű zajforrásától eredő együttes zajterheléseket is meg kell határozni zajméréssel, vagy a hatásterületek alapján számítással.

2. Benzinkút területének bővítése A védő terület kialakítása nem jelent új zajforrást.


2012. július

Új-LéptékBt


70

3. A település gyűjtőúthálózatának bővítése

Az érintett utcák gyűjtő úttá való átminősítése zajvédelmi szempontból az Lf és Vt zajvédelmi kategóriában nappal és éjjel is 5 dB-vel nagyobb megengedett közlekedési zajterhelést jelent. Az utak majdnem végig burkolt felületű kialakult forgalmi renddel. A burkolatlan szakaszon a burkolás után két jelenség várható, egyrészt felgyorsul a közlekedés, emiatt valamivel zajosabb lesz, másrészt a gödrök, kátyúk megszűnnek, emiatt kevésbé zajos és sokkal kisebb rezgés kibocsátású lesz az út. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete szabályozza.

Sorszám

Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre * (dB) Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában levő Kiszolgáló úttól, gyűjtőutaktól és külterületi lakóúttól származó közutaktól, a vasúti zajra mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra nappal 06- éjjel 22-06 nappal 06-22 éjjel 22-06 22 óra óra óra óra

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), 2. különleges területek közül az oktatási 55 45 60 létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), 3. 60 50 65 a vegyes terület 4. Gazdasági terület 65 55 65 Megjegyzés: * Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5.számú melléklet 1.1. pontja szerint.


2012. július

Új-LéptékBt

50

55 55


71

Az utcák átsorolása után nappal 60, éjjel 50 dBA, illetve 65 / 55 dBA lesz a közlekedési zaj megengedett határértéke. A gyűjtőúttá minősítés után várhatóan megengedett marad az utcák mentén a közlekedési zajterhelés, azaz alatta marad a nappal és éjjel 55 megenmgedett mértékadó közlekedési eredetű zajterhelésnek.

4. A temető és a kegyeleti park közötti terület mezőgazdasági övezetbe sorolása A terület átsorolása zajvédelmi szempontból gazdasági terület kategórián belüli módosítás, nem jár zajterhelési határérték módosítással. Az átsorolásnak zajvédelmi akadálya nincs.

VI/5. Közlekedés

1. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS

1.1. Nagytérségi kapcsolatok Az M5 és M43 autópálya a községből 20 percen belül elérhető, így az országos gyorsforgalmi úthálózaton keresztül a bel- és külföldi úticélok is. 1.2. Kistérségi kapcsolatok

A közigazgatás területét az alábbi országos mellékutak érintik:  5432 j. Bordány - Mórahalom összekötő út  5427 j. Zsombó - Bordány összekötő út  5408 j. Kiskunhalas - Szeged összekötő út 1.3. Települési úthálózat

Települési főút: Javasolt gyűjtőút:

Kossuth u. (5408 j. út átkelési szakasza) Zákányszéki út (5432 j. út átkelési szakasza) Teréz u. Erkel Ferenc u. Felszabadulás u. Széchenyi u. Juhász Gyula u.

Fenti utak kiépítése után kialakuló "körút" jelentős mértékben javítja a meglévő és terv szerinti lakóterületek közlekedési kapcsolatát. 1.4. Forgalmi adatok

ÁNF 2010


2012. július

ÁNF 2025 [E/nap]

MOF 2025

Új-LéptékBt


Kossuth u. Zákányszéki út Gyűjtőutak (belterület)

[E/nap] 5726 1233 300

72

[E/óra] 954 207 60

7951 1724 500

ÁNF - átlagos napi forgalom E/nap - egységjármű (szgk-ra átszámított) / nap MOF - mértékadó óraforgalom (0,12xÁNF) Fenti adatokból következik, hogy a 2x1 forgalmi sáv a főutakon hosszú távra is elegendő. 1.5. Keresztmetszeti adatok

Utca neve Teréz u. Erkel Ferenc u. Felszabadulás u. Széchenyi u. Juhász Gyula u.

Szabályozási szél. [m] 20,20 15,20 15,30-16,70 21,60 20,20

Burkolat szél. [m] Megl. Terv. 3,50 6,00 3,40 6,00 4,00 6,00 6,00 6,00

Járda szél. [m] Megl. Terv. 2x1,20 0,90 1,20 1,20 2x1,20 2x1,20

A fenti utcák szabályozási szélessége változatlanul a jelenlegi ill. a tervezett.

1.6. Parkolás A meglévő intézmények parkolási igénye közterületen biztosított ill. biztosítható. A tervezett építmények járműveit minden esetben saját telken kell elhelyezni. A járművek elhelyezésére és a parkolóhelyek számának meghatározására az OTÉK 42. §-ban leírtak vonatkoznak.

1.7. Közúti csomópont A Kossuth u. - Teréz u. csomópont hagyományos szerkesztett geometriája igen kedvezőtlen a Teréz utcai csatlakozások elhúzása miatt. A fenti kötöttségre tekintve kettős mini körforgalmat szerkesztettünk, melyen sziget védelmében átvezethető a kerékpárút illetve a Kossuth utcán a gyalogosok. A körforgalom megvalósulása esetén a településkapu szerepét is betölti. (1.sz. melléklet) 2. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A község bel- és külterületén megépült kerékpárút része a Csongrád megyei Településrendezési Tervben feltüntetett térségi kerékpárút-hálózatnak. A közúti forgalomtól elkülönített nyomvonal biztonságos kerékpározást tesz lehetővé. A közigazgatási határ és Sziksóstó között hiányzó szakasz megvalósulása után kerékpáron is elérhető lesz Szeged ill. az EUROVELO 11 nemzetközi kerékpárút. Kistérségi összefogással kiépíthető a Bordány - Mórahalom közötti kerékpárút az 5432 j. országos közút mentén, mely szintén a térségi kerékpárút-hálózat eleme. 3. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS


2012. július

Új-LéptékBt


73

Kétoldali beépítés esetén kétoldali járda építése indokolt, melynek szélessége a gyalogos űrszelvény -0,75m- kétszerese. A vonatkozó műszaki előírás lehetővé teszi 1,20m széles járda létesítését, amit indokol a csekély gyalogos forgalom. 4. TÖMEGKÖZLEKEDÉS A községet helyközi autóbusz-járatok érinti, melyek megállója a Kossuth utcán található, a buszöböl építése folyamatban van. 5. VÍZI-, VASÚTI- és LÉGIKÖZLEKEDÉS A települést nem érinti.

1. sz. melléklet A Teréz utcai csomópont terve


2012. július

Új-LéptékBt

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Recommend Documents