2013. (VIII. 9.) EMMI rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

65488

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

Az emberi erőforrások minisztere 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések 1. §

A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartóra tekintet nélkül a kollégiumokra, függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy másik intézmény szervezetéhez tartozva, szervezetileg összevonva működnek, b) a kollégiumban foglalkoztatott pedagógusokra és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, továbbá a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra, c) a kollégiummal jogviszonyban álló tanulókra (a továbbiakban: tanuló).

2. Értelmező rendelkezések 2. §

E rendelet alkalmazásában 1. csoportvezetői foglalkozás: a csoportvezető nevelőtanár által irányított, a csoporthoz tartozó tanulók számára kötelező foglalkozás, amelynek célja a kollégiumi csoport életével kapcsolatos események, tevékenységek, feladatok, problémák megbeszélése, értékelése; 2. foglalkozási csoport: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. mellékletében foglalt létszámok alapján megszervezett kollégiumi csoportok tanulóiból a kollégium pedagógiai programja alapján a kollégiumi neveléshez és oktatáshoz, a szabadidő eltöltéséhez szervezett legalább öt tanulóból álló, pedagógus vagy a kollégium vezetője által megbízott személy által irányított tanulóközösség; 3. kollégiumi csoport: az Nkt. 4. § 23. pontja szerint a kollégiumi, externátusi felvételt nyert tanulókból kialakított, pedagógus (csoportvezető nevelőtanár) által irányított állandó tanulóközösség, amelynek létszámát az Nkt. 4. melléklet 15. pontja alapján kell megállapítani; 4. kollégiumi közösségek működésével összefüggő foglalkozás: a kollégiumi tanulók részére szervezett, pedagógus által irányított, a kollégium folyamatos, rendszeres, zavarmentes működéséhez szükséges ismeretek átadását szolgáló foglalkozás; 5. kollégiumi szervezeti egység: az Nkt. 28. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógiai felügyelettel összefüggő, a kollégium működtetéséhez, valamint a kollégiumi élet szervezéséhez kapcsolódó feladat végrehajtásához kialakított, épületenként és nemenként átlagosan száz, legfeljebb százhúsz tanulóból álló, pedagógus által irányított tanulóközösség; 6. kötelező kollégiumi foglalkozás: pedagógus által irányított foglalkozás, amelyet a kollégium köteles megszervezni, és amelyen a tanuló köteles részt venni; 7. szabadon választható foglalkozás: pedagógus által irányított foglalkozás, amelyet a lehetséges kollégiumi kínálatból választott tanulói igény alapján a kollégium köteles megszervezni, és amelyen a tanuló választása alapján köteles részt venni; 8. szakkollégiumi foglalkozás: elsősorban speciális ismereteket adó, tudásgazdagító, a valamely területen tehetséges tanulókat intenzíven továbbfejlesztő egyéni és csoportos foglalkozás, amely közösségi fejlesztést, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló csoportos tevékenységek körét foglalja össze (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, program, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap); 9. tematikus csoportfoglalkozás: a 2. melléklet szerinti keretterv és a 3. mellékletben szereplő keretprogramterv alapján tervezett foglalkozás, amelyet vagy a csoportvezetői foglalkozások keretében vagy a felkészítő foglalkozások terhére kell megszervezni.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65489

3. A kollégiumi foglalkozások formái, megszervezésükre vonatkozó szabályok 3. §

(1) A kollégium – a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez – a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez. (2) Az Nkt. 28. § (1) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett kollégiumi foglalkozás lehet a) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozás, b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás, c) a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás, ezen belül ca) szakkör, cb) érdeklődési kör, cc) önképzőkör, cd) énekkar, ce) művészeti csoport, cf ) tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap, d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, e) a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás. (3) A kollégiumban az Nkt. 28. § (3) bekezdésének keretein belül gondoskodni kell a) az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről, b) a kollégium működtetéséről, c) a kollégiumi élet szervezéséről.

4. §

(1) A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet a) kötelező vagy b) szabadon választható. (2) A tanuló heti tizenhárom órában köteles részt venni a 3. § (2) bekezdés a) pontjában, heti egy órában a 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkozásokon. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül további heti egy, szabadon választott foglalkozáson köteles részt venni. A 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott foglalkozások látogatása alól a tanuló – a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint, részben vagy egészben, kivéve az ebben a keretben szervezett tematikus csoportfoglalkozásokat – felmentést kaphat. (3) A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. (4) A kollégiumnak az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez minden tanév első hetében fel kell mérnie, hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. (5) Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves tanulói foglalkozási tervet az elfogadást követő három munkanapon belül a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be írásban a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni.

4. A középiskolai szakkollégiumokra, a középiskolai szakkollégiumi foglalkozásokra vonatkozó külön szabályok 5. §

(1) A középiskolai szakkollégium a) a köznevelés rendszerében a kollégiumi nevelés országos szerepét és a köznevelési kollégiumok feladatait kiegészítő, sajátos többletfeladatot ellátó kollégium, b) társadalompolitikai szempontból megfelelő közösségi környezet megteremtésével biztosítja a teljes ember nevelését, ezáltal részt vállalva a tudásalapú képzés értékorientált megalapozásában, ennek részeként vállalja a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű középiskolai szakkollégiumi tanulók tehetséggondozását lehetővé tevő, személyre szabott támogatását,

65490

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

c)

(2)

(3) (4) (5)

6. §

a határon túli magyarság szellemi műhelyeivel való rendszeres kapcsolattartás révén elősegíti a tanulók magyarságtudatának komplex fejlesztését, d) kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere révén segíti a kultúrák közötti párbeszédre való készség kialakítását, idegen nyelvi partnerkapcsolatok révén külön hangsúlyt helyez a magyar kultúra értékeinek terjesztésére, népszerűsítésére, e) a csoportok önszerveződésének előmozdításával, rendszeres közösségépítő foglalkozásokkal elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, f) a köznevelési rendszer más intézményeivel szoros együttműködésben felsőoktatási tanulmányokra való hatékony felkészítést vállal, g) bevonja a tanulóit ga) a rendszeres sportéletbe, gb) a művészeti képzésbe és önismereti, valamint közösségi programokba. A középiskolai szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával olyan többletkínálatot nyújtson, amely a) a tehetséggondozást, b) az értelmiségi feladatokra történő magas szintű, komplex felkészítést, annak értékalapú megalapozását, c) a társadalmi problémák iránti érzékenység elmélyítését, d) az önálló, a kollégiumban tanuló középiskolai – elsősorban gimnáziumi – tanulók nevelés-oktatáshoz kapcsolódó magas színvonalon működtetett, a gimnáziumok számára az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott gimnáziumi kerettantervekben meghatározott tudáselemekre is épülő személyiségfejlesztést, e) a pedagógiai programjában a 3. § (2) bekezdése szerinti csoport keretei között kiscsoportos – vagy egyéni – oktatási forma keretei között a több tudományterületet érintő ismeretszerzést, f) a könyvtárának keretei között a korszerű információkeresési ismeretek elsajátítását és alkalmazását, g) a kultúraközvetítő tevékenységének részeként a magyar és a nemzetközi tudományos és művészeti élet kiemelkedő képviselőivel való rendszeres találkozásokat segíti. A középiskolai szakkollégium a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez a tanulók részére szakkollégiumi foglalkozásokat is szervez. A tanuló a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a szakkollégium által biztosított, szabadon választható lehetőségek közül választott további heti három óra szakkollégiumi foglalkozáson köteles részt venni. A középiskolai szakkollégium a tanítási év során legalább három hétvégi benntartózkodást igénylő komplex tehetséggondozó programot szervez.

(1) A miniszter a középiskolai kollégium által benyújtott kérelem alapján a döntését követő tanévtől viselhető szakkollégiumi címet ad annak a kollégiumnak, amelynek a fenntartója a kérelemhez csatolja a) három, az országos szakértői névjegyzékről kiválasztott és az érintett kollégiummal, valamint fenntartójával munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem álló kollégiumi szakértő helyszíni látogatásra épülő szakmai állásfoglalását arról, hogy az adott kollégium megfelel a középiskolai szakkollégiumokra vonatkozó feltételeknek, b) a középiskolai szakkollégium működésére vonatkozó szakmai koncepciót, c) a fenntartó – amennyiben a kollégium működtetője a települési önkormányzat, akkor emellett a települési önkormányzat – írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a középiskolai szakkollégium működésével járó többletköltségeket a szakmai cím elnyerése esetén legalább négy tanéven keresztül vállalja, addig a szakkollégiumot nem szünteti meg, nem szervezi át, d) az országos kollégiumi szakmai szervezet támogató szakvéleményét. (2) A miniszter a kérelem benyújtását követően hatvan napon belül dönt, és erről a fenntartót, valamint az érintett kollégiumot értesíti. (3) A miniszter döntését követő tanévtől kezdődően a szakkollégium szakmai címet a középiskolai kollégium hivatalos dokumentumaiban használhatja.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65491

5. A kollégiumi programok átdolgozására és bevezetésére vonatkozó szabályok 7. §

(1) A kollégiumok a) az 1. melléklet szerinti Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapelvei, b) a 2. melléklet szerinti Kollégiumi foglalkozások keretterve, c) a 3. melléklet szerinti Kollégiumi foglalkozások keretprogramterve [a továbbiakban az a)–c) pontban foglaltak együtt: alapprogram] alapján készítik el pedagógiai programjukat. (2) A kollégium helyi pedagógiai programjának – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – tartalmaznia kell a 2. mellékletben megjelölt témaköröket és foglalkozásokat, azok óraszámait. (3) A gyógypedagógiai nevelésben részt vevő kollégium pedagógiai programjának megalkotása során a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletben meghatározott pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs célokat és feladatokat is alkalmazni kell. (4) A nemzetiségi feladat ellátásában részt vevő kollégium pedagógiai programjának megalkotása során a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell. (5) A honvédelmi miniszter fenntartásában lévő, kollégiumi nevelést folytató köznevelési intézmény kollégiumi programja az alaptevékenységében megjelölt speciális katonai nevelési feladatokra tekintettel, azok érvényre juttatása érdekében az e rendeletben megfogalmazottakhoz igazodóan, azoktól eltérő követelményeket is megfogalmazhat.

8. §

(1) A kollégiumok az e rendeletben foglaltak alapján – az 5. és a 6. §-ban foglaltak kivételével – 2013. augusztus 31-éig vizsgálják felül pedagógiai programjukat. (2) Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő kollégiumok a pedagógiai programjuk felülvizsgálatához az Arany János Tehetséggondozó Program kollégiumi tevékenység- és foglalkozásrendszerét tartalmazó 4. mellékletet is alkalmazzák. (3) Az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő kollégiumok a pedagógiai programjuk felülvizsgálatához az Arany János Kollégiumi Programra vonatkozó előírásokat tartalmazó 5. mellékletet is alkalmazzák. (4) Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevő kollégiumok a pedagógiai programjuk felülvizsgálatához az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programra vonatkozó előírásokat tartalmazó 6. mellékletet is alkalmazzák. (5) A kollégiumok a 2013/2014. tanévben az összes kollégiumi csoportjuk és valamennyi pedagógiai tevékenységük vonatkozásában az (1)–(4) bekezdés alapján felülvizsgált pedagógiai programjuk szerint kezdik meg a nevelő-oktató munkát.

6. Záró rendelkezések 9. §

10. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 10. § 2013. augusztus 31-én lép hatályba. (3) Az e rendelet hatálybalépésének időpontja és 2013. augusztus 31. között a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján kell a kollégiumi nevelő-oktató munka szervezését végrehajtani. Hatályát veszti az R.. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere

65492

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

1. melléklet az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelethez

A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA

BEVEZET Az alapprogram meghatározza és kijelöli a köznevelési kollégiumban (a továbbiakban kollégium) folyó szakmai pedagógiai tevékenység f területeit, a kollégiumban folyó szakmai fejlesztés irányait. Az alapprogram a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat) kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve el segíti a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását. Tartalmi iránymutatásként szolgál a kollégiumok pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy egyidej!leg tág teret enged a szakmai önállóságuknak. Az alapprogram a Nat fejlesztési feladatait, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit figyelembe véve, valamint alapvet céljaihoz igazodva meghatározza a kollégiumi nevelés céljait és feladatait, alapelveit, általános kereteit, a m!ködéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket, elvárásokat. Az alapprogram a kollégiumokat érint , az országos pedagógiai-szakmai ellen rzés egységes kritériumok szerinti megvalósításának kollégiumi alapdokumentuma is. Az alapprogram azokra a magyar és európai pedagógiai értékekre, kollégiumi hagyományokra, tapasztalatokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, a nemzeti, a közösségi értékekre, a tudás- és kultúraközvetítésben, a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzet! és halmozottan hátrányos helyzet! tanulók iskolai sikerességének el segítésében, az esélykülönbségek csökkentésében elért eddigi eredményekre.

1. A KOLLÉGIUM TÁRSADALMI SZEREPE A kollégium a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelel lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek a lakóhelyén nincs lehet ség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jog érvényesítésére, a nemzetiségi oktatásra, illetve akiknek a családja nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi mobilitást: esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó min ség! tudáshoz, segítse a szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a Nat.-ban meghatározott kulcskompetenciák er sítésében, a tehetség felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkózásának segítésében.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium – megfelel pedagógiai környezet biztosításával – el segíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszervez dése során kialakuló közösségekben az együttélés, az együttm!ködés, az önkormányzó képesség, a döntés és felel sség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium: - a helyi társadalom elvárásait, a nevelési-oktatási környezet lehet ségeit is figyelembe véve végzi munkáját, - részt vehet az Arany János programokban, speciális eszközeivel el segíti azok céljainak megvalósítását; - valamely szakma, tantárgy, m!vészet, sport területén a min ségi fejlesztés érdekében – a pedagógiai programjában kidolgozott szabályozás alapján, a fenntartó hozzájárulásával – szakkollégiumot hozhat létre. A kollégium adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson.

2. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul a Nat. Melléklet I.1.pontjában, a nevelési-oktatási rendszer egészére kit!zött célok megvalósulásához, az ott meghatározott feladatok megoldásához, az ott megfogalmazott értékek alapján. 2.1. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumi nevelés célja legf képp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejl désének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium – céljai elérése érdekében – diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek f bb alapelvei: a) az alapvet emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillet jogok érvényesítése; b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; c) a tanulók és közösségeik iránti felel sség, a bizalom, a szeretet, a segít készség; d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; e) az alapvet erkölcsi normák érvényesítése; f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igény! tanulók szükségleteinek figyelembevétele; g) építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszervez d képességére; h) az integrált nevelés, az integrációt el segít pedagógiai módszerek alkalmazása;

65493

65494

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

i) a szül kkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttm!ködés; j) a nemzeti hagyományok meg rzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; k) a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. 2.2. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium – a kollégiumi jogviszony fennállása alatt – biztosítja diákjai számára azok iskolai tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait kollégiumi ellátás, nemzetiségi kollégiumi ellátás, illetve sajátos nevelési igény! tanulók kollégiumi ellátásán keresztül valósítja meg. A kollégiumi nevelés feladata különösen: A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejl désének el segítése, a hátránnyal küzd k felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehet séget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, er síti a tanulási motívumokat, az érdekl dés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböz formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezet útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történ felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra bels igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést el segít beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész feln tt életére, és el segíti helytállásukat a munka világában is. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvet erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének el segítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszer!, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevel tanárok példamutatása segítse el a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segít készség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse el a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, m vészek, írók, költ!k, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szül!föld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat meg!rizve ismerjék meg történelmét, sokszín kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelv nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának er!sítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés el!segíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épül! közélet m ködésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelent!ségét. Ezzel is er!síti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekv! állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az er!szakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehet!ségét, hogy a tanulók megismerjék a f!bb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemz!képesség és a vitakultúra fejlesztését. A felel!sség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelel! teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés el!segíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; el! kell segíteni a kedvez! szellemi fejl!dését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelel! kim velését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történ! beleélés képességének, az empátiának a fejl!désére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelked! jelent!ség a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felel!s párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerül! konfliktusok kezelésér!l. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat.-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is.

65495

65496

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függ ségekhez vezet szokások kialakulásának megel zésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Felel sségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segít magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal él k sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segít magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttm!ködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felel s állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az er forrásokat tudatosan, takarékosan és felel sségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek el , továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszín!ségének meg rzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehet ségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdekl dési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdekl désüknek megfelel területeken, megtalálhatják kés bbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelel foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges er feszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttm!ködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttm!ködve – valamennyi tanulója számára lehet vé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak – a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan – segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felel sségüket az értékteremt munka, a

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

javakkal való ésszer gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az er források kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység m!ködtetésén keresztül segíti az autonóm, felel s, a közösség érdekeit is figyelembe vev magatartás és a körültekint döntéshozás képességének kialakulását. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmez , kritikai beállítódás kialakításának nagy jelent sége van. A diákokkal ismertetni kell a média m!ködésének és hatásmechanizmusának f bb törvényszer!ségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját.

3. A KOLLÉGIUM M KÖDÉSE 3.1. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat – az Nkt.–ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkez , pedagógus munkakörben foglalkoztatott – kollégiumi nevel tanár látja el, aki a) a nevel testület tagjaival és vezet ivel szoros szakmai együttm!ködésben végzi munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszer! szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellen rzésére, értékelésére; jártas a különböz pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, m!veltségével, életmódjával követend példaként szolgál a diákok számára, e) megfelel empátiával rendelkezik, nevel i eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, szeretetet, elkötelezettséget és bizalmat helyezi el térbe, f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes a diákokkal szinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) munkája során folyamatosan együttm!ködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vev személyekkel, szervezetekkel. A kollégiumi nevel tanár munkáját a jogszabályokban foglaltak szerint végzi, tevékenységét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenl bánásmód, valamint az egészséges életmódra és a fenntartható fejl désre nevelés határozzák meg.

65497

65498

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

A kollégiumban dolgozó, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényez ként hat a kollégisták mindennapjaiban.

3.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium bels és küls környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi el írásoknak megfelel en – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport- és egyéb szabadid s tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök m!ködésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenésér l, az egyéni visszavonulás lehet ségér l.

3.3. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium – bels életének szabályozása során – biztosítja a diákok optimális testi-lelki fejl désének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, a tisztálkodást, az el írásoknak megfelel egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szül i és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek bels arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet megszervezésében jelent s szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségvisel ik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehet vé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezet i megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felel sen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, er síti a kollégiumi közösség együvé tartozását. 3.4. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szül kkel, illetve a tanuló törvényes képvisel jével, szül i szervezetekkel (közösségekkel), a fenntartóval, a m!ködtet vel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, hátrányos helyzet! és halmozottan hátrányos helyzet! tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, nevelésbe vett gyermek esetén a gyámjával, nevel szül jével vagy gyermekotthonával, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel,

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

érintettség esetén a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá minden olyan szervezettel, amely a kollégiumi nevelés céljainak megvalósítását el segítheti. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményez . A kapcsolattartás helyi szabályozása a jogszabályi el írásoknak megfelel en történik.

4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE A kollégium – igazodva az Nkt. 28. §-ának rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegét l függ en – kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet m!ködéséhez pedagógiai irányítást, illetve támogatást biztosít. 4.1. A kollégium által kötelez en biztosítandó foglalkozások A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attit!d kialakítására és meger sítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretb vítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes tör dés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igény! tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejl déséhez. 4.1.1. Felkészít foglalkozások a kollégiumban: 4.1.1.1. Tanulást segít foglalkozások: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, b) differenciált képességfejleszt , tehetség-kibontakoztató foglalkozás, c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció, d) a tantárgyi ismeretek b vítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök, e) tematikus csoportfoglalkozás. 4.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: 4.1.2.1. Csoportvezet i foglalkozások: a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára: a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások: az e rendeletben el írt témakörök, id keretek között szervezhet foglalkozások

65499

65500

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

4.1.2.2. A kollégiumi közösségek szervezésével összefügg foglalkozások: a) a kollégiumi diákönkormányzatok m!ködésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gy!lés, kisebb közösségek megbeszélések)

szerinti

4.1.2.3. A tanulókkal való egyéni tör dést biztosító foglalkozások: a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére 4.1.3. Szabadid eltöltését szolgáló foglalkozások: Állandó, vagy adott eseményre szervez d kollégiumi diákcsoportok számára szervezett - irodalmi, képz m!vészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejleszt m!vészeti, - természettudományos, m!szaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket b vít szakmai, - egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, - a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó, - a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök, szakmai, m!vészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélked k.

4.2. Pedagógiai felügyelet A kollégium – szervezeti egységenként egy pedagógus közrem!ködésével (a továbbiakban: ügyeletes nevel tanár) – gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletér l, a kollégiumi élet szervezésér l.

4.2.1. A kollégium zavarmentes m ködésének biztosítása céljából az ügyeletes nevel!tanár: a) visszatér rendszer! ellen rzést folytat a küls és bels biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi el írások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megel zés érdekében, b) folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiségvédelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére, c) id szakos ellen rzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából, A pedagógiai felügyelet átadásakor az ügyeletes nevel tanárok között – dokumentált – információcserére kell sort keríteni. 4.2.2. A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezet!jének a feladata: a) a napirend szerinti tevékenységek, így az ébreszt , a takarodó, az étkeztetés megszervezése, felügyelete, ellen rzése,

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

b) a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimen , engedélyek folyamatos vezetése, c) a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének a felügyelete, d) a felmerül egyéni problémák kezelése, ennek részeként az ügyeletes nevel tanári intézkedés, továbbá információtovábbítás a csoportvezet nevel tanárnak.

5. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE 5.1. A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium – a szül vel és az iskolával együttm!ködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvet ismereteket, képességeket, értékeket: - elsajátítja és követi az alapvet erkölcsi normákat; - képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; - sokoldalú képzettsége, m!veltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével; - kialakul reális társadalomképe; - rendelkezik az önszervez déshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; - tudása versenyképes, önértékel képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; - képes az együttm!ködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; - másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; - ismeri nemzetünk, nemzetiségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veend , hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását.

65501

65502

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN


A rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felel sségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma 9. évfolyam,

TÉMAKÖR

1–8. évfolyam

9./N évfolyam, 9./Kny. évfolyam,

10. 11. 12. 13–14. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

4

9./Ny. évfolyam 3

2

2

2

1

2

2

2

2

1

1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

2

1

1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

1

2

2

2

1

2

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

2

Felel sségvállalás másokért, önkéntesség

2

2

2

2

1

1

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

2

A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés

A családi életre nevelés

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

Pályaorientáció Gazdasági nevelés

és

pénzügyi

Médiatudatosságra nevelés

65503

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

1

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelez csoportvezet i foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehet vé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezet i foglalkozások keretében, vagy a felkészít foglalkozások terhére szervezzék meg.

A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvev pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvev és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek.

65504

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN


A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához

Bevezet A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felel sségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felel sségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezel képesség. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevel -oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attit!dök együttes fejlesztése a cél. A csoportfoglalkozások keretprogramterve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához. A kollégiumi nevelés és oktatás a Nat. kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz.

1.

A tanulás tanítása

A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelent sége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzd k felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást el segít beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész feln tt életükre, és el segíti helytállásukat a munka világában.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65505

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam -

Ismerje meg – és el bb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza – a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket.

-

Tudja szervezni idejét, tevékenységeit.

-

Alakuljon ki megfelel szövegért olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények teljesítésére felkészít tanulási technikákat.

-

Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és err l szóban vagy írásban beszámolni.


Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.

-

A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani.

-

Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.

-

Alkalmazza a tanulást segít hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelel en tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat.

-

Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

Programterv Évfolyam

1-8.

9.

10.

11.

12.

13–14.

Id keret (óra)

4

3

2

2

2

1

Témák

Tartalmak, tevékenységek

- különböz tanulási technikák és módszerek alkalmazása

- Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történ tanulásra.

- a könyvtárhasználat rendje és módszerei

- Könyvtárlátogatással segítsük el , hogy megfelel módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehet ségeket.

- Ismertessük az alapvet tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelel , hatékony tanulási módokat.

- Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészít - a megszerzett és tanulási technikákat. elsajátított - A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, ismeretek tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. értelmezése, rendezése - Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket.

65506

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

- Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segít internethasználatra. - Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelel ségével.

2.

Az erkölcsi nevelés

A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvet erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelent s, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam -

Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben.

-

Legyen tisztában az erkölcsi felel sség fontosságával.

-

Képes legyen az életkornak megfelel erkölcsi választásokra.


Lássa be az erkölcsi felel sség fontosságát.

-

Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelent ségét.

-

Képes legyen megfelel erkölcsi választásokra.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65507


1-8

9.

10.

11.

12.

13–14.

Id keret (óra)

2

2

2

2

1

1

Témák

Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be az embert, mint értékel és erkölcsi lényt.

- erkölcsi érzék kifejl dése és szerepe

- Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felel ssége között.

- felel sség- és kötelességtudat

- Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelent ségére az emberi kapcsolatokban.

- a munka megbecsülése

- Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböz erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük.

- mértéktartás, együttérzés, segít készség

- Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelent ségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét.

3.

- Ismertessük fel élethelyzeteket.

a

diákokkal

az

erkölcsi

kérdéseket

felvet

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégiumi foglalkozások lehet séget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szül föld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a sz!kebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam -

Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat.

-

Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek élnek.

-

Életkorának megfelel szimbólumait.

-

Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit.

szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti

65508

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN


Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.

-

Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.

-

Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.

-

Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait.

-

Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelked személyiségeit.

-

Legyen kell ismerete a település kultúrtörténetér l, hagyományairól.


1-8

9.

10.

11.

12.

13–14.

Id keret (óra)

2

2

2

2

1

1

Témák


- közösséghez tartozás, hazaszeretet - nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai - a hazánkban él nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene

- Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. - Történeti el adásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attit!döt a településhez, az országhoz, a nemzethez. - Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelent ségét, történeti alapjait. - Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. - Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.

- nemzetünk kapcsolódása Európához

4.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén el segíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épül közélet m!ködésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelent ségét, hogy mit is jelent a felel s állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65509

Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat er sítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam -

Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel jelent ségét a közösségben, az emberi társadalomban.

-

Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze.

-

Értse meg az állampolgár és a társadalom együttm!ködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében.

-

Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását.


Ismerje a demokratikus állam m!ködésének f bb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.).

-

Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.

-

Értse meg az állampolgár és a társadalom együttm!ködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében.

-

Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelent ségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.


1-8.

9.

10.

11.

12.

13–14.

Id keret (óra)

1

2

2

2

1

2

Témák - a demokratikus jogállam felépítése - a felel s állampolgári magatartás jelent sége - a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a demokratikus jogállam m!ködésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvet állampolgári jogokat. - Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekv magatartás és a törvénytisztelet jelent ségét.

állampolgári

- A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttm!ködés jelent ségét, a helyi és a tágabb közösségeket érint problémák iránti érdekl dés fontosságát. - Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.

65510

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

- cselekv állampolgári magatartás és törvénytisztelet

5.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumi nevelés el segíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók el segítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejl dés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történ elfogadására.

beleélés képességének kialakítására, mások

Ezek a képességek el segítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam -

Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni.

-

Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért.

-

Lássa be, hogy szükség van az alapvet magatartási szabályok betartására.


Ismerje meg az emberi személyiségvonásokat.

kapcsolatok

létrejöttét

el segít ,

illetve

gátló

-

Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben.

-

Életkorának megfelel választékossággal legyen képes a társas kommunikációra.

-

Alakuljon ki a tanulóban a választási lehet ségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehet ségeket mérlegelni.

-

Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65511


1-8.

9.

10.

11.

12.

13–14.

Id keret (óra)

1

1

1

1

1

1

Témák


- az önismeret és - Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemz it. társas kapcsolati kultúra - A csoport aktív közrem!ködésével segítsük el a megalapozott önismeret kialakítását. - az empátia és mások elfogadása

- Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait.

- a tudás és tapasztalat jelent sége

- Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket.

- társas kommunikáció

6.

- Csoport el tti megmérettetés révén segítsük el a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.

A családi életre nevelés

A család mint a társadalom alapvet közösségi épít köve különös jelent séggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejl désében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépül közösség kialakításában.

párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a kés bbi családi

Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felel sség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása dönt jelent ség!, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam -

Ismerje a család szerkezetét, m!ködését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat a családi közösségben.

-

Képes legyen felismerni és megfelel el forduló különböz konfliktusokat.

módon kezelni, értelmezni a családban

65512

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN


Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.

-

Tudatosuljon a családalapítás, felel sségvállalás fontossága.

-

Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemz it és kialakításának jelent ségét a párkapcsolatokban.

családtervezés,

a

helyes

párkapcsolat

és


1-8.

9.

10.

11.

12.

13–14.

Id keret (óra)

1

1

2

2

3

3

Témák

Tartalmak, tevékenységek - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon.

- a család szerepe, - Ismertessük a család szerepét, jelent ségét az egészséges testi és lelki jelent sége az fejl dés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az id s családtagokkal való egyén életében kapcsolattartás, együttm!ködés és támogatásuk fontosságát. - együttm!ködés - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. és felel sségválla- - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. lás a családban - szexuális kultúra - Ismertessük a helyes, felel sségteljes párkapcsolat jelent ségét és kialakításának folyamatát. - családtervezés - Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemz it és jelent ségét a férfi- konfliktusok a n kapcsolatban. családban - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban el forduló konfliktusokat és kezelésük módját.

7.

Testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelent ség! a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik ket testi és lelki egészségük meg rzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megel zésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65513


Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelent ségével.

-

Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás.

-

Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket.


Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejl désre kifejtett pozitív jelent ségével.

-

Ismerje fel az egészséget fenyeget tényez ket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megel zésének módjait.

-

Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód.

-

Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.


1-8.

9.

10.

11.

12.

13–14.

Id keret (óra)

2

2

2

2

2

2

Témák


- egészséges életmód és életvitel

- Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszer! táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit.

- a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és meg rzésében

- Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövel szerek használatának veszélyeit.

- prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

8.

- Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és megel zését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén.

agresszió

- Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felel sség és döntés jelent ségét az egészséges életvitel és a szabadid s tevékenységek megvalósításában.

Felel sségvállalás másokért, önkéntesség

A hátránnyal él k iránt érzett felel sség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelel módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban.

65514

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

A sz kebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben él!kért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejleszt! hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felel!sségteljes állampolgári lét alapvet! velejárója. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam -

Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése.

-

Legyen érzékeny mások helyzete iránt.

-

Alakuljon ki az összetartozás érzése.


Alakuljon ki segít! magatartás a fogyatékkal él!k iránt.

-

Tudatosuljon az együttm ködés és az egymásra figyelés fontossága.

-

Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzet hátrányos helyzet társak iránt.

és halmozottan


1-8.

9.

10.

11.

12.

13–14.

Id keret (óra)

2

2

2

2

1

1

Témák

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát.

- társadalmi felel!sségvállalás és szolidaritás - önkéntes feladatvállalás másokért - összetartás és együttérzés

9.

- Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felel!sségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelent!ségét. - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. - A segít! magatartás kifejl!dése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, id!s emberek élethelyzetén javíthatunk. - Az együttm ködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felel!sség és a közös felel!sségvállalás egymásra hatását. - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehet!ségeit és jelent!ségét.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az er forrásokat tudatosan, takarékosan és felel sségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni ket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét el segít tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam -

Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére.

-

Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus m!ködését és jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek meg rzésére.

-

Fejl djenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímél életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös cselekvésre.


Ismerje fel a mindennapi életben el forduló, a környezetet szennyez anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.

-

Legyen képes társaival együttm!ködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium bels és küls környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat.

-

Részesítse el nyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.

-

Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböz tantárgyakban tanultakat.

-

Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvéd megoldások mellett.

-

Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.

65515

65516

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN


1-8.

9.

10.

11.

12.

13–14.

Id keret (óra)

2

2

2

2

2

2

Témák


- a természet és az - Ismertessük, és lehet ségeink szerint mutassuk be a környezetre káros emberi anyagokat és tevékenységeket. környezet egymásra hatása - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. - természeti - A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet véd er forrásaink védelme tevékenységeket, akciókat. be az újrahasznosítható anyagok sokszín! - ipari termelés és - Mutassuk felhasználhatóságát. a környezet védelme - A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában. - 'gondolkodj globálisan, - Ismertessük a környezetkímél életmód el nyeit úgy egyéni, mint a cselekedj közösségre gyakorolt hatása alapján. lokálisan'

10.

Pályaorientáció

A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdekl désüknek megfelel területeken, megtalálhatják kés bbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelel foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképz körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelel pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges er feszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam -

Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az adottságok összhangja.

-

Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemz it.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65517


Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit.

-

Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehet ségeit.

-

Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.

-

Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.

-

Tudja alkalmazni az álláskeresés különböz kommunikációs stílust.

-

Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelent sége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.

-

Rendelkezzen megfelel ismeretekkel választott szakmájával, kapcsolatban, munkaer -piaci lehet ségeir l, munkavállalói szerepér l.

technikáit, alakítsa ki a megfelel

hivatásával


1-8.

9.

10.

11.

12.

13–14.

Id keret (óra)

2

2

2

2

2

2

Témák

- tevékenységek és szakmák jellemz i - különféle életpályák bemutatása

Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemz it, érdekl dési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehet ségeit. - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók.

- a munka világa és jellemz i

- Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböz technikáit.

- továbbtanulási lehet ségek

- Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.

11.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvet szabályainak megismerésére a kollégium megfelel helyet és lehet séget biztosít a tanulók számára.

65518

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

M ködése egyben megfelel! példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszer en gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehet!ségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felel!sség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam -

Ismerje meg az ésszer családi gazdálkodás kialakításának módszereit.

-

Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehet!ségekkel, korlátokkal.

-

Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat.


Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait.

-

Tanulja meg az ésszer családi gazdálkodás kialakításának módszereit.

-

Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböz! technikáit.

-

Tudatosuljon benne a munka jelent!sége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze.

-

Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.


1-8

9.

10.

11.

12.

13–14.

Id keret (óra)

2

2

2

2

3

3

Témák - a gazdaság m ködésének alapjai - a családi gazdálkodás - munka, fogyasztás és gazdálkodás

Tartalmak, tevékenységek - A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. - Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. - Ismertessük és a lehet!ségeknek megfelel!en gyakoroltassuk a banki m veleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.). - Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebb!l finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit.

- pénzkezelés technikái

- Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvet! formáit és a m ködési módjukat.

- vállalkozás és kockázat

- Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelent!sége, és melyek a veszélyei.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

12.

Médiatudatosságra nevelés

A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelel értelmez , kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelent sége van valamennyi korosztály számára.


Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között.

-

Ismerje a reklám szerepét, jelent ségét, el nyeit és veszélyeit.

-

Tanulja meg hatékony módon és megfelel mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehet ségeket.


Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához.

-

Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.

-

Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.

-

Tanulja meg hatékony módon és megfelel mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehet ségeket.

-

Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait.

-

Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függ séggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

65519

65520

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN


1-8.

9.

10.

11.

12.

13–14.

Id keret (óra)

1

1

1

1

1

1

Témák - a média társadalmi szerepe - a reklám és a fogyasztás összefüggése -a médiatartalmak és a valóság összefüggése - az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felel sség - a számítógép, az internetfügg ség veszélyei


- Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. - Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjeszt stb.) használatának gyakorlása.

oldalak, e-book

- Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. - Jogszabályok, etikai el írások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keres k segítségével. - Az adatbiztonság ismertetése.

szabályainak,

megteremtési

lehet ségeinek

- Az internet- és játékfügg ség kóros hatásainak bemutatása.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN


Az Arany János Tehetséggondozó Program kollégiumi tevékenység- és foglalkozásrendszere

1. Bevezetés Az Arany János Tehetséggondozó Program (a továbbiakban: AJTP) célja az esélyteremtés és tehetséggondozás azon tanulók számára, akik a program segítsége nélkül nem nyerhetnének felvételt a fels oktatási intézményekbe. A program célja a programba bekerül tanulók képességeinek és személyiségének, valamint érzelmi intelligenciájának fejlesztése és a tudás tekintélyének visszaállítása.

2. Az AJTP-ben megvalósuló kollégiumi pedagógiai munka és tevékenységi rendszer meghatározó elemei:

2.1. Az AJTP a megvalósító középiskolák és kollégiumok, illetve középiskolai és kollégiumi intézményegység(ek) együttm!ködésén, összehangolt tevékenységén alapszik. 2.2. Az AJTP-ban résztvev minden tanuló számára kötelez a kollégiumi jogviszony létesítése abban a kollégiumban, ahol a program megvalósul. 2.3. Az AJTP-ban részt vev intézmények együttm!ködnek a fenntartóval, a program Szakmai Tanácsadó Testületével, a méréseket és továbbképzéseket végz fels oktatási intézményekkel, az Arany János Kollégiumi és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programmal. 2.4. Az AJTP-ban részt vev kollégiumoknak az alapprogramban megfogalmazott célkit!zések teljesítése mellett további, az e mellékletben megfogalmazott követelményeknek kell megfelelniük. 2.5. Az AJTP-ban részt vev középiskolák és kollégiumok, illetve intézményegységek együttm!ködnek, megállapodnak a hátránykompenzáció és tehetséggondozás, a program el írásainak, követelményeinek megvalósítása érdekében úgy, hogy közben meg rzik nevelési és oktatási dokumentumaikban meghatározott önállóságukat és sajátos arculatukat. Az együttm!ködés szervezésére irányító koordinátort (a középiskolában programfelel s, a kollégiumban programgazda) neveznek ki és rendszeres szakmai konzultációkat tartanak.

65521

65522

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

3. Az AJTP-ban részt vev kollégiumok megkülönböztet , speciális elemei

3.1. Az AJTP-ban a nevelési és oktatási folyamat öt évfolyamra terjed ki. Az AJTP-ban részt vev középiskola által tervezett helyi tantervnek és a kollégiumi tevékenység- és foglalkozási rendszerre épül kollégiumi programnak – kiegészülve az AJTP-s foglalkozási egységgel – egységes pedagógiai rendszert kell alkotnia, ami azt is jelenti, hogy a foglalkozások, tevékenységek helye, id kerete intézménypáronként – megállapodásuk alapján – változhat.

3.2. A 9./AJTP el készít évfolyamon hangsúlyosan a hátrányok kompenzálása, az ismeretek kiegyenlítése, gazdagító programok biztosítása, a matematika, az informatika, az anyanyelvi képzés és egy idegen nyelv emelt óraszámú oktatásának segítéséhez felkészít foglalkozások szervezése történik. Az AJTP foglalkozási egység bevezetése a kollégiumban a középiskolával történ megállapodás esetén lehet vé teszi az önismeretiszemélyiségfejlesztési vagy drámapedagógiai, valamint tanulás módszertani és kommunikációs foglalkozások megszervezését.

3.3. Az AJTP foglalkozási egység a program egyik jellemz je, melyre a program a 9./AJTP évfolyamon további heti 4, a 9-12. évfolyamokon pedig heti 2-2 órányi foglalkozási id t biztosít.

3.4. Az AJTP-ban részt vev kollégiumokban az általános szabályok szerint megszervezett foglalkozások kiegészülnek az AJTP foglalkozási egység foglalkozásaival, melyeket a heti rendszeres felkészít foglalkozások id keretében, vagy a hétvégi kollégiumi programok keretében lehet megszervezni.

3.5. Az AJTP-ban részt vev tanulók a szorgalmi id szak minden hónapjában egy alkalommal kollégiumi programhétvégén (foglalkozásokon, rendezvényeken, kirándulásokon, sportversenyeken stb.) vesznek részt.

3.6. A tíz kollégiumi hétvégéb l (a 9./AJTP-11. évfolyamon 10 hétvége/év; 12. évfolyamon 5 hétvége/év) hármat az Nkt. által biztosított átcsoportosítási lehet séget a teljes tanévre kihasználva kirándulásra, országjárásra, táborozásra, a környék megismerésére fordíthatnak.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

3.7. Az AJTP-ban részt vev kollégiumok és kollégisták a kollégiumi pedagógiai programban és az éves munkatervben meghatározott rend szerint részt vesznek a házi, a regionális és az országos versenyeken, valamint az AJTP táborain, fesztiváljain.

3.8. Az AJTP-ban részt vev kollégiumok hétvégi programjaik szervezésekor, foglalkozásaik átcsoportosításakor, illetve tömbösítésekor alkalmazzák a foglalkozások és foglalkozási id k átcsoportosításának lehet ségét biztosító szabályt.

65523

Életmód-életvitel

1. AJTP-s keretek között tartott Tanulásmódszertan foglalkozási egység

Önismeret, személyiségfejlesztés

9./az AJTP el készít évfolyama

tárgya

foglalkozás

Tevékenység,

Egyéni foglalkozás

Csoportos foglalkozás

37 óra


37 óra


74 óra

(óra/tanév/csoport; a nem kötelez k id tartama jelöletlen)

formája

Kötelez id tartama,

A kollégiumi beilleszkedés, kapcsolatteremtés, kommunikáció segítése. Felkészít a különböz élethelyzetek megoldására, pályaválasztásra.

A tanulási folyamat megismerése, egyes elemeinek és az egyéni tanulási jellemz k tudatosítása.

Cél: önmaguk jobb megismerése, a személyiség fejlesztése, megfelel kompetenciák fejlesztése.

Célja, tartalma

A diákok segítése a különböz élethelyzetek megoldásában, kapcsolatteremtésben és a közösségi életbe való beilleszkedésben.

Az egyéni, a páros és a csoportos tanulás megszervezése. Gyakorlás. Elméleti és írásbeli feladatok összehangolása.

Figyelem-összpontosítás fejlesztése, memóriafejlesztés.

személyiségfejlesztés.

személyiségjellemz k, személyiségtípusok megismerése

Reális énkép kialakításának támogatása,

Fejlesztési, nevelési feladatok

4. Az AJTP tevékenységrendszere, foglalkozásai és kollégiumi programjai évfolyamonkénti és szervezeti bontásban

65524 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások


felzárkóztató foglalkozások, idegen nyelvi felkészítés)

Csoport- és kollégium élet és szervezési problémái

A 3. melléklet megfelel témáinak feldolgozása

ECDL vizsgára való felkészítés


(tehetséggondozó,


15 óra

Csoportvezet i foglalkozás

22 óra



37 óra

Egyéni/csoportos

296 óra

Felkészít foglalkozás

aktuális információk. Kollégiumi és egyéni problémák. Információk, szervezések.

Közösségi és csoportügyek,

Az alapprogram (kötelez ) témáinak feldolgozása.

Vizsgára készülés

Közösségfejlesztés, problémamegoldást és konfliktuskezelést szolgáló foglalkozások szervezése.

Differenciált képességfejlesztés, ismeretek b vítése, pályaválasztás el segítése, egyéni szükségleteknek megfelel foglalkozások biztosítása.

Informatikai kompetenciák fejlesztése.

felzárkóztatás, tanári irányítás és A tanulók motiválása a foglalkozásokon segítség nyújtása mellett. való aktív részvételre kompetencia alapú, Ismeretátadás, m!veltség és korszer! tanulásszervezési eljárások intelligencia-gazdagítás, illetve alkalmazásával, az egyéni igényeknek felzárkóztatás, korrepetálás. megfelel , differenciált képességfejlesztés, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.

Felkészülés iskolai tanórákra,

A tanulók motiválása a foglalkozásokon való aktív részvételre kompetencia alapú, korszer! tanulásszervezési eljárások alkalmazásával.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65525

(3 kollégiumi hétvége összevonásával)

kirándulás, sporttábor,

Tanulmányi

programhétvégék Kollégiumi programhétvégék tanév AJTP-s vállalt közben többletfeladat

3. Kollégiumi

Társastánc/néptánc/úszás

Választott szabadid s foglalkozás

A város és a megye, a f város megismerése,

Úszásoktatás, vízbiztonság kialakítása

Tánc- és illemtani ismeretek Kulturált szabadid eltöltés. Hagyományismeret felelevenítése.

Kikapcsolódás, szabadid eltöltés (sport, kultúra, szervezett szórakozás).

Csoportrendezvény

Kollégiumi rendezvény,

Nyári kirándulás, pihenés, közösségépítés, országismeret.

a közvetlen és távolabbi csoportos foglalkozás, környezet megismerése. egyéni foglalkozás AJTP foglalkozási egység

kollégiumi program

7 hétvégi rendezvény,


37 óra

Csoportos és egyéni foglalkozás

diákköri foglalkozás

37 óra

Közösség- és kapcsolatépítés el segítése.

A sz!kebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemz inek megismertetése.

Egészségfejlesztés

hagyomány rz ismeretek b vítése.

Koordinációs készségek javítása, kommunikációs készségek javítása,

A szabadid hasznos eltöltésének el segítése, általános m!veltséget, sportés mozgáskultúra fejlesztését, kikapcsolódást szolgáló programok szervezése.

65526 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

találkozók

4. Táborok, versenyek,

Házibajnokságok, megyei-regionális versenyek

Bemutatkozó m sor

M vészeti fesztivál

Sporttalálkozó

Gólyatábor

Felkészülés változó id!keretben

Csoportfoglalkozás:

Kollégiumi rendezvény

AJTP-s rendezvény


AJTP-s rendezvény


AJTP-s rendezvény,

Sporttalálkozó az e területen tehetséges tanulók számára, ismerkedés más AJTP-s diákokkal.

Csoportkohézió alakítása.

Célja a valódi tehetségkutatás és Tehetséggondozás. tehetséggondozás.

Egyéni fejlesztés.

A fellépés keretében a gyerekek komoly felkészülésen vesznek A kollégium kapcsolattartásának részt és csoportosan javítását, közösségfejlesztést szolgáló programok szervezése. bizonyíthatják a csoport jó szellemiségét.

M vészeti találkozó.

Versenyek szervezése, ismerkedést és kapcsolatépítést, a tolerancia és a fair play elvének elsajátítását szolgáló programok szervezése.

Ismerkedés, közösségépítés.

A különböz! m vészeti területekkel összefügg! kreatív tevékenységek támogatása, a kifejezésmód fejlesztése a különböz! m vészeti ágakon keresztül, értékközvetítés, élményszer tapasztalatszerzés el!segítése.

Ismerkedést, kapcsolatfelvételt, kapcsolatépítést, közösségépítést szolgáló programok szervezése.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65527

Önismeret,

2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

A 3.melléklet megfelel témáinak feldolgozása

Idegen nyelvi felkészítés

Felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások,


Tanulásmódszertan

1. AJTP-s keretek Személyiségfejlesztés között tartott foglalkozási egység

9. évfolyam

Felkészülés az iskolai tanórákra,

A tanulási folyamat megismerése, egyes elemeinek és az egyéni tanulási jellemz k tudatosítása.

önmaguk jobb megismerése, az utóbbinak megfelel kompetenciák fejlesztése.

a személyiség fejlesztése,

Az egyéni, tudatos tanulás fejlesztése, gyakorlása. Elméleti és írásbeli feladatok összehangolása.

Memóriafejlesztés.

az önismeret, társismeret, önbizalom, és a személyiség fejlesztésével összefügg foglalkozások szervezése

Akarati, érzelmi összetev k fejlesztése,


22 óra

AJTP programelemek beépítésével.

Az alapprogram (kötelez ) témáinak feldolgozása,

Tartalmi, m!veltségi, módszertani gazdagítás.

A kollégiumi alapprogram kötelez témaköreinek feldolgozása.

Idegen nyelvi kompetenciák.

A tanulók motivációjának fenntartása, felzárkóztatás tanári irányítás és 370 óra támogatás mellett, tanulószobai Kikérdezés, ellen rzés (szükség esetén) foglalkozások keretében Ismeretb vítés, képességfejlesztés Csoportos foglalkozás, differenciált, egyéni igényekre és Korrepetálás, felzárkóztatás a Egyéni foglalkozás el rehaladásra reflektáló módszerekkel. szükséges tárgyakból.

37 óra


Csoportos foglalkozás,

74 óra

Énkép kialakítása

65528 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

többletfeladat

AJTP-s vállalt

Tanulmányi kirándulás

Kollégiumi programhétvége tanév 3. Kollégiumi programhétvégék közben

(sokrét!, változatos, fiatalos szervezések, versenyfelkészítések, sport)


Csoportélet, kollégiumi szervezések

A fennmaradt 3 kollégiumi hétvége felhasználásával

kollégiumi foglalkozás, csoportfoglalkozás

7 hétvégi kollégiumi rendezvény, bennmaradást igényl program


Diákköri foglalkozás


37 óra


15 óra

Tanulmányi célú kirándulás, a cél a hazai területeken, illetve Európában él népek kultúrájának megismerése.

AJTP foglalkozási egység

Közös színház, mozi, múzeumlátogatás. A hazai környezet és a f város további megismerése. Egy meghatározott terület feltérképezése. A cél a közösség formálása, építése, a tudatos jelleg meger södik.

Kulturális rendezvények szervezése, esztétikai élmények szerzése.

Egészséges életmód.

Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, a szabadid hasznos eltöltése

Szervezések, aktuális információk.

Közösségi és csoportügyek.

Közösségépítés, ország- és Európa ismeret. Európaiság-tudat, magyarságtudat fejlesztése.

A sz!kebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemz inek megismertetése, aktív pihenést, közösségépítést szolgáló szabadid s programok szervezése.

Szabadid kulturált, hasznos eltöltését, pihenést, rekreációt szolgáló foglalkozások szervezése.

Intézményi információk megbeszélése, a diákok véleményének, javaslatainak teret adó fórumok szervezése.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65529

Önismeret,

AJTP-s versenyek

Autóvezet i tanfolyam

1. AJTP-s keretek Társismeret, között tartott Személyiségfejlesztés foglalkozási egység

10. évfolyam

4. Versenyek, táborok

Arany János irodalmi verseny,

Egyéni és csoportos foglalkozás

74 óra

Intenzív felkészülés, felkészítés

A gépkocsivezetés elméletének és gyakorlatának megismerése

El ítéletek megismerése, kezelése

Problémamegoldás gyakorlása

Személyiségvonások megismerése

Önbizalom, önbecsülés fejlesztése

Énideál, énkép kialakítása

Egy-egy korszak mélyebb megismerése.

Versenyrutin szerzése

Elmélyedés a tananyagban,

A gépkocsivezet i vizsga letételéhez szükséges ismeretek átadása.

problémamegoldást, döntéshozatal gyakorlását és elsajátítását szolgáló foglalkozások szervezése.

Személyiségfejlesztés, motiváltság er sítése,

önálló tanulás, önálló kutatás képességének fejlesztése.

Tanulmányi versenyekre felkészítés,

65530 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

2. A Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások


Csoportélet, kollégiumi szervezések, problémák megbeszélése



Felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások,

Felkészít foglalkozások

Egyéni, csoportos foglalkozás

37 óra


15 óra


22 óra

Diákkör jelleg!

Csoportos

Egyéni

370 óra

Ismeretek b vítése, pályaorientációt, tanulási motiváció fenntartását szolgáló foglalkozások szervezése.

Csoportközi kapcsolatok és közösségi kapcsolatok fejlesztése.

Az alapprogram kötelez témaköreinek megbeszélése.

A szabadid s tevékenységek széles választéka a sport, a zene, Pihenés. Szabadid hasznos eltöltése, rekreáció. Nívós szórakozások. a kulturális tevékenységek minden területén

Egyéni, csoport, illetve közösségi ügyek, szervezések, problémák megbeszélése

Az alapprogram (kötelez ) témáinak feldolgozása egyéni munkával és tanári irányítással

Ismeretb vítés, képességfejlesztés differenciált, egyéni igényekre és Korrepetálás, felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. Tartalmi, el rehaladásra reflektáló módszerekkel, módszertani, m!veltségi Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. gazdagítás.

Felzárkóztatási tanári irányítással. Tanulási segítség nyújtása.

Felkészülés az iskolai tanórákra

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65531

(OKTV, OSZTV stb.)

AJTP-s és más versenyek

Tanulmányi kirándulás szervezése

Kollégiumi programhétvége tanév közben

Önismeret, 1. AJTP-s keretek Drámapedagógia, között tartott foglalkozási Pályaválasztás, egység kommunikáció

11. évfolyam

4. Versenyek, táborok

többletfeladat

AJTP-s vállalt

programhétvégék

3. Kollégiumi

A személyiség aktuális állapotának megismerése, fejlesztése.

Elmélyedés a tananyagban, a tudományokban és a m!vészetekben

Tanulmányi célú kirándulás, a cél az országhatáron túl él népek szokásainak, hagyományainak megismerése


Kulturális programok, kollégiumi szervezések, kirándulások az ország különböz pontjaira.

Csoportos foglalkozás, Önértékelés, alkalmazkodás, konfliktusmegoldás, Egyéni foglalkozás pályaválasztás, pályakép kialakítása.

66 óra

Intenzív felkészülés, felkészítés

A fennmaradó hétvégék tömbösítésével, országhatáron túli kirándulás szervezése


Önképzés

Praktikus ismeretek átadása: önéletrajz, viselkedéskultúra,

Pályaorientációt segít foglalkozások szervezése

Szabálytudat kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése,

önálló tanulás, önálló kutatás képességének fejlesztése, tehetséggondozás

Tanulmányi versenyekre felkészítés,

A kollégisták motivációjának, ismeretszerzési szándékának er sítése.

Kulturális és egyéb szabadid s programok, kirándulások szervezése.

65532 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN






Érettségi el készít foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások.


diákköri foglalkozások

Csoportos, egyéni és

33 óra


15 óra


22. óra

Csoportos és egyéni foglalkozás

330 óra

karriertervek feldolgozása, önmenedzselés támogatása

Pályaorientáció támogatása, felkészítés az érettségire, továbbtanulásra,

A kirándulások, országjárások tapasztalatainak felhasználása.

Az érdekl dés fenntartása a témakörök iránt.

Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.

A kollégisták irányultságuknak megfelel foglalkozást választhatnak, a tanulmányi eredmény és az érettségifelvételi tárgyak függvényében.

A motiváció er sítése és fenntartása a közelg érettségi és felvételire figyelemmel, a célirányos felkészülés fokozása. A nem érettségi tárgyak gyakorlása. Pályaválasztást segít foglalkozások szervezése.

Kikapcsolódás, sport, szervezett Csoport- és kollégiumi összejövetelek, szórakozás, szabadid hasznos versenyek, szórakozási lehet ségek szervezése. eltöltése.

Kollégiumi szervezések

Aktuális információk (pl. továbbtanulás)

Tematikus foglalkozások száma a kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján AJTP programelemek beépítésével.

felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszertani, m!veltségi gazdagítás az érettségi, felvételi érdekében.

Felzárkóztatási tanári irányítással. Tanulási segítség nyújtása. Tanulási id szervezése.

Felkészülés az iskolai tanórákra.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65533

4. Országos verseny

többletfeladat

AJTP-s vállalt

programhétvégék

3. Kollégiumi

külföldi

Tantárgyi versenyek

Egyéni, csoportos felkészülés

(A fennmaradó hétvégék kirándulás tömbösítésével)

Kollégiumi tanulmányi kirándulás

Kollégiumi programhétvégék tanév közben


Verseny

Tehetséggondozás

Pályaorientáció

Tájékozódás a világban, ismerkedés Európával, tematikus kirándulás, kikapcsolódás, pihenés.


Megyeszékhelyek megismerése.

Sportprogramok szervezése.

Kollégiumi programok szervezése.

Színház, múzeumlátogatás.

Újszer!, változatos feladatokkal felkészítés a versenyekre, ismeretátadás, probléma-felismerési és –megoldási képesség fejlesztése

A tanulmányi fejlesztés: a meglátogatott terület megismerése. Érzelmi fejlesztés a közös élmény, az együttlét, a közösség örömének megtapasztalása (a feln tté válás felel sségével).

Közösségépítés.

Pihenés, relaxálás el segítése.

Kulturális, esztétikai élmények szerzése.

65534 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN


Keretek között tartott foglalkozási egység

1. AJTP-s

12. évfolyam



Érettségi el készít foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások


Pályaválasztás

Drámapedagógia

Önismeret


20 óra

egyéni foglalkozás

Csoportos és

330 óra

66 óra a kollégiumi tanév els félévében

Tematikus foglalkozások, kötelez témakörök.

m!veltségi gazdagítás az érettségi, felvételi érdekében.

Felkészítés a továbbtanuláshoz, érettségihez szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszerbeli

Tanulási segítség nyújtása.

készülés az érettségire.

Felkészülés az iskolai tanórákra,

Önértékelés, alkalmazkodás.

Viselkedés- és mozgáskultúra.

Pályakép, pályaválasztás.

A középiskola befejezésének, az új életszakasz kezdésének, a fels oktatásban résztvev polgár problémáinak el zetes megbeszélése, „átcsoportosítva”, aktualizálva egy-egy témakört.

Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.

Tantárgyi felkészít foglalkozások szervezése, az egyéni igények és el rehaladás figyelembevételével nyújtott támogatás.

A motiváció er sítése és fenntartása a közelg érettségi és felvételire figyelemmel, célirányos felkészülés támogatása

Praktikus ismeretek átadása: önéletrajz, viselkedéskultúra

Pályaorientációt segít foglalkozások szervezése.

Szabálytudat kialakítása. Felkészítés a feln tt életre, az „értelmiségi létre”.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65535

4. Országos versenyek

többletfeladat

3. Kollégiumi programhétvégék, AJTP-s vállalt

Egyéni, csoportos felkészülés

Kollégiumi tanulmányi kirándulás (a fennmaradó hétvégék tömbösítésével)

Tantárgyi versenyek

Kirándulás

Kollégiumi hétvége tanév közben

diákköri foglalkozások

csoportos és

Egyéni,

33 óra


10 óra

Kett kollégiumban töltött hétvége változatos programokkal



Verseny

Tehetséggondozás

Pályaorientáció

Hazai tematikus kirándulás


Egyéb szervezett csoportprogramok.

Közös túrák, színházlátogatás

Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, szabadid hasznos eltöltése.

Tanév végi szervezések.

Aktuális információk (pl. továbbtanulás).

Újszer!, változatos feladatokkal felkészítés a versenyekre, ismeretátadás, probléma-felismerési és -megoldási képesség fejlesztése

Az eddigi tanulmányok szintetizálása, a honismeret gazdagítása.

A fels oktatás jellegzetességeinek megbeszélése.

El készület a közösség, a kollégium elhagyására, az érettségire.

Karriertervek feldolgozása, önmenedzselés támogatása.

Pályaorientáció támogatása, felkészítés az érettségire, továbbtanulásra.

65536 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN


Az Arany János Kollégiumi Program 1. Bevezetés

Az Arany János Kollégiumi Programban (a továbbiakban: AJKP) részt vev kollégiumoknak az alapprogramban megfogalmazott célkit!zések teljesítése mellett további, az e mellékletben meghatározott követelményeknek kell megfelelniük. Az AJKP-ban részt vev kollégiumok e mellékletben meghatározottaknak megfelel en és a feladattervez alkalmazásával elkészítik a saját éves munkatervüket az AJKP-ban érintett tanulókra, kollégiumi csoportokra, tanári és nevel i tevékenységekre, intézményszervezésre és intézményvezetésre, valamint az intézmény fejlesztésére vonatkozóan. A programban részt vev kollégiumok az érettségi megszerzéséig e mellékletben meghatározott pedagógiai elvek és fejlesztési tevékenységek alapján folyamatosan támogatják az AJKP-ban részt vev tanulóikat. Az AJKP els évében a tanulók a középiskolai tanulmányaikat bármely középiskola nyelvi el készít évfolyamán, vagy két tanítási nyelv! oktatásban a 9. évfolyamon, vagy a kollégiummal szorosan együttm!köd középiskola egyéves, AJKP el készít osztályában folytatják. Az AJKP el készít évét elvégz diákok valamennyien nappali tagozatos, érettségire felkészít középiskolai osztályban tanulnak tovább az integráló pedagógiai gyakorlat alapján úgy, hogy az egy osztályban tanuló AJKP-s tanulók létszáma nem haladhatja meg az osztálylétszám 30%-át. Ez az arány legfeljebb 50% lehet azokon a településeken, ahol maximum két – érettségit nyújtó – középiskolai osztály m!ködik. Az el z mondatban foglaltak nem vonatkoznak azokra a cigány nemzetiségi nevelést, oktatást folytató középiskolákra, amelyeket részben vagy egészben a Magyarország Kormánya mint alapító által létrehozott közhasznú nonprofit kft. fenntartóként m!ködtet. Az AJKP célja, hogy a középiskolai kollégiumok által alkalmazható eszközrendszer segítségével biztosítani lehessen, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó középiskolai osztályokban és ennek eredményeképpen minél nagyobb arányban folytathassák iskolai pályafutásukat a fels oktatásban azoknak a szül knek a gyermekei, akik megfelelnek a programba bekerülés jogszabályi feltételeinek. Az AJKP-ban középiskolai kollégiumok vállalnak felel sséget azért, hogy az AJKP-ba bekerül tanulókat – AJKP el készít év esetén egyéves felkészít munkát követ en – szakközépiskolába vagy gimnáziumba beiskolázzák, és a program keretében nappali tagozatos osztályokban érettségi bizonyítványhoz segítsék ket, valamint közösen készített karriertervvel támogassák az érettségi utáni továbbtanulást valamely fels oktatási intézménybe, vagy szakmaszerzést (technikusi vizsgát), illetve a sikeres belépést a munka világába.

65537

65538

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

Az AJKP-ban részt vev intézményeknek fokozott er feszítést kell tenniük annak érdekében, hogy az AJKP jelent s mértékben hozzájáruljon a halmozottan hátrányos helyzet!, illetve rászoruló gyermekek társadalmi felemelkedéséhez.

2. Az AJKP-ban részt vev kollégium feladatai 2.1. Az AJKP és a kollégiumi pedagógiai program A programban részt vev tanulók sikeres tanulmányi el menetele, szociális hátrányainak csökkentése, kulturális javakhoz való hozzáférése érdekében a támogató eszközrendszert az intézmény pedagógiai programjában önálló programként kell rögzíteni a 3. pontban felsorolt tevékenységek beépítésével. Az egyes tevékenységek és szolgáltatások bevezetése és alkalmazása az évente elkészítend részletes feladatterv szerint történik.

2.2. A nevel testület Az AJKP-ban részt vev pedagógusok kiválasztásakor a kollégiumnak törekednie kell arra, hogy az AJKP megvalósításába bevont pedagógusok képzettsége és kompetenciái összességében alkalmasak legyenek az e mellékletben leírt széles kör! pedagógiai tevékenységrendszer megvalósítására. Az AJKP keretei közötti pedagógiai tevékenységrendszer m!ködtetéséhez szükséges elvárások: A kollégium nevel testülete a) elfogadja a halmozottan hátrányos helyzet! tanulókat; törekszik arra, hogy egyénileg felmérje, megismerje, értelmezze és kielégítse szociális, kulturális és mentális igényeiket és szükségleteiket, képes a tanuló szüleivel/gondvisel jével és a tanulóval alkotó együttm!ködésre mindezen törekvések teljesülése érdekében, b) elfogadja, hogy a heterogén tanulócsoportok optimális, az egyéni fejl dést is el segít környezetet jelentenek a diákok számára és ennek megvalósítása érdekében összpontosítja képességeit, c) kész a kollégiumi nevelés, tanulás szociális közegének megismerésére; képes hatásainak értelmezésére és a szociális, pedagógiai befolyásolási lehet ségek kiaknázására a segít partnerekkel együttm!ködve, d) jól felkészült saját tantárgyában vagy m!veltségterületén, képes komplex m!veltségterületi tanulói fejleszt tevékenységekben gondolkodni, és látni a célok, a tartalom és a tanulásszervezés, valamint eredmények közötti összefüggéseket,

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65539

e) érti, elfogadja az AJKP és a kollégiumi pedagógiai program prioritásait: ismeri és érti a személyre szabott nevelési szemléletmódot, vagy törekszik megismerésére, annak elfogadására, f) törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlati megvalósítására, a nevelés tervezésében, megvalósításában, képes a tanulók egyéni fejl dési igényeire építve a tanulókat önálló, felel s fejleszt tevékenységekre, tudáskonstruálásra ösztönözni; ismeri, érti a különböz szervezési módok lehet ségeit és korlátait, nem azonosítja a személyre szabottságot az egyéni munkával; képes kooperatív tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására, törekszik a fejleszt értékelés alkalmazására, g) kész a bels együttm!ködésre, kész együttm!ködni a munkájukat támogató és az AJKP-ban érintett szakemberekkel, különösen a mentorral, szociális munkással, mentálhigiénés szakemberrel, gyermekvédelmi szakemberrel, pszichológussal, továbbá a szül kkel és a csoport vagy tanuló sz!kebb társadalmi környezetével, h) kész az önértékelésre, nyitott mások értékel alapján változtatni nézetein és gyakorlatán,

visszajelzésére, képes a reflexiók

i) pedagógiai kihívásként értelmezi a programban való részvételt, érdekl dik a pedagógus szakmában felmerül új megközelítések, új módszerek iránt, kész ezekr l párbeszédet folytatni és saját gyakorlatában kipróbálni, j) a programhoz való csatlakozásakor részt vesz egy érzékenyít rendszeresen továbbképzéseken.

alapképzésen és

Szükséges az egyes tevékenységek és támogatások éves tervezése során a megfelel képzettség! és kompetenciájú humáner forrás-igény áttekintése és a szükséges fejlesztések érdekében azonnali intézkedések megtétele.

2. 3. Csoportszervezés A kollégiumi csoportszervezés f irányelve, hogy a kollégiumi csoport az összes tagja számára biztosítsa az e rendeletben foglalt valamennyi feltételt. Ennek figyelembevételével a kollégium az AJKP-ba felvett tanulókat különböz módon szervezheti kollégiumi csoporttá, illetve foglalkozási csoportokba az alábbiak szerint: a) az AJKP azonos évfolyamán tanulókból kialakított csoport, b) az AJKP különböz évfolyamain tanulókból kialakított kollégiumi csoport, c) az AJKP-ba felvett tanulók olyan foglalkozási csoportokba is szervezhet k, amelyekben a kollégium nem AJKP-s tanulóival együtt vesznek részt.

65540

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

2.4. Együttm ködés Az AJKP-ban részt vev kollégium feladata olyan kapcsolatrendszer megteremtése és m!ködtetése a programban érintett minden szerepl részvételével, amely az AJKP valamennyi folyamatának, sikeres, hatékony m!ködésének alapvet feltétele. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenységet partnerszemlélet! együttm!ködés hassa át. Az együttm!ködés kiemelt területei: 1. együttm!ködés a fejlesztésben részt vev k között, 2. együttm!ködés a családdal, 3. együttm!ködés a programot alapvet en megvalósító kollégiumi nevel tanárok és középiskolai tanárok között, 4. együttm!ködés az intézményi önkormányzatiság szintjein – tanulók, pedagógusok, dolgozók közvetlen részvétele, 5. együttm!ködés általános kollégiumokkal,

iskolákkal,

továbbá

más

középiskolákkal

és

6. együttm!ködés szakmai szolgáltatókkal és szakszolgálatokkal, 7. együttm!ködés a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal, 8. együttm!ködés a területileg illetékes gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, 9. együttm!ködés települési önkormányzatokkal, 10. együttm!ködés nemzetiségi önkormányzatokkal, 11. együttm!ködés civil szervezetekkel, 12. együttm!ködés nemzetközi partnerekkel, 13. együttm!ködés a fenntartóval.

3. Az AJKP f folyamatai, a folyamatok céljai, indikátorai, m!ködtetése során megvalósítandó tevékenységek, tevékenységcsoportok

A 3.1.–3.9. pontokban foglalt f folyamatok azok a kulcsfolyamatok, melyek együttesen és komplex alkalmazásban az AJKP céljainak elérését biztosítják.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

A f folyamatokban meghatározott tevékenységcsoportokra vonatkozóan rögzített célok elérése érdekében a programban részt vev intézményeknek tevékenységeik tervezésénél figyelembe kell venniük a helyi sajátosságokat, valamint a tevékenységeik megvalósítása során – azoknak a program célkit!zéseihez való viszonya alapján – folyamatos fejlesztéssel kell biztosítaniuk tevékenységeik hatékonyságát. Az intézményeknek igazodniuk kell a célok elérését mérhet módon megjelenít indikátorokhoz. Az egyes indikátoroktól való eltérés kizárólag az AJKP központi irányítója által kijelölt, szakmai háttértámogatást nyújtó szervezet egyedi mérlegelése alapján történhet. Az alábbiakban leírt tevékenységek rendszerszemlélet!, komplex alkalmazása az intézmény fejlesztése érdekében követelmény. A tevékenységek részletes tervezése az AJKP programban résztvev mentor segítségével történik. A tevékenységek céljainak elérését, az indikátorok teljesülését az Nkt.-ban foglaltaknak megfelel en évente értékelni kell. Az intézményi és programszint! helyesbít tevékenységek meghatározása érdekében a program el rehaladásának felmérését szolgáló vizsgálatok megállapításait is figyelembe kell venni. A program el rehaladását szakmai monitor vizsgálja az intézménnyel együttm!ködve, a szakmai háttértámogatást nyújtó szervezet megbízásából, az intézményi és programszint! szabályozó tevékenységek meghatározása érdekében.

3.1. A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata Cél: Olyan beiskolázási intézményi stratégia megalkotása, amelybe foglalt tevékenységek végrehajtásának eredményeképpen az intézmény a tanulót és szüleit eléri, és kell motivációt képes kialakítani a leend partnerekben a programba való belépéshez. Célindikátor: Cél az egy évben maximálisan felvehet tanulólétszám felvétele, de annak eléréséig is törekednie kell a kollégiumnak arra, hogy legalábbis növekedjen a megel z évhez képest a programba jelentkezett tanulók száma. A tanulók felkutatására, beiskolázására irányuló stratégia kidolgozása és az arra épül program m!ködtetése érdekében végzett tevékenységek: a) stratégia készítése, b) a motiváció érdekében végzett tevékenységek, c) kapcsolati háló kiépítése és m!ködtetése intézményi szinten a szül kkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, munkaügyi szervezetekkel, civil szervezetekkel stb.,

65541

65542

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

d) szükség szerint kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal, e) az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak, f) kapcsolattartás a fenntartóval.

3.2. Felkészítés folyamata az AJKP-ban való részvételre 3.2.1. Cél: Részvétel a középiskolai életre való felkészítésben, olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek – együttm ködésben a tanuló családjával és általános iskolájával – az AJKP el!készít! évre, illetve nyelvi el!készít! évre vagy kéttannyelv középiskola 9. évfolyamára készítenek fel az általános iskolai tanulmányok befejez! szakaszában, illetve az AJKP els! évében. Célindikátor: A megel!z! évekhez képest n! a tanulók és családjaik ismerete a programban történ! részvétel feltételeir!l, a programban résztvev! 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelz! folyamatokban pozitív irányú változás tapasztalható. Akár már az általános iskolai tanulmányok id!szakában, de az AJKP els! évét megel!z! nyáron feltétlenül a középiskolai életre való felkészítés támogatása érdekében végzett tevékenységek: a tanuló felkészítése, tanulmányi, kulturális, mentális szempontból pedagógiailag tervezett foglalkozások, illetve egyéb más formák keretében a családokkal együttm ködve. 3.2.2. Cél: Olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek a tanuló családjával és a leend!/jelenlegi középiskolával együttm ködésben az el!készít! év id!szakában a kollégiumban folynak, és az érettségit adó középiskolai tanulmányokra készítenek fel. Célindikátor: Az AJKP el!készít! évfolyamon, vagy a nyelvi el!készít! évfolyamon vagy a kéttannyelv középiskola 9. évfolyamán tanulmányait folytató tanulók mindegyike beiratkozik középiskolába, vagy folytatja középiskolai tanulmányait. Az AJKP el!készít! évfolyamon, vagy a nyelvi el!készít! évfolyamon vagy a kéttannyelv középiskola 9. évfolyamán végzett tevékenységek: a) pályaorientáció: integrált osztályokba történ! átvétel koordinálása és támogatása, b) a célzott középiskola felvételijére való felkészülés támogatása, c) stabil élet- és napirend kialakítása.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

3.3. A bemeneti mérés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely megalapozza a tanuló fejlesztése érdekében végzett pedagógiai munka tervezését. Célindikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések-értékelések elvégzése, melyek eredményei 100%-ban beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe. A programba belép tanuló komplex (szociális, kulturális, kompetencia, mentális és tanulmányi) helyzetének, igényeinek felmérése: a) mér eszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, b) az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mér eszközök használatával mérések elvégzése, c) az értékelési eredmények alapján a fejlesztési szükségletek azonosítása.

3.4. Az egyéni fejlesztés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztésben részesül. Célindikátor: A tanulók egyéni fejlesztési terveiben megfogalmazott összes cél a csoportra vetítetten legalább 80%-ban teljesül. Az egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása a kollégiumi csoportvezet nevel tanár koordinációjával, a tervezett fejlesztésbe bevont partnerek közrem!ködésével, valamint további kollégiumi nevel tanárok, középiskolai tanárok, szükség esetén további szakemberek, továbbá a tanuló és a szül bevonásával történik. Az így kialakított terv alapján az egyéni fejlesztés megvalósítása és értékelése érdekében végzett tevékenységek: a) egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és m!ködtetése, b) ütemterv készítése az egyéni fejlesztési terv kialakításához, c) egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól, d) egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében; a tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, e) folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszer! eredmények), f) az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejleszt programok.

65543

65544

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

3.5. Az egyéni fejlesztés eszközrendszere Cél: Olyan eszközrendszer biztosítása, amely a tanuló egyéni fejlesztését szolgálja. Célindikátor: Az egyéni fejlesztési naplóban, az eszközrendszerben rendelkezésre álló támogatások igénybevétele 100%-ban nyomon követhet . Az e rendeletben meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenység területen a kompetencia alapú fejlesztést és az esélyegyenl séget el segít tevékenységek: a) az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése, b) tanulási motivációt fejleszt tevékenységek, c) el ítéletek kezelése, d) multikulturális tartalmak közvetítése, e) identitás artikulálása és er sítése, f) kortárssegítés, g) tanári patrónusi rendszer m!ködtetése, h) önismeret és mentálhigiéné, i) a tanulói önkormányzatiság kialakítása, er sítése.

3.6. Pedagógiai környezet Cél: Olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely környezetben a tanuló fejl dése a leghatékonyabb módon folyik. Célindikátor: A tanulók több mint 50%-a javít az el z félévi tanulmányi átlageredményén, vagy a 2.3. pontban foglaltak szerint szervezett csoport összesített átlaga meghaladja az el z félévi átlageredményét, mindaddig, amíg el nem éri a 3,5-et, amit tartani kell az érettségi id pontjáig. Inkluzív pedagógiai környezet megteremtését szolgáló módszertanok, valamint a tanuló egyéni és csoportos felkészülését támogató tanulásszervezési keretek alkalmazását támogató tevékenységek: a) kooperatív alapelvek mentén szervez dött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épül tanári fejleszt m!helyek keretében), b) projektmódszer alkalmazásával szervez d (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), c) tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások,

tevékenységek

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

d) drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, e) családlátogatás, f) mentálhigiénés m helyek megfelel! szakemberek bevonásával.

3.7. A tanulói mérés és értékelés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanulói teljesítmény mérése és értékelése a tanuló fejlesztését szolgálja. Célindikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése minimum évente egy alkalommal, amelyek eredményei 100%-ban beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe. A tanuló értékelése, az értékelésr!l történ! visszajelzés minden esetben szükséges valamennyi érintett partner számára. A kompetencia alapú fejlesztés elengedhetetlen eszköze az egyéni képességek feltérképezése, a fejlesztési törekvések kiértékelése, s!t a fejlesztésben résztvev!k bevonása az értékelés továbbfejlesztésének folyamatába. Ez biztosítja a fejlesztés számára minél inkább felhasználható, a fejlesztésben részt vev!k számára érthet! visszajelzéseket. A tanuló értékelése, az értékelésr!l történ! visszajelzés tevékenységei: a) mér!eszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, b) a mérési rendszer eljárásrendjének kialakítása és rögzítése az intézmény e rendeletben szerepl!, tanévenként elkészítend! feladatterv mellékleteként, c) az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mér!eszközök használatával, rögzített eljárásrend szerint a mérések elvégzése: ca) kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethet! mérése, cb) a tanuló szociális helyzetének felmérése, d) az értékelési eredmények alapján a támogatási, fejlesztési igények és szükségletek azonosítása, e) hatékony tanulómegismerési technikák alkalmazása (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérd!ív, megfigyelés, dokumentumelemzés), f) a tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefügg! visszajelzési rendszer kialakítása, fejlesztése.

65545

65546

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

3.8. Pályaorientáció

Cél: Olyan folyamat kialakítása és m ködtetése, amely a tanuló irányultságának megfelel! életpálya sikeres építését szolgálja. Célindikátor: A programban tanulók legalább az érettségit megel!z! két tanévre rendelkeznek karriertervvel – célokkal, azok elérését szolgáló tevékenységekkel –, mely célokat minden tanuló eléri az érettségi id!pontjáig. A továbbtanulási és munkavállalási célok kijelölése érdekében a tanuló két tanévvel az érettségi el!tt a nevelésében érintettekkel közösen karriertervet készít az egyéni fejlesztési terv keretei között, mellyel összefüggésben megvalósítandó tevékenységek: a) karrierterv készítése a célok, részcélok rögzítésével, b) karrierterv céljainak elérését szolgáló tevékenységek megvalósítása, c) karrierterv értékelése és korrekciója.

3.9. Az AJKP folyamatos fejlesztése Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely az intézményben megvalósított AJKP alapú kollégiumi program fejlesztését szolgálja. Célindikátor: Folyamatosan nagyobb az intézménybe jelentkez!k száma, mint a felvehet! maximális létszám. Folyamatosan n! a programba felvettek száma az évente meghatározott évfolyamonkénti maximális létszámig. Érettségit szerez az AJKP keretében a programban résztvev!, az utolsó tanévig eljutó tanulók minimum 90%-a. A programban részt vev! diákok legalább 15%-a középfokú nyelvvizsgát tesz, valamint jogosítványt szerez és számítógépkezel!i tanfolyamot teljesít. A programban végzett diákok körében öt év átlagában számítva növekszik a fels!oktatási intézményekbe felvett diákok aránya, legalább az 50% eléréséig. A program folyamatos fejlesztése érdekében intézményen belüli és intézmények között végzett tevékenységek, melyek kiterjednek a program tervezésére, folyamatos bels! ellen!rzésére, értékelésére és a tapasztalatok alapján történ! továbbfejlesztésére: a) az AJKP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humáner!forrás, szabályozás, tevékenységek) kialakítása és m ködtetése, b) évente készítend! feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása,

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65547

c) a mentori beszámolók, a monitori visszajelzések és a program el rehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek hasznosítása a programfejlesztés érdekében, d) a horizontális tanulás m!ködtetése a programban részt vev intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejleszt csoportok m!ködtetése a programban részt vev intézményen belül és intézmények között), e) a programban keletkez folyamatába.

adatok visszacsatolása a programfejlesztés

A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata

Kulcsfolyamatok

Olyan beiskolázási intézményi stratégia megalkotása, amelybe foglalt tevékenységek végrehajtásának

Célok

Tevékenységek

Stratégia készítése Cél az egy évben maximálisan felvehet A motiváció tanulólétszám érdekében végzett felvétele, de tevékenységek annak eléréséig is törekednie kell a

Célindikátor

Hónapok 11.

10.

9.

8.

6.

5.

4.

3.

2. Az elvégzend tevékenységek adott havi óraszáma

7.

AJKP Feladattervez Tevékenység Felel s Indikátor

65548 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

12.

1.

eredményeképpen az intézmény a tanulót és szüleit eléri és kell motivációt képes kialakítani a leend partnerekben a programba való belépéshez.

kollégiumnak arra, hogy legalábbis növekedjen a megel z évhez képest a programba jelentkezett tanulók száma.

Kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal.

Kapcsolati háló kiépítése és m ködtetése intézményi szinten a szül!kkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzattal, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel stb.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65549

Olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek együttm ködésben a tanuló családjával és Felkészítés folyamata az általános iskolájával, az AJKP programban AJKP el!készít! évre, illetve nyelvi való el!készít! évre részvételre vagy kéttannyelv középiskola 9. évfolyamára készítenek fel az általános iskolai tanulmányok befejez! szakaszában,

A megel!z! évekhez képest n! a tanulók és családjaik ismerete a programban történ! részvétel feltételeir!l, a programban résztvev! 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelz! folyamatokban pozitív irányú változás tapasztalható. Tanuló felkészítése, tanulmányi, kulturális, mentális szempontból pedagógiailag tervezett foglalkozások, illetve egyéb más formák keretében a családokkal együttm ködve

Az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak

65550 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

A bemeneti mérés folyamata

Az AJKP el készít évfolyamon, vagy a nyelvi el készít évfolyamon vagy a kéttannyelv! középiskola 9. évfolyamán tanulmányait folytató tanulók mindegyike beiratkozik középiskolába, vagy folytatja középiskolai tanulmányait.

Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések-

Olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek a tanuló családjával és a leend /jelenlegi középiskolával együttm!ködésben az el készít év id szakában a kollégiumban folynak, és az érettségit adó középiskolai tanulmányokra készítenek fel.

Olyan folyamat kialakítása, amely megalapozza a tanuló fejlesztése

illetve az AJKP els évében.

Mér eszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása

Stabil élet- és napirend kialakítása

A célzott középiskola felvételijére való felkészülés támogatása

Pályaorientáció: integrált osztályokba történ átvétel koordinálása és támogatása a 9. el készít évfolyam esetén

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65551

Az egyéni fejlesztés folyamata

Az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása

Az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mér eszközök használatával mérések elvégzése

és egyéb céljairól

Egyéni fejlesztés A tanulók egyéni eljárásrendjének Olyan folyamat megalkotása és kialakítása, amely fejlesztési m!ködtetése terveiben során a tanuló megfogalmazott egyéni Ütemterv készítése az összes cél a szükségleteihez egyéni fejlesztési terv igazodó fejlesztést csoportra kialakításához vetítetten támogató szolgáltatásokban minimum 80%- Egyéni megállapodás ban teljesül. részesül. a tanulók tanulmányi

érdekében végzett értékelések pedagógiai munka elvégzése, tervezését. melyek eredményei 100%-ban beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe a szolgáltatások meghatározásához.

65552 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

Az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejleszt! programok

Folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszer eredmények)

Egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében. A tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65553

Az egyéni fejlesztés eszközrendszere

Olyan eszközrendszer biztosítása, amely a tanuló egyéni fejlesztését szolgálja.

Az egyéni fejlesztési naplóban, az eszközrendszerben rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevétele 100%-ban nyomon követhet .

A tanulói önkormányzatiság kialakítása, er sítése

Önismeret és mentálhigiéné

Tanári mentori rendszer m!ködtetése

Kortárssegítés

Identitás artikulálása és er sítése

Multikulturális tartalmak közvetítése

El ítéletek kezelése

Tanulási motivációt fejleszt tevékenységek

Az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése

65554 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

Pedagógiai környezet

Olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely környezetben a tanuló fejl dése a leghatékonyabb módon folyik.

et, amit tartani kell az érettségi id pontjáig.

Családlátogatás

Drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása

Tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások

Kooperatív alapelvek mentén szervez dött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson A tanulók több kívül, kooperációra mint 50%-a javít épül tanári fejleszt az el z félévi m!helyek keretében) tanulmányi átlag Projektmódszer eredményein, alkalmazásával vagy a csoport összesített átlaga szervez d tevékenységek meghaladja az (csoportfoglalkozáel z félévi átlageredményét, son, mindaddig, amíg csoportfoglalkozáel nem éri a 3,5- son kívül

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65555

A tanulói mérés és értékelés folyamata

Olyan, az intézményben Olyan folyamat kialakítása, amely kifejlesztett vagy adaptált méréseksorán a tanuló értékelések teljesítmény elvégzése mérése és minimum évente értékelése a tanulói fejlesztését egy alkalommal, melyek szolgálja. eredményei 100%-ban A mérési rendszer eljárásrendjének kialakítása és rögzítése a feladatterv mellékletében

Mér!eszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása

Mentálhigiénés m helyek megfelel! szakemberek bevonásával

65556 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

A tanuló szociális helyzetének felmérése

Az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mér eszközök használatával mérések elvégzése:

Kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethet mérése

beépülnek az Az intézmény által egyéni fejlesztési kifejlesztett, vagy tervekbe. adaptált mér eszközök használatával, a feladatterv mellékletében rögzített eljárásrend szerint a mérések elvégzése:

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65557

A tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefügg visszajelzési rendszer kialakítása, fejlesztése

Hatékony tanulómegismerési technikák alkalmazása (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérd ív, megfigyelés, dokumentumelemzés)

Az értékelési eredmények alapján a támogatási, fejlesztési igények azonosítása

65558 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

Pályaorientáció

A programban tanulók, az érettségit megel!z! két Olyan folyamat tanévre kialakítása és rendelkeznek m ködtetése, karriertervvel amely a tanuló – célokkal, azok irányultságának elérését szolgáló megfelel! életpályája sikeres tevékenységekkel építését szolgálja. –, mely célokat minden tanuló elérte az érettségi id!pontjáig. Karrierterv értékelése és korrekciója

Karrierterv tevékenységeinek megvalósítása

Karrierterv készítése

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65559

Az AJKP folyamatos fejlesztése

Folyamatosan n az intézménybe jelentkez k száma. Folyamatosan n a programba felvettek száma az évente Olyan folyamat meghatározott kialakítása, amely évfolyamonkénti az intézményben maximális megvalósított létszámig. AJKP alapú Érettségit szerez kollégiumi az AJKP program keretében az fejlesztését utolsó tanévig szolgálja. eljutó tanulók minimum 90%-a. A programban résztvev diákok legalább 15%-a középfokú nyelvvizsgát tesz, jogosítványt szerez és A mentori beszámolók, a monitori visszajelzések és a program el rehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek hasznosítása a programfejlesztés érdekében.

Évente készítend feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása.

Az AJKP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humáner forrás, szabályozás, tevékenységek) kialakítása és m!ködtetése.

65560 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

számítógépkezel i tanfolyamot teljesít. A programban résztvev diákok körében öt év átlagában számítva növekszik a fels oktatási intézményekbe felvett diákok aránya, egészen az 50% eléréséig.

A programban keletkez! adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába.

A horizontális tanulás m ködtetése a programban résztvev! intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejleszt! csoportok m ködtetése a programban résztvev! intézményen belül és intézmények között).

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65561

65562

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN


Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program 1. Bevezetés Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban (a továbbiakban: AJKSZP) részt vev kollégiumoknak az alapprogramban megfogalmazott célkit!zések teljesítése mellett további, az e mellékletben meghatározott követelményeknek kell megfelelniük. Az AJKSZP-ben részt vev kollégiumok az e mellékletben meghatározottaknak megfelel en és a feladattervez alkalmazásával elkészítik a saját éves munkatervüket az AJKSZP-ben érintett tanulókra, kollégiumi csoportokra, nevel i tevékenységekre, intézményszervezésre és vezetésre, valamint az intézmény fejlesztésére vonatkozóan. A programban részt vev diákok tanulmányaikat szakképz intézményben, a nappali rendszer! iskolai oktatás 9. évfolyamán vagy felzárkóztató évfolyamon kezdhetik meg, és az államilag elismert szakképesítés megszerzéséig folytatják. Az AJKSZP célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzet! tanulók a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a szakiskolákban. Az AJKSZP további célja, hogy a célcsoport számára szakiskolai tanulmányaikhoz a kollégium keretei között inkluzív pedagógiai környezetet biztosítson, gondoskodjon a szociális hátrányok kompenzálásáról, valamint hatékonyan támogassa a lemorzsolódás csökkenését, illetve a célcsoport tagjainak szakmához jutását. Az AJKSZP-ban szakiskolás tanulókat is ellátó kollégiumok és a tanulókat oktatónevel szakiskolák egymással együttm!ködésben vállalnak felel sséget azért, hogy a program célcsoportjához tartozó, nappali rendszer! iskolai oktatásban részt vev , tanulókat államilag elismert szakképesítéshez segítsenek. A kollégiumok és a szakiskolák közös felel ssége különösen az AJKSZP-ba való bekerülés és a pályaorientációval támogatott el rehaladás, a diákok, a szül k és a tanárok közötti együttm!ködés megszervezése és megvalósítása, az inkluzív pedagógiai közeg megteremtése. Az AJKSZP-ban részt vev intézményeknek fokozott er feszítést kell tenniük annak érdekében, hogy az AJKSZP jelent s mértékben hozzájáruljon a halmozottan hátrányos helyzet!, illetve rászoruló gyermekek társadalmi felemelkedéséhez.

2. Az AJKSZP-ban részt vev kollégium feladatai

2.1. Az AJKSZP és a kollégiumi pedagógiai program

A programban részt vev tanulók sikeres tanulmányi el menetele, szociális hátrányainak csökkentése, kulturális javakhoz való hozzáférése érdekében a támogató

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65563

eszközrendszert az intézmény pedagógiai programjában önálló programként kell rögzíteni a 3. pontban felsorolt tevékenységek beépítésével. Az egyes tevékenységek bevezetése és alkalmazása az évente elkészítend feladatterv szerint történik.

részletes

2.2. A nevel testület Az AJKSZP-ban részt vev pedagógusok kiválasztásakor a kollégiumnak törekednie kell arra, hogy az AJKSZP megvalósításába bevont pedagógusok képzettsége és kompetenciái összességében alkalmasak legyenek az e rendeletben leírt széles kör! pedagógiai tevékenységrendszer megvalósítására. Az AJKSZP keretei közötti pedagógiai tevékenységrendszer m!ködtetéséhez szükséges elvárások: A kollégium nevel testülete a) elfogadja a halmozottan hátrányos helyzet! tanulókat, törekszik arra, hogy egyénileg felmérje, megismerje, értelmezze és kielégítse szociális, kulturális, és mentális igényeiket és szükségleteiket; képes a tanuló szüleivel vagy gondvisel jével és a tanulóval alkotó együttm!ködésre mindezen törekvések teljesülése érdekében, b) elfogadja, hogy a heterogén tanulócsoportok optimális, az egyéni fejl dést is el segít környezetet jelentenek a diákok számára, c) kész a kollégiumi tanulás, nevelés szociális közegének megismerésére; képes hatásainak értelmezésére, és a szociális, pedagógiai befolyásolási lehet ségek kiaknázására a segít partnerekkel együttm!ködve, d) jól felkészült saját tantárgyában, vagy m!veltségterületén, képes komplex m!veltségterületi tanulói fejleszt tevékenységekben gondolkodni, s látni a célok, a tartalom és a tanulásszervezés, valamint eredmények közötti összefüggéseket, e) érti, elfogadja az AJKSZP és a kollégiumi pedagógiai program prioritásait: ismeri és érti a személyre szabott nevelési szemléletmódot, vagy törekszik megismerésére, annak elfogadására, f) törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlati megvalósítására a nevelés tervezésében, megvalósításában, képes a tanulók egyéni fejl dési igényeire építve a tanulókat önálló, felel s fejleszt tevékenységekre, tudás-konstruálásra ösztönözni; ismeri, érti a különböz szervezési módok lehet ségeit és korlátait, nem azonosítja a személyre szabottságot az egyéni munkával, képes kooperatív tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására, törekszik a fejleszt , támogató értékelés alkalmazására, g) kész a bels együttm!ködésre, kész együttm!ködni a munkáját támogató szakemberekkel (mentor, szociális munkás, mentálhigiénés szakember,

65564

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

gyermekvédelmi szakember, pszichológus), a szül kkel és az csoport vagy tanuló sz!kebb társadalmi környezetével, h) kész az önértékelésre, nyitott mások értékel alapján változtatni nézetein és gyakorlatán,

visszajelzésére, képes a reflexiók

i) pedagógiai kihívásként értelmezi a programban való részvételt, érdekl dik a pedagógus szakmában felmerül új megközelítések, új módszerek iránt, kész ezekr l párbeszédet folytatni és saját gyakorlatában kipróbálni. Szükséges az egyes tevékenységek és támogatások éves tervezése során a megfelel képzettség! és kompetenciájú humáner forrás-igény áttekintése.

2.3. Csoportszervezés A kollégiumi csoportszervezés f irányelve, hogy a kollégiumi csoport az összes tagja számára biztosítsa az e rendeletben foglalt valamennyi feltételt. Ennek figyelembevételével a kollégium az AJKSZP-ba felvett tanulókat különböz módon szervezheti kollégiumi csoporttá, illetve foglalkozási csoportokba az alábbiak szerint: a) az AJKSZP azonos évfolyamán tanulókból kialakított csoport, b) az AJKSZP különböz évfolyamain tanulókból kialakított csoport, c) az AJKSZP-ba felvett tanulókból és a kollégium nem AJKSZP-s tanulóiból kialakított csoport.

2.4. Együttm ködés Az AJKSZP–ban részt vev kollégium feladata olyan kapcsolatrendszer megteremtése és m!ködtetése a programban érintett minden szerepl részvételével, amely az AJKSZP valamennyi folyamatának sikeres, hatékony m!ködésnek alapvet feltétele. Ennek érdekében elengedhetetlen feltétel, hogy az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenységet partnerszemlélet! együttm!ködés hassa át. Az együttm!ködés kiemelt területei: a) együttm!ködés a fejlesztésben részt vev k között, b) együttm!ködés a családdal, c) együttm!ködés a programot alapvet en megvalósító kollégiumi nevel tanárok és szakiskolai tanárok között, d) együttm!ködés az intézményi önkormányzatiság szintjein – tanulók, pedagógusok, dolgozók közvetlen részvétele, e) együttm!ködés munkaügyi központokkal,

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

f) együttm ködés általános iskolákkal, továbbá más szakiskolákkal és kollégiumokkal, g) együttm ködés szakmai szolgáltatókkal és szakszolgálatokkal, h) együttm ködés a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal, i) együttm ködés a területileg illetékes gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, j) együttm ködés települési önkormányzatokkal, k) együttm ködés nemzetiségi önkormányzatokkal, l) együttm ködés civil szervezetekkel, m) együttm ködés nemzetközi partnerekkel n) együttm ködés a fenntartóval.

3. Az AJKSZP f folyamatai, a folyamatok céljai, indikátorai, m!ködtetése során megvalósítandó tevékenységek, tevékenységcsoportok A 3.1–3.9. pontokban foglalt f! folyamatok azok a kulcsfolyamatok, melyek együttesen és komplex alkalmazásban az AJKSZP céljainak elérését biztosítják. A f! folyamatokban meghatározott tevékenységcsoportokra vonatkozóan rögzített célok elérése érdekében a programban részt vev! intézményeknek tevékenységeik tervezésénél figyelembe kell venniük a helyi sajátosságokat valamint a tevékenységeik megvalósítása során – azoknak a program célkit zéseihez való viszonya alapján – folyamatos fejlesztéssel kell biztosítaniuk tevékenységeik hatékonyságát. Az intézményeknek igazodniuk kell a célok elérését mérhet! módon megjelenít! indikátorokhoz. Az egyes indikátoroktól való eltérés kizárólag az AJKSZP központi irányítója által kijelölt, szakmai háttértámogatást nyújtó szervezet egyedi mérlegelése alapján történhet. Az alábbiakban leírt tevékenységek rendszerszemlélet komplex alkalmazása az intézmény fejlesztése érdekében követelmény. A tevékenységek részletes tervezése az AJKSZP programban részt vev! mentor segítségével történik. A tevékenységek céljainak elérését, az indikátorok teljesülését a köznevelési törvényben foglaltaknak megfelel!en évente értékelni kell.

65565

65566

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

3. 1. A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata

Cél: Olyan beiskolázási intézményi stratégia megalkotása, amelyben foglalt tevékenységek végrehajtásának eredményekképpen az intézmény a tanulót és szüleit eléri és kell motivációt képes kialakítani a leend partnerekben a programba való belépéshez. Célindikátor: cél az évente maximálisan felvehet tanulólétszám felvételének elérése, a megel z évhez képest a programba jelentkezett tanulók száma 10%-kal n , de legfeljebb a maximálisan felvehet létszám 150%-áig.

A tanulók felkutatására, beiskolázására irányuló stratégia kidolgozása és az arra épül program m!ködtetése érdekében végzett tevékenységek: a) stratégia készítése, b) a motiváció érdekében végzett tevékenységek, c) kapcsolati háló kiépítése és m!ködtetése intézményi szinten a szül kkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel stb., d) szükség szerint kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal, e) az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak f) kapcsolattartás a fenntartóval.

3.2. A felkészítés folyamata az AJKSZP programban való részvételre Cél: részvétel a szakiskolai életre való felkészítésben, olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek a tanuló családjával és általános iskolájával, valamint szakiskolákkal együttm!ködve a szakiskola 9. évfolyamára készít fel az általános iskola befejez szakaszában. Célindikátor: Valamennyi, a programba felvételt nyert tanuló beiratkozik a szakiskola 9. évfolyamára és a kollégiumba. A megel z évekhez képest alaposabb ismeretekkel rendelkeznek a tanulók és családjaik a programban történ részvétel feltételeir l, a programban résztvev 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelz folyamatokban pozitív irányú változás tapasztalható. A szakiskola életre való felkészítés támogatása érdekében végzett tevékenységek: a) az általános iskolai tanulmányok id szakában a tanuló felkészítése, pedagógiailag

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

tervezett foglalkozások, ill. egyéb más formák keretében a családokkal együttm ködve, b) az AJKSZP els! évében stabil élet- és napirend kialakítása.

3.3. A bemeneti mérés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely megalapozza a tanuló fejlesztése érdekében végzett pedagógiai munka tervezését. Célindikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei 100 %-ban beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe. A programba belép! tanuló komplex (szociális, kulturális, képességbeli, mentális és tanulmányi) helyzetének, igényeinek felmérése: a) mér!eszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, b) az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mér!eszközök használatával mérések elvégzése, c) az értékelési eredmények alapján a fejlesztési szükségletek és az igények azonosítása.

3.4. Egyéni fejlesztés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló egyéni szükségleteihez és igényeihez igazodó fejlesztésben részesül. Célindikátor: A tanulók egyéni fejlesztési terveiben megfogalmazott összes cél a csoportra vetítetten legalább 80%-ban teljesül. Az egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása a kollégiumi csoportvezet! nevel!tanár koordinációjával, a tervezett fejlesztésbe bevont partnerek közrem ködésével, valamint további kollégiumi nevel!tanárok, szakiskolai tanárok, szükség esetén további szakemberek, pszichológus és fejleszt!pedagógus, továbbá a tanuló és a szül!k bevonásával történik. Az így kialakított terv alapján az egyéni fejlesztés megvalósítása és értékelése érdekében végzett tevékenységek: a) az egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és m ködtetése, b) ütemterv készítése az egyéni fejlesztési terv kialakításához, c) egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól, d) egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében, a tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés,

65567

65568

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

e) folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszer eredmények), f) az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejleszt! programok.

3.5. Egyéni fejlesztés eszközrendszere Cél: Olyan eszközrendszer biztosítása, amely a tanuló egyéni fejlesztését szolgálja. Célindikátor: Az egyéni fejlesztési naplóban, az eszközrendszerben rendelkezésre álló támogatások igénybevétele 100% -ban nyomon követhet!. Az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenység területen a kompetencia alapú fejlesztést és az esélyegyenl!séget el!segít! tevékenységek: a) az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése, b) tanulási motivációt fejleszt! tevékenységek, c) el!ítéletek kezelése, d) multikulturális tartalmak közvetítése, e) identitás artikulálása és er!sítése, f) kortárssegítés, g) tanári mentori rendszer m ködtetése, h) önismeret és mentálhigiéné, i) a tanulói önkormányzatiság kialakítása, er!sítése.

3.6. Pedagógiai környezet Cél: Olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely környezetben a tanuló fejl!dése a leghatékonyabb módon folyik. Célindikátor: A tanulók több mint 50%-a javít az el!z! félévi tanulmányi átlageredményén, vagy a 2.3. pontban foglaltak szerint szervezett csoport összesített átlaga meghaladja az el!z! félévi átlageredményét. Inkluzív pedagógiai környezet megteremtését, a tanuló egyéni és kiscsoportos (4-6 f!) felkészülését támogató tanulásszervezést szolgáló tevékenységek:

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65569

a) kooperatív alapelvek mentén szervez dött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épül tanári fejleszt m!helyek keretében), b) projektmódszer alkalmazásával szervez d csoportfoglalkozáson kívül),

tevékenységek (csoportfoglalkozáson,

c) tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, d) drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, e) családlátogatás, f) mentálhigiénés m!helyek megfelel szakemberek bevonásával.

3.7. A tanulói mérés és értékelés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanulói teljesítmény mérése és értékelése a tanuló fejlesztését szolgálja. Célindikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei, 100%-ban beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe. A tanuló értékelése, az értékelésr l történ visszajelzés minden esetben szükséges valamennyi érintett partner számára. A kompetencia alapú fejlesztés elengedhetetlen eszköze az egyéni képességek feltérképezése, a fejlesztési törekvések kiértékelése, s t a fejlesztésben részt vev k bevonása az értékelés továbbfejlesztésének folyamatába. Ez biztosítja a fejlesztés számára minél inkább felhasználható, a fejlesztésben részt vev k számára érthet visszajelzéseket. A tanuló értékelése, az értékelésr l történ visszajelzés tevékenységei: a) mér eszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, b) az intézmény azonosított és megjelölt mér eszközeinek használatával mérések elvégzése: ba) kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethet mérése érdekében, bb) a tanuló szociális helyzetének felmérése érdekében, c) az értékelési eredmények alapján a támogatási, fejlesztési igények és szükségletek azonosítása,

65570

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

d) hatékony tanulómegismerési technikák alkalmazása (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérd ív, megfigyelés, dokumentum-elemzés), e) a tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefügg visszajelzési rendszer kialakítása, fejlesztése.

3.8. Pályaorientáció Cél: Olyan folyamat kialakítása és m!ködtetése, amely a tanuló irányultságának megfelel életpálya sikeres építését szolgálja. Célindikátor: A programban tanulók a szakiskola 9. évfolyamának végén rendelkeznek karriertervvel, célokkal, azok elérését szolgáló tevékenységekkel. A munkavállalási célok kijelölése érdekében a programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamának végén az egyéni fejlesztési terv keretei között karriertervet készítenek a nevelésükben érintettekkel közösen. A karriertervben a célokat, részcélokat és ezek megvalósítását szolgáló tevékenységeket rögzítik. A karrierterv sikeres megvalósítása érdekében megvalósítandó tevékenységek: a) munkaer -piaci helyzetfelmérés, b) pályaorientációs vizsgálat a munkaügyi központ bevonásával, c) diákmunka szervezése, d) munkahelyek, gyakorlóhelyek látogatása a szakma megismerés céljából, e) karrierterv készítése, f) a karrierterv tevékenységeinek megvalósítása, g) a karrierterv értékelése és korrekciója.

3.9. Az AJKSZP folyamatos fejlesztése Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely az intézményben folyó AJKSZP program fejlesztését szolgálja. Célindikátor: Növekszik az intézménybe jelentkez k száma. Folyamatosan n a programba felvettek száma a maximálisan a bevonható létszámig. Szakképesítést szerez az AJKSZP keretében a programban résztvev tanulók minimum 70%-a. Az intézményi program folyamatos fejlesztése érdekében intézményen belüli és intézmények között végzett tevékenységek, melyek kiterjednek a program tervezésére, folyamatos bels ellen rzésére, értékelésére és a tapasztalatok alapján történ továbbfejlesztésére:

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

a) az AJKSZP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humáner forrás, szabályozás, tevékenységek) kialakítása és m!ködtetése, b) évente készítend feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása, c) a mentori beszámolók, a monitori visszajelzések és a program el rehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek hasznosítása a programfejlesztés érdekében, d) a horizontális tanulás m!ködtetése a programban részt vev intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejleszt csoportok m!ködtetése a programban részt vev intézményen belül és intézmények között), e) a programban keletkez adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába.

65571

A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata

Kulcsfolyamatok

Olyan beiskolázási intézményi stratégia megalkotása, amelybe foglalt

Célok

Az évente maximálisan felvehet tanulólétszám felvételének elérése, de

Célindikátor

A motiváció érdekében végzett tevékenységek

Stratégia készítése

Tevékenységek 6.

Hónapok 7.

AJKSZP Feladattervez

Tevékenység Felel s Indikátor

65572 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

12.

11.

10.

9.

8.

5.

4.

3.

2.

1.

tevékenységek végrehajtásának eredményeképpen az intézmény a tanulót és szüleit eléri, kell motivációt képes kialakítani a leend partnerekben a programba való belépéshez.

minimum a megel z évhez képest a programba jelentkezett tanulók száma 10 %-kal n .

Kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal.

Kapcsolati háló kiépítése és m ködtetése intézményi szinten a szül!kkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel stb.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65573

A felkészítés folyamata az AJSZKP programban való részvételre

Olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek a tanuló családjával és általános iskolájával, valamint szakiskolákkal együttm ködve a

A megel!z! évekhez képest alaposabb ismeretekkel

Valamennyi programba felvételt nyert tanuló beiratkozik a szakiskola 9. évfolyamra és a kollégiumba

Az általános iskolai tanulmányok id szakában a tanuló felkészítése, pedagógiailag tervezett foglalkozások, ill. egyéb más formák keretében a családokkal együttm!ködve.

Az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak.

65574 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

szakiskola 9. évfolyamára készít fel az általános iskola befejez szakaszában.

rendelkeznek a tanulók és családjaik a programban történ részvétel feltételeir l, a programban résztvev 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelz folyamatokban pozitív irányú változás tapasztalható. Az AJKSZP els évében stabil élet- és napirend kialakítása.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65575

A bemeneti mérés folyamata

Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy Olyan folyamat adaptált mérések kialakítása, amely és értékelések megalapozza a elvégzése, tanuló fejlesztése melyek érdekében végzett eredményei pedagógiai 100%-ban munka tervezését. beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe. Az értékelési eredmények alapján a támogatási, fejlesztési igények, szükségletek azonosítása.

Az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mér eszközök használatával mérések elvégzése.

Mér eszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása.

65576 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

Az egyéni fejlesztés folyamata

Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló egyéni szükségleteihez, igényeihez igazodó fejlesztésben részesül.

A tanulók egyéni fejlesztési terveiben megfogalmazott összes cél, a csoportra vetítetten legalább 80%ban teljesül.

tanulásszervezés.

A tervek megvalósulásának érdekében differenciált

Egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében.

Egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól.

Ütemterv készítése az egyéni fejlesztési terv kialakításához.

Egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és m ködtetése.

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65577

Az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejleszt! programok.

Folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszer eredmények).

65578 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

Az egyéni fejlesztés eszközrendszere

Az egyéni fejlesztési naplóban, az Olyan eszközrendszereszközrendszer biztosítása, amely ben rendelkezésre álló támogatások a tanuló egyéni igénybevétele fejlesztését szolgálja. 100% -ban nyomon követhet .

A tanulói önkormányzatiság kialakítása, er sítése

Önismeret és mentálhigiéné

Tanári mentori rendszer m!ködtetése

Kortárssegítés

Identitás artikulálása és er sítése

Multikulturális tartalmak közvetítése

El ítéletek kezelése

Tanulási motivációt fejleszt tevékenységek

Az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65579

Pedagógiai környezet

A tanulók több Olyan pedagógiai mint 50%-a javít környezet az el z félévi megteremtése, tanulmányi átlag amely eredményén, vagy környezetben a a csoport tanuló fejl dése a összesített átlaga leghatékonyabb meghaladja az módon folyik. el z félévi átlageredményét.

Családlátogatás

Drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása

Tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások

Projektmódszer alkalmazásával szervez d tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül)

Kooperatív alapelvek mentén szervez dött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épül tanári fejleszt m!helyek keretében)

65580 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

A tanulói mérés és értékelés folyamata

Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy Olyan folyamat kialakítása, amely adaptált vagy létez méréseksorán a tanulói értékelések teljesítmény elvégzése, melyek mérése és eredményei, értékelése a tanuló fejlesztését 100%-ban szolgálja. beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe. Az intézmény azonosított és megjelölt mér!eszközeinek használatával mérések elvégzése a kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethet! mérése érdekében.

Mér!eszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása.

Mentálhigiénés m helyek megfelel! szakemberek bevonásával

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65581

Hatékony tanulómegismerési technikák alkalmazása (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérd ív, megfigyelés, dokumentumelemzés).

Az értékelési eredmények alapján az igények, szükségletek azonosítása.

Az intézmény azonosított és megjelölt mér eszközeinek használatával mérések elvégzése, a tanuló szociális helyzetének felmérése érdekében.

65582 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

Olyan folyamat kialakítása és m ködtetése, amely a tanuló Pályaorientáció irányultságának megfelel! életpályája sikeres építését szolgálja.

A programban tanulók a szakiskola 9. évfolyamának végén rendelkeznek karriertervvel, célokkal, azok elérését szolgáló tevékenységekkel.

Karrierterv tevékenységeinek megvalósítása

Karrierterv készítése

Munkahelyek, gyakorlóhelyek látogatása szakma megismerése céljából

Diákmunka szervezése

Pályaorientációs vizsgálat a munkaügyi központ bevonásával

Munkaer -piaci helyzetfelmérés

A tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefügg visszajelzési rendszer kialakítása, fejlesztése

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65583

Az AJKSZP folyamatos fejlesztése

Növekszik az intézménybe jelentkez k száma. Folyamatosan n Olyan folyamat kialakítása, amely a programba az intézményben felvettek száma a maximálisan folyó AJKSZP bevonható program létszámig. fejlesztését szolgálja. Szakképesítést szerez a programban résztvev tanulók minimum 70%-a. A mentori beszámolók, a monitori visszajelzések és a program el rehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek hasznosítása a programfejlesztés érdekében

Évente készítend feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása

Az AJKSZP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humáner forrás, szabályozás, tevékenységek) kialakítása és m!ködtetése

Karrierterv értékelése és korrekciója

65584 . " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

A programban keletkez! adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába

A horizontális tanulás m ködtetése a programban résztvev! intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejleszt! csoportok m ködtetése a programban résztvev! intézményen belül és intézmények között)

. " ( : " 3 , ½ ; - ½ / : t ÏWJT[ÈN

65585

2013. (VIII. 9.) EMMI rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

Recommend Documents