Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Oktató, Fejlesztı és Tanácsadó Központ (ROP-3.3.1.-2004-10-0007/33)
A MOHÁCSI STATISZTIKAI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
HELYZETELEMZÉS SWOT tábla Fejlesztési koncepció Lezárva: 2006. április 20.
2005-2006
1
Tartalomjegyzék ELİSZÓ..................................................................................................................... 4 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT............................... 6 1.1. Természeti adottságok ................................................................................................................................... 6 1.1.1. Táji, geológiai, morfológiai jellemzık........................................................................................................ 7 1.1.2. A terület klimatikus viszonyai.................................................................................................................. 7 1.1.3. A kistérség növényföldrajzi sajátosságai ............................................................................................. 7 1.1.4. Talajok, talajtípusok ................................................................................................................................. 8 1.2. Környezeti állapot jellemzıi........................................................................................................................ 10 1.2.1. Természeti értékek, védett területek....................................................................................................... 10 1.2.2. Levegıminıség ...................................................................................................................................... 11 1.2.3. A felszíni és felszín alatti vizek.............................................................................................................. 11 1.2.2. Hulladék (szemétgyőjtés, szemétszállítás) ............................................................................................. 13 1.3. Összegzés....................................................................................................................................................... 14
2. TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TÉRSZERKEZET .................................................... 15 2.1. Földrajzi elhelyezkedés, közlekedési infrastruktúra, területi munkamegosztás .................................... 15 2.1.1. Kapcsolatok a horvát határmenti térséggel............................................................................................. 16 2.2. A kistérség településhálózatának és közigazgatási rendszerének bemutatása........................................ 17 2.2.1. Az önkormányzatok közigazgatási kapcsolatai ...................................................................................... 17 2.2.2. Civil szervezetek a kistérségben............................................................................................................. 23 2.3. Összegzés....................................................................................................................................................... 24
3. HUMÁN ERİFORRÁSOK ................................................................................... 25 3.1. Demográfiai mutatók a Siklósi kistérségben.............................................................................................. 25 3.1.1. A népesség alakulása.............................................................................................................................. 25 3.1.2. Ki- és bevándorlás .................................................................................................................................. 28 3.1.3. A népesség korcsoport szerinti megoszlása............................................................................................ 29 3.1.4. Kisebbségek a kistérségben.................................................................................................................... 32 3.2. Oktatás, képzés, szakképzés ........................................................................................................................ 34 3.2.1. Iskolázottsági mutatók............................................................................................................................ 34 3.2.2. Oktatási helyek, képzés .......................................................................................................................... 34 3.3. Foglalkoztatás, munkaerıpiac .................................................................................................................... 36 3.3.1. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkaerı piaci helyzet ........................................................... 36 3.4. Egészségügyi és szociális ellátás .................................................................................................................. 40 3.4.1. Házi orvosi ellátottság ............................................................................................................................ 40 3.4.2. Járó- és fekvıbeteg ellátás...................................................................................................................... 40 3.5. Összegzés....................................................................................................................................................... 42
4. A HELYI GAZDASÁG JELLEMZİI ..................................................................... 43 4.1. A gazdaság általános jellemzése.................................................................................................................. 43 2
4.1.1. A Mohácsi kistérség gazdasági szempontból ......................................................................................... 43 4.1.2. A vállalkozások helyzete a Mohácsi kistérségben.................................................................................. 45 4.2. Az ipar jellemzıi........................................................................................................................................... 48 4.2.1. Mezı- és erdıgazdasági termékek feldolgozása..................................................................................... 50 4.2.2. Az élelmiszeripar és az élelmiszeripari kapacitások térbeli elhelyezkedése .......................................... 52 4.3. Mezıgazdaság............................................................................................................................................... 53 4.3.1. Az agrártermelés sajátosságai................................................................................................................. 53 4.3.2. A kistérségre jellemzı birtokstruktúra ................................................................................................... 54 4.3.3. A földterületek mővelési ágak szerinti megoszlása................................................................................ 55 4.3.4. Szántóföldi termelés ............................................................................................................................... 57 4.3.5. Kertészet-szılészet ................................................................................................................................. 58 4.3.6. Erdıgazdálkodás .................................................................................................................................... 61 4.3.8. Állattenyésztés ....................................................................................................................................... 64 4.4. Szolgáltatások ............................................................................................................................................... 70 4.4.1. Kereskedelem ......................................................................................................................................... 70 4.4.2. Üzleti szolgáltatások............................................................................................................................... 71 4.5. Turizmus ....................................................................................................................................................... 72
5. INFRASTRUKTÚRA, KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS .......................................... 78 5.1. Mőszaki infrastrukturális ellátottság ......................................................................................................... 78 5.1.1. A térségi közüzemi infrastruktúra jellemzése......................................................................................... 78 5.1.2. Vízkészletek és -vezetékkel való ellátottság ...................................................................................... 78 5.1.3. Szennyvízhálózat.................................................................................................................................... 78 5.1.3. Gázellátás........................................................................................................................................... 79 5.1.4. Villamos energia ellátás ......................................................................................................................... 79 5.2. A közlekedési infrastruktúra ...................................................................................................................... 79 5.3.
A távközlési infrastruktúra.................................................................................................................. 81
5.4.
Összegzés ............................................................................................................................................... 82
6. A MOHÁCSI KISTÉRSÉG SWOT ELEMZÉSE ................................................... 83 7. A MOHÁCSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA................................ 89 IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................. 97 MELLÉKLET ............................................................................................................ 98
3
Elıszó A programozás során lényegesebb hangsúlyt az egyes operatív programok felülvizsgálatára, módosítására, esetleg újak kialakítására célszerő helyezni. Ezt a megállapítást különösen az indokolja, hogy napjainkban folyik a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret kidolgozása (NSRK), mely a 2007-2013. közötti programozási idıszakra vonatkozóan állapítja meg azokat a prioritásokat és beavatkozási irányokat, amelyek a Mohácsi kistérség fejlesztési lehetıségeinek irányait, korlátait jelenthetik. Az NSRK tükrében tőnik célszerőnek azon térségi sajátosságok kiemelése, fejlesztése, programozása, melyek biztosítják a kistérség komparatív elınyeinek maximális kihasználását. A Mohácsi Kistérség is az infrastrukturálisan izolált Dél-Dunántúl területének része, s így a gyenge versenyképesség, a foglalkoztatási feszültségek, a népességmegtartó erı csökkenése és az elmúlt fél évszázad történései kapcsán kialakult csalódottság miatt növekszik a kilátástalanság érzése. Ebbıl adódóan a területfejlesztési koncepcióban a határozott gazdaságfejlesztési orientáció mellett a tudatformálásra, szemléletváltásra ösztönzı motiváció is megjelenik, a pozitív szemléletváltás nélkül ugyanis nem lehet megvalósítani a stratégiai programban megjelölt fejlesztési célokat. Az egységes programozási dokumentum-felfogással együtt a program alapdokumentum jellegő, a prioritások köre végeredményben felöleli a teljes stratégiai spektrumot. Ebben a felfogásban a prioritás elsısorban a megközelítés módját, a legfontosabb beavatkozási területek megfogalmazását jelenti. A további programozási munkák, a munkamegosztás kialakítása és egy középtávú terv keretében kell kialakítani azt az idırendiséget, amely keretében a célok tíz-tizenöt éves idıtáv alatt elérhetıvé válnak. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Gazdaságtan és Politika Doktori Iskolája nyertes – Regionális Fejlesztés Operatív Program keretein belül megvalósuló – pályázatának célja, hogy olyan oktatási és kutatási feladatot ellátó központot hozzon létre a Dél-dunántúli Régióban, mely hathatós segítséget tud nyújtani a települések, kistérségek vezetıinek a fejlesztési programok kidolgozásában, azok megvalósításában, stb. Mindezek érdekében került feldolgozásra a Mohácsi kistérség jelen helyzete, és született meg ez az elemzı munka, mely alapjául szolgál a késıbbi fejlesztési programok kidolgozásának. Kutatásunk során igyekeztünk tanulmányozni az eddig elkészült helyzetfeltáró munkákat, melyek a térséggel foglalkoznak. Hathatós segítségünkre volt a KSH T-Star adatbázisa, melybıl adatbázist építettünk elemzésünk mögé. A legfontosabb jellemzıket, adottságokat térképeken ábrázoltuk. Komoly segítséget jelentett számunkra az is, hogy a térség vezetıinek jó részével (települések polgármestereivel, jegyzıivel) interjút készítettünk, így személyesen hallhattuk véleményüket térségük, községük, városuk helyzetérıl. Látogatásaink alatt mi is megismerkedhettünk a helyi adottságokkal, jellemzıkkel. Munkánk során számos olyan következtetésre jutottunk, melyek adatokkal is alátámaszthatóak. A dolgozat sok témával foglalkozik részletesen. Mellékletekben csatoltunk egy SWOT analízist, melyet a kistérségrıl készítettünk, valamint az összes településre vonatkozóan az 4
alapadatok kiegészítve egy rövid szöveges leírással, és a jelentısebb cégek listája. Fentiek mind azt szolgálják, hogy a térséget minél inkább sikerüljön széleskörően bemutatni. Az egyes jellemzık egyenkénti bemutatása során is jól látható, hogy szoros összefüggés áll fenn a demográfiai mutatók, a szakképzettség, a helyi ipar helyzete stb. között. Ezek a tényezık együttesen hordozzák magukban a térségre jellemzı gazdasági helyzet leírását. Munkánk igazi értéke leginkább abban rejlik, hogy igyekeztünk minden egyes esetben rámutatni az adatsorok mögött megbújó összefüggésekre, olyan logikai kapcsolatokra, amelyek jelenségek magyarázatát adhatják. Az ezekre adható válaszok rendszerezésével egy komplex fejlesztési koncepció váza adódik.
Jelen elemzés célja, hogy áttekintıen bemutassa a Mohácsi kistérség jelenlegi helyzetét minden olyan aspektusból megvizsgálva, mely fontos lehet a fejlesztési prioritások kijelölésénél. Munkánkkal olyan kiindulási pontként használható anyagot kívántunk létrehozni, mely akár a külsı szemlélı, tervezı, akár a kistérség vezetıi, a települések polgármesterei számára széleskörően és aktuálisan bemutatja a terület jellemzıit.
5
1. Természeti adottságok és környezeti állapot 1.1. Természeti adottságok A kistérség Alföld nagytáj, Duna-menti-síkság középtáj, Csepel-Mohácsi–síkság kistájcsoportba tartozó kistájai és érintett települései a következık: A Mohácsi-sziget kistáj települései: Mohács, Bár, Dunaszekcsı, Homorúd A Mohácsi-teraszos sík kistáj települései: Mohács, Kölked, Lánycsók, Sátorhely, Udvar A kistérség Alföld nagytáj Drávamenti-síkság középtáj érintett települései: A Nyárád-harkányi Sík kistáj települései: Bezedek, Bóly, Ivándárda, Lippó, Majs, Sárok, Töttös A kistérség Dunántúli-dombság nagytáj Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék középtáj, Baranyai-dombság kistáj csoportba tartozó kistájai és érintett települései a következık: A Dél-Baranyai-dombság kistáj települései: Babarc, Bár, Belvárdgyula, Borjád, Erdısmárok, Geresdlak, Görcsönydoboka, Hásságy, Himesháza, Kisbudmér, Kisnyárád, Liptód, Maráza, Máriakéménd, Monyoród, Nagybudmér, Nagynyárád, Olasz, Palotabozsok Pócsa, Somberek, Szajk, Szebény, Szederkény, Székelyszabar, Szőr, Véménd, Versend A Geresdi-dombság kistáj települése: Feked 1. ábra: Dél-Baranya domborzata
Forrás: Magyarország domborzata (Kartográfia) 6
1.1.1. Táji, geológiai, morfológiai jellemzık A Mecsektıl D-DK-re kiterjedı 130-250 m tszf-i átlagmagasságú dombsági, kis részben síksági a kistérség területe, melybe a Geresdi-dombság magasabb, a Mohácsi teraszos sík 85-105 m magasságú és a Mohácsi-sziget 85-143 m tszf-i magasságú ártéri síkságai nyúlnak be. A kistérség Nyárád-Harkányi-síkra esı része teraszos hordalékkúp-síkság, mely dombos felszínbe megy át. Formái a folyóvízi eróziós tevékenységekhez és a löszfelszínekhez kapcsolódnak. A Mohácsi-sziget löszös hordalékkúp, ártéri síkság. Jellemzı felszíni formái a Duna munkájának, akkumulációjának emlékét ırzik, gyakoriak a morotvák, melyek a rossz lefolyás miatt elmocsarasodhatnak. A domborzat a szerkezeti vonalak mentén pleisztocén völgybevágások hatására pannóniai üledéken kialakult hordalékkúpokból formálódott a mai dombsági felszín. D-en a vastag löszös takarójú enyhe lejtıkön deráziós völgyhálózat jellemzı, de egyes mélyre vágódott völgyeket fiatal pleisztocén völgyvállak kísérik. A völgyhálózat: ÉNY–DK-i törései mentén a löszfelszín lépcsıs lealacsonyodása is megmutatkozik.A területen az erózió nem jellemzı, a nyugati részen pedig kifejezetten szedimentációs a terület. A kistérség K-i részén, az árvízmentes területeken fıként eolikus úton 15-20 m vastag lösz képzıdött. A Mohácsi-sziget felszínén illetve felszín-közelben folyóvizi üledékek (fıként iszapok) találhatók. Sajátos színezıelem a Bár községnél található felsıpannóniai bazalt. A kistérség hasznosítható nyersanyagai között van a tömör téglaanyag Szajkon és Monyoródon. 1.1.2. A terület klimatikus viszonyai
Mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú terület, amelynek déli része már közel esik a meleg típushoz. Az évi napsütés 2060 óra körüli, ebbıl nyáron 830, télen 215 napsütéses óra valószínő. Az évi középhımérséklet D-en 10,6-10,8°C körüli, K-en és Ny-on 10,5°C, a kistérség É-i részén pedig 9,5°C körül alakul. 10°C -nál magasabb napi középhımérséklet 190-194 nap között várható. A fagymentes idıszak hossza évente 250-255 nap. A tavaszi határnap április 12-14 körüli, az ıszi pedig október 31 és november 3 közötti idıszakra, de a déli és keleti részeken elıbbre, október 26-28 közé esik. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, ısszel megnı a DK-i szél gyakorisága is, de nem válik uralkodóvá. Az átlagos szélsebesség kevéssel a 3 m/s alatt marad. 1.1.3. A kistérség növényföldrajzi sajátosságai
Florisztikai tagolás tekintetében a Dél-Baranyai-dombság és a Gersedi-dombság a pécsi flórajárásba (Sopianicum) tartozik, az elterjedtebb erdıtársulások a gyertyános kocsányos tölgyesek (Querco robori-Capinetum praeillyricum), a gyöngyvirágos tölgyesek (ConvallarioQuercetum), tölgy-kıris-szil ligeterdık (Querco-Alnetum praeillyricum) és a patakmenti égeresek (Carici elongatea-Alnetum). Az elterjedtebb nyílt társulások között a homoki gyepek említendık, de a mészkerülı és mészkedvelı homokpuszta is megtalálható. 7
A Mohácsi-sziget és a Mohácsi teraszos sík a Dél-alföldi flórajárásba (Titelicum) tartozik. Potenciális erdıtársulásai a tölgy-kıris-szil ligeterdık, az elnyárasodott ligeterdık valamint a gyöngyvirágos tölgyesek. A Riha-tóban, amely Homorúd település közigazgatási területén található és egyben a Duna-Dráva Nemzeti Park része legalább 25 halfaj fordul elı, míg a teljes Béda-Karapancsa tájegységben mintegy 50. A bédai területen elıforduló gímszarvascsordák és vaddisznókondák megragadó látványt nyújtanak. A vizekben mindenütt jelen van a vidra, csakúgy mint a szárazföldön a borz, valamint elıfordul az idıs erdık ritka ragadozója, a vadmacska is. Az itt fészkelı madárfajok száma meghaladja a 100-at. A legnagyobb kincs a rétisas és a fekete gólya: mindkettı a zavarásnak ki nem tett idıs tölgyesekben és nyárasokban fészkel. A vonuló madarak számára nagyszerő helyet jelent a Riha-tó is. Több száz, olykor több ezer vadlúd is jelen lehet egyszerre a tavon, költési idıben pedig mintegy kéttucat nyári lúd fészkel itt. A géndiverzitás gazdagságát az alsóbbrendő állatcsoportok még jobban illusztrálják: csupán Béda-Karpancsa területein 93 puhatestő, 834 bogár-, 408 lepkeés 105 pókfajt mutattak ki. A folyószabályozás fokozatosan megváltoztatta mind az ökoszisztémák egyensúlyát, mind pedig az itt élı lakosság életvitelét. Az árvizek gyakorisága és idıtartama lecsökkent, a fokok részben feliszapolódtak, az ártér kiterjedt területeit csapolták le és alakították át mezıgazdasági területekké. 1.1.4. Talajok, talajtípusok
A kistérség talajállapota az utóbbi néhány évben nem változott. Továbbra is megmaradt a három alapvetı agroökológiai kategória. A térség legnagyobb részén (94%) alapvetıen az adottságok komporatív ökológiai elınyeit kell kihasználni. A kettıs meghatározottságú területek (5%) az agrár-környezetvédelmi, szociális, foglalkoztatási, és egyéb vidékfejlesztési programok célterületei. A védelmi meghatározottságú területek (1% alatt) a tájápoló, természet- és környezetvédelmi szempontú tájgazdálkodás helyszíne. A kistérségen belül a déli részen helyezkednek el az egyöntetően jobb minıségő, magas aranykorona (AK) értékekkel bíró területek. Észak felé haladva a talajok minısége romlik, 17 AK alatti szántóterület összesen 9565 ha található a kistérségben, ez a szántóterület 16 %-a. A leggyengébbek a talajok Feked, Hásságy, Szebény, Szőr, községekben. A legnagyobb területen a barna erdıtalajok különbözı típusai, réti és fiatal nyers öntéstalajok találhatóak, Babarc, Nagynyárád, Szajk és Bóly községekben jelentıs a mészlepedékes csernozjom is. A kistérség területének a 97 %-án jó vízgazdálkodási adottsággal rendelkeznek a talajok. A kistérség talajainak 86%-a kedvezı vályog, 10%-a – a réti öntéstalajok egy részén – agyagos vályog fizikai féleségő. A jó talajparaméterek ellenére a savanyosodás jelentısen jelentkezik a területen. Erıs és gyengén savanyú talajok mellett a területek 39%-án kiváló adottságú, felszíntıl karbonátos talajok vannak.
8
2. ábra: AMohácsi kistérség szántóterületeinek 1 hektárra jutó átlagos aranykorona értéke
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
Talajaink szántóföldi termıhely-kategóriákba (csoportokba) sorolhatók, melyek a következık: 1. táblázat: A talajok szántóföldi termıhely-kategóriái
A termıhely száma I. II. III. IV. V. VI.
A szántóföldi termıhely neve Csernozjom talajok Barna erdıtalajok Kötött réti és glejes erdõtalajok Homok- és laza talajok Szikes talajok Sekély rétegő vagy erõsen lejtıs, erodált talajok
Forrás: Gödöllıi Agrártudományi Egyetem
A talaj típusának, termıhelyi kategóriájának ismeretében jól becsülhetı a terület potenciális növényi produkciója. Ha rendelkezünk a területrıl az elızı évekbıl termésadatokkal, akkor az is megállapítható, hogy az adott termıhely milyen (alacsony, közepes vagy magas) termésszint-kategóriájával számolhatunk.
9
1.2. Környezeti állapot jellemzıi 1.2.1. Természeti értékek, védett területek
A Duna-Dráva Nemzeti Park Duna-menti védett területeit Gemenc, illetve a mohácsi kistérségben található Béda-Karapancsa erdıs területei alkotják, bennük holtágak hálózatával, kisebb mederszakaszokkal, ezeket összekötı csatornákkal és fokokkal, valamint széles mellékágakkal. A magyarországi Alsó-Dunavölgy 28000 hektárnyi területe (GemencBéda-Karapancsa ártéri erdei) a Duna-mentének legnagyobb kiterjedéső még meglevı ártéri erdı élıhely rendszerét képezi. A magyarországi ártéri területek nemzetközi jelentıségét a Ramsari egyezmény is régóta elismeri. Az erdıségeken ma is érezteti hatását a Duna illetve a Dráva vizének intenzív dinamikája. Az itt található vizes rendszerek, valamint a tápanyagban gazdag, beáramló víz nagyfokú termékenységet, és sokféle veszélyeztetett élıhely megjelenését eredményezi, mint például füzesek és keményfa ligeterdık mocsaras lapályok, nádasok és magaspartok, melyeket a folyó ereje évrıl évre alakít.
A Riha-tó a nemzeti park Béda-Karapancsa tájegységéhez tartozik, amely tájegységbıl 1150 hektár nemzetközi jelentıségő vizes élıhely, ramsari terület. A tó egy tulajdonképpeni lefőzıdött Duna-holtág, az országhatártól északra, a mohács-szigeti Homorúd község szomszédságában. Védetté nyilvánítása elıtt ezt a vízterületet egy szövetkezet halászati céllal hasznosította. Hidrológiai szempontból a Riha ma egy kisebb belvízgyőjtı tó, melynek vízforrása a Mohácsi-fertı és a Kanda-csatorna, a Karapancsai-fıcsatornán keresztül. A Simon és a Szamóc csatornák ugyancsak szerepet játszanak a tó vízutánpótlásában. A tórendszer régóta fennálló mőszaki-üzemeltetési problémái ellenére e 90 hektáros élıhely együttes természeti gazdagsága a Kopácsi Rétéhez mérhetı. I. tóegység: A keleti tóegység különlegesen gazdag vizes élıhely, mely 9.5 hektárra terjed ki. Körülötte 14 hektárnyi nádas található. II. tóegység: A középsı tó 50 hektáros. Medrét a magasabb rendő vízi növényzet erısen benıtte. Hozzá kapcsolódik az egykori holtág, a Kis-Riha, amely ma erısen feliszapolódott, feltöltıdött. III. tóegység: A nyugati tóegység egy 31 hektáros, csaknem teljesen nyílt vízfelület. Ez az egység a Riha legkevésbé értékes része. A mindennapi mőködési problémák a halászati tevékenység idejébıl fennmaradt mőtárgyak állapotából erednek, valamint a vízkormányzás tökéletlen megoldásából, amit mérnöki létesítmények nélküli üzemelésre, kézi erıvel létrehozott földtöltésekkel és gátakkal alakítottak ki (I. és II. tóegységek). Mindez megakadályozza, hogy az egész rendszeren a magasabb színvonalú természetvédelmi kezelést folytassunk, hiszen igen csekély lehetıség áll rendelkezésre a vízmennyiség és a vízutánpótlás szabályozására. A II. tóegységben a túlburjánzó magasabb rendő vízi növényzet a biológiai sokféleség csökkentésének irányába hat. Az I. és II. tóegység mellett mezıgazdasági területek jelenléte azt a veszélyt hordozza magában, hogy oldott szennyezıanyagok mosódnak be a tóba. 10
2. táblázat: természetvédelmi oltalom alatt álló területek
Település Bár Dunaszekcsı Homorúd Mohács Kölked Összesen:
Összes terület (ha) 900 3676 4474 11223 6194
Nemzeti Park (ha) 195 791 1983 1749 3806 8524 Forrás: DDNP
1.2.2. Levegıminıség
A levegı szennyezettség szempontjából Mohácson találunk néhány olyan ipari üzemet, melyek jelentısebb mennyiségő káros anyagot bocsátanak ki. Elınyös viszont, hogy ezek a lakóövezettıl távol, a város szélén üzemelnek. A településen, csakúgy, mint a kistérség többi részén a lakossági és közlekedési eredető légszennyezés a meghatározó. A kommunális eredető légszennyezés szempontjából kedvezı változás, hogy minden településen a földgáz bevezetésre került vagy most van folyamatban. A kistérség jelentıs részén az ülepedı por aránya magas, káros hatású. A zajkibocsátás elsıdleges forrása közlekedési eredető, így az 57-es és 56-os utak mentén fekvı települések esetében tapasztalható határérték átlépés, amit jelentısen csökkenthet a M6-M56-os gyorsforgalmi úthálózat településeket elkerülı nyomvonala. A zajszint Mohács belterületén több helyen 5-6 dB-el, éjjel 9-10 dB-el haladja meg a határértéket. A kedvezıtlen beépítési viszonyok miatt a Kossuth L. utca és a lámpás csomópont környéke a legterheltebb. 1.2.3. A felszíni és felszín alatti vizek
A mohácsi kistérség vízellátását nagy mértékben befolyásolja a Duna vízhozama, amely az utóbbi 2-3 évben jelentıs vízszint ingadozást mutat. A kistérség legjelentısebb ivóvízkészletét a Mohács-szigeti partiszőréső vízbázis képezi. Közvetlen ivóvíz nyerésre alkalmas kút nincs már a kistérség településeiben, a valamilyen jellegő tisztításra mindenhol szükség van. Ezért is rendkívül fontos a Mohács-szigeti és a Mohács környéki területek vízvédelme. A csapadék évi összege K-en és DK-en 650 mm körüli, Ny-on 670 és 690 mm közötti, É-on kevéssel 700 mm fölött alakul. A vegetációs idıszakban ebbıl 370-420 mm közötti csapadék hullik. A téli hótakarós napok száma 35-38, az átlagos maximális hóvastagság 26-28 cm közötti. Az éghajlat É-on a vízigényesebb, K-en és DK-en viszont a kisebb vízigényő mezıgazdasági kultúráknak kedvez. A Mohácsi-sziget mérsékelten száraz területét enyhe vízhiány jellemzi. A Dél-Baranyai-dombság K-i részét a Karsica Villány feletti szakasza a Dunába, Ny-i részét a Bükkösdi víz, a Pécsi-víz valamint az Egerszegi-csatorna a Drávához csapolja le. A kisvizek idıszaka egységesen a nyár vége és az ısz, árvizek azonban bármelyik évszakban felléphetnek. Minıség szerint a Pécsi-víz III. osztályú, a többi II. osztályú. 11
A kistérség keleti részét határolja hazánk legnagyobb folyója a Duna. A térség nyugati részét szeli át a Karasica. A kistérség jelentısebb vízfolyásai a Majsi, Szajki és a LánycsókMarázai, Hímesházi. A patakok közül említésre érdemes a Véméndi, a Sároki, a Csele, a Horpács, a Patkányos és a Borza. Halastavak fordulnak elı nagyobb kiterjedésben Sombereken, Szőrben, Erdısmárokon, Töttösön, Majson, Lánycsókon. A talajvíz 2-4 méter között található. Sajnos a nitrátosodás jelentıs területen fordul elı. A felszín alatti vízkészlet kihasználtságát 20%-ra becsülik. A Mohácsi-sziget 85 és143 tszf magasság körüli ártéri szintő síkság, árvíz- és belvízveszélyes alacsonytér. A területen sok, érzékenység szempontjából magas pontszámmal értékelt vízbázis van, melyeknek kategóriái és területi megoszlását a 4. táblázat tartalmazza. Különösen Mohács, Monyoród, Székenyszabar, Máriakéménd és Szederkény rendelkezik fontos vízkészlettel. 3. táblázat: Felszín alatti vízvédelmi területek
Megnevezés Nyílt, karsztos területek Karsztos vízbázisok hidrogeológiai védıterületei Parti szőréső vízbázisok hidrogeológiai. védıterületei Talajvízbázisok hidrogeológiai védıterületei Félig fedett karszt Hidrogeológiai védıterületek A fı vízadó 50 m-nél kisebb mélységben van A fı vízadó 50-100 m közt és a fedı homok vagy kavics Nincs fı vízadó, de a felszínközelben jó vízadó van Egyéb területek
Terület (ha) 90 512 1886 268 206 229 7186 1085 1120 75664
Forrás: Gödöllıi Agrártudományi Egyetem
A kistérség felszíni vizeinek minıségét a területen elhelyezkedı települések infrastruktúrája, ezen belül a közüzemi vízellátás és csatornázás színvonala, illetve a településeken mőködı ipar befolyásolja. Mivel a kistérség gazdasági életében a mezıgazdaság az elsıdleges, a vizek minıségére jelentıs hatással van a mővelés alatt álló területekrıl bejutó diffúz szennyezés. A Duna a mohácsi vízkivételi mő szelvényében jó minıségő. A mohácsi - jelenleg csak ipari célokat szolgáló felszíni vízkivételi - mőnél kialakított vízkezelési mód a Duna átlagos vízminıségéhez van igazítva, ezért csak rendkívüli vízminıségi állapot (olajszennyezés, határértéket meghaladó ammónia-tartalom) esetén kell a vízkivételt szüneteltetni. A Karasicapatak kissé szennyezett, az NH4+ és PO43- tartalmát kivéve kismértékben romló tendenciájú. A kistérség legjelentısebb ivóvízkészletét a Mohács-szigeti partiszőréső vízbázis képezi. A Duna-part közelében, a mosott partszakaszokon kialakított kútsorok részben a folyó partiszőréső vizét, részben pedig a háttér területek talajvizét termelik. A durvatörmelékes, igen jó vízelvezetı képességő összlet vízzáró réteggel szinte egyáltalán nem rendelkezik. Közvetlen ivóvíz nyerésre alkalmas kút nincs már a kistérség településeiben, a valamilyen jellegő tisztításra mindenhol szükség van.
12
Az ipari üzemek közül a MOFA üzembelépése óta tisztítatlanul vezeti magas szervesanyag-tartalmú szennyvizeit a Dunába. A gyár törekvései a szennyvíztisztítás megoldására nem vezettek eredményre. A tervezett gyártási technológiára történı átállás is elmaradt, a kistérségben továbbra is a legjelentısebb vízszennyezık egyike. 1.2.2. Hulladék (szemétgyőjtés, szemétszállítás)
A kistérségben keletkezı települési szilárd hulladékok rendszeres, pormentes győjtése, szállítása és lerakása a legtöbb településen megoldott. Viszont óriási probléma, hogy a lerakók többségének a környezetvédelmi engedélye néhány éven belül lejár. A térség többször próbálkozott önálló lerakóhely kialakításával, de ez mindannyiszor – lakossági ellenállásra – elbukott. A közelmúltban szervezıdött két nagy regionális - Mecsek-Dráva és a Sió-völgyi hulladék-gazdálkodási program, amelyekhez a kistérség összes települése csatlakozott. A két rendszer ISPA pályázat segítségével kívánja megoldani a hulladék kezelés problémáját. A megvalósulás idıpontja 2006-2008 elıtt nem valószínő. Környezet-egészségügyi szempontból feltétlenül szólni kell arról, hogy országos összehasonlításban rendkívül magas az allergén növények aránya. Az önkormányzatok közigazgatási területein jelentıs mennyiségő vadkender burjánzik, melynek irtása nem megoldott. A szemétgyőjtést és szemétszállítást a társulás területén vagy maguk az önkormányzatok végzik, vagy kiadták gazdasági szervezeteknek és egyéni vállalkozóknak. A szemétgyőjtés rendszeressége csak ott biztosított, ahol az önkormányzat vagy valamely gazdasági szervezet végzi azt. A magas esztétikai értékő táj élvezetébıl sokat levonnak a kezeletlen, felügyelet nélküli kommunális hulladéklerakók, falusi szeméttelepek. A többcélú kistérségi társulás kialakítása – többek között – lehetıséget nyújt a hulladékgazdálkodási problémák térségi szintő kezelésére is. A mohácsi kistérségben a szilárdhulladék kezelést az ábrán látható területi együttmőködés keretei között kívánják megvalósítani.
13
3.sz. ábra Települési szilárdhulladék-kezelés közös szervezése
DÉL-BALATONI ÉS SIÓVÖLGYI NAGYTÉRSÉG TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK KEZELÉSI KONZORCIUMHOZ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK
MECSEK-DRÁVA REGIONÁLIS SZILÁRDHULLADÉK-KEZELİ RENDSZERHEZ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK
Forrás: Mohács Térségi Területfejlesztési Társulás
1.3. Összegzés Az agro-ökológiai adottságok kiértékelésekor egyértelmően látszik, hogy a kistérség területének 93% jó illetve kiváló adottságú mezıgazdasági terület. Ezért ezeken a területeken az adottságokból következı alapvetı elınyöket a piaci verseny során kell érvényesíteni. A kettıs meghatározottságú területek kb. 3200 ha-t tesznek ki. Itt elsısorban agrárkörnyezetvédelmi valamint, öko-szociális és vidékfejlesztési programokat célszerő kidolgozni, illetve megvalósítani. A kistérséget ebbıl a szempontból két jól körülhatárolható területre lehet bontani. Az egyik a térség északi részének a települései, az 57-es számú közlekedési úttól északra, másik a Duna folyó mentén elhelyezkedı területek. Mindkét részen az extenzív mővelés kialakítására kell törekedni.
14
2. Településhálózat és térszerkezet 2.1. Földrajzi elhelyezkedés, közlekedési infrastruktúra, területi munkamegosztás A Mohácsi kistérség a Dél-dunántúli Régió, azon belül Baranya megye külsı perifériájához tartozik. Szomszédai keleten a Bajai-, északon a Szekszárdi-, illetve észak-nyugaton a Pécsváradi-, nyugaton a Pécsi-, dél-nyugaton pedig a Siklósi kistérségek. A térség távolsági közlekedési pozícióját három alapvetı adottság határozza meg: 1. Határmenti fekvés, mint tranzitforgalom gerjesztı, ám politikai változásokra igen érzékeny fejlesztési terület. 2. A dél-dunántúli közlekedési „zsákban” való elhelyezkedés. 3. A Mohácsnál tervezett Duna híd megépítése 4. ábra: A Dél-dunántúli Régió, megyéi, statisztikai kistérségei (2004. január 1-tıl)
Forrás: http://www.deldunantul.com
A térséget alapvetıen az infrastrukturális feltételek gyengesége jellemzi. A nagy közlekedési korridorok elkerülik a térséget, gyorsforgalmi úttal nincs közeli kapcsolata, és, bár a kistérséget Keleten mindvégig a Duna határolja, híddal nem rendelkezik, és az ismert közlekedésfejlesztési tervek a hiányzó mohácsi Duna-híd megépítésével belátható idın belül nem számolnak. A belsı úthálózati viszonyokat is a fejletlenség jellemzi, az aprófalvas településrendszer következtében ma is számos zsáktelepülés van. A települések vasúti közlekedési lehetıségei a MÁV egyre erısödı költségérzékenysége következtében fokozatosan romlanak, a helyzet visszafordítására nincs esély. A távolsági autóbusz15
összeköttetés lehetısége minden település esetében fennáll, azonban a buszjáratok gyakorisága a MÁV-éhoz hasonló okok miatt a kistelepüléseken csökken. Ez a falusi lakosságnak a munkaerıpiacon való megmaradását, vagy sokak esetében az oda való visszakerülést egyre jobban megnehezíti. A munkahely elvesztését követı idıszakban kiváltképp tartós munkanélküliek esetén - az új munkahely megszerzése egyre reménytelenebbé válik. Fontos ezért, hogy a nagyüzemi tömegtermelésben részt vállaló mezıgazdaságon kívül kerüljön sor olyan helyi munkalehetıségek megteremtésére, amelyek tömegközlekedési eszközök rendszeres igénybevétele nélkül is lehetıvé teszik a munkavégzést. (A munkát kell helybe vinni.) Az európai közlekedési miniszterek 1997-es Helsinki Konferenciáján döntés született az V/C közúti közlekedési nyomvonal kijelölésérıl a Gdansk-Budapest-Eszék-TuzlaSzarajevó- Ploce útvonalon. Az V/C nyomvonal magyarországi úthálózatát 3 szakaszra lehet bontani, a Budapest-Dunaújváros, a Dunaújváros-Szekszárd, és a Szekszárd-országhatár közötti területekre. A Szekszárdtól délre esı szakaszon a legnagyobb probléma a nyomvonal és a határmetszés kijelölése volt. A jelenleg érvényes változatban a nyomvonal Véménd és Palotabozsok között érné el a kistérséget, majd Szőr és Görcsönydoboka valamint Himesháza és Székelyszabar között húzódna észak-déli irányban. Az 57-es utat Babarc és Lánycsók között metszené, majd Bóly- Nagynyárád és Töttös-Majs között haladva a határmetszés Ivándárda települést nyugatról érinti. Az 57-es számú közlekedési út új nyomvonala szintén jelentısen befolyásolja a térség úthálózati szerkezetét. 2.1.1. Kapcsolatok a horvát határmenti térséggel
A Mohácsi kistérség határtérség, melynek fejlıdése szempontjából nagy jelentıséggel bírnak a szomszédos Horvátország határmenti térségével fennálló kapcsolatok, melyek nagy múltra tekintenek vissza. Az 1990-es években lezajló délszláv háborús konfliktus a mezıgazdaság, az ipar és a szolgáltatások tekintetében egyaránt jelentıs visszaesést hozott, ami nagyban kihatott a határmenti térség gazdasági együttmőködéseire is; a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok erısen visszaszorultak, ami ma is hozzájárul a határtérség súlyos gazdasági depressziójához. Elmondható, hogy a nyugat-magyarországi térséggel szemben a déli határtérség számára határmenti fekvésbıl fakadóan nem elınyök, hanem egyértelmő hátrányok származtak, és ez sajnos ma is igaz. A határmenti kooperációnak a hagyományos külkereskedelmi relációban megvalósuló fejlesztése mellett további gazdasági ágak mentén történı kibontása is indokolt. A Dráva folyó természetes határ Magyarország és Horvátország között. Híd építésére a Duna-Dráva Nemzeti Park területén nem kerülhet sor, ezért mivel Barcson már van közúti híd, Mohács térségében kerülhetne sor ilyen jellegő objektum telepítésére. A határtérségben a magyar és horvát oktatási intézmények jelenleg is szoros kapcsolatokat ápolnak, az együttmőködés bıvítése és további oktatási-képzési szakterületekre történı kiterjesztése, a kooperáció szorosabbra főzése jól megvalósítható. Az oktatási-képzési együttmőködés hatékonyan elısegíti a nemzetiségi identitás ápolását is.
16
2.2. A kistérség településhálózatának és közigazgatási rendszerének bemutatása 2.2.1. Az önkormányzatok közigazgatási kapcsolatai
A kistérség településszerkezetét jelentısen befolyásolja az eltérı jellegő tájegységek elhelyezkedése (Mohácsi-síkság, Geresdi-dombság), az országhatár és a Duna vonulata. 5. ábra: A Mohácsi kistérség településhálózata
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
A kistérség településeinek majdnem fele az apró és kistelepülés kategóriába tartozik, melyek elsısorban a kedvezıtlenebb adottságú dombsági részeken helyezkednek el, és sok közöttük a zsáktelepülés. Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete által végzett tanulmány szerint a kistérség az ún. „vidéki kistérség” kategóriába tartozik, tehát a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fı/km2 népsőrőségő településen. Amúgy a
17
tanulmány további besorolása szerint vidéki- kisvárosias kistérségnek számít, hiszen a népesség kevesebb mint 50%-a él városokban. A kistérség elsıdleges központja Mohács kiváló földrajzi energiájának köszönhetıen (Duna viziút, valamint a Pannonia-Moesia hadiút közelsége) fejlıdött már a középkorban rendkívül gyorsan. Középkori oklevelekben civitásként szerepel, 1420-tól oppídiumként említik. Volt idıszak amikor a régió legnagyobb településének számított. A török idıszakban már jelentıs közigazgatási központ funkcióval rendelkezik, mint szandzsák-székhely. Az 1784-85-ös nádori összeírás alapján a település lakossága meghaladta a 3000 fıt, mely adat mutatja, hogy a község hamar regenerálódott a török vész multával. Mohács életében a trianoni határok kijelölése azt jelentette, hogy a korábbi vonzáskörzetének egy részét leválasztották róla. A korábbi vonzáskörzeti tanulmányok azt állapították meg, hogy Mohács nem annyira közigazgatási területének nagy kiterjedése, lakosságszáma alapján, hanem fıként vonzáskörzetének nagysága, központi szerepkörének kisugárzó ereje miatt jelentıs település. Mohács mai vonzáskörzete nagy vonalakban már a két világháború között kialakult. A kapcsolat intenzitás alapján négy település van legszorosabb kapcsolatban Moháccsal: Lánycsók, Bár, Kölked, Székelyszabar. A következı övezetben már a társközpont – Bóly - hatása is érvényesül, és több szempontból átmeneti zónába tartozik mintegy hét település. A kistérség nyugati határai mentén fekvı települések esetében erıteljesen megjelennek a szomszédos kistérségi központok és a megyeközpont vonzása. A települési kapcsolatokban különleges helyzetben van Homorúd község, mely a Mohácsi-szigeten fekszik, s erıs szálak kötik Bajához illetve Bács-Kiskun megyéhez. A kistérség társközpontja Bóly 1997. július 1-én kapott városi rangjához méltóan egyre jelentısebb térségi ellátó és fejlesztı szereppel rendelkezik. E megállapítást mutatja, hogy az 1994-ben létrehozott Mohácsi Térségi Tanácsban, majd késıbb a Mohács Térségi Területfejlesztési Társulásban is vezetı szerepet játszik. Tény, hogy sem a vidékfejlesztés, sem a területfejlesztés szempontjából hatékonyan nem kezelhetı a 43 település, ezért a kistérség egésze „mikrotérségek” hálózataként fogható föl, a már említett két központ kooperatív szerepvállalásával. Bizonyos ellátási szerepkörő funkcióval rendelkezik még a Hímesháza-Geresdlak községpáros, melyek körül sok apró ellátás hiánnyal küszködı falu fekszik. A körjegyzıségek székhelyei szerepükbıl adódóan szintén rendelkeznek közigazgatási-, szolgáltatási funkcióval. 2001. január 1-tıl az addig önálló Máriakéménd és Versend körjegyzıséget hozott létre versendi székhellyel.
18
4. táblázat: Körjegyzıségek a mohácsi kistérségben Település
650
2769
Bezedek Ivándárda Sárok
631
855
618
Szebény
297
298 1093
488 1614
919
915 1104
499 1675
1568 621
918 1115
501
717 1574
295
1174
Palotabozsok
719
623 939
1351 851
1564
309
Hásságy
194 1359
703
630
1357 1157
197
861 1586
Olasz
1370
1373
689
Sátorhely
305 265 170
1162 200
897
Nagynyárád
617
1390
1365
3004
305 273 168
1173 192
Udvar
250
624
1414 Majs
2754 3015
302 282 175
1173
2298
246 2989
297 292 175
104 685 331 2335
237 3005
Lippó
109 693 331
2752
Összesen
Kisnyárád
1174 1178
2359
265
212 1209
117 695 339
2740
Lánycsók
962
1202
2438
1028
229 1209
124 715 345
Erdısmárok Székelyszabar Szőr
138 253 175
980
1208
Település
Himesháza
462
1048
225 1288
1088
140 263 175
984
1254
Székhely
470
1054
252
261 1085
139 263 187
1036
Összesen
465 144 253 200
Maráza
827 267
1070
1054 Geresdlak
Település
457 Kisbudmér Nagybudmér Pócsa
Székhely 818
267 1111
Borjád
Összesen
803 286
Liptód
Település
825
Székhely
Összesen
Babarc
Település
Hozzátartozó település
Székhely
Körjegyzıség székhelye
Lakosságszám Lakosságszám Lakosságszám Lakosságszám (fı) 2002 (fı) 1998 (fı) 2000 (fı) 2001
485 1592
1578
19
Lakosságszám Lakosságszám Lakosságszám Lakosságszám (fı) (fı) 1998 (fı) 2000 (fı) 2001 2002
Település
Máriakéménd
1680 239 1930
934 -
-
2064
249 1958
-
206
1681
-
1919 989
562
-
Összesen
Versend
1858 2076
265 2032
2137
206
1693
-
Település
1870 2072
285
Feked
450 2201
207
1747
Véménd
458
1865 2070
Székhely
Monyoród
1687
2240
198
Összesen
466
1872
Település
1743
2313 Szederkény
Székhely
Összesen
1774 483
Görcsönydoboka
Település
1830
Somberek
Székhely
Összesen
Település
Hozzátartozó település
Székhely
Körjegyzıség székhelye
559
1496
1548
Forrás: Mohács Térségi Területfejlesztési Társulás
2006. január 1-tıl Bár község önkormányzata létesít körjegyzıséget dunaszekcsıvel. 5. táblázat: A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések a mohácsi kistérségben (a 215/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet, a 91/2001 (VI.15.) Korm. rendelet és a 7/2003. (I.14.) Korm. rendeletek alapján
Bezedek
+
Erdısmárok
+
+ + a szempontok szerint nem hátrányos + + a szempontok szerint nem hátrányos + +
Lakosság 2002
Babarc
TáradalmiAz országos gazdasági átlagot 1,75szempontból szeresen elmaradott meghaladó települések munkanéküliségő települések (2003) (2003) +
Lakosság 1999
Település
TáradalmiAz országos gazdasági átlagot 1,5szempontból szeresen elmaradott meghaladó települések munkanéküliségő települések (1999) (1999)
812
827
297
305
124
104
285
239
824
743
292
265
144
138
265
250
Feked
+
Homorúd
+
Ivándárda
+
Kisbudmér
+
+
Kisnyárád
+
+
+
+
+
+
1138
1132
+
+
+
286
261
252
212
549
559
198
206
253
253
Kölked Liptód
+
Maráza
+
+
+
Máriakéménd Monyoród
+
+
Nagybudmér
+
+
+ a szempontok szerint nem hátrányos + + +
+
20
Sárok
+
+
+
Szebény
+
+
+
Szőr
+
Versend + Forrás: Mohács Térségi Területfejlesztési Társulás
Lakosság 2002
Pócsa
Az országos Táradalmigazdasági átlagot 1,75szempontból szeresen elmaradott meghaladó települések munkanéküliségő (2003) települések (2003) +
Lakosság 1999
Település
TáradalmiAz országos gazdasági átlagot 1,5szempontból szeresen elmaradott meghaladó települések munkanéküliségő (1999) települések (1999)
206
175
175
170
501
485
+
345
331
+
907
989
+
A kistérség a 91/2001. (VI.15.) Korm. Rendelet alapján társadalmi-gazdasági és vidékfejlesztési szempontból kedvezményezett térség lett. Az egyes települések helyzetét vizsgálva megállapítható Feked, Ivándárda, Máriakéménd települések a szempontok szerint már nem hátrányos helyzetőek, Babarc, és Pócsa viszont bekerült a hátrányos helyzető községek közé. Kölked település is bekerült a 2x-esen hátrányos helyzetőek közé. Szebény és Kisnyárád fejlıdését jellemzi, hogy munkanélküliségi szempontból már nem hátrányos, amit azonban a szorzó tényezı növelése (1.75) is befolyásolhat. A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérıl szóló 64/2004. (IV. 15.) kormányrendelet alapján jelenleg Kisbudmér, Kölked, Homorúd, Liptód, Monyoród tartozik a 235 leghátrányosabb helyzető település közé. Jelenleg a kistérségben élık 13%-a lakik hátrányos helyzető településen. A hátrányos helyzet kialakulásába alapvetıen a következı fıbb okok játszotta szerepet: • országhatár fekvése (Bezedek, Sárok) • cigány etnikum nagysága (Kölked) • zsáktelepülés jelleg (Kisnyárád, Liptód, Nagybudmér, Kisbudmér, Maráza, Monyoród, Erdısmárok) • a Geresdi-dombság nyújtotta kedvezıtlenebb természeti adottságok (Szebény, Szőr, Maráza, Erdısmárok, Liptód, Kisnyárád) • Mohácsi-sziget gyenge kapcsolati rendszere (Homorúd) A jelenlegi állapotból való kilábalást segítik a kistérségben szervezıdött települési összefogásra alapozó szervezetek. Az 1994-ben alapult Mohács Térségi Tanács felismerte, hogy a kistérségben jelentkezı problémák - foglalkoztatási, déli határmenti háború és menekültek elhelyezése, gazdasági helyzet, stb.- csak egy közösen kidolgozott stratégiával kezelhetı és oldható meg. A területfejlesztési törvény következtében területfejlesztési társulás formájában jelentkezik a kistérség, mely az önkormányzati tagság szempontjából megegyezik a Mohács Térségi Tanáccsal. Az 56/1998. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott Mohácsi Vállalkozási Övezet – melyhez 6 bács-kiskun megyei település is tartozik (Baja, Dávod, Dunafalva, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska) – helyzete a jogszabályi változások miatt bizonytalan.
21
A közigazgatási kapcsolatok értékelése szempontjából a kifejezetten hatóságiigazgatási feladatellátáson túl meghatározó jelentıségő a településüzemeltetési feladatok ellátása, illetıleg azok területi összefüggései. E tekintetben alapvetı változást eredményezett a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény, amely részint a településüzemeltetési feladatok térségi szintő szervezése, részint a mőködést biztosító támogatások normatíváinak szigorítása mellett változásokat eredményezett a településüzemeltetési feladatok ellátásában – területi szinten is. Ezek a változások jelen pillanatban sem zárultak le, a törvény hatása várhatóan a következı években is hatással lesz az egyes feladatok ellátásának módjára, az ellátás területi egységeire. A jogszabály a településüzemeltetési feladatok racionalizálása során kitüntetett szerepet szán a kistérségeknek. Ugyanakkor tapasztalati tény, hogy a – különösen a sok települést számláló – statisztikai kistérségekben ezt a feladatot alapvetıen mikro-térségi szinten lehet megvalósítani. A jogszabály részint a már meglévı, mikro-térségi szinten kialakított együttmőködésekre épül, részint új feladatok mellett új mikro-térségi kapcsolatokat alakít ki. A mikro-térségi feladatellátás további formái tekintetében egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben alakulhattak ki konfliktus helyzetek a települések között, illetıleg az egyes településeken belül. Más tekintetben a feladat ellátási területek mérete is változott, jelentısen növekedett az oktatási feladat ellátáshoz képest. A családsegítı és gyermekjóléti szolgálat mikro térségeit, valamint a központi ügyelet lehatárolását az ábra mutatja be. 6.sz. ábra Családsegítı és gyermekjóléti szolgálat
Mohács kistérségi családsegítı és gyermekjóléti szolgálat Lánycsók-Kisnyárád községek családsegítı és gyermekjóléti szolgálata
Bóly város gyermekjóléti és családsegítı szolgálat
Forrás: Mohács Térségi Területfejlesztési Társulás
22
7.sz. ábra Központi ügyelet
Lánycsók és társuló önkormányzatok központi ügyeleti szolgálatot fenntartó társulás Mohács-Kölked központi ügyeleti szolgálatot fenntartó társulás Bólyi hétvégi és hétközi orvosi ügyelet
Forrás: Mohács Térségi Területfejlesztési Társulás
A többcélú kistérségi társulás kialakítása jelentısen javította az olyan szakfeladatok ellátását, mint a logopédiai szakszolgálat. Ez a feladat ellátás a Mohácsi kistérségben szintén három mikro-körzetben valósul meg az alábbi közpntokkal és tagokkal: BÓLY-SZEDERKÉNY TÉRSÉGI LOGOPÉDIAI SZAKSZOLGÁLAT (tagok: Babarc, Belvárdgyula, Bóly, Borjád, Hásságy, Kisbudmér, Liptód, Máriakéménd, Monyoród, Nagybudmér, Olasz, Pócsa, Szajk, Szederkény, Töttös, Versend) LÁNYCSÓK TÉRSÉGI LOGOPÉDIAI SZAKSZOLGÁLAT (tagok: Bár, Dunaszekcsı, Erdısmárok, Feked, Geresdlak, Görcsönydoboka, Hímesháza, Homorúd, Kisnyárád, Kölked, Lánycsók, Maráza, Mohács, Palotabozsok, Somberek, Szebény, Székelyszabar, Szőr, Véménd) MAJS TÉRSÉGI LOGOPÉDIAI SZAKSZOLGÁLAT (tagok: Bezedek, Ivándárda, Lippó, Majs, Nagynyárád, Sárok, Sátorhely, Udvar) 2.2.2. Civil szervezetek a kistérségben
A kistérség civil szervezıdései színes képet mutatnak, de a civil szféra kistérségi szerepét feltétlenül erısíteni kell, mert támogatottságuk, érdekérvényesítı szerepük messze
23
elmarad a kívánatos mértéktıl. A hátrányos helyzető társadalmi csoportok védelme, érdekeik képviselete megkívánja az elırelépést ezen a területen. A hagyományırzés mellett a sport-, a gyermek- és ifjúsági szervezıdések jellemzıek a civil társulásokban. A nyugdíjasok is egyre több helyen egyesületekbe tömörültek több faluban is. Élénk civil képviseletet épít ki a roma és sváb populáció is. A kisebbségek fıként kultúrájuk megırzésére hoznak létre hagyományırzı szervezıdéseket. A civil szervezıdések típusai közül a pártokon kívül megtalálhatóak a sportegyesületek, vadásztársaságok, horgász- és galambsport egyesületek, tőzoltó egyesületek, környezetvédı-, hagyományırzı-, településvédı egyesületek, különbözı szakszervezetek, egyházi intézmények, köztestületek, alapítványok. 2.3. Összegzés
A Mohácsi kistérség az elmaradott Dél-Dunántúl külsı perifériáján helyezkedik el. Viszonylagos elzártsága azonban lehetıségeket is magában rejt: a határon átnyúló kapcsolatok elmélyítésével és gazdasági területekre történı kiterjesztésével, továbbá az úthálózat fejlesztésével mindezen hátrányokból elınyöket kovácsolhat.
24
3. Humán erıforrások 3.1. Demográfiai mutatók a Siklósi kistérségben 3.1.1. A népesség alakulása
Baranya megyében a népesség alakulását folyamatos, az országos átlagot meghaladó mértékő csökkenés jellemzi az elvándorlás és a természetes fogyás miatt. A Mohácsi kistérség népessége 2000 óta folyamatosan csökkent 2003-ig. Ahogy a megyében, úgy a kistérségben is határozott nıi többlet uralkodik. A 43 településbıl mindössze 10 esetben - találkozhatunk férfi többlettel, jelentısebben Erdısmárok, Kisbudmér és Sárok településeken. 32 településen a nıi többlet jellemzı, magasabb értékekkel Olasz, Hásságy, Liptód, Udvar, Geresdlak, Himesháza és Ivándárda rendelkezik. Kisnyárádon kiegyenlítıdött a helyzet. Az okok ugyanazok, mint országszerte. A férfiak halandósága felülmúlja a nıkét., így az összlakosságon belül a felsıbb korosztályokban a nık aránya egyre nı. Ennek köszönhetı, hogy a születéskori enyhe férfi többlet határozott nıi többletbe vált át. Ugyanakkor Baranya megyén belül a kistérség egészét illetıen a férfi lakosság aránya magasabb, mint a megyei átlag.
25
8. ábra: A Mohácsi kistérség népessége 2003-ban
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
A népesség szám 1994 – 2002 viszonylatában mindössze 7 településen mutat növekedést 1,3-4,5 % között, a maradék 36 településen csökkenés tapasztalható. 10 % alatti a csökkenés 26 településen, 10-20 % közötti 8 településen és kiemelkedik ebbıl a két “legsúlyosabb” érték, Erdısmárok 24,1 % -a és Feked 23,6 % - a. A két város esetében ellenkezı irányú mozgás figyelhetı meg, Bólyban 3,3 % - kal nıtt, míg Mohácson 4,6 % kal csökkent a népesség. A kistérség egészének is 4,5 % - kal csökkent a lakossága a vizsgált 8 év távlatában. Ha csak az elmúlt 2 évet vizsgáljuk 13 településnél látható növekedés, de mivel a legnagyobb város, Mohács népessége 1990 óta különbözı ütemben folyamatosan csökken, és az egész kistérség lakosságának kb. 36 % - át teszi ki, ez sajnos nem befolyásolja a folyamatos népességcsökkenést.
26
6.sz. táblázat: A népesség változása Települések Babarc Bár Belvárdgyula Bezedek Bóly Borjád Dunaszekcsı Erdısmárok Feked Geresdlak Görcsönydoboka Hásságy Himesháza Homorúd Ivándárda Kisbudmér Kisnyárád Kölked Lánycsók Lippó Liptód Majs Maráza Máriakéménd Mohács Monyoród Nagybudmér Nagynyárád Olasz Palotabozsok Pócsa Sárok Sátorhely Somberek Szajk Szebény Szederkény Székelyszabar Szőr Töttös Udvar Véménd Versend Kistérség Forrás: KSH
1994/95 1994/96 1994/97 1994/98 1994/99 1994/2000 1994/2001 1994/2002 96.2 94.6 92.9 91.4 89.9 88.9 90.6 91.6 99.7 100.1 95.7 94.8 90.7 89.5 88.5 88.8 99.0 94.3 92.3 95.7 96.8 93.1 93.9 97.2 97.0 94.4 91.4 88.1 88.1 89.6 90.5 90.5 101.4 101.7 102.8 102.0 102.1 101.1 101.6 103.3 99.1 99.1 99.8 100.2 101.8 102.0 103.1 101.3 99.2 98.2 97.2 96.4 95.6 95.0 94.2 94.0 95.6 92.0 90.5 90.5 88.3 85.4 79.6 75.9 98.1 99.0 96.5 91.1 89.1 84.7 79.6 76.4 102.8 102.1 101.2 98.2 95.2 93.3 92.9 91.2 101.4 98.2 96.2 95.5 94.3 92.1 90.5 88.9 100.6 96.6 95.3 96.6 96.6 92.2 92.8 93.1 98.2 97.6 96.9 95.8 94.8 92.3 91.8 90.0 98.1 96.8 96.7 97.3 94.5 91.4 87.6 87.7 98.6 98.6 99.0 100.0 99.3 96.6 93.5 90.8 100.7 98.0 96.7 94.1 95.4 90.8 91.5 90.2 100.7 99.6 97.8 98.1 92.2 87.8 91.1 92.6 99.0 97.0 96.4 95.8 95.3 96.5 97.1 95.3 100.1 100.8 101.3 101.6 101.1 102.1 102.7 102.2 100.3 99.4 99.8 99.1 97.9 96.2 95.1 94.1 108.2 109.6 102.7 98.3 95.5 91.8 91.8 89.7 97.9 97.8 98.9 97.4 97.5 97.4 96.5 96.1 104.8 105.6 112.1 109.1 105.2 97.4 99.1 91.8 101.3 101.1 101.1 100.2 101.5 102.4 102.6 102.0 99.5 99.1 98.4 97.7 97.2 96.1 95.6 95.4 94.8 94.0 87.1 85.3 87.9 89.2 88.8 88.8 99.2 99.2 97.7 98.8 97.3 102.7 102.7 98.8 98.5 97.9 96.0 95.3 95.5 91.5 90.9 90.4 96.3 98.3 99.2 97.8 97.0 96.7 96.0 96.4 98.3 97.3 97.1 95.8 94.9 91.0 90.1 89.2 99.5 97.4 101.0 102.0 105.1 95.4 89.3 87.8 99.4 91.3 97.1 101.7 100.0 101.7 97.7 98.8 102.0 104.1 103.8 100.4 103.1 102.5 104.8 104.5 98.3 98.5 97.9 95.8 95.2 92.9 91.3 88.3 100.5 101.7 100.6 100.1 97.8 97.9 97.9 97.8 103.7 100.0 97.9 97.1 98.4 96.7 94.6 94.0 100.8 103.7 104.4 103.6 103.5 103.2 103.5 102.8 99.6 99.5 98.9 97.9 99.6 95.2 94.9 93.8 97.7 99.2 97.5 97.2 96.6 95.5 93.2 93.2 98.4 98.8 95.5 95.5 93.4 93.9 93.5 90.2 99.0 101.0 98.5 93.2 95.1 97.1 95.6 94.2 98.0 96.9 95.4 94.8 94.8 91.9 91.3 91.2 104.0 105.8 106.3 106.5 106.9 108.6 109.6 116.1 99.6 99.3 98.7 97.9 97.4 96.2 95.8 95.5
27
3.1.2. Ki- és bevándorlás
Az elmúlt 3 év /2000-2002/ viszonylatában a kistérség vándorlási egyenlege az elızı vizsgálati idıtartamhoz /1994-1998/ képest kissé egységesebb képet mutat, enyhén emelkedik. A számok azonban nem tükrözik azt a tapasztalatot, hogy a térséget elhagyók a fiatal korosztályból és a kvalifikált értelmiségbıl kerülnek ki. 9.sz. ábra: Oda- illetve elvándorlás a Mohácsi kistérségben
28
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
A kistérség népességére az elmúlt évtizedben a természetes fogyás volt a jellemzı. Az utóbbi idıben ez csökkenı tendenciát mutat, az utolsó két vizsgált évben már 6 ezrelék alá esett és a megyei átlagnál is csak két százalékponttal nagyobb. Az állandó népesség csökkenése továbbra is tendencia, 1994 óta közel 2500 fıvel csökkent a lakosságszám, tehát nem túlzó az a prognózis amely az elızı anyagban is megfogalmazódott, 2020 körül 49 000 fı alá esik a létszám. Fı forrása az élveszületések alacsony és csökkenı aránya.
3.1.3. A népesség korcsoport szerinti megoszlása
Kitőnik, hogy igen magas, 20%-ot meghaladó a nyugdíjas korú népesség aránya, míg a fiatal korosztály aránya nem éri el a megyei átlagot. Részben a korosztályi sajátosságokban, részben pedig az alacsony gyermekvállalási kedvnek köszönhetı a kistérség megindult, és növekvı elnéptelenedése.
29
A korösszetétel aránya is tovább romlik, a 60 éven felüliek aránya a kistérségben folyamatosan nıtt, elérte a 22 % - ot, míg a 15 éven aluliak száma 15 % alá csökkent. 31 településen 20 % - ot meghaladja az idıs korosztály aránya, kiugróan magas Fekeden, Homorúdon és Udvaron. 19 településen emelkedik 15 % fölé a fiatalok aránya, örömtelien magas Belvárdgyulán, Kisbudméron, Monyoródon, Sárokon és Véménden. Az öregedési index értékek is romlottak, összecsengve a fenntiekkel, folyamatosan növekedtek. Bár 11 településen az utolsó két év viszonylatában tapasztalható némi javulás, de ezek nem olyan arányúak, hogy változást eredményezzenek az összesítésben.
30
7.sz. táblázat: Lakónépesség megoszlása korcsoport szerint
Lakónépesség korcsoport szerint Település Babarc Bár Belvárdgyula Bezedek Bóly Borjád Dunaszekcsı Erdısmárok Feked Geresdlak Görcsönydoboka Hásságy Himesháza Homorúd Ivándárda Kisbudmér Kisnyárád Kölked Lánycsók Lippó Liptód Majs Maráza Máriakéménd Mohács Monyoród Nagybudmér Nagynyárád Olasz Palotabozsok Pócsa Sárok Sátorhely Somberek Szajk Szebény Szederkény Székelyszabar Szőr Töttös Udvar Véménd Versend Összesen:
0-9
10-19
20-29
30-39
40-49
50-59
60-69
69-
77 55 58 28 365 50 231 9 7 58 42 20 86 71 32 23 23 132 263 55 24 133 22 66 1771 30 41 89 55 95 23 28 77 115 61 58 207 61 30 83 19 174 139 5086
84 58 50 43 554 70 217 10 21 97 48 31 139 51 32 22 26 166 377 63 31 137 27 56 2591 17 32 96 68 111 15 19 95 132 97 66 258 83 44 68 23 190 124 6539
120 71 66 34 614 62 292 11 16 114 63 39 151 84 45 22 25 170 418 64 23 171 23 89 2799 34 45 115 90 137 27 21 109 207 139 52 281 86 40 105 16 242 158 7490
87 82 54 38 485 69 272 16 22 86 54 35 161 88 31 21 33 139 351 70 26 136 26 69 2507 34 32 96 70 134 29 26 95 193 83 60 238 74 47 78 27 228 105 6607
140 111 63 52 616 72 299 13 32 212 79 46 223 113 41 19 40 194 479 119 37 166 23 92 3102 27 41 129 105 155 27 33 125 264 151 79 301 113 42 82 29 269 153 8508
97 86 48 33 481 42 331 22 35 109 34 29 146 102 30 10 26 125 346 68 25 117 32 56 2537 14 26 119 74 142 22 14 82 192 67 49 208 73 29 69 26 212 77 6462
85 84 53 28 365 48 266 11 51 124 63 37 149 117 34 7 26 83 223 64 43 112 31 57 1975 21 18 97 81 153 20 13 65 252 80 70 169 79 51 78 25 175 85 5668
101 59 32 27 431 37 316 11 62 157 60 53 165 105 21 10 33 114 237 56 31 134 34 63 1941 15 20 130 66 158 23 11 49 246 119 71 207 88 35 76 31 212 72 5919
Forrás: KSH
31
A demográfiai helyzetkép összefoglalásaként ki kell emelnünk annak fontosságát, hogy a romló öregedési index, az országon belüli gyenge szociális állapot, az alacsony munkahelyszám és az ezzel kapcsolatos kedvezıtlen kilátások együttesen sürgetik a gazdaságélénkítı, társadalmi-gazdasági környezetjavító programozás szükségességét, mert a tendenciák spontán folytatódása a társadalmi-szociális állapotok visszafordíthatatlan romlásához vezethet. 3.1.4. Kisebbségek a kistérségben
A 2001-es népszámlálás felmérései azt mutatják, hogy Mohács kistérségben a kisebbségeken belül a cigány, a horvát, a német és a szerb kisebbségek a meghatározóak. A német kisebbség lélekszáma csaknem 60-szorosa a szerbek számának a kistérségen belül. A cigány kisebbség Kölked, Véménd és Versend népességén belül a legjelentısebb, ez Kölked lakosságának a 16 %-át, Véménd lakosságának a 11,5 %-át, Versend lakosságának a 30 %-át jelenti. A horvát kisebbség Versend lakosságának a 15,3 %-át adja, Mohácson élnek a legnagyobb lélekszámban, de ott a lakosságnak csak a 4,7 %-át teszik ki. A német kisebbség a kistérség csaknem összes településén kiemelkedı szereppel bír, kivételt jelent az alól Belvárdgyula, Erdısmárok, Ivándárda és Sárok. A szerbek egyedül Mohácson fordulnak elı nagyobb lélekszámban, de ez a 114 fı is csak a város lakosságának a 0,6 %-át jelentik. A 2002-es választások után 38 településen alakult kisebbségi önkormányzat, ami 3-al több mint 4 évvel korábban. Ezek közül a bólyi, a görcsönydobokai, a pócsai, az udvari és a töttösi egyben települési önkormányzat is. A német nemzetiséget 34, a cigányt 10, a horvátot 8, a szerbet 2 településen képviselik. Szembetőnı változás, hogy az elızı ciklusban még mőködött kisebbségi önkormányzatok közül 8 helyen nem alakult cigány.Az utóbbi idıszakban egyre jobban jelentkezik a települések közötti együttmőködési kézség, melynek jele a különbözı ellátási és intézményi társulások terjedése. 8.sz. táblázat: A mohácsi kistérség kisebbségi önkormányzatai Települések
Kisebbség neve (1998-2002)
Kisebbség neve (2002-2006)
Mohács
Cigány
Cigány
Horvát
Horvát
Német
Német
Szerb
Szerb
Cigány
nem alakult
Német
Német
Német
Német
Babarc Bár Belvárdgyula
Horvát Cigány
Bezedek
Német
Német
Bóly
Német
Német
Borjád
Cigány
nem alakult
Német
Német
Dunaszekcsı
Cigány
Cigány Német
32
Feked
Német
Német
Geresdlak
Német
Német Cigány
Görcsönydoboka
Német
Német
Hásságy
Német
Német
Himesháza
Német
Német
Kisbudmér
Cigány
nem alakult
Kisnyárád
Német
Német Cigány
Kölked
Cigány
Cigány Német
Lánycsók
Cigány
nem alakult
Német
Német Horvát
Lippó
Német
Német
Liptód
Kisebbség neve (1998-2002) Német
Szerb Kisebbség neve (2002-2006) Német
Majs
Német
Német
Cigány
nem alakult
Települések
Maráza
Német
Márikéménd
Német
Monyoród
Horvát
Nagybudmér
Cigány
Cigány
Nagynyárád
Cigány
Cigány
Német
Német
Horvát
Horvát
Német
Német
Olasz Palotabozsok
Német
Pócsa
Német
Somberek
Német
Német
Szajk
Cigány
nem alakult
Német
Német Horvát
Szebény
Cigány
nem alakult Német
Szederkény
Német
Német Horvát
Székelyszabar
Német
Német
Szőr
Német
Német
Töttös
Cigány
nem alakult Német
Udvar
Német
Német
33
Versend
Véménd
Cigány
Cigány
Horvát
Horvát
Német
Német
Cigány
Cigány
Német
Német
Forrás: Mohács Térségi Területfejlesztési Társulás
3.2. Oktatás, képzés, szakképzés 3.2.1. Iskolázottsági mutatók
A kistérség iskolázottsági mutatói kedvezıtlenek. A diplomások száma kevés kivétellel csak a két városba koncentrálódnak. Alacsony a középiskolai tanulók száma az összlétszámhoz viszonyítva. A legaggasztóbb jelenség az analfabéták magas aránya. Az alacsony képzettségőek munkaerıpiacra jutásának esélyei minimálisak. 3.2.2. Oktatási helyek, képzés
A régió legnagyobb innovációs központjának számító Pécs közelsége pozitívan befolyásolhatja a térség fejlıdését. Minthogy a Mohácsi térségnek nincs felsıfokú intézménye, a megye ilyen vonatkozású helyzetét vizsgáljuk meg. Az egyetemi városban mőködı 5 felsıfokú tanintézetben húszezer diák tanul, négyszer annyi, mint a régió másik két megyéjében összesen. Pozitív vonatkozásnak tekintjük, hogy a baranyaiak - és ez igaz a kistérségre is - a mőszaki képzésbe való bekapcsolódást preferálják. A térség emberi erıforrás viszonyait alapvetıen az oktatási intézmények határozzák meg. Ugyanakkor itt is ki kell hangsúlyozni, hogy a 40 kilométer távolságban fekvı iskolaváros a középfokú oktatásban is aktívan „besegít”. Ugyanakkor a saját kapacitás is jelentıs. A kistérségben 4 középfokú oktatási intézmény - 1 gimnázium és 3 szakközépiskola – található. Pécset leszámítva a megye kistérségeiben hasonló számú ilyen típusú intézmény mőködik. A kistérségben 28 településen mőködik óvoda, ebbıl Mohácson van 8. Három településen csak óvoda található, 6 településen mőködtet az óvoda mellett alsó tagozatot is. A térségünkben 18 településen van 8 osztályos általános iskola. Bólyban és Mohácson az lapfokú oktatáson felül középfokú oktatás és zeneiskola is mőködik. Mohácson az 5 általános iskolából 4 önkormányzati és egy egyházi fenntartású. A városban található középfokú intézmények közül a gimnázium és a mezıgazdasági és közgazdasági szakközépiskola önkormányzati, míg az ipari és szakközépiskola megyei önkormányzati fenntartású. A 2004. évi adatok szerint az aprófalvas településszerkezető Baranya megyében a településeknek mindössze 37%-ában mőködik általános iskola. A legkedvezıbb helyzető Komlói és Mohácsi kistérségben ez az arány még 50% feletti, Sásd, Sellye és Siklós térségében 25–30%.Az önkormányzati költségvetések jelentıs tételét alkotják az oktatási intézmények mőködési kiadásai. 34
A kis településeken megszőnnek az iskolák és a nagyobb településekre koncentrálódnak a tanulók. A települések többsége az intézményracionalizálási folyamatban közös fenntartási vagy koordinációs feladatokra társulásokat hozott létre. A Mohácsi kistérségben az egyik legfontosabb – a „többcélú törvény” által is érintett – mikro-térségi együttmőködés az intézményfenntartás, pontosabban az oktatási intézmények közös üzemeltetése területén alakult ki 11.sz. ábra Intézményfenntartás Geresdlak-MarázaFazekasboda közoktatási intézményi társulása
Véménd-Feked-Szebény közoktatási intézményi társulás
Hímesháza-SzőrErdısmárok közoktatási intézményfenntartó társulása
SomberekGörcsönydoboka közoktatási intézményfenntartó társulás
Olasz-Hásságy-Birján intézményfenntartó társulás Máriakéménd-KékesdKátoly-Szellı-Erzsébet intézményfenntartó társulása
Lánycsók-Kisnyárád intézményfenntartó társulása Mohács központú közoktatási megállapodás Bóly, Szajk, Töttös, Babarc közoktatási intézményi társulás
Szederkény-Monyoród közoktatási intézményi társulás Borjád-KisbudmérNagybudmér-Pócsa közoktatási intézményi társulás
Lippó-Bezedek-IvándárdaSárok közoktatási intézményfenntartó társulás
Forrás: Mohács Térségi Területfejlesztési Társulás
Az intézményekhez való ragaszkodás érthetı, és érzékelhetı törekvés mindazon települések esetén, amelyek még rendelkeznek intézményekkel, melyek közül a legfontosabb szerepet az iskolák töltik be. A szebényi általános iskola például úgy volt megmenthetı, hogy a mővészeti tagozatot Mohácsról Szebénybe telepítették és a 7-8. osztály tanulói már Véméndre járnak iskolába. 13 km-es körzeten belül – Véménd, Palotabozsok, Somberek – három, viszonylag új önálló iskola mőködik. A nem társulásban fenntartott iskolák jövıbeni sorsát részint a demográfiai folyamatok, részint a finanszírozáshoz kötıdı kihasználtsági mutatók, illetıleg a gazdaságilag nem értelmezhetı, ám olykor meghatározó jelentıségő érzelmi kötıdés határozza meg. Sátorhely például körjegyzıséget tart fenn a székhely Nagynyáráddal, azonban saját iskolájához továbbra is ragaszkodik. Ez a példa egyúttal arra is rávilágít, hogy a hatósági területi együttmőködést nem feltétlenül követi – az önállóan többnyire drágább – közös intézményfenntartás. Az imént jelzett elsı két tényezı tekintetében (demográfia, normatívák) az önálló mőködtetés körülményei nem feltétlenül értékelhetık pozitívnak a Mohácsi kistérségben. Önmagában a kialakított intézményrendszer sem garancia arra, hogy a megállapított keretek között történjen a feladat ellátás. Székelyszabar ugyan szervezetileg a mohácsi 35
központú közoktatási megállapodás tagja, azonban a tanulók a hímesházi iskolába járnak. Mindamellett a Mohácsi kistérség egésze az intézményfenntartó társulások száma alapján pozitívan értékelhetı, mely egyúttal azt az együttgondolkodási hajlandóságot is jelzi, melyre a jövıben feltehetıleg egyre nagyobb szükség lesz. A népszámlálási adatokat elemezve látható, hogy az általános iskola 8. évfolyamát, a középiskolai érettségit, és felsıfokú diplomát a kistérség népességének a megyei átlagnak megfelelı aránya szerzett. Pécs és térségének mutatói ebben is kiemelkedıen jók.
3.3. Foglalkoztatás, munkaerıpiac 3.3.1. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkaerı piaci helyzet
Az 1990-es években az egész Dél-dunántúli Régióban megfigyelhetı volt a gazdasági aktivitás csökkenése, melynek oka a gazdasági szerkezetváltozásokkal függött össze. A folyamatok eredményeképpen a 2000-es évek elejére a régió – alig 50%-os – aktivitási aránya a legalacsonyabbnak számított az országban. 2003. évi adatok alapján aktivitási arány tekintetében 58%-kal élen járó régió a KözépDunántúl, melyet szorosan követ a Nyugat-Dunántúl 57,7%-kal, és Közép-Magyarország 57,5%-kal. Jelentısen leszakadva a negyedik helyen áll a Dél-Dunántúl aktivitási aránya 51,3 %, ami 2,5%-kal marad el az országos átlagtól. A kistérség munkanélküliségi adatai kissé javultak az összes munkanélkülit és a tartós munkanélkülieket tekintve egyaránt, így jobbak, mint a megyei és regionális mutatók. Az elöregedési ráta ugyanakkor romlott, ami részben az alacsony születési arányszámnak, részben a fiatalok elvándorlásának köszönhetı elsısorban. Baranya megye munkanélküliségi rátájában az elmúlt 5 évben 2002-ig csökkenés, azt követıen növekedés figyelhetı meg. A megyei ráta kismértékő elmozdulása mögött erıteljesebb területi különbségek mutatkoznak Baranya megye térségei között.
36
12.sz. ábra: Munkanélküliség a Mohácsi kistérségben (2003)
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
A kistérségben a vizsgált idıszakban az elızıhöz (1994-1998) képest általában csökkenést mutatnak a munkanélküli ráta értékei, mindhárom évben 8 % alatt maradt a térségi átlag. 30 településen 10 % alatti a ráta, Bólyban 3,0 %, Mohácson 6,8 %. A két városban, valamint a nagyobb településeken, mint Dunaszekcsı, Szederkény, Véménd, ill. az ezek szomszédságában lévı kisebb településeken, Kölkeden, Lánycsókon, Töttösön csökkent a munkanélküliség, ami annak köszönhetı, hogy több kisüzem /pl. varroda, cipıfelsırész készítı, összeszerelı üzem/ létesült, melyek bejáró dolgozókat is tudtak foglalkoztatni. A térség határaihoz közelebb lévı településeken, Belvárdgyulán, Máriakéménden, Olaszon, Hásságyon a csökkenés Pécs közelségének tudható be. Növekedett a súlya a közmunkának, a közcélú és közhasznú foglalkoztatásnak, ami az önkormányzatok aktivitásának a jele. A fenti hatások azonban nem mindenütt tudtak érvényesülni. A kis,- és zsáktelepülések, mint Erdısmárok, Liptód, Szőr, valamint a határmenti Lippó körjegyzıségének településein ill. a szigeti Homorúdon növekedett vagy magasan stagnált a mutató. A nagyszámú roma lakosság miatt Versend munkanélküliségi rátája folyamatosan magas. A munkanélküliek iskolai végzettségét tekintve kisebb átrendezıdés tapasztalható, emelkedett a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek /46%/, és csökkent a középfokú végzettek aránya /43%/, ami megerısíti az elızı anyag következtetéseit, miszerint csak a
37
munkahelyszerzés alapja a szakképesítés és a piacképes tudás megszerzése. A nemek közötti megoszlásról elmondható, hogy enyhe többletet mutat a férfiaknál, arányuk 52 %. 2003 végén a térségben 2770 fı regisztrált munkanélkülit tartottak számon a mohácsi kirendeltségen. A munkaügyi központ 16 aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz segítségével támogatja elhelyezkedésüket.
9.sz. táblázat: Munkanélküliségi arány (munkanélküliek aránya a 18-59 éves lakosságon belül) % Települések Babarc Bár Belvárdgyula Bezedek Bóly Borjád Dunaszekcsı Erdısmárok Feked Geresdlak Görcsönydoboka Hásságy Himesháza Homorúd Ivándárda Kisbudmér Kisnyárád Kölked Lánycsók Lippó Liptód Majs Maráza Máriakéménd Mohács Monyoród Nagybudmér Nagynyárád Olasz Palotabozsok Pócsa Sárok Sátorhely Somberek Szajk Szebény Szederkény Székelyszabar Szőr Töttös
1994 12,0 5,1 11,2 9,9 5,5 6,0 11,7 8,8 9,6 8,6 7,3 4,8 8,9 15,5 12,1 16,7 14,7 20,5 9,2 7,6 16,0 9,4 11,0 17,7 10,7 22,8 9,3 8,3 9,2 5,8 8,3 16,3 11,1 5,3 6,9 11,9 6,9 8,9 12,6 9,7
1995 11,9 5,0 7,0 11,8 6,0 8,3 12,1 14,9 11,9 9,8 8,3 3,1 9,4 12,9 10,4 18,4 13,1 18,1 11,1 7,5 18,4 10,4 5,0 13,7 11,1 31,7 14,8 9,5 8,1 12,3 7,1 17,0 11,8 7,1 9,3 6,7 7,7 11,2 18,5 8,5
1996 10,8 7,6 6,2 15,6 5,6 7,8 10,4 18,2 13,0 7,6 8,7 6,1 10,8 13,1 8,5 8,1 12,5 17,1 12,2 9,2 19,9 11,9 10,1 13,2 10,5 18,8 8,6 7,5 8,4 7,3 10,7 14,7 10,8 5,8 7,3 12,4 7,1 11,3 13,5 8,0
1997 11,0 8,8 8,8 13,0 4,5 6,5 11,4 15,2 7,9 9,0 8,7 7,9 11,4 18,4 10,3 23,5 10,9 20,1 13,0 7,6 15,4 12,1 12,4 10,5 11,5 16,7 14,2 7,7 7,9 6,9 6,4 16,0 10,4 5,8 7,2 13,0 6,2 14,8 21,5 7,7
1998 11,7 6,2 8,3 12,0 3,9 6,2 9,0 16,7 5,0 8,8 5,6 8,0 10,1 15,9 7,5 20,3 14,0 22,2 11,9 8,7 18,0 7,8 12,1 7,5 10,6 15,1 16,1 7,6 5,9 3,2 10,7 12,6 11,1 3,7 7,5 12,3 4,6 11,8 19,0 7,6
2000 12.9 7.9 5.8 12.3 2.7 6.8 7.8 13.9 9.9 4.4 9.2 5.6 8.7 13.2 9.8 16.0 11.0 18.0 8.7 8.9 19.5 6.9 9.7 5.0 8.1 8.0 16.0 7.5 5.6 3.6 9.0 10.7 9.7 2.6 6.0 10.5 3.9 8.1 20.4 6.2
2001 9.5 7.2 3.5 10.3 2.8 6.3 7.6 16.2 10.0 6.2 7.5 2.5 6.7 8.8 9.0 12.7 4.5 15.2 7.7 7.7 19.1 5.7 9.5 5.6 6.8 8.8 14.5 4.9 4.0 3.9 10.0 10.8 6.2 2.8 6.2 8.5 4.6 4.9 14.8 5.3
2002 13.0 6.9 8.7 14.9 3.0 7.3 8.7 19.4 7.2 6.8 8.1 4.2 6.5 13.1 8.7 6.5 6.9 14.0 8.9 10.2 26.4 7.5 10.9 5.9 6.8 11.3 11.5 8.6 5.2 4.2 1.1 13.6 6.3 2.6 6.2 8.5 4.5 6.3 21.9 6.1
38
Udvar Véménd Versend Kistérség Forrás: KSH
7,2 16,0 25,9 10,4
9,8 12,2 28,1 10,8
11,4 10,4 27,5 10,2
8,9 10,1 27,7 10,8
3,8 7,0 24,8 9,7
3.8 6.3 24.8 8.0
1.0 5.3 24.1 6.9
5.3 7.0 24.6 7.4
10. táblázat Tartós munkanélküliek aránya (180 napon túli összes munkanélküli arányában),% Települések Babarc Bár Belvárdgyula Bezedek Bóly Borjád Dunaszekcsı Erdısmárok Feked Geresdlak Görcsönydoboka Hásságy Himesháza Homorúd Ivándárda Kisbudmér Kisnyárád Kölked Lánycsók Lippó Liptód Majs Maráza Máriakéménd Mohács Monyoród Nagybudmér Nagynyárád Olasz Palotabozsok Pócsa Sárok Sátorhely Somberek Szajk Szebény Szederkény Székelyszabar Szőr Töttös Udvar
1994 64,4 52,4 64,5 52,9 47,1 80,0 60,6 85,7 53,8 60,0 52,6 50,0 60,9 61,8 33,3 76,9 47,6 74,1 70,1 62,1 69,2 62,3 69,2 64,3 68,4 75,0 64,3 52,4 37,5 41,0 66,7 68,8 39,6 57,4 43,3 78,1 57,7 74,3 72,0 69,4 75,0
1998 58,2 58,3 43,5 85,0 54,5 58,8 68,6 61,5 50,0 72,0 57,1 61,5 68,1 63,4 53,8 80,0 50,0 70,3 64,7 52,9 54,2 62,3 53,3 29,2 65,3 77,8 45,8 60,5 63,6 61,9 71,4 38,5 30,6 45,9 61,8 58,1 49,0 60,9 71,4 77,8 50,0
2000 51.6 43.3 20.0 72.7 43.5 77.8 55.3 60.0 50.0 64.0 39.1 33.3 50.8 50.0 41.2 66.7 64.3 66.9 62.9 38.2 61.5 41.3 81.8 68.8 58.9 50.0 68.0 52.8 61.9 50.0 50.0 54.5 30.2 30.8 60.7 74.1 46.5 64.5 42.1 68.2 25.0
2001 53.2 25.9 44.4 42.1 30.2 64.7 49.0 45.5 45.5 51.4 26.3 50.0 52.1 63.9 53.3 70.0 83.3 60.0 39.3 50.0 80.8 39.5 36.4 44.4 45.4 72.7 50.0 30.4 66.7 37.5 30.0 45.5 35.7 46.4 48.3 40.9 47.1 42.1 59.3 52.6 100.0
2002 50 53.8 8.7 60.7 45.7 45.0 45.6 41.7 12.5 65.8 42.9 28.6 45.7 39.6 35.7 100.0 55.6 37.1 38.3 41.0 67.6 42.0 66.7 36.8 40.2 50.0 58.8 35 30 36 50 71.4 44.8 42.3 31.0 63.6 36.0 40.0 50.0 57.1 20.0
39
Véménd Versend Kistérség Forrás: KSH
71,9 79,5 65,2
51,4 64,6 62,6
64.5 58.1 56.6
36.5 70.5 47.9
29.4 78.8 44.4
3.4. Egészségügyi és szociális ellátás A Dél-dunántúli Régióban – ezen belül Baranya megyében is – a munkaképes korú lakosság morbiditási állapota különösen rossz. Az elöregedési tendencia felhívja a figyelmet arra, hogy a kistérség egészségügyi ellátására egyre nagyobb terhek fognak nehezedni. 3.4.1. Házi orvosi ellátottság
A Mohácsi kistérségben 1 házi orvosra 1.476 lakos jut, tehát a megyei átlagnál több beteget látnak el a kistérségben praktizáló házi orvosok, a baranyai kistérségek között (átlag 1.336 lakosra jut 1 háziorvos) azonban a középmezınyben helyezkedik el a Mohácsi kistérség. Ha a háziorvosi ellátottság területi megoszlását vizsgáljuk mőködı háziorvosi rendelık alapján, a kistérség – részben az aprófalvas településszerkezet miatt – sok fehér foltot mutat. 3.4.2. Járó- és fekvıbeteg ellátás
A járóbeteg szakellátás rendelési idejét vizsgálva látható, hogy 2003-ban a baranyai kistérségek között a mohácsi az élmezınyhöz tartozott (Pécsi- és Siklósi kistérséget követıen a harmadik a megyében a Mohácsi kistérség). A járóbeteg szakellátás rendelési órái elsısorban a többféle szakrendelést mőködtetı Mohácsra koncentrálódnak.
40
13.sz. ábra Központi ügyelet
Lánycsók és társuló önkormányzatok központi ügyeleti szolgálatot fenntartó társulás Mohács-Kölked központi ügyeleti szolgálatot fenntartó társulás Bólyi hétvégi és hétközi orvosi ügyelet
Forrás: Mohács Térségi Területfejlesztési Társulás
A családsegítı és gyermekjóléti szolgálat mikro térségeit, valamint a központi ügyelet lehatárolását az 14. sz. ábra mutatja be.
41
14.sz. ábra Családsegítı és gyermekjóléti szolgálat
Mohács kistérségi családsegítı és gyermekjóléti szolgálat Lánycsók-Kisnyárád községek családsegítı és gyermekjóléti szolgálata
Bóly város gyermekjóléti és családsegítı szolgálat
Forrás: Mohács Térségi Területfejlesztési Társulás
Az orvosi és gyógyszertári ellátás sok településen okoz még mai is gondot. 2003-ban Bóly város több települést ellátó szakorvosi ügyeleti rendszert vezetett be, és a mohácsi Kórház is számos új gyógyászati egységgel bıvült (pl. fizio-terápia) A kórház rekonstrukciója folyamatosan készül, a II. fázis 2003-ban lezárult, a harmadik szakasz várhatóan 2006-ig fejezıdik be. 3.5. Összegzés
A Mohácsi kistérség népessége az országos átlagot meghaladó mértékben csökken. A demográfiai adatok mögött csak részben állnak a kedvezıtlen születési mutatók, az elvándorlás is jelentıs problémákat okoz. Az idısebb korosztály aránya folyamatosan növekszik. A képzési helyekrıl elmondható, hogy csak a városokban és körjegyzıségi központokban találhatóak óvodák és általános iskolák, míg középfokú intézmények mindössze Mohácson és Bólyban vannak. Ezek alacsony számát Pécs közelsége is okozza, ugyanis a régió oktatási központja sokkal vonzóbb a középiskolások szemében. A gazdasági aktivitás országos átlag alatti. A munkanélküliség 1999 óta folyamatosan emelkedik. A munkaerı kereslete erıs szezonalitást muta, ez az erıteljes agráriumnak is köszönhetı. A települések jó része még háziorvosi rendelıvel sem rendelkezik. Járó- és fekvıbeteg ellátást a két nagyvárosban (Mohács, Bóly) biztosítanak a rászorulók részére.
42
4. A helyi gazdaság jellemzıi 4.1. A gazdaság általános jellemzése 4.1.1. A Mohácsi kistérség gazdasági szempontból
A helyi termelési, kereskedelmi, együttmőködési lehetıségek jelentıs javulására nyújt alkalmat, hogy a gyorsforgalmi útépítés együtt jár a kistérség jellemzı zsáktelepülési pozícióinak elszámolásával, a kistelepüléseknek az új közlekedési gerincre való felfőzésével. Meg kell jegyezni, hogy sem Mohács, sem Pécs nem szerepel az országos jelentıségő logisztikai bázisként megnevezett települések listáján, s miután a nagy közlekedési folyosók továbbra is elkerülik a térséget, a logisztikai lehetıségek jelentısége inkább térséginek, mint nemzetközinek tekinthetı. Ugyanakkor a logisztikai pozíciók kihasználása a forgalom és a befektetések menedzselésében fontos szerepet játszhat, amennyiben a mohácsi „schengeni” kikötı, a bóly-szajki térség gyorsforgalmi-út keresztezıdés, Pécs gazdasági háttér-bázis és a pécs-pogányi repülıtér hatását együttesen, rendszerként értelmezzük és ezt a rendszert sikerül mőködésbe hozni a gyakorlatban. Ez a váltás akkor sikerülhet, ha lesznek olyan térségi szereplık, amelyek/akik a változásokadta lehetıségeket felismerve képesek lesznek azok kihasználására. Az új befektetések esélye mérsékelten megnıhet azáltal is, hogy az EU-hoz való csatlakozás lecsökkenti a külföldi kisebb (közepes) mérető vállalkozások befektetési kockázatát. Ezt a helyzetet erısíti, hogy várhatóan 2004-ben megkezdıdik a fellendülés Nyugat-Európa gazdaságában. Mérsékli viszont a lehetıségeket, hogy ez a hatás megoszlik a tíz csatlakozó ország között. A kialakított és ma is fejlesztés alatt álló ipari parkok és logisztikai központok ma már korszerő, koncentráltan piacosítható ingatlankínálatot biztosítanak a potenciális befektetık számára. Ezt a pozíciót erısíti, hogy a térség logisztikai jelentısége –ha nem is nemzetközi fontossággal- egyértelmően javulni fog. Mindezek érvényesítéséhez fontos a térség nemzetközi kapcsolatrendszerének mozgósítása és erısítése, valamint az átgondolt marketingmunka. Negatív motívumként meg kell említenünk, hogy a csatlakozás és a fellendülés a verseny és a vállalatokkal szemben támasztott (minıségi, környezetvédelmi, jogszerőségi, pénzügyi stb.) követelmények fokozódásával is együtt jár. A kistérség iparvállalatainak többsége e tekintetben labilis pozíciókkal bír, ami felhívja a figyelmet megerısítésük szükségességére. Összességében azt a megállapítást tehetjük, hogy a kistérség ipara stagnáló állapotot tükröz a rendszerváltás óta, mivel a privatizáció nem járt együtt friss tıke befektetésével, technológiaváltással, jelentısebb innovációval. Az ipar mérsékelt szerepe fennmaradt, és nem várható, hogy a kistérség gazdasági struktúrájában játszott szerepe döntıen megnövelhetı. Ugyanakkor javulnak a fejlıdési lehetıségek a közlekedési, logisztikai pozíciók változása és a
43
világgazdaság várható fellendülése következtében, ami részben a meglévı cégek növekedését, részben új befektetések keletkezését segítheti elı. Ez a fejlıdési lehetıség enyhítheti a mezıgazdaságból felszabaduló munkaerı elhelyezkedési problémáit, az ipar azonban várhatóan nem lesz képes arra, hogy ezt a problémát önállóan ellensúlyozza. Ugyanakkor számolni kell azzal a veszéllyel is, hogy a gazdasági élénkülés, mozgás új kihívást jelent a térség jelenlegi vállalatai számára. A térségben a mezıgazdaságnak igen nagy szerepe van, bár a mezıgazdaság jelentısége és szerepe az elmúlt három évben jelentısen visszaesett. A Bóly Rt. hamarosan várható privatizációja is bizonytalanságot kelt a térségben. A mezıgazdaság adottságai, termelési tradíciói kiemelkedıen jók. A feldolgozóiparnak is vannak a térségben európai szintő üzemei, mint például a Bóly Rt. vetımagüzeme, melynek fıbb termékei a kukorica, a szója, a búza, az árpa vetımagok elıállítása. Számos feldolgozóüzem található még a térségben, amelyek a megtermelt termékekbıl takarmányt készítenek. Jelentıséggel bír a térség borászati szempontból is. Kialakult a termelés, feldolgozás és piacra termelés feltétele a térségben. Az aktív dolgozók közül a mezıgazdaságból jövedelemhez jutók száma egyre csökken. A talpon maradt nagyüzemek és a kialakulóban lévı kicsik viszont egyaránt az országos átlagot meghaladó terméseredményeket érnek el. A kedvezıtlen politikai és gazdasági környezet negatív hatással van a térségre is. Ismét meg lehet említeni a délszláv háborút, melynek következménye volt a piacvesztés, és az együttmőködések és a partneri kapcsolatok, hosszú idıre való megszakadása. Ennek következtében nagy problémát okozott a cukorrépa feldolgozása, mivel a háború elıtt Horvátországba vitték a térség cukorrépáját. Az összességében fejlett mezıgazdaság már nem jelent széles körő biztonságot a kistérség lakossága számára, mivel a verseny fokozódása, az üzleti érdekek keményedése és a technológiafejlesztéssel együtt járó termelékenység-növekedés a munkaerıigény tartós csökkenésével jár. A kistérség – éppen fejlett mezıgazdasága kapcsán – ma még kétszer annyi dolgozót foglalkoztat az agráriumban, mint megyei vagy régiós környezete. A termelés koncentrációja, diverzifikáltságának csökkenése, a termelés iparosodó technológiái következtében azonban ma már nem állítható, és egyre kevésbé lesz jellemzı, hogy a mezıgazdaság képes a kistérség, ezen belül a falusi lakosság eltartására.
44
A probléma kezelése érdekében a következıkre van szükség: •
• • • •
Tudomásul kell venni, hogy a mezıgazdaság tömegtermékeinek termelése egyre iparosodottabb technológiákkal történik, ami terület- és tıkekoncentrációhoz, termelékenységnövekedéshez, és végsı soron a munkaerıigény radikális csökkenéséhez vezet Fel kell ismerni, hogy a mezıgazdaságból felszabaduló munkaerı foglalkoztatására mielıbb intézkedéseket kell hozni. Meg kell változtatni azt a szemléletmódot, amely az agráriumtól elvárja, hogy a vidéki lakosság döntı foglalkoztatója legyen Tágítani kell azt a szemléletet, amely a földet csupán termıföldként fogja fel és kiszakítja abból a kulturális, épített és természetes környezetbıl, amelyben a helyi társadalom gyökerezik és él –de alapvetıen már nem a termıföld „talaján” A kedvezı és fejlett mezıgazdasági feltételrendszert is felhasználva kell megfogalmazni olyan stratégiai célokat, amelyek a negatív tendenciákat is figyelembe véve lehetıvé teszik a vidéki élet fenntarthatóságát a lakosság számára, ennek során azonban törekedni kell arra, hogy a jelenlegi ágazati arányok a jövıbeli lehetıségekhez igazodva más, illetve új területek javára megváltozzanak.
4.1.2. A vállalkozások helyzete a Mohácsi kistérségben
A gazdasági élet egyik jellemzı érzékeltetıje a vállalkozások jelenlétét reprezentáló mutató. E tekintetben a kistérség megközelíteni sem tudja a megyei átlagot, s a két várost kiemelve a kép még rosszabb lesz, hiszen 1000 fıre csak 49,4 vállalkozás jut. A kistérség „legvállalkozóbb” települése Udvar, ahol az adat triplázása 1994-hez képest a határforgalomra alapozó szolgáltatási egységek növekedésének a következménye. Rajta kívül még a két város, Babarc, Himesháza, Olasz és Szederkény található az élmezınyben. A legkisebb adatokkal rendelkezı települések listája egybeesik a hátrányos települések listájával, s e mutató is alátámasztja e települések gazdasági jellemzıit. A regisztrált illetve mőködı vállalkozások tekintetében a helyzet stagnál. Kistérségi szinten az 1994-ben regisztrált 80,6 vállalkozáshoz képest 2002-ben 79,6 vállalkozást regisztráltak, és ebbıl 61,8 mőködött. Udvar viszont elvesztette korábbi vezetı szerepét, az 1998-ban 100,6 1000 lakosra vetített mőködı vállalkozásból 2002-re 56,7 maradt, mely egyértelmően a délszláv háború következtében kialakult határzár következménye. 11.sz. táblázat: Vállalkozások adatai a mohácsi kistérségben 1000 lakosra vetítve
Települések Babarc Bár Belvárdgyula Bezedek Bóly Borjád Dunaszekcsı
Regisztrált Mőködı Reg. váll. Mőködı Reg. váll. Mőködı Reg. váll. Mőködı vállalkozás vállalkozás 2000 váll. 2000 2001 váll. 2001 2002 váll. 2002 1994 1997 1998
60,3 59,3 73,4 44,9 109,7 88,6 75,3
42,6 35,4 45,6 10,6 74,6 38,9 48,2
36,8 43,6 39,5 10,8 75,3 47,3 49,6
44.8 48.2 74.1 62.9 112.3 49.5 51.9
37.4 33.7 50.1 23.2 93.0 49.5 41.1
50.1 60.1 75.6 72.1 116 42.6 53.2
41.6 47.1 49.7 32.8 94.6 38.3 41.9
48.4 64.7 75.2 78.7 117.8 54.1 55.9
39.9 51.8 56.4 29.5 93.6 49.8 41.5
45
Erdısmárok Feked Geresdlak Görcsönydoboka Hásságy Himesháza Homorúd Ivándárda Kisbudmér Kisnyárád Kölked
Települések Lánycsók Lippó Liptód Majs Maráza Máriakéménd Mohács Monyoród Nagybudmér Nagynyárád Olasz Palotabozsok Pócsa Sárok Sátorhely Somberek Szajk Szebény Szederkény Székelyszabar Szőr Töttös Udvar Véménd Versend Kistérség
31,7 73,2 63,1 54,9 48,7 88,0 47,6 73,9 13,0 16,3 44,4
16,0 40,9 47,0 32,8 55,0 72,2 39,9 18,9 7,1 17,1 29,5
24,6 40,9 50,8 33,0 49,5 74,6 30,3 18,8 13,5 14,3 30,6
0 60.4 63.0 51.5 50.8 91.9 43.9 31.9 21.6 21.1 34.0
0 30.2 48.8 36.5 47.5 84.4 28.4 17.7 7.2 16.9 29.6
9.2 56.2 65.3 61.1 37 92.3 51.2 33 14.3 16.3 40.8
9.2 28.1 51 43.7 30.3 84 33.7 14.7 0 12.2 36.4
9.6 58.6 70.7 62.2 47 92.5 51.1 34 14.5 16 41.5
9.6 33.5 54.1 42.2 36.9 83.2 35 11.3 0 12 38
Regisztrált Mőködı Reg. váll. Mőködı Reg. váll. Mőködı Reg. váll. Mőködı vállalkozás vállalkozás 2000 váll. 2000 2001 váll. 2001 2002 váll. 2002 1994 1997 1998
65,9 98,3 63,4 55,6 52,2 41,7 99,4 63,8 49,8 77,4 98,0 70,5 68,2 51,1 49,3 59,0 79,9 52,2 87,5 62,2 42,3 50,7 31,4 66,8 45,3 80,6
48,1 48,9 15,7 34,5 29,3 44,2 68,0 40,7 12,7 53,9 49,9 51,8 38,5 34,7 16,3 44,7 63,8 35,3 66,4 41,5 58,6 32,2 90,4 54,6 32,2
49,6 57.8 54,8 72.9 20,8 26.2 38,3 43.5 34,3 53.3 39,8 39.2 69,8 91.9 38,5 53.1 12,8 26.6 56,2 76.7 63,2 80.3 52,6 72.6 37,0 69.5 23,4 34.3 20,1 22.8 45,2 59.8 66,3 89.1 35,6 46.1 70,7 87.4 38,7 41.7 51,1 53.1 39,4 53.7 100,6 105.0 56,6 76.8 33,6 63.8 55,3 56,8 74.6
47.2 53.9 22.5 36.7 35.6 35.7 73.5 43.5 15.2 52.3 69.0 59.2 53.5 11.4 17.1 48.5 77.6 36.1 77.7 31.7 47.2 38.3 50.0 59.1 27.0 59.7
58.5 78.5 26.2 45.6 65.5 33.8 94.5 43.7 15.2 85.4 87.4 77.9 74.3 35.7 29.2 64.3 85.2 45.1 89.8 40.4 54.4 57 106.6 75.6 39.6 77.1
47.3 57.7 22.5 37 34.9 30.2 73.3 38.8 7.6 56.1 69.6 65.2 57.1 11.9 23.6 49.3 73.8 32.8 78.6 34.6 48.3 41.6 60.9 57.7 30 60.5
57.7 79.4 23 44.1 80.2 32.2 98 48.5 23.7 91.7 88.6 79.6 9.8 35.3 33.5 64 84.1 47.4 94.7 40.9 60.4 47.9 97.9 79.8 44.5 79.6
44.3 60 15.3 36.3 51.9 30.4 76.6 43.7 11.9 54.1 74.1 61.3 6.3 11.8 25.1 47.4 67.5 33 80.7 36.5 42.3 31.9 56.7 61.9 35.4 61.8
Forrás: KSH
Bár erre kevés adat áll rendelkezésünkre, a mőhelymunka tanúsága szerint a vállalkozások számánál nagyobb problémának tőnik a vállalkozások méretének és forgalmának stagnálása, ami a fejlıdés megtorpanására utal. Általános probléma tıkehiány, ami az ágazatok elemzése során is rendre felszínre került. Ugyanakkor a vállalkozói
46
magatartást tekintve fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a hosszú távú üzleti szemlélet erısítésére, a vállalkozások jövedelmének a vállalkozásba való visszaforgatására van szükség ahhoz, hogy a tıkehiány enyhüljön, a vállalkozások pályázóképesek legyenek, és versenyképességüket megırizzék. Más tekintetben fontos lenne a vállalkozók képzésének, rendszeres tájékoztatásának, tanácsadói rendszerének, informatikai hálózatba kapcsolásának, piaci és szakmai információhoz jutásának megszervezése, mert a térség infrastrukturális elszigeteltsége nem jelentheti a vállalkozások elszigeteltségét, ami versenyképességük megszőnésével egyenlı. 12.sz. táblázat: A kistérség mőködı egyéni vállalkozásainak fıbb megoszlási helyei, 2003 Település Egyéni váll. sz-a Forrás: KSH
Mohács 990
Bóly 224
Szederkény 106
Lánycsók 99
Véménd 73
Dunaszekcsı 70
Himesháza 67
Az elıbbi megállapítást is alátámasztja, hogy bár Szederkény, Lánycsók, Véménd, Dunaszekcsı, Himesháza az egyéni vállalkozások számát tekintve elıkelı helyen van a kistérségi besorolásban, gazdasági jelentıségük nem áll arányban ezzel a minısítéssel. E táblázat alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy Mohács és Bóly nyilvánvaló vezetı szerepe (gazdasági súlyuk a bruttó hozzáadott érték kistérségen belüli részesedése alapján: 31%, illetve 43%) mellett Belvárdgyula és Somberek azok a települések, ahol kistérségi szinten még jelentısnek mondható gazdasági aktivitás folyik. 1. Diagram: A mőködı vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása, 1999 1000 900 800 700
Bányászat, feldolgozói., villamosener., gáz-, vízellátás:; 375
Mezıgazd. , 600 vadgazd., erdıgazd., 500 hal.:; 327 400 300 200
Kereskedelem, javítás:; 901
Építıipar:; 300
Szálláshelyszolgált., vendégl.:; 184
Ingatlanügyek, gazdasági szolg.:; 479
Szállítás, raktározás, posta, távköz.:; 153
100 0
Forrás: KSH
47
2. Diagram: A mőködı vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása, 2003
800 700 600 500
Bányászat, feldolgozói., villamosener., gáz-, Mezıgazd. vízellátás:; 376 vadgazd., erdıgazd., Építıipar:; 394 hal.:; 356
400 300 200
Kereskedelem javítás:; 783
Ingatlanügyek, gazdasági szolg.:; 645
Szálláshelyszolgált., vendégl.:; 206 Szállítás, raktározás, posta, távköz.:; 162
100 0
Forrás: KSH A felsorolt gazdasági ágakban 1999-ben 2719, 2003-ban pedig 2922 vállalkozás mőködött. Ez közel 7,5%-os emelkedést jelez. A legnagyobb fellendülés az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágban ment végbe, 4 év alatt 34,5 %-kal emelkedett az ebben a szektorban mőködı vállalkozások száma. Az építıipari vállalatok esetében a növekedés meghaladta a 31%-ot. Vállalati szám tekintetében a vizsgált periódus alatt emelkedés volt tapasztalható még a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágazatban (11,9%), a mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halászat területén (8,87%), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (5,88%) és a bányászat, feldolgazóipar, villamosenergia, gáz-, vízellátás szektor-ban is. Egyedüli csökkenést a kereskedelem és javítás ágazat mutatott, 13%-ot esett vissza cégszám tekintetében. Ez a szolgáltatói szektor átalakulását jelenti, hiszen a kereskedelemi és javítási szolgáltatások helyett más szolgáltatói tevékenység került elıtérbe. Összességében elmondható, hogy egy pozitív változásnak vagyunk a tanúi, a vállakozói kedv szám szerint értelmezett fellendülése (7,47%) némileg az országos átlag (7,34%) felett van, a dél-dunántúli régió és a baranya megye esetében vizsgált indikátorértékek (2,87% illetve 4,27%) viszont jóval alatta állnak a mohácsi kistérségi adathoz képest. 4.2. Az ipar jellemzıi A térség ipara elsısorban Mohácsra koncentrál, szerkezetét vizsgálva pedig megállapítható, hogy kiemelkedı jelentısége van a mezıgazdasági feldolgozóiparnak, mely a hagyományos kisüzemi feldolgozóiparból nıtte ki magát. Erre jellemzı ágazatok: a malomipar, keveréktakarmány készítés, tartósító üzem. A térség iparából jelentıs mértékben részesedik a könnyőipar is, melynek meghatározói: a bútoripar, selyemfonoda, textil- és ruházati ipar, bır- és cipıipar. Megtalálható a területen a nehézipar fejlesztésekor ide
48
telepített nagyipar is, melynek legjellemzıbb példái a gép-és mőszeripar, valamint a farostlemezgyártás. Ezeknek az ágazatoknak országos hírő üzemei a Mohácsi Vasöntöde és a MOFA. A kistérség legjelentısebb gazdasági szervezetei közé tartozik még a szintén mohácsi Barázda Kft., a Podravka Kft., Ép-gép Duna Kft. Az említettek között csak az utóbbi nem kapcsolódik a mezıgazdasághoz, a többi igen. A központi településen kívül telephellyel rendelkezı legjelentısebb cégek szintén mindegyike az agráriumhoz kötıdik: Bóly Rt., Belvárdgyula Rt., stb. 15.sz. ábra: Az összes telepek száma az iparban (2003)
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
Napjainkban az ipari fejlesztés kulcskérdésének tekinthetı privatizáció a térségben az országos tendenciáktól eltérıen alakult. A privatizációt túlnyomórészt a hazai tıke hajtotta végre, viszonylag alacsony a külföldi befektetések aránya. A privatizáció során a vállalatok nem jutottak kellı mennyiségő többlet-tıkéhez, így helyzetük labilis. A térségben igen kevés külföldi tıke áramlott, és a kialakított vállalkozások is nagyrészt Mohácsra és Bólyba összpontosultak. Ennek többféle oka lehet, melyek közül az infrastrukturális problémák lassan kezdenek megoldódni. Az önkormányzatok ez irányú igyekezetét jelzi, hogy az eddig benyújtott és nyertes pályázatok egyharmada ennek a hátrányos helyzetnek a felszámolására irányult. A
49
nagyobb számú munkahelyet teremtı, jelentısebb nagyságú beruházást eszközlı külföldi tıke távolmaradásának az is oka lehet, hogy nem talál a térségben megfelelı ingatlant a vállalkozás beindításához. Erre hívja fel a figyelmet egy felmérés is, melybıl kiderül, hogy a települések 53%-ának területén található valamilyen üres épület. Ezeknek az ingatlanoknak 40%-a az átalakulás gondjaival küzdı termelıszövetkezetek csarnokai, majorságai, istállói; 11%-ában varroda mőködött; további 24%-a pedig elárvult szociális intézmény, iskola vagy mozi épülete. A többi helyiség mérete miatt alkalmatlan több embert foglalkoztató vállalkozások telephelyéül, hiszen eddig szertárként, irodaként vagy éppen kondicionáló teremként szolgált. A meglévı és hasznosítható épületek mindössze egyharmadának állapota mondható jónak, 39%-a szorul felújításra, míg 28%-a teljesen leromlott, szinte teljes átépítésre szorulna. Az üres épületek eddig vázolt megoszlása, állapota és közmővesítettsége nemcsak a külföldi, hanem a jelentısebb munkaerıt foglalkoztató hazai ipar kialakulására, fejlıdésére is kedvezıtlenül hat. A gazdaságra általánosan jellemzı tıkeszegénység is hátrányosan befolyásolja az ipar lehetıségeit. A jelenlegi állapotból való kilábalást segíthetik az ipari parkok, melyek közül „hivatalos” címmel rendelkezik a bólyi, a mohácsi és a szajk-versendi. Szintén a fejlıdést segítheti, hogy a kistérség egésze és még 6 település a szomszédos megyébıl vállalkozói övezet kategóriába sorolt, s központilag garantált kedvezmények biztosíthatók a gazdasági szervezetek számára. További lehetıségeket jelentenek a fejlesztés alatt és elıtt álló logisztikai központok, melyek Mohácson a kikötıi tevékenységhez kötıdıen (Mohács 2004. májusától „schengeni kikötı” lesz), Bóly-Szajk környékén pedig a megépítendı gyorsforgalmi útnak köszönhetıen válnak releváns fejlesztési lehetıséggé. A logisztikai központok minden esetben a kapcsolódó ipari parkokkal való együttmőködésben tudják optimálisan kifejteni gazdaságfejlesztı hatásukat, amennyiben transzfer szerepüket nem csupán kereskedelmi, hanem üzleti kapcsolat- és tıkeközvetítıi értelemben is sikerül érvényesíteni. Az erısödı kereskedelmi pozíciókhoz új termelési-gyártási igények is kapcsolódhatnak. Ezt a potenciált erısíti, hogy a térség mezıgazdasági termékeit a fejlıdı logisztikai rendszeren keresztül jelenleg igen alacsony feldolgozottsági fokon értékesítik. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása pedig többé nem infrastruktúra, hanem üzleti felismerés és tıke kérdése lesz. 4.2.1. Mezı- és erdıgazdasági termékek feldolgozása
A mohácsi kistérségben a mezı és erdıgazdasági termékek feldolgozása szempontjából méreteit tekintve meghatározó a Mohácsi Farostlemezgyár Rt. A 3,5 mrd Ft-os árbevétellel rendelkezı, Mohács városa szempontjából nagy jelentıséggel bír a helyi adófizetés szempontjából, de a vonzáskörzeti kapcsolatok vonatkozásában is. A Farostlemezgyár a termékeinek 55-60 %-át exportálja. A helyiek véleménye és a cég vezetésének fejlesztési tervei alapján a MOFA szerepe a vidékfejlesztéshez kapcsolódóan is erısödhet a jövıben az alapanyag felhasználás révén. A gyepesítés, erdısítés vidékfejlesztési feladatait célszerő koordinálni a cég alapanyag felhasználási igényeivel is. A fafeldolgozás terén az egyéni vállalkozások és a kisebb BT-k, Kft -k szerepe is említést érdemel, asztalosipari, épületasztalos-ipari termékek, fatömegcikkek gyártása, főrészárugyártás területén. A mohácsi kistérségben a mezı-és erdıgazdasági termékek feldolgozása
50
azért is nagy jelentıséggel bír, de még nagyobb jelentısége lehet a jövıben, mert a kistérség a megye összes termelésébıl nagy részt képvisel, ugyanakkor a feldolgozás terén már nem olyan meghatározó a szerepe. A kistérség jövedelmezıségi mutatói javulhatnak azáltal, ha a feldolgozottsági foka a mezı- és erdıgazdasági termékeknek növekszik, különösen azoknál a termékeknél, ahol a termelésben Baranya megyén belül a kistérség dominanciája jellemzı. Jellemzı az országon belül általában és így Baranya megyében is, hogy a mezıgazdasági termékek feldolgozása a megyeközpontokba (vagy éppen a fıvárosba) koncentrálódott és nem a termeléshez közelebbi településeken helyezkedtek el a feldolgozó bázisok. A kisüzemek számának növekedésével, az egyéni gazdálkodók termelési potenciáljának változásával, valamint a biotermékek termelésének bıvülésével helyben és a kistérségek szintjén is növekedés várható a feldolgozás, illetve a feldolgozottsági fok növelése terén. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy a mohácsi kistérség termelési adatai és a megyén belüli részesedése elsısorban a nagyüzemek és ezek között is Bólynak köszönhetı, mely nagyüzemhez a termelés és értékesítés révén kapcsolódnak elsıdlegesen az egyéni gazdaságok. A kistérségben megvalósítás alatt áll a „Bezedek-Lippó Agrár-Ipari Park”. A létesülı „Ipari Park” sajátos vonása, hogy egyszerre reorganizációs, barnamezıs és új építéső, azaz zöldmezıs. Sajátos jelleget kölcsönöz a beruházásnak az a helyzet is, hogy a reorganizációs szegmens egy olyan területen valósul meg, ahol még a TSZ idıszakban jellemzı állattartási létesítmények és az általános mezıgazdaság tároló és kiszolgáló eszközrendszere lelhetı fel. Kiemelkedı súllyal szerepel az indikáló, elérni kívánt eredmények között a helyi lakosság megélhetési szintjének jelentıs növelése, ezen keresztül pedig az érintett és a környezı települések lakosságmegtartó képességének a fokozása. A másik nagyon fontos szempont, hogy - elsısorban a biotermékek terén - a térség ne csak dominánsan alapanyag-termelı legyen. A lehetı legtöbb, helyben hozzáadott érték után kerüljön értékesítésre az itteni szántóföldeken megtermelt termény. Bezedek és Lippó települések az ország egyik legjobb termıadottságú (40 Ak/ha) területein fekszenek. Az „Ipari Park” létrehozását indikáló cél elsısorban tehát az, hogy a térségben megtermelt mezıgazdasági javak komoly mértékő tovább feldolgozása helyben történjen meg és késztermékként, illetve minimum félkészként kerüljön értékesítésre. Ennek következtében a vállalkozások jövedelmezısége jelentısen javulna és várhatóan a munkahelyek tulajdonosai is magasabb jövedelmet tudnának majd biztosítani a munkavállalóiknak. Az ötlet egyik elindítójának az Agro - Lippó Rt.-nek egyik jellegzetessége az agráriumon belül is, a biotermelés. Jelenleg már több mint 300 ha minısített bio szántóterületen gazdálkodik, amelyet 1500 ha-ra tervezi növelni. A kisgazdaságok a mezıgazdaságban elıállított termékeiket (növényit és állatit egyaránt) saját fogyasztásra és a helyi piacokon történı értékesítésre termelik. A feldolgozásra kerülı termékek egy részét az erre szakosodott felvásárló szervezetek végzik, ahol a helyiek véleménye szerint ma sem kielégítı a kistermelı érdekeinek védelme és képviselete, de a felvásárlás szervezettsége, koordináltsága sem, csökkentve ezzel a helyi érdekeltséget és az elérhetı jövedelmezıségi viszonyok javulását is.
51
A Duna mohácsi szakasza fontos a halászat szempontjából a kistérségben, ugyanakkor a feldolgozás e téren is hiányzik. Összességében megállapítható, hogy a mohácsi kistérség mezıgazdasági termékekbıl kibocsátó funkciót lát el úgy, hogy szüksége van új piacokra is, akár a helyi piac bıvülése és bıvítése révén, a feldolgozottsági szint növelése mellett. A növénytermesztés hektáronkénti hozama magas, az intenzív állattenyésztést folytató termelık által kibocsátott árualap relatíve magas, mely szintén piacot igényel. Az ipari növények feldolgozása más régiókban történik. Jelentıs feldolgozó a térségben nincs. A szılı feldolgozás csak részben történik a térségben, 40 % szılı formájában kerül eladásra más régiókban. Jellemzı fajták: olaszrizling, chardonnay. A borúttal kapcsolatok és más elképzelések is növelhetik a szılı helyi feldolgozását és értékesítését. A megye termelésébıl a mohácsi kistérség 12,3 %-kal részesedik, hiszen szılıbıl Baranya megye termelésében domináló két kistérség a siklósi (45,8 %) és a pécsi (41,7 %). A mohácsi kistérség összességében behozatalra szorul gyümölcsbıl és zöldségfélékbıl. A kistérségek közötti és a kistérségen belül a települések közötti együttmőködés kedvezıbb helyzetet eredményezhet e téren is, a termeléstıl az értékesítésig, a feldolgozottságtól a jövedelmezıségig egyaránt. 4.2.2. Az élelmiszeripar és az élelmiszeripari kapacitások térbeli elhelyezkedése
A mohácsi kistérség az élelmiszeriparban lényegesen kisebb szerepet játszik, mint ahogy azt a mezıgazdasági alapanyag termelése és az adottságai alapján valószínősíteni lehet. A kistérség a malomipari termékek gyártásában jelentıs a megye és a régió vonatkozásában is. Az utóbbi években növekedett a kisebb sütıipari szervezetek száma is. Az élelmiszeripari szervezetek közül a Mohácson található Podravka került említésre a helyiek által, amikor az elsı 5-5 jelentıs szervezetet kellett megnevezni. Az élelmiszeripari feldolgozás egy része a nagyobb mezıgazdasági termelı- és értékesítı szervezetekben történik, így nem jelenik meg külön élelmiszeripari szervezetként a tevékenységük. Az élelmiszeripar területén jelenik meg a kistérségen belül az innovatív kezdeményezések egy része, akár a biotermékek gyártására (több kis településen), a szójafeldolgozásra (Bóly), akár a vírusmentes tojáskeltetıre, illetve az ezzel szorosan összefüggı mezıgazdasági tevékenységre és oltóanyag kísérletekre és gyártásra gondolunk, valamint az ezzel kapcsolatos kutatás és fejlesztési tevékenységek körére. (Nagynyárád mellett) Az élelmiszeripar területén a lehetıségek bıvítését jelenthetik azok a kezdeményezések, melyek egy minıségbiztosítási laboratórium és egy kutatással, kísérletezéssel foglalkozó szervezet felállítását jelentik. A bor, és különösen a fehérbor feldolgozás és palackozás fejlesztései elindultak, a szervezettség növelése került elıtérbe kistérségi szinten. A kistérség nem használja ki a méz és a tej további feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos lehetıségeit sem.
52
Hasonló a helyzet a baromfifeldolgozás területén is. A kistérségben nagy számban felnevelt csirke feldolgozására egy baromfifeldolgozó nevezhetı meg, amely a kistérségben Görcsönydobokán található, de a csirkefeldolgozás jelentıs része a kistérségen kívül történik. Az élelmiszer-feldolgozásban a legszélesebb vertikumot a szója képviseli, ahol is a vetımagtermeléstıl a feldolgozásig és értékesítésig a teljes vertikumot megtaláljuk ugyanazon kistérségben, illetve gazdálkodó szervezetben. A humán és állati fogyasztás céljaira is gyártott szójatermékek további fejlesztése várható a jövıben. A településeken folytatott felmérések alapján a fejlesztésekkel kapcsolatos ötletek és javaslatok egy jelentıs része is kapcsolódik az élelmiszeriparhoz, különösen kiemelhetı ezek közül a bor és a biotermékek elıállítása, feldolgozása, csomagolása és több területen is a vertikumok bıvítése éppen a vidékfejlesztéssel összefüggésben.
4.3. Mezıgazdaság 4.3.1. Az agrártermelés sajátosságai
A kistérség a Dél-dunántúli Régió, Baranya megye specifikus agroökológiai jellemzıkkel bíró területe. Domborzata kedvezı az agrárgazdálkodás számára. A térség aprófalvas településszerkezete az élelmiszergazdaságon belüli mezıgazdasági termelés domináns szerepének kedvez. A mohácsi kistérség agrárjellegő kistérség. Baranya megye 1994-ben készült területfejlesztési koncepciója a mohácsi kistérség fı jellemzıjeként a „dinamikus agrárium”, az „összetartó közösség” sajátosságokat emelte ki: ,,A kistérség gazdasági fejlettsége, kiegyensúlyozott és jó. Adottságai alapján, a közlekedés földrajzi pozíciója kiaknázási feltételeinek megteremtésével látványos fejlıdésre képes. A térség kiemelkedıen jó mezıgazdasági terület, hagyományosan magas színvonalú mővelési kultúrával. Mind a növénytermesztése, mind az állattenyésztése meghaladja az országos színvonalat. A vetımagelıállítás és a szójatermelés tekintetében különleges helyet foglal el az országban.” 13.sz. táblázat: Az ágazati keresık aránya az összes aktív keresıbıl (%) Ágazat
Mohácsi kistérség
Baranya megye
1999
2001
1999
2001
Mezıgazdaság és erdıgazdaság
30,3
18,3
15,3
7,0
Ipar és építıipar
30,6
33,9
38,8
31,8
Szolgáltatások Összesen Forrás: KSH
39,1 100,0
47,8 100,0
45,9 100,0
61,2 100,0
A 2003-ban készült Baranya Megye Területfejlesztési Programja továbbra is kiemeli a kistérség agrárjellegét, azonban fontos változást jelez, hogy a mezıgazdaságban foglalkoztatottak száma több mint 10%-os csökkenést mutat. A csökkenés ellenére még mindig jelentısen magasabb a kistérségben a mezıgazdaságban foglalkoztatottak száma, mint a megyei átlag, de az agrárium eltartó képességét és tendenciáit figyelembe véve további csökkenésre lehet számítani a mezıgazdaságban foglalkoztatottak arányában. A
53
mezıgazdaságból kiszorult foglalkoztatottak jelentıs részét a szolgáltató, kis részét az ipari ágazat vette fel a statisztikai adatok alapján. Az adatokat elemezve elmondható, hogy a szolgáltató ágazatban tevékenykedık aránya még mindig jelentısen elmarad a megyei átlaghoz képest. A kistérség gazdasági szerkezetére jellemzı, hogy a megyei átlagnál nagyobb a termelıszektor részaránya és relatíve alacsonyabb a szolgáltatási szektor szerepe. Megállapítható, hogy a kistérséget a hagyományos gazdasági szerkezet jellemzi, a szolgáltatási szektoron belül is a hagyományosabb és a helyi igényeket kielégítı tevékenységek jellemzıek. A mohácsi kistérség gazdasági szerkezete és annak alakulása szorosan összefügg azzal, hogy a kistérség az agrár-alkalmassági értékszámok alapján az országos és a megyei átlagnál is kedvezıbb termıföldi adottságokkal rendelkezik. Az agrár-alkalmassági értékszám:
országosan regionálisan Baranya megyében Mohácsi kistérségben
33,4 % 50,1 % 55,4 % 75,8 %
A kistérségben a termıföld minısége alapján a terület több, mint kétharmada a legjobb minıségő kategóriába tartozik, azaz intenzív gazdálkodásra alkalmas terület, ahol az éghajlati sajátosságok is kedvezıek a mezıgazdasági termelés számára. A talaj és klimatikus adottság, a napsütéses órák száma és a csapadék mennyiség kedvez az eredményes mezıgazdasági termelésnek. ( A napsütéses órák száma: 2000 - 2100 óra / év, az átlagos csapadék mennyisége: 700 - 800 mm / év. Az uralkodó talajtípus a barna erdıtalaj, de réti öntés- és homokos talajok is elıfordulnak. Az aranykorona szélsı értékei: 14 és 46 között találhatók. Az átlagos érték magasabb a megyei átlagnál.) A kistérség mezıgazdasága a gazdaságföldrajzi adottságok alapján két különbözı mezıgazdasági környezettel jellemezhetı, melyet gyakorlatilag a Pécs - Mohács tengely választ el. A délre elterülı, síksági területeken jó minıségő termıföldek vannak ( 26 és 46 AK értékőek a talajok). Az északra elterülı részen a dombvidéki környezet és a rosszabb minıségő termıterület a jellemzı, ahol az erózió veszélye is egyre inkább fenyegetı a korábban kialakult termelési struktúra fennmaradása mellett. A Mohács Sziget talaja heterogén, itt valamennyi talajtípus megtalálható. Baranya megye gazdasága erıteljesen koncentráltan Pécs központú, de a mezıgazdasági termelés szempontjából “Mohácsi kistérség-központúságról” beszélhetünk. 4.3.2. A kistérségre jellemzı birtokstruktúra
A KGST-n belül létezett egyfajta „munkamegosztás”, melyben hazánk mint agrár-ipari ország vett részt, és a megtermelt növények, és elıállított élelmiszerek értékesítése megoldható volt a Szovjetunió óriási, biztos piacán. Ez a szocialista rendszer összeomlásával, és az érdekszférák átalakulásával egy csapásra megváltozott, és a korábban a kiváló minıségő talajoknak és kedvezı éghajlatnak köszönhetıen jó minıségben és nagy 54
mennyiségben termelt növényfélékre egyre inkább csökkenı kereslet mutatkozott. Súlyosbította a helyzetet, hogy az európai érdekszférába való visszakerülésünk miatt a korábbi felvevıpiacokon vámok tették versenyképtelenné terményeinket, tılünk nyugatra pedig egy hatalmas valódi piacon kellett helyt állni, mely maga is túltermelési problémákkal küzd(ött). A rendszerváltást követıen mégis a Kárpótlási Törvény okozta a legnagyobb problémát, mely az igazságtétel elvébıl kiindulva próbálta a korábbi tulajdonosoknak visszajuttatni elvett földjeiket, ám az idıközben megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyok miatt mindez egy torz birtokszerkezet kialakulásához vezetett. A jogosultak jelentıs része a nem aktív korosztályból került ki, gyermekeik pedig, a korábban bekövetkezett erıteljes urbanizáció miatt nem tudtak és nem kívántak újból a földmőveléssel foglalkozni. A földekkel szembeni egyre kisebb érdeklıdés oda vezetett, hogy az egész országban megjelent kárpótlási-jegy spekulánsok a valódi érték töredékéért jutottak hozzá jelentıs nagyságú földterületekhez. Ezzel rendkívül rossz arányú birtokstruktúra alakult ki, melyet egyrészrıl a lehetıséget megragadó gazdák által tulajdonolt nagy birtokok, másrészrıl a sokfelé szabdalt, kevésbé életképes kisbirtokok jellemeznek. Új tulajdoni struktúra és új termelési gyakorlat jött létre. A mezıgazdasági termelıszövetkezetek száma négyszeresére nıtt, miközben átlagos területük ezzel fordított arányban változott, gazdasági erejük pedig a korábbi töredékére csökkent. Egy-két hektáros birtokokon nem lehet a mai piac igényeinek megfelelıen versenyképesen gazdálkodni! A mohácsi kistérségben az egyéni gazdaságoknak földterület alapján a 38%-a, állatállomány alapján a 17%-a, vegyes elıfordulás esetén a 45%-a minısült gazdaságnak. A legalább két paraméter alapján gazdaságnak minısülı egyéni gazdálkodók helyzete a kedvezıbb abból a szempontból, hogy nekik van leginkább esélyük valamely ágazat gyengébb teljesítménye esetén a másik jobb teljesítményével való kompenzálásra. A kistérség 92 gazdálkodó szervezeténél a földalapú gazdálkodás 29%-ra, az állattartás 22%-ra, a vegyes elıfordulás 39%-ra jellemzı. A szervezetek nem elhanyagolható részénél – közel 10%-nál – a mezıgazdasági szolgáltatás a meghatározó. Ez a tevékenység ott dominál, ahol a jobb gépellátottság folytán csekély az alaptevékenység, vagy ennek teljes hiánya mellett gépi bérmunkát (talajmővelést, betakarítást, stb.) végeznek más szervezeteknek vagy egyéni gazdálkodóknak. Az alaptevékenységeken túl a kiegészítı lehetıségek fontossága is kiemelendı, mert a megtermelt termények és termékek feldolgozott állapotban történı értékesítése magasabb jövedelem elérését teszi lehetıvé. A kistérségben az egyéni gazdaságok 9%-ára jellemzı kiegészítı tevékenység, ami jellemzıen borkészítés és fuvarozás. A gazdálkodó szervezetek 53%-a folytat árbevételt hozó egyéb tevékenységet, fıként fuvarozást, borkészítést, tejfeldolgozást. A térségben különösen jelentıs a gazdálkodó szervezetek integrációs tevékenysége. A nagyobb területeket tulajdonló egyéni gazdák fıként területeiknek a gazdálkodó szervezeteknek a használatba adása révén jutnak jövedelemhez, a kismérető saját használatú területeik a háztartások komplex ellátását szolgálják.
4.3.3. A földterületek mővelési ágak szerinti megoszlása
A gazdaságokhoz tartozó földterület hasznosítását vizsgálva általában meghatározó a szántóhasználat. A földterület hasznosítását a birtokméret jelentısen befolyásolja. A 55
szántóterületet használó egyéni gazdaságok Baranyában átlagosan 2.4 ha területtel rendelkeznek. Ez az átlagos szántóméret elmarad az országostól, amely 3.1 hektár. A mohácsi kistérségben az országos és a megyei átlagnál is rosszabb a helyzet (1.99 ha). Ez a birtokméret messze nem elegendı ahhoz, hogy egy család eltartásában érdemleges szerepet játsszon. Azt a következtetést kell tehát levonnunk, hogy a lakosság 15%-át érintı kisgazdaságok a lakosság eltartásában csak kiegészítı jelleggel vannak jelen. A mővelési ágak átlagos területe az egyéni gazdaságokban (ha) Szántó Konyhakert Gyümölcsös Szılı Gyep Erdı Nádas Halastó Termıterület átlag 1.99 0.07 0.11 0.12 1.63 2.74 1.03 0.03 1.77 A gazdasági szervezetek szántó méretinek alakulását jelentısen befolyásolja a Bóly Rt. adatai. A közel 1400 hektáros átlag a megyei (748 ha) és országos (507 ha) szinten is a legnagyobbak közé tartozik. A mővelési ágak átlagos területe az gazdasági szervezeteknél (ha) Szántó Gyümölcsös Szılı Gyep Erdı 1393.93 0.20
Nádas Halastó Termıterület átlag 14.46 85.05 197.04 10.23 36.86 1275.33
56
16.sz. ábra: A szántóterületek 1 hektárra jutó átlagos aranykorona értéke a Mohácsi kistérségben (2003)
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
Örvendetesen magas a többi kistérséghez képest a 30-40 aranykorona közötti kategória aránya is. 4.3.4. Szántóföldi termelés
Az optimális kisüzemi földhasználat olyan munkamegosztást tételezne fel, amelyben a kalászosok és a kukorica termelését teljes egészében a nagyüzem venné át, míg a kisüzemi méretekhez meg kellene találni a mérethez illı, munkaigényesebb, nagyobb emberi figyelmet jelenlétet igénylı, kis méretekben is gazdaságos és értékesíthetı termékeket. Ebben a szerkezetváltásban a nagyüzemek gesztortevékenysége, felvilágosító, tudatformáló, informáló szerepe elengedhetetlen lenne. A szántóföldi vetésszerkezet egyéni gazdálkodási egységre vonatkoztatva (%) kalászos gabona
kukorica
burgonya
cukorrépa
ipari növények
takarmány növények
zöldségfélék
egyéb
ugar
31.70
56.51
0.81
0.09
2.15
2.93
0.49
4.86
0.46
A gazdálkodó szervezetek szántóhasznosításában szintén a gabonaféléké a fıszerep. A megyében 2000-ben ezen növények részesedése 72%, országosan 63% volt. A kistérségben közel azonos arányban van a kalászosok és a kukorica közötti megoszlás 36-35%. Az összes részesedésük meghaladta a 81%-ot. A jelentısebb állattartás miatt közel 9%-os a
57
takarmánynövények termesztése. Az egyéb növények közül kiemelkedik a borsó és a szója vetésterülete. A szántóföldi vetésszerkezet gazdasági szervezetekre vonatkoztatva (%) kalászos gabona 36.45
kukorica Cukorrépa 35.12
2.39
ipari növények 3.33
takarmány növények 8.74
egyéb 13.30
Ugar, Összesen parlag 0.68 100.00
A gazdasági szervezetek szempontjából kiemelt szerepe van a Bólyi Mezıgazdasági, Termelı és Kereskedelmi Rt-nek. A közel 20 000 hektár szántón gazdálkodó RT. és leányvállalatai a kistérségben 11 000 ha-t mővelnek. Az ıszi búza közel 90%-át exportálják, a cukorrépa teljes egésze pedig belföldi értékesítésre kerül. A növénytermesztésükben megtalálhatjuk a repcét (92 ha), a triticalet (120 ha), magrépát (56 ha) és a zabot (174 ha) is. A szerzıdéses partnereik száma a kistérségben 86. Összesen 2061 ha szántón integrálnak árpa, szója, búza vagy kukoricatermesztést. A fıként vetımagtermelést végzı Bóly Rt. az egyik legnagyobb felvásárló a térségben.
4.3.5. Kertészet-szılészet
Gyümölcstermesztés A gyümölcstermesztés Baranyában ezen belül a mohácsi kistérségben messze elmarad az adottságoktól. Jobbára csak kisebb gyümölcsösöket, továbbá zömében a kertekben, a szılıkben lévı szórvány gyümölcsfákat említhetünk, bár ezeknek nagy szerepe van a lakosság önellátásában. A kistérségben 150 ha gyümölcsös terület található az összes terület 0.2%-a. A legkedveltebb termesztett gyümölcsök az ıszibarack (22%), az alma (18%) és szilva és ringló félék (14%). A piacorientált, szezonális hatásokat is nagy mértékben figyelembe vevı gyümölcstermesztés zöldségtermesztés jelentıs szerepet játszhatna a térség nagyüzemekre hangolódott, szők skálájú agrárprofiljának megváltoztatásában. Miután a termesztés talajadottságai erre a váltásra megfelelıek, a szők skálájú termékstruktúra fennmaradása valószínőleg a hagyománykövetésben keresendı.
17.50 5.86 4.41 9.30 14.07 8.97 22.08 11.55 1.89 0.57 3.56
0.01 0.05 0.17
Egyéb bogyós
Málna
Ribiszke
Köszméte
Egyéb gyümölcsfás
Gesztenye
Mandula
Dió
İszibarack
Kajszi
Szilva, ringló
Meggy
Cseresznye
Körte
Alma
Az egyéni gazdaságok gyümölcsfajta szerinti terület aránya
0.02
58
17.sz. ábra: A gyümölcsös terület 1 hektárra jutó átlagos aranykorona-értéke
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
Szılészet-borászat Az ágazatnak hagyományai vannak a megyében, mert a szılıtermesztésre és a jó minıségő bor elıállítására a térségben kiválóak az adottságok. A megyében két borvidék is található a Villányi és a térséget érintı Mecsekaljai Borvidék, amely inkább a fehérborairól híres. Mohács és Bóly környéke is jelentıs borkultúrával rendelkezik. A kistérség szılıterülete 734 ha, ami az összes területhez viszonyítva 0.83%.
59
18.sz. ábra: Aszılı terület 1 hektárra jutó átlagos aranykorona-értéke
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
Az egyéni gazdaságok szılı-terület aránya az összes szılıterületbıl Fehérbor szılı 81.78
Vörösbor szılı 13.19
Csemege szılı 3.66
Direkt termı 1.37
A gazdasági szervezetek szılı-terület aránya az összes szılıterületbıl Fehérbor szılı 97.82
Vörösbor szılı 2.18
A térségben már régóta hagyománya van a szılıtermelésnek és a borászatnak. Phare pályázat segítségével 2000-ben megalakult a Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesület, az ország legkisebb történelmi borvidékén. Az alapítók között 11 önkormányzat, a kistérség 5 hegyközsége, valamint magánszemélyek – ıstermelık, borászok, és turisztikai vállalkozások – voltak. Az öt hegyközség közel 1000 taggal alakult. Az utóbbi évek törvényi és gazdasági hatásainak következtében a termelés és az értékesítés feltételei romlottak.
60
A borokhoz kapcsolódó széleskörő szolgáltatások – borkóstolók, a falusi turizmus szálláshelyei, pincsfogadók, gasztronómiai ínyencségek, látnivalók, stb. – az utóbbi idıben erıs versenyhelyzetbe kerültek, ezért mindenképpen szükséges egy új és hosszútávra megalapozott stratégia kidolgozása. A versenyhelyzet egyúttal lehetıségeket is rejt magában, hiszen a Villány-Siklós borvidék közelsége a termelési és piaci módszerek átvételének lehetıségével jár. Másrészt nem csupán versenyrıl van szó, hanem egymást erısítı tényezıkrıl is: a minıségi borkultúra méretbeli növekedése egyazon területen a termék eladhatóságát, nagyságrendjét, vonzerejét növeli.
4.3.6. Erdıgazdálkodás
Az országos (19%) és a Baranya megyei (23%) erdısültséghez viszonyítva a kistérségben 14 781 ha erdı található, ez az összterület kb. 17 %-a. A települések erdıterületei szélsıségesen változnak a kistérségen belül, Fekeden 42%, Homorúdon 36%, van azonban település 1% alatt is (Lippó, Udvar). Összefüggı erdıterület Homorúd, Kölked és Mohács területén van. Ezek a Duna ártéri erdei. Feked és Véménd községek É-i részén található még egy nagyobb erdıfolt. Ezen kívül sajnos a terület D-i, DK-i részén aránytalanul kevés erdı található. Itt mindenképpen javasolható lenne az agrársivatag egyhangúságának megtörése mezıvédı erdısávokkal, utak menti fasorokkal, melyek a biotópháló fontos lineáris és szigetszerő elemeinek számát is bıvítenék. A kistérség középsı részén ideálisan mozaikos az erdıborítottság. Az erdımővelésbe vont területeken vegyeskorú, zömmel keménylombos, ritkábban fenyıerdık tenyésznek. Az erdık átlagos évi folyónövedéke széles határok között (2,1–4,5 m3 /ha) változik.
61
19.sz. ábra: A Mohácsi kistérség erdısültsége 2000-ben
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
14.sz. táblázat: Települések erdı mővelési ágának megoszlása Összes terület (ha)
Erdı (ha)
%
Babarc
1885
157
8.35
Bár
900
152
16.92
Belvárdgyula
1723
176
10.22
Bezedek
1136
14
1.27
Bóly
2534
186
7.36
Borjád
1559
380
24.36
Dunaszekcsı
3676
412
11.22
Erdısmárok
814
183
22.44
Település
62
Feked
1933
809
41.85
Geresdlak
2528
829
32.79
Görcsönydoboka
951
58
6.15
Hásságy
800
142
17.75
Himesháza
1754
314
17.89
Homorúd
4473
1589
35.52
Ivándárda
767
18
2.29
Kisbudmér
572
16
2.86
Kisnyárád
903
237
26.24
Kölked
6194
2588
41.78
Lánycsók
2540
341
13.42
Lippó
1453
13
0.89
Liptód
1499
557
37.12
Majs
3206
467
14.58
Maráza
970
158
16.33
Máriakéménd
1578
262
16.57
Mohács
11223
944
8.41
Monyoród
712
76
10.69
Nagybudmér
1022
58
5.71
Nagynyárád
2434
136
5.57
Olasz
1029
130
12.64
Palotabozsok
2019
46
2.29
Pócsa
805
95
11.77
Sárok
462
6
1.26
Sátorhely
1760
170
9.65
Somberek
3142
210
6.67
Szajk
1140
69
6.02
Szebény
1437
87
6.04
Szederkény
1433
109
7.61
Székelyszabar
1548
561
36.24
Szőr
783
81
10.39
Töttös
2299
732
31.84
Udvar
440
2
0.55
Véménd
3181
1012
31.82
197 15388
13.94 17.37
Versend
1413 Mohácsi kistérség 88591 Forrás: Mohács Körzeti Földhivatal, 2002
Az erdısültségi százalék nem kimagasló, így potenciális erdıtelepítési területek kijelölésére lenne még szükség. A szántók átalakítási javaslatánál általános elvként megfogalmazható, hogy a védelmi meghatározottságú területekre mindenképpen az erdıtelepítés lenne az egyik alternatíva. Ilzen típusú terület azonban a kistérségben csak kevés található, ezért a további erdınek alkalmas területek lehatárolásához még elemzésekre van szükség.
63
A szőkebb és tágabb térségben, tehát nemcsak a mohácsi kistérségben gondolkozva, nagy jelentıségő az erdı Babarc, Himesháza, Béda - Karapancsa, Pécsvárad területén és a Gemenc. Az uralkodó fafajok: nemesnyár, akác, éger, tölgy. Az újratelepítéskor az akác aránya növekszik a telepítés költségei és az akác talajigényei miatt. Az erdımővelés magas színvonalon csak a Bóly RT és a Gemenc Rt területén folyik. A Baja központú Gemenci Erdı- és Vadgazdaság Rt. Mohács térségében kezel kincstári erdıterületeket. A megye korábbi 6 állami gazdaságának kezelésében lévı 6900 ha erdıbıl jelenleg 1420 ha erdıvel rendelkezik a Bólyi Mezıgazdasági Rt. A többi volt állami területen haszonbérlı gazdálkodik, illetve többségében magántulajdonba került. Az új erdıtulajdonosok érdekeltségének és/vagy szakmai felkészültségének hiánya komoly problémákat jelent és jelenthet a jövıben. Az erdıbirtokosságok próbálják szakmai igényességgel mőködtetni a hozzájuk tartozó erdıterületet, azonban a tulajdonosok és a használók közötti érdekellentétek megnehezítik ezt. Az erdıgazdálkodás területén a Duna-Dráva Nemzeti Park feladataival koordináltan szükséges a fejlesztéseket és a gazdálkodási feladatokat elvégezni, hiszen nagy területeken védett természeti értékek találhatók. Hasonlóan fontos a Duna menti erdıségek sajátos gazdálkodási igényeinek felismerése és a gyakorlatban ezek figyelembe vétele. A viszonylag jelentıs kiterjedéső erdıkkel rendelkezı kistérségben a vadgazdálkodás is fontos ágazat. Különösen fontos területe a gazdálkodásnak a vadkárok enyhítése, mivel a magas vadlétszám miatt jelentıs a vadkárosodás. Különösen értékes, magas minıségő a gímszarvas állomány, megırzése fontos feladat, mely leginkább érinti a Gemenci Erdı- és Vadgazdaság Rt. Béda-Karapancsa területét. Jelentıs az ızállomány, a vaddisznó, a dámszarvas. Az apróvadak közül a fácán, a nyúl és a fogoly. A kistérségben 20 vadásztársaság mőködik, van település, ahol több is. (pl. Bóly 2, Himesháza 2, Lánycsók 2). Nagy bevételi forrást jelent a külföldiek vadásztatása, elsısorban olasz, francia és német vadászok látogatják a kistérséget.
4.3.8. Állattenyésztés
Az ország állatállományának – számosállat-egyenértéken számítva – Baranya megyében 4.9%-át tartják. Az állatállomány azon az alacsony szinten, amire az utóbbi évek során csökkent, az egyéni gazdaságok és a gazdálkodó szervezetek között országosan 47-53, Baranya megyében 40-60% arányban oszlott meg az Általános Mezıgazdasági Összeírás (2000) során.
64
20.sz. ábra: A z állattartó gazdaságok száma összesen
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
65
Szarvasmarha-állomány 2.sz. ábra: Szarvasmarha állomány összesen a Mohácsi kistérségben (2000)
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
Az Általános Mezıgazdasági Összeírás (ÁMÖ 2000) alapján a szarvasmarhát tartó gazdaságok száma a kistérségben 406, ami a megyének a több mint egynegyedét (25.6% 1588 db) teszi ki. A kistérségen belül az összes gazdaságot figyelembe véve 5% foglalkozik szarvasmarhákkal. Ennél figyelemre méltóbb, hogy a megyei 34695 db-os állatállományból 14788 db (42.6%) a kistérségben található. Darabszámát tekintve 1000 feletti nagyságú állományt találunk Bóly (6065 db), Mohács (2371 db), Geresdlak (1049 db) és Szajk (1018 db) településeken. A tehenek száma 6223 db ami megyei szinten 40.8%-os nagyságot jelent. Az állományt tekintve a legnagyobb állattartó gazdaság a Bóly Rt. A babarcpusztai, a bácsfai, a sátorhelyi és a véméndi telepein közel 3400 átlagos létszámú állomány található. Ez a kistérségben több mint 22%-os részesedést jelent. A szarvasmarha tenyésztés 70 %-ban a nagyüzemi, koncentrált telepeken folyik. Az egyéni gazdáknál csökken az állomány. Ezt az utóbbi idıben a tej értékesítési nehézsége is indokolja.
66
Sertéstenyésztés 22.sz. ábra: Sertés állomány összesen a Mohácsi kistérségben (2000)
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
Az AMÖ adatait elemezve megfigyelhetjük, hogy a kistérségben mőködı gazdaságok több, mint fele 52.8%-a szám szerint 4350 tart sertéseket. A Baranya megyei sertésállományhoz viszonyítva - 312 732 db - a társulás területén található 116 745 db, ami 37.3%-os mutatót jelent. A koca állomány 10407 db, ez kistérségi szinten 36.4%-a megye kocaállományához viszonyítva. A legjelentısebb tenyésztı helyek Bólyon (31879 db), Mohácson (20485 db), Dunaszekcsın (8892 db) és Belvárdgyulán (8166 db) találhatóak. A hízósertés elıállítás a társas és az egyéni termelıknél egyaránt folyik. A jó minıségő, intenzív tartás a társas vállalkozásokra jellemzı. A minıségi vágás és feldolgozás követelményeit az egyéni vállalkozók többsége is átvette.
67
Tyúkfélék 23.sz3. ábra: Tyúk állományösszesen a Mohácsi kistérségben (2000)
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
A baromfitartás is jelentıs a térségben, ahol az egyéni termelık már különbözı integráló vállalatokhoz szerzıdtek. A Bóly RT mellett már több kisebb felvásárló vállalkozás is mőködik. A Bóly Rt. éves szinten közel 1 350 000 db csirkét nevel. Ezt a mennyiséget 21 partnerrel biztosítja szerzıdéses keretek között. Gyakorlatilag az értékesítés biztonsága biztosítva lenne, de a piac stagnálása, illetve a kereslet visszaesése itt is érzékelteti hatását. Tyúkfélét a kistérségben mőködı gazdaságok 63.8%-a tart. Itt található megyei szinten a baromfival foglalkozó gazdaságok 22.7%-a. A megyében közel 3 millió nagyságrendő átlagos állomány 41.5%-a (1 210 000 db) a mohácsi kistérségben van. Kiemelkedıen nagy számú állomány található Palotabozsokon (275 000db), Bólyon (258 000db), Lippón (138 000db).
68
Ló A kistérségben 223 gazdaság foglalkozik lovakkal. Itt található a megye lóállományának a 20.4%-a, összesen 585 db. A térség egyetlen ménese a kb. 130 db-os állomány a Bóly Rt. birtokában található Békáspusztán. A saját tulajdon mellett bértartást is vállalnak. Nagyobb lóállomány Bóly (153 db), Mohács (62 db) településeken vannak. Juh 24.sz. ábra: Juh állomány összesen a Mohácsi kistérségben (2000)
Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés
A juhot tartó gazdaságokat tekintve kistérségi szinten 138 helyen találunk kisebbnagyobb állományt. Ez a megyei szinten 25.3%-os részesedést jelent. Nagyságában ez 6030 db (22.5%), melybıl 3952 db (21.7%) anyajuh. Mohácson 3199db, Homorúdon 521 db, Dunaszekcsın 520 db, Lippón 390 db, Szederkényben, pedig 355 db található.
69
15.sz. táblázat: állatállomány megoszlása
Gazdaságok állattartása (db) szarvasmarha tehén sertés koca juh juh anya baromfi
egyéni gazdaságok 2170 499 32804 2332 5964 3916 461000
gazdálkodó szervezetek 12606 5724 83858 8073 58 36 743000
összesen 14776 6223 116662 10405 6022 3952 1204000
Az összes gazdaságot figyelembe véve a kistérségben az alábbi állatállományt találhatjuk még:
Kecske Liba Kacsa Pulyka GyöngyösHázinyúl Méhcsalád Létszám
720
Megyei %-os 19 arány
1047 3755
989
662
7763
5886
4
1
20
9
17
8
Megyei viszonylatban egyötöde található a kistérségben a kecske, gyöngyös és a méhcsalád állományból. Az állattenyésztés termékeinek értékesítése a kistérségen kívülre történik, a belföldi értékesítés nagy része a megyén belül kerül feldolgozásra. A felsorolt állatfajokon túl megemlítendı az édesvízi haltenyésztés 227 ha területen. A legnagyobb halastó Somberek (72 ha), Erdısmárok (27 ha), Lánycsók (27 ha), Szebény (14) és Liptód (10) és Majs (9) területén található. A terület több, mint fele korszerőtlen, felújításra vár, emiatt a hatékonyság és eredményesség igen alacsony. A kistérségben is tapasztalható, hogy az integráció szerepe a termeltetéstıl az értékesítésig egyre inkább növekszik, melynek következtében az integrátorok száma is nı. Az egyéni termelıkkel termeltetési szerzıdést kötnek és hiteleznek vetımagot, mőtrágyát, növényvédıszert. Az ipari növények termeltetése csak szerzıdéses formában mőködik.
4.4. Szolgáltatások 4.4.1. Kereskedelem
Az egyéb kereskedelmi és szolgáltató jellegő kisvállalkozások az egyes településeken, a piac törvényeit követve kialakultak, vagy kialakulóban vannak. Sok településen hiányolja a lakosság a különbözı szolgáltatások mőködését, illetve a már meglévı szolgáltatások színvonalát nem találja kielégítınek. Leginkább a kisiparos tevékenységeket hiányolják, mint,
70
fodrász, asztalos, cipész, autószerelı. Ezt a szektort is - az iparhoz hasonlóan - a helyi privatizáció jellemzi, melynek keretében nem került érdemleges friss tıke az ágazat vérkeringésébe, sıt, a rendszerváltás utáni gazdaság jellemzıjeként a vállalkozói magatartás a személyes jólét fontosságát a hosszú távú vállalati érdek elé helyezte, ennél fogva a vállalkozások tıkeereje hiányos maradt. A szolgáltatók és kereskedık üzleti viselkedése hasonlóan az országos helyzethez - individuális; együttmőködésre, hálózatok létrehozására jellemzıen nem került sor, így az induló tıkehiány pótlása nem valósult meg. A piac szabdaltsága következtében jelentısebb konkurenciával eddig nem kellett szembenézniük, sıt, a kis falvak területén a megtérülési mutatók gyengesége miatt alapvetıen szolgáltatáshiány van. Mindazonáltal várható, hogy a nagyobb lakossági koncentrációt jelentı településeken -alapvetıen Mohácson és Bólyban - megjelenthetnek a multinacionális kereskedelmi láncok, melyek tıkeerejüknél fogva veszélyt jelentenek a helyi vállalkozókra, ugyanakkor magasabb szolgáltatási színvonaluk jelenlétüket kívánatossá teszi. A kisipari szolgáltatások alapvetıen a helyi lakosság igényeinek kielégítését szolgálják. Kevéssé van jelen, valójában hiányzik a vállalkozói szektor élı vagy látens igényeit kielégítı K+F és tanácsadói szektor, ami minden bizonnyal összefügg a gyengébb piaci igényekkel, ugyanakkor ezen szolgáltatások hiányában – mőködjenek piaci alapon vagy non-profit módon- a vállalkozások innováció- és piacorientált stimulációja is elmarad. A kereskedelem úgyszintén a helyi igények kiszolgálását végzi. A lakossági kereskedelem a kistérségen belüli igényekhez igazodik, nagyobb feladatra nem vállalkozik. Hasonló a helyzet a vállalatok - alapvetıen a mezıgazdasági cégek - termékeinek forgalmazásával: döntıen a helyi termelvény eladása tekinthetı jellemzınek, önálló, profitorientált, a kistérségen kívül gyártott vagy termelt termékekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenység nem folyik, holott erre a határmenti pozíció és a javuló logisztikai lehetıségek (kikötı) lehetıséget nyújtanának. A helyi felmérések során választ kerestünk arra is, hogy milyenek a településközi kapcsolatok. Míg minden település jelölt ilyen kapcsolatokat a közigazgatás és/vagy az önkormányzatok kötelezı alapfeladatainak ellátása terén, addig a településközi gazdasági kapcsolatokat csak a települések közel fele jelölte meg. Ezen kapcsolatok egy része is kapcsolódik önkormányzati feladatokhoz pl. víziközmő, kábel TV üzemeltetés, de a válaszok egy része már jelzi, hogy a Vállalkozói Övezet, az Ipari Park, a Logisztikai Centrum, stb. elképzelések és a realizálás jelen helyzete is bıvíti a települések közötti gazdasági kapcsolatokat a termelés és a feldolgozás terén, valamint a munkahelyteremtés vonatkozásában is. Fontos megjegyezni, hogy a kistérség egészében és a települések többségében a mezıgazdaság mellett az önkormányzatok és intézményeik a legnagyobb foglalkoztatók. 4.4.2. Üzleti szolgáltatások
Folyamatosan fejlıdik a szolgáltató szektor a térségben, ezek közül elsı helyen a banki és biztosítási ágazat jár. Mohácson minden országos hírő, jelentıs, közismert bank fiókja megtalálható, a vidéki településeket pedig a Bóly és Vidéke, valamint a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltségei látják el banki szolgáltatásokkal. Vannak olyan települések, amelyekben a humán szolgáltató magas fejlettségi szintet ér el.
71
4.5. Turizmus Egy ország gazdaságpolitikájának sikeressége azon szektorok fokozottabb fejlesztésétıl függ, amelyek kettıs követelményeknek tesznek eleget: termékei elıállításához az országnak jó adottságokkal kell rendelkeznie, és ugyanakkor a világpiacon is tartós keresletnek kell lenni irántuk. Magyarország számára a turizmus szektora mindkét feltételnek megfelel, tehát egy olyan gazdasági szféráról van szó, amely azonnal képes eredményeket hozni. A turizmus hozzájárul más gazdasági ágazatok fejlıdéséhez is. A lakosság életszínvonala és kulturális, mőveltségi színvonalának alakulása is szoros összefüggésben áll a turizmussal, hiszen a „minıségi turizmus” alapját csak magasan képzett, kvalifikált munkaerı képezheti. A különbözı kultúrák megismerése, illetve a helyi vendégfogadás révén a lakosok látóköre is bıvül. Így a turizmus fontos politikai tényezı is egyben, mert csak békés gazdasági és társadalmi légkörben képzelhetı el szabad idegenforgalom. Napjainkban mind többen igénylik a speciális turista szolgáltatásokat, a magas színvonalú szálláshelyeket, az élményt nyújtó gasztronómiát stb., azaz számunkra elsısorban a kínálat meghatározása a rendkívül fontos feladat. Ez jelenti magát a terméket, amely számos tényezı összeadódásából fejleszthetı ki, s amelynek alapja a vonzerı. A kistérségben az idegenforgalom alakulását nagymértékben befolyásolja a térség etnikai összetétele. A német nemzetiségnek kiterjedt családi, rokoni kapcsolatai vannak Németországban. A rokonok nagy számban látogatnak haza, így létrehoznak egyfajta családirokon turizmust. Bár a térség az idegenforgalomnak ezzel a fajtájával nem jut igazán jelentıs élettérhez, de ennek is megvannak a maga elınyei, mint pl. az óriási propaganda. A hagyományos turizmust a megye nagy látványosságai Pécs, Siklós, Szigetvár kissé visszaszorítják. A kistérség turizmusa ezt leszámítva alapvetıen fejletlen. Ezt az ágazatot is sommásan ugyanazok a sajátosságok jellemzik, mint az ipart és a szolgáltatásokat: tıkehiány, kis forgalom, alacsony szervezettség. A kistérség turistaforgalma nem csupán az országos, de megyei és regionális helyzethez képest is nagyon alacsony. Ebbıl következik, hogy a kistérség ismertsége is gyenge, a szomszédos területekhez képest elenyészı. Az attrakciók száma kevés, elhelyezkedésük viszonylag szétszórt. „Patinás” vonzerık kis számban vannak jelen, a vonzerık programokká való szervezése kevéssé jellemzı, így a tartózkodási idı is alacsony. Az utóbbi évek során a turizmus fejlıdésnek indult, az alacsony bázis következtében azonban gyors fejlıdésre lenne szükség ahhoz, hogy az ágazat érdemben elérje a környezet színvonalát, és –más oldalról- jelentékenyen ki tudja venni részét a mezıgazdaságban megszőnı munkahelyek pótlásához, a fennmaradáshoz szükséges családi jövedelem megtermeléséhez. A jövıben –utalva a mezıgazdaság kapcsán kifejtett helyzetre- igen nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a turizmus, mint új és jövıbeli iparág jelentısége, fontossága tudatosodjon a kistérségben, megszülessenek a szükséges programok, és megszervezésre kerüljenek mindazok a feladatok, amelyek az új ágazat megteremtéséhez szükségesek. Ennek keretében alapvetı fontosságú a lehetséges turisztikai vonzerık feltérképezése és komplett programokká való összefőzése, majd ezek valamely értékesítı szervezetekhez való kapcsolása és az értékesítés megszervezése.
72
Vonzerıleltár A kistérség természeti adottságai, történelmi múltját tekintve hazánk egyik legváltozatosabb megyéje, amit nagyon jól kifejez az idegenforgalmi terméktípusok változatossága. Az etnikai sokszínőség, az egyre fejlıdı falusi- és borturizmus még messze kihasználatlan, de a már meglévı lehetıségei mind-mind vonzzák az idelátogató turistákat. A vonzerıleltár összeállításánál a legfontosabb partner a Baranya megyei TOURINFORM iroda, hiszen az összegyőjtött adatok így egyben az országos turisztikai adatbank aktualizálását is jelentik egyben erre a térségre vonatkozóan. Természeti vonzerık A kistérség Baranya megye keleti harmadát foglalja magába. Délrıl Horvátországgal, keleten az Alfölddel határos, nyugaton a Siklós-Villányi tájegység, illetve a Baranyaidombság alkotják természetes határait, északon a Sárköz és a Tolnai-dombság határolja. A 43 településbıl álló térség központja, egyben legnagyobb és legjelentısebb települése Mohács, amely a Duna két partján terül el hazánk déli határszakaszán. De igen fontos szerepet tölt be a terület életében Bóly, Somberek, Véménd, Dunaszekcsı és Szederkény is. A táj nem egységes, síkságok, dombságok és teraszos síkságok is megtalálhatók. A területen négy kistáj találkozik. É-Ény-ról a Dél-Baranyai dombság, jórészt löszös, dombsági és csak kisebb részben síksági térség, melynek felszínébe ÉK-en a Geresdi-dombság magasabb, de igen kis kiterjedéső vonulatai öblösödnek be. Dny-on a Nyárád-Harkányi sík többnyire ármentes hordalékkúp-síkság. A terület központja a Mohácsi teraszos síkon fekszik. A keleti részek a Mohács-sziget részeit képezik, Ny-ról pedig Dunaszekcsı és Bár településeknél a löszös hordalékkúp-síkság. Az ártéri síkság keleti határa a Baracskai-Dunaág illetve a bácskai terasz. A geológiai sokszínőség következtében a talajtípusok számos fajtájával találkozhatunk, minıségüket tekintve az országos átlagnál jobb a talajok termıképessége. A Duna hosszú útjának Mohács határában van a közepe: a fekete erdei forrás 1443 km-re, a Fekete-tengeri torkolat pedig 1447 km-re fekszik a mohácsi kikötıtıl. A mohácsi síkság 80-90 méterrel a tengerszint feletti lapály. A folyó szabályozásáig, az 1880-as évekig a szigetet gyakran elöntötte a víz. A levágott kanyarulatok a Mocskos, Sirina, Béda nevő holtágak és a környezı erdık szívesen látogatott kirándulóhelyek, kedvelt horgászparadicsom, vadban gazdag terület. Az északról ideutazó a Duna magas partja mellett, a Szılıhegy alatti kanyargós úton kénytelen autózni. Itt a dombok átlag 30-70 méterre emelkednek ki a síkságból. A szılıvel borított oldalak megkapó pincéi, nyaralói kedvezı benyomást nyújtanak az ideérkezıknek. Az itt élı emberek közel 2000 év óta mővelik a szılıt. Mohács északi részén található a Felsı-zátony, amelynek déli csücskénél homokos strand vonzza a fürdızıket. Sajnos a romló vízminıség miatt a hatóságok több helyen a fürdés korlátozását rendelték el, melynek alapvetı oka a vízbe jutó szennyvíz mennyisége és összetétele.
73
A fontosabb természeti értékek között vehetjük számba a bıséges termálvíz-kincset. mely után a kutatás már régóta folyt. A Bóly-Borjád tengely mentén találtak termálvízkincset, amelynek turisztikai felhasználásáról egyelıre még nincs konkrét elképzelés. De más helyeken is, így Monyoródon, Himesházán is kiaknázásra vár a termálvíz. Ezekkel mint turisztikai vonzerıvel a közeljövıben még nem számolhatunk. A horgászat és a halászat a táj adottságaiból következıen jelentıs és az is marad. A Dunában fogható különféle halfajok: ponty, harcsa, kárász, csuka, keszeg, balin, süllı, kecsege. Vita tárgyát képezi a természetvédık és a lakosság között a horgászat, halászat korlátozása, esetleg tilalma, hiszen a mohácsi lakosság számára életmóddá fejlıdött horgászás kellı odafigyelés nélkül a környezet tisztaságára, rendben tartására, megzavarja az élıvilágot. A Dunán kívül szinte minden dombhajlatban található kis viző patak, vízfolyás, amelyek szerény lehetıséget nyújtanak a horgászoknak. A szervezeti kereteket horgászati egyesületek biztosítják, melyek többsége saját horgásztóval rendelkezik, ahol tagjainak, s a vendéghorgászoknak kellemes körülmények között biztosítanak szórakozást, pihenést. Néhány jelentısebb térségi halastó: erdısmároki, lánycsóki, hásságy-olaszi, kisbudméri, bári, a „Vörös-tenger” Nagynyárád és Bóly között stb. A vadállományt tekintve is találunk értékes területeket a környéken, amely elsısorban a külföldi vadászokat vonzza. A térségben jelentıs az apró- és nagyvad-állomány. Található itt szarvas, ız, vaddisznó, szalonka, vadkacsa, fácán, nyúl, vadliba. A vadászat egyik központja a Bóly melletti Békáspuszta vadászterületet, mely Vadászház-panziójával felkészült az érdeklıdık fogadására. Vízi sportok számára a festıi táj, a homokos zátonyok, partszakaszok, a Duna közelsége csábító környezetet biztosítanak. Többen szerveznek Bajára, Szekszárdra és Budapestre is Duna-túrákat. Az egyik legnagyobb problémát egy kiépített, felszerelt kemping hiánya jelenti. Az önkényesen kijelölt pihenıhelyek komoly veszélyt jelentenek a tájra, az élıvilágra. A dunamenti vadkempingezés a fokozottan védett területek fészkelı madarainak zaklatásához, a sátorozások fakivágáshoz vezetnek. Habár a térségre jellemzı a kijelölt útvonalak hiánya, néhány nagyobb turista út áthalad a vidéken. Az „Európai Gyalogos Vándorút” hálózat „E4” számú útja Ausztriából érkezik, és a megye keleti határa közelében, a Harsányi keresztnél délre fordulva keresztezi a térség néhány települését is. Feked, Himesháza, Mohács érintésével Udvarnál a szomszédos ország területére lép. Fekedtıl az út nincs jelölve, amit pótolni kell. A megye jelvényszerzı kerékpártúra-útvonalai közül a „Baranyai kerékpáros körút” a megye legszebb tájait, a „Baranya legszebb templomai” a megye mőemlék templomait főzi fel egy-egy útvonalra. A lankás, változatos vidék kerékpározásra alkalmas területeket rejt magában, és folyamatban van a környezı települések regionális együttmőködésének keretében egy, a környéket behálózó kerékpárútvonal is. A Mohács-Bóly-Villány útvonal kiépítésével a kistérség hamarosan bekapcsolódik a nemzetközi „Eurovelo” hálózatba. A lovaglás lehetıségeit illetıen az elıbbiekhez hasonló helyzettel találkozhatunk. Elegendı gyönyörő szabadterület áll rendelkezésre, viszont a hozzátartozó infrastruktúra még gyerekcipıben jár. Néhány lovas tanyát, lovasiskolát találhatunk (Mohács –Pegazus lovastanya, Békáspuszta, Székelyszabar – Lovarda), ahol lovas oktatáson kívül lehetıség van terep- és túralovaglásra, csoportos lovastúrákra, sétalovaglásra stb.
74
A térség ritka, védett és tudományos értékei: 1996-ban jött létre a Duna-Dráva Nemzeti Park. Jelenleg a Gemenc területén van valamilyen formában turizmus, azonban a térséghez kapcsolódó Béda-Karapancsai Tájegységen belül még csak formálódóban van ilyen irányú hasznosítás. Néhány dologban azért történt elırelépés. A Dél-Dunántúli Természetvédelmi Hivatal turisztikai programot és oktató filmet készített a területrıl, halastavat vettek meg Karapancsán, és Bédán 20 darab talajvíz-megfigyelı kutat létesítettek. Kerékpárút-tervet készítettek Bajától Karapancsáig. A Béda-Karapancsa Természetvédelmi Területen 2002-ben átadásra került az ország egyetlen Gólyamúzeumba és egy madárkórház. Komplex turisztikai kínálattal várják az ide látogató turistákat, szakavatott idegenvezetıvel, kijelölt túra útvonalakkal. A nemzeti park területén azonban nem zavartalan a természet védelme. Béda esetében egymást érik a nyaralók, horgásztanyák, holott tudvalévı, hogy a fokozottan védett területen csak természetvédelmi rendeltetéső létesítmény helyezhetı el. Vannak viszont erdészházak, melyek a turisták szálláshelyéül szolgálhatnak. Mohács történelmi múltjának szép szimbóluma a város határától kb. 5-6 km-re fekvı emlékpark. A gyászos csatavesztés emlékét ırzı, mintegy 120 kopjafán kívül tízezer tiszafa és egyéb növény található itt. A park 1975 óta természetvédelmi felügyelet alatt áll. Ma a nemzeti park egy része oktatási célokra, pihenésre és természetjárásra egyaránt remek lehetıséget nyújtó terület. Egyéb helyi jelentıségő védett természeti értékek: • • • •
Bóly – Kastélypark, Platánfák a város központjában Mohács – Császárfa (Kossuth L. u. 49.), Tiszafa (belterület) Nagynyárád – Sátorhely – Vadgesztenyefasor Szebény – Molyhos tölgyfa a falu Dk-i részén, Tiszafa a belterületen
A térség viszonylagos érintetlensége következtében ezek a helyek a turizmus számára kedvezınek mondhatók. A jövıben elengedhetetlen a kistérség ökológiai értékeinek feltárása, s azok lehetıség szerinti bekapcsolása a zöld-turizmusba. Kulturális, ember alkotta vonzerık Ha a természeti adottságok után sorra vesszük a térség ember alkotta vonzerıit, megállapítható, hogy a térség kulturális értékei a szó szoros értelmében az erıforrások közé tartoznak, hiszen ezek az itt élés gyökerét adják, és kötik az itt élıket otthonaikhoz. Számos faluban ırzik a helyi, népi, nemzetiségi hagyományokat, tánccsoportok, zenekarok mőködnek. Az iskolai oktatásban, de már az óvodáskorban több helyen folyik nyelvi, nemzetiségi oktatás. Tudvalevı, hogy a térség idegenforgalmát nagy mértékben befolyásolja az etnikai összetétel. A német nemzetiségnek kiterjedt családi, rokoni kapcsolatai vannak Németországban. Ezek nagy számban látogatnak haza, létrehozva ezzel egyfajta rokoni turizmust, amely ugyan nem jár kimagasló bevétellel, azonban óriási propaganda értéke van. Ha a hozzánk látogatóknak vonzó és megfelelı minıségő programokat tudunk
75
kínálni, ennek hírét viszik és további, klasszikus értelemben vett turizmust vonzanak. A statisztikai felmérések szerint a települések 41%-ának van valamilyen külföldi kapcsolata. Ezek a kapcsolatok szinte mind kulturális jellegőek. A kapcsolatok 60%-a Németországgal jött létre, 20 %-a Ausztriával, 8 %-a pedig Szlovákiával. Kis százalékban találkozhatunk belga, bolgár, francia és román kapcsolatokkal is. A német nyelvterülettel való széleskörő kapcsolatok fontosságát bizonyítják a különbözı településeken mőködı kulturális egyesületek, énekkarok, tánccsoportok, színjátszó körök, melyek célja a német nemzetiségi kulturális hagyományok ápolása. A falusi turizmus is kifejlıdıben van. A térség településeinek 20 %-a már bekapcsolódott a falusi turizmusba. Kiemelt központja Nagynyárád, Dunaszekcsı, Himesháza. A térségben sok emlékmő, védett épület található, melyek bemutatása szintén bekapcsolható az idelátogató turisták számára tervezett programokba. Néhány településen még élnek a népi hagyományok, régi mesterségek. Egy-egy ilyen mőhely meglátogatása szintén vonzó és érdekes program lehet a turisták számára. A térség nagy számú lakossága ismeri és használja a német nyelvet, ırzi a német népi hagyományokat, ápolja a nemzetiségi kultúrát a falusi turizmus érdekében is. Az 1999 áprilisában megalakult Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesület tagjaként 4 falusi szálláshely rendelkezik a Borúti Charta szerinti minısítéssel. Építészeti értékek A kulturális értékek között említhetık az építészeti alkotások, melyek közül néhány mőemléki védelmet élvez, de sokat még fel sem fedeztek. Sok faluban találkozhatunk még néhány mőemlék jellegő, sváb lakóházzal. Több településnél is találunk közvetlenül csatlakozó, egységében megırzésre feltétlen méltó, a népi hagyományok továbbélésének is színteret adó pincesort (pl. Töttös, Nagynyárád stb.) A 353 présházas pincébıl álló bólyi pincefalu megvalósítására a rendezési tervek elkészültek. Pincesorokon, azok eredeti felszerelésén kívül régi gazdasági épületek, számos kápolna, templom, kálvária, temetıkápolna és temetı található a falvakban és ırzi a valamikor itt élık keze nyomát. A régi templomok, szobrok, keresztek és emlékmővek nagy része lakossági, egyházi és önkormányzati összefogással helyreállításra került, jórészük felújítását tervezik. Kereskedelmi szálláshelyek: Mohácson Csele Hotel (49 szoba, 106 férıhely, 50 fı befogadásra alkalmas terem), Révkapu Motel (5 szoba, 14 férıhely), Szılıhegyi Panzió (7 szoba, 14 férıhely), Pegazus Fogadó (6 szoba, 12 férıhely), Mini Panzió (7 szoba, 14 férıhely), Bólyban Békás Panzió (15 szoba, 28 férıhely, 16 és 40 fı befogadására alkalmas termek), Dunaszekcsın Aréna Camping, Szajkon Piroska Panzió (5 szoba, 11 férıhely), Sombereken Granárium Panzió, Véménden MEFAG Vadászház (7 szoba).
76
16. táblázat: A vendégéjszakák mutatók (1000 fıre vetítve) Vendégéjsz. száma 1997
Vendégéjsz. száma 1998
Vendégéjsz. száma 2001
Vendégéjsz. száma 2002
Bár
-
-
556.8
451.4
Bóly
559,2
702,4
941.9
833.5
Dunaszekcsı
529,7
728,3
682.08
686.9
Mohács
658,5
643,1
575.11
494.5
Nagynyárád
-
-
1026.9
1346.6
Palotabozsok
396,4
339,4
-
-
Kistérség
309,1
321,2
339.25
310.1
Település
Forrás: KSH
17.sz. táblázat: A férıhelyek száma, illetve a magánszálláshely mutatók (1000 fıre vetítve) Férıhelyek száma 1997
Férıhelyek száma 1998
Férıhelyek száma 2001
Férıhelyek száma 2002
Bár
-
-
38.9
38.8
Bóly
10,4
10,3
25.4
23.9
Dunaszekcsı
112,6
114,7
123.9
131.4
Mohács
Település
19,5
19,3
11.7
11.6
Nagynyárád
-
-
62
76.4
Palotabozsok
24,2 12,9
24,6 12,9
13.6
14.2
Kistérség Forrás: KSH
A vendégéjszakák száma kismértékben, de növekvı tendenciát mutat, mely 2002-ben megtorpant. A férıhelyek száma alig változott a kistérségben. Az idegenforgalom mutatói messze elmaradnak a megyei átlagtól, hiszen annak értéke több mint ötszöröse a kistérség vendégéjszaka számát tekintve (1997-ben 1550, 1998-ban 1522) és közel három és félszerese a férıhelyek számát tekintve (40 és 38,5).
77
5. Infrastruktúra, közlekedés, távközlés 5.1. Mőszaki infrastrukturális ellátottság 5.1.1. A térségi közüzemi infrastruktúra jellemzése
1997-ben még 7 településen nem volt vezetékes gáz az aktuális statisztikai kistérséget vizsgálva, jelenleg ez már csak kettı Erdısmárok és Kisnyárád, melynek elsıdleges oka a rendszerhez való csatlakozás magas költsége. A lakások 55,5% ellátott, ami a megye átlagánál 48,7% jobb képet mutat. 80% feletti a rákötések aránya Somberek, Szajk, Palotabozsok és Bóly települések lakásaiban. 5.1.2. Vízkészletek és -vezetékkel való ellátottság
A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a megyei átlagnál kissé alacsonyabb, de a régiós értékekkel szinte teljesen megegyezı, itt is az átlag feletti értékek a pécsi és a pécsváradi kistérséget jellemzik. A legkisebb az arány a sellyei térség esetében. A szennyvíz csatorna hálózat kiépítettségét tekintve hasonló a helyzet mint a vízhálózatéhoz, viszont a mohácsi kistérség mutatói jobbak a régió másik két megyéjéhez képest. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya alig marad el attól, gyakorlatilag megegyezik azzal. A kistérségben ezen a területen jelentıs fejlıdés tapasztalható. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya már 1997-ben is jónak volt mondható, sok településen a rákötések száma megközelíti a 100 %-ot. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások számában mérhetı, jelentısebb változás nincs. Az értékek megfelelnek a megyei átlagnak. 5.1.3. Szennyvízhálózat
A szennyvízhálózat kiépítése terén jelentıs javulás történt. Amíg 1997-ben összesen 6 településen volt kiépített szennyvízhálózat, addig 2000-re ez a szám 18-ra nıtt, és ezen belül is nıtt a rákötések száma. A 18 településbıl 12-ben 50%-ot meghaladó a bekapcsolt lakások aránya, és ez a szám folyamatosan nı. Az utóbbi két évben 11 településen oldották meg a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos problémákat. Ennek köszönhetıen az 1998-as 32,4%-os érték megközelítette 2002-re a 48%-ot. Kiemelkedıen magas az arány – 92% feletti – Bár és Dunaszekcsı településeken. A megyei átlagtól (62,3%) sajnos a kistérség egésze még mindig jóval elmarad. Az ellátottságban további javulásra lehet számítani a közeljövıben, mert több település (Olasz, Hásságy, Bezedek, Lippó, Sárok, Ivándárda, Véménd, Maráza) tervezi különbözı alternatív, természet közeli szennyvízkezelési eljárások megvalósítását.
78
5.1.3. Gázellátás
A vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya a mohácsi kistérségben a megyei és a régiós átlag feletti, Pécs mögött közvetlenül a második. 1997-ben még 7 településen nem volt vezetékes gáz az aktuális statisztikai kistérséget vizsgálva, jelenleg ez már csak kettı Erdısmárok és Kisnyárád, melynek elsıdleges oka a rendszerhez való csatlakozás magas költsége. A lakások 55,5% ellátott, ami a megye átlagánál 48,7% jobb képet mutat. 80% feletti a rákötések aránya Somberek, Szajk, Palotabozsok és Bóly települések lakásaiban. 5.1.4. Villamos energia ellátás
A kistérségben a villamos-energia ellátás minden településen megoldott. 5.2. A közlekedési infrastruktúra Úthálózati, közútminıségi jellemzık alapján a mohácsi kistérség jellemzıi a Baranya megyei átlagnak megfelelıek. Az átlaghoz képest a komlói és a pécsi adatok jobbak, míg a sellyei mutatók a legrosszabbak. A kistérség elérhetıségének jelentıs javulása várható az M6M56 gyorsforgalmi úthálózat megépítésétıl. A térséget alapvetıen az infrastrukturális feltételek gyengesége jellemzi. A nagy közlekedési korridorok elkerülik a térséget, gyorsforgalmi úttal nincs közeli kapcsolata, és, bár a kistérséget Keleten mindvégig a Duna határolja, híddal nem rendelkezik, és az ismert közlekedésfejlesztési tervek a hiányzó mohácsi Duna-híd megépítésével belátható idın belül nem számolnak. A belsı úthálózati viszonyokat is a fejletlenség jellemzi, az aprófalvas településrendszer következtében ma is számos zsáktelepülés van. A települések vasúti közlekedési lehetıségei a MÁV egyre erısödı költségérzékenysége következtében fokozatosan romlanak, a helyzet visszafordítására nincs esély. A távolsági autóbuszösszeköttetés lehetısége minden település esetében fennáll, azonban a buszjáratok gyakorisága a MÁV-éhoz hasonló okok miatt a kistelepüléseken csökken. Ez a falusi lakosságnak a munkaerıpiacon való megmaradását, vagy sokak esetében az oda való visszakerülést egyre jobban megnehezíti. A munkahely elvesztését követı idıszakban kiváltképp tartós munkanélküliek esetén - az új munkahely megszerzése egyre reménytelenebbé válik. Fontos ezért, hogy a nagyüzemi tömegtermelésben részt vállaló mezıgazdaságon kívül kerüljön sor olyan helyi munkalehetıségek megteremtésére, amelyek tömegközlekedési eszközök rendszeres igénybevétele nélkül is lehetıvé teszik a munkavégzést. (A munkát kell helybe vinni.)
79
A fent leírt állapotot tükrözi a következı táblázat. 18.sz. táblázat: Intézményellátottság, 2002
Település Babarc Bár Belvárdgyula Bezedek Bóly Borjád Dunaszekcsı Erdısmárok Feked Geresdlak Görcsönydoboka Hásságy Himesháza Homorúd Ivándárda Kisbudmér Kisnyárád Kölked Lánycsók Lippó Liptód Majs Maráza Máriakéménd Mohács Monyoród Nagybudmér Nagynyárád Olasz Palotabozsok Pócsa Sárok Sátorhely Somberek Szajk Szebény Szederkény Székelyszabar Szőr Töttös Udvar Véménd Versend Összesen:
Intézményellátottság Távolsági autóbusz Helyi autóbuszjárat Vasútállomás léte megálló léte léte 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 1 0 6 43 1
Forrás: KSH 80
Az európai közlekedési miniszterek 1997-es Helsinki Konferenciáján döntés született az V/C közúti közlekedési nyomvonal kijelölésérıl a Gdansk-Budapest-Eszék-TuzlaSzarajevó- Ploce útvonalon. Az V/C nyomvonal magyarországi úthálózatát 3 szakaszra lehet bontani, a Budapest-Dunaújváros, a Dunaújváros-Szekszárd, és a Szekszárd-országhatár közötti területekre. A Szekszárdtól délre esı szakaszon a legnagyobb probléma a nyomvonal és a határmetszés kijelölése volt. A jelenleg érvényes változatban a nyomvonal Véménd és Palotabozsok között érné el a kistérséget, majd Szőr és Görcsönydoboka valamint Himesháza és Székelyszabar között húzódna észak-déli irányban. Az 57-es utat Babarc és Lánycsók között metszené, majd Bóly- Nagynyárád és Töttös-Majs között haladva a határmetszés Ivándárda települést nyugatról érinti. Az 57-es számú közlekedési út új nyomvonala szintén jelentısen befolyásolja a térség úthálózati szerkezetét. A következı – a gyorsforgalmi utak tervezett fejlesztését rögzítı – térkép alapján megállapítható, hogy a Mohácsi kistérség infrastruktúráját jelentısen javító változásokra csak 2015 körül lehet számítani. Optimista várakozások szerint, és ezt Pécs ’Európa Kulturális Fıvárosa 2010’ címe indokolja, az M6-os autópálya gyorsított ütemezéssel akár 2010-re megépülhet. 25.sz. ábra: A gyorsforgalmi utak 15 és 30 perces vonzáskörzete 2015-ben
Forrás: www.gkm.hu
5.3.
A távközlési infrastruktúra
A lakások vezetékes telefonnal való ellátottságának az aránya megközelítette a 75%-ot 2002-ben, ami még mindig elmarad a megyei átlagtól. 90% feletti az ellátottság Bóly, Bár, Somberek és Udvar településeken. A Pannon GSM és a T-Mobile lefedettsége a térségben majdnem teljes. A Vodafone hálózata a fıbb útvonalak mentén elérhetı, de a térségnek egykét településén a lefedettsége nem teljes.
81
Az Internethez szükséges infrastruktúra a térségben hiányos annak ellenére, hogy a települések információhoz jutását, az ügyintézést egyszerőbbé és gyorsabbá tehetné a lakosság számára. A gazdaságossági szempontból jelentkezı problémákat az adott terület népességének arányában létrehozott teleházak hálózata részben orvosolhatja.
5.4.
Összegzés
A kistérség közüzemi ellátottsága igen vegyes képet mutat: vezetékes ivóvízzel és elektromos árammal szinte valamennyi település rendelkezik. Itt az egyedüli gondot az elektromos vezetékek rossz állapota jelenti. A szennyvízcsatorna kiépítettsége jelentısen elmarad az országos és a megyei átlagtól is, tulajdonképpen a városokra és néhány nagyobb településre korlátozódik. Jelenleg ez a legsúlyosabb probléma a közüzemi infrastruktúra területén. A vezetékes gázt használók száma fokozatosan emelkedik, egyre több kisebb települést kötnek be a hálózatba. A hulladékkezelés területén szintén jelentıs fejlesztésekre lenne szükség (állati eredető hulladékok feldolgozása). A kistérség közlekedési infrastruktúrája fejletlennek mondható. A települések többsége csak bekötıutakon keresztül érhetı el. A vonatközlekedés nem mondható jónak, jelentıs fejlesztésekre lenne szükség. A drávamenti vasútvonal a megszőnés szélén áll, használhatósága is megkérdıjelezhetı. Az autóbusz közlekedés Mohácsban a legjobb, azonban a kisebb településekre csupán néhány járat közlekedik. A távközlési infrastruktúra a mobiltelefonok tekintetében jónak mondható, az Internet azonban csak néhány település számára érhetı el.
82
6. A Mohácsi kistérség SWOT elemzése ERİSSÉGEK
Földrajzi-, természeti környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer ¯ ¯
¯ ¯ ¯
Országos jelentıségő természeti területek (pl. Duna-Dráva Nemzeti Park) Érintetlen vidéki jelleg, turizmusra, kikapcsolódásra lehetıséget biztosító természeti környezet (halastavak, Duna adottságai, stb.) Duna, mint nemzetközi víziút és határátkelı Idegenforgalmi hasznosításra is alkalmas erdık (pl. vadászturizmus) Gazdasági és kulturális kapcsolatok kiaknázására lehetıséget adó határmenti fekvés
GYENGESÉGEK
Földrajzi-, természeti környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer ¯ ¯ ¯
¯
LEHETİSÉGEK
Gyenge Dunán keresztüli kapcsolatrendszer, gyenge tranzit szerep Szétaprózódott településstruktúra (sok zsáktelepülés) A természeti erıforrások mind rekreációs, mind lakossági felhasználása alacsony a turizmus rendszere gyenge (szálláshelyek, szolgáltatások, infrastruktúra), a településközi kapcsolatok gyengék, nincs együttmőködés
VESZÉLYEK
Földrajzi-, természeti környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer
Földrajzi-, természeti környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer
-
-
-
Interregionális gazdasági és kulturális kapcsolatok lehetısége (felvállalható tranzit szerep, interregionális kulturális kapcsolatok) - Mohács városa (esetleges schengeni kapu) Növekvı nemzetközi forgalom a Dunán A helyi adottságokra alapozva a térség bekapcsolható a belföldi (hétvégi rekreáció, borászat, gasztronómia) és esetleg a nemzetközi turizmus rendszerébe (nemzetiségek szerepe), ennek azonban feltétele a rendszerbe szervezettség, együttmőködés a kistérségen belül, illetve szomszéd kistérségekkel ERİSSÉGEK
Gazdasági környezet: Erıforrás oldal: ¯ A többnemzetiségőségbıl adódóan idegen nyelveket beszélı munkaerı, lakosság ¯ Multikulturalitás, mint gazdasági
-
Pozitív természeti adottságok jövıbeli csökkenése, állaguk romlása (halastavak elmocsarasodása, eliszaposodása, környezet ápolatlansága, környezetszennyezés) Duna szeszélyes vízszintingadozása Délszláv háború okozta elbizonytalanodás továbbélése
GYENGESÉGEK Gazdasági környezet: Erıforrás oldal: ¯ Strukturális munkaerıhiány (elöregedés, fiatal, képzett munkaerı elvándorlása, továbbtanulási trendek, magas munkanélküliség, inaktív lakosság, 83
¯
erıforrás (kapcsolatrendszer, turizmus) Természeti erıforrások léte
Ágazatonként
¯
fekete munka) Természeti erıforrások erıteljes mezıgazdasági felhasználása (csak a nagyüzemi versenyképes, nincs diverzifikálódás), turisztikai, rekreációs felhasználás alacsony Tıkehiány (beruházások elkerülik a térséget, illetve a térségben lévı vállalatok K+F kapacitásai is gyengék) Információs hálózat fejlettsége, illetve használata nem megfelelı Tanácsadói háttér hiánya Gyenge belsı kohézió, kommunikáció, együttmőködés (gyenge lobby erı)
¯ Mezıgazdaság ¯ Fejlett nagyüzemi gabonatermesztés, állattartás (nagy integráló hatással bírnak ¯ a térségben) ¯ Különbözı növénykultúrákra is jó ¯ termıadottságok, termıföldek magas ¯ aranykorona-értéke ¯ Nincs munkaerıkorlát, hiány Ipar Ágazatonként - Akár ipari célokra is hasznosítható termálvíz a térségben Mezıgazdaság - Önkormányzatok beruházásvonzó - Foglalkoztatottak száma csökken intézkedései (Iparőzési - Alacsony feldolgozottsági fok adókedvezmények, ipari parkok létesítése, (gyakorlatilag nyersanyagtermelés), az egyéb kedvezmények) agrártermékek feldolgozásának Kereskedelem, szolgáltatás lehetıségei kiépületlenek (termelés, - Fekvésbıl adódó erısségek feldolgozás, értékesítés láncolata nem (határmentiség) folyamatos – kiszolgáltatottság a Turizmus feldolgozóipar és a kereskedelem - Borászati és gasztronómiai kultúra a számára) térségben A termelés nem elég diverzifikált, - Többnemzetiségőségbıl származó nincsenek kiegészítı jellegő, (a vidék multikulturalitás (kulturális kultúr-állapotban tartásáért felelıs, kapcsolatrendszer – testvárosi rendszer) alternatív, új termelési kultúrákat hozó) - Kooperációt lehetıvé tevı szomszédos versenyképes kistermelık, (belföldi és külföldi) területekhez hasonló - tanácsadó szervezetek hiánya természeti adottságok (pl. Duna-Dráva Ipar Nemzeti Park, Fehérborút) - Befektetık hiánya - Megfelelı természeti adottságok - Szakképzett munkaerı hiánya - Innováció, K+F hiány - Infrastrukturális elzártság, vonzó lehetıségek hiánya Kereskedelem, szolgáltatás - A szolgáltatószektor fejletlen - Leginkább kistérségi vonzáskörő szolgáltatások - Individuális vállalkozási stílus, együttmőködés hiánya Turizmus - A rekreációs természeti potenciál kihasználtsága gyenge - Fejletlen infrastruktúra (Közúti infrastruktúra, szálláshelyek hiánya, minısége, utazásszervezık hiánya, együttmőködés gyenge, tıkehiány, marketing hiánya) - Gyenge termékkínálat (erıs vonzerık hiánya, egymástól elkülönült,
84
strukturálatlan vonzerıkínálat, alacsony ismertség, szervezés hiánya) VESZÉLYEK
LEHETİSÉGEK Gazdasági környezet:
Gazdasági környezet:
-
-
-
Az EU csatlakozásból adódó továbbiakban várható befektetési érdeklıdés kihasználhatósága Tervezett úthálózat fejlesztés adta vonzerı-növekedés a befektetık számára
-
Elöregedés és a gazdasági pangás az eltartóképesség csökkenéséhez vezet, amely leszakadási folyamatot indít el Szők spektrumú üzleti tevékenység általi kiszolgáltatottság, sérülékeny gazdasági szerkezet
Mezıgazdaság Mezıgazdaság - Bio-termékeket felvevı külsı piac - Termıréteg jövıbeli eróziójának, meghódítása termıérték csökkenésének veszélye - Külsı segítséggel (EU-s források) agrár- Függıségi viszony az agráriumtól innovációs kapacitás kialakítása - A szántóföldi növénytermesztést, és Ipar állattartást folytató kisüzemek - Minıségbiztosítási rendszerek kiépítése kiszolgáltatottsága (gazdaságtalanságuk az EU szabályok figyelembe vételével következtében) fokozódik - Meglévı és épülı ipari és logisztikai - A nagyüzemi termelés kiszolgáltatottsága parkok a feldolgozottság hiánya miatt növekszik Kereskedelem, szolgáltatás Ipar - A jelenlegi logisztikai helyzet kiaknázása, - Megkérdıjelezıdhet a minıségi és kedvezı fekvés, javuló infrastruktúra, környezetvédelmi elıírásoknak, az összefogás élesedı versenynek való megfelelés Turizmus Kereskedelem, szolgáltatás - Üdülıjellegő ingatlanok kialakítása, - Infrastrukturális hátrányok (pl. Dunahíd lehetıség a befektetésekre hiánya) - Összefogás, közös programok, kínálat kialakítása - Kerékpárút-hálózat ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK Társadalmi környezet ¯ ¯ ¯
¯
Kiépült, hatékony középfokú oktatási rendszer (Mohács, Bóly) Idegen nyelveket (német, horvát, cigány) beszélı lakosság Jellemzı multikulturalitás a kistérségben (hagyományırzés sok helyen, ápolt kapcsolatok az anyaországokkal) Ugyan elszigetelten, de fellelhetık különbözı kulturális rendezvények (a legnagyobb – Mohácsi Busójárás, kisebb vonzáskörzettel: szüreti fesztiválok, bálok)
Társadalmi környezet ¯ ¯ ¯
¯ ¯ ¯
A kistérségi tudat nem vert gyökeret Atomizált, aprófalvas, egymástól elkülönült társadalmi élet Vonzó jövıkép, tudatos pályaorientáció, közösségi tudat, külsı kapcsolatrendszer, együttmőködés hiánya (versenyben állnak a települések egymással a fejlesztési források megszerzésében, így azok elaprózódnak, hatékonyatlanul használódnak fel) Felsıoktatási intézmény hiánya a kistérségben Jelentıs marginalizálódott rétegek szociális feszültségeket okoz A demográfiai mutatók kedvezıtlen
85
alakulása (csökkenı születésszám, fiatalok, képzettebb munkaerı elvándorlása, elöregedés, magas munkanélküliség, közben strukturális munkaerıhiány) VESZÉLYEK
LEHETİSÉGEK Társadalmi környezet: -
-
A lakosság – és elsısorban a fiatalokat – helyben tartását szolgáló intézkedések (ingatlanhoz, lakáshoz való hozzáférés könnyítése, sport lehetıségek javítása, kulturális lehetıségek, élhetı környezet, vállalkozásbarát környezet teremtése, stb.) Az elkülönült kulturális programok felfőzése (egymást erısítı szinergiahatás), a települések közötti összhang megteremtésével ERİSSÉGEK
Technikai környezet: Infrastrukturális ellátottság a). Közlekedési infrastruktúra ¯
A Duna, mint nemzetközi víziút és határátkelı
Társadalmi környezet: -
GYENGESÉGEK Technikai környezet: Infrastrukturális ellátottság a). Közlekedési infrastruktúra -
b). Települési infrastruktúra (közmőellátottság, oktatás, egészségügy)
A gyengeségek további elhatalmasodása
Jelenleg a fı nemzetközi közlekedési korridorok elkerülik a térséget Gyenge a Dunán keresztüli kapcsolatrendszer
Vasút Közmőellátottság ¯ MÁV szolgáltatásai gyengék (a - A közmőellátottság a kistérség legtöbb teherszállítási, és a személyszállítási igény településén az utóbbi évek pályázati alacsonysága, a településszerkezet lehetıségeinek köszönhetıen jó szétaprózodottsága, munkahelyek és - Nagyon jó arányú telekommunikácós jövedelem – fizetıképes kereslet – hiánya infrastruktúra kiépültség miatt) - Meglévı és épülı ipari park kapacitások Közút Lakásellátottság ¯ Gyorsforgalmi utak hiánya, a meglévık - Lakásberuházások (több településen romló minısége (sok a nehezen fecskeházak) megközelíthetı zsáktelepülés) Oktatás ¯ Területi összefogás, lobby gyengesége - Mőködı, kiépült középfokú oktatási ¯ Mezıgazdasági utak hiánya rendszer ¯ Tıkehiány, érdekeltség hiánya Egészségügy, szociális ellátás Vízi út - Egyre több pályázati pénzbıl - Hiányzik a dunai vízszint-független megvalósuló szociális ellátásra fordított kikötıi rakodás lehetısége beruházás (gondozási központok, jelzırendszeres házigondozói szolgálatok, - Mohácsi Híd hiánya idıs klubbok, szociális otthonok) Telekommunikáció - Adottságok a legtöbb településen kialakulóban vannak, a használat mértéke,
86
módja nem megfelelı b). Települési infrastruktúra (közmőellátottság, oktatás, egészségügy) -
Ipari parkok várható kihasználtsága alacsony (nagy nemzetközi közlekedési folyosókból kiesik) Közmőellátottság - Szennyvízhálózati problémák, szennyvíztisztítás megoldása Oktatás - Gazdaságtalanul, egyre kisebb gyermekszámmal mőködı óvodák, általános iskolák - Felsıoktatási intézmények hiánya Lakásellátottság - Összességében (bár nagy szóródást mutatva) a kistérségben romló állagú ingatlan és lakáshelyzet - Fiatalok lakáshoz jutási lehetısége kevéssé megoldott Egészségügy, szociális ellátás - A szociális és egészségügyi terület üzleti szemlélető megközelítésének hiánya VESZÉLYEK
LEHETİSÉGEK Technikai környezet: Infrastrukturális ellátottság -
Technikai környezet: Infrastrukturális ellátottság -
A kiépült telekommunikációs bázisra építve lehetıség nyílik távmunka hálózat kiépítésére, a foglalkoztatottság javítására A Pest-Pécs épülı autópálya gazdaságélénkítı hatással járulhat hozzá a kistérség gazdasági életéhez is ERİSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés -
-
Vannak helyi települési önkormányzatok, amelyek közösségkovácsoló jelleggel, minden eszközzel a népesség helybentartásán munkálkodik Az önkormányzatok többsége vállalkozásbarátnak mondható (helyi adópolitika, elkülönített, kedvezı áron bérelhetı, vásárolható ingatlanok ipari parkokban)
Az infrastruktúra fejlesztési tervekbıl, programokból való kimaradás, további marginalizálódás
Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés -
-
-
Az önkormányzatok helyi gazdaságon alapuló bevételei – a vállalkozási, vállalati szféra gyengeségének köszönhetıen – nem túl jelentısek Az önkormányzatok (technikai feltételek és lakossági együttmőködés hiányában) nem alkalmazzák a „közvetett közigazgatás” modernebb módszereit. Településfejlesztésre vonatkozó tervek,
87
-
többségében kötelezı jelleggel készülnek A kistérségi együttmőködés jelenleg rendkívül szők (kötelezı) feladatkörre alapozódik.
88
7. A Mohácsi kistérség fejlesztési koncepciója Az elızetes helyzetelemzés, továbbá a mellékletben található SWOT-analízis eredményei alapján a fejlesztés kiemelt célja a kistérség népességmegtartó erejének növelése; elsıdleges dimenziója a versenyképesség javítása, amely több, egymással szorosan összefüggı program ’eredıjeként’ valósulhat meg. Elsıként ezeket mutatjuk be. Ahhoz, hogy a kistérség eltartó képessége hosszú távon biztosított legyen, pótolni kell a rendszerváltás után elmaradt befektetéseket; el kell érni, hogy a mőködıtıke-beáramlás intenzívebb legyen. A jelenleg a térségben tevékenykedı vállalkozások egyrészt azért nem képesek biztosítani az ehhez szükséges alapokat, mert számuk/arányuk nem kielégítı, másrészt a kényszervállalkozások, tıkeszegény kisvállalkozások források, illetve hathatós szakmai támogatás hiányában nem tudnak rugalmasan alkalmazkodni a relatíve gyorsan változó piaci igényekhez. Az Unióhoz való csatlakozás élesebb versenyt, növekvı számú környezetvédelmi és egyéb szabályt generál, amelyek átvétele, alkalmazása sokszor komoly nehézségeket jelent. Az világosan látszik, hogy a vállalkozásoktól elvont adók mérséklése ugyan kívánatos, de hosszú távon nem járható útja az önkormányzatok támogató politikájának. Célravezetıbbnek tőnik, ha a befektetés-ösztönzés eszközeként olyan helyi kedvezményeket választanak, amelyek segítik az ingatlanokhoz való hozzájutást, a munkaerı-ellátást. A területi pénzintézetekkel (fıként takarékszövetkezetekkel) együttmőködve helyi vállalkozástámogató pénzügyi konstrukciók dolgozhatók ki, illetve fejleszthetı az ipari/logisztikai parkok, inkubátorház(ak) saját befektetés-ösztönzı politikája és marketingje. Fontos a célzott befektetı-keresés, a külsı kapcsolatok (testvérvárosi, térségi stb.) mozgósítása, együttmőködés a befektetés-közvetítı szervezetekkel (ITDH, magáncégek). Erısíteni kell a meglévı vállalkozások forrásabszorpciós képességét; speciális pénzügyi termékek kidolgozásával, tıkepótló megoldásokkal (ld. az MFB ajánlatait), új együttmőködési, partnerségi keretekkel (Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara helyi képviseletei stb.), termelı és értékesítı szervezetek létrehozásával (közös géppark, közös vetımag-, illetve vegyszerbeszerzés, közös értékesítési alapelvek és csatornák stb.), a pályázati források megszerzésére, a pályázóképesség erısítésére irányuló felkészítéssel, tanácsadással. Emellett a folyamatos információellátás (elektronikus hírlevelek), a megyei, illetve regionális vállalkozáserısítı programokba való bekapcsolás (Regionális Innovációs Stratégia, K+F szervezetek tevékenysége) sem elhanyagolható követelmény. A bizonytalan helyzető vállalkozások számára konszolidációs programokat kell kidolgozni. A versenyképesség javításához elengedhetetlen a kistérség egészét érintı közlekedésilogisztikai infrastruktúra fejlesztése; e nélkül állandósul a földrajzi izoláció, a peremterületi státusz, annak valamennyi gazdasági és egyéb negatív következményével. Jelenleg sem a közúti, sem a vízi közlekedés feltételei nem tartanak lépést a kor követelményeivel, ami nehezíti, sok esetben lehetetlenné teszi bizonyos települések elérését, a hatékony személy-, illetve teherszállítást. A települések többsége az M6-os autópálya megépülésében látja a gazdasági fejlıdés kulcsát. Nagyon lényeges tehát az országos gyorsforgalmi úthálózathoz való csatlakozás helyi koordinációs feladatainak ellátása; továbbá a mezıgazdasági, a települések közötti utak fejlesztése (alapvetıen pályázati pénzekbıl), a mellékutak károsodásainak helyreállítása, a kitermelt termıföld hasznosítása. Mivel a kistérség még kihasználatlan jövedelemtermelı kapacitásokkal rendelkezik a vízi közlekedés lehetıségeinek terén, a mohácsi, illetve bólyi kikötık korszerősítése, kereskedelmi-kikötıi funkcióval történı bıvítése, kiegészítve
89
szabályozott vízszintő kikötıi dokk létesítésével kiemelt feladat. Régóta tervezik a mohácsi Duna-híd megépítését, illetve úthálózati rendszerbe kapcsolását, ami a Dél-Dunántúl, valamint az ország keleti részének elzártságán enyhíthet. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon (még 2012 elıtt), erısíteni kell a kistérség érdekérvényesítı képességét, valamint elı kell készíteni a keleti közlekedési irány megoldását. A Dél-Dunántúl és az Alföld közötti közlekedési helyzet javulásával a kistérség logisztikai szempontból is felértékelıdhet, ezért az elızetes megvalósíthatósági tanulmányok alapján – igazodva a várható autópálya-nyomvonalhoz – meg kell kezdeni a mohácsi logisztikai központ és a Bóly-szajki logisztikai park telepítését, a beszállítói ipar fejlesztését (felmérve a tárolókapacitás-bıvítési, mezıgazdasági alapanyag-feldolgozási igényeket, a beszállító vagy erre alkalmas vállalkozások fejlesztési szükségleteit, egyeztetve a pécsi ipari parkokkal, logisztikai központokkal). A kistérség kiváló mezıgazdasági adottságokkal rendelkezik, de változatlanul alacsony a termékek feldolgozottsági szintje, rövidek a termékpályák, alacsony az önálló piaci termékek megjelenési aránya. Nincs kiforrott koncepció a termékek piacra juttatásához, a kistérségi termékfejlesztés ösztönzéséhez. Így ezen a területen is elkerülhetetlen a fejlesztés, amit az uniós csatlakozással együtt járó minıségbiztosítási rendszer korszerősítése is sürget. Piackutatásra épülı új élelmiszeripari stratégiára van szükség, a termelık bevonásával, képzésével (ld. piaci, illetve marketingismeretek), pályázati lehetıségek elemzésével, szakmai befektetık vonzásával. Ösztönözni kell a termékfejlesztı tevékenységet; önállóan, vagy valamilyen tudásközpont (Egyetem, Innovációs Központ), partner támogatásával, meghatározva a gyártás beruházásigényét. A versenyképesség erısödését a vállalakozások strukturális munkaerıhiánya is hátráltatja; annak ellenére, hogy a térségre a munkanélküliségi ráta folyamatos emelkedése jellemzı. Ennek feloldására olyan ’optimális’ oktatási és foglalkoztatási szerkezetet kell kialakítani, amely igazodik az üzleti szféra szereplıinek igényeihez, tényleges keresletéhez, és amely feltételezi a vállalkozások, a felnıttképzést folytató intézmények, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségei, a PRMKK, valamint az önkormányzatok és civil szervezıdések együttmőködését (jelentések készítése, adatok összesítése, gyakorlati képzési helyek, tanmőhelyek kialakítása, munkamegosztás az érintett vállalkozások között). Kívánatos lenne a kistérség szempontjából, ha az innovatív attitőd/szemlélet nemcsak a nagyobb termelési volumenő (mezıgazdasági) vállalkozásokat jellemezné. Integrátori szerepének újragondolásával, erısítésével a Bóly Rt. szerepet vállalhat az új termelési, értékesítési, kutatási tapasztalatok közvetítésében. Szervezeti keretei, pénzügyi, humán erıforrásai révén alkalmas lehet arra, hogy agrár-innovációs tudásközpontként mőködjön; információkkal támogassa, szakmailag összefogja a kisüzemeket, egyéni vállalkozókat. Segítheti a vonzáskörzetbe tartozók (fıként kisüzemek) termelési feltételrendszeréhez illeszkedı új piaci stratégiák, piaci résekhez illeszkedı termékskálák kialakítását, a termék-, illetve technológiaváltást, a szaporítóanyag-ellátás megszervezését, speciális pénzügyi, minıségbiztosítási technikák (rendszer), egységes termékminıséget jelölı védjegyek, logok kialakítását, a felvásárlás és piacra juttatás kereskedelmi rendszerének kiépítését. Az innovatív szemlélethez szervesen kapcsolódik, hogy segíteni, ösztönözni kell a vállalakozások kiállításokon, vásárokon való rendszeres részvételét, megmérettetését. Ezek az események kiváló lehetıséget teremtenek az élenjáró termékek és technológiák megismerésére (így elkerülhetı, hogy a vállalkozók többsége saját gondjaiba zártan próbáljon meg fennmaradni). Helyi innovációs díj alapításával pedig kialakítható lenne a tudás, az innovatív kutatás értékét elismerı érdekeltségi rendszer.
90
A versenyképesség kérdése elválaszthatatlan az információban, illetve a kommunikációban rejlı lehetıségek magas szintő kihasználásától. A kistérségben élıket érdekeltté kell tenni abban, hogy részt vegyenek a lakóhelyükhöz kapcsolódó programok megalkotásában. Ez növeli a célok megvalósítása iránti elkötelezettségüket, és csökkenti annak kockázatát, hogy olyan tervek szülessenek, amelyekkel nem képesek azonosulni. A közintézmények mellett a civil (ön)szervezıdésekben rejlı energiákat is integrálni kell a tudatformálás folyamatába. Az információk koncentrálása, célzott szőrése, csoportosítása érdekében célszerő fejleszteni a már mőködı Kistérségi Irodát, vagy létrehozni egy olyan új kistérségi menedzsment-szervezetet, amely információs és koordinációs központként mőködik; minden fontos információt adatbázisokba rendezve, közvetítve az érintett célcsoportoknak, ellátva a térségmarketinggel, pályázatfigyeléssel stb. kapcsolatos feladatokat. Tevékenysége magában foglalná továbbá kistérségi elektronikus hírlevelek készítését, szakmai fórumok rendezését, a kistérség adatbázisának frissítéséhez szükséges adatok körének meghatározását, a vállalkozásokkal adatközlési megállapodások kötését, a térség gazdaságának elemzését, tipizálható problémák feltárását, az eredmények közreadását, a piaci információkhoz való hozzájutás segítését, K+F információk célzott figyelését, továbbítását, kapcsolat-közvetítést a K+F szervezetekhez. Szükség van egy megfelelı tanácsadói háttérhálózat kialakítására is. A telekommunikáció terén az elmúlt években jelentıs változások következtek be. Az információhoz való hozzáférés és –áramlás hatékonyabbá tétele érdekében a meglévı infrastruktúrát célszerő átadni (hosszú távú szerzıdés keretében) nagyobb szolgáltatóknak, mert az informatikai rendszerek fejlesztéséhez szükséges pénzügyi források kistérségi szinten nem biztosíthatók. A helyi önkormányzatok számítógépes rendszereit egyetlen hálózattá célszerő összefőzni. Ily módon, az e-közigazgatás megszervezésével a hivatali ügyintézés menete hatékonyabbá, illetve eleve lehetıvé válik olyan települések esetében, ahol eddig ennek tárgyi, humán feltételei hiányoztak. A kistérségre jellemzı aprófalvas településszerkezet, a zsáktelepülések elzártsága hátrányt jelent az ott élık számára esélyegyenlıségük tekintetében. A szegregáció enyhítésére irányuló törekvéseknek valamennyi hátrányos helyzető célcsoportot érinteniük kell, de a fiatalok helyzetének javítása kulcsfontosságú. Fokozott teher és felelısség hárul a kistérség oktatási – különösen alapfokú – intézményeire a korszerő tudásanyag közvetítésében. Súlyos probléma, hogy látványosan nı azoknak a gyermekeknek a száma, akik halmozottan hátrányos családi környezetbıl kerülnek az óvodákba, iskolákba, és akik nemcsak képességeik fejlesztésében szorulnak speciális támogatásra, hanem hiányos szocializációjukat is elı kell segíteni. A pedagógusok képességfejlesztı programokhoz már hozzájutnak, de további speciális, mentálhigiénés ismeretekre is szükségük van ahhoz, hogy intézményi keretek között pótolni tudják azokat a családi funkciókat, amelyek hiányában egyre több sérült gyermek kerül ki az oktatás rendszerébıl. Lényeges, hogy az uniós normáknak megfelelı oktatási feltételeket az érintett intézmények képesek legyenek biztosítani. Jelenleg pénzügyi forrásgondokkal, tananyagválasztási és metodikai túlkínálattal küzdenek, az infrastrukturális elzártság pedig az információhoz jutást, illetve a rugalmas alkalmazkodást gátolja. Ennek leküzdése érdekében már az alapfokú képzéstıl kezdve olyan tananyagok összeállítására kell törekedni, amelyek megteremtik a késıbbi felsıfokú képzéshez, illetve munkavállaláshoz szükséges feltételeket (az esélyegyenlıséget). Az élethosszig tartó tanulás alapja az internet-használathoz kapcsolódó ismeretek széleskörő oktatása, az e-learning forma propagálása, megszervezése (Mohács, illetve Bóly központokkal). A strukturális munkanélküliség, a szociális problémák (nık, bizonyos etnikumhoz tartozók, fogyatékosok esetében különösen) mérsékléséhez nélkülözhetetlen a felnıttképzés és
91
átképzések programjának elkészítése (modulok, a képzés modernizálása), a munkamegosztás kialakítása az intézmények között, a nyelvtanulás lehetıségeinek bıvítése, a szakma-specifikus nyelvoktatás feltételeinek kidolgozása, az EU-standardoknak megfelelı tananyag adaptálása. Az információ-ellátás javítására a vállalkozások esetében is szükség van; talpon maradásuk, rugalmas reagálási készségük nélkülözhetetlen feltétele a gyors és pontos információhoz jutás. Az FVM által létrehozott Innovációs Fejlesztési Kht. mohácsi irodájának megnyitása nem történt meg, így a KKV-k még mindig izoláltan mőködnek, információhoz jutásuk esetleges, szervezetlen. Elsıdleges feladat annak az információs és innovációs tudásbázisnak a kialakítása, amely a hiányosságokat pótolja, és képes megteremteni a most még hiányzó kapcsolatokat. A vállalkozásokat ösztönözni kell abban, hogy integrált informatikai és kontrolling-rendszereket alakítsanak ki, illetve vezetıik rendszeres továbbképzéseken (pénzügyi, marketing, stb.), képesség-, készségfejlesztı tréningeken vegyenek részt. A kistérség népességmegtartó erejének növekedése nem képzelhetı el az itt élık személyes biztonságát garantáló, differenciált egészségügyi-szociális-jóléti rendszer fejlesztése, üzleti célú kiterjesztése (piacosítása) nélkül; amelyet jelenleg az aprófalvas településszerkezet, a közlekedési infrastruktúra hiányosságai alapvetıen hátráltatnak. Az egészségügyi alap-, illetve szakellátást, a családi- és lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatások körét bıvíteni kell; ami nem nélkülözheti az érintett intézmények, önkormányzatok, civil szervezıdések hosszú távú, hatékony együttmőködését. Hangsúlyozzuk, hogy a piaci szemlélető mőködés és a privatizáció nem szinonim fogalmak; a meglévı intézményi bázis lehetıséget nyújt a profitot, valamint foglalkoztatást generáló munkahelyek, tevékenységek ráépülésére. Kialakításra vár a szociálisan hátrányos helyzető lakosság településkörzetenkénti adatbankja, a teleházak mőködési rendszerének felhasználásával. Fel kell térképezni a szociális szektorban foglalkoztatható inaktívak, munkanélküliek reintegrációs lehetıségeit. Párhuzamos fejlesztésre szorulnak az otthoni ápolás és a házi segítségnyújtás keretei és kapacitásai. Folytatni kell a Mohácsi Kórház rekonstrukcióját. A kistérségben ez az egyetlen olyan ’fogadóhely’, amely egyszerre biztosítja a lakosság számára a fekvı-, illetve járóbetegellátást. Növelni kell az intenzív, a sürgısségi-ápolási, az addiktológiai és neurológiai osztályok komfortfokozatát, de korszerősítésre várnak a konyha és a hozzá kapcsolódó funkciók is; összhangban az európai uniós normákkal és a piac diktálta követelményekkel. Olyan magas színvonalú, innovatív szemlélető szolgáltatási kínálatot kell teremteni – annak valamennyi személyi, szakmai, tárgyi, pénzügyi feltételével -, amely a rehabilitációs és rekreációs igények/lehetıségek figyelembevételével támogatja a terápiás-turizmus kistérségi megalapozását. Nemcsak itt, de országos viszonylatban sincsenek megfelelı kezelési technikák a tartósan betegek, illetve a testi-mentális fogyatékkal élık átmeneti ápolásával, üdültetésével kapcsolatban. A Baranya Megyei Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Átmeneti Otthona szakmai bázisára építve, Bólyban létre lehetne hozni egy olyan átmeneti ápolási, gondozási, terápiás-turisztikai intézményt, amely a rászorultakon kívül azok családtagjai számára is nyújt szolgáltatásokat, megteremtve ezzel a közös családi pihenés és élményszerzés lehetıségét. A kistérségben hiányoznak azok a színvonalas szolgáltatásokat biztosító szociális otthonok, amelyek azokat az idıseket fogadják be, akik számára nem az önellátás, hanem a szociális elszigetelıdés okoz komoly problémát. Mohács alkalmas helyszín lenne legalább egy ilyen megépítéséhez (a szükségletfelmérés, illetve a megvalósíthatósági tanulmány függvényében). Növelni kell a települések komfortfokozatát. A vidéki települések, falvak arculata ugyan sokat változott az elmúlt években, de ma még nem felel meg maradéktalanul a kor
92
követelményeinek; a fiatalok média által közvetített lakókörnyezeti idilljétıl éppoly távol esik, mint az ökológiailag kiegyensúlyozott, fejlett infrastruktúrájú, épített környezet kívánalmaitól. Ezért az épített környezet megırzése-fejlesztése, esztétikus, rendezett településkép kialakítása (utcakép-javítási, faluszépítési, virágosítási, fásítási tervek), település-rehabilitációs akciók lebonyolítása, a természeti környezetben okozott károk helyreállítása (kárelhárítás, veszélymegelızés), a természeti értékek megırzése kiemelt feladat Az elmúlt években az agráriumban sajátos, paradox helyzet alakult ki. Miközben a technológiai fejlıdés, az iparszerő eljárások alkalmazása jelentısen csökkentette a foglalkoztatást és a mezıgazdaság területi eltartó képességét, addig a falvak legnagyobb foglalkoztatója, a termıföld kizárólagos használója még mindig ez a szektor (bár a népességnek már csak töredékét érinti). Ez a fajta ellentmondás az utóbbi idıben fokozta a feszültséget a „szerzett jog” tudatában élı lakosság és a szerzıdéses jog alapján tevékenykedı vállalkozások között, amelyet a települések és a gazdaság harmonikus együttélésének biztosításával lehet oldani. A komfortfokozat növelése elképzelhetetlen a középületek állapotának javítása, a településen belüli alapinfrastruktúra (közigazgatási határokon belüli utak, közmővek, tömegközlekedés, telekommunikációs elérés) fejlesztése nélkül. Ügyfélbarát közigazgatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi, pénzügyi, lakossági szolgáltatásokra van szükség (hiszen ezek hiánya a térségben élık életkörülményeit rontja). A kistérségben részben még feltáratlanok a rekreációs, közmővelıdési, kulturális, sport- és szabadidıs lehetıségek. Ezeket - összegyőjtve, kínálattá szervezve - össze kell hangolni a turizmusfejlesztési programokkal; továbbá fontos ezek helybeni, illetve szélesebb körő propagálása, valamint különféle csereprogramok szervezése. A kor követelményeihez igazodva célszerő újjászervezni azokat az ún. közösségi tereket (településközpontok, iskolák, faluházak, kultúrházak, teleházak, emlékmővek közelében), amelyek régen találkozási pontjai voltak a falvak lakóinak (piactér, templomtér stb.), és amelyek képesek nagy számban fogadni a lakókat/látogatókat különféle közösségi programok során. Az életkörülmények romlásával, a média által közvetített agresszió térhódításával együtt jár a közbiztonság gyengülése is. Helyi polgárırségek szervezésével/megerısítésével, együttmőködésük hatékonyabbá tételével javítható a helyzet. A megújuló energiaforrások feltárásának, hasznosításának gazdasági, környezeti, egészségügyi, szociális aspektusai egyaránt vannak. Alkalmazásukat egyrészt a globális felmelegedés, a légszennyezés, a hulladékok elhelyezési problémái stb.; másrészt a hagyományos, fosszilis energiahordozók kimerülése, a piaci kiszolgáltatottság, a kiszámíthatatlan áringadozások, mint kényszerítı tényezık indokolják. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy ezek felhasználása javíthatja a versenyképességet, biztonságot és a helyi foglalkoztatás fokozódását garantálja. Az országban egyre több helyen próbálkoznak energetikai célú növénytermesztéssel (ld. energiafő). Erre a mohácsi kistérségben (Pécs városával együttmőködve) is lenne lehetıség (szakmai tapasztalatokkal rendelkezı integrátorok bevonásával), hiszen pl. a Pannonpower Rt. egy energetikai blokkot biomasszával kíván üzemeltetni. A repce termelése és biodízellé való feldolgozása is járható út. A termelés piaci megalapozása a Bóly Rt., a szerzıdések elıkészítése a Pannonpower Rt. segítségével történne (Bóly központtal), a biodízel-üzem helyszíne pedig Bóly, illetve Belvárdgyula lenne. A végeredmény egy komplett termelési-logisztikai rendszer, az ilyen típusú növénytermesztésre átálló gazdák, mezıgazdasági kisvállalkozások közremőködésével.
93
Az innovatív erıforrás-hasznosításnak más lehetıségei is vannak. Bóly városa pl. a termálvízre alapozva geotermikus energia hasznosítási projektet hajt végre, amely mintául szolgálhat a további kezdeményezésekhez; de a mezıgazdasági és kommunális hulladékokból (kistérségi szintő hulladékkezelés és –gazdálkodás megvalósítása!) származó biomassza, biogáz termelése, a nap-, illetve szélenergia hasznosítása is hathatós megoldás. A kistérség rendelkezik jó minıségő, könnyen mővelhetı, nagy terméshozamra képes területekkel, de vannak rosszabb termıhelyi adottságú földek is. Utóbbiakon célszerő ösztönözni a termény-szerkezetváltást, hiszen a hagyományos növénytermesztésbıl származó piaci értékesítés során az átlagosnál tartósan alacsonyabb jövedelemszerzésre van csak lehetıség. Munkaigényes, piaci résekhez illeszkedı, innovatív, alternatív termelési kultúrák (bio-termelés, gyógy- és főszernövények, ipari növények, zöldség, gyümölcs, méz, primırök, ıshonos növény- és állatfajták, virág stb.) bevezetésére van tehát szükség, amelyet kiegészíthet a különbözı ıshonos, illetve más, értékes fák telepítésére épülı erdısítési program (a tulajdonosok bevonásával), valamint a gyepterületek hasznosítási programja. A turizmus óriási lehetıségeket rejt magában. A térség nem rendelkezik olyan egyedi attrakciókkal, amelyek önmagukban komoly vonzerıt jelentenének, ezért célszerő ezeket ’csomagokká’ formálni. A kistérségben a borászatnak több évszázados hagyományai vannak. A Pécsi Borvidék Versendi Körzetében, a Hásságytól Dunaszekcsıig húzódó területen kiváló fehérborokat termelnek. E meglévı borászati kultúra a Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesület turisztikai kínálatában jól értékesül, ugyanakkor a sok-nemzetiségbıl fakadó gasztronómiai sokszínőség nem jut elég karakteresen kifejezıdésre. Kevés az igényesen kialakított étterem, illetve vendéglátóhely, a szolgáltatók pedig vagy nem ismerik, vagy nem ajánlják/nem készítik a helyi specialitásokat. A borok és az ételek párosításának nincs igazán kultúrája; kevés az olyan igazán nagyszabású rendezvény, ahol ezek az értékek bemutatásra kerülhetnek. Ehhez kapcsolódóan jó ötlet egy ún. gasztronómiai térkép elkészítése; valamennyi nemzetiség hagyományos ételféleségeinek, receptjeinek felkutatásával, aktualizásával és győjteményes kiadványban való közzétételével (minden település részvételével). A cél, hogy a mohácsi kistérség soknemzetiségő konyha- és kiváló borkultúrával rendelkezı térséggé váljon, igényes vendéglátóhelyekkel, akár határokon túl is ismert rendezvényekkel. A Mohács-Bóly Fehérborút Egyesület, amely az AREV által elıírt Borúti Minısítı Charta alapelvei szerint mőködik, minısítı rendszerét kibıvítve egyre több vendéglátóhelyet kíván bevonni a minısített szolgáltatói körbe. Ehhez szükség van az egyesületi tevékenység folyamatos fejlesztésére, képzések, tréningek, szakmai konzultációk megszervezésére. A borturizmus kínálatába fel kell venni az itt élı népcsoportok gasztronómiai specialitásait, ezt kell termékké formálni; kialakítva az ételek standardjait, fantázianévvel ellátva és diverzifikálva ıket a különbözı vállalkozói csoportoknak megfelelıen (pl. sváb vendéglı). A termékké formált ételféleségekre alapozva különbözı fesztiválokat lehet szervezni, a hagyományos rendezvények (Szüreti Csirkepaprikás fızı fesztivál Bólyon, Halászléfızı fesztivál Mohácson, Ínyencfesztivál Majson stb.) színvonalát emelni kell. Az új kezdeményezéseket (pl. „Fehér borok, fehér pecsenyék fesztivál” Bólyon vagy a „Hétszínvirág” nemzetiségi gasztronómiai fesztivál, amelynek keretében a magyar, sváb, sokác, szerb, horvát, cigány és zsidó ételek kerülnek bemutatásra a testvérvárosi német, francia, horvát, román települések részvételével) nagyobb mértékő támogatásban kell részesíteni. A borok és az ételek egymást kiegészítı gasztronómiai hatását minden fórumon kifejezésre kell juttatni.
94
Az ide látogató turisták számára lehetıvé kell tenni, hogy a történések aktív résztvevıivé váljanak, pl. a szüreti fesztiválon szüretelhessenek, fızhessenek („betekintés a fortélyokba”). Ezeket a tevékenységeket a Borúti Charta szigorú minısítési követelményrendszerében folyamatosan ellenırizni kell, a követelmények betartásához állandó (tovább)képzésekre, szakmai tapasztalatcserére, tanulmányutak szervezésére van szükség, itthon és külföldön egyaránt. A borúthoz tartozó településeken bıvíteni kell az információs táblarendszert. A turizmus másik pillére a kézmővesség, a háziipar termékeinek innovatív összekapcsolása lehet, a tájházak és a mőhelyek interaktív látványmőhelyekké alakításával, annak érdekében, hogy a tradíciók fennmaradjanak, és a térségben még meglévı ısi szakmák bemutatásra kerüljenek (kézmőves- és népmővészeti tematikus út, cigány-skanzen). Emellett – az ifjúság mobilitását, érdeklıdését kihasználva – alkotótáborok, interaktív képzések szervezhetık. A kistérség kézmővesei egymástól elkülönülten mővelik szakmájukat. Jövedelemtermelı képességük jelentısen javulhat, ha az alapanyag-beszerzéssel és értékesítéssel nem egyénileg, hanem egy termelést integráló és eladást segítı rendszer tagjaként foglalkoznak. Ennek létrehozása – a beszállítói hálózattal együtt – kulcsfontosságú. Erısíteni kell a természetturizmust, elsısorban a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti vonzerıire alapozva. Az ehhez kapcsolódó feladatok: a növénytársulások megóvása, bemutatóhelyek kialakítása, élıhely-rehabilitáció, tematikus „Természeti Út” a BédaKarapancsa Tájegységben, a védett növény- és állatvilág bemutatásával, Madárkert és Madárkórház kialakítása, a már mőködı Fehérgólya Múzeum fejlesztése, az ısi halászat, pákászat felelevenítése múzeumi körülmények között, illetve látványos élı „show”-k keretében, ártéri és mentett oldali Duna-holtágak, mellékágak rehabilitációja. Ami a turizmushoz kapcsolódó szervezeti, adminisztrációs és egyéb feladatokat illeti: szükség van a kistérség turisztikai adatbázisának és térképének elkészítésére, egységes turizmusfejlesztési és –marketing koncepció kidolgozására, illeszkedve a megyei, regionális, nemzeti fejlesztési/marketing tervekhez, egységes arculat kialakítására a piacbefolyásolás területén (reklám, PR-tevékenység stb.), szálláshely- és szolgáltatásbıvítésre. A formálódó kistérségi menedzsment szervezetben külön turisztikai szekciót kell kialakítani, amely aktívan együttmőködik a Magyar Turizmus Rt. Regionális Marketing Igazgatóságával, az Rt. külképviseletével, illetve más, megyei szintő turisztikai döntéshozó és végrehajtó szervekkel (a programozás és a marketing területén). Fontos továbbá az állandó jelenlét különféle belföldi és nemzetközi kiállításokon, vásárokon, valamint turisztikai, többnyelvő WEB-felület (weboldal, homepage) készítése és folyamatos frissítése. A kulturális tradíciók, népszokások felelevenítése, turisztikai programokba való beépítése, ehhez kapcsolódóan kiadványok, reklámanyagok készítése a megerısített, illetve újjászervezett civil szervezıdések, kulturális csoportok/körök, valamint az iskolák részvételével történhet. A települések történetét, hagyományait nyomtatásban, hang- és képanyagok formájában egyaránt rögzíteni kell (monográfiák, albumok, videofilmek stb.). Szintén a népességmegtartó erıt növelhetik azok a kistérségi szintő, összehangolt lakás- és telekértékesítési, valamint otthonteremtést támogató koncepciók, illetve lakóterületfejlesztési akciók (infrastruktúra-korszerősítés, közmővesítés), amelyek sikeres megvalósításához a helyi pénzintézetek támogatása is szükséges. A közmővesítés egyik kitüntetett területe a vízellátó rendszerek korszerősítése; a szennyvízkezelés és –elvezetés ugyanis a kis településeken megoldatlan probléma. A belvízés csapadékrendszerek kiépítése, továbbfejlesztése, az élı vízfolyások karbantartása, a
95
mezıgazdasági területek öntözı rendszereinek modernizálása is azok közé a feladatok közé tartoznak, amelyekre az önkormányzatok a szükségesnél kevesebb forrást képesek elkülöníteni. Az elvándorlás döntıen azokra a fiatalokra jellemzı, akik nem tudnak képzettségüknek, illetve elvárásaiknak megfelelıen elhelyezkedni a kistérség munkaerıpiacán. Sajátos megoldást jelenthet a problémára egy olyan ösztöndíj-rendszer, amely a képzési idı alatt segíti ıket. A többszörösen hátrányos helyzetben élı roma tanulók iskolai beilleszkedését támogatni, az etnikai másságból származó diszkriminációt csökkenteni kell. A fiatal, kezdı vállalkozókat többek között kedvezményes közmő-csatlakozással és ingatlanhoz jutással, fejlesztési hozzájárulásokkal, speciális vállalkozói hitelekkel, finanszírozási formákkal tarthatjuk a térségben. Nem hiányozhatnak azok az elsısorban promóciós programok sem, amelyek a szomszédos kistérségek, a közeli városok lakosai számára teszik vonzó lakóhellyé a mohácsi kistérséget, összehangolva mindezt a közúthálózat-fejlesztési tervekkel. Végül pedig mindezt úgy kell végrehajtani, hogy egységes, jól azonosítható és pozícionálható arculatot adjon a térségnek.
96
Irodalomjegyzék Dokumentumok: • A Mohácsi kistérség Agrár- és Vidékfejlesztési Programja 2004-2006. Siklósvidék Területfejlesztési Társulás, 2005 • A Mohácsi kistérség középtávú fejlesztési koncepciója (I. kötet: Helyzetértékelés), Eco Cortex Tanácsadó Iroda, 2005 • Buday-Sántha Attila: Agrárpolitika - vidékpolitika : A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2001 • Magyarország mezıgazdasági és vidékfejlesztési programja, Baranya, Somogy, Tolna megye, Gödöllı, 1999 Adatbázisok: • KSH T-Star adatbázis • Pécs-Baranyai Iparkamara adatai • Területi Statisztikai évkönyv Internetes források (letöltési idı 2005.10 és 2006. 04. között) • web.kozut.hu/cms • www.borut.hu • www.deldunantul.com • www.dnaplo.hu • www.uzletahalon.hu • www.gkm.hu • www.tiptoptudakozo.hu/site/4500/ceg/1947/varos/01-1.html Személyes interjú: • Interjút készítettünk személyesen a Mohácsi kistérség településének vezetıivel (polgármesterével, alpolgármesterével, jegyzıjével) 2005. 09. 01. és 2005. 12. 01. között. Egyéb források: • ÁLLAMI Erdészeti Szolgálat, Településenkénti felmérés, számítások • Kartográfia térképek: Magyarország domborzata • KSH 2002. Településenkénti felmérés, gazdajegyzık és szakértık számításai • Pannon Volán Rt.
97
Melléklet Melléklet 1.: Mohács kistérség településeinek a fıbb jellemzıi és helytörténeti vonatkozásai
(Állattartó gazdaságok száma összesen (db), Foglalkoztatottak összesen (fı), Földmővelı gazdaságok száma összesen (db), Helyben dolgozó lakónépesség együtt (fı), Termıterület (km2), Terület (km2)) Babarc Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
178 246 178 74 376 1885
Vállalkozások/Szervezetek: Gayer és Pfander Faipari Kft Ágazat: Fafeldolgozás Fıtevékenység: Erdıgazdálkodási szolgáltatás (0202) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7757 Babarc, Petıfi S. utca 43. Gayer József (Fatömegcikk gyártása) Ágazat: Fafeldolgozás Fıtevékenység: Fatömegcikk gyártása (2051) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7757 Babarc, Petıfi utca 43 A régészeti kutatások alapján Babarc területén már a lengyeli kultúra népétıl származó kerámialeletek kerültek elı. A rómaiak idején a falu mellett fontos hadiút haladt el, ebbıl a korból három római téglasírt is feltártak, s a régészek az V. századból származó hun korsóra leltek, a halastó gátjainak földmunkái közben pedig a 6-9. századból 5 avar kori sírt tártak fel. Az írásos dokumentumok szerint mint a pécsváradi apátságnak adományozott település, az 1015-bıl származó apátsági alapítólevél említi elsınek a községet Boborc néven. Egyik értelmezés szerint valószínősíthetı, hogy az elnevezés a község elsı tulajdonosától, Babarc nevő vitéztıl származik, bár feltételezik a szláv eredetet is. Az viszont biztos, hogy az egykor aprócska faluból elıbb templomos, majd 1325-tıl plébániás település lett, neve ugyanis 1332– 1335-ben szerepel a pápai tizedjegyzékben, mint pappal és önálló plébániával rendelkezı hely. Ismert továbbá az is, hogy 1408-ban vásáros hely volt. Babarc már a középkorban az apátság egyik alközpontjaként mőködött magtárakkal, szérőkkel, borpincével. Az 1526. évi mohácsi csata a falutól néhány kilométerre zajlott le. A török hódoltság végére elnéptelenedett, és ısi Szent István temploma is elpusztult. A XVII. század végén református magyarok telepedtek itt le, és a XVIII. század második évtizedében kezdıdött a németek beköltözése, majd ez utóbbi nemzetiség aránya rövidesen elérte a lakosság 75 százalékát.
98
1930-ban például 129 magyar, 1388 német, 3 horvát és 1 szerb anyanyelvő ember élt Babarcon, az 1970-es adatok alapján pedig 471 magyar, 700 német és 1 horvát lakosa volt a falunak. A második világháború után a németek egy részét innen is kitelepítették, a házaikba az ormánsági református falvakból, továbbá Szabolcs, Zala megyékbıl és a Felvidékrıl érkeztek magyarok. A mai plébániatemplomot 1808-ban Szent István király tiszteletére szentelték. Az írásos dokumentumok tanúsága szerint a reformátusok 1712-ben vályogból, nádtetıs, fatornyos templomot építettek maguknak, amit 1829-ben lebontottak és a helyébe téglából, bolthajtásos, bádogtornyos újat állítottak. Az elmúlt évszázadok alatt Babarcnak két iskolája is volt, a református magyar, és a római katolikus német. Valamikor két utcából is állt a település, az egyik a Magyar, a másik a Német utca nevet viselte, s az elnevezés a lakóik származását is jelezte.
Bár Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
67 232 67 102 154 900
Vállalkozások/Szervezetek: Fábik Vendéglátó és Szolgáltató Bt. Ágazat: Szálláshely-Szolgáltatás, Vendéglátás Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): Nincs megadva (0) Cím: 7711 Bár, Szabadság út 23. Mánfai Csaba (Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Élelmiszer Jellegő Vegyes Kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): Nincs Információ Cím: 7711 Bár, Szabadság utca 77/C. Villamos Kivitelezı és Szolgáltató Bt. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Egyéb épületgépészeti szerelés (4534) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7711 Bár, Szabadság utca 115. A falu területén fellelt vörös betétő edénytöredékek tanúsága szerint itt már az újabb kıkorban is élt egy közösség. A római korból fal- és országút-maradvány, az avarkorból sír maradt fenn. A települést 1296-ban említi elıször írásos emlék Boor, illetve Bor néven, de késıbb Baryként is elıfordul. A település fennállása óta fontos stratégiai útvonal mentén feküdt. A falut 1599-ben szabad hajdúk pusztították el, újbóli fellendülésére a napóleoni korig kellett várni. A XVII. században szlávok, szerbek és magyarok, késıbb németek költöztek Bárba. 1800 körül épült a ma Mattyasovszky-féle Fehér és Sárga néven ismert, országos védettséget
99
élvezı kastély a kápolnával együtt. Az elızı politikai rendszerben Dunaszekcsıhöz tartozott település 1993-ban vált önállóvá.
Belvárdgyula Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
86 134 86 57 5224 1723
Elıször 1285-ben említette okirat Jula formában. Késıbbi alakjai: Belowar (1321), Bel Warad (1330). A jelölés a Béla és a vár összetétele, de lehet fehér vár értelme is. A Jula ótörök méltóságnév fáklya jelentéssel. Királyi birtoknak számított, 1056-ban a pécsi püspökség tulajdona. IV. Béla Béla nevő hercegfia is birtokolt erre részt. A Gyır nemzetségbıl való Konrád a XIII. század végén Szent László tiszteletére pálos kolostort emelt, aminek a kövei szántáskor idınként látszanak a Rekesztés-dőlıben. 1484-tıl káptalani iskola mőködött a hajdani faluban, amely 1356-ban vásártartási jogot kapott. Középkori falunyomokat sejtetnek a következı dőlınevek: Puszta, Egyházmegye, Zidina (falromokat jelöl), Eresztvény, Falu alja (ehelyen Molnár Sándor traktoros öreg téglákat és kerámiadarabokat figyelt meg), Gárdony, Topos, Salamonka, Puszta szılı, Faluhely. A Korsós-dőlıben egykor gelencsérek égették a fazekakat. A Zászlós kútnál a mocsaras mély víz egész lakodalmi menetet nyelt el, amirıl verset írt a község mai legidısebb lakója, Kovács Lajos. A hódoltság alatt magyarok lakták, de elhaltak a török idı végére. Ezután a falu tán az Ugi-rétbıl a mai helyére költözött. Ekkor az uraság magyarokat, rácokat és horvátokat telepített le. 1750 körül a Tolna megyei Sióagárdról református magyarok költöztek be. Közösségük a korabeli anyakönyveket most is ırzi. Az ıslakók kelta kardokról és ékszerekrıl is tudnak, de a lelıhelyet már nem ismerik.
Bezedek Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
85 84 85 11 115 1136
Bezedeken és közvetlen környékén régészeti leletet nem találtak, így csak valószínősíthetı, hogy neve az ótörök buzulduq, azaz romlott, megromlott szóból származik. Írott forrás elıször 1296-ban említi a falut Buzuldegh változatban, de késıbb elıfordul Bezeldeg, Bezeuldeg, Wezeldeg alakokban is. A település területét kezdetben a baranyavári várjobbágyok, majd Bezeldegi Ipoly és fiai birtokolják, de volt a falu és környékének 100
tulajdonosa Tamás erdélyi vajda is. Bezedeknek már 1349-ben volt vásártartási joga. A török hódoltság alatt népessége kicserélıdik, zömében szerbek lakják. A falu a 17. század végén elnéptelenedik, ismételt benépesedésére 1714-ig kell várni, ekkortól újra szerbek élnek a településen. Az elsı német lakók 1752 elıtt érkeznek, de nagyobb számú német ajkú telepes csoport 1770-ben költözik Bezedekre. A falu elsı temploma 1843-ban épült, ám késıbb elpusztult. A mostani templomot 1893-ban építették Szent Vendel tiszteletére, az épületet 1994-ben újították fel.
Bóly Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
355 1501 355 1159 23949 2530
Vállalkozások/Szervezetek: Agro Boy Kft. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Gabona-, vetımag-, takarmány-nagykereskedelem (5121) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Kodály Z. u. 2. Amrein János (Villanyszerelés) Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Park utca 82. Bachesz és Társai Kft. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Egyéb épületgépészeti szerelés (4534) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Jókai u. 1. Baranya-Vad Vadászatszervezı Kft. Ágazat: Szállítás, Raktározás, Posta, Távközlés Fıtevékenység: Utazásszervezés (6330) Melléktevékenység(ek): Üzletviteli tanácsadás (7414) Cím: 7754 Bóly, Ady E. utca 11. Colis Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Ágazat: Szállítás, Raktározás, Posta, Távközlés Fıtevékenység: Távközlés (6420) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Alkotmány utca 28. Decsi Lászlóné (Számviteli, adószakértıi tevékenység) Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) 101
Melléktevékenység(ek): Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Cím: 7754 Bóly, Bajcsy ZS. utca 24. Falusi Mihályné Dr. (Számviteli, adószakértıi tevékenység) Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Alkotmány utca 55. Fupa Bt. Ágazat: Egyéb nemesfém ásványi termék gyártása (Üveg, Cement, Gipsz, Habarcs stb.) Fıtevékenység: Mőszaki, egyéb üvegtermék gyártása (2615) Melléktevékenység(ek): Nincs megadva (0) Cím: 7754 Bóly, Park u. 60. Grecht Építıipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Széchenyi utca 11 Hvs-Bau Építıipari és Szolgáltató Kft. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Hısök tere 1. Kern Bt Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Víz-, gáz-, főtésszerelés (4533) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Fáy A utca 16 Koco Dutch Kereskedelmi Kft. Ágazat: Bútorgyártás; Máshova Nem Sorolt Feldolgozóipari Termék Gyártása (Ékszer, Hangszer, Sportszer, Játék stb.) Fıtevékenység: Egyéb bútor gyártása (3614) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Temetı út 7. Köves Hajnalka (Fodrászat, szépségápolás) Ágazat: Egyéb Szolgáltatás (Tisztítás, Fodrászat, Szépségápolás, Temetkezés stb.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Hısök tere 12/A. Lábas István (Épületasztalos-szerkezet szerelése) Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Épületasztalos-szerkezet szerelése (4542) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Szabadság utca 7. May András Fémfeldolgozó és Gépgyártó Egyéni Cég Ágazat: Gép, Berendezés Gyártása Fıtevékenység: Máshova nem sorolt egyéb általános gép gyártása (2924) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Zrinyi u. 9. Máy Péter Ferenc (Fényképészet)
102
Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Fényképészet (7481) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Szabadság utca 5 Média-Mix Ker. és Szolg. Kft. Ágazat: Szórakoztatás, Kultúra, Sport Fıtevékenység: Rádió-televízió mősorszolgáltatás (9220) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Bajcsy Zs. utca 9/A. Meditterán Betoncserép Gyártó Kft. Ágazat: Egyéb Nemfém Ásványi Termék Gyártása (Üveg, Cement, Gipsz, Habarcs Stb.) Fıtevékenység: Égetett agyag építıanyag gyártása (2640) Melléktevékenység(ek): Építési betontermék gyártása (2661) Cím: 7754 Bóly, Tompa M. utca 10. Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesület Ágazat: Szállítás, Raktározás, Posta, Távközlés Fıtevékenység: Nincs megadva (0) Melléktevékenység(ek): Nincs megadva (0) Cím: 7754 Bóly, Erzsébet tér 1. Nádasdi Lászlóné (Fodrászat, szépségápolás) Ágazat: Egyéb Szolgáltatás (Tisztítás, Fodrászat, Szépségápolás, Temetkezés stb.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Széchenyi utca 3. New Trade Kft Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelme (5147) Melléktevékenység(ek): Síküveggyártás (2611) Cím: 7754 Bóly, Ady E. utca 44. Reiso-Hungária Termelési és Kereskedelmi Kft. Ágazat: Fafeldolgozás Fıtevékenység: Főrészárugyártás (2010) Melléktevékenység(ek): Mőanyag építıanyag gyártása (2523) Cím: 7754 Bóly, Kandó K. utca 5. Reisz József (Villanyszerelés) Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Kando K utca 7. Rózsahegyi Dezsı (Villanyszerelés) Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Rózsa utca 30 Somogyhegyi Fülöp (Egyéb bútor gyártása) Ágazat: Bútorgyártás; Máshova Nem Sorolt Feldolgozóipari Termék Gyártása (Ékszer, Hangszer, Sportszer, Játék stb.) Fıtevékenység: Egyéb bútor gyártása (3614) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Szabó M. tér 6.
103
Sza-Kolor Bt. Ágazat: Alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás Fıtevékenység: Acélcsıgyártás (2722) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Puskás T. u. 25. Szabó Gabriella (Fodrászat, szépségápolás) Ágazat: Egyéb Szolgáltatás (Tisztítás, Fodrászat, Szépségápolás, Temetkezés stb.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): Egyéb nem bolti kiskereskedelem (5263) Cím: 7754 Bóly, Hısök tere 12. Szentmártoni Bt. Ágazat: Szálláshely-Szolgáltatás, Vendéglátás Fıtevékenység: Munkahelyi étkeztetés (5551) Melléktevékenység(ek): Nincs megadva (0) Cím: 7754 Bóly, Szabó M. tér 9/1. Thassos Kereskedelmi Kft. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Fa-, építıanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem (5153) Melléktevékenység(ek): Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelme (5147) Cím: 7754 Bóly, Hısök tere 14/A. Varga Szolgáltató és Beruházó Kft. Ágazat: Ingatlanügyletek Fıtevékenység: Ingatlanforgalmazás (7012) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7754 Bóly, Ybl M. utca 10. Bóly és vidéke történelmét a neolit kortól a honfoglalásig régészeti leletek illusztrálják. A helységet megnevezı elsı írott emlék az 1093-ban keletkezett adománylevélben található. Ebben Szent László király a bátai (Tolna megye) Benedek-rendi Apátságnak adományozza Nyárádot (mai Nagynyárád) és a környezı településeket. Ezek között említ az adománylevél egy Bolok nevőt is, amelyrıl feltételezhetı, hogy Bóly ıse lehetett. Az oklevél tanulsága szerint a birtokhatár északi részéhez tartozott az akkori falu. A település nem papi, hanem nemesi birtok volt. A korabeli okmányokból kitőnik, hogy a Boli család birtokvesztése után 1433-ban újra a pécsi püspökség birtokába kerül a bólyi terület. A mohácsi csata utáni idıkben továbbra is a pécsi püspök Bóly ura. A hódoltság után Bólyt és környékét Batthyány Ádám kapta meg hadi érdemeiért. Batthyány grófnı 1724 áprilisában Bólyba költözött, ami megerısítette a település központi jellegét. A német telepesek 1730 körül kezdtek folyamatosan letelepedni. 1900 februárjában Németbólyt nagyközséggé nyilvánították. Az elsı világháború végén szerb fennhatóság alatt állott, a megszállók kivonulása után a terület gazdája, a herceg Motenuovo Nándor visszatért a településre. A második világháború utáni kitelepítések érzékenyen érintették a lakosságot, hiszen az itt élık többsége sváb nemzetiségő volt. A lakossági arány változása miatt 1950-ben nevét Bólyra változtatták. 1997-ben várossá nyilvánították.
Borjád Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen
103 159
104
Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
103 79 2272 1559
Neve Barlaad majd Boryad néven olvasható a XIV. századi tizedlajstromokban, a magyarok lakta település sokáig a pécsi püspökség birtoka, a lakosság a török hódoltság alatt megtizedelıdik. A törökök elleni harc utolsó fázisában Batthyány Ádám táborozik itt seregével, akinek jutalmul kerül birtokába Borjád. Ekkor görögkeleti szerbek települnek ide, 1770-ben egyházközséget, iskolát alapítva. A XVIII. században katolikus németek érkeznek a faluba, nagyobb arányú betelepedésük a XIX. század elejére tehetı. Az elköltözı szerbek helyére fokozatosan települnek protestáns németek is, és ekkoriban kerül a Batthyányuradalomtól – házasság révén – a Montenuovo-családhoz a község. Gazdag mezıgazdasági és kézmőves hagyomány tanúskodik a borjádiak szorgalmáról, munkaszeretetérıl. A férfilakosságot a háborúk is megtizedelik, késıbb a településpolitika is segít abban, hogy lakossága 860 fırıl 500-ra csökkenjen. Ma a község fejlıdıben, lakossága növekvıben van.
Dunaszekcsı Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
382 616 382 332 3855 3676
Vállalkozások/Szervezetek: Bán és Társai Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Ágazat: Számítástechnikai Tevékenység Fıtevékenység: Adatfeldolgozás (7230) Melléktevékenység(ek): Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412), Egyéb nem bolti kiskereskedelem (5263), Egyéb szálláshely-szolgáltatás (5523), Munkahelyi étkeztetés (5551) Cím: 7712 Dunaszekcsı, Petıfi utca 105. Faller János (Élelmiszerkereskedés) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7712 Dunaszekcsı, Posta utca 3. Kriegler József (Kenyér gyártás) Ágazat: Élelmiszer, Ital, Dohány Gyártása Fıtevékenység: Kenyér, friss tésztaféle gyártása (1581) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7712 Dunaszekcsı, II. Lajos utca 34.
105
Kulutácz Zoltánné (Étkezıhelyi vendéglátás) Ágazat: Szálláshely-Szolgáltatás, Vendéglátás Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7712 Dunaszekcsı, Ady E. utca 5. A település írott forrásokban 1150-ben Secuseu néven bukkant fel. Elhelyezkedésének köszönhetıen már az újkıkortól kezdve lakott. A település a Sió-menti kelták és a görögök kereskedelmi útvonalán helyezkedett el. Jelentısége tovább nıtt a rómaiak idejében. Fontos állomáshelye volt az egyik legnagyobb római kori útvonalnak, a limesnek. A település stratégiai szerepének köszönhetıen erıdítményeknek, katonai állomáshelyeknek adott otthont. Az akkori Lugiot vezeték látta el vízzel és postája is volt. A honfoglalást követıen a település központi szerephez jut, mivel sokáig itt székelt Baranya vármegye fıkapitánya. A hódoltság idejében zömmel törökök telepedtek le az akkori Dunaszekcsın, rövidesen kerületi (szandzsák) székhellyé válik. A vészt követıen magyarok és szerbek lakták a falut, a németek 1733-tól kezdtek betelepülni. Dunaszekcsı ekkor már kisebb jelentıségő város, kiterjedt infrastruktúrával és intézményrendszerrel. Az itt élı magyarok száma a 18. századtól kezdett növekedni. 1930-ban Dunaszekcsınek több mint 5500 lakosa volt. A település szigeti része 1954-ben Dunafalva néven vált külön, Dunaszekcsı központi szerepét pedig fokozatosan elsorvasztották.
Erdısmárok Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
32 25 32 4 197 814
A múltat feltáró, átfogó történelemkutatásnak helyben semmi nyoma, ám egykori elnevezése, a Püspökmárok név arra utal, hogy a XVI. század derekán a pécsváradi apátsághoz tartozott a falu. Sok évtizeddel ezelıtt két boltja, három italboltja volt Erdısmároknak, sıt mészárszék is mőködött. Az öregek emlékezete szerint valamikor a település lakói közül sokan lókupecek voltak. A népesebb rokonságnál ma már nem nagyobb lélekszámú községben egyedül a földmővelés és az állattartás biztosítja a megélhetést, bár kereskedelmi méretben baromfineveléssel egy család foglalkozik, és két háznál tartanak azért szarvasmarhát, hogy a tejet részben értékesítsék. A 105 lakosból 29 nyugdíjas, 14 munkanélküli, öt általános iskolás és két óvodás. Utoljára három éve született két kisbaba Erdısmárokon, ık mennek most oviba, és idén októberre várják a falu legifjabb állampolgárát.
Feked Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen
124 52 124
106
Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
15 887 1933
A cikádori (széki) cisztercita apátság birtokainak felsorolásában szerepel legrégebben Feketh néven a község. A falu történetét kutatók szerint a török uralom elıtt egy magyarok lakta település a maitól kissé nyugatabbra a Metsehker-Grundstal területén lehetett, ahol valószínő, hogy egy hajdani kolostor romjai még fellelhetık. A mohácsi vészt követıen e vidék teljesen elnéptelenedett. Úgy tartják, hogy késıbb szlávokat próbáltak ide telepíteni, de azok nem találták föl magukat, s elmentek, viszont az 1702 táján érkezett németek a gazdagon termı földek gondos mővelésével megtelepedtek. Azt, hogy a németországi Fulda környékérıl származik Feked ıslakossága, a nyelvjárás sajátságából, és a népszokásokból következtették ki, erre vonatkozó írásos dokumentum csupán három fekedi telepesre vonatkozóan lelhetı fel, akiknek a himesházi anyakönyv szerint a fuldai apátság birtoka az ıshazája. A második világháborút követı kitelepítés, elhurcolás fájdalmasan érintette a falu lakóit, a szülıföldhöz való ragaszkodásukat igazolja, hogy utóbb sokan visszatértek.
Geresdlak Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
264 330 264 197 3038 2528
Geresdlak két településbıl és egy településrészbıl: Geresdbıl, Püspöklakból és Kisgeresdbıl alakult ki, amelyeket 1968-ban egyesítettek. Az egykori Geresd község neve Gueresty alakban olvasható elıször egy 1292-es írásos forrásban. A település a középkorban számottevı volt, a török hódoltság alatt is folyamatosan lakták. 1740 körül fuldai németek telepedtek meg itt. A Geresd helynév származásának két változata is él. Az egyik déli szláv eredetőnek tartja, a másik a magyar Keres, a kıris fınévvel kapcsolatba hozható személynév származékának véli. Kisgeresd az elıbbi település része volt, uradalmi családok lakóházaiból alakult a 18. században. Lakot a Geresddel való egyesítés elıtt Püspöklaknak hívták, elıtagja az egykori földesúrra, a pécsi püspökre utal. A 18. századig rácok is lakták.
Görcsönydoboka Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen
124 148 124
107
Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
69 1950 951
A völgyek között széles, dél felé enyhén lejtı platók jó termıképességő talaja évszázadok óta biztos megélhetést nyújtott itt az ember számára, amire utal az is, hogy a falu alsó végén a rómaiak korából telepnyomokat és érméket találtak, míg az avarokra vonatkozóan az 1941ben végzett ásatások során 87 síros temetırészletet tártak fel. A község neve egyébként 1200 után, 1220 körül bukkan fel elıször az írott forrásokban, 1332-ben Gerc alakban említik, s az is bizonyított, hogy 1332-ben Doboka és Görcsöny önálló plébániák voltak. A török hódoltság alatt mindkét község elnéptelenedett. Egy 1721-es iratban említik Doboka romokban heverı Keresztelı Szent János templomát. Görcsönyt a 17. század végén valószínőleg szerbek lakták, feltételezések szerint az utolsó lakója 1700-ban költözhetett el. A 18. század elején lakatlan vidéken 1723 körül ismét szerbek telepedtek le, a század közepén katolikus délszlávok érkeztek ide, majd a század második felében jöttek a németek. Az elsı magyar családok a múlt század közepén telepedtek le, s ezzel egy idıben kezdıdött a délszláv lakosság elköltözése, majd az elsı világháború után valamennyi szerb lakosa az anyaországba optált. 1930-ban például 35 magyar, 637 német és 3 egyéb anyanyelvő lakosa volt Görcsönynek. Dobokán viszont a második világháborúig alig akadt nem német anyanyelvő ember, ott az 1930-as népszámlálás adatai szerint 6 magyar, 217 német és 1 egyéb anyanyelvő ember élt. Mindkét települést érintette a II. világháború után a németek kitelepítése, a helyükbe a Felvidékrıl érkeztek magyar családok. A Csele-patak melletti Cselegörcsöny és Cseledoboka községeket pedig 1944-ben Görcsönydoboka néven egyesítették, s itt 1970-ben 61 magyar és 559 német élt.
Hásságy Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
83 102 83 15 351 800
Vállalkozások/Szervezetek: Szentkereszti István (Fafeldolgozás) Ágazat: Fafeldolgozás Fıtevékenység: Fatömegcikk gyártása (2051) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7745 Hásságy, Ady E. utca 10. Hásságyot oklevélben legelıször 1058-ban említették Hashag formában. Értelme: hársakkal benıtt hely. Késıbbi egyéb alakjai: Hasád, Assagy. A XIII. században egy közeli pálos kolostorhoz tartozott, mint birtok. Feltételezik, hogy ez a rendi hely a Hidor-hegyen mőködött, a mai Olaszhoz közel. Az említett hegyen temetırıl is tudnak az idıs ıslakók. A településnek önálló plébániája volt 1332-ben. A középkorban a lakói középnemesi rangot
108
nyertek el. Az Árpád-kori helység tán a mai tsz-majornál terült el, ahol napjainkban is több forrás ered. A török alatt elnéptelenedett, ám a hódoltság végén görögkeleti délszlávok, így rácok és bosnyákok jelentek meg. Településük az ún. Hátsó-Rác-hegyen keresendı, ahogy a templomuk és a sírkertjük is. İk azonban 1740 körül elköltöznek, amikor a most ismert adatok szerint Bajorországból és Württembergbıl betelepültek a németek. Cseh-morva vándor szénégetık is jártak a falu határában, miként a Dél-Zselicben is. A Rác-hegyen és az ún. Külvárosban ıskori telepnyomokról vallanak a szántáskor felbukkanó cserépmaradványok és pattintott kıeszköztöredékek. Némelyik kerámiadarab belsején is felfedezhetık díszítı motívumok.
Himesháza Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
360 387 360 193 2556 1754
Vállalkozások/Szervezetek: Bíró Zsolt (Gépjármőjavítás) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Gépjármőjavítás (5020) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7735 Himesháza, Kossuth L. utca 103 Heimroth és Schulteisz Nyílászáró Kft. Ágazat: Gumi-, Mőanyag Termék Gyártása Fıtevékenység: Mőanyag építıanyag gyártása (2523) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7735 Himesháza, Radnóti lakótelep 10. Himes-Szám Könyvelı és Adótanácsadó Szolg. Kft. Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7735 Himesháza, Kossuth L. utca 69. Maul Andrea (Fodrászat, szépségápolás) Ágazat: Egyéb Szolgáltatás (Tisztítás, Fodrászat, Szépségápolás, Temetkezés stb.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7735 Himesháza, Kossuth L. utca 69/A. Schulteisz Termelı Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. Ágazat: Élelmiszer, Ital, Dohány Gyártása Fıtevékenység: Kenyér, friss tésztaféle gyártása (1581) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7735 Himesháza, Kossuth L. utca 175.
109
A település elsı írásos említése 1332-bıl származik, amikoris Hymeshaz a Pécsi Püspökség birtokaként volt nyilvántartva. Az 1542. évi adólajstromból arra lehet következtetni, hogy akkor itt két község állott: Felsehymeseghaz és Alsohymeseghaz. A falu nevének eredete egyébként a történészek szerint minden bizonnyal templomára vezethetı vissza. A ház szó jelentette a templomot, amely festett, vagyis hímes lehetett. A kutatások arra utalnak, hogy Szent István korában már biztosan jelentıs községnek számított Himesháza, temploma pedig a környék tíz települését is ellátta. A községet aztán a török idık nagyon megtépázták, szinte teljesen elnéptelenedett, de 1721-ben a merkantilista gazdaságpolitika gyakorlatának megfelelıen németeket telepítettek ide, s így a lakossága akkor teljes mértékben német nemzetiségő lett. A német családok a régi magyar falutól délre telepedtek le, a késıbbi telepesek viszont ezen az új helyen alakították ki a mai falu két, egymással párhuzamos fıutcáját. Az egykori lakosság ıshazája bizonyítottan Németország, a betelepítettek jórésze a fuldai uradalomból érkezett. A második világháború után, 1945-ben 676 német nemzetiségő embert köteleztek kitelepülésre, ám utolsó pillanatban a többségük visszajöhetett. A távozók helyére 82 bácskai székely család érkezett elsısorban Hadikfalváról, valamint 21 család jött a csallóközi Kiskaszmályról. A különbözı nemzetiségő emberek közti kezdeti feszültségek rég konszolidálódtak, s az egymáshoz való viszonyuk harmonikussá vált.
Homorúd Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
255 170 255 117 2127 4473
Vállálkozások/Szervezetek: Balázs Kálmánné (Étkezıhelyi vendéglátás) Ágazat: Szálláshely-Szolgáltatás, Vendéglátás Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7716 Homorúd, Riha dőlı 28/A Dunavölgye Vasipari Kft. Ágazat: Fém Alapanyag, Fémfeldolgozási Termék Gyártása Fıtevékenység: Fémszerkezet gyártása (2811) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7716 Homorúd, Szabadság utca 13. Homorúdnak igazából csak újkori története van, s nem is kimondottan a község, hanem annak térsége múltjáról mintegy 200 évre visszamenıen szólnak a lejegyzett krónikák. Maga a település hivatalosan 1952-tıl létezik, azt megelızıen szétszórt tanyavilág volt az egész Mohács-sziget, s a tanyacsoportos forma csupán az 1923–27-es években kezdett kialakulni, melyet Balázsszállásnak neveztek. Frigyes fıherceg tulajdonát képezte ugyanis a falu területéhez tartozó 300 holdas erdı 1945-ig, s e birtokon dolgozó szegényebb emberek szálláshelye volt itt. Szintén a 40-es évek közepéig tartozott a Riha-tó és környéke a Pécsi
110
Püspökséghez. Az írásos emlékek szerint 1921-tıl Rihán és 1926-tól Homorúdon egyházi iskola mőködött. Aztán a tanyavilágból született az elsı önálló község, Homorúd, melynek történetében a megrázó emlékő 1956-os jeges árvíz jelentıs változást hozott, hiszen miután a jégtáblák a sziget szinte minden tanyáját lesöpörték a föld színérıl, a faluban az újjáépítést már tervszerően végezték, amit ma is érzékeltetnek a szabályosan elhelyezkedı utcák, telkek. Mindössze négy jellegzetes szigeti tanyaépület maradt meg, ezek közül a népi építészet érdekes jegyeit láttatja a homorúdi: a sövényfalú, nádtetıs tájházat 1979-ben ugyan védetté nyilvánították, de fenntartásáról többnyire csak az önkormányzat és a helyi nyugdíjasklub tagjai gondoskodnak.
Ivándárda Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
79 82 79 14 91 767
A települést írásos forrás elıször a XIII. században említi, a mai Ivándárdát 1342-ben Iuannak hívták. A helybéliek a XVII–XVIII. század fordulóján görögkeleti templomot építettek, amelyet a múlt században bontottak le. 1851-ben evangélikus-lutheránus templom, 1926-ban pedig katolikus kápolna épült. A falut még a XIX. században is Dárda-Ivánnak hívták, mai nevét az 1900-as évek elején kapta. Zsák- és határtelepüléssé az elsı világháborút követı határrendezéskor lett a falu.
Kisbudmér Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
38 30 38 9 72 572
A helység eredete kapcsán két okleveles említésrıl is tudnak, így 1285-bıl, amikor Bodmer és Budmur az alakja. A másik idıpont 1291. Az ekkori forma: Budmer. Az alapszó származhat a szláv Budimir személynévbıl, illetve az Árpád-kori Budmér családnévbıl. A jó három évtizede összegyőjtött dőlınevei között alig akadni magyarra. A sváb határnevek nem sejtetnek középkori adatokat. A Kis- és a Nagybudmér helynév a tatárjárás után keletkezhetett, korábban viszont egy falu volt. Dr. Leiber Imre kutató Kisbudmér egykori helyét közelebb jelöli meg a mai Nagybudmérhez. A horgásztónál és a Mély útnál tán egy középkori faluelıd és egy kovácsmőhely nyomát igazolják a cseréptöredékek, salakok, vaseszközök és az embercsontok, de ehelyütt római település is terült el a feltételezett római 111
út mentén. A hódoltság alatt elnéptelenedett a terület, majd kétszer is rácok szállták meg, akik a templomukat Szent György tiszteletére emelték. A templomot még 1760-ban átépítették a XVIII. század közepén érkezett németek. A polgármesteri portán azonban ırzik a szerb keresztelıkutat egy több évszázados magyar ırlıkıvel. A német telepesek hozták magukkal egykori szülıhelyük oltárképét és harangját, amelyek ma is láthatók. Napjainkban templomi búcsút tartanak Kisboldogasszony tiszteletére. Az önkormányzatnál ıriznek egy majd 30 dekás megkövesedett sárkánytojást. A címert Sándor Miklós grafikus és festımővész tervezte, aki a templomban ábrázolt meggyfalevél és -termés-motívumot is átvette.
Kisnyárád Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
60 54 60 7 241 903
A falu elsı írásos megemlítése csak a 16. századból ismert, de biztos, hogy már jóval korábban lakott terület volt, tulajdonosa a Pécsi Püspökség. A török megszállás alatt lakossága a minimálisra csökkent, ezért a 18. században a szinte üresen maradt faluba németeket telepítettek be. Az elsı és második világháború nagy áldozatokat követelt a község lakóitól, bár ezen a területen harci cselekmények nem voltak. 1947-ben a jelentıs számú német ajkú lakosság nagy része kitelepítésre került. A tanácsrendszer idején önállósága is megszőnt, a néhány kilométerre fekvı, nálánál nagyobb községgel, Lánycsókkal vonták össze, csak a rendszerváltás után nyerték vissza önállóságát. A lakosság nagy részét most a németek alkotják is, akik féltve ırzik szuverenitásukat.
Kölked Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
168 271 168 96 2576 6194
Bár írásos emlékben elsınek 1057-ben bukkan föl Kölked neve Kulkedy alakban, régészeti leletek sokasága bizonyítja, hogy sokkal korábban is lakott volt e terület. Bizonyított például, hogy a rézkor késıi szakaszában a Péceli kultúra képviselıi éltek itt, a bronzkor utolsó szakaszából, i. e. 1100-800 között, az Urnasíros kultúra népére vonatkozóan a község határában szórványleletet, méghozzá díszített csontzablatöredék, kétoldalas öntıminta, és edények kerültek elı, míg a vaskorból a kelták jelenlétét igazoló leleteket tártak föl. A római korban Altinúm néven fontos szerepet játszott a település, közelében haladt el az a transzkontinentális út, melyet Limes néven ismerünk, Pannóniában a Duna mellett húzódott
112
végig, s a mai Baranya területén összekötötte Dunaszekcsıt-Mohácsot-Kölkedet. A település katonai tábor, csapatok szálláshelye volt, rájuk vonatkozóan érméket és sírkıtöredékeket találtak. Kölked közelében jelzik a 6-9. századból az avarok jelentıs régészeti emlékeit, így temetırészleteket, földbe ásott házakat, kemencéket, gödröket, kutakat, árokrendszereket. A honfoglaló magyarságra utaló szórványleletek is elıkerültek, s úgy tartják, akkor olyan nép telepedik meg ezen a dombon, mely az ıshazában is halászattal foglalkozott. Az biztos, hogy falut 1016-ban Szent István a pécsváradi apátságnak adományozta, de egy 1332-ben kel okirat már a pécsi püspökség birtokaként említi. A török hódoltság alatt népessége csökkent, de azért folyamatosan lakták, 1554-ben például 24 házat számlált, 1565-ben 13.922 akcse adót fizetett. 1921-ben a külterületéhez csatolták Izsép, Darázs, Dályok községek magyar fennhatóság alatt maradt területeit. 1930-ban 820 magyar, 11 német és 1 egyéb anyanyelvő élt itt, s ekkor a cigánytelep lakóinak a száma 180 fı. Az 1970-es népszámlálás adata alapján 1574 magyar, 47 német lakosa volt. İsi magyar halászfalunak tartja a hagyomány, földesurainak, a pécsváradi apátnak, majd a pécsi püspöknek csak hallal adózott. Lakói a török idıben tértek át a református hitre, az 1940-es években jugoszláviai magyar községekbıl jöttek ide katolikusok, míg a németség 1944-50 között érkezett, részben Jugoszláviából, illetve a környezı német nemzetiségi községekbıl.
Lánycsók Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
353 971 353 321 1131 2540
A legenda szerint a mohácsi csata után a környezı településeket a pusztulástól az itteni, gyengébbik nemhez tartozók a szultánnál kegyelemért könyörögve megcsókolták a ruhája szegélyét, s ezért lett a község Lánycsók. Írásos emlékekben elıször 1093-ban bukkan fel Lanchuk alakban a neve, e dokumentum szerint I. László a pécsi püspökségnek adományozta a falut, majd a 14. században a baranyai fıesperességhez tartozott. Azt, hogy igen régi a település, a területén feltárt számos régészeti lelet igazolja, melyek a kıkorszaktól kezdve valamennyi kor és azok kultúráinak jegyeit viselik. Laktak itt már többségében szerbek, aztán a múlt század közepén a népesség 60 százalékát a németek, kisebb hányadát a horvátok és a magyarok alkották, s bár arányaiban némiképp változott, de ma is hasonló a lakosság összetétele.
Lippó Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen
177 205
113
Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
177 125 2885 1453
Elsıként egy 1274-ben kelt oklevél említi a települést Lypow néven. A késıbbiekben Alsolyppo, Felseu Lyppo, Oppidium Lippo néven fordul elı a falu. A mai Lippóról kevesen tudják, hogy neve magyarra fordítva hársat jelent. A szlávosítás nyomán Lipova, majd a XV. században Egyházas-Lippóként is ismerték a falut. A mohácsi csata mindössze 8-10 kilométerre dúlt a településtıl, a falusi élet itt is csak az 1699-es zentai csata után élénkült meg. Az elsı német telepesek a XVIII. század elején jelentek meg a faluban, amely még egy századdal késıbb is jellegzetesen rác település volt. A szerb családok zöme az elsı világháborút követı mesterségesen szított nemzetiségi kérdés és az ezt követı győlölködés nyomán Jugoszláviába költözött. A lakosság fogyatkozását csak tetézte a németek második világháború utáni kitelepítése.
Liptód Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
68 34 68 16 614 1499
Vállalkozások/szervezetek: Pfeiffer és Társa. Alkotóközösség Bt. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Egyéb speciális szaképítés (4525) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7758 Liptód, Kossuth utca 10. A község egyike annak a 41-nek, amelyet I. István adományozott 1015-ben a pécsváradi Szent Benedek apátságnak. Írásos forrás 1391-ben említi elıször a települést, akkor még mint Leuthot községet. A falvat a török hódoltságig kizárólag magyarok lakták, a XVII. század végén juhtenyésztéssel, pásztorkodással foglalkozó szerbek és rácok telepedtek itt le. A XVIII. században betelepített Duna menti svábok lassan kiszorították a szerbeket a településrıl, így azt ma is zömében német ajkúak lakják. A második világháborút követıen a németeket Liptód elzártsága miatt nem telepítették ki, ám ingatlanaikat államosították. A házakat és földeket 42 Borsod megyébıl betelepített magyar család kapta meg.
Majs Állattartó gazdaságok száma összesen
181
114
Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
344 181 165 1896 3206
Reisz Aranka (Fodrászat, szépségápolás) Ágazat: Egyéb Szolgáltatás (Tisztítás, Fodrászat, Szépségápolás, Temetkezés Stb.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7783 MAJS, Kossuth utca 311. A falu nevét a Mois „Mózes” személynévbıl eredeztetik, amelybıl kicsinyítı, becézı képzıvel alakult ki a Majsa névváltozat. Az ásatások tanúsága szerint a bronzkorban már lakott volt e vidék, az úgynevezett zóki kultúrához tartozó népekre utaló leletanyagot tártak föl, aztán a honfoglalás kori magyarok jelenlétét az avar sírok és egy Árpádkori település nyomai jelzik. A falu elsı írásos említése 1093-ban történik egy adománylevél kapcsán, melyben Moysa néven nevezik a települést. A községet 1335-ben a II. Endre király által kiadott okmányban már vásáros helyként tartják számon. 1526-ban Majs határában folyt az emlékezetes csata, melyet követıen török tulajdon lett, s a lakossága elhagyta a falut. Az ebben az idıben elpusztult falvak nevét ma már csak dőlınevek ırzik, így a Géta, a Merse, a Lajmér, vagy az Ormánd. 1554-ben a faluban újra magyar lakosság élt, de 1710-ig több alkalommal is rácok telepedtek meg itt, akik késıbb tovább vándoroltak. 1740 körül Bajorországból és Württembergbıl németek telepedtek ide és a XVIII. század végére német nyelvő lett a falu lakosságának a kétharmad része. 1898-ban a belügyminisztérium Maiss nevét Majs alakban állapította meg. A múlt század közepétıl itt megjelenı magyarok száma csak az I. világháború után kezdett jobban növekedni, amikor a szerb lakosság zöme Jugoszláviába optált. Ekkor 129 magyar, 1592 német, 21 szerb és 1 egyéb anyanyelvő lakosa volt a falunak. 1946-47-ben a németek jelentıs részét innen is kitelepítik, bár közülük sokan visszaszöktek. A megüresedett házakba elsısorban felvidéki magyarokat telepítettek be. Az 1970-es népszámlálási adatok szerint 995 magyar, 559 német, és 40 délszláv élt itt.
Maráza Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
68 52 68 12 331 970
115
Nevét története során számtalan formában feljegyezték, eredete a horvát „mráz” szóra vezethetı vissza, amely ködöt jelent. Keletkezésérıl ellentmondásos ismereteink vannak, de az biztos, hogy a honfoglalás idıszakában Maráza külterületén létezett középkori falu, ám ennek ma már a nyomait sem lehet megtalálni. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd 1720-ban katolikus délszláv, és 1730-ban német telepesek kezdték benépesíteni. A magyarok a múlt század második felében érkeztek ide, és ezzel egyidejőleg kezdıdött meg a sokacok elköltözése. A településszerkezete hagyományos, fésős beépítést követ. Meghatározó gazdasági ágazat még ma is a mezıgazdaság, a munkaképes korú lakosság döntı hányada az agrárágazatban dolgozik.
Máriakéménd Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
146 183 146 42 319 1578
Oklevél 1280-ban említette Kemud alakban. Az alapszóban a kém fınév fedezhetı fel, míg a Mária a templomi védıszentre utal. Lehet, hogy a település egyik ura, Óvári Konrád a Moson megyei Kemely falubirtoka nevével illette a baranyai helységét. Van kutató, aki 1015. évi említésrıl is tud. A község földrajzi névanyaga majdnem eléri a félezret. E szerint létezett egy Nógrád nevő Árpád-kori faluelıd, míg a Kis- és Nagy-Kemend és a Váralja eltőnt falvak a kegytemplom és a hajdani vár közti részeken keresendık. Az erıdítményt a tatárjárás után hozta létre Óvári uraság. Mai megjelölései: Várhegy, Sloszberg, Török-vár. Létezett egy elırésze is, valószínőleg a Pincesoron. Remetebarlangjából alagutak indulnak, ahová napjainkban is lemerészkednek az emberek. Mindmáig titokzatosság lengi körül a rejtélyes nyílásokat. Sokáig ostromolták a töröktıl megszállott magaslatot a hódoltság végén a felszabadító csapatok, köztük a franciák. Ádáz ütközetre utal a Siralom-völgy megnevezés is. A község területérıl kıkori, római, kelta leletek is elıkerültek, hisz áthaladt rajta a híres Borostyán út. Az iskola udvarában avar temetıt rejt a föld mélye. Az elsı telepes németek a Szent Márton templom mellé temetkeztek. A községhistóriáról Reil Károly kitelepített lakos készített német nyelvő monográfiát.
Mohács Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
1016 6946 1016 5745 10363 11223
116
Vállalkozások/Szervezetek: Adminton Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Budai Nagy Antal utca 7. Adr Studió Digital Records Kiadó Kft. Ágazat: Papírgyártás, Kiadói, Nyomdai Tevékenység Fıtevékenység: Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítı tevékenység (6713) Melléktevékenység(ek): Titkári, fordítói tevékenység (7485), Általános középfokú oktatás (8021), Máshova nem sorolt felnıtt- és egyéb oktatás (8042) Cím: 7700 Mohács, II. Lajos utca 15. Agria-Invest Kereskedelmi Kft. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Máshova nem sorolt termék ügynöki nagykereskedelme (5118) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Felsı-Duna sor 17. Andok Építésziroda Bt. Ágazat: Ingatlanügyletek Fıtevékenység: Ingatlanberuházás, -eladás (7011) Melléktevékenység(ek): Mérnöki tevékenység, tanácsadás (7420), Ingatlanügynöki tevékenység (7031), Ingatlanforgalmazás (7012), Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521) Cím: 7700 Mohács, Dózsa György utca 20. Arató Csaba (Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme (5245) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Kinizsi P. utca 10. Atádiné Tamás Elvira (Számviteli, adószakértıi tevékenység) Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Szent János u. 1/B L&M Irodaház Bausch Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ágazat: Ingatlanügyletek Fıtevékenység: Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (7020) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Felszabadulás utca 8. Bittner és Társai Kereskedelmi Kft. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme (5245) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Szabadság utca 8. Csordás László (Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítı tevékenység)
117
Ágazat: Pénzügyi Tevékenység Fıtevékenység: Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítı tevékenység (6720) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, II. Lajos utca 13. Danubia Mohácsi Bútoripari Rt. Ágazat: Bútorgyártás; Máshova Nem Sorolt Feldolgozóipari Termék Gyártása (Ékszer, Hangszer, Sportszer, Játék stb.) Fıtevékenység: Ülıbútor gyártása (3611) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7701 Mohács, Pf. 122. Darazsacz János (Felsıruházat gyártása) Ágazat: Textília, Textiláru Gyártása Fıtevékenység: Felsıruházat gyártása (1822) Melléktevékenység(ek): Egyéb ruházat, kiegészítık gyártása (1824), Egyéb ruházat, kiegészítık gyártása (1824), Ruha-, lábbeli-nagykereskedelem (5142), Ruházati kiskereskedelem (5242), Alsóruházat gyártása (1823) Cím: 7700 Mohács, Felszabadulás utca 19. Épgép-Duna Épitıgépgyártó Kft. Ágazat: Gép, Berendezés Gyártása Fıtevékenység: Bányászati, építıipari gép gyártása (2952) Melléktevékenység(ek): Fémtartály gyártása (2821) Cím: 7700 Mohács, Budapesti utca 12. F-Project Tervezı Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Mérnöki tevékenység, tanácsadás (7420) Melléktevékenység(ek): Fényképészet (7481) Cím: 7700 Mohács, Brand Ede utca 1/A. Fonód Judit (Takarítás, tisztítás) Ágazat: Mezıgazdaság, Vadgazdálkodás, Erdıgazdálkodás Fıtevékenység: Takarítás, tisztítás (7470) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Ete J utca 51/D. Forza Plus Bt. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Dózsa Gy. utca 28. Frey Lajos (Villanyszerelés) Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Csencsevár utca 21. Frey-Art Müvészeti Épitészeti Bt. Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Mérnöki tevékenység, tanácsadás (7420) Melléktevékenység(ek): Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme (9252), Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme (5245), Dohányáru-kiskereskedelem (5226),
118
Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Cím: 7700 Mohács, Csencsevár utca 21 Furák Andrásné (Kenyér, friss tésztaféle gyártása) Ágazat: Élelmiszer, Ital, Dohány Gyártása Fıtevékenység: Kenyér, friss tésztaféle gyártása (1581) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Baross utca 21. Fü-Ma Gyakorlati Oktató és Kereskedelmi Bt. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Gépjármőjavítás (5020) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Budapesti O. utca 7/A Gráf Trans Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Ágazat: Szállítás, Raktározás, Posta, Távközlés Fıtevékenység: Közúti teherszállítás (6024) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Kossuth L. utca 72. Grátz Ádám (Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Kossuth utca 1/A. Haramza Mátyás (Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítı tevékenység) Ágazat: Pénzügyi Tevékenység Fıtevékenység: Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítı tevékenység (6720) Melléktevékenység(ek): Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487) Cím: 7700 Mohács, Baross utca 40/A. Havasi és Társa Kereskedelmi és Vendéglátóipari Bt. Ágazat: Szálláshely-Szolgáltatás, Vendéglátás Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Szentháromság utca 7. Illés és Társa Bt Ágazat: Szórakoztatás, Kultúra, Sport Fıtevékenység: Alkotó és elıadómővészet (9231) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Szent J. u. 4. Judist Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Üzletviteli tanácsadás (7414) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Virág utca 65. Kálóczy és Társa Svéd-Magyar Kft. Ágazat: Fém Alapanyag, Fémfeldolgozási Termék Gyártása Fıtevékenység: Fémszerkezet gyártása (2811) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Budapesti utca 3. Késics és Társa Szolgáltató, Kereskedelmi Bt. Ágazat: Szállítás, Raktározás, Posta, Távközlés Fıtevékenység: Közúti teherszállítás (6024)
119
Melléktevékenység(ek): Gépkocsikölcsönzés (7110), Ruházati kiskereskedelem (5242), Gépjármő-kereskedelem (5010), Víz-, gáz-, főtésszerelés (4533), Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521), Épületbontás, földmunka (4511) Cím: 7700 Mohács, Felszabadulás utca 1/A. Kiss Lászlóné (Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Szent István utca 39/A Kiss-Gombolyag Ipari és Kereskedelmi Bt. Ágazat: Textília, Textiláru Gyártása Fıtevékenység: Kötött, hurkolt kelme gyártása (1760) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Rákóczi utca 9 Koltai Gézáné (Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Szabadság utca 42. Korrekt Kereskedelmi Kft. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Elektromos háztartási cikk javítása (5272) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Dózsa Gy. utca 36. Kunovszki Jánosné (Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Bajcsy-Zs utca 35/A. Marocco Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (5246) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Budapesti utca 33. Mátrai Attila (Gépjármőjavítás) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Gépjármőjavítás (5020) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Budapesti utca 7. Mb-Alpha Kft. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Iparcikk jellegő vegyes kiskereskedelem (5212) Melléktevékenység(ek): Egyéb befejezı építés (4545), Gép, hajó, repülıgép ügynöki nagykereskedelme (5114), Építıipari, bányászati gép nagykereskedelme (5182) Cím: H-77 Mohács, Dózsa Gy. u. 36. Miklósa Jánosné (Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Munkás utca 13.
120
Mohács Newex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Élıállat-nagykereskedelem (5123) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Szabadság utca 4-6. Mohács Textil Szövıgyár Kft. Ágazat: Textília, Textiláru Gyártása Fıtevékenység: Selyemszövés (1724) Melléktevékenység(ek): Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (7020), Textilkikészítés (1730), Ruházati kiskereskedelem (5242) Cím: 7700 Mohács, Szent János utca 3. Mohács-Szöv Ker. és Szolg. Rt. Ágazat: Ingatlanügyletek Fıtevékenység: Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (7020) Melléktevékenység(ek): Üzletviteli tanácsadás (7414), Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487) Cím: 7700 Mohács, Eötvös utca 3. Mohács-Viz Kft. Ágazat: Villamosenergia-, Gáz-, Gız-, Vízellátás Fıtevékenység: Víztermelés, -kezelés, -elosztás (4100) Melléktevékenység(ek): Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521), Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487), Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521), Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487) Cím: 7700 Mohács, Budapesti u. 1. Mohácsi Computer Systeam Számitástechnikai Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. Ágazat: Számítástechnikai Tevékenység Fıtevékenység: Irodagép-, számítógép-javítás (7250) Melléktevékenység(ek): Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248), Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248), Máshova nem sorolt felnıtt- és egyéb oktatás (8042) Cím: 7700 Mohács, Eötvös utca 14. Mohácsi Farostlemezgyár (Mofa) Rt. Ágazat: Fafeldolgozás Fıtevékenység: Falemezgyártás (2020) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Budapesti u. Mohácsi Fodrászipari Kisszövetkezet Ágazat: Egyéb Szolgáltatás (Tisztítás, Fodrászat, Szépségápolás, Temetkezés stb.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Kossuth L. utca 35. Mohácsi Hıszolgáltató (Mohács-Hı) Kft Ágazat: Villamosenergia-, Gáz-, Gız-, Vízellátás Fıtevékenység: Gız-, melegvízellátás (4030) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Liszt F. utca 22. Mohácsi Mefo Bt. Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Üzletviteli tanácsadás (7414) Melléktevékenység(ek): Máshova nem sorolt felnıtt- és egyéb oktatás (8042), Máshova nem
121
sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487) Cím: 7700 MOHÁCS, RADNÓTI lakótelep 7. Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521), Hulladékgyőjtés, -kezelés (9002), Ingatlanforgalmazás (7012) Cím: 7700 Mohács, Szabadság utca 17. Mohácsi Vasöntöde Ipari és Kereskedelmi Kft. Ágazat: Gép, Berendezés Gyártása Fıtevékenység: Szivattyú, kompresszor gyártása (2912) Melléktevékenység(ek): Vasöntés (2751), Máshova nem sorolt egyéb általános gép gyártása (2924), Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelme (5147), Bányászati, építıipari gép gyártása (2952) Cím: 7700 Mohács, Kossuth L. utca 53-55. Motevill Elektroszervíz Kft. Ágazat: Villamos Gép, Mőszer Gyártása Fıtevékenység: Villamos motor, áramfejlesztı gyártása (3110) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Vágohíd utca 2. Mufics László (Étkezıhelyi vendéglátás) Ágazat: Szálláshely-Szolgáltatás, Vendéglátás Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): Nincs megadva (0) Cím: 7754 Mohács, Tímár u. 1. Na-Ra Mohács Kereskedelmi Bt. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (5246) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Dózsa utca 24.
Nagy Tibor (Étkezıhelyi vendéglátás) Ágazat: Szálláshely-Szolgáltatás, Vendéglátás Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Szent Mihály tér 5. Nipur Kft. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Mezıgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme (5111) Melléktevékenység(ek): Üzletviteli tanácsadás (7414) Cím: 7700 Mohács, Szabadság utca 4-6. Penta-Bau 94 Ktervezı Szolg. és Kivitelezı Kft. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Egyéb speciális szaképítés (4525) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Szent Mihály tér 6-7. Peterszné Surugli Mária (Fodrászat, szépségápolás)
122
Ágazat: Egyéb Szolgáltatás (Tisztítás, Fodrászat, Szépségápolás, Temetkezés stb.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Rákóczi utca 4. Pig-Techn Gyártó Szolg. és Kereskedelmi Kft. Ágazat: Gép, berendezés gyártása Fıtevékenység: Egyéb mezıgazdasági gép gyártása (2932) Melléktevékenység(ek): Egyéb nem bolti kiskereskedelem (5263) Cím: 7700 Mohács, Tomori utca 2. Pikker Húsipari Ker. és Szolg. Kft. Ágazat: Élelmiszer, ital, dohány gyártása Fıtevékenység: Húsfeldolgozás, -tartósítás (1511) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Eszéki utca 28. Pluimers-H Szigeteléstechnikai Kft. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Szigetelés (4532) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Tompa M. utca 15. Podravka Termelı és Szolg. Kft Ágazat: Élelmiszer, Ital, Dohány Gyártása Fıtevékenység: Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása (1589) Melléktevékenység(ek): Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Cím: 7700 Mohács, Budapesti út 40. Polymobil Ker. és Szolg. Kft. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Egyéb elektronikus alkatrész nagykereskedelme (5186) Melléktevékenység(ek): Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelme (5147) Cím: 7700 Mohács, Ady E utca 80. Pracker Ker. és Szolg. Bt. Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Takarítás, tisztítás (7470) Cím: 7700 Mohács, Horváth K. utca 1/A. Precíz Bt. Ágazat: Mezıgazdaság, Vadgazdálkodás, Erdıgazdálkodás Fıtevékenység: Növénytermelési szolgáltatás (0141) Melléktevékenység(ek): Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Cím: 7700 Mohács, Gızhajó utca 14. Puch Kereskedelmi és Szolgáltató Egyéni Cég Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Szabadság utca 10. R-Duna 94 Bt. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Ruházati kiskereskedelem (5242) Melléktevékenység(ek): Nincs megadva (0) Cím: 7700 Mohács, Szabadság u. 14. Rubányiné Jakab Zsuzsanna
123
Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Lábbeli-, bıráru-kiskereskedelem (5243) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Jókai Mór utca 2. Schön és Társa Szolg. és Ker. Bt Ágazat: Oktatás; Egészségügyi, Szociális Ellátás Fıtevékenység: Máshova nem sorolt felnıtt- és egyéb oktatás (8042) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Radnóti lakótelep 24. Simon Ildikó (Fodrászat, szépségápolás) Ágazat: Egyéb Szolgáltatás (Tisztítás, Fodrászat, Szépségápolás, Temetkezés stb.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): Iparcikk jellegő vegyes kiskereskedelem (5212), Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem (5247) Cím: 7700 Mohács, Kálvin utca 8/A. Solti Györgyi Számviteli Szolg. Kft. Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Szentháromság tér 38. Sörös Árpád (Máshova nem sorolt egyéb általános gép gyártása) Ágazat: Gép, Berendezés Gyártása Fıtevékenység: Máshova nem sorolt egyéb általános gép gyártása (2924) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Ete J. utca 10/B. Stettner Etelka (Étkezıhelyi vendéglátás) Ágazat: Szálláshely-Szolgáltatás, Vendéglátás Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Mészáros utca 7. Szava Bt. Ágazat: Élelmiszer, Ital, Dohány Gyártása Fıtevékenység: Kenyér, friss tésztaféle gyártása (1581) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Jókai utca 14. Tatai József (Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (5246) Melléktevékenység(ek): Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése (0111) Cím: 7700 Mohács, József A. utca 6. Tesa Textilhulladékfeldolgozó Kft. Ágazat: Textília, Textiláru Gyártása Fıtevékenység: Máshova nem sorolt egyéb textiltermék gyártása (1754) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Budapesti utca 31. Thermo-Lux Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Iparcikk jellegő vegyes kiskereskedelem (5212) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Kossuth L. utca 36.
124
Vajas Józsefné (Fodrászat, szépségápolás) Ágazat: Egyéb Szolgáltatás (Tisztítás, Fodrászat, Szépségápolás, Temetkezés stb.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Felsı-Duna sor 18. Vámosi Ákos (Orvosi mőszer gyártása) Ágazat: Villamos Gép, Mőszer Gyártása Fıtevékenység: Orvosi mőszer gyártása (3310) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Dózsa Gy. utca 14. Váta Konfekcionáló és Kereskedelmi Bt. Ágazat: Textília, Textiláru Gyártása Fıtevékenység: Egyéb ruházat, kiegészítık gyártása (1824) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Vörösmarty utca 32/A. Wéber Villany Kft. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Kazinczy utca 14. Zúgó Albert (Egyéb élelmiszer kiskereskedelem) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Egyéb élelmiszer kiskereskedelem (5227) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7700 Mohács, Dózsa Gy. utca 23. Mohács már az ıskorban is lakott, kedvezı fekvése miatt a rómaiak is letelepednek itt. Nevét írásos forrás elıször 1093-ban említi. A falu a honfoglaláskor elpusztul, de a lakosság túléli a vészt, így a 13–14. században jelentıs fejlıdésnek indul. A település a 15. századtól mezıváros, virágzó ipara és kereskedelme kiemelkedı jelentıséget biztosít a Dél-Dunántúlon. Mohács fejlıdését a török hódítás töri meg: történetének legismertebb eleme, a gyászos emlékő 1526-os csata elpusztítja, újjáépítésérıl a törökök gondoskodnak. Viszonylagos nyugalmat a hódoltság alatt szandzsákközponti címe ad a lakosságnak. A török idık után magyarok, szerbek, németek és cigányok, majd sokacok népesítik be a várost, a nemzetiségek más-más területeit foglalják el a településnek. 1868-ban nagyközséggé minısítik vissza, városi rangot 1924-ben kap újra. Újmohács és Sárhát létrehozásával ma a fıvároson kívül Mohács az egyetlen magyar város, amely a Duna mindkét partján rendelkezik lakóterületekkel.
Nagynyárád Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
260 271 260 83 674 4124
125
Egyes források okleveles említését 1241-re és 1404-re teszik Narad formában. Mások úgy tudják, hogy Szent István idejében már királyi birtok. I. László 1093-ban a bátai bencés apátságnak adományozta, de 1235-ben már Bertalan pécsi püspöké. Neve felbukkant az 13321335. közötti pápai tizedlajstromban. A hódoltság alatt magyarok lakták, de a török kiőzésének idejére elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc végétıl 1730-ig rácok is éltek itt, de 1711-tıl megjelentek a dunai és a fuldai sváb telepesek. Tán az elsı telepesfalvak nyomai fedezhetık fel a Rác-dombtól északra, valamint az Öreg falutól délre. Ez utóbbit Nyárák-ként említik az idıs ıslakók. Megszőnt középkori helységekrıl, mint Körtvélyes, Lajmér, Kerekegyház (Szilkerék), Csákány, Ujfalu és Vizslak vallanak a dőlınevek. Némelyik eltőnt faluelıd helye napjainkban már más község határában keresendı. Római tárgyak maradványait lelték Borza-majornál, valamint a Sárkány-, Bedıcs-, Németh-, Beckés a Hohmann-telek végében. A helység történelmét a Németországban élı Häffner János, a község díszpolgára írta meg németül, a kiadványt a mostani községvezetıség fordíttatta magyarra.
Olasz Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
154 225 154 91 209 1029
Vállalkozás/Szervezetek: Ábel János (Gépjármőjavítás) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Gépjármőjavítás (5020) Melléktevékenység(ek): Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás (9305), Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487) Cím: 7745 Olasz, Kossuth utca 88. Atlazo Mérnöki,Tanácsadó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Piac- és közvélemény-kutatás (7413) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7745 Olasz, Ady E. utca 5. Branau Építıipari Kft. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521) Melléktevékenység(ek): Fa-, építıanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem (5153) Cím: 7745 Olasz, Kossuth utca 105.
126
Sákán Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7745 Olasz, Kossuth L. utca 55. Schmidt Dávid Ifj. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Festés, üvegezés (4544) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7745 Olasz, Petıfi S. utca 24. A történetkutatók szerint a XII. században francia telepesek alapították. Innen ered a falu elnevezése is, a francia-vallon telepeseket a középkori okiratok és maga a nép is tévesen olaszoknak nevezte. A középkor óta a földmővelés, szılı- és a bortermelés a meghatározó jövedelemforrása az itt élıknek. A régi Olasz falu a mai pincesorok, a birjáni patak, és a mai Szamárhegy (régi temetıdomb) közelében terült el. A fejlett mezıgazdaságot, a szılı- és bortermelést egyrészt a francia telepesek, másrészt az ıket idetelepítı, patronáló pálos, bencés, vagy cisztercita szerzetesek magasabb mezıgazdasági és kulturális színvonala hozta létre. A községet összevonták a szomszédos Hidorral, amely középkori település volt. A XVIII. században itt is a németség került túlsúlyba, de laktak horvátok, meg magyarok is, hasonlóképpen, mint Olaszban.
Palotabozsok Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
357 341 357 214 2745 2019
Vállalkozások/Szervezetek: Fónainé Cseke Beatrix (Tisztítás, Fodrászat, Szépségápolás, Temetkezés) Ágazat: Egyéb Szolgáltatás (Tisztítás, Fodrászat, Szépségápolás, Temetkezés stb.) Fıtevékenység: Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás (9305) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7727 Palotabozsok, Petıfi Sándor utca 70/C. A település elıször Bozok néven szerepelt írásos forrásban 1329-ben. A falu már a Péceli kultúra idején és a bronzkorban is lakott volt. Az utóbbi idıszakból talált leletekbıl sajnos sok elpusztult a vasútépítéskor. A római és a honfoglalás-korból is több leletet találtak itt a második világháború elıtt. A falu neve a szláv eredető Bozsok személynév és az itt emelt egykori kastélyszerő építmény emlékét ırzi. 1333-ban önálló plébániájával jelentıs helynek számított. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, a XVII. században görögkeleti rác, 1711ben szerb családok telepedtek le Palotabozsokon. A németek 1724-tıl érkeztek a faluba, röviddel ezután, 1733-ban megkezdıdött a szerbek kivándorlása. A magyarok száma csak
127
1860-ban emelkedett 100 fölé, a második világháború után székelyek és felvidéki magyarok érkeztek.
Pócsa Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
57 61 57 10 131 805
Vállalkozások/Szervezetek: Nyisztor Sándor (Villanyszerelés) Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7756 Pócsa, Petıfi S. utca 27/A Pócsát oklevél elıször 1332-ben említi Polche, Pulche és Poche alakban. Az alapszó ısszláv mezıs hely értelemmel. Lehet azonban magyar személynév: Pócs is. Valószínő, hogy a mai Pócsa-pusztán terült el a középkori település. A hódoltság idején elnéptelenedett a helység. Érdekes, hogy a török után a szerb temetıben helyezték el halottjaikat a katolikusok is. A rácok ( szerbek) már a XVII. században letelepültek, míg a Rákóczi-szabadságharc alatt elmenekültek, de visszatértek. Szláv dinasztiák: Radojsics, Melanovics, Borovácz, Vukovics. Az elsı német telepesek 1780 körül jöttek be Ulmból. Telepescsaládok lehetnek a következık: Rozinger, Schindler, Schmidt, Wágner. A szláv vezetés továbbra is erıs maradt. Jellemzı, hogy a pár évtizede összegyőjtött földrajzi névanyagban sok a délszláv határjelölés. Az I. világháború után a szlávok Jugoszláviába távoztak. Elkészült a község címere, benne az egyik motívum az 1803-as pecsétet jelzi. A jelképet a községzászlóval Csonka Imréné hímezte. Kisbudmér közelében, a rác temetınél és a léckerítéses határkeresztnél szántás után ıskori, római és középkori cseréptöredékek jönnek elı. A Wágner-portán a volt szerb templom néhány faragott kövét ırzik.
Sárok Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület
54 52 54 10 89
128
Terület
462
A települést írásos emlék 1296-ban említi elıször. Nevének eredetérıl megoszlanak a vélemények, ez származhat ugyanúgy a magyar sár, mint a szerb saruk (magyarul: turbán) szóból. Az eredeti település Ivándárda és Bezedek között feküdt, a mohácsi csata után elpusztult falut mai helyén 1580 körül kezdték újjáépíteni. 1920-ig túlnyomórészt szerb, néhány német és magyar család lakta, ezt követıen a németek kerültek túlsúlyba, egészen a második világháborút követı kitelepítésükig.
Sátorhely Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
47 271 47 180 3 71
Sátorhely régi neve Földvár volt, a Sátoristye nevét a törökök itteni sátortáboráról kapta, s ma is látható az a mesterségesen kialakított domb, ahol 1526-ban Szolimán tábori sátra állt. A legkorábbi régészeti emlékek a koravaskorból és a korabronzkorból, továbbá a késıbbi kelták idejébıl maradtak fenn, de a III.–IV. századi és Árpád-kori településmaradványokat is feltártak ezen a vidéken. A települést elıször az 1333-34. évi pápai „annata” jegyzék említi, amely leírja, hogy a környéken hol voltak templomok és papok. 1526. augusztus 29-én e területen zajlott le a végzetes mohácsi csata, melynek emlékét ırzi a falu külterületén hét hektáron kialakított történelmi emlékpark. 1784-ben Mária Krisztina fıhercegnı, Albrecht fıherceg felesége vette meg a kincstártól a bellyei uradalmat, s ekkor a fiókmajorságok közül Sátorhely központi szerepet kapott. A várudvar épületei közül az egykori tiszti lakások, a magtár és a cselédlakások ma is állnak. Egy 1828-ból származó okirat szerint „Földvár, vagy Sátoristye” lakossága 128 katolikus, 30 óhitő és 12 református személybıl állt, és az uraságnak jól mőködı gazdasága volt. A nemzetiségek megoszlása 1850-ben: 156 magyar, 96 német, 33 szerb és 3 horvát. A nagybirtokot a háború után felosztották 8-12 holdas parcellákra, majd 1949-ben állami gazdaság lett, s ekkortól jelentıs fejlıdés indult el a településen. 1953-ban lebontották a barakkokat, üzemi konyha, munkásszálló, 1957-tıl szolgálati lakások épültek itt. 1961-ben a Bólyi ÁG-val egyesült a gazdaság, 1964-ben takarmánykeverı üzem épült, és 1970-ben létesítették a komlószárítót. 1984-ig Nagynyárád külterülete volt Sátorhely, és januárban lesz 19 éve, hogy önálló községi rangot kapott a falu.
Somberek Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Foglalkoztatottak összesen
370 562 562
129
Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
370 358 3758 3142
A település helye már a rézkorban, majd a rómaiak idején is lakott volt, mai nevén 1382-ben említi elıször írásos forrás. Lakói a török hódoltságig magyarok, alatta elnéptelenedik Somberek. A 18. század elején szerbek népesítik be, a németek 1740 után érkeznek ide. A közülük a második világháború után elmenekült családok helyére székelyek és felvidékiek érkeznek.
Szajk Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
119 289 119 135 3412 1140
Vállalkozások/Szervezetek: Erb és Társai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7753 Szajk, Kossuth utca 91. Erb László (Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (7020) Cím: 7753 Szajk, Kossuth L. utca 91. Rózsahegyi Vendéglátó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ágazat: Szálláshely-Szolgáltatás, Vendéglátás Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): Máshova nem sorolt termék ügynöki nagykereskedelme (5118), Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248), Egyéb fogyasztási cikk javítása (5274) Cím: 7753 SZAJK, KOSSUTH L. utca 1. Segyik Károly (Gépjármőjavítás) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Gépjármőjavítás (5020) Melléktevékenység(ek): Gépjármőjavítás (5020), Gépjármőalkatrész-kereskedelem (5030) Cím: 7753 Szajk, Pécsi út 5. Stang Bádogos Kft.
130
Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Tetıszerkezet-építés, tetıfedés, vízszigetelés (4522) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7753 Szajk, Ady Endre utca 6. Takács Ferenc Ifj. (Fodrászat, szépségápolás) Ágazat: Egyéb Szolgáltatás (Tisztítás, Fodrászat, Szépségápolás, Temetkezés stb.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7753 Szajk, Hısök tere 1. Wolftrikes Ipari és Kereskedelmi Kft. Ágazat: Jármőgyártás Fıtevékenység: Gépjármő-karosszéria, pótkocsi gyártása (3420) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7753 Szajk, Bólyi utca 4.
Rézkori és fıként avar kori leleteit tartjuk számon, neve 1015-ben Zaiar alakban bukkan fel, eredeztetik a szlovén Sojek és a cseh Svojek helynévbıl, sıt a szajkó madár nevébıl is. Közelében zajlik le a mohácsi csata, a hódoltság végén elnéptelenedik. Magyarok és délszlávok népesítik be ezután, akik elköltöznek. A XVIII. század közepétıl németek lakják. Katolikus templomát 1753-ban emelik, késıbbi szentképei Gebauer Dezsı festımővész munkái. 1770-ben nyílik elsı iskolája. A bor- és munkakultúrájáról, hagyománytiszteletérıl nevezetes településnek csak kisebb zökkenıket okoz a rendszerváltás; ma a fejlett infrastruktúrájú, fejlıdı falvak egyike.
Szebény Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
117 102 117 41 354 1437
Vállalkozások/Szervezetek: Barabás Péterné (Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem) Ágazat: Kereskedelem, Javítás Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7725 Szebény, Kossuth L. utca 1.
131
Az elsı írásos emlék 1251-bıl származik, ahol a települést Zubugun néven említik, majd a Zebegnyı személynévbıl alakult Zebegénnyé. A középkorban aztán birtoklástörténeti alapon a Pest megyei Szob és Nagymaros között lévı, bencés apátság birtokolta Almás település kapta a Zebegény nevet, s a falu akkortól Szebény. A községben folyt ásatások leletanyaga azt tanúsítja, hogy a történelem igen korai szakában már lakták. A Farkaslik nevő helyen például az i. e. 2500 körüli idıkbıl származó hét zsugorított csontvázas sírt tártak föl a régészek, a Sajtos nevő helyen ebbıl az idıbıl való edényekre leltek, de a szakemberek több szórványleletet ismernek itt a rézkor késıi szakaszából. Találtak a bronzkor középsı szakaszában, i. e. 1500–1300 között élt mészbetétes edények népére utaló emlékeket is, illetve a Csele-patak bal oldalának dombvonulatán szántás közben hamvasztásos sírok kerültek elı. A leleteket a pécsi múzeumban ırzik. Szebény a török hódoltság alatt is lakott volt, a magyar családok mellé aztán a 18. század közepétıl németeket telepítettek ide, akik közül a második világháború után 45 német családot kitelepítettek, és a házaikba felvidéki magyarok jöttek.
Szederkény Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
349 676 349 336 573 1433
Vállalkozások/Szervezetek: Bíró és Társa Kereskedelmi Kft. Ágazat: Szálláshely-Szolgáltatás, Vendéglátás Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211), Bárok, hasonló vendéglátás (5540), Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248), Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (5246), Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (5246) Cím: 7751 Szederkény, Pécsi utca 22. Hahner Norbert (Alkotó és elıadómővészet) Ágazat: Szórakoztatás, Kultúra, Sport Fıtevékenység: Alkotó és elıadómővészet (9231) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7751 Szederkény, Dózsa Gy. utca 35. Oláh István (Számviteli, adószakértıi tevékenység) Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): Fogyasztási cikk kölcsönzése (7140), Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (7020), Egyéb nem bolti kiskereskedelem (5263), Máshova nem sorolt termék ügynöki nagykereskedelme (5118) Cím: 7751 Szederkény, Ifjuság utca 8. Szigli Péter (Villanyszerelés)
132
Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7751 Szederkény, Pécsi utca 5. Szolnok Péter földesúr birtokaként egy irat 1272-ben említi elsınek Zederkyn alakban a települést, s a falu másik része Namya néven szintén 1272-ben bukkan fel az írásos emlékekben. A Szederkény elnevezést amúgy a szeder növénybıl eredeztetik, a hagyomány úgy tartja, hogy itt valamikor egész erdeje volt a földi szedernek, míg a Nyomja elnevezést szláv eredetőnek tudják. Az újkıkor korai és középsı szakaszában a régészeti leletek szerint a Dunántúli vonaldíszes kultúra, a rézkor késıi szakaszában a Badeni kultúra népe élt e területen. A bronzkorból származó leletekre is bukkantak, a római korból pedig a Mültheiledőlıben lakott telep nyomait figyelték meg. Szederkény 1320-ban Óvári Konrád unokái kezén volt, 1424-tıl a cikádori apátság birtoka. A török hódoltság elıtt Török Bálint és Kerecseny László birtoka, a 17. században Nyomjával együtt gróf Zrínyi Ádám birtokai között szerepel. A falu a török hódoltság végére elnéptelenedett, 1720-tól aztán a Fulda környéki németeket kezdték ide telepíteni, s a múlt század közepéig szinte kizárólag német ajkúak lakták. A század második felében jelentek meg a magyarok és néhány horvát család. 1930-as feljegyzés szerint 630 német, 40 magyar, 8 horvát és szerb lakosa volt a falunak, a Nyomjával egyesült Szederkényben viszont 1970-ben 654 magyar, 977 német és 28 horvát lakos élt.
Székelyszabar Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
126 179 126 45 959 1548
Az államalapításunkat megelızı történelmi korokból régészeti leleteket eddig még nem tártak föl a község a határában, Zabar változatban a nevére legkorábban egy 1389-ben íródott dokumentumban bukkantak rá. Késıbb Hercegszabarnak is hívták, a Székely elıtag pedig a falu német lakossága egy részének kitelepítését követıen a helyükbe érkezett székelyekre utal. A falu a török hódoltság végére elnéptelenedett, s a XIX. század közepén ide is német családok jöttek. 1930-ban még 32 magyar és 1048 német lakosa volt. A második világháború után megváltozott a lakosság összetétele, s az 1970-ben a felvidékiekkel és székelyekkel együtt már 502 magyar és 479 német élt itt. A falu egykor a bellyei uradalomhoz is tartozott, 1925 és 1950 között pedig a kölkedi körjegyzıséghez, így az anyakönyvet is ott vezették. A község egyedi, különleges címerét egy 1746-ból származó pecsétnyomó mintázata alapján készíttették, s így az ábrája nem a megszokott, a lakosság foglalkozására utaló jel, hanem Szőz Máriát tünteti fel, fején koronával, glóriával, kezében jogarral, ölében a kis Jézussal. Miután a régi, baranyai pecsétek közül egyedül a szabarin a körirat rövid német szavakkal „Mária segítsége Szabar kínjaira” gondolatot is tartalmazta, a mai címert a heraldikai hagyományoknak megfelelıen egy latin felirat fogja körül, amely a fordítás szerint azt fogalmazza meg: „Mindig szükség van fáklyára”.
133
Szőr Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
130 72 130 14 354 783
A második világháború elıttig a közel hétszázas lélekszámú, kizárólag német anyanyelvőek lakta település nevének elsı írásos említése egy 1542-es oklevélben történik. A falu múltját kutató leírások szerint a török idık alatt Szőr teljesen elnéptelenedett, és csak 1723-tól, a német telepesek érkezésével vált ismét lakóhellyé. A fésős beépítéső utcákban ma is látható, többségében eredeti parasztházak zömében az 1900-as évek elején készültek, s ezek a svábok jellegzetes építészeti jegyeit viselik. Az elsı és a második világháború egyaránt sok áldozatot követelt e faluban is, bár harci cselekmények a területén nem folytak. 1944 decemberében 42 embert hurcoltak tılük orosz hadifogságba, akiknek mindössze a fele tért haza. 1947-ben sok német nemzetiségő családot innen is kitelepítettek, a helyükre alföldi magyar családok jöttek, de a szőri embereknek a szülıföldhöz való ragaszkodására jellemzıen az 50-es években többen visszatértek és visszaszerezték a hajlékukat.
Töttös Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
227 197 227 76 961 2299
A települést 1349-ben említi elıször írásos emlék, de minden jel arra utal, hogy Töttös korábban is létezett. A falu nevét a késıbbiekben több változatban is írják: Tuetus, Thvteus, Tıtés, Tötös, Ditis, de elıfordul a Ráctöttös változat is. A török hódoltság idején elhagyatottá válik a falu, és sokáig az is marad. Ebben jelentıs változás a XVIII. században áll be: ekkor több hullámban szerbek, németek és horvátok érkeznek. Végül csak a németek maradnak, ám közülük 55 családot kitelepítenek a második világháború után, helyüket felvidéki és erdélyi magyarok veszik át.
134
Udvar Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
43 57 43 30 70 440
A falut írásos forrás 1448-ban említi elıször Udwarth néven, de a rómaiak egykori jelenlétét is jelzi a mai 56-os helyén korábban fekvı út. A település a török hódoltság alatt elpusztul, mai formáját a XVIII. században betelepült német lakosságnak köszönhetıen nyeri el. Ekkor a terület a bellyei uradalomhoz tartozó fıhercegi birtok. Udvar az elsı világháború után csaknem a Szerb–Horvát–Szlovén államhoz kerül. A második világégéskor a lakosság 97 százaléka német ajkú, és bár több család elmenekül, a kitelepítés elkerüli a falut.
Véménd Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
327 473 327 310 2294 3181
Vállalkozások/Szervezetek: Adminteam Ügyviteli és Kereskedelmi Kft. Ágazat: Gazdasági Tevékenységet Segítı Szolgáltatás Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7726 Véménd, Alkotmány utca 2. Interhaus-Barta és Társai Építıtı-Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Épületasztalos-ipari termék gyártása (2030) Melléktevékenység(ek): Iparcikk jellegő vegyes kiskereskedelem (5212), Tetıszerkezetépítés, tetıfedés, vízszigetelés (4522), Egyéb bútor gyártása (3614), Vasáru-, festék-, üvegkiskereskedelem (5246), Épületasztalos-szerkezet szerelése (4542), Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521), Tetıszerkezet-építés, tetıfedés, vízszigetelés (4522), Tetıszerkezet-építés, tetıfedés, vízszigetelés (4522), Egyéb speciális szaképítés (4525) Cím: 7726 Véménd, Rákóczi utca 51. Roleszt Kft. Ágazat: Építıipar Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531)
135
Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7726 Véménd, Alkotmány utca 16. A települést mint Emont említi elıször írásos forrás a XIV. század elején, Vemenként 1715ben szerepel elsıként. A török idıkig csak magyarok lakták. A mohácsi csata elıtt szerbek telepedtek itt le, ez a tendencia folytatódott a XVII. század végétıl. A németek a XVIII. században kezdtek érkezni Véméndre. A szerbeket az elsı világháború utáni optálás, a németeket a második világégés utáni kitelepítés ritkította meg. Utóbbiak közül több család helyét székelyek, felvidékiek vették át.
Versend Állattartó gazdaságok száma összesen Foglalkoztatottak összesen Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Termıterület Terület
182 175 182 52 235 1417
Elsıként feltehetıleg 1015-ben említi a települést írásos emlék, akkor Velenthaként. A néphagyomány azt tartja, hogy a falu határa is helyszíne volt a mohácsi csatának, amelynek eredményeként Versend hanyatlásnak indult. A település ıslakóinak a horvátokat tartják, de már az 1780-as évektıl németek telepednek itt le. A XIX. század végén jelentıs cigány kolónia telepedett le a falu határában, számuk azóta is jelentıs. A ma itt élı magyarok ısei a második világháború után érkeztek.
136