.
DIMENZIÓÖnkéntes Kölcsönös Egészség - és Önsegélyező Pénztár
ALAPSZABÁLYA
1036 Budapest, Lajos u. 78. Telefon: 06-80-201-417 Fax: 472-32-40
Adószám: 18234732-1-41 Pénzforgalmi jelzőszám: Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 10201006-50047297 Pénztári azonosítószám: Fővárosi Törvényszék 60.978/98.
Elfogadva: 5/2012. (12.18.) számú Küldöttközgyűlési határozattal Utolsó módosítás: 15/2016. (05.24.) számú Küldöttgyűlési határozattal Hatályos: 2016. július 1. napjától
1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ...................................................................................................................................... 2 Alapszabály .............................................................................................................................................. 8 Preambulum ........................................................................................................................................ 8 I. fejezet ................................................................................................................................................... 8 Bevezető .................................................................................................................................................. 8 1. Az Alapszabály célja ..................................................................................................................... 8 2.
A Pénztár működésének alapelvei .............................................................................................. 8
II. fejezet .................................................................................................................................................. 9 Általános rész .......................................................................................................................................... 9 1. Az Alapszabály alkalmazási köre.................................................................................................. 9 2.
A Pénztár azonosító adatai .......................................................................................................... 9
3.
Általános rendelkezések .............................................................................................................. 9 3.1.
A Pénztár jogállása .............................................................................................................. 9
3.2.
A Pénztár típusa................................................................................................................... 9
3.3.
A Pénztár létrejötte ............................................................................................................. 9
3.4.
A Pénztár felügyeletét ellátó szervek .................................................................................. 9
3.5.
Irányadó jog ......................................................................................................................... 9
3.6.
Értelmező rendelkezések és rövidítések ........................................................................... 10
III. fejezet ............................................................................................................................................... 10 A pénztár szolgáltatásai......................................................................................................................... 10 1. Elvi alapok, felhatalmazások ..................................................................................................... 10 2.
3.
A szolgáltatások rendszere ........................................................................................................ 10 2.1.
Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások: .................................................................. 10
2.2.
Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások: ............................................................... 11
2.3.
Közösségi jellegű szolgáltatások: ....................................................................................... 11
2.4.
Egészségtervezési, modellezési rendszer működtetése:................................................... 11
2.5.
Célzott szolgáltatások: ....................................................................................................... 11
2.6.
Kiegészítő önsegélyező szolgáltatások: ............................................................................. 11
A szolgáltatásokra és azok igénybevételére vonatkozó szabályok............................................ 11 3.1.
Általános szabályok ........................................................................................................... 11
3.2.
A közösségi jellegű szolgáltatások finanszírozására vonatkozó fő szabályok ................... 12 2
4.
3.3.
Célzott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok .................................................................. 12
3.4.
Részletes szabályok és feltételek....................................................................................... 13
A szolgáltatások kiegyenlítésére vonatkozó szabályok ............................................................. 13 4.1.
Általános finanszírozási szabályok ..................................................................................... 13
4.2.
A szolgáltatások igénybevételének szabályai .................................................................... 13
4.2.1.
Készpénzfizetéssel igénybevett szolgáltatásokra vonatkozó szabályok.................... 13
4.2.2.
Egészségkártya használatára vonatkozó szabályok ................................................... 13
4.2.3.
A pénztári szolgáltatás igénybevételének időpontja................................................. 14
4.2.4.
Adó- és járulékfizetéssel kapcsolatos szabályok ....................................................... 14
IV. fejezet............................................................................................................................................... 14 A tagság ................................................................................................................................................. 14 1. A tag........................................................................................................................................... 14 1.1.
A taggá válás feltételei ...................................................................................................... 14
1.1.1.
A belépésre vonatkozó feltételek:............................................................................. 14
1.1.2.
Az átlépésre vonatkozó feltételek: ............................................................................ 15
1.1.3.
A Belépési Nyilatkozat joghatásai.............................................................................. 15
1.1.4.
A tagfelvétel elutasítására vonatkozó szabályok....................................................... 16
1.1.5.
A pénztártag tagsági jogviszonyának keletkezése ..................................................... 16
1.2.
A tag jogai és kötelezettségei ............................................................................................ 16
1.2.1.
A tag jogosult ............................................................................................................. 16
1.2.2.
A tag köteles .............................................................................................................. 17
1.3.
Kedvezményezett jelölésével kapcsolatos szabályok ........................................................ 17
1.4.
A tagsági viszony megszűnésének feltételei, jogkövetkezményei és a követendő eljárás 18
1.4.1.
A tag tagsági viszonya megszűnik:............................................................................. 18
1.4.2.
A tagsági viszony megszüntetésének esetei:............................................................. 18
1.4.3. Az elszámolás rendje a tagsági jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén, a tagdíjfizetés szüneteltetése ....................................................................................................... 19
2.
1.4.4.
A kilépési költség ....................................................................................................... 21
1.4.5.
Tagsági jogviszony megszűnése esetén alkalmazandó egyéb szabályok .................. 22
A munkáltatói tag ...................................................................................................................... 22 2.1.
A taggá válás feltételei ...................................................................................................... 22
3
2.2. A munkáltató taggal kötendő szerződés kötelező tartalmi elmei, jóváhagyása, nyilvántartása: ............................................................................................................................... 22 2.3.
A Munkáltatói tag jogai és kötelezettségei ....................................................................... 22
2.3.1.
A Munkáltatói tag jogai................................................................................................. 22
2.3.2.
A Munkáltatói tag kötelezettségei ................................................................................ 22
2.4.
Összeférhetetlenségi szabályok ........................................................................................ 24
V. fejezet................................................................................................................................................ 24 A Támogató és az adományozás ........................................................................................................... 24 1. A Támogató jogállása ................................................................................................................ 24 2.
Támogatásra való jogosultság tekintetében a Pénztár az alábbi tagsági köröket alakítja ki: ... 24
VI. fejezet............................................................................................................................................... 25 A tagdíjfizetésre vonatkozó szabályok .................................................................................................. 25 1. A tagdíj....................................................................................................................................... 25 1.1.
A tagdíj megállapításának módja ...................................................................................... 25
1.2.
Az alaptagdíj egységes mértéke ........................................................................................ 25
1.3.
A tagdíjfizetés esedékessége ............................................................................................. 26
1.4.
A tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének módja .......................................................... 26
1.5.
A tagdíj kiegészítésre vonatkozó szabályok....................................................................... 26
1.6.
A tagdíjhátralék utólagos rendezésének szabályai............................................................ 26
1.7.
A tagdíjfizetés elmulasztásának joghatásai és az eljárás rendje ....................................... 26
VII. fejezet.............................................................................................................................................. 27 A gazdálkodás szabályai ........................................................................................................................ 27 1. A gazdálkodásra és a nyilvántartásokra vonatkozó keretszabályok ......................................... 27 1.1.
A gazdálkodás alapelvei..................................................................................................... 27
1.2.
A gazdálkodás tervezése.................................................................................................... 28
1.3.
Könyvvizsgálati kötelezettség ............................................................................................ 28
1.4.
Egyéni egészségszámla ...................................................................................................... 28
1.5.
A számlaértesítő tartalma ................................................................................................. 28
1.6. A pénztárvagyon kezelésének és befektetésének, illetve az eredmény felhasználásának szabályai ........................................................................................................................................ 29 1.7.
Elszámolás a Pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén................................................ 29 4
2.
3.
A kiegészítő vállalkozási tevékenység ....................................................................................... 30 2.1.
Általános szabályok ........................................................................................................... 30
2.2.
Kiegészítő vállalkozási tevékenységre való jogosultság .................................................... 30
A Pénztár egészségügyi intézményére vonatkozó szabályok .................................................... 30 3.1.
Az egészségügyi intézmény jogállása ................................................................................ 30
3.2.
Az egészségügyi intézmény szolgáltatásai......................................................................... 30
3.3.
Az egészségügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályok ................................... 31
3.4.
A beszámolásra vonatkozó sajátos szabályok ................................................................... 31
3.5.
Összeférhetetlenségi szabályok ........................................................................................ 31
4.
Az üzleti titok és pénztártitok .................................................................................................... 31
5.
Kiszervezett tevékenységek....................................................................................................... 31
VIII. fejezet............................................................................................................................................. 32 A tartalék felosztás elvei........................................................................................................................ 32 1. Az alapok ................................................................................................................................... 32
2.
1.1.
Az Öpt. 36.§ szerinti alapokra vonatkozó általános szabályok .......................................... 32
1.2.
Közösségi jellegű szolgáltatások ........................................................................................ 32
1.3.
Az egészségügyi intézmény nyilvántartási szabályai ......................................................... 32
A bevételek megosztása ............................................................................................................ 32
IX. fejezet ............................................................................................................................................... 33 A Pénztár szervezete és működése ....................................................................................................... 33 1. A Pénztár legfőbb szerve ........................................................................................................... 33 1.1.
A Közgyűlés ........................................................................................................................ 33
1.2.
A küldöttközgyűlés ............................................................................................................ 33
1.2.1. 1.3.
A küldöttválasztás szabályai ...................................................................................... 33
A Küldöttközgyűlés összehívása ........................................................................................ 34
1.3.1.
A Küldöttközgyűlés rendes ülései .............................................................................. 34
1.3.2.
A rendkívüli ülés ........................................................................................................ 34
1.3.3.
Az összehívás módja .................................................................................................. 35
1.3.4.
Meghívottak .............................................................................................................. 35
1.3.5.
Határozatképesség .................................................................................................... 35
1.3.6.
Napirend .................................................................................................................... 35 5
1.3.7.
A Küldöttközgyűlés vezetése ..................................................................................... 35
1.3.8.
Döntéshozatal............................................................................................................ 35
1.3.9.
A Küldöttközgyűlés dokumentálása .......................................................................... 36
1.4.
2.
3.
4.
A Küldöttközgyűlés hatásköre ........................................................................................... 36
1.4.1.
A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: .............................................. 36
1.4.2.
A küldöttközgyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata .......................................... 37
A Tagozat ................................................................................................................................... 37 2.1.
A Tagozat jogállása ............................................................................................................ 37
2.2.
A Tagozat alapítása és működése...................................................................................... 37
2.3.
A Tagozat jogosultságai ..................................................................................................... 37
2.4.
Tájékoztatási kötelezettség ............................................................................................... 37
Az Igazgatótanács ...................................................................................................................... 37 3.1.
Az Igazgatótanács jogállása ............................................................................................... 37
3.2.
Az Igazgatótanács tagjai .................................................................................................... 37
3.3.
Az Igazgatótanács elnöke .................................................................................................. 38
3.4.
Az Igazgatótanács működése ............................................................................................ 38
3.4.1.
Az Igazgatótanács ülései ............................................................................................ 38
3.4.2.
Határozatképesség .................................................................................................... 39
3.4.3.
Döntéshozatal............................................................................................................ 39
3.4.4.
Az Igazgatótanács ügyrendje és tevékenységének dokumentálása .......................... 39
3.4.5.
Szakértő alkalmazása................................................................................................. 39
3.5.
Az Igazgatótanács feladata és hatásköre........................................................................... 39
3.6.
Az Igazgatótanács szakértői tagjának feladatai ................................................................. 40
Az Ellenőrző Bizottság ............................................................................................................... 41 4.1.
Az Ellenőrző Bizottság jogállása......................................................................................... 41
4.2.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai .............................................................................................. 41
4.3.
Az Ellenőrző Bizottság elnöke ............................................................................................ 42
4.4.
Az Ellenőrző Bizottság működése ...................................................................................... 42
4.5.
Az Ellenőrző Bizottság feladata és hatásköre .................................................................... 42
6
4.6. 5.
6.
Az Ellenőrző Bizottság szakértői tagjának feladatai .......................................................... 42
Az ügyvezető.............................................................................................................................. 43 5.1.
ügyvezető alkalmazása ...................................................................................................... 43
5.2.
Az ügyvezető feladatai és hatásköre ................................................................................. 43
A felelős személyekre vonatkozó rendelkezések ...................................................................... 44
X. fejezet ................................................................................................................................................ 44 A könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok ................................................................................................ 44 1. A könyvvizsgáló megbízása........................................................................................................ 44 2.
A könyvvizsgáló feladatai .......................................................................................................... 44
XI. fejezet ............................................................................................................................................... 45 A képviseletre és a hatáskör átruházásra vonatkozó szabályok ........................................................... 45 3. A Pénztár képviselete ................................................................................................................ 45 4.
Hatáskör átruházásra vonatkozó szabályok .............................................................................. 45 4.1.
A Küldöttközgyűlés ............................................................................................................ 45
4.2.
Az Igazgatótanács .............................................................................................................. 45
XII. fejezet .............................................................................................................................................. 45 A közgyűlési határozatok közzététele ................................................................................................... 45 XIII. fejezet ............................................................................................................................................. 46 Panaszok és vitás ügyek kezelése .......................................................................................................... 46 XIV. fejezet............................................................................................................................................. 46 Egyéb rendelkezések ............................................................................................................................. 46 Záradék .................................................................................................................................................. 47
7
Alapszabály Preambulum A korszerűen gondolkozó vállalati menedzsment és a felelősen gondolkodó, egészségéért tenni akaró munkavállaló egymásra találó partnersége biztosítja az ismert egyik legjobb keretet a hatékony egészségvédelemhez, melynek gyakorlati megvalósítását teszi lehetővé az önkéntes kiegészítő egészségpénztár intézménye. Ennek a felismerése vezetett a Dimenzió Egészség- és Önsegélyező Pénztár (a továbbiakban: Pénztár) megalapításához. Az alapítás óta eltelt években a Pénztárhoz új tagok és munkáltatók is csatlakoztak. A Pénztár kibővült tagsága a jelen Alapszabályban határozza meg azokat az elveket és keretszabályokat, amelyek alapján a Pénztár - a tagság érdekét és javát szolgálva - működik és tovább fejlődhet. Jelen alapszabályban kerülnek meghatározásra azok az alapvető rendelkezések, amelyek az önsegélyező, valamint az egészségpénztári és az egészségügyi célú kiegészítő önsegélyező feladatokat is ellátó pénztár, szervezetére, működésére, gazdálkodására, valamint a Pénztártagok, szolgáltatásra jogosult közeli hozzátartozóik, a munkáltatói tag(ok) és a támogató(k) jogaira és kötelezettségeire irányadóak.
I. fejezet Bevezető 1. Az Alapszabály célja Az Alapszabály célja, hogy a jogszabályok keretei között meghatározza a taggá válás feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit, a Pénztár által nyújtott szolgáltatások körét és igénybevételének feltételeit, önkormányzati működését és gazdálkodási rendjét.
2. A Pénztár működésének alapelvei A Pénztár az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 3.§-ában meghatározott alapelvek tiszteletben tartásával működik: a.) önkormányzati működés, b.) a zárt gazdálkodás elve, c.) kölcsönösség, d.) önkéntesség, e.) függetlenség, f.) szolidaritás, g.) társulási elv, h.) non-profit (nem haszonelvű) működés.
8
II. fejezet Általános rész 1. Az Alapszabály alkalmazási köre Az Alapszabály a tagokra, a munkáltatói tagokra, a támogatókra és a pénztár alkalmazottaira is kötelező érvényű.
2. A Pénztár azonosító adatai A Pénztár elnevezése: Pénztár Rövidített elnevezése: A Pénztár székhelye: A Pénztár telephelyei: Személyes ügyfélszolgálat: Személyes ügyfélszolgálat:
DIMENZIÓ Önkéntes Kölcsönös Egészség- és Önsegélyező DIMENZIÓ Egészség- és Önsegélyező Pénztár HU-1036 Budapest, Lajos u. 78. HU-1013 Budapest, Krisztina krt. 55. HU-1054 Budapest, Vécsey u. 3.
3. Általános rendelkezések 3.1. A Pénztár jogállása A Pénztár jogi személy. 3.2. A Pénztár típusa A Pénztár az Öpt. hatálya alá tartozó, nyílt, területi elv alapján szerveződő, országos, egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is ellátó kiegészítő egészség-és önsegélyező pénztár. 3.3. A Pénztár létrejötte A Pénztárt a Fővárosi Törvényszék 212 sorszám alatt vette nyilvántartásba 1999. január 18-án kelt, 60.978/1998/4. számú végzésével. A Pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre, az alakuló közgyűlés, 1998. október 14i időpontjára visszaható hatállyal. A Pénztár határozatlan időre alakult. 3.4. A Pénztár felügyeletét ellátó szervek A Pénztár működésének törvényességét a Fővárosi Főügyészség az irányadó jogszabályok szerint ellenőrzi. Ha a működés törvényessége másként nem biztosítható, az ügyészség keresettel a bírósághoz fordulhat. A Pénztár állami felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: Felügyelet) látja el. Az Egészség-és Önsegélyező Pénztárak egészségbiztosítási, életmódjavító egészségpénztári, továbbá kiegészítő önsegélyező szolgáltatásaikkal összefüggő, külön törvény szerinti felügyeletét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium látja el. A Felügyelet a Pénztár részére kiadott tevékenységi engedély száma: PF/7692/2/1998. Azonosító kód: E/334. 3.5. Irányadó jog A tagok, a munkáltatói tagok, a támogatók valamint a Pénztár közötti, pénztárral kapcsolatos jogviszonyból, továbbá a számlavezető, a vagyonkezelő, a letétkezelő Pénztárral kapcsolatos jogviszonyából eredő esetleges jogviták elbírálásánál elsősorban a jelen Alapszabály, az Öpt., az egészség-és önsegélyező pénztárak gazdálkodására és könyvvezetésére vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók. 9
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Öpt. szabályai az irányadók. 3.6. Értelmező rendelkezések és rövidítések A jelen Alapszabályban alkalmazott alapvető fogalmak értelmezését, magyarázatát betűrendben az 1. számú melléklet (Fogalmak) tartalmazza. A jelen Alapszabályban alkalmazott rövidítéseket a 2. számú melléklet (Rövidítések) tartalmazza.
III. fejezet A pénztár szolgáltatásai 1. Elvi alapok, felhatalmazások A Pénztár társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat, egészségügyi szolgáltatásokat és kiegészítő önsegélyező szolgáltatásokat szervez és finanszíroz, továbbá egészségügyi intézményt működtet. A Pénztár az általa nyújtott egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatásokat maga szervezheti, vagy erre a célra szolgáltatásszervező intézményt is igénybe vehet. A Pénztár jogosult a közösségi jellegű szolgáltatások bevezetésére. A közösségi jellegű szolgáltatások feltételrendszerét a Pénztár úgy alakítja ki – a támogatóval, munkáltatói tag esetén a munkáltatóval, illetve a tagozattal együttműködve –, hogy az érintett tagok hozzáférési lehetősége egyenlő, azonos legyen. A Pénztár kiemelt fontosságúnak tekinti a tagság – illetve a tagok által jogosultként megjelölt közeli hozzátartozók - egészségének védelmét szolgáló programok szervezését, a Pénztár gazdálkodási lehetőségei szerint ilyen akciók és szolgáltatások finanszírozását. Ennek megfelelően a Pénztár egészségtervezési-, modellezési rendszert működtet.
2. A szolgáltatások rendszere A tagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik által igénybe vehető szolgáltatások, ellátások rendszere: a) A tag egyéni számlája terhére igénybe vehető szolgáltatások: o Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások (ennek keretében egészségügyi célú önsegélyező feladatok), o Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások, b) Közösségi jellegű szolgáltatások (az egyéni számla adott közösségi része - közösségi jellegű elszámolási egysége- terhére igénybe vehető szolgáltatások), c) Egészségtervezési és modellezési rendszer, d) Célzott szolgáltatások e) Kiegészítő önsegélyező szolgáltatások. 2.1. Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások: a) egészségügyi szolgáltatás, b) otthoni gondozás, c) gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés, d) látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, e) életvitelt elősegítő szolgáltatás, f) szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelés, g) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása, h) pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, i) szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése 10
j)
OÉTI által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása.
2.2. Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások: a) természetgyógyászati szolgáltatás, b) sporteszköz vásárlásának támogatása, c) gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása. 2.3. Közösségi jellegű szolgáltatások: a) „Dimenzió prémium”szolgáltatás, b) Dimenzió Egészségmegőrző” szolgáltatás 2.4. Egészségtervezési, modellezési rendszer működtetése: a) egyéni egészségterv készítés ösztönzése, b) a tagság egészségi állapotának felmérése, egyéni egészségterv elkészítése, az egészségi állapot változásának nyomon követése valamint az információk statisztikai értékelése, c) a tapasztalatok alapján a szolgáltatási struktúra optimalizálása, ennek keretében a tagság egészségi állapotának, prevenciós és ellátási igényének leginkább megfelelő szerződött szolgáltatók és szolgáltatások szervezése, valamint akciók és szolgáltatói kedvezmények szervezése útján az igénybevétel ösztönzése, ezáltal a tagság általános egészségi állapotának, életminőségének javítása. 2.5. Célzott szolgáltatások: Célzott szolgáltatásként a 2.1-2.2-pontban felsorolt szolgáltatások nyújthatók kivéve a pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat (a kieső jövedelem pótlása) és hátramaradottak segélyezését a pénztártag halála esetén. 2.6. Kiegészítő önsegélyező szolgáltatások: a) Közüzemi díjak támogatása védendő fogyasztónak minősülő tag részére b)
Lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása
c)
Szülési segély
d)
Gyermekgondozás támogatása
e)
Gyermeknevelési támogatás
f)
Nevelési év-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás
g)
Felsőoktatási költségtérítés
h)
Munkanélküliségi ellátások
i)
Intézményi idősgondozás támogatása
j)
Rokkantsági járadék, ápolási díj kiegészítése
k)
Temetés költségeinek támogatása
3. A szolgáltatásokra és azok igénybevételére vonatkozó szabályok 3.1. Általános szabályok Az egészségpénztári szolgáltatásokat mind a tagok, mind a Pénztárhoz bejelentett közeli hozzátartozóik [Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti személyek] jogosultak igénybe venni. 11
Az önsegélyező pénztári szolgáltatásokat a III. fejezet 2.6. a)-b) és j.) kizárólag a tag jogán, a többi kiegészítő önsegélyező szolgáltatás a tag és bejelentett közeli hozzátartozója jogán vehető igénybe. A Pénztár szolgáltatásait a jogosultak – a rájuk vonatkozó szabályok szerint - azonos feltételekkel vehetik igénybe. Az önsegélyező pénztári szolgáltatások igénybevételéhez szolgáltatói szerződés nem szükséges. A Pénztár egészségpénztári szolgáltatásainak igénybevétele - a közösségi jellegű szolgáltatások kivételével - nincs várakozási időhöz kötve A kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatások finanszírozására az egyéni és munkáltatói tagdíjbefizetések, valamint az egyéni számlán jóváírt adomány a befizetést követő 180 napon belül nem használható fel. A közösségi jellegű szolgáltatásokat az egyéni számlán elkülönített adott közösségi jellegű elszámolási egységhez való csatlakozás útján lehet igénybe venni. Egy tag többféle közösségi jellegű szolgáltatást is igénybe vehet, ez esetben egyéni számláján annyiféle közösségi jellegű elszámolási egység lesz elkülönítve. 3.2. A közösségi jellegű szolgáltatások finanszírozására vonatkozó fő szabályok A Pénztár a Küldöttközgyűlés döntése alapján jogosult a közösségi jellegű szolgáltatások bevezetésére. Közösségi jellegű szolgáltatásként a Szolgáltatási Szabályzatban részletesen meghatározott szolgáltatások számolhatók el. Amennyiben a Pénztár közösségi jellegű szolgáltatást vezet be, úgy az minden, a közösségi jellegű szolgáltatási elszámolási egységhez csatlakozó és a szolgáltatás igénybevételének feltételeit elfogadó Pénztártag részére elérhetővé válik. A közösségi jellegű szolgáltatások feltételrendszerét a Pénztár úgy alakítja ki, hogy az érintett Pénztártagok hozzáférési lehetősége egyenlő, azonos legyen. A közösségi jellegű szolgáltatás díját az egyéni egészségszámlákon elkülönítetten – az adott közösségi jellegű rész zárolásaként -kell kimutatni, ennek javára és terhére kell elszámolni a közösségi jellegű szolgáltatások bevételeit és költségeit. Az egyéni egészségszámlán belül külön-külön kell vezetni az egyes közösségi jellegű szolgáltatások céljára elkülönített zárolt rész egyenlegét. A közösségi jellegű szolgáltatás céljára elkülönített zárolt rész nem képezi a tag egészségszámlájának egyéni felhasználású (szabad rendelkezésű) részét. A közösségi jellegű szolgáltatás céljából elkülönített zárolt összeg kizárólag a Szolgáltatási Szabályzatban meghatározott, az adott közösségi jellegű szolgáltatás kiadásainak finanszírozására használható fel. 3.3. Célzott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok A Pénztár a munkáltatói tagjával kötött támogatói szerződés alapján, a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai részére a jelen pontban és a Szolgáltatási Szabályzatban foglaltak szerint nyújt szolgáltatást (a továbbiakban: célzott szolgáltatás). A Szolgáltatási Szabályzatban célzott szolgáltatásként megjelölt szolgáltatások közül a munkáltató választja ki az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást.
12
A célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a Pénztárban tag munkavállalója, valamint a Szolgáltatási Szabályzat szerint azok bejelentett közeli hozzátartozói részére biztosítani kell. A Pénztár részére a közvetlenül a célzott szolgáltatás nyújtására a munkáltatói tag által fizetett összeget a fedezeti alapon belül erre a célra munkáltatói tagonként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönítetten létrehozott tartalékba (célzott szolgáltatások tartalékai) kell helyezni, és a szerződésben meghatározott célokra lehet fordítani. Az ezen tartalékban a szerződés teljesítését követően található maradványt a pénztártagok egyéni számlái között felosztani nem lehet. A célzott szolgáltatásra a munkáltatói tag által fizetett teljes összeg adománynak minősül. 3.4. Részletes szabályok és feltételek A Pénztár által nyújtott szolgáltatások tartalmára vonatkozó részletes szabályokat és az igénybevétel feltételeit a Szolgáltatási Szabályzat tartalmazza. A Szolgáltatási szabályzat az Alapszabály elválaszthatatlan részét képezi, elfogadása és módosítása a Küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik.
4. A szolgáltatások kiegyenlítésére vonatkozó szabályok 4.1. Általános finanszírozási szabályok A tag egyéni számlája terhére igénybe vehető szolgáltatások finanszírozásának forrása mind a tag, mind az általa bejelentett közeli hozzátartozó vonatkozásában a tag egyéni egészségszámlája. A közösségi jellegű szolgáltatások finanszírozása az adott célra az egyéni számla adott közösségi része - közösségi jellegű elszámolási egysége- számára elkülönített zárolt összegből - a tag-, illetve a támogató rendelkezése alapján - történik. A közösségi jellegű szolgáltatás fedezetét a tagok rendelkezése alapján több tag egyéni számlája adott közösségi részének – közösségi jellegű elszámolási egységének – egyidejű arányos megterhelése, illetve a támogató címzett befizetése biztosítja. 4.2. A szolgáltatások igénybevételének szabályai 4.2.1. Készpénzfizetéssel igénybevett szolgáltatásokra vonatkozó szabályok Az egészségpénztári szolgáltatás készpénzes igénybevétele esetén - a tag rendelkezése alapján - a Pénztár által történő utólagos térítés módja: a) bankszámlára utalás, b) postai úton történő kifizetés. 4.2.2. Egészségkártya használatára vonatkozó szabályok A Pénztár valamennyi Pénztártag részére általánosan és kötelezően egészségkártyát bocsát ki, amely tartalmazza a Pénztártag tagsági jogviszonnyal kapcsolatos alapadatait és a Pénztár fő azonosítási adatait és ezen túl – az aktiválást követően - alkalmas a Pénztártag elektronikus azonosítására, az egyéni számlán meglévő fedezet igazolására, valamint az egyéni számlán zárolási művelet elvégzésére. A Pénztártag a Pénztárhoz való csatlakozással (belépési nyilatkozat), valamint az alapszabály és a hozzá kapcsolódó egyéb szabályzatok elfogadásával a kártyaigénylési kötelezettségének is eleget tesz. A tag az általa megjelölt közeli hozzátartozók számára külön nyomtatványon társkártyát is igényelhet. A társkártyára a használat tekintetében az egészségkártyára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 13
A Pénztár az egészségkártya/társkártya „Kártyaszabályzatban” meghatározott kibocsátási költségével a pénztártag egyéni egészségszámláját a kártyagyártás megrendelésével egyidejűleg megterheli. Az egészségkártya kizárólag az egészségpénztári szolgáltatásokhoz, illetve az azokkal kapcsolatos elszámolásokhoz kapcsolódó, a jogszabályban és alapszabályban meghatározott funkciókat tölti be. Kiegészítő önsegélyező szolgáltatás egészségkártyával nem vehető igénybe. A Pénztár az egészségkártya érvényességi időtartamát a gyártás időpontjától számított 3 év időtartamban határozza meg.
A kártyakibocsátás az alábbiak szerint történik: a belépő Pénztártagok számára az első egészségkártyát a Pénztár a tagsági jogviszony létrejöttét követően automatikusan megrendeli és postázza a 2013. május 9. után kiadott és a Pénztártagok által aktivált egészségkártyák lejárati idő miatti cseréje automatikusan történik, fedezethiány miatt kártyával nem rendelkező Pénztártagok számára az egészségkártyát a Pénztár a fedezet rendelkezésre állása esetén automatikusan megrendeli és postázza, a társkártyákat a Pénztár automatikusan nem újítja meg, de a lejáratról a Pénztártagnak értesítést küld (a társkártya igényléssel újítható meg), pótkártya kibocsátása külön igényléssel történik. Az egészségkártya használatával, a társkártya és a pótkártya igénylésével, valamint az egészségkártya költségével kapcsolatos részletszabályokat a „Kártyaszabályzat” tartalmazza. 4.2.3. A pénztári szolgáltatás igénybevételének időpontja A Pénztárban a szolgáltatás igénybevételének időpontja az a dátum, amikor a Pénztár a szolgáltató számlája alapján a szolgáltatás ellenértékének kifizetését az egyéni számlára terheli (kifizetés dátuma), függetlenül a számlán szereplő teljesítési időponttól és/vagy az egészségkártya használata alapján az összeg zárolásának időpontjától. 4.2.4. Adó- és járulékfizetéssel kapcsolatos szabályok Az egyes szolgáltatások igénybevételére vonatkozó hatályos adó- és járulékfizetési szabályokat – a konkrét jogszabályra való hivatkozással - a Szolgáltatási Szabályzat tartalmazza.
IV. fejezet A tagság 1. A tag 1.1. A taggá válás feltételei A tagsági feltételeknek való megfelelés esetén a természetes személy felvétele nem utasítható el. 1.1.1. A belépésre vonatkozó feltételek: A Pénztár tagja lehet az a természetes személy, aki a 16. életévét betöltötte,
14
a Pénztár által rendszeresített formanyomtatvány („Belépési Nyilatkozat”) kitöltésével Írásbeli nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy: o
az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és
o
tagdíjfizetést vállal.
1.1.2. Az átlépésre vonatkozó feltételek: Más egészség-és önsegélyező pénztárból való átlépés esetén a leendő tagnak a „Belépési Nyilatkozathoz" csatolni kell az átlépési nyilatkozatot is a Pénztár által rendszeresített formanyomtatványon („Átlépési Nyilatkozat”). A tag csak azonos típusú pénztárba léphet át, kivéve az önkéntes nyugdíjpénztári tagot, aki az Öpt. 47. § (3) bekezdése alapján a várakozási idő letelte előtt egészség- vagy önsegélyező pénztárba átléphet, ha a munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja. A más egészség-és önsegélyező pénztárból átlépő tag befogadásának szabályai megegyeznek az újonnan belépő tagok felvételének szabályaival. Önkéntes nyugdíjpénztárból átlépő tag esetében a belépési nyilatkozat záradékolása előtt csatolni kell a belépési nyilatkozathoz az Öpt. 47. § és az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997.(XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gvhr.) (3) szerinti igazolást arra vonatkozóan, hogy munkaképességét legalább 50 %-ban elveszítette, illetve legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és állapotában javulás legalább egy évig nem várható. Az igazolás beérkezéséig a belépési nyilatkozat nem záradékolható, ha pedig a záradékolásra nyitva álló 30 napon belül nem pótolták azokat, a tagfelvételi kérelmet el kell utasítani. Ez nem zárja ki, hogy az átlépni kívánó személy utóbb azt – a szabályozott feltételeknek megfelelően – ismételten előterjessze. Az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépő tagok befogadására egyebekben az újonnan belépő tagok felvételének szabályai vonatkoznak. A Pénztárnak az átlépést megelőzően, (azaz a belépési nyilatkozat záradékolása előtt) írásban – az Alapszabály és a vonatkozó szabályzatok megküldésével, vagy ha az letölthető az Internetről, akkor a hozzáférésre vonatkozó adatok közlésével tájékoztatnia kell az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépni kívánó tagot a jogszabályi előírásokról, a tagság feltételeiről és az általa igénybe vehető szolgáltatásokról. A Pénztár tagja a jogszabályi rendelkezések alapján meghatározott típusú pénztárba léphet át. 1.1.3. A Belépési Nyilatkozat joghatásai A Belépési Nyilatkozat aláírásával a leendő tag tudomásul veszi, hogy: a) a Pénztár az alapszolgáltatásokhoz kapcsolódóan olyan szolgáltatásokat is szervez, amelyeket a társadalombiztosítás is finanszíroz, b) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben foglaltak szerint az Egészségpénztárnak kötelessége a pénztártagok azonosítására alkalmas személyes adatainak 15
nyilvántartása. Ugyanezen jogszabály alapján a tag köteles a Belépési Nyilatkozatban foglalt adataiban történt változásokat a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül a Pénztárnak bejelenteni, c) a belépési nyilatkozat adattartalmára-, valamint a tagazonosításra vonatkozó jogszabályi előírások változása miatt a tagot a Pénztár a belépést követően további személyes adatszolgáltatásra kötelezheti, d) a változás-bejelentés elmaradásából, illetve késedelméből származó, - a Pénztárnak okozott – többletköltségek az érintett tagot terhelik. A Pénztár a dátummal ellátott záradékkal tanúsítja a Belépési Nyilatkozat elfogadását. A záradékot a Pénztár képviseletére jogosult személyek írják alá. A szabályosan kitöltött és benyújtott, - postai úton beküldött vagy az ügyfélszolgálaton személyesen leadott - Belépési Nyilatkozatot a Pénztár a beérkezéstől számított 30 napon belül záradékolja. A záradékolt belépési nyilatkozat egy példányát, vagy a tagsági okiratot a záradékolást követően a leendő tagnak – az Alapszabállyal együtt nyomtatott formában – vagy a pénztártag kérésére – elektronikus iratként kell meg kell küldeni/ át kell adni. Az első havi tagdíjat a belépési nyilatkozat záradékolásától számított 50 napon belül kell megfizetni. A Pénztár a leendő tagot írásban értesíti a mulasztás jogkövetkezményeiről. A befizetés pótlására előírt határidő eredménytelen elteltét követően a személy adatai a pénztári nyilvántartásból kivezethetők. 1.1.4. A tagfelvétel elutasítására vonatkozó szabályok Amennyiben a kérelmező a tagsági feltételeknek nem felel meg, a Pénztár a tagfelvételt elutasítja. A kérelmező a tagfelvétel elutasításról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal fordulhat a Pénztárhoz. A panaszt a Pénztár köteles 30 napon belül érdemben elbírálni a Panaszkezelési szabályzatban foglaltak szerint. 1.1.5. A pénztártag tagsági jogviszonyának keletkezése A tagsági jogviszony és a tagdíjfizetési kötelezettség az Egészségpénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak az Egészségpénztár általi elfogadásával, azaz a belépési nyilatkozat záradékkal történő ellátásával kezdődik. 1.2. A tag jogai és kötelezettségei 1.2.1. A tag jogosult a) a Pénztár szolgáltatásait a jelen Alapszabályban és a Szolgáltatási Szabályzatban rögzített rendben igénybe venni, b) a pénztári szolgáltatások igénybevételére jogosult közeli hozzátartozót megjelölni a Pénztár által rendszeresített formanyomtatványon, c) halála esetére természetes személy kedvezményezettet megjelölni, d) az Öpt. és a jelen Alapszabály szerint tisztségviselőt választani az Pénztár szerveibe, 16
e) tisztséget viselni a Pénztár szerveiben, f)
a Küldöttközgyűlés munkájában küldöttjén keresztül részt venni, a küldöttközgyűlésen küldöttjén keresztül szavazni, a Küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal részt venni,
g) a Küldöttközgyűlés összehívását indítványozni, a küldöttközgyűlés napirendjére küldöttjén keresztül javaslatot tenni azzal, hogy annak elfogadásáról a Küldöttközgyűlés dönt, h) az Igazgatótanács által megjelölt hivatalos ügyfélfogadási időben a Pénztár irataiba és könyveibe (a zárt tanácskozásokon tárgyalt határozattervezetek és a zárt tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek kivételével) betekinteni, továbbá a Pénztár működésével kapcsolatban a Pénztár testületeitől írásban felvilágosítást kérni és kapni azzal, hogy a megszerzett információt nem használhatja fel a Pénztár érdekeit, ill. a Pénztár tagjainak a személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon, i)
a Pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, továbbá egyéni számlájának alakulásáról évente egy alkalommal a tárgyévet követő év június 30-áig a jelen alapszabály szerinti tartalommal - írásban tájékoztatást kapni nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére – elektronikus iratként,
j)
részt venni a Pénztár tevékenységében és rendezvényein.
k) az egyéni számla követelésének meghatározott elkülönített részét a rendelkezéstől számított két évre lekötni úgy, hogy a két éves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe l)
teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérni a Pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat, nyilatkozatokat, igazolásokat elektronikus iratként küldje meg részére.
1.2.2. A tag köteles a) az egységes tagdíjat - valamint, amennyiben az egységes tagdíj összegénél magasabb összegű tagdíj megfizetésére vállalt kötelezettséget, úgy ezen összeget - a jelen Alapszabályban meghatározott rend szerint megfizetni, valamint eleget tenni a jelen Alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségeknek, b) a nyilatkozataiban közölt adatokban bekövetkezett változásokat jelen Alapszabályban és a Szolgáltatási Szabályzatban meghatározottak szerint a Pénztárnak bejelenteni. 1.3. Kedvezményezett jelölésével kapcsolatos szabályok A tag halála esetén az egyéni számla a hagyatékának nem része. A tag halála esetére természetes személy kedvezményezetteteket kedvezményezetteket) jelölhet : a) a Belépési Nyilatkozatban,
(haláleseti
b) közokiratban, c) teljes bizonyító erejű magánokiratban. A kedvezményezett jelölése a Pénztár által történő nyilvántartásba vétellel - az okirat kiállításának időpontjára visszamenőlegesen - válik hatályossá. 17
A Pénztár a kedvezményezett-jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat nyomtatott formában – vagy a pénztártag kérésére – elektronikus iratként történő átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat nyomtatott formában – vagy a pénztártag kérésére – elektronikus iratként történő megküldésével értesíti. A nyomtatott formában vagy elektronikus iratként megküldött tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját. Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. A tag az előírt okirati formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a) a tag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, b) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal, c) a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. Ha a tag kedvezményezettet nem jelölt vagy a jelölés hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a Pénztárra száll és azt a Pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. 1.4. A tagsági viszony megszűnésének feltételei, jogkövetkezményei és a követendő eljárás 1.4.1. A tag tagsági viszonya megszűnik: a) a tag halálával a halál bekövetkezésének napján, b) a Pénztár jogutód nélküli megszűnésekor, a bírósági nyilvántartásból való törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedése napján. 1.4.2. A tagsági viszony megszüntetésének esetei: a) a tag egyoldalú nyilatkozatával (kilépési nyilatkozat) a tagsági jogviszonyát megszüntetheti, b) más pénztárba történő átlépéssel a másik pénztárban létesített tagsági viszonya kezdő napján,
18
c) a Pénztár a tag tagsági jogviszonyát kizárással megszüntetheti, ha a tag a tagdíjfizetést 180 napon túl úgy mulasztja el, hogy a negyedéves hozamfelosztásnál fedezet hiányában az egyéni számlájának hozamából sem lehet jóváírni a Pénztár működési-, és likviditási alapjára jutó összeget, és a Pénztár felszólítására a jogviszony rendezéséhez szükséges alábbi intézkedésék valamelyikét az arra megadott határidőben nem teszi meg: o
szüneteltetés kezdeményezése,
o
a tagdíjhátralék rendezése,
o
átlépés kezdeményezése másik jogszabály által meghatározott típusú pénztárba.
A Pénztártag kilépési, átlépési szándékát írásban nyújthatja be az erre rendszeresített formanyomtatványon, vagy az azzal megegyező tartalmú nyilatkozattal. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: a.) a pénztártag egyértelmű azonosításához szükséges személyes adatokat b.) a tag kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tagságát kilépéssel/átlépéssel meg kívánja szüntetni c.) másik egészségpénztárba történő átlépés esetén az őt befogadó pénztár nevét és címét, d.) a kérelem esetleges mellékleteit; e.) a Pénztártag aláírását, és a nyilatkozat keltét.
Amennyiben a pénztártag 2007. évi CXXXVI. törvény alapján történő azonosítása a tagsági jogviszony időtartama alatt megtörtént, és a kifizetési igény kapcsán pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel, a kifizetést megelőzően a pénztártag ismételt azonosítására nincs szükség. Amennyiben a pénztártag 2007. évi CXXXVI. törvény alapján történő azonosítása a tagsági jogviszony időtartama alatt nem történt meg, a Pénztár az azonosítás elvégzéséig megtagadja a szolgáltatás teljesítését. A tag halála esetén a tag által megjelölt kedvezményezettel vagy a tag örökösével történő elszámolás feltétele az, hogy a Pénztár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján a pénztártagot, a tag halála esetén a tag által megjelölt kedvezményezettet, vagy törvényes örököst azonosítsa. Amennyiben a tag halála esetén a tag kedvezményezettje vagy örököse azonosítása nem történik meg, a Pénztár az azonosítás elvégzéséig megtagadja a szolgáltatás teljesítését.
1.4.3. Az elszámolás rendje a tagsági jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén, a tagdíjfizetés szüneteltetése A tag halála esetén történő elszámolás szabályai: A tag halála esetén az egyéni számla nem része a hagyatéknak. 19
A kedvezményezett(ek) a tag halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A Pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, illetve a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett – egyéni egészségszámla rendezésére vonatkozó - választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést. A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően – legkésőbb a Pénztárnak a választásra irányuló írásbeli felhívása kézhezvételét követő 30 napon belül – köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a rá eső részt:
egy összegben felveszi, az Alapszabály rendelkezésének megfelelően saját nevén a Pénztárban hagyja tagdíjfizetés folytatásával, vagy anélkül, más, jogszabályban meghatározott típusú pénztárba átutaltatja.
A jogosultság a következő dokumentumok együttes, hiánytalan benyújtásával igazolható: 1. halotti anyakönyvi kivonat másolata, 2. a kedvezményezett(ek) illetve örökös(ök) írásbeli nyilatkozata a kifizetés módjára vonatkozóan 3. a kedvezményezett(ek) illetve örökös(ök), vagy a törvényes képviselő (kiskorú vagy gondnokság alatt lévő kedvezményezett/örökös személy esetén) írásbeli nyilatkozata a személyi igazolvány adatairól 4. gondnokság alatt lévő kedvezményezett esetén a bírósági ítélet másolata; 5. örökös esetén az öröklési bizonyítvány vagy a jogerős hagyatékátadó végzés másolata, vagy az elhunyt tag halotti anyakönyvi kivonatát kiállítani köteles illetékes jegyző által a törvényes örökösök személyéről kiállított igazolás eredeti példánya vagy hiteles másolata, kiskorú örökös esetén a gyámhatósági határozat másolata. A kedvezményezetti vagy örökösi kérelem a Pénztár által rendszeresített űrlapon, vagy az azzal megegyező tartalmú nyilatkozattal nyújtható be a szükséges dokumentumok csatolásával. Amennyiben a Pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, akkor a Pénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött volna, és a követelés összegét - az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve - a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál a negyedévet követő 50. napig bírói letétbe kell helyeznie. A tag halála miatt szükségessé váló egyösszegű kifizetés, vagy utalás esetén a jogosultság igazolását követő 15 napon belül a Pénztár teljesíti a kedvezményezett javára a kifizetést. A tag halála esetén az egyéni számlán nyilvántartott összeget a Pénztár a pénztártag által megjelölt haláleseti kedvezményezett (ennek hiányában az örökös) részére a mindenkor érvényes devizajogszabályokban foglaltaknak megfelelően teljesíti, amennyiben a megjelölt kedvezményezett (ennek hiányában az örökös) külföldi állampolgár. 20
Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésének egyéb eseteiben: Kilépés, átlépés, kizárás esetén a taggal el kell számolni. A tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentést ill. intézkedést követően újabb szolgáltatást igénybe venni, illetve az egyéni számláról – a korábban zárolt tétel kivételével – szolgáltatást kifizetni nem lehet. A Pénztár a tagsági jogviszony megszűnésre, megszüntetésre irányuló bejelentést, intézkedést követő 15 napon belül az elszámolást elkészíti és a tag, jogosult részére a kifizetést teljesíti. A kifizetési határidő első napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a jogviszony megszűnésére/megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint szükséges valamennyi okirat a Pénztárhoz megérkezik, rendelkezésre áll. A tagdíjfizetés szünetelése A tag egyéni körülményeire tekintettel, a Pénztárnak címzett írásbeli egyoldalú nyilatkozatával kezdeményezheti (kérheti) tagdíjfizetési kötelezettsége szüneteltetését. A tagdíjfizetés szünetelése a szüneteltetésre irányuló nyilatkozatnak a Pénztár által történő átvételét követő hónap első napján kezdődik és a tag nyilatkozatában meghatározott ideig, de legfeljebb huszonnégy hónapig tart. A szüneteltetés ideje alatt a Pénztártag nem köteles megfizetni a Pénztár alaptagdíját. A Pénztár a tagdíjfizetés elmaradásáról nem küld értesítést. A szüneteltetés idejére a Pénztártagot a hozam megilleti. A tagdíj nemfizetés kezdő időpontjától a Pénztár jogosult VI. fejezet 1.7. a.) szerint a tag egyéni egészségszámlájának befektetéséből származó, a tárgyidőszakban (negyedévben) jóváírandó hozamát – az elszámolás negyedévében érvényes tagdíjfelosztási arányszám szerint az egységes tagdíjból a működési és likviditási alapra jutó negyedéves hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a pozitív hozam összegéig – csökkenteni, és azt a működési és likviditási alap javára jóváírni. A szüneteltetés ideje alatt a Pénztártag a Pénztár szolgáltatásait korlátlanul igénybe veheti (készpénzfizetési számlák benyújtása és egészségkártya használat, on-line egyenleglekérdező szolgáltatás) az egyéni számla egyenlege alapján a pénztárral fennálló pénzbeli követelése mértékéig azzal, hogy a szüneteltetés engedélyezésével egyidejűleg a tag egyéni számláján a jelen fejezet 1.4.4. pontjában meghatározott kilépési díj összege zárolásra kerül. Amennyiben a kilépési díj összegére a tag egyéni számlája nem nyújt fedezetet, a rendelkezésre álló egyenleg kerül zárolásra. A zárolás a szüneteltetés időszakának elteltével vagy megszüntetésével oldható fel. A tagság megszüntetése esetén a zárolt összeg – kilépési díj jogcímen – a pénztártag egyéni számlájáról levonható. A szüneteltetés legalább három havi alaptagdíj befizetését követően ismételten igényelhető.
1.4.4. A kilépési költség A Pénztár jogosult a tag követeléséből az indokolt költséget, legfeljebb 4000 Ft-ot kilépési költség jogcímen felszámítani: a) a tag kilépésekor, b) a tag más pénztárba történő átlépésekor, c) a tag kizárása esetén. 21
A kilépési költséget a Pénztár a tagi jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentés, illetve a kizárás napján fennálló tagi egyéni számlakövetelésből zárolja. Amennyiben az egyéni számla egyenlege nem fedezi a kilépési költséget, a Pénztár a tag egyéni számláján rendelkezésre álló maradvány összeget vonja le kilépési költségként. A Pénztár a tag egyéni számláján – a kilépési költség levonása után fennmaradó – még fel nem használt összeget átlépés esetén a tag által megjelölt egészség-és önsegélyező pénztárba utalja át, illetve kilépés, kizárás esetén az adójogszabályok, az Öpt. 81.§ (7) bekezdése, és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény figyelembe vételével kifizeti a tag számára. 1.4.5. Tagsági jogviszony megszűnése esetén alkalmazandó egyéb szabályok A Pénztár a tagsági jogviszony megszűnése, megszűntetése esetén a DIMENZIÓ Egészségkártyát a Kártyaszabályzatban foglaltak szerint érvényteleníti.
2. A munkáltatói tag 2.1. A taggá válás feltételei Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a Pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). 2.2. A munkáltató taggal kötendő szerződés kötelező tartalmi elmei, jóváhagyása, nyilvántartása: a) a munkáltató és a Pénztár azonosító adatai, b) a munkáltatói hozzájárulás mértéke és a teljesítés ütemezése; c) a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségei és feltételei; d) a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmek. A munkáltatói hozzájárulásról szóló szerződés és annak módosítása az Igazgatótanács jóváhagyásával válik érvényessé. A munkáltatói hozzájárulásról szóló szerződésekről a Pénztár naprakész nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a munkáltatói tag főbb adatait, a munkáltatói hozzájárulás mértékét, a szerződés hatályát, esetleges módosítását, valamint a szerződéseknek a Pénztár működéséhez szükséges egyéb főbb adatait. 2.3. A Munkáltatói tag jogai és kötelezettségei 2.3.1. A Munkáltatói tag jogai A munkáltatói tag jogosult tanácskozási joggal a küldöttközgyűlésen részt venni. Ha a munkáltatói hozzájárulás eléri, vagy meghaladja a Pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltatók 1 közös képviselője jogosult az ellenőrző bizottságban - az ellenőrző bizottság tagjaként - szavazati joggal részt venni. 2.3.2. A Munkáltatói tag kötelezettségei Több munkáltató esetén a munkáltatói tagok kötelesek megválasztani az Ellenőrző Bizottságba delegált képviselőjüket. A választás szabályaira a munkáltatói tagok külön megállapodása az irányadó. 22
A munkáltató tag köteles a Pénztárral megkötött szerződésben vállalt munkáltatói hozzájárulást megfizetni. A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, valamint szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltatói hozzájárulás –a következő bekezdésben foglaltak kivételével - minden tag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás egységesen meghatározott mértékétől- az életkorral növekedő mértékben - korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított munkáltatói hozzájárulást. Munkaerő-kölcsönzés esetén - a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától - a munkáltatói hozzájárulás fizetésére a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett, amennyiben a munkavállaló a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül. A munkáltató a vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének vagy egy részének teljesítését akkor szüneteltetheti, illetve akkor szüntetheti meg, ha azt a tag a munkáltatótól írásban kéri. Egyebekben a következő bekezdésben foglalt kivétellel – a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi Pénztártag alkalmazottjára nézve szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. A munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon időszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatározni. A munkáltató az alkalmazásában álló pénztártagok beleegyezésével –a munkáltatói hozzájárulásnak a tag részéről történő maximális igénybevétele érdekében- a tag által vállalt tagdíj összegében a munkáltatói hozzájáruláshoz igazodó szükségszerű változást (beleértve a hozzájárulás szüneteltetésének és megszüntetésének esetét is) a Pénztár felé a tag helyett és nevében bejelenti. A Munkáltatói tag a munkáltatói hozzájárulás teljesítésekor köteles az adózási szabályokat figyelembe venni. A Munkáltató tag köteles jelezni a Pénztárnak, ha esedékesség előtt egyszerre több havi hozzájárulást utal. A Pénztár a Munkáltató tag jelzése alapján az előzetesen teljesített munkáltatói hozzájárulás fedezeti alapra jutó
23
részét a vonatkozó időszakra havi ütemezésben írja jóvá a jogosult tag(ok) egyéni számláján. 2.4. Összeférhetetlenségi szabályok Amennyiben a természetes személy munkáltatói tag egy személyben tag is, tagként korlátozás nélkül választhat és választható a Pénztár testületi szerveibe, Nem képviselheti a munkáltatói tagot/tagokat az Ellenőrző Bizottságban az a személy, aki egyidejűleg tagként is az Ellenőrző Bizottság tagja.
V. fejezet A Támogató és az adományozás 1. A Támogató jogállása A Pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) a Pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül. A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a Pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, azzal, hogy: a) a támogatás csak a pénztártagság egészének, vagy b) a közösségi jellegű szolgáltatásokra létrehozott adott közösségi jellegű elszámolási egység javára a III. fejezet 2.3 pontja szerint, vagy c) az V. fejezet 2. pontjában meghatározott tagsági körnek nyújtható. A támogatói adományt a Pénztár köteles a támogató által megjelölt alapba, rendelkezés hiányában a likviditási alapba helyezni azzal, hogy az adomány 3 %-át abban az esetben is a működési alapban kell jóváírni, ha a támogató a működési alap javára egyáltalán nem, vagy 3%nál kevesebb összeget határoz meg.
2. Támogatásra való jogosultság tekintetében a Pénztár az alábbi tagsági köröket alakítja ki: a) „alapító tagok” köre: azon személyek, akiknek a Pénztárban a tagsági jogviszonya 1999. február 1. napja előtt keletkezett, b) tagdíjfizető tagok köre, c) egészségkártyával rendelkező tagok köre, d) e) f) g) h) i) j)
egy munkáltatóval munkajogviszonyban álló tagok köre ugyanazon munkáltatónál azonos foglalkozású, munkakörű tagok köre az ugyanazon érdekképviseleti szervvel tagsági jogviszonyban álló tagok köre egy munkáltatón belül azonos típusú munkaszerződéssel rendelkező tagok egy munkáltatónál Választható Béren Kívüli Juttatást (VBK) választó tagok ugyanazon korcsoporthoz tartozó tagok egy munkáltatónál azonos munkakört betöltő, vagy azonos (cél) feladatot végző tagok összessége. k) támogató által meghatározott időpontban, vagy valamely időpont előtt, után, vagy valamely két időpont között taggá vált tagok l) egy munkáltatónál meghatározott szakképesítéssel rendelkező tagok 24
m) egy munkáltatónál azonos időtartamú munkaviszonnyal rendelkező tagok, n) egy munkáltatónál a támogató által meghatározottnál rövidebb/hosszabb munkaviszonnyal rendelkező tagok, o) azon tagok összessége, akiknek egy munkáltatónál munkáltatótól származó jövedelme a támogató által meghatározott összeg alatt/felett van, p) az azonos életkorú tagok összessége, q) valamely konkrét közigazgatási határok között állandó lakóhellyel rendelkező tagok, r) az ugyanolyan szakképzettségű tagok, s) a munkáltató által meghatározott veszélyességi fokozatú munkakörben dolgozó tagok, t) az egy hetet meghaladó betegállományban tartózkodó, illetve kórházi gyógyellátásban részesülő tagok u) az ugyanazon munkáltatótól nyugdíjba vonult tagok v) a nyugdíjkorhatárt betöltött tagok köre w) azon tagok összessége, akik azonos munkáltató munkavállalói és egy adott közösségi jellegű szolgáltatáshoz csatlakoztak x) azon tagok összessége, akik azonos munkáltató – azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalói és egy adott közösségi jellegű szolgáltatáshoz csatlakoztak y) azon tagok összessége, akik azonos munkáltató munkavállalói és azonos vezetői besorolásba tartoznak, és adott közösségi jellegű szolgáltatáshoz csatlakoztak z) azon tagok összessége, akik egy adott közösségi jellegű szolgáltatáshoz csatlakoztak aa) az egy munkáltatónál munkaviszonyban álló, adott naptári évben a támogató által megjelölt összegnél magasabb saját tagdíjbefizetést teljesítő tagok köre bb) az ugyanazon munkáltatónál munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló tagok köre cc) ugyanabban a betegségben szenvedő, vagy ugyanolyan gyógyszert szedő tagok köre. Az adományozásnál a fentiekben felsoroltak közül több tagsági kör együttesen is támogatható. A támogató a fenti pontokban foglalt szempontok közül több szempont együttes alkalmazásával is meghatározhatja azt a tagsági kört, amely az általa juttatott adományból részesíthető.
VI. fejezet A tagdíjfizetésre vonatkozó szabályok 1. A tagdíj 1.1. A tagdíj megállapításának módja Az alaptagdíj (egységes tagdíj) összegét, illetve a tagdíjnak a működési, likviditási és a fedezeti tartalékok közötti felosztását a küldöttközgyűlés állapítja meg, annak mértékét, megosztási arányait a mindenkor hatályos Alapszabály rögzíti. A tagdíj összegének, illetve a tartalékok közötti felosztás szabályainak módosítása – az alapszabály módosításával – a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik. A tag jogosult arra, hogy az alaptagdíj mértékénél magasabb összegű tagdíjfizetést vállaljon. 1.2. Az alaptagdíj egységes mértéke A havi alaptagdíj 3000 Ft. Az alaptagdíjat a tag köteles külön felhívás nélkül a Pénztárnak megfizetni.
25
1.3. A tagdíjfizetés esedékessége A tagdíj - a tag választása szerint – havonta, negyedévente, félévente vagy évente fizetendő. A tagdíj a választott fizetési gyakoriság szerinti tárgyidőszak első napján válik esedékessé, a fizetési határidő a tárgyidőszak első naptári hónapjának 15. napjáig. A tag jogosult a tagdíjat adott naptári éven belül esedékesség előtt is megfizetni. 1.4. A tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének módja A tag a fizetési kötelezettségét a Belépési Nyilatkozatban, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt rendelkezés alapján az alábbiak szerint teljesítheti: a) munkáltatónak adott külön meghatalmazás alapján a munkabérből, munkáltató által folyósított egyéb járandóságból történő levonással, a munkáltató általi átutalással, b) a tagdíj egészének vagy egy részének a munkáltató általi átvállalással (munkáltatói hozzájárulás formájában) a munkáltató által teljesített átutalással, c) a tag részéről az alábbi módon történő saját befizetéssel: o banki átutalással, o csekkes befizetéssel. A tagdíj késedelmes fizetése esetére a Pénztár késedelmi kamatot nem számíthat fel. A pénztár – a pénztártag tagdíjfizetés gyakoriságára vonatkozóan adott nyilatkozatának figyelembe vételével – 3 havonta megvizsgálja a tagdíjbefizetéseket. 1.5. A tagdíj kiegészítésre vonatkozó szabályok A tag az alaptagdíjat rendszeresen vagy esetenként többletbefizetéssel kiegészítheti. A kiegészítés mértékét, a befizetés idejét a tag önkéntesen, szabadon határozza meg. A Pénztár a tag által teljesített, az esedékes tagdíj mértékét meghaladó összegű befizetését – mindaddig, amíg az az éves tagdíj összegét el nem éri - tagdíj előteljesítésként kezeli. Amennyiben a tag a vállalt tagdíjfizetés vonatkozásában késedelembe esik, a Pénztár a tag által a tárgyévben teljesített kiegészítő befizetéseket az elmaradt egységes tagdíj összegébe automatikusan beszámítja (a tárgyévet megelőzően teljesített többletbefizetéseket azonban nem lehet beszámítani). 1.6. A tagdíjhátralék utólagos rendezésének szabályai Amennyiben a tag az egységes tagdíj megfizetésével késedelembe esik, a Pénztár a tag által a korábbi években teljesített kiegészítő befizetéseket az elmaradt tagdíj összegébe nem számítja be. Amennyiben tagdíjfizetési késedelemben lévő tag kiegészítő befizetést teljesít, a Pénztár ezt a befizetést az elmaradt egységes tagdíj összegébe számítja be. 1.7. A tagdíjfizetés elmulasztásának joghatásai és az eljárás rendje A tagdíjfizetés késedelme vagy elmulasztása – IV. fejezet 1.4.2. c) pontban foglaltak kivételével - a tagsági jogviszonyt nem szünteti meg, a Pénztártag és az arra jogosult közeli hozzátartozója a Pénztár szolgáltatásait a díjfizető tagokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.. A tagdíjfizetés elmaradása esetén a Pénztár: 26
a.) a tag egyéni egészségszámlájának befektetéséből származó, a tárgyidőszakban (negyedévben) jóváírandó hozamát – az elszámolás negyedévében érvényes tagdíjfelosztási arányszám szerint az egységes tagdíjból a működési és likviditási alapra jutó negyedéves hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a pozitív hozam összegéig – csökkenti, és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírja. Az egységes tagdíj fizetésének elmulasztását követően történt pótlólagos tagdíj megfizetés esetén a korábbi időszakokban végrehajtott hozamcsökkentés utólag nem írható jóvá az egyéni számla javára. b.) amennyiben 180 napon túl a tag egyéni számlájának hozama terhére - fedezet hiányában - nem biztosítható a Pénztár működési és likviditási alapjára jutó költség jóváírása, a Pénztár a tagsági jogviszonyt inaktívként kezeli, ennek megfelelően az egészségkártyát inaktiválja és az egyéni egészségszámla terhére szolgáltatást nem teljesít. A Pénztár az egészségkártya státuszának ellenőrzését a weboldalán elérhető on-line egyenleglekérdezőben biztosítja, a kártya inaktiválásról a pénztártag részére elektronikus úton értesítést küldhet amennyiben a pénztártag elektronikus elérhetőségét megadta a Pénztár számára.
c.) Amennyiben a Pénztártag a mulasztást követően legalább három havi egységes tagdíjnak megfelelő összeget befizet, és az jóváírásra kerül az egyéni egészségszámlán, a Pénztár a tagsági jogviszonyt és az egészségkártyát külön kérelem nélkül aktiválja. 2. Az a) pontban szabályozott költséglevonás alkalmazható a tagdíjfizetés szüneteltetésének időszaka alatt, illetve abban az esetben is, ha a kedvezményezett a rá eső részt tagdíjfizetés nélkül a Pénztárban hagyja.
VII. fejezet A gazdálkodás szabályai 1. A gazdálkodásra és a nyilvántartásokra vonatkozó keretszabályok 1.1. A gazdálkodás alapelvei A pénztár a fedezeti alap terhére - a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével - harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat. A Pénztár gazdálkodása kizárólag jelen Alapszabály szerinti szolgáltatások szervezésére és finanszírozására irányulhat. A Pénztár gazdálkodása keretében az alábbi tevékenységeket végezheti: a) egészségpénztári szolgáltatások, b) kiegészítő önsegélyező szolgáltatások, c) a pénztárvagyon befektetése és kezelése, valamint d) kiegészítő vállalkozási tevékenység folytatása (a Magyar Nemzeti Bank külön engedélye alapján). Jelen fejezet 1. pontjának az 1.1. a) és b) pont szerinti tevékenységekből származó jövedelem nem minősül vállalkozási jövedelemnek.
27
A Pénztár a szolgáltatásait a rendszeres tagdíjbefizetésekből, támogatásokból, kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételeiből és egyéb bevételekből a Küldöttközgyűlés által elfogadott pénzügyi terv alapján szervezi, finanszírozza és teljesíti. Az önsegélyező pénztári szolgáltatások finanszírozására az egyéni és munkáltatói tagdíjbefizetések, valamint az egyéni számlán jóváírt adomány a befizetést követő 180 napon belül nem használható fel.
1.2. A gazdálkodás tervezése A Pénztár három évre vonatkozó pénzügyi tervét minden évben a küldöttközgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni. A pénzügyi terv első éve legalább negyedéves bontásban, a második és harmadik év pedig éves bontásban készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel. A pénzügyi terv időtávja az azt elfogadó közgyűlés évét követő három naptári év.
1.3. Könyvvizsgálati kötelezettség A Pénztár köteles érvényes könyvvizsgálói engedéllyel és pénztári minősítéssel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgálót igénybe venni. 1.4. Egyéni egészségszámla A Pénztár a tagok részére egyéni egészségszámlát vezet. A tag az egyéni egészségszámlán nyilvántartott egyenleget a jogszabály szerinti költségek és közterhek levonását követően követelheti a tagsági viszonya megszűnésekor, illetve a Pénztár felszámolása esetén. A tag egyéni egészségszámlája tartalmazza: a) a tag rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet a Pénztár a fedezeti alapban ír jóvá, illetve a tagnak a Pénztárral szembeni követelésként elismer, b) a támogató rendelkezése szerint az adományból a tag számára jóváírandó összeget, c) a fedezeti alap befektetéseinek tagra jutó realizált hozamát A Pénztár a szolgáltatás ellenértékét csak akkor téríti meg a jogosult tag részére, ha a szolgáltatás – jogszabály szerint elszámolható - teljes ellenértékére a tag egyéni egészségszámlája fedezetet biztosít. Az egyéni egészségszámla követelés biztosítékául nem szolgálhat. 1.5. A számlaértesítő tartalma A tagi elszámolás (számlaértesítő) tételei a) a pénztár azonosító adatai; b) pénztártag azonosító adatai; c) a tárgyévi nyitó egyenleg, vagy azt követően belépett tag esetében a belépés napján fennálló egyenleg, ideértve az átlépő tag által áthozott egyéni fedezetet; d) a tárgyidőszakban befizetett rendszeres és nem rendszeres tagdíjaknak - beleértve a munkáltatói hozzájárulást is -, eseti és egyéb befizetéseknek a fedezeti alapra jutó részét; 28
e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o)
a tag részére jóváírt nettó hozam összege; az Pénztárnak nyújtott adományból a tag egyéni számláján jóváírt összeg; az alapok közötti átcsoportosításból a tag számláján jóváírt összeget; a NAV által pénztári befizetés kedvezménye jogcímen a tag egyéni számlájára utalt összeget; a kifizetett egészségpénztári és kiegészítő önsegélyező szolgáltatásokat és egyéb kifizetéseket; az egyéni számlán a tag rendelkezése alapján lekötött összegeket, az egyéni számlán a tag rendelkezése alapján a lekötés és a lekötés lejáratának időpontjára vonatkozó adatokat tételenként a közösségi jellegű szolgáltatásokra elkülönített zárolt összeget közösségi jellegű elszámolási egységenként a közösségi jellegű szolgáltatásokra felhasznált összeget közösségi jellegű elszámolási egységenként, a tag Pénztárral szemben fennálló tartozásait; a Felügyelet internetes honlapjának címét (www.mnb.hu), azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatóak.
1.6. A pénztárvagyon kezelésének és befektetésének, illetve felhasználásának szabályai A pénztári vagyon kizárólag a pénztári tagság érdekében fektethető be.
az
eredmény
A Pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, a szolgáltatási körnek a pénztártagság igényei szerinti bővítésére és az ehhez szükséges működési feltételek (személyi és tárgyi) megteremtésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja. A Pénztár gazdálkodásának eredménye sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A Pénztár gazdálkodására, a pénztárvagyon kezelésére, befektetésére és nyilvántartására az Öpt., valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában rendelkezéseit kell alkalmazni. 1.7. Elszámolás a Pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén A Pénztár - a felszámolás esetét kivéve - csak végelszámolást követően szűnhet meg. A Pénztár megszűnése esetén az egyéni és szolgáltatási számlák egyenlegének megállapítása és a pénztári kötelezettségek teljesítése után a Pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyonát a tagok között a pénztári egyenlegek arányában osztja fel. A tagra felosztott vagyonrészt a pénztártag rendelkezése alapján: a) átlépés esetén a tag számára másik jogszabály által meghatározott típusú pénztárba kell utalni, vagy b) a tag számára egy összegben ki kell fizetni. A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkozata záradékolásának napja, egyösszegű vagyonrész felvétele esetén a tagsági jogviszony megszűnésének napja: a végelszámolás záró napja. 29
Amennyiben a tag a kitűzött időpontig, illetve legkésőbb a végelszámolást lezáró Közgyűlés időpontjáig nem nyilatkozik, akkor a követelését a Pénztár székhelye szerint illetékes járásbíróságon köteles a végelszámoló bírósági letétbe helyezni. A Pénztár a letétbehelyezés költségeit a tag követeléséből előlegezi meg. A Pénztár a második bekezdésben foglalt átutalásokat, illetve kifizetéseket a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül teljesíti, míg a végelszámolás lefolytatását követően fennmaradó vagyont a második bekezdésben foglalt arányban a bírósági nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül fizeti ki, illetve utalja át. Az átutalás teljesítésével a tagok – ide nem értve az ellenőrző bizottsági tagokat – tagsági jogviszonya megszűnik.
2. A kiegészítő vállalkozási tevékenység 2.1. Általános szabályok A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytathat a Felügyelet engedélye alapján. Attól az évtől kezdődően, amelyben a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételek meghaladják a Pénztár összes bevételeinek 20 %-át, a Pénztár köteles a vállalkozási tevékenységét önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságba kihelyezni, vagy részben vagy, egészben megszüntetni. 2.2. Kiegészítő vállalkozási tevékenységre való jogosultság A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében az alábbi konkrét tevékenységeket folytathatja: foglalkozás-egészségügyi alapellátás.
3. A Pénztár egészségügyi intézményére vonatkozó szabályok 3.1. Az egészségügyi intézmény jogállása A Pénztár „az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak egészségügyi intézményeinek működési és üzemeltetési szabályairól” szóló 109/1997. Kormányrendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltak szerint egészségügyi intézményt működtető pénztárnak minősül. A Pénztár egészségügyi intézménye a Dimenzió Egészségközpont (Budapest, V. ker. Vécsey u. 3.). Az intézmény fenntartója a Pénztár 100%-os tulajdonában álló a DIMENZIÓ-MED Kft. 3.2. Az egészségügyi intézmény szolgáltatásai Az egészségügyi intézmény az illetékes egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3.§ e) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat nyújtja: a) foglalkozás-egészségügyi ellátás, (nem egészségpénztári szolgáltatás), b) járóbeteg szakellátás. A járóbeteg szakellátást a tagok és azok közeli hozzátartozói – a Pénztárral fennálló szolgáltatási szerződés alapján - egészségpénztári szolgáltatásként vehetik igénybe. Az intézmény közreműködik a közösségi jellegű szolgáltatások szervezésében és az azokhoz tartozó egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, valamint a tagok egészségtervének elkészítésében.
30
3.3. Az egészségügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályok A Pénztár pénzügyi tervében nevesítve és elkülönítve, alaponkénti bontásban kimutatja az egészségügyi intézménnyel kapcsolatosan tervezett kiadásokat és bevételeket. A Pénztár olyan nyilvántartást vezet, amelyben elkülönítve kimutatja az egészségügyi intézménnyel kapcsolatos kiadásait, bevételeit és tartalékait. A Pénztárnak a kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatásaihoz kapcsolódó adatokat, azon belül az OEP-pel kötött szerződés alapján nyújtott szolgáltatásaira vonatkozó adatokat, elkülönítetten kell kimutatnia a nyilvántartásaiban. Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság szakértői tagjai folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik az egészségügyi intézmény egészségügyi tevékenységét és gazdálkodását. 3.4. A beszámolásra vonatkozó sajátos szabályok A Pénztár évente az éves pénztári beszámoló kiegészítő mellékleteként az R. 2. számú mellékletének táblázatát az egészségügyi intézményre vonatkoztatva pénztártagok szerint elkülönítetten is elkészíti. 3.5. Összeférhetetlenségi szabályok A Pénztár Igazgatótanácsának tagja, Ellenőrző Bizottságának tagja, a Pénztár ügyvezetője, illetve a Pénztár alkalmazottja nem lehet a pénztár üzemeltetésében lévő egészségügyi intézmény tulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja, illetve ezek közeli hozzátartozója, valamint a pénztár tulajdonában álló intézmény vezető beosztású alkalmazottja, illetve ezek közeli hozzátartozója. A szakértői tagok és azok közeli hozzátartozói nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban a Pénztár által működtetett egészségügyi intézménnyel, illetve nem lehetnek társtulajdonosai, vezető tisztségviselői az ilyen intézménynek.
4. Az üzleti titok és pénztártitok Üzleti titok minden olyan, a Pénztár tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a Pénztárnak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a Pénztár üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a Pénztár a szükséges intézkedéseket megtette. Pénztártitok minden olyan - a tagról és a munkáltatói tagról a Pénztár vagy az egészségpénztári szolgáltató rendelkezésére álló, tevékenysége folytán tudomására jutó− tény, információ vagy adat, amely a tag, a tag kedvezményezettjének,örökösének, közeli hozzátartozójának személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, illetve, amely a munkáltatói tag, illetve a támogató adataira, vagyoni helyzetére,üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik. A Pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet.
5. Kiszervezett tevékenységek A Pénztár a jogszabályban előírt feladatai közül az alábbi feladatokat végzi kiszervezett tevékenység keretében: a) személyes ügyfélszolgálat
31
b) informatikai rendszer üzemeltetése, c) befektetés, vagyonkezelés, d) szolgáltatásszervezés, e) kártyaszolgáltatás
VIII. fejezet A tartalék felosztás elvei 1. Az alapok 1.1. Az Öpt. 36.§ szerinti alapokra vonatkozó általános szabályok A Pénztár a bevételeiből fedezeti, működési és likviditási alapot képez. Az alapok az egészség-és önsegélyező pénztári bevételek, kiadások, továbbá a szolgáltatások, illetve a pénztár pénzügyi egyensúlya nyilvántartásának eszközei. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési alap a működési költségek fedezésére, a likviditási alap az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és – a másik két alap általános tartalékaként – a Pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál. 1.2. Közösségi jellegű szolgáltatások A Pénztár a fedezeti alapon belül elkülönítetten kezeli az egyéni egészségszámlákat, illetve az egyéni számlákon belül külön-külön nyilvántartja a – III. fejezet 2.3. pontban felsorolt – az adott közösségi jellegű szolgáltatások fedezetéül szolgáló részeket (közösségi jellegű elszámolási egységeket). 1.3. Az egészségügyi intézmény nyilvántartási szabályai A Pénztár olyan nyilvántartást vezet, amelyben elkülönítve kimutatja az egészségügyi intézménnyel kapcsolatos kiadásait, bevételeit és tartalékait.
2. A bevételek megosztása A Pénztár a tagsági jogviszony létesítésekor az első havi, vagy ha abból nem lehetséges úgy az első két havi tagdíjból összesen 4000.- Ft–ot a működési tartalék javára ír jóvá (belépési költség), mely összeg tartalmazza az új Pénztártag belépéskor kibocsátott első egészségkártyájának költségét is. Az ezt meghaladó adott évi befizetés, ill. a nem új belépő adott évi befizetéseinek tartalékok közötti felosztása a következők szerint történik:
egyéni tagdíjbefizetés munkáltatói hozzájárulás adomány
Bevételek évi 360.000 Ft-ig évi 360.000 Ft összeget meghaladó rész évi 360.000 Ft-ig évi 360.000 Ft összeget meghaladó rész az adományozó rendelkezése szerint az adományozó rendelkezése
Fedezeti alap 92% 100%
Működési alap 7,9% -
Likviditási alap 0,1% -
92% 100%
7,9% -
0,1% -
97%
3%
0%
-
3%
97% 32
hiányában fedezeti alap befektetéséből 100% származó működési alap befektetéséből 100% származó kiegészítő vállalkozási tevékenység bevétele 100% egyéb bevételek 100% belépő tagok által hozott egyéni fedezet 100% tag javára NAV által utalt adókedvezmény 100% működési alap és a likviditási alap többlete esetén a Közgyűlés történő átcsoportosítás határozata alapján A tagdíjbefizetésre és munkáltatói hozzájárulásra vonatkozó felosztási arányok nem a havi befizetés alapján várható éves befizetés összegére, hanem a ténylegesen befizetett összegek együttes értékére vonatkoznak. befektetés hozama
IX. fejezet A Pénztár szervezete és működése 1. A Pénztár legfőbb szerve 1.1. A Közgyűlés A Pénztár legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A Közgyűlésen a tagot meghatalmazott Pénztártag képviselheti, a meghatalmazást közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A Pénztár vezető tisztségviselője és ügyvezetője (ide értve a helyettes ügyvezetőt is) nem lehet a közgyűlésen meghatalmazott.
1.2. A küldöttközgyűlés Amennyiben a tagok száma az 500 főt meghaladja, a Közgyűlés hatáskörét a Küldöttközgyűlés gyakorolja. A Küldöttközgyűlésen a küldöttnek az általa képviselt tagok számának megfelelő számú szavazata van. A Küldöttet - akadályoztatása esetén –kizárólag a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött helyettesítheti. A pótküldöttre egyebekben a küldöttre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 1.2.1. A küldöttválasztás szabályai A küldöttek száma 15-30 lehet, választási körzetek száma legalább 5 és legfeljebb 15 lehet. A választási körzeteket - területi és munkahelyi egységeket - valamint a körzetenként megválasztható küldöttek számát az Igazgatótanács határozza meg úgy, hogy valamennyi pénztártag képviselete arányosan biztosított legyen. A küldöttválasztás lebonyolítása az Igazgatótanács feladata.
33
A pénztár vezető tisztségviselője és ügyvezetője (ide értve a helyettes ügyvezetőt is) nem lehet a küldöttgyűlésen küldött. A küldöttválasztó gyűléseket, - ahol a küldötteket, pótküldötteket nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével választják meg – az Igazgatótanács hívja össze a Pénztár weboldalán közzétett hirdetmény útján. A hirdetményt legalább 15 nappal a küldöttválasztó gyűlés időpontja előtt közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a gyűlés helyét, időpontját és napirendjét. A szabályszerűen összehívott küldöttválasztási gyűlés akkor határozatképes, ha a körzethez tartozó Pénztártagok legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. Ha a küldöttválasztó gyűlés határozatképtelen, úgy a megismételt küldöttválasztó gyűlés az eredeti napirend tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek minősül. Az Igazgatótanács egy tagja vagy más, – az Igazgatótanács által – a tagok, vagy a munkáltatói tagnál foglalkoztatottak közül megbízott személy köteles részt venni a választási gyűléseken. A küldöttválasztó gyűlésen jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzőkönyvet vezetni, amelyben rögzíteni kell a fontosabb körülményeket és a választás eredményét, a megválasztott küldött elérhetőségeit (levelezési cím, telefon, e-mail cím). A küldöttek megbízatása 5 évig illetve az új küldöttek megválasztásáig tart. A küldöttek újraválaszthatók. Az újonnan belépő tagok küldöttválasztó gyűlési körzetbe sorolása az Igazgatótanács – ha pedig a Pénztár ügyvezetőt alkalmaz - az ügyvezető – feladata. 1.3. A Küldöttközgyűlés összehívása 1.3.1. A Küldöttközgyűlés rendes ülései A Küldöttközgyűlést évente egyszer össze kell hívni, az éves beszámoló, és a pénzügyi terv elfogadására. A Pénztárnak a három évre szóló pénzügyi tervét az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni. 1.3.2. A rendkívüli ülés A Küldöttközgyűlést soron kívül is össze kell hívni az alábbi esetekben, ha: a) a bíróság elrendeli, b)
vagy a Felügyelet indítványozza
c)
az Ellenőrző Bizottság vagy a Könyvvizsgáló kezdeményezi,
d) a Pénztár által fenntartott egészségügyi intézmény helyzetére tekintettel az Igazgatótanács vagy az Ellenőrző Bizottság szakértői tagja kezdeményezi, e) a tagok legalább tíz százalékát képviselő küldöttek - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozzák, f)
az Igazgatótanács szükségesnek látja
g) az ügyvezető kezdeményezi az Igazgatótanács jogsértő határozata, vagy utasítása ellen.
34
1.3.3. Az összehívás módja A Küldöttközgyűlés összehívása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. Amennyiben az Igazgatótanács a Küldöttközgyűlés összehívásáról nem intézkedik, az indítványozók bírósághoz fordulhatnak. A Küldöttközgyűlés összehívásáról az Igazgatótanács a Pénztár honlapján közzétett hirdetmény-, valamint a küldöttek részére kiküldött meghívó útján gondoskodik. A hirdetmény megjelenése, a meghívó elküldése és a Küldöttközgyűlés időpontja között legalább 15 napi időköznek kell lennie. A Küldöttközgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a Küldöttközgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. 1.3.4. Meghívottak A Küldöttközgyűlésre a Munkáltató tagokat és a Felügyelet képviselőjét is meg kell hívni. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. 1.3.5. Határozatképesség A Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha azon a pénztártagok legalább fele képviselve van. Amennyiben a Küldöttközgyűlés határozatképtelen, úgy a 15 napos időköz betartásával összehívott új Küldöttközgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek tekintendő. Amennyiben az eredeti Küldöttközgyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt Küldöttközgyűlés egy napon is megtartható. 1.3.6. Napirend A Küldöttközgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat az Öpt. 23. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, ha a Küldöttközgyűlésen valamennyi tag képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. 1.3.7. A Küldöttközgyűlés vezetése A Küldöttközgyűlést a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök vezeti. 1.3.8. Döntéshozatal A Küldöttközgyűlés – a jelen fejezet 1.4.1. b) és c) pontjaiban foglalt személyi kérdések kivételével - nyílt szavazással dönt. A közgyűlés a határozatait – kivéve a 1.4.1. a), d), h), i), k) pontokban meghatározottakat - a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén úgy kell tekinteni, hogy a javaslatot a Küldöttközgyűlés nem támogatta, nem fogadta el. A jelenvevők kétharmados szavazattöbbsége szükséges a jelen Alapszabály 1.4.1. a), d), h), i), k) pontjaiban meghatározott esetekben.
35
1.3.9. A Küldöttközgyűlés dokumentálása A Küldöttközgyűlésen jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolójának egy példányát. A jelenléti ívet a Küldöttközgyűlés elnöke (levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti, a jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá és az erre a tisztségre megválasztott két tag (küldött) hitelesíti. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt - a Küldöttközgyűlést követő harminc napon belül - meg kell küldeni a Felügyeletnek. 1.4. A Küldöttközgyűlés hatásköre 1.4.1. A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály elfogadása és módosítása; b) az Igazgatótanács tagjainak, szakértői tagjának és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; c) az Ellenőrző Bizottság tagjainak, szakértői tagjának és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; d) az Igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról vagy az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséről; e) a Pénztár pénzügyi tervének elfogadása; f)
a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása;
g) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletéről; h) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról; i)
döntés a Pénztár megszűnéséről, szétválásáról vagy más pénztárral történő egyesüléséről;
j)
a könyvvizsgáló társaság és a könyvvizsgáló természetes személy megválasztása és felmentése, díjazásának meghatározása;
k) döntés egészségügyi intézmény:
létrehozásáról, a megszerzéséről,
megszüntetéséről, a tulajdonosi jog átruházásáról, illetve az üzemeltetői jog megszüntetéséről.
tulajdonosi,
illetve
az
üzemeltetői
jogának
36
l)
döntés a Pénztár által fenntartott egészségügyi intézmény vonatkozásában:
a szakértői beszámoló és jelentés elfogadásáról,
m) döntés mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal n) A Tagozat alapítása o) A Tagozat vezetőjének megválasztása. 1.4.2. A küldöttközgyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata A Közgyűlési határozatok ellen a tagok, illetve a küldöttek, valamint a Felügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthatnak be a Fővárosi Törvényszéken.
2. A Tagozat 2.1. A Tagozat jogállása A Tagozat a pénztártagok érdekképviseleti szerve.
csoportjának
ügydöntő
hatáskörrel
nem
rendelkező
2.2. A Tagozat alapítása és működése A Pénztár szervezetén belül a pénztártagok Tagozatokat hozhatnak létre. A Tagozat a működési rendjét maga állapítja meg. A Tagozat alapításáról a Tagozathoz csatlakozó tagok vagy küldöttek összehívásával egyidejűleg a Küldöttközgyűlés dönt. A Tagozat vezetőjét a Küldöttközgyűlés választja meg. 2.3. A Tagozat jogosultságai A Tagozat előterjesztéseit az Igazgatótanács köteles megtárgyalni és az ügy jellegétől függően a Küldöttközgyűlés elé terjeszteni. Amennyiben az Igazgatótanács napirendjén a Tagozat előterjesztése szerepel, az ülésére a Tagozat vezetőjét– tanácskozási joggal - meg kell hívni. 2.4. Tájékoztatási kötelezettség A Tagozatokról az Igazgatótanács nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a Tagozat elnevezését, az alapítás dátumát, a Tagozathoz csatlakozott tagok/küldöttek jegyzékét, a Tagozat vezetőjének nevét, elérhetőségét. A működő Tagozatokról a tagokat az Igazgatótanács a Pénztár honlapján való közzététel útján tájékoztatja.
3. Az Igazgatótanács 3.1. Az Igazgatótanács jogállása Az igazgatótanács a Pénztár ügyvezető szerve. 3.2. Az Igazgatótanács tagjai Az igazgatótanács taglétszáma 5 fő. Az Igazgatótanács tagjait – titkos szavazással, egyszerű többséggel – a Közgyűlés legfeljebb 5 év időtartamra választja. Az Igazgatótanács tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatóak. A Pénztár – az egészségügyi intézmény fenntartására tekintettel – az igazgatótanácsba szakértői tagot is köteles választani.
37
Az Igazgatótanács tagjává olyan pénztártag választható, aki a 18. életévét betöltötte, és büntetlen előéletű. Az Igazgatótanács tagjává az választható, aki a Pénztár tagja, és vele szemben az Öpt. 20. § (2) bekezdésében és 20/B § (5) bekezdésében meghatározott a vezető tisztségviselői tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn. Az Igazgatótanács tagja nem lehet sem az Ellenőrző Bizottság tagja, sem a Pénztár alkalmazottja, könyvvizsgálója, továbbá a kiszervezett tevékenységet folytató társaságban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező, továbbá a kiszervezett tevékenységgel megbízott személy, illetve ezen személyek – Ptk. 8:1. § (1) 1.) pontjában meghatározott – közeli hozzátartozója, valamint nem lehet a Pénztár üzemeltetésében lévő egészségügyi intézmény tulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja, illetve ezek közeli hozzátartozója, valamint a Pénztár tulajdonában álló intézmény vezető beosztású alkalmazottja, illetve ezek közeli hozzátartozója. Az Igazgatótanács szakértői tagja és közeli hozzátartozói nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban a Pénztár által működtetett egészségügyi intézménnyel, illetve nem lehetnek társtulajdonosai, vezető tisztségviselői az ilyen intézménynek. Az Igazgatótanács tagjai a Közgyűlés által évente meghatározott díjazásban részesülnek. Az Igazgatótanácsi tagság megszűnik: a) a tag lemondásával, b) a tag közgyűlés általi visszahívásával, c) a tagsági megbízatás lejártával, d) a tag elhalálozásával, e) a tagsági viszony egyéb okból történő megszűnésével. Ha az igazgatótanács létszáma az Öpt-ben előírt minimális létszám alá csökken, az Igazgatótanács 30 napon belül köteles rendkívüli Küldöttközgyűlést összehívni. 3.3. Az Igazgatótanács elnöke Az Igazgatótanács elnökét – titkos szavazással, egyszerű többséggel – a Közgyűlés közvetlenül, legfeljebb 5 év időtartamra választja az Igazgatótanács megválasztott tagjai közül. Az Igazgatótanács elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 3.4. Az Igazgatótanács működése 3.4.1. Az Igazgatótanács ülései Az Igazgatótanács ülését az elnök hívja össze. Az Igazgatótanács legalább három havonként ülést tart. Ülést kell tartania ezen időszakon belül akkor is, ha azt küldöttközgyűlési határozat vagy a Felügyelet előírta, illetve ha az Ellenőrző Bizottság, az Igazgatótanács tagjainak egyharmada, az egészségügyi intézmény ügyében a szakértői tag vagy az ügyvezető kéri. Amennyiben az Igazgatótanács, az Ellenőrző Bizottság tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kérése ellenére az igazgatótanácsi ülés nem kerül összehívásra, abban az esetben a kezdeményezők jogosultak az igazgatótanácsi ülés összehívására. Az 38
igazgatótanácsi ülés összehívása elmaradásának tényét a kezdeményezők kötelesek bejelenteni a Felügyeletre 3.4.2. Határozatképesség Az Igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. 3.4.3. Döntéshozatal Az Igazgatótanács döntéseit szavazattöbbségével hozza.
testületként,
a
jelen
levő
tagok
egyszerű
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélőn, telefaxon, telexen, elektronikus levélben (e-mail) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok legalább a fele szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja. 3.4.4. Az Igazgatótanács ügyrendje és tevékenységének dokumentálása Az Igazgatótanács az ügyrendjét maga állapítja meg. Az Igazgatótanács üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlevők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók egy példányát is. 3.4.5. Szakértő alkalmazása Az Igazgatótanács a pénzügyi tervben meghatározott költségkeret mértékéig jogosult külső szakértőt alkalmazni. 3.5. Az Igazgatótanács feladata és hatásköre Az Igazgatótanács gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a Pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, a Pénztár üzletpolitikájának kialakításáról, a pénztár zavartalan működéséről. Az Igazgatótanács hatásköre: a) elfogadja és szükség szerint módosítja a Pénztár Szervezeti és Működési szabályzatát, b) jóváhagyja azokat a belső szabályzatokat, amelyek nem tartoznak a Küldöttközgyűlés hatáskörébe, c) gyakorolja az ügyvezető és - amennyiben a Pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, ideértve az ügyvezető munkavégzés alóli felmentési idejét is - a Pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, d) elkészíti és a Küldöttközgyűlés elé terjeszti a Pénztár: o pénzügyi tervét; o
mérlegét és éves beszámolóját, valamint
e) megköti, szükség szerint módosítja a munkáltatói tagokkal a munkáltatói hozzájárulásról szóló szerződéseket, f)
megköti, szükség szerződéseket,
szerint
módosítja
az
adományozásra
irányuló
támogatási
g) dönt a pénzgazdálkodás nyilvántartásának és a Pénztár befektetési üzletmenetének kihelyezéséről, megköti a kihelyezéssel kapcsolatos szerződéseket, 39
h) dönt a Pénztár hitelfelvételéről, i)
j)
dönt az egészségügyi intézmény fenntartásával, működtetésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, vagy az intézmény alapító okirata az alapító, vagy a tulajdonos kizárólagos hatáskörébe utal, de nem tartozik a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe, ilyennek minősül különösen: o
az egészségügyi intézmény vezetőjének kinevezése, díjazásának megállapítása,
o
az egészségügyi intézmény üzleti stratégiájának, és szakmai programjának elfogadása,
o
a tulajdonos Pénztárral megszüntetése,
o
egészségügyi fejlesztési célú pályázathoz kapcsolódó kötelezettségvállalás,
o
közfinanszírozott alapellátási, vagy szakellátási kapacitásra vonatkozó feladatellátási szerződés megkötése, módosítása, megszüntetése, ehhez kapcsolódóan az OEP finanszírozási szerződés és TEK módosítás kezdeményezése.
kötött
szolgáltatási
szerződés
módosítása,
dönt a tulajdonában álló gazdasági társaság működtetésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, vagy a társaság alapító okirata/társasági szerződése a tulajdonos kizárólagos hatáskörébe utal, de nem tartozik a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe, ilyen különösen: o
a társaság vezető tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása, valamint a díjazásuk megállapítása,
o
társasági szerződés módosítása a „változás-bejelentés” körébe tartozó esetekben,
o
társaság hitelfelvételének engedélyezése, amennyiben Küldöttközgyűlés által elfogadott üzleti tervben szerepel.
a
hitel
a
3.6. Az Igazgatótanács szakértői tagjának feladatai A szakértői tag folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a Pénztár által fenntartott egészségügyi intézmény egészségügyi tevékenységét és gazdálkodását. Előzetesen megvizsgálja a Küldöttközgyűlés elé terjesztett valamennyi olyan dokumentumot, amely az intézményre vonatkozik. A szakértői tag az Igazgatótanács, az Ellenőrző bizottság, illetve az Ellenőrző bizottságnál a Küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezheti, ha az intézmény egészségügyi tevékenysége vagy gazdálkodása azt indokolja. Az Igazgatótanács szakértői tagja a Pénztár éves beszámolója kiegészítő mellékletének részeként elkészíti az intézményre vonatkozó értékelést (szakértői beszámoló). A szakértői beszámolónak tartalmaznia kell: a) az intézmény egészségügyi tevékenységének és gazdálkodásának értékelését, b) ismertetnie kell az egészségügyi tevékenység és a gazdálkodás várható jövőbeni alakulását.
40
Az intézményre vonatkozó kérdésekben a szakértői tagok véleményezése nélkül a Küldöttközgyűlés érvényesen nem hozhat határozatot. Amennyiben a Pénztár által fenntartott egészségügyi intézmény fizetésképtelenné válik, az Igazgatótanács szakértői tagja köteles a naptári negyedévenként az intézmény gazdasági helyzetét felülvizsgálni, és arról az Igazgatótanácsnak és az Ellenőrző Bizottságnak beszámolni, illetve 30 napon belül a Felügyeletnek beszámolót benyújtani, amíg a fizetőképesség helyreállítása meg nem történt.
4. Az Ellenőrző Bizottság 4.1. Az Ellenőrző Bizottság jogállása Az ellenőrző bizottság a Pénztár ellenőrző szerve. 4.2. Az Ellenőrző Bizottság tagjai Az Ellenőrző Bizottság taglétszáma 3 fő. Az Ellenőrző Bizottság tagjait – titkos szavazással, egyszerű többséggel – a Küldöttközgyűlés legfeljebb 5 év időtartamra választja. Az Ellenőrző Bizottság tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatóak. A Pénztár – az egészségügyi intézmény fenntartására tekintettel – az Ellenőrző Bizottságba szakértői tagot is köteles választani. A szakértői tagnak felsőfokú pénzügyi végzettséggel kell rendelkeznie. Az Ellenőrző Bizottság tagjává– a munkáltató tagot képviselő személy kivételével - csak tag választható. Az Ellenőrző Bizottság tagjává az a személy választható, aki a 18. életévét betöltötte, és büntetlen előéletű, és vele szemben az Öpt. 20. § (2) bekezdésében és 20/B § (5) bekezdésében meghatározott a vezető tisztségviselői tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn. Az Ellenőrző Bizottság tagja nem lehet sem az Igazgatótanács tagja, sem a Pénztár alkalmazottja, ügyvezetője, könyvvizsgálója, valamint a kiszervezett tevékenységet folytató társasában tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező, továbbá a kiszervezetett tevékenységgel megbízott személy, illetve ezen személyek – a Ptk. 8:1. § (1)1. pontjában meghatározott – közeli hozzátartozója, valamint a kiszervezett tevékenységet végzővel alkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban álló személy, valamint nem lehet a Pénztár üzemeltetésében lévő egészségügyi intézmény tulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja, illetve ezek közeli hozzátartozója, valamint a Pénztár tulajdonában álló intézmény vezető beosztású alkalmazottja, illetve ezek közeli hozzátartozója. Az Ellenőrző Bizottság szakértői tagja és közeli hozzátartozói nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban a Pénztár által működtetett egészségügyi intézménnyel, illetve nem lehetnek társtulajdonosai, vezető tisztségviselői az ilyen intézménynek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai a Közgyűlés által évente meghatározott díjazásban részesülnek. Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnik: a) a tag lemondásával, b) a tag közgyűlés általi visszahívásával, c) a tagsági megbízatás lejártával,
41
d) a tag elhalálozásával, e) a munkáltatói tagot képviselő tag kivételével a tagsági viszony egyéb okból történő megszűnésével. Ha az Ellenőrző Bizottság létszáma az Öpt-ben előírt minimális létszám alá csökken, az Igazgatótanács 30 napon belül köteles rendkívüli küldöttközgyűlést összehívni. 4.3. Az Ellenőrző Bizottság elnöke Az Ellenőrző Bizottság elnökét – titkos szavazással, egyszerű többséggel – a Küldöttközgyűlés közvetlenül, legfeljebb 5 évre választja meg az Ellenőrző Bizottság megválasztott tagjai közül. Az Ellenőrző Bizottság elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 4.4. Az Ellenőrző Bizottság működése Az Ellenőrző Bizottság ülését az elnök hívja össze. Az Ellenőrző Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, munkarendjét az elnök állítja össze. Az Ellenőrző Bizottság a pénzügyi tervben meghatározott költségkeret mértékéig jogosult külső szakértőt alkalmazni. Az Ellenőrző Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlevők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók egy példányát is. 4.5. Az Ellenőrző Bizottság feladata és hatásköre Évente ellenőrzési tervet készít, gondoskodik az ellenőrzési terv végrehajtásáról, ennek keretében rendszeresen vizsgálja, ellenőrzi (a pénzügyi tervnek, jogszabálynak, Alapszabálynak, pénztári szabályzatoknak való megfelelés tekintetében:) a) a Pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, b) a Pénztár fizetőképességének, bevételeinek, kiadásainak, eszközeinek és kötelezettség-vállalásainak összhangját, c) a kiszervezett tevékenységek szerződésszerű teljesítését (évi rendszerességgel). Köteles megvizsgálni az ellenőrzési hatáskörébe tartozó, Küldöttközgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést, valamint az éves beszámolót és a mérleget. Ellenőrzési tapasztalatait, megállapításait éves jelentésben foglalja össze, azt a Küldöttközgyűlés elé terjeszti. Kérheti az Igazgatótanács, vagy a Küldöttközgyűlés soron kívüli összehívását, ha az ellenőrzés során tapasztaltak azt szükségessé teszik. Az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében az Ellenőrző Bizottság jelentése nélkül a Küldöttközgyűlés érvényesen nem hozhat határozatot. Az Ellenőrző Bizottság beszámolójának tartalmaznia kell legalább az előző beszámoló óta lefolytatott ellenőrzéseket, azok megállapításait. 4.6. Az Ellenőrző Bizottság szakértői tagjának feladatai A szakértői tag folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a Pénztár által fenntartott egészségügyi intézmény pénzügyi helyzetét, gazdálkodási eredményét. Előzetesen megvizsgálja a Küldöttközgyűlés elé terjesztett valamennyi olyan dokumentumot, amely az intézményre vonatkozik. 42
A szakértői tag az Igazgatótanács, az Ellenőrző bizottság, illetve az Ellenőrző bizottságnál a Küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezheti, ha az intézmény egészségügyi tevékenysége vagy gazdálkodása azt indokolja. Az Ellenőrző Bizottság éves jelentésének részeként bemutatja az intézmény működését, a működés értékelését (szakértői jelentés). A szakértői jelentésnek tartalmaznia kell: a) az intézmény egészségügyi tevékenységének és gazdálkodásának értékelését, b) ismertetnie kell az egészségügyi tevékenység és a gazdálkodás várható jövőbeni alakulását. Az intézményre vonatkozó kérdésekben a szakértői tagok véleményezése nélkül a Küldöttközgyűlés érvényesen nem hozhat határozatot. Amennyiben a Pénztár által fenntartott egészségügyi intézmény fizetésképtelenné válik, a szakértői tag köteles naptári negyedévenként az intézmény gazdasági helyzetét felülvizsgálni, és arról az Ellenőrző Bizottságnak és az Igazgatótanácsnak beszámolni, illetve 30 napon belül a Felügyeletnek beszámolót benyújtani,, amíg a fizetőképesség helyreállítása meg nem történt.
5. Az ügyvezető 5.1. ügyvezető alkalmazása Az Igazgatótanács a folyamatos feladatok ellátására ügyvezető alkalmazhat. A Pénztár ügyvezetője a Pénztárral munkaviszonyban álló személy lehet. Ügyvezetőként az a jogszabályban foglalt képesítéssel, végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy alkalmazható, aki nem áll a gazdálkodó szervezetben, vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá vele szemben nem áll fenn az Öpt. 20. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok. A Pénztár az ügyvezető személyében bekövetkezett változást 15 napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. 5.2. Az ügyvezető feladatai és hatásköre Az ügyvezető felelős a Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a Pénztár eredményes és szabályszerű működéséért, folyamatos ügyviteléért, ennek keretében a működéshez szükséges szabályzatok elkészítéséért és szükség szerinti aktualizálásáért. Az ügyvezető gyakorolja a Pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Az ügyvezető feladatai különösen: a) a Küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntés – a vonatkozó határidők figyelembe vételével történő - előkészítése, és az Igazgatótanács részére való előterjesztése, b) Pénztár működtetésére, üzletpolitikájára vonatkozó javaslatok készítése és az Igazgatótanács részére való előterjesztése. Az Igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az Ellenőrző Bizottsághoz fordulhat, és kezdeményezheti a Küldöttközgyűlés összehívását is.
43
Az ügyvezetőt – a személyét érintő kérdéseket kivéve – az Igazgatótanács üléseire meg kell hívni. Az ügyvezető az Igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
6. A felelős személyekre vonatkozó rendelkezések Nem lehet az Igazgatótanács, illetve az Ellenőrző Bizottság tagja, valamint a Pénztár ügyvezetője az a személy, aki a) vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíjpénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte, b) súlyosan, vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, vagy más hatóság a kiszabható legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította. Nem lehet a Pénztár vezető tisztségviselője, a befektetésekért felelős vezetője, a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja közvetlenül a portfolió kezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személy a letétkezelőnél, illetve a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál. Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai, valamint az ügyvezető, (a továbbiakban együtt: Pénztári vezetők) mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a tagok és a Pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. A Pénztári vezetők a kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a Pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak. Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjait az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. Nem terheli felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban az Igazgatótanácsnak és az Ellenőrző Bizottságnak, igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tagság esetében a Küldöttközgyűlésnek a döntés meghozatalától, vagy tudomására jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette.
X. fejezet A könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok 1. A könyvvizsgáló megbízása A könyvvizsgáló megbízása legfeljebb 5 év időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével Pénztárnál a könyvvizsgálói feladatokat ismételten elláthatja
2. A könyvvizsgáló feladatai A könyvvizsgáló feladata az éves pénztári beszámoló valódiságának, szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény, az Öpt., a pénztár gazdálkodására könyvvezetésére vonatkozó egyéb jogszabályok, a pénztár alapszabálya betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves pénztári beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a beszámoló záradékkal való ellátása (záradékolása), a beszámoló és az üzleti jelentés adatai összhangjának igazolása. A könyvvizsgáló feladata továbbá az éves és a hosszú távú 44
pénzügyi tervet megvizsgálni, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak. A könyvvizsgáló köteles a véleményét ismertetni, e nélkül a küldöttközgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.
XI. fejezet A képviseletre és a hatáskör átruházásra vonatkozó szabályok 3. A Pénztár képviselete A Pénztárat: a) az Igazgatótanács elnöke önállóan; b) az Igazgatótanács elnökön kívüli két tagja együttesen; c) a Pénztár két képviseleti joggal felruházott alkalmazottja együttesen; d) amennyiben a Pénztár alkalmaz ügyvezetőt, az Igazgatótanács által kijelölt egy igazgatótanácsi tag az ügyvezetővel együttesen képviseli. A képviselet úgy történik, hogy a Pénztár előírt, előnyomott, vagy nyomtatott nevéhez a képviseletre jogosult személy nevét hozzáírja hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően.
4. Hatáskör átruházásra vonatkozó szabályok 4.1. A Küldöttközgyűlés A Küldöttközgyűlés az Igazgatótanács hatáskörébe tartozó stratégiai jellegű döntéseket – egyszerű szavazattöbbséggel - egyedileg a saját hatáskörébe vonhatja. 4.2. Az Igazgatótanács Az Igazgatótanács feladatainak ellátását, hatáskörének gyakorlását - jelen alapszabály IX. fejezet 3.5. a), b), c), d), g), h), i), j) pontjaiban foglalt hatáskörök kivételével- az Igazgatótanács felelősségének érintetlenül hagyása és rendszeres beszámolási kötelezettség előírása mellett az ügyvezetőre átruházhatja. A hatáskör értékhatárhoz, egyéb feltételhez kötött megosztásáról, illetve teljes körű átruházásáról az Igazgatótanács a Pénztár Szervezeti és Működési Szabályzatában, egyéb belső szabályzatban vagy egyedi határozatban jelen alapszabályi felhatalmazásra hivatkozással rendelkezhet.
XII. fejezet A közgyűlési határozatok közzététele A küldöttközgyűlési határozatokat hirdetményben kell közzétenni. A hirdetményt a Pénztár székhelyén a küldöttközgyűlést követően 30 nap időtartamra ki kell függeszteni, illetve a Pénztár internetes honlapján kell közzétenni. A Pénztár az éves beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet a Küldöttközgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb az üzleti évet követő év június 45
30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával, vagy a záradék megadásának elutasításával együtt a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen, továbbá a Pénztár internetes honlapján köteles közzétenni.
XIII. fejezet Panaszok és vitás ügyek kezelése A Pénztár biztosítja, hogy a tag a Pénztár magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozóan szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen, vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) panaszt tegyen. A Pénztár a tagok számára telefonos ügyfélszolgálatot és ügyfélszolgálati irodákat működtet. A tag panasza esetén az ügyvezető köteles a panaszbejelentéstől számított 30 napon belül intézkedni a panasz kivizsgálásáról. A panaszkezelésre vonatkozó eljárási szabályokat a „Panaszkezelési szabályzat” tartalmazza. A tag és a Pénztár közötti vitás ügyekben elsősorban a peren kívül, tárgyalásos úton való rendezésre kell törekedni.
XIV. fejezet Egyéb rendelkezések A Pénztártag a tagsági viszony fennállása alatt az azonosításhoz megadott személyi adataiban bekövetkezett személyét érintő változásokról, – illetve a Pénztártag jogán a Pénztár szolgáltatására jogosult személy lakhelyének ill. értesítési címének megváltozásáról – tartozik a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Pénztárt írásban értesíteni. Az adatváltozás bejelentésének elmulasztásából származó hátrányokért és károkért a Pénztár nem felelős. A Pénztár által a tagnak, a jogosultnak, vagy egyéb érdekeltnek az Egészségpénztár által ismert utolsó címére ajánlott levélben elküldött jognyilatkozat az elküldést követő15. napon megérkezettnek tekintendő. A Pénztárhoz a jognyilatkozatokat ha jogszabály, vagy a jelen alapszabály szigorúbb alakiságot nem ír elő egyszerű irat formájában, írásban kell eljuttatni. A jognyilatkozat akkor hatályos, ha az a Pénztárhoz megérkezett. A Pénztár hivatalos nyelve a magyar nyelv. A jelen alapszabályban és az Egészségpénztár okirataiban használt szavakat – amennyiben azokra vonatkozóan eltérő meghatározást az Öpt. nem rögzít – a jelen alapszabályban meghatározott jelentés, ennek hiányában a magyar szavak általánosan elfogadott jelentése szerint kell értelmezni.
46
Záradék Jelen Alapszabályt a DIMENZIÓ Egészségpénztár Küldöttközgyűlése 2016. május 24. napján a 15/2016. (05.24.) számú határozatával fogadta el. A módosított Alapszabály 2016. július 1. napján lép hatályba.
Budapest, 2016. 05.24.
dr. Takács Ilona az Igazgatótanács elnöke
Az okiratot ellenjegyezte:
ph.
47
1. számú melléklet Fogalmak
munkáltatói tag
az a természetes, vagy jogi személy, avagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki, vagy amely az Öpt-ben meghatározott elvek és szabályok szerint, a Pénztárral kötött szerződés alapján, a Pénztárral kötött szerződésben meghatározott módon és mértékben, munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét átvállalja.
munkaviszony:
valamennyi olyan jogviszony, amelyet valamely munkáltató és a munkavállaló a Munka Törvénykönyve alapján munkaszerződéssel létesített, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatás teljes, vagy részmunkaidőben történik-e; e szabály irányadó a további munkaviszonyra és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra is.
munkáltató
a Szja. törvény 3. § 14. pontja értelmében munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll.
havi jövedelem:
a munkáltatóval munkaviszonyban lévő személy részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján a tárgyhónapban a munkáltató által kifizetendő, a kereset fogalmába tartozó jövedelem, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvényben nem önálló, vagy önálló tevékenységből származó jövedelem.
belépési nyilatkozat:
olyan okirat, amelyet a Pénztár a tagfelvétel és a tagnyilvántartás lebonyolítása, valamint a szolgáltatások teljesítése érdekében rendszeresít és amelynek a Pénztár által záradékolt példánya az ellenkező bizonyításáig hitelt érdemlően tanúsítja a tagsági viszony fennálltát és lényegi tartalmát.
tagsági viszony:
a tag és a Pénztár között fennálló azon jogviszony, amely alapján a tag az Alapszabályban rögzített kötelezettségei maradéktalan teljesítésének ellenében jogosult a Pénztár szolgáltatásait az Alapszabály szerint igénybe venni, továbbá az Alapszabályban rögzített egyéb jogaival élni.
tagdíj:
a Pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a tag által vállalt kötelezettség alapján rendszeresen fizetett, - legalább az egységes tagdíj összegét elérő - azon pénzbeli hozzájárulás, amelyet a munkáltató részben, vagy egészben (az Öpt-ben meghatározott szabályok szerint) munkáltatói hozzájárulás jogcímén átvállalhat.
48
egységes tagdíj:
az Alapszabályban rögzített és minden tagra vonatkozóan azonos azon összeg, amelyet valamennyi tag a) tagdíjként, avagy b) a tagdíj részeként, (amennyiben a tag a tagdíj fizetéséről szóló nyilatkozatában az egységes tagdíjnál magasabb összeg rendszeres megfizetésére vállalt kötelezettséget) a Pénztárnak - minden külön nyilatkozat, vagy felhívás hiányában is - rendszeresen megfizetni köteles, illetve megfizet.
munkáltatói hozzájárulás
a munkáltató által a munkavállaló tagok részére fizetett azon összeg, amely – az Öpt. 12. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, és amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás itt fent meghatározott mértékétől az életkorral növekedő mértékben - korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított munkáltatói hozzájárulást.
49
egyéni számla:
az az alapnyilvántartás, amelyen a pénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul, és amelyet a pénztár - számviteli rendjével összhangban - a pénztártagok részére vezet. A pénztár gazdálkodása során az egyéni számla tartalmazza (elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztárak esetén elszámolóegységben és forintban kifejezve) a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet a pénztár a tagjai számára a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a tagnak a pénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer, továbbá a támogató rendelkezése szerint az általa nyújtott adományból a tag számára jóváírandó összeget. A pénztár szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az alapszabályban rögzített tevékenységi rendhez igazodó szolgáltatási számlákról teljesíti. A pénztár felszámolásakor, illetve végelszámolásakor az egyéni számla a pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyona tagok közötti felosztásának eszköze. Az egyéni számla a pénztártag rendelkezése szerint az egyéni nyugdíjszámlán lekötött összeg (tagi lekötés) kivételével követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát a pénztár csak e törvényben, illetve felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg;
szolgáltatási számlák:
a fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kezelt, az egyes szolgáltatások nyilvántartása céljából rendszeresített azon nyilvántartás, amelyről a Pénztár az Alapszabályban rögzített szolgáltatási rendhez igazodóan a szolgáltatásait teljesíti.
tartalékok:
a pénztári bevételek, kiadások, illetve szolgáltatások és a pénztári pénzügyi egyensúly nyilvántartásának eszközei: a fedezeti tartalék a szolgáltatások finanszírozására, a működési tartalék a működési költségek fedezésére, a likviditási tartalék az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és – a másik két tartalék általános tartalékaként – a Pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.
támogató:
az a természetes vagy jogi személy, avagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) a Pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül.
adomány:
pénz, avagy vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes dolog, szellemi alkotás vagy vagyoni értékű jog tulajdonának ingyenes, azaz térítésmentes és ellenszolgáltatás nélküli átruházása.
50
közeli hozzátartozók:
a Ptk. 8:1.§ (1) 1. pontja, valamint az Öpt. 2.§ (4) bekezdés a) pontja alapján a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs;
várakozási idő:
a tagsági viszonynak a belépéstől számított, jelen Alapszabály szerinti azon időszaka, amelynek elteltével az egyéni számlaköveteléshez, illetve a szolgáltatáshoz a pénztártag hozzájuthat. A várakozási idő alatt a pénztártag nem rendelkezhet egyéni számlája fölött. A várakozási idő alatt a pénztártag nem jogosult szolgáltatás igénybe vételére.
kihelyezés:
a Pénztár feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása
kiszervezés:
tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul
adatkezelés:
a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett adatkezelési tevékenység
adatfeldolgozás:
a személyes adat, illetve pénztártitkot képező tekintetében végzett adatfeldolgozási tevékenység
kölcsönösségi elv:
az egészségpénztári működésnek, a szolgáltatások szervezésnek és finanszírozásának az alapelve, amely szerint a tagok közösen teremtik meg a szolgáltatások fedezetét és a Pénztár szolgáltatásaira az igénybevétel szempontjából őket azonos jogok illetik meg.
egészségpénztári szolgáltató:
az egészségpénztárral szerződésben, vagy tulajdonában álló, illetve általa üzemeltetett, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató, valamint az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztártagok számára egészségpénztári szolgáltatást ténylegesen nyújt;
haláleseti kedvezményezett:
a tag által megjelölt természetes személy, aki a tag halála esetén az Öpt-ben meghatározott módon az egyéni számlára jogosulttá válik;
adat
51
tagsági okirat:
a Pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat;
egészségügyi szolgáltató:
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. f) pontjában meghatározott szolgáltatók: a tulajdoni formától és a fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;
egészségügyi hatóság:
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. h) pontjában meghatározott hatóság;
egészségügyi szolgáltatás
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § e) pontjában meghatározott szolgáltatás: az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is;
pénztári befizetések kedvezménye
a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 44/A. §-a szerint a magánszemély rendelkezése alapján az adóhatóság által a magánszemély javára a pénztárhoz átutalt összeg; Olyan bizonylat, amely megfelel az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben foglalt rendelkezéseknek
elektronikus irat
52
2. számú melléklet Rövidítések Az Alapszabályban használt rövidítésekhez a következő kifejezések társulnak az Alapszabály értelmezése és alkalmazása során:
Pénztár
DIMENZIÓ Egészségpénztár
Ptk.
Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény
Öpt.
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló, többször módosított és kiegészített 1993. évi XCVI. törvény
Szja.
A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény
Eütv.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
OEP
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Felügyelet vagy MNB
Magyar Nemzeti Bank
Szvhr.
Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 252/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet
Gvhr.
Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet
R.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak egészségügyi intézményeinek működési és üzemeltetési szabályairól szóló 109/1997. (VI.25.) Kormányrendelet
53