„Red ribbon” – piros szalag – mit üzen 2003-ban, 20 évvel a HIV/AIDS-járvány felbukkanása után
1
Hogyan vált a piros szalag az AIDS elleni küzdelem jelképévé? A színes szalag kitûzõk számos mozgalmat, aktivitást, elkötelezettséget képviselnek. Néhány közülük: a rózsaszín az emlõrák elleni küzdelmet jelképezi, a piros-fehér-kék szalag az Egyesült Államok által nyújtott támogatást, a zöld szalag az Ír köztársaságot, a kék szalag a szólásszabadságot jelképezi. A piros szalag pedig 1991 óta az AIDS-ellenes küzdelem jelképévé vált. Miként történt ez? Patrick O’Connell (aki maga is AIDS beteg) ihletésére – és aki 1991-ben az AIDS elleni küzdelmet nyíltan felvállaló 15 mûvészbõl álló Visual Aids csoport vezetõje lett, – alakult ki a piros szalag szimbóluma. Az ötlet az Öbölháborút megjárt katonák iránti szolidaritásból kitûzött sárga szalag adaptálására jött létre. A választás a szimbolikus jelentésû (a vér színe) vibráló, figyelemfelkeltõ piros színre esett.
1991-ben a a Brodwayn a
Tony-díj átadásakor 3000 piros szalagot osztottak szét a résztvevõk között, és amikor a tévékamerák elé lépett a szintén piros szalagot viselõ
Jeremy Iron – a piros szalag egy csapásra
AIDS-ellenes küzdelem jelképévé vált.
2
a nemzetközi
Miért fontos tisztában lennünk azzal, hogy milyen üzenetet közvetít a piros szalag? A szülõk, pedagógusok gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy a gyerekekkel olyan kérdést kell megbeszélniük, amely kérdésre a szülõk, pedagógusok zavarba jönnek, a téma a gyerekek számára viszont teljesen magától értetõdõ kérdéskört feszeget. A kereskedelmi csatornákon a 2002-es év végén megjelenõ valóság show-k hatalmas viharokat kavartak, és a nézõket homlokegyenest ellenkezõ táborokra osztották. A mûsorokat mély átéléssel nézõ fiatalok számára a szabadszájúság – keveredve a trágársággal; a meztelenkedés; az idétlenkedõ beszélgetések és a tv-kamerán át egyenesben kukkolható szerelmi viháncolások maguktól értetõdtek, eszükbe sem jutott megbotránkozni, pláne elpirulni, zavarba jönni. Számukra ez a világon a legtermészetesebb dolog. Ugyanakkor a felnõtt nemzedék számára idegesítõ és irritáló, hogy a valóság show-ban folyó élet olyan alkalmilag összeverõdött, összezárt kommunákat mutatott-mutat be, ahol az esetenként agyontetovált, civil életben igen szabados életvitelû fiatalok védekezés nélküli szexuális show mûsort mutatnak be, és így „mutatnak példát” az õket tátott szájjal figyelõ, bálványozó, utánzó gyerekeknek. Mindezek a jelenségek igen komoly nemzedéki, szemléletbeli ellentmondásokra hívják fel a figyelmet. Ilyenkor derül ki az, hogy a gyerekek értékszemlélete teljesen más, és a szülõk csak kapkodják a fejüket, hogy a gyerekek milyen – államilag felvezetett, sivár példaképekre, „követendõ” viselkedésformákra találtak.
Miért kell errõl beszélnünk december 1-jén, az AIDS Világnapján? A kérdéshez másképp állnak a szülõk, a pedagógusok, a diákok és azok, akik ún. rizikó-magatartást folytatnak, anélkül hogy ennek a veszélyével tisztában lennének.
3
Milyen félelmet élnek át a szülõk? Gyakran merül fel a szülõk részérõl az a kérdés is, hogy vajon az én gyerekem, aki olyan furcsa az utóbbi idõben – nem fogyaszt-e drogot, nem iszik-e a hétvégi bulikon, komolyabb mennyiségû szeszes italt, a kabátjából eredõ erõs dohányszag csak a passzív dohányos ruháját átitatott füsttõl ered-e, vagy netalántán már a legjobb úton halad afelé, hogy láncdohányos váljék belõle, és vajon az én gyerekem ezeken a bulikon kivel vagy kikkel fekszik össze, természetesen védekezés nélkül (hiszen mi, a szülõk azt hogy gumióvszer, még csak ki sem merjük ejteni a szánkon, arról nem is beszélve, hogy elmagyarázzuk a szakszerû használatát!), és mikor derül ki, hogy a gyerek terhes, esetleg összeszedett valami olyan nemi betegséget, amirõl mi szülõk még csak nem is hallottunk. Arról nem is beszélve, ha a gyerek esetleg a drog megszerzése érdekében mindkét nembeli prostitúcióra is hajlandó. A gyerekekben még csak fel sem merül, hogy tudatlanságból milyen veszélyeknek teszik ki magukat.
Hogyan élik meg ezt a pedagógusok? A pedagógusok nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen a 2003-as közoktatási törvény módosítása értelmében titoktartási kötelezettségük van, aggodalmaikat nem oszthatják meg a szülõkkel. A pedagógusoknak mindenképpen a gyerekekkel kell megtalálniuk a hangot, – ami nem könnyû feladat.
Miért vannak veszélyben a rizikó-magatartást folytató gyerekek, és azok is, akik csak véletlenszerûen vannak rosszkor rossz helyen? A HIV/AIDS megbetegedés nem válogat, nem tisztel határokat, nem tesz különbséget bõrszín alapján, nem veszi figyelembe a gazdagságot és szegénységet. Mindenütt szedi áldozatait azok között, akik nem elég felkészültek arra, hogy elkerüljék. A felkészülés pedig a tudáson, az ismereteken alapul. Ennek a kiadványnak az a célja, hogy mindenki tudatában legyen annak, mi jelent veszélyt, és ezt hogyan lehet elkerülni. Ha pedig mégis megtörténik a baj, hová lehet fordulni segítségért.
4
Mit kell tudni a HIV vírusról, és az AIDS megbetegedésrõl? A HIV vírus (humán immundeficienciát – az immunrendszer kóros meggyengülését – okozó vírus) az AIDS betegség kórokozója. Az elsõ megbetegedések a 80-as évek elején jelentek meg, a kórokozót, a vírust 1984-ben írták le. A betegség, kezdetben elsõsorban a homoszexuális fiatalemberek megbetegedése volt, majd egyre nagyobb számban diagnosztizálták a sok vért, vérkészítményt kapott betegeknél is. Néhány év múlva már világosan körvonalazódott, hogy a HIV vírus milyen úton adható át. Ma már azt mondhatjuk, hogy a különbözõ földrészeken, különbözõ országokban más-más a vírus terjedésének jellemzõ módja. (2003-ban a világ összes országát figyelembe véve, a WHO adatai szerint a vírushordozó HIV-fertõzöttek száma meghaladja a 42 milliót!)
A járvány: Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Közös HIV/AIDS Programja, a UNAIDS becslése szerint ma a világon több mint 40 millió ember él HIV/AIDS-szel. 2001ben az új fertõzések becsült száma 5 millió volt és 3 millióan haltak meg HIV/AIDS-ben, a halottak összesített, ún. kumulatív száma 21,8 millió volt. (AIDS Epidemic update: December 2001, UNAIDS/01.74E.) A HIV/AIDS esetek több mint háromnegyede, az új fertõzések több mint nyolcvan százaléka a fejlõdõ országokban van, ahol a fertõzöttek több mint tíz százaléka, a betegek és halottak mintegy negyede fertõzötten született csecsemõ.
A járvány kezdete: Szub-szaharai Afrika Mai ismereteink szerint a HIV/AIDS-járvány Közép-nyugat-Afrikából indult, de egyes nyugat és dél-afrikai országokban a fertõzöttség aránya már jelentõsen magasabb. Az UNAIDS becsült adatai szerint a Szub-szaharai Afrikában kb 28,1 millióra tehetõ a HIV/AIDS esetek száma és ezek fele nõ. A fertõzés fõ terjedési módja heteroszexuális és perinatális (méhen belüli).
5
A második hullám: Észak-Amerika, Európa, Dél-Amerika, Ausztrália Észak-Amerika – beleértve az USA-t –, Nyugat-Európa és Ausztrália HIV/AIDS járványa látványosan mérséklõdött, elsõsorban az AIDS esetek és halálozások száma csökkent gyorsan, éppen a hatékony kezelés hatására. A korábban több mint 80%-ban homoszexuális úton történõ terjedést mind inkább felváltja az IDU (injekciós droghasználat) elsõsorban az USA-ban és Dél-Európában. Emelkedik a heteroszexuális úton történõ terjedés is! Az USA-ban a nõk, a feketék és spanyol ajkúak között emelkedett a HIV-fertõzés aránya. Észak-Amerikában jelenleg 940 ezren élnek HIV/AIDS-szel, Nyugat-Európában 560 ezren és Ausztráliában 15 ezren. Latin-Amerikában 1,6 millióra becsült a HIV/AIDS esetek száma. Elsõsorban Brazíliában, Mexikóban, Argentínában fordul elõ a legtöbb fertõzés, azonban egyes karibi országokban, mint Trinidad-Tobago, a legmagasabb a fertõzöttségi ráta, 13%. A fertõzöttek mintegy fele homo/biszexuális kapcsolat révén fertõzõdött meg. Sok a korai tinédzser-fertõzés (utcagyermekek). A fertõzések egynegyede heteroszexuális és csaknem egynegyede IDU-s, azaz injekciós droghasználat (közösen használt, nem fertõtlenített tû és fecskendõ) útján jött létre.
A harmadik hullám: Dél-, Dél-kelet-Ázsia A járvány ezen a területen majdnem 10 éves hátránnyal indult, lényegében a nyolcvanas évek végén. Ma ebben a régióban a HIV/AIDS esetek száma mintegy 6,1 millió, elsõsorban India, Myranmar, Kambodzsa, Thaiföld és Kína Yunnan tartománya érintettek. A fertõzésre jellemzõ a heteroszexuális átvitel, melyért elsõsorban a prostitúció, szex-ipar felelõs, valamint az injekciós kábítószer-használat (injecting drug use, IDU). Indiában, a jelenlegi HIV-fertõzések számát figyelembe véve, az ezredforduló éveiben a világon a legtöbb AIDS esetet fogják regisztrálni!
6
A HIV/AIDS járvány negyedik hulláma: Kelet-Európa Kelet-Európában a kilencvenes évek közepétõl egy hatalmas HIV járvány bontakozott ki, mely mára több mint 1 millió HIV-fertõzést eredményezett Ukrajnában, Moldáviában, Fehér-Oroszországban és Oroszországban. A járvány „motorja” az IDU és részben a heteroszexuális terjedés, mely a szex-iparhoz kapcsolódik. A dinamikára jellemzõ, hogy évente duplázódik a HIV-fertõzések száma, jelenleg a világon ezen országokban a legnagyobb az új HIV-fertõzések dinamikája.
Közép-Európa és hazánk: Közép-Európában, hazánkban, Csehországban, Szlovákiában, ahol a homoszexuális úton történõ terjedés a domináns, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, ahol már jelentõs az IDU-s terjedési mód is, viszonylag kevés esetet regisztráltak. Különleges helyzetet foglal el Románia, ahol több mint 4000 gyermek fertõzõdött egészségügyi beavatkozással a nyolcvanas évek második felében. Magyarországon az elsõ HIV-fertõzéseket 1985-ben diagnosztizálták, azóta a diagnosztizált HIV-fertõzések száma 2002 végére 1000 fölé emelkedett. Elsõsorban a homoszexuális úton történõ terjedés a jellemzõ, de az utóbbi években nõtt a heteroszexuális úton történõ fertõzések aránya. A becsült fertõzések száma 2000–3000-re tehetõ. 1986-ban diagnosztizálták az elsõ AIDS-beteget, azóta a diagnózisok száma 398-ra nõtt, és 237-en haltak meg AIDS-szövõdményben EPINFO 9:33-36 (2002).
A Magyarországon észlelhetõ új tendenciák l
Az elmúlt években nagymértékben elterjedt a prostitúció. A korábbi „hagyományos” megjelenési formák (elsõsorban szállodákban és egyes tipikus területeken, pl. Rákóczi tér) mellett új formái jelentek meg: az országúti, a kamionos, masszázs-szalonok stb., A prostituáltak számaránya is jelentõsen növekedett, ugyanakkor igen jelentõs
7
férfi és homoszexuális prostitúció is megjelent. A HIV/AIDS-járvány szempontjából jelentõs azon prostituáltak csoportja (részben magyar, részben külföldi állampolgárok), akik korábban Nyugat-Európában (egy fertõzöttebb területen) „dolgoztak” és kiutasításukat követõen hazánkban folytatják tevékenységüket. l
Jelentõsen emelkedett az országon átáramló idegenek száma, az elmúlt években, évente több mint 100 millió határátlépés történt! Megjelentek hazánkban mind a politikai, mind a gazdasági menekültek is. Az utóbbi években viszonylag gyakori, hogy fiatal nõk fertõzõdnek, akiknek HIV fertõzött fekete afrikai barátjuk van. Ez utóbbi tény azzal magyarázható, hogy a fekete afrikai fiatalemberek között a HIV-fertõzöttség gyakorisága elérheti a 10-15%-ot is!
l
Romlott helyzetünk a kábitószer-függõség területén is!. Növekedett a drogfogyasztók száma, elsõsorban a fiatalok között. Megjelent az intravénás kábitószer-fogyasztás is. Hazánkban egyelõre a vírusos májgyulladások, a HCV- és kevésbé a HBVfertõzés emelkedését észlelték relatív kicsiny mintán végzett epidemiológiai felmérésen. Ugyanezen a mintán végzett HIV szerológiai vizsgálat nem talált fertõzöttet. Ezek a tények azt igazolják, hogy az injekciós droghasználók között az elkövetkezõ idõben számolnunk kell HIV-fertõzésekkel. Amennyiben a HIV-fertõzöttek száma jelentõsen emelkedik ebben a magas fertõzési kockázatot vállaló csoportban, akkor várhatóan változni fog a HIV-járvány többi jellemzõje, emelkedni fog a veleszületetten HIV-fertõzött csecsemõk száma, és a heteroszexuális fertõzéseké is.
A HIV-fertõzés terjedésének legjellemzõbb módjai: a) A HIV-fertõzés terjedhet védekezés nélküli szexuális úton. Ez történhet homoszexuális kapcsolat, illetve heteroszexuális kapcsolat révén is. A szabados szexuális szokások miatt a szexuális élet hagyományos formái megváltoztak („hála” elsõsorban a pornófilmek adta ötleteknek), a heteroszexuális kapcsolatok legtöbbje ma már az anális és orális szexre is kiterjed. Emiatt szinte mindegy, hogy a szexuális kapcsolat két nõ, két férfi, vagy nõ és férfi között történik-e. Sok fiatal úgy érzi, „úgy tudja”, hogy az
8
orális szexnek nincsen semmi veszélye, nemcsak hogy gyereke nem lesz tõle, de még nyavalyát, „gatyabajt” sem lehet összeszedni.
Kérdés: Az orális szexnek van-e veszélye a HIV/AIDS, illetve más, nemi úton terjedõ megbetegedés átvitelében? Válasz:…………………………………………………………………………… ……................................................................................................................. Sok esetben a fiatalok a védekezés alatt a szájon át szedhetõ fogamzásgátlót értik, – abszolút tájékozatlanok azonban a fiatalkorban adott hormonok károsító hatásairól. A „szexuális forradalom” következtében nem a szerelmi érzések alapján kialakuló monogám kapcsolatokra törekszenek, hanem az az érdekes, akinek minél több, esetenként egzotikus partnere van. Az ebben rejlõ veszélyre pedig senki nem hívja fel a figyelmet. Ma Magyarországon a 20 év körüli HIV-fertõzött fiatal lányok száma egyenletesen emelkedik, több mint 90%-uk esetében a fertõzést alkalmi, afrikai fekete partnertõl kapták.
Kérdés: Mi ennek az oka? Válasz:…………………………………………………………………………… ….................................................................................................................... Ebben az esetben okvetlenûl fel kell a figyelmet hívni arra, hogy a fiatalok könnyen válhatnak prostituáltakká, – bár nem mindig a szó hagyományos értelmében. Az utcai, illetve szobáztató prostitúció mellett egyre inkább elterjed a „hostess” foglalkozás, amikor is a mûvelt, magasan képzett, több nyelven beszélõ lányok az elfoglalt üzletemberek mellett kisérõként, illetve szexpartnerként dolgoznak.
Kérdés: Csak az utcán „dolgozó” prostituált nevezhetõ prostituáltnak? Válasz:…………………………………………………………………………… ……................................................................................................................. A másik igen veszélyeztetett csoport a fiatal fiú prostituáltak köre, akik ál-
9
talában internen keresztül keresnek és találnak partnereket, akik között nagy százalékban egyébként tisztes házasságban élõ, többgyerekes családapák is találhatók. Az esetleges fertõzõdések így igen érdekes kanyarokat véve, szinte nyomon követhetetlenül terjednek. Sok kérdés merül fel arra vonatkozóan, hogy egy HIV-fertõzötté váló (mindkét nembeli) prostituált hogyan „képezhetõ át” más szakmába.
Kérdés: Miért van nagyobb veszélyben a fiú prostituált, mint a homoszexuális párkapcsolatban élõk? Válasz:…………………………………………………………………………… ……................................................................................................................. b) A HIV-fertõzés terjedhet fertõzött vérrel vagy vérkészítménnyel 1986 óta Magyarországon minden véradás során levett vér szûrõvizsgálaton esik át, így a vérrel, vérkészítménnyel történõ fertõzõdés lehetõsége gyakorlatilag kizárt. c) A HIV-fertõzés anyáról gyermekre történõ átvitele A fertõzõdés megtörténhet a magzati életben, a szülés, és a szoptatás során is. Ma már a terhes anyák megfelelõ kezelésével a fertõzõdés valószínûsége 25%-ra csökkenthetõ. Ugyanakkor beszélnünk kell a fejlõdõ afrikai, távol-keleti országok, de elsõsorban a Dél-afrikai Köztársaság ide vonatkozó adatairól, melyek szerint a HIV fertõzötten született újszülöttek száma ijesztõ méreteket öltött. A világjárványban minden tizedik fertõzés vertikális transzmisszió (anyáról gyermekre) útján jön létre! d) A HIV fertõzés terjedhet injekciós kábítószer-használattal Ma a kábítószer-használat rohamos terjedése jelenti a legnagyobb problémát az új HIV fertõzések növekvõ számában. Pl. Ukrajnában becslések szerint a lakosság 1%-ánál valószínûsítik a HIV-fertõzöttséget. A HIV-fertõzöttek 90%-a pedig intravénás drogfüggõ, akik a közös tû és fecskendõ használata során fertõzõdtek meg. Amennyiben a HIV-fertõzöttek száma jelentõsen emelkedik ebben a magas fertõzési kockázatot vállaló csoportban, akkor várhatóan változni fog a HIVjárvány többi jellemzõje, emelkedni fog nemcsak a veleszületetten HIV-fertõzött csecsemõk száma, hanem a heteroszexuális fertõzések száma is.
10
e) Nem megfelelõen sterilizált eszközök. A WHO adatai szerint a HIV-fertõzés szempontjából kiemelkedõen magas kockázatú országokban pl. India, Bangladesh, Bhutan, Maldivia, Myanmar, (korábban Laosz) Nepal, Észak Korea ahol a injekció beadásának biztonsága a legalacsonyabb, a beadott injekciók 75%-a újra használt, nem megfelelõen sterilizált tûvel történik. (British Medical Journal 2003) Ennél valamivel jobb a helyzet a Közel-Keleten, ahol a nem megfelelõen sterilizált injekciós eszközök 70, Ázsia más országaiban 30, Afrika egyes országaiban 19, és Kelet-Európában 11%-ban kerülnek ismételt felhasználásra.
Magyarországon szigorú szabályozás szerint több évtizede, minden vérvétel és injekció beadása egyszer használatos, használat után megsemmisített eszközzel történik!
A Human Immundeficiencia Vírus (HIV) A HIV összetett felépítésû, RNS láncot tartalmazó vírus, mely a retrovírusok közé tartozik. Két, az embereket megbetegítõ családja ismert, a HIV-1, mely lényegében a világjárványt okozó vírusokat foglalja össze és a HIV-2, mely elsõsorban Nyugat-Afrikában található, de kis számú fertõzött világszerte elõfordul, elsõsorban kettõs HIV-1/2 fertõzés formájában. Legutóbbi ismereteink szerint a HIV-1 a csimpánzokról váltott fajt valamikor az 1930-as években. A HIV-1 három alcsoportra sorolható, úgymint M, N, és O, amelyek közül az M (vagy major) a leggyakoribb. Az M alcsoporton belül is újabb variánsokat írtak le, A-tól H-ig. Területi megoszlásuk jellegzetes, Észak-Amerikában, Európában a B variáns a leggyakoribb.
11
A HIV szaporodási ciklusa A vírus a fertõzésre fogékony sejtek, elsõsorban a szervezet védekezõképességét irányító ún. CD4+ T-limfociták felületére kötõdik, majd behatolva a sejtbe, arra kényszeríti, hogy további vírusokat gyártson. A folyamat eredményeként a keletkezõ új vírusok egy kicsit különböznek az eredetitõl. Ez a biológiai biztosítéka a HIV változékonyságának, ami segíti a vírust abban, hogy kibújjon a szervezet védekezõ mechanizmusa alól.
A HIV-fertõzés természetes lefolyása A HIV fertõzést követõen a HIV szaporodása a helyi nyirokszervekben az immunrendszer irányító sejtjeiben megy végbe, mely során ezek a sejtek elpusztulnak. A naponta termelõdõ vírusok száma bizonyos mértékig arányos a HIV betegség kifejlõdésének gyorsaságával, minél magasabb az újonnan létrejött vírusszám (1-10 x 109-en átlagosan), a folyamat annál gyorsabb. Primer vagy akut HIV tünetegyüttes A HIV fertõzést követõ 3–6 héten belül lép fel, legjellemzõbb tünetei a láz, átmeneti nyirokcsomó-megnagyobbodás, fáradékonyság, rossz közérzet, izomfájdalom és gyakran kíséri kanyarószerû bõrkiütés. A fertõzöttek egy-két hét alatt tünetmentessé válnak. Krónikus tünetmentes HIV-betegség A HIV betegségnek semmilyen klinikai tünete sincs, az immunrendszer funkciója kielégítõ, azonban a vírus szaporodása változatlan mértékben folyik, az immunrendszer állapotát jellemzõ CD4+ T-limfociták száma fokozatosan csökken. Ez az állapot 3-8 évig tart. Tünetes HIV-betegség A vírusszaporodás hatására az immunrendszer fokozatosan gyengül, nyirokcsomó megnagyobbodás alakul ki, néhány tünet, pl. szájpenész, övsömör felhívhatja a figyelmet a HIV-betegségre. Ez a stádium 2-3 évig tart. Kifejlett HIV-betegség vagy AIDS stádium Az AIDS állapotot jelzõ betegségek, fertõzések, daganatok a súlyos immunhiányos állapot következtében alakulnak ki, ennek átlagos idõtartama fél-két év, melyet a halál követ.
12
A HIV-fertõzés diagnosztikája A HIV-fertõzés kimutatására legalkalmasabb módszerek a HIV-re jellemzõ ellenanyagok vizsgálatán alapulnak, melyek különbözõ érzékenységûek és pontosságúak. Ezen vizsgálatok hátránya, hogy a HIV-fertõzés korai stádiumában érzéketlenek, és ebben a stádiumban van egy olyan mintegy két-három hetes periódus, amikor a HIV-fertõzött már fertõzõ, de az ellenanyagvizsgálat még negatív. Ez az ún. „ablak periódus”. A HIV-fertõzés a fertõzést (szexuális kapcsolat, fertõzött vérrel szennyezett tûvel történõ injekciós kábítószer-használat) követõ 3-6 hét múlva kimutatható. Ezzel szemben ahhoz, hogy a fertõzést biztosan ki tudjuk zárni, a fertõzés lehetõségétõl számított 3 hónap múlva kell HIV tesztet végeztetni. A vírusra jellemzõ nukleinsav-lánc (HIV-RNS) minõségi és mennyiségi vizsgálatára többféle géntechnikai módszer áll rendelkezésre, melyek közül a polimeráz láncreakciókon (PCR) alapulók a legelterjedtebbek. A HIV-RNS mennyiségi vizsgálata elsõsorban a kezelés hatékonyságának mérésére szolgál. A HIV-betegség okozta immunkárosodás mértékét az immunrendszer irányító sejtjeinek, az ún. CD4+ T-limfociták számának meghatározásával lehet mérni.
A HIV-betegség kezelése A kezelés célja: a vírusszaporodás minél teljesebb gátlása, mely következtében csökken a CD4+ T-limfociták pusztulása, esélyt adva az immunrendszer regenerációjára. Ezáltal csökken a gyógyszer-rezisztencia kialakulásának valószínûsége. Ma még nem rendelkezünk ideális gyógyszerrel, mely egymagában képes lenne a vírusszaporodást tökéletesen és tartósan gátolni, lehetõleg mérgezõ mellékhatások nélkül. A vírusszaporodás gátlására használt gyógyszerek lényegében három csoportba sorolhatók, melyek két vírus eredetû enzim mûködését (nevezetesen a reverz transzkriptázt és proteázt) képesek gátolni. Ma az USA-ban, az Európai Unió országaiban 15, illetve 14 gyógyszert törzskönyveztek, melyek a magyar betegek gyógyítására is rendelkezésre állnak. Sajnálatos módon a világjárványban megbetegedett, és gyógyszeres kezelést igénylõ betegek csupán 5%-a juthat hozzá ehhez a korszerû kezeléshez!
13
A kezelés vezérelve az: hogy a rendelkezésre álló gyógyszerek kombinálásával – ez általában három gyógyszer együttes adását jelenti – minél teljesebben tudjuk gátolni a vírusszaporodást. A kezelés eredményességét a már korábban említett ún. HIV-RNS vizsgálattal monitorozzuk. A gyógyszeres kezelést ideális esetben a betegség olyan szakaszában kell kezdeni, amikor a szervezet védekezõképessége (immunállapota) már értékelhetõen gyengült, de a beteget még nem fenyegetik a szövõdmények, fertõzések. A beteg részérõl nagyfokú kezelési együttmûködést, elkötelezettséget igényel a gyógyszerek szedése, egyre gyakoribbak a hosszú távú anyagcseremellékhatások. A kezelés hatására megváltozott a HIV betegség lefolyása, jelentõsen nõtt a túlélési idõ, javult az életminõség, és csökken az életet veszélyeztetõ szövõdmények, fertõzések elõfordulási valószínûsége!
Megelõzés Ma még mindig ez a leghatékonyabb módszer a HIV-fertõzés és AIDS-betegség kezelésében! Mindennapos otthoni, munkahelyi, társasági körülmények között a HIV nem fertõz. Nem lehet kézfogással, csókkal, cseppfertõzés útján (köhögés, tüsszentés) elkapni. A szexuális úton történõ fertõzés megelõzésére a tartós monogám szexuális kapcsolat teljes biztonságot ad. A korábbi szexuális kapcsolatok „lezárására”, az esetleges HIV-fertõzés kizárására a megfelelõ idõpontban elvégzett HIV szerológiai vizsgálat ad lehetõséget. Alkalmi szexuális kapcsolatoknál a gumióvszer megfelelõ használata az esetleges fertõzést nagyságrendekkel csökkenti. Ugyanakkor ismerni kell azokat a tényeket, hogy egyes magas fertõzési kockázatot vállalók körében (külföldi injekciós kábítószer-használók, fekete afrikai országokból származók, promiszkuus melegek) nagyságrendekkel magasabb lehet a HIV-fertõzöttek aránya, mint a hazai fiatalok körében. HIV-fertõzött vérrel történõ fertõzés lehetõsége egészségügyi beavatkozások során gyakorlatilag ma már kizárható. Ezzel ellentétben elsõsorban az injekciós kábítószer-használók között ez a fertõzési mód gyakorivá válhat. Ilyen esetekben a megelõzés: a steril tû, fecskendõ használata, illetve a kábítószer, pl. heroin nem-injekciós alkalmazása, helyettesítése pl. methadonnal. Az injekciós kábítószer használók HIV-fertõzésének megelõzésében jelentõs szerepet vállalnak a megfelelõ ártalomcsökkentõ programok, pl. a tûcsere-program.
14
Milyen más betegségek terjedhetnek a HIV-vel együtt? A HIV/AIDS-járvány terjedése párhuzamosan fut a szexuálisan átvihetõ betegségekkel, hiszen a HIV-fertõzés terjedése a világ számos országában elsõsorban szexuális úton terjed. A szexuális úton terjedõ fertõzések – angol kifejezéssel sexually transmitted diseases (STD) – alapvetõ, jellemzõ tulajdonsága, hogy szoros testi kontaktus szükséges a fertõzés terjedéséhez. A fertõzéseket okozó kórokozók többsége olyan erõsen alkalmazkodott az emberi szervezethez, hogy a külsõ környezetben gyorsan és könnyen elpusztul (HIV, Treponema pallidum, Neisseria gonorrhoeae). Ma már több mint 30 kórokozóról tudunk, melyeknek kóroki szerepét igazolták szexuális úton terjedõ fertõzésekben. Fontos tudni, hogy ezek a fertõzések nemcsak a hüvelyi, hanem szájon és végbélen keresztül történõ homo- és heteroszexuális közösüléssel egyaránt terjednek.
Miért tulajdonítunk nagy jelentõséget a szexuális úton terjedõ fertõzéseknek? l l l
l l
Az emberek nagy tömegét érinti világszerte. Döntõen a fiatal korosztály megbetegedéseit okozza (14-23 év). Gyakori a tünetmentes vagy tünetszegény klinikai kép. A fel nem ismert fertõzések gyorsan kialakuló és súlyos szövõdményeket eredményezhetnek. A fertõzések és következményeinek kezelése és felszámolása óriási költséget jelent mind az egyén, mind a társadalom számára. A szövõdmények jelentõs része nagymértékben befolyásolja a nemzõképességet.
15
A fertõzések elterjedtsége: Az Egészségügyi Világszervezet – a WHO – adatai szerint világszerte évente több mint 500 millió új STD megbetegedés jön létre. A fertõzöttek 80-85%-a 35 éven aluli. Közöttük is magas – 45-55% – a serdülõk és a fiatal felnõttek aránya. A legújabb becslések szerint minden 10 szexuálisan aktív fiatal közül 3-4 legalább évente egyszer átesik valamilyen STD fertõzésen. A leggyakoribb fertõzések – a chlamydiázis, a herpes, a humán papilloma virus (HPV) fertõzés, a hepatitis – a fejlett és a fejlõdõ országokban közel hasonló arányban fordulnak elõ, és ebben Magyarország sem kivétel.
Milyen tünetek alapján kell szexuális úton terjedõ fertõzésre gondolni? Gyakran fordul elõ, hogy az STD klinikailag tünetmentes vagy tünetszegény. Ez a körülmény különösen azon fiatalok körében okozhat zavart, akik még tapasztalatlanok a szexuális életben. Tapasztalatlanságukkal magyarázható, hogy a fertõzés esetlegesen észlelhetõ tüneteit a szexuális élet velejárójának gondolják. Szégyenlõsen nem beszélnek panaszaikról, vagy csak baráti körben kérnek tanácsot, de ebben a körben – a megfelelõ ismeretterjesztés hiányában – sokszor helytelen tanácsot kapnak. Gyakran fordul elõ az is, hogy a kezdeti tünetek néhány nap után csökkennek, vagy eltûnnek és így a gyógyulás érzetét keltik. A partner vagy partnerek tünetmentessége is hozzájárul ahhoz, hogy a szakorvosi segítség igénybevételét a fiatal halogatja. A tájékozatlanság és a betegségtudat hiánya miatt a fertõzöttek nem vagy csak késõn kerülnek szakorvoshoz. A fel nem ismert fertõzések korai és súlyos szövõdmények kialakulásához vezethet!
16
Tünetek, melyek észlelésekor szakorvoshoz érdemes fordulni: l
l l
A megszokott állapottól eltérõ hüvelyi panaszok (folyás, viszketés, égõ, csípõ érzés, szokatlan idõben jelentkezõ vérzés, közösüléskor érzett kellemetlen, esetleg fájdalmas érzés). Húgycsõben érzett égõ, csípõ érzés, folyás, vizelési panasz. Bármely fájdalmas vagy fájdalmatlan seb, duzzanat, bõrnövedék a nemi szervek környékén.
Milyen következményekkel járhat a fel nem ismert fertõzés? A fel nem ismert vagy szakszerûtlenül kezelt fertõzések 30-40%-a szövõdmények kialakulásához vezethet. A szövõdmények sok esetben csak késõn, a fertõzés visszafordíthatatlan vagy nehezen visszafordítható állapotában okoznak tüneteket.
Szövõdmények: l
l l
l
l
Meddõség: nõknél a fertõzések következtében kialakuló kismedencei gyulladások viszonylag nagy arányban (20%) vezetnek meddõséghez. A férfiak esetében a mellékhere és here gyulladása a nemzõképesség csökkenéséhez, sterilitáshoz vagy potenciazavarokhoz vezethet. Méhen kívüli terhesség: a kismedencei gyulladások 9-10%-a vezethet ezen súlyos, akár az életet is veszélyeztetõ szövõdményhez Daganatos megbetegedések: több szexuális úton terjedõ fertõzést is kapcsolatba hoztak daganatok kialakulásával. Ezek közül a leggyakoribb a méhnyak rák, melynek kialakulásában a humán papilloma vírus bizonyos típusai játszanak fontos szerepet. Magzati károsodások: több fertõzés kóros terhességi állapotot hoz létre. Más fertõzések az újszülötteknél vagy a késõbbi gyermekkorban jelentkezõ fejlõdési rendellenességeket idéznek elõ. (Herpesz, szifilisz…) Bizonyos szexuális úton terjedõ fertõzések súlyos belszervi megbetegedéseket okozhatnak. HIV, hepatitisz szifilisz…
17
Kiket tekintünk a szexuális úton terjedõ fertõzések szempontjából a leginkább veszélyeztetetteknek? Általában elmondható, hogy a serdülõ korban – tizenévesen – kellõ ismeretek és védekezés hiányában létesített szexuális kapcsolatok a legveszélyesebbek!
Rizikócsoportok: l
l
l
l l
l
l
17 éves kor elõtt kezdett szexuális élet: kimutatott tény, hogy 17 éves kor alatt az egyszeri közösülés alkalmával kialakuló fertõzés valószínûsége 20-30%-kal nagyobb, mint idõsebb korban. Ennek oka részben a szervezet immunállapotának felkészületlen volta, másrészt a tudatos védekezés hiánya. Fogamzásgátló tabletták használata: érdekes, de bizonyított tény, hogy a tabletták szedése növeli a meggondolatlanul létesített kapcsolatok számát. Ugyanakkor a fogamzásgátló tabletták hatóanyagai elõsegíthetik bizonyos kórokozóknak a méhnyak hámsejtjeihez történõ kapcsolódását. (Chlamydia trachomatis, Neisseria gonorrhoeae) Gyakori partnercsere, poligám életmód: tévedés azonban azt hinni, hogy a fertõzések csupán a könnyû kapcsolatokat keresõ fiatalok megbetegedései. A kórokozók észrevétlen jelenléte a szervezetben esetenként hûséges párkapcsolat esetében is és nemcsak fiatalok körében eredményezhet klinikai tünetekkel járó megbetegedést. A partner STD megbetegedése Új szexuális partner: az új partner természetesen csak akkor jelent veszélyt, ha fertõzést hoz a párkapcsolatba. Miután több szexuális úton terjedõ fertõzés lehet tünetmentes, ezért minden új párkapcsolat kialakításánál fokozott védekezés szükséges. Kábítószer használatával összefüggõ szexuális aktivitás: a kábítószer megszerzése érdekében, vagy annak hatása alatt sokkal gyakoribb a meggondolatlan, védekezés nélküli szexuális kapcsolat. Szociálisan hátrányos élethelyzet, narkománia.
Milyen sajátosságok jellemzik a szexuális úton terjedõ fertõzõ megbetegedéseket? l l
A fertõzések partnerkapcsolatokon keresztül történnek meg. A betegek több mint felében egy idõben több fertõzéssel is lehet számolni.
18
l l l
A kórokozók kimutatása speciális diagnosztikus (szûrõ)vizsgálatokat igényel. Sajátos terápiás gyakorlat érvényesítése szükséges. Sok esetben a hasonló vagy megegyezõ klinikai tüneteket egészen eltérõ kórokozók váltják ki. Ezért a diagnosztikus vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen a tényleges kórokozó kimutatásához!
Minden új szexuális úton terjedõ fertõzés alkalmával szükségszerû a HIV- és szifilisz szûrõvizsgálatokat elvégezni!
Melyek az STD kezelésének alapelvei? l
l l l
Mikrobiológiai vizsgálatok alapján végzett célzott kezelést kell alkalmazni. Ha a tünetek alapján a vizsgálati eredmények ismerete elõtt a kezelést meg kell kezdeni, akkor a kórokozó megismerése után szükség esetén módosítani lehet és kell a kezelést! Többes fertõzés esetén tervezett kombinált kezelés szükséges. A partnereket egyidejû, összehangolt kezelésben kell részesíteni. Meghatározott esetekben a kezelés utáni ellenõrzõ vizsgálatoknak fontos szerepe van.
Melyek a szexuális úton terjedõ fertõzések elleni védekezés legfontosabb elemei? A szexuális úton terjedõ fertõzésekkel való foglalkozás lényeges alapeleme a megelõzés, a fertõzések idõben történõ felismerése, szakszerû kezelése és az ellenõrzõ vizsgálatok elvégzése. Ez teszi fontossá és szükségessé a fertõzöttek partnereinek vizsgálatát és kezelését, valamint a fertõzésekkel kapcsolatos tanácsadást.
19
A megelõzés fõ területei a személyes kapcsolatokban: l l
l
l
Meggondolt partnerválasztás. Kerülni a kalandokat, a gyakori partner-cserét. Az óvszer szakszerû használata. Minden újonnan létesített kapcsolatnál még fogamzásgátló tabletták szedése esetén is több hétig nyomatékkal ajánlott az óvszer használata. Az óvszer szakszerû használatánál figyelni kell: 1. Mindig bontatlan csomagolású óvszert szabad használni. 2. Ismételt közösülés esetében is új óvszert kell használni. 3. Óvszer használata elõtt olajos vagy zsíros alapú anyagok ne kerüljenek a hüvelybe. 4. Az óvszer eltávolítása gondos körülmények között történjen meg. A gyanús klinikai tünetek észlelésekor szakorvoshoz kell fordulni.
A megelõzés fõ területei társadalmi szinten: l l
l l
Felvilágosítás és tanácsadás elsõsorban az STD szempontjából rizikócsoportba tartozók részére. Tudatos felkutatása a tünetmentes és azon tünetekkel rendelkezõ fertõzötteknek akik valamilyen okból nem jutnak szakellátáshoz. SZÛRÕVIZSGÁLATOK. A fertõzöttek szakszerû kivizsgálása és kezelése. TANÁCSADÁS. A fertõzöttek partnereinek felkutatása, vizsgálata és kezelése. TANÁCSADÁS.
A szexuális úton terjedõ megbetegedések felosztása: l
Gennyes húgycsõgyulladással és/vagy fertõzések – Gonorrhoea – Chlamydia trachomatis okozta fertõzés – Egyéb kórkozók által okozott fertõzések
20
méhnyakgyulladással
járó
l
l
l l l
A nemi területen hámhiánnyal, fekéllyel és a nyirokutak gyulladásával járó fertõzések: – Szifilisz – Herpes progenitalis – Chancroid (Magyarországon nem honos) – Lymphogranuloma venereum (Magyarországon nem honos) – Granuloma inguinale (Magyarországon nem honos) Fokozott hüvelyi folyással járó kórképek: – Bakteriális vaginozis – Trichomonas vaginalis okozta fertõzés (trichomoniazis) – Hüvelyi, szeméremtesti gombásodás Humán papilloma vírus (HPV) okozta fertõzések Hepatitis B vírus okozta fertõzés HIV, AIDS
Az elõzõekbõl egyértelmûen kitûnik, hogy a HIV/AIDS-járvány, valamint a nemi úton terjedõ megbetegedések ellen a leghatásosabb védelem a gumióvszer használata. Pl. Albániában a beutazó külföldieket, vagy a más országokban dolgozó, hazautazó albán vendégmunkásokat ingyenes gumióvszerrel árasztják el az albán egészségügyi minisztérium megbízottjai annak érdekében, hogy a fertõzésveszélyt a lehetõ legkisebbre csökkentsék.
Az ÓVSZER, mint a megelõzés legfontosabb eleme Az óvszer valószínûleg a legjobb fogamzásgátló azok számára, akiknek nincsen állandó partnerük, és így nem élnek rendszeres nemi életet. Könnyen, recept nélkül – ám nem olcsón – sok helyen beszerezhetõ. A megfelelõen alkalmazott gumióvszer biztonságos – ha jól van felhelyezve –, nincs mellékhatása, (legfeljebb gumiallergia) Azonban sokan idegenkednek a gumióvszer használatától, hiszen a valamikor igen népszerû védekezõ eszköz a szájon át szedhetõ fogamzásgátló szerek elterjedésével szinte „feleslegessé” vált. Mégis érdemes megismerkedni történetével, használatával – és a jövõ új gumióvszer csodáival!
21
Visszatekintés a múltba – azaz az óvszer története: l l l
l
l
l l
l
l l l l l l l l l l l
Már az ókori egyiptomiak is ! – i.e. 1000-ben bõrbõl készült védõeszközt használtak nemi szervük védelmére Hódítások kora – i.sz 150-200 gall hódítók tulok bõrét használták védõeszközként. Az elsõ – klasszikus óvszert, azaz vászonburkot az olasz Gabrielle Fallópius készítette a 16. sz-ban, sikeresen a szifilisz-fertõzés ellen. (gyakorlati tanácsként használat elõtt ajánlatos volt zsírral bekenni) Az 1700-as években már kígyó-, birka- és disznóbõrbõl és macskahólyagból készítettek óvszereket. II. Károly angol király udvari orvosa, Condom úszóhólyagból készített uralkodója részére védekezõ eszközt. 1756-os emlékek szerint Casanova szalagokkal díszített óvszerrel varázsolta el a hölgyeket, melyet találóan „angol lovaglókabátnak” nevezett el. Londonban az óvszereket vásárló urak a megvett árut rögtön le is tesztelhették az eladó hölgyeken. Az 1700-as, -800-as években – megjelent a „szex szamuráj módra”, amikor a japánok kezdték el alkalmazni a teknõsbékák belsejét, páncélját és bõrét. Megjelenik az elsõ gumióvszer 1843-ban! (Charles Goodyear feltalálta a gumivulkanizálást) – közel egy évszázadon keresztül ezzel a technológiával készült a gumióvszer. Az elsõ kondomok csak a makkra helyezhetõ gumi rátétek voltak, késõbb növelték a gumióvszer hosszát, így kevésbé csúszott le. Kaucsuktej alkalmazásával a gumióvszerek új generációja kerül a piacra 1929-ben Nõi óvszer, azaz a pesszárium feltalálása 1957-ben készültek az elsõ, nedvesítõ anyagot tartalmazó óvszerek 1967: az elsõ óvszer-automaták megjelenése. 1969: az elsõ anatómiai alakú gumióvszer megjelenése Ingyenes óvszerosztás elõször a világon! 1977-ben! Ízesített gumióvszerek – 1980-ban tûnnek fel Óvszerreklám? – igen 1987-tõl Szupervékony gumióvszer megjelenés 1998-ban 2 gyûrûs nõi gumióvszerek piacra kerülése 1994-ben. A 3. világ országaiban népszerû. Nõi gumióvszer, és speciális alsónemû kombinációja is piacra került!
22
l
l l
Láthatatlan nõi gumióvszer 2000-ben! – polimer alapú folyadék, mely a testhõmérséklet hatására víz illetve spermaálló, kórokozókat át nem engedõ filmréteget képez. Új, érzéstelenítõ óvszer – a késleltetett magömlés révén – piacra dobása 2002-ben a hosszas élvezetért Mi jöhet még?
Magyarországi gumióvszer-történelem l l l l l l
A gumióvszer már ismert volt a második világháború elõtt A Taurus gyár elkezdte gyártani az Ollagumi nevû termékét (vastag volt) Hazai gyártás megszûnt, import Csehszlovákiából és az NDK-ból, 1979 „rendelet a gumióvszerekrõl”: pontosítja az EN600-as szabványttárolásról, szavatosságról. 1989 után betörtek a nyugati, jó minõségû gumióvszerek CAS szabvány szerint az óvszereket ma már 6 féle átmérõvel, (91 mm és 109 mm) 3 féle gumivastagsággal (0,055 mm-0,085 mm) és 3 féle hoszszúságban (171 mm-185 mm) kell gyártani.
Hogyan gyártják a gumióvszert? A kiinduló anyag a latex, illetve a szintetikus kaucsuk. A kaucsukültetvények Ázsiában találhatók (Thaiföld, Malaysia, India, Sri Lanka, stb.) Nem véletlen, hogy a legtöbb gumióvszer onnan származik. A latex 80 %-t gumiabroncsok, tömítések gyártására használják, és csak a maradékot használják fel az óvszergyártásban. A felolvasztott nyersanyag hatalmas vegyszerekkel teli kádba kerül, mely szerek növelik a tartósságát. Ezután futószalagon pénisz alakú üvegformára vezetik. Egy másik gép eközben rovátkákat vagy más mintákat (a kor szellemének megfelelõen) készít a felületén. Ezt követõen lehûtik a terméket, beszórják púderrel vagy illatos olajjal, vagy egyéb más fûszerekkel (kívánalom szerint). Ezután az utolsó gép feltekercseli az óvszert, és csomagolja.
Az ÓVSZER használata: SOHA NE FELEJTSD EL BETARTANI AZ ELÕÍRÁSOKAT! l
Az óvszer használata csökkenti a szexuálisan átvihetõ betegségek fertõzési esélyeit, a nem kívánt terhesség megakadályozása mellett, azzal hogy falat alkotva meggá-
23
l l l
l l l
l
l
tolja a sperma, a vér és a hüvelyváladék átkerülését egyik emberrõl a másikra. Fontos, hogy minden egyes aktushoz új óvszert használj! Olvasd el a címkét, és ellenõrizd, hogy az óvszer latexbõl készült-.e, és nem járt-e le a szavatossága. Az óvszert száraz, hûvös helyen napfénytõl védve tárold. (soha ne a kocsi kesztyûtartójában!) A túl magas hõmérséklet minõségromláshoz vezethet. A csomagolás felbontásánál ne használj éles eszközt, fogat vagy hosszú körmöt. Ne sértsd meg az óvszert! Használj spermaölõszert, – 1-2 cseppet, ha az általad használt óvszer ezt még nem tartalmazza. Helyezd a feltekert óvszert a felálló hímvesszõ hegyére, hagyj egy 1,5 cmes ûrt az óvszerben a spermának. Ha nem vagy körülmetélve, húzd viszsza a fitymát, mielõtt az óvszert felhelyezed a péniszre! Nyomd ki a levegõt az óvszer csúcsából az egyik kezeddel. (a gumiszakadás gyakori oka a légbuborékok kidörzsölése!) l Tekerd lefelé az óvszert a másik kezeddel! l A hímvesszõ tövéig tekerd le! l Tegyél spermaölõszert az óvszer külsejére is! (Soha ne használj vazelint, illetve egyéb olajos alapú kenõcsöt, mivel ezek károsítják a kondom anyagát, és sérülést, szakadást okozhatnak). l Az ejakuláció után, mielõtt a hímvesszõ elernyedne, fogd meg az óvszer peremét, és óvatosan húzd le, különben a sperma kiömölhet. l Finoman vedd le az óvszert a hímvesszõrõl, nehogy az ondó kifolyjon. l Soha ne húzd le a WC-be, mert ha a WC eldugul, kellemtlen helyzet állhat elõ. l Moss kezet szappannal. l Ha az óvszer minden elõvigyázatosság ellenére elszakad, újat kell bontani. Allergia kialakulása esetén (latex allergia) más alapanyagú gumióvszert kell használni.
24
MÉRD FEL TUDÁSODAT A MELLÉKELT AIDS TOTÓ-val 1)
A HIV-pozitivitás azonos-e az AIDS-szel?
2)
Mi a HIV-fertõzés leggyakoribb átviteli módja melegeknél?
3)
A védekezés lehetõsége:
4)
A vírusátvitel valószínûsége nagyobb:
5)
Nemi betegség megléte (mint pl. szifilisz, tripper, chlamydia) hajlamosít-e HIV-fertõzésre?
q 1 Igen q x Nem q 2 Talán
q 1 Simogatás q x Csókolózás q 2 Anális szex
q 1 Gumióvszer használata q x Rendszeres tisztálkodás q 2 Gyógyszerszedés q 1 Anális szexnél q x Orális szexnél q 2 Egyforma
q 1 Nem q x Sokkal gyakoribb q 2 Mindegy 6)
Mennyi lehet Magyarországon az orvosilag regisztrált HIVfertõzöttek száma?
q 1 1500 alatt q x 1500-5000 között q 2 5000 fölött
25
7)
A HIV vírus jelenléte a fertõzõdés után hány hónappal mutatható ki rutin laboratóriumi vizsgálattal?
q 1 2 hónap q x 1 hónap q 2 6 hónap
8)
Az intravénás droghasználatnál mi okozza a HIV átvitelét?
vírus
q 1 közösen használt tû és fecskendõ q x nem jól feloldott drog q 2 szennyezett drog
9.) A HIV-fertõzöttnél jelentkeznek-e influenzaszerû tünetek az elsõ hetekben, hónapokban?
q 1 Nem q x Minden esetben q 2 Az esetek jelentõs részében
10) Az intravénás droghasználat a HIV fertõzésen kívül milyen más, fertõzõ megbetegedések terjedéséért felelõs?
q 1 nemi betegségek q x fertõzõ májgyulladás q 2 tuberkulózis
11) Védekezésnél számít-e az óvszer minõsége?
q 1 Csak jó minõségû, szavatossági idõn belüli óvszer nyújt védelmet q x Lényegtelen q 2 Csak színes vagy rücskös óvszer hatékony 12) Milyen célból nem javasolt a gumióvszer használata?
q 1 nem kívánt terhesség elleni védekezés
q x influenza elleni védekezés q 2 nemi betegségek elleni védekezés
26
13) Kelet-Európában (Ukrajna, Oroszország, Balti Államok) a HIV-fertõzöttek több mint 80%-a milyen úton fertõzõdött meg?
q 1 szexuális úton q x intravénás drogfogyasztás során közös tû és fecskendõ használatával
q 2 tetoválás útján 14) A regisztrált HIV-fertõzöttek száma a világ összes országában 2003-ban
q 1 10 millió q x több 100 millió q 2 kb 45 millió
15.) Orális szex esetében a nemi betegségeknek van-e jele a szájban?
q 1 igen q x nem q 2 erre senki nem gondol
16.) Iskoládban, szórakozóhelyeden, orvosi rendelõben, discóban, katonaságnál, találkoztál-e HIV/AIDS, hepatitisz vagy STD (nemi úton terjedõ betegségek) felvilágosító anyaggal?
q Nem q Igen, az elmúlt évben (nevezd meg, ha emlékszel rá) q Igen. évekkel ezelõtt (nevezd meg, ha emlékszel rá)
27
28
Hova lehet fordulni tanácsadásért, szûrésért? Országos Bõr- és Nemibeteggondozó Intézet VIII., Mária utca 8. Tel.: 215-7300 Fõv. Önkormányzat Szent László Kórház Ambulancia IX., Gyáli út 5-7. Tel.: 455-8100, 455-8192, 455-8100/8328 Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat, ingyenes. Rendelés: hétfõ, szerda, csütörtök: 16-20, kedd, péntek: 9-12 óráig, XI., Karolina út 35/b, Tel.: 466-9283 Szent Sebestyén’97 Kft ingyenes, anonim csak homoszexuálisoknak! Rendelés: szerda 18-2 VI., Podmaniczky u. 27. fsz.10. Tel.: 302-7572 Fõvárosi Önkormányzat Schöpf-Merei Ágost Szakkórház és Anyavédelmi Központ STD rendelés 1092 Budapest, Bakáts tér 10. Józsefvárosi STD Tanácsadó Szolgálat 1084 Budapest, József u. 46. Tel.: 303-44-90 Tel.: 476-44-00; 06-20-9-146-991
Vidéken: Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztifõorvosi Szolgálat laboratóriumaiban Megyei és városi Bõr- és Nemibeteggondozó Intézetekben
29
Helyes válaszok a HIV-fertõzés terjedésének legjellemzõbb módjai fejezetparagrafus kérdéseire Kérdés: Az orális szexnek van-e veszélye a HIV/AIDS, illetve más, nemi úton terjedõ megbetegedés átvitelében? Válasz: A védekezés nélküli orális szex-szel a bakteriális, virális, és gombás fertõzések egyaránt átvihetõek. Az orális szex által átvitt nemi betegségeknek jellemzõ tünetei vannak a szájban, a nyelven, az ínyen és az ajkakon. Gonorrhea fertõzés a garatváladékból is kimutatható. Kérdés: A magyar fiatal nõk miért inkább fekete fiúktól fertõzõdnek meg? Válasz: Afrikában – fõleg a Szahara alatti területen a HIV-fertõzöttek száma rendkívül magas. Van olyan ország, ahol a lakosság 20%-a (pl. DélAfrika) máshol a lakosság közel 40 %-a (Lesotho) HIV-fertõzött. Tehát az alkalmi fekete szexpartnernél statisztikailag sokkal nagyobb annak a valószínûsége, hogy HIV-fertõzött, mint mondjuk egy magyar fiúnál. Kérdés: Csak az utcán „dolgozó” prostituált nevezhetõ prostituáltnak? Válasz: Prostituáltnak a „szex-munkásokat” tartják, akik pénzért, vagy más anyagi ellenszolgáltatásért cserébe a testükkel, azaz megvásárolható szex-szel fizetnek. Eszerint prostituáltak azok is, akik pl. többcsillagos szállodában a gazdag vendégeket „szórakoztatják” Kérdés: Miért van nagyobb veszélyben a fiú prostituált, mint a homoszexuális párkapcsolatban élõk? Válasz: A párkapcsolatban élõk a monogám heteroszexuális házasságok mintájára együtt élnek, és csak közöttük jön létre szexuális kapcsolat. Tehát ha egyik fél sem lép félre, a kapcsolatba nem kerülhet be semmilyen új, szexuális úton terjedõ fertõzés. Ezzel szemben a fiú prostituáltak naponta több, esetenként akár 10 feletti szexuális kapcsolatot is létesítenek, különbözõ személyekkel. A védekezés nélküli, elsõsorban anális szexuális kapcsolatok során naponta akár 10-nél is több személy ondója juthat be a szervezetükbe. Ezért statisztikailag nagyobb a veszélye, hogy a partnerek között különbözõ nemi betegségben szenvedõ is van, aki a fertõzést könnyen át tudja adni.
Helyes válasz az AIDS TOTÓ-ra X, 2, 1,
1, X, 1, X, 1, 2, X, 1, X , X,
30
2, 1,
Tartalom: Miért a piros szalag az AIDS elleni küzdelem jelképe? . . . . . 2 Milyen üzenetet közvetít a piros szalag? . . . . . . . . . . . . . . . 3 Szülõknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Pedagógusoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Fiataloknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Mit kell tudni a HIV vírusról, az AIDS-betegségrõl . . . . . . . . 5 A járvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Magyarországon észlelhetõ új tendenciák . . . . . . . . . . . . . . 7 A HIV-fertõzés terjedésének legjellemzõbb módjai . . . . . . . . 8 A HIV vírus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A HIV-fertõzés természetes lefolyása . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 A HIV-fertõzés diagnosztikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 A HIV-betegség kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Megelõzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Milyen más betegségek terjedhetnek a HIV-vel együtt . . . . 15 Miért van jelentõsége a szexuális úton terjedõ megbetegedéseknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A fertõzések elterjedtsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 A szexuálisan átvihetõ megbetegedések tünetei . . . . . . . . . 16 Milyen következményekkel járhat a fel nem ismert fertõzés . 17 A szexuális úton terjedõ fertõzések rizikócsoportjai . . . . . . . 18 A szexuálisan átvihetõ megbetegedések jellemzõi . . . . . . . . 18 A szexuálisan átvihetõ megbetegedések kezelésének alapelvei . 19 A szexuálisan átvihetõ megbetegedések elleni védekezés, megelõzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 A szexuálisan átvihetõ megbetegedések felosztása . . . . . . . 20 Az ÓVSZER, mint a megelõzés legfontosabb eleme . . . . . . . 22 Az óvszer története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Magyarországi gumióvszer-történelem . . . . . . . . . . . . . . . . 23 A gumióvszer gyártása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 A gumióvszer szakszerû használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 AIDS TOTÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Tanácsadók, szûrõhelyek címlistája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Helyes válaszok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
31
„Red ribbon” – piros szalag – mit üzen 2003-ban, 20 évvel a HIV/AIDS járvány felbukkanása után
Összeállította : Dr. Ujhelyi Eszter Írta: Dr. Bánhegyi Dénes Dr. Széll András Dr. Ujhelyi Eszter
Készült a Nemzeti AIDS Bizottság támogatásával a 2003-as AIDS Világnapra
A Kiadvány a Fõvárosi Szent László Kórház gondozásában jelent meg. 2003. Készítette a 2 zsiráf Kreatív Ügynökség
32
