A magyar LLG Tanács soros ülése 2008. június 18. 14.00-17.00 Napirendi pontok: 1.) 10/2008 sz. előterjesztés Az NSZFT 2008. évi döntése alapján szükséges teendők megtárgyalása és az új munkaadói és munkavállalói tag bemutatkozása a. Társadalmi partnerek bevonása b. A tanács magyar elnevezésének kiszélesítése c. Regionális – lokális szereplőkkel a kapcsolódás kialakítása 2.) 11/2008 sz. előterjesztés A hazai szakpolitikának szóló tanácsi ajánlás véglegesítése (5/2008 sz. munkaanyag) Előterjesztő: a tagok írásos véleményei alapján a tanács titkára 3.) 12/2008 sz. előterjesztés A TÁMOP 222 pályázat NFÜ Bíráló Bizottsági kérdéseire adott válaszok bemutatása, az NSZFI - Educatio - FSZH együttműködés kereteinek bemutatása a főigazgatók által szignált nyilatkozat alapján. A magyar LLG Tanács tematikus munkacsoportjának és céljainak bemutatása. Előterjesztő: a tanács titkára 4.) 13/2008 sz. előterjesztés Az ELGPN 2008. első féléves munkájának bemutatása, a CEDEFOP aktuális LLG tevékenységei. Az ELGPN 2009-es munkatervének bemutatása a magyar feladatvállalás megvitatása Előterjesztő: a tanács titkára 14/2008 sz. előterjesztés A HEFOP 311 életpálya-építési kompetenciaterület eredményeinek bemutatása Előterjesztő: Educatio Kht
ELŐTERJESZTÉS
10/2008 Az NSZFT 2008. március 26-i ülésén elfogadott előterjesztés alapján a Magyar Élethosszig Tartó Pályaorientációs Tanács 2008. évi feladatai Előterjesztő: a magyar LLG Tanács Titkára
Budapest, 2008. június 18.
Az NSZFT 2008. március 26-i ülésén elfogadott előterjesztés alapján a Magyar Élethosszig Tartó Pályaorientációs Tanács 2008. évi feladatai A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 2008. március 26-i ülésén tárgyalta és elfogadta a magyar LLG Tanács 2008. évi munkatervét és feladatfinanszírozását. A 2008. évi támogatási szerződés FKA-KT-9/2008 számon 2008. április 30.-án került aláírásra. A támogatási időszak zárása 2008. december 31. Az NSZFT döntés alapján a következő javaslatok fogalmazódtak meg a magyar LLG Tanács munkájára nézve: 1. A Magyar Élethosszig Tartó Pályaorientációs Tanács (röviden magyar LLG Tanács) nevében a pályaorientáció szó helyett/ mellett kerüljön be a „lifelong” személetet és a karrierút támogatást jobban visszaadó fogalom. Javaslatok a névváltozásra: a. Magyar Élethosszig Tartó Pályafejlődést Támogató Tanács b. Karrier utat Támogató Nemzeti Pályaorientációs Tanács c. Élethosszig Tartó Karriertervezést/ Pályaorientációt Támogató Nemzeti Tanács d. Egyéb javaslatok a tagoktól 2. A LLG Tanács munkájába be kell vonni az OÉT munkavállalói oldalának egy képviselőjét is. Ennek érdekében az LLG Tanács tikársága levelet írt a hat reprezentatív szakszervezeti tömörülésnek és a kilenc munkaadói szervezetnek egy munkaadói és egy munkavállalói szakértő delegálására, akik ettől az üléstől vesznek részt a munkában. 3. A regionális és az országos tanácsadási tevékenységek és irányok között jöjjön létre formális kapcsolat Ennek érdekében az LLG Tanács megvitatja a hét RFKB-val történő formális kapcsolatfelvétel és kölcsönös állandó tájékoztatás lehetőségét. Javaslat a hét RFKB egy-egy képviselőjének és az LLG Tanács delegáltjainak munkaértekezletének megszervezése 2008-ban. A regionális fejlesztési stratégiák és a nemzeti fejlesztési stratégia (ld. 11/2008 számú előterjesztés jelen anyagban) közötti szinergiák kialakítása.
ELŐTERJESZTÉS
11/2008 A magyar LLG Tanács szakpolitikai állásfoglalása az uniós követelményekkel harmonizált élethosszig tartó életút támogató (pályaorientációs) tanácsadási/ orientációs nemzeti rendszer kialakításáról Előterjesztő: a magyar LLG Tanács Titkára (szerk.)
Budapest, 2008. június 18.
szakpolitikai és társadalmi köröztetésre készült tanácsi állásfoglalás
társadalmi, szakpolitikai és szakmai szervezeti köröztetésre készült változat
TANÁCSI ÁLLÁSFOGLALÁS
A magyar LLG Tanács szakpolitikai állásfoglalása az uniós követelményekkel harmonizált élethosszig tartó életút támogató (pályaorientációs) tanácsadási/ orientációs nemzeti rendszer kialakításáról A kettőezres években általánosan leszögezhető tény, hogy a magyar szakpolitikai alrendszerekben számos helyen kap figyelmet a pályaorientációs szolgáltatásnyújtás és szervezés. I. FŐBB TENNIVALÓK NEMZETI SZINTEN Ugyanakkor a ma működő magyar rendszer nem kapcsolja össze egymással az egyes szolgáltatókat, a szakpolitika alrendszerekben működő szolgáltatások (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, közművelődés, munkaügy…) egymástól elkülönülve 1 tevékenykednek. Így az EU – OECD ajánlások megvalósítása (2004, 2005 ) érdekében fontos reformokra van szükség. A reformintézkedések főbb fókuszpontjai az alábbi pontokban összegezhetők: 1.)
Folyamatában ki kell alakítani az egyén egész életútját végigkövetni képes pályatanácsadási / életpálya- építési, támogatási portfolió rendszert (vö. lifelong guidance) Ennek az intézkedésnek az a szakmai háttere, hogy a rendszerváltás óta a pályafejlődési modell nagymértékben alakult át, az új nyitott és tudásalapú társadalomban- gazdaságban a hagyományos mobilitási csatornák átalakultak, újabbak jöttek létre, amelyekhez a társdalom tagjai, csoportjai a gazdaság szereplői szakmai asszisztencia (karriertanácsadás) nélkül nem képesek megfelelő módon adaptálódni.
2.)
Át kell tekinteni az egyes alrendszerekben működő szolgáltatásokat és azok esetszintű (az állampolgár, a helyi közösség és a gazdálkodó szervezet szintjén) összekapcsolását meg kell oldani. Ezzel összhangban a rendszer finanszírozását az öt- hat jogszabályra tördelt finanszírozásból egy egységes platformra célszerű átépíteni, miközben megmaradnak az egyes élethelyzetekhez és intézményekhez kapcsolódó szolgáltatási formák (iskola, felsőoktatás, munkaügyi ellátórendszer, felnőttképzés, közművelődés- kultúra, egészségügy stb.) Ennek az intézkedésnek a fő szakmai hátterét az adja, hogy amíg a rendszerváltozás óta nagyszámban kerültek be a jogszabályokba a pályaválasztást, pályaorientációt, karrier tanácsadást szorgalmazó szabályozások közöttök az
1
Bizottsági munkaanyag - Pályaorientáció: Kézikönyv szakmapolitikai döntéshozók részére, 2005. február 1. EDUC 37 SOC 98 és Improving lifelong guidance policies and systems CEDEFOP 2005 valamint Career Guidance Policy Bridging the gap OECD 2004
összhang és a szakmai illetékességi rendszer nem jött még létre. A mai szabályozás nehezen áttekinthető és széttöredezett, a finanszírozás egyszerre hiányos és pazarló, sok a redundancia miközben számos esetben a jogszabályi szabályozások ellenére ellátatlan a helyi szintű pályaorientációs feladat. A modern kormányzati struktúrában tipikusan keresztirányú szakpolitikai koordinációt megkívánó guidance tevékenység csak szakpolitikák és intézmények, szakemberek közös illetékességi keretében végezhető el hatékonyan. 3.)
Létre kell hozni a magyar élethosszig tartó pályatanácsadás/ karrier tanácsadás nemzeti hálózatát2 és koordinációját Ez a feladat a két előző pontból következik, a szakpolitikák és intézmények közötti koordináció megvalósítását, a nemzeti pályaorientációs / karrier utat támogató szolgáltatási potenciál egységes koordinációját célozza. Ennek érdekében összhangban az EU célkitűzéseivel, 2008. januárban, NSZFT támogatással, megalakult a magyar LLG Tanács.
II. NEMZETKÖZI, UNIÓS SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR A career guidance tevékenység áttekintését és szakpolitikai feltérképezését a 70-es és 80-as években elsősorban az IAVEG vállalat fel nemzetközi téren. A hazánk által is ratifikált ILO egyezmény Az emberi erőforrások fejlesztéséről címen (1975. évi 142. számú) külön fejezetet szentel a pályaválasztásnak, pályaorientációnak, de még nem tartalmazza a „lifelong” megközelítésmódot. A 90-es évektől a guidance az UNESCO, majd az OECD és az EU szakpolitikai gondolkodásának egyre központibb kérdésévé vált. A kettőezres évek közepétől az Unión belül az oktatásügy és a foglalkoztatáspolitika egyaránt meghatározó eszközként tekint a tanácsadásra. Olyan eszközként, amely elősegíti a társadalmi befogadását, a jobb tanulmányi teljesítményt gyermek és felnőttkorban, a megalapozott, támogatott pálya-, szakma- és karrierválasztását és felnőttkori pályavitelt, ezáltal elősegítve a nyitott társadalom kialakulását. Az oktatási, közművelődési célok mellett a tanácsadás ma már a fejlett gazdaságokban a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közelítésének egyik bevett eszköze. Nemzetközi tapasztalatok alapján az individuális pályaorientációs folyamatot támogató tanácsadási munka során érdemes elkülöníteni: az információnyújtást (informáló tanácsadás), az interperszonális tanácsadói tevékenységet, az egyéni igényekre épülő fejlesztési szolgáltatásokat, valamint a munkaerőpiacra történő kilépés támogatását. Ezt a komplex tanácsadói munkát jelenleg hazánkban egyetlen tanácsadással foglalkozó szervezet sem képes megvalósítani. Az információnyújtás kevéssé koordinált, de minden nemzeti szereplő által vállalt feladat. A fejlesztő tevékenység az iskolák és képzőintézmények feladatkörébe tartozik, a tanácsadás a munkaügyi szervezetek és a pedagógiai intézetek hatáskörébe került. Az elhelyezkedés esélyei, a munkaerő-piaci lehetőségek elsősorban a képzési folyamat során elsajátított kompetenciák, az alkalmazható tudás függvényében alakulnak. E tekintetben más minőséget képvisel az elméleti tudás, amely az iskolaiakadémiai karrier során adható át, és a kompetenciák, amelyek a gyakorlatba átültetett 2
A hasonló OECD példák alapján a magyar nemzeti hálózat kialakítása mintegy 3000-4500 fős a tanácsadás különböző illetékességi szintjein tevékenykedni képes szakember meglétét feltételezi az egyes alrendszerekben állami, önkormányzati és magán foglalkoztatás keretében, de egységes szakmai kritériumok mentén. Az egységes nemzeti kritériumrendszer kialakítását célozza az ÚMFT TÁMOP 2.2.2. kiemelt programja.
ismereteket jelentenek. A feltételek, szinergiák kihasználása szükségessé teszi a pályaorientációs folyamatok tartalmi és igénybeli változásának folyamatos nyomon követését, a terepen dolgozó szakemberek munkájának kutatással történő támogatását. E feladat jelenleg nem megoldott. A kiépítendő hazai pályaorientációs tevékenységbe szükséges beépíteni a tanácskérők érdekképviseletének megszervezését, amely révén lehetőség nyílna a tanácsadó szakemberek és a felhasználói kör valódi párbeszédére. A pályaorientáció folyamatában, a döntés során érdemes azokra a kompetenciákra támaszkodni, amelyeket a fiatal előszeretettel alkalmaz. A kompetenciákra vonatkozó preferenciák alapján összeállítható a fiatalok egyéni portfoliója, amelynek segítségével az ajánlható szakmai területek és képzési formák körülhatárolhatóak. A személyes portfolió az élethosszig tartó tanulás során állandóan bővíthető és az európai integráció folyamatában a munkakereséskor egyre fontosabb szempontként érvényesülhet. A munkáltatók a munkavállaló kiválasztásakor – a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően – a megszerzett bizonyítványok mellett fokozott hangsúlyt helyeznek a transzferábilis kompetenciákra. III. HAZAI KÖZELTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A magyar oktatás rendszerében a pályaválasztási tanácsadásnak hosszú, a gazdasági – társadalmi rendszerváltás előttre visszanyúló hagyományai vannak, a létező szocializmus időszakában a 2029/1967. Korm. hat. majd, 1029/1971 (VII.3.) kormány határozat hozta létre a pályaválasztási tanácsadás országos hálózatrendszerét. A jogszabály értelmében a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alatt létrejött az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (OPTI) és az Országos Pályaválasztási Tanács (később Bizottság). A szolgáltatásnyújtást a megyei pályaválasztási tanácsadó intézetek végezték. A rendszer a 1980-as évek elején fokozatosan elveszítette önállóságát, a megyei intézetek beolvadtak a pedagógiai intézetekbe. Az iskolákban kötelező módon működött a pályaválasztási felelős intézményei. A feladatot ellátó tanár órakedvezményt kapott a pályaválasztási teendők ellátására. A rendszerváltás időszakában már nem létezett önálló a pályaválasztással foglalkozó intézmény és szakemberhálózat Magyarországon. A 70-es években kialakított rendszer azonban egyfelől a tervutasításos gazdaság működési módjából, másfelől a késő ipari társadalom szabályszerűségeiből táplálkozva még nem célozta, nem célozhatta az egész élet át tartó pályaorientáció feladatkörét. Helyette jól beazonosítható módon az iskolaválasztás, szakmaválasztás ügyét szolgálta mindezt, a szolgáltatás mennyiségi korlátaiból adódóan kevesek számára tette. A megyei intézetek kliensei főként értelmiségi szülők gyermekei, a városi lakosság voltak. A rendszerváltás időszakában 1988-1993 a pályaválasztási feladatok ellátása gazdátlanná vált, amely gazdátlanság a mai napig nyomot hagy a magyar rendszeren. A két illetékes humán tárca között nem jött létre hosszú távú stratégiai megegyezés a pályaorientációs szolgáltatások telepítésének, működtetésének és értékelésének tekintetében. Az 1991. évi Foglalkoztatási Törvénnyel életre hívott állami munkaügyi szervezet a kezdetekben számos, korábban a pályaválasztás területén dolgozó szakembert alkalmazott, akik személyes ügyüknek is tekintették a szakma, a feladat továbbfolytatását. E mellett később a munkaügyi jogszabályok is nevesítették a pályaválasztási, orientációs feladatokat, mint a munkaügyi szervezet feladatát. Az idő során azonban az oktatási és munkaügyi szférák között ez a szerepleosztás
sohasem szövegeződött meg (pl. ellentétben Finnországgal, vagy Írországgal, Skóciával stb…), a mai napig esetleges maradt. A munkaügyi szervezet főként a Németországból adoptált Foglalkozási Információs Tanácsadó (BIZ Berufe Information Zentrum) centrumok kialakításával és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatási tartalmak (pályabemutató filmek, mappák, önértékelő eljárások) fejlesztésével igyekezett kielégíteni az iskolák igényeit. A 90es évek közepére a munkaügyi szervezet vált a világbanki támogatással elindított új, pálya- és munkatanácsadó főiskolai szakképesítéssel rendelkező szakemberek fő foglalkoztatójává. Ezzel szemben az iskolák néhány évvel később léptek. A kilencvenes évek második felétől alkalmaznak pályaválasztási tanácsadó tanárokat. Az oktatási rendszeren belül az 1985. évi I. oktatási törvény 1990. évi módosításával mód nyílt a korábbi 8+4 osztályos (8 évfolyamos általános iskola + 4 évfolyamos középiskola) közoktatási rendszer intézményi kereteinek a szétdúlására. Kialakultak a 8 és 6 osztályos gimnáziumok, amelyek mára jelentős lefölöző erővel bírnak. Az intézményrendszer átalakulása együtt járt a fenntartók számának növekedésével, az 1990. évi önkormányzati törvény alapján az intézmények több ezer fenntartó kezébe kerültek (települések, megyei önkormányzatok). A szakfelügyelet intézménye pedig 1987-től megszűnt. A megyei fenntartásba adott pedagógiai intézetekben megyénkét átlagosan 1-2 fő maradt a pályaválasztási feladatok ellátására. A fővárosi pályaválasztási tanácsadó volt az egyetlen megyei tanácsadó intézmény, amely túlélte a rendszerváltozást (alapítva: 1967), átszervezve: 1988-tól 2007-ig önálló intézmény maradt. A rendszerváltás utáni új oktatási törvények 1993-ban jelentek meg. A közoktatási, szakképzési, felsőoktatási törvények mindegyike, az Alkotmánnyal összhangban garantálja a szabad munka- pályaválasztás lehetőségét mind a tanulók/ hallgatók, mind azok szülei számára. Ezek a törvényekben lefektetett lehetőségek azonban sokszor nem mentek túl az egyszeri tájékoztatáson. Az 1995-ben megjelent első Nemzeti Alaptanterv már tíz műveltségterületben fogalmazta meg az 1-10 osztályig tartó pedagógiai fejlesztési teendőket. A tíz terület között kapott helyet az életvitel és gyakorlati ismeretek, amely magában foglalta a pályaorientációt. Az életvitel és gyakorlati ismeretek %-os arányát 1-4 osztályok között 4-7%-ban, 5-6. évfolyamon 5-9%ban, 7-8. osztályokban 6-10%-ban végül 9-10. évfolyamokban 5-9%-ban határozta meg az első NAT. Az alaptanterv megjelenésével párhuzamosan a tantestületek új feladattal kerültek szembe, amikor helyi tantervek készítésére kötelezték őket. Az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület három tárgyból épült fel: technika, háztartástan és végül a pályaorientáció. A rendszerváltás előtti pályaválasztási tanácsadás szóhasználatot felváltotta a pályaorientációs tanácsadás. Általános céljaként a jogszabály az alábbi feladatot fogalmazta meg: célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összevetői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismertet fejlesztése: a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulóban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskoláknak – a tanulók életkorának és a lehetőségeikhez képest- átfogó képet kell nyújtaniuk a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területekben, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak
hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a különböző tárgyak, órák és iskolán kívüli területeke, tevékenységek összhangosán alapul. (NAT 1995) Az alaptanterv első változata tehát kellő fogékonyságot mutatott mind az életútszemlélet, mint a többszöri döntési lehetőség/ szükségszerűség megjelenítésére a tanuló majdani életútjában. Módszertani oldalról pedig megfogalmazta a kereszttantervi fejlesztés, az iskola mint egysége szolgáltató szervezet a helyi közösség számára szükségességét. Az életvitel és gyakorlati ismeretetek műveltségterületen belül a pályaorientációs tárgy három követelmény modulból épült fel: 1) Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői, 2.) pályaismeret, 3) tájékozódás a munkaerőpiacon. A 1998-ban a NAT és a helyi tanterv közé kerettanterv került. A megfontolás alapján, a helyi tantervkészítés túlzottan nagy terheket rót az iskolákra, valamint elmélyítette az egyes intézmények közötti különbséget. A 2000-ben bevezetett kerettanterv a szakiskolák számára kötelezővé tette a pályaorientációt (A és B kerettanterv, évi 74 tanóra 9. évfolyamon.) E mellett nem jelentős az áttörés az egyéb középiskolákban a pályaorientáció elfogadtatására. Az irányítás sem egységes a fogalomhasználatban, például: az Oktatási Minisztérium 2000ben kiadott egy kézikönyvet pedagógusoknak, mely az Életpálya-építés címet viselte. Összeállították a Karrier és Elhelyezkedési Tanácsadó Munkabizottság tagjai, akik e könyvben mindvégig a középiskolai tanácsadásról beszélnek. (Hámoriné Váczy Zsuzsa, 2000) Az elégtelen személyi feltételek, a pályaorientációs szaktanárok hiánya az iskolákban, továbbá a pályán lévő pedagógusok jelentős részének eltérő szakmai szocializációja azonban oda vezetett, hogy sok esetben a technikatanárok „gazdagodtak” a pályaorientációs órahelyekkel. Legjobb esetben a tanulók manuális készségeinek és anyagismeretének fejlesztésére használva fel az órakeretet. A pedagógusok és az iskolaigazgatók jelentős része még a 90-es évek végén is luxusszolgáltatásnak tekintette a tantervbe épített pályaorientációt (Borbély 1999), ill. leegyszerűsítette annak szerepét a továbbtanulási, iskolaválasztási döntéshozatalra, felvételi adatlap kitöltésére. A legfrissebb, a Magyar Kormány 2007-ben fogadta el a NAT-ot, amely összhangban áll az uniós célkitűzésekkel (Recommendation of the European Parliament and of the Council of 18 December 2006 on Key Competences for Lifelong Learning (2006/962/EC) a kulcskompetenciák fejlesztését írja elő. A kulcskompetenciák között helyet kap az: -
Anyanyelvi kommunikáció, Idegen nyelvi kommunikáció, Matematikai kompetencia, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, A hatékony tanulás, öntanulás, Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Minden kulcskompetencia terület alatt a szükséges ismeretek képességek és attitűdök kerülnek felsorolásra, amelyhez fejlesztési feladatok csatlakoznak.
A kiemelt fejlesztési feladatok közül megmarad a pályaorientáció, ugyanakkor a feladat számos olyan feladat között jelenik meg, amelyekben az orientáció eleve érintett volt. Így félő, hogy ez az iskolai funkció hangsúlytalanná válik. Komoly aggályként merül fel, hogy a magyar iskolákban az elmúlt tíz évben különböző módon megjelent pályaorientáció a jogszabályi támogatás elveszítésével hogyan tud megkapaszkodni az amúgy is túlzsúfolt iskolai életben. Ellentmondás a NAT-ban a koordinált pályaorientációs tevékenység szempontjából, hogy az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz „a 11. vagy a 12. évfolyamon kezdődik és a 12. illetve a 13. évfolyam végéig tart”. Ez a megengedő fogalmazás szintén nem kedvez a pályaorientáció és az élethosszig tartó tanulás szemléletének elfogadtatására. Az 1990-es évek második felétől számos nem kormányzati szervezet is megjelent a pályaorientációs szolgáltató piacon, a munkaügyi ellátórendszerben a 30/2000 GM. r. kiadása tette lehetővé a magánszolgáltatokkal történő szerződéskötéseket. Ezáltal lehetővé vált, hogy a köztisztviselői, közalkalmazotti tevékenységtől eltérő feladatokat, pályaorientációs szolgáltatásokat külső megbízottak láthassák el. 2001. Felnőttképzési Törvény, 24/2004 FMM végrehajtási rendelete a ma már több mint másfélezer akkreditált felnőttképző intézmény esetében tette kötelezővé a szintfelmérés mellett a pályaorientációhoz és az elhelyezkedéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását, amely elsősorban tanácsadási feladatokat jelent. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény előírja, hogy a felsőoktatási intézményeknek ingyenes tanulmányi és életpálya tanácsadással kell segíteniük a hallgatókat. Ma a közel 80 felsőoktatási intézményben működik valamilyen formában, de nem azonos tartalommal pályaorientációs / karrier tervezési szolgáltatás a hallgatók részére. A nem szakpszichológusok által végzett tanácsadás professzionalizációját jelentette, hogy a Világbank támogatásával 1992-től a gödöllői egyetemen elindult a munkavállalási tanácsadó képzés, az első három éves főiskolát elvégzett hallgatók 1995-ben álltak munkában. Eddig cca. 500 fő szerzett ilyen képesítést. A pályaorientációs tanárképzés másoddiplomaként 1999ben indult el. Eközben az ELTE keretein belül szakirányú továbbképzésként elérhetővé vált a felsőoktatási/ közoktatás / szakképzési hármas specializációra irányuló 4 féléves képzés. A szakpszichológus képzés rendszerének korszerűsödésével alakult ki az öt féléves pályamunkatanácsadó képzés az ELTE PPK-n. A graduális képzések tartalma a magyar felsőoktatás Bologna átállásával korszerűsödött és kiszélesedett az elmúlt években. Mindezen erőfeszítésekkel együtt nem áll rendelkezésre megfelelően képzett szakembergárda, a magyar információs tanácsadói és fejlesztési rendszer működtetéséhez.
FEJLESZTÉSI JAVASLATOK AZ EGYSÉGES NEMZETI RENDSZER KIÉPÍTÉSÉHEZ
ÉLETHOSSZIG
TARTÓ
PÁLYAORIENTÁCIÓS
I. A FEJLESZTÉS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE A fejlesztési céloknak, összhangban a Magyar Kormány által már 2007-ben tárgyalt és elfogadott megoldással és az uniós célrendszerrel, egy nemzeti szinten összefogott és koordinált rendszerben szükséges megvalósulnia, amely az egyes szektorokban működő tanácsadási szolgáltatásfejlesztéseket és nyújtást egységes szerkezetben kezeli Az ÚMFT TÁMOP 2.2.2. kiemelt programjának leírásában a már kialakított igazgatási álláspont köszön vissza, amely három nemzeti és egy európai szintre osztja az orintációs feladatokat.
EU Guidance szakpolitika
országosan egységes koordináció és módszertani fejlesztés
regionális koordináció és koncepciók kialakítása
kistérségi (járási) orientációs szolgáltatásokat nyújtó konzorciumok szervezése, működtetése
Az egyes szervezési szintek jelentése és szakmai feladattartalma: 0. Uniós szint: - EUROPASS, - az Oktatási Miniszterek Határozata (2004) a tanácsadásról - valamint további uniós szakdokumentumok a Nemzeti Reform Program, az integrált foglakozatási irányvonalak, Társadalmi Befogadás Programja, az Oktatás és Képzés 2010, és tovább mentén, stb. 1. országosan egységes koordináció és módszertani fejlesztés, adatgyűjtés, monitoring (a rendszer teljesítményének folyamatos értékelése) 2. regionális koordináció és koncepciók kialakítása összhangban a: - közoktatás-fejlesztési - szakképzés-fejlesztési és - regionális fejlesztési (ROP) koncepciókkal 3. kistérségi (járási) szint - multiprofesszionális és - szektorokat összekötő orientációs szolgáltatásokat nyújtó konzorciumok szervezése, működtetése E rendszer a mellett, hogy földrajzilag feladatkiosztásában szintezett, számol a humánerőforrás fejlesztések orientációt érintő elemeinek koordinációjával is országos, regionális és helyi szinteken egyaránt. Így az ÚMFT TÁMOP/TIOP és ROP-ok valamint GOP közötti horizontális szakpolitikai koordinációra is épít. A TÁMOP/TIOP szerkezetén belül az 1, 2-es munkaügyi valamint a 3, 4-es oktatásügyi és az 5-ös prioritást jelentős szociális fejlesztések orientációs szakmai tartalmának egyeztetéseire, szinergiáira épít. II. FEJLESZTÉSI TEENDŐK A MEGFOGALMAZOTT CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN Az állásfoglalásban megfogalmazott három generális célhoz az alábbi szakmai fejlesztési feladatok kapcsolódnak;
A társadalom által működtetett intézményrendszerek kötelező választásában nyújtott segítség (3-18 éves korig - óvoda, iskolák választása, szakmai képzőiskolák választása, felsőoktatás is). Eredmény: a fiatalok szocializációs szintje nő, a támogató rendszerek elfogadásának irányában, kialakulhat az információ iránti igény. A választott intézményekben folyó fejlesztés, képzés időszakában az önálló és hatékony tanulás kulcskompetenciájának kiépítése, támogató és fejlesztő szolgáltatások révén. Az egyéni igényeknek megfelelő iskolaváltás, szakmaváltás társadalmilag elfogadott útjainak kialakítása. Eredmény: az iskoláztatás időszakában teljesítményképes és sikerorientált gondolkodásmód kialakulása. A fiatal korosztályokban a szakmai végzettség megszerzése után is fenntartani a pálya, szakma műveléséhez szükséges kompetenciák fejlesztésnek igényét. Eredmény: a folyamatos továbbképzés igényének kiépülése. A munkavállalók mobilitásának támogatása a munkaerőpiaci igények változása révén. Eredmény: a munkanélküliség elkerülési esélyeinek növelése.
A munkaerőpiacról kivonulók (nyugdíjasok), illetve kiszorulók támogatása, új kompetenciák kialakítása. Eredmény: a szellemi tőke, tapasztalatok hasznosulnak.
Intézményi háttér: Legalább három állam által ellenőrzött rendszer működtetése szükséges: a képzőiskolás és képzőintézményekben működő tanácsadó rendszerek a munkaerőpiac orientált munkavállalói magatartást támogató rendszer (AFSZ) önkormányzatok által működtetett lakóhely-, térségorientált támogató rendszerek Az intézményrendszerek szakember állománya regisztrált pályaorientációs szakemberekből épüljön fel, a képesítési szintek egymásra épüljenek. A különböző irányítás alatt álló támogató rendszerek együttműködési pontjait szabályozni szükséges, amelyet a kötelező továbbképzés rendszerével lehet erősíteni. III. KONKRÉT SZAKTERÜLETI LÉPÉSEK A) A munkaügyi intézményrendszerben Meg kell erősíteni a pályainformációs, foglalkozási információs rendszert, ki kell alakítani annak folyamatos megújítását, karbantartását. Felül kell vizsgálni a foglalkozási információs mappák, filmek szerkezetét, elemzési alapját, tekintettel a szakképzések, munkakörök, tevékenységek jelentős méretű és sebességű változására. Koncepció szükséges a munkaügyi szervezet konkrét szolgáltatásnyújtásának kivitelezéséről (a szervezeten belüli és a kiszerződött szolgáltatások egységes szakmai elszámolásáról) Ezzel összhangban fejleszteni kell a humánszolgáltatás monitoring-rendszerét, ki kell alakítani a tanácsadás etikai és minőségi standardjait. B) A felsőoktatásban Különös tekintettel a szakmaválasztás, a pályaidentifikáció kitolódásának a Bolognarendszerben a karrier irodákra különleges szerep hárul intézményi szinten, ahogyan az Educatio - OFIK szerep is felértékelődik a BA/Sc és az MA/Sc valamint PhD képzések közötti orientáció támogatásában, a konkrét és megbízható állami információnyújtásban. A belső szakosításhoz és szakirány választáshoz kapcsolódóan is kell pályaorientációs tevékenységet végezni. A hangsúlyt itt is a pályaalkalmassági vizsgálatra, a pályakép bemutatására kell helyezni. Az Európai Uniós irányelvekben jelentős az önértékelés szerepe a mérési eredményekkel alátámasztva. A hallgatói tanácsadási szolgálat (Hallgatói Tanácsadó és Karrier Iroda) keretében az alábbi feladatok ellátására kell koncentrálni: • érdekképviselet, • kül- és belföldi kapcsolatok szervezése, • kulturális szervezés • sport szervezés, • média kapcsolatok szervezése • marketing tevékenység, • diákmunka szervezése,
•
karrier tervezés, támogatás, tanácsadás.
A karrierirodákat alkalmassá kell tenni arra, hogy kapcsolatot tartsanak egymással, illetve olyan intézményen kívüli pályaorientációs szervezetekkel, amelyeket szükség szerint elérhetővé tesznek az érdekelt, illetve arra rászoruló hallgatók számára. A felsőoktatásban általánossá kell tenni a szakmai gyakorlatokat és ehhez kapcsolódó bázisintézményi rendszert C) Közoktatásban Összhangban a NAT tartalmával és a HEFOP-ban, ill. SZFP-ben elkezdett fejlesztésekkel meg kell oldani az 1-12 osztályokban tanító pedagógusok pályaorientációs/ életpálya-építési felkészítését és továbbképzését. Az a) egy intézmény legalább egy-két szakember koncepciójára vagy a b) minden pedagógus részben pályaorientációs szakember is egyben koncepciójára építkezve. Külön kell választani az általános képzés és az ifjúsági szakképzés szolgáltatás szervezési igényeit és feladatait, ahogyan meg kell különböztetni az egyes életkorokban szükséges orientációval kapcsolatos pedagógiai tevékenységeket is. Az összes közoktatási intézmény esetében szükség van arra, hogy élő és szakmailag felkészült munkakapcsolat alakuljon ki a pályaorientációt végző többi szereplővel. Olyan élő kapcsolatrendszernek kell kialakulnia, amely képes a tanuló, a diák és a szülő konkrét pályaorientációs, pályaválasztási problémáiban segítséget kérni és nyújtani a nemzeti hálózat többi szereplőjének bekapcsolásával. D) Közművelődésben Az új közművelődés a LLL és LWL egyik meghatározó színterévé válik, amely funkciójából adódóan képes a tanácsadási szolgáltatások befogadására és nyújtására, olyan felnőtt rétegeket érve el, akik a szervezett képzési keretek között nem jelennek meg. E) Felnőttképzésben Az intézményesített felnőttképzésben tanuló felnőttek esetében a felnőttképzési törvény alkalmazása óta jogszabályszerűen is elrendelt feladat a karriertámogatás, a tanácsadás. Ugyanakkor a felnőttképzés szakképzéssel foglalkozó ágaiban az orientáció nehezen kivitelezhető, amíg a karrierút támogatás, a már meghozott pályakorrekciós döntés támogatása, a mentorálás jól alkalmazhatóak. F) Egészségügyben A foglalkozás-egészségügyi rehabilitáció időbeli megindítása kapcsán, a holisztikus szemléletű kurráció alapján fontos az ilyen tevékenységet folytató intézményekben a szakképzett karriertanácsadó, rehabilitációs pályatanácsadók, mint multiprofesszionális team tagok, megjelenése. (Néhány példa: addiktológiai tanácsadás, foglalkozás-egészségügyi probléma esetében a pályakorrekció támogatása stb.) G) Szociális- gyermekvédelmi ellátórendszerben A tág értelemben vett szociális ellátórendszer és a tanácsadás kapcsolódása messze túlmutat az aktív korú inaktív segélyezettek újbóli munkába állítását elősegítő szolgáltatás-nyújtáson,
arra kell törekedni, hogy a családgondozás, gyermekvédelem stb. keretein belül a prevenciós jellegű tanácsadás kapjon hangsúlyt. H) Munkahelyeken A foglalkoztatottak ellátása karrier tanácsadási, mentorálási, pálya-tanácsadási szolgáltatásokkal gyakorlatilag megoldatlan a rendszerváltás óta, miközben esetükben a LLL szerepe fokozottan értékelődött fel. Közel négy millió foglalkoztatotthoz nem, vagy csak más rendszereken keresztül jutnak el az élethosszig tartó pályamenedzselést, karrier-építést támogató, pályavitelt elősegítő szolgáltatások. Miközben a cégek rendelkezésére áll a 1,5%-os szakképzési felhasználás képzési jellegű felhasználása, tisztán tanácsadási szolgáltatásokra ezt nem tudják igénybe venni. A mikro- és kisvállalatok valamint az önfoglalkoztatottak esetében pedig szinte teljesen hiányzik a tanácsadási szolgáltatások való hozzáférés. Esetükben együttműködve a regionális munkaügyi központokkal módot lehet találni a több kis szervezet tanácsadási igényeit kielégítő szolgáltatásszervezésre. A vállalati tanácsadás elérhetővé tétele egyben a legfontosabb gazdaságpolitikai – foglalkoztatáspolitikai vetületű elem, amely a magyar munkaerő versenyképességének javítását jelent. Budapest, 2008. június 18.
Irodalom: Borbély Tibor Bors Pályaorientáció szolgáltatások a magyar közoktatási és szakképzési rendszerben, 2008 április Farkas László ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KOMPETENCIATERÜLET SULINOVA / EDUCATIO Kht. HEFOP 3.1.1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1720/2006/EK HATÁROZATA (2006. november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról Schottner Péterné Az egész életen át tartó tanulás alapozása az iskolarendszerben, Oktatási Hivatal, jelentés a magyar LLG Tanács számára 2008. március Veres Pál Összefoglaló a pályaorientációs tevékenység helyzetéről a felsőoktatási intézményekben, javaslatok a továbbfejlesztésre OKM, jelentés a magyar LLG Tanács számára 2008. március A Nemzeti Pályainformációs Központ (NPK) 2008. évi munkaterve Ritoókné Ádám Magda A tanácsadó képzések, részképesítések, modulok áttekintése az ELTE-n, jelentés a magyar LLG Tanács számára 2008. március Az elmúlt évek tendenciái, főbb kihívások 2008. március Szilágyi Klára A Kontakt Alapítvány civil pályaválasztási feladatainak áttekintése jelentés a magyar LLG Tanács számára 2008. március Kiss István Pszichológiai tanácsadás, tanácsadóképzés az ELTE kínálatában, áttekintése jelentés a magyar LLG Tanács számára 2008. március Kiss István (szerk.) Szemelvények a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület gondozásában megjelent írásokból, áttekintése jelentés a magyar LLG Tanács számára 2008. március NPK éves munkaterv, 2008 1720/2006/EK hat. (2006.november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról Ritoókné Ádám Magda (2008) Pályafejlődés- pályafejlődési tanácsadás ELTE
Mellékletek 1. sz. Javaslat a közoktatási orientációs tevékenység fejlesztésére
Alapkompetenciák fejlesztése
Célok:
Alap-, és kulcskompetenciák fejlesztése
középfokú oktatás
tankötelezettség
általános iskolai oktatás
Kor
elvárható kompetenciák (alap-, és kulcskompetenciák)
Jelenlegi gyakorlat
önismeret, pályaismeret, alapkészségek (írás, olvasás, számolás, szövegértés),
szelektálódás, alacsony szintű alapkészségek, és hiányos ismeretek
verbális kommunikációs kompetencia, együttműködés, érvelés, konszenzus képessége, felelősségtudat,
a kommunikációra, együttműködésre kevés idő, elavult pedagógiai módszerek
manuális készségek, munkatapasztalat
fejlesztése az alsó évfolyamokra korlátozódik
elemzőkészség, állampolgári kompetenciák, jogkövető magatartás, szövegalkotás
az ismeretek, és nem a készségek szintjén működik
megértés-meghallgatás, jogérvényesítés képessége
gyakorlat hiánya
szociális-, társadalmi kompetenciák
gyakorlat hiánya
feladatok
Szervezet
Szakember
Lehetséges helyszín
Tanári közösség, Fejlesztő pedagógus,
személyiségfejlesztő, kooperatív technikák alkalmazása, tanulás tanítása, gyakorlati oktatás/foglalkozások, projektmódszer alkalmazása, portfolió, személyes követés
általános iskola Nevelési tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, FIT, munkáltatók, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Pályaválasztási felelős
általános iskola, szakiskola, központi műhely
kooperatív technikák, gyakorlatorientált képzés
Nevelési tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, FIT, munkáltatók, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, TISZK
Tanári testület, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés szakember, pályaválasztási szakember
iskola
problémamegoldó-, és konfliktuskezelő képesség
gyakorlat hiánya
manuális készségek, munkatapasztalat
szakiskola, szakközépiskola
gyakorlat-, tevékenységközpontú oktatás, portfolió
pályaismeret
szöveges ismertető, filmbemutató
tapasztalatszerzés, személyre szóló tanácsadás
foglakozási és munkaerőpiaci ismeretek,
kevés
központi műhely
civil szféra
foglakozási és munkaerőpiaci ismeretek, Kulcskompetenciák fejesztése, fenntartás
felsőfokú tanulmányok felnőttkori
tankötelezettség után
álláskereső, személyiségfejlesztő tréningek, ismeretek
elemző-, stratégiaalkotó készség
A szakmai képzés megkezdéséhez szükséges kulcskompetenciák
állásbörze, hallgatói önkormányzat, karriertanácsadás
szakiskola, szakközépiskola, központi műhely
Munkatapasztalat szerzése
2. sz. Melléklet A beilleszkedéshez, a pályán való megfeleléshez a fiataloknak a szakmai kompetenciák fejlesztésén túl az életvezetési készségek bizonyos területein is gyakorlatot kell szerezniük. Ezek a területek Kiss (2000) nyomán: az alapvető fizikai és érzelmi szükségletek kielégítésének készségei, a tanuláshoz szükséges készségek csoportja, a személyes értékek struktúrájának karbantartási készsége, az önmenedzselés, a személyközi kommunikáció, a szoros személyes kapcsolatok kezelésének képessége, valamint a tágabb társas közösségekbe való beilleszkedéshez szükséges eszköztár. Ezek a készségek vagy skillek az életpálya-építés tekintetében kiemelt szerephez jutnak többek között a team-munkában (különböző képzési hátterű munkatársakból álló szakmai csoportok résztvevőiként, akár térben szétszórt hálózatot alkotva), a kommunikációval összefüggésben (nyelvi készségek, érvelés és meggyőzés formájában), a probléma-megoldási készségek formájában (kihívásoknak való megfelelés, kreativitás, innováció), valamint a vezetői-szervezői feladatok teljesítése során (projektvezetés, mentori tevékenység). Az információs társadalom és szolgáltatói szemlélet, szolgáltatói készségek szerepe, akár a szervezeteken belüli kommunikáció, akár a fogyasztókkal való kapcsolattartás területén az elmúlt évtizedben, hazánkban is előtérbe került. A gyűjtőnéven „soft skillek” elnevezés alatt ismeretes életvezetési készségek az életpálya-építés és élethosszig tartó tanulási folyamatban egyre fontosabbá válnak. Az előbbiekben ismertetett életvezetési készségek hátterében Emmerling és Goleman (2003) nyomán az érzelmi intelligencia különböző faktorainak hatását feltételezhetjük. E paradigma értelmében az egyénnél elsőként szükséges készség: tudatossága saját érzelmi állapotainak átélése során, az élmények megértése és kifejezési képessége. Fontos tényező a társakra vonatkozó érzelemészlelés, -felismerés és kapcsolatteremtés, az erős érzelmekkel való megküzdés és indulatkontroll, illetve az alkalmazkodás a változásokhoz és a társas jellegű problémahelyzetek megoldásának készsége. Ezek az intra- és interperszonális készségek az adaptáció, a stresszel való megküzdés és az általános hangulatszabályozás eszközei. A tanácsadói gyakorlatban a pályaválasztási döntés egy-egy szakmacsoport, foglalkozási terület kijelölését eredményezi, amelyen belül az adekvát foglalkozásválasztás mindenkor csak a társadalom gazdasági-technológiai változásainak figyelembe vételével, a munkaerőpiaci lehetőségek folyamatos monitorozásával történhet (Kiss, 2004). A választásra vonatkozó döntéskor fontos mérlegelni az egyes foglalkozáscsoportokra jellemző élménytartalom jellemzőit az önmegvalósítás lehetséges kerettényezőiként. A döntéshozás folyamatában a pálya által kínált élménytartalom és a pályaválasztásra készülő fiatal élményigényének összevetése alapvető fontosságú feladat. Annak eldöntése történik, hogy mi az, amit a fiatal meg akar tenni, összehasonlítva mindazon alternatívákkal, amelyeket meg tudna tenni, ha nagyon szükséges lenne. A döntéshozatali folyamatban elsődleges célként a fiatal érdeklődéséhez, személyiségéhez, készségeihez és képességeihez illeszkedő foglalkozáscsoport meghatározására célszerű koncentrálni. A döntés későbbi fázisában választható ki a képzési szint, az előbbi szempontok alapján meghatározott foglalkozási területre vonatkozóan (Ritoók, 1986, idézi Kiss, 2004). A széleskörű általános képzést követően a megfelelő pályaválasztásnak az egyéni érdeklődés, képességek, készségek, és személyiségjegyek alapján kell megvalósulnia. E tényezők mérlegelése során a munkaerő-piaci lehetőségeket, aktuális trendeket oly módon kell figyelembe venni, hogy a választás alapját ne kizárólag az egyes gazdasági ágak várható prosperitása, hanem a fiatalok különböző területen fejleszthető kompetenciái jelentsék.
A választások, döntések sorozatában érdemes számolni azzal is, hogy a képzési kapacitás és piaci felvevőképesség fáziseltolódásai néhány éven belül alapvetően megváltoztathatják az elhelyezkedés lehetőségeit, és a kizárólag piaci szempontok vezérelte döntés – amely nem fedi a pályaválasztó élményigényét – a motivációs bázis hiánya miatt a sikeressé válásban akadályt képez.
ELŐTERJESZTÉS
12/2008 A TÁMOP 2.2.2. ’A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése’ c. Kiemelt Program első körös Bíráló bizottsági kérdéseire adott válaszok bemutatása, a program jelenlegi állása TÁJÉKOZTATÁS Előterjesztő: a TÁMOP 222 Kiemelt Program projektvezetője
Budapest, 2008. június 18.
A TÁMOP 2.2.2. ’A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése’ c. Kiemelt Program első körös Bíráló bizottsági kérdéseire adott válaszok bemutatása, a program jelenlegi állása A Bíráló Bizottság 2008. április 14.-i döntése, amely április 25.-én került jóváhagyásra 2008. május 30.-i dátummal kérte be projekt kedvezményezett FSZH-tól a kiegészítéseket, a következő BB ülés 2008. július 29.-én ül össze, amely pozitív véleménye alapján 2008. szeptemberében indulhat el az első akcióterv időszakára, 24 hónapra megtervezett, feladat végrehajtása. A BB az alábbi észrevételeket tett az anyaggal kapcsolatosan 1. A projektterv átdolgozása oly módon, hogy a terv mutassa be az egyes régiók és kistérségek sajátosságai figyelembe vételének formáit, területeit (ld. 1. értékelési szempont); 2. indikátorok: 1. mutassa be azt a kiinduló állapotot, amely alapján az indikátorokat tervezte (pl. hány pályaorientációs film áll rendelkezésre a projekt indításának időpontjában) 2. tervezze meg a mérföldköveket és a hozzájuk kapcsolódóan elérendő indikátor értékeket (ld. 2. értékelési szempont, ill. Projekt adatlap 5.7 pont, Részletes projektterv 2.4, 2.5 pont); 3. részletezze az iskolai tanácsadásra vonatkozó elképzeléseit, az adatgyűjtés módszereit (ld. 3. értékelési szempont, ill. Részletes projektterv 2.3, 3.1 pontok); 4. mutassa be, hogy az Országos Képesítési Keretrendszer eredményes működéséhez milyen együttműködési formákat alakít ki a kapcsolódó projektek projektgazdáival (TÁMOP 2.2.1, TÁMOP 3.1.1, TÁMOP 3.1.8, TÁMOP 4.1.3) (ld. 7. értékelési szempont, ill. Projekt adatlap 5.4, Részletes projektterv 1.2.3, 1.2.6, 2.2.7, 2.2.8, 8.1, 10.2 pontok); 5. részletesen fejtse ki, hogy a korábban – elsősorban az NFT I. keretében – megvalósított projektjeinek melyek azok az eredményei, amelyeket jelen projektben hasznosítani tud (ld. 10. értékelési szempont, ill. Projekt adatlap 4.21, 4.2.2); 6. mutassa be, hogy a projekt menedzsment és a projektbe bevont szakértők felkészítése a projekt megvalósításával kapcsolatos feladatokra (esetleges pénzügyi és a pályaorientációval kapcsolatos szakmai feladatok) hogyan valósul meg (ld. 12., 23. és 24. értékelési szempontok, ill. Projekt adatlap 4.1.C, 4.3.1, Részletes projektterv 9.4, 9.5, 9.6, 9.7 pontok); 7. mutassa be a projektben közreműködő személyek kiválasztásának kritériumrendszerét (ld. 12., 23. és 24. értékelési szempontok, ill. Projekt adatlap 4.1.C, 4.3.1, Részletes projektterv 9.4, 9.5, 9.6, 9.7 pontok); 8. mutassa be, hogy hogyan tervezi megvalósítani a teljeskörű regionális lefedettség megteremtését (beleértve a kistérségeket is) (ld. 13. értékelési szempont, ill. Projekt adatlap 5.4, Részletes projektterv 2.2.1, 2.3.4, 3.1, 5.13 pontok); 9. mutassa be az LLG Tanácsnak a projekt javaslattal kapcsolatos előkészítő tevékenységét (ld. 14. értékelési szempont, ill. Projekt adatlap 5.1, 5.4, Részletes projektterv 13. pont);
10. mutassa be, hogy a projekt keretében igénybe vett szolgáltatások esetében hogyan történik a szolgáltatások értékelése; (ld. 16. értékelési szempont, ill. Projekt adatlap 4.3.3, Költségvetés szöveges indoklása, Részletes projektterv 9.3 pont); 11. fejtse ki részletesen, hogy az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében a hátrányos helyzetű személyek (pl. megváltozott munkaképességűek, romák, kistelepüléseken élők stb.) igényeit a projekt hogyan veszi figyelembe (ld. 21. értékelési szempont, ill. Projekt adatlap 8., Részletes projektterv 5.1.3.4, 6.2, 10., 12.6 pontok); 12. a posztgraduális képzésekre vonatkozóan kérjük, mellékelje a projekttervhez a kiválasztott felsőoktatási intézmény(ek)nek a pályaorientációs képzésre jogosító okiratát/okiratait (ld. 28. értékelési szempont, ill. Projekt adatlap 5.4, Részletes projektterv 6.1, 9.2, 9.3 pontok); 13. kérjük, adja meg a posztgraduális képzések várható kezdő- és záró időpontját. Felhívja a Bíráló Bizottság a projektgazda figyelmét, hogy az 50 fő posztgraduális képzése csak abban az esetben támogatható, amennyiben a képzések a projekt időszak végéig lezárulnak. Kérjük, hogy erre vonatkozóan nyilatkozzon a projekttervben, illetve mellékelje a felsőoktatási intézmény(ek) nyilatkozatát a képzések zárásának időpontjáról; 14. kérjük, hogy hozza összhangba a Projekt adatlap 5.5 pontja alatt szereplő táblázatot (az abban szereplő tevékenységeket, és azok ütemezését) és a projektterv mellékleteként benyújtott GANTT-diagramot, mert az egyes tevékenységek és azok ütemezése a két táblázatban eltér; 15. kérjük, hogy a főállású projektvezető heti munkaidejét és a költségtervben a projektmenedzsmentre tervezett összegeket hozza összhangba; 16. kérjük, hogy a helyettesítési pótlékra vonatkozó részeket úgy dolgozzák át, hogy vegyék figyelembe: a helyettesített személyek részére nem fizethető ki helyettesítési pótlék, azt csak a helyettesített személy munkáltatója kaphatja meg; 17. a részletes költségvetésben betervezett tanulmányok (igénybe vett szolgáltatások) költségei esetében kérjük, hogy azt tanulmányonként ívben és Ft/ívben adja meg; 18. a beadott költségtervet a KSZ a megjegyzésekkel együtt küldi vissza a projektgazdáknak. Kérjük a költségterv átdolgozását a KSZ által részletezetteknek megfelelően. Fentiek alapján az Educatio Kht az NSZFI az FSZH és az OFI igazgatói / főigazgatói együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyben a fent jelölt TÁMOP konstrukciók pályaorientációs fejlesztési tartalmainak folyamatos koordinációját vállalják a projektek indulását követően. Az együttműködés fóruma a magyar LLG Tanács tematikus albizottságaként alakul meg.
Melléklet a TÁMOP 2.2.1.; 2.2.2.; 3.1.1.; 3.1.8.; és 4.1.3.-as projektek pályázati anyagaihoz
Együttműködési szándéknyilatkozat Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére A TÁMOP 2.2.2.; 2.2.1.; 3.1.1.; 3.1.8. és 4.1.3.-as projektjeinek kedvezményezettei megállapodtak arról, hogy a projektek között a szerződéskötéstől az első két éves szerződési időszak lezárulásig folyamatosan egyeztetik a pályaorientációval kapcsolatos fejlesztéseket. A koordináció és együttműködés mind a projektekkel kapcsolatos technikai, mind módszertani témakörökre kiterjed. Az együttműködés célja a fejlesztési duplikációk kiszűrése, a korábbi fejlesztések keresztirányú szakpolitikai hasznosítása és az adatbázis-fejlesztések tartalmi, technikai koordinációja. Az együttműködés formai keretét a 2008. januártól működő Magyar Élethosszig Tartó Pályaorientációs Szakpolitikai Tanács (magyar LLG Tanács) projektbizottságaként működő testület jelenti. A tematikus albizottságba a kedvezményezett intézmények vezetői a bizottsági ülés tartalmi kérdéseinek megfelelően delegálnak tagokat. Az ülések a projektek gyakorlati előrehaladásának igényelt üteme szerint követik egymást. A felek megállapodtak abban, hogy a bizottság munkájának munkafeltételeit a projektekben teremtik meg. Az érintett szervezetek az; Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság (EDUCATIO) Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Budapest, 2008. május 21.
Nagy László főigazgató
Pirisi Károly főigazgató
Dr. Farkas Katalin igazgató
Kerekes Gábor ügyvezető igazgató
ELŐTERJESZTÉS
13/2008 Az European Lifelong Guidance Policy Network (ELGPN) 20082009-es feladatterve és a magyar szerepvállalás, a CEDEFOP aktuális LLG tevékenységei Előterjesztő: Borbély-Pecze Tibor Bors, az ELGPN magyar kapcsolattartója
Budapest, 2008. június 18.
Az European Lifelong Guidance Policy Network (ELGPN) 2008-2009-es feladatterve és a magyar szerepvállalás, a CEDEFOP aktuális LLG tevékenységei
LLG szakpolitikák és rendszerek kialakítása, valamint támogatása nemzeti szinten féléves elnökségi ülés Bled, 2008. május 19-20. http://elgpn.eu magyar nyelvű szakmai beszámoló Borbély Tibor Bors szakmai tanácsadó, FSZH-ÁFSZ a magyar LLG Tanács titkára, ELGPN kapcsolattartó
A 2007. novemberében az Oktatási és Kulturális Bizottság LLP programjának keretében megalapított ELGPN hálózat 2008. első féléves elnökségi ülésére a Szlovén Elnökség alatt került sor Bledben. A házigazda a Szlovén Oktatáskutató Intézet3 volt (ZRSS). Két fontos témát tárgyalt a teljes létszámú hálózat (29 állam4); • •
A francia elnökség által tervezett oktatási miniszterek rendeletének tervezetét a LLG rendszerektől és a Hálózat 2009-es munka és költségtervét.
A franci elnökségi terv arra a célrendszerre épül, amelyet a hálózat is követ: egyesíteni az oktatási – közművelődési és a foglalkoztatási rendszerekben tevékenykedő tanácsadókat és ezzel miden állampolgár számára minden élethelyzetben elérhető szolgáltatást biztosítani. A tervezet, amelyet hivatalosan az oktatási miniszterek tárgyalnak majd a francia elnökség alatt 4 pillérre épül: 1. az összes iskolának nevelési programjában kell megjelenítenie a karrierépítési skilleket (carreer managment skills) ide érteve az ifjúsági és felnőttoktatást is, 2. javítani kell az állampolgárok hozzáférést az orientációs szolgáltatásokhoz, 3. biztosítani kell a tanácsadási szolgáltatások minőségét, 4. meg kell oldani a koordinációt EU, nemzeti és régiós- helyi szinteken egyaránt. Az informális észrevételeket 2008. június 7.-ig lehet megküldeni angol és vagy francia nyelven az ELGPN francia kapcsolattartójának (Francoise Divisia). A francia elnökség alatt kerül sor 2008. szeptember 17-18.-án ’ Az átmentek menedzselése - A tanácsadás szerepének 3
www.zrss.si Az EU-27-ből nem hálózati tag Belgium, csak megfigyelő Írország. Viszont részt vesz a munkában Törökország, Izland és Horvátország.
4
megerősítése’ c. konferenciára, amelyre tagállamonként két főt hív meg a tervei szerint a francia oktatási tárca. Az egyik vendégnek a nemzeti ELGPN kapcsolattartónak kell lennie. Szintén fontos hír, hogy a CEDEFOP-nak két kezdeményezési is van a guidance tekintetében 1. A brit NICEC5 nyerte el azt a pályázatot, amelyen az európai tanácsadó szakember skillek, kompetenciák összegyűjtése folyik 2008-ban, 2. a szakképzés 2 éves szokásos felülvizsgálata során sor kerül a guidance elem utólagos kigyűjtésére. A hálózat 2008-as munkájának beszámolói mellett sor került a 2009-es terv összeállítására, hat főbb terület került kialakításra; • • • • • •
hozzáférés a tanácsadási szolgáltatásokhoz (PLA formájában), a career skillek azonosítása az európai állampolgár esetében, a koordináció, együttműködés nemzeti és EU szinte – különös tekintettel a régiós stratégiák kialakításának támogatására, a szolgáltatás minőségének biztosítása, evidance based guidance a foglalkoztatás és az oktatási EU dokumentumokban a guidance szerepének azonosítása szinergia kialakítása az EU finanszírozta hasonló projektek között (ESZA, LLP…)
A 2009-es várható költségvetés a 2008-as 500 000 EUR-ról 800 000 EUR-ra emelkedik, azonban két új ország kerül be a hálózatba (Belgium, Svájc). A tagállami önrésznek a támogatás 25%-át kell lefednie, amely 10 000 EUR (2,5 m Ft.) lenne államomként. A növekvő támogatási keretből mód lesz a kétoldalú és esettanulmányszerű feldolgozásokra. 2008. június 13.-i jelenteni kell a 2007. november 6. és 2008. április 30. között felhasznált tagállami és EU ELGPN keretünkről a finn koordinátor felé hivatalos írásos formában. A pénzügy jelentés három eleme: -
személyzet utazás indirekt költségek
A 2008-as költségvetést át kellett tervezni, így 1500 EUR-val csökken a magyar támogatás összköltsége, amely nem veszélyeztet az idei év munkatervünket. 2009-re az alábbi munkaterv első változatban így állt össze:
5
National Institute of Careers Education and Counselling (NICEC)
http://www.crac.org.uk/crac_new/research_&_publications/Index.asp
Első féléves elnökségi ülés 2009. február (Luxembourg vagy Portugália) Második féléves elnökségi ülés 2009. szeptember (Svédország vagy Litvánia) A tevékenységek: 1. Az orientációhoz való hozzáférés felmérése ICCDPP és Finnország 2. a nemzeti fórumok támogatása és esettanulmányok készítése Három kiscsoportos ország látogatás és tanulmány 2009-ben, PLA ülés 2010-ben. Így sor kerülhet a mélyebb megértésre, elemzésre. A vezető AT és DE (Peter Hartelt) /Ebben a tekintetben érdemes lenne 4-6 országot meghívnunk a magyar rendszer bemutatására./ 3. Az uniós állampolgárok karriermenedzselési skilljeinek azonosítása PLA tevékenység, Csehországban a cseh pedagógiai és pszichológiai tanácsadó intézet szervezésében (Jasmin Muhic) 4. A/ A szolgáltatás minősége és B/ kemény adat alapú értékelés (evidence based counselling) Kis számú munkacsoport (task force) ICCDPP és Finnország (Raimo Vuorinen) 5. Szakpolitikai analízis a foglalkoztatáspolitika és az oktatáspolitikai EU-s szintjén a tanácsadás elhelyezésére a meglévő dokumentumomban (LLL Akcióterv, NRP, E+T 2010, Társadalmi Befogadás Riport stb.) A tagállami részvétel tartalmának meghatározására 2008. június 30.-ig kerül sor, a szándéknyilatkozatot a pályázathoz az FSZH-nak 2008. július 20.-ig kell megküldenie. Magyarország jelenleg a 3. és a 4./B csoportokban jelezte érdeklődését. A pályázat véglegesítésére 2008. szeptember 16.-án kerül sor Lyonban és október 10-én kerül a Bizottság elé. →A tagállamok felé feltett aktuális kérdés, hogyan jelenik meg a LLG az ország LLL stratégiájában? Szintén felmerült, hogy a 2010-es éves taggyűlésnek cca. 250 uniós és nemzeti szakértő meghívásával Budapest adhatna otthont. A szervezést EU forrás támogatná meg.
Az ELGPN programjával összhangban a CEDEFOP a kétévenkénti (2006-2008) szakképzés-fejlesztési stratégiák felülvizsgálata során a kérdéssor egy részét a nemzeti szintű pályaorientációs fejlesztések feltérképezésének szentelte, amely alapján 2009-ben tematikus kötetet fog megjelentetni. A kérdéssor a DGVT és a ReferNET csatornáin keresztül érkezett magyar válaszok már ki is érkeztek a CEDEFOP-ba, ahol a ETV letölthető a guidance rész. A magyar LLG Tanácsnak nem volt kiegészíteni, áttekinteni, amelyet most mód van kommentálni. A jelentést angol nyelven lásd a melléklet pdf fájlban.
a tagállamokhoz, a oldaláról szabadon módja az anyagot ReferNet szakértői
Mellékletek
Peer-learning tevékenység a Karrierutat Támogató Pályaorientációs Európai Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 2008. évi tevékenységi keretében A nemzeti szintű LLG Tanácsok kialakítása, támogatása és megerősítése (WP3 -Strengthening representative structure at national level)
http://elgpn.eu Szakmai beszámoló 2008. április 8-10. Bécs Borbély Tibor Bors szakmai tanácsadó, FSZH-ÁFSZ a magyar LLG Tanács titkára, ELGPN kapcsolattartó
A 2007 év végén megalakított Karrierutat Támogató Pályaorientációs Európai Szakpolitikai Hálózat (ELGPN: European Lifelong Guidance Policy Network) 2008. áprilisában Bécsben tartotta első szakmai munkaértekezletét ’A nemzeti szintű LLG Tanácsok kialakítása, támogatása és megerősítése’ címmel. 2008-ra összesen hét munkacsomagot határozott meg az Európai Unió Oktatási és Kulturális Bizottsága és a Hálózat között létrejött szerződés. Az alábbiakban a harmadik munkacsomag összefoglalását közöljük. A harmadik munkacsomagban (WP3) az osztrák Styria Oktatás és Gazdaságfejlesztési Szövetség6 volt a vendéglátó. A 24 EU/EGT ország 39 nemzeti és 3 nemzetközi szakértő részvételével megrendezett tanácskozás célja a nemzeti szinten már létrehozott vagy kialakítás előtt álló LLG Tanácsok munkájának bemutatása és az elkezdett munkák uniós viszonylatú bemutatása volt. A konferencia fősodrát két kézikönyv jelentette. A munkacsoportért felelős osztrák fél cca. 40 oldalban állította össze 13 ország válaszai alapján a megvitatandó témákat. A kiscsoportos beszélgetés a CEDEFOP 2005-ös kötetének fonalára volt felfűzve. A másik fókuszpontot a kézirat formájában hozzáférhető új CEDEFOP kézikönyv jelentette. A kötet a francia elnökség idejére fog megjelenni angol, német és francia nyelveken: Gyűljünk össze! Nemzeti LLG fórumok alakítása és fejlesztése címmel. Jelen munkakonferencia is hozzájárult ahhoz, hogy a kézirat véglegesítésre kerüljön. Az uniós szintű szakértői csoport által 2002-ben, a CEDEFOP keretein belül megkezdett munka folytatására 2007-től létrejött ELGPN egyik fő feladatának tekinti, hogy a hálózatban résztvevő 29 EU/EGT ill. társult államban létrejöjjenek a nemzeti szintű LLG szakpolitikáért felelős koordinációs mechanizmusok. Az új szakpolitikai feladat két kulcsszava: 1) szakpolitikák közötti koordináció és megvalósítás (foglalkoztatás, közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés, közművelődés, egészségpolitika és rehabilitáció) valamint,
6
http://stvg.at
2.) minden életkori csoportot és élethelyzetet elérő szolgáltatásnyújtás (felnőttek és fialakok együttese!) Ez a két jelszó integrált, minden élethelyzetre hasznosítható és életkorban használható – elérhető, valamint életút szemléletű egész életen át tartó pályaorientációs szakpolitikai tervezést és megvalósítást kíván meg a tagállamoktól. Olyan együttműködések létrehozását, amelyekben tradicionálisan nem dolgoztak a tagállami (nemzeti és régiós) államapparátusok. A CEDEFOP friss kézirata szerint (várható megjelenés 2008. május) tíz főbb ajánlati pontban szedhetőek össze egy jól működő nemzeti LLG tanács ismérvei: (kézikönyv 51-53 old. draft) A pontokat T. Watts professzor (UK), Kristensen (DK) és McCarthy igazgató (ICCDDP) állították össze. 1. Világos kapcsolódásnak kell kialakulnia a LLL és a foglalkoztatási célok, a foglakoztathatóság (employability) javítása között. 2. Fontos a közös pályaorientációs meghatározás, definíció kialakítása, amelyben az összes érintett egyetért, és ennek mentén dolgozik. Erre létező példát nyújt az ír tanács saját ’guidance’ definíciója, vagy az EU-OECD meghatározások. 3. A LLG szempontjából meghatározó szereplőket azonosítani kell és be kell vonni a tanácsok munkájába, ugyanakkor a kezelhetőség érdekében mértéket kell tartani! (pl. az IAVEG által civil szervezetként működtetett Német Szövetségi LLG Tanács 40 tagot számlál.) 4. A fórumnak világosan meg kell fogalmaznia a céljait és szerepeit! Az információk megosztása és a társadalmi párbeszéd lefolytatására a tanács fontos platform, de ha ebben kimerül a szerepe, nem lesz több „duma fórumnál”. 5. A fórumnak szüksége van legalább egy erős emberre, aki támogatja a céljait az országon, az államapparátuson belül. Valamint egy központi szervező mag, közösség, amely életben tartja a tanács szakpolitikai céljait a tanácsülések között is. 6. A tanács és a kormányzat viszonyát tisztán meg kell határozni! Fontos látni, hogy a tanács mennyiben rendelkezik független hanggal, és mennyiben függ a kormányzattól. 7. A fórumnak szüksége van titkárságra, amely ideális esetben független kell legyen az összes résztvevőtől. Amennyiben ez szervezési okokból nem lehetséges, a titkárság funkcióit pontosan meg kell állapítani annak érdekében, hogy a fórum megőrizhesse saját azonosságát és céljai érdekében függetlenül munkálkodhasson. 8. Oda kell figyelni arra, hogy a tanács betöltse feladatát, és ne tévessze szem elől azt. A tanács szakpolitikai véleményező, előkészítő szervezet, nem konferenciaszervező, nem kutató egység, nem szakmai érdekvédelmi fórum, vagy egyéb. 9. A fórumoknak el kell kerülnie a szerepkonfliktusokat, amelyek abból adódhatnak, hogy a tanács egyéni tagjai több szerepben vannak egyszerre. (Pl. a német tanácsban a minisztériumi delegáltak csak megfigyelő szereppel bírnak!) 10. A tanács munkáját az egyének, az állampolgárok szempontjából végzett munka kell, hogy meghatározza. Alapvető missziójuk, hogy mindenki számára, minden életkorban és élethelyzetben elérhetővé tegyék az egész életen át tartó, ám az életkor és élethelyzet alapján differenciált tartalmú és eltérő módszertanú pályaorientációs szolgáltatások igénybevételét. A két nap során megfogalmazott javaslatok alapján a 10 pont három főbb kategória alá került besorolásra.
A) A nemzeti LLG fórumok missziója, stratégiai célja: azaz a 10. pont. B) A fórumok kialakításával kapcsolatos főbb szempontok. C) A fórumok működtetésével kapcsolatos ajánlások. A megbeszélés során a magyar delegáció részéről felmerült a vállalati/ szervezeti szempontok érvényesítése, mint az orientációs szolgáltatások másik nagy felhasználója, vásárlója az egyének mellett. A brit nemzeti fórum tapasztalatai valamint az Európai Foglalkoztatási Stratégia gyakorlata alapján ez a megközelítésmód beépül a foglalkoztathatóság fejlesztésébe, hiszen ennek haszonélvezői az állampolgárok mellett a vállalatok is lesznek. A brit tapasztalatok alapján így kerülhető el az, hogy az orientációs szolgáltatás valamely nagyvállalat, munkaadói kör befolyásolása által áldozatává váljon egyes szervezetek speciális igényeinek. Vö. a szocializmus alatt működő pályaválasztási tanácsadás egyik fő célja a munkaerőhiány mérséklése volt, amely etikai oldalról támadható, nem felel meg a pártatlan orientációs szolgáltatásnak, az egyén, a felhasználó igényeit és lehetőségeit kiaknázó szolgáltatásnyújtás ideájának! Ugyanez a probléma állandósul, amennyiben az orientációs szolgáltatás valamely szakképzőre - felnőttképzésre, vagy az érdekei által közvetve vagy közvetlenül befolyásolt szereplőre hárul. A konferencia során több állam is bemutatta saját fejlesztéseit. Törökország esetében az LLLLLG stratégia kialakítása komoly befolyásolás alatt áll az ország EU tagállami aspirációival, így bár minden uniós témára van hivatalos állami reakció és stratégia, annak komolysága megkérdőjelezhető. A Nemzeti Oktatásügyi Minisztérium 2007 decemberében elkészítette a török LLL stratégiát, amelyben az egyetemek és a török ÁFSZ, az ISKUR is szerepet kaptak. 192 Orientációs Centrum került kialakításra, amelyek a tanároknak, tanulóknak és a felnőtteknek is szolgáltatnak. Az ISKUR feladatrendszerében is szerepet kap az orientáció a munkanélküliek és az iskolások irányában. A felsőoktatásban orientációs és pszichológiai tanácsadó központok működnek, valamint karriertervezési kurzust is felvehetnek a hallgatók. A közoktatásban 9 osztályban van egy kötelező tárgy, amelynek keretében a tanulók iskolaválasztási és pályaválasztási segítséget kapnak. Még nincsen nemzeti fórum. Bulgária esetében a szakképzési, felnőttképzési és foglalkoztatási törvények adják a keretet, a koordinációt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet látja el. Önálló tanács, fórum azonban nem jött létre, de tervezik annak felállítását. Dánia rendelkezik az egyik legrégebbi történettel az orientációs munka koordinációjának terén. Az első dán fórum 1961-ben alakult Nemzeti Fórum a Szakképzési Orientációért névvel, amely 1981-ben átalakult; Nemzeti Orientációs Fórum az Oktatásért és Szakképzésért címmel működött tovább. 2004-ben alakult meg a Nemzeti Érdekegyeztető Fórum az Oktatási és Szakképzési Orientációért. 2008-ban a kormány- felülírva a már létező tanácsot- létrehozta a Felnőttképzési Orientációs/Tanácsadó Fórumot is. A 2004-ben létrejött dán fórum 25 tagot számlál, a szociális partnerek, szaktárcák önkormányzatok és szakmai szervezetek bevonása mellett 11 individuum is a tagja, akik elismert szaktekintélyek az orientáció területén, mandátumuk két évre szól. A titkársági és elnöki teendőket az Oktatási Minisztérium látja el. Évi 3-4 ülést tartanak, és albizottságokban is folyik a munka. Most van folyamatban a BluePrint dán változatának elfogadtatása. Mint Peter Plant elmondta, a tanács ereje néha informális találkozóiban van. A saját SWOT analízise szerint a dán tanács erőssége, hogy törvény rendelkezett létrehozásáról. Gyengesége, hogy „duma délutánná” vált, lehetősége, hogy a szakpolitika irányítja, és veszélye, hogy erőtlen a szerveződés. A dán LLG Tanács legutóbb a dán gazdaság globalizációs kihívásokra adandó nemzeti stratégiáját véleményezte.
A közel 200 pontban 20-25 helyen szerepel a guidance, mint válasz az ország HRD kihívásaira és a vállalati igények kielégítésére. Németország nem tartott beszámolót, de a WS üléseken bemutatták, hogy a német ÁFSZ a BA 1998-ban megszüntetett iskolai orientációra vonatkozó egyeduralma az elmúlt tíz évben komoly szakmai és minőségi problémákhoz vezetett. A tanácsadási piac teljes liberalizációja nem vált be. A 90 000 fős szervezetben ma cca. 2500 tanácsadó maradt, a BIZ-ek fejlesztése leállt, és a mannheimi főiskola is újraszervezés előtt áll. A 2500 tanácsadóból alig a fele rendelkezik szakképzettséggel (Mannheim). A német kormány és a BA menedzsmentje most a 10 évvel ezelőtti helyzet restaurálásán gondolkodik. A kiszervezett és minőségbiztosítás nélküli szolgáltatások drágábbak és nem hozták a várt eredményeket. A német LLG Fórumban a BA nem vesz részt! A Munkaügyi Minisztérium és a többi tárca 8 főnyi megfigyelő mandátummal kap helyet. A tanácsban a magántagok évi 75 EUR, a szervezetek évi legalább 400 EUR tagdíjat fizetnek. Így a finanszírozás nem függ egyedüli módon a német szövetségi államtól. Német sajátosság, hogy helyi szinten jó működnek a munkaadók- szakképzők és orientációt végzők fórumai, amelyek a középiskolákban megszervezik az üzemlátogatásokat, egy hetes szakmai gyakorlatokat vagy munkaadói előadásokat. A finn élenjáró rendszer kialakítását a PISA mérés, majd azt követően egy nemzeti felmérés indukálta. A finn Nemzeti Oktatási Tanács támogatásával 2002 és 2004 között szakpolitikák feletti konzultáció zajlott le nemzeti és régiós szinten is, amely eredményeként 300 szakértőt kérdeztek meg és vontak be. Ma 51 kistérségi–régiós tanács működik az oktatásügy – munkaügy- önkormányzatok bevonása mellett. Évente egyszer egy országos találkozón összegzik a tapasztalatokat. Az iskolák és a munkaügyi kirendeltségek saját tanácsadókkal rendelkeznek, és minden tanárjelölt számára kötelező felvenni néhány orientációs órát. Az Oktatási és Kutatási, valamint a Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium hosszútávú megállapodásában kötötte meg a fejlesztés irányait, a feladatkiosztásokat. Lengyelországban 2000 óta van civil képviselete az orientációnak. Az ország részt vett a 2002 -2004 közötti uniós pilotban is, ahol hat ország kapott pénzügyi és szakmai támogatást a nemzeti fórumok kialakítására. (A másik poszt-szocialista ország Szlovénia volt.) A helyzetet nehezíti, hogy egy éve két szervezet küzd az elismerésért, egy 2000 óta folyamatosan működő, és egy új, az ESZA pénzek felhasználását szervező tömörülés. Szlovénia esetében 2002 és 2004 között EU támogatással jött létre és működött a fórum, amely 2007-ben szüneteltette működését. 2008-ban újraindult a munka. A fő nehézséget a különböző felek meggyőzése jelentette. Máltán Sultana professzor a fórum szervezője. A fórum mellett un. agorát is működtetnek, amely évente találkozik, viszont minden érdekeltet meghívnak rá. A holland delegáltak kifejezetten elutasították a holland nemzeti fórum felállítását, ahogyan a francia megoldás is eltérő. Utóbbi esetben egy minisztériumok közötti szuperdelegált látja el a feladatot. Ennek hatékonyságáról nincsenek visszajelzések. már működik LLG Tanács FI, IR, UK*, A, PL, SLO, DE, LUX, EE
most alakult, alakulóban 2008-ban HU**, BG, SK,
tervezik a felállítást, újraalakítást UK*, ES, NO, IT, IS, TR
(nem teljes körű felsorolás) UK* a korábbi tanács megszűnt és újjáalakult. A tanács Nagy-Britanniában civil szervezetként működik, nem ülnek benne állami tisztviselők! ** megalakult 2008. január 29.-én
A CEDEFOP és a 2008. második felében várható francia elnökség közös célja, hogy 2010 után a guidance nevesítve is megjelenjen az uniós szakpolitikai dokumentumokban. Az OMC, a nyitott koordinációra építve: - az Oktatás és Képzés 2010 folytatásában (oktatásügy) - az Európai Foglalkoztatási Stratégiában (munkaügy, gazdaságpolitika és pénzügypolitika) és - a szociális befogadásról, társadalmi összetartozásról szóló dokumentumokban is helyet kaphat a szakma, mint eszköz. (szociálpolitika) Egy ilyen szakpolitikák feletti koordináció valódi terepet hozhat létre a tagállami integrált szakpolitikai cselekvések számára. A CEDEFOP másik terve, hogy a non-formális tanulással és tudásbeszámítással kapcsolatos uniós fejlesztéseket, célkitűzéseket összeköti a guidance lehetőségeivel és az ELGPN munkájával. Amelyre elsődlegesen a francia bilan du compétence szolgáltatott alapot, de ma felhasználja pl. a brit „OKJ” az NVQ is. A CEDEFOP (2005) másik kiadványa az alábbi táblázatban összefoglalt módon írja le az LLG szolgáltatásával érintett csoportokat és feladatokat. Az LLG szolgáltatások és intézkedések keretrendszere (CEDEFOP 2005 11p.) szolgáltatásnyújtó Szolgáltatás típusa Célcsoportok Képzésben Képzésben munkanélküliek résztvevő résztvevő fiatalok felnőttek Iskola / képző Információnyújtás, személyi tanácsadás, karrier menedzsment és karrierfejlesztési kompetenciák fejlesztése Vállalkozás/ Információnyújtás, vállalat személyi tanácsadás, karrier menedzsment és karrierfejlesztési kompetenciák fejlesztése Munkaügyi Információnyújtás, ügynökség (állami személyi tanácsadás, vagy magán) karrier menedzsment és karrierfejlesztési kompetenciák fejlesztése Specializált Információnyújtás, szervezet centruma személyi tanácsadás, karrier menedzsment és karrierfejlesztési kompetenciák fejlesztése (Közösségi) Információnyújtás, önkormányzati személyi tanácsadás, jóléti szervezet karrier menedzsment és karrierfejlesztési
foglalkoztatottak
kompetenciák fejlesztése
A mátrix kitöltése minden esetben az adott állam, tartomány, régió sajátosságai szerint lehetséges. A mási tábla az LLG feladatok nemzeti- regionális és helyi feladatait különbözteti meg. Az LLG szolgáltatások és intézkedések keretrendszere (CEDEFOP 2005 12p.)
SZINTEK Az egyén szintjén
A szervezet szintjén
BEMENET
FOLYAMAT
1.1. a résztvevők száma és jellemzői
2.1. a szolgáltatás tartalma
1.2 a szolgáltatásnyújtó személyzet minősége 1.3. A szolgáltatás minősége
2.2. minőségbiztosítás és kivitelezés
1.4. finanszírozás 1.5.szakpolitika
2.3. minőségbiztosítás és kivitelezés 2.4. koherencia
KIMENET 3.1. a felhasználók elégedettsége 3.2. személyes fejlődésük 3.3. szakpolitikával kapcsolatos kimenetek
KONTEXTUS 4.1. a felhasználók jellemzői
4..2 a vállalkozások klímája a mobilitásra
Nemzeti szinten 4.3.infrastruktúra 4.4. társadalmikulturális és munkaerő-piaci körülmények, lehetőségek
Lehetséges indikátorok (CEDEFOP 2005 13 p.)
SZINTEK Egyén
Szervezet
Nemzeti
BEMENET
FOLYAMAT
1.1. a résztvevők száma és jellemzői 1. Összetétel 2. a felhasználók összetétele: Szocio-ökonómiai státusz szerint - életkor szerint - nem szerint - etnikum alapján 3. célcsoportok szerint 4. a személyzet képzettsége A képzésükre fordított idő (hónapban)
A szolgáltatás tartalma 14. egy felhasználóra jutó átlagos szolgáltatási időkeret 15. A szolgáltatás fókusza (problémamegoldás, karrier kompetenciák tanítása…) 16. tanácsadási tevékenységek (pl. információnyújtás, mentorálás, kiválasztás, munkában nyújtott támogatás...) 17. csatorna (négyszemközti, telefonos, elérő, on-line)
Tanácsadásra rendelkezésre álló pénz és idő 11 személyes tanácsadásra rendelkezésre álló idő 12 tanácsadási eszközökre fordított összeg 13 szakértők / szaktanácsadók alkalmazásának, kölcsönzésének ára Finanszírozás 19 tanácsadásra allokált források (ide értve a kiszervezéseket is, minden minisztériumot összeszámítva) Szakpolitika 20. Tanácsadásra fordított figyelem (jogalkotás, monitoring, mérés, kezdeményezések)
Minőségbiztosítás és szolgáltatásnyújtás 18. adatok elérhetősége és felhasználása: - a menedzsment minősége - a szolgáltatásnyújtás minősége - monitoring és a felhasználók véleményének visszacsatolása Koherencia 21. koherencia a nemzeti politikán belül és az 5 féle szolgáltatásnyújtó típus között 22. szektorok közötti koordinációs szervezetek száma és feladata
KIMENET Felhasználói elégedettség 5. felhasználói elégedettség szintje a szolgáltatásnyújtó szervezettel szemben Személyi fejlődés 6. tanulás- képzés és a személyes karriermenedzselési képességek elsajátítása 7. elégedettség a munkával, munkakörrel, vagy a választott tanulmányokkal Szakpolitika által érintett kimenetek 8. A felhasználók %-os aránya, akik új állásra pályáztak 9. A felhasználók %-os aránya, akik képzésre/ tréningre pályáztak 10. felhasználók %-os aránya, akik sikeresen befejezték a képzést
A munkakonferencia zárásaként megfogalmazott országra szóló akciótervben a magyar delegáció az alábbi feladatokat fogalmazta meg: 1. A magyar LLG Tanács 2008. június 12.-i soron következő ülésére elkészítjük azt a nemzeti összefoglalást, amely az LLG szolgáltatásnyújtás rendszerének kialakítására tesz szakmai javaslatot. 2. Fontos küldetés és feladat, hogy az ÚMFT – TÁMOP keretében az LLL támogatására egységes LLG rendszer-fejlesztések jöhessenek létre. 3. A szociális partnerek bevonásra kerülnek a Tanácsba. 4. Kapcsolatot építünk az RFKB és az országos Tanács között. Valamint javaslatokat fogalmazunk meg a regionális fejlesztések (ROP, RFÜ) és a központi módszertani fejlesztések összekapcsolására 2010-től. 5. Folytatjuk és erősítjük a disszeminációs munkát az LLG-ről nemzeti szinten. Bécs- Budapest, 2008. április 13.
Irodalom Den Boer, Peter – Mittendorff, Kariene – Scheerens, Jaap – Sjenitzer, Titia – Wageningen /Twente Study on ‘Indicators and benchmarks for Lifelong Guidance’ CEDEFOP draft final report, January 2005 Härtel, Peter – Marterer, Michaela ELGPN: Strengthening representative structure at national level – Survey summery 36. p. Styrian Association for education and Economics, Graz 8-10 April 2008 Härtel, Peter –Freibergová, Zuzana – Kasurinen, Helena- Schiersmann, Christiane- Noworol, Czeslaw Lifelong guidance for lifelong learning ELGPN – Styrian Association for Education and Economics Graz- Krakow 2007 Härtel, Peter- Noworol, Czeslaw- Banka, Augustyn – Kremser, Renate Transition to the world of work Jagiellonian University 2005 Cominus 3 Network Kristensen, Søren – McCarthy, John – Watts, A.G. Coming together: Establishing and Developing National Lifelong Guidance Policy Forums A manual for policy-makers and stakeholders non-edited draft April-May 2008, CEDEFOP 2008 (draft available at: http://www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=full_kulfoldi_palyaor_eu_magyar_llg_coming )
Personal Pearl Learning Diary ELGPN- WP3, Styrian Association for education and Economics, 8-10th April 2008, Vienna Wannan, Jennifer – McCharty, John (ed.) Improving lifelong guidance policies and systems Using a common European reference tools CEDEFOP 2005
Peer-learning tevékenység a Karrierutat Támogató Pályaorientációs Európai Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 2008. évi tevékenységi keretében II.
LLG szakpolitikák és rendszerek kialakítása, valamint támogatása nemzeti szinten (WP2 – Support for Development of National Lifelong Guidance Policies and Systems7) Prága, 2008. április 28-29. http://elgpn.eu magyar nyelvű szakmai beszámoló Borbély Tibor Bors szakmai tanácsadó, FSZH-ÁFSZ a magyar LLG Tanács titkára, ELGPN kapcsolattartó
A 2007. novemberében alakult, ma már 29 EU/EGT tagállamot és több nemzetközi szervezetet tömörítő (IAVEG, ICCDPP) Európai Élethosszig tartó Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat 2008. április végén tartotta második hálózati munkacsoport ülését Prágában. A rendezvény és a munkacsomag (WP2) házigazdája a cseh Nemzeti Pedagógiai és Pszichológiai Tanácsadó Intézet8(IPPP CR) volt. Az intézet feladata, hogy a különböző tanácsadó centrumokban és egyéb szervezetekben dolgozó országosan mintegy száz fő pszichológus tanácsadót és további száz fő pedagógiai tanácsadó munkáját összefogja, és módszertanilag támogassa. A szakmai munka központi hátterét a CEDEFOP gondozásában 2005-ben (Improving lifelong guidance policies and systems - Using common European reference tools) megjelent kézikönyv adta, amely egy közös európai referencia keret megteremtését irányozta elő. A kötet ma már több nyelven elérhető a három hivatalosan publikált nyelv mellett és az Internetről letölthető. Ezzel együtt a tagállamok többségében kevés behatással bír a napi LLG szakpolitika kialakítására. A felépítése gyakorlatilag öt főbb tengely mentén történik meg: 1. 2. 3. 4. 5.
állampolgár központú jellemzők a szakpolitikai fejlesztések jellemzői a rendszer koordinációjának jellemzői univerzális megközelítés és célzás az egyes tanácsadási célcsoportok között nemzetközi (régiós) jó gyakorlatok az LLG rendszerek kialakítására
A fentiek alapján a két napos munkaértekezlet kiscsoportos tevékenységei is ezt a sort követték. A találkozó háttér dokumentációját a résztvevő tagállamok által januárban kitöltött kérdőív összesítése adta, amely a már felsorolt kérdésekre kereste a válaszokat. A háttérelemzést Sultana professzor készítette el.
7 8
Ld a találkozó anyagait angol nyelven itt: http://ktl.jyu.fi/ktl/elgpn/programme/wp2/pla1 http://www.ippp.cz/
A feldolgozás menetében hangsúlyozott szerepet kapott a regionális- nemzeti – uniós és EGT közös értelmezési keretek hiánya. A mai szakpolitikai tervezésben sem az oktatási kulturális sem pediglen a foglalkoztatási és szociális területen sem magától érthetőd az LLG rendszerek fejlesztésének, kiépítésnek a szükségessége, holott szerepük a tudásalapú gazdaság és társadalom sikeressége szemszögéből elemi jelentőségű. Ugyanakkor az európai szinten 2002-2004 között működő LLG szakértő csoport több hasonló kezdeményezést is összegyűjtött. Jelenleg készül a CEDEFOP gondozásában egy a tanácsadók kompetenciáit és illetékességi szintjeit bemutató elemzés. - Hasonló jelentőségű dokumentációt készítettek már a kanadaiak BluePrint9 néven - valamint az angolok (QCA 199910) „Learning Outcomes from Careers Education and Guidance11” 11-19 éves korosztályra. - a 2004-es finn Nemzeti Alaptanterv is részletesen sorolja a karrierépítésselpályatanácsadással kapcsolatos iskolai tennivalókat - az OECD keretében 2001-ben szintén készült egy modell12 amely a szakemberek kompetencia igényének oldaláról közelít - a magyar NAT 2007-es változata kiemelt fejlesztési területnek kezeli az orientációt és a HEFOP 311 részeként elkészült az 1-12 osztályos13követelményrendszer Itt fontos megtenni azt a módszertani szétválasztást is, amely az általános karriermenedzselési ismeretek, képességek oktatásáról, fejlesztéséről szól és azt a szolgáltatásnyújtás, amelyet az adott döntés ponthoz közeledve (a döntési feszültséggel küzdő tanácskérő) nyújt egy tanácsadási rendszer.
9
www.blueprint4life.ca www.realgame.com Qualifications and Curriculum Authority (QCA), Department for Education and Skills (DfES) 11 http://www.cegnet.co.uk/resource/content/files/317.doc 12 McCharthy (2001) Training and qualifications of guidance workers http://www.oecd.org/dataoecd/36/24/2698214.pdf 13 Educatio Sulinova Adatbank http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=258 10
1. sz. ÁBRA Kompetenciák és illetékességek az élethosszig tartó felhasználó (tanácskérő) és az élethosszig tartó szolgáltatásnyújtó (tanácsadók) oldalairól megközelítve (©BORBÉLY 2008)
Miközben az iskolák világában legalábbis léteznek nemzeti standardok, habár sokszor nem használják azokat, vagy nincsen rendszeres éves nyomon követésük, a pályaorientációra a felnőttek esetében még ezek is hiányoznak. Esetükben uniós szinten kiépítésre vár az előzetes tudásbeszámítás rendszere (APEL: Accreditation of Prior Experiential Learning). Valamint megoldandó feladat a tagállamok előtt az előzetes tudás beszámítás és a felnőtt pályatanácsadás, felnőttoktatás rendszerinek összekötése. Ilyen komolyabb rendszer kiépítésével - amely annak drágasága okán nem vált általánosan elérhetővé-, a francia rendszer próbálkozott meg. Szintén kérdéses, hogy a még mindig túlságosan a munkanélküliekre, szociálisan hátrányos helyzetűekre koncentráló állami politikák hogyan találnak majd irányt, a gazdaság húzóerejét, a vállalatok letelepedését támogató képzett és munkaviszonyban álló / önfoglalkoztatott rétegekhez. Az OECD már 2004-ben hat kulcsfontosságú témakört azonosított az LLG rendszerek kiépítése kapcsán. Ezek az alábbiak: 1. a karriermenedzselési képességek, ismeretek, készségek átadása-fejlesztése az életfolyamban 2. a szolgáltatásnyújtási csatornák sokszínűsége (személyes: egyéni és csoport, telefon, Internet stb.) 3. a szakemberek képzése és folyamatos továbbképzése 4. a szolgáltatások monitoringja
5. minőségi elvek kialakítása (nem egyszerű már meglévő minősítési rendszerek átvétele!) 6. stratégiai tervezés és vezetés (vö. Quo vadis LLG?!) Az OECD 2004-es megállapításai több pontos is kapcsolódnak, összeforrnak az EU rendszereivel és céljaival. Ezek a kapcsolódási pontok; -
az európai képesítési keretrendszer (EQF), a 2004-es tanácsi állásfoglalás a guidance tevékenységről, valamint a közösség LLL stratégiája
E fenti hármas felsorolásból két esetben a tagállamok elkészítették saját akcióterveiket és stratégiáikat, az LLG tekintetében ennek elkészítését az Oktatási és Kulturális Bizottság tovább fogja ösztönözni a közeljövőben. Ebben a tekintetben az éltanuló dán modell sem vizsgáik jól. Anna Froberg bemutatva a dán rendszert kritikusan szólt a felnőtteknek szóló tanácsadás, támogatás töredezett rendszeréről, valamint az ifjúsági és felnőtt tanácsadás átjárhatóságáról a gyakorlatban. Amíg az ifjúsági tanácsadásnak nemzeti standardjai vannak és a rendszer gyorsan változik, 2004-ben új térségi ifjúsági tanácsadó központokat alakítottak ki, addig a felnőtteknek szóló tanácsadási rendszert különböző szolgáltatók működtetik, meglehetősen eltérő színvonalon és a rendszer lassan módosul. Az ifjúsági tanácsadás rendszerét helyi szinten és szektor semlegesen kezelik, miközben a közoktatási tantervben műveltségterületekbe építve is helyet kap a karrierépítés. Az ifjúsági rendszer önmagával koherens egészet alkot. A felnőtt tanácsadás területen egy még nem értékelhető vadonatúj dán gyakorlat a felnőtt tanácsadó központok kialakítása. Ahol rögtön a gyakorlatban is adja magát az életkorilag leszigetelt rendszer problémája: az ifjú pályakezdőt melyik rendszer lássa el? Izlandon a közelmúltban vállalták fel a szakszervezetek az LLG Centrumok létrehozását és működésük támogatását. A megismertek alapján nincsen egyetlen üdvözítő út az LLG szolgáltatások nyújtására, de közös paraméterek, szükséges feltételek megfogalmazhatóak. Az összegzésben az alábbi pontok kapták a munkacsomag folytatását is jelentő irányt. (A sorrend egyben a résztvevő 17 tagállam súlyozása is.) 1. karriermenedzselés ismeretek, készségek oktatása elsősorban a közoktatásban, de az élet minden szintjén, 2. a hozzáférés javítása, 3. az LLG integrálása a nemzeti LLL stratégiákban és az integrált foglalkoztatási irányvonalak közé (Nemzeti Reformprogramok, korábbi Nemzeti Akciótervek) szintén ide tartozik az Oktatás és Képzés 2010 után benchmarking rendszerében az LLG elhelyezése. 4. a szakpolitikák integrációja egységes HRD szakpolitika kialakítása az LLG területén. 5. ingyenes szolgáltatás mindenkinek, 6. az iskolai lemorzsolódókra célzás, (az iskolában – prevenció és utána – kurráció vö. második esély iskolák) 7. a megváltozott munkaképességűekre fókuszáló tanácsadás 8. rendszeres nemzeti és EU felülvizsgálatok 9. a tényeken alapuló tanácsadásra kutatások indítása (ld. WP5) 10. belső eredményesség és külső hatékonyság (mérhető módon!) Bp. 2008. május 2.
Vonatkozó további irodalmak: Sultana, Ronald Challenges for career guidance in small states Euro-Mediterrean Centre for Educational Research 2006 Sultana, Ronald Background paper for ELGPN WP2 (2008) Wannan, Jennifer – McCarthy, John Improving lifelong guidance policies and system using common European reference tools CEDEFOP Thesaloniki 2005 McCharty, John EC RECOMMENDATION ON GUIDANCE 1966 Guidance for life An Integrated Framework for Lifelong Guidance in Ireland (2007) National Guidance Forum Report - Quality in Guidance - Guidance in Ireland - A Competency Framework for Guidance Practitioners - Perceptions of the General Public on Guidance and Guidance Services Consultative Process Report - Perceptions of the General Public on Guidance and Guidance Services Consultative Process Report Executive Summary - Guidance for Life An Integrated Framework for Lifelong Guidance in Ireland - (ua. írül) Treoir don Saol Creat Comhtháite do Threoir ar Feadh an Tsaoil in Éirinn
ELŐTERJESZTÉS
14/2008 A HEFOP 3.1.1 Életpálya-építési kompetenciaterület eredményeinek bemutatása Előterjesztő: Farkas László Educatio Kht.
Budapest, 2008. június 18.
A HEFOP 3.1.1 ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉSI KOMPETENCIATERÜLET EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Előadásvázlat
1. A kompetenciafejlesztés igénye a közoktatásban a) Nemzetközi összehasonlításban jelentős lemaradás az alkalmazásképes tudás közvetítésében 2. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének a) Igénye b) Lehetőségei a. Alkalmazott metodikája c) Termékei, eredményei 3. A fejlesztés transzferálható termékei, eredményei a) A szakképzés számára − Teljes programcsomagok, programcsomag-részek, komplett projektek o Tanulásmetodikai projektek 9 „C” programcsomag o Önismereti, asszertivitást segítő mini projektek 11–12 „A” programcsomag o Vállalkozási képességek fejlesztése tanórák tartalmain 11–12 évfolyam „A” testnevelés o Munkaerő-piaci, pályaorientációs projektek tanórán 9–10–11 „A” Életpálya-építési ismertek o Munkaerő-piaci, pályaorientációs projektek tanórán kívül 10–11–12 „C” programcsomagok − Továbbképzési anyagok, gyakorlott képzők − A bevezetést, alkalmazást segítő mentorok b) A felsőoktatás számára − Aktualizálható, testre szabható programcsomag-részek, projektek a felsőoktatás hallgatói számára o Önismereti, asszertivitást segítő miniprojektek 11–12 A programcsomag o Munkaerő-piaci, pályaorientációs projektek 9–10–11 „A” Életpálya-építési ismertek 10–11–12 „C” programcsomagok − A kompetenciafejlesztés, és a keresztkompetenciaként való megjelenés pedagógia, metodikai tapasztalatainak beépülése a graduális és posztgraduális pedagógusképzésbe o Pedagógiai koncepció o A NAT-hoz kapcsolódó életpálya-építés kompetencia-térkép
c) A felnőttképzés számára − Aktualizált, testre szabott programcsomag részek, projektek a felnőttképzésben résztvevők számára o Önismereti, asszertivitást segítő mini projektek 11-12 „A” programcsomag o Munkaerő-piaci, pályaorientációs projektek 9–10–11 „A” Életpálya-építési ismertek 10-11-12 „C” programcsomagok − A kompetenciafejlesztés pedagógia, metodikai tapasztalatainak beépülése a graduális és posztgraduális, andragógiai képzésbe o Pedagógiai koncepció o A NAT-hoz kapcsolódó életpálya-építés kompetencia-térkép
Budapest, 2008. június 12.
Farkas László szakmai vezető életpálya-építés kompetenciaterület Programfejlesztési Iroda Educatio Kht
