A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájának Önértékelése I. A Doktori Iskola működésének értékelése a doktorandusz és doktorjelölti-létszám kvantitatív mutatói alapján. a.) Az elemzés módszertana: A Doktori Iskola önértékelése a bemenetek és a kimenetek fényében végzendő el, pozíciójával is összevetve ezen eredményeket. Az alábbiakban ily módon egyrészt a belépő doktoranduszlétszám-változásokat értékeljük képzési formák szerint (nappali, költségtérítéses képzés stb.), annak fényében is, hogy mi várható el doktori iskola pozíciójából, azaz fővárosi helyzetéből fakadóan. Vizsgálat alá vonjuk a változások, azaz a növekmények és a csökkenések okait. Figyelmet igyekszünk fordítani a rekrutáció (a doktorandusz-utánpótlás) forrásaira is. Ezután a doktoranduszképzés eredményességét végezzük az abszolutóriumok megszerzésének számarányait és annak változásait elemezve. Végül a tudományos fokozatok megszerzésének évekre lebontott számsorát elemezzük. b.) Doktorandusz-létszám alakulásának értékelése (minden év október 15-ének adatai): Év 2010 2011 2012 2013 2014
Nappali tagozat 10 7 7 13 12
költségtérítéses nappali tagozat 0 0 20 0 0
Levelező tagozat 46 53 26 47 58
Egyéni tanrendes 6 2 3 4 3
2010. év értékelése: A mellékelt, illetve az alábbi táblázatból is kitűnik, hogy mind a nappali, mind a levelező tagozaton jelentős létszámnövekedés történt a 2010-es tanévben. Összesen 51,21 %-kal bővült a doktorandusz állomány (a nappali, vagyis az államilag finanszírozott tagozaton tanulók számaránya 66,66 %-kal, a levelező tagozaton tanuló költségtérítéses doktoranduszok számaránya pedig 48,57 %-kal növekedett). Ennek egyik oka az, hogy mivel a KGRE ÁJK állam- és jogtudományi doktori iskolája megszűnt, ezért onnan a 2010 őszi félévében doktori iskolánkba volt „károlis” doktoranduszok kérték átvételüket a következő megoszlás szerint: nappali tagozatra a II. évfolyamra 2 doktorandusz, a levelező tagozatra a II. évfolyamra 5, a III. évfolyamra pedig 4 hallgató (összesen tehát 9 fő levelező tagozatos doktorandusz). A létszámnövekedés azonban ezt jócskán meghaladó, ami örvendetes tény, s mutatja a doktori 1
iskolánkban folyó képzés iránti fokozott érdeklődést immáron levelező tagozaton is. (2 fő korábban passzív nappalis hallgató vált a vizsgált időpontban aktívvá). A megnövekedett létszámú egyéni tanrendes hallgatóink is növelik a levelezős létszámot, amint azt a táblázat is mutatja. Az összes hallgatói létszám tehát 21 fővel bővült (a nappalis 4 fővel, a levelezős pedig 17 fővel). A táblázatból továbbá az is látszik, hogy egyre többen jelentkeznek doktori iskolánkba első évfolyamra azok közül, akik máshol, nem Karunkon szereztek jogi diplomát, s ez a létszám immáron stabilizálódott. Ez azt jelenti, hogy a Kar oktatóinak doktori fokozatszerzése mellett, illetve után az utánpótlás immáron konszolidált módon biztosítva van a Karunkról jelentkező jogász hallgatók révén, illetőleg a külső jelentkezők létszámának folyamatos emelkedésével, de a KGRE ÁJK-ról való – feltételezhető – jelentkezések révén is. 2011. év értékelése: Az imént említettük, hogy nappali tagozaton a doktorandusz hallgatói létszám 2010-ben elég magas volt, részben a Károli Gáspár Egyetem ÁJK megszűnt doktori iskolájából hozzánk átiratkozott két fő ösztöndíjas doktoranduszok miatt, részben két, korábban passzív jogviszonyú hallgató beiratkozása miatt. Ez a rendkívüli növekmény 2011-ben márt nem jelentkezett. A levelező tagozaton ezzel szemben örvendetes létszámnövekedés mutatható ki, amely révén a kapacitást szinte teljességgel ki tudja tölteni a doktori iskola. Másrészt jól mutatja e létszámnövekedés azt, hogy egyre növekvően mutatkozik igény a levelezős képzésünk iránt. A doktori iskolában képzésben részt vevő doktoranduszok létszáma így jelentősen megnőtt az elmúlt években. A tárgyévben egy külföldi finanszírozású vendéghallgatónk volt. 2012. év értékelése: A táblázatunkból látszik, hogy a szóban forgó évben a nappali tagozaton az állami ösztöndíjas doktorandusz hallgatói létszám stagnál. A költségtérítéses nappali tagozatnál megjelenő 20 fő 2012 nyarán eredetileg a jelentkezők kérésének megfelelően levelező tagozatra lett felvéve, azonban a Rektori Hivatal rendelkezése szerint végül is költségtérítéses nappali tagozatos állományba lett átsorolva. A levező tagozaton a nagyobb mérvű létszámcsökkenés éppen ezen átsorolás miatt mutatkozik. Ha viszont összeadjuk a nappali tagozatra költségtérítéses formában felvett doktoranduszokat a levelező tagozatosakkal, ideértve az egyéni tanrendben tanulókat is (20+26+3=49), akkor az így, összlétszámban tekintett éves, költségtérítéseseknél érzékelhető létszámcsökkenés végül is kis mértékű: (53+2)-49=6 fő. 2013. év értékelése: A szóban forgó táblázatból kitűnik, hogy ezen évben a nappali tagozaton az állami ösztöndíjas doktorandusz hallgatói létszám növekedett, ami annak is köszönhető, hogy a passzív státuszból visszatértek hallgatók. A költségtérítéses (levelező) hallgatók létszáma enyhén növekedett. Ez mutatja azt, hogy komoly vonzerőt jelent a levelező tagozatos képzésünk. 2014. év értékelése a szeptember 9-i adatok alapján:
2
A szóban forgó táblázatból kitűnik, hogy a nappali tagozaton az állami ösztöndíjas doktorandusz hallgatói létszám stagnál 2014-ben. A költségtérítéses (levelező) hallgatók létszáma viszont jelentősen növekedett. Némely tanulmányaikat korábban kezdett doktoranduszok is újra aktívakká váltak, hogy be tudják fejezni tanulmányaikat. c.) A megszerzett abszolutóriumok számának értékelése: Év 2010 2011 2012 2013 2014
megszerzett abszolutóriumok 11 14 14 10 18
2011. március 17.: Míg a 2009-es évben 6, a 2010-es évben már 11 fő szerzett abszolutóriumot, ami ígéretes fejleményként volt értékelhető. 2012. március 19.: Míg a 2010-es évben 11, a 2011-es évben már 14 fő szerzett abszolutóriumot, ami ígéretes további növekményként volt értékelhető. 2012. október 15.: 2012-ben szintén 14 fő szerzett abszolutóriumot, ami immáron trendként mutatja a magas létszámot. 2013. október 15.: Ezen trendben kismértékű csökkenés volt regisztrálható 2013-ban, minthogy abban az évben 10 fő szerzett abszolutóriumot. 2014. szeptember 9.: Ameddig 2013-ban az említett 10 fő, addig 2014-ben már 18 fő szerzett abszolutóriumot, ami kifejezetten nagymértékű növekedésként értékelhető. Ezen növekmény oka az, hogy az előző évben a tanulmányait befejező, de az abszolutóriumhoz a megfelelő kritériumokat (megfelelő számú és minőségi publikációk, előírt nyelvvizsga) nem teljesítők is ebben az évben abszolváltak (így tekintve viszont a 2013-as kismértékű visszaesés is érthetővé válik). d.) A megszerzett tudományos (doktori) fokozatok számarányainak értékelése: Év 2010 2011 2012 2013 2014
Fokozatot szerzett doktorjelöltek száma 4 6 + 1 honosítás 7 + 1 honosítás 6 1
3
2011. március 17.: A 2010-es évben 4 fő doktorjelölt szerzett fokozatot, ami arányosnak és átlagosnak nevezhető mind a doktorandusz, mind a doktorjelölti létszámhoz képest. (A 2009-es évben szerzett az átlagosnál több doktorjelölt fokozatot.) 2012. március 19.: 2011-ben fokozatot szerzett 6 doktorjelölt, ami magas létszámnak tekinthető. 2012. október 15.t: A 2011-ben 6 fő fokozatot szerzett doktorjelölthöz képest 2012-ben a fokozatot szerzettek száma további egy fővel bővül, s ezen 7 fős létszám kifejezetten magas létszámnak tekinthető. 2013. október 15.: Az előbbi évek magasnak mondható szintje trendként 2013-ban is folytatódott, hiszen ebben az évben 6 doktori fokozatszerzés történt. Ez immáron tehát folyamatosan tartott, viszonylag magas számnak tekinthető. 2014. szeptember 9.: Idén eddig 1 fő szerzett tudományos fokozatot. e.) A fenti adatok összesített értékelése a vizsgált tárgykörök szerint: Összességében megállapítható, hogy a belépő doktoranduszlétszám magas szinten stabilizálódott. A nappali tagozatosok aránya a korábbi évekhez képest magasabb szintre állt be, a levelezős doktoranduszok száma magas szinten állandósult. A képzés nagy hangsúlyt fektet a témavezető-doktorandusz aktív témavezetett kutatómunkára, ami képzés eredményesnek mondható jellegében is testet ölt. A doktori képzésben mindenhol nagyobb mérvű lemorzsolódás észlelhető mint a graduális képzésben. Nálunk ezt csökkenti a témavezetők aktív segítő munkája, de a képzés magas szakmai szintje elkerülhetetlenné tesz egy bizonyos mérvű lemorzsolódást. Mindazonáltal a megszerzett abszolutóriumok száma, számaránya a trendet tekintve stabilan jónak mondható. A megszerzett doktori fokozatok száma az abszolutóriumok számához viszonyítva reálisnak mondható, különösen tekintve, hogy magas szintű szakmai követelményeket támaszt a doktori képzésünk a doktorjelöltekkel szemben. Ezt a megszerzett doktori fokozatok minősítése is jelzi: azt tehát, hogy akik „megüti a mércét”, azok kiemelkedő minősítéssel szerzenek doktori fokozatot. Ez az alábbi táblázatból is világosan kitűnik. f.) Doktori fokozatot szerzettek a doktori fokozat odaítélésének dátumával és a fokozatok minősítésével:
4
Jelölt
2.
Dr. Szabó Marcel Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
3.
4.
1.
fokozat odaít.
diploma sz.
2003.07.05
1/2003 EGYÉNI FELKÉSZÜLŐ
Fokozat
2004.09.03
Summa cum laude 9/205. (V.17.) határozat Magna cum laude
Dr. Louis-Philippe Rouillard.
2007.07.31
PPKE-19/2007.06.25.
Dr. Gerencsér Balázs
2008.04.08
Summa cum laude Summa cum laude
Kilényi Géza Bánrévy Gábor
Summa cum laude
Zlinszky János
Summa cum laude
Kilényi Géza
2008.04.08
6. 7.
Dr. Koltay András
2008.10.10
8.
Dr. Cserne Péter
2009.03.11
EDHT 30/2009/V.20. Magna cum laude
9.
Dr. Brehószki Márta 2009.05.20
Dr. Ujvári Ákos Dr. Apreotesei 11. Ioana Alina 10.
12.
Dr. Szabó Sarolta
13.
Dr. Wetzel Tamás
14.
Dr. Deli Gergely
Dr. Mácsik Zoltán 16. Dr. Fekete Balázs 17. Dr. Békés Ádám 15.
2009.06.30 2009.05.20 2009.10.15
PPKE-120/2009.V.20 PPKE-146/2009.VI.30 PPKE-121/2009.V.20 PPKE-160/2009.X.15.
Summa cum laude
HONOSÍTÁS Jobbágyi GáborMiskolcziBodnár Péter
Summa cum laude
Békés Imre
Summa cum laude
Kovács Péter Bánrévy Gábor Kilényi GézaVarga Zs. András
Summa cum laude
PPKE-12009.08.30 51/2009.VIII.30 Cum laude PPKE-12009.08.30 50/2009.VIII.30 Summa cum laude 2009.12.17 330/2010/JÁK Summa cum laude 2010.12.16 114/2011/JÁK Summa cum laude 2010.12.16 112/2011/JÁK Summa cum laude
Dr. Christián László 2010.12.16 113/2011/JÁK 114/2011/JÁK 2010.12.16 Egyéni felk. 19. Dr. Polt Péter
Summa cum laude
Dr. Paksy Máté 21. Dr. Ádány Tamás
18.
Summa cum laude
20.
2011.09.15 414/2011/JÁK 2011.06.09 410/2011/JÁK
Summa cum laude Summa cum laude
22.
Dr. Navratyil Zoltán 2011.06.09 413/2011/JÁK
Summa cum laude
5
HONOSÍTÁS
Kovács Péter
Dr. Tóth Zsuzsanna Dr. Komáromi László
2008.04.08
Kovács Péter
Summa cum laude
PPKE-17/2008.03.27 PPKE-15/2008.03.27 PPKE-16/2008.03.27 PPKE-15/2008.07.14
5.
Témavezető
Péteri Zoltán Halustyik Anna Péteri Zoltán Belovics Ervin Varga Zs. András-Kiss László Schanda Balázs
Takács Péter Kovács Péter Jobbágyi Gábor-Sándor
Dr. Kaszás Ágnes 24. Dr. Gyeney Laura Dr. Szilágyi Pál 25. Béla 23.
Dr. Hős Nikolett Csiziné dr. Schlosser 27. Annamária 26.
2011.06.09 412/2011/JÁK 2011.09.15 411/2011/JÁK
Cum laude Summa cum laude
Judit Péteri Zoltán Szabó Marcel
2011.09.15 415/2011/JÁK EDHT 223/2011. IX. 2011.09.15 15.
Summa cum laude
Tóth Tihamér HONOSÍTÁS
--------
2011.12.06 471/2011/JÁK
Summa cum laude
Schanda Balázs
Dr. Erdődy János 29. Dr. Kertész Gábor Dr. Tamás Csaba 30. Gergely 31. Dr. Tattay Szilárd
2012.06.12 372/2012/JÁK 2012.12.04 466/2012/JÁK
Summa cum laude Cum laude
El Beheiri Nadja Tóth Tihamér
2012.06.12 373/2012/JÁK 2012.06.12 374/2012/JÁK
Summa cum laude Summa cum laude
Birta Zsuzsánna 33. Dr. Bérces Viktor Dr. Láncos Petra 34. Lea
2012.12.04 464/2012/JÁK 2012.12.04 463/2012/JÁK
Cum laude Summa cum laude
Szabó István Péteri Zoltán Halustyik Anna Belovics Ervin
Summa cum laude
Szabó Marcel
28.
32.
35.
Dr. Józon Mónika
2012.12.04 465/2012/JÁK EDHT 399/2012. IX. 2012.IX.18. 18.
36.
Dr. Patyi Gergely
2013.03.12 144/2013/JÁK
Summa cum laude
37.
Dr. Varga Réka
2013.03.12 143/2013/JÁK
Summa cum laude
Dr. Békés Balázs 39. Dr. Ott István Tahyné dr. Kovács 40. Ágnes
2013.06.11 195/2013/JÁK 2013.06.11 196/2013/JÁK
Cum laude Cum laude
2013.12.06 581/2013/JÁK
Summa cum laude
38.
Dr. Kaliczka 41. Alexandra Dr. Pünkösty 42. András
2013.09.17 506/2013/JÁK
2014.03.18 574/2014/JÁK
HONOSÍTÁS ------------
Tamás András Kovács PéterGellér Balázs Halustyik Anna Vókó György Bándi Gyula
Summa cum laude
Burián LászlóHarsági Viktória
Summa cum laude
Szabó MarcelSzuromi Szabolcs
II. Adatok a doktori iskola vezetőjének ún. „nemzetközi elismertségéhez”. a.) A doktori iskola vezetője: Dr Kovács Péter tanszékvezető egyetemi tanár (MTA doktora, 2011) 6
a francia nemzetközi jogászok egyesületének (Société Française pour le Droit International) tagja a strasbourgi Nemzetközi Emberi Jogi Intézet (Institut International des Droits de l’Homme) tagja a Nemzetközi Jogi Egyesület (International Law Association) magyar tagozatának tagja a Réseau Européen de Droit Constitutionnel (Forum Constitutionnel Européen) c. európai kutatóhálózat tagja b.) Külföldi elismerések: Pro Minoritate (2003, Diaspora Alapítvány, Románia), az Ordre National du Mérite (Francia Köztársaság, 2010) érdemrend lovagja c.) Külföldi szerkesztőbizottsági tagság: Magyar Kisebbség (Kolozsvár) REVISTA DE DIREITO CONSTITUCIONAL E INTERNACIONAL (Braziilia) d.) Külföldi előadások: (2014 szeptember 26-i adat) összesen: 108 e.) Vendégprofesszori előadássorozat:: a franciaországi Montpellier (2000, március), Paris XI (Sceaux) (2002 március), Paris II (2003 február és 2009 február), Nantes (2003 március). egyetemeken, a németországi regensburgi egyetemen (2011 augusztus, nyári egyetemi program), Fulbright ösztöndíjjal a Denver University - College of Law-n (2002 augusztus-december) f.) Külföldön megjelent publikációk száma: az összesen 264 publikáció (lásd MTMT) mintegy fele (2014 szeptember 26-i adat) idegennyelvű általa írott francia vagy angol nyelvű. (kettőt lefordítottak román nyelvre, kettőt spanyolra, kettőt kínaira.) g.) Társszerkesztője egy Franciaországban megjelent konferenciakötetnek, szerzője egy Franciaországban megjelent kismonográfiának (La protection internationale des minorités internationales aux alentours du millénaire, 2005, Paris, Pédone) és egy Németországban megjelent könyvnek (Introduction à la jurisprudence de la Cour Constitutionnelle de la République de Hongrie, 2011, Universitätsverlag Regensburg). h.) Több nemzetközi nagykommentár készítésében működött közre: az ENSZ Alapokmány francia nyelvű kommentárjában az 57. cikk, a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény francia és angol nyelvű kommentárjában a 7. cikk szerzője. Egy-egy fejezet szerzőjeként vett részt az emberi jogok nemzetközi védelméről szóló két amerikai sokszerzős nagymonográfia és egy francia szerkesztésű nemzetközi büntetőjogi tárgyú nagymonográfia elkészítésében. i.) Külföldi hivatkozások száma: az összesen 1259 nyilvántartott hivatkozás (lásd MTMT) mintegy fele (2014 szeptember 26-i adat) tekinthető külföldinek. (Az ”MTMT közlemény és idéző összefoglaló táblázat”-ban: nemzetközi szakfolyóiratban 151, idegennyelvű könyvekben 78, idegen nyelvű könyvrészletben 96, idegennyelvű konferenciakötetben 141) Értelemszerűen az 7
ott feltüntetett „idegen nyelvű” hivatkozások túlnyomó többsége külföldi. A hivatkozó művek között vannak Franciaországban illetve az Amerikai Egyesült Államokban megjelent tankönyvek is. Az általa írott idegennyelvű könyvek, illetve szerkesztett konferencia könyvek recenziót kaptak franciaországi, németországi illetve amerikai szakfolyóiratokban. Hivatkoznak műveire külföldi PhD-disszertációkban is. A hivatkozások döntően a nemzetközi kisebbségvédelem, illetve a humanitárius nemzetközi jog tárgyában írott tanulmányaira mutatnak.
III. A Doktori Iskola képzésének néhány főbb tudományos-képzési eredménye. a.) Doktori szimpóziumok. Doktori szimpóziumok teszik lehetővé a doktoranduszok számára, hogy egy-egy fókusztémához kötődő kutatási eredményeiket előadhassák és tudományos vitában megvédhessék. Az előadás anyagát előzetesen a témavezető nézi át és hagyja jóvá. A fókusztéma köré szervezett doktori szimpóziumok immáron évek óta évente kétszer kerülnek megrendezésre. Az alábbi táblázat ad minderről áttekintést: 2014 Választások - parlamentáris demokrácia - új kormányzati rendszer - jogági hatások
MÁJUS 9.
2013 A család a jogban és a társadalomban Környezetvédelem és jog
MÁJUS 10. DECEMBER 19.
2012 Az új Btk. tervezet, válaszok a kihívásokra? Az alaptörvény egy éve és hatása a jogágakra
ÁPRILIS 20. DECEMBER 17.
2011 Az európajog magyarországi érvényesülésének lehetőségei, JÚNIUS 10. akadályai, példái Az egyházakkal összefüggő kérdések a hazai és az európai DECEMBER 16. joggyakorlatban 2010 Jogállamiság és Magyarország - tapasztalatok 20 év után Vallás, társadalom, állam és jog
JÚNIUS4. DECEMBER 10.
2009 A jogtudomány és a joggyakorlat különös egymásra hatása DECEMBER 11. Jogi kérdések összehasonlító jogi, illetve nemzetközi jogi vagy MÁJUS 12. európajogi perspektívában 2008 8
De lege ferenda - Jogalkotási javaslatok Alapvető jogok, jogosultságok
MÁJUS 16. DECEMBER 12.
2007 Jogelvek érvényesülése - dogmatikai problémák
DECEMBER 7.
2006 A jogi felelősség
DECEMBER 1.
b.) Doktorandusz Tanulmányok és Doktori Értekezések kötetsorozatok. A doktori képzésünk további jelentős eredménye az, hogy a doktoranduszok meghatározott konferencia- és doktorai szimpózium előadásainak szerkesztett anyagai tematikus tanulmánykötetekben is immáron publikálásra kerültek. Ezen „Doktorandusz Tanulmányok” kötetsorozat köteteit Karunk oktatói szerkesztik. A sorozatszerkesztő Dr. Kovács Péter, a Doktori Iskola vezetője. A másik sorozat a „Doktori értekezések” címet viseli, s egyes kiemelkedő eredménnyel megvédett doktori értekezések bizonyos és változó mértékben továbbfejlesztett, javított verzióit tartalmazzák. A két nevesített sorozat egyes kötetei a következőek: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei – Doktorandusz Tanulmányok sorozat (ISSN 2064-4078) kötetei: 1. KOVÁCS Péter (szerk.): Religio et constitutio Budapest, Pázmány Press, 2014. 360. ISBN 978-963-308-170-9 2. HARSÁGI Viktória – RAFFAI Katalin – SURI Noémi (szerk.): Új jogalkotási perspektívák és tendenciák Magyarországon és az Európai Unióban Budapest, Pázmány Press, 2014. 360. ISBN 978-963-308-171-6 3. HARSÁGI Viktória – RAFFAI Katalin – SURI Noémi (szerk.): Az Európai Unió új és megújuló jogforrásainak szerepe a magyar magánjog fejlesztésében Budapest, Pázmány Press, 2014. 240. ISBN 978-963-308-195-2 A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei – Doktori értekezések (ISSN 2064-1907) sorozat kötetei: 1. KOMÁROMI László: A bizánci hatás kérdése a középkori magyar jogban és a magyarországi egyházjogban Budapest, Pázmány Press, 2013. 360. ISBN 978-963-308-108-2 2. TAMÁS Csaba Gergely: A „jelképes” császárság alkotmánya. Fejezetek a japán alkotmánytörténet köréből Budapest, Pázmány Press, 2013. 188. ISBN 978-963-308-109-9 9
3. SZABÓ Sarolta: A bécsi vételi egyezmény, mint nemzetközi lingua franca. Budapest, Pázmány Press, 2014. 340. ISBN 978-963-308-172-3 4. Réka VARGA: Challenges of domestic prosecution of war crimes with special attention to criminal justice guarantees Budapest, Pázmány Press, 2014. 292. ISBN 978-963-308-173-0 5. BÉRCES Viktor László: A védői szerepkör értelmezésének kérdései – különös tekintettel a büntetőbíróság előtti eljárásokra Budapest, Pázmány Press, 2014. 316. ISBN 978-963-308-174-7 6. GYENEY Laura: Legális bevándorlás az Európai Unióba, különös tekintettel a családi élet tiszteletben tartásának jogára Budapest, Pázmány Press, 2014. 548. ISBN 978-963-308-175-4 7. LÁNCOS Petra Lea: Nyelvpolitika és nyelvi sokszínűség az Európai Unióban Budapest, Pázmány Press, 2014. 296. ISBN 978-963-308-176-1 8. ÁDÁNY Tamás Vince: A nemzetközi büntetőbíróság joghatósága. Előzmények, tendenciák és előfeltételek Budapest, Pázmány Press, 2014. 272. ISBN 978-963-308-182-2 9. PÜNKÖSTY András: Az európai uniós jog etikai vonatkozásai. Kritikai elemzés, különös tekintettel az Egyház társadalmi tanítására Budapest, Pázmány Press, 2014. 228. ISBN 978-963-308-196-9 10. RAFFAI Katalin: A közrend fogalma a nemzetközi és a belföldi kereskedelmi választottbíráskodásban Budapest, Pázmány Press, 2014. 108. ISBN 978-963-308-197-6 c.) TÁMOP projekt1 (2012. jan. 2 - 2013. dec. 31.) keretében elért főbb eredmények: Blokkszemináriumok kerültek lebonyolítása az alábbiak szerint: (a) 2012. március 26 – 28., DR. IUR. HABIL. VIOLA HEUTGER: Principles of European Law of Sales. (b) 2012. május 31., MIRANDA ESTHER DE MEJER – FÁBIÁN GYULA: The Role of Prosecution Services outside the Criminal Law Field – A European Perspective. (c) 2012. december 14., PROF. DR. ALVARO PÉREZ-RAGIONE (Chile): European and Transnational Civil Litigation and Insolvency Law: from the ADR, Evidence, Provisional Measures to the Jurisdiction in Insolvency Matters. (d) 2013. március 18 – 19., PROF. DR. PETER JUNG (Basel): Financial Services and Protection of Private Investors in European Union Law / Needs and Instruments of EU-consumer Protection in Financial Services / Ein rechtsvergleichender Blick in die Zukunft des 1
„Tehetségtámogatás Pázmány Péter Katolikus Egyetem kilenc tudományágában” című TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0014 azonosítószámú projekt
10
Handelsrechts (e) 2013. április 8., DR. IUR. HABIL. VIOLA HEUTGER: European Private Law. (f) 2013. június 4., PROF. MASANORI KAWANO: Court Annexed Mediation in Japan – Historical Development of Japanese Judicial System”; DR. KENICHIRO KAWANO: Judicial Review in Japan – Its Historical Development and Current Topics. (g) 2013. december 6.: PROF. DR. JEREMIAS PRASSL (St. John’s College, University of Oxford): Contract Law, Company Law and Employment Law in the United Kingdom and the European Union. A blokkszemináriumokhoz tartozó szakkönyvek megrendelésre, beszerzésre kerültek. Doktoranduszok külföldi konferencián történő előadásai kerültek támogatásra: (a) 2012. január 25 – 28., dr. DÖMÖTÖRFY BORBÁLA – dr. BARTÓKY-GÖNCZI BALÁZS: Net Neutrality and Competition Law. CLaSF, London. (b) 2013. április 25 – 26., dr. SURI NOÉMI: The Interaction of National Legal Systems: Convergence or Divergence. International Conference of PhD Students and Young Researchers, Vilnius.
A korábban már említett legjobb doktori dolgozatok kiadásra kerültek.
Doktoranduszok részvételével konferenciák kerültek megszervezésre az alábbiak szerint:
(a) 2012. február 17., Nemzetközi Magánjogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék: „Polgári Eljárásjogi és Nemzetközi Magánjogi Kutatásokat Végző Doktoranduszok és Doktorjelöltek I. Országos Konferenciája”. (Szervezők: HARSÁGI VIKTÓRIA, HORVÁTH E. ÍRISZ, RAFFAI KATALIN) (b) 2012. június 1., Közigazgatási Jogi Tanszék: „The Role of Prosecution Services outside the Criminal Law Field – A European Perspective”. (Szervező: PINTÉR ZSUZSANNA – VARGA ZS. ANDRÁS szakmai irányításával) (c) 2013. február 15., Polgári Eljárásjogi és Nemzetközi Magánjogi Kutatásokat Végző Doktoranduszok és Doktorjelöltek II. Országos Konferenciája: „Új jogalkotási perspektívák és tendenciák Magyarországon és az Európai Unióban” – Susanne Fodl (Bécs), utazás. (Szervező: HARSÁGI VIKTÓRIA, RAFFAI KATALIN, SURI NOÉMI) (d) 2012. december 07., Doktori Szimpózium – doktoranduszok konferenciája, PPKE JÁK Doktori Iskola. (e) 2013 november 19.: Munkajogi Tanszék: „A Munka Törvénykönyve az uniós munkajog és a nemzetközi kötelezettségek tükrében”. (Szervezők: GYULAVÁRI TAMÁS, HŐS NIKOLETT)
Konferenciák előadásai kerültek kiadásra:
(a) HARSÁGI – RAFFAI – HORVÁTH (szerk.): „Nemzetközi magánjog és polgári eljárásjog a megváltozott gazdasági környezetben”. (b) VARGA ZS. ANDRÁS (szerk.): „Az ügyészek büntetőjogon kívüli tevékenysége Európában”.
11
JÁK-D-II.3.-1. Doktoranduszok tanulmányutak, konferencia részvételei kerültek finanszírozásra:
(a) 2012. május 20 – 21.: SURI NOÉMI, Regensburg (PROF. DR. PETER GOTTWALD): Öröklési eljárás – az európai öröklési rendelet tervezetének hatásai Németországban. (b) 2012. június 24 – július 1.: JUNG KATALIN, Globalisation, criminal law and criminal justice (Institute of Advanced Legal Studies, London): konferencia regisztrációs díja (c) 2013. március 5 – 9.: dr. NÉMETH ILDIKÓ –; Heidelberg, Jugendhilfe und Familienrecht. (d) 2012. okt. 28 – nov. 11.: DR. SURI NOÉMI – Universität Regensburg, tanulmányút. (e) 2013. január 28 – május 28.: DR. MIKOLA ORSOLYA IRÉN – Indiana University Maurer School of Law, tanulmányút. (f) 2013. április 5 – 11.: dr. GRUNDTNER MARCELL – University of Oxford; tanulmányút, fogadók: Graeme Dinwoodie, Christine Greenhalgh, Herchel Smith. (g) 2013. május 13 – 19.: dr. SURI NOÉMI – University of Groningen, Burgelijk Procesrecht, fogadó: Prof. Dr. Bart Krans. (h) 2013. június 27 – 29.: dr. GURBAI SÁNDOR – Lille-i Katolikus Egyetem,,Élet a maga Teljességében? – Fogyatékosság, teológia és életminőség” c. konferencia. (i) 2013. augusztus 29 – 31.: dr. MOLNÁR SAROLTA – Family Law in Europe: New Developments Challenges and Opportunities (Európai Családjogi Bizottság – CEFL). (j) 2013. november 29.: dr. GÖRÖG DÓRA – DAV-Forum Menschenrechte, Berlin. (k) 2013. nov. 29 – dec. 8: dr. GRUNDTNER MARCELL – The International Office WIPO, Svájc. (l) dr. NÉMETH ILDIKÓ – Institute of Advanced Legal Studies (IALS) + Oxfordi Egyetem könyvtára; időpontot nem jelölt meg, összesen 7 + 3 napot szeretne kint tölteni. (m) dr. SOBOR DÁVID – Université Panthéon-Assas (Paris 2) tanulmányút, időpont megjelölése nélkül. (n) 2013. november 21-22.: dr. ÚJHELYI DÁVID – Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület szervezésében konferencia. (o) 2013. október 10-11.: dr. VINCZE GABRIELLA – Annual Conference on European Consumer Law 2013, Trier. (p) 2013. november 18-24.: dr. SURI NOÉMI – Swiss Institute of Comparative Law (Lousanne). (q) 2013. november 29-30.: dr. SURI NOÉMI – „Consumer Protection” című konferencia, The Centre for Comparative Law of the Charles University Law Faculty szervezésében, Faculty of Law, Prague.
Doktoranduszok tudományos szervezetekben való tagsága került anyagilag támogatásra:
(a) MOHÁCSI MÁTÉ – European Law Institute. (b) ORBÁN ENDRE (témavezető: Csink Lóránt): Regional Studies Association; 15 hónapos tagság. (c) DÖMÖTÖRFFY BORBÁLA (témavezető: Tóth Tihamér): Magyar Versenyjogi Egyesület; Competition Law Scholars Forum. (d) dr. ÚJHELYI DÁVID – Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, www.mie.org.hu (e) dr. DÖMÖTÖRFFY BORBÁLA – FIDE (f) dr. BARTÓKI-GÖNCZI BALÁZS – FIDE (g) dr. BARTÓKI-GÖNCZI BALÁZS – Magyar Versenyjogi Egyesület (h) dr. HRECSKA RENÁTA – ILA (i) dr. KLEMENCSICS ANDREA - ILA
Az adott évben legjobb publikációk elbírálása került díjazása.
Felkérés alapján bizottság döntött arról, hogy melyik publikáció szerzője kapjon díjazást.
Az adott évben legjobb publikációk díjazása.
12
Felkért professzori bizottság egybehangzó döntése alapján az alábbi hallgatók publikációi kerültek díjazásra 2012-ben: (a) BARTÓKI-GÖNCZY BALÁZS: Joghatósági kérdések az interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértések esetén különös tekintettel az európai és amerikai gyakorlatra (b) ELŐHÁZI ZSÓFIA: Helyi önkormányzatiság az Európai Unióban. (c) GURBAI SÁNDOR: Autonómia, akarat, választás (d) KEVEVÁRI ISTVÁN: A derridai dekonstrukció találkozása a Critical Legal Studies-zal – avagy a jogértelmezés kérdése Drucilla Cornell elméletében (e) ORBÁN ENDRE: Frankovich-időket él Magyarország? (f) SZÉP ÁRPÁD: A védett beléptetési eljárás kudarca a diplomáciai menedékjog vége? (g) VERES ZOLTÁN: Néhány etikai és jogi megfontolás a short selling ügyletek kapcsán Felkért professzori bizottság egybehangzó döntése alapján az alábbi hallgatók publikációi kerültek díjazásra 2013-ban: (a) KEVEVÁRI ISTVÁN: Jacques Derrida és a jogfilozófia (b) ORBÁN ENDRE: Az Alaptörvény paradoxonjai. Átmenetből? Átmenetbe! (c) SURI NOÉMI: Change in the Role of Notaries Public? Effects of the Integrational Legislation on the Execution of a Last Will and Testament (d) SZÉP ÁRPÁD: A menedékjog, mint a büntetőjogi felelősségre vonás akadálya
Az adott évben legtöbb kreditponttal abszolutóriumot szerzett hallgatók kerültek jutalmazása.
(a) 2012-re meghirdetésre került a DI hallgatói részére. A Neptun-rendszer tanúsága szerint KREISZ Brigitta (339 kreditpont), BERKES Lilla (247 kreditpont), KALICZKA Alexandra (235 kreditpont) hallgatók jutalmazásáról kellett gondoskodni a projektben leírtaknak megfelelően. (b) 2013-ra meghirdetésre került a DI hallgatói részére. A Neptun-rendszer tanúsága szerint dr. DEBISSO Kinga (288 kreditpont), dr. SABJANICS István (228 kreditpont), dr. VERES Zoltán (220 kreditpont) hallgatók jutalmazásáról kellett gondoskodni a projektben leírtaknak megfelelően.
Laptopok beszerzése a doktoranduszok számára:
13 laptop beszerzésre került. Az igényfelmérés alapján a laptopok – átvételi elismervény és felelősségvállaló nyilatkozat aláírása mellett – kiosztására kerültek.
Bibliográfiai szoftver beszerzésre került.
IV. C-SWOT analízis. a.) Az analízis elemzési kerete: a doktori képzés stratégiai céljai és fő elvei: A C-SWOT analízis mindig csak a kitűzött stratégiai célok rendszerében vezet értékelhető, hasznos eredményekre. Ezért először is ezen stratégiai célokat szükséges rögzíteni. A doktori képzés stratégiai célja és így vezetési elvei tekintetében azt szükséges mindenekelőtt leszögezni, hogy a doktori képzés célja a tudományos képzés. A tudományos fokozat a 13
felsőoktatási oktatói és az akadémiai szférát leszámítva még nem igazán, vagy nem általánosan elismert előny vagy kritérium a jogászság világában Mindazonáltal az utóbbi években az észlelhető, hogy a gyakorlati jogélet bizonyos országos, meghatározó területein, a hivatásrendek vezető testületeiben egyre inkább megbecsültnek, sőt, olykor már-már megkívántnak is tűnik lenni. A Doktori Iskola így egyrészt a felsőoktatás és a tudományos kutatás számára képez tudományos minősítéssel rendelkező oktatókat, kutatókat, de mindinkább a joggyakorlat számára is hasznosítható alkalmazott tudományos kutatásokra is nagy hangsúlyt fektet, különösen hogy a joggyakorlat területéről is egyre inkább érkeznek a doktoranduszok. Azon jelenségre, hogy a piac, a joggyakorlat még nem kellőképpen értékeli a tudományos doktori fokozatot, nem azzal reagál Iskolánk, hogy gyakorlati ismeretek nagyobb mérvű átadására törekszik, minthogy vallja, hogy a Doktori Iskola küldetése nem a specifikusabb gyakorlati ismeretek átadása (ez a jogi továbbképző intézet, azaz a szakjogászképzés, illetőleg a jogi hivatásrendek képző szerveinek feladata), hanem a tudományos oktatás és kutatás szervezése, biztosítása az egyes jogi szakterületeken. A tudományos alapkutatások és a szintén tudományos alkalmazott kutatások, s nem pedig a gyakorlati ismeretek átadása tehát a doktori képzés célja. Az alkalmazott kutatások iránt viszont már egyre élénkebb érdeklődést mutat a joggyakorlat is. Arra törekszünk, hogy az alkalmazott tudás területein is jogterület-specifikusan dogmatikai, összehasonlító jogi és más, gyakorlati problémákat feldolgozó reflexív elméleti ismeretekre tegyenek szert doktorandusz hallgatóink. Az elméleti és az alkalmazott tudás így hasznos egységet alkotva gazdagíthatja doktoranduszainkat. A képzési struktúra elvei, rendszere: A képzési koncepcióban a tudományos problémafeldolgozás és kutatás eszközrendszerét átadó tudományelméleti és kutatás-módszertani bevezető jellegű megalapozó kurzust hallgatnak először a doktoranduszok. Emellett a nagy jogterületek előadásain vesznek részt, amelyeket a kötelezően választható, nagyobb óraszámú tárgyak széles skálája egészít ki. A képzést a doktoranduszok kutatási témájához igazodó, egyéni kutatást elősegítő nagy fontosságú kutatószemináriumok, továbbá a témavezető által kísért, vezetett és felügyelt számos egyéni kutatási produktum teszi teljessé. A doktori képzés fő célja a doktoranduszokat a megfelelő tudományos ismeretek és képességek birtokába juttatni, hogy a nagyobb jogterületeken szerzett ismeretbővítés után a saját kutatási területükön szerezzenek minél specifikusabb tudományos tudást avégből, hogy a doktori disszertációt sikeresen meg tudják írni és majd védeni.
b.) A doktori iskola működésének külső korlátai (Constraints): A doktori képzésben a nappali tagozatot létszám az intézményi szinten kerül leosztásra, ebből szükséges kiindulni. Ez nem túl magas létszám. A jogtudományi doktori képzés nem kerül ösztöndíjjal a piacról (külső cégek által) sem finanszírozásra, miként a műszaki területen az sokszor előfordul. A jogtudományi doktori képzés egyrészt nagyszámú szakirodalmi olvasottságot feltételez, másrészt a tételjogi kutatások esetén gyakorlati tapasztalatot is. Az előbbi több év kutatómunkát igényel, tekintve, hogy a nagy létszámú szakirodalom megismerése és feldolgozása kifejezetten időigényes. Így főszabályként nem várható fokozatszerzés az abszolutórium megszerzésének évében. Sőt, rendszerint jóval azt követő időszakra lehet csak megfelelő szinten a vonatkozóan szakirodalmat feldolgozni. A joggyakorlat megismerése szintén időigényes, ráadásul ilyen voltában olykor a kutatómunkát is hátráltatja, késlelteti. Mivel az oktató kollégák a tudományos fokozatokat jobbára már megszerezték, így most már csak a graduális képzésből rekrutálódik a doktorandusz állomány. Elmondható
14
azonban, hogy kifejezetten nagy az érdeklődés a doktori képzésünk iránt mind a Karon belül, mind külsős gyakorlati szakemberek részéről. c.) A doktori iskola működésének erősségei (Strengths): A doktori iskola magas szintű tudományos képzést ad, sokoldalú képzési tematikával. A sok tanóra mellett hangsúlyos a diverzifikált egyéni kutatás is. A témavezetők aktívan tartják a kapcsolatot a doktoranduszokkal. A megszerzett fokozatok jellemzően a legmagasabb minősítésűek. Nem rosszak a lemorzsolódási statisztikák, ami döntően a magas szintű képzésnek tudható be. Jók az infrastrukturális fejlettsége a doktori iskolának. Több mint egy tucat laptop került használatra kiosztásra a doktoranduszok számára. Önálló könyvtáruk van és külön doktorandusz gyakorlóban történik a képzésük. Van önálló doktori titkársági szoba. Külön rendszeres könyvbeszerzési kerete van a doktori iskolának, évente 150.000 Ft. értékben, ezáltal mintegy 400 kötetes specializált könyvtárállományt létrehozva. Az Egyetem és a kar vezetése nagymértékben segíti és ösztönzi a doktori kutatásokat és a doktoranduszok nemzetközi tudományos szereplését. Az egyetem központi fővárosi fekvése komoly stratégiai előnyt, vonzerőt jelent. A vonzerőben szerepet játszhat a különböző, de egyaránt fontos ún. közjogi megbízatások (volt vagy jelenlegi alkotmánybíró, alapjogi biztos, legfőbb ügyészhelyettes stb.) részvétele a témavezetésben, de ez tkp. a PPKE-JÁK egyéb programjainak vonzerejével azonosítható. A Kúriával megkötött és a Belügyminisztériummal előkészítés alatt álló együttműködési megállapodás a bírói/közigazgatási gyakorlatba történő bemerülési lehetőséget jelent a doktorandusznak, akinek elemző munkája pedig a partnernek is segítséget nyújt. (Ez az együttműködési forma azonban az összes jogi kari doktori iskolát is segíti.) De ennél fontosabbnak értékeljük a képzés színvonalának erősségét, valamint az aktív és személyes témavezetői munka, amelyet a jelentkezők érzékelni és értékelni látszanak. d.) A doktori iskola működésének gyenge, fejlesztendő pontjai (Weaknesses): A doktori képzés gyengének nevezhető pontját a fentiek miatt is nemigen tudnánk nevesíteni, azonban néhány veszélyre minden doktori képzés esetében szükséges odafigyelni, különösen azon doktori iskolák esetében, amelyek népszerűnek, frekventáltnak látszanak. A mennyiségi növekedésnek, különösen a levelezős képzés tekintetében semmiképpen nem szabad együtt járnia a doktorandusz-témavezetői aktív kutatói munkakapcsolat lazulásával. Ügyelni kell arra, nehogy a kutatói mobilitás keretei között a doktorandusz (TÁMOP, KAP hátterű kari finanszírozással biztosított) külföldi tanulmányai öncélúvá váljanak, anélkül, hogy a disszertációhoz való anyaggyűjtést szolgálnák. El kell továbbá kerülni az elszemélytelenedés veszélyeit a kari doktori képzésben,A még lehetséges, megengedett hat témavezetett is magával vonhat lazulást a doktoranduszok szakmai felügyeletében, témavezetői követésében. Ezért indokolt esetben a fiatal doktori fokozattal rendelkező oktatókat is be kell vonni a témavezetésbe, de csak akkor, ha erre megfelelő szakmai felkészültséget mutatnak. Az esetlegesen huzamosan sikertelenebb témavezetők témavezetői tevékenységét feltétlenül felülvizsgálni, adott esetben akár revideálni is szükséges. (Ugyanakkor természetesen a sikeres témavezetés nemcsak erkölcsi-szakmai, hanem a professzori, illetve MTA-doktori pályázatoknál is követelmény, azaz szakmai önérdek is.) A doktori fokozatot szerzettek szakmai utánkövetését szükséges még módszeresebbé, rendszeresebbé tenni. Figyelni szükséges arra, hogy a fiatal egyetemi tanárok mind megfeleljenek a törzstagi követelményeknek, ami gyakorlatilag a vezetésükkel történt sikeresen fokozatszerzés meglétét jelenti. 15
A gyengeségek közé tartozik – mint mindenütt -, hogy a főállású oktatók közé történő bekerülésnek költségvetési akadályai vannak, és a tehetséges, fokozatot szerzett doktorandusz, ha kénytelen a magánszférába vagy a gyakorlati jogászi szakmába belépni, onnan az illetőt rendszerint már nem lehet visszacsábítani, mégha időközben az adott státusz felszabadult is. e.) A doktori iskola működésének fejlesztési lehetőségei (Opportunities): A doktori iskola jelenleg számos nemzetközi szakmai kapcsolattal rendelkezik, és ezek a lehetőségek mindinkább szaporodni látszanak. Szükséges ehhez a kapcsolattartás intézményes dimenzióját erősíteni, hogy az ebben rejlő lehetőségeket még inkább ki tudjuk aknázni. Újabb belső intézményi pályázati lehetőségek további horizontokat nyitnak a doktorandusz képzés minőségének fejlesztése tekintetében. Fontos azonban fenntartani a koncepcionális nézőpontú fejlesztést. A kétoldalú nemzetközi egyetemközi együttműködés (co-tutelle, stb.) intézményes partnerségeit ki kell szélesíteni. f.) A doktori iskola működését veszélyeztető elemek (Threats): Kifejezetten a működését veszélyeztető elemeket most nem tudnánk azonosítani, minthogy a törzstagi gárda hosszú távon stabilnak mondható. A majd kieső tagok személyi utánpótlása is biztosítottnak látszik. A doktori iskola létét veszélyeztető elemek így tehát nem látszanak. Ekképpen a doktori képzések versenyében értett stratégiai pozíció megőrzése tekintetében szükséges odafigyelni arra, hogy ne „kényelmesedjen el” a doktori képzés a mennyiségi adatok sikerességének bűvöletében. A témavezetés személyességét, s egyáltalán az egész képzés minőségét mindvégig fenn szükséges tartani a képzés teljes értelemben értett eredményessége végett. Figyelni szükséges továbbá a „korfa problémára”, azaz az életkori távozási kötelezettségre, vagy az életkorhoz is kötődő akkreditációs feltételekre. Erre a kihívásra a mindenkori kari vezetés ügyelni törekedett és törekszik. Egy másik veszély vagy kihívás, hogy a fontos közjogi (alkotmánybírósági, alapjogi biztosi) vagy kormányzati megbízatásokat elnyert kollégák valóban tudnak-e elegendő időt fordítani a rájuk bízott doktoranduszokra. Ezt természetesen minden ilyen kollégának magának kell megoldania, annak tudatában, hogy e megtisztelő megbízatások határozott időre szólnak és a tudományos életnek pedig megvannak a maga szokásos szabályai.
Budapest, 2014. szeptember 27.
16