6-18 ÉVES EGÉSZSÉGES GYERMEKEK CSONTANYAGCSERE VIZSGÁLATA Doktori (PhD) értekezés tézisei
Dr. Csákváry Violetta
Programvezető: Prof. Dr. Kovács L. Gábor
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2013
6-18 ÉVES EGÉSZSÉGES GYERMEKEK CSONTANYAGCSERE VIZSGÁLATA Doktori (PhD) értekezés tézisei
Dr. Csákváry Violetta
Programvezető: Prof. Dr. Kovács L. Gábor
Témavezetők: Prof. Dr. Kovács L. Gábor Dr. Salamonné Dr. Toldy Erzsébet
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar
2013
2
BEVEZETÉS A gyermekgyógyászatban alapvető a növekedéssel és fejlődéssel kapcsolatos összetett folyamatok ismerete, a fejlődés optimális menetének követése, valamint a normálistól való eltérés minél korábban történő felismerése. Ez igaz, a csontanyagcsere gyermekkori dinamikus változásaira is. A csontépítés (bone modeling) időszakában a csont a nemi jegyeknek megfelelően eléri felnőttkori méretét, ásványi anyagtartalmát. 25-30 éves korra kialakul a csúcs-csonttömeg, mely 70 %-ban genetikusan meghatározott, míg 30 %-ban környezeti tényezők szerepe a meghatározó. A gyermekkori csontfejlődés rendkívül összetett folyamat. Az optimális fejlődéshez az életkornak megfelelő fehérje, kalcium, nyomelem és Dvitamin-bevitel, rendszeres fizikai aktivitás, citokinek, növekedési faktorok, és számos hormon megfelelő szintje szükséges. Gondolunk itt elsősorban a nemi hormonok, növekedési hormon, inzulinszerű növekedési faktor-I (IGFI), thyroxin, és a leptin meghatározó szerepére. A nemi hormonok és a leptin serkentik a chondrocyta proliferációt, az ösztrogének ezenkívül kiemelt szerepet játszanak az osteoblast proliferációban és differenciációban, növelik az osteoprotegerin (OPG) és csökkentik a receptoraktivátor nukleáris faktor-kappa-B ligand (RANKL) képződést. A növekedési hormon hatását mediátorain keresztül (szomatomedin, IGFI) fejti ki. A pajzsmirigyhormon serkentő hatása szintén az IGFI termelés fokozásán keresztül valósul meg. A felnőttkort már az állandó csontátépülés (bone remodeling) jellemzi. A csúcs-csonttömeg közel 50 éves korig állandó, ezt követően a csontbontás (bone resorption) kerül előtérbe nemek közötti (nőkben 3-4 %/év, férfiakban 0,3 %/év) jelentős mértékű eltéréssel. A gyermekkori csontfejlődés vizsgálata nem könnyű feladat, hiszen a csont ásványi anyag beépülésének mértéke nemenként, életkoronként, a serdülés Tanner stádiumai szerint változik. A serdülés stádiumainak értékelése Tanner stádiumok alapján történik. A lányok átlagosan 2 évvel korábban kezdenek el serdülni, pubertás alatt a csúcs csonttömegük csaknem 50%-al nő, míg fiúkban közel 15%-os növekedés tapasztalható. Az ásványi anyag beépülés sebessége lányokban 15 éves, fiúkban 16 éves kor után csökken, lányokban 18, fiúkban 20 éves kor táján megszűnik. A csontok felépítésében és a test összetételében is a nemi különbségek egyre kifejezettebbé válnak. A csontmennyiség mérésére kettős foton abszorpciometria [dual energy X-ray absorptiometry (DXA)] terjedt el, ahol úgynevezett felszíni ásványi csontsűrűség mérésre [bone mineral density, BMD (gr/cm2)] van lehetőség. A BMD értékelésére a Z-score elfogadott, mely jelzi a mért BMD eltérését a kor és nem szerinti normális átlagértéktől, normális tartománya ±2,0 SD. Gyermekkorban a kis sugárterheléssel (0,04 µSv) járó, teljes 3
test denzitometriai vizsgálat javasolt, mely a testméretektől függetlenül egyszerre ad felvilágosítást az axiális és a perifériás csontokról, a test összetételéről, a test zsír és zsírmentes tömegéről valamint arányáról. A csontdenzitometriai paraméterek értékelése az eltérő életmód, éghajlat és genetikai tényezők szerepe miatt hazai referencia tartomány birtokában kívánatos. A BMD értékek statikus paraméterként értékelhetők, míg a biokémiai markerek a csontforgalom dinamizmusáról is felvilágosítást adnak. Gyakorlatban a csontépítés biokémiai paraméterei közül az osteoblastok által termelt szérum oszteokalcin (OC) valamint a kollagénképződés mértékét jelző, szintén az osteoblastok által termelt, I. típusú kollagén extenziós propeptid (P1NP), míg a csontbontás markerei közül a béta-crosslaps (β-Cl) terjedt el. A hazai nemenkénti és életkoronkénti referencia tartomány megléte a megfelelő értékelés elengedhetetlen feltétele. Gyermekkorban a csontritkulás vagy helyesebb megfogalmazással a csökkent ásványianyag tartalom elsődleges formáihoz rendkívül ritka kórképek (osteogenesis imperfecta, idiopathiás juvenilis osteoporosis, osteoporosis-pseudoglioma szindróma) tartoznak. Másodlagos formák kialakulásával azonban a veszélyeztetett populációkban komolyan számolnunk kell. Ide tartoznak azok a gyermekek, akiknél egyrészt az életkörülmények (táplálkozás, életmód), másrészt számos és a mindennapi gyakorlatunkban előforduló krónikus betegség fennállása illetve rendszeres gyógyszerszedés miatt a csontfejlődés és az ideális csúcs-csonttömeg kialakulása károsodik. A csontképződés és a csontreszorpció egyensúlyának megbomlását leggyakrabban endokrinológiai, gasztroenterológiai, haematoonkológiai, autoimmun kórképek, valamint krónikus vese- és májbetegségek esetén tapasztaljuk. Hazai adatok alapján a krónikus betegségek gyakoriságának növekedésével (coeliakia esetén 1:85/gyermeklakosság), és az egyre fiatalabb életkorban történő kialakulásával (1-es típusú diabetes mellitusban az 5 év alatti életkorban évi 5,2%-os incidencia emelkedés) kell számolnunk. Fenti másodlagos formák esetén a pontos követés céljából denzitometriai és biokémiai vizsgálatok egy időben történő elvégzése már a diagnózis felállításakor javasolt. A gyermekgyógyászatban a megelőzésnek kiemelt szerepe van, hiszen az ifjúság egészségvédelme annál hatékonyabb, minél korábbi életkorban kezdünk vele foglalkozni. Feladatunknak érezzük az egészséges és a krónikus betegségben szenvedő felnövekvő nemzedék minél ideálisabb csúcs-csonttömegének elérését és megőrzését, a csontanyagcsere korszerű denzitometriai és biokémiai vizsgálatainak igénybevételével. 4
CÉLKITŰZÉSEK Hazánk dunántúli régiójában a denzitometriás mérések német gyermek referencia tartományok alapján történnek és a csontanyagcsere biokémiai vizsgálatainak értékeléséhez gyermek referencia tartományok nem állnak rendelkezésre. A csontanyagcsere zavarok korai felismeréséhez, kezeléséhez hazai nem-, és életkor szerinti osteodenzitometriai valamint biokémiai paraméterek referencia tartományának ismerete szükséges. Ezen cél vezérélt minket, amikor Szombathely három iskolájában egészséges gyermekek csontanyagcsere vizsgálatát végeztük el, a serdülés dinamikus változásainak követésére, a Tanner stádiumok figyelembe vételével. 1.
6-18 éves gyermekek lumbális csont ásványianyag-tartalom és csont
biomarkerek referencia tartományának meghatározása, táplálkozási szokásaik és fizikai aktivitásuk felmérésével. 2.
6-16
éves
gyermekek
teljes
test
ásványianyag-tartalmának,
testösszetételének és szérum 1-es típusú teljes prokollagén amino-terminális propeptid (P1NP) referencia tartományának meghatározása. 3.
Teljes test és lumbális BMD valamint a testösszetétel, csontanyagcsere-
paraméterek, nemi hormonok kapcsolatának vizsgálata. 4.
6-10 éves gyermekek D-vitamin ellátottságának felmérése.
5
BETEGEK ÉS MÓDSZEREK A Helsinki Deklaráció szellemében a gyermekek szülei előzetes tájékoztatást követően írásos beleegyezésüket adták a vizsgálatba, amelyhez a regionális Kutatásetikai Bizottság engedélye rendelkezésre
állt.
Vizsgálatainkat
a
Vas
Megyei
Markusovszky
Kórház
Gyermekendokrinológiai Gondozójában három korcsoportban végeztük. A vizsgálatok korcsoportonként eltérő időpontban történtek: I. korcsoport (2008. április-május), II. korcsoport (2005. április-május), III. korcsoport (2003. október -2004. január). Csontdenzitás méréseket DEXA módszerrel, Lunar Prodigy géppel végeztünk. Biokémiai vizsgálatok elektrokemilumineszcens, teljesen automatizált immunoassay (ECLIA, Elecsys 2010 Roche) módszerrel történtek. A 3. pont kivételével az adatokat Rop Stat programcsomaggal dolgoztuk fel. Leíró statisztikaként az eloszlások elemzését követően, átlagot és SD-t vagy mediánt és kvartiliseket adtunk meg. A nemek közötti összehasonlítást t-próbával vagy Mann-Whitney teszttel végeztük. Statisztikailag szignifikánsnak a 0,05-nál kisebb p értékeket tekintettük. 1. A vizsgálatban kizárólag egészséges, krónikus betegségben nem szenvedő, összesen 406 gyermek (175 fiú, 231 leány) vett részt, átlagéletkoruk 13,5±2,8 év volt. Családi és egyéni anamnézisükről, étkezési, italfogyasztási, sportolási szokásaikról a szülők által kitöltött kérdőív alapján értesültünk. Az étkezési szokásoknál felmértük a napi kalcium- és D-vitamin bevitelt természetes forrásokból illetve vitaminkészítmények, étrend kiegészítők formájában történő fogyasztásból. Korcsoportoknak megfelelően a szükséges napi kalciumbevitelt, alsó tagozatosoknál 800 mg/nap, felső tagozatban 1000 mg/nap, középiskolásoknál 1200 mg/nap mennyiségben határoztuk meg. Felmértük a diákok körében a szénsavas üdítő- és kólafogyasztás mértékét is, valamint a gyermekek fizikai aktivitását, versenyszerű illetve alkalomszerű és/vagy iskolai keretek között történő testmozgás történt-e. A vizsgálatban résztvevő gyermekek nem testnevelés tagozatos iskolába jártak, testnevelés alól felmentett nem volt közöttük. Antropometriai mérések (testmagasság, testsúly) adataiból testtömeg index (body mass index, BMI (kg/m2)] és BMI Z-score meghatározásokat végeztünk az Országos Longitudinális és Gyermeknövekedés Vizsgálat eredményei alapján. A serdülés stádiumait mindkét nemben a Tanner kritériumok alapján értékeltük. Lumbális (L1-L4) BMD (gr/cm2) és BMC (gr) [bone mineral content (csont ásványi anyag tartalom)] méréseket végeztünk. A csontépítés markerei közül, szérum oszteokalcin, míg a csontbontás jellemzői közül szérum βcrosslaps vizsgálat történt.
6
2. Vizsgálatainkat I-II. korcsoportban, 237 gyermek részvételével (104 fiú, 133 leány) végeztük, átlagéletkoruk: 11,6±2,2év volt. Teljes test BMD (TBMD) és BMC (TBMC), teljes zsírtömeg (kg), teljes test zsírmentes tömeg (kg) és úgynevezett végtagi zsírmentes testtömeg (kg) mérések [appendicular lean body mass (APLBM)] történtek. Testösszetétel mérésekből zsírtömeg index [fat mass index (FMI) kg/m2], teljes test zsírmentes [lean body mass index (LMI) kg/m2] és végtagi zsírmentes testtömeg index [APLMI (kg/m2)] számolása történt. Biokémiai
vizsgálatainkat,
a csontépítés
további
markerével,
a
P1NP
referencia
tartományának életkor és nemek szerinti meghatározásával egészítettük ki. 3. Munkánk során a 2. pontban említett két korcsoportban lévő gyermekeknél (n=237) végzett csontdenzitás méréseink megegyeznek a 2. pontban leírtakkal. Biokémiai vizsgálatok közül szérum OC, β-Cl, parathormon intakt (PTHi), ösztradiol (E2), total tesztoszteron (T), P1NP, thyreoidea stimuláló hormon (TSH), folliculus stimuláló hormon (FSH) meghatározásokat végeztünk. Vizsgáltuk serdülés előtt (Tanner I) és serdülőkorban (Tanner II-IV) a csonttömegre a testösszetétel, csont biokémiai paraméterek, nemi hormonok és a parathormon hatását. Statisztikai elemzéseket (IBM SPSS szoftver (20.0 változat) egyváltozós és stepwise (lépésenkénti) többváltozós lineáris regresszióval végeztük. A mintában a függő változók: TBMD, L1-L4 BMD, a független változók: OC, β-Cl, nemi hormonok (E2, T) és testösszetétel paraméterek (zsírtömeg index és végtagi LMI) voltak. 4. 86 (43 fiú) kizárólag prepubertasban (Tanner I) lévő gyermek szérum 25(OH)D3-vitamin, PTHi és kérdőíves feldolgozás alapján napi D-vitamin bevitelének elemzése történt. A Dvitamin ellátottságot a nemzetközileg elfogadott ajánlásoknak megfelelően szérum 25(OH)D3 (nmol/l) szinttel jellemeztük. D-vitamin hiányról ≤ 50,0, szérum 25(OH)D3 szint esetén, 50,175,0 nmol/l értéknél elégtelen D-vitamin ellátottságról, míg >75,0 nmol/l szérum 25(OH)D3 érték felett optimális D-vitamin ellátottságról beszélünk. Vizsgáltuk a szakmai ajánlásoknak megfelelően 3 éves korban befejezett D-vitamin-pótlás miként befolyásolja a kisiskolások Dvitamin ellátottságát, valamint a csontok ásványi anyag tartalmát.
7
VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI 1. 6-18 éves gyermekek lumbális BMD, BMC, valamint szérum oszteokalcin és βcrosslaps referencia tartományának meghatározása, táplálkozási szokásaik és fizikai aktivitásuk értékelése [1,2,3,5,6]* A zárójelben lévő számok a tézisek alapjául szolgáló közlemények sorszámát jelzi.
1.
Az I. korcsoportban, prepubertasban (6-10 év) lévő fiúk szignifikánsan
magasabbak voltak a lányoknál, ugyanakkor a serdülés korábbi kezdetét lányokban a csont ásványianyag-tartalom beépülés, a L1-L4 BMD és a szérum OC szignifikánsan magasabb értéke igazolta. A II. korcsoportban (11-16 év) a serdülők auxiológiai paramétereiben szignifikáns különbséget nem észleltünk. Mindkét csontdenzitási paraméter (L1-L4 BMD, BMC) a lányokban, míg a szérum OC, β-Cl fiúkban volt szignifikánsan magasabb, mely alátámasztja a fiúkban később kezdődő, de összességében elhúzódóbb és nagyobb ütemű csont ásványi anyag beépülést. A III. korcsoportban (14-18 év), vizsgált fiúk auxiológiai, csontdenzitási (L1-L4 BMD, BMC), szérum OC, β-Cl értékei szignifikánsan magasabbak voltak, mint a lányoké. A lumbális ásványi anyag beépülés további jelentős emelkedést mutat mindkét nemben, mely összhangban van ezen időszak pubertáskori növekedési ütemének felgyorsulásával. 2.
Lumbális BMD, BMC paraméterek elemzése nemek, életkor, és Tanner
stádiumok szerint Lányok gerincében 11 éves korban felgyorsuló és 12-14 korban legnagyobb sebességet elérő, a fiúk értékeit 11 és 13 éves korban szignifikánsan meghaladó ásványi anyag beépülést a L1L4 BMD, BMC értékek esetében igazoltuk. Fiúkban 13 éves korban észlelhető a lumbális BMD, BMC értékek emelkedése, 17 éves korban már a lányok értékeit meghaladják, és 18 évesen is még további emelkedést észleltünk a lumbális ásványi anyag beépülésben. 3.
Gyermekek és serdülők életmódbeli szokásainak elemzése
Kalcium és D-vitamin bevitel
8
A
makroelemek
közé
tartozó
kalcium
a
csontok
keménységének
és
nyomásszilárdságának fenntartásában nélkülözhetetlen és a D-vitamin szubsztrátjaként is nevezik.
Korcsoportonkénti elemzéseinknél a kisiskolások (I. korcsoport) napi kalcium
bevitele mindkét nemben meghaladta az életkori ajánlást (800 mg/nap). A II. korcsoport tagjai is közel elérték az életkornak megfelelő szükségletet (> 1000 mg/nap). Serdülők (III. korcsoport) körében a kalciumbevitel elmaradt az életkori szükséglettől (1200 mg/nap). A D-vitamin bevitel viszont mindhárom korcsoportban jelentősen elmaradt az életkori szükséglettől (400 NE illetve 1000 NE/nap). Szénsavas üdítőital fogyasztás Kisgyermekkorban a kólafogyasztás még kevésbé elterjedt, egyéb szénsavas üdítőitalok közkedveltebbek. A II. korcsoportban a serdülők több mint harmada iszik kólát és egyéb szénsavas üdítőitalt naponta. III. korcsoportban a fiúk több mint fele rendszeres kólafogyasztó, a lányok közel harmadával szemben. Egyéb szénsavas üdítőitalt a fiatalok közel fele fogyaszt naponta mindkét nemben. Sportolási szokások korcsoportonkénti felmérése A kisiskolások több mint fele aktívan sportol, még a serdülőknél az aktív sportolási kedv csökkenését észleljük, a fiúk közel harmada (32%), míg a lányok kevesebb, mint fele (40 %) sportol rendszeresen. A III. korcsoportban tovább romlik a helyzet. A fiúk harmada még aktívan sportol, de a lányoknak csak közel 20 %-a űz versenyszerű sportot.
2. 6-16 éves gyermekek teljes test ásványianyag-tartalmának, testösszetételének és szérum P1NP referencia tartományának meghatározása [1, 5] 1.
TBMD, TBMC értékek életkor, nemek és Tanner stádiumok szerinti
elemzése A két nem kisfokú TBMD értékének emelkedése 10 éves korig csaknem együtt halad. A lányok TBMD értéke 12 éves korban már szignifikánsan magasabb a fiúkhoz képest. Csak 16 éves korban haladja meg a fiúk értéke a lányokét. A TBMC paraméterek emelkedése 8 éves kortól már mindkét nemben jelentős mértékű, a lányok értékei 11 éves kortól meghaladják a fiúkét, majd 14 éves korban már a fiúk paraméterei előzik meg a lányokét. 2.
Testösszetétel elemzések nemek, életkor és Tanner stádiumok alapján
9
Testösszetétel paraméterek vizsgálatánál a teljes zsírtömeg értékek lányokban kezdettől fogva meghaladják a fiúk értékeit, 16 éves korban lévő csúcsponttal, a fiúknál kisfokú emelkedés 15 éves korban észlelhető. Teljes és végtagi zsírmentes testtömeg értékek emelkedése mindkét nemben 13 éves korig közel azonos ütemű emelkedést mutatott, a fiúk serdülésének kezdetével nagyobb ütemű emelkedés észlelhető, 16 éves korban elért csúcsértékkel. 3.
6-16 éves gyermekek biokémiai (szérum OC, Cl, P1NP) paramétereinek
együttes elemzése nemek, életkor és Tanner stádiumok szerint Munkánkban 6-18 éves fiúk és lányok szérum OC, β-Cl (I-III. korcsoport), P1NP (I-II. korcsoport) értékei azonos életkorban, de különböző Tanner stádiumban eltérést mutattak, mely jól tükrözi a növekedési sebesség változásait. Lányokban mindhárom csont turnover marker emelkedése (szérum OC, β-Cl, P1NP) 11-12 éves korra tehető, míg fiúkban 2 évvel később, ugyanakkor jelentősebb ütemű növekedéssel, 13-14 éves korban éri el csúcspontját. A serdülés kezdetének eltérő időpontját a két nem között jól szemléltetik elemzéseink szignifikáns eltérései (p<0,05). Lányokban a növekedési ütem csökkenését, 13 éves kortól a csont turnover markerek csökkenése is követi. Fiúkban mindez 14-15 éves korra tehető, a csökkenés mértéke kisebb ütemű. A felnőttkor küszöbén, a növekedési ütem lassulásával, a csont biokémiai paraméterei jelentős csökkenést mutatnak a serdülés fokozott ütemű növekedéséhez képest. 3. Teljes test és lumbális BMD és a testösszetétel, csontanyagcsere-paraméterek, nemi hormonok kapcsolatának vizsgálata [8] A csontanyagcserét a kisiskoláskortól a serdülőkorig számos tényező összetett hatása és folyamatos változása jellemzi, így az élettani változásokat az egyes Tanner stádiumokra lebontva is elemeztük. Kisgyermekkorban annak ellenére, hogy fizikális vizsgálatnál a nemek közötti különbség még nem számottevő, a csontdenzitometriai vizsgálatok már jelentős különbségeket igazoltak. A növekedés ütemének mérséklődésekor a csontmarkerek szintjének mindkét nemben történő csökkenését észleltük. Serdülőkorban az OC szignifikáns negatív hatását igazoltuk a lumbális BMD-re fiúkban és a TBMD, TBMC értékekre lányokban. A csont biomarkerek szintjének csökkenése korábban kezdődik és korábban is fejeződik be lányokban és a negatív hatása a csonttömegre (lumbális és teljes test) a serdülőkori gyors növekedési ütem csökkenésével áll összhangban. Fiúkban csak a lumbális csonttömegre
10
gyakorolt negatív hatása a serdülés befejeződésének későbbi és elnyújtott időtartamából adódhat. Prepubertásban lévő lányok szignifikánsan magasabb, de még normális tartományban lévő PTH értékei a csontépítés egyik tényezőjeként a hamarabb kezdődő serdülés jelének tartjuk. Lányokban mindkét Tanner stádiumban szignifikáns pozítív összefüggést igazoltunk a zsírtömeg index és TBMD, TBMC értékek között. Mindkét nemben és Tanner stádiumban a csonttömeg és az ösztrogén szintek között pozitív, míg a csonttömeg és a végtagi LMI között a legerősebb pozitív szignifikáns kapcsolat igazolódott. A csonttömeget egy tényező önálló, kizárólagos meghatározó szerepével jellemezni nem lehet. Munkánkban a csonttömeget leginkább meghatározó tényezőnek a végtagi LMI bizonyult. 4. 6-10 éves gyermekek D-vitamin ellátottságának felmérése [7, 9] A fiúk szignifikánsan magasabb szérum 25(OH)D3 szintje ellenére az optimális Dvitamin ellátottság jelenleg javasolt, szérum 25(OH(D3 (>75 nmol/l) értékét a gyermekek mindössze 16 %-nál igazoltuk. A kisiskolások több mint 75 %-nál mindössze 200 IU/nap Dvitamin-bevitelt állapítottunk meg, a napi 400 IU/nap szükséglettel szemben. A kisiskolások alacsony D-vitamin bevitele és nem megfelelő szérum 25(OH)D3 szintje a napjainkban terjedő tejtermékeket egyre inkább mellőző étkezési szokásokra hívja fel a figyelmet. Ezek miatt szükséges lenne a táplálékok D-vitaminnal történő dúsítása illetve a D-vitamin pótlás mennyiségének és időtartamának meghatározása.
11
KÖVETKEZTETÉSEK Munkánkban 6-18 éves egészséges gyermekek és fiatalok csontdenzitometriai, testösszetétel és biokémiai paramétereinek referencia tartományát határoztuk meg nemek, életkorok és Tanner stádiumok szerint hazánk dunántúli régiójában. A csontanyagcsere paraméterek (biokémiai, denzitometriai, testösszetétel elemzések) mindkét nemben, a serdülés nemek közötti eltérő idejét követve, összhangban álltak a serdülés ütemével, és az erre az időszakra jellemző felgyorsult növekedési ütemmel. Eredményeink ugyanakkor felhívják a figyelmet az azonos életkorú, de eltérő Tanner stádiumú fiatalok csontanyagcsere paramétereinek értékelésénél a Tanner stádiumok figyelembevételét, a csonttömeg fejlődésének megbízhatóbb követése céljából. Másképp értékelendő a már serdülés stádiumait mutató gyermek életkorához képest alacsonyabb csont turnover vagy csonttömeg értéke, mint azonos életkorú, de még prepubertasban lévő társának szintén alacsony értéke. A serdüléssel összhangban az előzőekben bemutatott növekedési ütem felgyorsulását, és a csonttömeg értékeinek emelkedését várnánk. Csonttömegre ható tényezők összetett szerepét igazoltuk prepubertasban és serdülőkorban mindkét nemben. A csonttömeget leginkább meghatározó tényezőnek a végtagi LMI bizonyult mindkét nemben, de az ösztrogén, tesztoszteron és a lányokban a zsírtömeg index szerepe is jelentős. Serdülőkorban az oszteokalcin szignifikáns negatív hatását lányokban mindkét, míg fiúkban csak egy csonttömeg (lumbális) paraméter tekintetében igazoltuk, ami a serdülés lányokban csaknem befejeződő, fiúkban pedig fokozatosan csökkenő ütemével magyarázható. Kisiskolások nem megfelelő D-vitamin szintje és az életkori szükséglethez képest alacsonyabb D-vitamin-bevitele felhívja a figyelmet a jelenleg érvényben lévő szakmai ajánlás újraértékelésére, illetve a D-vitamin klasszikus és úgynevezett nem vázrendszeri kedvező hatásai miatt az élelmiszerek D-vitaminnal történő dúsítására, a felnövekvő nemzedék minél optimálisabb csúcs-csonttömegének elérése céljából. Eredményeink adatokat szolgáltatnak
a
csont
denzitometria
és
biokémia
referencia
meghatározásához és a mindennapi gyakorlatban történő bevezetéséhez.
12
tartományok
hazai
A DOKTORI ÉRTEKEZÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ KÖZLEMÉNYEK
1. Varga A, Csákváry V, Toldy E, Oroszlán Gy, Kovács L.G:: Serdülők csontanyagcsere vizsgálata. Klinikai és Kísérletes Laboratóriumi Medicina, 2004. 31. 30. 2. Csákváry V, Toldy E, Bödecs T, Puskás T, Oroszlán Gy: Serdülők csontanyagcsere vizsgálata. Markusovszky Pályázat 2005. 3. Toldy E, Csákváry V, Oroszlán Gy, Kovács G. L: Changes of bone metabolism during puberty. Clinica Chimica Acta 2005, Suppl. 5. TP 226. S250 4. Toke J, Czirjak G, Patocs A, Enyedi B, Gergics P, Csakvary V, Enyedi P, Toth M: Neonatal severe hyperparathyroidism associated with a novel de novo heterozygous R551K inactivating mutation and a heterozygous A986S polymorphism of the calcium-sensing receptor gene. Clinical Endocrinology 2007; 67: 385-392. IF: 3,37 5. Csákváry V, Puskás T, Bödecs T. Lőcsei Z, Oroszlán Gy, Kovács L.G, Toldy E: Serdülők csontanyagcsere-markereinek vizsgálata a nyugat-dunántúli régióban Orvosi Hetilap 2009; 150: 1963-71. 6. Szalay S, Catomio Cs, Mittli Ö, Csákváry V, Hadarits F,, Toldy E: Csontanyagcsere markerek vizsgálata egészséges fiatalokban. Klinikai és Kísérletes Laboratóriumi Medicina 2009. 34. évfolyam, Suppl. P-51. 7. Csákváry V, Oroszlán Gy, Toldy E: Gyermekek csontanyagcsere vizsgálata a D-vitamin ellátottság függvényében. Markusovszky Pályázat 2011. 8. Csakvary V, Erhardt E, Vargha P, Oroszlan G, Bodecs T, Torok D, Toldy E, Kovacs GL: Association of lean and fat body mass, bone biomarkers and gonadal steroids with bone mass during pre- and midpuberty. Horm Res Paediatr. 2012; 78: 203-211. IF: 1, 571 9. Csakvary V, Puskas T, Oroszlan G, Lakatos P, Kalman B, Kovacs GL, Toldy E: Hormonal and biochemical parameters correlated with bone densitometric markers in prepubertal Hungarian children. Bone. 2013; 54: 106-112. IF: 4, 023 A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN KONGRESSZUSI KIADVÁNYOKBAN MEGJELENT ABSZTRAKTOK 1. Csákváry V, Toldy E, Bödecs T, Kovács L. G, Oroszlán Gy: Serdülők csontanyagcsere vizsgálata In: MEAT XX. Kongresszus, Szolnok, Orvosi Hetilap 2004 Suppl: 8.
13
2. Csákváry V, Toldy E, Puskás T, Bödecs T, Kovács L. G. Oroszlán Gy: Bone metabolism in Hungarian adolescents European Society for Paediatric Endocrinology (ESPE) 2006 Rotterdam P03-452 3. Csákváry V, Toldy E, Puskás T, Kovács L. G, Oroszlán Gy: Changes of bone metabolism at the onset of puberty 9th European Congress of Endocrinology Endocrine Abstracts April 2007 Budapest Volume 14. P420 4. Csákváry.V, Toldy E, Puskás T, Oroszlán G, Kovacs GL: Investigation of bone metabolism in junior primary school students ICE 2010 Kyoto Suppl. 2. P5-8-3 5. Csákváry V, Erhardt É, Vargha P, Bödecs T, Török D, Oroszlán Gy, Toldy E, Kovács L. G:
Csontanyagcserét
befolyásoló
tényezők
gyermekkorban
MEAT
2012
Szolnok
Kongresszusi Kiadvány A
DOKTORI
ÉRTEKEZÉS
TÉMAKÖRÉBEN
MEGJELENT
EGYÉB
KIADVÁNYOK 1. Csákváry V, Toldy E, Bödecs T, Puskás T, Kovács L. G, Oroszlán Gy: Serdülők csontanyagcsere vizsgálata V.Magyar Osteológiai Kongresszus 2004 Balatonfüred 2. Csákváry V, Toldy E, Bödecs T, Puskás T, Kovács L. G, Oroszlán Gy: Serdülők csontanyagcsere vizsgálata Osteológiai Rehabilitációs Országos Munkacsoport VIII. Kongresszusa 2004 Dobogókő 3. Csákváry V, Toldy E. Puskás T, Bödecs T, Oroszlán Gy: Serdülők csontanyagcsere vizsgálata Endoped 2005 Lillafüred 4. Csákváry V, Erhardt É, Vargha P, Bödecs T, Török D, Oroszlán Gy, Toldy E, Kovács L. G: Csontanyagcserét befolyásoló tényezők gyermekkorban Endoped 2012 Pécs EGYÉB KÖZLEMÉNYEK, ABSZTRAKTOK ÉS ELŐADÁSOK 1. Csákváry V, Szabó L: Mc Cune Albright syndroma Gyermekendokrin Kongresszus (Endoped) 1995 Lillafüred 2. Csákváry V, Szabó L: Késői megjelenésű congenitalis adrenalis hyperplasia Endoped 1996 Szombathely 3. Balogh M, Csákváry V: Diabeteses gyermekek és családtagok edukáltsági szintje MGYT és MDT Gyermekdiabetes Szekció Tudományos konferenciája 1996 Salgótarján 4. Csákváry V, Szabó L: Pubertas praecox Endoped 1997 Nyíregyháza 5. Grasselly M, Csákváry V, István L, Jáger R, Oroszlán Gy, Schneider F: Újszülöttkorban vércserében
és
többszörös
transzfúzióban
részesült
gyermekek
hepatitis
seroconversiojának gyakorisága Gyermekgyógyászat, 1997, 48: 666-669. 6. Csákváry V, Szabó L: Pubertas praecox fiúban Endoped 1998 Dobogókő 14
C-vírus
7. Csákváry V, Szabó L: Centrális ovarium hypofunctio Magyar Gyermekgyógyász Társaság Északnyugat-Magyarországi Területi Szervezete 49. Tudományos ülése 1998 Hévíz 8. Csákváry V, Szabó L: D-vitamin rezisztens rachitis formák Endoped 1999 Szeged 9. Csákváry V, Szabó L, Toldy E: Pajzsmirigy funkció Down szindrómában Endoped 2000 Seregélyes 10. Csákváry V, Szabó L, Toldy E: Pajzsmirigy dysfunkcio Down szindrómában MGYT Északnyugat-magyarországi Területi Szervezete 2000 Ajka poszter 11. Csákváry V, Rácz K, Tóth M: Bromocriptin- indukált nyelőcső – és tüdőfibrosis? In: MEAT XVIII.Kongresszus, Lillafüred, Orvosi Hetilap 2000 Suppl I.:9. 12. Csákváry V, Kósa É, Lukovits O, Kiss Zs, Szabó L: Neurofibromatosis I. típusának előfordulása endokrinológiai gondozónk betegei között Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság IV. Szimpóziuma 2001 Szombathely 13. Balogh M, Csákváry V, Bárány Zs: Pajzsmirigybetegségek szűrésének jelentősége coeliákiás gyermekekben Gyermekgastroenterológiai Kongresszus Szolnok 2002 14. Csákváry V, Tóth M, Horváth K, Patócs A, Toldy E, Oroszlán Gy: Familiáris hypocalciuriás
hypercalcaemia-
laboratóriumi
és
radiológiai
leletek
újszülött-
és
gyermekkorban In. MEAT XIX. Kongresszus, Gyula, Orvosi Hetilap 2002 143: Suppl: 975 15. Csákváry V, Szabó L: Smith-Lemli-Opitz szindróma a megszületéskor Endoped 2003 Salgóbánya 16. Csákváry V, Rácz K, Balogh M: Nanosomia-multifaktorialis etiológia? Pannon Endocrin Club Hétvége 2003 Veszprém 17. Csákváry V, Kósa É: Neurofibromatosis Konzultációs Napok 2003 Novákfalva 18. Kósa É, Csákváry V: Az 1. típusú neurofibromatosisban szenvedő gyermekek gondozása, különös tekintettel a szemészeti tünetekre Szemészet, 2003, 140 s 100. 19. Csákváry V: Endokrinológia In: Gyermekgyógyászat és határterületei Gyakorló védőnők részére Szerk: Oroszlán György Wolf Invest Kft. Szombathely 2003, 369-384. 20. Kósa É, Csákváry V: Az 1-es típusú neurofibromatosisban szenvedő gyermekek gondozása-különös tekintettel a szemészeti tünetekre Markusovszky Pályázat 2003 21. Csákváry V, Balogh M, Szabó L, W. Erwa, Oroszlan Gy: Smith-Lemli-Opitz syndrome: a case report XIX.European Congress of Perinatal Medicine Athens 2004 P01.1.47. 22. Tóth M, Csákváry V, Patócs A, Oroszlán Gy, Rácz K, Tulassay Zs: A kalcium-érzékelő receptor génjének új mutációja In: Magyar Belgyógyász Társaság XL. Nagygyűlése, Budapest, Magyar Belorvosi Archívum 2004 Suppl.:15
15
23. Csákváry V,Tóth M.,Patócs A, Rácz K. De novo heterozigóta Ca 2+-érzékelő receptor gén mutáció (R551K) okozta újszülöttkori súlyos primer hyperparathyreosis In: MEAT XX. Kongresszus, Szolnok, Orvosi Hetilap 2004 Suppl.: 9. 24. Csákváry V, Tóth M, Patócs A, Oroszlán Gy, Rácz K: De novo heterozygota Ca
2+-
érzékelő receptor gén mutáció (R551K) okozta újszülöttkori súlyos primer hyperparathyreosis Magyar Perinatológiai Társaság III.Kongresszus 2004 Nyíregyháza 25. Kósa É, Csákváry V: Az 1-es típusú neurofibromatosisban szenvedő gyermekek tüneteikülönös tekintettel a szemészeti elváltozásokra Orvosi Hetilap, 2004, 145: 9, 473-478. 26. Csákváry V, Tóth M, Patócs A, Oroszlán Gy, Rácz K: A kalciumérzékelő receptor génjének de novo heterozigóta R551K pontmutációja és A986S polimorfizmusa újszülöttkori súlyos primer hyperparathyreosisban Calcium és Csont 2004, 7:141-145. 27. Csákváry V, Tóth M, Patócs A, Rácz K: De novo heterozygota Ca2+ érzékelő receptor gén mutáció (R551K) okozta újszülöttkori súlyos hyperparathyreosis MEAT 2004 Szolnok 28. Csákváry V, Sólyom J: Intrauterin virilisatio Endoped 2004 Pécs 29. Tóth M, Csákváry V, Patócs A, Oroszlán Gy, Rácz K, Tulassay Zs: A kalcium-érzékelő receptor génjének új mutációja Magyar Belgyógyász Társaság XL. Nagygyűlése, 2004 Budapest 30. Balogh M, Csákváry V: Smith-Lemli-Opitz szindróma gastroenterológiai vonatkozásai Gyermekgastroenterológiai Kongresszus 2005 Győr 31. Tőke J, Tóth M, Patócs A, Csákváry V, Rácz K, Tulassay Zs: A kalcium-szenzor inaktiváló mutációi által okozott hypercalcaemiás állapotok klinikai és genetikai vizsgálata VI.Magyar Osteológiai Kongresszus 2005 Balatonfüred 32. Grasselly M, Csákváry V, Balogh M, Szakolczai A: Szisztémás candida fertőzések Magyar Perinatológiai Társaság Kongresszusa 2005 Gyula (poszter) 33. Toke J, Toth M, Csakvary V, Varga I, Oroszlan G, Racz K: Neonatal severe primary hyperparathyroidism associated with a novel de novo heterozygous R551K mutation and a heterozygous A986S polymorphism of the calcium-sensing receptor gene 7th European Congress of Endocrinology 2005, September Göteborg P3-82 34. Balogh M, Csákváry V: Pajzsmirigybetegségek szűrésének jelentősége coeliákiás gyermekekben Gastroenterológiai Kongresszus 2006 Szeged 35. Csákváry V, Szemlédy F, Tóth Cs, Zalatnai A, Oroszlán Gy, Sólyom J: Leány? Fiú? LHR? Endoped 2006 Szeged 36. Csákváry V, Szemlédy F, Tóth Cs, Zalatnay A, Oroszlán Gy, Sólyom J: Leydig-sejt hypoplasia Gyermekgyógyászat, 2006, 9:569-574. 16
37. Tőke J, Czirják G, Patócs A, Enyedi B, Gergics P, Csákváry V, Enyedi P, Tóth M: Neonatal severe hyperparathyroidism associated with a novel de novo heterozygous R551K inactivating mutation and a heterozygous A986S polymorphism of the calcium-sensing receptor gene Endocrine Abstracts 9th European Congress of Endocrinology 2007, April Budapest P497 38. Doma G, Csákváry V: MRKH szindróma esete, a diagnosztika buktatói Magyar Nőorvos Társaság XXVII. Kongresszusa 2007 Pécs (poszter) 39. Csákváry V, Dávid É, Szabó L, Balogh M, Kiss Zs, Oláh A, Balogh I, Savanya M, Bazsó D, Erdélyi Zs: Smith-Lemli-Opitz szindróma családi előfordulása Endoped 2009 Debrecen 40. Csákváry V, Szabó L, Masát P, Oroszlán G, Rácz K: Testicular tumors in adrenogenital syndrome (AGS): case report LWPES/ESPE 2009 New York Suppl. R-04. 41. Dávid É, Csákváry V, Szabó L, Balogh M, Kiss Zs, Oláh A, Balogh I, Savanya M, Bazsó D, Erdélyi Zs: Smith-Lemli-Opitz szindróma családi halmozódása Fiatal Gyermekgyógyászok VIII. Konferenciája 2009 Kőszeg 42. Savanya M, Erdélyi Zs, Csákváry V, Oroszlán Gy: A több jobb, vagy akevesebb? Fiatal Gyermekgyógyászok VIII. Konferenciája 2009 Kőszeg 43. Csákváry V, Szabó L, Masát P, Oroszlán Gy, Gonda G, Rácz K: Testicularis tumorok adrenogenitalis szindrómában MEAT 2010 Visegrád. MBA Supplementum 2010/3, 204-205. 44. Csákváry V, Balogh M, Patócs A, Opra B, Niederland T, Oroszlán Gy.: Diabetes mellitushoz társuló endokrin kórképek ikertestvérekben Endoped 2011 Győr 45. Balogh M, Csákváry V: Diabetes mellitushoz társuló endokrin kórképek ikertestvérekben XVII. Dunántúli Diabetes Hétvége 2011 Tihany 46. Csákváry V, Lőcsei Z, Oroszlan G, Halász Z, Tóth M, Czirják S, Rácz K: Cushing’disease in a 14-year old female: difficulties of diagnosis ESPE 2011 Glasgow PAO107. 48. I. Balogh, K. Koczok, G. P. Szabó, O. Torok, K. Hadzsiev, Gy. Csábi, L. Balogh, E. Dzsudzsák, É. Ajzner, V. Csákváry, L .Szabó, A.V.Oláh.: Mutational spectrum of SmithLemli-Opitz syndrome patients in Hungary. Mol. Syndromol. 2012; 3: 215-222. 49. Oláh AV, Szabó GP, Varga J, Balogh L, Csábi G, Csákváry V, Erwa W, Balogh I: Relation between biomarkers and clinical severity in patients with Smith-Lemli-Opitz syndrome. Eur J Pediatr. 2013; DOI 10. 1007/s00431-012-1925-z.
17
Köszönetnyilvánítás Munkámhoz nyújtott segítségükért szeretnék köszönetet mondani: Dr. Kovács L Gábor Professzor Úrnak, program és témavezetőmnek, aki évekkel ezelőtt az akkor még szerény adatok birtokában e témakör tudományos értekezésben történő feldolgozását meglátta. Ezt követően munkámat mindvégig segítette, a felmerülő kérdésekre, problémákra mindig azonnali gyors és hatékony segítséget nyújtott. Hasznos tanácsainak és igényességre buzdító kritikájának az értekezés befejeztével, mindennapi munkámban is nagy hasznát veszem. Dr. Toldy Erzsébetnek, témavezetőmnek, a gyermekek laboratóriumi és egyéb vizsgálati eredményeinek
széleskörű
feldolgozásában,
rendszerezésében
nyújtott
segítségéért,
tanácsaiért. Dr. Oroszlán Györgynek, a szombathelyi Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály Osztályvezető Főorvosának, aki a mindennapi gyakorló orvosi munka mellett tudományos munkámhoz mindvégig biztos és nyugodt hátteret biztosított. Segítőkészségével, tanácsaival mindvégig bátorított, munkámat támogatta. Vargha Péter Tanár Úrnak, SE Kardiológiai Központ munkatársának az adatok igényes, magas szintű statisztika feldolgozásáért, rendkívüli segítőkészségéért. Hálásan köszönöm Dr. Erhardt Éva, egyetemi adjunktusnak a segítségét, aki munkámat közel egy éve segíti őszinte kedvességgel és szakértelemmel. A nap bármely órájában tanúbizonyságot tett segítőkészségéről. Folyamatosan bátorított az értekezés folytatására, befejezésére. Tisztelettel és köszönettel tartozom Szabó László Főorvos Úrnak, aki munkatársának hívott a szombathelyi Endokrinológiai Munkacsoportba, tudományos munkámat kezdettől fogva irányította, támogatta. Köszönet illeti Grófné Szele Mónikát és Tóth Katalint a szombathelyi Endokrinológiai Gondozó munkatársait, valamint a Központi Laboratórium asszisztensnőit értékes segítségükért. Végtelenül hálás vagyok Családomnak, Férjemnek, Nagyfiaimnak, Szüleimnek, akik mindvégig szerető, biztos légkört biztosítottak számomra, folyamatosan buzdítottak és erőt adtak az értekezés folytatására, befejezésére. Fiaim számítógépes ismeretei munkámat nagyban segítették. Köszönet türelmükért.
18
19
INVESTIGATION OF BONE METABOLISM IN HEALTHY 6-18 YEARS OLD CHILDREN
PhD thesis
Violetta Csákváry MD
Head of Program: Gábor L. Kovács MD, DSc
University of Pécs Medical School
Pécs 2013
1
INVESTIGATION OF BONE METABOLISM IN HEALTHY 6-18 YEARS OLD CHILDREN
PhD thesis Violetta Csákváry MD
Head of Program: Gábor L. Kovács MD, DSc
Supervisors: Gábor L. Kovács MD, DSc Erzsébet Toldy PhD
University of Pécs Medical School
Pécs 2013
2
Introduction Understanding the complex process of growth and development and control of optimal development as well as the earliest recognition the abnormal development is essential in pediatrics. It is likewise important regarding the changes of the bone metabolism in children. During the period of bone modelling the bone reaches the adult size and mineral content. Peak bone mass is acquired by 25-30 years of age, genetic factors may account for 70% of bone mass and environmental factors may influence some 30%. In childhood bone development is a complex process. Optimal development requires age-adequate quantities of protein, calcium, micronutrients, vitamin D-intake, regular exercise, cytokines, growth factors, and optimal levels of parathyroid, insulin-like growth factor-1, thyroid, leptin, gonadal and pituitary hormones. Gonadal steroids and leptin promote chondrocyte maturation and estrogens act on osteoblasts by stimulating their proliferation and differentiation, increasing osteoprotegerin (OPG) production and decreasing RANK ligand (receptor activator of nuclear factor-κB) production. Growth hormone (GH) increases bone formation through inducing the production of IGFI and somatomedins. Thyroid hormones also stimulate IGFI production. In adults the continuous bone re-modelling (bone resorption and formation) occurs. Peak bone mass is nearly constant untill 50 years of age, after this the bone resorption is increasing with remarkable differences between sexes (3-4%/year in women, 0,3%/year in men). Assessment of bone development in childhood is often challenging, because the rate of bone accrual depends on the gender, age and Tanner stage of pubertal development. Pubertal development is assessed by Tanner criteria in both sexes. In girls the pubertal growth begins 2 years earlier than boys, their peak bone mass increases by approximately 50 %, in boys nearly 15%. The rate of bone accrual starts to decrease in girls at 15 years of age, in boys at 16 years of age, and it comes to a complete stop in girls at the age of 18, while in boys nearly at the age of 20. The gender differences in bone accrual and body composition become more obvious. Dual energy X-ray absorptiometry (DXA) technique is widely used for measurements of bone mass, DXA calculates areal bone mineral density (aBMD, gr/cm2). Z-score is calculated from the actual BMD values the which compares the actual BMD to gender and age-matched reference data, normal reference values are: ±2,0 SD. In childhood whole body DXA technique is suggested, it is independent from body sizes bone density (axial and peripheral bones) total and regional body fat, as well as lean tissue mass and its effective radiation dose is only 0,04 µS. The different climate, lifestyle and genetic factors should be taken considered when evaluating BMD parameters and the use of national reference values is recommended. 3
BMD values reflect the static parameters of bone tissue, however biochemical parameters provide a dynamic picture of bone metabolism. In practice, as markers of bone formation, osteocalcin (OC) synthesised by osteoblasts and procollagen type 1 N terminal propeptide (P1NP) also formed by osteoblasts reflects rate of collagen and bone formation, while as markers of bone resorption, beta-crosslaps (β-Cl) are widely used. National childhood reference range based on gender and age play a key role in the adequate assessment. In childhood forms of primer osteoporosis or more accurately, low bone mineral content are very rare: osteogenesis imperfecta, idiopathic juvenile osteoporosis, osteoporosis pseudoglioma syndrome. Secondary osteoporosis can affect at-risk groups of children. It these cases the optimal bone development and the optimal peak bone mass is compromised by environmental factors (inadequate nutrition, life style), by the consequences of the numerous chronic disorders or their treatments. The imbalance of bone formation and resorption is caused mainly by endocrinological, gastrointestinal, chronic liver and kidney diseases, endocrinological, gastroenterological, haematooncological, autoimmune disorders and chronic liver and kidney disorders. Based on national data the prevalence of chronic disorders is increasing (in case of coeliac disease 1:85/ child population) and the onset is at younger age wordwide [incidence rate of type 1 diabetes mellitus in children under 5 years is rising by (5.2 %/year)]. In secondary forms bone density assessment and biochemical measurements at the time of diagnosis for the adequate follow-up are recommended. Prevention has high priority in pediatrics, since the earlier the health protection of youth starts the more effective it is. Our duty is to reach and save the more optimal peak bone mass of the future generations either healthy or suffering from chronic disorders by using the recent densitometric and biochemical measurements of bone metabolism.
4
Aims In the western part of Transdanubia the densitometric measurements are performed by German reference values and to assess biochemical parameters childhood reference ranges are not available. For early diagnosis and therapy of bone metabolic diseases national childhood reference ranges based on age and gender are required. Our aim was to investigate bone metabolism parameters in healthy children and to follow the dynamic change of puberty according to Tanner stages in three schools of Szombathely. 1
Determination of reference range of lumbal bone mineral content and bone
biomarkers and assessment of dietary habits and physical exercise in 6-18 years old children 2
Determination of reference range of total body mineral content, body
composition and serum P1NP values in 6-16 years old children 3
Association of body composition, bone biomarkers, gonadal steroids with total
and lumbal bone mineral density 4
Assessment of vitamin-D status in 6-10 years old children
5
PATIENTS AND METHODS The study protocol was approved by the Regional Medical Ethics Committee. Upon enrolment, informed written consent was obtained from the parents of the children, in accordance with the Declaration of Helsinki. Investigations were performed in the three age-groups at different times: I. age-group (2008. April-May), II. age-group (2005. April-May), III. age-group (2003. October-2004. January) in Children's Endocrinology Polyclinic of Vas County Markusovszky Hospital. Bone mass measurements were performed by DEXA Medical Systems Prodigy (Lunar, Health Care USA). Biochemical parameters were determined by electrochemiluminescence immunoassays using an Elecsys 2010 analyzer from Roche Diagnostics GmbH. Statistical data were analyzed using System of ROPstat except for paragraph 3. Descriptive statistics were presented as the mean and SD or median and quartiles for normally and non-normally distributed characteristics. Comparisons between genders were performed by an independent -sample t test or Mann-Whitney test. p values less than 0.05 were considered significant. 1. Four-hundred-six children (175 boys, 231 girls) healthy, not suffering from chronic diseases mean age: 13,5±2,8 years were enrolled in the study. The parents filled out a questionnaire on background characteristics, medical history and lifestyle factors (nutrition, soft drink consumption, physical activity). The daily calcium and vitamin D intakes were estimated of nutritive contents of all foods and supplements. According to three age-groups the recommended dietary intake of calcium was 800 mg/day for children 6-10 years, 1,000 mg/day for children 11-14 years and 1200 mg/day for children 14-18 years. Consumption of soft drinks and coke, physical activity (regular, and occasional and/or at school) were also estimated. The study population did not participate in any special sports education programme, also nobody was excepted from regular school sport activities. Anthropometric measurements (height, weight), body mass index (BMI) and BMI Zscores were calculated according to the National Growth Chart and Guide. Pubertal development was assessed by using Tanner criteria. Lumbal (L1-L4) BMD and bone mineral content [BMC, (gr)] were measured. Serum OC (bone formation) and β-Cl (bone resorption) were determined. 2. Two hundred and thirty-seven children (104 boys, 133 girls) in the age-group (I-II.), mean age: 11.6±2.2 years were enrolled in the study. Total BMD, BMC and parameters of body composition were also measured by DEXA, including fat body mass (kg), total lean body mass (kg), and appendicular lean body mass [bone-free lean mass in the arms and legs (kg)]. Indexes of body composition were calculated, including total fat mass index (FMI kg/m2) and total body and appendicular lean mass index (LMI kg/m2). In addition to the previous biochemical investigations the age and gender specific reference range of serum P1NP, another marker of bone formation was determined. 6
3. Study population (n=237) and the osteodensitometric measurements were the same as in point two. Serum OC, β-Cl, P1NP, thyroid-stimulating hormone (TSH), follicle-stimulating hormone (FSH) intact parathyroid hormone (PTHi), estradiol (E2), total testosterone (T), were determined. The association of bone mass with body composition, bone turnover markers, gonadal steroids, PTHi were examined. Statistical data were analyzed using IBM SPSS software (version 20.0). Associations between variables were evaluated using univariate and stepwise multiple linear regression. In the study the dependent variables were BMD (total and L1-L4) and independent variables were OC, gonadal steroids (E2, T) and parameters of body composition (fat mass index and appendicular LMI). 4. We studied serum 25-hydroxyvitamin D3 [25(OH)D3], PTHi and vitamin-D intake by questionnaire of eighty-six (43 boys) prepubertal (Tanner stage I) children. The vitamin D status was determined by assessing 25-hydroxy-D3 concentrations (25(OH)D3) using cut off values according to the last recommendation. We defined 25 (OH)D deficiency as <50 nmol/l, insufficiency as 50-75 nmol/l, and optimal as >75 nmol/l in sera. According to Hungarian guidelines which recommends to stop vitamin D supplementation at three age, we studied the effect of vitamin-D supplementation on vitamin D status and bone mass.
7
RESULTS AND CONCLUSION 1. Determination of reference range of lumbal bone mineral content and bone biomarkers and assessment of dietary habits and physicial exercise in 6-18 years old children [1,3,5]* * Numbers in parenthesis refer to related own publications. 1
In the age-group I, prepubertal boys (6-10 years) were significantly taller than girls,
however in girls lumbal BMD and serum OC levels were significantly higher reflecting the earlier onset of puberty in girls. In the age-group II.(11-16 years) anthropometric parameters were not significantly different between genders. Significantly higher L1-L4 BMD, BMC values in girls, and serum OC, β-Cl values in boys correspond to the later start but prolonged duration and higher bone mass accumulation in boys. In the age-group III. (14-18 years) all investigated parameters (anthropometric, osteodensitometric (L1-L4 BMD, BMC), serum OC, β-Cl of boys were significantly higher than girls. Increased lumbal bone mass accumulation in both genders reflected the pubertal growth spurt. 2
Assessment of lumbal BMD, BMC parameters according to gender, age and
Tanner stages L1-L4 spine densities were accelerating at age 11 and higher significant accumulation was seen at age 12-14 in girls. In boys lumbal densities were increased at age 13, then values exceeded the girls’ densities at age 17, and further accumulation was observed at age 18. 3
Assessment of lifestyle habits in children and adolescents
Calcium and Vitamin-D intake Calcium is a macroelement, it is essential for optimal bone hardness, strength and also called as the substrate of vitamin D. Mean calcium intake was above the Hungarian recommendations in all three age-groups. However the mean vitamin D intake was largely below the requirements by age (400 NE vs. 1000 NE/day). Soft drink consumption In school children the coke consumption is less widespread; other carbonated soft drinks are more popular. At the age-group II, more than third of adolescents were coke- and soft drinks consumers. In the age-group III. more than half of boys were regular coke-consumers, compared to one third of girls. About half of adolescents were other soft drinks-consumers in both gender. Assessment of physical activity in different age-groups More than half of school children were involved in competitive sporting activities, however in the age-group II the sporting intention was decreasing in both genders, about third of boys and only 40 % of girls did sports regularly. Further decreasing was estimated in the age-group III. Only third of 8
boys were involved in regular sporting activity, however only 20 % of girls were played competitive sport. 2. Determination of reference range of total body mineral content, body composition and serum P1NP values in 6-16 years old children 1.
Assessment of TBMD, TBMC values according to age, gender and Tanner
stages Slight increase of TBMD values were detected in both gender up 10 years old. TBMD parameters of 12 years old girls were significantly higher than of boys. Only at age of 16 years the boys TBMD values were higher. Considerable increasing of TBMC values were observed at both genders from 8 years old, later the parameters of 11-year-old girls were higher, the parameters of boys only at age of 14 exceeded the girls’ measurements. 2.
Assessment of body composition parameters according to age, gender and
Tanner stages Continuously increased fat mass values were observed in girls, peak values were at 16 years old. In boys slight increase was shown at age of 15. Values of lean body mass (total and appendicular) rose up 13 years old at both genders, in boys in direct correlation with Tanner stage and peak values were at 16 years. Our data of body composition are in accordance with gender differences. Childhood reference range of body composition measuring by DXA based on age, genders and Tanner stages is not available in our region. 3.
Determination of serum bone biomarkers (OC, β-Cl, P1NP) according to age,
gender and Tanner stages Serum values of OC, β-Cl, (I-III. age-groups), P1NP (I-II. age-groups) at the same age, but at different Tanner stages were different reflecting the changes in rapid bone development. In girls a peek of all three bone turnover markers were detected at age of 11-12 years, these values in boys correspond to the two years later start but longer duration and higher bone mass accumulation. At age 13 in girls, when growth velocity declines, bone marker levels also decrease. In boys it is observed only at age of 14-15 years, and the degree of decline is less. Close to adulthood growth velocity declines, bone marker levels decrease but bone mass still increases. 3. Association of bone mass parameters, gonadal steroids, body composition with total and lumbal BMD [8] The regulation of bone metabolism from childhood to puberty is a complex process, influenced by numerous factors, therefore we scrutinized the physiological differences in bone development at different pubertal stages. During the prepubertal period, gender differences in body composition were not visible by physical examination alone; the osteodensitometric parameters were different 9
between genders. In puberty OC had a significant negative effect on L1-L4 BMD in boys and on BMD (total and lumbar) parameters in girls. The decline of the levels of bone turnover markers begins and stops earlier in girls, and the negative effect on bone mass reflects the decline of pubertal growth spurt. In boys significant negative effect of OC on lumbal BMD corresponds to later start but prolonged duration of puberty in boys. In prepubertal girls significantly higher PTHi levels within the normal reference range may coincide with the earlier initiation of pubertal growth. In our examination, a significant positive relationship was confirmed between fat mass index and BMDs in girls in both Tanner stage groups. Estradiol levels significantly influenced bone mass in girls in both Tanner stage groups and in midpubertal boys. However, the most significant predictor of bone mass was appendicular LMI in both genders during both pubertal stages. 4. Assessment of vitamin D status in 6-10 years old children Despite the significantly higher serum 25(OH)D3 concentrations in boys, the recommended optimal level of vitamin D3 (>75 nmol/l) was detected only in16 % of boys. The vitamin D-intake was only 200 NE/day in more than 75% of prepubertal children, compared to the recommended dietary intake of vitamin D (400 NE/day). Low vitamin D-intake and suboptimal serum 25(OH)D3 levels draw attention to low dairy products consumption, which nowadays is very common. Based on our results we recommend to supplement foods with vitamin D and determine the optimal amount and duration of vitamin-D supplementation.
10
CONCLUSIONS In our study we determined the reference ranges for densitometry, body composition, bone biomarkers according to gender, age and Tanner stages in healthy 6-18 years old children and adolescents. Bone mass parameters (biochemical, densitometric, body composition measurements) correlated with gender differences during the onset of the puberty of the pubertal growth spurt. We have shown that if bone mass parameters of children at the same age, but at different Tanner stages are evaluated the Tanner stage matched reference range should be used. The lower bone densitometric or biochemical parameters should be differently evaluated in prepubertal children and in children already at the onset of puberty. In the pubertal children increase of bone mass parameters expected. The complex effect of numerous factors on bone mass was shown in both genders during both pubertal stages. The most significant predictor of bone mass was appendicular LMI, but the role of estrogen, testosterone and fat mass index in girls were also important. In puberty we proved that the OC had a significantly negative effect on L1-L4 BMD in boys and on BMDs in girls, which is explained by the almost complete pubertal development is girls and the gradually decelerating growth velocity in boys. Low vitamin D-intake and suboptimal serum 25(OH)D3 levels of prepubertal children draw attention to the need of reevaluation of the Hungarian professional recommendation for the vitamin D supplementation, and -for the classical and so called non-skeletal benefits of Vitamin D- the fortification of foods with Vitamin D can also be suggested in order to achieve more optimal peak bone mass of the future generations. Our data help to determine the Hungarian reference range of osteodensitometric and biochemical parameters and to introduce them in the medical practice.
11
RELATED PUBLICATIONS 1. Varga A, Csákváry V, Toldy E, Oroszlán Gy, Kovács L.G:: Serdülők csontanyagcsere vizsgálata. Klinikai és Kísérletes Laboratóriumi Medicina 2004. 31. 30. 2. Csákváry V, Toldy E, Bödecs T, Puskás T, Oroszlán Gy: Serdülők csontanyagcsere vizsgálata. Markusovszky Pályázat 2005. 3. Toldy E, Csákváry V, Oroszlán Gy, Kovács G. L: Changes of bone metabolism during puberty. Clinica Chimica Acta 2005, Suppl. 5. TP 226. S250 4. Toke J, Czirjak G, Patocs A, Enyedi B, Gergics P, Csakvary V, Enyedi P, Toth M: Neonatal severe hyperparathyroidism associated with a novel de novo heterozygous R551K inactivating mutation and a heterozygous A986S polymorphism of the calcium-sensing receptor gene. Clinical Endocrinology 2007; 67: 385-392. IF: 3,37 5. Csákváry V, Puskás T, Bödecs T. Lőcsei Z, Oroszlán Gy, Kovács L.G, Toldy E: Serdülők csontanyagcsere-markereinek vizsgálata a nyugat-dunántúli régióban Orvosi Hetilap 2009; 150: 1963-71. 6. Szalay S, Catomio Cs, Mittli Ö, Csákváry V, Hadarits F, Toldy E: Csontanyagcsere markerek vizsgálata egészséges fiatalokban. Klinikai és Kísérletes Laboratóriumi Medicina 2009, 34. évfolyam, Suppl. P-51. 7. Csákváry V, Oroszlán Gy, Toldy E: Gyermekek csontanyagcsere vizsgálata a D-vitamin ellátottság függvényében. Markusovszky Pályázat 2011. 8. Csakvary V, Erhardt E, Vargha P, Oroszlan G, Bodecs T, Torok D, Toldy E, Kovacs GL: Association of lean and fat body mass, bone biomarkers and gonadal steroids with bone mass during pre- and midpuberty. Horm Res Paediatr 2012; 78: 203-211. IF: 1, 571 9. Csakvary V, Puskas T, Oroszlan G, Lakatos P, Kalman B, Kovacs GL, Toldy E: Hormonal and biochemical parameters correlated with bone densitometric markers in prepubertal Hungarian children. Bone 2013; 54: 106-112. IF: 4,023 RELATED ABSTRACTS 1. Csákváry V, Toldy E, Bödecs T, Kovács L. G, Oroszlán Gy: Serdülők csontanyagcsere vizsgálata In: MEAT XX. Kongresszus, Szolnok, Orvosi Hetilap 2004 Suppl: 8.
12
2. Csákváry V, Toldy E, Puskás T, Bödecs T, Kovács L. G. Oroszlán Gy: Bone metabolism in Hungarian adolescents European Society for Paediatric Endocrinology (ESPE) 2006 Rotterdam P03-452 3. Csákváry V, Toldy E, Puskás T, Kovács L. G, Oroszlán G: Changes of bone metabolism at the onset of puberty 9th European Congress of Endocrinology Endocrine Abstracts April 2007 Budapest Volume 14. P420 4. Csákváry V, Toldy E, Puskás T, Oroszlán G, Kovacs GL: Investigation of bone metabolism in junior primary school students ICE 2010 Kyoto Suppl. 2. P5-8-3 5. Csákváry V, Erhardt É, Vargha P, Bödecs T, Török D, Oroszlán Gy, Toldy E, Kovács L. G: Csontanyagcserét befolyásoló tényezők gyermekkorban MEAT 2012 Szolnok Kongresszusi Kiadvány OTHER RELATED PRESENTATIONS 1. Csákváry V, Toldy E, Bödecs T, Puskás T, Kovács L G, Oroszlán Gy: Serdülők csontanyagcsere vizsgálata V. Magyar Osteológiai Kongresszus 2004 Balatonfüred 2. Csákváry V, Toldy E, Bödecs T, Puskás T, Kovács L G, Oroszlán Gy: Serdülők csontanyagcsere vizsgálata Osteológiai Rehabilitációs Országos Munkacsoport VIII. Kongresszusa 2004 Dobogókő 3. Csákváry V, Toldy E. Puskás T, Bödecs T, Oroszlán Gy: Serdülők csontanyagcsere vizsgálata Endoped 2005 Lillafüred 4. Csákváry V, Erhardt É, Vargha P, Bödecs T, Török D, Oroszlán Gy, Toldy E, Kovács L G: Csontanyagcserét befolyásoló tényezők gyermekkorban Endoped 2012 Pécs OTHER PUBLICATIONS, ABSTRACTS, PAPERS 1. Csákváry V, Szabó L: Mc Cune Albright syndroma Gyermekendokrin Kongresszus (Endoped) 1995 Lillafüred 2. Csákváry V, Szabó L: Késői megjelenésű congenitalis adrenalis hyperplasia Endoped 1996 Szombathely 3. Balogh M, Csákváry V: Diabeteses gyermekek és családtagok edukáltsági szintje MGYT és MDT Gyermekdiabetes Szekció Tudományos konferenciája 1996 Salgótarján 4. Csákváry V, Szabó L: Pubertas praecox Endoped 1997 Nyíregyháza 13
5. Grasselly M, Csákváry V, István L, Jáger R, Oroszlán Gy, Schneider F: Újszülöttkorban vércserében és többszörös transzfúzióban részesült gyermekek hepatitis C-vírus seroconversiojának gyakorisága Gyermekgyógyászat, 1997, 48: 666-669. 6. Csákváry V, Szabó L: Pubertas praecox fiúban Endoped 1998 Dobogókő 7. Csákváry V, Szabó L: Centrális ovarium hypofunctio Magyar Gyermekgyógyász Társaság Északnyugat-Magyarországi Területi Szervezete 49. Tudományos ülése 1998 Hévíz 8. Csákváry V, Szabó L: D-vitamin rezisztens rachitis formák Endoped 1999 Szeged 9. Csákváry V, Szabó L, Toldy E: Pajzsmirigy funkció Down szindrómában Endoped 2000 Seregélyes 10. Csákváry V, Szabó L, Toldy E: Pajzsmirigy dysfunkcio Down szindrómában MGYT Északnyugat-magyarországi Területi Szervezete 2000 Ajka poszter 11. Csákváry V, Rácz K, Tóth M: Bromocriptin- indukált nyelőcső – és tüdőfibrosis? In: MEAT XVIII. Kongresszus, Lillafüred, Orvosi Hetilap 2000 Suppl I: 9. 12. Csákváry V, Kósa É, Lukovits O, Kiss Zs, Szabó L: Neurofibromatosis I. típusának előfordulása endokrinológiai gondozónk betegei között Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság IV. Szimpóziuma 2001 Szombathely 13. Balogh M, Csákváry V, Bárány Zs: Pajzsmirigybetegségek szűrésének jelentősége coeliákiás gyermekekben Gyermekgastroenterológiai Kongresszus Szolnok 2002 14. Csákváry V, Tóth M, Horváth K, Patócs A, Toldy E, Oroszlán Gy: Familiáris hypocalciuriás hypercalcaemia- laboratóriumi és radiológiai leletek újszülött- és gyermekkorban In. MEAT XIX. Kongresszus, Gyula, Orvosi Hetilap 2002 143: Suppl: 975 15. Csákváry V, Szabó L: Smith-Lemli-Opitz szindróma a megszületéskor Endoped 2003 Salgóbánya 16. Csákváry V, Rácz K, Balogh M: Nanosomia-multifaktorialis etiológia? Pannon Endocrin Club Hétvége 2003 Veszprém 17. Csákváry V, Kósa É: Neurofibromatosis Konzultációs Napok 2003 Novákfalva 18. Kósa É, Csákváry V: Az 1. típusú neurofibromatosisban szenvedő gyermekek gondozása, különös tekintettel a szemészeti tünetekre Szemészet 2003, 140 s 100. 14
19. Csákváry V: Endokrinológia In: Gyermekgyógyászat és határterületei Gyakorló védőnők részére Szerk: Oroszlán György Wolf Invest Kft. Szombathely 2003, 369-384. 20. Kósa É, Csákváry V: Az 1-es típusú neurofibromatosisban szenvedő gyermekek gondozásakülönös tekintettel a szemészeti tünetekre Markusovszky Pályázat 2003 21. Csákváry V, Balogh M, Szabó L, W. Erwa, Oroszlan Gy: Smith-Lemli-Opitz syndrome: a case report XIX. European Congress of Perinatal Medicine Athens 2004 P01. 1. 47. 22. Tóth M, Csákváry V, Patócs A, Oroszlán Gy, Rácz K, Tulassay Zs: A kalcium-érzékelő receptor génjének új mutációja In: Magyar Belgyógyász Társaság XL. Nagygyűlése, Budapest, Magyar Belorvosi Archívum 2004 Suppl: 15 23. Csákváry V,Tóth M, Patócs A, Rácz K. De novo heterozigóta Ca
2+
-érzékelő receptor gén
mutáció (R551K) okozta újszülöttkori súlyos primer hyperparathyreosis In: MEAT XX. Kongresszus, Szolnok, Orvosi Hetilap 2004 Suppl.: 9. 24. Csákváry V, Tóth M, Patócs A, Oroszlán Gy, Rácz K: De novo heterozygota Ca
2+-
érzékelő
receptor gén mutáció (R551K) okozta újszülöttkori súlyos primer hyperparathyreosis Magyar Perinatológiai Társaság III.Kongresszus 2004 Nyíregyháza 25. Kósa É, Csákváry V: Az 1-es típusú neurofibromatosisban szenvedő gyermekek tüneteikülönös tekintettel a szemészeti elváltozásokra Orvosi Hetilap 2004, 145: 9, 473-478. 26. Csákváry V, Tóth M, Patócs A, Oroszlán Gy, Rácz K: A kalciumérzékelő receptor génjének de novo heterozigóta R551K pontmutációja és A986S polimorfizmusa újszülöttkori súlyos primer hyperparathyreosisban Calcium és Csont 2004, 7:141-145. 27. Csákváry V, Tóth M, Patócs A, Rácz K: De novo heterozygota Ca2+ érzékelő receptor gén mutáció (R551K) okozta újszülöttkori súlyos hyperparathyreosis MEAT 2004 Szolnok 28. Csákváry V, Sólyom J: Intrauterin virilisatio Endoped 2004 Pécs 29. Tóth M, Csákváry V, Patócs A, Oroszlán Gy, Rácz K, Tulassay Zs: A kalcium-érzékelő receptor génjének új mutációja Magyar Belgyógyász Társaság XL. Nagygyűlése, 2004 Budapest 30. Balogh M, Csákváry V: Smith-Lemli-Opitz szindróma gastroenterológiai vonatkozásai Gyermekgastroenterológiai Kongresszus 2005 Győr
15
31. Tőke J, Tóth M, Patócs A, Csákváry V, Rácz K, Tulassay Zs: A kalcium-szenzor inaktiváló mutációi által okozott hypercalcaemiás állapotok klinikai és genetikai vizsgálata VI.Magyar Osteológiai Kongresszus 2005 Balatonfüred 32. Grasselly M, Csákváry V, Balogh M, Szakolczai A: Szisztémás candida fertőzések Magyar Perinatológiai Társaság Kongresszusa 2005 Gyula (poszter) 33. Toke J, Toth M, Csakvary V, Varga I, Oroszlan G, Racz K: Neonatal severe primary hyperparathyroidism associated with a novel de novo heterozygous R551K mutation and a heterozygous A986S polymorphism of the calcium-sensing receptor gene 7th European Congress of Endocrinology 2005, September Göteborg P3-82 34. Balogh M, Csákváry V: Pajzsmirigybetegségek szűrésének jelentősége coeliákiás gyermekekben Gastroenterológiai Kongresszus 2006 Szeged 35. Csákváry V, Szemlédy F, Tóth Cs, Zalatnai A, Oroszlán Gy, Sólyom J: Leány? Fiú? LHR? Endoped 2006 Szeged 36. Csákváry V, Szemlédy F, Tóth Cs, Zalatnay A, Oroszlán Gy, Sólyom J: Leydig-sejt hypoplasia Gyermekgyógyászat 2006, 9:569-574. 37. Tőke J, Czirják G, Patócs A, Enyedi B, Gergics P, Csákváry V, Enyedi P, Tóth M: Neonatal severe hyperparathyroidism associated with a novel de novo heterozygous R551K inactivating mutation and a heterozygous A986S polymorphism of the calcium-sensing receptor gene Endocrine Abstracts 9th European Congress of Endocrinology 2007, April Budapest P497 38. Doma G, Csákváry V: MRKH szindróma esete, a diagnosztika buktatói Magyar Nőorvos Társaság XXVII. Kongresszusa 2007 Pécs (poszter) 39. Csákváry V, Dávid É, Szabó L, Balogh M, Kiss Zs, Oláh A, Balogh I, Savanya M, Bazsó D, Erdélyi Zs: Smith-Lemli-Opitz szindróma családi előfordulása Endoped 2009 Debrecen 40. Csákváry V, Szabó L, Masát P, Oroszlán G, Rácz K: Testicular tumors in adrenogenital syndrome (AGS): case report LWPES/ESPE 2009 New York Suppl. R-04. 41. Dávid É, Csákváry V, Szabó L, Balogh M, Kiss Zs, Oláh A, Balogh I, Savanya M, Bazsó D, Erdélyi Zs: Smith-Lemli-Opitz szindróma családi halmozódása Fiatal Gyermekgyógyászok VIII. Konferenciája 2009 Kőszeg 42. Savanya M, Erdélyi Zs, Csákváry V, Oroszlán Gy: A több jobb, vagy akevesebb? Fiatal Gyermekgyógyászok VIII. Konferenciája 2009 Kőszeg 16
43. Csákváry V, Szabó L, Masát P, Oroszlán Gy, Gonda G, Rácz K: Testicularis tumorok adrenogenitalis szindrómában MEAT 2010 Visegrád. MBA Supplementum 2010/3, 204-205. 44. Csákváry V, Balogh M, Patócs A, Opra B, Niederland T, Oroszlán Gy.: Diabetes mellitushoz társuló endokrin kórképek ikertestvérekben Endoped 2011 Győr 45. Balogh M, Csákváry V: Diabetes mellitushoz társuló endokrin kórképek ikertestvérekben XVII. Dunántúli Diabetes Hétvége 2011 Tihany 46. Csákváry V, Lőcsei Z, Oroszlan G, Halász Z, Tóth M, Czirják S, Rácz K: Cushing’disease in a 14-year old female: difficulties of diagnosis ESPE 2011 Glasgow PAO-107. 48. I. Balogh, K. Koczok, G. P. Szabó, O. Torok, K. Hadzsiev, Gy. Csábi, L. Balogh, E. Dzsudzsák, É. Ajzner, V. Csákváry, L.Szabó, A.V.Oláh.: Mutational spectrum of Smith-Lemli-Opitz syndrome patients in Hungary. Mol. Syndromol 2012; 3: 215-222. 49. Oláh AV, Szabó GP, Varga J, Balogh L, Csábi G, Csákváry V, Erwa W, Balogh I: Relation between biomarkers and clinical severity in patients with Smith-Lemli-Opitz syndrome. Eur J Pediatr 2013; DOI 10. 1007/s00431-012-1925-z. IF: 1, 879
17
ACKNOWLEDGEMENTS I would like to thank for all help in connection with my thesis to:
• Professor Dr. Gábor L. Kovács, my Head of Program and Supervisor, who considered this topic with poor data some years ago worthy to carry on scientific work. Later on he always supported my work and offered me immediate effective help. I appreciate his invaluable advice and encouragement to strive for high standards what by the ending of these studies, I can use in my practice. • Dr. Erzsébet Toldy, my Supervisor, for the processing of children’s laboratory test results and systematization data of children, for her clinical and scientific advice. • Professor Dr. György Oroszlán, the Head of Department of Pediatrics, Markusovszky Teaching, Hospital, Szombathely, who ensured undisturbed background in my scientific work besides my daily routin. He continuosly supported my work, and encouraged me with his advice. • Professor Péter Vargha Scientific Advisor at Heart Center, Semmelweis University for processing high standard data, for numerous scientific observations, helpful advice. • Dr. Éva Erhardt, Senior Staff Member, who has been supporting my work for almost a year with wholehearted kindness and expertise and she was always willing to help, encouraged me to continue the thesis. •I would like to tribute Dr. László Szabó, Head physician, who invited me to join his endocrinological group in Szombathely. From the beginning he greatly supported all my works and encouraged me to perform these studies. •Mónika Szele and Katalin Tóth, Assistants at the Endocrine Polyclinic and all Assistants at Central Laboratory of Szombathely for their precise work. • I am extremely grateful for my family, husband, sons, parents who provided me a stable background and helped me. They continuously encouraged me to perform this work The computer skill of my sons helped my work very much. Thank for their patience.
18