A CELLDÖMÖLKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSE A 2009/2010-ES TANÉVRE VONATKOZÓAN
A Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola az előző év önértékelésének intézkedési javaslatait, a szülők, diákok, a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat előzetes véleményét megismerve elkészítette az intézmény 2009/2010-es önértékelését, ezzel is eleget téve törvényi kötelezettségének. Az intézményben tanuló diákokkal az ez évi diákközgyűlésen, míg a szülőkkel az SZM értekezletein ismertettük az Intézmény Minőségirányítási Programjának ( IMIP ) eredményeit, értékleteit. Az iskola hatékonyabb oktató és nevelő munkájának elérése érdekében több az oktatást és az iskolai életet érintő pályázatban vettünk részt, ami az elmúlt tanévet rendkívül mozgalmassá tette. Szeretnék köszönetet mondani minden szülőnek, diáknak, pedagógusnak, munkatársnak az elvégzett munkáért. Remélhetőleg az iskola részletes önértékelése kapaszkodót adhat az intézkedési javaslatok idei elkészítéséhez, amely továbbra is fejlődési pályán tartja a szép jövő előtt álló kemenesaljai szakképzést. Az intézményi önértékelés a következő szempontok figyelembe vételével történt: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.
Az éves Munkaterv, a Pedagógiai Program megvalósulása Intézményértékelés – elemzés ( IMIP ) Tanulóértékelés – elemzés ( IMIP; OKM ) Pedagógusértékelés – elemzés ( IMIP; minősítések ) Vezetőértékelés – elemzés ( IMIP ) Vizsgaeredmények ( szakmai vizsga; érettségi vizsga; pótvizsgázók ) Pályakövetés – szándéknyilatkozatok alapján Nevelési eredmények, fegyelmi helyzet alakulása, hiányzások
I.
Az éves Munkaterv, a Pedagógiai Program megvalósulása
Iskolánkban két éve működnek munkaközösségek, a szakmai munka hatékonyságának emelése érdekében. A szakmai közösségek éves munkaterv szerint végzik munkájukat, amelynek gerincét a tanév helyi rendjéhez igazodó iskolai munkaterv adja. A munkaközösségek éves beszámolója adhat képet az iskolában folyó szakmai munkáról és annak megvalósulásáról:
osztályfőnöki munkaközösség
Iskolánk osztályfőnöki munkaközösségéhez 13 szaktanár tartozik. A feladatok egységesek, a különböző korosztályú diákok kapcsán mégis eltérőek. A tanév elején leadott éves munkaterv hónapokra lebontva meghatározza azokat a programokat, feladatokat, amelyeket az osztályfőnököknek el kell végezni a tanév során. Az év eleji szervezési és adminisztrációs feladatokat pontosan elvégezték a tanárok. A 9. évfolyamos osztályok osztályfőnökei segítették a tanulók
beilleszkedését, a közösségek formálását. Az osztályfőnökök megtartották a szeptemberi-októberi, illetve februári-márciusi szülői értekezleteket. A szülőkkel való megfelelő kapcsolattartást szolgálta a fogadónap 2010. április 8-án. Sajnálatos módon a szülői értekezletek látogatottsága nagyon csekély. A 80 %-os látogatottságot egyetlen szülői értekezleti létszám sem érte el. Az osztályfőnökök irányították és megszervezték a nemzeti és iskolai ünnepekhez kapcsolódó rendezvényeket. A gólyabál megszervezése a 11. évfolyamnak jelentett kihívást. A rendezvény a diákok szórakoztatását szolgálta, és sikeresnek bizonyult 2009. 12.22-én. A karácsonyi műsorral a 9.a osztály örvendeztette meg az iskola tanulóit. Ezen a napon iskolai szépségversenyt is szerveztünk a tanulóknak. A második félév fontosabb feladataihoz tartozott a három hetet meghaladó környezetvédelmi projekt, amiben minden osztályfőnök aktívan részt vett. A Diákközgyűlést is segítették a munkaközösség tagjai a zökkenőmentes lebonyolításban. A május 1-én megtartott ballagást a 11-es és 12-es évfolyam szervezte osztályfőnökeik irányításával. Az ünnepség jó hírét vitte iskolánknak. Az osztályfőnökök fontos feladatai közé tartozik a tanulmányi kirándulások megszervezése. Az előző évekhez viszonyítva ezen a téren javulás mutatkozik.
reál munkaközösség
Augusztus hónapban megbeszéltük és elkészítettük éves munkatervünket. A munkaközösség tagjai e hónapban továbbképzéseken vettek részt, melynek témái a nehezen kezelhető gyerekekkel való foglalkozás, illetve a megnyert pályázat programcsomagjának megismertetése voltak. Szeptemberben elkészültek a tanmenetek és azok a dokumentumok, amelyek a 9.A és 9.B osztályok kompetencia alapú oktatásához szükségesek. Megbeszéltük a nyomtatott anyag hiányából adódó nehézségeket és közösen kialakított stratégia szerint dolgoztunk. Elkészültek a nevezések az Útravaló ösztöndíj programba is. Matematika szintfelmérőket írattunk az IMIP keretein belül. Javítás után értékeltük a tanulói teljesítményeket, meghatároztuk a célokat, feladatokat. Megbeszéltük, hogy a matematikai kompetenciák fejlesztésébe hogyan segíthet be a többi tárgyat tanító kolléga. Összefoglaltuk milyen feladataink vannak annak érdekében, hogy a szakiskolai és szakközépiskolai tanulók képessé váljanak választott szakmájuk elsajátítására, illetve az érettségi biztos megszerzésére. November hónapban az ˝Egészségnevelési hét˝ feladataiból munkaközösségünk is részt vállalt. Itt említem meg a 12.A osztály tanulmányi kirándulását,amely ugyan nem e héten történt,de a különböző természet és társadalomtudományos kompetenciák fejlesztésén kívül (Nemzeti Múzeum egyes tárlatainak megtekintése) lehetőséget nyújtott az egészséges életmódra nevelésre is, a János-hegyi túra keretében. (A kirándulás élménybeszámolója megtekinthető a iskola honlapján.) A kollégákkal folyamatosan megbeszéljük a kompetencia alapú programcsomag szerinti tanítás tapasztalatait. Az elmúlt évben pályázatot nyert 10. osztályos, valamint az idei nyertes tanuló munkáját a mentor tanár (Ernyey Krisztina) folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti. December hónapban előkészítettük a meghirdetett komplex természettudományos versenyünket. A versenyt osztályok között szerveztük. Olyan feladatsorokat állítottunk össze, amelyben a természettudományos tárgyak népszerűsítését vállaltuk. E hónapban megkezdtük a szülők tájékoztatását azon tanulók esetében, akiknek egyes tantárgyi teljesítménye nem éri el az elégséges szintet. Januárban szerveztük az érettségivel kapcsolatos feladatokat. Minta feladatsorokat töltöttünk le folyamatosan matematikából és biológiából, ezeket használjuk a felkészülés során. A problémás tanulók eseteit megbeszéltük, véleményt mondtunk, segítettük egymást.
Január 11-én tartottuk meg a természettudományos versenyt négy évfolyamon. A vetélkedő sikeresnek bizonyult, az eredményeket és a véleményt elhelyeztük az iskola faliújságján és honlapján. Munkaközösségi megbeszélésen értékeltük az első félévi munkát és sorra vettük a második félév legfontosabb teendőit, amelyek közül az első a „próba érettségi előkészítése” munkaközösségi szinten. Február hónapban munkaközösségünk a szövegértési kompetencia mérését végezte, reáltárgyakhoz kapcsolódó szövegekben. Elemeztünk, fejlesztési tervet készítettünk. Április hónapban környezetvédelmi versenyt hirdettünk az osztályok között, amelyben teszt feladatsorok megoldásában mérték össze tudásukat. Matematika órákon az egyes évfolyamokon olyan statisztikai, százalékszámítási feladatokkal foglalkoztunk, amelyek a klímaváltozás problematikáját járják körül. Foglalkoztunk az európai országok levegő, víz és talaj szennyezésével. Ugyancsak matematika órák keretében foglalkoztunk az energiafelhasználással, ezen belül vizsgáltuk a megújuló energiaforrások arányát. Számításokat végeztünk az energia, a víz takarékos felhasználásával kapcsolatban. Az órákon elkészült tablókat, diagramokat elhelyeztük az aulában rendezett kiállításon. Németh Judit kollégánkkal az újrahasznosítás problémakörét átgondolva ötletes, különleges tárgyakat készítettek az osztályok, melyek a kiállítás legkülönlegesebb részét alkották. Az érettségire készülő osztállyal igyekeztünk a lehető legtöbb minta feladatsort megoldani. Májusban sor került az érettségi írásbeli részére, amelyet a tanulók az elvárt szinten teljesítettek. E hónapban írták a 10. osztályosok az országos kompetencia feladatsorokat, remélem a sok gyakorlás eredményeként megfelelő színvonalon. A munkaközösség tagjainak aktív szerepvállalásával elégedett vagyok, munkájukat dicséret illeti.
humán munkaközösség
Tantárgyi integrációt végeztünk a TÁMOP 3.1.4 keretében a 9. évfolyamon. Szövegértés – szövegalkotás tantárgyhoz 2009 szeptemberében egy előzetes, majd 2010 januárjában végleges tanmenetet készítettünk, a programcsomag tananyagát összehangolva a rendelkezésre álló tankönyv anyagával. Módszertani vagy szakági továbbképzési ajánlatok nagymértékben a projekt áltál adott kereten belül érvényesültek. Lassan-lassan az új gondolkodás, új terminológia, új stratégiák észrevehetők lettek az iskolai életében. Mivel mindezt a normális tanítási munka mellet történt, jelentős többletmunka keletkezett, ami nagy terhelést jelentett a tanárok számára. A dolgot megnehezítette az, hogy a TÁMOP Projektek által érintett iskolák között néhány szervezési hiba jelentős idő- és energia-, ill. anyagi áldozatot hozott magával, amely észrevehetően rombolta a tanárok motivációját. A Projektmunkának további hátránya volt, hogy a tanév elején ígért programcsomagok nem nyomtatott, kötött formában álltak rendelkezésünkre, hanem külön-külön kellett őket fénymásolni egy egész osztálynak. Az oktatócsomagok helyes alkalmazásáról szóló tanfolyamra sajnálatos módon csak a tanév végén került sor. A projekt által érintett 9. osztályokban megmutatkozott, hogy egy tankönyv kívánatos lett volna, mivel a tanulók a rendezett, önálló tanulásra még nem képesek. Másrészről az új módszertani háttérrel színvonalas órák jöttek létre. Lehetett érezni, hogy a gyerekek nagyon élvezték az új lehetőségeket, legyen az spagetti főzés német órán, vagy új fejlesztő tananyag készítése az asztalos tanműhelyben, vagy akár egy kirándulás egy idegen ország városába.
A decemberben meghirdetett szakág irodalmi versenyre sokan neveztek. A nagyszámú nevezés mellett elmondható színvonalas munkák kerültek az értékelők asztalára. Azon kívül az augusztusban tartott továbbképzésen belül az „érzelmi kompetencia” cím alatt számos dolgozat készült el, amelyeknek a tartalma a tanmenetekben, a tanóra tartásában és a pedagógiai programba beépült. A mérés-értékelés képzés részeként elemeztük az elmúlt évi OKM eredményeit, kidolgoztuk a kooperatív tanulói tevékenység, a projekt és portfolió értékelési rendszerét, ill. újragondoltuk a szövegalkotás (érettségi típusú írásbeli) dolgozatok értékelési – minősítési szempontjait. Horváth Sarolta tanárnő mentora volt a NYME-SEK egy hallgatójának, a gyerekeknek és kollégáknak IKT bemutató órát tartott. A 11. a osztály tanulóival közreműködtünk egy felmérésben az interaktív tábla használatáról a magyartanításban – segítve ezzel a Pannon Egyetem hallgatóját szakdolgozatának elkészítésében. Soós Andrea tanárnő bemutató órát tartott a „Stationen-Lernen” módszerről. Német nyelvű internetes versenyen indult négy diákunk. Nyolc tanulóval vettünk részt az ötfordulós országos Mozaik tanulmányi versenyen anyanyelv kompetenciaterületen, ahol az alábbi helyezéseket értük el: -
9-10. évf.: II. Varga Kitti és III. Fehér Brigitta helyezés (125 versenyző) 11-12. évf.: I.Kun Edina III. Orsós Julia és IV.Nider Tünde helyezés (75 versenyző)
Vitathatatlan, hogy a sok továbbképzés és az új módszerek alkalmazásával egy más minőségi szintet sikerült elérni. A tanítás, a kommunikáció, az eszköz használata korszerűvé vált. Mivel a projektek nagy része internethasználatot igényelt, a digitális kompetencia lényegesen javult, ami egy precízebb, sokoldalúbb tanulói munkát eredményez. Ennek biztosan kedvező hatása lesz a diákok későbbi szakmai pályafutására. Tekintettel a humán munkaközösségi munkatervre több feladatot teljesítettünk, mint terveztünk. Különösen a versenyen való részvétel, a sokféle projekt munka, és azzal kapcsolatos különböző elszámolások, dokumentációk és prezentációk nagy energia befektetést jelentettek.
készségtárgyak munkaközössége
A munkatervben megfogalmazott feladatainkat, szinte maradéktalanul teljesítettük. A szeptemberre tervezett feladatok közül, határidőre megtörtént a tanmenetek leadása és ellenőrzése, valamint az anyag és eszközigénylés. Sajnos a tervezett pom-pom és nemzetiségi tánccsoport megalakítása kudarcba fulladt, hiszen próbálni, gyakorolni csak a tanítási idő után tudunk. Gyerekeink 80%-a viszont vidéki, így a bejárók a közlekedés miatt nem tudnak a foglalkozáson itt maradni. A labdarúgó torna meghirdetése lázba hozta a fiúkat. A gyerekek lelkesen szervezték a csapatokat és a bajnokság folyamatosan zajlott hétről hétre. Az óralátogatások a tervezett számban megtörténtek. Tamás Gáborné az egészség-nevelési hét szervezését ( előadók, bemutatók, sportverseny, filmvetítés) folyamatosan szervezte. A témahét november 9-13-ig zajlott. Az elégedettségi felmérés 80%- os volt. A programok zökkenőmentesen zajlottak, a be- és kirendezés, technika és a dekoráció kifogástalan volt. Németh Judit ízlésesen és alkalomhoz illően díszítette fel az iskolát. Ekkor került sor a rajzpályázat meghirdetésére és a labdarúgó torna eredményének kihirdetésére is. November 23-án az országos AHA program keretén belül, sor került a 9. évfolyam számára a szexuális felvilágosító előadásra. A tapasztalataink azt mutatták, hogy már az első évfolyamnak szüksége van rá.
A diáknapon a 2009. december 5-én meghirdetett rajzpályázat eredményhirdetése megtörtént, melyért Németh Judit volt a felelős. Ezen a napon szerveztük meg a tanulók számára a labdarúgó „villámtornát”, valamint a tanár-diákmérkőzést, mely nagy sikert aratott. Bejczi Károly a karácsonyi műsor fényét emelte zenei kíséretével. Plusz programként jelentkezett az általános iskolából érkezett és a 9-es tanulóink, esélyegyenlőségi sport délelőttje. Ezen 4 csapat mérte össze erejét játékos versenyszámokban. Közben tánc és tornabemutatót is láthattunk. Nagy örömünkre iskolánk csapata nyerte meg a serleget. A meghirdetett TISZK-es labdarúgó torna április 23-án került megrendezésre, négy csapat részvételével. Iskolánk az előkelő második helyezést érte el. Ez a rendezvény a hagyományteremtés szándékával született, melynek neve, a nemrég elhunyt igazgatónk emlékét őrizve Varga László Kupa címet kapta. Plusz programként asztalitenisz háziversenyt rendeztünk. Iskolánk március 25-én részt vett a megyefutáson Tamás Gábor vezetésével. A Föld napján minden munkaközösségi tag egy-egy osztály vezetésével az iskola környékén részt vett a szemétszedésben. Ezen a héten nagyszabású előadás sorozat szólt Földünk védelméről. Ennek fő szervezője és előadója Németh Judit volt. Kiállítást is szerveztünk az újrahasznosítható hulladékokból készült tárgyakból. Egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos teendőink voltak: A méhnyakrák elleni oltás meghirdetése, valamint az önvizsgálatra való felkészítés. Munkaközösségünk biztosította minden rendezvényen a ki-és berendezést, valamint az elsősegélynyújtást és a mindenkori dekorálást. Eredményként könyvelhetjük el a megyei csecsemőápolási versenyen való sikeres szereplést. Az év végével sportnapot tartottunk, ahol motorkerékpáros versenyt, úszóversenyt rendeztünk. A Kemenesaljai Baráti Kör minden évben pályázatot hirdet a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium és a Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola diákjai számára. Tanulóink eredményei: Népművészet I. hely jelige: „tánc” pályázó Nieder Tünde 11.A Képzőművészet Különdíj jelige: „lujó” pályázó Lukács Márió 11.B Egyéb I.
hely jelige: „muskátli” pályázó Gönye Klaudia, Laczi Zsófia, Németh Szilvia 12.C II. hely jelige: „csapat” pályázó Talabér Ferenc, Bende Bálint, Lanczkor Dávid 12.
II.
III. hely jelige „audi” pályázó Cseke István, Binder Zsolt, Stankovics István 11.A
szakmai munkaközösség
A tanmenetek bemutatása, véleményezése a kiírt időpontra 2008.09.30 megtörtént. A legtöbb tanmenet digitális formában is rendelkezésre áll. A modulrendszerű oktatás érintette a gépész, az informatikai, és a faipari szakmacsoportokat. Az ezzel járó feladatokat a felelősök elvégezték (célok kitűzése, haladási rács megtervezése, tanmenet elkészítése). Az első munkaközösségi ülésre 2009.10.05-én került sor. Kiemelt témaként szó esett a modulrendszerben használható haladási napló vezetési módjáról. A megbeszélésen a munkatervek elkészítésének határidejéről is szó volt. A 2009.10.20-ára hirdetett nyílt napon a szakmai munkaközösség tagjai kiválóan látták el feladatukat a szakmacsoportjuk marketing „kampányában”. Az interaktív bemutatók közül kimagaslott a gépészek által prezentált szakma, de igényes bemutatót kaphattak az érdeklődők a többi szakmacsoporttól is. A második félév kiemelkedő feladata a diákok felkészítése az év végi vizsgákra sikeresen megtörtént. A modulrendszerű vizsgák lebonyolítása nehéz feladatok elé állították a fiatalabb és a tapasztaltabb kollégákat egyaránt. A gyakorlati vizsgafeladatok maradéktalanul a megadott időre elkészültek, a vizsgaelnököknek átadásra kerültek. A több napon keresztül zajló vizsgák vegyes érzelmeket keltettek tanulóban és tanárban. Összességében azonban elmondható, hogy a vizsgáztatás könnyebben és gördülékenyebben zajlott a vártnál. A tanulók jól vették az akadályokat és szép eredmények születtek. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a Webmester szakmában vizsgázó tanulók. Élelmiszeripar szakmacsoport
Az októberi nyílt napon a szakmacsoport tanulói sütemények készítésével, pékáru és sütemény kóstolóval tették színesebbé, izgalmasabbá a vendégek számára a nyílt napot. A témahéten az egészséges táplálkozás fontosságára fókuszáltunk. A második félévben megtekintettük a Foodapest, Ukba nemzetközi élelmiszeripari, valamint sütőipari és cukrászati kiállítást. A kiállítások keretei között megrendezett ifjúsági cukrászati világbajnokság számos hasznos tapasztalattal gazdagította a tanulókat és élményekkel gazdagon tértek haza. A celldömölki kenyérgyárban tettünk üzemlátogatást. Áprilisban a szakmasztár verseny döntőjén vettünk részt több évfolyam diákjaival az agrárkamara szervezésében. Sajnos az ingyenes kiránduláson számos diák maradt igazolatlanul távol. A gyakorlatos diákok munkájáról igyekeztünk naprakészen tájékozódni. Az év során a tanműhely kapcsán technológiai leírást készítettünk a tervezett gépek és berendezések használatáról, elhelyezéséről. Gépész szakmacsoport
A munkatervben leírt vállalásaink mindegyikét a megjelölt időpontok szerint pontosan teljesítettük, a jelenleg folyamatban levő munkák az időaránynak megfelelő készültségi állapotban vannak. A gépész csoportot alkotó 4 fő tanár ill. oktató kolléga teljes összhangban egymás munkáját segítve, folyamatos kapcsolatot tartva dolgozik. Elméleti, gyakorlati, magatartási és tanulmányi kérdésekben rendszeresen konzultálunk, próbáljuk megoldani az újabb és egyre gyakrabban adódó problémákat. Túl a természetes ill. kötelező feladatokon a hatékonyabb, eredményesebb és korszerűbb pedagógiai munka érdekében vállaltunk különböző tevékenységeket és terveztünk programokat, melyeket munkatervünk dokumentál.
Megszerveztük a hagyománnyá vált nyíltnapot, ahol a „látványos kiállítás” mellett a különböző gyártó és mérési csúcstechnológiákat is bemutattuk az érdeklődőknek. Szakelméleti órára is betekinthettek a tanulók. Az egyik legsikeresebb nyílt napot rendeztük véleményem szerint, ahonnan kis emlékeztető sakkfigurát kaptak a 8. osztályosok. Tervbe vettük, hogy minél több üzembe, gyárba vigyük el tanulóinkat tájékozódás, a szakma megismertetése, bizonyos technológiák bemutatása érdekében. November elején a gépész tanulókkal a szentgotthárdi OPEL-be szerveztünk üzemlátogatást. Bőséges és értékes ismereteket nyújtott tanulóinknak a gyár idegenvezetője. Igényes és részletes bemutatásban volt részünk. Gépész nappal szakítottuk meg 6 osztály géplakatos és szakközepes tanulóinak hétköznapjait. Szeretnénk ezt hagyománnyá tenni, évenként újabb programokkal, tematikus tartalmakkal megtöltve. Az elmúlt év témája gyártástechnológia volt, idén geometriai mérések és szakrajz. Iskolai és KÖNIG helyszíneken voltak a programok: o
o
Alsósoknak üzemlátogatás, o Bemutató gyakorlati foglalkozás Felületi érdesség mérése – bemutató óra
Csoportfoglalkozáson, komplex feladaton próbálhatták ki magukat a 11.A osztályosok (felvételi vázlat készítése – méretezés – mérés). Felvétel vázlat alapján INVENTORRAL szerkesztettek műhelyrajzot. November végi határidőt jelöltünk meg, hogy elkezdjük a modul rendszerű vizsgára való konkrét készülődést, pontosabban 7 modulhoz modulonként 4 – 8 gyakorlati feladatot állítottunk össze. A követelményeknek megfelelő tételek összeálltak. Folyamatos feladat az anyagok előkészítése, szerszámok, eszközök jegyzékének összeállítása, szerelési feladatokhoz berendezések, gépegységek beszerzése, stb. Bemutató órákat tartottunk az esélyegyenlőségi pályázat keretében általános iskolai tanulók részére: o o
Oszkó Attila: CNC - AUTOCAD – mérés Farkas Éva: Mechanikai anyagvizsgálatok
Az esélyegyenlőség keretében vállaltuk heti két órában gyenge képességű és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. December elején a selejtező szakmai versenyt is megrendeztük, 3 tanulót javasoltunk eredményeik alapján az országos elődöntőre. A jelentkezéseket elküldtük. A három tanuló felkészítése a szünet utáni első naptól folyamatos. A félév lezárását követően tantárgyi versenyt rendeztünk szakrajzból, melyen minden gépész csoport, szakközép és szakmunkás szinten 4-5 tanulóval képviseltette magát. A versenyen jó munkák születtek kivitel és megoldás tekintetében. Érdemjeggyel és rajzeszközökkel jutalmaztuk az eredményes tanulókat. SZKT versenyen vett részt 3 tanuló sajnos nem értek el értékelhető eredményt. Próbálkozásnak elfogadható, de hozzáállásuk és szorgalmuk nem volt elég a versenyzéshez. Elmúlt évinél eredményesebb szintvizsgát tettek a 12.c osztály géplakatos tanulói. A modulrendszerű géplakatos szakmunkásvizsga gyakorlati feladatainak és a feladatok értékelésének részletes kidolgozását, a szükséges anyagok, eszközök elkészítését végeztük el május elejére, majd továbbítottuk a vizsgaelnököknek. A Föld napját, április 22-én a következő programokkal tiszteltük meg. Ezt a rendezvényünket beépítettük egy pályázat keretében futó programba a párhuzamosság elkerülése miatt: o
kiállítás plakátokból, termékekből o természetvédelmi előadás o Földünk (HOME) című film megtekintése o tanulói kiselőadások aktuális témákból
Próba szakmunkásvizsgát rendeztünk, pontosan a vizsgarend szerint. Így még időben lehetőségünk volt egy-két korrekcióra, a tanulók pedig átláthatták a feladatok és értékelés rendszerét.
Női szabó szakmacsoport
A női szabó szakmacsoport sikeresen felkészült a nyílt napra, ahol az érdeklődők kipróbálhatták a kiállított gépeket. Tanulóink egész év során oroszlánrészt vállaltak az iskolai rendezvények dekorációs munkáiban. Az iskolában adódó egyéb feladatokat (szalagavatóra frakkok (!) -függönyök varrása; drapériák elkészítése; munkaruhák elkészítése; vasalás ) maradéktalanul elvégeztük. Tanulmányi versenyre készítettük fel Kótai Melinda és Takács Ivett tanulókat. Takács Ivett 335276 05 Nőiruhakészítő szakmában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megrendezett Szakma Kiváló Tanulója versenyen elért eredményéért mentesült a Szakmai írásbeli vizsga alól. 2010. 03. 08án Mesterségem címere címmel a TÁMOP-3.3.2.-08/2-2008-0022 „Esélyegyenlőségi program végrehajtása Celldömölk városában” az általános iskolák 7-8 osztályos tanulóknak megtörtént szakmánk bemutatása interaktív módon elméletben, valamint gyakorlatban. A modellezési gyakorlat nevű tantárgy keretében a női-ruhakészítő szakos tanulókkal ruhaterveket készítettünk megjelenítve az újrahasznosítás lehetőségét. Úgy gondoltuk, hogy a Föld napja a legalkalmasabb az elkészült munkák bemutatására. Örömünkre szolgál, hogy diákjaink nagy számban és lelkesen vettek részt a munkában. A Kemenesaljai Baráti Kör minden évben pályázatot hirdet a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium és a Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola diákjai számára. Felkészített tanulók eredményei: Népművészet kategóriában I. hely jelige: „tánc” pályázó Nieder Tünde 11.A Celldömölki Műszaki Szakközép és Szakiskola Képzőművészet Különdíj jelige: „lujó” pályázó Lukács Márió 11.B Celldömölki Műszaki Szakközép és Szakiskola December 1-től minden pénteken két órában általános iskolásoknak varró szakkört indítottunk Papp Erzsébet szakoktató vezetésével. Sikerült felkelteni érdeklődésüket, és kipróbálhatták kézügyességüket, ahol nagyon ötletes dolgokat készítettek. Munkáikból a következő tanév elején kiállítást szeretnénk tartani az általános iskolában ahol iskolánkat szeretnénk népszerűsíteni a következő év beiskolázásához. Felnőtteknek is indult heti két órában szakkör ahol nagyon szép munkák kerültek ki a kezük alól. Jövőre lenne igény haladó tanfolyamra is, ahol tudásukat tovább bővíthetnék. Faipari szakmacsoport
A tanítás az új modulrendszer szerint folyik. Ez, az elméleti oktatásban megvalósítható. Problémát a gyakorlati oktatásban látunk. A szakmunkásképzésben fő hangsúlyt a gyakorlatra kellene fordítani!
„Legfontosabb feladat a 9. és 10. évfolyamon a szakma megszerettetése, sikerélmény elérése.”Ez csak részben sikerült, mert a felvett 9. osztályosok többsége sem elméletre, sem gyakorlatra nem jár. A projektórák megtartásra kerültek, eredményességük megkérdőjelezhető. Egyrészt a tananyag feldolgozásának módja, másrészt a sok önálló feladat miatt. Talán technikus szinten eredményesebb lenne. Az üzemlátogatások közül időarányosan a sümegi valósult meg. A többi a második félévben kerül megrendezésre. Az üzemlátogatás tapasztalatai, fényképei felkerültek a honlapunkra. Informatikai szakmacsoport beszámolója
Az iskola IT fejlesztései, karbantartásai állandó feladatokat rónak a szakmacsoport tagjaira. A rendezvények technikai hátterének biztosítása maradéktalanul megvalósult. Az iskolai honlap folyamatos fejlesztésének eredményeként, egy jól működő információs portállá nőtte ki magát, melyen az iskolával kapcsolatos fontos események olvashatók. A galéria pedig népszerűvé tette a diákok körében is. Az informatikai szekció a nyílt napon kiválóan helyt állt. A két tanuló nagyvonalakban bemutatta az érdeklődőknek hogyan készülnek a honlapok, kedvet csinálva ezzel a jövő webmestereinek. A 7-es tanterem új monitorainak beüzemelése megtörtént. A tanári szoba két új számítógépét elhelyeztük, felkonfiguráltuk internetes és nyomtatási funkciókkal. A külső adattároló egység beüzemelése megtörtént. A szerver frissítése megtörtént Windows 2008 Server rendszerre. Az ECDL oktatócsomag feltelepítése a 8-as tanterembe megtörtént. A Gépírás 2000 oktatórendszer feltelepítése a 8-as terembe illetve a szerver gépre megtörtént. A 3-as tanterem IT eszközökkel való felszerelése folyamatban van. A TÁMOP által az iskolához jutott 6 darab laptop üzembe helyezése megtörtént. Az iskola hangosítási rendszerének telepítésében az informatika szekció tagjai segédkeztek. Hiányosságként megemlíthető az informatikai verseny szervezése. Sajnos ez idáig időhiány miatt elmaradt, de tervben van. A Taninform rendszer tesztüzembe állítása megtörtént. A következő tanévben már élesben használható lesz. Az ezzel kapcsolatos információátadási kötelezettségnek eleget tettek az adminisztrátorok. A modulrendszerben lebonyolított vizsga a Webmester szekcióban kiváló eredményt mutatott. Tanulóink boldogan vehették át bizonyítványukat.
SIKERES PÁLYÁZATOK Az Útravaló Ösztöndíjprogram – Esélyegyenlőségi ösztöndíjak 2009. évi pályázatán Györke Csilla 10.A osztályos tanuló (mentora: Ernyey Krisztina) kapott ösztöndíjat a 2009/2010. tanévben. Továbbfutó ösztöndíjasaink: Mecséri Tamás 10.A osztályos tanuló (mentora: Ernyey Krisztina), valamint Orsós Julianna 11.A osztályos tanuló (mentora: Enyingi Győző Áron). A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány által a 2009-es évre cigány tanulóknak meghirdetett pályázatán 6 tanulónk Orsós Viktória, Farkas Melinda, Tamás Zsaklin és Horváth Adrienn (9.A), Katona Nikoletta (10.B), valamint Orsós Julianna (11.A) kaptak 40-40.000,- Ft ösztöndíj támogatást, melyet elsősorban taneszközök vásárlására fordíthattak iskolánk diákjai. A pályázat egyik fontos feltétele volt, hogy a pályázó tanulmányi átlaga 3,0 felett legyen, továbbá előnyt élveztek a pályázatok elbírálásánál azok a fiatalok, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók.
TÁMOP 3.1.4./08/2.-2008-0155 „Kompetencia alapú nevelés és oktatás elterjesztése Celldömölkön” Intézményünk az idei tanévben részt vett a TÁMOP 3.1.4./08/2..-2008-0155 „Kompetencia alapú nevelés és oktatás elterjesztése Celldömölkön” pályázatban – középiskolaként egy feladat-ellátási hellyel. A pályázat kedvezményezettje: Celldömölk Város Önkormányzata. A pályázat keretében iskolánknak 21.479.849,- Ft pályázati pénz állt rendelkezésére, melynek nagyobb hányada a továbbképzések költségét, valamint a szakmai tanácsadók munkadíját foglalta magába, de jelentősebb eszközbeszerzés, valamint különböző kompetencia-fejlesztő programok is megvalósulhattak a pályázat során. Intézményünk 6 tanulócsoporttal vett részt a projektben. Tanulócsoportjaink a 9. évfolyam szakközépiskolai és szakiskolai osztályaiból kerültek ki. A projekt keretén belül kompetencia alapú oktatási program, programcsomag került bevezetésre: o "Szövegértés-szövegalkotás" kulcskompetencia területen - 2 tanulócsoportban o "Matematika" kulcskompetencia területen - 2 tanulócsoportban, valamint o "Idegen nyelvi kommunikáció" kulcskompetencia területen - szintén 2 tanulócsoportban A projektben résztvevő tanulók száma: min. 50 fő A projektbe közvetlenül bevont pedagógusok száma: 6 fő Vállaltuk tanévenként az oktatási programok, újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazását, melynek elemei: o legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése (Környezetvédelmi projekt) o egy témahét megszervezése (Egészségnevelési témahét) Vállaltuk továbbá a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használatát, a digitális készségek fejlesztését. Ezen a területen jó infrastrukturális háttérrel rendelkező iskolában dolgozhatnak tanulóink, tanáraink. Korszerű tantermekkel, taneszközökkel felszerelt intézményben teljesedhet ki az oktató-nevelő munka. Természetesen a folyamatos fejlesztés, megújulás elengedhetetlen feltétele volt a színvonalas munkának. Pedagógusaink számos továbbképzésen vettek részt, melyek - az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását segítő általános pedagógiai módszertani továbbképzések - a kompetencia alapú oktatási programok, programcsomagok alkalmazását támogató módszertani képzések, továbbá - az IKT (infokommunikációs technológiák) oktatásban történő alkalmazását segítő képzések A projekten belül önálló intézményi innovációt is megvalósítottunk, mint például: - csatlakozás a "Back to School" ("Vissza az iskolába") programhoz - a tanórai tevékenységhez kapcsolódó kiadványok, eszközök készítése - tanulói felzárkóztató, tehetség-fejlesztő programok A programban való részvételt azért vállaltuk, hogy: - mind nagyobb mértékben valósuljon meg a különböző háttérrel rendelkező tanulóink képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése - az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével
Mivel az elmúlt évek kompetencia-méréseinek eredményei azt mutatják, hogy tanulóink teljesítmény-szintje mind a szövegértés, mind a matematika területén a vidéki kisközépiskolák és szakiskolák között az országos átlaghoz közelített, a CSH-index alapján elvárható eredményt értek el - iskolánk célja, hogy mindkét kompetenciaterületen és iskolatípusban az országos átlaghoz felzárkózzunk, vagy meghaladjuk azt. - További célunk, hogy pedagógusaink módszertani kultúrája korszerűsödjön, ezáltal az oktatónevelő munka hatékonyabbá váljon iskolánkban. A Pedagógiai program pályázatban vállalt megfeleltetése jelenleg is zajlik. -
TÁMOP-3.3.2-08/2-2008-0022 pályázat „Esélyegyenlőségi program végrehajtása Celldömölk városában” 2008. évben került sor a Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása (TÁMOP-3.3.2/08/2) címmel meghirdetett pályázati felhívásra az „Esélyegyenlőségi program végrehajtása Celldömölk városában” című pályázat benyújtására, melynek fő célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók felkarolása és felzárkóztatása. A program 2009 szeptemberétől indult és 2011 júliusában fog befejeződni. A tanév elején, szeptemberben Lampért Gyöngyi projektmenedzserrel megterveztük a tanévben iskolánkra háruló feladatokat és programokat, melyeket a pályázat keretein belül valósítottunk meg. Szakmai megbeszéléseken megismerkedtünk a városi óvoda és iskola többi szakmai vezetőjével, és együttműködési megállapodást kötöttünk Horváth Györgyi általános iskolai szakmai vezetővel a két iskola közötti együttműködésre. November 09-én szakmai megbeszélést tartottunk a Városi Általános Iskolában az EDUCATIO KHT munkatársaival. November 10-én a projekthez szükséges űrlapokat terveztük meg a projektmenedzser szakmai irányítása mellett. Szakmai együttműködést szerveztünk meg az általános iskola 7-es illetve a középiskola 11. évfolyamos illetve az általános iskola 8-as és a középiskola 12-es osztályfőnökei között, akik havi rendszerességgel konzultáltak és közös programok kialakításán fáradoztak a pályaorientáció terén. Kérdőíveken feltérképeztük a gyerekek érdeklődési körét. Elsősorban gyakorlati szempontokat vettünk figyelembe: üzemlátogatásokat, szakmai bemutatókat, szakmai megbeszélések stb. Különböző, szakmákat bemutató órákat szerveztünk az általános iskola 7. és 8. osztályos tanulói részére. Így a tanulók iskolánkban faipari, élelmiszeripari, könnyűipari, informatikai, könnyűipari bemutató órákon vehettek részt. Jó hangulatú sportvetélkedőt, illetve kézilabda és kosárlabda mérkőzéseket is rendeztünk a két iskola tanulói között. Öt szaktanár végzett fejlesztő foglalkozásokat a Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában a tanév során. A foglalkozásokhoz fejlesztési tervet készítettek és naplót vezettek. Remélhetőleg a következő tanévben érezhető lesz tanulmányi átlagokon a fejlesztés eredménye.
JÓNÁS-SZENTE PÁLYÁZAT A 2010. évben kiírt Jónás-Szente pályázaton iskolánkból 15 pályázótól 10 pályamű szerepelt. Az eredményhirdetésére és a díjkiosztásra 2010. június 5-én a Kemenesaljai Baráti Kör közgyűlésén került sor, ahol kiállítást készítettek a 28 pályázótól érkezett 35 pályázati munkából. Egyéni és csoportos pályázatokkal vettek részt iskolánk tanulói.
Az eredmények Népművészet kategóriában: I. hely: jelige: „tánc” - pályázó: Nider Tünde (11.A) II. hely: jelige: „lecsó” - pályázó: Farkas Róbert (12.B) III. hely: jelige „íjász” - pályázó: Bartha Levente (12.B) Különdíj: jelige: „tábornok” - pályázó: Berghoffer István (12.B) Képzőművészet kategóriában: Különdíj: jelige: „lujó” - pályázó Lukács Márió (11.B) Egyéb I. hely: jelige: „muskátli” - pályázók: Gönye Klaudia, Laczi Zsófia, Németh Szilvia (12.C) II. hely: jelige: „csapat” - pályázók: Talabér Ferenc, Bende Bálint, Lanczkor Dávid (12.A) III. hely: jelige „audi” - pályázó Cseke István, Binder Zsolt, Stankovics István (11.A) „Az év diákja 2010”
Pónácz Réka (12.A)
TIOP-3.1.1-09/1-2009-0026 – A Vas megyei szakképzés infrastrukturális fejlesztése a Vasi Tiszk keretein belül – Tanműhely-építés Az elmúlt tanév egyik legfontosabb momentuma ennek a pályázatnak a sikere. Több éve, évtizede probléma, hogy iskolánk nem rendelkezik önálló tanműhellyel. Most a Vasi Tiszknek és a nyertes pályázatnak köszönhetően elérkezettnek látszik az az iskolatörténeti pillanat, amikor megoldódnak ilyen jellegű problémáink. 2011 novemberére ( a pályázatban szereplő időpont ) az alább látható látványterven lévő épülettel-tanműhellyel bővül iskolánk. Köszönjük a Vasi Tiszk Társulási Tanácsának a bölcs döntést, amellyel támogatták azt, hogy ez a fejlesztés Celldömölkön valósulhasson meg. Kívánjuk a projekt vezetőjének, Pintér Róbert úrnak hogy sikeresen vezesse le a munkálatokat és a 2011 februárjára tervezett alapkő letételt követően az épület átadásáig minden rendben bonyolódjon, amihez lelkesen ajánljuk fel segítségünket.
II.
Intézményértékelés – elemzés ( IMIP )
ÖSSZES
VEZETÉSI STÍLUS
MUNKÁHOZ VALÓ VISZONY
KOMMUNIKÁCIÓ
KOLLÉGÁK KAPCSOLATA
BELESZÓLÁS
ARCULAT
INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS – TESTÜLETI KLÍMA
2008/2009 KEDVEZŐ%> KEDVEZŐTLEN+ SEMLEGES% 2009/2010
2008/2009 KEDVEZŐ%> KEDVEZŐTLEN% 2009/2010
2008/2009 KEDVEZŐ%>75% 2009/2010
INDIKÁTOR>INTÉZ-MÉNYI KRITÉRIUMÉRTÉK (61%)
2008/2009
2009/2010
piros szín – kritériumszint alatt; zöld szín – kritériumszint felett Az intézményértékelésnél ki kell térni az ott dolgozók véleményére és annak alakulására. A fenti táblázatból látható, hogy a megújult IMIP első évének mérési eredményeihez képest milyen változások tapasztalhatók. Hat értékelt területre (arculat, beleszólás, kollégák kapcsolata, kommunikáció, munkához való viszony, vezetési stílus), vonatkozó megállapítás alapján születtek vélemények, szintén kérdőíves mérés segítségével. Négy különböző kritériumszint alapján vonhatjuk le a szükséges következtetéseket: 1. A kedvező válaszok százalékos aránya a kedvezőtlen és semleges vélemények összegének százalékos arányához képest – ezen kritériumszinten változás nem tapasztalható, továbbra is minden értékelt területen a kedvező válaszok aránya magasabb. 2. A kedvező válaszok százalékos és a kedvezőtlen válaszok százalékos aránya – ezen kritériumszint szerint is minden vizsgált terület a kedvező felé billent. 3. Az egyik legnagyobb kihívást jelentő kritériumszint szerint, ami a 75%-nál nagyobb arányú elégedettséget méri – e szerint nincs olyan területe a testületi klímának, ami ezt a mért tartományt meghaladja. Az elmúlt tanévben is csak egy a „munkához való pozitív hozzáállás” mutatott kedvező eredményt. 4. Az intézmény által felállított 61%-os kritériumszint mérés szerint három terület szorul „felzárkóztatásra”, ezek a „beleszólás”, a „kollégák kapcsolata”, és a „kommunikáció”.
INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS – SZÜLŐ ELÉGEDETTSÉG
OSZTÁLYOK
KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ SZÜLŐK SZÁMA
9. A 9. B 9. C 10. A 10. B 11. A 11. B 12. A 12. B 12. C 13. A 13. B 14. A ÖSSZESEN:
14 4 6 6 8 12 6 12 6 5 0 4 0 79 FŐ
A 2009/2010. tanévben a szülői elégedettség mérését - az előző évhez hasonlóan - a tanév második félévében (március hónapban) szülői értekezleteken végeztük. A fenti táblázat mutatja a mérésben résztvevők számát, ami osztályonként rendkívül eltérő, az indikátorok osztályok szerinti összehasonlításával nem lehetne jelentősebb következtetéseket levonni. Ezért a mérési eredmények iskolára összesített adatait vizsgáljuk, értékelési területenként. A szülői elégedettségmérést ebben a tanévben második alkalommal végeztük az új IMIP-modell szerint. Formatív méréssel tehát most először tudjuk elemezni a változásokat, tendenciákat az intézményértékelés területén. Intézményünkben a laikus közvélemény (tanuló/szülő) elégedettségi mutatóit az előző évi méréshez hasonlóan határoztuk meg. -
elégedettség minimuma:
50%
-
elégedetlenség maximuma:
33%
Ebben a tanévben kritériumcélunk nem változott, hiszen egy intézmény életében egyetlen tanév rövid idő a szignifikáns fejlődéshez. Összehasonlító táblázataink azonban mutatják a tendenciákat:
INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS – SZÜLŐ ELÉGEDETTSÉG (AZ ELVÁRT ELÉGEDETTSÉGI SZINTHEZ - 50% VISZONYÍTVA)
2008/ 2009
SZEMÉLYEK
KÖRNYEZETFELSZERELTSÉG
SZOLGÁLTATÁS
OSZTÁLYOZÁS
OKTATÁS
NEVELÉS
EGÉSZ
AZZAL, AHOGY TANÍTANAK (39%) AZ ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEK ALAPJÁN A KRITÉRIUMÉRTÉK ALATT SZEREPLŐ TÉNYEZŐK
2009/ 2010
TANÁROK (49%)
SZEMÉLYZET (49%)
AZ ISKOLA KÖNYVTÁRÁVAL (29%) AZ EBÉDLŐVEL, AZ EBÉDELÉS KÖRÜLMÉNYEIVEL (22%)
SZAKKÖRI KÍNÁLATTAL (42%) TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOKKAL (35%)
A FELELET, A DOLGOZAT OSZTÁLYOZÁSÁVAL (39%)
A TOVÁBBTANULÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSSEL (46%) AZ ISKOLA VERSENYEREDMÉNYEIVEL (42%)
AZZAL, AHOGY A TANÁROK FEGYELMEZNEK (45%)
A KORREPETÁLÁSSAL, FELZÁRKÓZTATÁSSAL (35%)
SZEMÉLYEK
KÖRNYEZETFELSZERELTSÉG
SZOLGÁLTATÁS 48%
OSZTÁLYOZÁS
OKTATÁS
NEVELÉS
EGÉSZ
AZZAL, AMIT TANÍTANAK (39%) → 0%
AZ ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEK ALAPJÁN A KRITÉRIUMÉRTÉK ALATT SZEREPLŐ TÉNYEZŐK
TANÁROK (48%)
AZ ISKOLA KÖNYVTÁRÁVAL (23%)
↓ -1%
↓ -4% ↓ -6%
SZEMÉLYZET (43%)
AZ EBÉDLŐVEL, AZ EBÉDELÉS KÖRÜLMÉNYEIVEL (24%)
↓ -6%
A TOVÁBBTANULÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSSEL (44%)
SZAKKÖRI KÍNÁLATTAL (38%)
TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOKKAL (28%)
A FELELET, A DOLGOZAT OSZTÁLYOZÁSÁVAL (39%) → 0%
↓ -2% AZ ISKOLA VERSENYEREDMÉNYEIVEL (38%)
AZZAL, AHOGY A TANÁROK FEGYELMEZNEK (47%) ↑ +2%
↓ -4%
↓ -7% ↑ +2%
A KORREPETÁLÁSSAL, FELZÁRKÓZTATÁSSAL (29%) ↓ -6%
piros szín – kritériumszint alatt(↑-fejlődő; ↓visszaeső); zöld szín – kritériumszint felett A két táblázatot összehasonlítva látható, hogy a vizsgált hat terület ( személyek; környezetfelszereltség; szolgáltatás; szolgáltatás; osztályozás; oktatás; nevelés ) közül az iskolai szolgáltatás csúszott az elvárt 50%-os kritériumszint alá, de a mérésben részt vevő szülők a többi területtel elégedettek. Az összesített eredmények alapján a kritériumszint alá csúszó tényezők megegyeznek a tavaival, azok eltéréseit a nyilak mellett (pozitív elmozdulás a felfelé, lefelé történő elmozdulást a lefelé) jelzett százalékok mutatják. Változatlan probléma, a mérési minta osztályonkénti aránytalansága, ami továbbra is visszavezethető a szülői értekezletek látogatottságának alacsony számára. A szülők részéről is megmutatkozik az ambivalens véleménnyel bírók magas száma, aminek okait továbbra is érdemes keresni, vizsgálni. Az elégedetlenek száma továbbra is alacsony ( 1% ), az elégedetlenség két területen, a könyvtári szolgáltatás és a felzárkóztatás – korrepetálás területén mutatkozik a szülői vélemények alapján. A legmegfelelőbb területek közé bekerült az iskola technikai felszereltsége és a tanulnivaló mennyisége.
A LEGMEGFELELŐBBNEK ÍTÉLT TERÜLETEK A SZÜLŐK SZERINT: SZEMÉLYEK TEKINTETÉBEN: OSZTÁLYFŐNÖKI tevékenység 90% KÖRNYEZET, FELSZERELTSÉG SZERINT: TORNATEREM 73% ISKOLAI FELSZERELTSÉG (oktatás-technikai eszközök) 77% ÚJ! SZOLGÁLTATÁSOKAT FIGYELEMBE VÉVE: ISKOLAI ÜNNEPSÉGEK 76% OSZTÁLYOZÁST TEKINTVE: A SZORGALOM OSZTÁLYOZÁSÁVAL 72% TANÍTÁST, OKTATÁST TEKINTVE: A TANULNIVALÓ MENNYISÉGÉVEL 65% ÚJ! NEVELÉST FIGYELEMBE VÉVE: AZ ISKOLAI SZABÁLYOKKAL, A HÁZIRENDDEL 67%
INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS – TANULÓ ELÉGEDETTSÉG (AZ ELVÁRT ELÉGEDETTSÉGI SZINTHEZ 50% - VISZONYÍTVA) 2008/2009
SZEMÉLYEK
KÖRNYEZETFELSZERELTSÉG AZ ISKOLA TISZTASÁGÁVAL (14%)
SZOLGÁLTATÁS
OSZTÁLYOZÁS
AZ UDVARRAL (30%)
IGAZGATÓ (45%) AZ ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEK ALAPJÁN A KRITÉRIUMÉRTÉK ALATT SZEREPLŐ TÉNYEZŐK
AZ ISKOLA KÖNYVTÁRÁVAL (34%)
SZEMÉLY ZET (34%)
AZZAL, AHOGY TANÍTANAK (22%) SZAKKÖRI KÍNÁLATTAL (31%)
SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEK KEL (41%)
TANÁROK (29%) AZ EBÉDLŐVEL, AZ EBÉDELÉS KÖRÜLMÉNYEIVEL (30%) AZ ISKOLA FELSZERELTSÉGÉVEL (TV, VIDEÓ) (43%) AZ ISKOLA SZÁMÍTÓGÉPEIVEL (49%)
OKTATÁS
TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOKKAL (31%)
AZZAL, AMIT TANÍTANAK (32%) A FELELET, A DOLGOZAT OSZTÁLYOZÁSÁVAL (27%)
A TANULNIVALÓ MENNYISÉGÉVEL (40%)
A HÁZI FELADATOK MENNYISÉGÉVEL (44%)
NEVELÉS
EGÉSZ
AZZAL, AHOGY A TANÁROK FEGYELMEZNEK (21%) AZ ISKOLAI SZABÁLYOKKAL HÁZIRENDDEL (21%) AZZAL, AHOGY A TANULÓKKAL BÁNNAK A TANÁROK (21%) AOGYAN A TANULÓK AZ ÓRÁN VISELKEDNEK (27%) AHOGYAN A TANULÓK A SZÜNETBEN VISELKEDNEK(38%)
26%
2009/2010
SZEMÉLYEK
KÖRNYEZETFELSZERELTSÉG
SZOLGÁLTATÁS
OSZTÁLYOZÁS
IGAZGATÓ (42%) ↑+6% AZ ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEK ALAPJÁN A KRITÉRIUMÉRTÉK ALATT SZEREPLŐ TÉNYEZŐK
TANÁROK (35%) ↑+6% SZEMÉLYZET (45%) ↑+11%
AZ ISKOLA KÖNYVTÁRÁVAL (37%) ↑+3% AZ EBÉDLŐVEL, AZ EBÉDELÉS KÖRÜLMÉNYEIVEL (36%) ↑+6%
NEVELÉS
EGÉSZ
AZZAL, AHOGY A TANÁROK FEGYELMEZNEK (29%) ↑+8%
AZ ISKOLA TISZTASÁGÁVAL (12%) ↓-2% AZ UDVARRAL (29%) ↓-1%
OKTATÁS
AZZAL, AHOGY TANÍTANAK (28%) ↑+6% SZAKKÖRI KÍNÁLATTAL (33%) ↑+2%
TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOKKAL (38%) ↑+7%
A FELELET, A DOLGOZAT OSZTÁLYOZÁS ÁVAL (29%) ↑+2%
AZ ISKOLA SZÁMÍTÓGÉPEIVEL (35%) ↓-14%
AZZAL, AMIT TANÍTANAK (36%) ↑+4%
A TANULNIVALÓ MENNYISÉGÉVEL (48%) ↑+8%
AZ ISKOLAI SZABÁLYOKKAL HÁZIRENDDEL (31%) ↑+10%
AZZAL, AHOGY A TANULÓKKAL BÁNNAK A TANÁROK (30%) ↑+9%
32% ↑+6%
AOGYAN A TANULÓK AZ ÓRÁN VISELKEDNEK (30%) ↑+3%
AHOGYAN A TANULÓK A SZÜNETBEN VISELKEDNEK(33%) ↓-5%
A megkérdezett diákok véleménye csalóka képet mutathat, ha csak az igen vagy nemmel felelő válaszokat vizsgáljuk. Sajnos még mindig nagyon magas az ambivalens véleményt választó tanuló, annak ellenére, hogy az elmúlt év végén az intézkedési javaslatok között megfogalmazódott a gyerekek határozottabb véleményformálásra való nevelői igény. Az elmúlt évihez szinte teljesen azonos százalékban ( tavaly 43% az idén 42%) „nem tudtak dönteni” egy-egy kérdésről határozott igennel vagy nemmel. Kiemelendő, hogy arányuk az intézményértékelés részterületei közül éppen az oktatás (41%), nevelés (42%) területén, illetve az iskola egészére (59%) vonatkozóan a legmagasabb. A LEGMEGFELELŐBBNEK ÍTÉLT TERÜLETEK A DIÁKOK SZERINT: SZEMÉLYEK: OSZTÁLYFŐNÖKÖK 73% KÖRNYEZET, FELSZERELTSÉG: TORNATEREM 79% ISKOLAI FELSZERELTSÉG (oktatás-technikai eszközök) 58% ÚJ! SZOLGÁLTATÁS: ISKOLAI ÜNNEPSÉGEK 55% SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEK 52% ÚJ! OKTATÁS: A HÁZI FELADATOK MENNYISÉGE 55% OSZTÁLYOZÁS: A MAGATARTÁS OSZTÁLYOZÁSÁVAL 56% A SZORGALOM OSZTÁLYOZÁSÁVAL 54%
III.
Tanulóértékelés – elemzés (IMIP; OKM )
Szakiskola , matematika 9. osztály mérés, értékelése (IMIP alapján )
1. A mérés-értékelés célja A bemeneti mérések célja az általános iskolai minimum követelmények teljesítettségének diagnosztikus mérése a középiskolai matematika tanítás kezdetén, hogy a tanulók képzése jobban tervezhető legyen, a tanítás és fejlesztés minél jobban alkalmazkodjon a tanulók képességeihez, fejlesztési szintjéhez. A mérés mind osztályszinten, mind tanulói szinten irányt mutathat, hogy mely területek, mely képességek, kompetenciák azok, amelyek tekintetében jó szinten állnak tanulóink, és melyek azok, ahol jelentős mértékben fejlesztésre van szükség. A mérési eredmények remélhetőleg összehasonlítási alapot adnak a 10. évfolyamban esedékes országos kompetenciaméréshez is.
2. A feladatsor A mérő feladatsor 10 feladatból állt, a megoldásra 45 perc állt a tanulók rendelkezésére. A körülmények megfelelőek voltak. Minden tanuló ugyanazt a feladatsort oldotta meg. A feladatsor ugyan a tantervi követelmények teljesítettségét volt hivatva mérni, de nem csupán az ismeretek szintjén, hanem a tanultak alkalmazását is mérte, néhány feladat magasabb szintű műveletet igényelt. A feladatok összeállítása sokrétű volt, a kitűzött feladatok nagyrészt felölelték azokat a képesség- és tudáselemeket, amelyek megléte a sikeres középiskolai matematika tanulás feltételét jelenti.
3. Az osztály teljesítményének értékelése Az osztály teljesítményének átlaga 21,4 %, ami gyenge eredmény. Tavaly a 9-edikes szakiskolai osztály egy másik feladatsor megoldásakor hasonló eredményt ért el.
1.
Műveletek törtekkel
28 %
2.
Egyenletek
7%
3.
Vegyes, alkalmazás szintű teszt
37 %
4.
Arányosságok
9%
5.
Szöveges feladat háromszög szögeire
14 %
6.
Kombinatorika
38 %
7.
Statisztika (grafikonok)
27 %
8.
Igaz-hamis állítások
56 %
9.
Szöveges feladat a térfogattal, a sűrűséggel, a felszínnel kapcsolatban
10.
Függvények
1%
47 %
Az osztály teljesítménye a teszt jellegű feladatokban volt a legjobb, ezekben feltehetően tippeltek is a tanulók. A függvények grafikonját a hozzárendelési szabállyal kellett párosítani, ez is viszonylag könnyű feladatnak bizonyult. A kombinatorikai feladat is jól ment a tanulóknak.
A sűrűség
értelmezése egyetlen tanulónak sem ment, bár ez inkább a fizikai ismeretek hiányát mutatja. A 9-es feladatban téglatest felszínét kellett volna ahhoz kiszámolni, hogy meg lehessen állapítani, be tudnánk-e festeni a megadott festékmennyiséggel a testet. Egyetlen tanuló sem tudott felszínt számolni, vagy odáig sem jutott el, hogy a felszínszámolással oldható meg a probléma. Egyenleteket 1-2 tanuló kivételével nem tudnak megoldani, igaz, zárójeles és törtes egyenlet volt a feladatban, így általában már az első lépés gondot okozott. Az arányosságokat tartalmazó feladat 3 mennyiségről szólt (munkások száma, napok száma, napi munkaórák száma), és még törtszámot is tartalmazott, ezért szintén nehéznek bizonyult. A komplex megoldások, a több témakört átfogó feladatok, melyek mélyebb tudást igényelnek, kevés tanulónak sikerültek. 4. A tanulók teljesítményének értékelése A táblázatból jól látható, hogy 6 tanulót értékelt úgy a program, hogy nincs szüksége felzárkóztatásra. A legjobb tanuló 42%-ot ért el, a leggyengébb 7 %-ot. A nagyon gyengék között vannak matematikából felmentett tanulók is. Kiugróan jó teljesítmény nem volt, a tanulók nagyjából egy szinten vannak, 63%-ukat minősítette a program átlagövezetbe tartozónak.
5. Következtetések
Az alapfogalmak, egyszerű feladatok, műveletek további gyakorlása. Motiválni kell a tanulókat, fejleszteni kell a kitartásukat, akaratukat, hogy az első problémánál ne riadjanak vissza, próbálkozzanak. Kiemelten kell kezelni azokat a témaköröket, amelyek problémásak voltak (arányosságok, felszín, térfogat, egyenletek, grafikonok) Hangsúlyt fektetni a kompetenciák fejlesztésére, felkészülni a kompetenciamérésre, a kompetencia alapú programcsomagok használatával
A szöveges feladatok megoldásakor ösztönözzük a tanulókat a szöveg megértésére, annak megfogalmazására, hogy mit kell kiszámolniuk.
A kompetencia alapú oktatás bevezetése remélhetőleg elősegíti a tanulók felzárkóztatását, az új módszerek alkalmazása növelheti a motivációt, a valósághoz és a leendő szakmájukhoz köthető feladatok megoldása fejlesztheti képességeiket.
Szakközépiskola, szövegértés 9. osztály mérés, értékelése (IMIP alapján ) 1. A mérés célja: A 9. évfolyamos szakközépiskolai és szakiskolai tanulók szövegértési kompetenciájának diagnosztikai méréséhez az IMIP – ORTOTÉKA Szövegértés – humán feladatlapját használtuk fel. A mérés célja az volt, hogy feltérképezzük, a tanulócsoportok, illetve az egyes tanulók a szövegértési kompetenciaterület milyen képességszintjén állnak, mik az erősségeik és a gyengeségeik a szövegfeldolgozás különböző területein. A mérést azonos időpontban végeztük mindkét tanulócsoportban, a mérés időtartama 45 perc volt, ezalatt két különböző, ám egymással ekvivalens nehézségi fokozatú feladatsort oldottak meg a tanulók. 2. A feladatlap tartalma: - társadalomtudományi / történelmi-művelődéstörténeti szöveg: A céhek /Lőrinc László: Életmódtörténet II. - A és B változat) - szépirodalmi szöveg: Homérosz: Odüsszeia (részlet) – A változat Ovidius: Daedalus (részlet) – B változat A feladatlapok 16 feladatból és 40 itemből álltak, s az alábbi szöveg-feldolgozási, gondolkodási műveleteket kérték számon: - identifikáció: tények, adatok azonosítása - produkció: értelmezés, implicit üzenetek felismerése - jelentés: szavak, mondatok értelmezése (a bizonyítékok által alátámasztott kijelentés és a vélemény megkülönböztetése) - kapcsolatok-összefüggések: okság, rész-egész, eszköz-cél - kommunikatív aspektus: rejtett üzenetek, tanulságok kikövetkeztetése
3. Eredmények: A teljesítményszintek megoszlásáról árulkodik a következő két diagram:
A TELJESÍTMÉNYINTERVALLUMOKBA TÖRTÉNŐ BESOROLÓDÁS AZ ÖSSZES FELADATRA VONATKOZÓAN 16%
20% 64%
Látható hogy a tanulók többsége ugyan az átlagövezetbe tartozik, viszont minden ötödik átlag alatti teljesítményt nyújtott, és csak 16%-uk teljesített átlag felett.
A teljesítmények megoszlása relatív gyakoriság %
120% 100% 80%
60% 40% 20%
0% 0-20%
21-40%
41-60% 62-80% teljesítmény-intervallumok
81-100%
A tanulók többsége a 3. és 4. képességszintet érte el. Örvendetes, hogy viszonylag kevés számban találhatók az 1. és 2. képességszinthez tartozók, de feltűnő a legfelső képességszinten lévők teljes hiánya! (Ez a jelenség évek óta megfigyelhető az OKM mérések eredményeiben is!)
Az okokat vizsgálva segítségül hívhatjuk a következő diagramot: A FELADATKOK MEGOLDOTTSÁGÁNAK ELTÉRÉSE A FELADATLAP MEGOLDOTTSÁGÁTÓL
50% 40%
AZ ELTÉRÉS %-OS MÉRTÉKE
30% 20% 10% 0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
-10% -20% -30% A FELADATOK SORSZÁMA
Érdekes eredményt mutat, hogy talán a legegyszerűbb művelet, a tények, adatok azonosításában érték el a legkiemelkedőbb (1. feladat), de a legrosszabb (15. feladat) eredményt is a tanulók! (Ennek okát talán a kifáradásban, a figyelem-koncentráció gyengülésében kell keresnünk.) Mindkét feladat, amely a szavak, mondatok értelmezése (a bizonyítékok által alátámasztott kijelentés és a vélemény megkülönböztetése) szöveg-feldolgozási művelethez kapcsolódott, a negatív tartományba került – ez tehát mindenképpen fejlesztendő terület! Nehézséget okozott továbbá az értelmezés, implicit üzenetek felismerése, valamint a kapcsolatok-összefüggések felismerése is egy-egy feladatban. Ezeknek gondolkodási műveleteknek a fejlesztésére is gondot kell fordítani. 4. Következtetések, feladatok: - bár a felzárkóztatási szint javasolt ponthatára (20 pont-50%) alatt csupán hét tanuló teljesítménye maradt, a tanulócsoport szövegértési kompetenciája mindenképpen tervszerű fejlesztésre szorul - a helyzetelemzéshez több szempontú, hasznos segítséget adtak az ortotéka elemző szoftverével kapott értékletek, a fejlesztés eszközéhez, módszereihez pedig majd a TÁMOP 3.1.4 pályázat programcsomagjai. - a diagnosztikus mérés eredményei, az egyes tanulók teljesítményének részletes ismerete segítséget adhat a differenciált – képességcsoportokra, sőt egyénre szabott – fejlesztési tervek készítéséhez, valamint a heterogén/homogén csoportok kialakításához a kooperatív tanulás során. - középtávú cél az OKM országos átlagához való felzárkózás – az 1-2. képességszinten állók számának minimalizálásával. Fontos feladat lesz célzott fejlesztéssel elérni, hogy az arra esélyes tanulók elérjék a legmagasabb képességszintet!
NEVELTSÉG-ATTITŰD-SZOCIOMETRIA MÉRÉS Iskolánkban ebben az évben készült az IMIP programja szerint először felmérés az elsős osztályok neveltségének szintjéről, magatartásukról, szellemi beállítottságukról, egymáshoz, az iskolához és a tanárokhoz fűződő viszonyról. A következő részben (szakközépiskola és szakiskola 9.osztály) az osztályfőnökök által készített beszámolót olvashatják.
SZAKKÖZÉPISKOLA 9.OSZTÁLY I. Attitűd Intézményhez, pedagógusokhoz, tanuláshoz, társakhoz való viszonyulás: Pozitív %
Negatív %
Semleges %
Nem eldönthető %
intézményhez
50
12
12
25
pedagógusokhoz
33
25
20
20
tanuláshoz
8
33
54
4
társakhoz
75
8
16
0
iskola világához
41
16
12
29
Kiemelkedő területek: Társakhoz való viszony:Az arányok szerint el tudtunk indulni az osztályközösség kialakításának irányába, fejlődő a közösség. Úgy gondolom a rendszeres osztályfőnöki programok, iskolai ünnepélyeken való szereplés, versenyeken való részvétel , ezek megbeszélése, értékelése, jutalmazása, vagy éppen kritika, vagyis a minél többszöri közös munka, hatással volt a többség összekovácsolására. Cél, a kívül maradottak bevonása. A tanuláshoz, valamint a pedagógusokhoz fűződő negatív ill. nem megfelelő viszony. A két terület összefügg. Oka lehet: Az osztályban sok a hátrányos helyzetű tanuló, a gyenge képességek, a kitartás, a türelem hiánya, motiválatlanság, magatartási problémák - melyek lekötik a tanár energiáit neveltségi szintjük. Ezen a területen fejlesztésre van szükség. Iskolájukhoz való viszonyuk megfelelő, a többségük szeret idejárni, mely alapot adhat egy a tanulásukat segítő program megvalósításához. Az iskola és az osztályközösség irányából lehet e téren közelebb jutni a tanulókhoz. II. Szociometria A felmérés kérdései a tanulók egymás közötti bizalmára, egymás elfogadására, ismertségére, elismerésére vonatkoznak. A válaszok az osztályfőnöknek segítséget nyújthatnak a közösség
formálásában, a jobb iskolai közérzet kialakításában, a stressz oldásában. Az osztályközösség a felmérés szerint, első év végén igen jónak mondható. Magányos tanuló nincs, 5 tanuló kivételével a „sztár”kategóriába tartoznak. Természetesen a felmérés eredményeit fenntartással kell fogadnom. A jó érdekében az összetartás igen is hiányzik, önértékelésük sem megfelelő szintű. Vannak közönyös tanulók, értékítéletük sok beavatkozást, helyesbítést igényel. III. Önértékelés Megállapítható a tanulók reális önértékelése, emellett a negyedrészük alulértékeli önmagát magatartás és szorgalom vonatkozásában egyaránt. Cél: tudjon különbséget tenni a helyes és helytelen helyzetek között. A: Önértékelés az osztályműködésről Az osztály a készségei alapján abszolút működőképes, a kérdésekre adott „gyakran” vagy „szinte mindig” válaszok vannak elsöprő arányban Kivétel a 6. kérdés – csak 5% kérdezi meg rendszeresen a tanártól ha valamit nem ért. Itt a „néha” és „gyakran” válaszoknak magas az aránya , ami teljesen elfogadható. B: Barátkozás készségei Örömmel állapítható meg, hogy barátkozó és barátságos a 9.A osztály-de mérsékelten. Kiemelkedő miden kérdésre a „gyakran” válaszok aránya- remélhető, hogy kritikával közelednek egymáshoz. Segítségadásban és önkritikájuk elismerésében kell jócskán fejlődniük. C: Érzelemkezelés készségei Az érzelmek kezelése változatos, tehát kialakulatlan. Jellemző a kérdésekre adott „gyakran” válasz 30% körüli gyakorisága. Jelen van a „szinte soha” ill. a „ritkán” válaszok. Kiugró a 15. kérdésre adott „szinte soha” válaszok 25%-os aránya, amely az agresszivitásukat, önuralmuk hiányát tükrözi; vagy a 17. kérdésre adott 54%-os „gyakran” válasz. Csak nem azért lógnak a tanulók bizonyos órákról, hogy így oldják meg félelmüket? Összetartásukat, egymás iránti együttérzésüket fejezi ki a válaszok eloszlása.
D: Agressziókezelés készségei Többnyire a „gyakran” válaszok szerepelnek 30-40% -os arányban, ami az agressziókezelés készségeiben elmozdulást, egy induló folyamatot mutat. Kiugróan magasak, a”szinte soha” válaszok, minden egyes kérdésnél megtalálhatók. Hisztéria, kiakadás, meggondolatlan trágár beszéd a jellemző, ha nem kedvük szerint mennek a dolgok. Igen kényes, napjaink aktuális nevelési területe, jelen van a 9.A osztályban. E terület fejlesztése lehet egyik kiemelkedő feladat. E: Stressz kezelés készsége Magas a „szinte mindig” és a „gyakran” aránya a kérdések többségére. Tehát a stresszhelyzeteket próbálják elkerülni, de a stressz oldás készségét fejleszteni kell. Ez is lehet tanulási probléma oka. Itt is
megjelenik egyes kérdésekre adott válaszaikban az agresszív viselkedés, a türelmetlenség, az önuralom hiánya.
Összegzés a vizsgált területekről: A: Osztályműködés készségei: fejlett B: Barátkozáshoz szükséges készségek: fejlett C: Érzelemkezelés készségei: 50-50%-ban fejlett ill. kialakulatlan D: Agressziókezelés készségei: harmad részben fejlett,a többi kialakulatlan és ingadozó E: Stressz kezelés készsége: Kétharmada fejlett, a többi kialakulatlan és ingadozó
Osztálylétszámra vonatkoztatva: 4fő tanulónál kialakulatlan, 20 tanulónál fejlettek együttesen a készségek. Az osztályban 1 tanuló az átlagövezet alatt, a többi az átlagövezetbe sorolható. A felmérés alapján a kritikus területek a következők: Tanulási problémájuk segítése, megoldása Neveltségi szint fejlesztése Agresszivitásuk kezelése
NEVELTSÉG-ATTITŰD-SZOCIOMETRIA MÉRÉS SZAKISKOLA 9.OSZTÁLY I.
Attitűd vizsgálat
A tanulók intézményhez, pedagógushoz, társakhoz való viszonyát elemezte a kérdőív. Pozitív %
Negatív %
Semleges %
Nem eldönthető %
intézményhez
35
5
35
25
pedagógusokhoz
20
15
25
40
tanuláshoz
15
25
60
0
társakhoz
50
20
30
0
iskola világához
30
5
20
45
Kiemelkedő területek: A legpozitívabb a tanulók egymáshoz való viszonya, bár lehetne jobb is. Itt nincs nem eldönthető válasz, tehát mindenkinek határozott véleménye van az osztálytársairól. Pozitívan ítélhető meg még az intézményhez fűződő viszonya a diákoknak, de az iskola teljes világát már nem fogadják el teljesen. Nem valószínű, hogy örömmel jönnek iskolába. Sajnos a felmérés azt mutatja, hogy az osztály tanuláshoz való hozzáállása nem megfelelő, sőt gyatra, ami tanulmányi eredményeikben is megmutatkozik. Ennek több oka is lehet: gyenge képességek, motiválatlanság, a csak a mának élés, tervek hiánya stb. Ezen mindenképpen változtatni kell, különben lehetetlenné válik az oktatói munka. Különösen nehéz feladat lesz, mert a tanárokat sem fogadják el a tanulók. Többségük azt sem tudja eldönteni, milyennek tartja őket és igen magas a negatív válaszok aránya is. A jövőképük kialakításával talán javítható a helyzet.
II.
Önértékelés
A kérdőív öt területen vizsgálta a tanulók készségeit. A:Az osztály működéséhez szükséges készségek B:Barátkozáshoz szükséges készségek C:Érzelmek kezelése D: Agresszió kezelés E: Stresszkezelés A kiértékelő program a tanulók magatartás és szorgalom önértékelését is lehetővé tette a tanári és saját értékelések összevetésével. Ez alapján a diákok többsége reálisan látja magát, de van egy-két alulértékelő is. Egy diák mindkét esetben alulértékelte magát, valószínűleg félénk, visszahúzódó. A: osztály működéséhez szükséges készségek Az osztály működőképes, a diákok többsége képes társas együttes kapcsolatok kialakítására. Jó részüknek fejlettek a közösség kialakításához szükséges készségei, különösen örvendetes, hogy a többség örül és köszöni, ha valaki szívességet tesz neki. A néhány kialakulatlan készségű diákot a többinek fel kell karolni, ill. a többi magatartásából nekik kellene tanulni. B:Barátkozáshoz szükséges készségek Az eredmények alapján viszonylag sokakban kialakulatlan még ez a készség és jelentős fejlesztést igényel. Nincsenek határozott elgondolások, cselekvési minták. Félnek a véleménynyilvánítástól valószínűleg azért, mert nem merik felvállalni a következményeit.
C:Érzelmek kezelése Az ezekre a kérdésekre adott válaszok között sok a néha igen néha nem válasz, azaz a tanulóknak kialakulatlan ill. ingadozó ilyen helyzetekben a viselkedése. Kevesen próbálják megérteni mások érzéseit, a sajátjaikat pedig inkább titkolják vagy nem veszik örömmel, ha más szeretné megérteni azokat. D: Agresszió kezelés Talán a leginkább fejlesztést igénylő terület. A válaszok sokszínűsége arra enged következtetni, hogy a többség nem tudja még kezelni az agressziót, esetleg fel sem ismeri. Saját indulataikat nem tudják kordában tartani, azonnal robbannak. E: Stressz kezelés A felmérés alapján talán az egyik legjobban kialakult területről van szó, ahol túlnyomó többségben a gyakran és a szinte mindig válaszok vannak. Kezd kialakulni a jó és rossz közti különbség a helyes és helytelen megítélése, de mások helytelen viselkedése sokszor rájuk nyomja a bélyeget. Összegzés: A: Osztályműködés fejlett B: Barátkozás ingadozó, kialakulatlan C: Érzelemkezelés kialakulatlan D:Agresszió kezelés kialakulatlan E: Stressz kezelés viszonylag jó
A felmérés alapján nagy gondot kell fordítani a tanulók agresszió és érzelemkezelésének fejlesztésére. Mivel az osztálynak csak kis része jár rendszeresen iskolába, ezért a kérdőív szociometriára vonatkozó területe nem került kitöltésre.
OKM 2009 A szövegértés fogalma: A szövegértés az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben.
A matematikai eszköztudás értelmezése: Az egyénnek azt a képességét, amely által érti és elemzi a matematika szerepét a valós világban,a matematikai eszköztár készségszintű használatát,az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet,a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten.
Matematika
Szakiskola: Telephelyünkön az átlageredmény 480 képességpont. Az országos átlageredmény szakiskolákban 398, közepes szakiskolákban( létszámát tekintve ) pedig, amelyekhez mi is tartozunk 382. Tényleges teljesítményünk magasabb lett a CSH-index ( családi háttér index ) alapján várható (404) értéknél, ami magasan jobb mint az elvárt. Eredményeink azt mutatják, az elmúlt tanévben kitűzött célt sikerült megvalósítani. Eredményünk a tavalyihoz ( 436 ) képest is jobb lett.
Szakközépiskola: Iskolánkban az átlageredmény 518 képességpont. Az országos átlageredmény szakközépiskolákban 483, a hozzánk hasonló kis létszámú szakközépiskolákban pedig 458. A CSHindex alapján várható érték 479 volt. A tényleges eredmény ennél szignifikánsan jobb. Az előző tanévben a mérésben résztvevő osztály ennél jobban teljesített, de ez az eredmény is bőven az országos átlag fölött volt. Iskolánk helyzete a szakiskolai és szakközépiskolai osztályt tekintve a felmérésben ( matematika )
A tanulók CSH-index ( családi háttér ) alapján várható és tényleges teljesítménye ( kék vonal az elvárt teljesítményszintet mutatja )
A 2009.évi eredmény és a korábbi évek eredményei közötti különbség ( matematika-szakiskola )
A 2009.évi eredmény és a korábbi évek eredményei közötti különbség ( matematika-szakközépiskola )
Szövegértés
Szakiskola: Telephelyünkön az átlageredmény 398 képességpont. Az országos átlageredmény szakiskolákban 392, közepes szakiskolákban( létszámát tekintve ) pedig, amelyekhez mi is tartozunk 395. Tényleges teljesítményünk szinte egyezik a CSH-index ( családi háttér index ) alapján várható (400) értéknél, ami elfogadható. Eredményünk azt mutatja, hogy szakiskolaként tudjuk tartani az országos átlagot és néhány képességponttal meghaladjuk azt, saját kategóriánkban. Eredményünk a tavalyihoz ( 418 ) képest kis mértékben romlott.
Szakközépiskola: Iskolánkban az átlageredmény 497 képességpont. Az országos átlageredmény szakközépiskolákban 491, a hozzánk hasonló kis létszámú szakközépiskolákban pedig 470. A CSHindex alapján várható érték 489 volt. A tényleges eredmény ennél szignifikánsan jobb. Az előző tanévben a mérésben résztvevő osztály ennél gyengébben teljesített (477), így megállapítható a javulás és a fejlesztés hatása.
Iskolánk helyzete a szakiskolai és szakközépiskolai osztályt tekintve a felmérésben
A tanulók CSH-index ( családi háttér ) alapján várható és tényleges teljesítménye
A 2009.évi eredmény és a korábbi évek eredményei közötti különbség ( szövegértés-szakiskola )
A 2009.évi eredmény és a korábbi évek eredményei közötti különbség ( szövegértés-szakközépiskola )
IV.
Pedagógusértékelés – elemzés ( IMIP; minősítések )
Tantestületi rangsor tábla ( nevek nélkül )
A pedagógusértékelésnél elkészült a tantestületi rangsor, ahol minden tanár elmondhatta véleményét a másik munkájáról. A megadott szempontok alapján kellett, az adott terület három kiemelkedő tanárát megnevezni. Ez alapján került valaki az első, a második, vagy a harmadik harmadba. A tavalyi eredményekkel összehasonlítva van elmozdulás értékben és helyezésekben is, bár az most is érvényes, hogy a kevesebb órában tanítók munkáját kevésbé ismerik el a kollégák. A tantestületi rangsor mindösszesen „csak” három pontot jelent a maximálisan megszerezhető 93-ból, de mégis sokakban felkorbácsolta az érzelmeket.
A következőkben az a táblázat látható, ahol az értékelt területek kiválasztása megtörtént, illetve súlyozásuk is megkapta az adott értéket. A pedagógusok minősítése, így nem csak a kötelező szempontok alapján ( 5db ), hanem az IMIP-ben meghatározott plusz 22 db szempont alapján történt, így az objektívebb képet adott a teljesítményekről ( a tavalyi évben nyolccal több értékelési szempontot vettünk figyelembe ). Az új tanévben a súlyozás és az értékelt területek nevelőtestületi elfogadtatását és átgondolását szorgalmazzuk. Az értékelés arra is figyelemmel volt, hogy az egyes tanároknak, a feladat ellátása szerinti egyéni maximális pontszámot számoljon.
Az iskolában dolgozó pedagógusok minősítése a következőképpen alakult ( név nélkül ): Értékelőtől kapott pontszám / egyénileg szerezhető pontszám
Iskolánkban az elmúlt évben egyéni beszélgetést nem tartottunk a tanárokkal, a munkaközösségi beszámolókból vettük számba az egyes kollégák teljesítményét. Tavaly öt kiválóan alkalmasra értékelt kolléga volt , az idén ez a szám tizenegyre emelkedett, ami
egyértelmű fejlődést a teljesítmények növekedését mutatja. Kilenc kolléga kapott alkalmas minősítést és az idén sem volt kevéssé alkalmas minősítés. Az értékelésnek még része, az önértékelés is. Ebben a táblázatban látható, hogy az értékelés és önértékelés - 10%-os eltérést engedélyezve – objektív lehetett vagy alulértékelő vagy túlértékelő. A húsz tanár közül 12 értékelte úgy teljesítményét, ahogy az értékelő rendszer. Öten értékelték teljesítményüket alul, hárman gondolták úgy, hogy többet tettek mint amit az értékelő rendszer számukra eredménynek kihozott. Összességében a többség objektíven értékelte saját teljesítményét, ami azt jelenti, hogy az értékelés helytálló és egybeesik az értékelő által átgondolt eredménnyel.
V.
Vezetőértékelés – elemzés ( IMIP)
A vezetők értékelését munkaközösség-vezetői szinttől felfelé végezte el az iskola. Az iskola vezetését minősítő kérdőíveknél a pedagógusok, a szülők, a gyerekek véleményét kérdeztük.
PEDAGÓGUS ELÉGEDETTSÉG
2008/2009
2009/2010
KEDVEZŐ
AMBIVALENS
KEDVEZŐTLEN
KEDVEZŐ
AMBIVALENS
KEDVEZŐTLEN
IGAZGATÓ
78%
13%
9%
72%
16%
12%
IGAZGATÓ-HELYETTES
78%
14%
8%
73%
22%
5%
GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ
69%
20%
11%
68%
25%
7%
SZÜLŐ ELÉGEDETTSÉG
2008/2009
2009/2010
KEDVEZŐ
AMBIVALENS
KEDVEZŐTLEN
KEDVEZŐ
AMBIVALENS
KEDVEZŐTLEN
IGAZGATÓ
75%
25%
-%
72%
28%
-%
IGAZGATÓ-HELYETTES
66%
34%
-%
65%
35%
-%
GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ
64%
36%
-%
65%
35%
-%
TANULÓ ELÉGEDETTSÉG
2008/2009
2009/2010
KEDVEZŐ
AMBIVALENS
KEDVEZŐTLEN
KEDVEZŐ
AMBIVALENS
KEDVEZŐTLEN
IGAZGATÓ
46%
36%
18%
42%
41%
7%
IGAZGATÓ-HELYETTES
60%
30%
10%
61%
31%
8%
GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ
33%
43%
24%
45%
41%
14%
VI.
Vizsgaeredmények (érettségi vizsga; szakmai vizsga; pótvizsgázók )
A vizsgát sikeresen befejezők száma
A javítóvizsgára utasítottak száma
Pótló vizsgára kényszerülők száma
magyar nyelv és K 17 irodalom matematika K 17 történelem K 17 német nyelv* K 17 angol nyelv** K 3 informatika K 11 informatikai K 1 alapismeretek testnevelés*** K 7 biológia**** K 8 összesen: * 2 tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett ** 1 tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett *** 2 tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett **** 8 tanuló előrehozot érettségi vizsgát tett
A vizsgán megjelentek száma
17
17
0
0
0
4
13
0
0
17 17 17 3 11 1
17 17 17 3 11 1
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
0 1 0 2 0 0
2 3 4 0 2 0
4 7 10 1 7 1
11 6 3 0 2 0
0 0 0 0 0 0
7 8 -
7 8 -
0 0 -
0 0 -
0 0
4 5
2 3
1 0
0 0 0
Vizsgázók osztályzatainak összesítése
Átlag
A vizsgára jelentkezők száma
Vizsgaszint - K=középszint
Vizsgatárgy
Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Középszintű érettségi vizsga - eredmények - 2009/2010. tanév - május-júniusi vizsgaidőszak
JELES
JÓ
KÖZEPES
ELÉGSÉGES ELÉGTELEN
3,23 2,47 2,94 3,06 4,30 3,00 3,00 3,43 3,62 3,23
Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai vizsga eredmények - 2009/2010. tanév - május-júniusi vizsgaidőszak
Gyakorlat
Elmélet
Sikertelen vizsgát tett (fő)
Sikeresen vizsgát tett (fő)
A vizsgán megjelent (fő)
Szakma OKJ azonosító száma/megnevezése
Vizsgára jelentkezett (fő)
Vizsgaeredmény-Átlag
31 5216 14 Kőműves 7 7 7 0 3,57 3,14 33527605 Nőiruha-készítő* 4 4 4 0 4,00 3,75 54 481 03 0010 54 07 Webmester 11 10 10 0 4,60 31 521 10 10000 00 00 Géplakatos 8 7 7 0 3,57 összesen: 30 28 28 0 3,94 3,45 * 1 tanuló mentesült a szakmai vizsga írásbeli vizsgarészének letétele alól (SZKTV eredménye miatt)
A következő táblázatból látható, hogy 33 fő volt, aki a hiányzás magas száma miatt nem volt osztályozható. A 33 főből 16 fő kapta meg a lehetőséget a nevelőtestülettől arra, hogy osztályozó vizsgát tehessen. Iskolánkban az elmúlt évben 72 tanuló nem teljesítette a tantárgyi
követelményeket. Ez nemcsak magas arány az iskola létszámát tekintve, de a tavalyihoz képest emelkedő tendenciát jelez. Ezen nemcsak a tanítás-nevelés hatékonyságával, de sok más tényező javításával ( családi nevelés; KT változtatásával – részben megtörtént – és jogkövetkezményeinek következetes betartatásával ) lehetne változtatni. Javítóvizsgát 49 fő tehet augusztus végén. Hiányzásai miatt
Osztály
Létszám
Osztályozott
9.A 9.B
31 36
31 22 3
Osztályozó vizsgát tehet
1 tárgyból
nem osztályozható (nev.test.hat.értelmében
0 11
0 4
2 6
Bukik 2 tárgyból 3 vagy több tárgyból
2 3
9 8
Szabó Dóra, Szakáli E
9.C 10.A
32 29
24 26
8 3
1 3
1 2
2 3
7 2
10.B 11.A
28 31
26 29
2 2
0 2
2 7
1 2
2 1
11.B 12.A 12.B 12.C
30 17 14 18
29 17 13 14
1 0 1 4
0 0 1 4
3 0
1 0
0 0
2
1
1
13.A 13.B 14.A összesen:
16 19 11 312
15 19 11 279
1 0 0 33
1 0 0 16
0 0 0 25
0 1 1 17
0 0 0 30
VII.
Pályakövetés ( szándéknyilatkozat alapján ) Szakiskola
Pályakövetés a 2009/2010. tanévben szakmai vizsgát tett tanulók körében (28 fő) SZÁNDÉKNYILATKOZATOK ALAPJÁN 12 10
0 2
8 6
munkanélküli
0 1
érettségit szerez
1 1
második szakmát szerez
4
nem a szakmájában helyezkedik el
6
0
2 0 2 0
kőműves (7 fő)
nőiruha-készítő (4 fő)
2 0
5 0 géplakatos (7 fő)
2 1 webmester (10 fő)
szakmájában helyezkedik el felsőoktatásban tanul
Forrás: Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
Szakközépiskola Pályakövetés a 2009/2010. tanévben érettségi vizsgát tett tanulók körében (17 fő) - SZÁNDÉKNYILATKOZATOK ALAPJÁN továbbtanul a felsőoktatásban (3 fő)
0
szakmát tanul intézményünkben (3 fő)
2 3
szakmát tanul más intézményben (9 fő) munkát vállal - tanult szakmájában (0 fő)
9 3
munkát vállal - nem tanult szakmájában (2 fő)
Forrás: Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
VIII.
Nevelési eredmények, fegyelmi helyzet alakulása, hiányzások
Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Összesített adatok - 2009/2010. tanév vége
Osztály Létszám Osztályozott 9.A 31 31 9.B 36 36 9.C 32 30 10.A 29 29 10.B 28 26 11.A 31 31 11.B 30 29 12.A 17 17 12.B 14 13 12.C 18 18 13.A 16 16 13.B 19 19 14.A 11 11 összesen: 312 306
Tanév eleji induló létszám Kimaradt Tanév közben jött 30 2 3 35 0 1 32 3 3 30 2 1 29 4 3 30 0 1 31 2 1 17 0 0 15 1 0 20 2 0 17 2 1 19 0 0 12 1 0 317 19 14
Celldömölki (Alsóság, Izsákfa) Bejárók Leány 10 21 18 18 18 30 15 17 0 10 19 11 10 18 9 17 14 9 11 19 11 4 13 6 4 10 0 5 13 7 4 12 2 7 12 4 7 4 4 122 190 111
Fiú 13 6 32 18 19 22 19 11 14 11 14 15 7 201
Évismétlő Magántanuló 2 0 8 5 12 1 2 0 4 2 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 28 11
9.A 9 9.B 19 9.C 18 10.A 12 10.B 13 11.A 12 11.B 9 12.A 6 12.B 0 12.C 1 13.A 0 13.B 4 14.A 0 összesen: 103
12 16 14 19 6 7 18 7 4 17 0 0 0 120
12 11 9 14 6 3 7 4 0 0 0 0 0 66
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
4 5 7 8 4 0 2 2 1 1 0 0 0 34
6 2 2 4 1 0 0 0 0 0 0 0 0 15
0 0 2 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 4
1 4 1 0 0 8 4 0 8 0 0 0 0 26
15 12 4 5 0 2 3 0 6 0 0 0 0 47
igazgatói dicséret
osztályfőnöki dicséret
szaktanári dicséret
nevelőtestületi intés
igazgatói intés
igazgatói figyelmeztetés
osztályfőnöki megrovás
3 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 5
osztályfőnöki intés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
osztályfőnöki fgyelmeztetés
szaktanári intés
Osztály
szakoktatói figyelmeztetés
szaktanári figyelmeztetés
Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Dicséretek, fegyelmi helyzet - alakulása a 2009/2010. tanév - év vége
0 0 0 1 0 0 0 0 4 0 0 0 0 5
Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Hiányzások összesítése - 2009/2010. tanév - év vége
556 5034 3984 850 4525 173 590 68 56 1090 0 59 0 16985
Arány (igazolatlan/Összes h.)
3397 4957 3124 3057 3771 3027 1966 1492 464 889 1500 333 1337 29314
1 főre eső igazolatlan óra
Igazolatlan hiányzás
3953 9991 7108 3907 8296 3200 2556 1560 520 1979 1500 392 1337 46299
1 főre eső igazolt óra
Igazolt hiányzás
31 31 31 29 26 30 30 17 14 17 16 18 11 301
Összes hiányzás
9.A 9.B 9.C 10.A 10.B 11.A 11.B 12.A 12.B 12.C 13.A 13.B 14.A Összesen:
MAGÁNTANULÓK NÉLKÜL
Osztály
LÉTSZÁM
110 160 101 105 145 101 66 88 33 52 94 19 122 97
18 162 129 29 174 6 20 4 4 64 0 3 0 56
14,1% 50,4% 56,0% 21,8% 54,5% 5,4% 23,1% 4,4% 10,8% 55,1% 0,0% 15,1% 0,0% 36,7%
Intézkedési javaslatok a következő tanévre 1. Az igazolt és igazolatlan órák, a hiányzások száma továbbra is nagyon magas. Csökkentése, szorosabb együttműködés a családokkal, családsegítő szolgálattal továbbra is elengedhetetlen. Mindamellett várjuk, hogy az oktatás irányításának országos szintjén is megoldás szülessen a szerintünk országos tendenciát jelentő problémára. 2. Az idei évben háromszor kellett összehívni a Fegyelmi Bizottságot. Romlott a fegyelmi helyzet az iskolában. A tavalyi évhez képest, ez negatív tendencia, ami szoros összefüggést mutat az előbbi ponttal. Hatékonyabb nevelői munka és a családi nevelés fontos szerephez jut ennek megoldásában. 3. Az érettségi vizsgaeredményeket tekintve örvendetes, hogy mindenki sikeresen vizsgázott. Nőtt az előrehozott érettségit tevők száma is. Az informatika tantárgy érettségi eredménye elmaradt az elvárttól, a többi tantárgyból a korábbi évhez viszonyítva javulás mutatkozik. Szeretnénk a következő évben is ehhez hasonló vagy ennél jobb eredményt elérni tanulóinkkal. A szakmai vizsgákon jó eredménnyel szerepeltek szakiskolás diákjaink, a továbbiakban is hasonló vagy ennél jobb eredményre szeretnénk törekedni, eleget téve a modulrendszerű vizsgáztatás bonyolult követelményrendszerének. 4. Továbbra is fontos cél a sikeresen továbbtanulók számának emelése, amely nemcsak a felsőoktatásra, hanem a szakmájuk magasabb szintjén induló OKJ-s képzésekre is vonatkozik. Célunk több tanuló elhelyezkedése saját szakmájában. 5. A következő év kiemelt feladata a még több tanulmányi versenyen való eredményes részvétel, országos versenyeken való szereplés. 6. Sajnos javulás nem mutatkozott a szülői értekezletek látogatottságán. Szülői nap, családi sportnap szervezésével kívánjuk közelebb csalni az iskolához a szülőket, hogy még többet találkozhassunk velük. 7. Továbbra is fontos, hogy megfelelő kapcsolatunk maradjon a fenntartó, a Vasi Tiszk és a partneriskolák, a celldömölki intézmények között. Aktívan kívánunk részt venni a közös munkában. 8. Az iskola diákságának ösztönzése az önálló véleményalkotásra, a DÖK munkájának hatékonyabbá tétele ismét bekerülhet a javasolt fejlesztendők közé. Még mindig sok az ambivalens vélemény. 9. A továbbképzéseken elsajátított modern oktatástechnológia alkalmazásával ( interaktív tananyagok készség szintű alkalmazása ), kompetencia jellegű feladatok több ismeretterületre kiterjesztett alkalmazásával kívánunk még hatékonyabb oktató-nevelő munkát végezni. 10. A felnőttképzésben vállalt feladatainkat szeretnénk zökkenőmentesen elindítani, segíteni a körzetünkben élőket az egy egész életen át tartó tanulásban, fejlődésben.
Celldömölk, 2010-07-05
Tisztelettel.: Sipos Tibor igazgató