5. Hogyan beszélgetnek az ágensek – Agent Communication Language Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Emberi nyelv funkciói Információ átadása – Ma szépen süt a nap. – Éhes vagyok. – Ebédelni szándékozom.
A közös cselekvések koordinálása – Jössz velünk ebédelni? – Fizessünk külön-külön.
Szociális kapcsolatok létesítése és fenntartása – Menjünk enni! – „csevegő közeledés” (fatikus, phatic communication) – szociális funkciójú tartalmi közlés nélküli „fecsegő, csevegő" kommunikáció, érzetek, hangulat keltése, hallgató figyelmének felkeltése, társalgás fenntartása (Malinowski, 1923) (small talk, chit-chat).
Jelzés, jeladás – Hadd fizessek én! Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Az emberi nyelv aspektusai (nyelvi elméletek): A nyelv szintaxisa: szavak, frázisok, mondatok, nyelvtan
A nyelv szemantikája: milyen jelentést kölcsönzünk a szavaknak, a frázisoknak, a mondatoknak – azaz milyen a jól definiált nyelvi kifejezések és a világ objektumainak ill. koncepcióinak a kapcsolata. A nyelv pragmatizmusa: a jelentés nem szemantikai aspektusa, pl. mi a beszélő szándéka, hogy azt mondta, amit mondott.
Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
A beszélő szándéka Alíz azt mondja Bélának, hogy: “A megbeszélés holnap lesz ötkor” Bélának mit lenne szabad ebből kikövetkeztetnie? Hogy: A megbeszélés holnap lesz. Alíz azt hiszi, hogy a megbeszélés holnap lesz. Alíz azt akarja, hogy Béla azt higye, hogy a megbeszélés holnap lesz. Alíz azt akarja, hogy Béla azt higye, hogy a megbeszélés nem holnap lesz. Alíz azt akarja, hogy Béla azt higye, hogy Alíz azt hiszi, hogy a megbeszélés holnap lesz. Alíz azt akarja, hogy Béla azt higye, hogy Alíz nem hiszi, hogy a megbeszélés holnap lesz. Alíz azt akarja, hogy Béla azt higye, hogy Alíz azt akarja, hogy Béla azt higye, hogy a megbeszélés holnap lesz. A megbeszélés nem holnap lesz. stb. (ad infinitum). Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Kijelentések és a szemantikájuk Kijelentés – tényközlés, annak az állítása, hogy a világra érvényes valami (valamilyen tulajdonság).
Egy kijelentés lehet igaz, vagy hamis. Filozófiai kutatások többsége, a történelem nagyobb részében a kijelentések kutatására összpontosított. Filozófiai kutatások többsége, a történelem nagyobb részében mellőzte más nyelvi állításformák és cselekvések kutatását.
Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
A kijelentések szemantikája Legyen P egy kijelentés, pl. „Ma vörös a naplemente”. Igazságfeltétel (truth-conditional) szemantika (Frege, Tarski) A Beszélő azt mondja, hogy: “Én hiszem a P-t” E állítás kérdőre vonása: “Igaz a P?” Verifikációs szemantika (Dummett, Wright) Számos tényszerű kijelentés nem verifikálható objektív módon A Beszélő azt mondja, hogy: “Én hiszem a P-t” E állítás kérdőre vonása: “Tudod igazolni, miért hiszed a P-t?” Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Nem minden kimondás egy kijelentés Beszédaktus (speech act) elmélet
Modern elmélet: John L. Austin 1955 John Searle 1969 …. Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Beszédaktusok (Speech Acts) John L. Austin (1911-1960), Harvard Egyetem, 1955 előadás sorozat, halála után kiadva (1962): „How to Do Things with Words”
nyelv = eszköz: - konstatívum (a világ állását konstatáló) megnyilatkozás - performatívum: „kimondás = csinálás” (Bocsánat!) nem igaz/hamis megnyilatkozás a világról, logikai értéke nincs, magának a világállapotnak a létrehozása!
Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Beszédaktusok - a természetes nyelv pragmatikus elmélete, avagy nem a nyelv felépítését, hanem a használatát magyarázó elmélet. Az alap premissza: - kimondott mondatok, mondatfoszlányok is egyfajta cselekvések! - a beszélőnek tipikusan szándéka van, hogy a megnyilatkozása révén a világ (környezet) valamilyen megváltoztatását érje el, - a megnyilatkozások a fizikai cselekvések mintájára befolyásolják a fizikai valóságot is. http://hu.wikipedia.org/wiki/Beszédaktus-elmélet
Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Beszélve ágens 3 fajta cselekvést hajt végre: lokuciós aktus (locutionary act) (beszédcselekedet) a kommunikáció puszta ténye, a szintaktikailag helyes beszéd kimondása, illokuciós aktus (illocutionary act): szándékhatás performatív ige által, pl.: felkér, követel, állít, ragaszkodik, megállapodik, figyelmeztet, parancsol, ... szándékható erő, illokuciós erő, cselekvési erő (illocutionary force): fontos pl. hogy kitől jön? (király kérése parancs) ettől függ a megnyilatkozás illokuciós erejének az erőssége perlokuciós aktus (perlocutionary act): a valódi hatás kieszközölése a hallgatón, amit a beszélő cselekvése a beszédaktus során a hallgatóra valóban gyakorol. Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
A beszéd = kijelentés + egy cselekvés végrehajtása, és mint minden cselekvés, sikerülhet, vagy sem. Performativa sikeres teljesítése (un. érvényességi) feltételekhez van kötve: elfogadott szokásos procedúra, specifikált körülmények, személyek, korrekt, maradéktalan végrehajtás, őszinte, minden következményét vállalni kell, …
pl. 'ki van utasítva' egy bíró szájából egy performatíva, de egy kollégától nem.
Pl. Ígérem, hogy holnap segítek festeni a kerítést. beszéddel hivatkozom: magamra, őrá, cselekvésre, időre, … Ígérem, hogy holnap segítek festeni a kerítést. a szándékható erő tisztázása, lehetne ’gondolom‟, ’sejtem‟, ’álmodtam‟, … (felvállalás megnyilatkozása) Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Beszédaktusok (Searle, 1969) Beszédaktusok (BA) és a feltételrendszerük egy párbeszéd, egy beszélgetés nem más, mint egy szabály alapú viselkedés. a beszédaktusok struktúrája: a szükséges és elégséges feltételek rendszere. Boldogulási (felicity) feltételek: - a BA definiálása - az alap, mely szerint történik a BA értékelése. sikeresen, helyesen, helytelenül alkalmazott BA
Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
felkérés: B mond, ezzel a H-t szeretne C-re rávenni.
ítélettartam feltételek: a kiejtett szavak mondanak valamit a világról, találni kell pl. a jövőbeli cselekvésekre vonatkozó szavakat. normál I/O feltételek: H képes meghallani a felkérést, … készültségi feltételek: minek kell igaznak lennie a világban ahhoz, hogy B éppen egy ilyen felkéréshez folyamodjon, pl. H képes kell, hogy legyen C-re, B-nek hinnie kell, hogy H képes C-t megcsinálni, ne legyen világos, hogy H úgyis megteszi a C-t, B külön kérése nélkül … őszinteségi feltételek: pl. nem őszinte, ha B igazából nem akarja, hogy C megtörténjen. lényegi feltételek: kísérlet B részéről, hogy C-re vegye rá H-t.
Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Beszédaktusok (Searle, 1969) Searle megalkotta a teljes feltételrendszert az alábbi esetekre: - kijelenteni, kérdezni, köszönni, tanácsolni, figyelmeztetni, üdvözölni, gratulálni, ..
Illokuciós aktusok osztályozása: -asszertívumok: a beszélőt köti a kimondottakhoz, a világ állapotát képviselik, pl: megnyilatkozások, követelések, leírások, ... -direktívumok: kísérlet beszélő részéről, hogy a hallgató csináljon valamit, pl. utasítások, felkérések, kívánságok, könyörgések, … - kommisszívumok: beszélőt köt meg egy akciósorozathoz, pl. ígéretek, fenyegetések, fogadalmak, …
- expresszívumok: beszélő lélektani állapotának a kifejezése, pl. üdvözlések, gratulálások, köszönések, elnézéskérések, … - deklarációk: maguk jelentik változást a dolgok állapotában, pl. házasságkötés, megnevezés, áldás, letartoztatás, …
- verdikátívumok. ítéletet adnak át, vagy értékelik pl. ítélkezés, megbocsátás, engedélyezés, …. Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
- Visszaadod holnap, amivel tartozol? - Megígéred?
- Igen. - Igen.
De ha H olyan kulturális hátterű, ahol nem létezik a jövőbeli kötelességvállalást jelentő ‟ígéret‟ BA? Így a B számára H nem tett ígéretet.
Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Beszédaktusok és az MI tervkészítés – Cohen, Perrault (1970) Beszédaktus: operátor + STRIPS leírás a szükséges és elégséges feltételek (formálisan) Request (B, H, a)
[Precond: Cando.pr (B Bel (H Cando a)) (B Bel (H Bel (H Cando a))) Want.pr (B Bel (B Want request_instance)) [Effect: (H Bel (B Bel (B Want a)))
a sikeres befejezéshez az is kell, hogy B higye, hogy H képes a-ra, és hogy H szintén ezt higye. Megjegyzések Az elmélet csupán az illokuciós erő modelljére támaszkodik. Nincs semmilyen garancia, hogy H teljesíti a kérést. Szükséges az un. közvetítő aktus, amellyel H 'rávesszük' az B szándékának megfelelő cselekvésre (perlokuciós erő modellezése). Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Beszédaktus mint racionális cselekvés (Cohen, Levesque), 1990 A feltételezések - illokuciós erő felismerése nem szükséges, - illokuciós aktusok - komplex események, nem primitív cselekvések.
Elmélet: - néhány primitív esemény leírása, - konstrukciós elvek, bonyolultabb események leírásához, és mindezt az 'LRA„ logikára alapozva.
Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Racionális ágenslogika (Logic of Rational Agency – LRA) (Cohen, Levesque, 1990) 1' rendű, multi-modális logika, egyenlőséggel: racionális BDI ágens alapjai + a racionális cselekvés leírása
Modálitások: (Bel x p) (Goal x p) (Happens x ) (Done x )
x ágens p-t hisz, x ágens p céllal rendelkezik, az a cselekvés következik, az a cselekvés éppen megtörtént.
Cselekvések szerkesztése elemi cselekvésekből (dinamikus logika): ;' - ' követi az -t p? - egy „teszt cselekvés” stb. Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Időmodálitások: mindig (always) ◊ néha (sometimes) Later szigorú néha ... ◊p = a. (Happens a;p?) p = ◊ p (Later p) = p ◊p (After a p) = (Happens a;p?) (Before p q) = c. (Happens c;q?) a (a c) (Happens a;p?) (Know x p) = p (Bel x p) ..... fontos feltételezés, hogy a célokat később (előbb-utóbb) levesszük az agendáról: ◊ (Goal x (Later p)) Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Beszédaktusok leírása LRA logikai modellekkel
Fontos, ha a cél tartós (persistent goal): (PGoal x p q) = (Goal x (Later p)) (Bel x p) Know x (Prior ((Bel x p) (Bel x p) (Bel x q)) (Goal x (Later p))) Célből jön a szándék: (Intend x q) = (PGoal x [Done x (Bel x (Happens ))?;] q) Kölcsönös hiedelem: (ABel n x y p) = (Bel x (Bel y (Bel x (Bel y ... (Bel x p) ...) n x
Váltakozó hiedelem: Unilaterális kölcsönös hiedelem: (Bmb x y p) = n . (ABel n x y p) Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Megkísérel – egy komplex cselekvés: (Attempt x e p q) = [(Bel x p) (Goal x (Happens x e;p?)) (Intend x e;q?)]?;e x ágens e-t tesz, mert p hatást kíván elérni, azzal a szándékkal, hogy legalább q sikerüljön. Segítőkész: (Helpful x y) = e . [ (Bel x (Goal y ◊(Done x e))) (Goal x (Done x e)) → (Goal x ◊(Done x e)) ] x ágens segítőkész (y szempontjából), ha minden e cselekvés esetén, x elfogadja y céljait, ha ezzel nem kerül konfliktusos helyzetbe.
Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Végül beszédaktus, mint egy kísérlet: Felkér – egy igen komplex cselekvés: (Request B H e a) = {Attempt B e p (Bmb H B (Goal B p)) }, ahol p = ◊(Done H a) (Intend H a [ (Goal B ◊(Done H a)) (Helpful H B) ] ) B, e-t megtéve, reménykedik, hogy egy olyan állapotot idéz elő, amelyben: - az H szeretne a-t (amellett, hogy B még mindig a-t szeretne és segítőkészek) - az H meg is csinálja a-t vagy legalább H megosztja B-vel a közös hiedelmeket. B egy felkérést valósít meg, ha a hozzá szükséges sorozatot végrehajtja. Minden ilyen eseménysorozat valóban egy felkérés. Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Párbeszéd formális elméletei pl. párbeszéd fajták: Walton és Krabbe osztályozás Párbeszéd típusa
Kezdeti helyzet
Résztvevők célja
Párbeszéd célja
Rábeszélés (Persuation)
Vélemény-különbség
Rábeszélni az ellenfelet
Kivizsgálás (Inquiry)
Bizonyítás igénye
Megtalálni és Bizonyítani verifikálni a tényállást (pro, v. kontra)
Tárgyalás (Negotiation)
Érdekkonfliktus
Megkapni, amire legjobban vágyik
Értelmes megállapodás
Informálódás (Information seeking)
Információ igénye
Megszerezni, vagy megadni információt
Információcsere
Mérlegelés (Deliberation)
Dilemma, gyakorlati döntés
Célokat és cselekvéseket koordinálni
A rendelkezésre álló legjobb teendő meghatározása
Veszekedés (Eristic)
Személyes konfliktus
Verbálisan támadni
Konfliktus mélyebb okának a feltárása
Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
Problémát letisztázni
Más párbeszédek (nincsenek W&K listán) Információt szolgáltató (information giving) párbeszéd – az egyik fél igyekszik információt adni a másik félnek Kivizsgáló (examination) párbeszéd – az egyik fél igyekszik felmérni, hogy a másik fél tényszerű, vagy képesség tudása meddig terjed Felfedező (discovery) párbeszéd – kettő, vagy több fél igyekszik minősített jövőbeli állapotokat/ cselekvéseket azonosítani (pl. egy terv rizikószintje; cselekvési lehetőséget, …., afordances) Parancs (command) párbeszéd – az egyik fél ráveszi a másik felet valamilyen cselekvés végrehajtására. Stb. Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2017
