ÁRA
1
PENGÓ
M etro-Goldw yn-M ayer siker
A REPÜLŐ FLOTTA
000201000201000200020100020101000201020201000201000201000201
Ramon Novarro nagyszabású hangos filmje
FEHÉR ÁRNYAK Egy királyleány szerelme
biztos üzlet! METRO-GOLDWYN-MAYER Distr. Corp. M a g y a r o r s z á g i V e z é r k é p v is e le te Rt. VIII., Fhg. S á n d o r-té r 3. T e l.: J. 4 4 4 -2 4 é s 444-25.
FILMMŰVÉSZETI- ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT II. É V F O L Y A M .
=
11. SZ ÁM.
=
1929. N O V E M B E R 1.
JE A N S A P E N E , a Société dcs Cinerom ans a la p ító ja :
A HANGOSFILM ÉS AZ EURÓPAI FILMGYÁRTÁS ÚJJÁSZÜLETÉSE agadhatatlan tény, hogy a film feltalálása óta niég olyan, ipari szem pontból m ozgalm as időket nem élt át a kinem atográfia, m int am ilyeneket a ham gosfilmmel való kísérletek óta él. H ogyha azt kérdeznék tőlem, hogy a hangosfilm jövője hogyan alakul, hogy hová fejlődik, illetve, hogy egy* általában fejiődikíe, arra válaszolni éppen annyira nem tudok, m int arra a kérdésre, v ájjo n mi tö rtén ik ebben; a pillanatban a tenger fenekén. A francia lapok egy idő ó ta ankété# ket; rendeznek arról, hogy kelhe a ham gos film, vagy csak a néma filmnek vam e létjogosultsága. Ezeknek a nyilatkozatoknak nagy része arról tanúskodik, hogy a nyilat# kozatok legtöbbnyire bámulatosam nem értenek a dologhoz és nagy ré# szűk csak ezért felel ezekre a kérdé# sekre, m ert n yom tatásban szeretné látni a nevét az ujságban. M a még senki sem m o n d h atja meg bizonyosan, v á jjo n a beszélő film nem csak múló divat#e és v ájjo n a publikum nem fog#e ham arosan bele fáradni a beszélőfilmekbe. Minden# esetre üres jósolgatás azonban és ta# Ián igazságtalan is azt állítani, hogy a beszélőfilm k iszo rítja #a némafilmet.
A m erikában m áris a fáradság jelei m utatkoznak a publikum on. N álunk E urópában ez a divat egye# lőre érdekli a publikum ot újdonsága m iatt. De vájjon m icsoda fordulatot tarto g at szám ukra a jövő? A ném a film nagy jelentőségét az ad ta és az okozta nagy clterjedettsé# gét is, hogy hatalm as internacionális lehetőségei voltak és vannak. A ném a film univerzális nyelvet terem tett. A beszélőfilm ezzel szem ben visszavet bennünket a bábeli zűrzavarba. Tudom term észetesen, hogy meg# próbálták a beszélőfilmnek ezt a hi# báját különböző nyelvű verziókkal elim inálni olym ódon, hogy egyazon filmből több példányt készítenek kü lönböző nyelven. A zt hiszem azon# bán, hogy még ha ezek a kísérletek sikerülnek is. az eredm ény nem lesz kielégítő. M ert hisz hogyan lehessen tökéletes játék o t és beállítást produ# kálni, am ikor a sujet ugyanaz, de am ikor a szereplők változnak külön# böző fajtához és nem zethez tartóz# nak és ennek megfelelően nem ’ehet azonos felfogásuk a szerepről. K étségtelen, hogy az am erikai film# ipar ebben a pillanatban nagy erővel forcirozza a beszélő és hangos filmet. Azok a tőkék pedig, am elyeket ebbe az uj vállalkozásba m ár eddig is be#
T
1
leöltek, olyan hatalm asak, hogy a bukás katasztrofális lenne. Ez aztán m egm agyarázza azt a m érhetetlen es elszánt reklám kam pányt, am elyet a beszélőfilm propagálására folytatnak. iVannak, akik azt hiszik, hogy ha a beszélő filmnek korlátoltak is a lehe? tőségei, jövője van az éneklő és ze? nélő hangos filmeknek. Én azonban kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én bizony el fogok menni, hogy m e g ? lássam és m eghallgassam ezt vagy azt a nagy m űvészt, énekest, személyeden is, még ha akárm ilyen kitűnő énekes film rep ro d u k ció ját hallottam és lát* tam is. A ttó l félek, hogy még abban az esetben is, hogyha sikerül megvalósí? tani a hangos film tökéletesítését, ha ehhez még plasztikussá is tu d ju k tenni a v e títe tt képet, esetleg tenné? szetes színekben pompázóvái, m indez nem fogja p ó tolhatni a valóságos élő művésszel való sugárzó közvetlen kon? tak tu st, nem p ó to lh atja az élő m űvész hatását, am ikor szem ben áll a publi? kum m al. A ttó l félek, hogy bárm ily élővé vált film alakok m indig csak l ö ? kéletes au to m aták im presszióját ad? h atják m ajd. Ilyenform án a beszélőfilmmel szem ben a legtökéletesebb óvatosság lá t szik előttem helyénvalónak. Igen nagy óvatossággal és körültekintéssel kell haladni az uj úton, hogy elkerül? hessük a katasztrófákat. A jövő film je érzésem szerint — és ezt m egm ondtam m ár sok évvel ez? előtt — az a film lesz — am elyben eredetiség van, am elyet egy?egy nem? zet fiai készitenek saját szellem ükben, az a film, am ely érdekel m indenkit, amely lehetővé teszi a publikum szá? m ára, hogy hosszú ú tra keljen bejár? jó n messze országokat, m egism erjen n épeket és szokásokat, anélkül, hogy el kell jent hagynia kényelm es karosszé? két, az a film, am ely lehetővé teszi a népek szám ára, hogy m egértsék egy?
m ást s am ely terjeszten i fogja a nagy és szép gondolatokat, m inden nép nagy és szép gondolatait. A m ely a népeket elvezeti az egymás, az cinbe? riség szeretetéhez, az igazság és a jog tiszteletéhez és am ely segít m ajd ben? nünket, hogy felépítsük azt az új és szép világot, am elynek vezérlő eszméi a nagy és nem es em beri gondolatok és érzések lesznek. A m ely m egérteti velünk, hogy az egész em beriség bol? dogulása a legigazibb boldogság és a legjobb út az egyes népek boldogu? Iása felé. A ném a film lehetőségeket n y ú jto tt, hogy haladjanak efelé a cél felé. Ila eltűnnék, vele együtt eltűnnék ez a nagy és m indenki szám ára érthető igazi nem zetközi nyelv, am ellyel ez a „ném a“ m űvészet m egajándékozott bennünket. És ki m erné azt m ondani, hogy ez nem lenne nagy veszteség és szerencsétlenség a világ szám ára? A „nem zetközi filmgyártás*4 gondo? lata — tévedés. N em zetközi anyagi kapcsolatok a film elhelyezésének nem zetközi organizálása, ez igen, ez logikus valam i. Felvételek különböző országokban csak ak k o r helyesek, hogy ha a scenárium valóban megki? vánja ezt a nem zetköziséget. A sze? replőket különböző nem zetü sziné? székből válogatni is csak akkor hét lyénvaló, ha ezek a szereplők a szce; nérium szerint is különböző nemzc? tekből valók és a szcenárium szerint is különböző országokban játszó d ik a cselekm ény. 'M inden konceptio, ami ezen túlmegy, tévedés már. M agyarországnak érzésem szerint nem zeti film eket kell gyártania. Elég gazdag anyagot lehet találni a m agyar történelem ben és elég szépséget az országban, elég tehetséget és m űvészi lehetőséget m űvészei között, hogy jó film eket lehessen gyártani. De M agyarországnak bölcsen és kő? rültekintően kell dolgoznia, nem sza?
2
bad belevágnia a fejszéjét túlságosán drága és nagystílű produkciókba, lég# alább is addig nem, amig film gyártó hadserege nincs eléggé felkészülve a harcra. M ert a film gyártás szörnyű és kegyetlen pénzfaló moloch. N em sza#
bad teh át nekivágni túlságosan nagy feladatoknak, csak a biztos siker rés m ényében, am elyre pedig csak nagy tap asz talat m esterségbeli tudás nehéz fáradságos m unkában m egszerzett hozzáértés jogosítanak.
D r. G E L L É R I M IK LÓ S ügyvéd:
A MAGYAR FILMSZÖVETSÉG MEGALAKÍTÁSA -
a l a p ít á s i t e r v e z e t
z A m erikai Egyesült Álla'.# m okban, Franciaország^ bán és N ém etországban m ár régebben működ# nek olyan organizációk, m elyek a film szakm a különféle ágazataival foglalkozó egyes sületek et egybekapcsolva közösen o ld ják meg m indazokat a problémád kát, am elyek egyetem es érdeküek, vagy am elyeket az egyes szakm ai egyesületek m aguk megoldaná nem tudnak. N ém etországban 1923#ban a film# gyárosok, film kölcsönzők és mozgó# képszinháztulajdonosok országos egyo# sületeinek k ik ü ld ö ttjeib ő l alakult meg az első ilyen közös szervezet a filrriU érdekeltségek ügyeinek intézése és gazdasági, valam int jogi érdekeik meg# óvása céljából. E nnek a közös szerve? zetnek ak k o r még nem volt sem alap# szabálya, sem előre m egállapított ha? tásköre, m égis rövid idő alatt igen je# lentős tényezővé vált és 1926#ban m ár terjed elm es jelentésben szám olt be addigi m űködéséről. Ennek a jelen# tésn ek a hatása alatt a többi szakm ai országos egyesületek is csatlakoztak és ek k én t m egerősödve m egalkották 1927#bcn a „Spitzenorganisation dér deutschen Filmindust rie“ elnevezésű egyesületet, m elynek alapszabályai# bán részletesen szabályozták ennek a vezér#egvesületnek szervezeti, hatás# kö ri és a tö b b i jogi szem pontból lé# nyeges rendelkezéseit, még pedig oly
A
3
—
módom, hogy a tagegyesületek .autó# nóm iáját nem érintve, a ném et film# ipar egyetem es érd ek eit szolgálják. Az alapszabályok szerint minden tagegyesület, 1—1 főm egbizottat és 1—1 he lyettest. jogosult delegálni. Szavazati joga csak a főm egbizottaknak, illetve ezek akad ály o ztatása esetén, a helyetteseknek van. A taggyűlés v álasztja meg az elnököt és ennek helyettesét és egy állandó „Vertre te r“ gondoskodik az ügyvezetéssel járó teendők ellátásáról. A tagegyesületek m ind egyike nagyságához képest különböző öszszegű ta g d íja t fizet, am elyeket saját ta g jaiktól m aguk az egyesületek szednek be. A Spitzenorganisation feladatául tűzte ki, nem csak azt, hogy a nem zetközi kongreszszusokon képviselje a ném et filmipart és a tárg y alás a la tt álló kérdésekben kifeje zésre ju ttassa a ném et álláspontot, hanem az t is, hogy állandó figyelemmel kisérje a szakm át érintő m indenkori törvényterveze teket, kellő időben inform álja a parlam ent ta g jait és gondoskodik a közvélem ény fel világosításáról, hogy m eggátolhassa a sé relm es intézkedések tö rvénybeiktatását. A zonkívül állandó küzdelm et folytat a vi galmi adó teljes eltörlése, az egyéb közter hek mérséklése, a német film gyártás érdeké ben ujabb, célravezetőbb rendelkezések lé tesítése érdekében. Végül igen jelentős ré sze v o lt a m unkaadók és alkalm azottak k ö zötti. bérdifferenciák békés elintézésében, a szerzők és zenészek jogdijainak rendezésé ben és a vám ügyi kérdések helyes megol dásában. A fontosabb kérdésekben tö rvény ja v aslato k at is készített és ezek elfogadása érdekében széleskörű propagandát fejtett ki úgy a sajtóban, valam int a m ozgókép színházakban. Az 1928. július 31-én k iad o tt jelentése szerint a ném et birodalmi m inisz térium ok közül a kereskedelm i, pénzügyi, belügyi, sőt még a külügyi h ivatal is min den szakmai kérdésben vélem ényt k é rt a Spitzenorganisationtól és alsóbb hatóságok nál is igen sok szakm ai ügyben sikerrel já rt fellépése.
M i ilyen form ában nem tu d ju k a m agyar film egyesületeket töm öríteni, m ert kevesen, vannak ahhoz, hogy egy ilyen költséges adm inisztrációval járó összefogó egyesületet létesítsenek, bár kétségtelenül igen sürgős szükség van itth o n is egy ilyen közös alakulatra. Az elm últ idők tap asztalatai igazolják, hogy a m eglevő szakm ai egyesületek külön-külön sem befelé, sem kifelé nem elég erősek. A z elkülönítve, sőt sokszor egym ás ellenére fo ly tato tt m ozgalm ak odavezettek, hogy jelem lég nem csak film gyártás, hanem a film kölcsönzők és m ozgóképszinháztm lajdonosok exisztenciája is problém ai tikus. A m ozgóképüzem ek nem birják el a súlyos k özterheket, a fiím kölcsöm zők nem tu d n ak az új cenzurarende# Jetben foglaltaknak eleget tenni, nem tu d n ak egy kontingens jeg y ért 1600 P it fizetni, am ely nélkül pedig egy 100—200 m éteres burleszket sem le? h ét cen zu ráztatni és ezenkívül még 20 fillért fizetni a film alapra m éterenként. A d ram aturgoknak m ár alig van m űm k áju k és csak az tud megélni közülük, akinek m ás fixfizetéses állása is van. A laboratorium ok vegetálnak és meg? állapíthatjuk, hogy dacára a filmipari alapra eddig befizetett igen tekintélyes összegnek, lényeges film gyártás Ma# gyarországon de facto nincs. Meg kell teh át alkotni az egységes fro n to t oly m ódon, hogy az összes szám bajöhető egyesületek állandó jeb legü közös vezetőszervet létesítsenek. E nnek a közös vezetőszervezetnek, —* m elynek helyes elnevezését a ki# k ü ld ö tt bizottság lesz hivatva m egáb lapítani, — szervezeti, hatásk ö ri és határo zath o zatali szabályait a követ# kezőkben ism ertetem :
Az így m egalakítandó bizottságnak h a táskörébe tartoznék: 1. egységes m egállapodást létesíteni m in den a szakm a egyetem ét érintő kérdésben, (ide tartoznék: a film gyártás érdekében más, az eddiginél célszerűbb korm ányintéz kedések, a m agántőkének hathatósabb be vonására szükséges kedvezm ények és egyéb intézm ényes biztosítékok, a cenzurarendelet liberálisabb szellemű kezelésének kiesz közlése), 2. egységesen inform álni a korm ányt, or szággyűlést a tényleges helyzetről, meg felelő ja v aslato k at készíteni és ezeket, kel lően propagálni, 3. állandóan figyelemmel kisérni a ható sági rendelettervezeteket es ezek sérelmes gondolataival szemben preventív módon fellépni, 4. állandó küzdelm et fo ly tatn i a szakm át sújtó közterhek eltörlésére, (ide tartoznék: az idejét m últa vigalm i adó teljes eltörlése, a forgalmi adó m éltá nyos átalán y ozása, a cenzúra díjak m ér séklése, a filmkontingens jegyek, a m éter pénz igazságosabb megoldása), 5. dönteni a szakmai egyesületek által előterjesztendő v itá s ügyekben, 6. m egterem teni az o k at az eszközöket, am elyekkel úgy a sa já t határo zatain ak , valam int az egyesületek által hozandó h a táro zato k n ak v ég reh ajtását saját tag jaiv al szemben kényszerrel is biztosítani lehetne.
A fentebb ism e rte te tt szervezeti és hatásköri pontozatokból kitűnik, hogy oly h atározatok, am elyek a film szakm a bárm elyik ágazatának fenm aradását veszélyeztetnék, nem hozhatók, mégis különbség volna abban, hogy belső, vagy külső ügyben kell határozni. Ez utóbbiakban! többségi szavazattal le# hetne dönteni, míg belsői ügyekben egyhangú h atáro zat hozatalára kell tó? rekedni és ennek hiányában a kérdés eldöntését későbbre kellene halasztani és addig is annak behatóbb m egtárgyal lását és az ellentétek eloszlatását egy szűkebb bizottságra kellene bízni. Ennél részletesebb program m kidob gozása ma alig lehetséges. Az idők fo* lyam án fog m ajd végleg kialakulni, hogy m ily kérdések m egoldása vár em e közös bizottságra. Az bizonyos, hogy határo zatain ak nagyobb súlya lenne kifelé és nagyobb tekintélye befelé am int azt a külföldi példák igazolják.
Az OMME és a MMOE. egyenként ugyan annyi ta g o t delegáljanak, m int am ennyit a többi érdekelt egyesületek (Szerzők, Ren dezők, D ram aturgok, Színészek) együttvéve. A kiküldött delegáltak m aguk töltik be az elnöki széket választás, vagy m eghívás u t ján. Az ügyvezetést pedig egy állandó m egbízottra kellene bízni.
4
D r. H . W. P E T E R S E N ■az Agla film technikai osztályának az igazgatója:
AMERIKAI HANGOSFILM-TECHNIKA _______ fm erikában
a ném a filmet a hangos* és beszélőfilm teljesen felváltotta. Fel* tűnő az a tem pó és gyor* saság, am ellyel ez az át* alakulás végbem ent. Az iiam o t a publikum követelése diktálta, am ely kezd etb en nagy lelkesedéssel fo g ad ta az uj szenzációt és üresen h ag y ta a néma*filmszinházakat. Az úgyszólván a földből hirtclenül kelet* k ezett uj ipar, am ely a hangosífilm k észítéséhez és leadásához szükséges tech n ik ai eszközöket g yártotta, nem v o lt képes a rendelkezésre álló hatal* -más eszközök ellenére sem olyan gyor* •san dolgozni, m int am ilyen gyorsan a kereslet az uj gépek irán t megnyílva* nu lt. A m erik a húszezer film színházából tö b b m int ötezret' szereltek fel hangos* hím leadógépekkel. N incsen olyan nagy és középnagy filmszínház, amely* r.ek ne volna hangosfilm lcadógépe. M ég jo b b an illusztrálja a hangosfilm előnyom ulását az am erikai filmszinhá* zak sorában az, hogy 1928*ban ezer film szinház, am elyek W estern Electric* gépekkel v oltak felszerelve, négyszáz* ö tven millió dollárt v ettek be, az ősz* sze s többi film szinház hatszázm illió d o llár összbevételével szem ben. H ogy az am erikai nagy film színházak m ilyen m am m utjövedelm ekkcl szám olnak, b i* zonyi'íja az. hogy a new yorki Roxy* szinház egyik heti bevétele egyszáz* hetv en ö tezer dollárt te tt ki1. A harc a ném a és hangos*film k ö zö tt A m erik áb an m ár régóta a hangos*film ja v a ra dőlt el. N álunk E urópában az u j filmmel szem ben még szkeptikusan néz a közönség. Ennek egyik oka az, hogy Európában a relatív rossz kvalis túsu am erikai beszélő és hangos filme* h é t m u tattá k be és ehhez még hozzá*
A
járu lt az európai közönség am úgy is konzervatív felfogása. A ném a film annak idején győzött a színpaddal szemben, m ert gyorsabb, cselekmény* dusabb és nagyobb dim enzióju volt. A beszélőfilm le fogja győzni a néma fii* met, m e rt m egszünteti és felváltja a huzam osabb időt m egszakitó és a film* cselekm ényt elhúzó fe lirato k at és m ert a hangosfilm még több tem pót diktál. L ehetetlenség elképzelni, hogy a be* szélőfilm egyszerűen a színdarabok dialógusait kopirozza. A fotografált szinház, ahogy tulajdonképen eleinte a beszélőfilmet képzelték, teljesen el* képzelhctetlen és ezt a publikum nem is fogadná el. Egy uj film fajtának kell kifejlődnie. P regnáns film feliratok he* lyébe jönnek a zajok, a hangok, a zö* rejek, a kiáltások és legfeljebb rövid m ondatok, am elyek a film csclekmé* nyét annak csúcspontján kisérik és a film szüzséjét érth ető v é teszik. K ép és hang, a k ettő ne h aladjanak szorosan egym ás m ellett, hanem egyik váltsa fel a m ásikat a cselekm ény aláfestésé* ben és hangsúlyozásában. E nnek a m űvészetnek az első hírnökeit m ár lát!* juk A m erikában. A z uj hangfilm technika leggazdasá* gosabb kihasználási területe az ope< rett, a vaudeville, a zenés vígjáték, a revü, te h á t olyan fa jtá jú hangos* és bcszélőfilm, am ely nem zetközileg is m egállja a helyét, m indenütt könnyen elhelyezhető és számol nem csak az am erikai, de a többi ország népének az ízlésével is. N em akarom ezen a helyen a külön* böző hangfilm rendszcreket ism ertetni. Hiszen a tűhangrendszer (Nadelton* system ), a hangszalagos rendszer (L ichttonsystcm ) és a mágneshang* rendszer (M agnettonsystem ) ugyszól* ván m indenütt ism eretes, m ind a há>*
rom fa jtá jú ren d szert egyelőre egy* form a eséllyel vezették be. M égis a hangtűrendszer és a hangszalag gosrendszer az ism ertebb és m indkét rendszernek a g yártók körében egyfor? m a számú hive van. E zt figyelembe v ették a leadógépek gyártásánál is, ahol szám olnak a hangszalagrcndszer? rel, v alam in t a gram ofonfilm m el is. E m ellett a k ét főrendszer m ellett tér? m észetesen még m indig készitik a néma film eket is am a film szinházak részére, am elyeknek még nincsen ham gosfilm leadókészülékeik. M aguk a m ozgóképszinházak való? jáb an nem tudnak afelett dönteni, hogy a k ét ren d szer közül m elyiket részesítsék előnyben, hiszen tulajdon? képpen szám ukra ez a film technikai k érd és mindegy. N éh án y gyáros, igy elsősorban az ú ttö rő m unkát végző W a rn e r Bros, tűhangszeres film eket és színes film eket készít; mig ezzel szem? ben a legtöbb hangos hiradó hangsza? lagos rendszerem készült. E pillanat? bán nehéz m egállapítani, hogy belát? h a tó időn belül a k ét ren d szer közül melyik birja jobban m ajd az iram ot, m ert hiszen az egész csak költség és kényelmesség kérdése. M inőségileg m ind a k ét ren d szer egyforma. Mind? egyiknek van a m ásikkal szem ben bi? zonyos m eg határozott szám ú előnye, am elyekkel szem ben ugyanannyi hát? rán y is van. Egy ideig úgy látszott, hogy a hangszalagos film legyűri a gram ofonfilm et, ezidőszerint azonban az a helyzet, hogy a hangtűrendszer
még m indig ta rtja a helyét, főleg o k csóságánál és egyenletes kvalitásánál fogva. A hangszalagos film gyártásához, ugyancsak különböző előirásu rendsze? rek állnak rendelkezésre, főképen azonban az úgynevezett transverzális. és az intenzitási eljárás az, am ely a hangszálas film előállításánál szóba, kerül. Végső effektusaiban ez a k ét különböző eljárás ugyanazt a szolgád latot teljesiti. Ezeknél szinte fennáll az, hogy a jö v ő je annak a rendszernek van, am ely olcsóbb és b izto sítja a hangszálas film egyszerűbb, állandóan egyenletes hangleadását. N ézetem sze'? rin t a transverzális eljárás alkama? sabbnak látszik, m int a másik. K étségtelen, hogy A m erikában a film technika fejlődésére óriási h a tá st gyakorolt a hangosfilm előretörése, nevezetesen teljesen u / irányba tere? lő d ö tt a szines film és a plasztikus; film problém ája. A z am erikai techni? kolor társaság roham os fejlődése, am ely előbb utóbb az egész világot és; az egész kincm atografiát be fogja hálózni, óriási p ersp ek tív á t n y ú jt a jövőre nézve. E tek in tetb en főleg az extraszéles plasztikus film, nevezete? sen az 56, 63 és 70 mm szélességű film és az üj speciális o p tik a fejlődési lehetőségei teljesen uj irányba fogják terelni az amerikai film technikát. Ezek term észetesen m ind olyan prob?? lém ák, am elyek csak külön cikkben vaöy külön előadás keretéb en ismer? teth ető k .
Szerkeszti : V Á C Z I D E Z S Ő
A v ilá g le g jo b b r e g é n y e i a le g o lc s ó b b á ro n
w r Minden héten egy regény A r a 10 f i l l é r Kapható mindenütt
FIMREGÉI1YEK s o ro za tá b a n
Szerkesztőség és kiad ó h iv atal: BUDAPEST, V., KÁDÁP-U. 8.
je le n n e k m e g
6
ERŐSS BÉLA :
A BESZÉLŐ- ÉS HANGOSFILMNÉL TAPASZTALT HIBÁK hangvisszaadás idegen? szerű tom pasága elsősor? bán a felvételi helyiség akusztikai preparálatlanságának következm énye. A hangrezgések szabá? lyozása, illetve felvételre alkalm assá? tétele a m űterem ben tom pító, vissz? hanggátoló gummi? és parafakulisszák? kai, valam int hangárnyaló fügönyök? kel tö rtén ik . E zt az eljárást ism erjük a gramofon? és rádióstúdiók felvevőt? és leadóterm eiből. A z akusztikai has? táso k ezerféle dim enzióit jelenleg —• tö k életes m űszerek h ijjá n — preciz m egállapítani nem tu d ják és csupán csak kísérleti próbákkal tapogatóznak, te h á t rendszeres m unkatervről szó
sem lehet. A z elhangzott hang m ielőtt a m ikrofon rezgőjét eléri, m áris olyan változásokon m egy keresztül, m iket csak a legprecízebb m űszer, az emberi fül tu d m egfelelően kidolgozva az agy# idegek szám ára átvenni. A m ikrofon ú tján k ö zv e tített rezgésszám ok min? dig m egváltoznak az eredetiekhez ké? pest. K ülönösen az igy előállott ne? gyed?, ötödhangzások, alsó oktávok okozzák a reprodukált hang termé? szetszerütlenségét. Sűrűn fordul elő, hogy a m em brán bázisos önrezgése a torzhangok intenzív fellépését ered? m ényezi. A női hang m ély és férfi? hangra em lékeztető szinezete is erre vezethető vissza. A m ikrofon közve? títi a felvett hangot a gramofonlc?
Jelenet Bethlen Margit grófnő ,,Élet, halál, szerelem ‘‘ tómű filmjéből
7
•mezre, am elyen m egrögzítődik. (A k eztében a szereplők eddigi szabad szeléncellás eljárásnál fotografikus m ozgása m eghatározott keretek k ö z é úton kerül a filmszalagra). A leadást szorul és a filmszínész já ték a mccha# nál ism ét változáson m egy át a m ár nikai érdekből alárendelt helyzetbe felvett és elváltozott form ában lerögL - kerül az eddigi film m űvészet hátrá# z ített hang. A lemez h an g csato rn ája nyára. Ez a veszteség sem m iesetre és a tű kölcsönös súrlódása fizikai fo# sem áll arányban azzal a plusszal, lyam at, am ely kényszerhelyzetnek fül# am it a film beszélő, vagy hangos volta lel érzékelhető nyom ait a pozitív pél# nyújt. Jelenleg az a helyzet, hogy a. beszélő és hangos filmek technikai kit dány leadása alkalm ával a hangszóró elé ik ta to tt tran szfo rm áto ro s erősítő# építésén és tökéletesítésén lázasan dob goznak, azonban ugyanakkor a ném a berendezés felfokozza, az anódáram suhogása pedig szinte kiegészíti. Innét film az eddig m agas, m űvészi nívóját szintén egyre jobban fejleszti. Vég# van az, ha a dialógrészekben, vagy a eredm ényben a kettő közt fennállózenekiséret periódusaiban szünet áll be, a fenti zavaró jelenségek m ég in# különbség továbbra is állandóan fen# kább m egfigyelhetők. Ez az illúziót m arad a ném a filmnek azzal a tö re k i kétségkívül h átrányosan befolyásolja, vesével, hogy a hangosfilm gépzenéjé m inthogy a sustorgó, kaparó, itt#ott vel szem ben az élőzenét, m int egye# dűli hozzá m éltó m űvészi segédeszközt pattogó zajok fellépésének a képjele# netekkel sem m iféle logikai kapcsolat még fokozottabb m értékben fejlessze. H ogy m elyik áram lat m arad meg a tűk nincs. Az akusztikai dim enziók skálája, küzdelembeni győztesként, azt nem ne# fülünktől m egszokott törvényszerű, héz m egjósolni, m inthogy a külföldi m inuciózus árn y alata teljes mértékben! jelek szerint az e kérdésben egyetlen hiányzik a visszaadásnál, m ert m indig k om petens tényező: a nagyközönség. egy bizonyos, sejtelmes helyről hall; m ár részben döntött. j u k a hangot, de sohasem abból az N em lehetetlen, sőt valószínű, h o g y irányból, honnét azt szem ünk és fü# a k ét m űfaj m ár a legközelebbi jövő# lünk eg yü ttm ű kö dése várja. ben barátságos viszonyban m egfér A m ikrofon norm ális felvevő kapa# egym ás m ellett a m ozgószinházak citása circa 6—8 m éter, ennek követ# m űsorában.
PEROLIN
M A G YA R F IL M IR O D A
THE PEROLH FABRICATION -
LÖBL JÓZSEF
BUDAPEST, VIII., FŐHERCEG SÁNDOR-UCCA 7
K
BU D A P EST , IX., B A K Á C S -T É R 5.
TE LEFO N : JÓZSEF 4 5 5 -1 0 .
T elefo n : Aut. 872—29.
A legjobb és a világ legismertebb légfertőtlenitő szere
F IL M H IR S Z O L G A L A T : városi-, községi-, családi-, gyári-, ipari-, sport felvételek. Kockanagyitások, fotóüzem-
Minden filmszínházban nélkülözhetetlen! Kérjen d ijta la n b e m u ta tá st!
8
TANULMÁNYÚTRA
HÁROM VENDÉGE
indul novem berben a belügym iniszter és vele eg y ü tt az állam i film gyártás ism ert reprezentánsai. A tanulm ányút először B erlinbe és onnan L ondonba vezet. A tanulm ányút célja a hangos? film gyártás m egism erése. A bizottság meg fogja nézni a m űterm eket, a labo? rato riu m o k at és m inden bizonnyal sok érték es ta p asz talattal érkezik m ajd haza. L ehet a tan u lm án y u tat tám adni, leh et k ifo g ást em elni ellene, lehet el? le,ne érv ek et fölsorolni, de ha m ár úgy ad ó d o tt, hogy M agyarországon állami gyám ság a la tt áll a film gyártás szép és szen t ügye, ak kor jobb, hogyha olyan állam i u rak intézik, akik láttak és hab lo tta k valamit'. M ert az nem bűn, ha valaki tanulni akar, különösen nem olyanok részéről, akik eddig a biiro rideg és szürke falai k özött, a k tá k fő* lő tt dolgoztak és uj, eddig ism eretlen m illiőbe kerültek. Igaz, hogy ak k o r is tám adnák őket, h a n em tanulnának. A k k o r azért tám adnák őket, m ert nem érten ek sem m it a filmhez, ergo vonub jan ak vissza a szürke akták fölé és h ag yjanak m inket békében. M iután azonban M agyarországon is a felsőbb hatalom in tézkedik — m int m inden ab k o tm á n y o s országban — és senkinek sem áll m ó djában ezt a hatalm at meg;; dönteni, ennek a hatalom nak leheteti lenné tenni, hogy bizalm i em bereit az egyes pozíciókba be ne tegye, ennéb fogva a jo b b ik rossz, ha ezek az uj em berek tanulnak, m egism erik a film világát és m int tan u lt em berek vezetik az ügyeket. A kátyúba rek ed t film? g y á rtá st nálunk sem a m agántőke, sem a külföldi tőke nem fogja föltá# m asztani. Ezzel a ténnyel — sajnos, •— szám olni kell. M arad az állami film? tám ogatás, am ely lehet jó, de lehet rossz, de ez nem zá rja ki azt, hogy az urak tan u ljanak. A z am úgy is ritka eset, hogy m iniszter megyen ki tanulni. E zért elism erés illeti őt és tanácsadóit.
volt ok tó b erb en a m agyar filmvilága nak. Jean Sapéne, Iván M osjoukin és dr. W . Petersen. Jean S a p é n d t nem les h ét ugyan szorosan a m agyar filmvi* lág vendégének minősiteini, m ert a francia P athéíC inérom ans elnöke m im denféle m ás ügyben jö tt B udapestre, csak épen film ügyben nem . N em is tárg y alt senkivel. Sem állammal, sem m agánérdekeltséggel, a Film klub sem h iv ta meg, sem egyik egyesület sem és m iután igy „hivatalosan1* nem volt vendége a m agyar film szakm ának, csak m int egyszerű h irt kell regiszs trálni, hogy a francia film hires vezére B udapesten járt. Ezzel szem ben igaz szívből lá to tt vendég volt Iván Mos zsukin, aki úgy látszik szeret közénk jönni. Jól érezte m agát a film szinháí zakban, a pesti film kapacitások köré* ben, a közönség előtt, de jól érezte m agát a film banketten is, ahol reggeli 3 óráig m arad t a klubban. M ozsukin csak néhány napi szabadságot k ap o tt az U fától és bár a M anulescu m ásutt is fu to tt, mégis inkább a m agyar fő'; v áro st választotta. M ondta is e sorok írójának, hogy igen szereti idejönni. B árha volna m agyar film gyártás és az egyik ilyen m agyar film en M ozsukin lenne a főszereplő. M ozsukin bizo* n y ára szívesen vállalná a főszerepet. T alán még csárd ást is m egtanulna érte! H arm adik vendége a m agyar film világnak dr. F. W . Petersen volt, az A gfa kinotechnikai' osztályának a vezetője. P etersen dr. kinotechnikai kérdésekben európai és világszaktes kintély, akinek nagy tehetségét, film' technikai ru tin já t m indenki elismeri, aki ezzel a talpig kom oly szakem? b errel egy pár percig is beszélt. Film* technikai előadása a Film klubban, am elyet a szakm a filmtechnikusaii és szakértői előtt ta rto tt meg, kom oly és értékes esem énye volt) a szakm ának, am elyre a m egjelentek m indenkor szi? vesen fognak visszaem lékezni.
9
„
’)
(; MAGYAR MOZGÓKÉPÜZEM ENGEDÉLYESEK ORSZÁGOS EGYESÜLETE
\
;\
.)
j
B U D A P E S T , VIII., SZE N TK IR Á LY I UCCA 3 6 .
( TELEFON : JÓZSEF 3 6 0 —0 5 .
HIVATALOS ÓRÁK 9 - 2-IG .
m ai tűztem ki. L ehetetlenségnek talá* lom továbbá, hogy az eddigi rendszer to v áb b ra fennmaradjon, m ert lehetet* lenség, hogy néhány fegyelm ezetlen budapesti tag kösse le az egyesület m inden id ejét és ezért úgy az elnök* ség, m in t a választm ány a legerélye* sebb m értékben fogják a jövőben a vidéki ügyeket tám ogatni. F áradtan, kim erültén, de kötelességérzéstől át* h atv a m aradok vissza az állásom ban és hiszem, hogy vállvetett m unkával sikerül m ajd a bajok orvoslását ke* resztülvinni. M agának a közgyűlésnek a követ* kező lesz a napirendje:
A közgyűlés E gyesületünk novem ber 5*én ta rtja ezidei közgyűlését, am ely elé m ár he* tek ó ta óriási érdeklődés nyilvánul meg szerte az országban. A közgyűlés term észetesen azért vált ki olyan nagy érdeklődést, m ert hiszen ezen a köz* gyűlésen fogják m egtárgyalni az ak u ttá vált gazdasági válságot, a ba* jó k orvoslását, valam int ezen a köz* gyűlésem kell a tisztu jitást is megej* teni. M indam ellett sima lefolyásúnak ígérkezik a közgyűlés és az eddigi tisztik a r 1—2 szem ély kivételével előreláthatólag újból az egyesület élés re kerül. Csak az elnöki állást nem fogják m o st betölteni és valam ely társelnök fogja az egyesületet vezetni. A k ik ü ld ö tt jelölőbizottság az egyes tisztségekre olyan szem élyeket jelölt, akikn e k úgy lefelé, m int felfelé kellő tekintélyük van és a mozitársadalom érdekeit m indenkivel szem ben hathas tósan meg tudják védeni. M aga G yárfás G yula, az eddigi üg>j* vezető alelnök, a következőképen vá* zolta a jelenlegi helyzetet: ■ — N em szívesen vállalom újból az ügyvezető alelnöki tisztség et és tisz* tá ra csak erkölcsi okokból és főleg a vidéki m ozgóképszinháztulajdonosok érdekében vagyok hajlandó mégegy* szer ezt a tisztséget vállalni. A han* gosfilm bevezetése, a súlyos gazdasági viszonyok, a szakm ában uralkodó ér* dekellentétek és széttagoltság valója* bán a kedvit szegik az em bernek, hogy ak tiv részt vegyen az egyesület veze* tésében. D e barátaim felkérésére ki* ta rto k a kis m ozitulajdonosok m e l l e t t és ezt a tö rek v ést h a tá ro z o tt program*
1. Évi jelentés. 2. Pénztári jelentés, a szám vizsgálók je lentése, fclm entvény m egadása. 3. A lapszabály módosítás. 4. E gyesületi tisztségek betöltése, tiszti k a r választás. Szakmaközi, D öntőbírósági tag o k delegálása. K ivonat az alapszabályokból. A közgyűlésen a. tagok tagsági jo g aik at személyesen av ag y igazolt m eghatalm azott juk u tján gyakorolhatják,. In d ítv á n y leg alább 3 nappal a közgyűlés elő tt írásban nyújtan d ó k be az egyesület elnökéhez. H atározatképes a közgyűlés, ha azon a szavazati joggal biró tag o k n ak legalább egy harm adrésze jelen van. Ha a közgyűlés nem volna határozatképes 7—30 napon be lül uj közgyűlés hivandó egybe, amely te k in te t nélkül a m egjelentek szám ára, ugyan azon tá rg y so ro zatra nézve határozatképes.
10
MAG YAR M O Z G Ó F É N Y K É P K E Z E L Ö K ORSZ. S Z Ö V E T SÉ G E M IÉNK KÁVÉHÁZ BUDAPEST, V III., JÓ ZSEF KÖRÚT 2 9 . SZÁM . Telefon . J. 311—38.
M unkaközvetítő: W E I S Z H E N R I K ( V I I I , K enyérm ező ucca 3/a. I I. em.)
A m unkaközvetítés
d í j t a l a n
jé k m indenki. C sak a legszükséges :b* bet invesztálja, csak a m úlhatatlant javíttassa, csak szükség esetén fejesen ki pom pát, a m inim ális szem élyzetet tartsa, p ro p agandára an n y it kölcsön, ami a filmek ism ertetéséhez kell és az egész vonalon úgy a m agánéletben, m int üzleti vonatkozásában vezesse be m inden m ozitulajdonos az egyszerű* séget, a puritánságot és a legmesszebbi m enő takarékosságot. A jelen b o r/a b m asan sötét, a közeli jövő kilátásai teljesen vigasztalanok és azért, ha csak leset, tartalékolni kell a jövőre, m ert sajnos, a viszonyok javulása egyelőre még nem várható. A z E gyesület jó szóval, igaz szívből eredő tanáccsal a z t m ondja itt m indenkinek,, hogy az egész vonalon építse le a felesleges kit adásait és vezesse be a legnagyobb ia* karékosságot.
T a k a ré k o s k o d ju n k !
Soha an n y ira aktuális, nem volt a takarék o sk o d ás kérdése, m int m ost. A trian o n i M agyarország alaposan le* eg y szerű sítette igényeinket, mindamelíle tt azt kell konstatálni, hogy úgy* szólván m indenki erejénél felül él, töb* b et költekezik, an n y it in v e S z t á j üze* m ébe, am it b elátható időn belül amor* tizálni nem lehet, olyan luxust űz, ami nem áll arán y b an üzleti forgalm ával és sokkal tö b b et vásárol, m int ameny* nyire szüksége van. Ez a m egállapítás áll az egész életre, de vonatkozik fő* k é n t a mozgóképszínházakra. Szó se róla, a film kultúra fejlődik, a mozgó* képsziinházak épületei, berendezései m indinkább kifinom odnak, a m űsorok kv alitásai is egyre javulnak, mind* am ellett, ha csak lehet, takarékoskod
//
AZ ELŐ HOLTTEST IRTA:
RENDEZTE:
TOLSZTOJ LEÓ
FEDOR OZEP
FŐSZEREPLŐI:
PUDOW KIN a „DZSINGISZ
KH Á N “ rendezője
MÁRIA JACO BINI és GUSTAV DIESSL M egjelenik novem ber 7=én Rádius — Omnia — C apiíol
DANUBIUS M OZGÓKÉPIPARI R.T. V I I . , A k á c f a = u c c a 6.
T e l e f o n : J. 4 3 1 — 9 5 .
11
A
M Ű T E R E M
B E T H L E N M A R G IT G R Ó F N Ő F IL M JE ónapokkal ezelőtt kezdte meg Lázár Lajos dr. film* rendező Bethlen M argit grófnő egyik igen jól sikerült pantom im jének film fölvételeit. A nyá* ron az egyik csillagos csöndes estén a K arácsonyi*palota gyönyörű kert* jéb en czkluziv társaság előtt külön* böző fővárosi D alcrozedskolák nö* vendékei eljátszo tták a m iniszterelnök feleségének egyik pantom im jét. A z estély fényesen sikerült, a tém át ma* g át azu tán átdolgozták filmre és Élet, halál szerelem cimmel m ost el is ké* szültek a film felvételek. T erm észetes, hogy a pantom im és a film darab kö* zö tt lényeges differenciák vannak és pedig a film előnyére és ezért ebből a szem pontból is a filmnek nagy su here lesz. A filmhez ugyanis egy kü* lön) fejezetet írt az illusztris szerző és pedig olyképen, hogy ez a m ese adija a keretet a filmhez, am elynek cselek* m enye ebben a keretben játszó d ik le. Ez a m ese te tte azután lehetővé, hogy a m agyar szín játszás három ism ert prom inens szem élye: Rákosi Szidi, Hegedűs G yula és Sugár K ároly nagy* szerű szinjátszási tudásukkal bele* illeszkedhetnek a darabba. A belső fölvételeket a napokban) fejezték be a Hunnia*müteremben^ ahol a legaprólékosabb pontossággal napokon keresztül dolgoztak úgy a szereplők, m int a film m űvészi és technikai irán yítói: Lázár Lajos dr. rendező, Eiben István operatőr, gróf Z ic h y G éza L ipót és Gaál Ernő, az A ufnahm leiter. A scenikalig rem ekül fö lépített filmhez speciális és pontosan hozzá*
H
*
idom uló zenét is szereztek. K o z m a József, az O p era k o rrep etito ra, új zc* neszám okat sző tt bele a filmbe, amely* hez belekapcsoltak egy*egv D ohnányi*„ C hopin* és Schubert*szólam ot, hogy a film zenei aláfestése m inél stílu so sab b és eszm ényibb legyen. A belső fölvételek stílusos d íszleteit B ásthy István tervezte nagy ru tin n al és m űvészi átgondolással. A film novem ber közepére teljesen elkészül, m ajd ünnepélyes k eretek k ö zö tt fogják bem utatni. N em csak a film szakm ában, hanem a társadalom széles rétegeiben is nagy érdeklődés, nyilvánul meg Bethlen M argit grófnő filmje iránt, am ely nagy m űvészi ese* m enye lesz az idei szezonnak. C sak egy k is le á n y . . . Ez a cím e Gaál Béla film rendező idei film jének, am elynek fölvételéig még szep tem b er elején kezdték meg a főváros környé* kén és az ország legszebb vidékeim A Csak egy kis leány, rendkívül szel* lem es szüzséjü, finom Ízléssel elgon dolt filmtéma, am ely gondos elkészí* tés m ellett valóban értékes gyöngy* szem e lesz az ujabbkori m agyar film* gyártásnak. K itűnő m űvészek já tsz á k a film főszerepeit és ez is g aran tálja a film előrelátható sikerét. A fősze* replők k ö zö tt van Jávor Pál, az ifjú és tehetséges színész, Z o m b o r y Mer* eedes, Ván dory G usztáv, Eggert M árta, Lorenz M árta, D ezsőffy László, Pethes Sándor, Keleti László és má* sok. A z elm últ napokban Badacsony m ellett folytak a fölvételek és novem* bér első napjaiban kezdődnek a belső fölvételek a H unnia m űterem ben. A film rendezője G o szto n yi Kálm án dr., aki Gaál Béla irán y ítása m ellett végzi nehéz feladatát. A gép m ellett V a n L esek János dolgozik, a díszletek Vinczer M árton ötletes m unkái.
12
;
F R IT Z
L Á N G
MONUMENTÁLIS FILMJE
A HOLD
ASSZONYA (R a k étá v a l a v ilá g ű r b e n ) Irta : THEA von HARBOU Főszereplők: Willy Friísch, Gerda Maurus, Friíz Rasp
o k tó b e r hó 31-én
FILMIPARI és KERESKEDELMI RT. VIII, Kölcsey-ucca 4. sz, 13
A
z
-OKTATÓFILM
M O SD Ó SSY IM R E , imin. tanácsos, ny. kir. tanfelügyelő:
A PEDAGÓGIAI FILM ÉS AZ ISKOLAI MÓDSZER Ö T Ö D IK KÖZ L E MÉM Y.
A film szcm léltetés m ódszeres ki* érték elésén ek általános kérdéseiből ki kell még fejten ü n k azt, hogy m iképen segíti a film az elképzelő erői é^m iké* pen v o n ja be az em lékezetet az össze* te v ő pszichológiai m un ka és folyam at támogatására, s végül m ikép h elyette* sítheti a belső szemléletet. A z o k tatásn a k m inden tárgyában, m ajd mindem tan ítási egységében több? kevesebb szerepe van a m ódszeres m unkaközben a tanuló képzeletének. A képzelet feladata a tanítás, okta* tá s m unkájában, hogy a gyerm ek szem lélete köréből .elvont, attó l tá* voleső ism eretanyagot a m eglevő is? m eretek elem eiből kialakítsa, kiégés szítse. H ogy a képzelet e kiegészítő m u n k ájára m ekkora szükség van, azt m ár m agában a tan ító i gyakorlati m unkának az a szükséglete igazolja, am elyet úgy szoktunk m egnevezni, hogy: a képzelet munkába állítása. A film az elképzelő erőt, a fan táziát nem csak segíti, de valósággal dia? dalra is viszi. N ézzük e k érd ést mód* szertan i és pszichológiai, m ajd didak* tikai oldaláról — és vizsgáljuk meg, hogy mi a m ódszer követelm énye e tétellel szembon. A m ódszer a képzelő erő t főleg a m unka am a fázisába állítja bele, am elyet syntezisnek és associációnak n ev ezü n k. A syntézis a taglalt részekből .állítja ősze a tételt. Ezt teszi a film
■ is . . . azzal a különbséggel, hogy a részeket, am elyekből a m egism erendő egészet össze kell alkotni, nem külön tárgyalja, hanem a filmek egyik fajta* jában együtt folyam atosságban a d ja a m ásik fajtáb an pedig a tétel benne van (pl: az erkölcsi nevelői célú hl* m ekben) az egész filmben, állandó, folytonos h atást gyakorol és drám ai erővel izgatja a tanuló lelkét és kelti fel az érzelm eket, v áltja ki az erkölcsi ítéletet. A m ódszeres iskolam unka folyam án a syntézis az egyes részek megismer* tetése u tán azokat módszertanilag összefoglalja; az összefoglalás révén a részek visszaidézésének segítségével: a belső szemlélet utján összeállítja az egészet. De ezt élőszóval végzi épen úgy, m in t a részek taglalását is. A ré* székből összeállított egész tehát a ta* nítások legtöbbjében: m int em lékezeti ké p jelenik meg, s aszerint lesz élei* sebb vagy halványabb, am int a meg* figyelő erő, a figyelem és a reprodukáló képesség erősebb vagy gyengébb és aszerint', am int a gyerm ek lelke az is* m e rte te tt részeket a tan ító vezetése m ellett több*kevesebb elképzelő erő* vei tu d ja ú jra összetenni, vagy az eh v o n t ism eretnél az assiciatiók segítsék gével a lélek szám ára valószevüvé tenni. A részek ismertetésének folyam matosságát és egym ásutánját, ahol l'c* hét (pl. történésnél) a belső szemlé*
14
letnek rek o n stru áln ia kell, ú jra kell alakítania, ú jra kell szerepeltetnie. M ásu tt pedig (pl. a jelenség, a termék szeti tárg y ism ertetésénél) ezt a f o s Ivamatosságot, az összetevés alkalmá? val a lehetőségig el kell vonatkoztatni cs a tárgyat, té te lt a m aga egységé: ben, mozzanatosságában, vagy egyides jüségében kell és lehet a lélek vásze nára vetíteni. M indezekből látható, hogy a synte? zis m unkájában a belső szem lélet és az eredm ény k ialakítása ennek segíts ségével m ennyire kom plikált lelki fos ly am atok ú tján m egy végbe. H a m ost ezt az összetevő m unkát összehasonlítjuk azzal, am it a film ut? ján való szem léltetés végez, érdekes és fontos különbségekre m u tath atu n k rá. A z összehasonlításnál m indeneset* re oly m ódszeres m unkából kell kiin? dúlnunk, am ikor a m unka tárgyszenis léltetéssel vagy általában iskolai szems léltető eszkö zzel történik. A film a történések szem léltetésénél szem beötlő előnyöket m utat, m ert 4iz em lékezet a részek egym ásutánját és a részek egym ásba kapcsolódását a teljes átélés folytán világosan tu d ja visszaadni. A tö rté n é s a tanuló előtt m egy végbe, ez logikai, pszichológiai és alapjában m ódszertani egységet is jelent, a belső szem léletnek az cmlé? k ezet által való tám ogatása a minis m um ra szorítkozik, jobban m ondva: a com plikált a belső' szem lélet emlék kezetté leegyszerüsitődik, az emlékés zet viszont m aga is egy új élő, eleven valósággá, történéssé válik, m ely az* tán a részeket szervesen forrasztja egybe. A tárg y szem léltetésnek a film út*
Hébel
ján ném elyek szerint kevesebb te re van, m ert szerintük itt a m egalakulás m ozzanatait, a syntezis elem eit el kell v o natkoztatni a tárgytól és ez az egy* szerű tárgyszem léltetésnél könnyebb? nek látszik. Á m de, ahol tárgyakat szem léltetünk, ott is élet van — a syns tézis itt kivül esik a szorosan v ett m ódszeres tan ító i m unka keretén: a s y n tézis benne van a tárgyban és benne van a milliőbem. A jelenség és term észeti tárgynak ism ertetésénél teh át látszólag van az iskolai szem léltető képnek bizonyos előnye a film felett: ez azo n b an csak látszólagos, t. i.: annak a hibás ok tató i rendszernek kedvezne csak, am ely a tárgyat a m aga m ozdulatlansá? gában, m in t eredm ényt, p ro d u ktu m o t ak a rja ism eretté és a lélek tartalm ává tenni. M a azonban ezen túl vagyunk: a m odern pedagógia m inden dologban a keletkezést, az eredet fogalm át, a ki? alakulás tényezőit, körülm ényeit, mód? ját, m enetét is ak arja láttatn i, érez? tetni, m ert ez is m in d hozzátarttozik a tárgy lényegéhez, helyesebben, nem pusztán tárg y at, pl. állato t akarunk m utatni, hanem ak arju k annak élet? körülm ényeit és az em berhez, valam int a term észet tárgyaihoz való viszonyait is látni, m ert hiszem minden'tárgy csak ezek által lesz azzá. ami, vagyis logi? kailag m indezek benne vannak a fogah mában. Egy serté st képen hiába szem? léltetek, az nem sertés, nem adja a ser? tés fogalm at. A sertést sertéssé teszik: a felnövekedés, a felnevelés m ódjai, körülm ényei, a meghizlalás, a szalon? nája, am ely testére rakodott, a húsa, a sonkája, stb. (F olytatjuk.)
nemzetközi szállítmányozó és elvámolás! vállalata
V I . , V á c i = u í 1. ( W e s í e n d = p a l o f a )
15
—
T e l e f o n : A u f . 159=47.
A M A G Y A R F IL M -A B C S I K E R E K ÜLFÖLDÖN F. A lb erti Stefánia és dr. Kupcsay Felicián kultuszm iniszterium i tanácsos találm ánya, am ely tudvalévőén abban áll, hogy az irást?olvasást film útján tanítják, m ind nagyobb érdeklődést kelt a külföldön. A m ódszert raciona? lizált abcAömegtanítási m ódszernek n evezték el. Foglalkozott a m agyar ta? lálm ánnyal a bécsi, berlini, svájci, iram cia, angol sajtó, ism ertető cikket kö? zö lt a többi közölt a többi k ö zö tt a D aily M ail, a G iornale d‘Italia, a Hes? roldo E speranto, sőt am erikai lapok is. F elsorolják ezek az ism ertetések
F. A L B E R T I S T E F Á N IA ,
A róm ai nem zetközi oktatófilm inté? zet „C iném a £ d u ca tc u r“ cimü havon? ként m egjelenő lapjában, öt nyelven ismerteti a z A lb erti— Kupcsayzféle abcAanítási scenáriumot. N agyban hozzájárul az új találm ány külföldön való népszerűsítéséhez az a tény, hogy gróf A p p o n y i A lbertné a londoni női világkongresszusán általános érdeklő? dés m ellett szintén bem utatta. T öbb követ és követségi funkcionárius te? k in te tte meg a scenárium ot, hogy korm ányának jelen tést tegyen róla. A. scenárium eddig nyolc nyelven ké? szült el. Főiskolai mozi Sárospatakon. A sáros pataki főiskola a M udrány-teremben iskolai m ozgószinházat létesít. A m unkálatok m ár előrehaladott* stádium ban vannak. A mozgó ban tudom ányos és ism eretterjesztő filmek kerülnek bem utatásra. Gesztesi-Balogh Gábor: Asszonyölők. Re gény, a Franklin T ársulat kiadása. Buda pest, 1929. (230 1.) L apunk illusztris m unkatársán ak : dr. Gesztesi. - Balogh G ábornak „Asszonyölök4* című regénye a napokban h ag y ta el a saj tót. Igazi „psichoanalit'ikus** regény. A ,.Ma“ em berének, a Boldogság k ék m adarát űző, asszonytkereső lázas k u ta tá s a színes internacionális miliőben. A cselekm ény jórésze N yugat nagy m etropolisaiban játszó dik. de van benne egy érdekes harctéri epizód is. Gesztesi-Baloglmak kétrészes, n ag y há borús regénye ugyancsak a Franklinnál, m ostanában kerül sajtó alá: „KATAKLIZMA“ címmel. Ebben a műben a háborús lélek belső arcát rajzolja meg a szerző.
a film ABC egyik feltalálója
STBRN EXPRESS
az új tan ítási m ódszer előnyeiként, hogy gyerm ekek, analfabéták több? százan k én t rövid idő alatt játszva sa já títjá k el az irás?olvasást. U taln ak arra, hogy az új találm ány az eddigi oktatási tényezők m ellé a rajzo t és általában a filmben levő egész szem léltető erőt is a betűk rög? zítésének szolgálatába állítja. U jab b ism ertetések kitérn ek arra, hogy a beszélőfilm tanulságai is érté? k esíth ető k lesznek, am ikor is a hang és a hangutánzás is segitségül hívható lesz az abc?tanítás m egkönnyítésére.
f il m s z Ál l ít ó 5 Rue Cardinal M srcier
PARIS IX. T E L : GUT. 4 9 - 0 8 . Táv. cim ; Sternex Paris. Vegye igénybe gyorsáruszo lg á la lu n k a t Párizsból, Londonból és N ew-Y orkból B udapestre 1 B udapesti k ép v iselet:
I b u s z - film szálliíás VII,, A kácfa-ucca 5. Telefon : József 418—72,418—73
16
K in ev ezés a film cen zu rán ál. A m. kir. belügym iniszter Sipler D ezső nlyugab m azo tt m. kir. állami rendőrségi főta; nácsost, a m ozgófényképüzem ek ellen; őrzésére tö rté n t m egbízatása alól fel; m en tette és ő t egyidejűleg az O rszá; gos M ozgóképvizsgáló B izottság ügy; vezető alelnökévé, három év tartam ára kinevezte. Ezzel egyidejűleg a m. kir. belügym iniszter Balló R udolf nyugal m azo tt m. kir. állami rendőrségi kerü; leti fő k ap itán y t, D aróczy A ladár és Szarvassy Z o ltán budapesti lakosokat, v alam int Szunyogh István nyugalm a; z o tt belügym niszteri osztálytanácsost az ország egész terü letére engedélye; z e tt m ozgófényképüzem ek m űködésé; n ek és a m ozgóképek nyilvános előadá; s á ra v o natkozó jogszabályok b etartá; sán ak ellenőrzésével három év tartap m ára m egbízta. A hangosfilm Parisban, P ár is egyik leg híresebb színháza Theatre des Capucines nem régiben zárult és m iután nagyarányú átép ítések et v itte k keresztül, hangosfiím-
szinházat csináltak belőle. A Capucines a Móul in Hongé és az O lym pia u tán a h ar m adik n ag y hangosfilmszinház Parisban, am ely eddig revüszinház volt. A közeli heu benen a filmről is. Megjegyzései igen tatekben 12—13 hangosfilmszinház lesz P a risban, am elyek közül 9 a belső körutakon működik. Széchenyi sajtópolitikái eszméi a V ilág ban címmel H latky Endre, a m iniszter elnökség sajtóosztályának rokonszenves és ism ertnevü előadója cikksorozatot irt a Budapesti Szemlébe és az t külön lenyo m atba is kiadta.. Bennünket ez az essay azért érdekel, m ert H latky emlitést. tesz benne a filmről is. M egjegyzései igen találóak és ezért érdem esek a közlésre. E zt írja H latky a filmmel kapcsolatban.: ..Bár k orán ak m űszaki felkészültségéhez alk al m azkodva Széchenyi Istv án csak olvasásra gondolt, azaz könyvre és lapokra, tétele ma is, sőt. a m űszaki haladás folytán és az emberi igények v álto zására tek in tettel fo kozottan érvényes, igv a könyvön lapokon kivül m ás kultureszközeinkre v o n atk o z ta tv a is, első sorban a rád ió ra és bizonyos fokban a film előadásokra is“. íg y vezeti le H latky a gondolatm enetet Széchenyi szabadság-eszméitől a filmig, ko runk forradalm i jellegű technikai és" m ű vészi újdonságára.
Jelenet B ethlen’Margit grófnő „Élei, halál, szerelem“ cím ű filmjéből
17
Budapesti filmpiac. “
őIlSLe”ré^vában
JELMAGYARÁZAT: Megj. = M egjelenési hely. — H == Hossza. — F = F elírás. — M — Műfaj. Fősz. = Főszereplők. — C. = Cenzúra. — a. — aluli — f — felüli.
ANTAL JÓZSEF film vállalata, Budapest, VII., A kácfa ucca 4. Tel.: J. 353—17. ARTÍSTICA-FILM RT. VIII., Népszínház u. 21. Telefon: J. 368—98. CITO-CINEMA VIII., R ökk Szilárd u. 11. — Tel. J. 412—71. ECO FILM R. T. Budapest, VII., R á kóczi ú t 14. — Tel.: Köles. József 429—84, Igazg. 429—76.
X/24
X/10 24 X/10 X/10 24 31 X/3 10
FIRST NATIONAL FILM INC. VII., E rzsébet k rt 9. Telefon: J. 325—90.
17 24 31 31 X/3
FOX FILM R. T. Budapest, V III, R ökk Szilárd u. 20. — Tel.: J. 394—37, 316—58.
10 31 31 X/3
LEÓN GAUMONT Budapest, VIII., R ökk Szilárd u. 20. — Tel. J. 301—01, 335—01.
IRIS FILM R. T. Budapest, VIII., Nép színház u. 14. — Tel.: J. 363—17, 374—14.
10 31 X/9 17 24
V erdun. — M egj.: K am ara. — H .: 30(10 in. — F .: dr. Bródy István. _ Miit'.: H áborús. —. a.
A S árkány szerelm esei. — M egj.: Omnia. — H .: 1800 F .: Dr. K arla Béla. _ Müf.: D rám a. — Fősz.: J a c k Dorothy R evier. —, C.: f. A hárem foglya. — M egj.: P alace. — H .: 1800 m. F .: D r. Béla. — M üf.: D rám a. — Fősz.: B etty Compson. — C.:
m. — Holt, K arla a.
V éres légió. _ M egj. Capitol. — H .: 2400 m. — F .: G aram i Andor. _ Müf.: D rám a. _ Fősz.: lla n s Stüwe, H arry H ardt, _ C.: a. Gaucho. _ M egj.: Corvin. K am ara, Orion. — H .: 2730 m . — F .: Kiss Jenő. _ M üf.: D rám a. _ F ősz.: D ouglas F a irb an k s, L aupe Velez. — € .: a. É denkert. __ M egj.: Corvin, Orion. — H.: 2519 i n . — F .: V árnai Istv án . _ Müf.: Színm ű. — Fősz.: Corin.ne Griffith. — C.: a. M agyar fiú, lengyel lány. — M egj.: K orvin, K am ara, Orion. _ H .: 2545 m. __ F .: K iss Jenő. — Müf.: D rám a. — Fősz.: N orm a T alm aűge, R oland Gilbert. — C.: a. Asszony, a k i a férjét szereti. — M egj.: 1 fa, Corso, Capitol. — II.: 1900 m . _ M üf.: D rám a. _ Fősz.: B illie Dove, A. Moreno, — C .: a. V idéki színésznő. — M egj.: Omnia. — II.: 1928 m. — Müf.: D rám a. _ F ősz.: M ilton Sills. — C.: a. Második nászút. — M egj.: Corso, Capitol. — II.: 1886 m. — M üf.: V íg játék . — Fősz.: C. N agei. — C.: f. V adnyugati olim piász. — M egj.: II. hetesek. — H .: 2058 m. —■ : M üf.: D rám a. _ F ősz.: C. M aynard. — C.: a. F loridai szűz. _ M egj.: Corso, Capitol. — H .: 2100 m. — Müf.: D rám a. _ Fősz.: Rod la Roque, B illie Dove. — C.: a. A titokzatos kollié. — M egj.: Capitol. — H .: 1627 m. — Müf.: D rám a. _ Fősz.: R in-T in-T in. — C.: a. B anditák rém e. _ H .: 1625 in. — F .: Szántó A rm and. — Müf.: W ild W est. _ F ősz.: Tóm Mix. — C .: a. S zárnyas k erék . — M egj.: K am ara, Orion. — H .: 1890 ni. — ; F .: Szántó A rm and. — M üf.: V íg játék . — Fősz.: V iktor Mac, ; L ag len , B eatrice Jo y és Dodo. — C.: a. F o rtu n a leánya. _ M egj.: Orion. — H .: 1960 ni. — F .: Szántó A rm and. — Müf.: D rám a. — Fősz.: M ary Astor. — C.: a. Szerelem városa. _ M egj.: _ Corvin, K am ara. — H .: 2190 m. _ F .: Szántó A rm and. _ M üf.: V ígjáték. — Fősz.: Louis F azen d a, J . F a rre l Mac, D onnáid. — M esterdetekliv. — M egj.: Om nia. — H .: 3290 m. _ F .: K álm án. _ M üf.: K alandor. _ Fősz.: H arry P iel,V erebes E . — C.: a. S vihákok. _ M egj.: Corvin. — H .: 2378 in. — F .: K álm án. — Müf.: V ígj. — Fősz.: Szöreghy Gy., G. A lexander, T rus v. Altén. — C.: a. Le ,a férfiakkal. _ M egj.: Corso, Om nia, R adius. — H .: 2590 m. _ F . : K álm án. _ M üf.: V ígj. — Fősz.: W ern eri F ü ttere r és O lga B rink. C.: a. A Ghettó á rv ája. — M egj.: K am ara. — H .: 2402 in. — F .: K álm án Jenő. _ Müf.: D rám a. — Fősz.: R ikardó Cortes, L ina B asquette. — C.: a. Bujdosó jegyesek. — M egj.: P alace. — II.: 2225 m. — F .: K ál m án Jenő. — M üf.: V íg játék . — F ősz.: D ina G rállá, Alfons F ry la n d . __ C.: a. A m ásodik asszony. — M egj.: K am ara. — II.: 20070 m. — F .: K álm án Jenő. — Müf.: D rám a. _ Fősz. Ja c k H olt, D orothv R evier. C.: a.
18
KULTURFILM Budapest, VIII., Népszinház u. 21. — Tel.: J. 368—98.
X/23
METRO-GOLDWYNMAYER DLSTR. Budapest, VIII., Föh. Sándor té r 3. — Tel.: J. 444—24, 444—25.
X/3
MÜVÉSZFILM KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT Budapest, VII., Rákóczi út 40. — Telefon: J. 403—97.
X/3
PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T. Budapest, VII., Rákóczi út 59 — Telefon: J. 344—87. PHÖBUS FILM FORGALMI RT. VII., E rzsébet k ö rú t 8. — Tel.: J. 315—62. RÁD1ÜS FILM IPARI RT. Budapest, VII., Rákóczi út 36. T e l: J. 418—28. STEINHARDT FILM VII., Rákóczi ut 36. Tel. J. 320—24. UNIVERSAL FILM Rt. Budapest, VIII., N ép színház u. 21. — Tel.: J. 391—76.
UFA-FILM R. T. Budapest, VIII., K öl csey ucca 4. — Tel.: J. 351—36, 336—21.
17
25
Három árv a. _ H .: 1900 m. — F .: F o rg ács A ntal. — Műt'.: D rám a. — FÖsz.: Széesy F erk ó . _ C.: a.
A szerelem álm a. — M egj.: Décsi, Corvin, Corso. — H .: 2575 m. F .: Szántó L ajos. — Müf.: drám a. — Fősz.: Joan Crawford, Xils A sther. — C.: f. F eh ér á rn y ak . — M egj.: Ráclius. — II.: 2485 m. — F .: Szántó L ajos. _ Müf.: D rám a. — R aquel T orres, Monté Blue. _ C.: a. Repülő flotta, — M egj.: Décsi. — H .: 286-1 m. — F .: Szántó L ajos. _ Müf.: H angos film. — Fősz.: Ram on N ovarro, A nita P ag e. — G.: a.
17
R ejtélyes láda. — M egj.: Décsi. H .: 1700 m. — F .: Kovács I. Müf.: D rám a. — Fősz.: lo Cogblan. — C.: a. S ingapuri lelenc. _ M egj.: R ádius. — H .: 2200 m . — F .: P acséry . — Müf.: D rám a. _ Fősz.: Ph. H aver. — C.: a. Repülő rek ru ta. — M egj.: Décsi, P alace. — H .: 2000 m. _ F.: L ak n er. _ M üf.: V ígjáték. — Fősz.: Monty B anks. — C.: a. Vörös pim pernel. — M egj.: D écsi, Capitol, Om nia. — 11.: 2700 m. — F .: P acséry . — Müf.: D rám a. — C.: a.
X/10
Utolsó fiirt. _ M egj.: D écsi, P alace. — II.: 2154 m. — F.: L ak n er A. — M üf.: D rám a. — Fősz.: F lorence V idor. — C.: f.
10
H ázasság az esküvő előtt. — M egj.: D écsi, Corso. — H .: 2038 m. _ F .: Váczi Dezső. _ M üf.: Színm ű. — Fősz.: E sth er R a l ston, Cary Cooper. — C.: a.
17
Nap hőse. _ M egj.: Corso. — H .: 1969 m. — F . : L achner A. Míff.: V ígjáték . _ F ősz.: R iehard Dix. — C.: a.
X 17—28
Csókok városa. — M egj.: Corvin, K am ara, Orion. — II.: 3120 m. — F .: F odor Sándor. _ M üf.: D rám a. — Fősz.: Petrovics Szyetiszláv, Carm en Boni. C.: f.
24-30
Zoro-H uru a dsungclben. — M egj.: Corvin, P alace, Orion. — H .: 2530 m. _ F . : F odor Sándor. — Müf,: V ígjáték. — Fősz.: Zoro—H uru. _ C .: a.
X/17
C sereasszony. — M egj.: R adius. _ H .: 2500 m . — F .: Szántó L ajos. _ Müf.: V ígjáték. _ F ősz.: M onty B anks. — C.: a.
31
Asszonyok kegyence. — M egj.: R adius, Om nia. — H .: 2700 m. F .: P acséry László. _ Müf.: D rám a. — F ősz.: E szterliázy Ágnes. — C.: f.
X/3
Szerelem koldusai. _ M egj.: R adius, Orion, Om nia. _ II.: 2895 m . — F . : Dr. L ázár L ajos. _ M üf.: D rám a. _ Fősz.: Mády C hristiens, G ustav F rö h lich . _ C.: f.
24
M egtért asszony. — M egj.: O m nia. _ H .: 2320 m. __ F .: Dr. L ázár L ajos. — M üf.: D rám a. — F ősz.: H ans A dalbert von Sehlettow. — C.: a.
X/17
B otrány. — M egj.: D écsi, P alace. _ 11.: 2357 m. _ F .: Kiss Jenő. - Müf.: D rám a. — Fősz.: L a u ra L a P lante. _ C.: a.
24
K itaszítottak. _ M egj.: Capitol. H .: 2300 m. _ F .: Kiss Jenő. — Müf.: D rám a. — Fősz.: H ans Stüwc, F ritz K ortner. — C.: a.
X/3
Ördöngös bakfis. _ M egj: U fa. _ II.: 2400 m. _ Müf.: Vigj. — Fősz.: A nny O ndra, W ern er F ü tte re r. _ C.: a.
10
A végzetes asszony. _ M egj.: Ufa, Capitol, Omnia, P alace. _ II.: 3160 m. — Müf.: D rám a. — Fősz.: í. M osjoukine, Dita Parlo, B rigitte H elm . _ C.: f.
24
Szívek h arca. _ M egj.: ü fa , Corso, Capitol. _ II.: 2400 m. — Müf.: D r á m a .— Fősz.: G ustav F röhlich, G erda M a u ru s ._C.: a.
24
A borneói szökevény. _ M egj.: Ufa. _ II.: 2100 m. _ Müf.: V igj.: _ Fősz.: L iiian H arvey, Igo Sym, H arry Ifalm __ C.: a.
31
A Hold asszonya. __ M egj.: Ufa, Orion, P alace, Capitol. _ 11.: 4300 m. — Müf.: D rám a. — Fősz.: W illy F ritsch. Gerda M aurus. _ C.: a.
3 10
19
flLMIRODAlOM SZAKSAJTÓ Film regények: Szerkeszti Váczi Dezső. Ara füzetenként 10 fillér. Váczi Dezső, a m agyar filmszakirodalom egyik legrégibb és legtehetségesebb toliforgatója igen ötle tes és szép feladatot tűzött ki célul. A n a gyobb íilmntegjelenesekről átfogó egv-kétives füzetekben adja ki az illető film ta rta l mát. és az ily módon m egirt film regényt 10 fillérért hozza forgalom ba Óriási propagativ ereje van ezeknek a füzeteknek, melyek eddig is m indenütt nagy népszerűségre te tte k szert. Eddig 3 füzet jelent meg az utóbbi hetek 3 legnagyobb filmjéről. R. Dahlgreen: IKofferkino. a ,,Die Bücher des I,ichtspielvorführers“ második száma. Ez a kétíves könyv igen népszerű ism erte tést. közöl a kézimoziról. vagyis a hordoz ható leadógépekről. Írásban és képben szé pen. szakszerűen és am ellett könnyen é rt hető stílusban ism erteti beosztását, hajtó erőit, fényforrásait ism erteti, közli hol és mikor van helye az ilyen kolTerkino haszná latnak, m ajd foglalkozóik a különböző leadó géprendszerékkel és mindegyikről bőséges ism ertetést közöl. A rendkívül hasznos füzet á ra M l . — Film- und W irtschaft. Versnek einer um fassenden theoretischen G rundlegung iKölner D issertation 1027. Dr. A lexander Gess-, ner. K öln—Sülz, 1928. Selbstverlag des Verfassers. Ez a 250 oldalas könyv, am ely igen Kos molyán és szakértelemmel tá rg y a lja a film gazdasági vonatkozásait. dissertaciónak indult és egy igen szép könyv lett belőle. D isszertációk ritkán válnak értékes köny vekké, ennek a könyvnek azonban szeren cséje van, m ert igen értékes és adatokban gazdag könyv lett belőle. Nézzük csak meg röviden, mit tárgyal ez a doktori disszer táció a filmről? A bevezetése a filmről szól, mint a mai világrend egyik fontos tényeüőjéről és számol az adott helyzettel. Az után következik a film helyzete a mai tá r sadalomban. Üzlet és filmkultúra. Uj feje zet a filmüzlet sajátosságai, a filmgyártás,
a filmkereskedelem és a mozgóképszínház szempontjából A reklám jelentősége, a filmben. Az egyes filmágazatok üzemi stru k turál. A filmközgazdaság szervezettsége, a film nemzetközi gazdasági kiépítése. Végül a film világra ható különböző tényezők, mint pl. cenzúra, külkereskedelem , érdekképviseletek stb. Ezekben a fejezetekben azután rengeteg szám adatot, tabellát ta lá lunk. úgyhogy forrásm unkának is igen al kalm as egv-egy filmcikk megírásához. A szerző nehéz m unkát végzett vele, de érde mes volt hozzáfogni, m ert még könyvben is ritk án fordul elő ennyi tudás egy halom ban. hát még disszertációban. Igen komoly, ném et alaposságra vall a mű, amely uj. oldalról ism erteti meg velünk á kinematografia számos problémáit. Az Internationale Lehrfilmschau, a római Nemzetközi Oktatótfilm Intézet havi folyó iratának októberi száma szintén igen ta rta l mas és tanulságos tartalom m al jelent meg. Fontos cikk szól a filmről és a szerző jogról, az oktatófilm jelentőségéről, a színes feinematografiáról. a kulturfilmről. végül be számolót közöl a lap az Intézet szeptemberi működéséről.
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT Felelős szerkesztő: LAJTA ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 30. Tel. József 363—76. ELŐFIZETÉSI ÁR: I évre 10 pengő. ♦ V>. évre 5 pengő. Párizsi szerkesztőség: A rtur Vitner, 2, Square Caulaincourt, Tel Marcadet 42—99. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző telel,
20
A mi hangos filmjeink vezetnek! A „SIN G IN G
F O O L “ után
Noé bárkája A Trafalgári oroszlán es
az idei évad domináló hangos filmjei Warner Bros. First National Pictures B u d ap est, VII., E rzséb et-k ö ru t 9 —11. sz . IIíHIJJIIUUIe
* *
W: NYERSFILM
p o z it ív
, n e g a t ív e r e d e t i g y á r i á r o n
K I N E C H R O M , P A N K I N E , S U P E R P A N (éjjeli í e l v é íe i e k re ). S Z ÍN E S P O Z IT ÍV ,
ANILINFESTÉKEK. V ezérképviselő
L
a j t a
M agyarország
A
részére:
k ft
$
I I I *
% % % *
n d o r
B u d a p e s t , V I I . , £ r z s é b e t = k ö r u t 3 0. T e l e f o n : J. 363=76.
% $ s
A szerk esztésért és k iad ásért felelős: L ajta Andor — Otthon-nyom da (Kis Iván) B .:dapest, V III., Márla-u. 42.
f
l
M
M
L
i
m
m m sűB B EM m ih
n . ÉVFOLYAM = 1LSZ. = 1929. NOV. 1.
IV Á N M OSJOUKIN, a világhírű orosz filmszí nész októberben Buda pesten fellepett.
f
A
ra 1 p e n g ő