A Magyar Logisztikai Egyesület szerepe a hazai logisztikai közéletben vitaindító előadás
Magyar Katonai Logisztikai Egyesület Klubnapján
Stefánia Palota
Budapest,2013.02.28 Dr. Doór Zoltán Elnök Magyar Logisztikai Egyesület Logisztikai Egyeztető Fórum soros elnök
Tartalom • Gazdasági környezetünk • MLE küldetés • Változás • Nemzeti Közlekedési Stratégia • K+F+I Stratégia és Fehér könyv • Magyar Logisztikai Stratégia • MLE tevékenység • Összegzés,vita 2
Gazdasági környezetünkről
3
Környezetünk
4
Környezetünk
5
A Magyar Logisztikai Egyesület küldetéséről
6
MLE MISSZIÓ: A LOGISZTIKA TÁRSADALMASÍTÁSA ÉRTÉKEK esélyegyenlőség, méltóság, tolerancia, fejlődés, szabadság, kultúra, tudás, környezet VÍZIÓ
CÉL
Akadémikus modulok
Praktikus modulok
-
-
Tudomány MTA
FILOZÓFIA
Tudásbázis Talentis
-
Hálózat Lobby
-
Minőségbiztosítás
-
KKV -
-
Régiók Szubszidiaritás
-
Teljes
minőségi
mutató
TTM
Szabványosítás
-
Protokoll
MINŐSÉG
Pályázatok Forrás
Mérés, tervezés -
Rendezvények
MÓDSZER
Oktatás/Képzés NFT
-
Szövetség
MLE MÉDIA AKTIVITÁS
-
Partnerség
Minősített
logisztikai
rendszer
KONSZENZUS
INNOVÁCIÓ
KOLLABORATÍV SZEMLÉLET
7
Nemzeti Közlekedési Stratégiáról
8
Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) – miért? Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) •
2007-2020-as összközlekedési stratégia, közlekedési módokra részstratégiák (pl. közút, vasút, városi-elővárosi)
•
A 2007-2013-as közlekedési operatív program (KözOP) stratégiai alapja
A 2014-2020-as EU támogatások lehívásának előzetes feltétele egy olyan közlekedési stratégia megléte, mely: •
A 2011-es EU közlekedéspolitika, új TEN-T irányelv elvárásainak megfelel
•
Stratégiai környezeti hatásvizsgálattal rendelkezik
•
Valamennyi közlekedési módra kiterjedő forgalmi modellen alapszik (pl. a leendő projektek tesztelésére)
9
Eddigi eredmények, várható lépések Eddigi eredmények: • Helyzetfeltárás önkéntes munkacsoportok mintegy 160 szakértőjével (2012. első felében) • Ezeket egy ötfős team átvizsgálta (2012. augusztus-november), SWOT-tal, jövőképekkel, cselekvési tervekkel egészítette ki (NKS előzetes koncepció és stratégia) • NKS workshop 20 szakértő bevonásával: kulcstényezők, célok, intézkedések, projektek-források –determinációk megvitatása
Közeljövőben várható lépések: • 2013. elején NKS tézisek Kormány elé vitele a főbb irányvonalak rögzítésére. • 2013. január-2014. április NKS konzorcium munkavégzése • 2013: folyamatos koordináció a 2014-2020-as Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program készítéssel 10
Szakmai egyeztetések • Konzultációs Testület és Opponensi Bizottság: szakmai véleményezés (pl. MLE, Hungrail, Volán Egyesülés, VEKE, Levegő Munkacsoport, MLSZKSZ) ~ összesen mintegy 30 szakértő • 2012. december – 2013. január 19 magyarországi megyével egyeztetés • JASPERS (Európai régiók projektjeit támogató közös program), mely az EU-hoz benyújtott valamennyi közlekedési nagyprojektet előzetesen véleményezi • Országos Környezetvédelmi Tanács • Irányító Bizottság: stratégiai kérdések megvitatása (pl. NFÜ, Közlekedésfejlesztési koordinációs Központ, Magyar Mérnök Kamara, Nemzeti Közlekedési Hatóság bevonása) – folyamatosan • 2012/2013. Társminisztériumok (pl. NGM, VM, KIM) • 2013 januártól Központi Koordinációs Bizottság (IB+OB= 26 tag (10 szavazó)) Számtalan szakmai egyeztetés várható még az NKS 2014-es elfogadásáig
11
Az NKS végső kidolgozását végző konzorcium • A KözOP technikai segítségnyújtás keretéből pályázat kiírása • Nyertes a FŐMTERV Zrt. vezette konzorcium, résztvevők „Közlekedés” Kft., KTI Nonprofit Kft., TRENECON COWI Kft., UNITEF-83 Zrt., UTIBER Kft., UVATERV Zrt., VITECO Kft. • A 0,88 milliárd Ft-os megbízás jóval több mint „stratégiaírás”, mivel feladata még: • Országos Vasútfejlesztési Koncepció , hiányzó vasúti elő-megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése • Az országos közúthálózat felújítási programjának megalapozó vizsgálata, Mellékúthálózat és önkormányzati utak fejlesztési terve, a hálózati struktúra felülvizsgálata • A gyorsforgalmi úthálózat hiányzó csomópontjainak értékelése és rangsora • Országos Kerékpáros Koncepció és Hálózati Terv elkészítése • Közlekedési Energiahatékonyság-javítási Cselekvési Terv elkészítése • A 2014-2027 közötti fejlesztési (gördülő-) terv projektjeinek kiválasztása, ehhez modellszerű hatásvizsgálat, rangsorolás • Hajózási útvonalak vizsgálat
12
NKS teljes változatának tervezett ütemezése Nemzeti Közlekedési Stratégia
Határidő
1. mérföldkő: Helyzetelemzés értékelése, szükség szerinti kiegészítése, összközlekedési forgalmi modell elkészítése, NKS-t megalapozó kiegészítő vizsgálatok és koncepciók elkészítése.
2013.03.31.
2. mérföldkő: NKS nagytávú koncepcióváltozatok kidolgozása munkabizottsági részanyag kritikai felhasználásával, változatok elemzése, optimális változat kiválasztása. Az OVK optimális változatára projektképzés a prioritás megadásával, elő-megvalósíthatósági tanulmányok véglegesítésével.
2013.05.31.
3. mérföldkő: Az NKS kiválasztott optimális változatára a közlekedési stratégia felépítése, részletes bemutatása, a 2014-2020 közötti EU-s költségvetési ciklusban megvalósítandó és a 2021-2027 között előkészítendő közlekedésfejlesztési projektek meghatározása és prioritás adása. Speciális feladatelemek (cselekvési terv, OP részanyagok) elkészítése, Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) befejezése.
2013.08.31.
4. mérföldkő: Jóváhagyott koncepció végszállítás, az NKS szakmapolitikai, társadalmi egyeztetése kapcsolódó Kormány-előterjesztés tervezet elkészítése.
2013.10.31.
5. mérföldkő: A Kormány-előterjesztés készítéséhez kapcsolódó és az EU Bizottság által kijelölt szervezetekkel elvégzendő egyeztetési feladatok, az NKS véglegesítése
2014.04.30. 13
TEN-T vasúti törzshálózati determinációk
• Közel 1500 km-es magyarországi hálózat • Az elvárásoknak (pl. 22,5 tonna/tengely, GSM-R+ETCS2) a hálózat kb. 3/4-e nem felel meg • Becsült fejlesztési igény: 1900 mrd Ft
• Kiépítési határidő: 2030
14
TEN-T közúti törzshálózati determinációk
• Közel 1200 km-es magyarországi hálózat • Az elvárásoknak nem felel meg: kb. 150 km szakasz, alternatív üzemanyag-töltőállomások hiánya • Becsült fejlesztési igény: 500 mrd Ft
• Kiépítési határidő: 2030
15
TEN-T determinációk - Duna
KOMPROMISSZUMOS MEGÁLLAPODÁST IGÉNYEL!
Környezet, hajózhatóság, árvízvédelem, egyéb igények (pl. turizmus, öntözés, energia) harmóniája
16
Az Európai Bizottság elvárásai A fő elvárásokat ún. országspecifikus ajánlásokban és a pozíciós papírban mutatták be. Ezek közül a legnagyobb kihívások: 1. Megfelelően egyeztetett új közlekedésstratégia és az ebből levezetett projekt-rangsor (fordított sorrend nem elfogadható) 2. TEN-T törzshálózat fejlesztése, különösen Orient és Mediterrán folyosók, Duna
3. Közlekedésbiztonság további jelentős javítása 4. A magyarországi közlekedési rendszer pénzügyileg fenntarthatóvá tétele (pl. közösségi közlekedési szolgáltatók eladósodásának, infrastruktúra-olló nyílásának megállítása)
Lassújelek a MÁV hálózatán
17
Közlekedésfejlesztési igények vs. forráslehetőségek FŐBB IGÉNYEK • Az előkészített projektek igénye is óriási • Rangsorolás, minimum követelmények és azok következetes érvényesítése kell 2014-2020 EU+magyar források
TEN-T core közút 500 mrd Ft
Gyorsforgalmi és főútfejlesztési igények az 1222/2011. (VI:29) Korm.hat. alapján 2600 mrd Ft
TEN-T core vasútfejl. 1900 mrd Ft
Közúti infra. haszn. díjak
Egyéb vasútfejl 1300 mrd Ft
Fővárosi igények 1200
mrd Ft
2021-2027 EU+magyar források
LEHETSÉGES FORRÁSOK • EU támogatások és magyar költségvetési források • Közúti infrastruktúrahasználati díjak (e-útdíj) • Hitelek, PPP ~ államadósság szintje miatt korlátozott 18
K+F+I Stratégiáról
19
„Így versenyeztek Ti” – Globális versenystratégiák
Forrás:Robert D. Atkinson és Stephen J. Ezell „Innovation Economics” című könyve (Yale University Press, 2012) 20
Nemzeti célkitűzések
Nemzeti Reformprogram
• 2012-2020: a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának 2020-ra 1,8%-ra való növelése. (Jelenleg a hazai érték 1,2%; az uniós átlag 1,9%, a 2020-as cél 3,0%.) a vállalati ráfordítások aránya érje el az összes K+F ráfordítás kétharmadát, vagyis a vállalati ráfordítások GDP arányosan 1,2%-ra emelkedjenek 2020-ig. a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a 2014-2020-as uniós tervezési szakaszban.
• Smart Specialization Strategy - RIS3
21
Nemzeti KFI Stratégia Kiemelt számszerű célkitűzések 2020-ra, a stratégia hét esztendeje alatt Magyarországon: +30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztési műhely „lép be” a világelitbe; +30 globális nagyvállalati K+F központ telepedik meg / erősödik meg; +30 K+F intenzív makroregionális középvállalat termel és szolgáltat;
+300 KFI- és növekedésorientált kisvállalat (ún. „gazella”) találja meg globális piaci számításait; +1000 innovatív start-up vállalkozás jut az induláshoz szükséges jelentős
támogatáshoz (a teljes időszakban); a már megtelepedett, illetve megtelepedő globális nagyvállalatokat hazai döntéshozatali központú innovatív beszállító cégek szolgálják ki.
22
Nemzeti KFI Stratégia Prioritási tengelyek Annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra fordított (állami és vállalati) források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, a KFI stratégiát három prioritási tengely köré célszerű felépíteni: 1. Tudásbázisok: nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést, 2. Tudásáramlás: hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések előmozdítása, valamint 3. Tudásfelhasználás: a korszerű TéT eredményeket intenzíven hasznosító vállalatok. További megfontolást igényel: a közszféra innovációs kapacitásainak fejlesztése 23
Stratégiai programok K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések: • Cél: olyan együttműködésben végzett, felülről felépített (top-down), kezdeményezett és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak • Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA). • Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKVk, nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok • Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása, iparjogvédelem. • Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján. • Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás. 24
Nemzeti KFI Stratégia
Célrendszer
A gazdaság KFI-alapú dinamizálása
Sarkalatos célok
Átfogó célok
Hatékony KFI-rendszeren alapuló fenntartható növekedés és fejlődés
Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok
Kutatók és Kreatív szakemberek képzése
Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok
Intenzív tudásáramlás
Integrált innovációs Szolgáltatások
Együttműködések, hálózatok dinamizálása
Hatékony tudásfelhasználás
Innovatív kkv-k helyzetbe hozása
KözépMNC K+F vállalatok központok dinami- integrálása zálása a NIR-be 25
A Magyar Logisztikai Stratégiáról
26
Ki mit gondol? (továbbra is…)
27
Logisztikai ágazat jelentősége Gazdasági növekedés Közvetett hatások: • Logisztikai tevékenység optimalizálás • Költséghatékonyság javítása • Leszakadó területek piacrajutása • Versenyképesség növelése Közvetlen hatások: •kutatási eredmények – e logisztika – innovációs potenciál •logisztikai vállalkozások növekedésére • logisztikai beruházások • nettó export erősítése • területi fejlődés, tranzitmegállítás, finishing
Foglalkoztatottság
Fenntartható fejlődés <> környezetvédelem • Egy jól szervezett
• jelentősége meghaladja a GDP-ből képviselt %-os arányt
• foglalkoztatási hatása gyakran túldimenzionált
hozzáadott érték
logisztikai ágazat jelentősen hozzájárulhat a környezetterhelés csökkentéséhez •negatív externáliák •ipari szinergiák szervezettség •integráció a nemzetközi áruáramlási rendszerekbe A fosszilis energia-hordozók árának jelentős emelkedése miatt a logisztikai ágazatból a fenntartható fejlődést más szektorokban is erősítő technológiai változások indulhatnak el •kutatás!
28
A sikertényezők térképe Szabályozási környezet
Logisztikai erőforrások
Kedvező specifikus szabályozás (adó, vám, útdíj)
Versenyképes logisztikai szolgáltatók
Stabil jogszabályi környezet
Logisztikai kapcsolatok
Logisztikai oktatás, képzés, képességfejlesztés
Hatékony lobby EU szinten
Minisztériumok közötti összhang
Közlekedési infrastruktúra
IT infrastruktúra
Sikeres külpolitika,
Összhang a közlekedési stratégiával
Jogszabályi dereguláció
Hazai logisztikai eszközgyártás
Területileg kiegyensúlyozott árutermelés
Összhang az ágazati stratégiákkal
Összhang a n.közi áruáramlási rendszerekkel
Kiszámítható gazdaságpolitika
Ország elhelyezkedése
Igényalapú támogatási rendszer
Hazai logisztikai igények ismerete
Nemzetközi logisztikai igények ismerete
Nemzeti logisztikai stratégia
Ország mérete
Technológiai feltételek
nemzetközi kapcsolatok
Differenciált áruáramlási rendszerfejlesztés 29
Szempontok az uniós és hazai stratégiai, szabályozási és támogatási környezettel kapcsolatban NGM • ÚSZT közelítésében a logisztikai stratégia egy iparági stratégia.
• A Széll Kálmán terv - második verzió – is az ágazati stratégiák között említi a logisztikát, amikor kitér a szabályozási és egyéb aktuális logisztikai kérdésekre (főleg vámkezelés terén) • A Befektetői Tanács – logisztikai almunkacsoport - támogatja, hogy a logisztikai akciótervből hét éves időtávú stratégia készüljön. • Az NGM „Stratégiai szerződések” megkötését készíti elő. Kb.40 vállalattal Ez mindkét fél részéről az elvárásokat és vállalásokat rögzítené a közös versenyképességi célok elérése érdekében. A legfontosabb általános kormányzati versenyképességi elvárások az alábbiak: bevétel és foglalkoztatottság bővülés. • Az NGM az NFM-mel közösen dolgoz ki közlekedési stratégiát (hardware – software megközelítés). 30
Szempontok az uniós és hazai stratégiai, szabályozási és támogatási környezettel kapcsolatban NFM
• Fontos, hogy a készülő logisztikai stratégia megfelelő inputokat szolgáltasson a 20142020-as uniós támogatási periódus tervezéséhez. • A 2014-20-as uniós fejlesztési periódus feltételei szigorodnak - EU2020-hoz kell igazodni a nemzeti tervezés során, - partnerségi szerződés keretében fog történni a folyósítás - komoly szerepet kapnak az ex ante kondicionalitások (23 stratégia elkészítése, NKS, környezeti hatásvizsgálat, előzetes EU jóváhagyás az infrastruktúrafejlesztéshez, stb.)
- jelentősen csökkenni fog a vissza nem térítendő támogatások aránya - a megítélt források 5 százalékát biztonsági tartalékba helyezik (ex post kondicionalitás) • TEN10 politika felülvizsgálat alatt van. A jövőben törzshálózatok és átfogó hálózatok lesznek, amelyeket 2030-ig és 2050-ig kell kiépíteni.
31
1. Pillér Logisztikai erőforrások SWOT Erősségek
Gyengeségek
• Intenzív multinacionális feldolgozóipari jelenlét • Korszerű autópálya és gyorsforgalmi úthálózat • Felkészült szakembergárda • Mintaértékű elektronikus vám-rendszer bevezetése • Jelentős vasúti átmenő útvonalak (VI-os,VII-es áruszállítási korridor) • Liberalizált vasúti árufuvarozási piac • Felkészült logisztikai tudományos műhelyek
• Jelenlegi logisztikai eszközrendszer minősége egyenetlen • Kooperációs kultúra hiánya • Szakképzési rendszer elavult, „gyakorlat-mentes” • Hosszú, rugalmatlan és esetenként drága képzések • Intenzív vállalaton belüli képzéssel kell pótolni az oktatási rendszerből kikerülők felkészültségét • Fej nehéz, centrális (Budapest-központú) logisztikai hálózat • KMR pályázati források szűkössége • Évtizedes lemaradás a közlekedési ágak közötti megosztásban (modal split) • Nem az igényekhez igazított vasúti hálózat • Hazai innovációs finanszírozás szűkülése (innovációs járulék)
Veszélyek
Lehetőségek
• A gazdasági válság tartósan akadályozza a megcélzott fejlesztéseket • Túlzott piaci koncentráció • Túlzott állami tulajdonosi beavatkozás negatív hatásai ( pl. piactorzítás) • Túlszabályozás, • Bevételi kényszer vezérelt szabályozás és a gazdasági realitásoktól elszakadó szankcionálás
• KKV beszállítók logisztikai ágazatba integrálása • KKV-k logisztikai képességeinek fejődése • Klaszteresedés erősödése a méretgazdaságosság miatt • Agrárszektor által teremtett másodlagos keresletet a logisztikai ágazat ki tudja használni • IT infrastruktúra potenciál fokozottabb kihasználása (pl. cloud computing alapú adatbázis és információs rendszerek) • Duna,mint nemzetközi viziút fokozottabb kihasználása • Oktatási-vállalati együttműködést erősítő szabályozás és ösztönzők • Célszerű, arányos és fenntartható állami tulajdonosi szerepvállalás • Repülőtéri logisztikai szolgáltatások fejlesztése • „Soft elemekben” rejlő fejlődési potenciál fokozottabb kihasználása • A termék és technológiai innováció mellett a szolgáltatás-innováció is támogatandó (K+F-nek tekintett) tevékenység legyen 32
2.Pillér logisztikai kapcsolatok SWOT Erősségek
Gyengeségek
• Aktív szakmai szervezeti együttműködés (LEF)
• Logisztikai diplomácia hatékonysága alacsony
• A hazai logisztikai civil szervezetek kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere
• Közlekedés és logisztika szabályozás szakember hiánnyal küzd
• Hazai logisztikai civil szervezetek élő kapcsolata az európai országok kormányszerveivel
• Tárcaközi koordináció intézményesített formájának hiánya • Nemzeti vámpolitika „gazdátlan” Magyarországon: vámdiplomácia mögött nincs gazdaságpolitikai koncepció
Veszélyek
Lehetőségek
• Egyeztetett álláspontok hiánya a nemzetközi logisztikai kapcsolatokban
• Aktualizált,széles konszenzuson nyugvó logisztikai stratégia
• Stratégia-alkotás finanszírozási háttere nem biztosított
•Növekvő minisztériumi nyitottság a logisztikai fejlesztések iránt
• Horizontális vs. ágazati közelítés összehangolatlanságából adódó hátrányok
• Nemzetgazdasági és ágazati stratégiák nem készülnek el időben így nem állnak rendelkezésre a magasabb szintű stratégiai determinációk, illetve nem lehet kihasználni a logisztikai és az ágazati stratégiák közötti szinergiákat
• Eredményesebb logisztikai diplomácia révén javulhat a nemzetközi érdekérvényesítő képesség • Nemzetközi szervezetek munkájában való aktívabb részvétel • Időben történő, és az ágazat számára sikeres felkészülés a következő uniós fejlesztési periódusra 33
Jövőkép, vízió •
Infrastruktúrafejlesztés vs. földrajzi elhelyezkedés
•
Regionális politikával való összehangolt fejlesztés
•
Fejlett logisztika – alacsony tranzakciós költségek
•
Logisztika - szolgáltatásexport
•
Logisztikai terület foglalkoztatási szerepének növelése
•
Logisztika növekvő hozzájárulása a gazdasági versenyképességhez
•
Növekvő szerep a termelés felfuttatásához a konvergencia régióban
•
Minőségi szolgáltatások a hazai KKV-k részére
•
Hazai KKV-k növekvő logisztikai szerepe
34
Pl:Transnational hub Vienna/Bratislava
35
Jövőkép (sajnos nem vízió)
36
Jövőkép? • Keleti nyitás?
• Visegrádi országok, Kárpát-medence? (Wekerle terv)
• Európai Unió?
• ? 37
A Magyar Logisztikai Egyesület tevékenységeiről
38
MLE válasz a kihívásokra a logisztika társadalmasításának eszközei: • Oktatás • Rendezvények • Kiadványok • Együttműködések -hazai kapcsolatok -nemzetközi kapcsolatok • Pályázatok 39
MLE oktatás • Logisztika a Gyógyszeriparban, GDP • Felsőfokú Logisztikai Menedzser • SCM – Supply Chain Management • Nemzetközi gépjárművezető • Ellátási-lánc biztonság • Egyedi programok igény szerint
Mit ajánlunk? Akkreditált felnőttképzési intézmény – AL-1017 Legkorszerűbb ismeretek átadása Gyakorlatorientált képzések Szakértő oktatók Interaktív órák Mit nyerhet? Versenyképes tudás Azonnal hasznosítható ismeretek Aktív szakmai kapcsolatrendszer 40
Rendezvények
• Benchmarking klubnap
• Fórum,konferencia • Kiállítások • Vállalatlátogatások
41
Kiadványok
• Logisztikai Évkönyv
• Honlap (www.mle.hu)
• Facebook (www.facebook.com/magyarlogisztika)
42
Együttműködések •
Hazai: – MKLE – – – – – – – –
•
Terminál Szövetség Vasúti Szövetség HITA ChinaCham WIFI MKIK BKIK LEF
Külföldi – – – – – –
ELA MDI Guargon RMÜE MSZKIK AHU Kazah-Magyar Üzleti Egyesület 43
Együttműködési felületek,lehetőségek a MKLE-tel • Rendezvények • Kiadványok
• Pályázatok • Vállalat látogatások
44
