Kardoskúti Tagintézmény beszámoló jelentése 2008/2009-es tanévről 1. Helyzetelemzés 1.1 Személyi feltételek Pedagógus álláshelyek száma: 12 Nem pedagógus álláshelyek száma: 3 Az idei tanévet 100%-os szakos ellátás biztosításával kezdtük. A tagintézménnyé válás lehetővé tette a 9 helyben foglalkoztatott pedagógus mellett 10 más tanintézményben tanító pedagógus áttanítását. Az áttanítok személyében az év során egy fő esetében következett be változás. Tartósan távollévő 1 pedagógus, helyettesítését határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógussal oldottuk meg. Betöltetlen álláshelyünk nincs.
Három fő 80%-os részfoglalkozású technikai
személyzettel dolgoztuk végig a tanévet (egy fő iskolatitkár- gazdasági ügyintéző,1 fő konyhai
dolgozó, 1 fő hivatalsegéd)
Félév előtt az iskolatitkár-gazdasági ügyintéző személye változott. Tisztségviselők a munkaterven szereplők, változás nincs.
1.2 Tárgyi feltételek alakulása A tanév zavartalan megkezdéséhez szükséges tárgyi feltételeket sikerült biztosítani. A tisztasági meszelésen kisebb karbantartási munkálatokon kívül nagyobb
felújítás
nem
történt.
Munkavédelmi
bejáráson
megállapított
hiányosságok pótlásáról gondoskodtunk. A tanév során az épület berendezéseinek eszközeinek karbantartása folyamatos volt. A monitoros munkahely körülményeinek javítására intézkedési tervet készítettünk. Megtörtént a kötelező eszköz és felszerelési jegyzékből hiányzó vagy elavult eszközök pótlása(interaktív tábla ,új nyomtató, projektor, mechanikus és elektromos szerelő készletek, interaktív tananyagok) Érték: 1 950 000 Ft Önálló alapítvány létesítésének nagy költsége miatt egy létező alapítvány segítségével tudunk forrásokhoz jutni. A Kistérségi Agrárfejlesztési Alapítvány három fős kuratóriumában 2/3 arányban képviseli tanintézményünket, a
tanintézmény vezetője és a Szülői Szervezet egy tagja. A 2008 december 20.-i kuratóriumba kerülésünk óta 100 000 Forint támogatás érkezett az iskola részére. A támogatást erdei iskola programunk finanszírozására használtuk fel. Az alapítvány támogatásával jutalmaztuk az egészségnevelési program záró eseményén tanulóinkat. Az alapítvány az iskola legjobb sportoló tanulóját vásárlási utalvánnyal jutalmazta.
2. Tanév kiemelt céljai és feladatai 2.1. Intézményi szintű közös célok Kompetencia alapú oktatás, nevelés megismerésének és későbbi bevezetésének feltételei az integráció megvalósulásával lehetővé váltak. Meglátásunk szerint jó esélye van tanintézményünknek, hogy pályázati források felhasználásával tartalmi, módszertani, informatikai fejlesztést hajtsunk végre. Az innováció öt tanulócsoportban valósul meg az alsó és felső tagozaton. A fejlesztés az előzetes tervekhez képest késik. A következő év zavartalan indítása érdekében szükséges lenne a tanfolyami képzések augusztus végi lebonyolítása. Az érintett pedagógusok felkészültek a képzésekre. Nem szakrendszerű oktatás Felkészülés: nevelőtestületünk tapasztalt és sokoldalúan képzett tanára vett részt a 120 órás átmenet képzésen. A tanév során egy másik kolléganő is elvégezte az átmenet tanfolyamot. A jövő tanévtől ők ketten –egymás munkáját kiegészítve- lesznek gazdái a területnek. A nem szakrendszerű oktatás órakeretét más tantárgyak órakeretének elvonásából alakítottuk ki. Ezzel lehetővé vált, hogy egy pedagógus átlássa az egész területet. Témanapok, projectek szervezése vált lehetővé. A helyi tantervben szükséges változtatásokat elvégeztük. (értékelés, minősítés) Célunk és feladatunk a nem szakrendszerű oktatáson belül Az
iskolai
alapozó
funkciók
hatékonyságának
szövegalkotás; gondolkodási képességek fejlesztése
a
növelése,
szövegértés-
• A Kerettanterv a nem szakrendszerű oktatás tartalmait „tudás- és képesség területekbe” szervezi. A TKT által megvalósított integráció nem a „műveltségi területek” által képviselt integrációs szempontokat, hanem sokkal inkább a problémák köré szerveződő integrációs megoldást képviseli. Ezek a „tudás- és képesség területek” a tanulók által közvetlenül megélt valóság területeiből, dimenzióiból, a valóság meghatározott problémaköreiből kiindulva szervezik a tanulás folyamatát. A Kerettanterv alapkoncepciója szerint a valós világ jelenségeinek bonyolultsága felől közelíti a feldolgozandó témát és a tudományterületek csak eszközök a jelenségek megértéséhez. A közvetlen valóság a „mindennapi élet” a maga konkrétságában, tagoltságában is kiemelt fontosságú a Kerettantervben. A TKT-k a valóság problémáit és ezek felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet
kontextusába helyezik. Ez a megoldás nemcsak a tanulók
érdeklődésének felkeltését és fenntartását segíti, hanem erőteljesen kiemeli az alkalmazható tudás fontosságát. A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció Szövegértési-szövegalkotási kompetenciák Matematikai kompetencia A tanulás tanítása
A fenti célkitűzések megvalósításának módja a 2008/2009 tanévben: Heti egy tanítási nap , ciklus 5+6 óra , „ tantárgy független” feldolgozásban.. egy nevelő irányításával. Problémát, bizonytalanságot okozott a tanév elején, hogy nem ált rendelkezésre „feladat, tananyag bank”, amely segítette volna a pedagógus munkáját azon tartalmi anyag összeállításában, amelyen keresztül a fent említett kompetencia fejlesztéseket megvalósíthatja. A NTK szeptemberben megjelent két kiadványa nagy segítséget jelentett
ezen
probléma
megoldásában.
Iskolánk
ezek
közül
komplex
képességfejlesztést erőteljesebben segítő Iránytű kiadványt választotta. Ezen
munkafüzet segítségével 37 kerettörténeten keresztül ,amely szorosan illeszkedik az ötödik
osztályos
ismeretanyaghoz,
az
ismereteket
eszközként
felhasználva
fejlesztjük a tanulók képességeit. A munkafüzet
a nyolc kulcskompetencia közül elsősorban az anyanyelvi
kommunikációt, a matematikai logikai, természettudományos és technológiai, valamint a szociális kompetenciát fejlesztő feladatsorokat tartalmaz. A témanapokon egy időben több kompetenciaterület fejlesztése valósulhat meg. Minden témanap elején rövid diagnosztikus mérés található. Ennek célja az, hogy felmérjük, a tanulók az adott témanap feladatainak megoldásához szükséges ismereteknek és készségeknek a birtokában vannak-e.
A fent említett kulcskompetenciák fejlesztése direkt módon összeállított, heterogén kooperatív kiscsoportokban (3-4 fő) történik. A direkt csoportok tagjai a következő szerepeket kapták aszerint, hogy kit melyik kompetenciaterületen szeretnénk erősíteni: szóvivő (szóbeli kifejezőkészség), írnok (íráskészség és helyesírás), gazdasági felelős (matematikai logika, vállalkozói kompetencia,
hírnök
(kommunikáció,
vállalkozói
kompetencia),
idézetkereső
(szelekciós, koncentrációs készség), időfelelős (matematikai logika) . A SULINOVA KHT szervezte tanfolyam, tréning nagy módszertani segítséget nyújtott. Kissé keserűséggel tölt el az a tény, hogy a legtöbb foglalkoztatási forma, 56 csoportra épít, a módszertani tárház teljes kihasználása létszám akadályokba ütközik ami a foglalkozások egysíkúságához vezethet. Ezt mindenképpen el kellene kerülni, hogy a gyerekek számára tartósan kedvelt legyen a nem szakrendszerű tanítási nap. Hatékonyság: A foglalkozások eredményességéről többnyire szubjektív véleményt fogalmazhatok meg, mivel e terület mérésére nincs birtokomban megfelelő mérőanyag és nem volt bemenő mérés sem . ( esetleg támpont lehet 4. év végi és majd a 6. év végi országos kompetenciamérés) A gyerekek kedvelik, szeretik. Az átlagos, vagy átlagosnál jobb képességű tanulók sokoldalú fejlesztésének hatékony módja lehet a nem szakrendszerű oktatás. A szélsőségesen lemaradók hatékony fejlesztése érdekében további módszertani fejlesztésekre van szükség. Szervezeti kultúra fejlesztése Nevelőtestületi
értekezletek
mellett
–eddigi
gyakorlatunktól
eltérően-
munkaértekezletek programja, napirendje, tevékenysége jelentette a szervezeti kultúra
fejlesztését.
A
teljes
intézményi
szinten
a
közös
programokba
bekapcsolódtunk. Közös
programokban
lehetőségeink
és
igényeink
szerint
vettünk
részt.
Hagyományainkat a munkaterv szerint ápoljuk. Más tagintézmények által szervezett „Reneszánsz” éve programokon részt vettünk. Író, olvasó találkozót szerveztünk mesék Mátyás királytól címmel. Mesemondó versenyt tartottunk könyvtári foglalkozás keretében.
2.2 Tanintézményi kiemelt célok, feladatok. Kiemelt területek az egészségneveléshez és a környezeti neveléshez kapcsolódtak. Egészségnevelés tekintetében programjaink kötődnek a nem szakrendszerű oktatás keretében megvalósuló
projekt naphoz. „Egészséges táplálkozás-egészséges
életmód.” A program zárására 4. tanítás nélküli munkanapunkon a gyereknapon került sor. Az egész évi tevékenységekről plakátok, tablók készültek. Ezeken a tablókon található információk gyűjtésével, feldolgozásával készültek a vegyes korösszetételű csapatok a záró vetélkedőre. A vetélkedőn ügyességi, szellemi, logikai feladatokat kellett megoldani.
A versengés jutalmait az egészséges
táplálékok közül válogattuk ki. Környezeti nevelés környezeti adottságaink révén hangsúlyozott. Eddigi tevékenységeinket kiegészítettük a szelektív hulladékgyűjtés megalapozásával, folyamatosak,
anyagokkal
egész
évben
való
áthatják
takarékoskodással. életünket.
(szárazelem
Tevékenységek gyűjtés,
újra
hasznosítható anyagok gyűjtése, téli madárvédelem, iskola környékének ápolása) A hagyományos hulladékgyűjtési napunkat az idei tanévben elhalasztottuk. A halasztásnak kettős oka volt. Egyik a világpiaci hasznos hulladék árak csökkenése, a másik a tanítás nélküli nap keret felhasználása más okokból. 2.3. Egyebek A NAVA pontként regisztrált működés technikai feltételei a sávszélesség szűkössége miatt hiányoznak. Részt veszünk a TÁMOP 3.3.2. esélyegyenlőség pályázaton amely segítségével tanulóbarát
környezet
kialakítás
révén
a
hátrányos
helyzetű
tanulókkal
eredményesebb, hatékonyabb foglalkozás valósulhat meg. A tanév végén még nincs bizonyosság a program indulásáról. Társult
formában
tervezzük
másik
tagintézmény
Comenius
programjához
csatlakozásunkat annak érdekében, hogy külföldi iskolai kapcsolatunk legyen.
3. Összefoglaló az IMIP működéséről Iskolánk Tagintézménnyé válás után átvette Orosháza Város Ált. Iskolájának minőségirányítási programját, amit intézményünk vonatkozásában módosítottunk.
A partner igényfelméréshez elkészítettük a közvetett és közvetlen partnerek listáját, melyet a partnerigény felmérés szabályzatával együtt hozzáférhetővé tettünk kérdőíveket adtunk ki. A három alapmintára szülő, tanuló, pedagógus, ezeket szinte hiánytalanul december végére visszakaptuk.
A mintavétel megfelelt a programban leírtaknak, tehát az
alacsony létszám miatt minden szülő kapott kérdőívet a tanulók közül minden felsős ( 4. osztály nincs) a pedagógusok közül minden helybeli az áttanítók közül azok akik úgy érezték, hogy rendelkeznek kellő információval. Az egyéb partnerek szintén megkapták kérdőívüket vagy egyéb formában kérdéseinket azonban többüktől még nem érkezett visszajelzés. Január során az alapminták értékelése megtörtént a statisztikai mutatók közül az átlag alapján. Jelenleg három olyan terület található, amelynek átlaga mindhárom mintán a leggyengébb tízben van. Emellett további öt területet találtunk, amelynek átlaga két mintán található a leggyengébb tízben. A jövőben, ezen területek közül kerül ki az a kettő amelyekre intézkedési terveket fogunk készíteni. Az egyéb partnerektől kapott információk feldolgozása folyamatos. A számszerű adatok átlaga 4-es. A szöveges információkban kiugró hiányosságok vagy rossznak vélt területek nem voltak. Ezután következik a visszajelzés a partnerek felé, majd az intézkedési tervek kidolgozása. 3.3 Vezetői ellenőrzés Főigazgatói: vezetői munkakapcsolatok során végrehajtott és az őszi nevelési értekezlet alkalmából elvégzett ellenőrzésen kívül főigazgatónő a nevelőtestület pedagógusainak 33%-át látogatta meg tanítási órán. Órát látogatott az első osztályban, 5. osztályban a nem szakrendszerű oktatás során és új kollegánk angol nyelvi óráján. Az óralátogatásokon és az órákat követő megbeszéléseken főigazgató helyettes nő is részt vett .A tagintézmény jelenléti ívének ellenőrzésére is sor került. A tagintézmény igazgatója az előbb említett órákon kívül a tanév során a helyben tanítók és más tagintézményekből áttanítók mindegyikének látogatta tanítási óráját, illetve foglalkozását.
Az intézmény méreteiből adódóan a napi kapcsolattartás, információ csere, problémamegoldás zavartalan volt.
Áttanító kollégák láthatóan más ellenőrzési
gyakorlatra vannak szocializálva. Sikerült oldott hangulatú óramegbeszéléseket lefolytatni. Megismerhette minden áttanító kolléga a személyre szabott elvárást. Az óraelemzésekhez kapott szempontsorok jól segítették a vezető munkáját. Vezetői ell.
főigazgató
Főig-helyettes
Tagint. Ig.
Munkaköz.vez.
esetszám
4
4
18
3
Kincstári ellenőrzésre a tanév során nem került sor. Volt fenntartónk megbízásából belső ellenőr vizsgálta az iskola tantárgyfelosztását, túlóra elszámolását, ingyenes tankönyvellátás bizonylatait a 2007. év vonatkozásában. Szakhatósági ellenőrzés Április folyamán ÁNTSZ vizsgálat keretében közegészségügyi ellenőrzésre került sor. A vizsgálatról készített jegyzőkönyv alapján intézkedési terveket készítettünk. A tervekben szereplő feladatok végrehajtása megkezdődött a végrehajtás utolsó határideje: augusztus 31. 3.4. Mérések Belső:
Diagnosztikus mérés átfogóan először valósult meg iskolánkban. A mérési
eredmények beépültek az adott tantárgy tanmenetébe, lehetővé téve a szükséges fejlesztési irányok meghatározását. DIFER mérés eredményei szakértői bizottsági vizsgálat szükségességét igazolják két tanuló esetében. A Nevelési tanácsadó által elvégzett vizsgálat az egyik tanuló esetében Szakértői Bizottsági vizsgálat szükségességét igazolta. DIFER mérések az elsőosztályosok körében év elején és év végén történtek, a három tanulóból két tanuló két kategóriát lépett előre az év eleji teljesítményükhöz mérten, 1 tanuló egy kategóriát lépett előre. Diagnosztikus mérésekre év elején került sor. Felső tagozaton 8 tantárgyból, ezekből kettő az OM mérések része is
A mérések eredményei alapján készítették el pedagógusaink éves tanmeneteiket, biztosítva a differenciált munkát. Ezek év eleji eredményei: Szövegértés 5. o. 58% Matematika 5. o. 41% Szövegértés 6. o. 67”% Matematika 6. o. 45% Szövegértés 7. o. 45% Matematika 7. o. 17% Szövegértés 8. o. 39% Matematika 8. o. 28%/
Külső: Az előző év kompetenciamérései alapján a november 7-i értekezleten tantestületi körben értelmeztük a FIT jelentést. (2007.) Az egyes szint alatt teljesítő tanulókat, differenciált
feladatokkal
segítjük
teljesítményük
javulásában,
így
nőhet
a
tagintézményi mutatónk is. A kis létszám miatt nem minden évfolyamon rendelkezünk osztályelemzésekkel, családi háttéradatokkal. A 2008/2009-es OM mérésre május 27-én került sor. A nyolcadik évfolyamon kiegészítő mérést is végeztek. OM mérések adataiból létrehozható adatbázis az OM azonosító váltás miatti KIR rendszerbeli átállás lassúsága miatt nem volt elérhető a kijelölt időpontig. A kis osztálylétszámok
miatt
nem
minden
évfolyam
esetében
rendelkezünk
összehasonlítható adatokkal. A tavasz során megnyíló adatfeltöltési időszak az eddigi mérések elemzését és az elemzésből adódó feladatok tervezését lehetővé tette. A mérési eredményeket főigazgató-helyettes úr segítségével értelmeztük (FIT jelentés 2008.) Egyértelmű feladat, hogy az 1-es szint alatti teljesítmények javuljanak, mert ezáltal jelentősen fog javulni a tagintézményi mutató is.
Az 1-es szint alatti teljesítő tanulókat beazonosítottuk, fejlesztésükre differenciált foglalkozások keretében van lehetőség. Sajnos
a
kis
létszám
miatt
nem
minden
évfolyamra
rendelkezünk
osztályelemzésekkel, családi háttér adatokkal. 3.5. Információáramlás A megnövekedett információ mennyiség feldolgozása és áramoltatása néha zavart szenvedett. A papír- és elektronikus alapú információözön nem mindig jutott el a célszemélyhez. Szoknia kell mindenkinek, hogy a személyes szóbeli közlésen kívül is kap információt. A tagintézmények közötti információcsere megfelelően működött. Javasoljuk, hogy minden legyen munkahelyi mobil telefon elérhetősége. A központi adminisztrációval és a gazdasági csoporttal való kapcsolattartás folyamatos és rendszeres volt. Gazdasági csoporttal való jó kapcsolatra rányomja bélyegét
a
mennyiségének
különböző sokkhatás
számviteli, szerű
pénzügyi,
növekedése.
adminisztrációs
szabályok
Tagintézményünkre
jellemző
végletekig leegyszerűsített szervezeti struktúra nehezen tud megfelelni a bürokrácia kihívásainak. Iskolatitkár-gazdasági ügyintéző személyében bekövetkezett kényszerű változás megnehezítette feladataink ellátását.
Vezetők közötti munkakapcsolat korrekt, segítőkész. Tagintézmények közötti kapcsolatok kialakítását és elmélyítését megkönnyítette a nagy számban nálunk áttanító kolléga jelenléte. Kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés folytatására törekszünk.
3.6. Teljes körű intézményi önértékelés Intézményi önértékelés a KMD modell kritériumai alapján Intézményünk 4 évente teljes körű önértékelést végez 9 kérdőív segítségével. A
9
kérdőív sorba
intézményünkben: 94%
rendezése
után
a
leginkább
elfogadható
a
vezetés
A kis létszám miatt a szervezeti felépítés áttekinthető, a problémák kommunikációja közvetlen. Az intézmény szabályzó dokumentumai összhangban vannak egymással, a munkaköri leírások személyre szabottak.
A következő olyan terület, amely
elégedettségre adhat okot, az emberi erőforrások területe. A közalkalmazottak teljesítményértékelési rendszere kidolgozott, intézményünkben az idei tanévben kerül bevezetésre, és egyelőre nem kapcsolódik hozzá semmilyen motivációs rendszer. Intézményük dolgozói aktívan részt vesznek az iskolánkat érintő dokumentumok, szabályzók készítésében, módosításaiban. Az önértékelés feltárta
azokat
Intézményünkben
a
területeket, nincs
amelyek
működő
fejlesztésre
folyamat
szorulnak
menedzsment
iskolánkban. rendszer.
a
folyamatértékelésre nem vagy alig kerül sor. A nevelés, oktatás terén a gyengébb tanuló
felzárkóztatására
több
lehetőség
van,
mint
tehetséggondozásra.
A
tehetséggondozás versenyekre felkészítés és versenyeztetés anyagi források hiányában a pedagógusokra háruló ingyen munka. A 9 kérdőív közül az iskolai gyakorlatunktól a legtávolabb eső terület a kulcsfontosságú eredmények azonosítása. Megállapítottuk, hogy eredményeink nem eléggé dokumentáltak a folyamat szabályozás algoritmusát kevésbé tartjuk be. A Szülői Szervezet az összegzésben leírtakat megismerte, annak tartalmával egyetért.
3.7. Pedagógusok, közalkalmazottak teljesítményértékelése Intézményünkben első alkalommal értékeltük az alkalmazottakat. Munkaközösség vezetőként 1 főt értékeltünk: alkalmas minősítést kapott A pedagógusokat értékelve 5 fő alkalmas és 3 fő kiválóan alkalmas minősítést kapott. (összesen 8 fő) A nem pedagógus alkalmazottak értéklelésekor 2 fő alkalmas és 1 fő kiválóan alkalmas minősítést kapott.(összesen 3 fő) A dolgozók által vállalt feladatok lehetővé teszik a minőségi munka megtartását, fejlesztését.
3.8. Partneri mérések, fejlesztési tervek Partneri elégedettség mérés A szülői kérdőívből 32 db érkezett vissza. A szülők elégedettsége: 3, 97 Ezek alapján iskolánk gyengeségei, fejlesztésre szoruló területei: a szülők több tanulmányi kirándulást, nagyobb iskolai fegyelmet és nagyobb iskolai terhelést igényelnének gyermekeik számára. Iskolánk erősségei a szülők szerint: szülői értekezleten a tájékoztatás megfelelő, az iskola környezete rendezett, megfelelő a szülők kapcsolattartása a szaktanárokkal és az osztályfőnökökkel is. A pedagógus kérdőívekből 9 érkezett vissza. A pedagógusok globális elégedettsége: 4, 3 Ezek alapján iskolánk gyengeségei, fejlesztései: a pedagógusok nincsenek megelégedve a diákok tanulásra fordított idejével. Az iskolai fegyelem kérdése a pedagógusok szerint is fejlesztésre szorul. Iskolánk erősségei a pedagógusok szerint: az iskolában történő ügyintézés megfelelő. Tanáraink úgy érzik, hogy kollégáik igazságosan értékelnek. Erősségünk a személyes törődés, az egyéni bánásmód, a differenciálás. A tanulóktól 25 kérdőív érkezett vissza a tanulók elégedettsége: 4, 8 Ezek alapján iskolánk gyengeségei fejlesztésre szoruló területei: a diákok elégedetlenek az iskolai fegyelemmel, kevésnek ítélték a tanulmányi kirándulások számát. Úgy érzik, hogy az iskola jó híre a településen fejleszthető. Többen kifogásolták a menzai étkezések színvonalát és mennyiségét. Iskolánk erősségei diákjaink szerint: sportolási lehetőség, hátrányos helyzetű tanulók segítése. Megkérdeztük a nem pedagógus
alkalmazottakat
is,
ezek
alapján
elmondható,
hogy
iskolánk
gyengeségeinek a munkahelyi kommunikációt, információáramlást érzik. Iskolánkat biztonságosnak
látják,
egészségügyi
és
munkavédelmi
szempontból.
Az
elégedettség mérés során további közvetett partnereket is megkérdeztünk, akik többnyire elégedettek intézményünkkel, de a kapcsolattartás rendszerességét javíthatónak látták. Az elégedettség mérés eredményei alapján két intézkedési
tervünk született az egyik a tanulói viselkedéskultúra fejlesztésére, fegyelmi helyzet javítására a másik az eredményesebb tanulás elérésére. Intézkedéseink eredményeiről a jövő tanév elején készül értékelés.
4. Szakmai munkaközösségek működése Tagintézményünkben egy munkaközösség működik. (alsós) Tagjai az alsó tagozaton tanítók és a napközis nevelő. Munkatervük szerinti működésre törekedtek. Felmerült kérdések megbeszélésére napi konzultációkon került sor. Sajnos a munkaközösségvezető magas óraszámmal ellátott feladatai nem teszik lehetővé kollégái délelőtti óráinak látogatását. Intézményi
munkaközösségek
munkájába
az
átalakulás
kezdete
óta
bekapcsolódtunk. A legaktívabb kapcsolattartón a művészeti munkaközösségben dolgozik.
A tanév során sikerült az innovációs munkaközösségbe is kollégát
delegálni. Munkaközösségnek saját rendezvényei vers és mesemondó verseny, óvodások köszöntése, névadó műsor összeállítása volt. A munkaközösség gyerekek részére kiírt pályázatokat gondozta. 5. Napközi, tanulószoba Napköziben 1-3. évfolyamos tanulókból szerveződött csoport 11 tanulóval. A hét négy napján napközis nevelő vezetésével, egy napján osztálytanítók vezetésével folytak a napközis foglalkozások. Tanulószoba 5-8.évfolyamok tanulóiból szerveződött 19 tanulóval. A tanév során egy tanuló érkezett 3 tanuló kiiratkozott a tanulószobáról.
7.. Programok, rendezvények Hagyományos iskolai programjaink mellett a csatlakozás következtében tanulóinknak alkalma nyílt más tagintézmény által kínált programba bekapcsolódni. Több esetben éltünk is ezzel a lehetőséggel. Ezek az alkalmak lehetőséget teremtettek legyőzni tanulóinkban a néha megnyilvánuló kishitűséget. Tanévenkénti öt tanítás nélküli munkanapból ötöt használtunk fel.
A hagyományos „Fehér tó Napja”- köszönhetően a Körös-Maros Nemzeti Park, a kardoskúti Móra Ferenc Művelődési Ház, és a programokban aktív szerepet vállaló helyi
civilek
tevékenységének-
újszerű,
élmény
gazdag,
és
hasznos
időkihasználásnak bizonyult. A Békés Megyei Önkormányzat januári megyejáró rendezvényén Kardoskút település mutatkozott be. A nap folyamán tanulóink tartalmas, érdekes és színvonalas rendezvényen ismerhették meg megyénk múltját, természeti és kulturális értékeit. Hagyományos gyermeknapi programunkat az idei tanévben kiegészítettük az egészségnevelési programunk záró rendezvényével. Az Általános Iskola szervezeti kultúraépítő és csapatépítő rendezvényén aktívan képviseltettük tagiskolánkat. 8.Versenyek, versenyeredmények Iskolánk tanulóinak létszáma az összesesített iskolai létszám 2 %-a. Tantárgyi, sport és egyéb versenyeken dobogós helyezést tanulóink nem értek el. Az őszi mezei futóversenyen tanulóink 51 %-a vett részt. Legjobb helyezésünk III. korcsoportos fiúk mezőnyében 4. hely. Verseny neve
Meghirdető
Elért eredmény
pedagógusok
szervezet Országos
mezei Diáksport
futóverseny csapat
szövetség
Felkészítő
7.helyezés
MarosvölgyinéPásztor I.
Az országos mezei futóversenyen az OVÁI és PSZI csapat tagjaként iskolánk tanulója 7. helyezést ért el. Más tagintézmények által szervezett versenyek nagy részén részt vettünk. Tanulóink jellemzően a középmezőnyben végeztek. Fontos feladatunknak tekintjük tehetséges tanulóink motiválását a különböző megmérettetéseken való részvételre. 9. Gyermek és ifjúságvédelem
Tanulóink 1/3-a hátrányos helyzetű. A családok, szülők problémáit ismerjük. Lehetőségekhez igazodóan fokozott figyelemmel kísérjük őket. A kistérségi Családsegítő Szolgálat helyi képviselőjével kialakított jó munkakapcsolatunk révén a jelzőrendszeri feladatainkat teljesítjük. 10. Helyi szabályzók módosítása 12. Az autonóm szervezetek működése tagintézményi szinten 12.1. Diákönkormányzat Munkatervben leírtak szerint működtek az első félévben. A tervezetthez képest csak időpont módosulás következett be. 12.2. A Szülői Szervezet az előző tanévben tanúsított aktivitásának nagy részét megőrizte. Kezdeményező, feladatvállaló és szponzoráló szerepeket töltöttek be a félév során. Nekik köszönhető, hogy sikerült a fenntartó váltás ellenére is a reggeli tej és kenyér fogyasztást továbbra is a gyerekek részére biztosítani, addig amíg támogatónk az Agrár Zrt. Kardoskút a szarvasmarha ágazatot fel nem számolta. 12.3. A közös Közalkalmazotti Tanács tagintézményi képviselője több alkalommal jelzett problémát, tett fel kérdéseket a munkavállalók érdekében. A minőségi bérpótlék maradványának felosztásában a 2007. novemberében megválasztott kt. tagok is részt vettek.
13. Intézményi összevonással kapcsolatos tapasztaltok A Kardoskúti Általános Iskola törvényi előírásokból következő okból vált az Orosháza város Általános Iskolájának tanintézményévé. 2008 augusztus 1.-e óta eltelt időszakot röviden értékelve kijelenthető, hogy az átalakulás felmerült alternatívái közül az egymással szomszédos önkormányzatok által létrehozott iskolafenntartói szerződés keretei garantálják kardoskúti helyszínnel megvalósuló oktató nevelő tevékenységet. Jelentősen bővültek tagintézményünk pályázati jelentőségei. Állami források váltak elérhetővé(2 millió forint forrás) az innovációs lehetőségek bősége tárult elénk. Az áttanítás révén 100%-ossá váló szakos ellátottság garantálja a szakszerűséget. Az áttanítók döntő többségéről kedvező közvélemény alakult ki a tanítványokban. Az új
kollégák értékelik a tagintézményt átható kedvező munkahelyi légkört. Az alacsony létszámokból adódóan az egyéni bánásmód lehetőségei adottak. Pozitívumok: (TÁMOP
Szakmai tapasztalatszerzési lehetőség,
3.1.4,
Coménius) külső
innovációs
kapcsolatok bővülése,
lehetőségek
szakos ellátottság
maximálódása, humán erőforrás bővülés Negatívumok:
adminisztrációs
feladatburjánzás,
feladatellátás
bonyolódott,
pedagóguspálya bürokratikus vonásai felerősödtek, csökkentek, majd megszűntek a dolgozók egyéb juttatásai. Technikai dolgozó (iskolatitkár-ügyintéző) a napi 6 órás munkaidején túl is kénytelen dolgozni Intézmény
összevonás
tapasztalati
egyértelműen
kedvezőek.
A
kényszerű
integráció ellenére korrekt, szakmai és szervezeti fejlődést magában hordozó viszonyok közé került iskolánk. A kistérség központjának egyetlen általános iskolája tagintézményévé válásunk példája lehet központ és a periféria együttműködésére. Remélhetőleg hosszú távon biztosítja a kardoskúti oktatási és nevelési infrastruktúra működtetését,
hozzájárulva
ezáltal
a
település
(Kk.)
mindennapjaihoz
és
fejlődéséhez. 14. Javaslat a 2009/2010-es tanév kiemelt oktatási és nevelési célkitűzéseire Javasoljuk a tehetséggondozás területét hangsúlyozottabban kezelni. Erőforrásokat, időkeretet szükséges biztosítani, annak érdekében, hogy tehetséggondozás folyamata kiteljesedhessen.
Orosháza-Kardoskút, 2009. június 29.
.
