A M A G Y A R C ÍM E R A N Y O M D Á S Z-IPA R B A N
M
ár n yo lcsz áz é v e elm últ, h o g y a cím er m int egyéni m egkülön böztető je lv é n y használtatok. E lő szőr a m agán cím erekkel ta lá l kozunk a történelem ben, a m e ly e ket azonban m á r a X III. század óta sűrűn követn ek a testületi, h a tó sá g i, országo s és állam i cím erek is. E red etü k a P a lla s L ex ik o n a szerin t1 a keresztes h ad járatok id ejére vih ető v issza, m időn e g y e s főurak lovagokbó l álló kísérettel indul tak hadba és a cím erjelvén yek et a kö lcsön ös ö sszetarto zan d ó ság fö lism erése tette szü kségessé. A cím er fén ykoráb an — a X III. század tól a X V . század ig — a cím erp ajzso t és sisako t tén yleg v is e l ték is. E zu tán kö vetkezett a cím er h a n y a tlá si k o r szaka, am időn u g yan is alkotórészeinek valód i h aszn álata m egszűn t. D e em e k ü lső ség eltű n é sé v e l a cím er nem v eszítette el létjo g át, a cím er szerzés azután is föltételekhez kö tve m arad t, h a sz n álata k íván ato sn ak tűnt fel, az uralkodók újabb és újabb cím ereket ad om án yoztak, engedélyeztek, m íglen lassan kén t a n em eseken kívül az ö sszes váro so kn ak és m egyéknek is s a já t cím erük lön. A m a g y a r álla m cím errel 120 2-b en találkozunk előszö r, m ég pedig Im re k irá ly p ecsétjén. A zó ta term észetesen ném i átalak u láso n m ent keresztül, m íg m a h aszn álato s alak jáb an kifejlődött és — mint e g y m iniszteri rendelet bevezető so rai m on dják — „ta rta lm á t és alak ját ezred évi történelm i fejlődés alap ján sok század nak tö rv én ye s g y a k o rla ta m eg álla p íto tta ". A cím er m indenkoron b ecses tulajd on a és ékes sége v o lt e g y e s em bernek és állam n ak is e g y aránt. E bből kifo lyó lag term észetes, h o g y szigorú tö rvén yek őrködtek a cím erek fölött. M ég a m agán cím erek m eg sé rtése is o lyb á vétetett, m in th a a tulajd on osát in zu ltálták voln a. N apjainkban pedig az 18 79 : X L . te. intézkedik azok ellen, kik az ország 1 E g y kevés anyagot innen merítettem, m íg olyan dolgokban, melyekre vonatkozólag adatokat a legszorgosabb kutatás mellett sem tudtam találni, Varjú Elem ér múzeumi könyvtáros úr volt szíves fölvilágosítást, valamint sok kétes és még el nem döntött dologban tanácsot is adni, amiért ez úton mondok köszönetét.
69
6
cím erét ro ssz szándékból m egsértik, v a g y be m ocskolják. A z idézett tö rvén y egyik szakasza íg y s z ó l: „Á lla m e llen i kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün tetendő, aki az ország, a társországok v a g y osztrák-m agyar m onarkiának n y ilv án o san kitűzött cím erét v a g y zászlaját, úgyszin tén ki a polgári v á g y katonai hatóságok áltál ezen m inőségük je lv é n y é ü l n yilv án o san használt zászlót v a g y cím ert m eggyalázó szándékból bem ocskolja, m egrongálja v a g y leszakítja."
D e n em csak ily m ódon védi m eg az állam a cím ert, hanem arra is v a n gond ja — és ez különösen m i reánk n yo m d ászo kra n ézve fontos — h o g y azt illetéktelenül senki ne h aszn álja, am ire m egrende lőinket figyelm eztetni kötelességünk is. T u d om ású , h o g y m ag y a r cím ert az ud vari szállítók, a szab ad al m azott, illetv e a k iváltságo s nagykereskedők, m ely cím et régebben gyéren osztogatták, és azok, akik m inden cím nélkül erre en ged élyt kapnak — h a sz nálhatják. E z t a kérdést az 18 8 3 : X V III . te. szabályozza, am e ly egyebek közt a következőket m on d ja: „M agánosok, m agán je lle g ű testületek, vállalatok és inté zetek közül az em lített cím erek (a m agyar korona országai egyesített cím erei és külön cím ere) bárm elyikét g y á ri v a g y iparcikkeiken, árúikon, üzleti helyiségeiken, cím tábláikon, cím lapjaikon (etiquette), üzleti nyom tatványaikon stb. csak azok használhatják, kik arra a m iniszterelnöktől engedélyt nyertek. K zt az engedélyt a m iniszterelnök a b elü gym i niszter, H orvát-Szlavonországokat illetőleg a bán vé lem é nyének m egh allgatása után adja m eg. Az erre vonatkozó fo lyam od ván y a törvényhatóság első tisztviselőjéhez ( a lis pán, polgárm ester), H orvát-Szlavonországokban az azoknak m egfelelő hatósághoz intézendő s igazolandó, hogy a kérel m ező nincs h ivatalvesztésre Ítélve és h ogy a politikai jogok gyakorlatában van, erkölcsileg kifogástalan, üzlete pedig o ly terjedelm ű v a g y üzletének tárgyai o ly kiváló m inőségűek, v a g y egyébként az üzlet v a g y intézet o ly figyelem re m éltó, h ogy az ország cím ere használhatásának engedélyezését m egérdem li. A z engedélyért annak kiadatásakor 50 forin tnyi díj fizetendő. K özjótékonysági egyletek- és intézeteknek a díj fizetését a m inisztérium , a m in iszterelnök ajánlatára, elengedheti. E cím ereknek a je le n törvén yb e ütköző használata kihá gást képez és két hónapig terjedhető elzárással s három száz fo rin tig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A cím táblák, am ennyiben a hatóságilag kiszabott idő alatt át nem alakít tatnak, h ató ságilag eltávolítandók, a cím lapok s nyom tat ván yok pedig m egsem isítendők. “
Fo n to sak a n yo m d aip arra m ég a következő, eg yik belügym iniszteri rendeletben közzétett ren delkezések is : 70
„A nyom dászok és kön yvárusok am ennyib en cím erek h asználatára en ged élyt nyertek, azokat csakis cím - és cég tábláikon, továbbá üzleti nyom tatványaikon használhatják. E g y e s kön yvkiadván yokon , k ivé ve , ha azok h iv atalo s kiad v á n y t képeznek, e cím erek csak az ezen e g y e s k iad ván yo k ra vonatkozó külön en gedély alapján használhatók.“ , Jo go su latlan u l és ille tv e en gedély nélkül használt cím erek h ató ság ilag eltávolítandók, a cím lapok és nyom tatványok pedig m egsem m isíten dők .”
E m e tö rvén yk ivo n ato k ism ertetése és az elm on dottak után azt hiszi b izo n yára m o st m ár m indenki, h o gy a cím ert so h a senki fia illetéktelenül nem h aszn álja, rajz a és szín ezése pedig — leg y en az c é g tábláko n v a g y n yo m tatván yo k o n rep ro d u k álva — a tö rv é n y e s szab ályo k n ak , ú g y m int m á s o rszá gokban, m indenben m egfelel. D e sem az előbbi, sem az utóbbi nem áll. C ím ersértésért m ár sokakat m egbüntettek, de h o g y valak it a cím er illeték telen h aszn álatáért vontak voln a fe le lő ss é g re : arró l u gyan m ég k e v e se t h a llo ttu n k ; pedig u g y an c sa k voln án ak ilyen ek elegen. N o de nem is ez fáj nekünk,han em az, h o g y lépten-nyom on sz a b á ly talan és egészen h elytelen ü l rajzolt cím erekkel találkozunk cégtáblákon és — am i kizárólag bennünket érd ekel — n yo m tatván yoko n . H o g y ezek a p an aszok m egszűnjenek, feladatom ul tűztem ki a m a g y a r cím er ism ertetését. Politikai von atkozásairó l és h a sz n á la tijo g á ró lm á r szólottám , h á tra van m ég a tulajdonképeni t á r g y : a cím er elm életi ism ertetése, m ely annak sza b ály ait, alkotó részeit és szerkesztését, e g y sz ó v a l: h e ly e s rajzát fo g lalja m agában , to váb b á a cím er g y ak o rlati h aszn álata, v a g y is a rajzok után készített klisék tén yleges a lk a lm a z á sá ra vonatkozó fejtegetések, term észetesen csak a n yo m d aip ar szem pon tjából. E szerint elő szö r a cím er elm életi részérő l fogok szólani. *
*
*
C sakn em 20 eszten deje kisérem figyelem m el a m a g y a r állam cím er g y ak o rlati h aszn álatát, m e ly nek ered m ényeképpen arra a tap asztalatra ju to t tam , h o gy 70—80 százalék a a h aszn álatb an lévő cím ereknek h elytelen . B iz o n y ítja ezt e g y a cím er ü gyben kiadott m iniszterelnöki rendelet (m e ly ről különben m ég szó lesz) eg y p asszu sa, m ely íg y hangzik : „ A gyak orlati alkalm azásban azonban, különösen az ujabbi időkben, az ország cím ere ú g y e g ye s elem einek ábrázolása, m int azoknak összetétele tekintetében a legkülönbözőbb módon
6*
hibásan rajzoltatott, annak következtében az ország cím eré nek h e ly e s rajzára nézve egészen ingadozó fö lfo gás és b izony talan ság kezdett u ralkodn i".
E z a sa jn álato s dolog m ár többször arra az elh atáro zá sra akart szorítani, h o g y to llat rag a d v a rám u tassak a v issz á ssá g o k ra és tájékozatlan ságra. D e m egfo n tolva a dolgot, nem tehettem . U gyan is a heraldikust, a rajzoló t, a cím erfestőt és a n yo m dászt kellett v o ln a előven n em . D e igazságérzetem nem engedte, h o g y n evezetteket ártatlan u l tám ad jam , m ert tudtam , h o g y a cím er nem v o lt pon tosan m eg állap ítv a és íg y soh a sem lehetett tudni, h o g y a százféle válto zat között m elyik a h elyes. V á rta m , vártam , m ert m indig hangoztatták a h iva ta lo s fórum ok, h o g y a cím erkérdést rendezni kell és rendezni fogj ák. E z 18 9 5 -b e n B á n ffy m inisztereln öksége alatt tén yleg m eg is történt. M egjelen t e g y uj rendelet, a lapok is közölték és feltehető volt, h o gy m o st m ár m inden érdeklődő tudom ást vesz ró la és a szerint fog eljárn i — és íg y én fel leszek m en tve e m unkától. K örü lbelü l e g y évtized telt el azóta. Ösztönszerűen figyelem m el kisértem azóta is a cím er technikai k ivitelét s tap asztalataim e re d m é n y e : h o g y — m ég is csak m eg kell írnom e cikkecskét, de ebben, igazán sajn álo m , m eg kell tám adnom m indazokat, kik eddig — h a a rendelő a cím ert kíván ta — könn yelm ű en a kezük ü gyéb e került b á rm ily rajzú v a g y k ivitelű cím ert szedtek fel. Ig azo lá su l h at ilyen cím ert m utatok itt be, m elyeket a jele n leg forgalo m ban lévő n yo m tat ván y o k ró l szed egettem le ; m eg jeg y ezv e, h o g y akár százat is tudtam vo ln a h am arjáb an szerezni. K ikerülhetetlennek tartom em e hat cím er hibáit felsoroln i, m elyek — azt hiszem — a cím er tanul m án y o zá sa céljáb ó l egyesekn él érd eklőd ést fognak k e lte n i: 1. A koron a egészen h a m is; a p ajzs balo ld alán lévő osztások ro ssz sorren dben van n ak elh e ly e z v e : az első p ó ly a legyen v ö rö s (raszteres) és a következő ezüst (fe h é r),1 ú g y h o g y a n yo lc osztás közül, am ennyinek lennie kell, az utolsó ezüsttel végződjön . E z különben fő h ib ája csaknem m inden h ib ás cím ernek. A h árom h alo m közül (a p ajzs jobb oldalán ) a középsőnek n agyobbn ak kell lennie, m íg a két szélső eg yfo rm a le g y e n ; 1 A z eredeti címer pajzsának színe a baloldalon : vörös és ezüst. Az egy színben készült címernél a vöröset raszter, az ezüstöt fehér helyettesíti.
72
ennél a két szélső halom különböző nagyságú, mig a középső nem eléggé emelkedik ki. A címer körül lévő koszorú nem helyes. 2. A középső pajzsban ugyanazok a hibák, mint az i-n él; azonkívül H orvátország pajzsában balról az első kocka ezüst (fehér) legyen, azután következzen egy vörös (raszter) és így végig fölváltva 25 kocka; e cím er ből hiányzik továbbá Fium e cím ere: a sziklán álló, korsót tartó kétfejű sas. A koszorú tölgyfaága nem jobbra, hanem balra, az olajfaág pedig nem balra, hanem jobbra való. 3. D alm ácia cím ere: a három leopárdfej a pajzs nak jobb, H orvátországé: a huszonöt ezüst-piros kocka pedig bal oldalán van, holott ennek m eg fordítva kell lennie. A középpajzson M agyarország kis címerének ugyan az a hibája, mint i- n é l; a koszorú sem jó. 4. A korona keresztje jobbra dől, pedig annak balra kell dőlnie. H orvát ország pajzsa hibás (mint 2-nél), Fium e hiányzik; a koszorú nem jó. 5. D alm ácia és H orvátország pajzsai fel vannak cserélve, a kockák itt is hibásak. M agyarország címere (középpajzs) rossz, mint i-nél; Fium e hiányzik; koszorú helytelen. Az angyalok nem lehetnek női alakok, hanem serdülő ifjak és nem a koronát, hanem a pajzsot kell tartaniok. 6. Egészen rossz. Közös hiba a felsorolt cím e reknél, hogy a korona különfélekép van a pajzsok fölött elhelyezve: lebegve, félkörben stb; helyes akkor, ha vízszintesen nyugszik rajta. Igen nagy hiba még, hogy M agyarország cím erében a helyes nyolc pólya helyett sok esetben hetet, kilencet stb. találunk (lásd a 2., 3., 4. és 6. cím ert). T a lá n m ár e csekély szám ú pél3dával is eléggé bebizonyítottam , m ily könyelm űen járunk el a címer használa tánál. É s m ily irónia, hogy igen sok állam i és hivatalos nyom tatványon is találunk ily ham is címert, mindannak dacára, hogy a cím erkérdés m ár rendezve van. (E rrő l alább.) 7 3
7
A zt hiszem , hogy kizárólag a szedő hibája, ha ily hibás cím erek kerülnek a nyom tatván yra, mert lehetetlenségnek tartom , hogy valam ely cég szűkkeblűségből ne szerezzen be néhány helyes címert, arról nem is szólva, h ogy erre tör vén y van és hogy különösen a n yom dásznak polgári kötelessége is az állam jelvén yét respektálni. V alam i kép m ég m egokolttá tenné ezt a m ulasztást, ha a helyes címer nehe zen volna beszerezhető. De ez nem á l l ! Az E lső m ag yar betűöntöde r.-t. dicséretes buzgalom m al, fáradsággal és költséggel m egcsináltatta a helyes rajzokat, a miniszterelnökségnél láttam oztatta azokat, fába m etszette s galvanizáltatta minden nagyságban. É s ha tör ténetesen a Betűöntöde figyelm e erre ki nem ter jed : a helyes cím er olyan ritka volna, mint a fehér holló.1 De m entséget keresek abűnösök szám ára. H ajlandó vagyok ugyanis elhinni, hogy szakunk ban — tekintettel arra, hogy a címer tanulm ányozására eddig aligha gondolt valaki — nem sigen ism erik a különbséget a helyes és a hibás címer között. Szolgálatot vélek tehát tenni, ha közre adom a címereknek 1895. 3755/M . E. szám alatt kiadott leírását. M agam részéről ezt nem csak szükségesnek, de érdekes nek és tanulságosnak is tartom. E lőzőleg azonban felem lítem , hogy három féle címerünk van és p e d ig : 1. M agyarország külön (kis) c ím e re ; 2. M agyarország egyesített (közép) cím ere; 3. M agyarország n agy cím ere ; Igen ajánlom mindenkinek ezeket a m egnevezéseket emlékezetben tartani és jó l m egfigyelni, m ert nem egyszer volt m ár rá eset, hogy valam ely rendelő a próbanyom aton vag y kéziraton pl. a n agy cím er m ellé azt írta oda: „kis cím er" és a szedő egy kisebbel cserélte ki, holott a rendelő az állam i helyett az országos címert kívánta. Tévedések kikerülése végett legalkalm a 1 Ne vegye a Betűöntődé r.-t. zokon, ha e helyen figyelmeztetem, hogy nagy buzgóságában a saját házán, nyomtatványain és hirdetésén (1. a Grafikai Szemlét) lévő helytelen címerek kijavításáról megfeledkezett.
74
sabb volna a nyomdában a külön cím ert: kis címernek, az egyesített címert: középcímernek nevezni. A nagy címer m aradna: nagy címer. Ez utóbbit azonban (m elyről később szó lesz) ma már nem használják. ím e a címerek ismer tetése : M A G YA RO R SZÁ G KÜLÖN (kis)CÍMERE. Hasított, vagyis egy függélyes vonallal két részre osztott p a jz s; jobbról nyolc vörös ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel vég ződő p ólya,1 balról vö rös mezőben hármas Magyarország külön (kis) czimere. zöld halmon12 álló nyilt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt. A hármas halom heraldikailag van stilizálva, tehát nem a halom természetes alakját adja vissza. A három halom közül a két szélső egyform a m agas ságú, a középső kiemelkedő, hatalmasabb s ezen foglal helyet az öt — három nagyobb, két kisebb — ágú koronából kiemelkedő román ízlésű, úgy nevezett talpas kereszt, melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmenetben szélesbednek. A pajzs felett a m agyar szent korona, melynek hű rajzát Ipolyi Arnoldnak a m agyar tudományos akadémia által kiadott ily című m űve: ,.A m agyar szent korona és a koronázási jelvé nyek története és mű leírása, Budapest 1886“ rajzaiban és m ellékle teiben bírjuk. Címertartó: két le begő angyal. Ruhájuk fehér, bő, redős. H ely zetük közép az állás és lebegés közt. Hajuk Az ország egyesi tett (közép) címere. körülbelül vállig ér és sötét-szőke, vagy világos-barna. Tipusuk: serdülő ifjú és sohasem nő. 1 Az ezüst (illetve fehér) pólyák a monda szerint folyóinkat: a Dunát, Tiszát, Drávát és Szávát jelképezik. 2 Hegységeink: a Tátra, Mátra és Fátra.
75
A M A G Y A R K O R O N A O R S Z Á G A IN A K E G Y E S Í T E T T (közép) C ÍM E R E . Á ll eg y n agyobb külső pajzsból, m elyn ek közepét kisebb belső p ajzs fedi. A középpajzsot M a g ya ro rszá g külön cím ere fo glalja el, am inek leírását az im ént adtuk m eg. A külső p ajzs n égy m ezőre osztatik. Ezeknek elsejében D a lm ácia c ím e r e : három koron ás aran y, tehát v ö rö s száj és n ye lv nélkül
M agyarország nagy címere.
való leopárdfej — kettő fent, eg y lent — kék m ezőben. A m ásod ik H o rv á to rsz á g é : ezüsttel és v ö rö ssel huszonötször kockázott p ajzs, ú g y h o g y az első kocka ezüst, a m ásod ik v ö rö s és íg y továb b öt-öt kocka e g y sorban, m íg az ötödik sorban a huszon ötödik ezüst k o ck ával végződik. A harm adikban S zlav ó n ia cím ere: kék, a p ajzsot átszelő két ezüsthabos p ólya, m elyek közt vö rö s m ezőben term észetes színű n ye st job b ra f u t ; a felső kék m ezőben h a t ágú ara n y csillag. A negyedikben E rd é ly cí m ere: vö rö s p ó ly á v a l vágott pajzs, a felső kék m ezőben aran y csőrű, vö rö s n yelvű , jo b b ra néző, em elkedő sas. A sas színe fekete; jobb ról tőle Szent István koronája. aran y nap, balró l m egújuló ezüst hold, az alsó aran y m ezőben hét (fenn n égy, alan t három ) vörö s három orm ú v ár. A várat orm os b á sty a és abból kiem elkedő két lő réssel ellátott három orm ú toron y k é p e z i; a váro n nyílt kapu látszik. 76
A harm ad ik és n egyed ik közé alu lró l beékelt m ezőben F iu m e cím ere láth ató : v ö rö s m ezőben kék bélésű és sz a la g o s h ercegi koron a a la tt álló fekete, b alra néző kétfejű sas, kiterjesztett sz á r n yakkal, vö rö s n ye lv ek k el; a s a s jobb láb a sziklán áll, b al láb át pedig a sziklán fekvő h o sszúkás, sz á já v a l b a lra fordult, b a rn a korsón tartja, m elyb ől bő ven öm lik a v íz a sziklát balró l n a g y bőségben m osó folyó ba. A koron a és a p ajzstartó u g y a n o ly a n , m int a külön cím ernél. A N A G Y C ÍM E R — a P a lla s L ex ik o n a után — n ég y eit p ajzs, alól benyúló ékkel, közép- és szív p ajzszsal, ez utóbbi v e re s cölöppel — m elyb en ezüst p ó ly a v an — h asított ara n y p ajzs, elől koron ás v e re s oro szlán , h átu l h árom ezüst csonka rig ó v a l rakott v e re s h a rán tp ó ly a (H absb urg, A u sztria, L o th a rin g ia), a többi olyan m int a közép cím eren. E m e cím ert azonban a közh aszn álatban nem találju k és nem is hiszem , h o g y v a la h a erre szükség voln a. B iz o n y ítja ezt leginkább, h o g y a m ár idézett b elü gym in iszteri rendelet em lítést sem tesz ró la ; abban csak a m á r ism ertetett külön és eg yesített cím erekről v an szó. H o gyan tolakodott különben a m a g y a r állam cím erbe H absburg, A u s z tria és L o th arin g ia, erre ad atot nem bírtam találn i. Jo g o su ltsá g a csak a h ercegi m agán cím erek en van , m int p éld ául Jó z s e f k irá ly i h e rc e g cím erén. Ily alakban a m a g y a r cím ertm ár p olitikai szem pontból sem szabad haszn álni, m ert sérti az ön állóságu n kat és íg y — nézetem szerint — állam ellen es. A cím erekre Szent Istv á n k o ro n ája van illesztve, m elyen a kereszt b alra dől. A kereszt állítólag akkor ferdült m eg, m ikor a korona Ottó bajor fejedelem alatt elv eszett s csak később eg y m o c sá r ban talá lták m eg. N e sajn álju n k a koron a le írá sá ra is n éhány a P a lla s L ex ik o n b ó l vett sort áldozni, h o g y azt — m int a cím er kiegészítő részét - m á r érd e kességén él fo g v a is m eg ism erjü k . A z ábrán term é szetesen csak részben találh ató k föl a leírásb an em lített alakok, m ert az a koronának csak egyik felét m utatja. A felső, azaz a II. S z ilv e sz te r á lta l ad o m án yo zo tt rész két keresztben alkalm azott, ö sszesen teh át n égy pán tból áll, m elyek oldalt le h a jtv a a főt borító ko ron aívezetet alkotják. K ü lső fölülete 77
zom áncképekkel díszített. A n égy pánt közepén, ott, hol ezek egym ást m etszik, a m egváltó képe van zom áncban alkalm azva, a n égy pánt lehajló négy szárának m indegyikén két-két, összesen nyolc apostol zom áncolt képe látható. Ezek a követ kezők: Sz. Péter, Sz. Pál, Sz. Já n o s, Sz. Ja k ab , Sz. A n drás és Sz. Fülöp képe. Ezenkívül m ég két, az egyb eforrasztás folytán m ár ki nem vehető apostolkép van a m ai korona felső részén. H iányzik tehát m ég n égy apostolkép, m e lyek az eredeti koro nán valószin ű leg rajta voltak s m időn a két rész egyb eforrasztva lett, levétettek. A keCímer angyai-tartókkai. , resztező helyen levő m egváltó-kép közepén kerek lyu kkal van átfúrva, m ely a kereszt m egerősítésére szolgál. ** * A cím ert körülfoglaló koszorú, valam int a cím ert tartó angyalok és grifm adarak körül is n ag y a tájékozatlanság, am i nem is csoda, m ert ezekre vonatkozó adatok nem találhatók és hatá rozott szabályok sem ism eretesek. G yakorlati tapasztalatok és illetékes h elyen szerzett infor m ációk után elm ondom az erre vonatkozó legszük sége seb b tu d n iv a ló k a t, m elyek általán os szabá lyu l is szolgálhatnak. A koszorú (1. a 75. oldalon), m ely h iv a ta lo s m egállap od ás szerint b al ról tölgy-, jobbról olajágat képez, nem kiegé szítő része a címernek. Grifmadaras címer. Ennek sem történelm i, sem heraldikai jelentősége nincs. A koszorú csak éppen díszt képez, am elyet esetleg helyettesíthe tünk akárm i m ás rajzzal v ag y ornam entum m al. De azért elég régi szokáson alapul a koszorú h aszn á lata. A z an gyalok m ár a X V II. század óta mint cím ertartók szerepelnek, de ezek is csak díszül szol gálnak és nem képezik a cím er kiegészítő részét. A cím ertartó grifm adarak (G reifen) m ajdnem m inden cím eren m áskép vannak rajzolva, pedig 78
tulajdonképpen ilyeneknek kell lenniök: a felső test rész grifm adáré, az alsó testrész oroszláné, tehát egy képzeleti m adár. H o gy mikép kerültek e cím er tartók a mi címerünk m ellé: nem lehet m egálla pítani. Valószinű, h o gy Ausztriából, m ert ott — ha nem csalódom — h ivatalosan van m egállapítva ezek használata. A n nyi tény, h ogy a m agyar cím erhez sem m i közük s alkalm azni őket nem volna szabad. Á ltalán os az a hit, különösen a nyom dászoknál, hogy e cím ertartók az udvari szállítókat illetik ; ez a hit azon ban téves, m ert ezek nek is csak koszorút, Cs. és kir. udvari szállítói címer v a g y — am i m ég osztrák-magyar címerrel. helyesebb — an g ya lokat szabad használni. Különben a közönség félrevezetésére is szokták az ilyesm it használni oly módon, hogy a cím erhez hasonló pajzsba m onogram m ot v a g y egyebet rajzolnak és ezt adják a grifm adár körm ei közé, azt a látszatot keltve, m intha cím er volna, m ert m ég sokan vannak, akikben respektust költ az efféle «udvari* címer. Szükséges tudni, h o gy az udvari szállítói cím h elyes szövege: „C sá sz á ri és királyi udvari szállító11 és nem — mint sok felíráson látni lehet — „M ag yar királyi udvari szállító11. L átju k továbbá, hogy az udvari szállítói cím erhez hol a kis, hol a nagy cím ert h a szn álják ; m i után az előbbenivel leg többször találkozunk, fel tehető, hogy ez a helyes. De h ogy egy általán m ikor és hol kell a kis és m ikor Cs. és kir. udvari szállítói címer a középeim ért használni magyar-osztrák címerrel. és h o gy m iért nem kizá rólag az utóbbit, m ely a társországokat is m agában fo glalja: m agyarázatot nem tudtam találni. — Az itt látható két ábrán a cím erek elhelyezése is külön böző, az egyiken elsőnek az osztrák, a m ásikonpedig elsőnek a m ag yar van téve. Az utóbbi a helyes. Sokan azt hiszik ugyanis, m ert a szöveg a császári szóval kezdődik, először az osztrák cím ert kell elhelyezni. Ilye n dolgokban ne legyünk udvariasak és szerények; ahol lehet — ú gyis ritkán lehet — legyünk az elsők és óvjuk a presztízsünket. 79
E zek et a kettős cím ereket is az elharapódzott ro ssz szo kás szerint grifm ad arak tartják. M iután azonban, m int m ár em lítettem , ez nem h e ly e s: lehetne ezt — h a a cím ert m inden áron össze akarjuk kötni — e g y szép v o n a la s ornam entum m al is m egcselekedn i, v a g y am i term észetesen egész uj, de h e ly e s lenne, ha a m a g y a r cím er m ellé
Cs. és kir. udvari szállítói címer különböző tartókkal.
eg y an g yalt, az osztráké m ellé pedig e g y grifet tennénk, m int ah ogyan azt az itteni v ázlattal m utatjuk be. De a legjobb m eg o ld ás az, ha csak a m a g y a r cím ert haszn álju k, m ert vég tére sem m i közünk a m á sik h o z ; v a g y h a ezt m ellőzni valaki nem akarja, egészen önállóan a m ag ya rt és így az osztrákot, díszítéssel v a g y a n élkül; h isz így teszünk akkor is, h a m ás állam cím erét haszn áljuk. N em is szü kséges, h o gy a két cím er eg ym á s m ellett legyen , állíthatjuk azokat ah o gy az Ízlé sünknek v a g y a szedésnek m egfelel. A szö veg: „c s . kir. u d vari szá llító 11 eléggé kifejezi, h o g y m it jelenten ek. A z összekötött cím ereknél haszn ált „V irib u s u n itis“ -t m int osztrák eredetű jelm o n datot m ellőzzü k; de h a m égis h aszn álni akarjuk, jobb vo ln a a m a g y a r cím er alá a 67-es jelsz ó t: „ B iz a l m am az ősi erén yb en 11, az osztrák alá: „V irib u s unitis“ -t tenni. N in cs rendjén külön ben, h o gy az ud vari szállítói cím er kérd ése rendezetlen, pedig az elm ondottakból lá t juk, h o gy u g y an csak volna rendezni való , am ire helyén valón ak látom a belü gym inisztérium figyelm ét felhívni. A m a g y a r és osztrák cím ert egybevon n i illetve a két cím ert közös p ajzsba helyezn i v a g y e g y m á sra illeszten i nem lehet. Itt-ott m ég m a is találu n k ilyen eket, ső t eg yk o r — nem is olyan régen — d ivato s v o lt a két cím ert így rajzolni. 8 0
E z szülte azután b izo n yára am a b elü gym in iszteri rendeletet, m e ly ezt a szakaszt tarta lm a zz a: „ A m a g y a r cím er olyn em ű haszn álata, h o gy a m ag y a r cím er a kétfejű sasn ak szív p ajzsá t v a g y általáb an h o g y a kétfejű sa s a m a g y a r cím ernek h átterét képezze, nem különben, h o gy a m a g y a r cím er fölé m ás, m int a m a g y a r korona alkalm aztassák, tilo s.“ Ig en fontosnak tartom m ég m eg jeg yezn i, h o gy a cím ereket bárhol és bárm ikor lehet koszorú v a g y an g yalo k nélkül is h aszn álni (1. a 80. old.). * * * E zzel befejeztem v o ln a a cím erről szóló érte kezésem elm életi részét, v a g y is h iv a ta lo s rajzán ak és színezésének ism ertetését. K övetkezn e a cím er gyak o rlati része, de am iről m ár k evés a m ondani v aló m . M egism ertük a cím ert a legkisebb részletekig és íg y a n yo m d ászn ak m eg van ad va a m ód, h o g y ezentúl h iv a ta lo sa n m eg állapított, h e rald ik ailag h e ly es cím ert készíttet h essen v a g y v á sá ro lh asso n . D e am ilye n fontos, h o g y a cím er korrekt legyen , éppen o ly fontos v a g y — szigorúan a m i érdekünket tekin tve — talán m ég fontosabb, h o g y a cím er tiszta, szép kivitelű és jó állapotban legyen , h a v a la m e ly n yo m ta tván y h o z haszn álju k. V a n okom , am iért ezt ily h atározo tt alakban teszem szó vá. H ihetetlen u g yan is m ily kö zön yösek e tekintetben — n em csak a n yom dászok, de m ég az érdekelt felek is. íg y p é ld á u l: Á lla m i épületeket látunk, m elyeken n em csak helytelen , de piszkos, kopott cím er éktelen kedik. M agán cégek sok esetben m ég an n yit sem áldoznak, h o g y cégtábláju kat hébe-korba lem o sassák . N o ez az ő p riv át ízlésük. De szom orú tén y, h o gy a n yo m d aip arb an — ahol otthona van a cím ernek — sin cs ez m áskép. S zá z n yo m ta tv á n y között nincs húsz, am elyen k ifo g ástalan cím ert találn án k : az eg yik ö ssz e -v issz a v an rep ed ezve, a m ásik ö ssze -v issza ütve, v a g y a felism erh etetlen ségig lekopva. Ilyen ek et látunk a p riv át m un kákon, de m ég többet az állam i és kin cstári n y o m tatván yo kon . A cím erek és — m elle sle g em lítve — az érm ek a n yo m d a m ostohái, nem egyen látszik m e g ,h o g y két-h áro m évtizeden át teljesített sz o lg á lato t és am íg a betűket rendes m unkáknál m inden h arm ad ik-n egyed ik évb en kicserélik, ad dig a cím er szépen tovább öregedik. T e h á t betűkre, keretekre, m indenre kerül — v a g y m ondjuk gondolnak — csak 81
cím erre nem . P edig a szép cím er jobban díszíti a n yo m tatván yt, m int bárm iféle keretfajta. S zívleljü k m eg tehát a következők et: H a cím ert kell felszednünk, vizsgálju k m eg m indenek előtt, h o gy az herald ikailag h e ly es-e és h o gy kifogás talan állapotban van-e? H a nem , rendeljünk ily e neket. H a azonban sa já t Ízlésünk szerint akarunk cím ert készíttetni, akkor íg y járu nk el leg c él szerűbben: K özépszerű szükségletnél rajzoltatunk e g y n ag y cím ert, m elyet aztán szükséghez képest kisebbíthetünk. A rajznak nyitottnak, v a g y is a rasztervo n alakn ak m egfelelő távo lságb an kell lenniök. H a a rajz jó l van m eg c sin á lv a és jó cinkografushoz adjuk, akkor szép klisét nyerhetünk. A rajz pediglen m inden időre h aszn álható. Jo b b m in őségű cím ert fába m etszetünk. D e csak az igen ü g yes xilografus képes kifogástalan klisét készíteni. A cím ert közvetlenül a fára lehet rajzoln i v a g y arra átnyom ni a rajzot. D e a rajzot v a g y fényképet fotografálás útján is lehet fára átvinni. Igen szép és jó klisét csak kőm etszetről (litográfia) nyerhetünk, h a azt eg y kipróbált litográfus és u g yan ilyen cinkografus készíti. A z ilyen m etsze tet is lehet n agyobbítani v a g y kisebbíteni. A ki sebbítés m indig szebb klisét ad, m int a n agyobbítás. H a m ost m ár ezt az áldozatot m eghoztuk, szü kséges m ég, h o g y ezekről az eredetiekről kellő m en n yiségű galvan ó t, esetleg cinkográfiát készíttessünk, h ogy a cím ert soh a se legyünk kénytelenek stereotíplem ezekről nyom tatni. K ard i n ális hiba ugyan is, h o gy az esetben, h a két e g y form a cím erre van szükségünk, k evesen ism ernek m ás utat, m int a stereotípiát. D e m ég kevesebben teszik azt, h o gy o ly esetben, h a egy íven több eg yfo rm a lem ezt kell nyom tatn i, a lem ezeken esetleg lévő cím ert kivágatn ák és jó eredetiekkel pótolnák. P ed ig ezt kell m egtennünk, m ert tudjuk, h o g y a cím er kén yes rajza és rasztere m iatt sem jó m áso lato t (stereotípiát), sem tiszta n yom ást nem nyerhetünk és h o gy m ár n éh án y ezer n yo m ás után a rajzot alig látju k ; képzeljük m o st m ár el v a g y figyeljék m eg, akiket illet, h o gy m ilyen ez a cím er, h a 30, 40 v a g y 50 ezer ívet nyom tatunk róla, am i tudjuk, nem ritka dolog. N e sajn álju k tehát a csek ély költséget és alkal m azzunk m ég a legprim itívebb n yo m tatván yon is h elyes és szép c ím e r t! H E L L E R IG N Á C . 8 2