A magyarországi önkormányzati rendszer áttekintése – a helyi önkormányzatok szerepe és felelőssége Budapesti Gazdasági Főiskola 2013. Március 6.
Dr. Zongor Gábor TÖOSZ főtitkár
I. A magyar helyzet 1990 - 2012
2
A magyar településhálózat lakossági struktúrája – 2010. október 3. Az összes települési önkormányzat száma: 3177 50 főnél kisebb községek száma: 27 (legkisebb: Iborfia 12 lakos) 200 főnél alacsonyabb lakosságszám: 352 500 főnél alacsonyabb lakosságszám: 1 048 (33%) 1000 főnél alacsonyabb lakosságszám: 1 719 (54%) 2000 főnél kisebb települések száma: 2 365 (74%) – ebből 5 város! 10 ezer lakos alatti települések száma: 3033 (95%) 50 ezer feletti: 20 (0,6%) - ebből - 100 ezer feletti: 9 Egy településre jutó átlagos lakosság szám: 3153 Vidéki településre jutó átlagos lakosság szám: 2630
Egy település viszonylatban
/
lakos
megoszlása
megyei
8000
7000
6000
5000 4000
3000
2000
1000
0
AVERAGE
Az önkormányzati rendszer struktúrája típus szerint 1 főváros 23 kerület (~1%) 23 megyei jogú város (~1%) 304 város (~9%) 119 nagyközség (4%) 2707 község (85%) 3177 település + 19 megye
Magyar legek
Legkisebb település: Iborfia 12 fő (Zala megye)
Legnépesebb község: Diósd 8 691 fő (Pest megye)
Legkisebb nagyközség: Tiszabecs 1 135 fő (Szabocs-Szatmár-Bereg megye)
Legnépesebb nagyközség: Solymár 10 129 fő (Pest megye)
Legkisebb város: Pálháza 1 038 fő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Legnépesebb város: Dunakeszi 38 470 fő (Pest megye)
Legkisebb megyei jogú város: Szekszárd 33 805 fő (Tolna megye)
Legnépesebb megyei jogú város: Debrecen 207 270 fő (Hajdú-Bihar megye)
Legkisebb fővárosi kerület: XXIII. Soroksár 20 056 fő
Legnépesebb fővárosi kerület: XI. Újbuda 139 892 fő
A legnépesebb város: Budapest (1 721 556)
A legnépesebb megye: Pest (1 229 880)
A legkisebb lakosságú megye: Nógrád (204 917)
Településkategóriák és népesség struktúrája
Település nagyság és kiadások aránya Települések száma csoportonként
GFS kiadások, e.Ft, 2007
1 -499 fő
1 -499 fő 21%
1000 -1999 20% fő 2000 -4999 fő 16% 5000 -49999 fő 50000 99999 fő 100000 9999999 fő
34%
0% 1%
500 -999 fő
8%
20%
2% 4% 7%
500 -999 fő 10%
38% 19%
1000 -1999 fő 2000 -4999 fő 5000 49999 fő 50000 99999 fő 100000 9999999 fő
Az átalakítás előtti helyzet
Az önkormányzati feladatok ellátásának minőségében jelentős különbségek és feszültségek alakultak ki. Az önkormányzatok finanszírozása egyre inkább kiszámíthatatlanná és lehetetlenné vált. Az önkormányzatok túlnyomó többsége mindennapos túlélési gyakorlatot hajt végre. Az önkormányzatok felélték vagyonuk nagy részét, növekszik a működési célú, görgetett hitelek aránya.(kötvény-kibocsátási hullám) Hiányzott a stabilitás és a stratégiai gondolkodás a rendszerből.
Eredmények
A települések saját sorsuk irányítását a kezükbe vették, kialakult a helyi demokrácia A lakossági közszolgáltatások biztosítása többnyire önkormányzati fenntartásban biztosított Növekedett a települési identitás és lokalitás A közösségi szervezetek, a civil szféra kialakult Az öntevékenység és az innováció erősödött Biztosítottá váltak az alapvető lakhatást biztosító infrastruktúrák Az együttműködés szükségességének felismerése
Hiányosságok
Az önkormányzati közszolgáltatások minősége nem igazságos A rendszer finanszírozhatatlan és fenntarthatatlan Gyenge a ténylegesen önkéntes alapú társulás A nagyobb lakosságszámú önkormányzatok szigetszerű működése Az ország ketté szakadása – gazdagok és szegények/szegényedők A jövő bizonytalan, kiszámíthatatlan
II. Az átalakítás és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény következményei
13
A magyar közigazgatás térképe - a járási beosztás
Az önkormányzati rendszer struktúrája típus szerint 1 főváros 23 kerület (~1%) 23 megyei jogú város (~1%) 175 járásszékhely város (5%) 129 város (4%) 119 nagyközség (4%) 2707 község (85%) 3177 település + 19 megye
Főbb változtatások
Az új típusú állami szerepvállalás Feladatok – hatáskörök újra osztása Közoktatás államosítása Egészségügy részleges államosítása Állami igazgatás járási hivatalba szervezése Kistelepülési hivatalok megszűntetése (2000 fő) Hulladékgazdálkodás, valamint a víz és csatorna szolgáltatás jövője Új szereposztás bizonytalansága – polgármester – alpolgármester – jegyző Finanszírozás és forrásmegosztás bizonytalansága Erős állami felügyelet – 2012-től Hitelfelvétel korlátozása – 2012-től
6. § A helyi önkormányzat feladatai ellátása során: a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt; b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait; c) egyes közszolgáltatások igénybevételét - törvény felhatalmazása alapján - rendeletében feltételekhez kötheti.
Szintek és súlypontok
A települési önkormányzatok közötti differenciálás - község (nagyközség), - város, - járásszékhely város, - megyei jogú város, - fővárosi kerület, - főváros
Mi a dolga a járási hivatalnak – államigazgatás / közszolgáltatás? / politikai befolyás? Mi van a kistérséggel? Az erős állami megye <=> a gyenge területfejlesztő önkormányzati megye Mi van a régióval?
Kötelező önkormányzati feladatok
1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
Kötelező önkormányzati feladatok
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
Kötelező önkormányzati feladatok köre
6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadóművészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
Kötelező önkormányzati feladatok köre
9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
Kötelező önkormányzati feladatok köre
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
Kötelező önkormányzati feladatok köre
15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás;
Kötelező önkormányzati feladatok köre
20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközműszolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.
Önkormányzati lehetőségek Szubszidiaritás valósággá tétele Járáson belüli mikrotérségek szervezése Együttműködés, partnerség, társulás Új típusú önkormányzati hivatal és szerepek Partnerség erősítése az állam és önkormányzatok, valamint önkormányzatok között Önkormányzati tulajdon védelme
Köszönöm a figyelmet! Dr. Zongor Gábor főtitkár
[email protected] www.toosz.hu
