4. számú melléklet
A Nógrád Megyei Levéltár munkatársainak tudományos tevékenysége a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésében meghatározott időtartam („kutatónap”) alatt
BÓDI ZSUZSANNA I. KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG 1. A kutatás témájának ismertetése (a kutatás tárgya, célja, fontossága): Salgótarjáni háztartási alkalmazottak és alkalmazóik a két világháború között c. disszertáció megírása. A kutatás arra tesz kísérletet, hogy az adott korszak középosztályát, cselédtartóit feltérképezze egy eddig még fel nem dolgozott forrás segítségével, valamint hogy képet adjon a város cselédtársadalmáról. Mi újat hozhat ez a megközelítés? A középosztály egy olyan réteg, melyet nagyon nehéz pontosan meghatározni, körülírni. Ez még hangsúlyozottabban igaz a magyar viszonyokat tekintve, hiszen Magyarországon a középosztály soha nem volt nyugat-európai jellegű polgári középosztály nagyjából egységes jellemzőkkel, hanem sokkal inkább egy heterogén réteg az egyik pólusban az ún. “úri középosztállyal”, a másikban pedig az ipar, a kereskedelem és a szellemi szabadfoglalkozásúak által képviselt polgársággal. Ráadásul a két pólus nem volt azonos súlyú sem társadalmi presztízsét, sem gazdasági súlyát tekintve. Ha mindezek ellenére elfogadjuk, hogy Magyarországon a korszakban létezett középosztály, akkor külön nehézséget okoz a felső, illetve az alsó határvonal meghúzása a nagypolgárság és a kispolgárság irányába. Szempontok lehetnek itt a jövedelem, a lakáshelyzet, a műveltség és a cselédtartás. A cselédtartás a korszakban tehát a középosztályi státus ismérve, jelzője volt. Természetesen ez sem tökéletes ismérv, hiszen sokan erejükön felül tartottak cselédet. Számos más forrás – polgármesteri iratok, anyakönyvek, népszámlálás, újságok, anyakönyvek is felhasználásra kerültek, kiegészítendő az alapforrás feldolgozásával nyert adatokat, kísérletet téve arra, hogy még teljesebb kép rajzolódjon ki a város középosztályáról és az általuk alkalmazott cselédekről, azok mentalitásáról, életmódjáról, összetételéről, munkájuk sajátos, egyedi jellegéről. 2. A kutatás helye(i) (mely iratőrzőknél, közgyűjteményekben, stb.): Nógrád Megyei Levéltár, Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Országgyűlési Könyvtár, Magyar országos Levéltár. 3. A tervezett szakirodalmi tájékozódás összefoglaló ismertetése: Mivel a magyar nyelvű történeti szempontú szakirodalom feldolgozása nagyrészt megtörtént, főleg külföldi szakirodalom gyűjtése, olvasása szükséges, főleg a családon belüli interperszonális kapcsolatokat és a hatalmi viszonyokat illetően. Pl. Peter Laslett: Household an family in Past Time. Ezen kívül keresés a gender history szakirodalomban, az anyag beépítése a dolgozatba. Az anyaggyűjtés eredménye: Doktori disszertáció első változatának elkészítése. II. EGYÉB TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG 1. A tevékenység leírása (tárgya, célja, időbeni ütemezése): Felkészülés a doktori szigorlatra. 2. Várható eredménye(i), az eredmények megvalósulásának időpontja: 2011 végén a szigorlat letétele, a következő év első harmadában a disszertáció védése.
GALCSIK ZSOLT I. KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG 1. A kutatás témájának ismertetése (a kutatás tárgya, célja, fontossága): Anyaggyűjtés a Nógrád (vár)megye ország-, és nemzetgyűlési képviselői (1848–2010) c. archontológiájához. Célja: 2014-ben jelentősen átalakulnak Nógrád megye országgyűlési választókerületei, így megszűnik a Szécsényi kerület is. Mivel ez egy történelmi folyamat, ezért fontosnak tartom, hogy 1848-tól kezdődően Nógrád vm. parlamenti képviselőinek életrajzát (ide értve a felsőházi tagokat is), fényképeit és elmondott beszédeiknek jegyzékét egy kötetben összeállítsam. Fontossága: Nógrád megye történetében még nem történt kísérlet arra, hogy a képviselők életrajzát és legfontosabb adatait összegyűjtsék. Ennek elkészítése nagy űrt pótolna nemcsak megyénk, hanem a magyar parlamentizmus történetében is. 2. A kutatás helye(i) (mely iratőrzőknél, közgyűjteményekben, stb.): Nógrád Megyei Levéltár, Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet (Salgótarján, Szécsény), Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Balassagyarmati Helytörténeti Gyűjtemény, Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, Országgyűlés Levéltára és Könyvtára, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Nemzeti Múzeum Fotó- és Történelmi Képcsarnok Gyűjteménye, Budapesti Történeti Múzeum Fényképtára, a még élő személyek, hozzátartozók megkeresése személyesen és levélben. 3. A tervezett szakirodalmi tájékozódás összefoglaló ismertetése: A képviselők életrajzának összeállításához a korabeli országgyűlési almanachok a legfontosabb források. Az ezekben közölt adatok pontosítása, mivel számos személy esetében más-más életrajzi adat olvasható, és a lexikonok is sok esetben hiányos forrással rendelkeznek. A sajtó segítéségével az elért választási eredmények statisztikai összeállításának bemutatása és feldolgozása is kiegészítené a tervezett kötetet. Az anyaggyűjtés eredménye: A kötet elkészítésének végső határideje 2014; a mostani országgyűlési ciklus lezárásával jelenne meg. A kutatási vázlat négy évre szól. A kutatási feladatok legfontosabbika a képviselői névsorok és a választások időpontjának összeállítása.
DR. HAUSEL SÁNDOR I. KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG 1. A kutatás témájának ismertetése (a kutatás tárgya, célja, fontossága): Bevezető tanulmány készítése a Germanica regesztákat közzétevő kötethez. A II. József császár által bevezetett közigazgatás Nógrád vármegyei iratanyagát a Nógrád Megyei Levéltár a IV. 5. számú fondban őrzi (5,18 ifm). A közigazgatási rendszerről az 1786 augusztusa és 1789 közötti időből 8640 iktatási eset maradt ránk az ún. naplókban, azonban az iktatott iratanyag ennek mintegy harmadával kevesebb. Jelentős forrásértéke ellenére szinte alig használják a kutatók, aminek egyik oka az írásmód (kézírásos és nyomtatott gót), továbbá nyelvi sokfélesége (latin, német, szláv). Az elkészült regeszta segédletet adna a kutatás megkezdéséhez. Az iratanyagra támaszkodó feldolgozás olyan kérdésekre kíván választ adni, minthogy honnan származnak a jozefinista közigazgatás tisztviselői (alispán, szolgabírók, esküdtek, várnagyok, hajdúk, megyei huszárok), hogyan épül a megyei szakszemélyzet (mérnök, főorvos, seborvosok, bábák), hogyan valósult meg a közigazgatás és jogszolgáltatás szétválasztása, mi jellemezte a nép életét a beadványok tükrében. De alkalom adódik olyan
kérdések megvizsgálására is, mint a megye részvétele a török háborúban (újoncozás és terménybeszolgáltatás), a türelmi rendelet hatása a megye protestáns hitfelekezeteire és az iskolaügyre. 2. A kutatás helye(i) (mely iratőrzőknél, közgyűjteményekben, stb.): Nógrád Megyei Levéltár, Magyar Országos Levéltár 3. A tervezett szakirodalmi tájékozódás összefoglaló ismertetése: Országos vonatkozásban II. József koráról, uralkodásáról, személyiségéről gazdag szakirodalom áll az érdeklődő kutató rendelkezésérére. Nem mondható el ugyanez a kisebb közigazgatási egységekre, például a megyékre sem. Kevés tanulmány foglalkozik néhány megye szóban forgó korszakáról, de azok sem a teljes iratanyag felhasználását tűzték ki célul, hanem csak egyes részproblémákkal foglakoznak (Tolna, Csongrád, Baranya). Nógrád egyik megyetörténete sem használta fel ezt az irategyüttest, ide vágó tanulmány sem született. Az anyaggyűjtés eredménye: A jövő esztendő első negyedében befejezett közigazgatástörténeti tanulmány készítése.
JUSZTIN PÉTER I. KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG 1. A kutatás témájának ismertetése (a kutatás tárgya, célja, fontossága): A PPKE BTK-n beadandó Magyar Irodalom és Régi Magyarországi irodalom spec. szakdolgozat elkészítése „Écsi énekeskönyv – a XVIII. század első negyedének népénekirodalma” címmel. A munka célja az écsi énekeskönyv forrásainak megállapítása, keletkezéstörténetének ismertetése. Az énekeskönyv a pannonhalmi, XVIII. század eleji énekeskönyv-gyűjtemény reprezentáns tagja, melynek datálása, filológiai feltárása közelebb visz minket a „Boldogasszony Anyánk” c. egyik legismertebb katolikus népének ősszövegét is tartalmazó Szoszna Demeter-féle énekeskönyv datálásához. Az elkészült tanulmány adatai bedolgozhatóak az RMKT XVII-XVIII. századfordulójának énekanyagát megjelentető tervezett akadémiai forráskiadványba. 2. A kutatás helye(i) (mely iratőrzőknél, közgyűjteményekben, stb.): OSZK Kézirattár, OSZK Mikrofilmtár. 3. A tervezett szakirodalmi tájékozódás összefoglaló ismertetése: Kéziratok: Écsi énekeskönyv (FM1/2191); Szoszna Demeter ék. (FM 1/2192). Régi nyomtatványok: Cantus Catholici 1651 (FM 1/2192); Cantus Catholici 1675 (FM 1/2192); Cantus Catholici Kassa 1674 (FM 1/2192); Cantus Catholici 1703 (FM 1/2192); Kájoni Cantionale (FM 1/2192). Forráskiadások és segédletek: RMKT XVII/7; RMKT XVII. 15/A és B; RMDT I-II.; RMKT protestáns énekanyagát megjelentető kötetei. Továbbá a népénektörténeti és kortörténeti szakirodalom. (Farmati Anna: Más régi ének; A magyar irodalom története II; Magyarország zenetörténete I-II stb.). Az anyaggyűjtés eredménye: Szakdolgozat beadása 2011. április 15. határidővel. Régi Magyarországi Irodalom Specializáció szakvizsga 2011 áprilisában. Szakdolgozat védése és államvizsga: 2011. május/június. II. EGYÉB TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG 1. A tevékenység leírása (tárgya, célja, időbeni ütemezése): Középfokú német szóbeli nyelvvizsgára való felkészülés. 2. Várható eredménye(i), az eredmények megvalósulásának időpontja: Német középfokú B típusú nyelvvizsga letétele 2011-ben.
SEBESTYÉN KÁLMÁN I. KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG 1. A kutatás témájának ismertetése (a kutatás tárgya, célja, fontossága): Megyei pártvezetők (MKP, MDP, MSZMP megyei, illetve járási-városi titkárok) életrajzi adatainak összegyűjtése. 2. A kutatás helye(i) (mely iratőrzőknél, közgyűjteményekben, stb.): Nógrád Megyei Levéltár pártarchívumi fondjai, esetleg a Politikatörténeti Levéltár vonatkozó anyagai. 3. A tervezett szakirodalmi tájékozódás összefoglaló ismertetése: Egyre több ilyen jellegű kiadvány lát napvilágot. Módszertanilag elsősorban Fallenbühl Zoltán tanulmányaira szükséges támaszkodni, illetve a Zala és a Békés Megyei Levéltár archontológiai kiadványai tekinthetők mintának. Az anyaggyűjtés eredménye: Archontológiai kézirat elkészítése. A befejezés várható időpontja: 2012. 1. A kutatás témájának ismertetése (a kutatás tárgya, célja, fontossága): Salgótarján nagyközség képviselő-testületi üléseinek napirendi pontjai 1873–1922 c. kiadvány kéziratának elkészítése. 2. A kutatás helye(i) (mely iratőrzőknél, közgyűjteményekben, stb.): Nógrád Megyei Levéltár Az anyaggyűjtés eredménye: A napirendi jegyzék elkészítése 2011. december 31-ig. 1. A kutatás témájának ismertetése (a kutatás tárgya, célja, fontossága): Kísérletek Salgótarján várossá alakítására 1922 előtt (munkacím). Tanulmány a várossá alakulás 90. évfordulójára készülő kiadvány számára. 2. A kutatás helye(i) (mely iratőrzőknél, közgyűjteményekben, stb.): Nógrád Megyei Levéltár 3. A tervezett szakirodalmi tájékozódás összefoglaló ismertetése: Néhány helytörténeti tanulmányban megjelenik a téma, elsősorban Horváth Istvánnál a „csinált város-szerves fejlődés” problematikáját vizsgálva. Jelen esetben a képviselő-testületi jegyzőkönyvek alapján kibontakozó előremutató és negatív tendenciák összevetésére igyekszem helyezni a hangsúlyt. Az anyaggyűjtés eredménye: Tanulmány elkészítése 2011. december 31-ig.
SZEDERJESI CECÍLIA I. KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG 1. A kutatás témájának ismertetése (a kutatás tárgya, célja, fontossága): a) A Salgótarjáni Acélárugyár altisztjeiről 1896-tól vezetett nyilvántartó feldolgozása, elemzése 1910-ig. A nyilvántartás valamennyi altiszt személyére, származására, jövedelmére, nyelvismeretére stb. vonatkozóan tartalmaz adatokat – a forrás unikális! b) A Salgótarján nagyközségben 1888-1910 között községi kötelékbe felvettek adatainak feldolgozása, rendelkezésre álló további adatokkal (adatbázisokkal, pl. anyakönyvek) való összevetése, elemzése. A Salgótarján történetében kiemelkedő méreteket öltő bevándorlás kutatásához szolgáltat értékes adalékokat. c) A doktori disszertáció további részeihez adatbázis-készítés (Salgótarján egyházi házassági, illetve részben egyéb anyakönyvei 1860–1895), majd feldolgozás, elemzés. 2. A kutatás helye(i) (mely iratőrzőknél, közgyűjteményekben, stb.): Nógrád Megyei Levéltár, esetleg salgótarjáni római katolikus főplébánia irattára.
3. A tervezett szakirodalmi tájékozódás összefoglaló ismertetése: a) Helytörténeti és üzemtörténeti munkák elsajátítása szükséges, illetve a vonatozó társadalomtörténeti szakirodalom (pl. és elsősorban Bódy Zsombor műveinek) áttanulmányozása. b) Helytörténeti, történeti demográfiai, ipartársadalom-történeti munkákat szükséges hasznosítani. c) Helytörténeti, történeti demográfiai, ipartársadalom-történeti munkákat szükséges hasznosítani. Az anyaggyűjtés eredménye: a) A forrás- és szakirodalmi feldolgozás kéziratának elkészítése 2011. december 31-ig. b) A forrás- és szakirodalmi feldolgozás, majd a kézirat elkészítése 2011. december 31-ig. c) Az adatbázis-készítés megkezdése 2011-ben, folytatása befejezése 2012-ben. II. EGYÉB TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG 1. A tevékenység leírása (tárgya, célja, időbeni ütemezése): Felkészülés a doktori szigorlatra. 2. Várható eredménye(i), az eredmények megvalósulásának időpontja: 2011 végén a szigorlat letétele, a következő évben a disszertáció elkészítése és megvédése.
TYEKVICSKA ÁRPÁD I. KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG 1. A kutatás témájának ismertetése (a kutatás tárgya, célja, fontossága): Mindszenty József működése a zalaegerszegi plébánia élén c. kézirat elkészítésének megkezdése. Mindszenty József, későbbi esztergomi prímás, a 20. századi magyarországi történelem fontos alakja. Plébánosi működésének vizsgálata, feltárása és bemutatása részben hozzájárul személyiségének megismeréséhez, másrészt működésén keresztül képet kaphatunk egy két világháború közötti kisváros belső szerkezetéről, kapcsolatrendszeréről, közéleti sajátosságairól. Nem utolsósorban pedig rátekinthetünk arra a társadalmi, művelődési folyamatra, amelyet „katolikus reneszánszként” aposztrofálunk. A már felgyűjtött források, korabeli feldolgozások és sajtó segítségével egy közösség perszonális kapcsolataira, szerveződési elveire, szabályira is kitekintést tehetünk. 2. A kutatás helye(i) (mely iratőrzőknél, közgyűjteményekben, stb.): Nógrád Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Szombathelyi Püspöki Levéltár, Zalaegerszegi plébániai irattár, Magyar Országos Levéltár, Mindszenty Levéltár. Az anyaggyűjtés eredménye: anyaggyűjtés a várhatóan 2013-ban kiadásra kerülő monográfiához. II. EGYÉB TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG 1. A tevékenység leírása (tárgya, célja, időbeni ütemezése): Középfokú angol szóbeli nyelvvizsgára való felkészülés. 2. Várható eredménye(i), az eredmények megvalósulásának időpontja: Angol középfokú C típusú nyelvvizsga letétele várhatóan 2012-ben.