adóhíd steuerbrücke MÁRCIUS MÄRZ WTS Klient. A híd

adóhíd steuerbrücke

| 2013 | 1

2013 | MÁRCIUS | MÄRZ

WTS Klient. A híd.

adóhíd szakmai hírlevél | 2013 | 1 TARTALOMJEGYZÉK ADÓHÍDON 3 Európai bíróság – Kedvező európai bírósági ítélet az áfa levonási jogról

Előszó

Vorwort

Kedves Olvasóink!

Liebe Leserinnen und Leser!

A puding próbája az evés. Ennek megfelelően a 2013. évi adóváltozásokat már ízlelgeti a szakma, ugyanakkor a 2012. évi évzárással, éves bevallásokkal kapcsolatos teendők stresszét nem fokozva szeretnénk a korábbi kiadványaink pozitív visszajelzései alapján újabb hasznos információval szolgálni Olvasóinknak.

Die Praxis ist der Prüfstein der Theorie: Während die Fachwelt bereits den Geschmack der Steuergesetze für 2013 testet, möchten wir aufgrund der positiven Rückmeldungen auf unsere früheren Veröffentlichungen unseren Lesern wieder nützliche Informationen präsentieren, ohne Ihnen im Zeitraum der mit dem Jahresabschluss und den Steuererklärungen für 2012 verbundenen Arbeiten zusätzlichen Stress zu verursachen.

Körbejártuk rovatunkban az ingatlanok adózásával kapcsolatosan szeretnénk egy rövid összefoglalást adni, kitekintve az ingatlanokkal kapcsolatos szabályok „törzsfejlődésére”, figyelembe véve a 2013. évi változásokat is. Igyekszünk kiadványunk méretének korlátain belül maradva felhívni a figyelmet a jelenleg is kérdéses témákra. A személyi jövedelemadó bevallás elkészítésének kötelezettsége is a nyakunkon van, és a külföldről érkező, vagy külföldre tartó munkavállalókkal kapcsolatos 183 napos szabály számításának változását is igyekszünk bemutatni elsősorban az új német-magyar adóegyezményen keresztül. Valami más rovatunkban áttekintő jellegű táblázattal és információkkal szeretnénk segíteni a 2013-tól jelentősen átalakuló biztosítási kategóriák adózását illetően. Természetesen nincs Adóhíd EU bírósági eset nélkül. Most egy romániai ingatlanokhoz kapcsolódó áfa esettel ismertetjük meg Olvasóinkat. Bízunk benne, hogy ismét sikerül hasznos információval szolgálni Olvasóink számára. Az adózással kapcsolatos kérdéseikkel, kérem, forduljanak bizalommal munkatársainkhoz a kiadványunk utolsó oldalán található elérhetőségeken. Tisztelettel: Lambert Zoltán ügyvezető

Unter dem Titel „Genauer betrachtet“ finden Sie eine kurze Zusammenfassung der Besteuerung von Immobilien einschließlich eines Ausblicks auf die „Stammesentwicklung“ der die Immobilien betreffenden Steuerregelungen und deren Modifizierungen im Jahr 2013. Ohne den Rahmen dieser Publikation zu sprengen, möchten wir auf die auch jetzt strittigen Themen eingehen. Da uns schon die Erstellung der persönlichen Einkommensteuererklärung im Nacken sitzt, ist es uns ein Anliegen, die veränderte Berechnung der 183-Tage-Regelung für die aus dem Ausland kommenden oder ins Ausland entsendeten Arbeitnehmer, in erster Linie im Licht des neuen deutsch-ungarischen Doppelbesteuerungsabkommens, vorzustellen. Mit einer Übersichtstabelle und den Informationen, die Sie in der Rubrik „Noch etwas“ finden, möchten wir Ihnen die seit 2013 wesentlich geänderte Besteuerung der Versicherungen erläutern. Keine Steuerbrücke ohne EU-Gerichtssache: Diesmal berichten wir über einen Fall, in dem es um die Vorsteuer zu rumänischen Immobilien geht. Wir sind sicher, dass Sie auch in dieser Ausgabe der Steuerbrücke wieder nützliche Informationen finden. Mit Ihren Fragen zu steuerlichen Themen wenden Sie sich bitte an unsere Mitarbeiter, deren Kontaktadressen auf der letzten Zeite der Publikation angegeben sind. Mit freundlichen Grüßen, Zoltán Lambert Geschäftsführer

2

WTS Klient. A híd.

KÖRBEJÁRTUK 4 Ingatlanok adózásával kapcsolatos főbb szabályok 2013 VALAMI MÁS A biztosításokról röviden

6

JÓ TUDNI 7 A 183 napos szabály figyelembevételének változása az új magyarnémet egyezmény tükrében

steuerbrücke fachzeitschrift | 2013 | 1 INHALTSVERZEICHNIS AUF DER STEUERBRÜCKE 3 Europäischer Gerichtshof trifft positives Urteil zum Vorsteuerabzug GENAUER BETRACHTET Die wichtigsten Regelungen der Besteuerung von Immobilien im Jahr 2013

4

NOCH ETWAS Kurz zu den Versicherungen

6

GUT ZU WISSEN 7 Die geänderte Behandlung der 183-Tage-Regelung im Licht des neuen ungarisch-deutschen Doppelbesteuerungsabkommens

adóhíd | 2013 | 1

steuerbrücke | 2013 | 1

ADÓHÍDON | AUF DER STEUERBRÜCKE KEDVEZŐ EURÓPAI BÍRÓSÁGI ÍTÉLET AZ ÁFA LEVONÁSI JOGRÓL

EUROPÄISCHER GERICHTSHOF TRIFFT POSITIVES URTEIL ZUM VORSTEUERABZUG

Az EU-n belüli harmonizált áfa-szabályok értelmezésében kiemelkedő jelentősége van az Európai Bíróságnak (EB). A harmonizáció miatt más tagállamok ügyeiben hozott döntéseket is érdemes követni: jelen számunkban egy román ügyben hozott, a gazdasági tevékenység érdekében felmerült beszerzések áfájának levonhatóságát megerősítő ítéletről számolunk be.

Bei der Auslegung der harmonisierten EU-Mehrwertsteuergesetze nimmt der Europäische Gerichtshof (EuGH) eine herausragende Stellung ein. Es lohnt sich, auch jene Rechtssachen mit zu verfolgen, die andere Mitgliedsstaaten betreffen: Im vorliegenden Beitrag berichten wir über das in einem rumänischen Fall getroffene Urteil, das die Abzugsfähigkeit der im Interesse der wirtschaftlichen Tätigkeit gemachten Anschaffungen bestätigt. Bei der Causa C-257/11 handelt es sich um einen Unternehmer (GVM), der sich mit der Entwicklung einer Immobilie beschäftigt und ein Grundstück mit den früher darauf errichteten Aufbauten erwirbt. Das Ziel des Unternehmers war es, nach dem Abbruch der Bauwerke die Fläche zu parzellieren und Wohnimmobilien zu errichten. Zum Zeitpunkt des Erwerbs lag für die Aufbauten bereits eine gültige Abrissgenehmigung vor. Das Unternehmen nahm den Abbruch vor und forderte die auf den Erwerb (auch der bis dahin bereits abgerissenen Bauwerke) entfallende Vorsteuer zurück.

A C-257/11. számú ügyben egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozó (GVM) földterületet vásárolt, az azokon korábban létesített építményekkel együtt. A vállalkozó célja az építmények elbontását követően a terület parcellázása és lakóingatlanok kialakítása volt. Az építményekre a megvásárlás időpontjában már érvényes bontási engedély állt rendelkezésre. A vállalkozó a bontást elvégezte, majd az adásvétel során rá áthárított áfát (ideértve a már addigra elbontott építményekre eső áfát is) levonásba helyezte. A román adóhatóság döntése szerint a GVM nem volt jogosult a már lebontott építmények áfájának a levonására, mivel az építményeket nem adóköteles ügyletek megvalósítása, hanem bontás céljára szerezte meg. A GVM érvelése szerint a bontás a később megvalósítandó lakóépület-beruházást (azaz adóköteles tevékenységét) szolgálta, ezért bírósághoz fordult, mely az EB-hez utalta a kérdést. Az EB ítéletében hangsúlyozta, hogy a gazdasági tevékenységéhez előzetesen eszközöket beszerző személyt adóalanyként kell tekinteni akkor is, ha az eszközt nem azonnal használja fel a gazdasági tevékenységhez: a gazdasági tevékenység több, egymást követő, kapcsolódó cselekményből állhat, melynek az előkészítő tevékenységek (mint az ingatlanvásárlás) szerves részét alkotják. Csalás vagy visszaélés hiányában az előkészítő cselekményt végzőt is megilleti az áfa levonásának joga, akkor is, ha a tervezett gazdasági tevékenység végül mégsem valósulna meg. A GVM szándéka a vásárláskor (és a bontáskor) bizonyítottan lakóépületek létrehozására irányult, ezért a vásárlás és bontás olyan, egymáshoz kapcsolódó ügyletek sorának tekinthető, melyek adóköteles gazdasági tevékenységre irányultak, ezért az áfa levonása nem tagadható meg. Az ítélet jelentősége, hogy kiemeli: az egyes cselekményeket nem önmagukban, hanem összességükben kell értékelni. A gyakorlatban sajnos előfordul, hogy az adóhatóság egyes ügyleteket kontextusukból kiragadva, önállóan ítél meg, anélkül, hogy figyelembe venné a teljes tranzakció célját és összefüggéseit, nehéz helyzetbe hozva ezzel a jogkövető cégeket is. Ilyen esetben jelenthet hivatkozási alapot a fenti EB ítélet az adóalanyok számára.

Die rumänische Steuerbehörde entschied, dass GVM nicht zum Abzug der Vorsteuer auf die bereits abgerissenen Bauwerke berechtigt war, da diese Bauwerke nicht zur Durchführung steuerpflichtiger Geschäfte, sondern zum Zweck des Abrisses erworben wurden. GVM argumentierte, dass der Abbruch der später zu realisierenden Errichtung von Wohngebäuden (also einer steuerpflichtigen Tätigkeit) diente, und ging damit vor Gericht, von dem die Frage schließlich an den EuGH weitergeleitet wurde. Das Europäische Gericht betonte in seinem Urteil, dass eine Person, die Anlagen im Vorfeld ihrer Wirtschaftstätigkeit erwirbt, auch dann als umsatzsteuerpflichtig zu betrachten ist, wenn sie diese Anlagen nicht sofort im Zuge der Wirtschaftstätigkeit verwendet: Diese Tätigkeit kann nämlich aus mehreren, aufeinanderfolgenden Schritten bestehen, mit denen die vorbereitenden Tätigkeiten (etwa der Immobilienkauf) untrennbar verbunden sind. Wenn kein Betrug oder Missbrauch vorliegt, steht der die vorbereitenden Schritte ausführenden Partei auch dann das Vorsteuerabzugsrecht zu, wenn die geplante Wirtschaftstätigkeit schließlich doch nicht realisiert wurde. Da GVM nachweislich beim Erwerb (und beim Abbruch) die Errichtung von Wohngebäuden beabsichtigt hatte, könnten Erwerb und Abbruch als eine Reihe von miteinander verbundenen Transaktionen betrachtet werden, die auf eine steuerpflichtige Wirtschaftstätigkeit gerichtet sind. Der Vorsteuerabzug dürfte deshalb nicht verweigert werden. Die Bedeutung dieses Urteils liegt darin, dass es hervorhebt: Die einzelnen Tätigkeitsschritte müssen nicht für sich allein, sondern in ihrer Gesamtheit beurteilt werden. In der Praxis kommt es leider vor, dass das Finanzamt einzelne Geschäftsfälle aus ihrem Kontext herausgreift und selbstständig bewertet, ohne den Zweck der kompletten Transaktion sowie deren Zusammenhänge zu berücksichtigen, wodurch auch Firmen, die das Gesetz befolgen, in eine schwierige Lage gebracht werden. In solchen Fällen könnte das hier vorgestellte EUGerichtsurteil eine Referenzgrundlage sein.

WTS Klient. Die Brücke.

3

adóhíd | 2013 | 1

steuerbrücke | 2013 | 1

KÖRBEJÁRTUK | GENAUER BETRACHTET INGATLANOK ADÓZÁSÁVAL KAPCSOLATOS FŐBB SZABÁLYOK 2013

DIE WICHTIGSTEN REGELUNGEN ZUR BESTEUERUNG VON IMMOBILIEN IM JAHR 2013

A 2013. évi adóváltozások több olyan módosítást is tartalmaznak, melyek közvetve, vagy közvetlenül érintik az ingatlanszektorban érdekelt vállalkozásokat is. A főbb változások felsorolása és rövid történeti kitekintés után kitérünk azokra az adózási sajátosságokra, melyeket az ingatlanfejlesztéseknél mindenképpen figyelembe kell venni a hosszú távú tervezés során.

Einige der in 2013 in Kraft tretenden Steuergesetzänderungen betreffen direkt oder indirekt auch Unternehmungen des Immobiliensektors. Nach einer Aufzählung der wichtigsten Neuerungen und einem kurzen historischen Ausblick werden wir hier auf steuerliche Besonderheiten eingehen, die im Zuge der langfristigen Planung von Immobilienprojekten unbedingt beachtet werden sollten. Was auch der Geschäftsführer wissen muss: » Im Jahr der Realisierung größerer Entwicklungsprojekte ist auf die Einschränkungen und die speziellen Regelungen des Verlustvortrags zu achten! » Beim Erwerb von Immobilien (Wohnungen oder sonstigen Liegenschaften) oder von Vermögenseinlagen in Gesellschaften mit inländischem Immobilienvermögen beträgt die Gebühr bis zum Wert von 1 Milliarde 4%, für den darüber liegenden Teil des Verkehrswerts 2%, insgesamt jedoch höchstens 200 Millionen Forint pro Immobilie. » Unter bestimmten Voraussetzungen fällt bei der Übertragung von Geschäftszweigen keine Umsatzsteuer an!

Amit a cégvezetőnek is tudnia kell: » A nagyobb fejlesztési projektek realizálása évében figyelemmel kell lenni az elhatárolt veszteség felhasználásának korlátaira és speciális szabályaira! » Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan), illetve bizonyos esetben belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint az illeték. » Meghatározott feltételek teljesülése mellett nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség az üzletág átruházása során! Amit a gazdasági vezetőnek érdemes tudnia: (mesélje el a lényeget a cégvezetőnek!) Az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek adóztatása, minél szélesebb kör és tranzakció közteherviselésbe történő bevonása már évek óta tartó folyamat. Tekintve, hogy ez a szektor a leginkább megfogható, az utóbbi évek adóváltozásainak többsége szervesen kötődött az üzletághoz. „Történelmi” kitekintés – a korábbi évek adóváltozásai Illetékek: Az illeték szabályok változása a share deal (üzletrész átruházás) és asset deal (ingatlan átruházás) közötti különbségeket tűntette el 2010. évtől. Összehasonlítva az ingatlan átruházásával, az ingatlannal rendelkező társaság üzletrészeinek átruházásával a szerző fél már nem tudott illetékterhet optimalizálni. A csoporton belüli üzletrész átruházások ugyanakkor mentesülhetnek az illeték alól. Társasági adó: A szabályozott ingatlanbefektetési társaság (SZIT-REIT) fogalmának 2011. júliusi bevezetése a feltételeket teljesítő társaságokat mentesíti a társasági adó fizetési kötelezettség alól. Ugyanakkor a belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező társaságok külföldi tagjai is a magyar társasági adó alanyává válhatnak 2010. január 1-jétől a részesedés értékesítésével összefüggésben realizált nyereség tekintetében. A nyereség adóztatása akkor lehetséges, ha nincs egyezmény a részesedéssel rendelkező illetősége szerinti állammal, illetve, ha az adóztatást egyezmény teszi lehetővé. Általános forgalmi adó: A fordított adózás 2008. évi bevezetése egyik oldalról mindenképpen a pozitív változások közé sorolandó, ugyanakkor az adóalanyok áfa kockázata az évek során egységes iránymutatás hiányában nem hogy csökkent, hanem nőtt, tekintve, hogy egy-egy ügylet hibás megítélése adóhiányt és adóbírságokat vonhat maga után.

4

WTS Klient. A híd.

Was auch der kaufmännische Leiter wissen muss: (und wovon er das Wesentliche dem Geschäftsführer mitteilen sollte!) Die Besteuerung der mit Immobilien verbundenen Geschäfte und die abgabenmäßige Erfassung eines möglichst großen Kreises von Objekten und Transaktionen ist ein seit Jahren fortlaufender Prozess. Die Mehrheit der Steuergesetzänderungen der letzten Jahre war untrennbar mit der Immobilienbranche verbunden, da dieser Sektor am ehesten greifbar ist. „Historischer” Überblick – Frühere Steueränderungen Gebühren: Seit 2010 wurde durch die Änderung der Gebührenvorschriften die Unterscheidung zwischen Share deal (Übertragung von Geschäftsanteilen) und Asset deal (Übertragung von Immobilien) aufgehoben. Durch die Gleichsetzung der Übertragung von Anteilen in Gesellschaften mit Immobilienvermögen und der Übertragung von Immobilien konnten die Vertragspartner die Abgabenbelastung nicht mehr optimieren. Gleichzeitig konnten die Übertragungen von Anteilen innerhalb einer Gruppe von der Gebühr befreit werden. Körperschaftsteuer: Durch die Einführung des Begriffs der ImmobilienAktiengesellschaft mit börsennotierten Anteilen (REIT) werden Unternehmen, wenn sie die erforderlichen Bedingungen erfüllen, seit Juli 2011 von der Körperschaftsteuer befreit. Gleichzeitig können auch die ausländischen Gesellschafter von Gesellschaften mit inländischem Immobilienvermögen im Hinblick auf die bei der Veräußerung von Beteiligungen realisierten Gewinne seit dem 1. Januar 2010 in Ungarn körperschaftsteuerpflichtig werden. Die Besteuerung des Gewinns ist möglich, wenn es mit dem für die Beteiligung zuständigen Staat kein Doppelbesteuerungsabkommen gibt oder wenn ein solches die Besteuerung vorsieht. Umsatzsteuer: Obwohl die Einführung des Reverse-Charge-Verfahrens in 2008 einerseits auf jeden Fall den positiven Änderungen zugeordnet werden kann, ist das umsatzsteuerliche Risiko der Steuerzahler im Laufe der Jahre aufgrund des Fehlens einer einheitlichen Richtungsanweisung nicht gesunken, sondern gestiegen, da die falsche Beurteilung eines Geschäfts Steuerfehlbeträge und Strafen zur Folge haben kann. Änderungen und offene Fragen im Jahr 2013 Nach den seit 2012 gültigen Regelungen darf der Steuerpflichtige die aus früheren Jahren vorgetragene Verluste nur bis zur Höhe von 50 Prozent der ohne Verlustvortrag berechneten Steuergrundlage auflösen. Die Verlustvortragsregelungen von 2012 sind ab dem Jahr 2013 in bestimmten Fällen (bei der Abspaltung nach speziellen Vorschriften und im Fall von Konkurs und Liquidation) entschärft worden.

adóhíd | 2013 | 1

steuerbrücke | 2013 | 1

KÖRBEJÁRTUK | GENAUER BETRACHTET 2013. évi változások és kérdőjelek A 2012. évtől hatályos szabály szerint az adózó csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig jogosult a korábbi adóévek elhatárolt veszteségének felhasználására. 2013. évtől a 2012. évi veszteségelhatárolás szabályait enyhítették meghatározott esetekben (speciális szabályok kiválás során, enyhítés csődeljárás és felszámolási eljárás esetén). Az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaságok esetében az 50%-os korlát hatásait mindenképpen szem előtt kell tartani. Ha például a társaság a bérbe adott ingatlanok esetében gyorsabb leírási kulcsot alkalmazott, a korábbi években adójogilag vesztesége keletkezett. Egy későbbi potenciális ingatlan értékesítés során (ami egy adott adóévben egyszeri tételként merül fel), nem tudja teljes mértékben felhasználni a korábbi évek veszteségét az 50%-os szabály alkalmazása miatt. Ugyanez lenne a helyzet az elhatárolt veszteséggel egy végelszámolás során, ha a tevékenység lezárása során olyan adóköteles jövedelem keletkezik, melyet nem lehet már a teljes veszteséggel szembe állítani. Az illeték a lakó- és egyéb ingatlanok tekintetében is – lakóingatlan esetében korábban egyedi kulcsok voltak – egységesen megszerzés esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén is ugyanez a számítási mód alkalmazandó. Ingatlanforgalmazási célú ingatlanszerzés esetén továbbra is 2%-os illetékmértékkel kell számolni. 2013-tól az üzletág átruházás – az apport és jogutódlás mellett – áfa hatályán kívüli ügyletként történő kezelése válik lehetővé meghatározott feltételek mellett. Többek között csak akkor alkalmazható a rendelkezés, amennyiben az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. Az üzletág a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására. Ezen új szabály alkalmazhatóságát érdemes végiggondolni az ingatlanfejlesztési projektek realizálásánál is, tekintve, hogy előfordul, hogy az ingatlan mellett bérleti és egyéb szerződések, munkatársak is átkerülhetnek a vevő társasághoz. Fontos szem előtt tartani még azt is, hogy az ingatlan tekintetében mind az átruházó, mind az átvevő társaságnak adókötelessé tételt kell választania. A számviteli szabályozást érintő pontosításnak köszönhetően egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya (a hatósági eljárás elhúzódása) esetén is sor kerülhet az aktiválásra és így megvalósulhat a végzett tevékenység megfelelő költségelszámolása. Tehát az adott eszköz üzembe helyezésének (aktiválásának) időpontja az adott eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja, vagyis az az időpont, amikor az eszközzel az üzemszerű tevékenység megkezdésre kerül. A fent említett változásokon túl az ingatlanfejlesztésekkel kapcsolatban számos kérdés merül fel (helyi iparűzési adó kérdések, projektfejlesztés keretében átadott ingatlanokhoz (hidak, utak) kapcsolódó áfa levonási és fizetési kötelezettség). Egyértelmű és mindenki számára elérhető iránymutatások hiányában a kérdőjelek megmaradnak. Az előttünk álló évekre tekintve elmondható, hogy az ingatlanokat terhelő adózás tekintetében is marad „tartalék” a törvényhozók számára. Természetesen adócsoportunk szívesen áll rendelkezésükre a kérdőjelek vizsgálata mellett az egyedi gyakorlati problémák megoldásában is.

Gesellschaften, die sich mit der Vermietung von Immobilien beschäftigen, müssen immer die Auswirkungen der 50%-Einschränkung im Auge behalten. Wenn etwa eine Gesellschaft für die vermieteten Immobilien schnellere Abschreibungssätze verwendet, entstand in den früheren Jahren steuerrechtlich ein Verlust. Im Fall einer späteren Veräußerung der Immobilie (die in einem gegebenen Steuerjahr einen einmaligen Posten darstellt) kann aufgrund der Anwendung der 50%-Regel der Verlustvortrag aus den früheren Jahren nicht vollständig aufgebraucht werden. Dies gilt ebenso für den Verlustvortrag im Zuge einer Liquidation, wenn bei der Beendigung der Tätigkeit steuerpflichtige Erträge entstehen, die nicht mehr dem gesamten Verlust gegenübergestellt werden können. Die Gebühr für den Erwerb sowohl von Wohn- als auch von sonstigen Immobilien (für Wohnimmobilien galten früher individuelle Sätze) beträgt einheitlich bis zum Immobilienwert von 1 Milliarde HUF 4%, für den darüber liegenden Teil des Verkehrswerts 2%, insgesamt jedoch höchstens 200 Millionen HUF pro Immobilie. Die gleiche Berechnungsmethode ist beim Erwerb der Vermögenseinlage in einer Gesellschaft mit ungarischem Immobilienvermögen anzuwenden. Für den Immobilienerwerb zu Handelszwecken gilt auch weiterhin der Gebührensatz von 2%. Seit 2013 kann die Übertragung von Geschäftszweigen unter bestimmten Voraussetzungen als ein nicht unter die Wirkung des Umsatzsteuergesetzes fallendes Geschäft – wie Sacheinlage und Rechtsnachfolge – behandelt werden. Diese Bestimmung darf unter anderen nur dann angewendet werden, wenn es sich bei der im Rahmen des Geschäftszweigs ausgeübten Wirtschaftstätigkeit ausschließlich um eine zum Vorsteuerabzug berechtigende Lieferung oder Leistung handelt. Ein Geschäftszweig ist eine operative Einheit der Unternehmung, die organisatorisch unabhängig ist und mit ihrem Vermögen langfristig zur Weiterführung einer selbstständigen wirtschaftlichen Tätigkeit geeignet ist. Die Anwendbarkeit dieser neuen Regelung sollte auch bei der Verwirklichung von Immobilienprojekten überprüft werden, zumal neben der Immobilie möglicherweise auch Miet- und andere Verträge sowie die Mitarbeiter von der erwerbenden Gesellschaft übernommen werden. Außerdem sollte beachtet werden, dass die mit den Immobilien verbundene Tätigkeit sowohl von der übertragenden als auch von der empfangenden Gesellschaft als steuerpflichtig behandelt werden muss. Dank der Präzisierung im Bezug auf die Rechnungslegungsvorschriften ist eine Aktivierung auch dann möglich, wenn einzelne behördliche Genehmigungen, die den bestimmungsgemäßen Gebrauch nicht berühren, fehlen (oder wenn sich ein solches Genehmigungsverfahren verzögert), dementsprechend dürfen also auch die Kosten der ausgeübten Tätigkeit abgerechnet werden. Der Zeitpunkt der Inbetriebnahme (Aktivierung) einer Anlage ist der Zeitpunkt des Beginns der bestimmungsgemäßen Verwendung der betreffenden Anlage im Rahmen der gewöhnlichen Unternehmenstätigkeit, nämlich jener Zeitpunkt, an dem mit dieser Anlage die betriebsmäßige Tätigkeit aufgenommen wird. Neben den oben erwähnten Änderungen gibt es im Zusammenhang mit der Errichtung von Immobilien zahlreiche Fragen (Gewerbesteuer, Vorsteuerabzug und Mehrwertsteuerzahlung zu den im Rahmen von Projektentwicklungen übergebenen Immobilien, z.B. Brücken oder Straßen). Da es keine eindeutigen und allgemein zugänglichen Anleitungen gibt, bleiben diese Fragen offen. Für die vor uns liegenden Jahre gibt es also auch im Bezug auf die Immobilienbesteuerung noch „Reserven“ für den Gesetzgeber. Unsere Steuerabteilung steht Ihnen selbstverständlich sowohl bei der Untersuchung der obigen Fragezeichen als auch bei der Lösung individueller praktischer Probleme gerne zur Verfügung.

WTS Klient. Die Brücke.

5

adóhíd | 2013 | 1

steuerbrücke | 2013 | 1

VALAMI MÁS | NOCH ETWAS A BIZTOSÍTÁSOKRÓL RÖVIDEN

KURZ ZU DEN VERSICHERUNGEN

Mint az már bizonyára sokak számára ismert, a biztosítások adózása 2013. január 1-jétől jelentősen megváltozott. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a biztosításokat adózási (és nem biztosítás-szakmai szempontok alapján) három csoportba sorolta: kockázati, megtakarítási jellegű, illetve teljes életre szóló biztosítások.

Wie bereits weitgehend bekannt sein dürfte, wurde die Besteuerung der Versicherungen am 1. Januar 2013 bedeutend geändert. Das Gesetz über die persönliche Einkommensteuer teilt die Versicherungen in steuerlicher (nicht versicherungstechnischer) Hinsicht in drei Gruppen ein: Risikoversicherungen, Versicherungen mit Sparcharakter und Versicherungen auf Lebenszeit.

Biztosítás típusa

Jellemzői

Versicherungstyp

Merkmale

Kockázati biztosítások

valamely kockázat fedezésére irányuló személybiztosítás, melynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke

Risikoversicherungen

Personenversicherungen zur Deckung von Risiken, ohne Leistung beim Ablauf oder Rückkaufswert

Megtakarítási, befektetési jellegű biztosítások

rendelkeznek lejárati szolgáltatással, ide tartoznak a nyugdíj- és járadékbiztosítások

Versicherungen mit Sparoder Anlagecharakter

mit Leistung beim Ablauf – z.B. Rentenversicherungen

Teljes életre szóló biztosítások

kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások

Versicherungen auf Lebenszeit

nicht als Risikoversicherung geltende Lebensversicherungen auf unbefristete Dauer, ausschließlich für den Todesfall

A biztosítási konstrukciók esetében két esetben merülhet fel az adóztatás kérdése, egyrészt a biztosítási díj megfizetéséhez valamint a biztosító teljesítéséhez kapcsolódóan. Az adókötelezettség a biztosítási szerződés típusán túl jellemzően eltérhet attól függően is, hogy ki fizeti a biztosítási díjat. A kockázati biztosítások munkáltató, kifizető által magánszemély (munkavállaló részére) fizetett díja főszabály szerint magánszemélyenként a minimálbér 30%-áig adómentes, az e feletti összeg egyes meghatározott juttatásként adóköteles a juttatónál (a díj 119%-a után 16% szja és 27% eho fizetendő). Vegyes biztosítások esetén az igazoltan kockázati díjrészhez kapcsolódóan adómentesség érvényesülhet. A biztosító teljesítése általános esetben (pl. balesetbiztosítás szolgáltatása) adómentes. A megtakarítási jellegű biztosítások kifizető által fizetett díja egyes meghatározott juttatás jogcímen adóköteles a kifizetőnél. Ha a biztosítási díjat a külföldi anyavállalat fizeti, akkor a biztosítási díjhoz kapcsolódóan a magánszemélyt terheli adófizetési kötelezettség a jogviszonynak megfelelően (pl. munkaviszonyból származó jövedelem). A biztosító teljesítése bizonyos esetekben adómentes (nyugdíjés járadékbiztosítás), más esetekben azonban kamatjövedelem keletkezik; a jövedelem függ a biztosító teljesítése és a szerződés megkötése között eltelt évek számától, illetve a díjfizetési gyakoriságtól (egyszeri vagy rendszeres díjas biztosítás). A teljes életre szóló életbiztosítások kifizető által fizetett rendszeres díja bizonyos feltételekkel adómentes, az eseti díj jellemzően egyes meghatározott juttatásként a kifizetőnél adóköteles. A biztosító szolgáltatása alapesetben (pl. a biztosított halála esetén) adómentes. Ha a biztosítási szerződés visszavásárlására kerül sor, a magánszemélynél egyéb jövedelemként keletkezik adófizetési kötelezettség. A fentiek csak az alapesetek adózási következményeit mutatják be. Tekintettel arra, hogy a biztosítási piacon rendkívül széles a termékválaszték (vegyes, illetve egyéb speciális kondíciókkal rendelkező biztosítások is léteznek), illetve a biztosítási szerződések (így a kedvezményezett személyének) módosítása megváltoztathatja a biztosítás adójogi megítélését, az adókötelezettséget minden esetben az adott biztosítási szerződés alapján lehet pontosan meghatározni. Szakembereink készséggel állnak rendelkezésre ebben a témakörben is.

6

WTS Klient. A híd.

In zwei Fällen kann bei den Versicherungskonstruktionen die Frage der Besteuerung auftreten, und zwar bei der Zahlung der Versicherungsprämie und bei der Versicherungsleistung. Die Steuerverbindlichkeit hängt nicht nur vom Typ des Versicherungsvertrags ab, sondern auch charakteristischerweise davon, wer die Versicherungsprämie bezahlt. Die vom Arbeitgeber oder Auszahler für eine Privatperson (den Arbeitnehmer) bezahlten Prämien für Risikoversicherungen sind nach der Hauptregel bis zur Höhe von 30% des Mindestlohns steuerfrei, darüber hinaus sind sie als bestimmte geldwerte Leistungen von der zahlenden Partei zu versteuern (nach einer Grundlage von 119% der Prämie sind 16% Einkommensteuer und 27% Gesundheitsbeitrag zu entrichten). Bei gemischten Versicherungen kann der nachweislich als Risikoprämie geltende Prämienanteil steuerfrei sein. Die Leistung der Versicherung ist im generellen Fall (z.B. Leistung von Unfallversicherungen) steuerfrei. Die vom Auszahler entrichteten Prämien für Versicherungen zu Sparzwecken sind beim Auszahler als bestimmte geldwerte Leistungen steuerpflichtig. Wenn die Versicherungsprämien vom ausländischen Mutterunternehmen bezahlt werden, sind sie von der Privatperson entsprechend dem zugrundeliegenden Rechtsverhältnis (z.B. als Einkommen aus nichtselbstständiger Tätigkeit) zu versteuern. Die Versicherungsleistung ist in bestimmten Fällen steuerfrei (Rentenversicherung), während in anderen Fällen Zinseinkünfte entstehen, wobei die Höhe dieser Einkünfte von der Anzahl der zwischen dem Vertragsabschluss und der Versicherungsleistung liegenden Jahre sowie von der Häufigkeit der Prämienzahlung (einfache oder regelmäßige Prämienzahlung) abhängt. Regelmäßige Prämien, die der Auszahler für Lebensversicherungen mit lebenslangem Schutz entrichtet, sind unter gewissen Bedingungen steuerfrei. Einmalprämien sind üblicherweise beim Auszahler wie bestimmte geldwerte Leistungen steuerpflichtig. Im Regelfall sind die Leistungen des Versicherers (z.B. beim Tod des Versicherten) steuerfrei. Wird der Versicherungsvertrag zurückgekauft, fällt beim Individuum die Pflicht zur Zahlung von Steuer auf sonstige Einkünfte an. Die oben dargestellten steuerlichen Auswirkungen beziehen sich nur auf die Regelfälle. Da es auf dem Versicherungsmarkt eine außerordentlich breite Produktpalette (einschließlich gemischter Versicherungen und solcher mit sonstigen speziellen Bedingungen) gibt und eine Änderung der Versicherungsverträge (der begünstigten Personen) die steuerrechtliche Beurteilung ändern kann, ist die Steuerverbindlichkeit immer anhand des gegebenen Versicherungsvertrags konkret zu bestimmen. Unsere Experten stehen Ihnen gerne auch in diesem Themenbereich zur Verfügung.

adóhíd | 2013 | 1

steuerbrücke | 2013 | 1

JÓ TUDNI | GUT ZU WISSEN A 183 NAPOS SZABÁLY FIGYELEMBEVÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ÚJ MAGYAR-NÉMET EGYEZMÉNY TÜKRÉBEN Amennyiben a magánszemély jövedelme külföldről származik, adókötelezettségének megállapítása érdekében meg kell határoznia adóügyi illetőségét, illetve azt, hogy melyik állam adóztathatja jövedelmét. Mindehhez a hazai szabályok mellett jellemzően az irányadó kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények előírásai nyújtanak segítséget. A szabályozás szerint az illetőség államától eltérő országban végzett, a nem önálló munkáért kapott jövedelem a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható, amennyiben a következő 3 feltétel mindegyike teljesül, azaz: » a magánszemély 183 napnál több napot nem tölt másik államban, » bérét olyan munkáltató fizeti, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, » bérének költségét nem a munkáltató másik államban lévő telephelye viseli. Ha ezek közül bármely feltétel nem teljesül, akkor a magánszemély jövedelme a munkavégzés helye szerinti államban válik adóztathatóvá. Ebből adódóan a külföldön eltöltött napok számának pontos meghatározása kulcsfontosságú az adóztatás szempontjából. Az OECD Modellegyezmény alapesetben a 183 napos szabály vizsgálata során a bármely 12 hónapos időtartamot tekinti kiindulási alapnak. E formula alkalmazását vette át a Magyarország és Németország között, 2011. évben megkötött új adóegyezmény is, mely a korábbi, 1977-ben aláírt szerződést váltotta fel (az új angol-magyar egyezmény is hasonlóan rendelkezik). A régi egyezmény az adóév (naptári év) hosszát vette alapul a napok számításánál, az új szabályozás azonban már bármely, az adóévben kezdődő vagy végződő 12 hónapos időszak figyelembevételét írja elő. Mindez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a munkavégzés helye szerinti államban való tartózkodás során eltöltött napokat folyamatosan kell összesíteni, figyelmen kívül hagyva a naptári év végét. Érdemes egy példán keresztül is megvizsgálni a kérdést. Abban az esetben, ha a magánszemély külföldi munkavégzése szeptember 15-én kezdődik és a következő év július 30-ig tart, akkor a külföldi tartózkodás napjainak száma az első évben 108 nap, míg a másodikban 181 nap. Mivel 12 hónapon belül mindösszesen 283 napot töltött a munkavállaló külföldön – mely jelentősen meghaladja a 183 napot –, így ezen jövedelme a munkavégzés helye szerinti államban adóztatható mindkét adóév vonatkozásában. Az új német-magyar egyezmény rendelkezéseit a 2012. január 1-jén, vagy azt követően kifizetett összegek tekintetében kell alkalmazni. Ez esetben azonban felmerülhet a kérdés, hogy a 183 nap meghatározásánál a 2011-re eső napokat is vizsgálnia kell-e az adózónak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalosan közzétett tájékoztatója egyértelmű választ ad a kérdésre, mely szerint „a magánszemély 183 napos tartózkodását az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időtartamon belül szükséges vizsgálni, tehát a 2012-ben megszerzett jövedelmek adókötelezettségének megállapítása során a 2011-es időszakot érintően is vizsgálni kell a magánszemély tartózkodási helyét, és a 2011. évben az adott államban töltött napokat is figyelembe kell venni.” 1 A fentiek fényében tehát ügyelni kell arra, hogy adott esetben szükségessé válhat a magánszemély 2012. évi személyi jövedelemadó bevallásának összeállításakor a 2011-ben külföldön eltöltött napok számának számszerűsítése is az adóztatás helyének helyes meghatározása érdekében.

1 http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/nemet_magyar_kettos_kizaro_183nap.html

DIE GEÄNDERTE BEHANDLUNG DER 183-TAGE-REGELUNG IM LICHT DES NEUEN UNGARISCH-DEUTSCHEN DOPPELBESTEUERUNGSABKOMMENS Wenn eine Privatperson Einkünfte aus dem Ausland bezieht, muss vor der Ermittlung der Steuerverbindlichkeit festgestellt werden, wo diese Person steuerrechtlich ansässig ist und welcher Staat das Einkommen besteuern kann. Dabei sind neben den inländischen Vorschriften generell die Bestimmungen der relevanten internationalen Doppelbesteuerungsabkommen richtungsweisend. Gemäß den Bestimmungen kann der Staat, in welchem eine Person ansässig ist, deren Einkünfte aus der in einem anderen Staat ausgeführten nicht selbstständigen Arbeit besteuern, wenn die drei folgenden Bedingungen erfüllt sind, nämlich: » Die Person verbringt nicht mehr als 183 Tage in dem anderen Staat; » Ihr Gehalt wird von einem Arbeitgeber ausbezahlt, der in dem anderen Staat keine inländische Ansässigkeit hat; » Die Kosten ihres Gehalts werden nicht von der in dem anderen Land befindlichen Betriebsstätte des Arbeitgebers getragen. Wenn eine dieser Bedingungen nicht zutrifft, wird das Einkommen der Privatperson in dem Staat steuerbar, in dem die Arbeit verrichtet wird. Die genaue Feststellung der im Ausland verbrachten Tage ist somit aus Sicht der Besteuerung von ausschlaggebender Bedeutung. Das OECDMusterabkommen betrachtet bei der Überprüfung der 183-TageRegel grundsätzlich jeden Zeitraum von 12 Monaten als Ausgangsbasis. Die Anwendung dieser Formel wurde auch in das neue, im Jahr 2011 zwischen Ungarn und Deutschland abgeschlossene Doppelbesteuerungsabkommen übernommen, das den früheren Vertrag aus dem Jahr 1977 ablöste. (Ähnliches enthält auch das neue englischungarische DBA.) Das alte Abkommen legte bei der Berechnung der Tage die Länge des Steuerjahres (Kalenderjahres) zugrunde, während die neue Regelung vorschreibt, jede zwölfmonatige Periode, die im Steuerjahr beginnt oder endet, zu berücksichtigen. In der Praxis bedeutet dies, dass man die während des Aufenthalts im Staat der Arbeitsverrichtung verbrachten Tage fortlaufend zusammenzählen muss, wobei das Ende des Kalenderjahres außer Acht gelassen wird. Wir wollen dies anhand eines Beispiels veranschaulichen: Wenn die ausländische Tätigkeit einer Person am 15. September beginnt und bis zum 30. Juli des folgenden Jahres dauert, dann umfasst der ausländische Aufenthalt im ersten Jahr 108 und im zweiten Jahr 181 Tage. Da der Arbeitnehmer im Zeitraum von 12 Monaten insgesamt 283 (also bedeutend mehr als 183) Tage im Ausland verbringt, kann das Einkommen in beiden Steuerjahren im Staat der Arbeitsverrichtung besteuert werden. Das neue deutsch-ungarische Abkommen muss für Auszahlungen, die am 1. Januar 2012 oder danach stattfinden, angewendet werden. Hier kann sich aber die Frage stellen, ob der Steuerzahler bei der Berechnung der 183 Tage auch die ins Jahr 2011 fallenden Tage berücksichtigen muss. Die offizielle Informationsschrift des Nationalen Steuerund Zollamts gibt darauf die eindeutige Antwort: „Der 183-tägige Aufenthalt einer Privatperson muss für jeden 12-monatigen Zeitraum geprüft werden, der in einem gegebenen Steuerjahr beginnt oder endet, das heißt, dass bei der Ermittlung der Steuerverbindlichkeit bezüglich der in 2012 erworbenen Einkünfte der Aufenthaltsort dieser Person auch für die das Jahr 2011 berührenden Perioden überprüft werden muss und auch die im Jahr 2011 in dem gegebenen Staat verbrachten Tage zu berücksichtigen sind.” 1 Aus den obigen Ausführungen geht hervor, dass es eventuell notwendig sein kann, bei der Zusammenstellung der persönlichen Einkommensteuererklärung für 2012 auch die im Jahr 2011 im Ausland verbrachten Tage zu berechnen, damit der Ort der Besteuerung richtig bestimmt werden kann.

WTS Klient. Die Brücke.

7

Az Adóhíd szerzői igyekeztek olvasmányos, de szakszerű kiadványt szerkeszteni, amelyben foglaltak a megjelenés időpontjában megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Az esetleg előforduló hiányosságok és nyomdai hibák, valamint a jogszabályi változások miatt mégis kérjük, a leírtak alkalmazása előtt keressen meg minket felmerült kérdéseivel. Die Verfasser der Steuerbrücke bemühten sich, eine leicht lesbare und zugleich fachlich kompetente Publikation herauszugeben, deren Aussagen zum Zeitpunkt des Erscheinens den rechtlichen Vorschriften entsprechen. Aufgrund eventueller inhaltlicher oder drucktechnischer Fehler beziehungsweise gesetzlicher Änderungen bitten wir Sie trotzdem, sich vor der Anwendung unserer Erläuterungen mit Ihren Fragen an uns zu wenden.

A WTS Klient csoport szolgáltatásai / Dienstleistungen der WTS Klient Gruppe: » » » » »

Adótanácsadás / Steuerberatung Jogi tanácsadás / Rechtsberatung Könyvelés / Buchhaltung Bérszámfejtés / Lohnverrechnung Egyéb számviteli tanácsadás / Sonstige Beratung

WTS Klient csoport 1143 Budapest • Stefánia út 101-103. Telefon: +36 1 887 3700 • Fax: +36 1 887 3799 [email protected] • www.klient.hu Bővebb információ / Weitere Informationen: Gyányi Tamás, adóigazgató / Direktor, Steuerberatung Telefon: +36 1 887 3736 • [email protected]