2012 . évi
törvény
a személyi jövedelemadóról szóló
=rkwzet:
''f
~
k ;rSt
1 Q
1995. évi CXVII. törvény módosításáról
§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII . törvény (továbbiakban : Szja tv.) 8 . (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után - ha e törvény másként ne m rendelkezik - az adó mértéke a következ ő : Évi 0 – 750.000,- Ft közötti jövedelem után 0 % , 750 .001 – 8 .000 .000,- Ft közötti jövedelem után 16 %, 8 .000 .001 – 15 .000 .000,- Ft közötti jövedelem után 1 .159.999,- Ft és a 8 .000.001,- Ft feletti rész 25 %-a, 15 .000 .001,- Ft feletti jövedelem után 2.909 .999,- Ft és a 15 .000.001,- Ft feletti rész 35 % a. 2. § Az Szja tv. 8 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó .” 3. § Az Szja tv . 29/A . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függ ő en - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 62 500 forint .” 4. §
Az Szja tv . 49/B . § (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(5) Vállalkozói bevételnek min ősül - figyelemmel a (19) bekezdés rendelkezésére - az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak adóévet megel őző adóévi átlagos állomány i létszámának az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték é s a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzatakén t meghatározott összeg, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatás i kedvezmény összege, azzal, hog y
2
a) a bevételnek minősülő összeget csökkenti a foglalkoztatottak átlagos állomány i létszámának csökkentését megel őző negyedik adóévben vagy azt megel őzően foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített összeg ; b) szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, betegség miatt i keresőképtelenség, katonai szolgálat teljesítése, büntetés-végrehajtás vagy a foglalkoztatot t halála esetén az esemény bekövetkezésének évében és az azt követ ő évben az el őző e k szerint kiszámított összeg nem min ősül bevételnek, ha az nem haladja meg az adóév els ő napján érvényes havi minimálbér összegét ; c) - ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megsz űnt (ide nem értve, ha annak oka cselekv őképességének elvesztése vagy a halála) - a foglalkoztatás i kedvezmény címén érvényesített összeg azon része, amelyet - az a)-b) pontban említette k kivételével - az átlagos állományi létszámcsökkenés miatt bevételként még nem vett figyelembe." 5. § Az Szja tv . 59. §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „Az ingatlan átruházásából, a vagyoni érték ű jog visszterhes alapításából, átruházásábó l (végleges átengedésébő l), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból ( a továbbiakban : a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kel l megszerzettnek tekinteni, amikor az ingatlanügyi hatóság az átruházott, megszerzett jogot a z ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezte . Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre ne m kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés id őpontja az a nap, amiko r az erre vonatkozó szerződés kelt.” 6. § Az Szja tv. 60 . (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezet t vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor a z ingatlanügyi hatóság a megszerzett jogot az ingatlan-nyilvántartásba joger ősen bejegyezte . Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni érték ű jog szerzés i időpontjának az erről szóló szerz ődés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés id őpontjának tekinteni .”
7. § (1) Hatályát veszti az Szja. tv . 1. 9 . § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy - ha ez a korábbi időpont - az a nap, amelye n azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette, míg dematerializál t értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja, ha azonban az említet t vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a haszno k szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel ezen jogo k közül legalább egynek a megnyílásáig nem tekinthető megszerzettnek” szövegrész; 2. 32. (1) bekezdésében a " 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó" szövegrész;
3
3. A 69. § (2) bekezdésében a „A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese .” szövegrész. 4. 72. § (2) bekezdésében az „1,19-szerese” szövegrész. (2) Hatályát veszti az Szja tv. 1. 9. § (3) bekezdése ; 2. 65. § (1) bekezdés c) pontja . 8. § E törvény 2013 . január 1-jén lép hatályba .
4
Általános indokolá s A jelen javaslat formájában az ország helyzetét, az elszegényedést figyelembe vevő; a közj ó
szolgálatát, de az igazságosságot és szolidaritást szem el őtt tartó tervezetet kívánok benyújtani a Tisztelt Házhoz . A Magyar Állam költségvetése mind a Költségvetési Tanács, mind az Állami Számvev őszék
véleménye szerint is túlzottan deficites, legalább 500 milliárd forintnak nincs fedezete 2013 ra. A 16 %-os SZJA kulcs bevezetése óta minden mértékadó testület attól óvta a Kormányt , hogy az ezzel keletkez ő hiányt máshonnan nem fogja tudni pótolni . Ez a helyzet be is következett és különböz ő , szakmailag meglehetősen vitatható újabb adónemeket készü l bevezetni a Kormány, amelynek minden forintja a lakosság terheként fog végül megjelenni . egykulcsos SZJA eredményeként a magasabb jövedelem kategóriákban keres ő polgároknál maradó jövedelem a tapasztalatok szerint nem növelte a bels ő fogyasztást, sőt, ma már kimutathatóan az összeg legnagyobb részét megtakarításokban (többnyire adómentes formákban) helyezték el . Az
Az egykulcsos adó bevezetése a szerény jövedelm ű polgárok nettó jövedelmét 2012-r e
legalább 10 %-val csökkentette, míg a magas jövedelműekét növelte . Ez olyan széle s társadalmi kört érint, amely kimondhatóan társadalmi igazságtalansághoz vezetett . A létfenntartás kiadásainak folyamatos növekedése pedig még nehezebbé teszi a szerén y jövedelm űek megélhetését. Az 1987-es SZJA törvény – átvéve a német személyi jövedelemadó rendszer működő
sajátosságait – az ember biológiai újratermelésének költségeire fordított bevételt ne m tekintette jövedelemnek . Ezért bizonyos mértékig az évi jövedelem SZJA adókulcsa 0 % volt. Ezt sajnos pár év múlva a jogalkotó megszüntette, különböz ő adókedvezményekke l próbálkozott, de máig nem váltotta be egyik sem az ahhoz fűzött reményt . Az egyetlen társadalmilag igazságos személyi jövedelemadó rendszer az, amely elismeri, hogy a létfenntartásra szolgáló minimális szükséges költség nem jövedele m A Kormány ragaszkodik az egy kulcsos SZJA fenntartásához, még akkor is, amikor látja ,
hogy mind belföldön, mind a nemzetközi szervezeti tagságunk okán külföldről megnyilatkozó kételyek szükségtelen és már-már méltatlan vitába torkollnak . A beterjesztett törvényjavaslat segíti a költségvetés forrásainak növelését és ennek
megvalósítása során visszaállítja a szolidaritási alapra épül ő, valóban igazságosabb személyi jövedelemadó rendszert . Ezen javaslattal valósul meg a törvény célja, az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítése . A javaslatban szerepl ő négy adókulcs bevezetése esetén a KSH valamint a NAV adata i
alapján ugyan a 0 %-os adókulcs bevezetésével csökkenne 76 milliárd forinttal az abban a sávban realizálható adóbevétel, de a valóban a szükségletekhez igazodó család i adókedvezmény változtatással, valamint a 8 és 15 millió forint feletti jövedelmek magasab b adókulccsal történő adóztatásával 221 milliárd forinttal n őhet az adóbevétel . Emellett pedig , minthogy nagy valószínűséggel a szerény jövedelm ű eknél maradó 76 milliárd forint jelentős része fogyasztásra lesz fordítva, legalább 17 millárd forint ÁFA-bevételt is eredményezhet a következő költségvetési évben.
5
Szakértői számítások szerint ezzel az adótáblával a havi bruttó 1 millió forintig keres ő polgárok adóterhelése nem növekszik, hanem csökken, vagy stagnál . A javaslatban szerepel még egyes nominális jövedelmek részlegesen megmaradt adóalap kiegészítésének megszüntetése, mint a jogrendszertől és a közteherviselés elveitől teljesen idegen intézmény, valamint az adózás egyszer űbbé és az életviszonyokhoz igazodóvá tétel e is. A jelen javaslat és minden jöv őbeni közjogi kezdeményezés célja az kell legyen, hogy a z állampolgárok kötelezettségeinek rendszerét egyszer ű sítsük, a túlnyomórészt becsületes , szabálykövető polgárok érdekeihez igazítsuk . Nem lehet minden szabályt általánosan a szabályok elkerül ő ire szabni, mert ezzel a tisztességes társadalmi csoportokat is az állam elutasítóivá tesszük . RÉSZLETES INDOKOLÁ S
A 1 . §-hoz: A 8 . § (1) bekezdésében került megfogalmazásra az új SZJA tábla, amely négy adókulcso t vezet be . A 0 kulccsal adózó jövedelem meghatározása során a KSH adataiból kiindulva a bármilyen gazdasági közösségben él ő egyén súlyozottan egy főre jutó éves létminimumának összege lett figyelembe véve . Az évi 8 valamint 15 millió forintos, valamint az afölötti jövedelem olyan mérték ű megélhetést biztosít, amelyb ől az arányos közteherviselés sérelm e nélkül a közösségi terhekb ől többet vállalhatnak az érintett adózók . A 2. §-hoz: A 8 . § (2) bekezdésében rendkívül méltánytalan helyzetet eredményez a külföldö n megszerzett jövedelem után a belföldi adózás diszkriminatív módon történ ő szabályozása . Különösen úgy, hogy a jövedelem keletkezésénél a jogszabály azt határozza meg, hogy akko r keletkezik az adófizetési kötelezettség a külföldön szerzett jövedelemnél, amikor az belföldr e ér. Számtalan országgal kötöttünk kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezményt éppe n azért, hogy ugyanazért a jövedelemért ne kelljen kétszer adóznia a polgárnak . Mindemellett a külföldön jövedelmet szerző polgáraink kevésbé veszik igénybe mindazokat a közszolgáltatásokat, amelyeket a jövedelemadóból finanszíroz az állam, így szükségtelen a z is, hogy ő ket még magasabb jövedelemadóval terheljük. A 3. §-hoz: A 29/A . § (2) bekezdése kapcsán a családi adókedvezmény rendjének átalakítási javaslata a z igazságosság és méltányosság alapján áll, és a tényleges szükségletekhez igazodik . A KSH adatai szerint a szül ő és a vele él ő gyermekek létfenntartásához szükséges havi jövedele m éppen annak a mértéknek felel meg, amely jelen javaslatban szerepel . A jelenleg hatályos szabályozás gyakorlati tapasztalatai azt igazolták, hogy a jelent ősen megnövekedett családi adóalap kedvezményt éppen azok a társadalmi rétegek tudták igénybe venni, akiknek maga s jövedelme miatt nem jelent nehézséget a gyermekek megfelelő színvonalú eltartása .
6
A 4. §-hoz: A 49/B . (5) bekezdésben foglalt szabályrendszer teljesen idegen az adózás alapelveit ől. A nominálisan megszerzett jövedelmet fiktív módszerekkel a magasabb adóbevétel elérés e érdekében meg nem valósuló vélelmezett bevétel növeléssel alapozza meg. Ha a jogalkotó azt vélelmezi, hogy a vállalkozó nem a tevékenységével megvalósuló eredményhez harmonizál ó jövedelmet juttat a dolgozóinak, vagy maga nem a tényleges eredményéhez igazodó kivétet juttat magának, akkor ezen jelenség elkerülésének nem ez a módja . A jövedelem a ténylegesen igazolható, nominálisan meghatározható összeg, az adó mértéke pedig a z adókulcs alkalmazásával a nominálisan meghatározható összeg arányos része . Ha egy adórendszer ezektől az elvekt ől eltér, kiszámíthatatlan, követhetetlen, bonyolult eljárásokat vezet be, ami folyamatosan az adózók adóelkerülési hajlandóságát növeli, és az államma l szembeni bizalmatlanságot erősíti . Egy jó tematikájú és hatékonyságú ellenőrzéssel a be nem folyt – megalapozottan felszámítható – adóbevételeket realizálni lehet, nem szükséges ilye n követhetetlen, vitára alkalmat adó, szabályrendszert fenntartani . Az 5 . §-hoz: A Ptk . szerint az ingatlan tulajdonjogát az új szerző annak ingatlan-nyilvántartás i bejegyzésével szerzi meg . A jogszabályok rendszerében a jogintézményeket koherens módo n kell kezelni, a jogelvekt ő l nem lehet elszakadni . Az 59. §-ban foglalt jelenlegi szabályozá s számtalan jogvitát és újabb szükségtelen közigazgatási eljárásokat generált annak okán, hog y az okiratok benyújtását követ ő en megváltozott a felek akarata vagy az aktus alkalmatlan volt a jogok átvezetésére . Az új javaslat elkerüli ezeket, és a jogintézmény jogrendszerbeli szerep e nem változik jogáganként, hanem egységes marad . A 6. §-hoz Az előző §-ban írtak érvényesek a 60 . § (1) bekezdése módosítása kapcsán is . Említést érdemel, hogy az utolsó törölni javasolt mondatban szerepl ő 1989-es időpont az adózási tehe r időintervallumának legutolsó időpontjához képest is 9 évvel korábban van, azaz már eze n rendelkezés egyetlen jogviszonyban nem releváns . A 7. §-hoz : A 9 . § (2) bekezdésében a bevétel megszerzése napjának meghatározása a dolog, értékpapír , váltó, csekk és más okirat esetében szükségtelenül bonyolítja a szabályrendszert . A Ptk. szerint a dolog tulajdonjogának megszerzése az a pillanat, amikor az érintett teljes kör űen rendelkezhet azzal . Ritka alkalom az, amikor a tulajdonjog megszerzését ől függetlenül élhet a személy e jogokkal . Ezért a bevétel megszerzése napjának meghatározása során az adózá s szempontjából elegend ő a tulajdonjog megszerzésének időpontját rögzíteni . Ez indokolja a 9 § (3) bekezdésének teljes törlését is . A törvény 32 . § (1) bekezdésében - a 2 . §-hoz írott indokláshoz csatlakozva rendkívül méltánytalan a külföldön jövedelmet szerz ő adózókkal szemben az, hogy a külföldön megfizetett adó_90 százaléka csökkenti mindössze a belföldön kiszámított adót . Ez további adózást jelent a már leadózott jövedelemmel szemben . Míg az eddigi SZJA mérték 1 6 %, addig különösen méltánytalan az, hogy a már megfizetett adón felül még 10 % adóösszeget a külföldön szerzett jövedelem után adózási rendszerünk megkövetel . Ez gyakorlatilag büntetése a külföldön szerzett jövedelemnek, és azt a tömeges következményt i s eredményezheti, hogy a külföldön dolgozó magyar állampolgárok ezen adózás elkerülés e
7
érdekében megszüntetik belföldi lakcímüket . Ez további lépés ahhoz, hogy a hazától is végleg elszakadjanak polgáraink . A 65 . § (1) bekezdés c) és a 69 . § (2) bekezdésében foglaltak fenntartása körében sem a hatályos törvény indoklásában foglaltak, sem a költségvetés bevételének növelése ne m elfogadható indok . A fiktív módon, a valóságtól eltérő adóalap alkalmazása az adózás rendszerében olyan jogállami elvárásoktól távolálló megoldás, amely nem tartható fenn . Ha magasabb adómértéket kíván az állam érvényesíteni, akkor nem az adóalapot kel l adminisztratív módon növelni, hanem az adókulcs mértékét kell megváltoztatni . A 72 . (2) bekezdésének módosítása az adóalap kiegészítés kapcsán korábban írta k alapján indokolt . A 8. §-hoz Hatálybeléptető rendelkezés .
8
ra n9ccn núiliw NINIINIÍNÍI"IÍIHIN NIIIüHINÍÍ
_111WNIIÍIfd
'rniiirrr ri?
Í
-4g#j
Í':INNfIN 4h1ÍfNI ItllÍldil il ü ÍiIÍuIIP4°Í I1.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő
Dr . Kövér László a Magyar Országgy űlés elnöke részér e Helyben Önálló indítván y
Tisztelt Elnök Úr ! Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994.(IX.30.) OGY határozata 85 .§ (2) bekezdése d) pontja alapján, „a személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII. törvény módosításáról” címmel, javaslatot nyújtok be.
Budapest, 2012 . november 19 . Tisztelettel :
£o \ r. Szili Katalin
