A II. NAGYSZÜLŐ - UNOKA INFORMATIKA VERSENY ÉRTÉKELÉSE THE EVALUATION OF THE 2ND IT COMPETITION FOR GRANDPARENTS&GRANDCHILDREN Dancsó Tünde
[email protected] Kodolányi János Főiskola
1. A rendezvény célja 2004. október 3-án a Hallgatói Információs Központban került megrendezésre a II. UnokaNagyszülő Informatika Verseny. A verseny célja, hogy operatív módon támogassa az információs társadalom fejlődését. A rendezvény nem a szó szoros értelmében vett informatikai verseny, inkább arra mutat példát, hogyan lehet az informatikai eszközök alkalmazásával információt keresni, előállítani, illetve életszerű példákon keresztül arról győzte meg a résztvevőket, hogy érdemes az internetet is információ keresésére használni problémáink megoldása közben. A feladatok megoldása közben a nagyszülők és unokáik közötti együttműködésre volt szükség, a kérdések köre ezért alkalmazkodott a két korosztály érdeklődési köréhez. A rendezvény olyan projekt készítését igényelte, amelyben összefogott az állami és a civil szféra, ez utóbbi képviseletében az Informatikai Érdekegyeztető Fórum vállalta a szervezést.
1.
ábra
A verseny egyik feladata
2. Az alkalmazott szoftver A versenyen a Movelex szoftvert alkalmaztuk. Mivel a rendezvény előtt a résztvevők nem találkozhattak a szoftverrel, ezért nagyon fontos volt az azonnali kezelhetőség, az egyértelmű válaszadás lehetősége. A képernyőn csak a szükséges gombok voltak láthatók, a képernyő területén megjelenő elemeket optimálisan helyeztük el, ügyeltünk az olvashatóságra, egységességre. A hálózatos verzió lehetővé tette, hogy a gépeken egyszerre jelenjen meg a feladatsor, valamint a verseny folyamán nyomon követhettük az eredmények alakulását. 3. A résztvevők összetétele A 2003-ban rendezett vetélkedőn 63 páros, 2004-ben pedig már 119 páros vett részt a versenyen, azaz a résztvevők száma majdnem megkétszereződött. A versenyen a szabályok szerint a legalább 55 éves nagyszülők és a legfeljebb 12 éves unokáikkal egy csapatban vehettek részt. A nagyszülők átlagéletkora 64 év volt. A legfiatalabb nagyszülő 55 éves, míg a legidősebb nagyszülő 79 éves volt. Az unokák átlagéletkora 11 év, a legkisebb gyermek 4 éves, a legidősebb pedig 12 éves volt. A résztvevő nagyszülők többsége, összesen 66-an Budapestről érkeztek. Pest megyéből 11en, Győr-Moson-Sopron megyéből 9-en, Csongrád megyéből 6-an, Fejér és Veszprém megyéből négyen, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből hárman, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom megyéből ketten érkeztek. Hajdú-Bihar, Nógrád, Somogy, SzabolcsSzatmár-Bereg, Tolna és Zala megyét egy-egy nyugdíjas képviselte. A résztvevők aránya azt jelzi, hogy a rendezvény helyszíne nagymértékben befolyásolja a jelentkezők arányát, ez azt jelzi, hogy érdemes lenne vidéki központokban is megismételni a versenyt. Résztvevők száma megyék szerint
3
2
2
22
1 211111
4 4 6 66 9
11
2.
Budapest Pest Győr-Moson-Sopron Csongrád Fejér Veszprém Borsod-Abaúj-Zemplén Bács-Kiskun Baranya Békés Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Hajdú-Bihar Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Zala
ábra
Résztvevők száma megyék szerint
4. A feladatok típusa A feladatsor összesen 59 feladatot és 250 itemet tartalmazott, amelynek megoldására a versenyzőknek 90 perc állt rendelkezésükre, ez azt jelentette, hogy átlagosan másfél perc jutott az egyes kérdések megválaszolására. A feladattípusok egyszeres vagy többszörös feleletkiválasztást, egy-két szó begépelését, illetve párosítást jelentettek, amelyben szöveget szöveggel, vagy képet szöveggel kellett párosítaniuk. A válaszaikat tetszőleges sorrendben adhatták meg, és bármely kérdésre adott választ bármikor visszavonhatták. A kérdések szintje három csoportba sorolható: az első csoportba sorolhatók azok a kérdések, amelyekre azonnal tudhatták a választ, a másik csoportba azok, amelyekről csak részleges információval rendelkeztek, egy harmadik típusú kérdéskör megválaszolása azonban mindenképpen igényelte az internetes keresőprogramok használatát. Kétféle stratégiát figyelhettünk meg. Volt olyan csapat, akik sorban, szisztematikusan oldották meg a feladatsort, és volt olyan csapat, akik először végigolvasták az 59 feladatot, és azonnal válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyekre fejből tudták a választ, ezután pedig visszatértek a több időt igénylő feladatok megoldására.
3. ábra
Kép párosítása szöveggel 5. Nemek szerinti eloszlás A 238 résztvevőből 132 férfi (fiú) és 106 nő (lány) képviselte a nemeket, az arányok azonban érdekesen alakultak az egyes korosztályok esetében. Míg a nagyszülők esetében 6%-kal több volt a nagymama, azaz 56 nagypapa és 63 nagymama vetélkedett, addig az unokák esetében 28%-kal több fiú vett részt, azaz 76 fiú és 43 lány jött el a versenyre.
Unokák aránya
Nagyszülők aránya
36% 47%
53%
64%
Nagypapa
Nagymama
Fiú
Lány
5.
ábra
4. ábra
Nagyszülők aránya Unokák aránya A csapatok nemek szerinti megosztása a következő volt: Fiú unoka Lány unoka Nagypapa 39 17 Nagymama 37 26 A legtöbb esetben tehát a csapat mindkét tagját férfi alkotta, de a nagymamák is több esetben jöttek el fiú unokáikkal, a legritkább esetben pedig a férfi nagyszülő – lány unoka páros fordult elő. Nemek szerinti csapatok 22% 33%
31%
14%
Nagypapa - fiú unoka
Nagypapa - lány unoka
Nagymama - fiú unoka
Nagymama - lány unoka
6.
ábra
Nemek szerinti csapatok aránya
6. Az eredmények értékelése A legjobbnak bizonyuló páros 226 pontot ért el, amely 90%-os teljesítményt jelentett. A legjobb páros 14 ponttal teljesített jobban, mint az őket követő 2. helyezett, de a 2-5. helyezett között már szorosabb volt a verseny. Maximum: 1. helyezett 2. helyezett 3. helyezett 4. helyezett 5. helyezett 6. helyezett
250 pont 226 pont 212 pont 209 pont 207 pont 206 pont 199 pont
100% 90% 85% 84% 83% 82% 80%
Az utolsó helyen végzett páros 11%-ot ért el, ennek oka, hogy a nyolcadik kérdés után feladták a versenyt. A versenyzők átlagosan 63%-os teljesítményt értek el. A medián értéke 64% volt, azaz a résztvevők fele 64%-nál jobban, míg a másik fele ennél rosszabbul teljesített. Az alsó kvartilis értéke 57%, azaz a versenyzők egynegyede teljesített ez alatt. A felső kvartilis értéke 71% volt, tehát a versenyzők egynegyede e fölött teljesített. A versenyzők teljesítményének rangsora alapján azt tapasztalhatjuk, hogy a leggyakoribb érték, azaz a módusz 66%. A gyakorisági görbén balról jobbra találkozhatunk az átlag (63%), a medián (64%) és a módusz (66%) növekvő értékeivel. A szórás, azaz az átlagtól való átlagos eltérés 12% lett. Az [átlag ± szórás] tartományba az eredmények 73%-a, míg az [átlag ± 2*szórás] tartományba az eredmények 96%-a tartozik, azaz a normális eloszlásnál érvényes 68%-hoz és 95%-hoz képest több adat esik a kétszeres illetve négyszeres szórástartományba. Abszolút gyakorisági eloszlás 50 40 30 20 10 0 10%
20%
30%
40%
50%
60%
7.
ábra
70%
80%
90% 100%
Az eredmények gyakorisági eloszlása A fenti értékek igazolják, hogy a verseny megfelelt annak az elvárásnak, hogy népszerűsítse az informatikai eszközök alkalmazását, valamint egyszerű, vagy egyszerűen megkereshető
ismereteket közvetítsen. Az abszolút gyakorisági eloszlás szerint – az eredeti céloknak megfelelően - többen értek el magasabb értékeket, azaz a verseny résztvevőinek többsége sikerélménnyel zárhatta a versenyt. 7. A legkönnyebb kérdések A legkönnyebb kérdésekre a résztvevők többsége tudta a választ, vagy azért, mert már ismerte az adott kérdésre a választ, vagy azért mert képes volt gyorsan megkeresni a választ az interneten. Az alábbi kérdésekre összességében 90% feletti jó megoldás érkezett. A kérdések köre, mint megfigyelhető, az azonnali válaszadást igényli, legfeljebb a biztonság miatt lehetett ellenőrzést végezni az interneten. Ez tehát azt jelzi, hogy az adott korosztályok a legjobb eredménnyel az azonnali ismeretet igénylő kérdésekre válaszoltak, amely nem igényelt keresést.
8. ábra
Kép párosítása szöveggel Az alábbi kérdésekben érték el a legjobb eredményeket: 1. Ismert mesecímek szavainak vagy összetett szavainak a párosítása (Macskafogó; Vili, a veréb; A kockásfülű nyúl; Gulliver utazásai, A hetedik testvér). 2. Rokoni leírások párosítása (pl. anyám fiútestvérének a lánya az unokatestvérem). 3. Mesecímek párosítása képekkel (pl. Mazsola és Tádé, Kukori és Kotkoda). 4. Híres épületek felismerése kép alapján, pl. a kecskeméti Cifrapalota azonosítása kép alapján. 5. Feltalálók és a találmányaik párosítása (Kemény János, Kőrösi Csoma Sándor, Markovits Mária, Pattantyús-Ábrahám Sándor, Rubik Ernő és Szent-Györgyi Albert találmányai). 6. Betűkből szavak képzése, majd a megfelelő halmazba illesztése (AJMMO, ÁCINRSZ, ABGIILOÓ, AABCKR, AAÉKNP).
7. Határátkelőhelyek párosítása a szomszédos országokkal (Ártánd, Záhony, Letenye, Hegyeshalom, Komárom). 8. Könyvtárnevek csoportosítása a honlapcímeikkel. (Itt a válasz azért volt könnyű, mert minden könyvtár olyan nevet vett fel, amely a nevéből kikövetkeztethető mozaikszó, pl. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapja a www.fszek.hu.) 9. Az esztergomi Bazilika felismerése kép alapján. 10. Mátyás Király meséinek kiválasztása (A kolozsvári bíró, Az igazmondó juhász, Beatrix királyné tréfája, Egyszer volt Budán kutyavásár). Ezeknek a kérdéseknek az elsődleges funkciója nem a különbségek növelése, hanem a számítógép eszközhasználatának élményszerű felfedezése volt. Emellett bebizonyosodott, hogy a résztvevők az állandósult tudás hordozói, azaz könnyen felidézték azokat az ismereteket, amelyekkel iskolai tanulmányaik vagy a hétköznapi életük során gyakran találkoztak. 8. A legnehezebbnek bizonyuló kérdések Voltak olyan kérdések is, amelyekben a párosok mindegyike csak 20% alatti teljesítményt ért el. Ezeknek az ismerete valóban nem várható el mindenkitől, de mindegyik feltett kérdésre megtalálható lett volna a válasz az interneten. Érdekes megfigyelés volt, hogy a kérdések egy részére a versenyzők megtalálták a választ tartalmazó honlapot, de a honlapon belül már nem találták meg a pontos információt. Könnyen megtalálták például a közlekedési eszközök honlapját, de már nem tudták kiválasztani az egyes helyi járatok jellemzőit mutató linket, ezért nem tudták megállapítani, hogy az egyes járatoknak milyen speciális adatai vannak.
9. ábra
Rövid válasz lehetősége
A legnehezebb kérdések az alábbiak voltak: 1. Mikor lett az ország törvényesen Himnusza Kölcsey Ferenc költeménye? 2. Tartalom alapján a Hahó, öcsi film címének kitalálása. 3. Információkeresési feladatok közül Pécs-Kaposvár között közlekedő Volánbusz úthosszának megkeresése és begépelése. 4. Elektronikus könyvtárak címeinek kiválasztása megadott honlapcímek közül. (Például a létező www.mek.oszk.hu címének bejelölése vagy a nem létező elektronikus.konyvtar.hu címének kiszűrése.) 5. Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum honlapcímének beírása (www.inforum.org.hu). Mivel a versenyt az Inforum szervezte, erre a kérdésre egyszerű lett volna a válasz, az alacsony válaszadási arány annak volt köszönhető, hogy a kérdés az utolsók között szerepelt. Az eredmény azonban azt jelzi, hogy az utolsó kérdésekre már nem maradt idejük a versenyzőknek. 6. Az utolsó kérdés az eMagyarország Ifjúsági program keretében zajló projektek címének kiválasztása lett volna. A válasz a www.emagyarorszag.hu lapon megtalálható, erre azonban már csak a leggyorsabban dolgozó négy párosnak maradt ideje. 9. A verseny eredménye A verseny eredményeként a résztvevők elsősorban sikerélményt szerezhettek az informatikai eszközök használatában. A versenyző párosok együtt oldották meg a feladatokat, tehát az együttműködő képességük, egymásra figyelésük nagy mértékben növelhette az eredmény kialakítását. Az unokák elsősorban a számítógép irányításában segítettek, míg a nagyszülők az élettapasztalatuk során összegyűjtött információk birtokában járultak hozzá a helyes válaszokhoz. A csapatokat leginkább a logikai feladatok ösztönözték közös munkára. Ezek megoldásakor valóban együtt gondolkodtak, és közösen vezették le a feladatok megoldását. A verseny olyan tanfolyamként is értelmezhető, amely a társadalom számára hasznos ismereteket közvetít, a kérdések többsége a magyar értékeinkre, például városainkra, tudósainkra, íróinkra, költőinkre, azaz nemzeti kincseinkre hívta fel a résztvevők figyelmét. Összefoglalás A statisztikai adatok azt jelzik, hogy a verseny betöltötte eredeti célkitűzését. Sikerült olyan feladatokat kitalálni, amelyeknek egy része egyszerű ismeretet kért számon, azaz a versenyzők magabiztosságot szerezhettek a program használatában, a számítógéppel azonnali kommunikációt alakíthattak ki. A kérdések másik részénél csak részben ismerték csak a válaszokat, így eldönthették, hogy a biztos pontszám érdekében ellenőrzik-e tudásukat, vagy kockáztatnak, és részleges ismereteikre hagyatkoznak. Azoknál a kérdéseknél, amelyekre a válaszokat nem tudták, mindenki használta az internetet, így biztonsággal jelölhették be ezeket a válaszokat is. Az 59 kérdés, 250 item biztosította, hogy a verseny végére egyértelműen kiderüljön, kik a nyertesek. A tavalyi évben könyvtáros nagymama győzött kislány unokájával, az idei évben pedig mérnök nagypapa a 12 éves fiú unokájával, de a szervezők nevében úgy véljük, hogy minden résztvevő nyertesként érezhette magát.
