2012. évi kockázatkezelésre vonatkozó nyilvánosságra hozatali közzétételi kötelezettség teljesítése STATUS Capital Befektetési Zrt.
A STATUS Capital Befektetési Zrt. (székhely: 7100 Szekszárd, Arany János utca 1721; Cg.: 17-10001266; a továbbiakban: Társaság) a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló 164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet alapján, valamint szabályzatának megfelelően az alábbi közleményt teszi közzé. A Társaság a befektetési szolgáltatási tevékenységek közül kizárólag a Bszt. szerint az alábbi tevékenységeket végzi: a) Alaptevékenység (Bszt 5. § (1.) bek „a.” és „e.” pont): a. Megbízás felvétele és továbbítása b. Befektetési tanácsadás b) Kiegészítő szolgáltatás (Bszt 5. § (2.) bek „d.”, „f.” és „h” pont): a. Tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás b. Befektetési elemzés és pénzügyi elemzés c. 6. § e)-g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás. A Társaság a nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során (a 164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdése alapján) a) a nem lényeges információt, és b) b) a védett vagy a bizalmas információt nem hozza nyilvánosságra. Ennek megfelelően a Társaság védett információnak minősíti az alábbi eseteket: a) kockázatkezelés során alkalmazott informatikai megoldásokat valamint konkrét eljárásokat, b) a kockázati kitettségek részletes adatait, c) továbbá azokat az adatokat, információkat, melyek nyilvánosságra hozatala esetén a Társaság és annak partnerei befektetéseinek értékét csökkenne. A Társaság a védett vagy a bizalmas információhoz kapcsolódó, de védett és bizalmas információnak nem minősülő általános információt nyilvánosságra hozza, nyilvánosságra hozatali kötelezettségnek minimum éves gyakorisággal eleget tesz. A Társaság nem végez kereskedelmi tevékenységet, továbbá ügyfelek pénz-és pénzügyi eszközeinek kezelését sem. A működési engedélye csupán a Bszt. 5.§ (1) bekezdés a), e), (2) d), f), h) pontjára vonatkozik, így tevékenysége során ügyfélvagyon nem kerül a Társaság birtokába, és számos olyan kockázat, amely egyéb befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódik, Társaság esetében nem merülhet fel. A Társaság folyamatosan törekszik a működésből, illetve a gazdasági, piaci környezet változásából adódó kockázatok azonosításra, a felismert kockázatok mértékét a meghatározott szinten belül
tartására. Továbbá célja a kockázat vállalásának, figyelésének rendszerét a Társaság szabályzatai, illetve a vonatkozó jogszabályok által előírt, szabályozott keretek között tartani, megvalósítani.
1. Kockázatkezelés szervezeti oldala Társaságunk szervezeti felépítésében a belső ellenőrzés, a compliance, illetve a kockázatkezelés tevékenysége elkülönül egymástól. 1.1. Belső ellenőr, belső ellenőr feladatai A Társaság egy fő belső ellenőrt foglalkoztat megbízási szerződés keretében. A Belső ellenőr tevékenységét a Felügyelő Bizottság irányítási tevékenysége keretében végzi. A belső ellenőr a Társaság szabályzataiban foglaltaknak megfelelően és a Felügyelő Bizottság irányítási tevékenysége keretében: a) vizsgálja és értékeli a Társaság irányítási és ellenőrzési rendszereinek, eljárási szabályainak célszerűségét illetve eredményességét, hatékonyságát, valamint ezeknek a Társaság tevékenységére és működésére irányadó szabályzatokban foglaltakkal való összhangját, b) ajánlásokat fogalmaz meg az a) pontban meghatározott vizsgálat eredményének függvényében, c) ellenőrzi a b) pont szerinti ajánlásaiban foglaltak megvalósítását, továbbá jelentést készít a Felügyelő Bizottság számára, melyet tájékoztatásul az Igazgatóságnak is megküld, d) kivizsgálja az ügyfélpanaszokat a panaszkezelési szabályzatban meghatározottak szerint, továbbá gondoskodik arról, hogy a panasz elbírálása alapján a szükséges lépések kidolgozásra és végrehajtásra kerüljenek, valamint gondoskodik a panaszos értesítéséről is. A belső ellenőrzés – a Felügyelő Bizottság kivételével -a többi szervezeti egységtől elkülönülten és függetlenül folytatja tevékenységét. A belső ellenőr nem áll sem alá-, sem fölérendeltségi viszonyban a Társaság más tevékenységet irányító vezetőjével. 1.2. Megfelelési vezető, megfelelési vezető feladatai A Társaság Megfelelési vezetőt (compliance) foglalkoztat, aki független a Társaság más tevékenységét irányító vezetőjétől, vele sem alá-vagy fölérendeltségi, sem más módon utasítási viszonyban nem áll. Rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal, a feladatellátásban közreműködő szakértőkkel és a tevékenysége elvégzéséhez szükséges információkhoz való hozzáféréssel. Megfelelési vezető (feladatai): a) biztosítja, hogy a Társaság mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatokban foglaltak összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel, a szabályozásban bekövetkező változások lehetséges hatásainak elemzése, b) folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a megfelelőségi szabályoknak való megfelelést a megfelelőségi kockázatok szempontjából releváns területeken, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a Társaság által a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedéseit, c) folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülését, amelyek célja, hogy a Társaság a Bszt.-ben és az ezen törvény
d)
e) f)
g) h) i) j)
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben esetleg tapasztalható hiányosságait feltárják, tanácsaival és közreműködésével segíti a Társaság azon alkalmazottait, vezetőit, akik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésében vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásában részt vesznek, hogy a Társaság teljesítse a fenti törvényben foglalt kötelezettségeit, az Igazgatóság számára elkészíti a jelentést, valamint eseti jelentést tesz az első számú vezető részére a megfelelőségi szabályok megsértésének észlelése esetén, a Társaság által alkalmazandó megfelelőségi szabályok körének, ezen belül a megfelelőség releváns információk körének meghatározása, megfelelőségi politika, valamint a kapcsolódó belső szabályzatok, eljárásrendek elkészítése és folyamatos aktualizálása, esetleges új termékek, eljárások bevezetése előtt megfelelőségi szempontú vélemény nyújtása, ellátja a Társaság személyzetének megfelelőség biztosítási oktatását, a megfelelőség releváns információkkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, a hatóság felé fennálló jelentési kötelezettség teljesítése amennyiben ezt jogszabály, vagy a Társaság valamely belső szabályzata előírja.
1.3. Kockázatkezelés tevékenység A Társaság nem hoz létre önálló kockázatkezelési szervezeti egységet élve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény 20. § (2) adta lehetőséggel, mely szerint nem szükséges önálló kockázatkezelési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben, amennyiben: a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot. Amennyiben a Társaság átlépi, várhatóan át fogja lépni az előbbiekben részletezett limiteket, gondoskodik önálló kockázatkezelési szervezeti egység létrehozásáról. Az Igazgatóság haladéktalanul köteles kockázatkezelési szervezeti egység megalakítására, vagy felelős kockázatkezelő alkalmazására, amint a Bszt. 20 §-ban meghatározott feltételek beállnak. A Társaság kockázatkezelési feladatainak a Kockázatkezelési szabályzatban, a Kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzatban, valamint a Társaság befektetési és kereskedési Stratégiájában foglaltaknak megfelelő ellátásért az Elsőszámú Vezető és a Stratégiai Igazgató a felelős.
2. Kockázatkezelés feladata A kockázatkezelés feladata a Társaság mindenkor hatályos Kockázatkezelési szabályzatában foglaltak betartása és betartatása. A tevékenység ellátásával kapcsolatos mindennapi teendőket a Társaság vonatkozó szabályzata tartalmazza. A kockázatkezelés elsődleges célja a Társaság pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, erősítése, és a hozzájárulás a tőkének olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználásához, amellyel a vállalati-és részvényesi érték növekszik. A pénzügyi erő és a jó hírnév védelme azt jelenti jelen esetben, hogy a kockázatok hatékony kezelése korlátozza a kedvezőtlen események hatását a Társaság tőkéjére és eredményességére.
A Társaság mindvégig törekszik/törekedett arra, hogy a kockázatvállalási hajlandósága összhangban legyen azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. A kockázatkezelés céljai elérése érdekében működése során folyamatosan figyelemmel kísérte/kíséri és elemezte/elemzi a Társaság és üzletfelei kockázati kitettségeit. A Társaság a kockázatkezelés elemeit az alábbiakban határozza meg: a) kockázatkezelési politika meghatározása (annak meghatározása, hogy a befektetési szolgáltató az egyes kockázati típusokat tekintve milyen típusú és milyen mértékű kockázat vállalására törekszik), b) a kockázatkezelési rendszerrel kapcsolatos folyamatok, eljárások, feladatok, döntési és ellenőrzési jogkörök meghatározása, c) a kockázatok mérésére használt eljárások és módszerek kidolgozása, d) a kockázatok mérése, e) a kockázati limitek felállítása f) a kockázatkezelési tevékenységgel kapcsolatos jelentések készítése, g) a megállapított kockázati limitek túllépése esetén követendő eljárások, h) a kockázatkezelési rendszerrel kapcsolatos belső ellenőrzési eljárások. A Társaság kockázatkezelési folyamatot alapvetően három fő szakaszra osztja, melyek az alábbiak a) Kockázatok azonosítása és mérése b) Kockázatok kezelése c) Ellenőrzés, visszacsatolás A Társaság a kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatoknak való megfelelése elősegítése érdekében az alábbi informatikai rendszereket alkalmazza: E-Tre@sury Rendszer
3. Kockázati típusok A Társaság kockázatait belső szabályzata alapján határozza meg és értékeli, méri. Értékelés évente egyszer történik. Felmerülő működési kockázattípusok a Társaság esetében: a) Külső kockázati elemek a. Törvények, rendeletek, jogszabályok változása; b. Vis Major (rendkívüli állapot, háború, szükségállapot) c. Illetéktelen külső behatolás (rongálás, adat- és/vagy eszközlopás) d. Tisztességtelen verseny e. Versenykörnyezet változása (új üzleti partner(ek) megjelenése, üzleti partnerek megszűnése, tevékenységük változása) f. Felügyeleti ellenőrzés, eljárás g. Szolgáltató ellen indított jogi eljárás. b) Belső kockázati elemek a. Hardvert érintő kockázati elemek i. Számítástechnikai eszközök (PC; szerver; router; stb.) meghibásodása ii. Internetkapcsolat meghibásodása iii. Felvevő rendszer meghibásodása
iv. Telefonkapcsolat meghibásodása v. Áramkimaradás vi. Tűz- és vízkár vii. Egyéb elemi kár b. Szoftvert érintő kockázati elemek i. Operációs rendszer esetleges hibái ii. Adatbázishiba iii. Mindenkori alkalmazott programok, rendszerek hibája iv. File tükröző program hibája v. Utasítást rögzítő program hibája vi. Vírus- és spamvédelmet biztosító program hibája vii. Tűzfal konfigurációs hibája viii. Egyéb szoftverkomponenst érintő hiba ix. Adatvesztés, dokumentációs részleges vagy teljes elvesztése x. Vírustámadás xi. Mentés eltűnése c. Humánerőforrással kapcsolatos kockázatok i. Belső csalás: jogosulatlan tevékenység, lopás és csalás (pl. szándékos téves jelentés, alkalmazotti lopás, bennfentes kereskedés) ii. Fluktuáció – humánerő távozása (szervezi szinten felmerülő kockázat) iii. a munkavállaló szintjén felmerülő kockázatok, mint pl. a munkavállaló magatartása iv. Munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság: alkalmazotti kapcsolatokból eredő veszteségek, biztonságos munkahelyi környezet hiánya, diszkriminációs cselekmények (pl. munkahelyi biztonsági szabályok megsértése) v. Szabotázs vi. Belső illetéktelen behatolás vii. Jelszóval történő visszaélés (magánjelszó nyilvánosságra hozatala; több személy tevékenykedése ugyanazon jelszóval) viii. Emberi mulasztás ix. Eljárásrendi hibák x. Megfelelő ismeretek hiánya. A működési kockázat elemzése és kezelése során a Társaság nem hagyta/hagyja figyelmen kívül a működési kockázat egyik nem elhanyagolható jellemzőjét, mely szerint a külső tényezők összejátszhatnak belső tényezőkkel is, így okozva nagy hatású, kiterjedtebb veszteséget. 3.1. Likviditási kockázat (liqudity risk) A Társaság tevékenységi köréből adódóan a likviditási kockázat kezelése is korlátolt területre terjed ki. A likviditási kockázat kezelése érdekében a Társaság törekedett/törekszik a mérleg lejárati összhangjának folyamatos biztosítására, a mérlegállományok rugalmasságának biztosítására, a mérleg eszköz oldalának mobilizálhatóságára, illetőleg a források megújíthatóságára, a pótlólagos forrásbevonás lehetőségeinek figyelemmel kísérésére. A szükséges finanszírozási források biztosítása az alapításkor rendelkezésre álló saját tőkéből, a Társaság működése során realizált bevételekből, illetve alapvető kölcsöntőkéből biztosított. 3.2. Piaci kockázat
Mivel a Társaság kereskedési célú tevékenységet nem végez, továbbá ügyfelek pénz-és pénzügyi eszközeinek kezelésével sem foglalkozik, a számára materiális piaci kockázat a kamatkockázatban, illetve a teljes üzleti tevékenység tekintetében felmerült devizaárfolyam-kockázat kapcsán merül(t) ki. Sajátszámlás ügyleteket végzésére nincs jogosultsága a Társaságnak, így kereskedési céllal nem vállal(t) pozíciót. A Társaság tehát nem végez kereskedelmi tevékenységet, továbbá ügyfelek pénz-és pénzügyieszközeinek kezelését sem, így kockázati szempontból nem érintett az Ügyfél által felvett nyitott deviza és/vagy valuta, valamint kamatpozíció változásából eredő kockázatokban. A nyilvántartott kitettségek esetében általában az újraárazási kockázat képezte/képezi a kamatlábkockázat leggyakoribb formáját. A Társaság Felügyeleti engedély mellett a Kiegészítő szolgáltatásként többek közt „Befektetési elemzés és pénzügyi elemzés”-t (Bszt 5. § (2.) bek „f.” pont)végez Ügyfelei részére (kitérve a magyar, valamint a világgazdasági folyamatokban meghatározó országok monetáris politikájára, várható alapkamat tendenciák prognosztizálására), így az elemzések függvényében képes kezelni az említett kockázati elemeket. Mivel a Társaság kamatkockázat kezelésére konkrét megoldási javaslatok kidolgozása aTársaság által a Felügyelet engedélye mellett végzett fő tevékenységi körök egyike (Bszt. 5. § (1.) bek. „e.” pont), így a szakmai háttér is adott a kockázatkezelés eszközeinek kiválasztása kapcsán. 3.3. Jogi kockázat (Legal Risk) Jogi kockázatok: a) Jogszabályi változásokból eredő kockázatok b) Jogi ismeretek hiánya c) Jogi tanács figyelmen kívül hagyása d) Jogi előírások végrehajtásának sikertelensége A Társaság működése, a vezetőik és alkalmazottaik magatartása meghatározó szerepet játszott/játszik a jogi kockázat keletkezésében.
3.4. Egyéb kockázatok 3.4.1. Partnerkockázat A Partnerkockázat az Ügyféllel létrejött szerződés nem-teljesítéséből vagy késedelmes teljesítéséből adódó kockázat. Partnerkockázat mérsékeltnek mondható. Ennek ellenére a Társaság a szükséges számításokat elvégzi. 3.4.2. Befektetési kockázat A Befektetési kockázat a Társaság saját tőkéjének befektetéséből eredő kockázat, amely komolyabb veszteségek esetén a saját tőke csökkenéséhez vezethet, és veszélyeztetheti a működést. A Társaság Kockázatkezelési Politikájában egyértelműen behatárolta azon kockázatmentes és/vagy minimális kockázattal bíró pénzügyi eszközök körét, melyekbe a saját tőke befektethető. Saját tőke befektethetőségének behatárolásának (óvatos befektetési stratégiájával) célja a kapcsolódó kockázatok minimalizálása. 3.4.3. Gazdasági környezet változása, profitabilitás
A működési környezet változásából adódó kockázatok kezelés érdekében az Igazgatóság éves rendszerességgel felülvizsgálja az üzleti tervben foglaltak teljesülését és annak végrehajtását. 3.4.4. Felelős személyek - főbb kockázati típusok figyelemmel kísérése A főbb kockázati típusok közül a 3.2.1.-3.2.3., illetve a 3.2.5. pontban részletezett kockázattípusok figyelemmel kísérése az első számú vezető, illetve a Stratégiai Igazgató feladata. A 3.2.4. pontban részletezett kockázatok figyelemmel kísérése az elsőszámú vezető és a Társaság jogi ügyeinek végzésével megbízott ügyvéd, ügyvédi iroda feladata. Jellemzően ezek a kockázatok ex-ante nem kvantifikálhatóak, ám a prudens működés során igen jelentősen csökkenthetőek. Ugyanakkor a Társaság saját tőkéjének befektetéséből eredő kockázatok jól mérhetőek, és ezek kivédésére, az ebből származó kockázatok kezelésére szolgálnak a fent említett korlátozások a saját tőke befektetésére vonatkozóan.
Szavatoló tőke A Társaság szavatoló tőkéje a 2012. december 31-i fordulónapra a Bszt. 2. sz. melléklete alapján, a 164/2008 előírásaira való tekintettel a következőképpen épül fel (csak az értékkel rendelkező sorokat feltüntetve):
PSZÁF kód
BCAA1 BCAA11 BCAA111 BCAA1111 BCAA112 BCAA1121 BCAA11211 BCAA112111 BCAA11213 BCAA114 BCAA1141 BCAA114102
Megnevezés KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN ALAPVETŐ TŐKE ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK Befizetett jegyzett tőke ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK Tartalékok Lekötött tartalék alapvető tőkeként figyelembe vehető része Számviteli lekötött tartalék. Tájékoztató adat Eredménytartalék ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT EGYÉB TŐKEELEMEK Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és az alapvető kölcsöntőke teljes összege BCAA1141-ből: Alapvető kölcsöntőke. (Tájékoztató adat)
BCAA1141102
Lejárat nélküli, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt nem tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke
BCAA115
(-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL
Összeg (Nagyságrend: forint)
14 964 115 14 964 115 15 000 000 15 000 000 -175 093 -175 093 2 812 860 2 812 860 -2 987 953 1 200 000 1 200 000 1 200 000
1 200 000
-1 060 792
BCAA1151 BCAA130610
BCAA14
BCAA1510 BCAA183
(-) Immateriális javak Kiegészítő információ: KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE INDULÓ TŐKEKÖVETELMÉNY
-1 060 792 14 964 115
14 964 115
14 964 115 15 000 000
A Társaság az előírásoknak megfelelően készítette el javadalmazási politikáját. A Társaság jelen nyilvánosságra hozatal során nyilatkozik arról, hogy információ nyilvánosságra hozatali kötelezettségéknek a fentiekkel teljeskörűen eleget tett. Jelen közzététel védett vagy bizalmas információt nem tartalmaz.
Pécs, 2013. június 4.
