A magyar gazdaság és a pénzügyi stabilitás Az államadósság és a bankrendszer finanszírozásának kihívásai Nagy Márton
Magyar Nemzeti Bank – Pénzügyi stabilitás 2012. Február 22.
Az állam és pénzügyi szektor forrásai és a crowding-out Elmélet • Állami szektor: Ha többet költ a bevételeinél, akkor kénytelen külső forrást bevonni, ami lehet külföldi vagy belföldi megtakarítás • Bankok: A vállalati és háztartási betétek a stabil forrásai, ezen felüli hitelezéshez addicionális forrásokra van szükség, ami lehet külföld vagy banki kötvények belföldiek kezében (pl. biztosítók) • A két szektor „versenyez” egymással a forrásokért, amelyben az államnak nyert helyzete van, mert kevésbé kamat érzékeny, illetve biztonságos, likvid befektetés • Növekvő állampapír kibocsátás emeli a kamatszintet, ezzel csökkenti az aggregált keresletet – „kiszorítja a magánszektort” A valóság ennél bonyolultabb • A magyar banki külföldi források döntő része anyabanki, amelynél nincs kiszorító hatás • A bankok eszközoldalán fontos a szuverén kitettség (likviditási szempontok, biztonság) 2
Jelentős nettó külső adósság a bankszektoron és az államháztartáson keresztül GDP-arányos nettó külső adósság 65
%
%
65 60
55
55
50
50
45
45
40
40
35
35
30
30
25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0 2002.I. II. III. IV. 2003.I. II. III. IV. 2004. I. II. III. IV. 2005. I. II. III. IV. 2006. I. II. III. IV. 2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II.
60
Államháztartás
Vállalat
Forrás: MNB.
Hitelintézet
Nettó külső adósság
3
A háztartások forrásai mind az állami, mind a pénzügyi szektor számára kulcsfontosságúak Állami szektor • Olcsó, stabil forrás, • kevésbé volatilis hozamok külső sokkok miatt • Növeli az államadósság fenntarthatóságának megítélést (pl.: Olaszország, Japán) • Mérsékli egy „sudden-stop” kockázatát, hatásait Pénzügyi szektor • Olcsó, stabil forrás • Megteremti biztosítja az alapjait egy stabil, fenntartható gazdasági növekedésnek, miközben a külföldi források csökkennek • A bankrendszer pénzügyi stabilitását növeli (Swappiaci, pénzpiaci feszültségek és külföldi forrás kivonás negatív hatásait csökkenti)
4
Az államadósság finanszírozásának kihívásai
Az előadás megállapításai az előadó véleményét tükrözik és nem feltétlenül azonosak az MNB hivatalos álláspontjával.
%
Államadósság és az államháztartási egyenleg a GDP százalékában Államháztartási egyenleg Államadósság %
2010 2011
Észto. Bulgária Luxemburg Románia Cseho. Litvánia Szlovénia Szlovákia Dánia Letto. Finno. Lengyelo. Spanyolo. Ciprus Hollandia Málta Ausztria Magyaro. Franciao. Németo. Portugália Írország Belgium Olaszo. Görögo.
-15
Észto. Luxemburg Finno. Dánia Bulgária Málta Belgium Magyaro. Németo. Ausztria Olaszo. Cseho. Hollandia Ciprus Szlovénia Románia Litvánia Franciao. Szlovákia Lengyelo. Letto. Spanyolo. Portugália Görögo. Írország
A korábbi túlköltekezések miatt jelentős államadósság
-15
-14 -32% -14
-13 -13
-12 -12
-11 -11
-10 -10
-9 -9
-8 -8
-7 -7
-6 -6
-5 -5
-4 -4
-3 -3
-2 -2
-1 -1
0 0
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
200
%
Maastrichti kritériumok
% 200
180 180
160 160
140 140
120 120
100 100
80 80
60 60
40 40
20 20
0 0
2012
Forrás: Eurostat, Európai Bizottság. 6
4500
2008. jan.2 febr.8 márc.18 ápr.25 jún.6 júl.15 aug.22 szept.30 nov.10 dec.17 2009. jan.30 márc.10 ápr.16 máj.26 júl.3 aug.11 szept.18 okt.28 dec.4 2010. jan.14 febr.22 ápr.1 máj.11 jún.18 júl.27 szept.3 okt.12 nov.19 dec.28 2011. febr.3 márc.16 ápr.21 máj.31 júl.8 aug.16 szept.22 nov.2 dec.9 2012. jan.18
A nyugdíjrendszer változtatása után nőtt a külföldiek súlya A külföldiek tulajdonában lévő állampapír-állomány Mrd Ft %
4000
3500
3000
2500
2000
1500
1000
Külföldiek állománya
Forrás: ÁKK.
50
45
40
35
30
25
20
15
10
500 5
0 0
Külföldiek aránya (jobb skála)
7
A lakosság szerepe ugyanakkor marginalizálódott Az állampapír-állomány megoszlása
Forrás: ÁKK.
8
15
2009. jan. 5. jan. 30. febr. 26. márc. 26. ápr. 24. máj. 22. jún. 19. júl. 16. aug. 12. szept. 10. okt. 8. nov. 5. dec. 2. 2010. jan.4. jan.29. márc.3. ápr.1. ápr.30. jún.1. júl.2. aug.10. szept.10. okt.22. nov.24. dec.22. 2011. jan.20. febr.16. márc.22. ápr.27. máj.31. jún.28. júl.25. aug.19. szept.15. okt.12. nov.11. dec. 8. 2012. jan. 5.
A nemzetközi kockázatti étvágy jelentősen befolyásolja a hozamokat… Magyar referencia-állampapír hozamok
% %
14
13
11
8
6
3-hónapos 6-hónapos 1-éves 3-éves 5-éves
Forrás: ÁKK.
13
12
12 11
10
10 9
9 8
7 7
6
5 5
4 4
10-éves
9
…az államadósság fenntarthatatlansága önbeteljesítővé válhat 10 éves állampapírhozam (2012. január átlaga) 35
%
%
35
30
30
25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0 DE
US
UK
FR
CZ
ES
PL
IT
HU
PT
GR
Forrás: Bloomberg.
10
A növekvő hozamok mellett alcsony kereslet... Állampapír aukciók eredményei
Forrás: ÁKK.
11
...és sikertelen aukció is előfordult 12-hónapos DKJ aukció eredményei
Forrás: ÁKK.
12
A bankrendszer finanszírozásának kihívásai
Az előadás megállapításai az előadó véleményét tükrözik és nem feltétlenül azonosak az MNB hivatalos álláspontjával.
Válság előtt gyors eladósodottság, amelyre nem volt elégséges a belföldi megtakarítás A hitel- és betétállomány alakulása a GDP arányában Betét/GDP arány a KKE régióban
Hitel/GDP a KKE régióban %
%
%
%
60
60
50
50
50
50
40
40
40
40
30
30
30
30
20
20
20
20
10
10
10
10
0
0
60
0 2004
2005
2006
2007
2008
Észtország Románia Szlovákia
2009
2010
0 2004
Magyarország Lengyelország Csehország
60
2005
2006
2007
Litvánia Bulgária Lettország
2008
2009
2010
Forrás: EKB, nemzeti bankok honlapjai
14
Növekvő ráutaltság a külföldi forrásokra A bankrendszer likviditási helyzetét leíró mutatók Magyarországon %
Hitel-betét mutató
%
%
Likviditási helyzet
%
210
210
35
35
190
190
30
30
170
170
25
25
150
150
20
20
130
130
15
15
110
110
90
90
10
10
70
70
5
5
50
50
0
0
Eurozóna Magyarország
KKE6 Balti országok
40
2003.jan ápr. júl. okt. 2004.jan ápr. júl. okt. 2005.jan ápr. júl. okt. 2006.jan ápr. júl. okt. 2007.jan ápr. júl. okt. 2008.jan ápr. júl. okt.
40
2004.jan ápr. júl. okt. 2005.jan ápr. júl. okt. 2006.jan ápr. júl. okt. 2007.jan ápr. júl. okt. 2008.jan ápr. júl. okt. 2009.jan
230
230
FX swap állomány a mérlegfőösszeg arányában Külföldi források a mérlegfőösszeg arányában Likvid eszközök a mérlegfőösszeg arányában
Forrás: EKB, MNB.
15
A hosszútávú kedvezőbb jövedelmi kilátások biztosították a külső forrásokat Az éves ROE és ROA alakulása nemzetközi összehasonlításban (átlag 2004-2008) 2.5
Bulgária
Eszközarányos nyereség (ROA), %
2 Románia
Észtország Lettország Lengyelország
1.5
Magyarország
Litvánia Szlovákia
Csehország
1 Olaszország Ausztria
0.5
Franciaország Hollandia
Németország Belgium 0 0
5
10
15
20
25
30
Saját tőkearányos nyereség (ROE), %
Forrás: IMF, EKB.
16
A profit nagy részét visszaforgatták a bankok A külföldi bankok éves visszaforgatott nyeresége (2003-2008 átlag) 100
A profit százalékában
%
%
100 25
90
90
80
80
70
70
60
60
50
50
40
40
30
30
20
20
10
10
0
0
CZ
SK
PL
RO
HU
BG
A saját tőke százalékában
%
%
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0 CZ
SK
PL
HU
RO
BG
Megjegyzés: Az adott bankrendszerben külföldi stratégiai tulajdonban lévő bankok országonként legalább 75%-át lefedő minta alapján. 17 Forrás: Bankscope alapján saját számítások.
A válság kitörése után az alkalmazkodás jegyében a bankrendszer külföldi forrásokra való ráutaltsága nagymértékben csökken A bankrendszer külfölddel szembeni pozíciójának kumulált változása 2010. június végéhez képest
Forrás: MNB.
18
A külföldi források kiáramlása nemzetközi összehasonlításban is jelentős… A bankrendszer külföldi forrásai nemzetközi összehasonlításban (2010. június=100) 125
%
%
125
120
120
115
115
110
110
105
105
100
100
BG
LV
LT
HU
RO
Jun
May
Apr
Mar
Oct CZ
Feb
80
2011/Jan
80
Dec
85
Nov
85
Sep
90
Aug
90
Jul
95
2010.jún
95
PL
Forrás: MNB, EKB.
19
…azonban a külső forrásokra való ráutaltság továbbra is magas A bankrendszer külföldi forrásainak mérlegfőösszeghez viszonyított aránya regionális összehasonlításban
Megjegyzés: A külföldi források állománya 2010. júniusban 10 ezer milliárd forint volt, míg 2011. júniusában már csak 8300 milliárd forint. Összességében a bankrendszer külföldi forrásállománya 1700 milliárd forinttal, illetve 17 százalékkal csökkent.
Forrás: MNB, EKB.
20
A belföldi forrásokon való nagyobb támaszkodás, nem csak szükséges, de elkerülhetetlennek is látszik Külföldi források a belföldi betétek százalékában nemzetközi válságtapasztalatok alapján
Forrás: IMF GFSR, 2011. szeptember alapján. Megjegyzés: 76 válság alapján 40 országban.
A kihívások és kockázatok az Eurózóna szuverén válságának tükrében
Az előadás megállapításai az előadó véleményét tükrözik és nem feltétlenül azonosak az MNB hivatalos álláspontjával.
A külső kiszorító hatás kockázata növekszik, belső kiszorítás tovább ronthatja a hitelezési képességet Magyarországon A „crowding-out” (kiszorító hatás) Külső hatás – külföldi források
Belső hatás – lakossági megtakarítások
Állam
Bankok
Bankok
Állam
Dráguló és csökkenő külső forrás Dráguló és csökkenő külső forrás
Fenntarthatatlan államadósság kockázata Csökkenő banki jövedelmezőség
Hitelkínálati korlátok
Csökken a lakossági betétek állománya
Lakossági betétek kamata emelkedik
Romló növekedés Fenntarthatatlan államadósság kockázata
Hitelkínálati korlátok Forrás: MNB.
23
Magyarországon számottevő lejáró hosszú forrásállomány a romló külső környezet közepette Lejáró hosszú források 3,500
Mrd Ft
% 35
3,000
30
2,500
25
2,000
20
1,500
15
1,000
10
500
5
0
0 2012
2013
Lejáró állampapír Lejáró banki külföldi forrás Lejáró állampapír az állampapír állomány százalékában (jobb skála)
Lejáró külföldi forrás a külföldi források százalékában (jobb skála)
Forrás: ÁKK, MNB. Megjegyzés: további lejáró mintegy 1500 Mrd DKJ, valamint 3000 Mrd HUF rövid banki külföldi forrás 2012-ben
24
600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008. jan. 2008. febr. 2008. márc. 2008. ápr. 2008. jún. 2008. júl. 2008. aug. 2008. okt. 2008. nov. 2008. dec. 2009. febr. 2009. márc. 2009. ápr. 2009. jún. 2009. júl. 2009. aug. 2009. okt. 2009. nov. 2009. dec. 2010. jan. 2010. márc. 2010. ápr. 2010. máj. 2010. júl. 2010. aug. 2010. szept. 2010. nov. 2010. dec. 2011. jan. 2011. márc. 2011. ápr. 2011. máj. 2011. júl. 2011. aug. 2011. szept. 2011. nov.
Ugyanakkor az anyabankoknak és a magyar államnak is drágul a külső forráshoz jutása Magyar és anyabanki 5 éves szuverén CDS felárak bázispont bázispont
UniCredit KBC (K&H) Bayerische Landesbank (MKB)
Intesa Sanpaolo (CIB) Erste Raiffeisen
600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
Magyar szuverén
Forrás: Thomson-Reuters, Bloomberg. 25
800
2008. jan. 2008. febr. 2008. márc. 2008. máj. 2008. jún. 2008. aug. 2008. szept. 2008. nov. 2008. dec. 2009. febr. 2009. márc. 2009. máj. 2009. jún. 2009. aug. 2009. szept. 2009. nov. 2009. dec. 2010. febr. 2010. márc. 2010. máj. 2010. jún. 2010. aug. 2010. szept. 2010. nov. 2010. dec. 2011. jan. 2011. márc. 2011. ápr. 2011. jún. 2011. júl. 2011. szept. 2011. okt. 2011. dec. 2012. jan.
Elszakadás a régiótól
Magyarország relatív kockázati megítélése a régióban (5 éves szuverén CDS felárak alapján) bázispont bázispont
700
600
500
400
300
200
100
0
450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
Különbözet (jobb skála)
Magyarország
KKE országok átlaga (PL, CZ, SK, RO, CR, BU, SL, EE, LV, LT, RU)
Forrás: Thomson-Reuters, MNB. 26
Versenyhátrány a külső forrásokban a gyenge jövedelmezőség miatt Jövedelmezőség nemzetközi összehasonlításban 30
%
%
3.0
25
2.5
20
2.0
15
1.5
10
1.0
5
0.5
0
0.0
-5
-0.5 HU
SI
RO
IT
BG
BE ROE
AT
LV
DE
PL
SK
CZ
LT
EE
ROA (jobb skála)
Forrás: EKB CDB. Megjegyzés: Magyarország 2011. végi egyedi szintű adatokból számított banki adatok, a többi ország esetén 2011. júniusi konszolidált adatok.
27
Az Eurozóna bankrendszerében deleveraging A hitel-betét mutató alakulása válságok után
Hónapok száma a hitel-betét mutató csúcsa után
Forrás: Morgan Stanley research.
28
Az Eurózónán belül is komoly kockázat a belső kiszorító hatás Lejáró banki- és államkötvények az eurózónában 1,400
Mrd EUR
Mrd EUR
1,400
1,200
1,200
1,000
1,000
800
800
600
600
400
400
200
200
T+1
T+2 Lejáró banki kötvények
T+3
2010 2009 2008 2005-07
2010 2009 2008 2005-07
2010 2009 2008 2005-07
2010 2009 2008 2005-07
0
2010 2009 2008 2005-07
0
T+4
T+5
Lejáró államkötvények
Forrás: EKB.
29
A romló gazdasági kilátások rontják az államadósság fenntarthatóságát Az IMF és az MNB GDP előrejelzése 2011-re és 2012-re a fejlett országokra és Magyarországra 4.0
%
%
4.0
3.5
3.5
3.0
3.0
2.5
2.5
2.0
2.0
1.5
1.5
1.0
1.0
0.5
0.5
0.0
0.0
-0.5
-0.5
-1.0
-1.0 USA
Eurozóna
Japán
Magyarország
USA
GDP előrejelzés 2011-re
Eurozóna
Japán
Magyarország
GDP előrejelzés 2012-re
2011. március-áprilisi előrejelzés 2011. júniusi előrejelzés 2011. szeptemberi előrejelzés
Forrás: IMF WEO, MNB.
30
Miért szükséges az IMF megállapodás és az új Bécsi kezdeményezés? IMF megállapodás szükségessége • A szuverén válság hatására a magas eladósodottság miatt Magyarország reflektorfényben van • Magas hozamok, amelyek könnyen önbeteljesítővé válhatnak • Erőteljes volatilitás a hozamokban és az árfolyamban a külföldi és belföldi eseményekre • A romló globális konjunktúra megnehezíti az adósság kinövését
Új Bécsi kezdeményezés: szükséges, hogy bilaterális megállapodások révén rendezett és elviselhető mértékű legyen az anyabanki kitettségek csökkentése és egy bizonyos szintet ne haladjon meg • Az első Bécsi kezdeményezés sikeresnek tekinthető, de… • …az anyabankok hitelezési képessége romlik a szuverén válság miatt • Deleveraging az Eurózónában súlyosan érintheti a KKE régiót
31
A visszacsatolás a bankrendszer és a kormányzati szektor között erősíti a kockázatokat A kormányzat előre nem látott kötelezettségei gyarapodnak A devizaadósság refinanszírozása problémákat okoz a bankrendszer számára
Súrlódások a globális piacokon
A kormányzat finanszírozási problémákkal szembesül
Nő a szuverén CDS, a magyar bankok korlátai tovább zsugorodnak
32
Egy IMF-csomag megszakíthatja ezt az ördögi kört 1. Banki stabilizáció
2. Fiskális fenntarthatóság Csökken a kormányzat előre nem látott kötelezettségeinek mértéke
Az általános finanszírozási igény csökkenése megkönnyíti a bankrendszer forrásszerzését
IMF hitelkeret & további fiskális konszolidálás
A kormányzat alacsonyabb kockázati prémiummal szembesül
Javul a gazdasági stabilitás
33
Milyen következményekkel jár az IMF-EU megállapodás
•
Hitelesség – „korlátozott gazdaságpolitika”
•
Alacsonyabb forrásköltség
•
Alacsonyabb adósságfinanszírozási kockázatok
•
DE ETTŐL MÉG NEM INDUL BE A NÖVEKEDÉS!
34