A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az Országgyűlés által 1987. december 18-án alapított Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium jogutódja, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyszemélyi vezetése alatt álló központi államigazgatási szerv. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat és hatáskörét a 165/2006 (VII.28.) Korm. rendelet határozza meg. A miniszter e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében - javaslatot készít a Kormány közpolitikájára, - előkészíti a törvények és kormányrendeletek tervezeteit, - előkészíti a Kormány és a köztársasági elnök határozatait, - felhatalmazás alapján miniszteri rendeletet ad ki, - kezdeményezi és elkészíti a nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat, - jóváhagyja a szomszédos államokkal kötött vízgazdálkodási egyezmények rendelkezéseiből eredő kérdések megtárgyalására létrehozott bizottságok, illetve a kormánymeghatalmazottak üléseiről készült jegyzőkönyveket, valamint a bizottságok és kormánymeghatalmazottak határozatait, - felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, - a Kormány határozatában megállapított rend szerint gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntéselőkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítéséről és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő fórumokon való képviseletéről, - a Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában, - közreműködik a nemzeti fejlesztési terv előkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében, - gondoskodik - a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint - a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről. A miniszter a környezetvédelemért való felelőssége körében előkészíti különösen - a környezet védelmének általános szabályairól, - a hulladékgazdálkodásról, - a környezet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökről, - az integrált szennyezés és az országhatárokon átterjedő szennyezések megelőzéséről, - a felszíni és felszín alatti vizek védelméről, - a vízminőségi kárelhárításról, - a termőföldnek nem minősülő földterületek talajvédelmi követelményeiről, - a levegő és a klíma védelméről, - a zaj és rezgés káros hatásai elleni védelemről, - a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek, továbbá technológiák alkalmazásáról szóló jogszabályokat, - továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki,
2
- együttműködik az Országos Atomenergiai Hivatal felügyeletét ellátó miniszterrel a környezet radioaktív szennyezése elleni védelemmel, illetve a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, illetve felhatalmazás alapján – megalkotásában, - elemzi és értékeli a környezetvédelem gazdasági szabályozó eszközeit, javaslatot tesz azok továbbfejlesztésére, - javaslatot tesz - a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az üvegházhatású gázok ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységeinek értékesítésére. - közreműködik az ásványvagyonnal való gazdálkodás és védelem felügyeletében, valamint az ezzel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, illetve - felhatalmazás alapján - megalkotásában. A miniszter a természetvédelemért való felelőssége körében előkészíti különösen - a természeti értékek és természeti területek védelméről, - a tájvédelemről, - a Natura 2000 területekről, - a vadon élő szervezetek védelméről, - a természet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki, - együttműködik a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, háziasított állatfajok és ezek génkészletei) védelmével, a növényvédő szerekkel, a termésnövelő anyagokkal kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, illetve - felhatalmazás alapján - megalkotásában. A miniszter a vízgazdálkodásért való felelőssége körében előkészíti különösen - a vízgazdálkodás, valamint a vízügyi igazgatás általános szabályairól, - az ár- és belvízvédekezésről, beleértve az árvízi biztonság növelését is, - a víziközmű szolgáltatásról (ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés és -kezelés), - a vizekkel és közcélú vízilétesítményekkel kapcsolatos feladatokról, - a vízgazdálkodási társulatokról, - sajátos építményfajtákra vonatkozó szabályokról, - a víz mennyiségi védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. A miniszter a vízgazdálkodásért való felelőssége körében a külön jogszabályban meghatározott termékekre, szolgáltatásokra hatósági árat állapít meg. A miniszter az űrkutatásért való felelőssége körében - ellátja az űrkutatási tárgyú két- és sokoldalú nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos, továbbá az európai integrációból adódó űrkutatási és űrpolitikai program-előkészítési és harmonizációs feladatokat, külön felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a nemzetközi szervezetekben, - kidolgozza az űrkutatás fő irányait és programjait,
3
- biztosítja a Magyar Űrkutatási Tanács (MŰT) és az Űrkutatási Tudományos Tanács működésének feltételeit. A miniszter a környezetvédelemért, természetvédelemért és vízgazdálkodásért való felelőssége körében irányítja - az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságát, - a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságot, - a Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeket, - a Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat, - a Nemzeti park igazgatóságokat. A miniszter a környezetvédelemért való felelőssége körében felügyeli az Országos Meteorológiai Szolgálatot.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2007. évi fejezeti szinten összesített előirányzatai és azok változása: Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió Ft
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
3.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
%-ban
166 539,4
57 714,1
112 411,6
104 190,2
62,6
92,7
ebből: személyi juttatás
27 395,6
20 387,9
24 202,5
23 654,1
86,3
97,7
központi beruházás
11 298,7
6 315,1
16 503,7
15 643,3
138,5
94,8
Folyó bevétel
64 260,0
8 789,5
35 045,6
35 652,2
55,5
101,7
Támogatás
94 360,7
48 924,6
52 147,7
52 444,7
55,6
100,6
Előirányzat-maradvány
30 137,1
0,0
25 218,3
23 161,3
76,9
91,8
8 782,0
6 574,0
0,0
6 933,0
78,9
Létszám (fő)
Előirányzat módosítások levezetése Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat
millió Ft Kiadás
Bevétel
Támogatás
Kiadásból személyi juttatás
57 714,1
8 789,5
48 924,6
20 387,9
0,0
0,0
0,0
0,0
3 623,0
0,0
3 623,1
1 874,2
- Felügyeleti szervi hatáskörben
23 780,8
24 180,8
-400,1
19,6
- Intézményi hatáskörben
27 293,6
27 293,6
0,0
1 920,7
112 411,5
60 263,9
52 147,6
24 202,4
Módosítások jogcímenként - Kormány hatáskörben
2007. év módosított előirányzat
4
A fejezet eredeti, módosított előirányzata és teljesítési adatai nem tartalmazzák a 11. címen szereplő EU Integráció fejezeti kezelésű előirányzatokat. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény. tv. 53. § (6) bekezdése értelmében „a fejezetek költségvetésében EU integráció fejezeti kezelésű előirányzat címen, illetve alcímen jóváhagyott előirányzatokra a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki. E jogokat és kötelezettségeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke gyakorolja.” A fejezet 2007. évi eredeti költségvetési támogatási előirányzata 48.924,6 millió forint, a módosított előirányzat pedig 52.147,6 millió forint volt. Költségvetési támogatás előirányzat-módosítások levezetése
millió Ft Támogatás
2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat
48 924,6
Módosítások jogcímenként - Kormány hatáskörben - Felügyeleti szervi hatáskörben (más fejezettől átcsoportosítás egyenlege) 2006. év módosított előirányzat
3 623,1 -400,1 52 147,6
Kormány hatáskörben a módosítások egyenlege 3.623,1 millió forint, a felügyeleti szervi hatáskörben más fejezettől történt átcsoportosítások egyenlege pedig -400,1 millió forintban alakult. A fejezet 2007. évben 52.444,6 millió forint költségvetési támogatásban részesült. A 52.147,6 millió forint módosított költségvetési támogatás és a teljesítés különbsége 297,0 millió forint, amely a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. tv. 50. §-a alapján biztosított előirányzat-módosítás nélküli keret volt a Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek részére a fejezet költségvetésében. A 2007 .évi kiadási teljesítés 2006. évihez képest elmarad, amely a következő okokra vezethető vissza. A 2006. évben a költségvetési támogatás tény adata tartalmazza a 2006. évi rendkívüli árvízvédekezés költségvetési forrásának biztosításáról szóló 82/2006. (IV.6.) és a 97/2006. (IV.20.) Korm. rendeletekben foglaltaknak megfelelően a védekezési kiadások fedezetére, a fejezet rendelkezésére bocsátott 26.246,4 millió forintot. A 2006. évben további kiadási lehetőséget biztosított a folyó bevételek 2007. évihez viszonyított kedvezőbb alakulása. A 2006. évi 8.782 fő átlagos statisztikai állományi létszám a 2007. évi 6.933 főre történő csökkenésének okai a közmunka programban foglalkoztatottak létszámának jelentős csökkenése, illetve a tárcát is érintő 2006. évi és 2007. évi létszámcsökkentések hatása. Kormány hatáskörű előirányzat módosítások
Millió Ft
Megnevezés
Átcsoportosítás
Átcsoportosítás
Kiadás.
hivatkozása
fedezete
összes.
1051-es szektor (intézmények) A létszámcsökkentések egyszeri többletkiadásának fedezete
1 285,4 2006. évi CXXVII. tv. 4.§ (1) bek a)
- 7694/1/2007. április 20.
5
Céltartalék
1 186,9
1-es cím KvVM Igazgatás
184,9
3-as cím Országos Meteorológiai Szolgálat
53,9
5-ös cím NPI
230,8
6-os cím KTVF
717,3 2006. évi CXXVII. tv. 4.§ (1) bek a)
- 11866/1/2007. július 6.
Céltartalék
120,5
1-es cím KvVM Igazgatás
67,0
3-as cím Országos Meteorológiai Szolgálat
53,5 2006. évi CXXVII. tv. 4.§ (1) bek a)
- 7694/19/2007. december 21.
Céltartalék
-22,0
1-es cím KvVM Igazgatás
-9,7
5-ös cím NPI
-1,5
6-os cím KTVF
-10,8
A fejezetek egyensúlyi tartalékának felhasználása
296,4 2083/2007. (V. 15.) Korm. hat.
1-es cím KvVM Igazgatás
10/10/2 Fejezeti egyensúlyi tartalék
130,0
166,4 2216/2007. (XI. 16.) Korm. hat. 2216/2007. (XI. 16.) Korm. hat.
1-es cím KvVM Igazgatás 5-ös cím NPI
10/10/2 Fejezeti egyensúlyi tartalék 10/10/2 Fejezeti egyensúlyi tartalék
A prémiumévek programmal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek megtérítésének szabályairól szóló 8/2005. (II.8.) PM rendelet alapján
117,4 49,0
156,4 2006. évi CXXVII. tv. 4.§ (1) bek e)
- 7478-18/2007. május 17.
Céltartalék
49,8
1-es cím KvVM Igazgatás
9,7
3-as cím Országos Meteorológiai Szolgálat
2,3
5-ös cím NPI
6,8
6-os cím KTVF
30,3
7-es cím KÖVIZIG
0,8 2006. évi CXXVII. tv. 4.§ (1) bek e)
- 12476-20/2007. augusztus 3.
Céltartalék
1-es cím KvVM Igazgatás
45,1 10,8
3-as cím Országos Meteorológiai Szolgálat
2,3
5-ös cím NPI
7,0
6-os cím KTVF
24,6
7-es cím KÖVIZIG
0,4 2006. évi CXXVII. tv. 4.§ (1) bek e)
- 16238-18/2007. november 12.
Céltartalék
37,6
1-es cím KvVM Igazgatás
7,6
3-as cím Országos Meteorológiai Szolgálat
2,1
6
5-ös cím NPI
5,9
6-os cím KTVF
21,8
7-es cím KÖVIZIG
0,4 2006. évi CXXVII. tv. 4.§ (1) bek e)
- 18206-19/2007. december 14.
Céltartalék
23,9
1-es cím KvVM Igazgatás
5,3
3-as cím Országos Meteorológiai Szolgálat
1,4
5-ös cím NPI
3,9
6-os cím KTVF
13,1
7-es cím KÖVIZIG
0,2
A főtisztviselők és a központi tisztek 2005. évi illetményének részbeni fedezetére a 145/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet szerint - 11562/1/2007. június 29. 1-es cím KvVM Igazgatás
2006. évi CXXVII. tv. 4.§ (1) bek d)
Céltartalék
A 2007. év után járó 13-ik havi illetmény egy részének hat havi részletben történő kifizetése fedezete (júliusdecember)
812,5 2006. évi CXXVII. tv. 4.§ (8) bek
- 10.301/5/2007. június 27.
9,9
Céltartalék
1-es cím KvVM Igazgatás
834,3 105,4
2-es cím KvVM Fejlesztési Igazgatóság
20,7
3-as cím Országos Meteorológiai Szolgálat
37,4
5-ös cím NPI
92,9
6-os cím KTVF
218,5
7-es cím KÖVIZIG
359,4
2006. évi CXXVII. tv. 4.§ (1) bek e)
- 10.301/21/2007. december 21.
Céltartalék
1-es cím KvVM Igazgatás
-21,8 -15,1
2-es cím KvVM Fejlesztési Igazgatóság
0,5
3-as cím Országos Meteorológiai Szolgálat 4-es cím Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 5-ös cím NPI
-6,8 4,5 10,9
6-os cím KTVF
-15,5
7-es cím KÖVIZIG
-0,4
Az EU intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők számára a 209/2004. (VII. 9) Korm. rendeletben meghatározott kiadások fedezetére
7
2006. évi CXXVII. tv. 4.§ (1) bek b)
Céltartalék
11,5
- 12.669/1/2007. július 25. 1-es cím KvVM Igazgatás
5,1
- 12.669/7/2007. november 30. 1-es cím KvVM Igazgatás
6,4
A minisztériumok teljesítményértékelési és jutalmazási rendszeréhez kapcsolódóan a minisztériumi bérszintek egységesítése
2006. évi CXXVII. tv. 5.§ 2135/2007. (VII. 17.) Korm. hat 2214/2007. (XI. 14.) Korm. hat 2214/2007. (XI. 14.) Korm. hat
1-es cím KvVM Igazgatás 1-es cím KvVM Igazgatás 1-es cím KvVM Igazgatás
Céltartalék
126,6
Céltartalék
-23,1
Céltartalék
141,0
Céltartalék
8,7
Központi egyensúlyi tartalék felhasználása
1 910,5
1-es cím KvVM Igazgatás 1-es cím KvVM Igazgatás 3-as cím Országos Meteorológiai Szolgálat
2234/2007. (XII. 12.) Korm. hat. A kormány december 12-i döntése A kormány december 19-i döntése
Központi egyensúlyi tartalék Központi egyensúlyi tartalék Központi egyensúlyi tartalék
2006. évi CXXVII. tv. 4.§ (1) bek. c)
Céltartalék
8,5 500,0 1 402,0
Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. tv-ben meghatározott kiadások fedezetére 1-es cím KvVM Igazgatás
1,7
4 610,9
1051-es szektor összesen 1091-es szektor (fejezeti kezelésű előirányzatok) A fejezetek egyensúlyi tartalékának felhasználása
-1 012,8 -130,0 2083/2007. (V. 15.) Korm. hat. 2083/2007. (V. 15.) Korm. hat.
10/1/7/5 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése 10/10/2 Fejezeti egyensúlyi tartalék
10/10/2 Fejezeti egyensúlyi tartalék
490,0 -620,0 -882,8
10/1/7/7 Vízkárelhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai 10/1/9 Balatoni regionális viziközmű-hálózat fejlesztése 10/2/34 Víz- és környezeti kárelhárítás 10/10/2 Fejezeti egyensúlyi tartalék
Fejezetek közötti átcsoportosítás
8
2216/2007. (XI. 16.) Korm. hat. 2216/2007. (XI. 16.) Korm. hat. 2216/2007. (XI. 16.) Korm. hat. 2216/2007. (XI. 16.) Korm. hat.
10/10/2 Fejezeti egyensúlyi tartalék 10/10/2 Fejezeti egyensúlyi tartalék 10/10/2 Fejezeti egyensúlyi tartalék
249,9 93,8 300,0 -1 526,5
10/2/39 Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása
2006. évi CXXVII. tv. 51.§ (5) bek
XXII. PM Vegyes kiadások "rendkívüli beruházási tartalék
25,0
-987,8
1091-es szektor összesen : Fejezet mindösszesen
3 623,1
Fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítások Átcsoportosítás hivatkozása
millió Ft Átcsoportosítás fedezete
1051-es szektor (intézmények) 1051-es szektor (intézmények) összesen
-351,9 -762,6
1-es cím KvVM Igazgatás mindösszesen : Megállapodás KvVM-MEH (KBTF 78/2) Központi Szolgáltatási Főigazgatóság
-710,2 XII/2/7 Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
Megállapodás FVM-KvVM (KBTF 233/1) Megállapodás KvVM-MTA (KBTF 1/27) Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet (1.000 e Ft) Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (15.000 e Ft)
3,2 -16,0
Megállapodás KvVM-OKM (KBTF 1/31) Magyar Természettudományi Múzeum Megállapodás KvVM-MTA (KBTF 1/32) MTA Titkársága
-0,2 -0,5 X/9/2/12 Köztisztviselői továbbképzési rendszer és vezetőképzés támogatása
Megállapodás MEH-KvVM (KBTF 1/35)
Kiadás. összes.
Megállapodás FVM (KBTF 1/38) Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet Megállapodás KvVM-MTA (KBTF 1/40) Társadalomtudományi Kutatóintézetek) Megállapodás FVM (KBTF 1/34) Földmérési és Távérzékelési Intézet (2 db/2.000 ezer Ft)
0,5 -15, -4,7 -4,0
Megállapodás KvVM-OKM (KBTF 1/34) Budapesti Műszaki és Gazda-ságtudományi Egyetem (2.000 e Ft); Eötvös Loránd Tudományegyetem (2.600 e Ft); Semmelweis Egyetem (400 e Ft); Miskolci Egyetem (2.000 e Ft)
-7,0
Megállapodás KvVM-GKM (KBTF 1/34) Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Megállapodás KvVM-EüM (KBTF 1/34) Országos Epidemiológiai Központ
-0,8 -1,0
Megállapodás KvVM-MTA (KBTF 1/34) Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet (3.000 e Ft); Pszihológiai Kutatóintézet (1.000 e Ft); Csillagászati Kutató Intézet (3.000 e Ft)
-7,0
3-as cím OMSz összesen
72,8
Megállapodás MTA-KvVM (KBTF 96/7) Megállapodás HM-KvVM (KBTF 2/9)
9
XXXIII/12/3/1 Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, Kutatási Témapályázatok
5,8
XIII/2/1
65,0
XXXIII/12/3/1 Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, Kutatási Témapályázatok
Megállapodás MTA-KvVM (KBTF 2/10)
5-ös cím természetvédelmi területi szervek mindösszesen Bükki NPI Megállapodás FVM-KvVM (KBTF 233/1)
2,0
197,4 XII/2/7 Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
4,5 168,6
Hortobágyi NPI összesen XXXIII/12/3/1 Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, Kutatási Témapályázatok
Megállapodás MTA-KvVM (KBTF 96/7)
Megállapodás FVM-KvVM (KBTF 233/1) Kiskunsági NPI Megállapodás FVM-KvVM (KBTF 233/1) Balatoni NPI Megállapodás FVM-KvVM (KBTF 233/1) 7-es cím vízügyi területi szervek összesen Felső-Tisza-vidéki KÖVIZIG SzMM-KvVM Együttműködési megállapodás (KBTF 229/1; -/3; -/5; -/7; -/8; -/9) Nyugat-dunántúli KÖVIZIG Megállapodás MTA-KvVM (KBTF 37/10)
1091-es szektor 10/2/6 Szigetköz térség kárainak mérséklése Oktatási és Kulturális Minisztérium Magyar Természettud. Múzeum Állattár Magyar Természettud. Múzeum Növ.tár ELTE TTK Növ.rendszt. és Ökol. Tanszék NyME, Mosonmagyaróvár
XII/2/7 Nemzeti Földalapkezelő Szervezet XII/2/7 Nemzeti Földalapkezelő Szervezet XII/2/7 Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
0,7
168,0 23,5 0,8 140,5
XXVI/16/17 Közmunkaprogramok támogatása
139,5
XXXIII/12/3/1 Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, Kutatási Témapályázatok
1,0
-48,2 Megállapodás KBTF 153/6
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Tudományos Intézet
Megállapodás KBTF 153/6
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Magyar Állami Földtani Intézet
Megállapodás KBTF 153/6
Magyar Tudományos Akadémia MTA Ökol. és Botanikai Kut.Int.Dunakut. Állomás MTA Szigetközi Munkacsoport
Megállapodás KBTF 153/6
23,2 7,0 3,2 5,0 8,0
6,0
6,0
Fejezet mindösszesen
13,0 9,0 4,0
-400,1
A fejezet 104.190,2 millió forint kiadási előirányzat és a tárgyéven túli fizetési kötelezettségek finanszírozására a 52.444,6 millió forint költségvetési támogatáson kívül
10
58.813,7 millió forint bevétel (folyó bevétel 35.652,1 millió forint, előirányzat-maradvány 23.161,4 millió forint) állt rendelkezésre. A XVI. KvVM fejezet 2007. évi előirányzat-maradványának levezetését az alábbi táblázat tartalmazza. 2007. évi előirányzat-maradvány levezetése Tárgyévi korrigált előirányzat-maradvány összesen - 1051-es szektor - 1091-es szektor Előző évek felhasználatlan előirányzat-maradványa - 1051-es szektor - 1091-es szektor Előirányzat-maradvány összesen - 1051-es szektor - 1091-es szektor ebből : - kötelezettségvállalással terhelt - 1051-es szektor - 1091-es szektor - kötelezettségvállalással nem terhelt - 1051-es szektor - 1091-es szektor
millió Ft -
6 953,7 4 288,9 2 664,8 2 037,0 500,2 1 536,8 8 990,6 4 789,1 4 201,5 7 535,5 4 265,7 3 269,8 1 455,1 523,4 931,7
A fejezet 1.440,5 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználására tett javaslatot. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló CXXVII. Tv. 52. §. (1)-(2) bekezdése értelmében a fejezet költségvetésében jóváhagyott fejezeti egyensúlyi tartalék előirányzat a Kormány által engedélyezett célokra volt felhasználható. A fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználása két ütemben történt. Egyrészt a 2007. évi központi költségvetés általános tartalékának, a fejezetek egyensúlyi tartalékának, illetve a központi egyensúlyi tartalékának felhasználásáról szóló 2083/2007. (V. 15.) Korm. határozat szerint 620,0 millió forint összegben - kormány hatáskörű - fejezeten belüli előirányzat átcsoportosítással, majd a fejezeti bevételek és kiadások 2007. I-III. negyedévi teljesüléséről, a fejezetek egyensúlyi tartalékának felhasználásáról, illetve a fejezetek maradványképzési kötelezettségéről szóló 2216/2007. (XI. 16.) Korm. határozat szerint 1.526,5 millió forint összegben. Ebből 810,1 millió forintot használhatott fel a XVI. KvVM fejezet kormány hatáskörű fejezeten belüli előirányzat átcsoportosítással, 716,4 millió forint pedig elvonásra került. A fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények átlagos állományi létszáma 6.933 fő, amely tartalmazza a 2031/2006. (III.1.) Korm. határozat, valamint a foglakoztatási és munkaügyi miniszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter között létrejött megállapodás alapján a Nemzeti park igazgatóságoknál és a Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknál – Mtv. hatálya alá tartozó – közmunka keretében foglalkoztatott létszámot is. A fejezet felügyelete alá 2007. évben 37 önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény és 2 kirendeltség tartozott. A KvVM Igazgatás részben önállóan gazdálkodó költségvetési
11
intézménye a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények volt, amelynek jogutódja 2007. április 1től az önállóan gazdálkodó Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság.. A minisztérium, mint felügyeleti szerv az irányításából adódó folyamatos tevékenységét a szervezetre jellemző módon, belső funkcionális és szakmai egységein keresztül, a szakmai bizottságokkal, tanácsokkal együttműködve látta el. Az irányítás eszközei: állásfoglalások, utasítások, szabályzatok, egyeztetések, jóváhagyások, egyetértés, érdekeltségi rendszerek, egyedi intézkedések, beszámoltatás, ellenőrzés. A felügyelet elsősorban az alapítói jogok érvényesítését és egyben felelősséget is jelentett annak érdekében, hogy a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az alapítói célokat és feladatokat a rábízott anyagi eszközök működtetésével, felhasználásával teljesíthessék. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat végrehajtása
A fenti kormányhatározat 1. sz mellékletében szereplő, XVI. KvVM fejezet első helyi felelősségébe tartozó, alábbi feladatok − az ingatlan vagyonkezelési- és üzemeltetési feladatok és az ellátási és rendezvényszervezési feladatok átcsoportosítása a MeH Központi Szolgáltatási Főigazgatóságba − az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságba végrehajtása megtörtént. A „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek pénzügyi, könyvelési tevékenységének átcsoportosítása Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségbe” elnevezésű feladat és annak teljesítési határideje is módosult az alábbiak szerint: „Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek önállóságának fenntartása mellett a pénzügyi, könyvelési tevékenységgel (kontrolling) járó feladatoknak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnél történő kialakítását, és ezzel összefüggésben területi szervek tervezési és beszámolási operatív tevékenységeinek központosított formában történő menedzselését, a párhuzamosságok felszámolásával.” Határidő 2008. július 1. A KvVM felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények költségvetési támogatásból, illetve saját bevételből látják el állami feladataikat.
12
Költségvetési intézmények 1. cím: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Igazgatás Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
%-ban
29 390,3
6 443,6
22 036,0
20 197,2
68,7
91,7
ebből: személyi juttatás
3 427,2
2 642,3
3 215,2
2 890,9
84,4
89,9
központi beruházás
8 770,2
4 424,9
4 424,9
50,5
100,0
Folyó bevétel
16 056,5
57,3
8 483,1
8 480,2
52,8
100,0
Támogatás
13 478,4
6 386,3
10 287,8
10 287,8
76,3
100,0
3 265,1
2 820,1
90,6
86,4
420,0
70,6
Előirányzat-maradvány Létszám (fő)
3 111,9 595,0
469,0
Előirányzat módosítások levezetése Megnevezés
2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások jogcímenként - Kormány hatáskörben - Felügyeleti szervi hatáskörben - Intézményi hatáskörben 2007. év módosított előirányzat
millió forint Kiadás 6 443,6 1 271,5 7 040,3 7 280,6 22 036,0
Bevétel 57,3
4 410,3 7 280,6 11 748,2
Támogatás
Kiadásból személyi juttatás
6 386,3
2 642,3
1 271,5 2 630,0
452,4 -123,8 244,3 3 215,2
10 287,8
Intézmény honlapja: www.kvvm.hu A KvvM Igazgatás köztisztviselőket foglalkoztató önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely magában foglalja a Minisztérium szervezeti egységeit, valamint 2007. március 31-ig magában foglalta a közalkalmazottakat foglalkoztató Vízügyi Központ és Közgyűjteményeket (VKK) mint részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési szervet. A VKK jogutódja a 2007. április 1-jétől létrejött, önállóan gazdálkodó, az előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. A KvVM Igazgatás eredeti kiadási előirányzata 6.443,6 millió forint, éves módosított előirányzata 22.036,0 millió forint volt. Az 1.271,5 millió forintos kormányzati hatáskörű előirányzat-módosítás tartalmazza a létszámcsökkentéssel összefüggő kiadásokat, a fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználásával összefüggő kiadásokat, a prémium évek programmal kapcsolatos kiadásokat, a főtisztviselők illetményének és járulékainak kiadásait, a 2007. év után járó 13. havi illetmény egy részének
13
kifizetéséhez szükséges forrást, az EU intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők számára a 209/2004. (VII. 9) Korm. rendeletben meghatározott kiadások fedezetét. Továbbá a minisztériumok teljesítményértékelési és jutalmazási rendszeréhez kapcsolódó kiadásokat valamint az ösztöndíjasok személyi juttatásaival és járulékaival kapcsolatos kiadásokat. A fejezeti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás 7.040,3 millió forint volt. Az intézményi hatáskörű előirányzatmódosítás 7.280,6 millió forint összegben alakult. Előirányzati és teljesítési adatok A költségvetési előirányzatok teljesítése Megnevezés Személyi juttatások
Millió Ft 2007. évi eredeti előirányzat
2007. évi módosított előirányzat
2007. évi tény
2 642,3
3 215,2
2 890,9
Munkaadókat terhelő járulékok
803,7
1 027,5
874,6
Dologi és egyéb folyó kiadások
2 453,5
5 841,0
5 352,1
Támogatásértékű működési kiadás
0,0
3,5
2,9
Támogatásértékű felhalmozási kiadás
0,0
15,2
15,2
398,7
1 900,5
1 157,3
Felhalmozási célú pénzeszköz átadás
0,0
0,0
0,0
Előző évi előirányzat-maradvány átadás
0,0
1 372,3
1 352,3
Társadalom- és szociálpolitikai kiadás
0,0
0,7
0,7
111,1
4 147,6
4 100,5
29,3
71,5
10,4
Központi beruházási kiadások
0,0
4 424,9
4 424,9
Kölcsönök folyósítása
5,0
16,0
15,4
6 443,6
22 035,9
20 197,2
46,3
252,1
262,1
6,0
328,4
316,6
6 386,3
10 287,7
10 287,8
Támogatásértékű működési bevétel
0,0
20,4
35,9
Támogatásértékű felhalmozási bevétel
0,0
3 102,5
3 122,1
Működési célú pénzeszközátvétel
0,0
122,6
121,3
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel
0,0
0,0
0,0
Előző évi előirányzat-maradvány átvétel
0,0
4 641,1
4 606,8
Kölcsönök törlesztése
5,0
16,0
15,4
Előző évi maradvány igénybevétele
0,0
3 265,1
2 820,1
6 443,6
22 035,9
21 588,1
Működési célú pénzeszköz átadás
Intézményi beruházás Felújítás
Kiadások összesen Működési bevétel Felhalmozási bevétel Költségvetési támogatás
Bevétel összesen
14
A KvVM Igazgatáshoz 2006. évben két részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv is tartozott, a Fejlesztési Igazgatóság, illetve a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények. A Fejlesztési Igazgatóság 2007. január 01. napjával – a Fejlesztési Igazgatóság alapító okiratának módosítása közzétételéről szóló 24/2006. (K. V. Ért. 13.) KvVM utasítás alapján –, a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények 2008. április 01. napjával – a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság módosító alapító okiratának közzétételéről szóló 11/2007. (K. V. Ért. 4.) KvVM utasítás szerint –, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kiváltak az Igazgatásból. Értelemszerűen a Fejlesztési Igazgatóság adatai a 2007. évi beszámoló adataiban már nem, viszont a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények első negyedéves adatai a beszámolóban szerepelnek. A 298/2006. (XII.23.) Korm. rendelettel módosított, a Központi szolgáltatási Főigazgatóságról szóló 272/2003 (XII.24.) Korm. rendelet alapján a KvVM Igazgatás üzemeltetésével és ellátásával kapcsolatos feladatokat (így különösen a szakfeladat elvégzéséhez szükséges munkakörnyezetet és infrastruktúrát biztosítja, beleértve ezek üzemeltetését, karbantartását, az alapvető informatikai és kommunikációs szolgáltatásokat, ellátási szolgáltatásokat nyújt, üzemelteti az ingatlanokat, ellátja az ingatlanfejlesztést, biztosítja a gépjárművekkel kapcsolatos eszközöket, szolgáltatásokat, bonyolítja a feladatköréhez tartozó közbeszerzési eljárásokat) 2007. január 01. napjától a KSZF látja el. A teljesítési adatok megoszlása az Igazgatás, illetve a VKK között Megnevezés Személyi juttatások
KvVM Igazgatás
VKK
millió Ft Összesen
2 810,2
80,7
2 890,9
Munkaadókat terhelő járulékok
850,6
24,0
874,6
Dologi és egyéb folyó kiadások
3 065,4
2 286,8
5 352,1
0,4
2,5
2,9
15,2
0,0
15,2
1 157,3
0,0
1 157,3
0,0
0,0
0,0
1 046,8
305,5
1 352,3
0,7
0,0
0,7
513,9
3 586,6
4 100,5
Felújítás
1,4
8,9
10,4
Központi beruházási kiadások
7,7
4 417,2
4 424,9
15,4
0,0
15,4
9 485,0
10 712,2
20 197,2
Működési bevétel
255,3
6,8
262,1
Felhalmozási bevétel
316,6
0,0
316,6
9 711,2
576,6
10 287,8
35,9
0,0
35,9
128,4
2 993,6
3 122,1
Támogatásértékű működési kiadás Támogatásértékű felhalmozási kiadás Működési célú pénzeszköz átadás Felhalmozási célú pénzeszköz átadás Előző évi előirányzat-maradvány átadás Társadalom- és szociálpolitikai kiadás Intézményi beruházás
Kölcsönök folyósítása Kiadások összesen
Költségvetési támogatás Támogatásértékű működési bevétel Támogatásértékű felhalmozási bevétel
15
Működési célú pénzeszközátvétel
117,7
3,6
121,3
0,0
0,0
0,0
404,8
4 202,1
4 606,8
15,4
0,0
15,4
2 633,9
186,2
2 820,1
13 619,2
7 968,9
21 588,1
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel Előző évi előirányzat-maradvány átvétel Kölcsönök törlesztése Előző évi maradvány igénybevétele Bevétel összesen
A KvVM Igazgatás 2007. évben képződött előirányzat-maradványa 1.827,4 millió forint, amelyből az előző évek fel nem használat előirányzat-maradványának összege 436,4 millió forint. A maradvány összegéből kötelezettségvállalással terhelt 1.560,5 millió forint (ebből önrevízió alapján elvonásra felajánlott: 36,1 millió forint), kötelezettséggel nem terhelt előirányzat maradvány nem képződött. A KvVM Igazgatás eredeti kiadási előirányzatának 6.443.,6 millió forintos összege az előirányzat-módosítások révén 22.036,0 millió forintra emelkedett. A teljesített 20.197,2 millió forint mellett így 1.838,8 millió forint kiadási megtakarítás keletkezett. Az eredeti bevételi előirányzat 6.443,6 millió forintos összege az előirányzat-módosítások következtében 22.036,0 millió forintra emelkedett. A bevételként teljesített 21.588,1 millió forint mellett 447,9 millió forint összegű bevételi elmaradás keletkezett. A KvVM Igazgatás gazdálkodásából származó 447,9 millió forint bevételi elmaradás a működési bevételek 429,3 millió forintos, illetve a felhalmozási bevételek 18,6 millió forintos bevételi elmaradásából tevődik össze. A személyi juttatások kiemelt előirányzata, az előirányzat-módosításokkal együtt 3.215,2 millió forintra emelkedett, amelyből a teljesült 2007. évi tényleges kiadás összege 536,3 millió forinttal maradt el a 2006. évi teljesítés összegétől. A maradvány összege az előző évek fel nem használt (és nem előirányzatosított) maradványával együtt 29,7 millió forint, amely összeg teljes egészében kötelezettség-vállalással terhelt. A munkaadót terhelő járulékok előirányzata az előirányzat-módosításokkal együtt 1.027,5 millió forintra nőtt, amelyből a teljesült 2007. évi tényleges kiadás összege 874,6 millió forint, a személyi juttatások teljesítés tárgyévi csökkenésének következtében 227,7 millió forinttal maradt el a 2006. évi teljesítés összegétől. A maradvány összege az előző évek fel nem használt (és nem előirányzatosított) maradványával együtt 9,7 millió forint, amelyben kötelezettség-vállalással nem terhelt maradvány nem szerepel. A KvVM Igazgatás dologi és egyéb folyó kiadásainak 2.453,5 millió forintos eredeti előirányzata 3.387,5 millió forinttal nőtt az év végére. A 2007. évi teljesítés 5.352,1 millió forint volt, amely a 2006. évi 6.381,6 millió forint teljesítéshez képest 1.029,5 millió forintos csökkenést eredményezett. A dologi kiadások 2007. évben keletkezett maradvány összege módosul az előző évek fel nem használt (és nem előirányzatosított) 80,5 millió forintos maradványával. Az így képződött 507,5 millió forint előirányzat-maradványból a kötelezettségvállalással terhelt maradvány összege 453,4 millió forint, az önrevízió alapján elvonásra felajánlott maradvány összege 54,1 millió forint.
16
A működési célú pénzeszköz átadások maradványa az önrevízió alapján elvonásra felajánlott összeg nélkül 525,6 millió forint, mely teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt. A felújítási kiadásoknál biztosított 177,1 millió forint módosított előirányzat teljesítése 13,4 millió forint. A maradvány összege az előző évben fel nem használt maradvány összegével növelve 219,5 millió forint, amely teljes egészében kötelezettség-vállalással terhelt. A kötelezettségvállalással-terhelt maradvány tartalmazza az önrevízió alapján elvonásra – feladat elmaradás miatt – felajánlott 209,7 millió forint összeget. Intézményi beruházás kiadásain 4.147,6 millió forint módosított előirányzat mellett a teljesítés 4.100,5 millió forint volt. Az előirányzat-maradvány összege 496,7 millió forint, amely teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt. Kötelezettségvállalással terhelt maradvány Jogcím, megnevezése
feladat
Fejezeti kezelésű előirányzatok áthúzódó kötelezettségei Egyéb kötelezettségvállalással terhelt előirányzatmaradvány Kötelezettségvállalással terhelt előirányzatmaradvány összesen
Személyi juttatás
Munkaadói járulék
[ millió Ft] Dologi kiadások
Egyéb működési céltámogatás
29,7
Intézményi beruházási kiadás
Felújítás
0,4
Összesen 30,1
29,7
9,7
423,8
525,6
496,2
9,7
1 494,7
29,7
9,7
453,4
525,6
496,7
9,7
1 524,8
A KvVM Igazgatás 2007. évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzata 1.524,8 millió forint, melyből a legjelentősebb tétel 453,4 millió forint dologi kiadással terhelt, 496,7 millió forint intézményi beruházási kiadásokra lekötött, továbbá 525,6 millió forint egyéb működési céltámogatásokra lekötött összeg. Humánpolitika, létszámadatok A személyi juttatások módosított előirányzata 3.215,2 millió forint, mellyel szemben 2.890,9 millió forint teljesítés áll. 2007-ben a köztisztviselői illetményalap változatlan maradt, ezért általános bérfejlesztésre nem került sor. A KvVM Igazgatás köztisztviselői a minősítések alapján alapilletmény eltérítésben csak korlátozottan, a költségvetésünkben biztosított előirányzat mértékére tekintettel részesültek +/- 30 %-os mértékig. A köztisztviselők illetménybeállási szintje az év során 103,60 %-ról 104,78 %-ra emelkedett. Általános eltérítési intézkedésre nem került sor, az évközi – szakmai munka értékelésén alapuló – eltérítések, illetve a létszámösszetétel változása okozta az eltérést. A KvVM létszámszerkezetét 2007. évben több tényező is befolyásolta. Egyrészt a Központi Szolgáltatási Főigazgatósághoz több lépcsőben végrehajtott átcsoportosítások, másrészt a Fejlesztési Igazgatóságtól, illetve a VKKI-tól átvett feladatok miatti áthelyezések változtatták a munkaerő szerkezetét. A spontán fluktuáció a korábbi évekhez hasonlóan alakult, a váltási mutató 17,4 % volt. A KSZF részére az üzemeltetési, informatikai és pénzügyi-számviteli területről összesen 20 fő státusszal történő átadása történt. A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók aránya 1,9 %-ról 8,5 %-ra emelkedett úgy, hogy a köztisztviselők létszáma lényegében azonos maradt az év során.
17
A köztisztviselők képzettség szerinti összetételében sem tapasztalható lényegi változás. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az év eleji 86,0 %-ról év végére 84,8 %-ra módosult. Az üres álláshelyek száma az év elején 5, az év végén 11 volt. Az emelkedés a kötelező pályáztatás bevezetése miatti elhúzódó állásbetöltési procedúrára vezethető vissza. 2007-ben tartósan üres álláshellyel nem rendelkeztünk. A 2007. évi közigazgatási továbbképzési tervben foglaltak alapján került sor az idegennyelv-tudási képzés helyi megszervezésére csoportszintű, illetve az állami vezetők esetében egyéni tanítás biztosításával. Tárgyévben is sikeresen folytatódott a számítástechnikai ismeretek bővítésére irányuló képzést (ECDL). A szűkös anyagi lehetőségeink ellenére folyamatosan biztosítottuk köztisztviselőink szakmai konferenciákon való rendszeres részvételét. A kamatmentes munkáltatói kölcsönök körében a KvVM dolgozóinak folyósított lakásvásárlási és lakásépítési kölcsönök összege tárgyévben 12,4 millió forint volt. A kölcsönök állománya 2007. december 31-én 42,2 millióforint, melyből a mérlegforduló-napot követő egy éven belül esedékes részletek összege 14,4 millió forint. A KvVM Igazgatás 2007. évi eredeti engedélyezett létszáma 469 fő volt, amely a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények 2007. április 01. napjával történő kiválása miatt 402 főre csökkent.. Az év végi átlagos statisztikai létszám 420 fő volt. Részvétel gazdasági társaságokban Tulajdonosi részesedés gazdasági társaságokban könyvszerinti értéken Megnevezés Hortobágyi Halgazdaság Rt Környezetbarát Termék Kht. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Kht. Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. Energia Központ Kht. Balatoni Halászati Rt. Dunamenti Regionális Vízmű Rt. Dunántúli Regionális Vízmű Rt. Észak-dunántúli Vízmű Rt. Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt. Tiszamenti Vízművek Rt. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI) Árvíz és Belvízvédelmi Központi Szervezet Kht. Pro-Tertia Kft. Összesen
[millió Ft] Összeg 814,2 3,0 0,5 366,6 4,5 407,1 880,0 4 000,0 1 266,0 750,0 267,3 705,2 52,0 14,5 9 530,9
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter gyakorolta 2007. szeptember 25-ig az állami tulajdonosi jogkört a következő „vizes” és természetvédelmi, környezetvédelmi részvénytársaságok felett: Duna Menti Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (DMRV Zrt.) Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (DRV Zrt.) Északdunántúli Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÉDV Zrt.) Északmagyarországi Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÉRV ZRt.) - Tiszamenti RegionálisVízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (TRV Zrt.) - Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Nyírségvíz Zrt.) -
18
- Balatoni Halászati Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BH Zrt.) - Hortobágyi Halgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság (HHG Zrt.) Korlátozott felelősségű társaság: - Pro-Tertia Kft. (Aqua Kiadó és Nyomda) Közhasznú társaságok: -
ÁBKSZ Kht. VITUKI Kht. Hortobágyi Kht. Energia Központ Kht. Környezetbarát Termék Kht. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht.
Fenti szervezetek közül a részvénytársaságok és a közhasznú társaságok szerepelnek a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium között 2004. augusztus 17-én megkötött 260017/2004/0120 számú Vagyonkezelési szerződésben. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. 59.§ (5) és (6) bekezdésében foglaltak alapján 2007. szeptember 25-vel a KvVM vagyonkezelésben lévő állami tulajdonú részesedések (14 társaság) KvVM tulajdonosi joggyakorlása megszűnt. Ettől az időponttól felettük a tulajdonosi jogot a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) gyakorolja. A Tanács a tulajdonosi jog gyakorlását fenti társaságok esetében 2007. december 31-ig az ÁPV Zrt. útján látta el, 2008. január 1-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt) útján látja el. A társaságok tekintetében a KvVM a továbbiakban a szakmai irányító és a regionális vízmű társaságok esetében az árhatósági feladatokat végzi. A törvényben kapott felhatalmazás alapján a részletszabályokat az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet határozza meg. A KvVM igazgatási feladatait a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII.28.) Korm. rendelet, valamint a Költségvetési alapokmányban foglaltak alapján látja el. Alapvető feladata a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szakterületek, így a környezetvédelem, a természetvédelem, vízügy, meteorológia központi irányítási, igazgatási, gazdálkodási tevékenységéhez és a szakmai működéséhez szükséges személyi, pénzügyi, tárgyi és a logisztikai háttér feltételeinek biztosítása, továbbá szakmai irányítása, koordinációja, kormányzati és egyéb döntés-előkészítési, jogszabály-alkotási feladatok komplex kezelése.
19
Szakmai feladatok A Környezetgazdasági Szakállamtitkárság 2007. évi szakmai tevékenységeinek
összefoglalása Környezet és Energia Operatív Program A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a 2007-2013 közötti Európai Uniós költségvetési tervezési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) „a környezet fenntartható használata” horizontális céljának végrehajtását szolgáló operatív programja, az ÚMFT mintegy 7000 milliárd forintos forrásából 16,7% részesedéssel. A Kormány megbízásából a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. június 28-án hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottságnak a KEOP véglegesített változatát, amelyet 2007. augusztus 1.-én fogadta el a Bizottság A források fogadására való felkészülés egyik feladata volt a pályázati lehetőség megismertetése a lehetséges kedvezményezetti körrel. Ezen feladat mentén került sor az ún. KEOP Aktív roadshowra. KEOP Aktív elnevezéssel nagyszabású eseménysorozatot indított a KvVM a Környezet és Energia Operatív Program / KEOP / tartalmának megismertetésére. A régiónként egy-egy helyszínt magába foglaló, tehát hét állomásos, országos roadshow elsődleges célja volt, hogy „házhoz vigye” a programban rejlő pályázati lehetőségeket. A Kormány által 2007. július 25.-én elfogadott KEOP Akciótervek1 az indítani tervezett konkrét pályázati kiírásokkal és projektekkel kapcsolatos legfontosabb információkat (célok, források, támogatás eljárásrendje, kedvezményezetti kör, támogatás mértéke, stb.) mutatják be a 2007-2008-as tervezési időszakra vonatkozóan2. Az Akciótervek felülvizsgálata 2008 január 30-án megtörtént. Az Akciótervek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhetők. A KEOP támogatásokra az Akciótervekben foglaltak szerint meghirdetésre kerültek a pályázati felhívások. Ezek a szakfőosztályok a Fejlesztési Igazgatóság és a KEOP IH munkatársaival közösen kerültek kialakításra, az EU-s és hazai jogszabályi előírásoknak megfelelően (egységcsomagok: Projekt adatlap és kitöltési útmutató, pályázati felhívás, pályázati útmutató, támogatási szerződés tervezet) segítségével lehet pályázni. Ezek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján érhetők el. Ez a folyamat is 2008 –ban folytatódik a harmadik körös pályázati felhívások kiírásával, valamint a pályázati csomagok aktualizálásával, felülvizsgálatával. Mindezeken túl önkormányzatoktól, képviselőktől, magánszemélyektől jövő megkeresések, levelek ügyintézését végeztük, a pályázati kiírások meghirdetése után, csak még több megkeresés várható 2008-ban a támogatási lehetőségek kapcsán. A KEOP pályázatai több ütemben kerültek/nek meghirdetésre az alábbiak szerint: Első és második ütem Az első ütemben 2007. szeptember 18-án 7 konstrukció felhívása, a második ütemben 2007. november 6-án további 10 konstrukció felhívása jelent meg.
1
Az Akciótervek elkészítését a Bizottság nem követeli meg, így elfogadásához bizottsági jóváhagyás sem szükséges. 2 A 2007-2013-as EU költségvetési időszakot három időszakra bontják a gördülő tervezéssel készülő Akciótervek: 2007-2008, 2009-2010, 2011-2013.
20
Első körös pályázatok − szennyvízelvezetés és tisztítás − szilárd hulladéklerakók rekultivációja − élőhelyvédelem- helyreállítás − ivóvíz minőség javítás − hő- vagy villamos energia előállítása − energia hatékonyság fokozása − e-környezetvédelem Második körös pályázatok − szilárd hulladéklerakók fejlesztése − önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések − ivóvízbázis-védelem − szennyezett területek kármentesítése − erdei iskola hálózat fejlesztése Az első meghirdetést követően jellemzően két-négyhavonta kerülnek újbóli meghirdetésre a fenti pályázati felhívások. A KEOP Akciótervek felülvizsgálata 2008. január 30-án megtörtént. Az Akciótervek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhetők. A KEOP keretében meghirdetésre kerülő pályázati felhívások harmadik üteme A harmadik ütemben induló pályázati kiírások várhatóan leghamarabb 2008. májusában jelennek meg. Ezek a konstrukciók jellemzően újszerűek vagy egyedi problémákkal terheltek, ezért előzetes tanulmányok alapozzák meg a pályázati felhívásokat – a későbbi indulást is ez indokolja. − − − − −
Állati hulladék konstrukció A vízbázisvédelmi intézkedések A fenntartható életmód és fogyasztást ösztönző kampányok és mintaprojektek Fenntartható Energiafinanszírozási Program A Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése − Vízbázisvédelem – biztonságbahelyezés − Élőhelymegőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztés − Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása A 2007-ben már meghirdetésre került pályázati felhívásokra beérkezett támogatási igények bírálata megkezdődött. A KEOP hatásai a gazdasági pénzügyi folyamatokra alapvetően pozitívnak tekinthetők, mivel a fejlesztések döntő része olyan Európai Uniós kötelezettségek megvalósítását tartalmazza, amelyek megoldása pusztán hazai forrásból igen nagy terhet róna a költségvetésre és a nem teljesítés esetén Közösségi (politikai és anyagi) büntető szankciókhoz vezetne. A beruházások végrehajtásában szerepet kapnak a KKV-k és a nagyvállalatok, amelyek ily módon részeseivé válhatnak a gazdasági fejlesztésnek. A megvalósítandó intézkedések államháztartási hatásai alapvetően hosszú távon érvényesülnének igazán, amennyiben hosszú távon csökkentenék a váratlan állami kiadásokat. A KEOP Egészséges Tiszta Települések prioritási tengelye tartalmazza azokat a konstrukciókat, amelyeken keresztül a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos beruházások kerülnek támogatásra önkormányzati kedvezményezetti körben. A Vizeink jó
21
kezelése prioritási tengelye tartalmazza a települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs feladatok elvégzését célzó konstrukciót. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) további Operatív Programjainak kialakításában, azokhoz kapcsolódó Akciótervek majd pályázati kiírások elkészítésének munkájában részvétel: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezeti és Energia Operatív Programjának (KEOP) Fenntartható Termelés és Fogyasztás (FTF) prioritási tengelyének az első időszakra szóló (2007-2008) akciótervén belül az Informatikai, adatbázis létrehozási/kezelési, e-ügyintézési feladatok ellátását célzó beruházás „LAIR továbbfejlesztése, üvegházhatású gáz és légszennyezési adatbázis megvalósítása” előkészítése megtörtént. Zöld szempontok és horizontális szempontok (fenntarthatóság, esélyegyenlőség) érvényesítésének elősegítése az ÚMFT OP-k Akcióterveiben, pályázataiban. A környezetügy és megelőző szemléletmód (horizontális) képviselete a fejlesztések egyéb területein (ÚMFT más Operatív Programjaiban, gazdaságfejlesztés az ipari, mezőgazdasági – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, ÚMVP – és szolgáltató szektorban, közlekedésben). Zöld szempontok érvényesítésének elősegítése az ÚMFT OP-k pályázataiban. A Svájci Hozzájárulás tekintetében folyamatos volt a kapcsolattartás a lebonyolítást koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a Swiss Contribution Office-al a tárcát érintő támogatási területek vonatkozásában. Az EU által működtetett nemzetközi szakértői csoportokban való aktív részvétel, a hazai érdekek képviselete, az EU-s irányok és trendek, valamint jogszabályok itthoni átültetése, a megvalósítás elősegítése, az eredmények nyomon követése és jelentések készítése folyamatos volt. Környezettechnológia: A növényvédőszerek fenntartható használatáról szóló EU irányelv és a növényvédőszerek engedélyezéséről szóló EU rendelet előkészítése és vitája során a magyar tárgyalási álláspont kidolgozásában a tárca-érdek érvényesítése megtörtént. A feladat 2008-ban folytatódik, a jogszabályok elfogadásáig. A környezettechnológiai honlap indítása vállalkozások, fejlesztések támogatására elindult. Bemutatja a támogatást elnyert vállalkozások környezettechnológiai projektjeinek eredményeit, a környezettechnológiai vállalkozások számára lehetőséget biztosít tevékenységük bemutatására, üzleti partnerkeresésre, valamint tartalmazza a legfrissebb szakterületi információkat. Megkezdődött a vállalkozások bejelentkezése az adatbázisokba. A honlap indítástól friss információkat biztosít a piaci szereplőknek. A honlap adatokkal való feltöltésének folytatása, a hírek naprakészségének biztosítása 2008-ban folytatódik. Környezetvédelmi érdekérvényesítés: A környezetvédelmi érdekek érvényesítése a jogszabály-alkotási folyamatban, valamint az egyes támogatásban tematikus munkabizottságokban az alábbiak szerint megtörtént: − az „Ipari Park” cím pályázati rendszerben, − Gazdasági operatív programokban,
22
− a fogyasztóvédelmi EKTB-ben, − az Áruk Szabad Áramlása EKTB-ben, − a létfontosságú infrastruktúra védelmére kidolgozandó EU stratégiai tárcaközi munkabizottságban, Duna-Tisza közi Homokhátság térségének fejlesztése: A Duna-Tisza közi Homokhátság komplex programról szóló Kormány-előterjesztés első tervezete elkészült. A Tárcaközi Munkabizottság felállításra került és megkezdte működését. A klímaváltozás negatív hatásainak leginkább kitett Duna-Tisza közi Homokhátság térségének komplex fejlesztéséről szóló Kormány előterjesztés elkészült. Levegőszennyezésről szóló stratégia szakmai tervezete: Az EU Bizottságnak a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiájával összhangban elkészült a hazai új szakterületi stratégia szakmai tervezete. Az új EU-s stratégia a szakterület célkitűzéseit számottevően módosította. Az eddigiekhez képest hangsúlyosabbá váló célok (pl. a kisméretű szállópor szennyezettség csökkentése) a hazai stratégia újragondolását tették szükségessé. Az új tematikus stratégia alapján az Európai Unió is módosítja a szabályozását, ennek megfelelően szükséges a magyar keretszabályozás új alapokra helyezése. Ennek megfelelően megkezdődött a levegő védelmével kapcsolatos új hazai szabályozás koncepciójának kidolgozása. Halon-kezelési program: Az eredményesen befejeződött halon-kezelési program után a metil-bromid végső kiváltását célzó regionális projekt valósult meg. Folytatódott a hűtő- és klímaszerelők képzése a szivárgásvizsgálatok magasabb szakmai követelményeinek végrehajtására, s megkezdődött az F-gáz rendelethez kapcsolódó monitoring és minősítő rendszer kidolgozása, amit egy twinning light projekt is támogatott. Országos mérési program: Országos mérési program előkészítése megtörtént a 2004/107/EK irányelvben foglalt követelmények teljesítése érdekében. Az irányelv a környezeti levegőben található arzén, higany, nikkel és policiklusos aromás szénhidrogének mérésével kapcsolatosan ír elő kötelezettségeket. Szentgotthárdi hulladékégető: Szentgotthárd település lakosságának tájékoztatása és a tervezett hulladékégetőnek, a levegőminőség változására gyakorolt hatásával kapcsolatos jövőbeni hatósági döntések megalapozása céljából vizsgálati program készült jelenlegi levegőminőségi állapot felmérésére. A mérések a szállópor PM10 frakciója és a toxikus fémek, kén-dioxid, nitrogénoxidok, valamint aromás szénhidrogének vizsgálatára terjednek ki, összesen egy évig terjedő időtartam alatt egyenletesen elosztva a téli és nyári időszakban a levegőminőség megállapítása céljából.
23
EuroVelő kerékpárút-hálózat A Kerékpáros Magyarország program keretében az EuroVelo kerékpárút-hálózat magyarországi szakaszainak fejlesztésére és közlekedésbiztonsági célból kiírt pályázatokat értékelő szakmai bizottság munkájában a KvVM mint delegált tag vett részt és járult hozzá a fejlesztési keretek minél hatékonyabb felosztásához. Nemzetközi Autómentes Nap és Mobilitási Hét: A tárca részt vett a Nemzetközi Autómentes Nap és Mobilitási Hét tárcaközi munkacsoport munkájában, a nyertesek részére felajánlott szakmai táboroztatással támogatta az ez alkalomból kiírt gyermekrajz pályázatot és közreműködött a fővárosi rendezvény lebonyolításában, összehasonlító méréseket végeztetett a rendezvény környezetre gyakorolt hatásairól. Települési szilárdhulladék-gazdálkodás támogatási stratégiájának elkészítése: A ,,Települési szilárdhulladék-gazdálkodás támogatási stratégiája” meghatározza az EU 20072013 közötti támogatási forrásainak felhasználási feltételeit. A stratégia fő célja, hogy a települési szilárdhulladék-gazdálkodás fejlesztési irányait szigorúan az EU követelmények költséghatékony teljesítése felé terelje. A stratégia az NFÜ és a Fejlesztési Igazgatóság bevonásával elkészítésre került, stratégiai környezeti vizsgálatának elvégzése 2008-ra áthúzódik. EU-jelentések elkészítése: A hulladékokról szóló 75/442/EGK irányelv átvételéről és végrehajtásával kapcsolatos tagállami jelentés Hulladékolaj ártalmatlanításáról szóló, 75/439/EGK irányelv átvételéről és végrehajtásával kapcsolatos tagállami jelentés A veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK irányelv átvételéről és végrehajtásával kapcsolatos tagállami jelentés A csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv átvételéről és végrehajtásával kapcsolatos tagállami jelentés A hulladéklerakókról szóló 99/31/EK irányelv átvételéről és végrehajtásával kapcsolatos tagállami jelentés A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló, 86/278/EGK irányelv átvételével és végrehajtásával kapcsolatos tagállami jelentés Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2004/249/EK irányelv átvételéről és végrehajtásával kapcsolatos tagállami jelentés A hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelete átvételéről és végrehajtásával kapcsolatos tagállami jelentés A Bázeli Egyezménnyel kapcsolatos jelentés ELV reuse/recycling/recovery targets compliance report A hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló 2150/2002/EK irányelv átvételéről és végrehajtásával kapcsolatos tagállami jelentés Information on the quantities and categories of electrical and electronic equipment and on management of collected waste Waste packaging hazardous contents report and other voluntary data on packaging and packaging waste Packaging directive 94/62/EC Waste packaging yearly statistics report Packaging directive 94/62/EC
24
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. ütemének (2009-2014) kidolgozása: Az OHT I. üteme a 2003-2008 időszakra határoz meg feladatokat, így a 2008 utáni időszakra az OHT II. kidolgozása szükséges, tekintettel a Hgt. előírására, 6 éves időintervallumra, vagyis 2009-2014-re. A terv második ütemének kidolgozásához szükséges az országos vállalások (adott időszakra vonatkozó) ismeretében és az I. ütem várható teljesítési mértékének figyelembe vételével a feladatok meghatározása. Az OHT II. társadalmi egyeztetést követően kerülhet a Kormány elé, majd az Országgyűlés elé elfogadásra, ezért a feladatok 2008-végéig történő végrehajtása a célkitűzés. Az adórendszer zöldítése: Az adórendszer zöldítésének lehetőségeit– az érintett tárcák, illetve gazdasági és civil szervezetek bevonásával – vizsgálta a tárca és elkészült az erre vonatkozó szakmai javaslat. A munkát a Pénzügyminisztérium által koordinált átfogó adóreform keretében kell folytatni. Megkezdődött a javaslatok adórendszerbe történő illeszthetőségének vizsgálata. A környezetbarát szempontú közbeszerzések elterjesztése a „zöld közbeszerzés” cselekvési tervén keresztül: Véglegesítésre került a közbeszerzés zöldítését célzó hazai Cselekvési Terv, amelyet a Miniszteri Értekezlet megtárgyalt. Az állami tulajdonú víziközművek díjaival, illetve az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás állami támogatásával kapcsolatos feladatok: Kidolgozásra és elfogadásra került az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő 2008. évi díjakat szabályozó miniszteri rendelet. A lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás állami támogatását szabályozó rendelet munkaanyaga elkészült. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos gazdasági szabályozóeszközök (termékdíj, betétdíj) fejlesztése: A KvVM 2007-ben kétszintű munkacsoportot alakított a hulladékkeletkezés megelőzésére és a keletkezett hulladékok hasznosítási arányának növelésére irányuló gazdasági szabályozás fejlesztését célzó, optimális javaslatok kidolgozására (különös tekintettel a betétdíj és a termékdíj gazdasági-társadalmi hatásaira). A munkacsoportok célja a végrehajtásban érintettekkel egyeztetett szabályozási javaslatok kidolgozása és 2007 júliusában elfogadásra került. A fenti feladattal párhuzamosan a termékdíjas ellenőrzés hatékonyságának javítása céljából előkészítettük a termékdíjra vonatkozó jogszabályok módosítását. A módosítás következtében a termékdíj beszedése, ellenőrzése és adminisztrációja egyetlen hatósághoz , a VPOP-hez tartozik, illetve ezzel egyidejűleg az eljárási szabályok is egységesültek. A környezetvédelmi biztosítékok szabályozása: Elkészült a biztosítékadásra vonatkozó jogszabálytervezet, illetve annak hatásvizsgálata. Ezt követően egyeztető tárgyalások kezdődtek az érintett tárcákkal és gazdasági szervezetekkel,
25
tekintettel arra, hogy a gazdasági tárca az érintett vállalkozások versenyképességének csökkenésétől tart, az érintett vállalkozások pedig túlzottnak tartják a rájuk háruló pénzügyi terheket. Pályázat az illegális szemétlerakók felszámolására: Az illegális szemétlerakók felszámolása érdekében a 2006. évi SZJA 1% felajánlásokból befolyt 246 millió Ft célszerű felhasználására kidolgozásra kerültek a pályázati feltételek és a szükséges jogszabály-módosítás. A klímaváltozás jelenünk egyik legnagyobb megválaszolandó problémája, amely határozott és sürgős intézkedéseket követelt az alábbiak figyelembevételével: Az IPCC 2007-ben kiadott 4. értékelő jelentésében megerősítette a tényt, hogy a FÖLD átlaghőmérséklete nő és ennek hátterében az ipari forradalom – de leginkább az elmúlt évszázad – óta zajló emberi tevékenység áll. Az ENSZ egyik tudóscsoportja megállapította, hogy a klímaváltozás a biológiai sokszínűségre, azaz az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország az Európai Unió egyik legsérülékenyebb tagállama. A globális felmelegedés veszélyei főként az ország vízjárásával hozhatók összefüggésbe, a várható hatás földrajzi értelemben a medence jellege miatt intenzívebb. Az éghajlatváltozást előidéző, üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentése és a szén-dioxidot elnyelő erdők telepítése mellett a klímaváltozás éghajlati és gazdasági-társadalmi hatásaira is fel kell készülni. A kormány a klímaváltozással összefüggő pénzügyi forrásokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv környezetvédelmi és energetikai operatív programjának (KEOP), és a Nemzeti Vidékfejlesztési Program pályázatain keresztül biztosítja. Klímaváltozási szempontból a konvergencia program pozitív hatása, hogy az energiaár támogatásának csökkentésén keresztül energiatakarékosságra ösztönöz. Az Európai Unió tagországai 2007.02.22.-én arról döntöttek, hogy az EU önkéntes és egyoldalú vállalás alapján 2020-ig 20 százalékkal csökkenti széndioxid kibocsátását valamennyi országának átlagában. Az energiaügyi miniszterek a 2007 márciusában elfogadott energiapolitikai javaslatcsomag keretében célul tűzték ki, hogy 2020-ra az Európai Unió teljes energiafelhasználásának 20%-át fedezze megújuló energiaforrásokból, 20%-os energiamegtakarítást érjen el 1990-hez képest, és a bioüzemanyagok arányát 10%-ra növelje a folyékony üzemanyagok esetében. Koordinálva a klímaváltozás legsürgetőbb teendőit a GKM és a KvVM közös, 10 pontos akciótervet dolgozott ki. A KvVM miniszter 2007. április 13-i döntése szerint a 2007. évi 58 millió Ft-os keretösszegű, "Zöld Forrás" elnevezésű, társadalmi szervezetek számára kiírt, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok megvalósítása céljára benyújtott pályázatok elbírálása megtörtént. Nemzeti Éghajlatváltozási stratégia
26
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) elkészítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 3. §-ának rendelkezése írja elő. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, első alkalommal 2008-2025 közötti időszakra készült el az éghajlatváltozási stratégia. A NÉS alapját a „A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok” című, VAHAVA néven ismert kutatási projekt képezi. A NÉS végrehajtását– a kétévenként kidolgozásra kerülő – Nemzeti Éghajlatváltozási Programok fogják megvalósítani. A Stratégia tartalma: A NÉS Magyarország középtávú klímapolitikájának három fő cselekvési irányát jelöli ki: − az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően intézkedéseket irányoz elő, az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelőzése érdekében; − a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza, valamint − kiemeli az éghajlatváltozás társadalmi tudatosításának, a klímatudatosság erősítésének fontosságát. A Stratégia várható hatása: A NÉS intézkedései nemcsak makrogazdasági hasznokkal járnak, hanem jelentős anyagi megtakarításokat tesz lehetővé a lakosságnak azon terhekhez képest, melyek ezen intézkedések nélkül hárulnának rájuk. Erősíti a társadalmi kohéziót, fokozza a lakosság biztonságérzetét és elősegíti a fenntarthatóságot. A Stratégia ütemezése: A NÉS tárca- és társadalmi egyeztetése a nyár végén, a stratégiai környezeti vizsgálat októberben lezárult. 2007. november 27.-én Kormánykabinet, majd december 7.-én az Országos Környezetvédelmi Tanács ülésén került előterjesztésre. Szakmapolitikai egyeztetést követően a Kormány 2008. február 13-án elfogadta a Stratégiát. Az Országgyűléshez a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia benyújtásra került, az általános vitára március 3-án kerül sor a plenáris ülésen. Az Éghajlatváltozási Stratégiával kapcsolatos, a biodiverzitás hazai értékeinek megőrzéséhez szükséges feladatokra, kutatások támogatására is sor került a KvVM által mintegy 45 millió Ft értékben. Emissziókereskedelem A kormány az állami szén-dioxid-gazdálkodást a 2007-től meghatározó Nemzeti Kiosztási Tervben rögzítette, mely szerint az Európai Unió emisszió kereskedelmi rendszerébe (ETS) tartozó magyarországi 228 létesítmény 2008-2012-ig évente átlagosan 30,7 millió tonna széndioxid-kibocsátási egységhez juthat hozzá. Az ETS 2005-2007-es kereskedelmi periódusában 229 létesítmény évente átlagosan 31,66 millió kvótát kapott. Az Európai Bizottság 2007. április 16-ai határozatában 26,9 millió tonnának megfelelő széndioxid-kibocsátási egység kiosztását hagyta jóvá a magyar nemzeti kiosztási terv értékelésekor. Az emissziókereskedelem hatálya alá tartozó létesítményektől 2007. április 1-ig beérkezett hitelesített kibocsátási jelentések alapján a létesítmények összes kibocsátása 25,7 millió tonna szén-dioxid volt 2006-ban. A magyar állam perkeresetet nyújtott be az Európai Bizottság döntésével szemben 2007. június 25.-én. A kiosztási szabályok módosításának kidolgozására a nyár folyamán került sor; a társadalmi egyeztetéseket követően a Kormány elfogadta azt október 17.-én. Az anyag kiküldésre került az Európai Bizottságnak elfogadásra. A 200827
2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 13/2008. (I.30.) Korm. rendelet szerint meghatározásra kerültek a kiosztás elvei és az egyes ágazatok tervezett kiosztása. Értékesítés: A Pénzügyminisztérium megbízásából eljáró Vertis csoport a 2006 decemberében és 2007 márciusában végzett kibocsátási egység értékesítést. A két aukció eredményeként 2,5 milliárd forint állami bevétel keletkezett. A légi közlekedés bevonása az EU emisszió-kereskedelmi rendszerébe A légi közlekedés bevonása az EU emisszió-kereskedelmi rendszerébe: a tanácsi munkacsoportban a rendszer kialakításáról szóló üléseken történő részvétel. Az Európai Bizottság 2006 decemberében terjesztette elő javaslatát, amely integrálja a légi közlekedést a 2003/87/EK irányelv által létrehozott az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe. A javaslat kapcsán a portugál elnökség a 2007. decemberében első olvasati megállapodást kívánt elérni. A tagállamok és az Európai Parlament eltérő álláspontja következtében ennek megvalósulására nincsen esély; az EP novemberben első olvasatban tárgyalta a javaslatot, a Tanács politikai megállapodása december során várható. Magyarország számára a javaslattal kapcsolatban főként a tehermegosztás kérdésköre (eltérő népesség-mobilitási mutatók közelítése) és a rendszer minél zökkenőmentesebb bevezetése fontos; el kell kerülni, hogy a rendszer bevezetése hátrányosan érintse a magyar emisszió-kereskedelmi célkitűzéseket, és zavart okozzon az egységek európai piacán. Az év folyamán született új törvények, egyéb jogszabályok, rendelkezések − 2007. évi XXI. törvény megalkotásával sor került a nehézfémekről szóló Aarhusi Jegyzőkönyv kihirdetésére, amely a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés csökkentéséről szóló 1978. évi Genfi Egyezmény keretében folyó nemzetközi együttműködési kötelezettségeink teljesítését szolgálta. − 107/2007. (V.9.) Korm. rendelet az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó bírságról. A rendelet az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. − 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgéselleni védelem egyes szabályairól. A rendelet megalkotására a szakmai indokok mellett az IRM által koordinált deregulációs program miatt került sor (a Korm. rendelet egy korábbi MT rendeletet vált fel). A jogszabály a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem terén végzett hatósági munka kereteit szabja meg a közlekedési, termelő és szolgáltató tevékenységek végzőivel kapcsolatosan. − 93/2007 (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról. A 2008. január 1-én hatályba lépő új jogszabály a zajforrások mérésére, a zajkibocsátás és terjedés számítására határoz meg szabályokat, rendelkezik a zajkibocsátási határérték megállapításának módjáról, valamint űrlapokat tartalmaz a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelemre.Rendelkezései a mérési, számítási módszerek, valamint a zajkibocsátási határérték iránti kérelmek egységesítését szolgálják.
28
− A környezet-védelmi termékdíjról, továbbá egyes termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása,
termékek
környezetvédelmi
− A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása, − az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 120/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása, − A környezet-védelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosítása, − az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet módosítása, − a környezet-védelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosítása, − Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet módosítása, − A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet módosításáról. − 2007. évi IV. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről − 2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről − 47/2007. (III. 20.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól szóló 109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról − A kiotói egységekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekre vonatkozó eljárási szabályokról, valamint a kibocsátható mennyiségi egységek vagyonkezeléséről, értékesítéséről és az értékesítésből származó bevételekkel való gazdálkodásról (JI, CDM, GIS) szóló kormányrendelet – közigazgatási egyeztetést követően – december elején a Kormány elé került jóváhagyásra, s elfogadásra került a 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelete az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól. Ezt követően történik a felügyeleti díj megfizetéséről szóló miniszteri rendelet és a pénzügyi addicionalitásról szóló tájékoztató közzététele.
29
− Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről. − 28/2007. (VI. 13.) EüM-KvVM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet módosításáról. − A közlekedési törvénycsomag módosítása során sikerült elérni, hogy a quadnak is rendelkeznie kelljen érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel a közúti forgalomban való részvétel érdekében, ezáltal könnyebbé vált ezen járművek esetleges környezet- és természetkárosító tevékenységének feltárása és a felelősség megállapítása. − A kiotói kibocsátási vagyon egységekkel való gazdálkodás jogi hátterének és intézményi rendszerének kialakítása (GIS - Zöld Beruházási Rendszer) − Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény végrehajtási rendeleteinek elkészítése A Természet- és Környezetmegőrzési tevékenységeinek összefoglalása
Szakállamtitkárság
2007.
évi
szakmai
Természeti területek védetté nyilvánítása, a védett természeti területek arányának növelése Az országos jelentőségű védett természeti területek összkiterjedése – a védetté nyilvánítási eljárást a legtöbb esetben súlyosan hátráltató, akadályozó tényezők ellenére – az előző évhez képest nagyságrenddel nagyobb mértékben növekedett (3776,6 hektárral). Védett és védelemre tervezett természeti területek tulajdonviszonyainak alakulása A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról az 1995. évi XCIII. tv. Rendelkezik. A 2007. évben 2186 ha terület került állami tulajdonba és nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésbe. Vagyonkezelői jog átadás-átvételével (elsősorban erdőgazdasági Zrt-től) további 8767 ha területtel növekedett az igazgatósági vagyonkezelésű területek kiterjedése. A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) kialakítása A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. évi tv. 67. §, valamint az ehhez kapcsolódó 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet alapján elengedhetetlenné vált a Természetvédelmi Információs Rendszer kialakítása. A rendszer a természetvédelmi szakterület évtizedes problémájának (a természetvédelmi adatok gyűjtése, térinformatikai nyilvántartása, rendszerezése, megjelenítése, szolgáltatása) megoldását szolgálja. Fő feladatai az adat alapú tervezési-kezelési-hatósági tevékenység döntéstámogatása, a természetvédelmi információs és monitorozó rendszerek kiszolgálása, a földrajzi helyhez kötődő objektumok természetvédelmi adatbázisba rendezése, a szakterületi nyilvántartások, törzskönyvek vezetése, adatszolgáltatás, elemzések készítése az EU kötelezettségekből, nemzetközi és hazai egyezményekből a 30
KvVM-re háruló feladatok végrehajtásához. 2007-ben a TIR fejlesztésére elnyert átmeneti támogatás pályázat TIR keretszoftver fejlesztése és egyes adatbázisok beszerzése történt meg. A zárt, szakmai rendszer mellett a nagyközönség tájékoztatása céljából megkezdődött a Természetvédelmi Közönségszolgálati Modul (térképszerver: http://geo.kvvm.hu/tir/) üzemeltetése, amely lehetővé teszi az Interneten keresztül a védett és ökoturisztikai objektumok térképeinek, és alapvető szolgáltatásainak elérését, országos tervezési és a szabadidő eltöltés megtervezés feladatok támogatására. Natura 2000 hálózat kialakítása: A Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket – az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) alapján kijelölendő különleges természet-megőrzési területeket – foglalja magába. 2007 tavaszán a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek megkezdték a Natura 2000 területek helyrajzi számaira a Natura 2000 jogi jelleg feljegyeztetését a földhivataloknál. 2007. végéig országos szinten a helyrajzi számok több mint 50%-a esetén történt meg a bejegyzés. A munka üteme a földhivatalok kapacitásától is függ. 2007. év elején a bolgár, román EU-s csatlakozás következtében módosításra került a Natura 2000 területekre vonatkozó kormányrendelet. Az Európai Bizottság 2008/26/EK számú határozatával 2007. november 13-án az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) értelmében a pannon bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzéket elfogadta. Ezáltal Magyarországon a „jelölt Natura 2000 területek” az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése alapján „jóváhagyott Natura 2000 területekké” váltak. A megfelelő módon folytatott mezőgazdasági tevékenység a Natura 2000 hálózat céljai elérése szempontjából alapvető fontosságú. 2006 során folyamatos szakmai egyeztetések folytak az FVM érintett főosztályaival arról, hogy az agrár-környezetvédelmi támogatások hogyan segíthetik a hálózat működésének beindulását, illetve a Natura 2000 területek mely részein indulhatnak meg 2007-től az alanyi jogon járó kifizetések. 2007. évben a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló kormányrendeletet és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó támogatások feltételeit tartalmazó rendeletet az FVM-mel együttműködésben elkészült, így a gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások kifizetésének jogszabályi alapjai lefektetésre kerültek.(269/2007. (X. 18.) Korm. rendelete a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól, valamint 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól). A támogatások folyósítása 2008. évben kezdődik meg. A Natura 2000 hálózat MePAR-hoz illesztése 2007 végéig 95%-ban megtörtént. A természetvédelmi irányelvek végrehajtásából adódóan a tagállamoknak jelentési kötelességei vannak. 2006 során egy jelentést küldött meg Magyarország a Bizottság számára, mely a Tanács vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EK irányelv 9. cikk (3) alapján összeállított, ún. derogációs jelentést volt. Az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikkének
31
magyarországi végrehajtásával kapcsolatosan 2007. évben jelenteni kellett az összes hazánkban megtalálható élőhelytípus, faj természetvédelmi helyzetéről. A jelentés elkészült, mintegy 1000 oldal terjedelemben, az adatlapok feltöltése az EU honlapjára október 31-én megtörtént. A Tanács vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EK irányelv 9. cikk (3) alapján, illetve a Tanács természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EGK irányelv 16. cikk (2) alapján összeállított, ún. derogációs jelentések (madárvédelmi és élőhelyvédelmi) határidőre elkészültek. A Natura 2000 területekre vonatkozó fenntartási tervek készítésének tartalmi követelményeinek kialakítása megtörtént. A Natura 2000 területek fenntartási tervei megfelelő szakmai alapokat biztosítanak az optimális természetvédelmi kezeléshez. A fenntartási terv és a tervezési folyamat ezen túl igen fontos eszköz az érintettekkel történő, a természetvédelmi célokkal és intézkedésekkel folyó párbeszédben, amelynek eredménye a minden résztvevő számára elfogadható optimális kezelés. A Natura 2000 hálózat bővítésével érintett HM vagyonkezelésű területekre elkészültek a fenntartási tervek. „Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes feltételeiről” szóló FVM rendelet szakmai tervezete elkészült,a közigazgatási egyeztetés jelenleg zajlik. A rendelet szerint 254 Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítésére lehet majd pályázni 2008 folyamán. A tárca által kezdeményezett és kidolgozott Átmeneti Támogatás pályázat keretén belül „A madárvédelmi (79/409/EGK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EGK) irányelveknek megfelelő monitorozás és területkezelés előkészítése” jogcím keretén belül kerül sor egyes Natura 2000 területek kezelési terveinek elkészítésére is. A fent említett projektnek kettős célja van: egyrészt, az európai uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükséges Natura 2000 monitorozó rendszer, másrészt a Natura 2000 területek természetközpontú kezelésének megalapozása. A program várható eredményeként rendelkezésre áll majd a kiválasztott, kb. 40000 ha kiterjedésű Natura 2000 terület fenntartási terve, továbbá az összegyűjtött tervezési és kommunikációs tapasztalatok jelentősen felgyorsítják a hazai Natura 2000 hálózat kezelésének tervezési folyamatát. A pályázat Natura 2000 monitorozáshoz kapcsolódó részére két közbeszerzési eljárás sikeresen lezárult. A monitorozáshoz beszerzett eszközöket a nyertes októberben átadta a Minisztérium részére. A 2007-től induló LIFE+ program hazai elindításának szakterületi feladatai megkezdődtek. A LIFE+ rendelettervezet véleményezésében 2007 elején is részt vettünk, majd uniós szinten az egyeztetés márciusban lezárult. A rendelet 2007 júniusában hivatalosan megjelent (Az Európai Parlament és a Tanács 614/2007/EK rendelete (2007. május 23.) a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE+)). A pályázati stratégia kidolgozásához összegyűjtésre, majd a pályázók számára szétküldésre kerültek a LIFE+ pályázati javaslatok, lehetővé téve a pályázók közötti együttműködést. A LIFE Irodával együttműködve megtörtént a LIFE+ program és az Új Magyarország Fejlesztési Terv KEOP program közötti lehatárolás kialakítása a két pénzügyi program átfedésének elkerülése céljából. 2007. január 15-ig 6 természetvédelmi célú LIFE+ pályázatot küldött az Európai Bizottsághoz a LIFE Iroda. A pályázatokat a Szakállamtitkárság véleményezte. A 2000-2006-ban támogatást nyert LIFENature pályázatok pályázatok előrehaladásának ellenőrzése, segítségnyújtás, iránymutatás a kedvezményezetteknek, a LIFE projektekkel kapcsolatos anyagok gyűjtése, illetve kapcsolattartás a KvVM Fejlesztési Igazgatóságon működő LIFE Irodával 2007-ben is folyamatos volt.
32
Élővilágvédelmi feladatok: A 2004-ben és 2006-ban elfogadott fajmegőrzési tervek megvalósítása 2007-ben tizenkét állatfaj (54%) esetében folytatódott illetve indult meg gyakorlati szinten, elsősorban a LIFENature (rákosi vipera, túzok, kék vércse, hiúz és farkas), a Jedlik Ányos pályázatok (csíkos szöcskeegér), továbbá a KvVM és a nemzetipark-igazgatóságok finanszírozásának (csüngő araszoló, északi pocok, ezüstsávos szénalepke, haragos sikló, kék vércse), illetve a holland társminisztérium támogatásának (alpesi gőte) köszönhetően. Ennek keretében egyes fajoknál állományfelmérések történtek (pl. az említett lepkefajok, északi pocok, hiúz és farkas), kommunikációs segédanyagok (DVD az alpesi gőte és más kétéltűek védelméről) és egyéb, a szaporodást segítő beavatkozások történtek (kék vércse fészektelepek védelme, bővítése, monitorozása, rákosi vipera telep fenntartása). Kiemelendő továbbá a túzokvédelmi területek kialakítása földvásárlások, agrárkörnyezetvédelmi beavatkozások révén, és a fészekmentési akciók folytatása. A februári szinkronszámlálás alapján az országos állomány minimum 1283 pd., de a számláláshoz nem megfelelő időjárási körülmények (korai tavasz) miatt valószínűleg ennél is lényegesen több volt. Folytatódott a fokozottan védett fajok élőhelye körüli korlátozásokról szóló 14/2005. KvVM miniszteri rendelet alkalmazása, amelyhez kapcsolódóan a korlátozások következményeként kártalanítást is fizetett a KvVM (pl. nem védett szántóföldön, mezőgazdasági munkák végzése közben talált túzokfészkek ügyében). Növényfajok esetében a 2005-ben és 2006-ban elfogadott fajmegőrzséi tervek, (összesen húsz terv) megvalósítása folytatódott. A bókoló zsálya, az erdélyi hérics és a tátogó kökörcsin élőhelye körül a korábbi évekhez hasonlóan kaszálás és cserjeirtás történt, a tornai vértő élőhelyét veszélyeztető bálványfa irtása is folytatódott. A hazánkban endemikus tartós szegfű állományának megerősítése is folytatódott, a program finanszírozása a LIFE program segítségével történik, egyetemek, kutatóintézetek és civil szervezetek bevonásával. A 2007. évben folytatódott az éticsiga-monitorozás, a Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének koordinációjával. Az éves jelentésben szereplő megállapítások jelentik a tudományos alapját az éves gyűjthető mennyiség meghatározásának. . A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) működtetése: A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer a magyarországi biológiai sokféleség állapotát megfigyelő országos program. Az NBmR feladatai 11 projekt köré szerveződnek, melyeken belül a meghatározott célok elérésére alkalmas objektumok (komponensek: élőhelyek, életközösségek, növény- és állatfajok populációi) kerültek kiválasztásra. Az elmúlt években a projektek és protokollok által körvonalazott program beindítása folyamán több országos, regionális és lokális program kidolgozása és fokozatos beindítása történt meg. A korábbi években megkezdett programok folytatására került sor, 17 programhoz kapcsolódva folytak a monitorozó vizsgálatok. Tíz program monitorozása, vagy annak koordinációja országos léptékű. Ezek, a kisemlősök, denevérek, az ürge, a halak, a kétéltűek-hüllők, a nagylepkék és a vízi makroszkópikus gerinctelenek a növényfajok, növénytársulások és élőhelyek komponensekhez köthetőek. A nemzeti parki monitorozó tevékenység koordinálása is folyamatos, az év eleji feladat-meghatározást követően az éves monitorozó tervek kialakítása
33
nemzeti park igazgatóságonként megtörtént. A terepi vizsgálatok ezen terveknek megfelelően folytak. A jelentések elkészítése és ellenőrzése a következő évben várható. A NBmR eddigi tevékenységének összefoglalása és bemutatása érdekében indult kiadvány sorozat második kötetének szerkesztési munkái készültek az év során, az északi pocok, az ürge, a kétéltűek és hüllők, a vízi gerinctelenek, valamint az éjszakai nagylepkék fénycsapdás és a kisemlősök bagolyköpet elemzésen alapuló monitorozásával foglalkozó fejezeteket fog tartalmazni. Az idei évben megjelent magyar és angol nyelven a NBmR-t közérthető formában bemutató kiadvány-füzet. Az ismertető a történeti háttér, a rendszer felépítése, működése, kapcsolódása az EU irányelveivel, illetve az akcióprogramok rövid ismertetése mellett a legtöbb, régóta működő monitorozási programot színes képekkel illusztrálva mutat be. Az év folyamán tartott szakmai üléseken sikerült az élőhely-térképezés, a növénytársulások, a halak és a talajfelszíni ízeltlábúak monitorozása mintavételezési protokolljait a tapasztalatok alapján elemezni és kijelölni a protokollok továbbfejlesztésének lépéseit, valamint a Természetvédelmi Információs Rendszer bevezetéséhez szükséges biotikai oktatást megtartani a NBmR koordinátorok számára. A koordinátorok éves ülése a Területi Munkacsoportok tevékenységét vitatta meg, kijelölve az éves feladatokat. A rendszer fenállásának 10. évfordulóján ünnepi előadóülésre került sor a Magyar Tudományos Akadémián. A minisztérium honlapján a NBmR-t bemutató anyagok elkészültek, frissítésük megtörtént. A www.nbmr.hu címről a fenti honlap vonatkozó része szintén elérhetővé vált. Az NBmR regionális feladatainak koordinálása és ellátása a központilag egyeztetett éves monitorozó terveknek megfelelően megtörtént. Egyéb monitorozási feladatok: A Kis-Balaton természetvédelmi monitorozása 2007-ben is a 16/2001. KöM-KöViM-EüM együttes utasításában megjelent programnak megfelelően működött. Dráva környezeti- és természeti monitorozásával kapcsolatban a 2066/1999. (III. 31.) sz. kormányhatározat előírásai szerint a korábbi években kialakult programnak megfelelően elkészültek a szükséges adatfelvételek és az adatokat a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságon működő Dráva térinformatikai rendszerben rögzítették. Folytatódott a Tisza menti fénycsapdák üzemeltetése. A Tisza ciánszennyezését követően a Tisza partján felállított négy fénycsapda 2007-ben is üzemelt. A begyűjtött anyag szétválogatása és szakmai értékelése további forrás biztosítása esetén lehetséges a jövőben. A fokozottan védett és telepesen fészkelő madarak felmérése 2007-ben is fontos feladatot jelentett. A nemzeti park igazgatóságok 2002. óta mérik fel a fokozottan védett, illetve a telepesen költő madárfajok hazai állományát. E fajok különösen sérülékenyek, éppen ezért gondoskodni kell állományaik folyamatos figyelemmel kíséréséről, annak érdekében, hogy ha gyakorlati védelmi intézkedésekre van szükség, azokat késedelem nélkül végre lehessen hajtani. A fajok többségével kapcsolatban hazánknak nemzetközi egyezményekben rögzített jelentési kötelezettségei is vannak (pl. a vízimadárfajok állományait a Ramsari Egyezmény, ezen kívül számos fajt a Berni Egyezmény Titkársága, valamint a Bonni Egyezményhez kapcsolódó, az Afrikai-Eurázsiai Vízimadár-védelmi Megállapodás Titkársága felé), így az adatok ezek teljesítéséhez is nélkülözhetetlenek. 2007-ben folytatódott az eddig összeállt
34
adatbázis egységes térinformatikai rendszerbe foglalása (vetési varjú és kékvércse telepek adatainak feldogozása). Az MME Monitoring Központja tovább folytatta az 1999-ben megkezdett madármonitorozó munkát (Mindennapi Madaraink Monitoringja), amelynek során a gyakori madárfajok hazai állományváltozását követik nyomon. 2008. elejére várjuk az 1999-2007. években végzett felmérések alapján készült alábbi statisztikákat: a száz leggyakoribb madárfaj állományának éves alakulását az 1999-ben felmért állománynagysághoz, mint 100%-hoz viszonyítva: országos léptékben, valamint EU régiónkénti bontásban, a TRIM statisztikai programcsomag segítségével elvégzett elemzéssel. A madárállományok változása alapján kiszámított biodiverzitás indikátort uniós szinten is alkalmazzák a biológiai sokféleség monitorozására. Az élettelen természeti értékek védelmével kapcsolatos szakmai feladatok: Az ex lege védelem alatt álló barlangok, források és víznyelők nyilvántartásával kapcsolatos feladatok keretében befejeződött a közhiteles barlangnyilvántartás számítógépes rendszerének a barlangkezelési feladatokat elősegítő szakmai-tudományos adatokkal történő kiegészítése. A nyilvántartás a 2007. végi állapot szerint öszesen 4053 barlangot tartalmaz, melyek közül 3728 barlang esetében az érintett felszíni ingatlan helyrajzi számának a hozzárendelése is megtörtént. Folytatódtak a források és víznyelők nyilvántartásba vételét megalapozó állapotfelmérések az ANPI, a BLNPI, a BNPI és a DDNPI területén, amelyek számítógépes nyilvántartásai a 2007. végi állapot szerint 2146 illetve 533 objektumot tartalmaznak. A KVI felé történő adatszolgáltatás nyomán az eddig az érintett nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe került 2972 barlanggal kapcsolatos feladatok egységes alapelvek szerinti ellátása érdekében elkészült és jóváhagyásra került a barlangok vagyonkezelési koncepciója. A védett és védendő egyéb földtudományi értékek számbavételét célzó program keretében a földtani alapszelvények adatbázisa 213 db, védett természeti területen lévő alapszelvénnyel egészült ki; és megtörtént azok számítógépes nyilvántartóprogramjának változatos lekérdezési lehetőségeket biztosító, az egyéb nyilvántartásokhoz illeszkedő továbbfejlesztése is. A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, globális nemzetközi jelentőségű 30 alapszelvény védetté nyilvánításának előkészítéseként 5 alapszelvény kezelési terve és további 10 alapszelvény kezelési tervének a leíró része elkészült; s megkezdődött a fennmaradó 15 kezelési terv kidolgozása. Megtörtént az év során – a hazai természetvédelmi gyakorlatban újszerű elemként – védetté nyilvánított 11 ásványfaj törzskönyvi adatainak és a kapcsolódó mellékleteknek az összeállítása is. 18 elsőfokú, barlangok hasznosításával és kiépítésével összefüggő hatósági döntés szakmai előkészítését végeztük el; melyek közül az előbbiek jellemzően az érintett barlangok nemzeti park igazgatóságok általi, ún. overallos turisztikai bemutatását célozták, míg az utóbbi tevékenységek főként a barlangok állagvédelmét szolgáló műszaki beavatkozásokat foglaltak magukban. Egy-egy országos szakterületi értekezletet illetve továbbképzést tartottunk a nemzetközi kritériumoknak megfelelő geoparkok hazai létesítésének lehetséges szabályozása, illetve a védett ásványokra vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazása témakörében. Elláttuk a KvVM képviseletét a BlNPI által szervezett barlangi idegenvezetői tanfolyam záróvizsgáján, amelyen 11 fő szerzett az OKJ szerinti szakképesítést; valamint az elmélet és gyakorlat arányának jogszabályi változása szerint módosításra került a barlangi túravezető és kutatásvezető-képzés részletes tematikája is.
35
A minisztérium kijelölése alapján részt vettünk a NKÖM Ásatási Bizottságának munkájában, a KvVM és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat által közösen kiírt Cholnoky pályázat Bíráló Bizottságában, továbbá a TIR Tanácsadó Testületének tevékenységében. Megtörtént a természetvédelem honlapjának szakterületi adatfeltöltése illetve folyamatos aktualizálása, ami 3818 – nagyrész térképpel és fotókkal is illusztrált – barlang adatai mellett már a 11 védett ásványfajról is tájékoztat. Közreműködésünkkel 2 kiadvány (Szemlő-hegyi-barlang ismertető füzet és Lóczy-barlang leporelló) jelent meg. Erdészeti és vadászati feladatok: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény végrehajtásával 49 erdőrezervátum céljára kijelölt védett természeti területet erdőrezervátummá nyilvánító 9 miniszteri rendelet kihirdetése még 2000. évben megtörtént. 2005. évben kihirdetésre került a Nagybugaci Ősborókás Erdőrezervátum miniszteri rendelet. 2007-ben további három területet erdőrezervátummá nyilvánító miniszteri rendelet jelent meg: a 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelete a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról; a 12/2007. (III. 30.) KvVM rendelete a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról; és a 29/2007. (X. 6.) KvVM rendelet a Sümegi Fehér-kövek természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról. Természetes erdő örökségünk reprezentatív területeinek fenntartása és monitorozása/kutatása az erdőrezervátum program feladata. A program keretében 2007-ben is folytattuk az erdőrezervátum monitorozási/kutatási feladatok koordinálását és felügyeletét. 2004-2006-ig több kutatócsoport együttműködésével 4 erdőrezervátumban, mintegy 180 hektáron készült el, 50 x 50 m-es léptékben az egységes módszertan szerinti faállomány-szerkezeti és talajtani felmérés térinformatikai adatbázisa. 2007 évi terv volt a felmérések folytatása, kiegészítése a botanikai felvételezéssel. A program koordináció során elláttuk a Magyar Nemzeti Erdőrezervátum Bizottság (MNEB) titkársági feladatait. 2007-ben a MNEB két ülést tartott, kezelési irányelveket dolgozott ki az erdőrezervátum védőzóna erdőállományának (mintegy 9.000 hektár erdő) kezelésére. A erdőrezervátum program keretében folyó munkát erdészeti szakmai értekezleten, kutatói rendezvényen, terepbejárásokon ismertettük, egyeztettük. Az Erdőrezervátum Archívum a programhoz kapcsolódó szakanyagok nyilvános és belső felhasználású gyűjteménye, ennek bővítése mind az archív, mind az aktuális publikációk, jelentések tekintetében folyamatos: jelenleg nyilvánosan mintegy 130, belső hozzáféréssel 460 dokumentumot tartalmaz. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 24. § (4) bekezdése a környezetvédelmi és vízügyi miniszter számára egyetértési, valamint véleményezési jogkört biztosít a körzeti erdőtervek jóváhagyásában. Az évente ismétlődő kiemelt feladat keretében 2007. év folyamán az erdészeti körzetek összevonása miatt 31 körzeti erőterv kiadásában működtünk közre, ezáltal további 37.504 hektár védett természeti területen lévő erdőre készült el a természetvédelmi kezelési tervnek tekintendő körzeti erdőterv. A védett természeti területeken alkalmazható természetközeli erdőkezelési, erdőgazdálkodási módszerek egyes kísérleti területeinek kijelölésére, valamint az ezzel kapcsolatos kutatások támogatására irányuló, a természetes folyamtokra alapozott természetközeli erdőgazdálkodás bevezetését és elterjesztését szolgáló program a PRO SILVA HUNGARIA (PSH) Egyesülettel együttműködésben folyik. A témakörben folyó "Innovatív erdőgazdálkodási
36
rendszerek megtervezésének támogatása" című FAO/FVM/HM Budapesti Erdőgazdaság projekt befejeződött, összefoglaló jelentése elkészült és záró konferenciája lezajlott. Megtörtént az erdőtörvény természetvédelmet érintő módosítása, valamint a közfeladat felülvizsgálata a természetvédelmi vagyonkezelés erdészeti szakterületén. Új szabályzat készült a nemzeti park igazgatóságok vadászatra jogosultsága alatti vadászterületeken folytatott vadállomány-kezelés gyakorlatához, amely 21 vadgazdálkodási egységen, összesen 155.160 ha-on szabályozza a nemzeti park igazgatóságok által folytatott vadgazdálkodási tevékenységet. A nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek szakembereinek részvételével erdészeti és vadászati összevont szakterületi értekezletet tartottunk, amelyen megvitatásra kerültek a legfőbb aktuális kérdések, különös tekintettel a két szervtípus közötti együttműködésre. Összeállítottuk a 2007. évi FeHoVa kiállítás szakmai anyagát és részt vettünk a kiállításon. A KvVM Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság szakmai irányításával a természetvédelmi kezelés céljainak alárendelten folytatódott nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő erdőterületeken (31.000 ha) és a vadászatra jogosultságuk alá tartozó vadászterületeken (155.160 ha) az erdő- és a vadgazdálkodás. A legtöbb erdőterülettel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság rendelkezik, amelynek természetvédelmi vagyonkezelésére speciális szervezeti egység, Természetvédelmi Erdészet került kialakításra. Természetvédelmi Őrszolgálat működtetése: Közreműködtünk a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításában, illetve a végrehajtására kiadott 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet megalkotásában. Ez alapján az objektív felelősség elve érvényesül a védett természeti területen gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés, illetve az engedélyezett közlekedési útról való letérés tényállásokra is. Ugyancsak közreműködtünk a közfeladat felülvizsgálatában a Természetvédelmi Őrszolgálat szakterületén, amely önálló feladatcsoportot alkotott. Vagyonkezelési szakmai tevékenység: A 9/2006. (K. V. Ért. 4.) KvVM utasítás hatályba lépése által teljes körűvé vált nemzeti park igazgatósági vagyonkezelési tevékenység keretében, a 2007. évben elkészült és szakállamtitkári jóváhagyást nyert valamennyi nemzeti park igazgatóság vagyonkezelési koncepciója, hosszú távú (10 évre szóló) és éves vagyonkezelési terve. A koncepciók a nemzeti park igazgatóságok honlapjain megtekinthetők. A nemzeti park igazgatóságok a 2006. év végi, és 2007. első félévi, adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tettek, a vagyonkezelési adatbázis átvezetése megtörtént. A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett természeti területek kezelését szakmailag irányítottuk, részt vettünk az ellenőrzésben. Tavasszal és ősszel helyszíni szemléket tartottunk a nemzeti park igazgatóságok állattartó telepein és gyepterületein. 2007. áprilisában a KMNPI részt vett a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon, majd augusztus. 23-27. a DDNPI jelent meg a Szentlőrinci Gazdanapok rendezvényein. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos feladatok:
37
2007-ben folytattuk az FVM, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és tárcánk között agrár-környezetvédelmi témában kötött együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtását. Az agrárharmonizációs feladatok tekintetében részt vettünk az agrárkörnyezetgazdálkodási kapcsolattartók éves ülésén (2007. 01. 10.), illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program természetvédelmet érintő támogatásainak bizottsági egyeztetésein (2007. június 22., ill. 2007. június 28.) Közreműködésünk eredményeképpen a Bizottság által 2007. szeptemberében elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tartalmazza az összes természetvédelmi szempontból jelentős támogatási jogcímet, így a további feladataink a helyes végrehajtás kialakítására kell, hogy koncentráljanak. A Magas Természeti Értékű Területek (továbbiakban: MTÉT) feltérképezése és a területekkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek tisztázása érdekében szakmai kapcsolatot építettünk ki az Európai Unió Egyesített Kutatóközpontjának és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek felelős szakembereivel. A témában több egyeztetést lefolytattunk az FVM ÚMVP tervezéséért felelős munkacsoportjával is. Ennek eredménye, hogy az új MTÉT rendszer bevezetése helyett a jelenlegi ÉTT rendszer felülvizsgálata, kiterjesztése és zónásítása jelentkezik a továbbiakban feladatként. Az ÉTT informatikai rendszer fejlesztéséhez szükséges eszközöket telepítettük a NP igazgatóságokhoz, az egyes ÉTT monitoring módszertanának kidolgozása megtörtént, a tesztüzemi rendszer az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer keretében várhatóan az utolsó negyedévben kezdődik el. Az oktatási, ismeretterjesztési feladatokat a vonatkozó FVM támogatási rendeletek megjelenésével párhuzamosan folytatjuk. A Natura 2000 területek támogatásai tekintetében több alkalommal, az ország különböző részein tartottunk gazdafórumokat, melyeknek folytatását tervezzük. Az MVH-val kötött együttműködési megállapodás módosítása elindult, ezzel párhuzamosan az ÉTT adatok átadásának-átvételének egyeztetése is folyik. Az AKG munkacsoport a 2007. 09. 27-i üléssel ismét megkezdte tevékenységét. A NP munkatársak felkészítése a 2008. évi feladatokra a 2007. szeptember 19-20 siófoki továbbképzésen megkezdődött. Az NVT végrehajtásában történő közreműködésünk pénzügyi forrásait 2006-ban sikerült megteremteni a technikai segítségnyújtás kereteiből. Ennek köszönhetően a 2006. évben a nemzeti park igazgatóságok számára a szaktanácsadási, ellenőrzési és monitoring célokra 48 millió Ft állt rendelkezésre. A 2007. évben a keretekhez való hozzáférésünk sajnálatosan leszűkült, ezért kizárólag a területi ellenőrzés kereteiben történő együttműködésünk költségeit lehetett a fenti forrásokból finanszírozni. A területi ellenőrzésekben társellenőrként vettünk részt 4 nemzeti parkban. Az ÉTT monitorozás a források hiányában két mintaterületre szorítkozott. Két új ÉTT-re készült 2007. évben megvalósíthatósági tanulmány (Hortobágy, Szatmár). 2007-ben két AVOP és két NVT és egy ÚMVP Monitoring Bizottsági ülésen vettünk részt. A tárcaszintű és tárcaközi együttműködés keretében napi rendszerességgel képviseljük a természetvédelem szakterületét minden fórumon, szóban és írásban. Országos tanácskozást rendeztünk október 30-án az SPS és Cross comlpiance tárgyában. Elkészültek és megjelentek a Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályait és kompenzációs támogatását tartalmazó jogszabályok. (269/2007. (X. 18.) Korm. rendelete a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) , valamint a (128/2007. (X. 31.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól). A Tisza UNDP-GEF-KvVM projekt keretében indított Biodiverzitás Pályázati
38
Mikroalap kifizetései megvalósultak, megalakult a Tisza-mente érdekképviseleti szerve (SZÖVET). A projekt finanszírozásában és társszervezésével közösen megrendezésre került a IV. Hagyomány és Természet konferenciát több mint 250 fő részvételével. Tájvédelem: Elkészült az Európai Táj Egyezményt kihirdető jogszabály tervezete, a közigazgatási egyeztetés lezajlott, és az Országgyűlés 2007. szeptember 17-én elfogadta a Firenzében, 2000. október 20-án kelt Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvényt. A Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság szervezésében Siófokon szakmai nap került megrendezésre, amelyen jelen voltak az érintett államigazgatási szervek, egyetemek képviselői és egyéb szakértők. Megkezdődött a tájegyezmény középtávú munkatervének összeállítása. Folytatódott az 1996. évi LIII. törvényben foglalt természetvédelmi tervek rendszerének szakmai előkészítése annak érdekében, hogy a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv végrehajtását elősegítse, illetve más ágazati tervek (pl. területrendezési , területfejlesztési tervek, hálózati tervek) készítése során figyelembe lehessen venni a természetvédelem, tájvédelem elvárásait, prioritásait. A tárgyidőszakban 8 átdolgozott természetvédelmi, tájvédelmi szabvány jelent meg, további 2 szabvány szakmai megalapozó anyaga készült el. Az egyedi tájérték-kataszterrel rendelkező települések száma országos szinten 553-ra növekedett. A megújuló energiaforrások hasznosításának fejlesztése program tárcafeladataiból adódóan fontos feladata volt a fejezetnek a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a GKM által előterjesztett, 2007-2020-ra szóló energiapolitikai koncepció és a megújuló energiaforrások növelését célzó stratégiai anyagok előkészítésében, továbbá az FVM és a GKM által előterjesztett megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos jogszabálytervezetek egyeztetésében, véleményezésében a természet- és tájvédelmi szempontok megfelelő beépítése érdekében történő részvétel. A Balatonnal kapcsolatos intézkedésekről szóló 1075/2003. kormányhatározatból fakadó természetvédelmi feladatok ellátása, koordinációja keretében részt vettünk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény felülvizsgálatának szakmai és közigazgatási egyeztetésében, és érvényesítettük a természet- és tájvédelmi szempontokat. Természetvédelmi kezelési tervek készítése: A fejezet koordinációjával és szakmai támogatásával folytatódott a nemzeti park igazgatóságokon a természetvédelmi kezelési tervek készítése mind a már természetvédelmi oltalom alatt lévő, mind a védelemre tervezett területek esetében. A természetvédelmi kezelési terv a védett természeti területekre vonatkozó alapvető fontosságú dokumentum. Általa egyértelművé válnak a természetvédelmi oltalomból adódó elvárások és lehetőségek.
39
Ökoturizmus: Együttműködési megállapodás jött létre a Magyar Turizmus Rt. (MT Zrt.) és a KvVM között a Zöldturizmus 2007 kampányév lebonyolításával kapcsolatban. A kampányév során nemzeti parkjainkban gazdag programkínálat várta az érdeklődőket. Első alkalommal, hagyományteremtő céllal került megrendezésre a Magyar Nemzeti Parkok Hete. A programok országos promóciójáról – a KvVM szakmai közreműködésével – a MT Zrt. gondoskodott. Az elmúlt időszakban több új természetvédelmi bemutatóhely létesült, amelyek közül kiemelkedik a kőszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság), amely interaktív kiállítással várja az érdeklődőket. Overallos barlangi túrák keretében látogatható vált a balatonedericsi Csodabogyós-barlang (Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság), az Orfű melletti Mészégető-források-barlangja (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság), valamint a Meteor- és Kossuth-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság). Befejeződött a Tettyei-mésztufabarlang idegenforgalmi kiépítése, ami 2008 tavaszán nyílik meg a látogatók előtt. A bükkábrányi lignitbányában előkerült ősi, 8 millió éves tengerparti mamutfenyő-törzsek legépebben megőrződött 6 példánya – a természetvédelem eddigi legnagyobb szabású leletmentő akciójának eredményeként – Ipolytarnócon került elhelyezésre. Egyéb nemzetközi feladatok: Kétoldalú együttműködések: A Román-magyar együttműködés keretében a Természetvédelmi Szakértői Csoport munkaterve alapján egy újabb Együttműködési megállapodást született a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park között. 2007 folyamán kihirdették az Erdélyi Szigethegység Természeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság közös Phare CBC programja kapcsán az 5002 hektár összterületű, a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét területi egységéhez szervesen kapcsolódó Cséffa Természeti Parkot. „A kék vércse védelme a Pannon régióban” című, az Európai Bizottság által is támogatott, 386 millió Ft tervezett összköltségvetésű, 4 éves futamidejű LIFE Nature program 2007-ben megkezdte második évét. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által koordinált program keretében, a partnerként résztvevő Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnek sikerült elérnie, hogy a román vadászati törvény módosításával a kék vércse védelmében kulcsfajnak tekinthető vetési varjú vadászatára 2007-től a költési időszakban tilalmat rendeltek el. Szlovák-magyar együttműködés: A közös természet-és tájvédelmi munkabizottság a 2007. febbruárjában együtt ünnepelte a Vizes Élőhelyek Világnapját egy konferencia megrendezésével. A szakmai anyagok egységesítését és fordítását követően megkezdődött az Aggteleki- és Szlovák-karszt Világörökséggé nyilvánított barlangjait bemutató közös vándorkiállítás kivitelezése. Finn-magyar együttműködés: Szakállamtitkárságunk hivatalos kétoldalú kapcsolat kiépítését kezdte meg a finn társminisztériummal, melynek keretében a felek hosszú távú természetvédelmi együttműködés mellett kötelezték el magukat. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, akcióprogramok, szervezetek: Ramsari egyezmény. Két új ramsari területnek és egy korábbi terület bővítésének előkészítése indult meg. Folytatta munkáját a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság, ennek
40
keretében megvizsgálta a Kis-Balaton ramsari terület jövőjét alapvetően meghatározó vízügyi fejlesztési koncepciót és állásfoglalást alakított ki róla. Előkészítettük a 2008-as Vizes Élőhelyek Világnapja rendezvényt. Folytatódott az a Szlovákiával közösen megkezdett Interreg projekt, amely az Ipoly és a Duna mentén segíti elő a közös, harmonizált monitorozást és az ökoturizmus, a környezeti nevelés fejlesztését. Az UNESCO Globális ill. az Európai Geopark Hálózathoz való csatlakozás előkészítéseként, a tervezett Bakony-Balaton ill. Nógrádi Geopark kapcsán érintett nemzetipark-igazgatóságok 1-1 munkatársa részt vett az Európai Geoparkok 7. konferenciáján (Ullapool, Egyesült Királyság). Környezeti hatásvizsgálat: Környezeti hatásvizsgálat területén a munka jelentős részét az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló nemzetközi egyezmény (Espooi egyezmény) végrehajtása jelentette. Ezek közük több olyan téma is volt, amely mind a ráfordított munka nagyságát tekintve, mind gazdasági és társadalmi jelentőségében kiemelkedő. Az Ausztriai Heiligenkreuzba tervezett hulladékégető: A magyar határ közvetlen közelében, Heilignekreuzba tervezett hulladékégető engedélyezése rendkívüli közérdeklődésre számot tartó eljárás, amelyben Magyarország az Espooi egyezmény keretében, mint hatásviselő fél vesz részt. Jelentős munka volt már az Espooi egyezmény szerinti eljárást megelőzően a tervezett beruházás hatástanulmányának koncepciójával kapcsolatosan a nyilvánosság széles körű bevonása (tájékoztatás, észrevételek összegyűjtése és továbbítása az osztrák fél számára), valamint a hivatalos magyar álláspont összeállítása és megküldése az osztrák félnek. A szlovákiai Tőketerebesre tervezett szénerőmű: A másik rendkívüli közérdeklődésre számot tartó eljárás, a Tokaji borvidék közelébe, a szlovákiai Tőketerebesre tervezett szénerőmű létesítésének engedélyezési eljárásában Magyarország hatásviselőként való részvétele az Espooi egyezmény szerint. Ennek során sor került a nyilvánosság tájékoztatására, szakhatóságok bevonásával a környezeti hatástanulmányra vonatkozó hivatalos magyar álláspont összeállítására (amit a kapott észrevételekkel együtt megküldtünk a szlovák félnek), lakossági fórumra és a szlovák féllel folytatott szakmai konzultációra. A romániai Verespatakra tervezett aranybánya: Az Espooi egyezmény szerinti nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás 2005 januárjában kezdődött el, melyben Magyarország hatásviselő félként vesz részt. Ennek keretében 2007 évben került sor az előző évi magyarországi közmeghallgatásokon felvetett kérdésekre adott válaszok fordíttatására és közzétételére, továbbá a román féllel folytatott szakmai konzultációra. 2007. évben indult el Romániában az RMGC iparfejlesztési övezet településrendezési tervének módosítására irányuló engedélyezési eljárás a tervezett aranybánya területének bányászati célú felhasználása érdekében. Magyarország 2007. szeptemberében jelezte
41
Romániának az EU „Stratégiai Környezeti Vizsgálat”-ról szóló irányelv szerinti eljárásba való bekapcsolódási szándékát. Az E.ON Gönyűre tervezett kombinált ciklusú erőműve: Az E.ON Erőművek Termelő és Üzemeltető Kft. Gönyűre tervezett kombinált ciklusú erőművének Espooi egyezmény szerint folytatott nemzetközi egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában a szomszédos Szlovákia hatásviselő félként vett részt. Sor került a hazai és szlovák nyilvánosság és hatóságok tájékoztatására, a kapott észrevételek feldolgozására, lakossági fórumra és a szlovák féllel szakmai konzultációra. Az összekapcsolt eljárás első szakasza lezárult, a környezeti hatásvizsgálat során nem merült fel a tevékenység megvalósítását kizáró ok. Az erről szóló végzés tartalmazza az egységes környezethasználati engedélyezés során a hatóságok által érvényesíteni kívánt feltételeket. Nukleáris biztonság: Környezeti Sugárellenőrzés: 2006. január 1.-től a Környezetvédelmi Ágazati OKSER (Országos Környezeti Sugárellenőrzési Rendszer) Központ feladatait a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el. A kiemelt létesítményeknek köszönhetően itt keletkezik a legtöbb környezeti mérési adat, melyek kiegészülnek a többi felügyelőség környezeti radiológiai mérési adataival. Minisztériumi koordináció mellett a pécsi központ biztosítja az összegyűjtött ágazati adatok egységes formátumban való továbbítását az OKSER Információs Központba, mely éves összesített jelentést készít az Európai Unió Bizottsága számára, valamint a hazai lakosság tájékoztatására. Országos Nukleáris Balesetelhárítási Terv: Az új Országos Nukleáris Balesetelhárítási Terv a Kormányzati Koordinációs Bizottság döntése alapján készül az Országos Atomenergia Hivatal Koordinációjával. A többéves előkészítő munkában a környezetvédelmi ágazat képviselete mellett különféle háttéranyagok elkészítésére került sor. Környezet-egészségügy: Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer: 2007. október 17-18-án 17. alkalommal került sor Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer című konferencia megrendezésére a KvVM szakmai és anyagi támogatásával. A konferencia előadásainak szerkesztett tanulmánykötetét tartalmazó CD még 2007. decemberében elkészült. A 17. konferencia kiemelt témái: a klímaváltozással összefüggő kérdések, a légszennyezés egészségügyi hatásai, a hazai sugár és radiációs terhelés, a hazai népesség expozíciós leltára. A kültéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése – parlagfű: Az Országgyűlés „Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottsága jelentésének elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 126/2003. (XI. 21.) OGY
42
határozat alapján működő tárcaközi bizottságban a KvVM tárcaképviseletének ellátása. A minisztérium gyommentesítésre irányuló tevékenységének koordinációja, valamint kapcsolattartás a civil szervezetekkel. Védelem-igazgatás: A védelmi felkészítés 2007. évi feladattervében előírtak teljesítése eredményesen szolgálta az ország védelmi felkészítésének ügyét. Kiemelt figyelmet fordított a válságkezelés és válságreagálás kérdéseire, a védelmi tervezés országos rendszerei kialakítására, a gazdaság felkészítésének a nemzetgazdaság erőforrásainak védelmi célú felkészítésére, az országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásaira, valamint a kormányzati vezetési irányítási rendszer átalakítására. A KKB Operatív Törzs tevékenysége a 2007. évi dunai árvíz elleni védekezésben: A környezetvédelmi és vízügyi tárca védelmi igazgatási feladataiban meghatározó szerepet töltött be 2007. szeptemberében Duna és a mellékfolyóin lezajlott árvíz elleni sikeres védekezés. Az árvízi védekezésben érintett megyékben a védelmi bizottságok meghozták a védekezéshez szükséges intézkedéseiket, aktivizálták operatív törzseiket. A Kormány biztosította a veszélyhelyzet elhárításához szükséges költségeket. Az önkormányzatok védekezési munkálatait az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) műszaki szaktanácsadókkal segítette. Az alacsonyabb készültségekben lévő védvonalakon a vízügyi igazgatóságok a védvonalak ellenőrzését végezték, és folytatták a szükséges megelőző munkálatokat. Kritikus infrastruktúra: A kritikus infrastruktúra tárgyában a GKM koordinációjával 2007 júniusában elkészült a Zöld Könyv hazai változata. A kritikus infrastruktúrák védelmére irányuló program keretében kiemelten fontos a KvVM ágazati tevékenységéhez tartozó, környezetvédelem, természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkár-elhárítás, vízminőség-védelem, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és a meteorológiai szakterületek szakmai irányítási feladatai. Védelmük jogszabályokban, technológiai és üzemeltetési utasításokban, biztonsági intézkedésekben, munkabiztonsági kockázatelemzésekben, rendszeres ellenőrzési, és koordinációs, szaktevékenységben valósulnak meg. Védelmi igazgatás kommunikációja: A nemzetközi politikai események, főképp a terrorista jellegű támadások arra engednek következtetni, hogy a kritikus infrastruktúra elleni védelemben különösen fontos - az esetleges terrorcselekmények megelőzésében, felderítésében, de egyéb területeken is - a gyors és hatékony kommunikáció. A vízügyi szakágazatban 2007-ben került bevezetésre az Egységes Digitális Rádió rendszer (EDR). Kapacitása a készenléti szolgálatok hiearchikus szintjeinek megfelelően lehetővé teszi az információk gyors továbbítását a döntéshozók részére. mind nemzeti, mind EU tagállamok között. Nemzeti Válságreagálási Kézi Könyv: A HM koordinációja alapján elkészült Magyar Köztársaság Nemzeti Válságreagálási Kézi könyve. Tartalmi elemei megelőző döntési lehetőséget nyújtanak az illetékesek számára a
43
diplomáciai, gazdasági és katonai intézkedések meghozatalában, egy-egy kialakulóban lévő válság korai szakaszában, mikor a potenciálisan kockázatot jelentő állam szándékai még bizonytalanok. Polgári védelmi gyakorlatok: 2007 július 18-án, Budapesten a Chinoin Zrt, valamint október 16-án, Kazincbarcikán a BorsodChem szervezésben végrehajtott un. kiürítési gyakorlatok hasznos információkat nyújtottak egy esetleges valós környezeti károkozás megelőzésére és felszámolására. Jogszabály módosítás (131/2003. (VIII. 22.) Korm. r.): A GKM koordinációja alapján a KvVM tagja annak a szakértői munkacsoportnak, mely a 131/2003. (VIII. 22.) Korm.r. (A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása) módosításával foglalkozik. A rendelet hatálybalépése óta az államigazgatás munkamegosztásában, a honvédelem értelmezésében bekövetkezett változások szükségessé tették a felkészítési feladatok tervezésének új alapokra helyezését, egy új szabályozórendszer kidolgozását. Tűz- és munkavédelem: A minisztérium felelősségi köréhez tartozó szakterületek tűz-és munkavédelmi helyzete megfelelő. A három szakmai ágazat munkavédelmi koordinációja a Környezetmegőrzési Főosztály szakmai irányításával történik, de az egyes ágazati szervezetek tűz-és munkavédelmi szakemberei (kapcsolt munkakörben, vagy külső szolgáltató útján) önállóan végzik feladataikat. A tűz-és munkavédelmi jogszabályok, rendeletek, szabványok, helyi munkáltatói utasítások a kívánt mértékben szabályozzák mindhárom szakmai ágazat munkabiztonságát. A tárca felelősségi körébe tartozó, a Munkavédelem Középtávú Cselekvési Programjában meghatározott (a Munkavédelem Országos Programja 2005. évi intézkedési és ütemtervéről szóló 2002/2005. (I. 11.) Korm. hat.) feladatait időarányosan – együttműködve a területi szervezeteivel - teljesítette. Ezek közül kiemelt tevékenység, volt a Vízügyi Biztonsági Szabályzat módosítása. A biztonságos munkavégzésre fordítható költségtényezők jellemzően csak a kötelező munkabiztonsági vizsgálatok (üzembe helyezés, kötelező időszakos biztonsági felülvizsgálatok, berendezések üzemeltetése, fenntartása) elvégzését tartalmazzák. A pénzkeret folyamatos csökkentése következében munkavédelmi célú beruházásokra, fejlesztésekre nincs lehetőség, s ennek következében hosszabb-rövidebb távon számolni lehet az egészségkárosodással járó baleseti kockázatokkal. Eredmények az integrált szennyezés-megelőzésben: Integrált Szennyezés Megelőzéshez (IPPC) kapcsolódó feladatok: Megvalósult az egységes környezethasználati engedélyek kiadásának folyamatos ellenőrzése, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek részére tartott szakmai továbbképzésekkel, és a 96/61/EK irányelvben rögzített határidő teljesítésének szakmai támogatásával együtt. A 2007-es évben további közel 200 db egységes környezethasználati engedély kiadásával hazánk az integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről szóló irányelv 2007. október 30-i határidejére 96%-ban teljesítette az irányelvben meghatározott követelményeket. Ezzel Magyarország - annak ellenére, hogy az EU régi tagállamaihoz
44
képest 2 évvel rövidebb idő állt a rendelkezésére – a végrehajtás tekintetében az EU legjobb 6 tagállama között van. Folytatódott az IPPC irányelv felülvizsgálatának előkészítése; az ezzel foglalkozó munkacsoportban folyamatos volt a részvételünk. 2007. október 17-én a KvVM - az OKTVF-fel együttműködve - sikeres nemzetközi konzultáción vett részt az EPER/E-PRTR témakörben, melyet a REC szervezett a délkeleteurópai országoknak. Sikeres együttműködést követően megállapodás született az FVM-mel annak érdekében, hogy elősegítse az állattartó telepek szigetelt trágyatárolói BAT-nak megfelelő megvalósítását. Ennek következtében a nagylétszámú állattartással foglalkozó gazdák közel 60%-a nyújtott be EMVA támogatás iránti kérelmet, és ezen gazdák 98%-a szerezte meg határidőre az egységes környezethasználati engedélyt. IPPC –hez kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztése: Továbbfejlesztésre került a hatósági munkát hatékonyabbá és gyorsabbá tevő IPPC Létesítmény Nyilvántartó Rendszer (LNYR). Elkészült és 2007. szeptemberében a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek részére bevezetésre és használatba vételre került az LNYR E-PRTR telephely nyilvántartó programmodulja. Elkészült az egységes környezethasználati engedélyeket harmonizáló szoftver, amely lehetővé teszi az engedélyeknek a jogszabály által előírt tartalmi követelményeknek való jobb megfeleltetését, és az összes felügyelőség vonatkozásában hasonlóan strukturált, egységes megjelenésű engedélyek elkészítését. BAT útmutatók hazai adaptálása és megjelentetése: Elkészültek és a Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítőben megjelentek, valamint a www.ippc.hu weblapon publikálásra kerültek a tüzihorganyzás, a nagy tüzelőberendezések, valamint a papírgyártás technológiai folyamatairól szóló hazai BAT (Best Available Techniques = az elérhető legjobb technika) útmutatók. A Környezetvédelmi hatósági laboratóriumi-mérőhálózati szakmai tevékenység segítése: A környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium továbbra is képviseltetve van a Nemzeti Akkreditáló Testület Akkreditálási Tanácsában. 2007-ben is a nemzeti akkreditálásról szóló Tv-ből fakadó kötelezettségek teljesítése volt a cél. Az EA(Európai Akkreditálási együttműködés) felülvizsgálat megállapításai miatt 2007-ben szintén módosítani kellett az alapszabályt, amely orvosolni hivatott az EA nem megfelelőségeket. Az Alapszabály előkészítésében és elfogadtatásában tevékenyen vettünk részt segítve az Akkreditálási Tanács munkáját. Az év folyamán az alapszabály elfogadásra került a közgyűlés által. Az akkreditálási eljárás szabályzatainak módosításai, kialakítása megtörtént. A lakosság környezeti adatokkal történő ellátásának javítása: A környezeti nevelés, oktatás és szemléletformálás ösztönzése céljából folyamatos törekvés a lakosság környezeti adatokkal történő ellátásának javítása.
45
A 2006-ban elkezdett munka keretében 2007-ben tovább folytatódott magyar-román határtérség környezeti állapota c. kiadvány elkészítése. A kiadvány elkészült, nyomdai kiadásra nem került sor, mivel a kiadványt Internetes formában kívántuk megjelentetni. A kiadvány teljes terjedelmében a KvVM honlapján és a Román Környezetvédelmi Minisztérium honlapján egyszerre került megjelentetésre. Jogszabályalkotás: −
Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásról szóló (E-PRTR) 166/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási szabályainak megalkotása
−
A Magyar Közlöny 2007. évi 98. számában megjelent a Kormány 194/2007. (VII. 25.) számú Korm.rendelete ( továbbiakban E-PRTR Korm.rendelet) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási Nyilvántartás létrehozásáról
−
91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
−
Magyar Közlöny 2007. évi 101. számában a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 25/2007. (VII.30.) KvVM rendelete ( továbbiakban KvVM rendelet) a használt szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet
−
A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet módosításáról
Nemzeti Kibocsátás-csökkentési Program: Közreműködés a 2010-ig szóló Nemzeti Kibocsátás-csökkentési Program végrehajtásának figyelemmel kísérésében és az ezzel kapcsolatos évi jelentésadási kötelezettség teljesítésében: A munka 2003-ban kezdődött a VITUKI Kht közreműködésével, amely hazai POP (perzisztens szerves szennyezők) leltár évenkénti összesítéseiben az adatok pontosításához szükséges feladatokat kívánta elősegíteni. A mérési terv minden év elején a POP leltárban hiányzó (pontosításra szoruló vagy megerősítésre váró) adatok alapján kerül kiválasztásra, adott ipari tevékenységek esetében. 2007-ben a munka elsősorban fémipari üzemek, valamint az UNIDO pénzkeret felhasználásával a hőerőművek technológiáit célozta dioxin, poliklórozott bifenilek (PCB), poliaromás szénhidrogének (PAH) és hexaklór-benzol (HCB) vonatkozásában. A mintavételek és mérések megtörténtek.. A feladat elvégzéséhez a VITUKI Kht közhasznú szerződés keretében 10 MFt az UNIDO méréseinél 4 MFt állt rendelkezésre. A Környezet és Energia Operativ Program (KEOP) pályázatban megvalósítandó feladatok előkészítése: Magyarország 2003-ban csatlakozott az ENSZ EGB Szennyezőanyag Kibocsátási és Transzfer Regiszterről (PRTR) szóló jegyzőkönyvéhez. Az ENSZ EGB jegyzőkönyvhöz kapcsolódóan 2006. februárjában jelent meg az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete az Európai PRTR-rel kapcsolatos szabályokról.A PRTR rendszer információkat kell tartalmazzon: több tevékenységet és szennyezőanyagot kell tartalmazzon, magába kell foglalnia a felszín alatti vizekbe történő kibocsátásokat, valamint a telephelyen kívülre történő 46
hulladékszállításokat is. Az E-PRTR megvalósítása érdekében a jövőben olyan környezetvédelmi adatszolgáltatási rendszert kell életbe léptetni (illetve a meglévőket szükség szerint módosítani), amelyek a mai gyakorlattal ellentétben egymással szélesebb körben harmonizálnak, és a PRTR-nek megfelelő adattartalmat is képesek biztosítani. Az adatszolgáltatások feldolgozásához informatikai háttér szükséges, amelynek segítségével az egyes szakterületi adatok egymáshoz kapcsolhatók, és a jelentésköteles üzemek kibocsátási adatai – további kézi feldolgozás nélkül – az interneten nyilvánosságra hozhatók. A 2007-ben elvégzett feladat célja volt a (KEOP) környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (E-környezetvédelem) fejezetéhez tartózó pályázat(ok) benyújtásához szükséges adatlapok kitöltése és a feladatok meghatározása. A KEOP-hoz az alábbi pályázati adatlapok készültek el: - A A PRTR adatgyüjtő rendszer továbbfejlesztése és adatbázis létesítése a PRTR jelentéskötelezettségnek megfelelően - E-PRTR: OKIR átalakítása a PRTR kötelezettség keretében Az IPPC/PRTR Nyilvántartó Rendszer (IPPC/PRTR NYR) A Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer (KAR) A KAR térinformatikai Rendszer (KAR-TÉR) A Hatósági Nyilvántartó Rendszer (HNYR) A Határozat Szerkesztő Rendszer (HSZR) A Dokumentum Kezelő Rendszer (DMS) Felszín Alatti víz és földtani közeg Információs Rendszer (FAVI) Szennyvízkibocsátások nyilvántartó Rendszer (VAL-VÉL) Hulladékgazdálkodási információs rendszer (HIR) - Az IPPC és PRTR Honlapok továbbfejlesztése, megújítása. EMAS: Az EMAS intézményi rendszere: A 761/2001/EK EMAS rendelet elvárási szerint Magyarország is működteti az EU EMAS rendszert. A KvVM feladata a jogszabályi háttér megteremtése, amely a 74/2003. (V. 28.) Korm. rendelettel a csatlakozásra megtörtént, majd a 214/2006. (X. 31.) Korm. rendelettel a rendszer további pontosítására, finomítására került sor, a gyakorlati tapasztalatok alapján. Az intézményi rendszerben az OKTVF végzi a szervezetek nyilvántartásba vételét. A NAT látja el az EMAS hitelesítők akkreditációját a rendszerben. 2007-ben 5db új szervezet EMAS nyilvántartásba vétele történt meg, így összesen 13db szervezet, köztük 2 db megyei jogú város van EMAS szerint regisztrálva. A három akkreditált hitelesítő közül 2007-ben csak egynek az akkreditációját hosszabbította meg a NAT, kettőnek az akkreditációja felfüggesztésre került. A szabályozáson, és az intézményi rendszer koordinációján túl, az EU EMAS Bizottság munkájában való részvétel, és az EMAS széleskörű hazai bevezetésének az ösztönzése képezik a tárca feladatát.
47
Folyamatos részvétel az EU EMAS 14. cikkely Bizottság munkájában: A 761/2001/EK EMAS rendelet 14. cikkében a tagállamok számára előírt kötelezettségnek megfelelően részt vettünk a félévente megrendezett EU EMAS 14. cikkely Bizottság ülésein, a KvVM képviselet ellátására. Itt tájékoztatást adtunk az EU felé a hazai intézkedésekről, eredményekről, és részt vettünk a 761/2001/EK EMAS rendelet felülvizsgálatában, az új tervezet véleményezésében. A EU EMAS Bizottság elvárásának megfelelően adatszolgáltatást végeztünk 2004-2006 évek vonatkozóan. Az „EMAS promotion survay” adatai az EU EMAS honlapon lesznek mindenki számára elérhetőek. Az EMAS ösztönzése: A 761/2001/EK EMAS rendelet 12. cikkében a tagállamok számára előírt kötelezettségnek megfelelően EMAS honlapot működtettünk a KvVM hivatalos honlapján, folyamatosan frissítve azt a szervezetek tájékoztatására, és az EMAS regisztrációra való felkészülés megkönnyítésére. Folyamatosan informáltunk hírekben a hazai és EU eseményekről, eredményekről, szükség szerint felhívást tettünk közzé más szervezetek (KÖVET) EMAS akciói támogatására. A hazai ISO 14 001 minősített szervezetek bevonására az EMAS-ba, EU TAIEX EMAS workshop került az OKTVF-el közösen megszervezésre. Az érdekeltek konzultációjára EMAS Kerekasztal fórum alakult- EMAS vállalatok kezdeményezésével. A hazai EMAS eredmények között kell megemlíteni az EU EMAS projektekben való sikeres részvételt: EU NEST projektet (4 megyei jogú város részvétele), és a KÖVET által szervezett, a KvVM által is támogatott EU EMAS Easy projektet (2 szervezet, köztük egy önkormányzat). A tagországi EMAS szervezetek értékelésére az Európai Bizottság által 2005ben létrehozott EMAS Európai és EMAS Nemzeti Díjrendszer 2007.-ben (Lisszabon) is EMAS Európa Díjjal jutalmazta három hazai EMAS szervezetünket. Környezetbarát termék és Öko-címke minősítés: A környezetbarát Termék és EU öko-címke minősítő intézményi rendszer: A 9/2003. (V. 25.) KvVM rendelettel módosított 29/1997 (VII. 29. ) KTM rendelettel teremtettük meg az EU csatlakozásra a működési és intézményi hátteret, a harmonizált környezetbarát termék minősítő rendszer működésének. A rendelet előírásainak megfelelően, a KvVM döntéshozó jogkörével és a Környezetbarát Termék Kht. koordinálásával működik már több mint 13 éve- a nemzeti környezetbarát termék minősítő rendszer. A 83/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet teremtette meg az EU öko-címke hazai működését. Az EU öko-címkeés a nemzeti minősítő rendszer ugyanabban az intézményi rendszer alkalmazásával működik. 2007-ben 8 db új termékre érkezett be környezetbarát termék pályázat, amelyekkel védjegyhasználati szerződéskötésre került sor. 7 korábbi szerződés meghosszabbításra került. Összesen mintegy 310 terméke viselheti a környezetbarát védjegyet. Egy új öko-címke pályázat minősítésére került sor 2007. évben, így jelenleg két termékcsoportban, két pályázó nyerte el a logó használatát. A 29/1997 (VII. 29. ) KTM rendelet 3§-nak megfelelően Értékelő és Minősítő Bizottság dönt az új termékcsoportok bevonásáról a minősítő körbe, és Bizottság dönt a kritériumok kérdésében is. Döntés-előkészítő minőségben, a tárca az érdekelt társfőosztályok bevonásával szakmai egyeztetést végez a termékcsoport javaslatokra (3 db) és a kritérium javaslatokra (4 db) vonatkozóan, amelyet KvVM javaslatként képvisel a Bizottságban. 2007-ben 4 db új feltételrendszer kidolgozására került sor.
48
Folyamatos részvétel az EU öko-címke Bizottság munkájában: A 1980/2000/EK rendeletben létrehozott Európai Uniós Öko-címkéző Tanács és a Szabályozó (komitológiai) Bizottság ülésein (évente 3 ülés) a tagállamok számára előírt kötelezettségnek megfelelően részt vettünk, a KvVM képviselet ellátására. 2007-ben 8 db termékcsoport kritérium fejlesztésére került sor, továbbá az Európai Parlament és a Tanács 1980/2000/EK öko-címke rendelete felülvizsgálatára. Az Öko-címke minősítés ösztönzése: A szervezetek és a fogyasztók tájékoztatására, és minősítésre való felkészülés megkönnyítésére folyamatosan működtetjük és aktualizáljuk a KvVM öko-címke szakmai honlapját, folyamatosan informáltunk a minősítésekről, tanúsításokról, továbbá kommunikációs célú információk, hírek, felhívások megjelenítése a hazai és EU eseményekről, eredményekről. A hazai zöld közbeszerzés ösztönzésére részt vettünk a hazai Zöld Közbeszerzés Akcióterv kidolgozására létrehozott munkacsoport munkájában, a környezetbarát és öko-címke kritériumok beépítésére a zöld közbeszerzés elvárásai közé. 2007-ben született, a természetvédelmet érintő új jogszabályok: Törvények: − 2007. évi CXI. törvény a Firenzében, 2000. október 20-án kelt Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről Kormányrendeletek: − Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. Korm. rendelet módosításáról szóló 144/2007. (VI. 22.) Korm. rendelet (bolgár-román csatlakozás miatti módosítás) − A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet − A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet − A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 325/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet − A környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet − A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet − Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet − A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet − A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet − A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet
49
− A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet − A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet Miniszteri rendeletek: − A barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről szóló rendelet módosítása 3/2007. (I.22.) KvVM r. − Egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról szóló 90/2007. (XI. 20.) KvVM rendelet − Magyarországi Bioszféra Rezervátumokról szóló 7/2007. (III.22.) KvVM r. − A védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről szóló 21/2007. (VI.20.) KvVM r. − A védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet módosításáról szóló 88/2007. (X.25.) KvVM r. − A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról szóló 23/2007. (VI. 27.) KvVM r. (bolgár-román csatlakozás miatti módosítások) − A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet − Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészet-műszaki dokumentáció tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet − A fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet − Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 33/2007. (IV. 26.) FVM rendelet − Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet − Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet − A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM e.r. − Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet − A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKMHM-KvVM e. r. − A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet (madárvédelmi irányelv átültetése miatt)
50
Védett természeti területek létesítéséről szóló rendeletek: − A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 9/2007. (III. 30.) KvVM rendelete az Érdi Kakukk-hegy természetvédelmi terület létesítéséről (kiterjedése: 9,3 ha) − A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 10/2007. (III. 30.) KvVM rendelete a Muramenti Tájvédelmi Körzet létesítéséről (kiterjedése: 1904,1 ha) − A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelete a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról (kiterjedése: 452,2 ha) − A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 12/2007. (III. 30.) KvVM rendelete a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról (kiterjedése: 331,7 ha) − A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 14/2007. (III. 30.) KvVM rendelete a Belsőbárándi-tátorjános természetvédelmi terület létesítéséről (kiterjedése: 49,7 ha) − A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 15/2007. (III. 30.) KvVM rendelete a Bölcskei-nőszirmos természetvédelmi terület létesítéséről (kiterjedése: 111,2 ha) − A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelete a Tardilegelő természetvédelmi terület létesítéséről (kiterjedése: 283,9 ha) − A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelete a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről (kiterjedése: 273,2 ha) − A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelete a Csombárdi-rét természetvédelmi terület létesítéséről (kiterjedése: 53,4 ha) − A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 29/2007. (X. 6.) KvVM rendelete a Sümegi Fehér-kövek természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról (kiterjedése: 307,9 ha) − A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 98/2007. (XII. 23.) KvVM rendelete az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (kiterjedése: 160,0 ha) Védett természeti területek státuszának megerősítése: 30 - 87 /2007. (X.18.) KvVM r. (57 rendelet) 103 - 165/2007. (XII.20.) KvVM r. (63 rendelet) Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terveinek kihirdetéséről szóló rendeletek: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 13/2007. (III. 30.) KvVM rendelete a Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 27/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról Egyéb miniszteri rendeletek: A védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről szóló 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet. A rendelet a hazánkban előforduló mintegy 500 ásványfaj közül 11 ritka faj meghatározott (ásványfajonként változó) méretet elérő és meghatározott külső megjelenésű (szabad szemmel is látható kristálylapokkal határolt, vagy más rendezett külső alakkal rendelkező) példányait helyezi természetvédelmi oltalom alá. A védetté nyilvánító rendelkezésen túlmenően értelmezi a jogszabály tárgyi hatályát és azzal összefüggésben az ásvány-példány fogalmát; melléklete pedig ásvány-osztályonkénti csoportosításban tartalmazza a védett ásványok megnevezését, képletét, védettségének mm-ben megadott alsó 51
mérethatárát, illetve pénzben kifejezett értékét, ami a becsült forgalmi érték alapján lett meghatározva. Egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról szóló 90/2007. (XI. 20.) KvVM rendelet. A rendelet 11 olyan, kis kiterjedésű barlang védelem alóli feloldásáról rendelkezik, amelyek az elvégzett kutatások értelmében in situ megőrzendő természeti értékeket nem tartalmaznak, természetvédelmi jelentőségük csekélynek minősíthető; természettudományos információértékük az elvégzett dokumentálással megőrizhető, ugyanakkor védelmük fenntartása csak a jogszerűen folytatott bányászati tevékenység aránytalanul nagy mértékű korlátozásával lenne biztosítható. Egyéb normatív aktusok: − Az Európa Diplomával rendelkező területekről szóló 9/2007 KvVM utasítás − A Bioszféra-rezervátumokról szóló 10/2007 KvVM utasítás Természetvédelmi Szabványok: Biodiverzitás-monitorozási eljárások. A természetvédelmi célú MSZ 20368:2007 biodiverzitás-monitorozás alapelvei és programjának felépítése Természetvédelem. Épületek, építmények tájbaillesztése MSZ 20376-7:2007 Nyugat-Dunántúl védett természeti területein Természetvédelem. Épületek, építmények tájbaillesztése ÉszakMSZ 20376-8:2007 Magyarország védett természeti területein Természetvédelem. Épületek, építmények tájba illesztése az MSZ 20376-9:2007 Alföld védett természeti területein Természetvédelem. Épületek, építmények tájba illesztése a MSZ 20376-10:2007 Felső-Tisza-vidék védett természeti területein Természetvédelem. Barlangok állékonysági vizsgálatai
MSZ 20389:2007
Ökoturizmus. Turizmus a védett természeti területeken
MSZ 20391:2007
Ökoturizmus. A természetvédelmi tanösvények kialakításának MSZ 20392:2007 szempontjai 2007-ben született, a környezetvédelmet érintő új jogszabályok Jogszabályalkotás: Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásról szóló (E-PRTR) 166/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási szabályainak megalkotása A Magyar Közlöny 2007. évi 98. számában megjelent a Kormány 194/2007. (VII. 25.) számú Korm.rendelete ( továbbiakban E-PRTR Korm.rendelet) az Európai Szennyezőanyagkibocsátási és –szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról, valamint a Magyar Közlöny 2007.
52
évi 101. számában a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 25/2007. (VII.30.) KvVM rendelete ( továbbiakban KvVM rendelet) a használt szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet, valamint a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet módosításáról. Vízügyi Szakállamtitkárság 2007. évi szakmai tevékenységeinek összefoglalása Vízrajz: Megtörtént a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek – állapotuk és változásaik – egységes rendszerbe foglalt megismerésének, értékelésének és előrejelzésének, a vízgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges alapadatok gyűjtésének (a továbbiakban vízrajzi feladatoknak) az országos szintű irányítása, ellenőrzése és szabályozása. Ennek keretében elláttuk a KvVM és a VITUKI Kht. között kötött közhasznú szerződés „Központi vízrajzi feladatok” című téma végrehajtásának a felügyeletét és szakmai irányítását. Felügyeltük a vízrajzi tevékenység fejlesztési programjának végrehajtását, a költségvetésben jóváhagyott finanszírozási forrás (62 millió Ft) felhasználásának a felügyeletét. Megtörtént a különböző szervezetek vízrajzi típusú feladatainak összehangolásával kapcsolatos teendőket. Többek között kapcsolattartás és a közös feladatok számbavétele a VITUKI -el, az OMSZ -l, a MÁFI -el. Továbbá elláttuk a vízrajzi tevékenységgel összefüggő nemzetközi feladatok szakmai előkészítését, alakítását, irányítását. A vízügyi ágazat minőségirányítási, minőségbiztosítási, műszaki-szabványosítási feladatai: Felügyeletünk mellett bevezetésre került az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer az Észak-Magyarországi, az Alsó-Tisza-vidéki, Közép-Duna-völgyi és a Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok területén a vízrajzi tevékenységre vonatkozóan. Ellátásra került a vízügyi építési műszaki ellenőri tanfolyamok és az írásbeli és szóbeli szakvizsgák beterjesztett írásbeli és szóbeli tételsorainak jóváhagyását, a tanfolyamok és a vizsgáztatás felügyeletét. A nemzetközi vízügyi együttműködés területén alul fekvő országként, a szomszéd országokkal kötött kétoldalú vízügyi egyezmények alapján aktív és folyamatos kapcsolatot tartottunk a társ szervezetekkel. A Vízügyi Szakállamtitkárság munkatársai kormánymeghatalmazottként, meghatalmazott-helyettesként, határvízi titkárként, albizottság vezetőként, szakértőként aktívan részt vettnek mind a hét határvízi Egyezmény feladatainak végrehajtásában, továbbá a Tiszai Vízügyi Fórum munkájában. Aktívan közreműködtünk az ICPDR, az NHP/OHP, UNESCO, WMO, stb., nemzetközi szervezetek különböző munkacsoportjainak munkájában, az EU-s szakmai fórumokon. A 2007. év során elvégzett további vízügyi szakmai feladatok: − A belvízreform költség-hatékonysági elemzése a két (Dobai és Kurcai) belvízöblözet mintaterületén, − A 2006.évi árvízi események talajmechanikai tapasztalatai, védekezési útmutató (1000 eFt)
53
− A vízkárelhárítási jelentési rendszer korszerűsítése (LOTUS NOTES) napi jelentések, elektronikus naplózás, pályázatok nyilvántartása, − Az EU települési szennyvíz tisztításáról szóló 91/271/EGK irányelve 17. cikkében előírt kötelező Program-felülvizsgálat alapját képező OSAP 1376/05 2006. évi adatainak összegyűjtése, feldolgozása és a Települési Szennyvíz információs Rendszerbe (TESZIR) történő integrálása, és nyomdakész kiadvány előállítása, − Az OSAP keretein belül (1376, 1378, 2036,) valamint más jogszabályi alapon elrendelt, a víziközmű szakágazatot érintő adatszolgáltatások összehangolása, tartalmi felülvizsgálata a szükséges módosítások beépítése, különös tekintettel a változó adatigényekre és az EU által előírt kötelező adatszolgáltatásokra, valamint az űrlapok elkészítése, − Az EU települési szennyvíz tisztításáról szóló 91/271/EGK irányelve 15. 16. és 17. cikkében előírt kötelező adatszolgáltatások teljesítéséhez WEB felületű adatkarbantartó és feldolgozó rendszer fejlesztése, on-line adatszolgáltatás kiépítése a víziközmű üzemeltető vállalatok TESZIR rendszerbe integrálására, kikerülendő az éves gyakorisággal felmerülő adatgyűjtések, feldolgozások és az adatok rendszerbe integrálásának anyagi forrásigényét. A kötelező adatszolgáltatások TESZIR-ből történő kielégítése érdekében a megfelelő adatkinyerő eljárások, statisztikai adatkinyerő modulok kifejlesztése, a rendszer más adatbázisokkal való összehasonlítása az adatgyűjtések harmonizálása a megfelelő adatimport adatexport funkciók kidolgozása, − A "Vizsgálat a települési szennyvíztisztító telepekről kikerülő kezelt szennyvíz iszapnak, a 2020-ig teljesítendő megújuló energiatermeléshez való hozzájárulási lehetőségeiről és mértékéről Magyarországon" c. tanulmány kidolgozása, − Az ivóvízminőség-javító programmal összefüggésben keletkező arzéntartalmú iszapok kezelése és elhelyezése, a változatok gazdaságossági vizsgálata, különös tekintettel a hulladékminőségi (veszélyes/ nem veszélyes) kérdésekre, − A vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai környezeti hatásvizsgálata, különös tekintettel a jelentős vízgazdálkodási problémák szempontjaira, − Kiegészítő halbiológiai vizsgálatok a felszíni vizes monitoring rendszerhez. − A felszín alatti vizek védelméről szóló 2006/118/EK irányelv hazai jogrendbe történő átültetésének szakmai megalapozása, − Szigetköz kárainak mérséklése projekt, A Hortobágyon került megrendezésre a Víz Világnapja központi ünnepség, továbbá koordináltuk az ünnepségek országos összehangolását. Jogi Szakállamtitkárság 2007. évi szakmai tevékenységeinek összefoglalása Végrehajtásra került a Minisztérium feladatkörét érintő jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a jogalkotással összefüggő, felsőbb szintű előterjesztések tervezeteinek előkészítése és nyilvántartása, valamint közzététele. Koordinációs és hatósági feladatkörében összefoglaló tervezetet készít a más minisztériumok által megküldött előterjesztésekre vonatkozóan, és azokat kiadmányozásra előkészíti, gondoskodik a Minisztérium jogi képviseletéről továbbá a Minisztérium által kötött szerződések jogi felülvizsgálatáról, valamint a szerződések nyilvántartásáról; ellátja a miniszter, illetve a Minisztérium hatósági (szakhatósági) hatáskörébe tartozó feladatokat. Az Európai Közösség vonatkozásában a Minisztérium koordinálja a közösségi jogszabályi kérdésekkel kapcsolatos EU tanácsa döntéshozatalban való részvételt, ellátja az európai parlamenti döntéshozatallal kapcsolatos minisztériumi feladatokat; részt vesz az európai uniós végrehajtási (infringement) eljárásokban, ellátja a nemzetközi természetvédelmi 54
egyezményekkel kapcsolatos feladatokat, a CITES engedélyezési hatósági feladatait, a génmódosított szervezetekkel kapcsolatos környezet- és természetvédelmi feladatokat, a KvVM-et érintő kétoldalú és nemzetközi egyezményekből és kapcsolatokból adódó feladatokat. Kormányhatározatban kapott felhatalmazás alapján ellátja a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos Hágai nemzetközi bírósági ítéletből eredő koordinációs és szakértői feladatokat. Összesítésben, 2007-ben 197 jogszabály kodifikációja történt meg, ez a szám azonban nem tartalmazza a hatályba lépett kormányhatározatok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek magas számát, valamint a jelentékeny számú jogi állásfoglalás-kérést sem. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az elmúlt egy évben 8 ágazati törvényt alkotott meg vagy módosított, köztük az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről, a hulladékgazdálkodásról, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról illetve a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényt. 24 – a Kormány által elfogadott - kormányrendeletet előkészítésére került sor, és 165 miniszteri rendelet megalkotása is szükségessé vált, az utóbbi szám azért kiugróan magas, mert az egyes védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló miniszteri rendeleteket újra kellett alkotni. A hatósági ügyek feladatkörnél kell megemlíteni több kiemelkedő jelentőségű ügyet (pl.: üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek engedélyezése, gumiabroncsok termékdíjának visszaigénylésével kapcsolatos problémák, szakértői-felülvizsgálói jogosultság engedélyezése, barlangokkal kapcsolatos engedélyezési eljárás), amelyek felülvizsgálata, illetve a tárca álláspontjának kialakítása vagy az abban való jogi közreműködés a szakállamtitkárság feladata volt A polgári- és munkajogi képviselettel kapcsolatos feladatokat alapvetően szerződéses, illetve ügyvédi megbízásos formában kellett megoldani. 2006. évben folyamatban volt bírósági peres ügyek száma 60 db körül alakult az év során, az ügyszám tekintetében növekedés nem tapasztalható. A közigazgatási határozatok felülvizsgálatára irányuló perekben is elnyúlik a bírósági eljárás, és több, a korábbi ciklusban indult per illetve a létszámleépítésekből eredő közszolgálati jogviták ellátása is feladatot jelent. A szakállamtitkárság tevékenységének része a szerződések jogi érvényesítése (450 szerződés), állásfoglalások készítése, panaszok kivizsgálása és egyéb ügyek, így ingatlanokhoz kapcsolódó vagy más jogi kérdésben kiadott állásfoglalások elkészítése. Az államigazgatási egyeztetéssel kapcsolatban 2007-ban a Szervezési és Ügykezelési Osztályon a kormányzati testületi ülésekkel foglalkozó munkatársak 1000 keletkezett kapcsolódó iratanyag archiválást végezték el, a kormányzati testületi ülésekre történő vezetői felkészítések előkészítése körében a kormányzati testületi ülésekkel kapcsolatban 1281 napirendi előterjesztéssel kapcsolatban végzett szervezési-technikai és archiválási tevékenységet, az alábbi bontásban:
55
Kormány és államtitkári anyagok (db): 1069 3000-es határozatok (db): 63 GK anyagok (db): 134 Kormány határozatból adódó feladatok (db): 15 A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatosan a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i ítéletének végrehajtásához kapcsolódó kormányzati feladatok 2006. évi végrehajtása érdekében a Kormány 1122/2003. (XII.11.) számú határozata szellemében működött a „bősi üggyel” foglakozó tárcaközi bizottság és végezte munkáját. A szakértői bizottságok több tárgyalási forduló keretében tartottak ülést mind Szlovákiában, mind Magyarországon, körvonalazódik egy stratégiai hatástanulmány előkészítése és bár törekvésünk, hogy az ügyet a szlovák féllel egyeztetve oldjuk meg, nem zárható ki egy harmadik fél bevonása a megegyezés érdekében. Az Európai Tanács döntéshozatali fórumain képviselendő tárgyalási álláspontok készítése és koordinációja alapvető tárcafeladat. A Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) az elmúlt évben 43 alkalommal ülésezett. Az ülésekre az Európai Unió Tanácsa Állandó Képviselőinek Bizottsága (COREPER) ülésén képviselendő, a közösségi környezetvédelmi jog és ágazati politika tárgykörébe eső kormányzati tárgyalási álláspontokat az EKTB 27. számú („Környezetvédelem”) szakértői csoportja a KvVM EKTB tagjának vezetésével készíti elő és képviseli. Ilyen, a COREPER-re menő KvVM elsőhelyi felelősségi mandátum ülésenként átlagosan 2-3 készül. Az EKTB 48 tematikus, más minisztérium első helyi felelősségébe tartozó szakértői csoportot működtet, amelyekből 28-ban vesznek részt KvVM-es szakértők. Döntéshozatali fórumokkal kapcsolatos tevékenység: Az állam- és kormányfők európai csúcstalálkozója (EiT)– évente 3 alkalommal tart ülést, amelyre a KÜM készít mandátumokat a tárcák – így a KvVM – bevonásával.. A Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa évenként 4 alkalommal ülésezik, amelyekre átlagosan 15-20 mandátum készült. Ezeket egészítik ki az informális tanácsülések, amelyből 2007 során kettő került megrendezésre. Ezekre szintén tárgyalási álláspontokat kellett előkészíteni, átlagosan ülésenként 3-4 ilyen mandátum készült. Az Európai Tanács környezetvédelmi munkacsoportjának 2007-ben nagyságrendileg 100-120 ülése volt és 16 jogszabályt tárgyalt. Az Európai Tanács nemzetközi környezetvédelmi munkacsoportja 2007-ben közel 80 ülést tartott. Az Európai Bizottság komitológiai szakbizottságainak munkájában (ülésein) a KvVM 25-30 munkatársa vett részt. A 2007. évben 6 európai uniós kötelezettségszegési (infringement) eljárás érintette a KvVM hatáskörét. A szükséges válaszleveleket határidőre elkészítettük. Nagyságrendileg 30, a környezetvédelmi közösségi politika fejezetbe tartozó jelentés került megküldésre az Európai Bizottság részére. A KvVM 2007-ben megközelítőleg 10 közösségi jogszabályra készített jogharmonizációs javaslatot és 10 közösségi jogszabály tekintetében jelentettünk be az Európai Bizottságnak átültető hazai jogszabályokat. A Biológiai Sokféleség Egyezmény védett területekkel kapcsolatos munkaprogramjának végrehajtásáról szóló, valamint a határokon átnyúló védett területekkel kapcsolatos tematikus jelentéseit elkészítettük és határidőre kiküldtük az Egyezmény Titkárságának. A KvVM által elfogadott, biológiai sokféleség megőrzéséről szóló stratégiát felülvizsgáltuk és a rövidített, frissített változat rendelkezésre áll. Az Egyezmény fenntartható turizmusról szóló útmutatójának megvalósítását szolgáló, „Turizmus a természetért” című nemzetközi projekt országos tanácsadó testületének munkáját koordináltuk.
56
A Biológiai Sokféleség Világnap keretében sajtótájékoztatót szerveztünk és az elmúlt évek hagyományát követve országos diákpályázatot indítottunk, valamint hazánk legnagyobb génbankjával – a tápiószelei Agrobotanikai Központtal – és a miskolci Ökológiai Intézettel együttműködve poszter és tájfajta kiállításokat szerveztünk a KvVM Zöld Galériában és a szentendrei Skanzenben. A növényi genetikai erőforrások megőrzésével kapcsolatban megkezdtük az együttműködést a témakörben érintett Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal. A hazai vadon élő, magasabb rendű növények hosszú távú, ex situ megőrzését szolgáló Pannon Magbank létrehozására elkészítettünk egy LIFE+ pályázatot és a projektben résztvevő intézményekkel (Agrobotanikai Központ, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Aggteleki Nemzeti Park, Fővárosi Állat- és Növénykert) közösen benyújtottuk az Európai Bizottság részére. A CITES ügyek körében 229 CITES engedély kiadására került sor (import, export, re-export), 1247 EU bizonylatot állított ki a CITES ügyekkel foglalkozó szervezeti egység, 143 CITES egyezménybe ütköző cselekmény miatt indult eljárás, amelyek során 47 esetben adtunk előzetes szakértői véleményt, 46 esetben végleges szakértői véleményt, 2 esetben került sor saját hatáskörben történő elkobzásra. 2007-ben is volt CITES kampány, melyben iskolások részére hirdettünk WEB-oldal készítő pályázatot. A 2006-os kampány során érkezett pályázati munkákból készíttettünk 500 db társasjátékot, továbbá a SÜNI magazinban (8000 példányszámban) szintén megjelent egy CITES játék. A WWF-el közösen elkészült az állatartóknak, kereskedőknek szánt tájékoztató füzetünk. Géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos jogi feladatok: A 2007. február 20-án a magyar álláspontot alátámasztó tudományos dokumentumoknak és az erőteljes lobbytevékenységnek köszönhetően sikerült elérnünk, hogy az Európai Bizottság javaslatával ellentétben a géntechnológiával módosított, MON810 kukoricára vonatkozó magyar tilalom és ezzel Magyarország GMO mentessége továbbra is fennmaradjon. Magyarország a Környezetvédelmi Tanács ülésén 27-ből 22 tagállam támogatását szerezte meg a moratórium fenntartása mellett. 2007 végén újabb, sokkal részletesebb tudományos adatokat tartalmazó dokumentumot küldtünk az Európai Bizottság számára a moratórium alátámasztása céljából. 2007-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium első alkalommal támogatott tájékoztató kampányt a genetikailag módosított növényekről és az esetleges hatásairól. A kampány a 2006-ban elfogadott 53/2006. (XI. 29.) OGY határozat 6. pontjának végrehajtását is célozza, amelyben az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy a gazdák érdekképviseleti szervezetei, és más civil szervezetek közreműködésével folytasson hatékony és kiegyensúlyozott tömegtájékoztatási kampányt annak érdekében, hogy az érintett termelők tudatában legyenek a géntechnológiával módosított növények termesztésének hatásaival. A tájékoztató kampány két fő részből áll, egy 16 oldalas tájékoztató füzetből és egy jelenleg is tartó fórumsorozatból, melynek keretében a gazdák vidéki városokban előadást hallhatnak a genetikailag módosított növények lehetséges káros hatásairól, termesztésének adminisztratív terheiről, költségeiről, illetve választ kaphatnak a témával kapcsolatban felmerülő kérdéseikre.
57
2007-ben elkészült a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvvel kapcsolatos honlap, amely a GMO-kkal kapcsolatos nemzetközi, európai uniós és hazai jogi szabályozásról, az engedélyezési folyamatról, az engedélyezett GMO-król, a géntechnológiával kapcsolatos kockázatokról, kockázatelemzésről és egyéb kapcsolódó témákról tájékoztatja a nyilvánosságot. Elkészítettük a biológiai biztonságról szóló Cartagena jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló nemzeti jelentést, és határidőre kiküldtük a Biológiai Sokféleség Egyezmény Titkárságának Elkészítettük a géntechnológiával módosított szervezetek nyomon követéséről és jelöléséről szóló 1830/2003/EK rendelet végrehajtásáról, valamint a GMO-k környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18/EK irányelv szerinti ellenőrzésekről szóló nemzeti jelentéseket, és határidőre kiküldtük az Európai Bizottságnak. A Kabinetiroda 2007. évi szakmai tevékenységeinek összefoglalása A környezetpolitika stratégiai tervezése, hosszabbtávú és átfogó szakmapolitikai programok készítése és végrehajtásának elősegítése: A társtárcákkal és a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve folytatódott a 2. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) végrehajtása. Tájékoztató jelentés nyújtottunk be a Kormány számára a 2007. évi végrehajtási tervről, és elkészült a 2005-2006. évi megvalósításról szóló országgyűlési jelentés munkaanyaga. A 3. NKP előkészítése során elkészült a környezetvédelmi törvény tervezéssel összefüggő részeinek felülvizsgálatáról szóló szakértői anyag. Tárcánk jelentős közreműködésével, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség első helyi felelősségében és koordinációjában elkészült a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia; a Kormány a 1054/2007. (VII. 9.) Korm. határozattal döntött a második olvasatban történő elfogadásáról. A Stratégia elfogadása óta koordináljuk a Stratégiával kapcsolatos feladatokat. Az Országgyűlés az öt parlamenti párt képviselőinek önálló indítványa alapján 2007. november 12-én elfogadta a 100/2007. (XI.14.) OGY határozatot, amely határozott a Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról és felkérte az OGY elnökét, hogy 2008. május 31-ig tegyen javaslatot a Tanács összetételére és feladatkörére. A Tanáccsal együttműködve kell majd elkészíteni a Stratégia első kétéves cselekvési tervét. Elkészült a Környezetügy középtávú stratégiájának vitaanyaga. A környezetpolitikai tervezés segítése területi szinten és a társadalmi érdekcsoportokkal való együttműködés keretében: Elkészült az „Önkormányzatok együttműködési lehetőségei környezetünk védelmében” c. útmutató. Az önkormányzatokat rendszeresen tájékoztattuk a környezetpolitika aktuális ügyeiről. Közreműködtünk az EU Városi Környezet Stratégia hazai megismertetésében és a bevezetés lehetőségeinek feltárásában (szakértői tanulmány készült az adaptáció lehetőségeiről). Közreműködés az EU tagságból eredő feladatok megvalósításában: Részvétel az EU környezetpolitikával, fenntartható fejlődéssel összefüggő programjaival kapcsolatos szakpolitikai feladatok ellátásában (Fenntartható Fejlődés Stratégia, 6. Környezetvédelmi Akcióprogram, Iparpolitika félidős felülvizsgálata stb.), valamint az EU ágazati, fejlesztési stratégiáival, eszközeivel (pl. energia) összefüggő feladatok
58
végrehajtásában. Közreműködött a környezetpolitikával kapcsolatos EU-s döntéshozatali folyamatban, az ülésekre való felkészülésben és a testületek, munkacsoportok tevékenységében. Részvétel az EU nemzetközi környezeti ügyekkel foglalkozó tanácsi munkacsoportja (WPIEI) munkájában, az anyagok véleményezésében, háttéranyagok, összefoglalók, álláspontok és tárgyalási pozíciók elkészítésében. Folyamatosan közreműködünk az EU környezetvédelmi kommunikációs hálózata a Green Spider Network munkájában és részt vettünk a hálózat éves találkozóján. 2006-tól három évre Magyarország képviselője tagja a hálózat Irányító testületének („Core Group”). Részt vettünk a fenntartható fogyasztás és termelés témával kapcsolatos nemzetközi (főként EU-s) tevékenységben, az EU szakértői munkacsoport tagjaként a készülő EU Akcióterv kidolgozásában. Magyarországot az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben képviselő munkatársunkat 2007-ben az Ügynökség alelnökévé választották. Kétoldalú és nemzetközi együttműködésből adódó feladatok végrehajtása: Kiemelt témákkal szerepeltünk az együttes kormányüléseken Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovénia vonatkozásában. Valamennyi szomszédos országgal működtek a határvízi egyezmények munkaszervei, sor került a jegyzőkönyvekben előirányzott tevékenységek végrehajtására. (Részletekről a vízügyi szakállamtitkárság számol be.) Számos országgal folytattunk eredményes együttműködéseket a környezet-, természetvédelem és vízügy területén. A regionális és globális környezet- ill. természetvédelmi egyezmények végrehajtása, döntéshozó konferenciáin és szakértői testületeiben való részvétel folyamatos volt (Klímaváltozási Keretegyezmény, Biológiai Sokféleség Egyezmény, Elsivatagosodási Egyezmény, az ózonréteg védelméről szóló egyezmény, Ramsari Egyezmény, CITES, Bázeli Egyezmény, Espoo-i Egyezmény, Aarhus-i Egyezmény, Berni Egyezmény, Bálnavadászati Egyezmény). Részt vettünk az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottság 15. ülésszakán és az azt előkészítő ülésszakon, valamint az ülésszakokhoz kapcsolódó regionális és EU-s előkészítő és egyeztető tárgyalásokon; koordináltuk a nemzeti felkészülést az ülésszakra és a 16. ülésszak előkészítéséhez kapcsolódó – mezőgazdaság, vidékfejlesztés, területhasználat, aszály és elsivatagosodás, Afrika témakörű – nemzeti jelentés készítését. Részt veszünk az ENSZ EGB „Oktatás a fenntarthatóságért” Stratégia megvalósítását szolgáló Felügyelő bizottság munkájában; közreműködünk a stratégiával kapcsolatos nemzetközi feladatok ellátásában, illetve a stratégia hazai megismertetésében, a hazai megvalósítás koordinálásában. Részt vettünk az ENSZ EGB Aarhusi Egyezménnyel foglalkozó minisztériumi munkacsoport tevékenységében, a nemzeti beszámoló összeállításában. Folyamatos együttműködés valósult meg a nemzetközi kormányközi és nem-kormányzati szervezetekkel (pl. UNEP Kormányzó Tanács, OECD környezeti teljesítményvizsgálat, IPCC, ICPDR). Részt vettünk a belgrádi „Környezetet Európának” Pán-európai Környezetvédelmi Miniszteri Konferencián. Az Államtitkárság 2007. évi szakmai tevékenységeinek összefoglalása Kutatás, fejlesztés és innováció: − Részt vettünk a Kormány „Új Magyarország” programjának kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) fejezete kidolgozásában. Tárcánk kapcsolódási pontjai:
59
−
−
− − −
−
−
−
− Gazdaság-fejlesztés innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, öko-hatékony innováció ösztönzése, − A vállalkozások és a felsőoktatás innovációs tevékenységének és együttműködésének ösztönzése − Környezetvédelmi és környezetbarát ipari és technológiai fejlesztések koordinálása (ETAP) Elkészült Kormány középtávú tudomány-, technológia és innováció-politikai stratégiája, amelynek kidolgozásában a tárca aktívan közreműködött. A TTI stratégia alapján a GKM és OKM irányításával és a társtárcák bevonásával (EÜM, FVM, KvVM) részletes intézkedési terv készült. Társelnökként részt veszünk a KvVM–MTA Együttműködési Megállapodás három komplex projekt végrehajtásában: − Környezetállapot értékelési program, forráshiány miatt elmaradt feladatok teljesítése, a projekt lezárása. − „Fenntartható Vízgazdálkodás”, az EU Víz Keretirányelv hazai bevezetése, részben teljesült, hátravan a kutatások szintetizáló értékelését tartalmazó kiadvány kiadása. − Globális éghajlatváltozás VAHAVA program, teljesült (záró-konferencia, kiadvány, honlap, CD). Megszerveztük a Magyar Tudomány Napja Rendezvénysorozat évenkénti központi programjait és ágazaton belüli programjait, az MTA által felállított bizottság ütemezése szerint, védnök a mindenkori környezetvédelmi és vízügyi miniszter A környezetvédelmi ipart megalapozó fejlesztések támogatására közreműködtünk a környezettechnológiai adatbázis kialakításában és működtetésében, kapcsolódva a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerhez. Elkezdődött a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló Kormányrendelet előkészítése a GKM irányításával és a társtárcák részvételével (EÜM, FVM, KvVM, OKM, PM). Tárcaközi munkacsoport alakult, amelynek tagja a KvVM képviselője. A magyar Innovációs Szövetséggel és a NOVOFER Alapítvánnyal közösen megszerveztük és anyagilag támogattuk a környezetvédelmi innovációs nagydíj és a Gábor Dénes Díj átadását. A díj átadása a mindenkori környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladata. EU 6. és 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában tárcaképviseletet láttunk, és folyamatosan látunk el. Ennek eredményeként, tagországi tárcaképviselőként két kutatáskoordinációs projektben dolgozunk, „Európai Kutatási Térség megerősítése” (ERA-Net) eszköz segítségével. − CIRCLE ERA-Net „ A Klímaváltozás hatásainak kutatása Európai léptékben” − BiodivErsA ERA-Net, az „ Európai biodiverzitás kutatás vizsgálata” A Kormány, a Külügyminisztérium, az NKTH és tárcák szakmai támogatásával, mintegy 30 relációban kétoldali megállapodásokat kötött a kutatói mobilitás támogatására. A támogatást évenként kiírt pályázati rendszer keretében osztják szét. 2007. évre 10 relációban újították meg a szerződést és írták ki a pályázatot, részt vettünk pályázati rendszerek tárcaközi előkészítő és bíráló bizottságaiban és az itthon tartott Vegyes Bizottsági üléseken, a külföldi üléseken forrás hiányában tárcaképviselet nem volt.
60
Oktatás, nevelés, szakképzés: − A szakképzés ágazati átalakításának (a HEFOP 3.2.1. program keretében a moduláris képzési szerkezet rendszerének kidolgozása, új Országos Képzési Jegyzék, DACUM táblák kidolgozása, a szakképzés képzési követelményeinek meghatározása) megfelelően mind az iskolai, mind a felnőttképzés gyakorlatát új alapokra kellett helyezni. A fejlesztő munka eredményeként került közzétételre az Országos Képzési Jegyzék. Folyamatban van - az egyes tárcák felelősségi körének megfelelően - a szakmai és vizsgakövetelmények megjelentetése, mely a tárca esetében 2008. év első félévében megtörtént. − Elláttuk a vizsgaközponti tevékenységgel összefüggő szaktárca feladatokat, az iskolai képzés esetében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel, a felnőttképzés esetében a VITUKI Kht-val együttműködve írásbeli tételeket készíttetünk a tárca felelősségi körébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáihoz. Folyamatosan végezzük az iskolarendszeren kívüli vizsgaközponti feladatokkal (engedélyek, vizsgaelnöki megbízások kiadása, tételek összeállítása, titkosítás ellenőrzése, stb.) kapcsolatos tevékenységet. Pályázati kiírás alapján előkészítettük, és, miniszteri jóváhagyással közzé tettük a 2008 évi Szakképzési szakértői és vizsgaelnöki névjegyzéket. − A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel együttműködve megszervezésre került a a 2007/2008. tanévi Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntője Budapesten, a Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolában. A verseny megfelelő részvétellel 2008. április 11én sikeresen befejeződött. A résztvevő diákok és iskolák emléklapot, és az eredményességet elismerő díjakat kaptak. − Közreműködtünk a környezeti neveléssel összefüggő tanulmányi versenyek szakmai tartalmának fejlesztésében, tematikájának, feladatsorainak összeállításában, tárcaképviseletet biztosítottunk a versenyek lebonyolításánál ( Kaán Károly Természet- és Környezetismereti Verseny, Bugát Pál Országos Középiskolai Természetismereti Vetélkedő, Kitaibel Pál Országos Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny, Magyar Természettudományi Társulat versenyei). − Pályázat útján az OKM-mel közösen meghirdettük a „GLOBE bázisiskola” cím pályázatot, 2008-ban kiválasztottuk az új bázisiskolát, majd a bázisiskola által kiírt pályázat alapján az új nemzeti koordinátort is. − Szakmailag támogattuk a BISEL oktatóprogramot. − A Zöld Óvoda Program elindításával kiterjesztettük az iskoláskor előtti intézmények zöldítését, ezzel az óvodák minőségbiztosítási elvek szerinti nevelő munkáját tettük lehetővé. 2007-ben megindult a „Zöld Óvoda” címet elnyert 109 intézmény hálózatba szerveződése, melynek keretében továbbképzésekre került sor, és elkezdődött a szakmai kapcsolatépítés. Második alkalommal került meghirdetésre a „Zöld Óvoda” cím pályázat, melyre 107 intézmény nyújtotta be pályaművét. Az értékelésük 2008ban történik meg. − Folytatódott az Ökoiskola hálózat fejlesztése − „Erdei Iskola” program fejlesztése, új pályázati lehetőségek biztosítása, a tárgyi feltételrendszer és fogadókészség javítása, a szakmai programok frissítése és bővítése, az erdei iskola látogatók által a minőségi garanciák biztosítása. (Adatok: a minősített szolgáltatók száma:, az erdei iskola foglalkozásokon résztvevő diákok száma:, a pályázat útján biztosított pénzügyi lehetőségek.)
61
Ágazati Informatika: − A MeH által koordinált ágazati feladatok, tevékenységek listája összeállítása, illetve a közfeladatok tesztelése keretében meghatározásra kerültek az informatikai (környezetinformatikai) feladatok, továbbá javaslat született az ÁIKO részéről, hogy melyek a kizárólag állami szerepkörben ellátandó tevékenységek, és mely feladatok ellátása történhet „outsorcing” keretében. − A fejezet közreműködésével 2007 őszére elkészült a Környezet és Energia Operatív Program és Közép-Magyarországi Operatív Program keretében megvalósuló Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (ekörnyezetvédelem) c. pályázati konstrukció (Kódszáma: KEOP – 6.3.0. – KMOP – 3.3.4C) teljes körű dokumentációja − Megtörtént az – első körben indított – e-környezetvédelmi projektek előkészítése, a pályázatok benyújtására azonban – bizonyos szervezeti és finanszírozási kérdések3 (KSZ kiléte, KEOP-KMOP probléma, KMR finanszírozása) tisztázatlansága miatti újabb határidő módosítás következtében – csak 2008. januárjában került sor. Magyar Űrkutatási Iroda, (MÜI): − Elláttuk Magyarország képviseletét az ENSZ Világűrbizottságban (COPUOS, Committee on the Peaceful Uses of Outer Space) albizottságaiban (Tudományos és Technikai Albizottság és Jogi Albizottság). A MŰI igazgatója 2006–2008 között a COPUOS első alelnöke. − Magyarország legfontosabb nemzetközi partnere az űrkutatásban az Európai Űrügynökség (ESA). Magyarország 2003 óta az ESA európai együttműködő állama (European Co-operating State, ECS), az egyezmény végrehajtását jelentő PECS programban történő magyar részvételt a MŰI koordinálja. 2007. évi feladat volt a 2008. novemberben lejáró PECS egyezmény meghosszabbítása, ez áthúzódott 2008ra. − 2007-ben megkezdtük Magyarország teljes jogú ESA tagságának előkészítését, és májusban Budapesten lebonyolítottuk az első tárgyalási fordulót. − Az ESA PECS egyezmény végrehajtása keretében a MŰI folyamatosan végezte a megkötött kutatási/alkalmazási szerződések folyamatos nyilvántartását, a hazai partnerek rendszeres beszámoltatását az ESA képviselői jelenlétében, az új szerződések előkészítését, a PECS befizetések koordinálását és a befizetett összeg felhasználásának folyamatos követését. − A MŰI ellátta el Magyarország képviseletét az ESA PECS Bizottságban (a Bizottságnak 2007. májusi megalakulása óta a MŰI igazgatója az elnöke). Ugyancsak ellátta a képviseletet az ESA Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságában, ahová megfigyelőként meghívást kaptunk. − Az Űrtanács (EU/ESA Space Council) az EU és az ESA közös, miniszteri szintű Tanácsülése. Magyarország képviselője az Űrtanácsban a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Az Űrtanács 2007. évi ülésére a MŰI készítette elő az államtitkári részvételhez a szükséges szakmai anyagokat. − A MŰI részt vett az EU/ESA Űrtanács munkáját előkészítő Magas Szintű Űrpolitikai Munkacsoport (High Level Space Policy Working Group, HSPG) és a hozzá kapcsolódó szakértői csoport munkájában. 3
Időközben a probléma újból felmerült, és a megoldásáig a már benyújtott KMR-t érintő pályázatok – köztük az ÁIKO által menedzselt pályázatok – értékelése felfüggesztésre került.
62
− Az FP7 kutatás-fejlesztési keretprogram hazai felelőse a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. Ezen belül a Space téma hazai felelőse az NKTH felkérése alapján a MŰI, a MŰI biztosítja programbizottsági tagot (Both Előd) és az űrkutatási nemzeti összekötőt (Horvai Ferenc). Ennek keretében az FP7 pályázati lehetőségekről folyamatos tájékoztatást adtunk a potenciális hazai pályázóknak. − A MŰI ellátta el a tárcaközi Magyar Űrkutatási Tanács (elnöke: Kovács Kálmán államtitkár) titkárságának feladatait. A MŰI tanácsadó testülete az Űrkutatási Tudományos Tanács, ennek titkársági feladatait ugyancsak a MŰI látta el. − A MŰI feladata a KvVM által a Kutatási feladatok Fejezeti kezelésű költségvetési sor (160 MFt) terhére 2007. októberben a Magyar Űrkutatás fejlesztésének támogatására kiírt pályázat szakmai részének lebonyolítása. A késői kiírás miatt a végrehajtás részben átcsúszott 2008-ra. − A magyar űrkutatás ismertségének növelése érdekében a MŰI önálló honlapot működtet (www.hso.hu), rendezvényeket szervezett (Űrnap, Ifjúsági Fórum) és támogatott, közvetlenül és a KvVM Sajtóosztályon keresztül kapcsolatot tartott a sajtóval. Az év folyamán született új törvények, egyéb jogszabályok, rendelkezések: − 2007. tavaszán sor került a környezetvédelmi alapnyilvántartásról szóló kormányrendelet normaszövegének közigazgatási egyeztetésére, és a rendelet április 24-én kihirdetésre került, 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról. − A környezeti alapnyilvántartás bevezetésével a hatóság részére jelentős adatrögzítési-, a gazdálkodó szervezetek esetében papírmunkát lehet megtakarítani, de még ennél is fontosabb, hogy biztosíthatóvá válik a rendszerek átjárhatósága, ugyanis a rendszerek egységes azonosítási rendre épülnek. − Az új szabályozás az államigazgatás és a gazdálkodó szervezetek adminisztrációs terheit egyaránt csökkenti, az egységes környezeti alapnyilvántartás révén a jogérvényesítés, a tervezés, valamint politikaformálás olcsóbbá és hatékonyabbá válik. − A Kormány 3/2007. (I. 18.) rendelete az űrkutatással és űrtevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 300/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról − Az ESA csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez adott felhatalmazásról szóló 8/2007. (III. 19.) sz. ME Miniszterelnöki Határozat − Az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvételről szóló Megállapodás meghosszabbításáról szóló nemzetközi szerződés létrehozására adott felhatalmazásról szóló 39/2007. (IX. 27.) számú ME Miniszterelnöki Határozat.
63
2. cím: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság Honlap: http://fi.kvvm.hu/ Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás ebből: személyi juttatás
%-ban
497,7
1 575,1
1 006,1
63,9
277,9
604,7
419,3
69,3
1 081,2
1 090,1
100,8
493,9
493,9
100,0
Folyó bevétel Támogatás
497,7
Létszám (fő)
105,0
101,0
Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés
millió Ft Kiadás
2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások jogcímenként - Kormány hatáskörben - Felügyeleti szervi hatáskörben - Intézményi hatáskörben 2007. év módosított előirányzat
Bevétel
Támogatás
Kiadásból személyi juttatás
497,7
497,7
277,9
21,2 24,9 1 031,3 1 575,1
21,2 -25,0
16,1 14,8 295,9 604,7
49,9 1 031,3 1 081,2
493,9
A KvVM FI folyamatos működését a KvVM fejezetnél tervezett támogatási előirányzat, valamint az év közben megkötött ún. SLA megállapodások keretei biztosították. A gazdálkodást az év első felében jelentősen nehezítette a KvVM FI - KvVM átadás-átvételi folyamat elhúzódása. A 2006. évi maradványkeretek átadása csak 2007. május-júniusban valósult meg. A folyamatos, zavartalan működés biztosításához a KEOP SLA keretből folyósított mintegy 200,5 millió Ft előleg nagymértékben hozzájárult. A takarékos és tervszerű gazdálkodás feltételei - az átadás-átvétel és az önálló gazdasági szervezet felállításának elhúzódása miatt – 2007. második félévére alakultak ki maradéktalanul. Az Állammal szembeni kötelezettségeit a KvVM FI teljesítette mind az adó, mind a járuléktípusú befizetések esetében. A KvVM FI 2007. évi költségvetésében nem szerepelt eredeti bevételi előirányzat, mivel – Alapító Okiratának megfelelően - nem folytat olyan tevékenységet, amelyből saját bevétele származik. A tervhez képest működési bevételei előre nem látható jogcímek alapján keletkeztek, mint például biztosítási kártérítés, tenderértékesítés, így a módosított előirányzat 1,1 millió Ft, a teljesítés 1,0 millió Ft lett. A működési költségvetés támogatása: Intézményi felhalmozási kiadások támogatása: Összesen:
64
493,5 millió forint 0,4 millió forint 493,9 millió forint
A KvVM FI-nek támogatásértékű bevétele az NFÜ-vel (KEOP, KIOP Irányító Hatóságok) kötött SLA együttműködési megállapodásokból származó bevételekből keletkezik. Az európai uniós támogatások közvetítésével és lebonyolításával foglalkozó intézményrendszer (a közreműködő szervezetek, irányító hatóságok) részesül az operatív programokhoz kapcsolódó ún. Technical Assistance (Technikai Segítségnyújtás) forrásból. Ennek megfelelően a KvVM FI, mint KIOP illetve KEOP KSZ az SLA megállapodások alapján szintén részesül ebből a keretből, amelynek egy része az Európai Uniótól származó közvetlen forrás, egy része pedig hazai költségvetési hozzájárulás. Ennek előirányzatai az EU Integráció fejezetben kerülnek betervezésre. 2007. évben a KvVM FI támogatásértékű bevételei fejezeti kezelésű előirányzatból az alábbiak: Támogatásértékű működési bevétel: 251,7 millió forint Támogatásértékű felhalmozási bevétel: 10,0 millió forint Összesen: 261,7 millió forint Ebből: − KEOP SLA előleg folyósítása 200,6 millió forint − KEOP SLA-n kívüli előleg folyósítása 30,0 millió forint − KIOP elszámolás alapján befolyt bevétel 31,1 millió forint A Fejlesztési Igazgatóság jogállása, szervezete és alapvető feladatai A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság 2007. január 1-jétől a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium költségvetési fejezet felügyeletét ellátó környezetvédelmi és vízügyi miniszter által alapított és irányítása alatt működő önálló jogi személy, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 87. §. (1) bekezdése, valamint (2) bekezdésének a) pontja szerint önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv a KvVM fejezeten belül. Alapításának időpontja: 2003. szeptember 1., az alapító okirat kelte: 2003. augusztus 29., száma: M-730/2003, melynek közzétételéről a 24/2006. (K.V.Ért.13.) KvVM utasítás rendelkezett. A módosító (a beszámoló készítésekor hatályos) alapító okirat kelte: 2007. július 11., közzétételére kiadott környezetvédelmi és vízügyi miniszteri utasítás száma: 16/2007. (K.V.Ért.8.) KvVM utasítás, hatálybalépésének időpontja: 2007. július 11. A KvVM FI állami feladatként ellátott alaptevékenységei: - A 2/2004. (IV.21.) TNM-KvVM együttes rendeletben foglaltak szerint a Kohéziós Alap (KA) Közreműködő Szervezet (KA KSZ) működtetése keretében megtervezi a projektek lebonyolítási feladatai rendszerét, irányítja annak előkészítését és gondoskodik azok lebonyolításáról. - A 18/2004. (II.24.) GKM-KvVM együttes rendeletben foglaltak szerint a Strukturális Alapok Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program környezetvédelmi Közreműködő Szervezet (KIOP KSZ) működtetése keretében megtervezi a projektek lebonyolítási feladatai rendszerét, irányítja annak előkészítését és gondoskodik azok lebonyolításáról.
65
-
-
A 2007-2013 programozási időszakban a Környezet és Energia Operatív Program egyes prioritásainak végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről kiadott 15/2007. (V.10.) MeHVM-KvVM együttes rendelet alapján, mint a Környezet és Energia Operatív Program Közreműködő Szervezetének (KEOP KSZ) működtetése keretében megtervezi a projektek lebonyolítási feladatai rendszerét, irányítja annak előkészítését és gondoskodik azok lebonyolításáról. A PHARE és Átmeneti Támogatás Programok Szakmai Programfelelős Szervezete keretében irányítja a KvVM hatáskörébe tartozó intézményfejlesztési projektek végrehajtását. A Magyarországi LIFE Iroda keretében kezeli a LIFE projekteket.
A KvVM FI alaptevékenységének TEÁOR száma: 75.11, megnevezése: általános közigazgatás. A KvVM FI élén az igazgató áll, aki a KvVM Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szakállamtitkár szakmai felügyelete mellett irányítja a KvVM FI tevékenységét. Az igazgatót a környezetvédelmi és vízügyi miniszter nevezi ki és menti fel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének egyetértésével, illetve javaslatára. A KvVM FI alapító és felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter jogszabályban rögzített irányítási, felügyeleti és tulajdonosi jogait a KvVM Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon, az ott megjelölt szakállamtitkár közreműködésével gyakorolja. A KvVM FI szakmai felügyeletét ellátja továbbá: − a Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága (KEOP IH; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) − a Közlekedési Programok Irányító Hatósága (KIOP IH; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) − az Átmeneti Támogatási Programok Lebonyolító Szervezete; Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység. A Fejlesztési Igazgatóság összefoglalása, bemutatása
2007.
évi
szakmai
tevékenységének
és
működésének
A 2007. év a KvVM FI számára mind a szakmai tevékenység, mind az önállóvá vált szervezet működtetése szempontjából igen nehéz, döntő időszaknak bizonyult. A tisztán EU támogatások közvetítésével, a projektek megvalósításával kapcsolatos feladatellátásra való tekintettel a korábban technikai okok miatt a KvVM FI-hez csatolt Ágazati informatika 2007. január 1-től visszakerült a KvVM-hez. Ezt követően 2007. május 1-jétől a kedvezményezetti státusszal rendelkező Központi Projekt Végrehajtó Egység az újonnan alakuló VKKI-hoz került. A 2007-2013 programozási időszakkal kapcsolatos, megnövekedett feladatellátással (KEOP KSZ) összefüggésben a KEOP integrációja miatt az addigi Kohéziós Alap Főosztály Nagyprojekt Főosztályként, a KIOP Főosztály Kisprojekt Főosztályként működik tovább. Kohéziós Alap (KA) Közreműködő Szervezet tevékenységének összefoglalása – Nagyprojekt Főosztály feladatai A Nagyprojekt Főosztály feladataiból a legnagyobb súlyt az Európai Unió által elfogadott 25 Kohéziós Alap projekt (ebből 19 korábbi ISPA) menedzselése jelenti. 66
A 2000. évi ISPA / Kohéziós Alap projektek állása a következő: A győri szennyvíztisztítási projekt (PE001) 2007. március 31-én lezárult és a projekt zárójelentése és záró forráslehívása benyújtásra került az Európai Unióhoz. A szegedi szennyvíztisztítási projekt (PE003) is gyakorlatilag befejeződött, átadásra került 2007-ben a csatornahálózat nagy része Szegeden és az érintett környező településeken, valamint a Tisza alatti átvezetés és a szennyvíztisztító telep. A hulladékgazdálkodási projektek valamennyi létesítménye átadásra került 2004-2007. év folyamán, a tavalyi évben a Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási projekt (PE002) berettyóújfalui helyszínén 2007. február 14-én, a szolnoki projekt (PE007) kétpói helyszínén pedig 2007. március 31-én volt átadás-átvétel. A miskolci projekten (PE004) belül a hejőpapi lerakó már 2005-ben átadásra került, de a hulladékudvarok, valamint a projekthez tartozó 19 lerakó rekultivációja csak 2006-2007-ben valósult meg. A szegedi hulladékgazdálkodási projekt (PE005) hulladékudvarainak és gyűjtőszigeteinek (süllyesztett) építése 2007-ben kezdődött meg. A szegedi és Sajó-Bodva projekt (PE010) (2001-es szintén) esetében a teljes rekultiváció – KEOP forrásból valósulnak meg. A 2001. évi ISPA / Kohéziós Alap projektek állása a következő: A már említett Tisza-tavi projekt létesítményeinek átadása még 2006-ban megtörtént, a DunaTisza projekt (PE008) létesítményei (lerakó, átrakó, komposztáló, hulladékudvarok) is elkészültek 2007-ben (hivatalos átadás még nem volt üzemeltető hiányában). A soproni szennyvizes projekt (PE011) csatornabővítéses projektrészének LOT A eleme átadásra került 2007. május 31-én. A Sajó-Bódva projekt fő létesítménye Sajókazán elkészült, a projekt átrakó állomásának és a hozzá vezető útnak a kivitelezése folyamatban van. A pécsi szennyvizes projekt (PE009) új elemeinek kivitelezése folyt 2007-ben. A 2002. évi ISPA / Kohéziós Alap projektek állása a következő: A Homokhátság (PE015), Nyugat-Balaton (PE016) hulladékgazdálkodási projekteknél zajlott a kivitelezés, utóbbinál a zalabéri lerakó kivételével valamennyi létesítmény átadásra került. A Dél-Balaton hulladékgazdálkodási program (PE018) esetén leszállításra kerültek az eszközök, megkötötték az üzemeltetési szerződéseket és aláírták az építési szerződést. Az Észak-kelet Pest és Nógrád megyei projekt (PE014) esetében az üzemeltetéssel és finanszírozással kapcsolatos problémák megoldása jelentette a fő feladatot 2007-ben. A 2003. évi ISPA / Kohéziós Alap projektek állása a következő: A 2003. évi három szennyvíztisztítási projekt (Debrecen – PE020, Kecskemét – PE019, Szombathely – PE021) kivitelezése zajlott, a kecskeméti projektnél gyakorlatilag le is zárult a komposztáló építésének kivételével. A szombathelyi projekt esetében átadásra került a „Nyugati városrész csatornahálózatának bővítése” projektelem. Az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt (PE017) megvalósíthatósági tanulmánya elkészült 2007-ben.
67
A 2004-2006. évi Kohéziós Alap projektek állása a következő: A „Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és szennyvízgyűjtő rendszer” projekt (CPE001) kivitelezése zajlik, a telepet, a folyó alatti átvezetést, a szivattyúállomásokat és az árvízvédelmi töltést illetően. Elkészült a projekt maradvány forrásainak felhasználására vonatkozó javaslat is. A Zalaegerszeg (CPE002) és Veszprém (CPE003) projekt kivitelezése folyamatos volt 2007-ben, utóbbi projektnél a csapadékvíz-elvezető csatornák összefüggő veszprémi létesítmények átadása 2007. november 15-én megtörtént. A zirci szennyvíztisztító telep projektje befejeződött. Az Észak-alföldi ivóvízminőség javító projekt (CPE005) keretében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vízmű létesítmények rekonstrukciós munkái, és a többi munka közbeszerzése zajlott 2007-ben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt építési és mérnök szerződése megkötésre került. A 2006-ban utolsó Kohéziós Alap projektként - elfogadott Üröm-Csókavár kármentesítési projekt (CCI2006/HU//C/PE/001) Mérnök, PR és PIU szerződése megkötésre került 2007-ben. A projektek közbeszerzési eljárásainak, kifizetésének, lehívásának összegzett, számszerű bemutatása: 2007. évi tender, Kohéziós Alap tendermegjelenések Tender típusa Darabszám Érték (EUR) Építés 9 96 680 459 Beszerzés 3 7 545 185 Szolgáltatás 6 2 668 400 Összesen: 18 106 894 044 2007. évi Kohéziós Alap szerződéskötések Tender típusa Darabszám Érték (EUR) Építés 9 148 778 904 Beszerzés 2 515 185 Szolgáltatás 17 2 045 505 Összesen: 28 151 339 594 2007. évi kifizetések (elszámolható költség) 2007. évi, EU-hoz benyújtott forráslehívások
191 664 704 EUR 95 354 950 EUR
Kohéziós Alap KSZ tevékenység ellátásához igénybevett külső erőforrások (kiszerződött tevékenységek) és ezek szükségességének bemutatása: A Nagyprojekt Főosztály két legfontosabb külső szakértői segítsége a Deloitte Kft. (közbeszerzési és pályázati anyagok minőségbiztosítása, titkári tevékenység ellátása értékeléseken), és az EUROUT Kft. (szakmai segítségnyújtás a projektek végrehajtása során, helyszíni ellenőrzés, részvétel műszaki átadás-átvételen, vállalkozói követelések értékelése, átfogó vizsgálatok – pl. elszámolhatóság). A kiszervezés oka részben jogszabályi kötelezettség (független minőségbiztosítás), részben a nagyobb szakértelem, harmadrészt a humánerőforrás kapacitások hiánya. A két nagyobb szerződésen kívül jogi feladatok ellátására is kötöttünk szerződéseket a Dezső és Társa ügyvédi irodával 2006. július 12. – 2007. június 30.-ig és a Molnár és Tóth Ügyvédi Irodával 2006. július 12. – 2007. június 30-ig. A KvVM FI 2007-ben egy „FIDIC mérnöki feladatok ellátása Pécs sérülékeny vízbázisok védelme és 68
szennyvízcsatorna bővítése c. szerződést is kötött, a pécsi projekt egyik kivitelezési szerződésének ideiglenes mérnöki feladatainak ellátására. Ezeken a feladatokon kívül a következő szerződéseink voltak még, melyek a Kohéziós Alap projektekkel vagy jövőbeni projektek tervezésével függtek össze. A KA szakmai tevékenységet és felelősségi kört érintő, az év folyamán született új törvények, egyéb jogszabályok, rendelkezések (ill. ezek módosításai) felsorolása: 403/2007 (XII. 27.) Kormány rendelet – A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi, Kezdeményezési program, és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) kormányrendelet módosításáról 2007. évi CLXXX törvény – Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról 239/2007. (IX. 12.) Kormány rendelet – A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) kormányrendelet módosításáról 21/2007. (VIII. 23.) MeHVM – FVM rendelet – Az ERFA, ESZA, a KA, EMOGA, valamint a HOPE származó támogatásokhoz kapcsolódó egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről KIOP Közreműködő Szervezet tevékenységének összefoglalása – Kisprojekt Főosztály feladatai A Kisprojekt Főosztály fő feladata az alábbi, KIOP környezetvédelem prioritás 1-6 intézkedése keretében támogatott projektekkel kapcsolatos tevékenység ellátása. Vízminőség javítása Ebbe az intézkedési körbe tartozik az Ivóvízminőség javítása, valamint Szennyvízhálózat és csatornázás fejlesztése komponens, melyek összesen 17,2 milliárd Ft támogatási összeget foglalnak magukba 11 projekt keretében. Az intézkedés keretében 2007. 12. 31-ig 16,6 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre. Ivóvízminőség javítása A nyertes pályázatokban mindösszesen 2,99 milliárd Ft támogatási összeg szerepel. Az Irányító Hatóság 6 pályázatot talált támogathatónak ivóvízminőség javításra. A 6 projektből 4 műszakilag elkészült. Szennyvízhálózat- és csatornázás fejlesztése 5 projekt kapott támogatást 14,2 milliárd Ft értékben. Gyakorlatilag a teljes komponens megvalósultnak tekinthető, mivel mind az 5 projekt elkészült. A legutolsó ünnepélyes átadásra Cegléden került sor 2007. szeptember 21-én. Állati hulladék kezelése
69
Ehhez az intézkedéshez kapcsolódóan eleinte kevés pályázat társult 2004-ben. Ennek oka az volt, hogy az intézkedés fő célkitűzése a dögkutak rekultivációja lett volna, de ez a kérdéskör tulajdonjogi problémák miatt nem tett lehetővé nagyszámú pályázatot. A kedvezményezettek körének kiszélesítése és az elszámolható költségek közé sorolható tevékenységek bővülése azonban meghozta a változást és így 15 projekt került támogatásra mintegy 2,6 milliárd Ft értékben. A 15-ből 6 projekt műszakilag teljesen elkészült, 1 közel kész van, míg a maradék 8 ütemesen zajlik. Az intézkedés keretében 2007.12.31-ig 0,5 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése Az Irányító Hatóság 6 pályázatot támogatott. Ebből 5 pályázat az építési-bontási hulladék kezelése, míg egy az egészségügyi hulladék kezelése területhez tartozik (SZOTE Kht.). A teljes támogatási összeg 2,5 milliárd Ft a 6 projektre. Az összes építési-bontási hulladékkezelő projekt műszakilag elkészült. A kecskeméti projektből még az üzemeltető kiválasztása és egy záró sajtóesemény van hátra. Az intézkedés keretében 2007.12.31-ig 3,3 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre, mely tartalmazza az azóta KIOP támogatási körből kikerült azbesztes projektekre kifizetett összegeket is (összesen közel 1,1 milliárd Ft). Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelme érdekében Az Irányító Hatóság öt pályázatot ítélt támogathatónak. A megkötött Támogatási szerződésekben rögzített támogatási érték összesen 4,5 milliárd Ft, melynek fele már kifizetésre is került. Ezek a leghosszabb projektek a KIOP-ban. Eddig egy projektnél került sor műszaki átadás-átvételre. Az intézkedés keretében 2007.12.31-ig 2,2 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem Az intézkedés 12 db projektet ölel fel, melynek keretében összesen 14,26 milliárd Ft támogatási összeg kerül célirányosan felhasználásra. A természetvédelem komponens 11 pályázatát támogatja az Irányító Hatóság. Ezek mindegyike rendelkezik Támogatási Szerződéssel, melyek összértéke 3,3 milliárd Ft. A kedvezményezettek köre három nemzeti parkra tagolódik: Hortobágyi, Kiskunsági és Körös-Maros. Eddig a 11 projektből 7 db készült el. A Tisza-völgyi árvízvédelem komponens egyetlen projektje a Cigándi tájgazdálkodási és árvízvédelmi program. Az eredeti kedvezményezett, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság programját előbb utódja, a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények vitte tovább, 2007. áprilisától pedig a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság lett a jogutód kedvezményezett. A program teljes költségvetése 17 milliárd Ft, melyből jelenleg 11 milliárd Ft KIOP támogatás. A projekt tájgazdálkodási része és az A-szakasz elkészült. Jelenleg a B-szakasz építése folyik. Az intézkedés keretében 2007.12.31-ig 11,9 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre. Levegőszennyezés és zajterhelés mérése A Levegőszennyezés mérése területen támogatott egyetlen projekt kedvezményezettje a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VITUKI) Kht., mely az egykori
70
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságtól örökölte meg a projektet. A KIOP támogatás 0,3 milliárd Ft, melyből azóta meg is valósult a projekt. A Zajterhelés mérése területre beérkezett egyik projekt kedvezményezettje az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A KIOP 0,06 milliárd Ft-tal támogatta zajterhelés mérésére szolgáló műszerbeszerzéseket. A projekt megvalósult. A másik kedvezményezett ugyanennél a területnél a Budapest Fővárosi Önkormányzat a „Budapest és vonzáskörzete zajtérképe” projekttel. Itt a KIOP-ból 0,6 milliárd Ft támogatási összeg jutott a budapesti kerületek és 22 agglomerációs település zajtérképének elkészítésére. Az eredeti célja a projektnek megvalósult, a zajtérképek elkészültek. A tervek szerint a meglévő zajtérképek alapján intézkedési terveket készítenek az arra indokolt helyeken. Az intézkedés keretében 2007. 12. 31-ig 0,8 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre. KIOP összegzés: Az 1.1-1.6-os intézkedések keretében 2007. 12. 31-ig - a 3 db azbesztes projekt nélkül - 29 projekt valósult meg műszakilag az 52-ből. Ebből 8 projektnek van elfogadott zárójelentése. 2007. 12. 31-ig összesen 35,7 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre (ez tartalmazza a 3 azbesztes projektre már kifizetett összegeket is). . A KIOP KSZ belső és külső kapacitása: Belső kapacitás: A KSz tevékenységét a KvVM FI és a GKM KIOP IH között megkötött Együttműködési Megállapodásban - KIOP TA (hatályos: 2004. június 14. - 2007. szeptember 19. között), valamint a KvVM FI és az NFÜ KÖZOP IH (KIOP IH) között megkötött Együttműködési Megállapodásban – KIOP SLA (hatályos 2007. szeptember 19-től) rögzítettek szerint végzi. A KIOP KSZ működésének finanszírozása az előző évek gyakorlatához hasonlóan két forrásból történt, egyrészt a KvVM költségvetésében került betervezésre, másrészt a KIOP Szakmai Segítségnyújtás (KIOP TA, majd KIOP SLA) forrás finanszírozta. A KIOP KSZ tevékenységre fordított kapacitás (beleértve minden horizontális és támogató tevékenységet is) a 2007. évben az alábbiak szerint alakult. Éves átlagban 30,06 fő látott el KIOP feladatot, mely a munka mennyiségének megfelelően havonta változott, 2007. január 1-jén 29,5 emberhónapnyi kapacitást, december 31-én 27,5 emberhónapnyi kapacitást jelentett. A KIOP TA forrásból finanszírozott munkatársak száma év végén 15 fő volt. Külső kapacitás: A KIOP KSZ zavartalan működésének biztosítása érdekében szervezetünk az alábbi feladatok ellátását látta el külső szakértők, partnerek bevonásával és közreműködésével: − pályázatok tartalmi értékelése, újraértékelése
71
− kedvezményezettek által összeállított közbeszerzési dokumentációk minőségbiztosítása − monitoring ellenőrzések lebonyolítása − EMIR szakmai referensi feladatok ellátása − tanulmányok készítése (pl. Pályázati Egységcsomag felülvizsgálata, KEOP megalapozása, éghajlat-változási tanulmányok) − ügyvédi iroda igénybevétele a környezetvédelmi KSZ megnövekedett jogi feladatainak ellátása érdekében − jogi szakvélemény készítése üzemeltetési kérdésekben, valamint állati hulladék intézkedés keretében támogatott projekteknél − értékbecslés elvégzése állati hulladék intézkedés keretében támogatott projektekhez kapcsolódóan. A tevékenységek ellátását az Együttműködési Megállapodásban rögzített feladatok teljes körű, pontos és szakszerű elvégzése indokolja. A külső szakértők költségeit 2007-ben a KIOP Technikai Segítségnyújtás (TA) forrásból biztosította. A felsorolt feladatok több éve áthúzódó, folyamatos tevékenységeket jelentenek, melyek elengedhetetlenek a KIOP sikeres megvalósításához. KEOP Közreműködő Szervezet tevékenységének összefoglalása – Pályázatkezelő szervezeti egység, Nagyprojekt Főosztály, Kisprojekt Főosztály kapcsolódó feladatai A KvVM Fejlesztési Igazgatóságot a 15/2007 (V.10.) MeHVM-KvVM együttes rendelet jelölte ki KEOP Közreműködő Szervezetként, melynek alapján ellátja a KEOP pályázatok kezelésével, menedzsmentjével kapcsolatos feladatokat. A 2007. évben zajlott a Környezetvédelem és Energia Operatív Program (KEOP) KvVM Fejlesztési Igazgatóság hatáskörébe tartozó prioritástengelyeihez kapcsolódó akciótervek elkészítése. Ezek a következők: − Egészséges és tiszta települések (ETT) − Vizeink jó kezelésre (VJK) − Természeti értékeink jó kezelése (TÉJK) − Fenntartható életmód és fogyasztás (FÉF) A dokumentumok kialakítása a Fejlesztési Igazgatóság (KEOP Közreműködő Szervezet) által koordinált, a KvVM és az Irányító Hatóság (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP IH) szerepvállalásával működő, szakterületenként kialakított munkacsoportokban zajlott. Az akciótervek végleges, kibővített formájukat 2007. április végén nyerték el. Ezt követően rövidebb, lényeges részeket tartalmazó változatok kerültek a Kormány elé és a kabinet 2007. június 25-én döntött a dokumentumok végleges elfogadásáról. Az akciótervek véglegesítésével párhuzamosan 2007. április 5-én Budapesten megkezdődött a KEOP megismertetését szolgáló „roadshow”. A KvVM szervezésében és a Fejlesztési Igazgatóság aktív szerepvállalásával lebonyolított országjáró körút 2007. május 3-án érkezett el utolsó állomására, Miskolcra. KEOP pályáztatással kapcsolatos tevékenység: Az akciótervek véglegesítését és Kormány általi elfogadását követően megkezdődött a KEOP pályázati egységcsomagjainak kialakítása. Minden konstrukcióra külön dokumentumok
72
készültek, melyekről elmondható, hogy szerkezetileg egységesek, eltérések az adott szakterületi specialitások miatt vannak. Az elkészített dokumentumok a 2007. évben két felhívás keretében jelentek meg 2007. szeptember 18-án és 2007. november 6-án. A felhívások jelentős késedelmet szenvedtek az előzetes tervekhez képest az akciótervek véglegesítésének elhúzódása miatt, mint az ÚMFT más operatív programjai esetében, így a KEOP-nál is jóval később kezdődhet meg a pályázatok fogadása, majd a nyertes projektek szerződéskötése és megvalósítása. (A tervek szerint a felhívások megjelenésének dátuma 2007 tavasza lett volna.) A pályázati egységcsomag mellett a KSZ a pályázatkezeléssel, projektmenedzsmenttel kapcsolatos eljárásrendek kidolgozását is elvégezte. Ennek keretében sor került a KSZ irányítási rendszerét meghatározó belső eljárásrendek kidolgozására és bevezetésére külső szakértők bevonásával, valamint a KSZ irányítási rendszerét meghatározó audit trail kidolgozására is. A 2007. évben a pályázatkezelői feladatokhoz szorosan kapcsolódott a pályázókkal fenntartott folyamatos konzultáció (telefon, e-mail, konzultációs nap), az EMIR (egységes monitoring információs rendszer) folyamatos feltöltése, illetve a pályázatkezelési folyamatról, a pályázatok státuszáról felkészítők, összefoglalók készítése. A KSZ szakmai tevékenységre 2007. évben fordított belső kapacitás (és változásai) bemutatása, az adott KSZ tevékenység ellátásához igénybevett külső erőforrások (kiszerződött tevékenységek) és ezek szükségességének bemutatása: A pályázatkezelési feladatok elvégzésére és koordinálására, illetve egyéb kapcsolódó tevékenységek végrehajtására a KVVM FI-n belül egy külön pályázatos egység jött létre, mely szakterületenként /prioritásonként (szennyvíz –ivóvíz; hulladékgazdálkodás; fenntartható életmód és fogyasztás; árvízvédelem-komplex vízvédelem-vízgazdálkodás; természetvédelem) további alegységre bomlik. 2007-ben a KEOP KSZ a pályáztatás rendszeréhez kapcsolódóan az alábbi témákban vett igénybe külső erőforrásokat: − Útmutató készítése megvalósíthatóság tanulmány és előzetes megvalósíthatóság tanulmány készítéséhez − Változat elemzési és pénzügyi költség- és bevétel becslési módszertani útmutató kidolgozása − A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, mint a KEOP Közreműködő Szervezetének irányítási rendszerét meghatározó belső eljrásárendek kidolgozása és bevezetése − Fenntartható életmód és fogyasztás iránti elköteleződés támogatásának fejlesztési igényfelmérése − Pénzügyi elemzésből, változáselemzésből és közgazdasági költség-haszon elemzésből álló pénzügyi és gazdasági elemzés útmutató készítése − A Fejlesztési Igazgatóság KEOP Közreműködő Szervezetének irányítási rendszerét meghatározó audit trail kidolgozása − Ivóvízbázisvédelem keretében megvalósuló biztonságba helyezés tevékenységeinek és támogatási lehetőségeinek meghatározása − A Környezet és Energia Operatív Programra beérkező környezetvédelmi pályázatok értékeléséhez szükséges szakértők biztosítása 73
− Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) szakértői szolgáltatás A szakmai tevékenységet és felelősségi kört érintő, az év folyamán született új törvények, egyéb jogszabályok, rendelkezések (ill. ezek módosításai) felsorolása és ezek hatásának bemutatása a tevékenység ellátására: A KEOP pályázati csomagok előkészítésénél az alábbi jogszabályokat, illetve kapcsolódó dokumentumokat kell figyelembe venni: − 209/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról szóló 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról − 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről − 1054/2007. (VII. 9.) Korm. határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elfogadásáról − 1051/2007. (VII. 3.) Korm. határozat az Európai Unió Megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiájának (EU FFS) végrehajtásáról készített jelentésről KVVM FI-t, mint KEOP Közreműködő Szervezetet érintő jogszabály: − 105/2007. (V.9.) Korm rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet módosításáról A KEOP KSZ-t érintő szervezeti változások a Fejlesztési Igazgatóságon belül a feladatok ellátásával összhangban alakultak. Ennek alapján a Fejlesztési Igazgatóság szervezetében létrejött a pályázatok kezelésével foglalkozó önálló egység, amely a támogatási döntés meghozataláig végzi el a pályázatok menedzsmentjével összefüggő tevékenységeket. KEOP nagyprojektekkel kapcsolatos tevékenység: (1067/2005. Korm. határozatban nevesített projektek) A KEOP KSZ nagyprojektekkel foglalkozó és ezeket menedzselő szervezeti egysége a KvVM FI-n belül a Nagyprojekt Főosztály. Az EU-támogatásra számot tartó, 2007. évi kezdésre ütemezett nagyprojektek előkészítésének költségvetési támogatásáról szóló 1067/2005. (VI.30.) Korm. határozatban szereplő projektek 2007. évi előrehaladására több egymással ellentétes irányú tényező hatott. Egyrészt az előkészítés keretében megkötött vállalkozási szerződések szerint készültek a tanulmányok, tervek, kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési dokumentációk. Másrészt a KEOP, az akciótervek és a pályázati kiírások véglegesítése során folyamatosan változó elvárások elé állították a projekteket, így a korábban elkészített dokumentumok átdolgozása vált szükségszerűvé. Az akciótervekben előírásra került, hogy a 1067-es projektek a kétfordulós 74
eljárásrend második fordulójába kerülhetnek, amennyiben az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezet átvilágításán átestek, és az ott előírt változtatásokat a projekten átvezették. Az első átvilágításon az ún. árvizes projektek, az ivóvízminőség-javító projektek és a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszeren kívül az összes projekt részt vett. Ezen felül számos szennyvizes (Nyíregyháza, Békéscsaba, Makó, Tápió, Dél-Balaton, Nagykanizsa) projekt szakértői vizsgálata zajlik a JASPERS által. A JASPERS az EIB szakmai szervezete, amely az Európai Bizottság felkérésére vizsgálja a nagyprojektek műszaki, gazdasági, környezeti és társadalmi támogathatóságát. A JASPERS jóváhagyó állásfoglalása nélkül nem kerülhetnek Bizottsági támogatásra nagyprojektek. Ezért kiemelten fontos, hogy a szakértők észrevételeit hiány nélkül átvezessék, vagy indoklás mellett utasítsák el a Kedvezményezettek. 2007. év végén döntés született arról, hogy a 1067-es projektek előkészítése a KEOP keretei közé kerülve, uniós támogatási források felhasználásával folytatódjék, melyre megszülettek az első támogatási szerződés-módosítások is. 2007. december 31-ig megnyíló pályázati konstrukciókra a következő pályázatok kerültek beadásra: - Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszer - Győr és térsége rekultivációs projekt (a korábban egységes előkészítés után a GYMS projekt 3 térségi hulladékgazdálkodási és 3 rekultivációs projektre szakadt) - Közép-Duna vidéke rekultivációs projekt. A pályázatok értékelése a jogszabályban foglaltak szerint történt. 1067/2005 (VI.30.) Korm. határozatban szereplő projektek Projekt megnevezése Dél-alföldi Régió ivóvízminőség-javítás Észak-Alföld ivóvízminőség-javítás II. ütem Nyíregyháza város és külterületei csatornázása és szennyvíztisztítása Békéscsaba város és külterületei csatornázása és szennyvíztisztítása Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatornázása Makó és térsége szennyvízcsatornázás Nagykanizsa és környéke csatornázás és szennyvíztisztítás Tápió menti térség szennyvízelvezetés- és tisztítás A Balaton-törvény hatálya alá tartozó dél-balatoni települések szennyvízkezelése Dél-Budai agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása Szamos-Krasznaközi árvízszint-csökkentő tározó Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó Hanyi-Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó Tisza hullámtér projekt (árvédelmi művek, hajózhatóság javítása, nagyműtárgyak rekonstrukciója, rekreációs fejlesztés) Duna-projekt (árvízvédelmi művek, kerékpárút, mellékágak rehabilitációja) Kis-Balaton vízvédelmi rendszer II. ütem Ráckevei Duna-ág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása Duna-Tisza közi Homokhátság fenntartható fejlesztése Mecsek-Dráva térség hulladékgazdálkodás Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron hulladékgazdálkodás
75
Közép-Duna vidéki hulladékgazdálkodás
A KEOP KSZ feladatok ellátásban közreműködik továbbá a Kisprojekt Főosztály is, melynek kijelölt munkatársai a külön igazgató utasítás alapján meghatározott KEOP kisprojektek (pályázatos konstrukciók) lebonyolításáért felel. LIFE programmal, Átmeneti támogatás projektekkel kapcsolatos tevékenység összefoglalása A LIFE programmal kapcsolatos feladatokat a KvVM FI-n belül a Kisprojekt, illetve a Pályázatkezelő Főosztály kijelölt munkatársai végzik. A LIFE 2000–2006 programmal kapcsolatos pályáztatási tevékenységek 2007-ben véget értek. A LIFE keretében megvalósuló projektek nagy része lezárult, a még futó projektek menedzselése a brüsszeli LIFE egység felelősségi körébe tarozik. A Nemzeti Hatóságra feladatként a LIFE projektek értékelése, a tanulságok összegyűjtése és terjesztése hárult 2007ben. A LIFE program folytatásáról szóló LIFE+ (2007-2013) rendelettervezetet az eredetileg tervezett 2007. január 1-i időpont helyett a tagországokkal való sorozatos egyeztetések után csak 2007. május 23-án fogadta el az Európai Parlament, mivel a tagállami kompetenciák növelésére irányuló törekvés és az ezzel ellentétes brüsszeli szándékok összehangolása nehezen valósult meg. 2007. május végén a tagországok megkapták a LIFE+ pályázati csomag tervezetét. Erről az anyagról június-július hónapban kétoldalú egyeztetések folytak Brüsszelben. A pályázati csomag véglegesítését és a tagországok által megtett észrevételek beépítését követően az alábbi ütemterv szerint alakultak a LIFE illetve LIFE+ programmal kapcsolatos feladatok: 2007. augusztus 23.: LIFE+ információs nap a lehetséges pályázók részére 2007. szeptember 15.: LIFE+ Pályázati felhívás megjelenése 2007. október 11.: LIFE platform meeting (projektek értékelése, tanulságok) 2007. november 7.: LIFE+ pályázatíró workshop 2007. december 1.: LIFE+ Pályázat beadási határidő 2007. december: LIFE+ Pályázatok minőségbiztosítása és előzetes értékelése Átmeneti támogatás Az Átmeneti támogatás projektek menedzselését szintén a Kisprojekt Főosztály kijelölt munkatársai, valamint a Gazdasági Főosztály Projektek Pénzügyi Osztálya kijelölt pénzügyi menedzsere végzi. A KvVM FI által lebonyolított projektek a következők: 2004/016-689.02.01: Magyar Természetvédelmi Információs rendszer fejlesztése program. A projekt célja egy országos Természetvédelmi információs rendszer létrehozása volt; amely adatokkal látja el nemzeti parkokat és társadalmi szervezeteket. A projekt magában foglalta mind a rendszer megtervezését, mind a szükséges adatok, adatfeldolgozó eszközök és szoftverek vásárlását. Az adatfeldolgozó eszközök beszerzése 8 vállalkozási szerződés keretében valósult meg és került kifizetésre. 2006-ban 0,5 M EUR értékben, melynek a társfinanszírozás igénye 0,14 M EUR volt. 2007-ben 0,16 M EUR értékű eszköz, és 0,1 M EUR értékű adat ellenértékének a kifizetésére került sor melyből a hazai társfinanszírozás
76
aránya 0,1 M EUR volt az eszközbeszerzés esetében. Az adatok beszerzése teljes mértékben hazai részből került finanszírozásra. A szoftverfejlesztési rész szerződésének értéke 0,69 M EUR, hazai forrás igény 0,083 M EUR volt, melyből még 2008-ra áthúzódó kifizetés átmeneti támogatás keretből 0,49 M EUR hazai rész 0,0067 M EUR lesz. 2004/016-689.02.03: Vízkeret irányelv végrehajtása II. fázis program. A projekt a VKI hazai végrehajtásában nyújt további segítséget, ezen belül a vízhasználat gazdasági-elemzési rendszerének, módszertanának kifejlesztésében; a nyilvánosság, társadalmi részvétel támogatásában; és a gazdasági-elemzési rendszer módszertani tesztelésében. Az eszközbeszerzés szerződéseinek értéke 0,3 M EUR, a szolgáltatásé 1,26M EUR. Hazai forrásigény összesen 0,42M EUR, volt, mely összegek 2007-ben kifizetésre kerültek. A két program költségvetése a közbeszerzések eredményeképpen összesen 2,338 M EUR. A projektek hazai társfinanszírozás igénye ÁFÁ nélkül 0,836 EUR volt. A 2004. évi Átmeneti Támogatási projektek pénzügyi zárásának határideje 2007. volt. A 2006. évi keretre három projektünk nyert támogatást: HU06EN01-TL – A Hűtő-és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) 0,3 M EUR összegű twinning light projektje, melynek célja hűtőberendezések, hűtőközegek, hűtéstechnikai vállalkozások és hűtőgépszerelők monitoring és minősítő-tanúsító rendszerének kidolgozása és alkalmazásba vétele. 0,3 M EUR értékű szerződéskötést kötöttünk a Pisai Egyetemmel csak EU támogatásból. A projekt lezárult. 2006/018-176.02.02 – A magyarországi felszíni vizek új hidromorfológiai monitoring rendszeréhez az intézményi háttér kialakítása. A Víz Keretirányelvben foglaltak megvalósításához a KvVM a magyar Vízrajzi Szolgálatot alkalmassá kívánja tenni az új, komplex feladatok ellátására. Ehhez módszertani, végrehajtási és irányítási eszközöket, illetve speciális adatbázis-hátteret és feldolgozó szoftvereket kíván megvalósítani. A projekt összértéke 0,5 M EUR, melyből 0,4 M EUR EU támogatás. 2007-ben megvalósult 0,1 M EUR értékű eszközök beszerzése. A szolgáltatási rész közbeszerzésének megindítását várjuk a KPSZE-től. A rendelkezésre álló támogatás 0,4 M EUR, melyből a hazai társfinanszírozás aránya várhatóan 0,1 M EUR. 2006/018-176.02.01 – A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelveknek megfelelő monitorozás és területkezelés előkészítése a Natura 2000 területek kihirdetését követően. A TVH projektjének célja egyrészt, az európai uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükséges Natura 2000 monitorozó rendszer, másrészt a Natura 2000 területek természetközpontú kezelésének megalapozása. A projekt összege 1,0 M EUR, melyből 0,8 M EUR uniós támogatás. 2007-ben az eszközbeszerzés megvalósult. Értéke 0,01 M EUR hazai forrásból, átmeneti támogatás forrásból 0,04 M EUR , mely kifizetése 2007-ben megtörtént. A szolgáltatás 2 rész (fenntartási tervek) Műszaki leírásának egyeztetése folyik a KPSZE minőség biztosítójával. A projekt összege 0,4 M EUR, EU támogatás 0,3 M EUR, hazai támogatás igénye 0,09 M EUR.
77
KEOP KSZ akkreditációs folyamat – ÚMFT A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban „intézményi rendelet”) 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján 2006. végén az IFUA Horváth & Partners Kft. bevonásával a KvVM FI-nél – mint jövendőbeli KEOP KSZ-nél - előminősítési eljárást folytatott le. Az értékelés során megfogalmazott javaslatok figyelembe vételével a KvVM FI erőfeszítései eredményeként a KvVM FI önálló gazdálkodású, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervvé alakult át (Alapító Okirat módosítás: 24/2006. (K.V. Ért. 13.), és megkezdte a felkészülést a programozási időszakban KSZ szinten ellátandó feladatok szabályszerű, hatékony és eredményes ellátására. Az átalakulást követően az „intézményi rendelet” 7. § alapján a KvVM FI tárgyalásokat kezdett a KEOP KSZ finanszírozásának biztosítása érdekében. Az NFÜ és a KvVM Fejlesztési Igazgatóság 2007. március 8.-án aláírta a Szolgáltatási Megállapodást (Service Level Agreement, továbbiakban: SLA). A környezetvédelmi miniszteri ellenjegyzés dátuma 2007. március 21. Az SLA tartalmazza a FI KEOP végrehajtásával kapcsolatos – az uniós jogszabályokkal összhangban és az NFÜ által kidolgozott eljárásrend szerint végzendő feladatait. A közreműködő szervezeti feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközöket a KEOP Technikai Segítségnyújtás (TS) keret terhére kell biztosítani, továbbá tartalmazza a teljesítmény alapú finanszírozás módját és a teljesítmény indikátorokat. A 15/2007. (V. 10.) MeHVM-KvVM együttes rendelete „a Környezet és Energia Operatív Program egyes prioritásai végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről” a KvVM FIt a KEOP I. Egészséges tiszta települések prioritás, a II. Vizeink jó kezelése prioritás, a III. Természeti értékeink jó kezelése prioritás, a VI. Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése prioritás és a VII. projekt előkészítés prioritás tekintetében közreműködő szervezetnek jelölte ki. Felkészülés a KEOP KSZ feladatellátásra: A KEOP KSZ feladatellátásra a FI képzett humán erőforrás felvétellel, munkaállomások kiépítésével, a szükséges irattár kialakításának szorgalmazásával készült fel. Tanácsadó cég bevonásával (E&Y és Consact) elkészítette az NFÜ által átadott UMFT Működési Kézikönyv (EMK, 2007. 06. 15.) egyes fejezeteinek és az audit trail-ek KEOP KSZ szintű alábontását. Az alábontásokat az NFÜ jóváhagyta. Képzési anyag készült, a képzést követően az eljárásrendek ismeretét vizsga keretében kérte számon az FI vezetése. Az FI a feladatellátás változására tekintettel aktualizálta belső eljárásrendjeit (SZMSZ: miniszteri jóváhagyás 2007. 06. 14.; MIR Kézikönyv, munkaköri leírások, stb.), illetve új szabályzatokat készített/készítetett (Gazdálkodási szabályzat, számviteli politika, számlarend, FEUVE, stb.) KEHI – megfelelőségi vizsgálat: A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Ellenőrzési Hatóság, KEHI), mint az intézményrendszerrel kapcsolatos megfelelőségi vizsgálat lefolytatásáért felelős szervezet a Környezet és Energia Operatív Program 1083/2006/EK Tanácsi rendelet 71. cikk (2)
78
bekezdése szerinti vizsgálatot végzett (rendszerellenőrzés) a 2007. augusztus 9. - szeptember 10. közötti időszakban. Az akkreditáció során igényelt adatszolgáltatás, kérdőívek kitöltése, interjúk stb. intenzív munkát követelt meg a FI apparátusától. A 2007. szeptember 21-én megküldött jelentés-tervezet részletes megállapításai alapján a KvVM FI intézkedési tervet készített és megkezdte a hiányosságok pótlását, a rendszerleírás és az EMK alábontás (és audit trail-ek) felülvizsgálatát. Az értékelés során a folyamatos egyeztetés (KEHI-NFÜ-FI) eredményeként az eljárásrendek több ponton módosultak (minőségbiztosítás, szabálytalanságkezelés, helyszíni ellenőrzés, dokumentumkezelés, esélyegyenlőség, Technikai Segítségnyújtás keret elkülönített nyilvántartása, stb.). Új szabályozások készültek (hitelesítési jelentés; helyszíni ellenőrzés kockázatelemzési modell, mintavételezési módszer és felülvizsgálati eljárásrend; közmű beruházásokkal kapcsolatos üzemeltetési eljárásrend; kockázatkezelési politika és eljárásrend és kockázat-kontroll mátrix; számviteli eljárásrend; 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) szerinti vezetői nyilatkozatok kiadásának eljárásrendje, stb.) Erőfeszítéseket tett a jelentés-tervezetben megfogalmazott infrastrukturális hiányosságok (irodai zsúfoltság csökkentése; ügyfélfogadás feltételeinek kialakítása és a dokumentumok fizikai tárolásának biztonságos feltételei megteremtése) pótlására. Az erőfeszítések eredményeként – tekintve, hogy az alapító által az elhelyezésre biztosított Márvány utca 1/C. irodaépületben további irodahelységek nem állnak rendelkezésre - az irodai zsúfoltságon új helységbérlettel enyhített (meghívásos közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott bérlemény a Bp. I. Mészáros u. 58/A. V. emelet). A Márvány utcai épületben rendezte az ügyfélfogadás körülményeit. Nem sikerült – még átmeneti jelleggel sem - megoldást találni a dokumentumok megfelelő tárolására, mivel a KvVM időközben törölte a tervezett beruházást. A KEHI - különös tekintettel az akkreditáció 2007. december elejére tervezett zárása miatt meghatározott rendkívül szoros határidőkre - folyamatosan nyomon követte az intézkedési tervben foglaltak teljesítését. Az értékelési folyamatot lezáró jelentés véglegesítése során a megtett intézkedéseket a jelentésen átvezette. A megfelelőségi vizsgálat lezárásakor fennmaradó javaslatokra, korrekciós intézkedésekre, a végrehajtás időbeli ütemezésére a Fejlesztési Igazgatóság Intézkedési tervet készített, melyet a KEHI elfogadott. Az intézkedési terv két pontját (kockázatkezelési szabályzat aktualizálása, TS forrás felhasználás elkülönített nyilvántartása) az FI határidőre teljesítette. Jogszabály-előkészítési, valamint a jogalkalmazást elősegítő feladatok, kommunikációs tevékenység A KvVM FI a jogszabály előkészítéssel kapcsolatban – túl a KvVM-től a jogalkotási feladatokkal összefüggésben rendszeresen érkező előterjesztések szakmai szempontú véleményezésein – az alábbi esetekben vett részt a folyamatos egyeztetést igénylő aktív szakmai munkában egy jogszabály, illetve annak módosítása előkészítésével kapcsolatban. − A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a környezetvédelmi és vízügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szóló 11/2005. (V.19.) KvVM rendelet módosításáról kiadott 27/2007. (VIII.31.) KvVM rendelet. (Pályázat kiírásával kapcsolatos szabályok; a közalkalmazottak által betölthető
79
munkakörök megnevezése, az azokhoz szükséges képesítési követelmények és a vezetői pótlékok; vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett közalkalmazotti munkakörök) − Az FI, mint KA, KIOP és KEOP Közreműködő Szervezet a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő két jogszabály előkészítésekben, illetve módosításokban vállalt a KvVM mellett aktív szerepet. Víziközmű törvény előkészítése: A törvény megalkotása az egészséges, magas színvonalú, és költség-hatékony ivóvízellátás és szennyvízkezelés biztosítását célozza, amely kiemelkedő jelentőségű önkormányzati feladat. A törvény célja továbbá az Európai Unió irányelveiben előírt kötelezettségek teljesítése, a víziközmű vagyon tulajdonjogának, működtetésének, és üzemeltetésének vonatkozásában egységes és átfogó jogszabályi keretek között történő szabályozása, valamint az egységes díjpolitika kialakítása. A törvény előkészítése során az FI a munkacsoport üléséken, és egyeztetéseken aktív szerepet vállalt, mind a szakmai szempontokat megfogalmazó vélemények kialakítása, mind a szövegszerű javaslatok megfogalmazása során. 16/2006 (XII. 28) MeHVM – PM együttes rendelet módosítása Az együttes rendelet átfogó szinten szabályozza a 2007-2013 programozási időszak projektjei megvalósításában résztvevő szervezetekhez kapcsolódó feladatokat. Erre tekintettel a KvVM FI, mint KEOP Közreműködő Szervezet vonatkozásában is alapvetően szabályozza a KSZ státuszból adódó jogokat és kötelezettségeket, valamint a szankció-rendszert. Az együttes rendelet az indulást követően módosításra szorult, amely során szükséges volt specializálni, összehangolni az egyes szervezetek munkáját, és hatáskörét. A rendeletmódosítás előkészítése során a KvVM FI a KvVM-mel előzetesen egyeztetve alakította ki a tárca álláspontját, és vett részt az egyeztető megbeszéléseken. A jogalkalmazást elősegítő feladatok körében a KvVM FI szakmai egyeztetéseket folytat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, különösen a KEOP KSZ feladatellátással kapcsolatos jogszabályok, eljárásrend tekintetében. Értelmezési kérdésekben az egységes gyakorlat kialakítása érdekében állásfoglalást kér a már kialakított szakmai álláspontja vagy az alkalmazni kívánt gyakorlata tekintetésben az NFÜ-től. A jogalkalmazást elősegítő feladatként jelentkezett a KvVM FI-n belüli belső képzés rendszerének kialakítása, a külső szakmai továbbképzésen történő minél szélesebb körű részvétel lehetőségének biztosítása. A vezetői és az egyéb, szakmai feladatellátással kapcsolatban szükséges, heti rendszerességgel megtartott értekezleteken (KA, KIOP, KEOP) lehetőség van a KvVM FI működést, feladatellátását szabályozó, meghatározó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban esetlegesen felmerült problémák megvitatására, az egységes szakmai álláspont kialakítására.
80
3. cím: Országos Meteorológiai Szolgálat Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
%-ban
2 819,7
2 059,5
4 091,6
3 941,2
139,8
96,3
938,3
774,9
995,1
987,5
105,2
99,2
Folyó bevétel
1 404,9
1 101,0
1 256,6
1 260,4
89,7
100,3
Támogatás
1 305,2
958,5
2 584,2
2 584,2
198,0
100,0
250,8
250,8
69,6
100,0
214,0
83,3
ebből: személyi juttatás
Előirányzat-maradvány
360,4
Létszám (fő)
257,0
212,0
Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés
2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások jogcímenként - Kormány hatáskörben - Felügyeleti szervi hatáskörben - Intézményi hatáskörben 2007. év módosított előirányzat
millió Ft Kiadás 2 059,5 1 547,9 77,8 406,4 4 091,6
Bevétel 1 101,0
406,4 1 507,4
Támogatás
Kiadásból személyi juttatás
958,5
774,9
1 547,9 77,8
110,6 1,5 108,1 995,1
2 584,2
Az intézmény honlapja: www.met.hu Az Országos Meteorológiai Szolgálat a 2007. évben a 277/2005.(XII.20.) Korm. rendelet valamint különböző nemzetközi szakmai szervezetek előírásai alapján látta el szakmai tevékenységét az alábbiak szerint. Megfigyelés Továbbra is egyik fő feladatunk a légkör állapotának, meteorológiai paramétereinek minél részletesebb és folyamatos mérése, megfigyelése. Ezért földfelszíni méréseket és megfigyeléseket, valamint légkörfizikai méréseket végzünk, magas légköri (rádiószondás) mérést folytatunk, üzemeltetjük a különböző távérzékelési – időjárási radar, windprofiler (szélradar), SODAR (hangradar), villámlokalizációs hálózat és földi műholdvevő – eszközöket. Biztosítjuk a mérési adatok gyűjtését, feldolgozását és a központi adatbázisba való továbbítását. Gondoskodunk a különböző mérőeszközök és automata berendezések rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról, javításáról és az érzékelők kalibrálásáról. Részt vettünk a hazai polgári repülőterek hatósági (meteorológiai) ellenőrzésének munkáiban. A főállomásaink közül Miskolc, Pécs és Szeged regionális információszolgáltató központként is működnek. Több állomás tevékenységét átszerveztük, a befogadó intézmények személyi állományát bevonva a feladatokba. Megkezdtük a földfelszíni automata mérőhálózat adatgyűjtésének átalakítását, a GPRS alapú adatátviteli lehetőségek kiaknázásával. Az
81
észlelővel biztosított állomásokon év végére üzembe helyezték az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózati végpontokat, támogatva a gyorsabb és ellenőrzöttebb adatáramlást. A légoszlop teljes ózontartalmának, és a napsugárzás UV-B spektrumának mérése zavartalan volt. A nyers adatok feldolgozása, és adatbázisba illesztése megtörtént. Az adatok napi és havi rendszerességgel kerülnek továbbításra a nemzetközi adatbázis központokba. Május 1-e és szeptember 30-a között UV-B előrejelzéseket bocsátottunk ki. A távérzékelés területén folyamatosan végeztük a rádiószondás, villámlokalizációs és vertikális szélprofil méréseket, valamint a műholdas adatok vételét, archiválását és értékelését. Korszerűsítettük a tevékenység kiszolgálásához szükséges informatikai hátteret. Finomítottuk a radarképek területi felbontását 1x1 km-re, valamint eljárást dolgoztunk ki a radar csapadékösszegképek készítésénél az áthelyeződésből eredő eltérések korrigálására. A nemzetközi munkacsoportokban végzett műholdadatokat feldolgozó eljárásokat folyamatosan léptetjük be az operatív munkákba. Négy állomásból álló háttérszennyezettség mérő állomás hálózatot üzemeltetünk (K-puszta, Farkasfa, Hortobágy, Nyírjes). A K-pusztán működtetett mérőállomás az EMEP és a WMO monitoring hálózatának hivatalos tagja. A két központ felé évente egy alkalommal kell a Kpusztán mért adatokat továbbítanunk. A laboratórium által mért, valamint a monitorok által gyűjtött adatok feldolgozása, az adatelemző munka, és az adott határidőre történő továbbítás teljesítése, a Levegőkörnyezeti Tájékoztató elkészítése havi rendszerességgel történik. K-Pusztán a légköri szálló porrészecskék mérésre alkalmas műszert (PM10) helyeztünk üzembe. A laboratóriumban új műszerekkel végezzük a levegő NO2 tartalmának, valamint a HNO3 és H2SO4 származékainak elemzését. A KvVM kérésére folytatódott az OMSZ háttérszennyezettség mérő állomásain mért troposzférikus ózon és a PM10 adatok rendszeres továbbítása a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ (LRK) Légszennyezettségi Adatközpontja felé. Így a pillanatnyi koncentráció értékek a KvVM internetes honlapján (http://www.kvvm.hu/olm/map.php) folyamatosan nyomon követhetők. A KvVM javaslatára meteorológus-vízügyes vegyesbizottság kezdte meg működését, amelynek feladata a két ágazatban folyó meteorológiai mérések harmonizálásának, integrálásának előkészítése, egy a közös célokat szolgáló egységes meteorológiai mérőhálózat létrehozása. Időjárás-előrejelzés és éghajlati tevékenység A Szolgálat nagyon fontos feladata az operatív előrejelzési tevékenység ellátása, valamint az éghajlati adatszolgáltatásra, elemzésekre vonatkozó igények kielégítése. Élet- és vagyonvédelmi előrejelzéseket adunk ki, különféle kéréseknek eleget téve kiszolgáljuk az állami, a gazdasági szféra és a média legkülönbözőbb területén tevékenykedő felhasználókat. Az előrejelzési produktumok, éghajlati tanulmányok, hatástanulmányok készítése mellett piacépítési, partnergondozási, az operatív munkát elősegítő értékelési, módszertani fejlesztési és adatbázis feltöltési feladatokat is végzünk. Az időjárás-előrejelzések az adott célcsoportok kéréseinek megfelelően különböző igényeket elégítenek ki. Jellegük, tartalmuk ezért jelentősen különbözhet. Legyen szó veszélyjelzésről, általános prognózisról vagy célprognózisról, az előrejelzések minden esetben az időjárás alapvető jellegét meghatározó úgynevezett alap-előrejelzésre épülnek. Az OMSZ által
82
készített alap-előrejelzések főként Magyarország területére ultrarövid, rövid-, közép- és hosszú távra szólnak. Az időtartam 1–3 órától 1 hónapig terjed, sőt kísérleti céllal 6 hónapra szóló előrejelzések is készülnek. Időnként természetesen túl kell lépni az ország területén is. A hidrológiai célú előrejelzések készítéséhez a Duna és a Tisza vízgyűjtőinek országon kívül eső részeire is szükségesek a meteorológiai prognózisok. Repülésmeteorológiai előrejelzéseinket mind a belföldi, mind a nemzetközi légi forgalomban felhasználják. Az előbbi számára napi két alkalommal körzeti előrejelzést, naponta egyszer hőlégballonosoknak, illetve vitorlázó repülőknek szóló (nyáron TERMIK, télen hullám-) előrejelzést készítünk. 2007-ben felkérést kaptunk a hőlégballon bajnokság, vitorlázó repülő bajnokságok, valamint a Red Bull Air Race verseny meteorológiai biztosítására. A nemzetközi légi közlekedés kiszolgálása során Ferihegyre, Debrecenre, Pécsre, Pérre és Sármellékre készítünk repülőtéri előrejelzéseket. Az ICAO ajánlásai alapján bizonyos körülmények fennállása vagy várható bekövetkezése esetén figyelmeztetéseket adunk ki. Naponta kétszer (reggel és délben) a légkör alsó 3000 méterében várható, a repülés biztonságát negatívan befolyásoló időjárási jelenségekre vonatkozó előrejelzést készítünk. Ugyanerre a rétegre vonatkozóan, de Közép-Európára kiterjesztve naponta kétszer térképes előrejelzést adunk ki, melyet nem csak az átrepülő, hanem a hazánkból induló vagy ide érkező járatok is felhasználhatnak. 2007-ben a balatoni- és velencei-tavi viharjelzés a korábban meghosszabbított időtartamban, április 1-jétől október 31-éig üzemelt. Az OMSZ egészét érintő leépítés a Viharjelző Obszervatóriumot is sújtotta: januártól összesen négy fővel csökkent a létszám, így csak átszervezésekkel és külső fél bevonásával indulhatott el 2007. április 1-én a Balatoni Viharjelzés. A Balatonra kiadott viharjelzések szezonális átlagos beválása 2007-ben 88%-os volt. A viharjelzési szezon rendben lezajlott, a társadalmi igény a pontos prognózisokra és riasztásokra érezhetően növekedett. Egyetlen olyan halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amely elmaradt, vagy kései viharjelzés következménye lett volna. Az előrejelzési feladatok átszervezésével egy új, folyamatos szolgálatot teljesítő ún. veszélyjelző szinoptikust foglalkoztatunk a publikus riasztási rendszerünk kezelésére. Fő cél, hogy különösen a kritikusan veszélyes időjárási helyzetekben egy mindenki számára könnyen elérhető, mindenkori hivatalos információforrást biztosítsunk, valamint tájékoztassuk az állami szerveket a várható veszélyekről. A folyamatosan frissülő, 1-3 órás időelőnnyel készülő, az ország 7 régiójára bontott riasztási információk térképes formában az OMSZ weboldalán jelennek meg, illetve továbbítjuk a katasztrófavédelem, a vízügy számára is. Július óta az addig csak szöveges produktumként megjelenő, másnap éjfélig szóló figyelmeztető előrejelzésünk térképes formában is megtekinthető honlapunkon. 2006-ban csatlakoztunk az EUMETNET Meteoalarm projectjéhez. 2007. március 23. óta a publikusan működő Meteoalarm portál részére a térképes figyelmeztető előrejelzések automatikusan továbbításra kerülnek. Az oldal indulása óta több kisebb-nagyobb fejlesztés történt a rendszerben, egyrészt a külső megjelenést illetően, másrészt a hardveres háttér, és az intraneten elérhető szolgáltatások terén. Az OMSZ speciális prognózisokat készít megrendelésre. Előrejelzési szolgáltatásunk legjelentősebb része a közlekedéshez és az energia-szektorhoz valamint a médiához kapcsolódik. A mezőgazdasági felhasználók száma 2007-ben kismértékben nőtt.
83
Időjárás-előrejelzési célproduktumokat állít elő és szolgáltatunk az energia, az ipar, a felszíni közlekedés és egyéb nemzetgazdasági szektor részére pénzügyi szerződések keretében, a felhasználó egyedi megrendelésének megfelelően. E produktumok készítése a partnerek igényeit követő, folyamatosan karbantartott egységes menürendszer és számítástechnikai háttér alapján történik, 95%-ban az OMSZ automatikus prognózis adatbázisának a felhasználásával, de vannak olyan ügyfél kérések is, amelyeknek teljesítése szinoptikusi meggondolást, egyedi állásfoglalást igényel, ezeknél nem automatizálunk. Az operatív szolgáltatási feladatok zavartalan ellátásához a szükséges technikai és szakmai feltételek a beszámolási időszakban adottak voltak. Komoly zavar nem fordult elő. Az adatbázis területen az OMSZ tevékenysége a havi adatáram ellenőrzésén és felvitelén, valamint a papír-alapú archívum rendben tartásán túlmenően, az adatbázis folyamatos ellenőrzése, javítása és az állomány bővítése. Az elektronikus és a papír-alapú bázis eltérése óriási, előzetes becslések szerint 200 (!) emberévnyi munkát jelentene. Emiatt a teljes elektronizáció nem tűzhető ki célul, csak az, hogy a szabad személyi kapacitástól és a kutatásiszolgáltatási igényeknek alárendelten a hiány egy részét csökkentsük. A Központi Statisztikai Hivatal, illetve a WMO számára rendszeresen elkészítettük a napi és a havi jelentéseket. A szélsőséges időjárási helyzetek vizsgálatai a katasztrófavédelem és a klímaváltozás témaköréhez illeszkedtek. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően havi, évszakos illetve éves elemzéseket jelentettünk meg rendszeresen a Szolgálat honlapján és a Légkörben. A különböző nemzetgazdasági ágazatokat képviselő cégek, bíróságok, ügyészségek és rendőri szervezetek számára operatív módon szerződéses keretben, vagy egyedi megkeresésekre adatszolgáltató és adatértékelő tevékenységet folytatunk. Kutatás-fejlesztés A HAWK-2 (Hungarian Advanced WorKstation) az OMSZ saját fejlesztésű, operatívan használt interaktív megjelenítő rendszere, amely lehetővé teszi az előrejelző szakember számára a napi munka során rendelkezésre álló igen nagy mennyiségű meteorológiai információ rendszerezését. A HAWK2 megjelenítő rendszer az OMSZ-on belül és kívül (HungaroControl, MAVIR, OVF, BAHART, honvédség, Belga Meteorológiai SzolgálatRMI) számos helyen kerül alkalmazásra. Elsődleges feladatunk ezen alkalmazások folyamatos üzemeltetése és karbantartása a felhasználói igényeknek megfelelően. A HAWK2 rendszeren az elmúlt néhány évben már lényegi fejlesztéseket nem hajtunk végre, ugyanis az erőforrásokat a HAWK3, új generációs megjelenítő rendszer kifejlesztésére koncentráljuk. A HAWK3 rendszer fejlesztése tekintetében jelentős előrelépés történt a tavalyi évben. A program felhasználói dokumentációja készül, a program lényegében a tesztelésre kész állapotba került. Az időjárás ultra-rövidtávú és rövidtávú számszerű előrejelzése tekintetében az ALADIN modellcsalád biztosítja az alapot. Az ALADIN/AROME modellekkel kapcsolatos fejlesztések kiindulási alapját az operatív módon futtatott ALADIN/HU modellváltozat adja. Jelenleg az ALADIN/HU modell az OMSZ SGI Altix szuperszámítógépén naponta négyszer fut (00 UTC-kor 54 órára, 06 és 12 UTC-kor 48 órára, míg 18 UTC-kor 36 órára) háromdimenziós variációs adatasszimilációs módszerrel (3d-var) előállított kezdeti feltételekből (a határfeltételeket a francia ARPEGE globális modell biztosítja). A kutatások és fejlesztések homlokterében a korábbi évekhez hasonlóan az adatasszimilációs, a rövidtávú ensemble előrejelzésekkel, illetve az AROME nem-hidrosztatikus modellel kapcsolatos fejlesztések álltak. Az adatasszimiláció tekintetében elsősorban a műholdas adatok beépítésére 84
(METEOSAT-8 SEVIRI adatok) koncentráltunk. E mellett új előrejelzési hibastatisztikákat számoltunk az ún. ensemble módszer segítségével. Tovább folytattuk a rövidtávú ensemble előrejelző rendszer kiépítését: az év végére operatív bevezetésre előkészítettük a francia valószínűségi előrejelző rendszer (PEARP) leskálázását az ALADIN modell segítségével. Folytattuk az AROME modell előrejelzési érzékenységének vizsgálatát a csatolási frekvencia, csatolási zóna mérete függvényében. Ennek a kísérletsorozatnak a lezárásaképpen egy hosszabb időszakra (két hét) futtattuk a modellt a különböző paraméterekkel (csatolási zóna méret: 8, 16 rácspont; csatolási frekvencia: 1h, 3h) majd objektív verifikációval összehasonlítottuk az eredményeket. Azt tapasztaltuk, hogy a csatolási frekvencia hatása neutrális, míg a csatolási tartomány méretének növelése enyhe pozitív hatással van az előrejelzésre a felszín közelében. Az idővel változó felbontású VarEPS középtávú előrejelző rendszert az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) 2006 végére vezette be operatív módon, az OMSZ-ban 2007 nyarától tértünk át a 15 napos ensemble produktumokra (a korábbi 10 napos időszak helyett). A kiterjesztett előrejelzési mezők a HAWK-2 megjelenítő rendszerben a szinoptikus szakemberek rendelkezésére állnak. A klímadinamikai kutatásainkat alapvetően három területre koncentráljuk: az ALADIN/Climate modell tesztelése, a REMO modell tesztelése valamint a múlt éghajlatának szinoptikus-klimatológiai vizsgálata. A klímamodellezési tevékenységeink alapvetően az ún. “klímadinamikai” NKFP projekt, a CLAVIER és CECILIA EU projektek keretében, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) számára a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kapcsán valósítottuk meg. Az egyes projektekről és az eredményekről részletesen a projektek honlapjain olvashatunk (NKFP projekt: http://www.met.hu/palyazat/nkfp_klima2005.php; CECILIA: www.cecilia-eu.org; CLAVIER: www.clavier-eu.org). 2007-ben megkezdődhetett az ALADIN/Climate modell hosszú múltbeli időszakra (1958-2000) vonatkozó integrálása 15 perces időbeli és 25 km-es térbeli felbontáson, a Kárpát-medencét tartalmazó területen (ERA-40 ECMWF re-analízis kezdeti és határfeltételekkel. Általánosságban az állapítható meg, hogy a múlt jellemzésében az ALADIN/Climate modell hidegebb és csapadékosabb a megfigyelésekhez képest. A másik regionális klímamodellünk a REMO futtatását is megkezdtük az 1957–2000-es időszakra az ERA-40 re-analízisek által biztosított kezdeti- és határfeltételekkel. Az eredmények alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy általánosságban a REMO modell melegebb és szárazabb éghajlatot szimulál a valós múltbeli éghajlathoz képest. A CLAVIER projektben vállalt kötelezettségünknek eleget téve augusztusban megkezdtük a Kárpát-medencei éghajlatváltozásra vonatkozó szimulációt a modellel. A 25 km-es horizontális felbontású modellintegrálás az 1951–2050 időszak száz évét fedi le, melynek során az oldalsó peremfeltételeket az ECHAM5/MPI-OM csatolt lékör–óceán modellrendszer előrejelzései biztosítják. Az integrálás 2008 tavaszán fejeződik be. Informatikai fejlesztések Nagyszámítógépes igényeinket alapvetően az OMSZ-ban futtatott számszerű előrejelző modellek kapacitásigénye határozza meg. Ezek a modellek az ultra-rövid és rövidtávra az AROME és ALADIN, valamint az MM5 és WRF modellek, illetve az éghajlati skálára az ALADIN/Climate és REMO modellek. A szakmai igények kielégítésére az előző évben beüzemelt nagyszámítógép (Altix 3700; 152 darab Intel Itanium 2 processzor és 304 GB memória, lamc-lamd) 48 processzoros bővítése - a kapcsolódó memória kapacitással, és légkondicionálással – vált szükségessé.
85
A 200 processzoros (CPU 1.5 GHz/4 MB), 400 GB memóriával (RAM) rendelkező, másodpercenként több mint 1000 milliárd lebegőpontos műveletet végző (Gflop/s) szuperszámítógépet, teljes kapacitásával 2008. első napjaiban vehetik birtokukba a numerikus modellek fejlesztői, futtatói. A meteorológiai tény- és előrejelzési adatok, produktumok kezelését, tárolását végző központi folyamatirányító-adatbázis fürt (cluster) szerver (HP rx7620, rxa-rxb) kapacitásának bővítése elkerülhetetlen volt a folyamatosan növekvő szakmai igények kielégítése, többek között az „Egységes Meteorológiai Mérőhálózat” projektből adódó feladatok elvégzése érdekében. A gépenként 2 processzorral (Intel Itanium 2), azaz 6 CPU-ra bővített rendszerben 6 GB/gép memória (RAM) van. A meteorológiai feladatok ellátásához nem csak nagyteljesítményű számítógépekre van szükség, hanem a megfigyelt és számított nagy mennyiségű adat, információ, illetve produktum hosszabb-rövidebb idejű, biztonságos tárolására is. Az adatok központi tárolására diszk, illetve szalag alapú tárolókon történik. Az idén 2 terrabájttal (TB), 15 TB-ra növekedett a központi CLARiiON CX700 típusú tároló kapacitása, míg a lőrinci géptermünkben üzemelő, katasztrófatűrő diszkmásolat (FC4700 típusú diszktár) tárolókapacitása jelenleg 8 TB. A nagy fontosságú adatok biztonságos, két független helyszínen történő megőrzését, az adatok éjszakai, számítógépes hálózaton (EKG-WAN) keresztüli szinkronizálásával biztosítjuk. A folyamatosan növekvő - megközelítőleg 78 GB naponta - archív adat mennyiség (klímamodellezés, numerikus előrejelzés, műholdképek, stb.) tarolását, kezelését a szalagos tároló rendszer (IBM 3584 LTO3 Ultrium 4/120) is segíti. A duplájára növelt kapacitás (120 kazetta, 60 TB) mellett, egy negyedik meghajtó (drive) teszi lehetővé a gyorsabb adatkezelést. A 2008-ra tervezett III. emeleti gépterem felújítására való felkészülésként, szerverkonszolidációs beruházásra is sorkerült. Az un. BladeCenter (IBM HS21), kettő illetve egy XEON processzoros, 4-4 db szerverből áll, amely üvegszállal (FC) kapcsolódik a központi diszkegységhez. A PC típusú szerver-számítógépek korszerű alapokon való, helytakarékos kiváltásának első lépéseként az alábbi rendszerek kaptak helyet az új szerverfarmon: − a meteorológiai automata állomások (AWS) adatainak letöltésére, adatbázisba helyezésére, szinkronizációs (CLDB-NOS) továbbítására szolgáló GPRS alapú adatgyűjtő (xKTX), − a teljesítményértékelő rendszer (TÉR) adatbázisa és programjai, − a közös érdekeltségű (OMSZ-vízügy, Egységes Meteorológiai Mérőhálózat projekt) hidrometeorológiai adatbázis „szinkronizációs” teszt környezete. Az OMSZ Székházában, 1999 óta üzemelő MD110 ISDN telefonközpont operációs rendszere korszerűsítésre szorult. A szoftverfrissítés többek között lehetővé teszi a TCPIP-s lőrinci összeköttetést, azaz a jelenlegi mikrohullámú összeköttetés helyett az új EKG-s kapcsolaton keresztül történhet a két budapesti intézményünk közötti telefonálás. A beruházásnak köszönhetően áttekinthetőbb telefonhasználati kimutatások is készülhetnek. A meteorológiai távközlési hálózat (RMDCN) átalakítási projektje 2007. június 18-án, sikeresen befejeződött. Az egyes országok az előzetes egyeztetéseknek megfelelően, több 86
fázisban tesztelték az új, IP/VPN technológiára épülő hálózatot. Az ECMWF-t, az AustroControl (Bécs RTH) regionális központot, illetve a Szlovák és a Szerb Meteorológiai Szolgálatokat érintő távközlési kapcsolat korszerűbb, gyorsabb és olcsóbb az 1999 óta használtnál. Az összességében 1024 kbps sávszélességnek (korábban 256 kbps volt) köszönhetően az ECMWF előrejelzési produktumok utolsó időlépcsői másfél-két órával előbb állnak a szakemberek rendelkezésére. Az EKG Kormányzati hálózathoz való csatlakozás kialakíthatóságának felmérése, az ütemezési terv elfogadása (Magyar Telekom, Kopint-Datorg) 2007 októberre történt meg. Üvegházhatású gázok Nyilvántartás A nemzetközi előírásoknak megfelelően az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi eltávolításának figyelemmel kísérésére, adatok gyűjtésére, nyilvántartására évenként leltárt kell készíteni, s különböző nemzetközi szervezetek számára (ENSZ, EU) jelentéseket kell küldeni. A KvVM miniszter a szakértői szintű munka elvégzésére 2006 októberében az OMSZ-t jelölte ki. 2007. március elején az ENSZ szakértői csoportja felülvizsgálta a kibocsátási leltárak minőségét, s egyúttal a nemzeti nyilvántartási rendszer intézményi, jogi és ügyrendi hátterét. A felülvizsgálat 2007 augusztusában zárult le azzal a végkövetkeztetéssel, hogy a nemzeti rendszer az előírásoknak megfelelően működik, a kibocsátási leltár pedig kellőképpen pontos és a vonatkozó útmutatók alapján készült. 2007-ben az üvegházgáz nyilvántartási tevékenységet beemelték az OMSZ minőségügyi rendszerébe. Fontos feladatuknak tartják, hogy a különböző kibocsátási adatbázisok között összhangot teremtsenek, és ezzel is növeljék az üvegházhatású gázok leltárának pontosságát. A szolgálat eredeti költségvetési terve 2007. évben 2.059,5 mFt volt. 2007. évben az alábbi előirányzat-módosítások történtek: − Kormány hatáskörben − Felügyeleti hatáskörben − Saját hatáskörben
1 547,9 mFt 77,8 mFt 406,4 mFt
A feladatok ellátásához szükséges módosított előirányzat 4.091,6 mFt-ra változott. 2007. évi előirányzatKiadás Bevétel Támogatás módosítások levezetése Eredeti előirányzat
2.059,5 1.101,0
Működési bevételek
155,6
155,7
Maradvány
250,8
250,7
Támogatási többlet Támogatás visszafizetés Módosított előirányzat
958,5
Kiadásból személyi juttatás 774,9 108,1
1.632,5
1.632,5
117,3
- 6,8
- 6,8
- 5,2
2.584,2
995,1
4.091,6
1507,4
87
A táblázatból kitűnik, hogy az eredeti előirányzathoz képest a módosítás jelentős mértékben növekedett, mely elsősorban az évvégén kapott EUMETSAT tagdíj befizetési hozzájárulásból adódott (69%). 2006 évvégén végrehajtott 21,5%-os létszámleépítés áthúzódó hatására 5,3%kal a 13. havi fizetés támogatására 1,8%-kal, a saját bevétel túlteljesítésére 7,7%-kal, a Magyar Honvédségtől kapott támogatás 3,2%-kal, a 2006. évi előirányzat maradvány felhasználás 12,3%-kal, míg egyéb támogatások 7%-kal növelték az eredeti előirányzatot. A munkatársak kereset növekedése, két tényezőnek köszönhetően változott, egyrészt a kötelező átsorolásokból, másrészt a 13. havi fizetés előrehozásából adódott. Ez nagyságrendileg 5%-ot jelent éves szinten. A rendszeres személyi juttatáson felül a személyi jövedelemadó törvény által biztosított cafeteria rendszert figyelembe véve iskolakezdési támogatásként az adómentesen nyújtható 20.000,-Ft/gyermek, ruházati költségtérítést, éves közlekedési bérlettérítést és 1,757 eFt összértékben iskola rendszerű képzés címén vállaltunk kifizetést. További juttatásként egészségpénztári tagdíjként az illetmény 3%/hó/fő befizetést nyújtottunk. Dologi kiadások vonatkozásában igyekeztünk folytatni az évek óta megszokott takarékos költség gazdálkodást. Ezt az elvet érvényesíteni tudtuk a készletbeszerzés, és a távközlési díjak vonatkozásában. A folyamatosan növekvő automatizálásunk és számítástechnikai kapacitásunk azonban magával hozza a hozzákapcsolódó üzemeltetési, karbantartási és üzembentartási kiadások jelentős növekedését. Nemzetközi tagdíjfizetési kötelezettségeknek eleget tettünk, hasonlóképp a költségvetési befizetési kötelezettségeknek is. 2258/2007. (XII.23.) Kormány határozata értelmében az EUMETSAT teljes jogú tagság eléréséhez szükséges belépési díjat és a 2009-2010. évi tagdíjfizetéshez a központi költségvetés forrást biztosított. 2007. évi kiadási oldal közel 40%-os (39,8) túlteljesítésére látszólag pozitív eredmény, de ha leszámítjuk az EUMETSAT-nak befizetett 1.402 mFt-t, akkor a kiadások esetén 10%-os csökkenés következett be a 2006-os évhez képest. Ennek oka a felhalmozási kiadások több mint 50%-os csökkenése. Személyi juttatások esetében igazolódik az előzőekben említett növekedés oka. Saját bevételek esetében 2006. évhez képest 8,4%-os a növekedés, azonban ha korrigáljuk az előző évi előirányzat maradvánnyal, akkor valójában 14,5%-kal több bevételt sikerült realizálni. Költségvetési támogatás mintegy kétszeresére nőtt, mely az előző táblázatnál leírt központi költségvetési támogatásnak köszönhető. A Szolgálat eszközállományának bruttó értéke 188,1 mFt összeggel változott, mely az alábbi összetevők eredménye: − − − −
Járműbeszerzés: Új gépi eszközök beszerzése: Immateriális javak beszerzése: Ingatlan bővítés Összesen:
0,7 mFt 199,1 mFt 11,1 mFt 77,3 mFt 288,2 mFt 88
− Selejtezés: − Értékesítés: − Egyéb csökkenés: Összesen:
49,8 mFt 7,0 mFt 43,3 mFt 100,1 mFt
A Szolgálat 2007. évben továbbra is komoly erőfeszítéseket tett a saját bevételek növelése érdekében. Ennek megfelelően teljesítette, illetve 14,5%-kal túlteljesítette a költségvetési kiadásokat fedező bevételeit. Ez köszönhető volt a pályázati bevételek jelentős növelésének. Az alaptevékenység körében végzett ellenszolgáltatások ellenértéke 739,0 mFt volt, ami 87,6 %-os teljesítést jelent, mely után az 5%-os befizetési kötelezettség 37,6 mFt nagyságrendű volt. Pályázatokból elnyert külföldi kiküldetések előlegének visszafizetéséből 3,2 mFt, míg külföldi pályázatok elnyeréséből és az OMSZ-nál tartott nemzetközi konferenciák támogatásából 15,3 mFt realizálódott. 2007. évben 3 db gépjárművet értékesítettünk, összességében 1,8 mFt-ért. A Szolgálat és a Kincstár kapcsolata megfelelően működik. A kincstári finanszírozás és előirányzat gazdálkodás zökkenőmentes volt. A kincstári információszolgáltatás biztosítja a könyveléssel történő egyeztetést, az esetleges eltérések korrigálása folyamatosan megvalósítható, 2007. évben ezzel kapcsolatos problémák nem merültek fel. A Szolgálat eredeti költségvetése, illetve pótforrásként rendelkezésre álló összegek fedezetet nyújtottak valamennyi tervezett, illetve rendkívüli feladat ellátására. A Szolgálat 2007. évi tényleges kiadása 2.819,7 mFt volt. A Szolgálat 2007. évi előirányzat-maradványa: Kiadási megtakarítás: − személyi juttatás − munkaadókat terhelő járulék − dologi kiadások − intézményi beruházás − felújítás Intézményi működési bevétel túlteljesítés
154,2 mFt 150,4 mFt 7,6 mFt 5,7 mFt 2,0 mFt 99,0 mFt 3,6 mFt 3,8 mFt
A módosított előirányzat és a teljesítés közötti maradványok 2008. évre áthúzódó kötelezettséget takarnak. A 2007-es költségvetési évben a Szolgálat támogatási elvonása 6,8 mFt volt, mely az évközbeni 13. havi juttatás támogatás többletének visszafizetéséből adódott. 2007. december 31-én a Szolgálat követelés állománya 39,6 mFt volt, ami közel 70 mFt-tal kevesebb a 2006. december 31-i állapothoz képest.
89
A Szolgálat vállalkozási tevékenységet 2007. évben sem végzett. A Szolgálat többségi tulajdonnal rendelkezik(ett) a „NEFELA” Dél-Magyarországi Jégeső elhárító Egyesülésben. Az Egyesülés – non profit szervezet – 1991. április 3-án jött létre, azzal a céllal, hogy korábban OMSZ részeként – finanszírozási nehézségek miatt megszűnt – Rakétás Jégeső elhárító Rendszert kiváltsa. Az egyesülést a létrehozó tagok annak érdekében üzemeltetik, hogy a területükön a termelés biztonságát és hatékonyságát a jégeső elhárításával növeljék. Az OMSZ a Kormány 1992. október 1-jei ülésén hozott határozat értelmében a jégeső elhárítás céljára létesített eszközöket és ingatlanokat az egyesülés rendelkezésére bocsátotta és annak működtetését, mint Tag, illetve az OMSZ elnöke, mint a Felügyelő Bizottság tagja ellenőrzi. 2007. évi CII. törvény alapján a Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt. gyakorolja a tulajdoni jogokat. A tulajdonnal kapcsolatos átadás-átvétel még nem történt, így a részesedést a számviteli nyilvántartásunkból törölni nem tudtuk. A lakásépítési munkáltatói támogatásra az év folyamán lakásépítési, vásárlási kölcsönként 4,0 millió Ft-ot hagytunk jóvá és utaltunk ki. Beszámolási időszakban működésre a Meteorológus Dolgozók Szakszervezetnek 300 eFt-ot adtunk. Alapítványokat 2007. évben nem támogattunk.
4. cím Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
3.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
%-ban
13 799,2
14 857,9
107,7
230,6
204,2
88,6
10 161,9
10 161,9
100,0
Folyó bevétel
5 132,3
6 621,1
129,0
Támogatás
8 666,9
8 666,9
100,0
ebből: személyi juttatás központi beruházás
Létszám (fő)
78,0
90
Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés
2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások jogcímenként - Kormány hatáskörben - Felügyeleti szervi hatáskörben - Intézményi hatáskörben 2007. év módosított előirányzat
millió Ft Kiadás
4,5 13 340,2 454,5 13 799,2
Bevétel
4 677,8 454,5 5 132,3
Támogatás
4,5 8 662,4 8 666,9
Kiadásból személyi juttatás
3,4 163,5 63,7 230,6
A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (továbbiakban: VKKI) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A VKKI 2007. április 1.-i alapításának napjától jogutódja a – környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 1.§ (2), a 18. § (5) bekezdése b.) és c.) pontjában, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló, módosított 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdése c) pontjában, továbbá a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló módosított 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet 4. §-a (4) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskör tekintetében – Vízügyi Központ és Közgyűjteményeknek (továbbiakban: VKK). A VKKI a VKK, valamint az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Kht. (a továbbiakban: ÁBKSZ Kht.) egyes feladatainak egyesítésével jött létre, amely ezt követően alapfeladata részeként - a vízügyi és környezetvédelmi projektek döntő többségében - ellátja a központi projektek kedvezményezetti menedzselésével kapcsolatos feladatokat is. Ugyanakkor a VKKI profiljától idegen központi iktatási, központosított bérszámfejtési feladatok kiszervezésre kerültek. A VKKI állami alapfeladatként a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a vizek kártételei elleni védelemmel, a vízgyűjtő-gazdálkodással, vízrajzi tevékenységgel, a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel, egyes Európai Uniós források felhasználásával megvalósuló központi, valamint a kiemelt kormányzati fejlesztések megvalósításával, a központi környezetvédelmi és vízügyi nyilvántartások, illetve az informatikai rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével, a vízgazdálkodással és a környezetvédelemmel összefüggő múzeumi, levéltári, könyvtári (összefoglalóan: közgyűjteményi) tevékenységgel kapcsolatos feladatokat lát el. A VKKI a Kormány által kijelölt vízügyi igazgatási szervként eljár a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése megvalósításában, ellátja az egyes Európai Uniós és hazai források felhasználásával megvalósuló nagy és kiemelt beruházásokkal kapcsolatos beruházói és koordinációs feladatokat, a vízgazdálkodásban megvalósuló KIOP programokat, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) központi és pályázati programjainak szakmai előkészítését, illetve a központi programok megvalósítását. A VKKI részt vesz környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok állami tulajdonú vizek kezelésével kapcsolatos tevékenységét, valamint az intézmények működését megalapozó 91
szakmai és közgazdasági feltételrendszer kialakításában, az országos és területi vízgazdálkodás stratégiájának, koncepciójának kialakításában és a vízgazdálkodás nemzetközi feladatainak ellátásában. Közreműködik a kutatás-fejlesztési koncepciók kidolgozásában, tervezésében, szervezésében, végrehajtásában, értékelésében és az eredmények hasznosításában. A VKKI 2007. évben e sokrétű és szerteágazó feladatokat 90 fő engedélyezett létszámmal végezte. A VKKI működésének technikai feltételei május hó elejére rendeződtek, amelynek eredményeként az Igazgatóság felkészült előirányzatai teljes körű kezelésére. Az intézmény költségvetése azonban a bevételek és a kiadások tekintetében - időarányosan és az év egészét tekintve - egyaránt a tervezett előirányzatoktól elmaradóan alakult, ezért a fejezet a VKKI részére 2007. október végén 55,9 millió forint - szakfeladat ellátásához kötött – támogatást biztosított. A finanszírozási nehézségek végleges rendezését az ÁBKSZ Kht.-val kötött 100,0 millió forint összegű - egyes meghatározott feladatok átadásával összefüggő - szerződés megkötése segítette elő. A bevételkiesést a betervezett ingatlanhasznosításból, illetve bérleti díjból betervezett bevétel elmaradása okozta. Tényleges bérleti díjbevételük csak a dunasori ingatlanuk hasznosításából keletkezett 1,0 millió forint összegben. Bevételeik nagyobb hányada a továbbszámlázott közüzemi díjakra vezethető vissza 10,2 millió forint összegben. Vállalkozási tevékenységéből (könyv értékesítés, szolgáltatás) 11,0 millió forint folyt be, amely az alaptevékenység finanszírozását szolgálta. A VKKI 2007. évben a fejezeti tartalékból 14,4 M Ft-ot a „Balatoni regionális víziközműhálózat fejlesztése” előirányzathoz kapcsolódóan a tárgyi iszapkezelés fejlesztésével összefüggésben késedelmes kifizetés miatt fennálló, fizetési meghagyáson alapuló tartozás kiegyenlítésének fedezetére kapott, illetve használt fel. A fejezeti tartalékból november hónapban átvett 78,0 M Ft összegű előirányzat volt a forrása a különböző kiadványokra, tanulmányokra, ISO tanúsítványra, jégtörő hajók felújítására, javítására és a könyvgyűjtemény elhelyezésére szolgáló kiadásoknak. Az előirányzatból 2007. évben 39,9 M Ft-ot használtunk fel, 16,5 M Ft kötelezettségvállalással terhelt maradványként kerül elszámolásra. A fennmaradó 21,6 M Ft-ból a szakkönyvtári feladatok finanszírozására fordítható 20,0 M Ft (intézményi beruházásra átadott előirányzat) - az előzetes felmérések szerint, várhatóan - nem lesz elegendő a Szakkönyvtár végleges elhelyezéséhez, 1,6 M Ft pedig kötelezettségvállalással nem terhelt maradványként visszafizetésre kerül. A VKKI likviditásának javítása, illetve helyreállítása érdekében számos takarékossági intézkedést foganatosított. Az intézmény tényleges állományi létszáma az engedélyezett 90 fővel szemben 2007. december 31.-én is csak 82 fő volt. A módosított személyi juttatások előirányzata 230,6 M Ft, a felhasználás pedig 204,2 M Ft. A kiadási megtakarítás 26,5 M Ft. A VKKI eleget tett az állammal szembeni befizetési kötelezettségeinek, fizetési határidőn túli kötelezettségei nincsenek. A nagyprojektek feladatfinanszírozási okmányai 2007. év végén nyíltak meg. A VKKI 2007. évi költségvetési pénzmaradványa 430,1 millió forint, amely jelentős nagyságrendben kötelezettségvállalással terhelt, befizetési kötelezettsége 3,6 millió forint.
92
Nemzetközi támogatások, éven túli kötelezettségvállalások A VKKI jelenleg három nemzetközi pályázatban vesz részt (INTERREG III, IWMR-NET és ERA-NET CRUE). Fejezeti kezelésű előirányzatot a pályázatokhoz nem kell igénybe venni. Saját forrást (25 %-ot) költségvetésünkből csak az INTERREG Projekthez kell biztosítani. Nemzetközi megítélés szempontjából fontos, hogy ezekben a projektekben szerepet vállaljanak. A vízügyi alapfeladatok ellátása, összefoglaló értékelés menedzselésével összefüggő 2007. évi tevékenységről
az
ágazati
projektek
2007 évben alapvető feladat volt a VKKI alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtásához szükséges szervezeti, működési feltételrendszer megteremtése, a szakmai munka megváltozott hierarchiájának megszervezése. Ezen túl a szakmai feladatok területén az alábbi célkitűzéseket fogalmazták meg. A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése kiemelt feladatként jelent meg szervezetüknél. Célként a Cigándi – Tiszakarádi tájgazdálkodási mintaterület építési munkáinak valamint, a Cigándi – Tiszakarádi árvízi tározó „A” szakasza építési munkáinak befejezését jelölték meg, amelyet maradéktalanul sikerült megvalósítani. 2007 évi feladat volt a Cigándi – Tiszakarádi árvízi tározó be- és leeresztő műtárgy kivitelezőjének kiválasztása és az építési munkálatok elkezdése is. A Tiszaroffi tározótöltésének építése, a középkori települést megkerülő töltésszakasz áthelyezése, valamint a Bivalytói töltés új töltésének építése is befejeződött. A kisajátítások valamint a további tározók (KEOP forrás) területének igénybevételéhez szükséges eljárásokat sikeresen lefolytattuk. A 1067/2005 Korm. rendelet feladatainak teljesítését az előző évek lemaradása után először sikerült terv, illetve a támogatási szerződés szerint elvégezni. A 8 nevesített nagyprojekt keretében a Duna – Tisza homokhátság fenntartható fejlődése, a Hanyi – Tiszasűlyi árvízszint csökkentő tározó, a Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó, a Szamos – Kraszna - közi árvízszint csökkentő tározó, a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer II. ütem, a Tisza hullámtér, a Duna árvízvédelmi fejlesztése valamint a Ráckevei (Soroksári) – Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása projektek időarányos előkészítő munkái készültek el. Árvízvédelem, folyó- és tógazdálkodás területén a szakmai munkák erősítésén túl elsősorban a fejlesztésekhez tartozó feltételek megteremtése kapott kiemelt szerepet. A kismértékű, egyre csökkenő kormányzati beruházási forrás mellett a Felső- és Közép-Tisza árvízvédelmi rendszerek fejlesztésének befejező feladatait a célkitűzéseknek megfelelően időarányosan sikerült teljesíteni. Különleges feladatként jelentkezett a Nagyvízi meder kijelölési procedúrája, amely jogállás bejegyzési feladatok megvalósítását igényli. A 2007 évben elindított munka alapfeltétele a nagyvízi mederkezelési terv elkészítésének (KEOP projekt). Ugyanilyen különleges feladatot jelentett az EU „Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről” szóló irányelvében foglaltak teljesítésére való felkészülés, a kockázati térképezés módszertanának kidolgozására projektjavaslat készítése. Vízrendezés területén kitűzött feladatként elértük, hogy a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, valamint a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok földművelésügyi igazgatóságai az öntözési vízjogi engedélyeket gyorsított
93
eljárásban kezeljék. Kiemelt feladat volt az igazgatóságok villamos energia szabadpiacra való kilépése, valamint az a kezdeményezés, melyben az ágazati érdekek érvényesítését szeretnénk elérni a Magyar Energia Hivatalnál. Környezeti kárelhárítás és kármentesítés keretei között a káreseményekkel kapcsolatos területi feladatok szakmai koordinálása és felügyelete mellett részt vettek a környezeti káresemények kezelésével foglalkozó jogszabály módosításában, a Metallochemia kármentesítési feladat beruházói irányításában, valamint a csepeli galvániszap eltávolítása és ártalmatlanításához tartozó feladatok végrehajtásában. Vízrajzi monitoring tevékenység keretében biztosították a vízrajzi monitoring hálózat területi működtetését egységes szervezeti formában, kibővítve az EU Víz Keretirányelv monitoring állomásaival. Teljes körűvé tettük a 12 KÖVIZIG és a VKKI részére az ISO 9001/2000 minőségirányítási rendszer alkalmazását. Kormányzati elvárás alapján megkezdték az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásainak és a vízügyi hidrometeorológiai észlelő állomások felülvizsgálatát a közös érdekeltségű észlelőhálózat ésszerűsítése és kialakítása ügyében. Befejeztük valamennyi KÖVIZIG ultrahangos vízhozam mérő műszerekkel való ellátását (ADCP), illetve ezen mérőeszközök alkalmazásával országos mérőgyakorlatot tartottunk (2006/018/176-02-02 EU Átmeneti Támogatás Projekt). Előkészítették a KEOP 2.2.2. Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése pályázat tartalmi kidolgozását (állomásfejlesztés, műszer beszerzés, távmérés). Integrált vízkészlet-gazdálkodás keretében újraszabályozták a Tisza-völgy felszíni vízkészlet megosztását, figyelemmel az éghajlatváltozás tendenciákra és a fejlesztések jövőbeni vízigényeire. A Tisza – Körös-völgyi vízgazdálkodási rendszer üzemirányításai problémáit felülvizsgálták és megkezdték egy optimalizációs üzemrend programszintű kidolgozását. Elkészítették a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás jogszabályi tervezetét, kiváltva egy sor elavult, de még hatályban tartott jogszabályt. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés keretében az EU VKI adatbázisát folyamatosan felülvizsgálták és víztest objektumok szintjén pontosították. Jelenleg a VKKI adatbázis- és térképszerverén található az ország legrészletesebb vízfolyás, állóvíz és felszín alatti víztartó objektumainak és azok jellemzőinek adatállománya. Előkészültek a KEOP 2.5.0. vízgyűjtőgazdálkodási tervezés végrehajtására, elkészítették a magyarországi természetes állóvizek tipológiáját. A KEOP 2.2.3. ivóvízbázis védelem projekt keretében előkészítettük a miskolci sérülékeny karsztvízbázisok projektjavaslatát és a többi üzemelő sérülékeny vízbázis végrehajthatóságának érdekében prioritási listát készíttetnek. A víziközmű kormányzati beruházások tekintetében közreműködtek, illetve ellátták az érintett költségvetési előirányzatok segítségével megvalósuló kormányzati beruházások előkészítésének, végrehajtásának szakmai irányítását, ellenőrzését. Az „Ivóvíz-minőség javító program” (10/1/20) fejezeti sor révén a pénzügyi lehetőségeknek (2007. évben 253,4 millió Ft és 377,0 millió Ft 2006. évi maradvány) megfelelő ütemben folytatódtak döntően a vízellátás biztonságát növelő kapacitásfejlesztések, ivóvízminőség-javító beruházások. A „Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése” (10/1/9) költségvetési soron is a pénzügyi kondíciók (2007. évben 708,9 millió Ft és 123,1 millió Ft 2006. évi maradvány) függvényében nyílt lehetőség - a túlnyomórészt már elkészült települési gyűjtőhálózatok csatlakozását szolgáló főművi szennyvízelvezetési, tisztítási fejlesztések folytatására, illetve befejezésére.
94
Az ivóvízminőség-javító program keretében az elmúlt évben is - minisztériumi szakfőosztályi igény szerint - közreműködtek a 98/83/EK irányelv hazai jogrendbe illesztését jelentő 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben rögzített előírásokra figyelemmel ütemezett, érintett régiók szerinti feladatok - kiemelten a folyamatban lévő nagyprojektek - előkészítő munkáiban (közbeszerzési pályáztatással összefüggő feladatok, szakmai véleményező, észrevételező munka, javaslatkészítés, egyeztetéseken történő közreműködés, stb.). A KEOP pályázati rendszerének keretében a KEOP-1.3.0 „Ivóvízminőség javítása” Akcióterv véleményezésében, az egyeztetéseken – igény szerint – részt vettünk. A nemzeti szennyvízprogrammal kapcsolatos feladatok koordinálása keretében a szennyvízelvezetési agglomerációk kijelölésével összefüggő feladatvégzés mellett az EU tagállami kötelezettségek teljesítése tekintetében az EU adatszolgáltatási kérdőív kiszolgálása (2005.12.31-re, 91/271/EGK Irányelv 15. cikk szerint) és a szennyvízprogram kétéves felülvizsgálata (2006. 12. 31-re, Irányelv 17. cikk szerint) kiemelt feladatellátást jelentett. (A nemzeti szennyvízprogram 25/2002. (II. 27.) jogszabályának módosítását megalapozó – általunk is előkészített és véleményezett - Munkaanyag a napokban megtartott Államtitkári Értekezlet napirendjén szerepelt.) Az előbbiekhez kapcsolódóan szintén kiemelt jelentőségűnek tekinthető a Települési Szennyvíz Információs Rendszer (TESZIR) fejlesztésével, működtetésével kapcsolatban végzett szakterületi feladatellátás. A víziközmű szolgáltatási szabályozás továbbfejlesztésének előkészítéséhez kapcsolódóan a víziközművekről és a víziközmű szolgáltatásról szóló törvény-tervezet előkészítő munkabizottságában részt vettek, az előkészítő munkák idén befejeződtek. Tekintve, hogy a törvény a Minisztérium 2008. első félévi jogalkotási tervében szerepel, a jogi szakállamtitkár titkársága előkészítette a Kormánykabinet részére benyújtásra kerülő előterjesztés tervezetét, amely szerepel a Minisztérium Stratégiai Értekezletének napirendjén is. A vízszennyező anyagok kibocsátási határértékeiről szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet módosításának előkészítő munkáit a létrehozott munkacsoport – részvételünkkel – a 2008. év elején befejezte, az általunk is véleményezett előterjesztő Munkaanyag az Államtitkári Értekezlet részére elkészült. A közgyűjteményi tevékenység és a feladatokat ellátó szervezetek működésének összefoglalása VKKI megalakulása, szervezeti és működési rendjének kialakulása a közgyűjtemények évi munkát jelentősen befolyásolta A dolog természetéből fakadóan mindez nem ment súrlódások, a közgyűjteményi szervezet korábbi munkastílusának átalakulása nélkül. Miközben a feladatok és a szervezettel kapcsolatos külső elvárások változatlanok maradtak, addig az új szervezet belső átalakítása következtében a közgyűjtemények munkatársi létszáma 10 %-kal csökkent, amely mindhárom közgyűjteményi szervezetet (múzeum, levéltár, könyvtár) egyaránt érintette. Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum A Múzeum gyűjteménygyarapítási tevékenysége elmaradt az elmúlt években biztosított mértéktől, néhány térképet és tárgyat kivéve zömmel az elhunyt mérnökök és műszakiak hagyatékainak begyűjtésére korlátozódott. Eredményként kell elkönyvelni, hogy a gyűjtemény feldolgozás – a megfelelő auditációs eljárást követően – immár digitálisan történik a Múzeum valamennyi gyűjteményében a KataLin rendszer segítségével. Komoly
95
feladatot jelentett 2007-ben a tudományos nyilvántartást jelentő gyűjteményi kartonok retrospektív feldolgozása. A kiállítások látogatottsága az eddigi évekhez képest jelentős csökkenést mutatott, idén 28.649 fő látogatott el a Múzeumba (35.799 látogató volt 2006-ban). Az év egyes hónapjaiban állandósult, egyenletes csökkenés mutatható ki. Ennek több oka is van: egyrészt a visszajáró vendégek szeretnének megújulást látni az állandó kiállításban, másrészt 2007-ben a PR tevékenységre szinte semmilyen keretet nem tudott fordítani az intézmény, így a Múzeum lemaradt az intézmények között kialakult versenyben, ahol mindenki egyre érdekesebb és vonzóbb kínálattal csalogatja a látogatót. A közművelődési tevékenység részeként a Múzeum részt vett a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozat esztergomi programjain. Már hagyományosnak mondható, hogy a Múzeum szervezte meg a nagy sikerrel zárult Víz Világnapja programsorozatot a TIKÖVIZIG és a HNP társintézmények segítségével. A Múzeum részt vett a Múzeumok Majálisán, valamint a Múzeumok Éjszakáján, s júniusban megrendezte Esztergomban a Nemzetközi Duna Napot. A közgyűjteményi szervezet országos működéséről a 2007-ben kétszer kiadott Vízügytörténeti Hírlevél adott számot, amelynek anyagai – a hazai múzeumi átlagnál messze színvonalasabb – honlapra is felrakva bármely érdeklődő rendelkezésére álltak. A Múzeumban folyó tudományos munka eredményeképpen a munkatársak közül ketten részt vesznek az OSZK által irányított Marsigli-projektben. A Múzeum munkatársai tudományos ismeretterjesztő folyóiratokban számos cikkben ismertették kutatási eredményeiket. A rövidebb közlések a Múzeum honlapján is megtalálhatók. Az internetnek köszönhetően a cikkek olvasottsága több tízezres. Az elhelyezési viszonyokban a külső raktár helyzetének rendezése - a tárgyi gyűjtemény anyagainak átszállítása a „laktanyaraktárból” a vízmű raktárba, az új gyűjteményi rend kialakítása - nem várt feladatot rótt a Múzeum munkatársaira. Pályázati pénzből sikerült megoldani a múzeumi tárgyi gyűjtemény és a földszinti „páncélteremben” őrzött értékes könyv- és iratanyag temperálási feladatait. Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár A gyűjtőterületi munka és a szervellenőrzések keretében a Levéltár nem tervezett iratátvételt, hiszen a már betárolt anyag átcsoportosítása is jelentős többlet feladatot jelentett a munkatársak számára. Örvendetes előrelépés viszont, hogy az elmúlt évihez képest növekedett a szervellenőrzések száma (hét alkalom). A Magyar Országos Levéltárnak saját költségen jegyzékekkel ellátva átadtunk az évekkel ezelőtt raktárainkba beszállított 32.19 ifmnyi vállalati iratanyagot. Az előírt, de csak igen hiányosan létező nyilvántartások közül pótlólag elkészült az összes szervdosszié és a fonddossziék nagyobb része. A levéltári külső kutatás kisebb mértékben a személyes megkeresés (13 kutató) révén zajlott. 123 esetben történt írásbeli, vagy telefonos megkeresés. 24 terv kölcsönzésére került sor az OVIBER részére. A fenntartó minisztérium számára kiemelkedő jelentősége van a levéltár állományában őrzött, 1970-es évekbeli magyar-mongol vízügyi együttműködés dokumentációjának, melyet az újra induló vízügyi államközi kapcsolatok előzményeként hasznosíthat a magyar fél. A levéltári szakfelügyelet megállapítása szerint a Levéltárban őrzött iratanyag mennyisége, feldolgozottsága minimum még két szakképzett levéltáros és két kezelő alkalmazását
96
igényelné. 2007 végén egy szakképzett levéltáros (a levéltár igazgató) és hat kezelő dolgozott az intézményben. Ami az elhelyezési körülményeket illeti, némi előrelépés történt a 2007. évben. A 2006 végén tartott érintésvédelmi felülvizsgálat által feltárt hiányosságok megszüntetése az év végére befejeződött. Ez a 2. számú épület esetében lámpatestek, vezetékek, kapcsolószekrények cseréjét jelentette, de megújult az udvari világítás is. A raktározási körülmények terén nagy előrelépést jelentett a Duna sori 3. számú épület nagyobbik részének klímatizálása. A 2. számú épületből a 3. számú épületbe települt át Térképtár, a tárolásra szolgáló lemezszekrényekkel együtt. A térképek rendezése és az 1:2800-as léptékűek digitalizálása egyúttal az NKA pályázat sikeres lezárását is jelentette. A Levéltár bértárolást is végez, ez összesen 2305 ifm-nyi idegen iratanyagot ölel fel. A selejtezéseknek köszönhetően a 2006. december 31-i állapothoz képest 217.44 ifm-el csökkent ezek mennyisége. A VKKI a Soroksári úti bérelt raktárak közül 2007. július 1-ével felmondta a pinceraktár bérlését. A rendezés során fennmaradó iratokat (2680 doboz) részben a Duna soron, részben a Soroksári úti hídraktárban helyeztük el. A Levéltárban folyó közművelődési munka eredményeképpen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Budapest Világörökségéért Alapítvány által rendezett „A rakodópart kövei” című kiállítás létrejöttét a Levéltár az állományában őrzött iratok digitalizálásával támogatta. Ugyancsak a Levéltárban folytatott kutatómunka egyik eredménye volt a Tanácsköztársaság idején pusztító tiszai árvíz dokumentumainak feltárása és publikálása. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár Gyűjtő és feldolgozó tevékenységhez tartozóan az állománygyarapításra fordított összegből 102 db szakkönyv beszerzésére, 65 db magyar és 8 db külföldi szakfolyóirat előfizetésére került sor. A szakkönyvtári állomány gyarapodása összesen, beleértve az ajándékozás, a csere illetve a köteles példány útján kapott kiadványokat is: 388 db hazai és külföldi szakkönyv, 87 fajta magyar és 11 fajta külföldi szakfolyóirat volt. A hazai és külföldi szakkönyvek állományba vétele és számítógépes bibliográfiai feldolgozása folyamatosan megtörtént. Összesen kb. 3590 tétel magyar nyelvű szakfolyóiratokban megjelent cikk, a magyar nyelvű konferencia kiadványok előadása illetve ágazati K+F jelentés analitikai bibliográfiai feldolgozására került sor. Az eddig csak hagyományosan nyilvántartott 2000 db szakkönyv visszamenőleges digitális feldolgozása megtörtént. A Szakkönyvtár adatbázisa 2006-tól az interneten is hozzáférhető, miután 2005-ben megtörtént az áttérés a Szikla-21 új könyvtári számítógépes adatkezelő rendszerre, amely feltétele volt a könyvtári adatbázis interneten keresztül történő használatnak. Az adatbázis ellenőrzése és javítása folyamatos. A Szakkönyvtár 2004-től együttműködik a MATARKA konzorciummal, a magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek szerző, cím, tárgyszó szerint kereshető adatbázisának, az interneten elérhető MATARKA adatbázis építésének céljából. Ezen időszakban 8-féle környezetvédelmi és vízügyi szakfolyóirat feldolgozására került sor, az újonnan megjelent füzetek mellett, folyamatosan történik a retrospektív feldolgozás is. A „Víztükör”, a „Magyar Vízgazdálkodás” és a „Vízgazdálkodás” c. folyóirat az első megjelent számától (1960) kezdve már visszakereshető. A szakkönyvtári olvasó és referensz szolgálat ellátása folyamatos volt 2007 november elejéig. A Szakkönyvtárba beiratkozott olvasók száma összesen 2278 fő, a 2007. évi új beiratkozott olvasók száma 54 fő. A helyben olvasott dokumentumok száma 6394 kötet (könyv, folyóirat, K+F jelentés, mikrofilm), a kölcsönzések
97
száma 587 kötet könyv volt. A Szakkönyvtár kiegészítő tevékenysége körében ellátta a KvVM Házi Könyvtár és a Természetvédelmi Könyvtár folyamatos üzemeltetését is. 5. cím Nemzeti park igazgatóságok Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás ebből: személyi juttatás
%-ban
8 639,0
4 905,8
11 606,4
11 202,8
129,7
96,5
2 665,7
2 130,1
2 791,7
2 743,6
102,9
98,3
központi beruházás
1,8
Folyó bevétel
4 214,2
1 989,4
6 817,2
7 035,5
166,9
103,2
Támogatás
4 207,9
2 916,4
4 075,5
4 075,5
96,9
100,0
713,7
652,8
74,1
91,5
855,0
94,9
Előirányzat-maradvány
881,2
Létszám (fő)
901,0
613,0
Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés
2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások jogcímenként - Kormány hatáskörben - Felügyeleti szervi hatáskörben - Intézményi hatáskörben 2007. év módosított előirányzat
millió Ft Kiadás
Bevétel
4 905,8 405,6 753,5 5 541,5 11 606,4
1 989,4
5 541,5 7 530,9
Támogatás
Kiadásból személyi juttatás
2 916,4
2 130,1
405,6 753,5
263,6 67,1 330,9 2 791,7
4 075,5
A nemzeti park igazgatóságok honlappjai: anp.nemzetipark.gov.hu, bfnp.nemzetipark.gov.hu, bnp.nemzetipark.gov.hu, ddnp.nemzetipark.gov.hu, dinp.nemzetipark.gov.hu, fhnp.nemzetipark.gov.hu, hnp.nemzetipark.gov.hu, knp.nemzetipark.gov.hu, kmnp.nemzetipark.gov.hu, onp.nemzetipark.gov.hu A 10 nemzeti park igazgatóság a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szervként látta el 2007. évi feladatait. Természetvédelmi kezelési terv dokumentációk készítése Folytatódott a nemzeti park igazgatóságokon a természetvédelmi kezelési tervek készítése mind a már természetvédelmi oltalom alatt lévő, mind a védelemre tervezett területek esetében.
98
A 2007-ben elkészült vagy átdolgozott kezelési terv dokumentációk összesítését az alábbi táblázat tartalmazza. Tervezési terület száma 8
Védett természeti területek Védelemre tervezett 6 területek
A természetvédelmi kezelési tervek tárcaegyeztetésre való előkészítésének keretében folytatódott a kezelési terv dokumentációk TKSz-en belüli szakmai egyeztetése, véleményezése. 57 tervezési terület esetében a TKSz hivatalos úton megküldte a szakmai véleményét a nemzeti park igazgatóság számára. 12 tervezési terület esetében megtörtént a természetvédelmi kezelési terv megküldése tárcaegyeztetésre. Miniszteri rendelet mellékleteként 12 természetvédelmi kezelési terv jogszabályi kihirdetése meg. A természetvédelmi kezelési terv a védett természeti területekre vonatkozó alapvető fontosságú dokumentum. Általa egyértelművé válnak a természetvédelmi oltalomból adódó elvárások és lehetőségek. Természetvédelmi vagyonkezelési feladatok ellátása A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett és védelemre tervezett természeti területek kiterjedése a 2006. december 31-i állapothoz (271 703 ha) viszonyítva 2007. december 31-ig (277 047 ha) több mint 5300 hektárral nőtt. A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő állatállományok a 2006. év végi állapothoz (összesen 7 656 db) viszonyítva 2007. december 31-ére (összesen 8 779 db) közel 14 %-kal gyarapodtak. A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. kezelésében lévő állományokkal együttes állatlétszám meghaladja a 14 000-et. Jelentős növekedés figyelhető meg 2006-hoz képest a magyar szürke marha, bivaly, valamint cigája állományok esetében, míg a racka és cikta juhok állományai lassú növekedést mutatnak.
99
Nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő használatba adott védett és védelemre tervezett természeti területek megoszlása (2007. december 31. állapot szerint)
Nemzeti park igazgatóságok
Az igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek összesen (ha)
Ebből haszonbérbe adott területek összesen (ha)
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Összesen
11 563,1 12 610,3 28 350,7 17 950,6 13 113,1 13 652,4 99 815,7 48 906,8 31 084,5 277 047,1
3 614,5 3 301,1 19 210,0 3 787,0 6 322,9 350,2 79 048,0* 24 489,6 18 917,2 159 040,6
A haszonbérbe adott területek aránya az összterülethez viszonyítva (%) 31,3% 26,2% 67,8% 21,1% 48,2% 2,6% 79,2% 50,1% 60,9% 57,4%
Forrás: KvVM - TKSz
*Beleértve a KvVM tulajdoni köréhez tartozó Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. és a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. használatában lévő területeket
Közmunka Program A 9 nemzeti park igazgatóságnál összesen 264 közmunkás végzett el természetvédelmi vagyonkezelési és fenntartási munkákat. Az elvégzett feladatok között szerepelnek erdőápolási munkák, illegális hulladéklerakók felszámolása, nyílt térségek ápolása, kézi állatgondozói feladatok ellátása, élőhely-rekonstrukció, bemutatóközpontok, tanösvények karbantartása és egyéb értékőrző, értékteremtő munkák stb., melyre 2007-ban összesen 137 millió Ft állt rendelkezésre. A Természetvédelmi Őrszolgálat működtetése A nemzeti park igazgatóságoknál a Természetvédelmi Őrszolgálat a 2006-ban lecsökkentett létszámmal működött. Az Őrszolgálat feladatellátása alapvetően továbbra is a védett természeti területekre korlátozódott, és számos feladat ellátására nem volt meg a szükséges kapacitás (pl. falopás visszaszorítása, vadászatok ellenőrzése, „ex lege” védett területek és értékek, valamint Natura 2000 területek megóvása, régészeti őrzés). A területellenőrzések gyakorisága jelentősen csökkent, ami a helyszíni bírságok és a kezdeményezett eljárások tovább csökkenő számában is megmutatkozott. A megnövekedett feladatok melletti csökkent létszám, a közel 500 km2 szolgálati terület/fő, illetve a 4200 ha országos jelentőségű védett természeti terület/fő országos átlagmutatóval az Őrszolgálat észleléshez szükséges minimális fizikai jelenléte sem biztosított a természeti területeken. Ezen indokokból a közfeladatok felülvizsgálata keretében kidolgozásra került és a Kormány jóváhagyta a Természetvédelmi Őrszolgálat 3 éves létszámbővítési programját.
100
A védettségi szint helyreállítása előirányzat megszűnt, de a kártalanítási előirányzatból 2007ben 92,3 MFt-ot tudtak a nemzeti park igazgatóságok földvásárlásra fordítani. (Ezt kiegészítette a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Minisztériumtól átvett 200 MFt-os előirányzat, szintén a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény (Vszt) végrehajtását szolgáló földvásárlásokra lehetett fordítani.) A Vszt. időben történő teljesítésére az előirányzat újbóli létrehozására lenne szükség. A természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása előirányzat az igazgatóságok nyertes nemzetközi pályázataihoz a tavalyihoz hasonló mértékben biztosította a társfinanszírozást. A pályázatokból megvalósuló (általában több évig tartó) programok legnagyobb részben élőhelyrekonstrukciókra, ökoturisztikai fejlesztésekre és határon átnyúló együttműködésekre adnak lehetőséget. A nemzeti park igazgatóságok eredeti kiadási előirányzata 4.905,8 millió forint volt, a teljesítési adat 11.202,8 millió forint. A kiadások és áthúzódó kötelezettségek finanszírozását 2.416,7 millió forint intézményi működési bevétel, 2.156,1 millió forint támogatásértékű működési bevétel, 271,8 millió forint államháztartáson kívüli működési célú pénzeszközátvétel, 2.188,6 millió forint felhalmozási és tőke jellegű bevétel, 2,4 millió forint kölcsön visszatérülés és 652,8 millió forint előző évi maradvány valamint 4.075,5 millió forint költségvetési támogatás finanszírozta. Az eredeti költségvetési támogatás 2.916,4 millió forint volt, amely 405,6 millió forint Kormányhatáskörű és 753,5 millió forint fejezeti hatáskörű módosítás növelt meg 4.075,5 millió forint módosított előirányzatra, illetve teljesítési összegre. A 405,6 millió forint kormányhatáskörű módosítás a létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásainak fedezetként személyi juttatásokat 263,6, munkaadókat terhelő járulékot 84,2, egyéb működési célú támogatások, kiadások 8,8 millió forinttal, az intézményi beruházási kiadások ( Duna-Dráva NPI fokozottan védett földrészlet kisajátítása) fedezetét 49,0 millió forinttal emelte meg. A 753,5 millió forint fejezeti hatáskörű módosítás jogcímei az alábbiak voltak. millió forint támogatások fejezeti hatáskörű módosítása
Megnevezés 10/2/12 Balatoni intézkedési terv Duna-Ipoly NPI Hortobágyi NPI Balatoni NPI összesen: 10/2/35 Természetvédelmi kártalanítás Aggteleki NPI Bükki NPI Duna-Dráva NPI Fertő-Hanság NPI Kiskunsági NPI Balatoni NPI összesen:
2,0 2,3 2,0 6,3 40,0 5,8 5,0 19,3 7,8 14,5 92,3
101
10/2/40 Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása Aggteleki NPI Duna-Ipoly NPI Bükki NPI Duna-Dráva NPI Fertő-Hanság NPI Hortobágyi NPI Kiskunsági NPI Körös-Maros NPI Őrségi NPI összesen: Bükki NPI Megállapodás FVM-KvVM Hortobágyi NPI Kiskunsági NPI Megállapodás FVM-KvVM Balatoni NPI Megállapodás FVM-KvVM Egyéb fejezeti hatáskörű módosítások Mindösszesen:
8,2 94,6 44,0 16,6 3,9 89,4 101,2 12,5 50,0 420,5 4,5 168,6 23,5 0,8 36,9 753,5
Az NPI-k 2007. évi költségvetése reális tervezésen alapult, megőrizték stabilitásukat. Az NPIk gondoskodtak a vagyonkezelésükbe, használatukba adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéről, az alapító okiratokban előírt tevékenységek meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról. 6. cím Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás ebből: személyi juttatás központi beruházás
%-ban
13 142,4
8 042,7
10 512,0
10 448,7
79,5
99,4
5 663,9
4 835,1
5 972,1
6 082,8
107,4
101,9
106,8
106,8
83,2
100,0
128,4
Folyó bevétel
2 464,5
2 456,6
3 316,7
3 358,5
136,3
101,3
Támogatás
7 208,6
5 586,1
6 735,7
7 032,7
97,6
104,4
Előirányzat-maradvány
3 928,8
459,6
459,6
11,7
100,0
Létszám (fő)
1 674,0
1 351,0
80,7
1 346,0
Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés
2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások jogcímenként - Kormány hatáskörben - Felügyeleti szervi hatáskörben - Intézményi hatáskörben 2007. év módosított előirányzat
millió Ft Kiadás
Bevétel
8 042,7
2 456,6
999,3 187,1 1 282,9 10 512,0
36,8 1 282,9 3 776,3
102
Támogatás
Kiadásból személyi juttatás
5 586,1
4 835,1
999,3 150,3
754,7 19,3 362,9 5 972,0
6 735,7
A 6. cím magában foglalja az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget (OKTVF), valamint a 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget (felügyelőségek). Valamennyi intézmény a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv. OKTVF 2007. évi tevékenységének bemutatása Az OKTVF honlapja: www.orszagoszoldhatosag.gov.hu A Főfelügyelőség jogállása, szervezete, alapvető feladatai Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. §-ra, az 1995. évi LIII. tv. 110. § (7) bekezdésére, továbbá az 1995. évi LVII. tv. 3. §ára, valamint az 1996. évi LIII. tv. 85. §-ra, illetőleg a 183/2003. (XI. 5.) Korm. rendeletre 2004. január 1-én jött létre. A Főfelügyelőség jogállása és alapvető feladatait illetően jelentős változásokat hozott a 2006os esztendő, a 2006. évi LVII. tv-el, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelettel a 2005. január 1-től új, integrált zöldhatóságként működő szervezetnél. A Főfelügyelőség a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, illetékessége az ország egész területére kiterjed. Székhelye: Budapest. Alaptevékenysége – a külön jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatáskörökben – az I. fokú, valamint a területi szervek, a felügyelőségek I. fokú eljárása esetén felügyeleti szervként a II. fokú hatósági jogkör gyakorlása. A Főfelügyelőség a hatósági tevékenysége mellett ellátja az ezzel összefüggő szakmai, jogi, háttérintézményi és nemzetközi feladatokat. A Főfelügyelőség feladat- és hatáskörét 2007. évben jelentősen bővítették az alábbi jogszabályokban foglalt feladatok és hatáskörök. − 347/2006. (XII. 23.) Korm. r. a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, − 2007. évi LX. tv. az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről, − 180/2007. (VII. 3.) Korm. r. az országhatárt átlépő hulladékszállításról. Jelenleg a Főfelügyelőségnek – a folyamatos deregulációs tevékenység ellenére – mintegy 50 elsőfokú hatósági (szakhatósági) hatásköre van. 2007. évet a Főfelügyelőség a 2006. év végi a Kormány által előírt csoportos létszámcsökkentésre tekintettel az eddigi 89 fő engedélyezett létszám helyett 79 fővel látta el. 103
Az új feladat- és hatáskörök, a létszámcsökkentés jelentős kihívást jelentett a Főfelügyelőség mindennapi tevékenységében, amelyet tovább cizellált a 2006. évben jóváhagyásra felterjesztett Szervezeti és Működési Szabályzattal összefüggő döntések elmaradása, majd pedig a 2007. augusztusában kihirdetett főigazgatói pályázat alakulása, a Főfelügyelőségnek a felügyeleti, irányítási feladatai minisztériumi változásai. A másodfokú határozatok ellen benyújtott keresetek alapján a jelenleg folyamatban lévő közigazgatási perek száma meghaladja a 170-et. Az egyéb – nem hatósági – feladatok közül ki kell emelni a nemzetközi, elsősorban az uniós feladatokban vállalt Főfelügyelőségi közreműködést. Így pl. a nemzeti koordinátori teendők ellátását a „Környezetvédelmi Felügyelők Informális Hálózatá”-ba, az OECD, a NATO PILOT és a STUDY programokat, valamint a holland-magyar közös környezetvédelmi programokat. 2007. évben tovább erősödött a Főfelügyelőség „háttérintézményi” igénybevétele, felkészültségének és jó működésének következtében, mintegy 230 esetben véleményeztünk előterjesztéseket, jogszabálytervezeteket, jelentős volt az országgyűlési interpellációkkal, kérdésekkel, az ombudsmanok, országgyűlési képviselők egyéb megkeresésével kapcsolatosan összeállított tervezetek száma. A Főfelügyelőség a 2007. évi Munkatervében szereplő feladatokat teljesítette, melyek összhangban voltak a KvVM szakmai programjával. Az intézmény teljesítette a 2007. évre megfogalmazott főbb célkitűzéseket, így - a jogszabályokban meghatározott határidők betartását, - a „kiemelt ügyek” megfelelő kezelését (73 autópályával kapcsolatos ügy, 30 esetben koordinált szakvélemény az egyes programok s tervek stratégiai hatásvizsgálatához, az új Magyarország Fejlesztési Programhoz tartozó Regionális és Operatív Fejlesztési Programok soron kívüli véleményezése, VTT.), - A Ket. megfelelő alkalmazását (a Legfőbb Ügyészség 2007. évben nem kezdeményezett vizsgálatot), - a Németországból illegálisan hazánkban szállított hulladékokkal összefüggő kompetens hatósági feladatok ellátását, - az üvegházhatású gázok kibocsátásának engedélyezését, ellenőrzését, a kibocsátási jelentések elbírálását, az emisszió-kereskedéssel, számlavezetéssel, jegyzékvezetéssel és a hitelesítő szakértőkkel kapcsolatos hatósági munkák ellátását, - az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítását (Zöldhatósági Közlemények, országos hatósági értekezletek, Szakmai Napok, Nyílt Napok az Ökotech kiállításon, Szakmai Kiadványok, stb.), - a „Zöld Kommandó” 2007. évi tevékenységének koordinálását,
104
- a területi szervek (felügyelőségek) hatósági tevékenységének rendszeres ellenőrzését (4 felügyelőségnél került sor ellenőrzésre), - elnyerte a Miniszterelnöki Hivatal Módszertani Igazolását a CAF (Cammon Assessment Framework) minőségfejlesztési modellben, − Aláírásra került a Főfelügyelőség által kidolgozott „Zöldhatósági Ügyfélszolgálati Karta”. A szakmai és civil szervezetek felé való nyitást biztosítják a megkötésre került Együttműködési Megállapodások, így például az MHT-val kötött új megállapodás, illetve a régiek megújítása. Eredményesnek ítélhető az üvegházhatású gázokkal és a természetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, az EMAS-ssal és az IPPC-vel kapcsolatos feladatok ellátása. A Főfelügyelőség 2007. évi eredeti költségvetési bevételi és kiadási előirányzata 645,1 millió Ft, engedélyezett létszáma 79 fő volt, amely 2007. évben 858,2 millió Ft-ra módosult. A felügyelőségek tevékenységének 2007. évi tevékenységének bemutatása A felügyelőségek honlapjai: www.atiktvf.zoldhatosag.hu, www.tikofe.hu, www.emktvf.zoldhatosag.hu, www.kotiktvf.kvvm.hu, www.ftvktvf.zoldhatosag.hu, www.kdtktvf.zoldhatosag.hu, www.kdvktvf.zoldhatosag.hu, www.edkvf.hu, www.nydktvf.zoldhatosag.hu, www.ddkvf.hu. A felügyelőség állami feladatként alaptevékenységét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben (R.) foglaltaknak megfelelően megfelelően látta el, melyek az alábbiak: Első fokú hatóságként, illetve első fokú szakhatóságként járt el − környezetvédelmi, − természetvédelmi, és − vízügyi ügyekben. A Felső-Tisza-vidéki, a Közép-Tisza-vidéki és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget kivéve, a Kormány által kijelölt környezetvédelmi igazgatási szervként működtette − a hatósági tevékenység ellátásához szükséges regionális laboratóriumot, valamint − a rendkívüli szennyezések észlelése céljából a mérő-megfigyelő rendszert. Az előzőeken túl − összegyűjtötte és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátotta az annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködött más ellenőrző és információs rendszerekkel; − közreműködött a nemzetközi feladatok végrehajtásában; − véleményezte a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket; − hozzáférhetővé tette a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást adott azokról; − részt vett a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában. 105
A Dél-dunántúli, és az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség székhelyén kívüli kirendeltsége útján is elláthatta az alábbi igazgatási feladatokat: − kivizsgálta a közérdekű bejelentéseket és panaszokat, hatósági ellenőrzést végzett; − adatot, tényt, jogosultságot igazolt; − elvégezte a környezet állapotának figyelemmel kíséréséhez szükséges mintavételeket, a helyszíni és - ha a szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre álltak - a speciális (radiológiai) méréseket; − közreműködött a vízminőségi kárelhárítás - külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában; − véleményezte − a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat, − a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket; − hozzáférhetővé tette a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást adott azokról; − segítette az önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában. − az előzőeken túl a kirendeltség ellátta mindazon feladatokat, amelyeket a felügyelőség vezetője a felügyelőség szervezeti és működési szabályzatban a kirendeltséghez telepített. A hivatkozott hatásköröket/feladatokat a felügyelőségek a R-ben megállapított illetékességi területükön látták el. 2007-ben elkezdődött a Víz Keretirányelv szerinti monitoring működtetése. A Belügyminisztériummal együttműködve tovább folytatódott a felügyelőségek zöldkommandós ellenőrzés sorozata, amely során több hatóság együttesen tartott közúti, közterületi és üzemi ellenőrzéseket. Az eljárások anyagi jogszabályi alapját a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, míg az eljárásjogi alapjait a 2004. évi CXL. tv. (Ket.) adta. A felügyelőségek önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervek, amelyek a vállalkozási tevékenységet nem végezhetnek, ugyanakkor az intézményi bevételi kötelezettségük jelentős volt, amely elsősorban a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeleten alapult. A felügyelőségek voltak felelősek a vízkészletjárulék beszedéséért, továbbá ők ellenőrizték a termékdíj visszaigénylések pontosságát, helyességét. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 50. §-ában foglaltak alapján a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet 6. cím Környezetvédelmi, 106
természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek személyi juttatási előirányzata 300,0 millió forinttal, a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata pedig 96,0 millió forinttal volt túlléphető a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén a pénzügyminiszterrel egyetértésben, és ha a Termékdíjak alcím 1-9. jogcímcsoport és a Vízkészletjárulék alcím előirányzata alcím együttesen legalább 101%-ban teljesül. 2007. évben 225,0 millió forint személyi juttatást és 72,0 millió forint munkaadói járulékot kaptak. A Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek eredeti előirányzata 8.042,7 millió forint volt, a teljesítési adat 10.448,7 millió forint. A kiadásokat és az áthúzódó kötelezettségek finanszírozását 3.220,4 millió forint intézményi működési bevétel, 87,4 millió forint támogatásértékű működési bevétel, 28,0 millió forint felhalmozási és tőke jellegű bevétel, 459,6 millió forint előző évi maradvány, valamint 7.032,7 millió forint költségvetési támogatás finanszírozta. Az eredeti intézményi működési bevétel 2456,6 millió forint volt, a 3.220,4 millió forint teljesítési adatból a legjelentősebb nagyságrendű bevételek az igazgatási szolgáltatási díjakból (292,3 millió forint), a felügyeleti jellegű tevékenységek díjából (251,8 millió forint), a bírságbevételből (437,9 millió forint), a szolgáltatások ellenértékéből (302,7 millió forint) képződtek. Az eredeti költségvetési támogatás 5.586,1 millió forint volt, amelyet 999,3 millió forint Kormányhatáskörű és 150,3 millió forint fejezeti hatáskörű módosítás növelt meg 7.032,7 millió forint módosított előirányzatra, illetve teljesítési összegre. A 999,3 millió forint Kormányhatáskörű módosítás a létszámcsökkentés fedezeteként a személyi juttatásokat 754,7, a munkaadói járulékokat 241,4, az egyéb működési célú támogatások, kiadásokat 3,2 millió forinttal emelte meg. A 150,3 millió forint fejezeti hatáskörű módosítás jogcímei az alábbiak voltak: Millió Ft Megnevezés 10/1/1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai Dél-dunántúli KTVF összesen: 10/2/6 Szigetköz térség kárainak mérséklése Észak-dunántúli KTVF összesen: 10/2/12 Balatoni intézkedési terv Dél-dunántúli KTVF Közép-dunántúli KTVF Közép-Tisza-vidéki KTVF Nyugat-dunántúli KTVF összesen: 10/2/34 Víz- és környezeti kárelhárítás Alsó-Tisza-vidéki KTVF Észak-magyarországi KTVF összesen:
107
támogatások fejezeti hatáskörű módosítása 70,0 70,0 4,0 4,0 6,5 29,5 2,5 9,0 47,5 0,5 1,5 2,0
10/2/35 Természetvédelmi kártalanítás Észak-dunántúli KTVF Felső-Tisza-vidéki KTVF Közép-Duna-völgyi KTVF összesen: egyéb fejezeti hatáskörű módosítások Mindösszesen:
0,3 2,6 4,8 7,7 19,2 150,3
A felügyelőségek 2007. évi gazdálkodása kiegyensúlyozott volt, a gazdálkodásukban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeit érvényesítették a hatósági feladatok ellátásában. Gondoskodtak a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról. 7. cím Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás ebből: személyi juttatás központi beruházás
%-ban
57 194,6
15 862,6
30 455,2
29 361,0
51,3
96,4
14 700,5
9 114,6
10 393,1
10 325,6
70,2
99,4
767,5
767,5
35,5
100,0
2 161,1
Folyó bevétel
30 801,3
2 531,2
7 446,3
7 253,5
23,5
97,4
Támogatás
32 520,6
13 331,4
16 327,6
16 327,6
50,2
100,0
6 681,3
6 667,0
1 211,3
99,8
3 914,0
73,1
Előirányzat-maradvány Létszám (fő)
550,4 5 355,0
3 829,0
Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés
2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások jogcímenként - Kormány hatáskörben - Felügyeleti szervi hatáskörben - Intézményi hatáskörben 2007. év módosított előirányzat
millió Ft Kiadás 15 862,6 360,8 2 935,3 11 296,4 30 455,1
Bevétel 2 531,2
300,0 11 296,4 14 127,6
Támogatás
Kiadásból személyi juttatás
13 331,4
9 114,6
360,8 2 635,3
273,4 490,2 514,9 10 393,1
16 327,5
Az igazgatóságok honlapjai: www.adukovizig.hu, www.atikovizig.hu, www.ddkovizig.hu, www.edukovizig.hu, www.evizig.hu, www.fetivizig.hu, www.kovizig.hu, www.kdvvizig.hu, www.kdtvizig.hu, www.kotikovizig.hu, www.nyuduvizig.hu, www.tivizig.hu A 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv. 108
Az Igazgatóságok állami feladatként ellátandó alaptevékenységük körében az alábbi feladatokat látták el: - a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok összeállításában vettek részt, ellátták a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervek véleményezését; - koordinálták, illetőleg közreműködtek a működési területük vízgazdálkodását érintő koncepciók és tervek elkészítésében; - gondoskodtak a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízi létesítmények fejlesztési, fenntartói, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről. Közreműködtek: - a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában, - a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében, - a környezetvédelmi és vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben. Vezették a külön jogszabály szerinti nyilvántartásokat. Ellátták a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint, az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges – feladatkörébe utalt – területi feladatokat, összegyűjtötték és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátották az annak működéséhez szükséges feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködtek más ellenőrző és információs rendszerekkel, együttműködtek a helyi önkormányzatokkal a környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatok megoldásában, továbbá a vízgazdálkodási társulatokkal, ellátták a Területi Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott – feladatokat, gyakorolták a jogelőd vízügyi igazgatóságok által alapított gazdasági társaságok tekintetében az alapítói jogokat. Az Igazgatóságok továbbá: - a Felügyelőség megkeresése esetén állami alaptevékenysége körében külön jogszabály szerint szakértőként, vagy a R. 8. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítésével, közreműködtek a vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban; - ellátták a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésükben lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében. Ellátták: - az ágazati célelőirányzat működésével, illetve működtetésével kapcsolatos, - a távlati ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos fenntartói, - az üzemelő vízbázisok védelmével kapcsolatos, - a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos, a környezeti monitoring keretébe nem tartozó, - a vízkárelhárítással, környezeti és vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatokat. Működtették: - külön jogszabály alapján az e feladat ellátására át nem adott kizárólagos állami tulajdonban lévő vízi létesítményeket, és
109
- az állami tulajdonú felszíni vizek, vízi létesítmények kezelésének ellátásához szükséges laboratóriumokat. A fentieken túl: - végezték a vagyonkezelésükben lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét; - gondoskodtak a vagyonkezelésükben lévő vizeken a vízi utak, valamint a menedék- és szükségkikötők rendeltetésre alkalmas állapotban tartásáról, fejlesztéséről, - a hajóút kijelöléséről, kitűzéséről, a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek kihelyezéséről és karbantartásáról, a Közlekedési Főfelügyelet rendelkezése alapján kihelyezett egyéb jelekkel együtt, - a vízminőség-védelmi nádgazdálkodásról; - összeállította a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegység terveit; - értékelték működési területük vízkészlet állapotát és elkészítették a vízmérleget; - közreműködtek a szennyezés csökkentési intézkedési tervek kidolgozásában; - területi hulladékgazdálkodási terveket készítettek; - ellátták mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörükbe utal. Az Igazgatóságok az alaptevékenységükön túlmenően vállalkozási tevékenységet az alapító okiratban tételesen megjelölt körben folytathattak, amely nem akadályozhatta alaptevékenységük ellátását. Az ár- és belvízvédelmi művek fenntartására vonatkozó jogszabályi alapot a vízgazdálkodásról szóló 1995. év LVII. törvény biztosítja, a fenntartási feladatokat és a védekezésre vonatkozó előírásokat a 120/1999 (VIII.6.) kormányrendelet rögzíti. Az elmúlt évek jellemzője a szélsőségek (rendkívüli csapadékok, árvizek, helyi vízkárok, aszály) megjelenése, erősödése, akár egy éven belül is előforduló árvizek és aszályos időszakok előfordulása. A 2007. év aszályosnak volt tekinthető, amikor megnőtt a vízszolgáltató művek vízszállító-képességének jelentősége. A felmerült igényeket ki tudták elégíteni. 2007-ben a vízkárelhárítási fenntartási munkákat fejezeti kezelésű fenntartási célkeretből végezték. A KÖVIZIG-ek közötti forrásfelosztást az ÖKO Rt. által készített normatívák 2007. évi aktualizálásának figyelembevételével, annak korrigálásával végezték. A sík- és dombvidéki vízrendezési művek állapotának javításához nagyban hozzájárult a 2007. évi preventív védekezés keretében átadott forrás, melyet a 2007. évi fejezeti költségvetés „víz – és környezeti kárelhárítás” fejezeti sora biztosított. Összefoglalva a KÖVIZIG-ek a rendelkezésükre álló forrásokat maximálisan kihasználták, a feladatokat szakmai prioritás szerint végezték el a lehető legjobb felhasználással. A Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok eredeti kiadási előirányzata 15.862,6 millió forint, a teljesítési adat 29.361,0 millió forint. A kiadásokat és az áthúzódó kötelezettségek finanszírozását 3.922,4 millió forint intézményi működési bevétel, 1.052,3 millió forint támogatásértékű működési bevétel, 74,0 millió forint államháztartáson kívülről működési célra átvett pénzeszköz, 2.183,1 millió forint felhalmozási és tőke jellegű bevétel, 21,8 millió forint kölcsön visszatérülés, 6.667,0 millió
110
forint előző évi maradványfelhasználás, valamint 16.327,5 millió forint költségvetési támogatás finanszírozta. Az eredeti költségvetési támogatás 13.331,4 millió forint volt, amely 360,8 millió forint Kormányhatáskörű és 2.635,3 millió forint fejezeti hatáskörű módosítás növelt meg 16.327,5 millió forint módosított előirányzatra, illetve teljesítési összegre. A 360,8 millió forint Kormányhatáskörű módosítás a 2007. év után járó 13-ik havi illetmény egy részének hat havi részletben történő kifizetésének (VII-XII.) fedezeteként a személyi juttatásokat 273,4, a munkaadói járulékokat 87,4 millió forinttal emelte meg. A 2.635,3 millió forint fejezeti hatáskörű módosítás jogcímei az alábbiak voltak: Millió Ft Fejezeti kezelésű előirányzatról átadott költségvetési támogatás
Megnevezés Kormányzati beruházás Alsó-Duna-völgyi KÖVIZIG Alsó-Tisza-vidéki KÖVIZIG Dél-dunántúli KÖVIZIG Észak-dunántúli KÖVIZIG Észak-magyarországi KÖVIZIG Felső-Tisza-vidéki KÖVIZIG Körös-vidéki KÖVIZIG Közép-Duna-völgyi KÖVIZIG Közép-dunántúli KÖVIZIG Közép-Tisza-vidéki KÖVIZIG Nyugat-dunántúli KÖVIZIG Tiszántúli KÖVIZIG összesen 10/2/3 Vízkárelhárítási művek fenntartása Alsó-Duna-völgyi KÖVIZIG Alsó-Tisza-vidéki KÖVIZIG Dél-dunántúli KÖVIZIG Észak-dunántúli KÖVIZIG Észak-magyarországi KÖVIZIG Felső-Tisza-vidéki KÖVIZIG Körös-vidéki KÖVIZIG Közép-Duna-völgyi KÖVIZIG Közép-dunántúli KÖVIZIG Közép-Tisza-vidéki KÖVIZIG Nyugat-dunántúli KÖVIZIG Tiszántúli KÖVIZIG összesen 10/2/6 Szigetköz térség lárainak mérséklése Észak-dunántúli KÖVIZIG összesen 10/2/12 Balatoni intézkedési terv Közép-dunántúli KÖVIZIG Közép-Tisza-vidéki KÖVIZIG összesen 10/2/34 Víz- és környezeti kárelhárítás Alsó-Duna-völgyi KÖVIZIG
25,2 17,0 34,2 22,2 95,2 97,5 0,1 60,6 14,7 14,2 59,9 14,6 455,5 87,1 85,5 49,3 113,5 110,4 89,7 81,6 69,6 97,2 116,1 72,7 94,9 1 067,5 121,0 121,0 20,0 3,3 23,3 60,8
111
Alsó-Tisza-vidéki KÖVIZIG Dél-dunántúli KÖVIZIG Észak-dunántúli KÖVIZIG Észak-magyarországi KÖVIZIG Felső-Tisza-vidéki KÖVIZIG Körös-vidéki KÖVIZIG Közép-Duna-völgyi KÖVIZIG Közép-dunántúli KÖVIZIG Közép-Tisza-vidéki KÖVIZIG Nyugat-dunántúli KÖVIZIG Tiszántúli KÖVIZIG összesen 10/2/40 Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása Nyugat-dunántúli KÖVIZIG összesen Felső-Tisza-vidéki KÖVIZIG SzMM-KvVM Együttműködési megállapodás Nyugat-dunántúli KÖVIZIG Megállapodás MTA-KvVM egyéb fejezeti hatáskörű módosítás Mindösszesen:
39,2 18,1 277,6 55,5 36,2 27,4 57,2 46,7 50,7 34,5 26,3 730,2 3,9 3,9 139,5 1,0 93,5 2 635,3
A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok gondoskodtak a vagyonkezelésükbe, használatukba adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéről, az alapító okiratokban előírt tevékenységek jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról. Költségvetési támogatásuk az eredetihez viszonyítva 2.996,2 millió forinttal nőtt, ennek oka, hogy a 3829 fő közalkalmazottat foglalkoztató intézményekhez kerül átcsoportosításra a fejezeti kezelésű előirányzatok legjelentősebb része (Vízkárelhárítási művek fenntartása, stb.)
112
A fejezet alapító/vagyonkezelői felügyelete alá tartozó gazdasági társaságok (Zrt., Kft.), közhasznú társaságok, alapítványok A környezetvédelmi és vízügyi miniszter gyakorolta 2007. szeptember 25-ig az állami tulajdonosi jogkört a következő „vizes” és természetvédelmi, környezetvédelmi részvénytársaságok felett: -
Duna Menti Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (DMRV Zrt.) Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (DRV Zrt.) Északdunántúli Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÉDV Zrt.) Északmagyarországi Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÉRV ZRt.) Tiszamenti RegionálisVízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (TRV Zrt.) Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Nyírségvíz Zrt.) Balatoni Halászati Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BH Zrt.) Hortobágyi Halgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság (HHG Zrt.)
Korlátolt felelősségű társaságok: -
Róna-IM Ipari és Mélyépítő Kft. KÖTIVIÉP'B Kft. DUNAKŐ Kft. BAJAI OKK Kft. ÉPVÍZKÖR Kft. Vasi VÍZ-KÖR Kft.
Közhasznú társaságok: -
ÁBKSZ Kht. VITUKI Kht. Hortobágyi Kht. Energia Központ Kht. Környezetbarát Termék Kht. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht.
Fenti szervezetek közül a részvénytársaságok és a közhasznú társaságok szerepelnek a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium között 2004. augusztus 17-én megkötött 260017/2004/0120 számú Vagyonkezelési szerződésben. A korlátolt felelősségű társaságok az adott KÖVIZIG és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között létrejött vagyonkezelési szerződésben szerepelnek. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. 59.§ (5) és (6) bekezdésében foglaltak alapján 2007. szeptember 25-vel a KvVM vagyonkezelésben lévő állami tulajdonú részesedések (14 társaság) KvVM tulajdonosi joggyakorlása és a KÖVIZIG-ekhez tartozó 6 kft. vagyonkezelése megszűnt. Ettől az időponttól felettük a tulajdonosi jogot a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) gyakorolja. A Tanács a tulajdonosi jog gyakorlását fenti társaságok esetében 2007. december 31-ig az ÁPV Zrt. útján látta el, 2008. január 1-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt) útján látja el. A társaságok tekintetében a
113
KvVM a továbbiakban a szakmai irányító és a regionális vízmű társaságok esetében az árhatósági feladatokat végzi. A törvényben kapott felhatalmazás alapján a részletszabályokat az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet határozza meg. A gazdasági társaságok és a közhasznú társaságok 2007. évi összefoglaló adatait az következő táblázat mutatja be.
114
A KvVM fejezet alapító/vagyonkezelői felügyelete alá tartozó közhasznú és gazdasági társaságok 2007. évi várható adatai
Gazdálkodó szervezet megnevezése
Saját tőke értéke (M Ft)
KvVM vagyonkezelésében lévő állami tulajdoni részesedés összessége (MFt)
aránya (%) Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Északdunántúli Regionális Vízmű Zrt. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. Tiszamenti Vízművek Zrt. Nyírségvíz Zrt.
Költségvetési támogatás összege (M Ft)
1 866,2 7 223,1
90,1% 90,0%
880,0 4 000,0
0,0 0,0
1 851,0
91,7%
1 266,0
0,0
1 541,3 533,4 8 685,7
100,0% 100,0% 0,0%
750,0 267,3 0,0
0,0 0,0 0,0
Költségvetési támogatás célja
ÁBKSZ Kht.
169,4
100,0%
52,0
VITUKI Kht.
1 414,4
100,0%
705,2
Vízkárelhárítási feladatok, illetve vízügyi informatikai feladatok 397,0 elvégzése Tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem, természetvédelem, euro-atlanti integráció elősegítése, ár-és belvízvédelem ellátásához 505,9 kapcsolódó tevékenység
407,1 816,1 366,6 4,5
2006. évi balatoni szelektív állományszabályozó tevékenység keretében 390 t busa és keszeg 148,2 halfajok lehalászása. 0,0 0,0 15,0 Müködési cél
Balatoni Halászati Zrt. Hortobágyi Halgazdaság Zrt. Hortobágyi Kht Energia Központ Kht
Környezetbarát Termék Kht.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. Róna-IM Ipari és Mélyépítő Kft. KÖTIVIÉP'B Kft. DUNAKŐ Kft. BAJAI OKK Kft. ÉPVÍZKÖR Kft. Vasi VÍZ-KÖR Kft.
1 202,8 1 052,7 1 340,7 391,3
65,6% 100,0% 100,0% 25,0%
A hazai környezetbarát termék minőség-tanúsító 14,0 intézményrendszer, valamint az Európai Unió öko-címke rendszerének működtetése
42,9
100,0%
3,0
200,4
1,7%
0,5
0,0
292,5 1 127,4 49,5 62,3 65,2 -27,5
97,7% 41,7% 80,0% 33,3%/ 90,0% 100,0%
230,5 100,0 37,0 3,0 76,0 261,4
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
115
GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK Részvénytársaságok A 2007. évi várható adatokból összefoglalóan megállapítható, hogy a társaságok megfeleltek a kihívásoknak, teljesítették a tulajdonosi elvárásokat, kigazdálkodták a tervezett adózás előtti eredményt. Az állammal szembeni tartozást nem halmoztak fel. Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV Zrt.) Alapadatok:
A társaság székhelye: Cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke: Alapító: Tulajdoni helyzet: Magyar Állam: Munkavállalók: Zrt. saját
2600 Vác, Kodály Zoltán u. 3. Cg.13-10-040189 976.800.000 Ft, azaz Kilencszázhetvenhat-ezernyolcszázmillió forint. Állami Vagyonkezelő Rt. (1993.) Többségi állami + dolgozói tulajdon 90,1 % 7,3 % 2,6 %
Főtevékenység: 41.00 Víztermelés, -kezelés, -elosztás 90.01 Szennyvízelvezetés, - kezelés Működési/szolgáltatási terület: A Társaság szolgáltatási tevékenységet Pest, Nógrád, Komárom-Esztergom megyékben végez a Dunakanyar jobb és bal partján, valamint Gödöllő térségében. A Zrt. a jóváhagyott üzleti terv keretein belül, a stratégiai feladatterv iránymutatásának megfelelően végezte tevékenységét, összességében a társaság az elvárásoknak és szolgáltatási kötelmeknek megfelelően, eredményesen működött. Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) Alapadatok:
A társaság székhelye: Cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke:
8600 Siófok, Tanácsház u 7. Cg.14-10-300050 4.440.000.000 Ft, azaz Négymilliárdnégyszáznegyven millió forint. Alapító: Állami Vagyonkezelő Rt. (1993.) Tulajdoni helyzet: Többségi állami Magyar Állam: 90,0 % Munkavállalók: 5,5 % Önkormányzati 2,8 % Zrt. saját 1,7 %
Főtevékenység: 41.00 Víztermelés, -kezelés, -elosztás Működési/szolgáltatási terület:
116
A DRV Zrt. tevékenységét a Dunántúl hat megyéje – Somogy, Veszprém, Zala, Fejér, Baranya, Tolna – területén végzi. A Társaság a 2007. évi gazdálkodását várhatóan a tulajdonos elvárásának megfelelően, vagyonvesztés nélkül és az elvárt eredménnyel teljesíteni tudja. Északdunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV Zrt.) Alapadatok:
A társaság székhelye: Cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke: Alapító: Tulajdoni helyzet*: Magyar Állam: Önkormányzati
2800 Tatabánya, Sárberek 100. Cg.11-10-001450 1.380.000.000 Ft, azaz Egymilliárdháromszáznyolcvan millió forint. Állami Vagyonkezelő Rt. (1993.) Többségi állami + önkormányzati tulajdon 1 266 millió Ft 91,74 % 114 millió Ft 8,26 %
Főtevékenység: 41.00 - Víztermelés, -kezelés, -elosztás A Társaság alaptevékenységei közé tartozik a víztermelés-, kezelés-, elosztás, a szennyvízelvezetés, -kezelés, -tisztítás, a műszaki tervezés, az elemzés, a laboratóriumi vizsgálatok, a településtisztasági szolgáltatás. Alaptevékenységen kívüli tevékenysége a Társaságnak építési szakipar, építési és épületgépészeti szerelés, egyéb nem bolti kiskereskedelem, ingatlanok hasznosítása, gépek berendezések kölcsönzése Működési/szolgáltatási terület: Az ÉDV Zrt. tevékenységét alapvetően Komárom-Esztergom megye területén végzi, társvállalati vízátadással azonban jelen van Pest és Fejér megyében is, valamint csatornaszolgáltatási területen Pest megye Budajenő településén. Budajenő település egy részén közvetlen ivóvíz-szolgáltatással is jelen van. A Társaság a 2007. évi gazdálkodását várhatóan a tulajdonos elvárásának megfelelően, vagyonvesztés nélkül és az elvárt eredménnyel teljesíteni tudja. Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt. (ÉRV ZRt.) Alapadatok:
A társaság székhelye: Cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke: Alapító: Tulajdoni helyzet:
3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. sz. Cg. 05-10-000123 750.000.000,-Ft, azaz Hétszázötvenmillió Ft Állami Vagyonkezelő Rt. (1993.) Egyszemélyes állami, 100 %
Főtevékenység: 41.00 Víztermelés, -kezelés, -elosztás 90.01 Szennyvíz gyűjtése, kezelése Működési/szolgáltatási terület: Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe, Nógrád megyének a Balasagyarmat – Aszód közötti úttól keletre eső része, valamint Heves megye területe a Budapest – Miskolc vasúttól északra eső része tekinthető a Társaság működési területének.
117
Az ÉRV ZRt. a 2007. évi üzleti évet pozitív mérleg szerinti eredménnyel, a Társaság saját vagyonának-, valamint a vagyonkezelésre átvett víziközmű vagyon gyarapításával, a saját tőke növekedésével zárta. Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV Zrt.) Alapadatok:
A társaság székhelye: Cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke: Alapító: Tulajdoni helyzet:
Főtevékenység: 41.00’03 90.01’03
5000 Szolnok Kossuth út 5. Cg. 16-10-001558 267.320.000,- Ft, azaz Kettőszázhatvanhétmillióháromszázhúszezer Ft Állami Vagyonkezelő Rt. (1993.) Egyszemélyes állami, 100 %
Víztermelés, -kezelés, -elosztás Szennyvíz gyűjtése, kezelése
Működési/szolgáltatási terület: A Tiszamenti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság Jász- Nagykun-Szolnok, Heves, Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Csongrád megye területén üzemeltet állami és önkormányzati tulajdont képező víziközműveket, és lát el olyan tevékenységet, amely a mezőgazdasági és ipari jellegű vállalkozások vízigényének kielégítésére irányul. A Társaság koncessziós szerződéssel 1995. évtől működteti a Nyugati-főcsatornát és azok létesítményeit, ahol halastavi, öntözési és ökológiai célú vízszolgáltatást végez. Legnagyobb üzleti partnere a Hortobágyi Halgazdaság Zrt, és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. A Társaság 2007-ben a legfontosabb tervmutatóit teljesítve eredményes évet zár, megteremtve az alapját annak, hogy számára a 2008-as gazdasági év is eredményes legyen. Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége víz- és Csatornamű Zrt. (NYÍRSÉGVÍZ Zrt.) Alapadatok:
A társaság székhelye: Cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke: Alapító: Tulajdoni helyzet:
4400 Nyíregyháza, Tó u. 5. Cg. 15-10-040209 7.313.801 eFt 29 települési önkormányzat és a KvVM 100,00 % önkormányzati, 0 % állami tulajdon
Főtevékenység: 41.00 Víztermelés, -kezelés, -elosztás 90.01 Szennyvízelvezetés,- tisztítás 90.02 Településtisztítási szolgáltatás Kiegészítő tevékenység: 45.21 Épület, közmű, vezeték építés 45.24 Vízi létesítmény építés 45.33 Víz, gáz, fűtésszerelés Működési/szolgáltatási terület: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 38 települése, ahol a megye népességének egyharmadát látja el a Társaság
118
-
38 településen ivóvízzel, melyből 11 település – és további településrészek – részére az ivóvíztermelés állami tulajdonú vízművekből történik, egy település ellátásához az állami tulajdonú vízművekből történik vízátadás; - 26 településen végez a társaság szennyvízelvezetést,- tisztítást.
Az üzleti év során megváltozott az állami tulajdonosi joggyakorlás a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. tekintetében. A Társaság jegyzett tőkéjéből az állami részesedés 1 db 1.000 Ft, azaz egyezer forint névértékű névre szóló szavazatelsőbbségi részvény volt. A 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakítások, és az azokat megalapozó intézkedések keretében kötelezte a Minisztériumot, hogy a NYÍRSÉGVÍZ Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt-nél (Nyírségvíz Zrt.) lévő állami (KvVM) részesedést adja át helyi önkormányzatnak (SzabocsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzatnak). A KvVM határidőn belül lemondott a Nyírségvíz Zrt-ben lévő állami részesedés vagyonkezelői jogáról, a KVI Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának adta át az 1000Ft névértékű részvényt, s a vagyonkezelési szerződés módosítása is megtörtént 2007. évben. A Társaság vagyonkezelésében a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerződés alapján továbbra is 2,5 milliárd Ft állami közművagyon van. A Nyírségvíz Zrt. eredményesen és sikeresen zárta a 2007. évet és ezzel is hozzájárult a további évek eredményes gazdálkodása alapjának megteremtéséhez. Balatoni Halászati Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapadatok:
A társaság székhelye: 8600 Siófok, Horgony u. 1. Cégjegyzékszáma: Cg. 14-10-300054 Törzstőke, jegyzett tőke: 620.934 eFt Alapító: Állami Vagyonkezelő Rt. 1993. Tulajdoni helyzet: KvVM 407.091 eFt 65,6% Balatoni Fejlesztési Tanács: 200.000 eFt 32,2% Dolgozói tulajdon: 13.843 eFt 2,2% Részesedések megnevezése, mértéke: Vízhasznosítási Kft. (49,8%-os részesedés vagyonkezelési szerződés alapján)
A Társaság tevékenységét alapvetően a természetes vízi halászat (Balatonon és KisBalatonon), a tógazdasági haltenyésztés, halfeldolgozás, a horgászturizmus és a kereskedelem ágazatok határozzák meg. A Zrt. fontos szerepet tölt be a Balaton ökoszisztémájának egyensúlyban tartásában és a horgászturizmus fejlesztésében. A kölcsönszerződés módosítását, az átcsoportosítást az állam kincstári vagyonába, a részvények Balatoni Fejlesztési Tanács vagyonkezelésébe adását a Balatoni Halászati Zrt. működése stabilizálásáról és a tulajdonosi szerkezete átalakításáról szóló 2034/2007. (III. 07.) Korm. határozat írja elő. A Korm. határozat végrehajtásaként a 2007. 04 13.-i rendkívüli Közgyűlés az alaptőke veszteség rendezése céljából a társaság jegyzett tőkéjének 200 millió forinttal történő 119
leszállítását határozta el, majd döntött az alaptőke zártkörű, 200 millió forinttal, új részvények kibocsátásával történő felemelése mellett. Így a jegyzett tőke változatlansága mellett a KvVM részesedésének értéke: 407.091.000,- Ft-ra változott. Hortobágyi Halgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapadatok:
A társaság székhelye: Cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke: Alapító: Tulajdoni helyzet:
4071 Hortobágy-Halastó Cg. 09-10-000144 816.130 eFt 1993. 100% állami tulajdon
A 2007. évben jelentkező piaci, pénzügyi, gazdasági nehézségek, pályázati, támogatási források kifizetésének nagymértékű időbeli eltolódása ellenére a Társaság a tervezett eredményt várhatóan teljesíti, emellett maradéktalanul teljesíti a természetvédelmi feladatait. Korlátolt felelősségű társaságok Közép-Duna-völgyi KÖVIZIG (Budapest) által alapított kft-k: DUNAKŐ Kft (DUNAKŐ Közép-Duna Kőbánya Kft.) Alapítás éve: 1994. Székhelye: 2023 Dunabogdány, Kossuth Lajos u. 4. Tulajdonosi összetétel: KDV-KÖVIZIG 80 % BASALT-KÖZÉPKŐ Kőbányák Kft. 20% Fő tevékenységi köre: agyagkitermelés, kőmegmunkálás, ingatlan üzemeltetés A Kft. jelenlegi helyzete: A Kft. üzletrészének (80 %) értékesítését 2005. óta folyamatosan kezdeményezzük a KVI-nél. A probléma minden esetben az üzletrész vagyonértékelésével volt. Jellemző a társszervekkel való elhúzódó együttműködés, a pályáztatási eljárás hosszadalmassága és legutóbb az állami vagyonnal kapcsolatosan a KVI felé tett intézkedések. ÉPVÍZKÖR Kft (Építési, Vízügyi és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft) Alapítás éve: Székhelye: Tulajdonosi összetétele: Fő tevékenységi köre:
1994. 1211 Budapest, Szabadkikötő út 1-25. KDV-KÖVIZIG 90 % ÉDUVÍZ Kft.: 10% vízépítés, mélyépítés
A Kft. jelenlegi helyzete: A Kft. üzletrészének nyilvános pályázattal történő értékesítése 2005. év óta sikertelen. Azóta szükségszerű tőkeemelés következett be a Társaságnál, mellyel az ÉDUVÍZ Kft. 10 % üzletrésszel kisebbségi tulajdonosként bekerült a Kft-be. A tőkeemelésre tekintettel újból vagyonértékelést kellett készíteni, melyet a KVI is elfogadott. 120
Az értékesítés még nem valósult meg alapvetően a társszervekkel való elhúzódó együttműködés, a pályáztatási eljárás hosszadalmassága és legutóbb az állami vagyonnal kapcsolatosan a KVI felé tett intézkedések miatt. Alsó-Duna-völgyi VIZIG (Baja) által alapított kft.: Bajai OKK Kft. (Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.) Alapítás éve: Székhelye: Tulajdonosi összetétel: Fő tevékenységi köre:
1999. 6500 Baja, Szentjánosi út 12. Alsó-Duna-Völgyi KÖVIZIG 33,3 % Baja Város Önkormányzata 33,3 % ÁTI DEPO Rt. 33,3 % Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, kikötő üzemeltetése, fejlesztése, kikötői marketing.
A Kft. vagyonkezelői jogának (GKM, vagy KVI, vagy önkormányzat részére történő) jogszabályi átadási lehetősége felülvizsgálat, illetve egyeztetés alatt állt a KvVM-nél. Nyugat-dunántúli VIZIG (Szombathely) által alapított kft.: VASI VÍZ-KÖR Víz- és Környezetgazdálkodási Kivitelező és Szolgáltató Kft Székhely: Cégjegyzékszám: Tulajdonosi összetétel:
9700 Szombathely, Zanati út 40-44. Cg. 18-09-101753 TIKÖVIZIG 98% magánszemély 2%
Fő tevékenységi köre: épületbontás, földmunka A Kft. pénzügyi-gazdasági helyzete 2005. év folyamán az előző évekhez képes hirtelen és nagy arányban romlott. A KÖVIZIG megkísérelte a Társaság értékesítését, de nem sikerült. A felszámolás kezdő időpontja: 2006. május 3., jelenleg még folyamatban van.
Tiszántúli VIZIG (Debrecen) által alapított kft: RÓNA-IM Kft (RÓNA-IM Ipari és Mélyépítő Kft) Székhely: Tulajdonosi összetétel: Fő tevékenységi köre:
4200 Hajdúszoboszló, Szováti út 67. TIKÖVIZIG 98% magánszemély 2% épületbontás, földmunka
A Kft. üzletrészének nyilvános pályázattal történő értékesítése már 4 alkalommal eredménytelenül zárult. 2007. április 21. napján a Kft. ügyvezetője, mint a Kft. kisebbségi tulajdonosa szándéknyilatkozatot tett, melyben bejelentette üzletrész megvásárlási szándékát a legutóbbi hirdetményben meghatározott áron. A KvVM a fenti üzletrész megvásárlásával egyetért.
121
Közép-Tisza vidéki VIZIG (Szolnok) által alapított kft: KÖTIVIÉP’B Kft. (Közép-Tisza vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság) Alapítás éve: Székhely: Tulajdonosi összetétel: Fő tevékenységi köre:
1997. 5000 Szolnok, Gáz u. 1. KTV-KÖVIZIG 41,66 % Magántársaságok 58,34 % épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése, vízépítés és szennyvízhálózatok építése.
A Kft. üzletrészének nyilvános pályázattal történő értékesítését csak a KÖTIVIÉP Kft. végelszámolását követően, 2006. őszétől lehetett elindítani. Az állami vagyonról szóló törvény megjelenésekor a KVI a pénzügyminiszteri engedélyeztetést intézte. KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGOK Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Kht. (ÁBKSZ Kht.) Alapadatok:
A társaság székhelye: Cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke: Alapító: Tulajdoni helyzet:
1211. Budapest. Szabadkikötő út 4. 01-14-0000 81 52.000.000,- Ft, azaz Ötvenkettőmillió Ft Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) (1996.) Egyszemélyes állami, 100 %
Főtevékenység: 45.24 Vizi létesítmények építése (főtevékenység) A közhasznú tevékenységen kívül végezhető vállalkozási tevékenység: 45.50 Építési, bontási eszköz kölcsönzése személyzettel 55.23 Egyéb szálláshely – szolgáltatás 71.22 Vizi jármű kölcsönzése 71.32 Építőipari gép, kölcsönzése 74.20 Mérnöki tevékenység, tanácsadás Működési/szolgáltatási terület: Magyar Köztársaság területe, esetenként külföldi segítségnyújtás. A Társaság a célkitűzéseket a beszámolási időszakban teljesítette, szakmai feladatait maradéktalanul ellátta, likviditását az év folyamán összességében fenntartotta. A Társaság 2007. évben szakmailag és gazdaságilag is eredményes évet zárt. „VITUKI” Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. (VITUKI Kht.) Alapadatok:
A társaság székhelye: Cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke:
122
1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. Cg. 01-14-000543 705.220.000.-Ft
Alapító:
környezetvédelmi és vízügyi miniszter, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogainak gyakorlója (2004. szeptember 1-vel alakult át Rt-ből Kht-vá) Egyszemélyes állami, 100 %
Tulajdoni helyzet: Főtevékenység: 73.10’03 Műszaki kutatás, fejlesztés
Működési/szolgáltatási terület: A VITUKI Kht. az ország egyetlen főhivatású környezetvédelmi és vízügyi kutató intézete. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § C. pontjában célszerinti tevékenységek közül a Társaság az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: - tudományos tevékenység, kutatás, - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - környezetvédelem, - fogyasztóvédelem, - természetvédelem, - euro-atlanti integráció elősegítése, - ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység. A VITUKI Kht. a 2007. évi gazdálkodási és szakmai feladatait maradéktalanul teljesítette. Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Közhasznú Társaság Alapadatok Székhely: Cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke: Alapító: Tulajdoni helyzet: Részesedések megnevezése, hányada:
4701 Hortobágy, Czinege u. 1. 09-14-000001 366.600 eFt Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 100% állami tulajdon -
A Társaság az üzleti és közhasznú tervében foglaltakat maradéktalanul teljesítette, 2007. évben megőrizte pénzügyi stabilitását és fizetőképességét, az állammal szembeni fizetési kötelezettségeit maradéktalanul, előírás szerint teljesítette. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. Alapadatok A társaság székhelye: Székhely: Cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke: Alapítók:
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht 6767 Ópusztaszer Szoborkert u. 68. 06-14-000009 48.310 eFt Csongrád Megye Önkormányzata (76,16 %), Feszty-körkép Alapítvány (6,62%), Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (3,3 %), Inter-Európa Bank Rt. (1,66 %), Szeged Tourist Kft. (1,32 %), Ópusztaszer Község Önkormányzata (0,70%), Magyarok
123
Világszövetsége (6,92 %) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (1,66 %), Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (1,66%) A 2007. évre megfogalmazott gazdasági és szakmai feladatokat megvalósította a Társaság. Környezetbarát Termék Megkülönböztető Tanúsító Közhasznú Társaság Alapadatok A társaság székhelye: A társaság cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke: Alapító: Tulajdoni helyzet:
1027 Budapest, Lipthay u. 5. 1. em. 11. 01-14-000001 3.000.000.-Ft Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 100 % állami tulajdon
A 2007. évre megfogalmazott gazdasági és szakmai feladatokat megvalósította a Társaság. Energia Központ Ügynökség Kht.
Energiahatékonysági,
Alapadatok A társaság neve: A társaság székhelye: A társaság cégjegyzékszáma: Törzstőke, jegyzett tőke: Tagok:
Környezetvédelmi
és
Energia
Információs
Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Kht. 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. 01-14-000130 17.830.000.-Ft Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (60%), Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (25%), Magyar Energia Hivatal (15%)
2007. évre a KvVM-el és a MEH-el is kötött a Kht. közhasznú feladatok ellátására szerződést. A Kht 2007. évi gazdálkodását pozitív mérleg szerinti eredménnyel zárja és megőrzi fizetőképességét. ALAPÍTVÁNYOK Cineglob Alapítvány Alapítás: Alapító: Törzsvagyon: KvVM törzsvagyon részesedés: KvVM tulajdoni hányad: Költségvetési támogatás:
1990. 04. 25. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogelődje 2.000.000,-Ft 2.000.000,-Ft 100 % nem részesült
124
Az alapítvány céljai: - az Alapítvány elsősorban, hogy mozgóképi eszközökkel hozzájáruljon az „ember és környezete” viszonyának újragondolásához, a környezetvédő gondolkodás és látásmód kialakításához, népszerűsítéséhez; - az Alapítvány támogatja a környezetvédelemmel az „ember és környezete” viszonyával foglalkozó mozgóképi alkotások elkészítését és terjesztését; - pályázatot ír ki környezetvédelmi témájú filmek forgatókönyvére, gyártására és forgalmazására; - támogatja és megrendelőként maga is kezdeményezi a természeti és az ember által tervezett környezetről szóló mozgóképi alkotások elkészítését; - megbízást ad a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatási, dokumentációs, oktatási film- és videó anyagok elkészítésére; - ösztöndíjakkal, díjakkal támogatja és jutalmazza a környezetvédelemmel kapcsolatos mozgóképek alkotóit, terjesztőit. Összegzés a 2007. évről: Az alapítvány 2006. évben költségvetési támogatásban nem részesült és célszerinti juttatást nem nyújtott. A Kormány 2236/2007. (XII.15.) Korm. határozata, mely az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI.30.) Korm. határozatot módosította, a 18. pontban a CINEGLOB Alapítvány megszüntetését rendeli el 2008. március 31-i határidővel. Környezetgazdálkodási Oktatás Fejlesztéséért Alapítvány Alapítás: Törzsvagyon: KvVM törzsvagyon részesedés: KvVM tulajdoni hányad: Költségvetési támogatás:
1989.10 .27. 10.000.000,-Ft 10.000.000,-Ft 100 % nem volt
Az alapítvány évek óta nem működik, ennek megfelelően 2007. évben semmilyen tevékenységet nem folytatott, kuratóriuma nem ülésezett. Az alapító az alapítvány megszűntetését és vagyonának az Ipar a korszerű Mérnökképzésért alapítvány (IKMA) részérő történő felajánlásáról döntött, azzal hogy az IKMA a céljai közé felveszi az alapítvány céljait is. Az IKMA kuratóriuma előzetesen állásfoglalásával a felajánlást elfogadta. A Kormány 2236/2007. (XII.15.) Korm. határozata a 18. pontban a Környezetgazdálkodási Oktatás fejlesztéséért Alapítvány (KOFA) jogutód nélküli megszüntetését rendeli el 2008. március 31-i határidővel. Jelenleg már bírósági szakaszban van az ügy. Drégelyvár Alapítvány Alapítás:
1991. 03. 11. (Az Alapító a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság, azon belül Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, ami felett a KvVM gyakorolja a tulajdonosi jogokat.) 50.000,-Ft
Törzsvagyon: 125
KvVM törzsvagyon részesedés: KvVM tulajdoni hányad: Költségvetési támogatás:
50.000,-Ft 100 % nem volt
Az Alapítvány szervezetileg évek óta nem működik. Adományokból tartja fenn magát és látja el célkitűzéseit. A DINPI alapítói jogainak átadását kezdeményezte Drégelyvár Község Önkormányzatának. Az alapítói jogok átadását a Fővárosi Bíróság határozatával 2007. április 13-ával bejegyezte, azonban a Fővárosi Főügyészség fellebbezést jelentett be a végzés ellen. A Kormány 2236/2007. (XII.15.) Korm. határozata a 18. pontban elrendeli a „Drégelyvár” Alapítvány átadását a társtulajdonos önkormányzatnak 2008. március 31-i határidővel. Jelenleg az önkormányzat keresi azt a szervezetet, amely a Fővárosi Főügyészség fellebbezésében foglaltak szerint átveheti az alapítói jogokat. Pro Rekreatione Alapítvány Alapítás: KvVM törzsvagyon részesedés: KvVM tulajdoni hányad: Törzsvagyon: Költségvetési támogatás:
2003. 05. 30. 4 000 000,-Ft 11,8% 4.000.000,-Ft nem volt
Az alapítvány alapítói jogai gyakorlására a KvVM a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal megállapodást kötött 2006. október 30-án. Az alapító okirat módosítását az FVM végzi. Bírósági szakaszban van az ügy. Mérnöktovábbképzés Fejlesztéséért Alapítvány Alapítás: KvVM törzsvagyon részesedés: KvVM tulajdoni hányad: Törzsvagyon: Költségvetési támogatás:
1989. 11. 16. 500 000,-Ft 4,2% 12.000.000,-Ft nem volt
Az alapítvány a KvVM aktív részvétele nélkül működik. A KvVM kezdeményezte az alapítvány alapítói jogainak átadását az alapítótárs Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) részére. A BME a felajánlást 2006. szeptember 7-ei keltezésű levelével elfogadta. Az alapító okirat megfelelő módosítása az alapítótársak jóváhagyására vár. Ipar a Korszerű Mérnökképzésért Alapítvány Alapítás: KvVM törzsvagyon részesedés: KvVM tulajdoni hányad: Törzsvagyon: KvVM részéről delegált kuratóriumi tag: Költségvetési támogatás:
1990.03.26. 10 000 000,-Ft 2,9% 345.000.000,-Ft nem volt
Az Alapítvány működésében a KvVM nem vesz részt, költségvetési támogatást nem nyújt. Ettől függetlenül az alapítvány aktívan működik.
126
A KvVM kezdeményezte az alapítvány alapítói jogainak átadását az alapítótárs BME részére. A BME a felajánlást 2006. július 12-ei keltezésű levelével elfogadta. Az alapító okirat megfelelő módosítása az alapítótársak jóváhagyására vár. Agrár Nemzetközi Kapcsolatok Alapítvány (ANKA) Alapítás: KvVM törzsvagyon részesedés: KvVM tulajdoni hányad: Törzsvagyon:
1991. 50 000,-Ft 1,8% 2.727.000,-Ft
Az alapítvány 2006. évben nem működött. A KvVM alapítói jogainak gyakorlásának átadásáról megállapodást kötött az alapítótárs gödöllői Szent István Egyetemmel, 2006. július 12-én. Az alapító okirat módosítása azonban még nem történt meg, ugyanis az alapítvány kuratóriumának kijelölése iránt indított bírósági eljárás van folyamatban. A per során az alapítvány teljes pénzügyi nyilvántartását bekérte a bíróság ezért még a 2006. évi beszámoló sem készült el. Természeti Örökségünk Alapítvány Alapítás: Alapító: KvVM tulajdoni hányad: Törzsvagyon:
1989. október 3. KvVM jogelődje 100% 2.000.000,-Ft
Az alapítvány megszüntetését kezdeményeztük a 2118/2006. (VI.30.) Korm határozatnak megfelelően. Az alapítványt a nyilvántartását vezető Fővárosi Bíróság 2007. április 5-ével a nyilvántartásból törölte.
127
10. cím: Fejezeti kezelésű előirányzatok (Táblázatok adatai millió forintban) Előirányzatok teljesítésének levezetése - fejezeti kezelésű előirányzatok összesen Millió Ft 2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény
Megnevezés
1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
55 353,4
19 902,2
ebből: személyi juttatás
%-ban
18 336,1
13 175,3
23,8
71,9
613,0
központi beruházás
237,2
6 315,1
1 042,6
182,2
76,8
17,5
9 318,6
654,0
1 512,2
552,9
5,9
36,6
Támogatás
35 640,0
19 248,2
2 976,1
2 976,1
8,4
100,0
Előirányzat-maradvány
21 304,4
0,0
13 847,8
12 311,0
57,8
88,9
Folyó bevétel
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként - fejezeti kezelésű előirányzatok összesen Millió forint Megnevezés
Kiadás
2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat
Bevétel
Támogatás
19 902,2
654,0
19 248,2
-14 890,7
0,0
-14 890,7
-44,8
0,0
-44,8
-48,2
0,0
-48,2
- Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
13 847,9
13 847,9
0,0
- 2083/2007. (V. 15.) Kormány határozat szerint
0,0
0,0
0,0
858,1
858,1
0,0
- 2216/2007. (XI. 16.) Kormány határozat szerint
-882,8
0,0
-882,8
- Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül
-430,6
0,0
-430,6
25,0
0,0
25,0
18 336,1
15 360,0
2 976,1
Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra = tovább finanszírozásra - más fejezet intézményének = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként
- Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére
- előirányzat átcsoportosítás más fejezet fejezeti kezelésű előirányzatától 2007. évi módosított előirányzat
128
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben – fejezeti kezelésű előirányzatok összesen Millió forint Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény - más fejezet intézménye - más fejezet fejezeti kezelésű előirányzata - alapítvány - közalapítvány - közhasznú társaság - gazdasági társaság - önkormányzat/vagy intézménye - egyéb Összes kifizetés
10 190,1 83,4 34,2 40,5 64,5 14,5 1 805,0 792,0 151,1 13 175,3
129
Kiadásból működésre meghatározott feladatra 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
10 190,1 83,4 34,2 40,4 64,5 14,5 1 805,0 792,0 151,1 13 175,3
10. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok 10/1 Beruházás 10/1/1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
357,3
106,0
65,9
106,0
29,1
36,9
106,0
357,3
–
központi beruházás Támogatás Előirányzat-maradvány
36,8
10,3
55,8
29,1
29,1
78,9
100,0
36,8
36,8
10,3
100,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
%-ban
millió forint
Kiadás
106,0
-76,9
-76,9 36,8 36,8
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Megnevezés
Kiadás
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (1 db) Összes kifizetés
Támogatás
106,0
36,8 65,9
2007. év módosított előirányzat
Bevétel
29,1
millió forint
Kiadásból meghatározott működésre feladatra
36,8 36,8
36,8 36,8
A beruházási előirányzat a fejezethez tartozó intézmények elhelyezésének, alapfeladatainak biztosítását szolgálja, ezzel összefüggésben biztosítja az intézmények működtetésével összefüggő fejlesztések, a szakmai célokat szolgáló fejlesztések és azok intézményi hátterének megteremtését. A 2007. évi előirányzatból beruházási feladatokra négy intézmény kapott támogatást. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 70,0 millió forintot fordított a saját forrásaival együtt a Pécs, Megye utcai ingatlan rekonstrukciójára. 2007 évben a beruházás befejezése megtörtént.
130
A KvVM Igazgatása integrált számítástechnikai programhoz vásárolt korszerű nyomtatókat, amelyek a program által előállított adatlapokat illetve táblázatokat gyors, nagytömegű előállítását tették lehetővé. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a területi feladatok ellátására, illetve a dolgozok napi munkába járásának megoldására – központi irodaház más székhelyre költözött - mikrobusz beszerzésére kért és kapott támogatást. A jármű beszerzésének költsége 10,0 millió Ft. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az intézmény területén lévő mederőr-telepek épületeinek - Alsóőrs, Balatonkenese, Balatonmária – korszerűsítésére kapott támogatást. 10/1/4 Természetvédelem beruházásai Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás Előirányzat-maradvány
1,8 13,8
%-ban
12,0 –
12,0
12,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2007. év módosított előirányzat
Kiadás
12,0 12,0
87,0
100,0
millió forint Bevétel
12,0 12,0
Támogatás
0,0
Ezen a fejezeti kezelésű előirányzaton 2007. évben nem került forrás tervezésre, a kiadások fedezetét teljes egészében előző évek maradványa biztosította. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot érinti a Természetvédelem beruházásai fejezeti kezelésű előirányzaton szereplő maradvány összeg, amely a Kőlyuktető Természetvédelmi Terület állami tulajdonba vételéhez kapcsolódik. A terület nagy genetikai értéket képviselő szőlőültetvény. 2003-ban a terület megvásárlásához az FVM 36,0 millió Ft forrást átadott a KvVM - nek. Az ingatlan nyilvántartás rendezetlensége miatt a tervezett vásárlásokra csak csúszással kerülhetett sor. Így 2007 – ben 12,0 millió Ft. kötelezettséggel terhelt maradvány van az előirányzaton. A kisajátítási eljárás még nem fejeződött be.
131
10/1/6 Kiemelt városok szennyvízkezelése Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás központi beruházás Előirányzat-maradvány
28,2
–
28,2
28,2
100,0
28,2
28,2
100,0
28,2
28,2
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
%-ban
28,2 28,2
Bevétel
28,2 28,2
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Megnevezés
Kiadás
Kedvezményezettek köre és száma - önkormányzat/vagy intézménye
28,2 28,2
Összes kifizetés
100,0
millió forint
Kiadás
2007. év módosított előirányzat
100,0
Támogatás
0,0
millió forint
Kiadásból meghatározott működésre feladatra 28,2 28,2
A fejezeti előirányzat terhére a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (1077 Budapest, Dob u. 75-81.) az 54/1995.(V.10.) Korm. rendelet 5.§ alapján Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával támogatási szerződést kötött, a Veszprémi szennyvíztisztító telep rekonstrukciója III. ütem beruházás megvalósítására. A támogatási szerződés 4. pontja alapján rendelkezésre álló támogatási összegből 2005. december 31.-ig felhasználásra került 458,0 millió Ft. A 2006. évre átvitt támogatási összeg a „Veszprém, szennyvíztisztító telep rekonstrukciója III. ütem, I. szennyvízvonal rekonstrukciója” Kivitelezői Szerződése és a Műszaki ellenőri Szerződése alapján: 28,2 millió Ft volt. A kivitelező DÉLVIÉP Rt. és jogutódja a Betonút Zrt. a Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által a végszámlából levont 112,7 millió Ft kötbért a Somogy Megyei Bíróságon perelte. Az önkormányzat a Somogy Megyei Bíróság 2007. március 14-i ítélete ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Pécsi Ítélőtáblához. 2007. július 13-án peren kívüli megállapodás született a jogutód Betonút Zrt. és a Veszprémi Önkormányzat között.
132
A megállapodás szerint a Veszprémi Önkormányzat 112,7 millió Ft kötbért, 5,2 millió Ft perköltséget és az előzetesen lehívott bankgaranciából 10,3millió Ft-ot fizet vissza a Betonút Zrt-nek. A megállapodás alapján a végszámlából visszatartott 112,7 millió Ft kötbér állami támogatás része 28,2 millió Ft felhasználásra került, ezzel a beruházás pénzügyileg is lezárult. A záró finanszírozási alapokmány elkészítése folyamatban van. 10/1/7/5 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
6 801,3
központi beruházás
4 924,4
8 450,4
4 924,4
256,8
Folyó bevétel
%-ban 8 193,6
42,0
42,0
120,5
97,0 100,0
Támogatás
6 593,0
4 924,4
256,8
256,8
3,9
100,0
Előirányzat-maradvány
8 044,2
–
8 151,6
8 151,6
101,3
100,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - 2083/2007. (V. 15.) Kormány határozat szerint - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére
millió forint
Kiadás
4 924,4
-5 157,6
-5 157,6 490,0 8 151,6 42,0 8 193,6
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (2 db) Összes kifizetés
Támogatás
4 924,4
490,0 8 151,6 42,0 8 450,4
2007. év módosított előirányzat
Bevétel
8 193,6 8 193,6
256,8
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra 8 193,6 8 193,6
A VTT jogszabályi hátterét a 1022/2003. (III.27.) Korm. határozat, valamint a fejlesztési program első ütemét elrendelő 1107/2003. (XI.5.) Korm. határozat rögzíti.
133
Az Országgyűlés 2004 júliusában alkotta meg „ a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról” szóló 2004. évi LXVII. törvényt. A 2006. évi árvízi tapasztalatok alapján szükségessé váló törvényi módosításra az 1003/2007.(I. 24.) Korm. határozat intézkedett. Ennek alapján került kidolgozásra, majd az Országgyűlés általi elfogadásra a 2007. évi CXLIX. törvény, a 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról. A vonatkozó törvényekben, valamint a 1003/2007. (I. 24.) Kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően folytatódott a VTT előző években megkezdett munkáinak, létesítményeinek megvalósítása. A Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó létesítményei közül befejeződött az „A” szakasz építése és elkezdődött a „B” szakasz kivitelezése. A Tiszaroffi árapasztó tározó műszaki előrehaladása a tervezettnek megfelelően alakult, valamint megtörtént a beeresztő és leeresztő műtárgyak előkészítése. A terv szerint megvalósult: - a beregi töltéserősítés, - a tiszadobi nyárigát, - a csongrádi partfal, - a tiszaroffi töltésfejlesztés, valamint - a Lónyai-főcsatorna torkolati műtárgya. Befejeződtek a Cigánd-i, a Tiszaroff-i és a Bivalytó-i régészeti, örökségvédelmi feltárások. Földtulajdon rendezési és kártérítési kifizetések jelentős része a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági tározók területét érinti. Ezek a tározók már EU-s források felhasználásával valósulnak meg. 10/1/7/7 Vízkárelhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
3.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
1 142,7
központi beruházás
114,0
532,1
114,0
184,0
%-ban 291,9
25,5
54,9
Folyó bevétel
224,7
Támogatás
146,1
114,0
184,0
184,0
125,9
100,0
1 120,8
–
348,1
348,1
31,1
100,0
Előirányzat-maradvány
134
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - 2216/2007. (XI. 16.) Kormány határozat szerint - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
millió forint
Kiadás
Bevétel
114,0
114,0
-179,9
-179,9
249,9 348,0 532,0
249,9
2007. év módosított előirányzat
348,0 348,0
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (11 db) Összes kifizetés
Támogatás
291,9 291,9
184,0
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra 291,9 291,9
A Közép Tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése keretében a 2006. évi maradvány terhére a töltésépítéshez kapcsolódó járulékos feladatok (Tószeg 3. sz. zsilipes műtárgy) elvégzésére, a fejlesztésekhez kapcsolódó területszerzések, kisajátítások végrehajtására került sor. A Felső Tiszavidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztés III/A. ütemében a 2006. évi maradvány terhére folytatódott a töltéserősítési munkák általi terület-igénybevételek rendezése. Megtörtént az Által-ér alvízi levezető rendszer I. szakasz rekonstrukciója, a Zátonyi-Duna 23+460 km szelvényében a mederáttöltésbe levő átereszek Sragner-híd átépítése, a Tisza-tó körüli kerékpárút újabb szakaszának megépítése. Elkészültek: a Nagyzugi szivattyútelep gravitációs kivezetés tervezése, a Biharugrai fenékgát rekonstrukció tervezése, az újonnan épülő Csudaballai gátőrtelep tervezése, az Ecsegfalvi, Újirázi, Foki hídi és Darvasi távjelzős vízszintmérőhely tervezése, Körösladány és Hortobágy-Berettyó Árvízkapu nagyműtárgy rekonstrukciók megvalósíthatósági tanulmányai. A rendelkezésre álló forrásból lokális beavatkozások, mint például a Hattyas-i szivattyútelep rekonstrukciója, Ipoly duzzasztók hallépcsői előkészítő tervezése, vízgyűjtő gazdálkodási területi tervek készítése, vízminőség-védelmi kárelhárítási helyek kiépítése, Kis-Balaton szivattyútelepek részleges felújítása, a Kiskörei duzzasztó 3. nyílás alvízi kopóbeton meghibásodás javítása, a nagyvízi meder jogi helyzetének földhivatali rendezése történt meg, illetve kezdődött el. A rendelkezésre álló források lehetővé tették továbbá a Szlovéniával közösen, EU támogatásból épített Kebele tározó önrészének kifizetése, a Szentendre-szigeten feltárt védelmi hiányosságok pótlása, a Zagyva folyó Jászfényszaru-Boldog közötti bp-i töltéskorona stabilizálása, a Zámolyi tározó súlyosan károsodott vízleeresztő műtárgyának javítása, a Tiszalöki vízlépcső üzemképességének biztosítása érdekében a hajózsilip és a III. sz. duzzasztónyílás javítása, az Által-ér alvízi levezető rendszer rekonstrukciója, valamint a Tiszabői szivattyútelep védelmi biztonságának helyreállítása.
135
Megtörtént a Szeghalmi belvízrendszer rekonstrukciójának előkészítése, valamint a Sebeséri, a Törökéri és a Zaránk-i gárőrházak infrastruktúra fejlesztése. 10/1/9 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
561,7
708,9
231,2
708,9
108,2
57,8
708,9
233,7
–
központi beruházás Folyó bevétel
%-ban 123,0
21,9
53,2
108,2
108,2
187,2
100,0
123,0
123,0
52,6
100,0
393,3
Támogatás Előirányzat-maradvány
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - 2216/2007. (XI. 16.) Kormány határozat szerint - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
millió forint
Kiadás
Bevétel
708,9
708,9
-694,6
-694,6
93,8 123,1 231,2
93,8
2007. év módosított előirányzat
123,1 123,1
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (2 db) Összes kifizetés
Támogatás
123,0 123,0
108,1
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra 123,0 123,0
1. Kis-Balaton II/1 szennyvízelvezetési alrégió A beruházás célja egyes Kis-Balaton térségi települések (Nagyrada, Garabonc, Zalamerenye, Zalaszabar) szennyvízelvezető főművi rendszerének a kiépítése és az elvezetésre kerülő szennyvizek tisztítása (szennyvíztisztító telep Zalakaroson, 1.600 m3/d kapacitással). Garabonc, Nagyrada, Zalamerenye, Zalaszabar községek szennyvízelvezető főművi rendszerének megvalósítása befejeződött, a létesítmény műszaki átadása 2007. június 20-án megtörtént.
136
A teljesítéssel kapcsolatban előre nem látható pótmunka igény merült fel a kivitelező részéről, amelyet a lebonyolítói kontrollra is figyelemmel műszaki-szakmai szempontból elfogadhatónak tartottunk. A Zalakarosi szennyvíztisztító telep fejlesztése megvalósult, a tervezett egy éves időtartamú próbaüzem indítására 2007. május 29-én került sor. A szennyvíztisztító telep megközelítését szolgáló út költségigényének 2007. évi biztosítására, szükség szerinti soron kívüli VKKI intézkedéseket tettünk. (2007. november 20-án érkezett KvVM tájékoztatás szerint a 2216/2007. (XI. 16.) Korm. határozat a minisztériumok egyensúlyi tartalékának felszabadításáról intézkedett.) 2. Balatonmária térség csatornázása és szennyvíztisztítása II. ütem A beruházás célját jelentő Balatonmária térségi szennyvízelvezetési, -tisztítási feladatok kiegészítésre kerültek a Kis Balaton térségéből Főnyed, Tikos, Szegerdő, Hollád főművi rendszerének kiépítésével (122 m3/d szennyvízmennyiség átvezetése a Kéthelyi regionális szennyvíztisztító telepre). A beruházás megvalósult, a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására és a próbaüzem indítására 2007. május 25-én került sor, az üzembe helyezési eljárást 2007. november 20-ára tűzték ki. 3. Keszthely térség csatornázása és szennyvíztisztítása IV/2 ütem A beruházás célját jelentő szennyvíz-főgyűjtő építése és a keszthelyi szennyvíztisztító telep bővítése 18.000 m3/d-ról 21.500 m3/d-ra (harmadik tisztítási fokozat kiépítésével együtt) feladatkör kiegészítésre került Zalavár-Sármellék főművi rendszerének kiépítésével (312 m3/d szennyvíz átvezetése a keszthelyi regionális szennyvíztisztító telepre), valamint a keszthelyi regionális szennyvíztisztító telep iszapkezelésének korszerűsítésével. A beruházás megvalósult, a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására és a próbaüzem indítására 2007. május 15-én került sor, az üzembe helyezési eljárás 2007. november 20-án volt. A teljesítéssel kapcsolatban a kivitelező részéről pótmunka igény merült fel, melyet a lebonyolítói kontrollra is figyelemmel műszaki-szakmai szempontból elfogadhatónak tartottunk. 4. Balatonfüred térség csatornázása és szennyvíztisztítása V/1. ütem A beruházás célja szennyvíz-főgyűjtő rendszer és szennyvíztisztító telep (5000 m3/d) létesítése a lehatárolt településeken kiépítendő mellékgyűjtőkről érkező szennyvizek elvezetésére és tisztítására. A beruházás 2006-ra megvalósult, az eredményes próbaüzemet követő műszaki átadásátvételi, illetve üzembe helyezési eljárásra 2006. január 17-én került sor, majd 2007. január 18-án megtörtént az üzembe helyezett létesítmény egy éves utó-felülvizsgálati eljárása is.
137
10/1/10/1 Egyéb Vízminőségvédelem Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás Előirányzat-maradvány
4,5
–
%-ban
4,5
4,5
4,5
4,5
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
100,0
Bevétel
4,5 4,5
Támogatás
4,5 4,5
0,0
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (1 db) Összes kifizetés
100,0
millió forint
Kiadás
2007. év módosított előirányzat
100,0
4,5 4,5
4,5 4,5
A 2005. évi előirányzat-maradvány meghiúsult kötelezettségvállalásából a Pénzügyminisztérium 12.243/48/2006. számú december 22-i levelével adott engedély alapján 4,5 millió Ft-ot a védekezéshez szükséges Larsen szádfalak beszerzésére került felhasználásra. 10/1/19 EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
3.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
372,3
központi beruházás Folyó bevétel
208,4
109,7
104,7
208,4
5,0
208,4
5,0
5,0
–
104,7
104,7
28,1
95,4
318,5
Támogatás Előirányzat-maradvány
%-ban
158,5
138
100,0 66,1
100,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként
millió forint
Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
Bevétel
Támogatás
208,4
208,4
-203,4
-203,4
104,7 109,7
2007. év módosított előirányzat
104,7 104,7
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (6 db) Összes kifizetés
2007-ben a költségvetési finanszírozásra.
támogatásból
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
104,7 104,7
az
5,0
ivóvízbázisvédelmi
104,7 104,7
célprogram
került
A hazai közműves ivóvízellátó művek kapacitása több mint 95 %-ban felszín alatti vizekre épült ki. A felszín alatti víz a felszín felől érkező szennyezésre kevésbé érzékeny (szemben a felszíni vízzel), azonban a vízbázisok sérülékenysége a kiépített kapacitás több mint 2/3-ánál fennáll. A védelem érdekében jogi eszközökkel támogatott korlátozások lépnek életbe a vízkivételi művek környezetében (védőterületek, védőidomok), gátolva a felszín felől érkező szennyezés víztermelő kútba jutásának lehetőségét. Az 1997-ben indított program diagnosztikai fázisának feladatai közé tartozik a vízkivételi mű környezetének állapotértékelése, a szennyező-források feltárása, a védőterületek méreteinek meghatározása modellezéssel, a monitoring rendszerek kiépítése. A program tartalmazza a stratégiai ivóvízkészletként kijelölt, jelenleg még nem hasznosított távlati vízbázisok állapotértékelési és monitoring-fejlesztési beruházásait is. A célprogramban a sérülékeny földtani környezetű közüzemi ivóvízellátást szolgáló üzemelő és távlati vízbázisok diagnosztikai vizsgálatára, a monitoring rendszerek kiépítésére és a vízbázisok biztonságba-helyezési tervének elkészítésére kerül sor. Az év elején a folyamatban lévő beruházások száma 55 üzemelő és 6 távlati vízbázis volt. Ezek közül 2007-ben befejeződött 12 db üzemelő és 3 db távlati vízbázis beruházása. További 20 db üzemelő és 2 távlati beruházáson folytatódtak a diagnosztikai munkálatok, míg 23 üzemelő és 1 távlati vízbázis beruházásai továbbra is szüneteltek.
139
10/1/20 Ivóvíz-minőség javító program Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
%-ban
196,6
253,4
806,2
479,8
244,0
59,5
3,1
253,4
391,5
114,5
3693,5
29,2
37,7
37,7
31,4
100,0
központi beruházás Folyó bevétel
120,0
Támogatás
314,2
253,4
238,4
238,4
75,9
100,0
Előirányzat-maradvány
319,0
–
530,1
530,1
166,2
100,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére
millió forint
Kiadás
253,4
-15,0
-15,0 530,1 37,7 567,8
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (2 db) - önkormányzat/vagy intézménye Összes kifizetés
Támogatás
253,4
530,1 37,7 806,2
2007. év módosított előirányzat
Bevétel
238,4
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
365,3 114,5 479,8
365,3 114,5 479,8
1. Közép-Nógrád – Mátrai RV vízellátó rendszerek összekötése A beruházás célja a Közép-Nógrádi és a Mátrai RV összekötése, a térség vízellátási biztonságának növelése. Az elmúlt évi feladatokkal összefüggésben a munkaterület átadása 2007. április 16-án megtörtént, ezt követően a kivitelezési munkák a műszaki ütemtervnek megfelelően haladtak és elkészültek. A műszaki átadás-átvételi eljárásra 2007. november 26-án került sor. 2. Tatabányai vízbázisok fejlesztése A beruházás célja a térség ivóvízellátásának biztosítása és az üzembiztonság fokozása.
140
Bokodi átemelőtelep építési, gépészeti szerelési, működést biztosító kiegészítő munkái megvalósítására szerződéskötésre került sor. 3. Nyugat- balatoni regionális vízmű V/B ütem A beruházás célja a Nyugat-balatoni és Északkelet-balatoni RV-k összekötése a meglévő vízbázisok optimális kihasználására, a szolgáltatás színvonalának növelésére. Az eredeti beruházási program kiegészítésre került a sümegi alrendszer vízminőség javítását célzó és üzembiztonságát fokozó Nyirád–Darvastói összekötés megvalósításával. A „Dél-kelet Balatoni RV III/B ütem” megnevezésű kormányzati beruházás keretén belül az 1990-es években megvalósult távvezeték szükség szerinti karbantartása érdekében sürgetővé vált a vízvezetési szolgalom alapítása. Tekintve, hogy a vízellátási főművi beruházás évekkel ezelőtt befejeződött, a költségek fedezetét az „Ivóvíz-minőség javító program” kiemelt előirányzat „Nyugat-Balatoni RV V/B ütem” beruházás biztosítja. 4. Ivóvízminőség-javító programot megalapozó tanulmányok Három db tanulmány készítésére vonatkozó intézkedés a jóváhagyott 2007. évi feladattervben a KvVM-igazgatás (VKK) szervezeti egység nevesítésével. A tanulmányok kidolgoztatása, konzultációk teljesítésigazolások, számlák rendezése.
tartása,
a
tanulmányok
átvétele,
A tanulmányok határidőre elkészültek, a tartalmi részek megvitatására záró konzultációk keretében került sor. A Vállalkozók a konzultációkon felmerült kiegészítéseket a tanulmányokba beépítették. 5. Egészséges ivóvízhálózat kiépítése A tervezett beruházás célja a település/települések lakosságának egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK Irányelv hazai jogrendbe illesztését jelentő hatályos 201/2001. (X. 25.) Kormány rendelet 1. számú mellékletében rögzített határértékeknek megfelelően. A három elvégzendő feladat megyei bontásban: − Almásfüzítő, Kocs, Nagyigmánd (Komárom-Esztergom megye) − Kamond, Mezőlak, Noszlop (Veszprém megye) − Óbánya (Baranya megye) 2007. évben az ivóvízminőség-javító beruházások előkészítésének összetettsége miatt, az előkészítés és megvalósítás szakszerű elvégzésére egyszerű közbeszerzési eljárás keretében, a teljes körű lebonyolításra vonatkozó szervezetek kiválasztása történt meg, valamint a vállalkozásba adásra vonatkozó közbeszerzések indítására került sor. Az előbbiek alapján mindhárom beruházás esetében 2007. évi kötelezettséggel terhelt maradványok keletkeztek.
141
10/1/21 Szennyvízelvezetési és tisztítási program Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
%-ban
234,1
39,8
39,6
16,9
99,5
központi beruházás
234,1
39,8
39,6
16,9
99,5
Előirányzat-maradvány
273,9
39,8
39,8
14,5
100,0
–
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
millió forint
Kiadás
Bevétel
39,8 39,8
2007. év módosított előirányzat
Támogatás
39,8 39,8
0,0
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - önkormányzat/vagy intézménye Összes kifizetés
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
39,6 39,6
39,6 39,6
Az előirányzat a Kövice determinációjának átvételével szennyvízelvezetés és tisztítás önkormányzati beruházásait segíti megvalósítani. A 25/2002. (II.27) Korm. rendelet és az azt módosító 163/2004. (V.21.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program keretén belül a 2007. évben az előirányzatból 2 települési beruházás kapott támogatást 39,6 millió forint értékben. 10/2 Ágazati célelőirányzatok 10/2/3 Vízkárelhárítási művek fenntartása Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
Kiadás ebből: személyi juttatás Támogatás
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
3.
millió forintban, egy tizedessel 1 000,0 200,0 1 000,0
142
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6. %-ban
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül 2007. év módosított előirányzat
millió forint Bevétel
Támogatás
1 000,0
1 000,0
-1 123,4
-1 123,4
123,4 0,0
123,4 0,0
0,0
Az ár- és belvízvédelmi művek fenntartására vonatkozó (a szervezésre, koordinálásra, szakmai összehangolására irányuló tevékenység) jogszabályi alapot a vízgazdálkodásról szóló 1995. év LVII. törvény biztosítja, a fenntartási feladatokat és a védekezésre vonatkozó előírásokat a 120/1999 (VIII.6.) kormányrendelet rögzíti. Az elmúlt évek jellemzője a szélsőségek (rendkívüli csapadékok, árvizek, helyi vízkárok, aszály) megjelenése, erősödése, akár egy éven belül is előforduló árvizek és aszályos időszakok előfordulása. A 2007. év aszályosnak volt tekinthető, amikor megnőtt a vízszolgáltató művek vízszállító-képességének jelentősége. A felmerült igényeket ki tudtuk elégíteni. 2007-ben is mint minden eddigi évben a vízkárelhárítási fenntartási munkákat a fejezeti kezelésű fenntartási célkeretből végezték a kövizigek. Ebben az évben is kiegészült ez a forrás év elején a preventív beavatkozások végrehajtására biztosított kerettel, majd évvégén ún. többlet-fenntartási pótkeret is rendelkezésre állt. Kövizig Győr Budapest Baja Székesfehérvár Pécs Szombathely Nyíregyháza Miskolc Debrecen Szolnok Szeged Gyula VKKI Összesen:
éves célkeret 100,00 62,10 77,40 87,50 45,00 66,00 77,40 97,20 83,00 100,80 74,70 73,00 55,9 1.000,0
pótkeret összesen (millió Ft) 13,50 113,50 7,50 69,60 9,70 87,10 9,70 97,20 4,25 49,25 6,70 72,70 12,30 89,70 13,20 110,40 11,85 94,85 15,30 116,10 10,80 85,50 8,60 81,60 0,0 55,9 123,40 1.123,4
Ezeken a kereteken kívül több igazgatóság a saját bevételéből fordított jelentős forrásokat a vízkárelhárítási létesítmények fenntartottsági állapotának javítására (pl. a debreceni, pécsi és a győri kövizigek).
143
Összefoglalva a KÖVIZIG-ek a rendelkezésükre álló forrásokat maximálisan kihasználták, a feladatokat szakmai prioritás szerint végezték el a lehető legjobb felhasználással. A sík- és dombvidéki vízrendezési művek állapotának javításához nagyban hozzájárult a 2007. évi preventív védekezés keretében átadott forrás is, melyet a 2007. évi fejezeti költségvetés „víz – és környezeti kárelhárítás” külön sorából biztosítottunk. 2007. év preventív védekezési tevékenységei 2007. év elején az elmúlt két év kedvező tapasztalatai alapján - az előző évek gyakorlata szerint - ismételten felmértük a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknál a tavaszi belvízvédekezés enyhítése érdekében sürgősen elvégzendő beavatkozási igényeket. 2007 tavaszi hónapjait nem nevezhetjük kedvezőtlen belvizes időszaknak, ugyanakkor több kövízignél jelentős problémát okozott a 2006. évi hosszú idejű belvízvédekezés, amely alatt számos szivattyú meghibásodás történt, de emellett a rongálások és betörések is üzemképtelenné tettek több szivattyútelepet. Ezeknek a meghibásodásoknak a javítását, az üzemképesség helyreállítását kiemelten fontosnak tartottuk, elsősorban azokban a belvizes öblözetekben, ahol nincs mód a káros vizek gravitációs kivezetésére (pl. Balaton). A felmérések közül a csatornák, illetve kisvízfolyások vízelvezető-képességének helyreállítása, javítása érdekében szükséges feladatokból azok kerültek kiválasztásra, melyek a települések belterületén közvetlen belvízveszélyt előztek meg, nagyobb terület belvízmentesítését biztosították, illetve a szivattyútelepekre vezető csatornaszakaszok vízlevezetését javították. Az azonnali beavatkozást igénylő tevékenységek típusai: kaszálás, cserje és tuskóirtás, gyökérzónás medertisztítás (iszapolás), depónia rendezés, lefolyási akadályok eltávolítása. Az elvégzett beavatkozások révén növekedett a medrek vízszállító-képessége. Az iszapolási és cserjeirtási munkákkal megszüntették a lefolyási akadályokat, a szivattyútelepek megközelítésének akadályait. A kisvízfolyásokon elvégzett munkák elősegítették a nagyvizek kiöntésmentes levonulását, a belterületek elöntéstől való védelmét. Egyes kövízigeknél olyan kisvízfolyásoknak a „rendbetétele” történt meg, ahol már – forrás hiány miatt - több éve nem volt lehetőség növényzetirtási munkák elvégzésére. Ilyenek például a Cuhai-Bakony-ér, a Zagyva és Szuha patak, a Torna- és a Cinca-patak egyes szakaszai. Ezekkel a beavatkozásokkal több helyen nyílt lehetőség a jövőbeli gépi fenntartás (kaszálás) biztosítására is. Számos helyen volt szükség a depóniák magassági hiányainak helyreállítására, így pl. a Szentlélek-patak, a Ménes-patak egyes szakaszain. A kettős hasznosítású csatornákon a benőttség csökkentésével a levezető-képesség megnövelésén túl javult az oxigénellátottság, melynek következtében csökkent a halpusztulás lehetősége. A kaszálási munkák hatására javult a vízlevezető-képesség, de meg kell jegyezni, hogy ez a beavatkozás csak az előző évi mederben maradt növények eltávolítását szolgálta és nem pótolta az éves kaszálási munkákat, annak elhagyását.
144
A preventív beavatkozások során 138 km hosszban történt kaszálás, 83 km-en tudtak cserjézést végezni és 76 km-en pedig az iszapolás elvégzése vált lehetővé. 20 szivattyútelepen végeztek kisebb nagyobb javításokat, műtárgyjavításra kevesebbet fordítottak (5 db). Összességében 52 csatornán és 18 vízfolyáson volt preventív beavatkozás, melynek eredményeként egy esetleges nagyvizes időszakban kialakuló vízállapot jó kezelhetősége vált lehetővé. A forrás felhasználása gazdaságos és hatékony volt. 10/2/6 Szigetköz térség kárainak mérséklése, környezeti monitoring működtetése Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
150,0
ebből: személyi juttatás Támogatás
%-ban
30,0 150,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra - más fejezet intézményének = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül 2007. év módosított előirányzat
millió forint Bevétel
Támogatás
150,0
150,0
-140,8
-140,8
-48,2
-48,2
39,0 0,0
39,0 0,0
0,0
A kormány a 2009/1993. (HT.7.) kormányhatározat mellékletének 1. pontja alapján megbízta a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert a Duna-Monitoring környezeti adatgyűjtő és információs rendszerek működtetésével, fejlesztésével, illetve koordinációjával. A Szlovák fél 1992. október 23-án megkezdte a Duna elterelését szlovák területen az 1851,7 fkm-nél, majd üzembe helyezte az „ideiglenes megoldást”, más néven a „C változatot”. A magyar és a szlovák kormány között 1995. április 19-én Megállapodás született az ideiglenes vízmegosztás mértékére és a fenékküszöb hatásainak értékelésére. A megállapodás értelmében a felek a Szigetközben ill. a Csallóközben 1995. óta monitoring rendszereket működtetnek, melyek megfigyeléseit külön-külön Nemzeti Jelentés formájában kiértékelik. A hidrológiai, vízminőségi és biológiai megfigyelések éves értékelésére - a két fél által elfogadott és kölcsönösen átadásra kerülő Nemzeti Jelentések alapján - a magyar és a szlovák fél Közös Éves jelentést készít a fenékküszöbös vízpótlás hatásairól. A KvVM a jelentéseket az érintett tárcák, valamint az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága részére minden évben megküldi.
145
A monitoring - eredményeinek a döntés-előkészítésben van különösen jelentős szerepe – üzemelési költségeit, valamint a szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások egy részét 2007-ben e keret biztosította. A 2007. évi költségvetés tervezése során – a Duna elterelése óta először – javaslatunktól eltérően, a monitoring működési költségeit összevonták a vízpótló rendszer üzemeltetési költségeivel, a két feladat összes költségét 150 millió Ft-ban határozták meg. Ez az összeg azonban csak a töredékét fedezte az összes szükséges költségnek. Az MTA Szigetközi Munkacsoportja kezdeményezésére, javaslatunkra, az eredeti előirányzatot módosították 189 millió Ft-ra. Intézményi bontás: Nemzeti és közös jelentés készítése: ÉDU KöTeViFe, Győr Felszíni vizek szintjének és vízhozamának mérése: ÉDU KÖVIZIG, Győr Felszín alatti vizek megfigyelő kútjai - üzemeltetés: ÉDU KÖVIZIG, Győr Vízpótlással kapcsolatos működési feladatok: ÉDU KÖVIZIG, Győr Talajnedvesség monitoring, hidrobiológiai megfigyelések értékelése: (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár) Erdészeti monitoring: Erdészeti Tudományos Intézet, Palmito Bt.
4,0 8,0 8,0 105,0 8,0 7,5
Biológiai monitoring: ELTE, MTM Állattár, MTM Növénytár, MTA ÖBKI, (koordinál: MTA Szigetközi Munkacsoport) Egyéb megfigyelések: VITUKI Kht., MÁFI Egyéb kiadás:
28,2 19,8 0,5
10/2/7 Nemzetközi tagdíjak Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
434,0
ebből: személyi juttatás Támogatás
%-ban
40,0 434,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra 2007. év módosított előirányzat
millió forint Bevétel
Támogatás
434,0
434,0
-434,0 0,0
-434,0 0,0
0,0
Az előirányzat biztosítja Magyarország ill. a KvVM környezetvédelmi, természetvédelmi, ill. vízügyi nemzetközi egyezményekben és szervezetekben történő részvételéből adódó 146
tagdíjfizetési kötelezettségeinek a teljesítését, továbbá a politikai és szakmai érdekeket is szolgáló önkéntes hozzájárulásainak a fedezetét. Az adott szervezetekben ill. egyezményekben a tagság kormányzati jóváhagyással, országgyűlési ratifikációval, vagy a KvVM és jogelődei vezető testületeinek/vezetőinek döntései alapján létesült. Az egyezmények részeseinek döntéshozó konferenciáin a kormány által felhatalmazott magyar delegáció vesz részt, így jelen vagyunk az egyezmények költségvetésének kialakításánál, és a hozzájárulásokról hozott határozatok elfogadásával kötelezettséget vállalunk a Magyarországra eső rész biztosítására. Hivatalos küldöttek vesznek részt a nemzetközi szervezetek programjainak és a kapcsolódó pénzügyi kereteknek az eldöntését célzó találkozókon, közgyűléseken is, így nyomon követjük az ezekből adódó befizetési kötelezettségek alakulását. Az önkéntesen felajánlott hozzájárulások politikai szempontból igen fontosak, az OECD és az EU tagságból következően a tőlünk elvárt donor tevékenység részeként foghatók fel, és külső megítélésünk szempontjából a viszonylag szerény összegek is komoly presztízsnyereséggel járnak. Szervezet, egyezmény neve Ramsari Egyezmény a vizes élőhelyekről EMEP (szennyező anyag monitoringot és értékelést finanszírozó Program) Jegyzőkönyv a Genfi Légszennyezési Egyezményhez CITES-Egyezmény a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről CMS-Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről CMS-hez kapcsolódó Megállapodás az európai denevérfajok védelméről CMS-hez kapcsolódó Megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről Bécsi Egyezmény az ózonréteg védelméről Montreáli Jegyzőkönyv az ózonréteget károsító anyagokról A Montreáli Jkv. Multilaterális Alapja UNFCCC - ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény UNFCCC – Kiotói Jegyzőkönyv UNFCCC – Kiotó Jkv - Transaction Log CBD – Cartagena Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról Egyezmény a Duna védelméről és fenntartható használatáról UNCCD – ENSZ Elsivatagosodási Egyezmény Bázeli Egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításáról IUCN – Természetvédelmi Világszövetség EUROPARK Szövetség ISCA – Bemutató barlangok nemzetközi szervezete WI-Vizes Élőhelyek nemzetközi szervezete IWC-Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény ESA-Európai Űrügynökség – Európai együttműködő államok program UNEP – ENSZ Környezeti Program – Környezetvédelmi Alap 2007-re és 2008-ra előre Genfi Légszennyezési Egyezmény végrehajtásának támogatása – Hatások Mcs. ENSZ/EGB-Espoo-i Egyezmény a határokon átterjedő környezeti hatásokról
147
Összeg 4 876 CHF 6 520 USD 6 149 USD 5 462 EUR 2 228 EUR 2 611 EUR 739 USD 5 506 USD 42 107 793 Ft 19 118 USD 15 218 USD 5 578 USD 4. 426 USD 26 754 EUR 10 289 USD 6 193 USD 18 213 CHF 560 EUR 300 EUR 10 400 EUR 10 631 GBP 1 148 400 EUR 82 000 USD 100 000 USD 6 001 USD 3 000 USD
Keretegyezmény a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről IPCC – ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Panel 2007 évre és a 2008. évi Bp.-i ülésre Aarhusi Egyezmény az információhoz való hozzáférésről és a társadalmi részvételről EGB /UNEP/EfE - ENV-SEC Környezetbiztonság EGB – ESD Oktatás a fenntartható fejlődésért EGB – Environment for Europe 6. miniszteri konferencia EGB/UNEP/EfE – biológiai sokféleség EUROSITE UNFCCC – Együttes végrehajtás UNFCCC – Adaptációs Alap ENSZ/EGB – Espooi Egyezmény részesek konferenciájának támogatása UNEP – Természeti erőforrások fenntartható használatával foglalkozó Nemzetközi Panel
30 000 USD 12 000 USD 80 000 USD 3 000 USD 3 000 EUR 3 000 EUR 15 000 EUR 3 000 EUR 410 EUR 2 500 USD 4 000 USD 10 000 EUR 20 000 EUR
10/2/9 Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
10,0
Támogatás
150,2
Előirányzat-maradvány
%-ban
150,0
140,5
93,7
150,0
140,5
93,7
10,0 –
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
millió forint
Kiadás
10,0
-10,0
-10,0 150,0 150,0
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - más fejezet intézménye - más fejezet fejezeti kezelésű előirányzata - alapítvány - gazdasági társaság - önkormányzat/vagy intézménye - egyéb (egyesület, szövetség) 32 db Összes kifizetés
0,4 27,2 19,7 33,8 5,0 54,4 140,5
148
Támogatás
10,0
150,0 150,0
2007. év módosított előirányzat
Bevétel
0,0
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra 0,4 27,2 19,7 33,8 5,0 54,4 140,5
A Kiotói Jegyzőkönyv hazai végrehajtása és az EU üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentési céljainak meghatározása jelentős mértékben megnöveli az éghajlatpolitikával kapcsolatos szabályozás és adminisztráció mértékét, horizontális hatását. Az EU egyre markánsabb éghajlat-politikai intézkedéseinek hazai átvétele, és az éghajlat-politika horizontális integrációja adminisztratív kapacitásnövelést tesz szükségessé ezen a területen. Külön kiemelkedik ezek között az EU emisszió kereskedelmi rendszer, amely hazánkban is bevezetésre került és fenntartása az adminisztratív költségeken túl tervező, elemző munkát is igényel. Az elkövetkező évek egyik fontos feladata az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményen belül, az eddigieknél átfogóbb, az éghajlatváltozás problémájára megfelelő választ adó nemzetközi rendszer felépítéséről folyó tárgyalások. A jelentős kibocsátás-csökkentés gazdasági és társadalmi hatásai miatt, valamint az éghajlatváltozás okozta változásokra, hatásokra tekintettel Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozása és végrehajtása – kétéves időszakra vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Program készítése- szükséges. Az előirányzat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos feladatok, valamint a megújuló energiaforrások használatát elősegítő intézkedések finanszírozását szolgálta. Az összesen 37 elkülönített program között a rendelkezésre álló forrás az államigazgatási feladatok prioritási sorrendje szerint került elosztásra. Ennek megfelelően a legfontosabb feladatok kapcsolódnak a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elkészítéséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentési potenciálok felméréséhez, az elkerülhetetlen változásokhoz való magyarországi alkalmazkodás feltárásához, a Zöld Beruházási Rendszer kidolgozásához, az ENSZ által előírt Nemzeti Rendszer (üvegházgáz kataszter) működtetéséhez, a szén-dioxid befogással és elhelyezéssel kapcsolatos hazai helyzet feltárásához, valamint a KvVM 2007. évi Zöld Forrás pályázati felhívás 3. „Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok megvalósítása” témára jóváhagyott keretösszeg megemeléséhez. Az elkészült tanulmányok megfeleltek az elvárt színvonalnak, s ennek megfelelően a szerződésben foglalt összegek kerültek kifizetésre. 10/2/10 Kutatási feladatok Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
3.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
160,0
160,0
Támogatás
160,0
160,0
149
%-ban 160,0
100,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként
millió forint
Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat 2007. év módosított előirányzat
Bevétel
160,0 160,0
Támogatás 160,0 160,0
0,0
A Kutatási feladatokra tervezett előirányzat a magyar űrkutatás folyamatosan bővülő feladatainak megoldásához, űrkutatási fejlesztések támogatásához nyújt fedezetet, amely pályázati rendszer keretében kerül felhasználásra. Az űrkutatás 2006-ban került a KvVM szervezeti keretébe. A pályázati kiírás jogi feltételei 2007. októberér születtek meg, így teljesítés a 2007. évben nem történt. 10/2/12 Balatoni intézkedési terv és nagy tavaink védelme program Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás ebből: személyi juttatás Támogatás
%-ban
80,0 26,6 80,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra 2007. év módosított előirányzat
millió forint Bevétel
80,0
-80,0 0,0
Támogatás 80,0
0,0
-80,0 0,0
A Balaton és nagy tavaink (Velencei-tó, Tisza-tó) védelmével kapcsolatos kormányhatározatokból származó KvVM feladatok ellátására fejezeti kezelésű összeg állt rendelkezésre, amelyből a nagy tavaink védelme programra 2007-ben összesen 80,0 millió forintot fordíthattunk. A forrás elosztása feladatarányosan történt. A feladatok zömében 2007ben teljesültek. A részt vevő Környezetvédelmi Felügyelőségek - Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli, Déldunántúli, Közép-Tisza-vidéki -, Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok – Középdunántúli, Közép-Tisza-vidéki, Nemzeti Park Igazgatóságok - Balatonfelvidéki, Duna-Ipoly, Hortobágyi -, valamint az OMSZ is kimagasló szakmai munkát végeztek. A Programban megfogalmazott főbb feladatok: A Balaton ökológiai védelme és a vízminőség javítása: A Balaton nyílt víz és vízfolyások monitoringja, felkészülés a VKI szerinti monitoringra című feladatcsoport keretében:
150
A víz és üledékminőség vizsgálata, a Balaton és vízgyűjtője felszíni vizeinek fitoplankton vizsgálata, fitobenton, illetve fitobentosz vizsgálata a Balatonban és vízgyűjtője felszíni vizeiben, makrozoobenton, illetve makrozoobentosz, zooplankton vizsgálata a Balatonban és vízgyűjtője felszíni vizeiben, a vízgyűjtő felszíni víztestjeinek VKI szerinti biológiai, veszélyes anyag vizsgálata, a vízgyűjtő befolyóinak és strandjainak vizsgálata a VKI szempontrendszer alapján. Ezeket a feladatokat a Közép-dunántúli, a Nyugat-dunántúli és a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, illetve a Közép-dunántúli KÖVIZIG végezték el szoros együttműködésben. A KD KÖFE koordinációjával működik a Balatoni Tájékoztató és Információs Rendszer, az ezt tápláló monitoring rendszer üzemeltetése, korszerűsítése. E Rendszer adatai alapján a közvélemény rendszeres tájékoztatása, a klorofill-a előrejelzés, a Balaton mindenkori (elsősorban az üdülési szezonban) állapotáról szóló vizsgálatokról gyorsjelentések, tájékoztatók, sajtóanyagok készültek, az információk megjelentek az Interneten, a KvVM honlapján. A Nyugat-dunántúli KTVF koordinációjával történtek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer működésének ellenőrzése, vízminőségi vizsgálatok, a Kis-Balaton Információs Rendszer Működtetése, bővítése, a Kis-Balaton élővilágának monitorozása a VKI szerint (ez utóbbi feladatot a Balatoni NPI látta el). A Balaton állapotának értékeléséhez az Országos Meteorológiai Szolgálat által elvégzett feladatok: csapadék-előrejelzés, csapadék adatszolgáltatás a Balaton vízszintjének szabályozása érdekében, jelentés az időjárási viszonyokról. A Velencei-tó turisztikai és természeti értékei megőrzése: Velencei-tavi nyílt víz és vízfolyások monitoringja keretében: Velencei-tó és vízgyűjtője és felszíni vizeinek víz és üledékminőség mérése, fitoplankton vizsgálata, fitobenton, illetve fitobentosz vizsgálata, makrozoobentosz és zooplankton vizsgálata- ezeket a feladatokat a Közép-dunántúli KTVF végezte el. A Biodiverzitást monitorozó rendszer fejlesztése, adatfeldolgozás, adatszolgáltatás a Velencei-tavi Egységes Információs Rendszerbe a VKI-hez csatlakozva: halfaunisztikai vizsgálat és értékelés, Velencei-tó vízgyűjtő terület élőhely térképezése, nádasmonitoring (különböző kezelésű foltokban cönológiai mintavétellel), természetvédelmi monitoring adatfeldolgozás, hagymaburok (Liparis loeselii) 2007. évi állománymonitoring és védett növényfaj pontadatok. E feladatokat a Duna-Ipoly NPI végezte el. Tisza-tó ökológiai állapotvizsgálata Vízminőségi monitorozás, kapcsolódás a VKI feladatokhoz, mérőhelyek létesítése a Poroszlói, Sarudi öbölben és az Abádszalóki medencében, a vegetáció terjedésének vizsgálata az Abádszalóki öbölben és a Sarudi medencében. Vegyszeres és mechanikai növényzetszabályozás hatásának vizsgálata, a Tisza-tó környezetvédelmi adatbázisának kialakítása, a Tisza-tavi információs és tájékoztató rendszer fejlesztése, üzemeltetése, az EU VKI szerinti vízminősítés és monitorozás feladatainak előkészítése a Tisza-tavon. A feladatokat a KözépTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve KÖVIZIG – együttműködve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal – végezte.
151
10/2/30 Kincstári számlavezetési díjak kifizetése Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel
%-ban
Kiadás
25,3
372,7
6,8
6,8
26,9
100,0
Támogatás
25,3
372,7
6,8
6,8
26,9
100,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként
millió forint
Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül 2007. év módosított előirányzat
Bevétel
Támogatás
372,7
372,7
-73,3
-73,3
-292,6 6,8
-292,6 6,8
0,0
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - más fejezet intézménye Összes kifizetés
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra 6,8 6,8
6,8 6,8
Az előirányzat a Magyar Államkincstár által vezetett számláink számlavezetési díjainak kifizetésére került felhasználásra. 10/2/31 Fejezeti kezelésű előirányzatok technikai maradványa Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
3.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
62,6
Előirányzat-maradvány
62,6
–
152
%-ban
0,3
0,3
0,5
100,0
0,3
0,3
0,5
100,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
millió forint
Kiadás
Bevétel
0,3 0,3
2007. év módosított előirányzat
Támogatás
0,3 0,3
0,0
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - egyéb (központi költségvetés) Összes kifizetés
millió forint
0,3 0,3
0,3 0,3
Az előirányzat technikai jellegű, a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványaira előírt költségvetési befizetések teljesítésére szolgál. 10/2/34 Víz- és környezeti kárelhárítás Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
26 246,4
ebből: személyi juttatás Támogatás
%-ban
500,0 200,0
26 246,4
500,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - 2216/2007. (XI. 16.) Kormány határozat szerint - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül 2007. év módosított előirányzat
Kiadás
millió forint Bevétel
Támogatás
500,0
500,0
-832,5
-832,5
300,0 32,5 0,0
300,0 32,5 0,0
0,0
A 2007. évi központi költségvetés a KvVM fejezet számára a „víz-és környezeti kárelhárítás” jogcímcsoportban 500 millió Ft-ot biztosított a 2007. évi nem tervezhető védekezések forrásaként. Ebből a belvízvédelmi preventív beavatkozásokra biztosított költségeken kívül belvízvédekezési, árvízvédekezési és vízminőségi kárelhárítási feladatok végrehajtására került sor. A rendelkezésre álló forrás a III. negyedévre kimerült. A 2007. szeptemberi Duna-i árvízvédekezés, valamint az azonnali helyreállítások (Szigetköz hullámtér, Zsombékosi 153
csatorna, Lajta menti rongálódások, Keszeg-ér, Duna 1481,5 fkm rézsűburkolat csúszás stb.) költségeinek fedezetéül a Kormány a 2216/2007.(XI.16.) határozatában 300 millió Ft többletforrást biztosított. 10/2/35 Természetvédelmi kártalanítás Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
100,0
Támogatás
100,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra 2007. év módosított előirányzat
%-ban
millió forint Bevétel
Támogatás
100,0
100,0
-100,0 0,0
-100,0 0,0
0,0
A természetvédelmi kártalanítás fejezeti kezelésű előirányzat a kártalanításokra, illetve védett természeti területek vásárlására állt rendelkezésre. A kártalanítás szabályait a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó 276/2004 (X. 8.) Korm. rendelet határozza meg. A kártalanításra fordított összeg a haris, a székicsér, hamvas rétihéja, túzok, réti sas és parlagi sas élőhelyének védelmében elrendelt korlátozás miatt került kifizetésre. A kártalanítás kifizetése után fennmaradó összegből mintegy 2200 ha védett természeti terület megvásárlására volt lehetőség, mely a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtását segítette. Az előirányzat felhasználását mutatja a következő táblázat: Feladatok természetvédelmi kártalanítás területvásárlás Összesen
összeg ( millió Ft) 7,7 92,3 100,0
154
10/2/37 Hulladékkezelési és gazdálkodási feladatok Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
1 747,0
Folyó bevétel
166,9
567,6
231,8
13,3
40,8
42,8
49,5
117,3
115,7
166,9
150,9
150,9
–
373,9
196,9
42,2
Támogatás Előirányzat-maradvány
1 745,4
%-ban
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
11,3
Bevétel
166,9
-16,0
-16,0 42,8 373,9 416,7
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben
150,9
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - közalapítvány - közhasznú társaság - gazdasági társaság - önkormányzat/vagy intézménye Összes kifizetés
Támogatás
166,9
42,8 373,9 567,6
Kiadás
52,7
millió forint
Kiadás
2007. év módosított előirányzat
100,0
26,5
26,5
7,2
7,2
147,2
147,2
50,9
50,9
231,8
231,8
A Kövice megszűnésével ez az előirányzat a hulladékkezeléssel összefüggő és egyéb Kac-ból támogatott beruházások determinációjára, valamint hulladékkezelési- és gazdálkodási feladatokkal összefüggő szemléletformáló és kommunikációs programok megvalósítására nyújtott fedezetet. 231,8 millió Ft kiadási teljesítésből önkormányzatok és egyéb szervezetek (pl. BVM ZRt. kamattámogatás (Garéi veszélyes hulladék ártalmatlanítása) részesültek támogatásban, beruházással és hulladékgazdálkodással összefüggő kommunikációs feladatok ellátásával összefüggésben Az előirányzat terhére elkészültek megfelelő minőségben és határidőre az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 155
91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 94/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet szerinti, 2008.március 1-jén esedékes adatszolgáltatás beillesztése hátterének kialakítása keretében az alábbi Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerben végzett fejlesztési feladatok. − Adatbázis kiegészítése, megszorítások, triggerek, tárolt eljárások bővítése − E-PRTR adatlap kézi rögzítéséhez az adatrögzítő felület kiegészítése, adatlapokat visszanyomtató riport bővítése − HIR felhasználói program ellenőrzéseinek bővítése a PRTR adatlapra vonatkozó ellenőrzésekkel − XML specifikáció bővítése, XML feldolgozás programozása − Vonalkód specifikáció bővítése, vonalkód feldolgozás programozása − KvAdatszolg HIR moduljának kiegészítése az új adatlappal (adatrögzítés, adatellenőrzés XML és vonalkód készítés) − KAR-tér áttöltő eljárások bővítése, KAR-tér lekérdezések készítése, lekérdezések telepítése (KAR-tér/HIR mappában) − PRTR telephelyek hulladék kibocsátásaira vonatkozó meglévő KAR-tér lekérdezések módosítása, úgy hogy az itt megjelenő adatok az újonnan bevezetett PRTR lapról származzanak, módosítások telepítése (KAR-tér/PRTR mappában) − ILM kiegészítése egy új nézettel, amely PRTR lapon bejelentett adatokat tartalmazza − Tesztelés − HIR felhasználó dokumentáció kiegészítése − Telepítés A fejezeti kezelésű előirányzat terhére 2007. évben megkezdett és 2008. évre áthúzódó feladatok az alábbiak. − Uniós források hulladékgazdálkodási felhasználásának feltételeit meghatározó támogatási stratégia környezeti vizsgálata − Együttműködési megállapodás a Hulladék Munkaszövetséggel ,,Az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladatai” 2008. évi fejezeti kezelésű előirányzat pályázat útján történő felhasználásának koordinációjában való közreműködésre − Helyi komposztálási program kidolgozása és mintaprogram megvalósítása − Szabványtervezet kidolgozása komposzt minőségi kategóriákra − KEOP hulladéklerakó rekultivációs és hulladékgazdálkodási pályázatok előkészítésének szakmai támogatása − Építési és bontási hulladékokra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata, módosítási javaslat kidolgozása
156
10/2/38 Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel
%-ban
Kiadás
1 849,6
1 800,0
1 483,8
1 481,4
80,1
99,8
Támogatás
1 400,0
1 800,0
1 480,9
1 480,9
105,8
100,0
449,6
–
2,9
2,9
0,6
100,0
Előirányzat-maradvány
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
millió forint
Kiadás
2007. év módosított előirányzat
Bevétel
1 800,0
1 800,0
-319,1 3,0 1 483,9
-319,1 3,0 3,0
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - gazdasági társaság Összes kifizetés
Támogatás
1 480,9
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
1 481,4
1481,4
1 481,4
1 481,4
Az a kötelezett, aki a termékdíjköteles kenőolaj hulladékát anyagában v. energetikai módon hasznosítja, az igazoltan megfizetett termékdíj összegét visszaigényelheti. A fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a területileg illetékes felügyelőségek által elbírált kenőolaj hasznosításhoz kötődő visszaigénylések valósultak meg. A visszaigénylések feltételrendszerének fennállását a környezetvédelmi hatóság közigazgatási eljárás keretében vizsgálja, arról közigazgatási határozatot hoz. A Fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a jogerős határozat generál kötelezettségvállalást. A Fejezeti kezelésű előirányzat 2007. évi keretösszege az előirányzat előző években nyújtott teljesítménye, várható kötelezettség vállalások, továbbá a visszaigénylési folyamatokban fellépő változások hatásának becslése alapján került megállapításra. Az 10/2/38 2007. évi módosított előirányzata 1.800,0 millió Ft volt. Az egyes szervezetek által kiadott visszaigénylések 2007-ben az alábbiak szerint teljesültek: A területileg illetékes felügyelőségek által elbírált kenőolaj hasznosításhoz kötődő visszaigénylések kifizetése 2007-ben: 1 471,2 millió Ft
157
10/2/39 Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
7 692,0
5 009,5
103,1
73,6
1,0
5 009,5
25,0
25,0
0,5
–
78,1
73,6
ebből: személyi juttatás Folyó bevétel
%-ban 71,4
50,0 7 697,0
Támogatás Előirányzat-maradvány
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként
millió forint
Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként
94,2
Bevétel
5 009,5
5 009,5
-5 009,5
-5 009,5
25,0
25,0
- Előirányzat átcsoportosítás más fejezet fejezeti kezelésű előirányzatától - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
78,1 103,1
2007. év módosított előirányzat
78,1 78,1
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (4 db) Összes kifizetés
Támogatás
73,6 73,6
25,0
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra 73,6 73,6
Az OKKP célja a 219/2004. (VII.21.) Kormány rendelet VI. fejezetében rögzítetteknek megfelelően a felszín alatti vizek és a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, a szennyezettség kockázatának csökkentése, vagy megszüntetésének elősegítése. Az OKKP magában foglalja a felelősségi körtől független általános és országos feladatokat, továbbá az egyedi kármentesítési beruházásokat, a Kormányzati munkamegosztás szerinti felelős miniszterek irányítása alá tartozó alprogramok és az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok koordinálását egyaránt. A fejezeti kezelésű előirányzaton jóváhagyott összeg két jogszabályi, illetve szerződéses kötelezettség 2007. évi determinációjának fedezeten volt. A Budafok barlanglakások projektre 2 199,8 millió Ft, a Metallochemia gyártelep kármentesítésére 2 809,7 millió Ft került felhasználásra.
158
A Budafok barlanglakások kármentesítése 2007 nyarán befejeződött, a Metallochemia gyártelep kármentesítésének befejezése áthúzódott a 2008. évre. Budafok barlanglakások kármentesítése Budapest XXII. ker. Budafok-Budatétény barlanglakások térségében végzett kármentesítés során az Óbudai Gázgyárból származó, kimerített gáztisztító massza kitermelése és ártalmatlanítása volt a fő feladat. A műszaki beavatkozás 2004. júniusában kezdődött és 2007. június 28-án fejeződött be. A KDV KTVF az ingatlanokat a rekultivációs munkák megkezdése előtt tisztává nyilvánította. A 2007. évi előirányzat felhasználása a teljesítés közben észlelt jelentős többletmunka fedezésére történt. Ennek keretében megtörtént: − a terület biztosítása, terület előkészítése, tervezések, engedélyeztetések; − az aktív kárfelszámolás, hulladékmentesítés, bányalakások, mélyudvarok falazatainak, főtéinek, sziklafelületeinek kőzet- és kút tisztítása, a hulladékok teljes körű hasznosítása feldolgozással; − a technológiai és járulékos létesítmények telepítése, mentesítést követő talajcsere, megtisztított használaton kívüli kutak (19 db) eltömedékelése, figyelőkutak létesítése (2 db) pincesorok, bányalakások tisztítását követően a sérült főték megerősítése vagy elbontása, ill. szükség esetén teherbíró eltömedékelése, veszélyes osztályba sorolásuk, lezárásuk és ezek dokumentálása; − a mentesítés érdekében az érintett ingatlanok építményeinek, létesítményeinek, valamint a támfalak, közutak, közterületek bontása, újraépítése, a közművek megszüntetése, kiváltása, helyreállítása, a kivitelezés érdekében megvalósított építmények, létesítmények, technológiák, közművek telepítése, elbontása; − a hulladékdombon épült házas ingatlanok lakói által elfogadott lakásbiztosítással el- és visszaköltöztetésük, a lakatlan formában átadott lakóépületeik megtartásával, műszaki védelemmel hulladékbennfoglaló kármentesítés, lakhatást biztosítva hulladékmentesítés egyedi műszaki tervvel, a telepített zöldnövényzet irtásától a pótlásáig bezáróan. − Összesen a teljes műszaki beavatkozás során 77 344,39 tonna gáztisztító massza, 559,03 tonna csurdalékvíz, 3 000,8 tonna hígiszap került kitermelésre, csomagolásra, ADR szerinti közúti szállításra, feldolgozásra. Metallochemia gyártelep kármentesítése Másfél évtizedes előkészítés után a 1024/2004. (III. 31.) Kormányhatározat teremtette meg a jogi hátterét a Metallochemia gyártelep kármentesítési program elindításához, melyhez a pénzügyi fedezetet a 1063/2004. (VI. 28.) Kormányhatározat biztosította. Az 1063/2004. (VI. 28.) Kormányhatározat 12,015 milliárd Ft beruházási keretet biztosított a feladat megvalósítására 2004-2008 közötti négy éves időtartamra, 55%-ban a gazdasági, 45%ban a környezetvédelmi tárca keretéből az alábbi ütemezésben: A 2007. évben végrehajtott feladatok az alábbiak. − a Sulák vízgyűjtő területén a korrekciós munkák a terveknek megfelelően elkészültek; 159
− 326 db kiskertes ingatlan és 15 db közterület került kármentesítésre; − befejeződött a telephely északi területének talajcseréje, a szarkofág rézsűinek végleges morfológiai kialakítása, ugyanitt elkészült a fóliatakarás és annak töltésfölddel való lefedése − a dombot megtámasztó gabionfal, renomatrac, vízelvezetési műtárgyak 75%-os készültségi állapotot értek el; − megkezdődtek a telephely ÉNY-i részén, az autópálya melletti területen a kertészeti munkák. Tiszavasvári kármentesítés A Tiszavasvári volt Alkaloida hulladéklerakó 2401/1997. (XII. 8.) Korm. határozat alapján kiépített környezeti kármentesítési rendszer üzemeltetése során derült ki, hogy a környezeti probléma a jelenlegi módszerrel végérvényesen nem oldható meg. A megoldás érdekében felmerült a műszaki beavatkozás végleges fázisának tervezése és kivitelezése KEOP források igénybevételével. Ezért szükségessé vált a terület szennyezettségének horizontális és vertikális pontos lehatárolása. Mivel a területen és annak közvetlen környezetében jelentős földtani közeg és felszínalatti szennyezett víz található a Tiszántúli KTVF a 2273/8/2007. sz. határozatával részletes tényfeltárás kiegészítését rendelte el, valamint tényfeltárási terv benyújtására kötelezte a terület tulajdonosát a Tiszavasvári Város Polgármesteri Hivatalt. A benyújtott részletes tényfeltárási tervet a Tiszántúli KTVF a 2273/20/2007. sz. határozatával elfogadta. Tekintettel arra, hogy az 1997. évi 2401-es Kormányhatározatban biztosított központi forrás a folyamatos üzemeltetési költség miatt kimerült, valamint arra, hogy a kármentesítési tevékenység pénzügyi okokból történő felfüggesztése a jelenleginél sokkal nagyobb környezeti kockázat kialakulását eredményezheti, indokolttá vált annak mihamarabbi érdemi megoldása, valamint a környezeti károk végleges felszámolása. Ennek ismeretében Tiszavasvári Polgármestere a 9/2006.(III.23.) PM rendelet alapján kezdeményezte a jogszabályban előírtaknak megfelelően a rendkívüli beruházási tartalék előirányzat átcsoportosítását. A pénzügyminiszteri döntés értelmében az előirányzat átcsoportosítása a fejezet felügyeletét ellátó szerv felé 2007. decemberében megtörtént. 10/2/40 Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
3.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás ebből: személyi juttatás Folyó bevétel Támogatás
500,0
%-ban
2,8
2,8
100,0
2,8
2,8
100,0
66,4 0 500,0
160
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként
millió forint
Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra = tovább finanszírozásra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére
Bevétel
500,0
500,0
-429,8 -385,0 -44,8
-429,8 -385,0 -44,8
-70,2 2,8 2,8
-70,2
2007. év módosított előirányzat
2,8 2,8
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás
0,0
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (1 db) Összes kifizetés
Támogatás
2,8 2,8
2,8 2,8
Az előirányzat nemzeti park igazgatóságok, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és egy természetvédelmi célú társadalmi szervezet nemzetközi nyertes pályázataihoz biztosította a hazai társfinanszírozást. A társadalmi szervezetnek a KvVM Igazgatáson keresztül támogatási szerződéssel adtuk át a megítélt összeget. Az előirányzatból biztosított összeg az alábbi témák köré csoportosult: faj- és élőhelyvédelem (LIFE NATURE, GEF, AVOP Leader), ökoturisztikai fejlesztések (ROP, GEF), határmenti természetvédelmi együttműködések (INTERREG). Az előirányzatból támogatott néhány kiemelt nemzetközi projekt: − − − − − − − − − − − − − − − − −
Pannon tölgyesek és dolomit gyepek élőhelyrekonstrukciója a Kis- és Nagyszénásokon A Beregi-síkság komplex élőhely-rehabilitációja Gyepterületek rehabilitációja és mocsarak védelme az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer területén A túzok védelme Magyarországon A kék vércse védelme a Pannon régióban A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében Rákosi vipera védelme A kis lilik védelme az európai vonulási útvoanlon A Felső-Kongó rétek helyreállítása és kezelése Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon Nagykőrösi pusztai tölgyesek rekonstrukciója A Pannon bennszülött tartós szegfű védelme Ipolytarnóci ősvilági pompeji turisztikai fejlesztés Mecsek gyöngyszemei a Jakab-hegytől a Völgységi-patakig A Dráva, mint határfolyó menti területek biodiverzitásának fenntartását szolgáló kapcsolatok kiépítése Fenntartható vízgazdálkodás az Őrségi Nemzeti Park területén Az Ipoly és a Duna vizes élőhelyeinek bemutatás és határon átnyúló Natura 2000 monitoring rendszer kialakítása
161
− − −
A Duna szennyezettségének csökkentése Tisza árterének rehabilitációja, integrált ártéri gazdálkodás Hortobágyi ökoturisztikai fejlesztések (Hortobágyi látogatóközpont, bemutatóhely, Pásztormúzeum felújítása)
Malomháza
A pályázati programok szerinti bontást mutatja az alábbi táblázat:
Pályázati forrás megnevezése
2007. évi önrész (MFt)
%
LIFE
349,8
70,0
GEF
85,6
17,1
INTERREG
34,6
6,9
ROP
28,3
5,7
AVOP
1,7
0,3
Összesen
500
100
10/2/41 Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP végrehajtásában Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel
%-ban
Kiadás
255,0
102,8
74,2
29,1
72,2
Támogatás
200,0
74,5
74,5
37,3
100,0
28,3
23,2
29,6
82,0
Előirányzat-maradvány
78,4
–
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2007. év módosított előirányzat
162
Kiadás
74,5 28,3 102,8
millió forint Bevétel
Támogatás
74,5 28,3 28,3
74,5
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - más fejezet intézménye - más fejezet fejezeti kezelésű előirányzata - alapítvány - közalapítvány - közhasznú társaság - gazdasági társaság - önkormányzat/vagy intézménye - egyéb (egyesület, szövetség) 12 db Összes kifizetés
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra 0,5
0,5
7,0
7,0
2,7
2,7
7,0
7,0
2,5
2,5
30,4
30,4
2,2
2,2
21,8
21,8
74,1
74,1
A tárca NKP-ban meghatározott feladatainak ellátásában közreműködő társadalmi szerveződések és egyéb szervezetek tevékenységének finanszírozását szolgáló előirányzat, melynek felhasználása 2007-ben miniszteri egyedi döntéssel történt. Az előirányzat célja, rendeltetése és felhasználásának módja miniszteri rendeletben szabályozott módon történik. A felhasználás 74,1 millió Ft volt, mely összeg a 2006. évi pályázati és egyedi támogatások 2007. évre áthúzódó kötelezettségeit, valamint a 2007. évi döntések egy részének költségeit fedezte. A maradvány összeg 23,5 millió Ft, amely 2 db pályázati és 11 db egyedi – az NKP megvalósítását elősegítő céllal kötött – támogatási szerződés fedezete. 10/2/43 Magán és egyéb jogi személyek kártérítése Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
10,0
Támogatás
10,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül 2007. év módosított előirányzat
163
%-ban
millió forint Bevétel
Támogatás
10,0
10,0
-1,4
-1,4
-8,6 0,0
-8,6 0,0
0,0
Az előirányzat célja a minisztériumot év közben, előre nem tervezhető módon terhelő fizetési kötelezettségek fedezetének biztosítása. Ezek a kötelezettségek elsősorban kártérítési perek viteléhez kapcsolódnak, amelyekben a minisztérium lehet felperes vagy alperes, illetve olyan ügyekhez, amelyekben a minisztérium kártérítési összeg megfizetésére kötelezett vagy ilyen kötelezettséget megállapodásban vállal. Az előirányzat felhasználása előre nem tervezhető kellő pontossággal, mindig esetileg felmerült igényeknek megfelelően történik. 2007. évben az előirányzatból 1,2 millió forintot használtunk fel, az OKTVF Márvány utcai védelmi központ építése során megrongálódott szomszédos ház lakói által indított kártérítési perben a KvVM álláspontját megalapozó szakértői vélemények elkészítésére. 10/3 Társadalmi szervezetek támogatása Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
225,1
60,0
%-ban 58,7
Folyó bevétel
26,1
97,8
68,7
97,8
1,3
Támogatás
200,0
Előirányzat-maradvány
85,5
–
60,0
58,7
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
millió forint
Kiadás
60,1 60,1
2007. év módosított előirányzat
Bevétel
60,1 60,1
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - alapítvány - egyéb (egyesület, szövetség) 85 db Összes kifizetés
Támogatás
0,0
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
17,3
17,3
41,4
41,4
58,7
58,7
Az előirányzat a civil szervezetek, zöldmozgalmak társadalmi befolyásoló szerepének, szemléletformáló tevékenységének növeléséhez pályázat útján – korábbi években - nyújtott támogatások fedezete. Az előirányzat célja, rendeltetése és felhasználásának módja miniszteri rendeletben szabályozott módon történik. A felhasználás 58,7 millió Ft volt.
164
A maradvány összeg 1,4 millió Ft, mely 4 db környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezet pályázat útján elnyert támogatásának fedezete. 10/3/2 Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmus Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel
%-ban
Kiadás
75,1
12,5
16,6
Folyó bevétel
75,1
78,1
104,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként
millió forint
Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére
75,1 75,1
2007. év módosított előirányzat
Bevétel
75,1 75,1
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (1db) Összes kifizetés
Támogatás
0,0
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
12,5
12,5
12,5
12,5
A KvVM által pályázati úton elnyert, összesen 300,2 millió Ft-ból 2007-ben csak a végrehajtási szerződésben szereplő előleg került az NFÜ-től - a fejezeti előirányzatok rendjébe évközben felvett - előirányzatra, összesen 75,0millió Ft. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - mint Támogatásközvetítő szervezet - 2007. december 4-én tette közzé „Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásának elősegítése érdekében” című pályázati felhívását, összesen, 275,0 millió Ft keretösszeggel. A projekt működtetésével összefüggő feladatokra 12,5 millió Ft került felhasználásra.
165
10/6 2007-2013 közötti nagyprojektek előkészítése Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
4,7
Előirányzat-maradvány
1 017,3
–
1 012,6
48,1
1 023,4
4,8
1 012,6
1 012,6
99,5
100,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
%-ban
millió forint
Kiadás
1 012,6 1 012,6
2007. év módosított előirányzat
Bevétel
1 012,6 1 012,6
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (3 db) Összes kifizetés
48,1 48,1
Támogatás
0,0
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra 48,1 48,1
Az EU-támogatásra számot tartó, 2007. évi kezdésre ütemezett nagyprojektek előkészítésének költségvetési támogatásáról a 1067/2005. (VI. 30.) Korm. határozat rendelkezett, amelyben a környezetvédelmi és vízgazdálkodási fejlesztések között 8 db nagyprojekt került nevesítésre. A határozatban megjelölt előirányzatok a nagyprojektek előkészítésére és menedzselésének önrészére elkülönített összeg. A határozat hozatal évében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, mint Kedvezményezett, valamint a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint Támogató az alábbi nagyprojektek előkészítésére kötött támogatási szerződést: - Szamos - Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó (NFH-ENV 10/2005) - Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó (NFH-ENV11/2005) VTT program - Hanyi - Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó (NFH-ENV 12/2005) - Tisza hullámtérprojekt (árvédelmi művek, hajózhatóság javítása, nagyműtárgyak rekonstrukciója, rekreációs fejlesztés) (NFH-ENV 13/2005) - Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása (NFH-ENV 15/2005) - Duna projekt (árvízvédelmi művek, kerékpárút, mellékágak rehabilitációja) (NFHENV 14/2005) - RSD vízgazdálkodás és vízminőség javítás (NFH-ENV 16/2005).
166
-
Duna- Tisza közi Homokhátság fenntartható fejlesztése (NFH-ENV 17/2005).
Átszervezések következtében az eredeti Kedvezményezett /OKTVF/ jogutódja 2006 január 1-től a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények /VKK/, amelynek jogutódja 2007. április 1-től a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Az előirányzat 2007. évi csekély mértékű felhasználása – 48,1 millió forint – a Támogatási Szerződés többszöri módosítása, a közbeszerzési eljárások elhúzódása, valamint a projektek műszaki tartalmának kiegészítése miatt bekövetkezett határidő módosításokból adódott. A 2007-ben végzett feladatokat Nagyprojektenként az alábbiakban foglaljuk össze: Szamos – Kraszna- közi árvízszint csökkentő tározó 2007. decemberéig elkészült feladatok: − Előzetes megvalósíthatósági tanulmány, döntés előkészítő dokumentum az EU támogatási igény megalapozásához. − Folyamatban lévő feladatrészek: − A megvalósíthatósági tanulmány 1. változat. − Az integrált víz-és tájgazdálkodási rendszer kialakítására vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmány. − A megvalósíthatósági tanulmány végleges változatának kidolgozása. − Kohéziós Alap Támogatási Kérelem dokumentumai és csatolandó mellékletei. − Közbeszerzési dokumentációk előkészítése a kivitelezési szakaszra (Kivitelezési, Mérnök (műszaki ellenőr), PR). − A PR feladatok keretében a megyei sajtótájékoztató és a lakossági fórumok márciusban kerülnek megtartásra. Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó Eddig elkészült feladatok: − Előzetes megvalósíthatósági tanulmány, döntéselőkészítő dokumentum az EU támogatási igény megalapozásához. − A megvalósíthatósági tanulmány. − Az integrált víz-és tájgazdálkodási rendszer kialakítására vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmány. Folyamatban lévő feladatrészek: − A PR feladatok keretében a megyei sajtótájékoztató és a lakossági fórumok megtartásra kerültek. − Kohéziós Alap Támogatási Kérelem dokumentumai és csatolandó mellékletei. − Közbeszerzési dokumentációk előkészítése a kivitelezési szakaszra (Kivitelezési, Mérnök (műszaki ellenőr), PR) Hanyi –Tiszasülyi árvízszint csökkentő tározó 2007. decemberéig elkészült feladatok: − Előzetes megvalósíthatósági tanulmány, döntéselőkészítő dokumentum az EU támogatási igény megalapozásához. − A megvalósíthatósági tanulmány.
167
− Az integrált víz-és tájgazdálkodási rendszer kialakítására vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmány. Folyamatban lévő feladatrészek: − A PR feladatok keretében a megyei sajtótájékoztatók és a lakossági fórumok megtartásra kerültek. − Kohéziós Alap Támogatási Kérelem dokumentumai és csatolandó mellékletei. − Közbeszerzési dokumentációk előkészítése a kivitelezési szakaszra (Kivitelezési, Mérnök (műszaki ellenőr), PR). Tisza nagyvízi levezetősáv javítása Eddig elkészült feladatok: − Előzetes megvalósíthatósági tanulmány, döntés előkészítő dokumentum az EU támogatási igény megalapozásához. Folyamatban lévő feladatrészek: − Műszaki tervezés − Megvalósíthatósági tanulmány − Kohéziós Alap Támogatási Kérelem dokumentumai és csatolandó mellékletei. − Közbeszerzési dokumentációk előkészítése a kivitelezési szakaszra (Kivitelezési, Mérnök (műszaki ellenőr), PR). − A PR feladatok Duna árvízvédelmi fejlesztések 2007. szeptember végén tartott Magyar –Szlovák Határvízi Bizottsági ülés a 2002 és a 2006 évi rendkívüli árvizek vizsgálata alapján elfogadta a Dunai Albizottság által beterjesztett Q 1 %-os vízhozamra kidolgozott árvízi terhelés értékeit a Duna 1811 -1708 fkm közötti szakaszára. Ez a feladatban olyan mértékű változást jelentett (töltéshossz tervezésnövekedés), hogy a már elkészített, prezentált és javításra visszaadott EMT-t teljesen át kell dolgozni, a vállalkozói és a támogatási szerződést módosítani szükséges. Az előkészítő munkára rendelkezésre álló források nem elégségesek a megváltozott műszaki tartalom tervezéséhez ezért az eredeti projektből a Esztergom, Komárom Almásfüzitő és a Táti szakasz fejlesztését kiemelve külön projektekként indítva javasoljuk az előkészítő munka folytatását. FI által történő elfogadás esetén a támogatási és vállalkozási szerződést is módosítani szükséges. 2007. decemberéig elkészült feladatok: Előzetes megvalósíthatósági tanulmány nem elfogadott/ javítandó változata,. az eredeti műszaki tartalomra Folyamatban lévő feladatrészek: − Előzetes megvalósíthatósági tanulmány − Döntéselőkészítő dokumentum az EU támogatási kérelem megalapozásához − Műszaki tervezés − Megvalósíthatósági tanulmány − Kohéziós Alap Támogatási Kérelem dokumentumai és csatolandó mellékletei. − Közbeszerzési dokumentációk előkészítése a kivitelezési szakaszra (Kivitelezési, Mérnök (műszaki ellenőr), PR). − A PR feladatok
168
Kis-Balaton II. ütem Az RMT elkészítése folyamatban van. A Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottsága helyszíni bejárást tartott, majd Kóthay László szakállamtitkárral tárgyalást kezdeményezett a projekt természetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. A tárgyalás eredményeinek függvényében a projekt eredeti koncepciójában változás történhet, mely a további munka ütemezését befolyásolhatja. Ettől függetlenül a műszaki tervezés és a megvalósíthatósági tanulmány a költséghaszon elemzés készítése folyamatban van. 2007. decemberéig elkészült feladatok: − Előzetes megvalósíthatósági tanulmány, döntés-előkészítő dokumentum az EU támogatási igény megalapozásához. Folyamatban lévő feladatrészek: − Műszaki tervezés − Megvalósíthatósági tanulmány − Kohéziós Alap Támogatási Kérelem dokumentumai és csatolandó mellékletei. − Közbeszerzési dokumentációk előkészítése a kivitelezési szakaszra (Kivitelezési, Mérnök, PR). − A PR feladatok RSD vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása A projekt négy elemből áll: 1. Az RSD menti települések szennyvízelvezetése és kezelése. 2. Az FCSM Rt. Dél-pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének nagy-Dunai átvezetése. 3. A Tassi többfunkciójú vízleeresztő műtárgy építése 4. Az RSD teljes hosszán és mellékágain végzett mederkotrás 2007. decemberig elkészült feladatok: − Előzetes megvalósíthatósági tanulmány − Előzetes vizsgálati dokumentáció, a meder és iszapfelmérés − Az Előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megkezdődött a környezetvédelmi engedélyezési eljárás. Folyamatban lévő feladatrészek: − Döntés előkészítő tanulmány az átvezetés projektelemről − A szennyező források felmérése ill. javaslat annak megszüntetésére. − Az RSD menti települések szennyvízelvezetésére- és kezelésének megoldására vonatkozó engedélyezési tervek (elvi, létesítési, építési) elkészítése a megvalósíthatósági tanulmány függvényében, ill. a kivitelezés közbeszerzési tervével összhangban − Műszaki tervezés a projektelemre − Megvalósíthatósági tanulmány − Kohéziós Alap Támogatási Kérelem dokumentumai és csatolandó mellékletei.
169
− Közbeszerzési dokumentációk előkészítése a kivitelezési szakaszra (Kivitelezési, Mérnök (műszaki ellenőr), PR). − A PR feladatok Homokhátság fenntartható fejlődése A kormány határozat előírása szerint a pályázat első része (megvalósíthatósági tanulmány készítése) 2007. április 15.-én befejeződött. A projektet a kormány jóváhagyása után lehet folytatni. A 10/6 2007-2013 közötti nagyprojektek előkészítése előirányzat 2007. évi maradvány teljes összege kötelezettséggel terhelt. 10/7/2/1 Magyar Természetvédelmi Információs Rendszer fejlesztése Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
%-ban
143,0
245,6
387,1
195,4
136,6
50,5
Folyó bevétel
79,8
238,5
238,4
72,4
90,7
30,4
Támogatás
88,1
7,1 148,7
148,7
120,2
100,0
Előirányzat-maradvány
123,7
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
millió forint
Kiadás 245,6 -7,1 148,6 387,1
2007. év módosított előirányzat
Bevétel 238,5
Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (1 db) Összes kifizetés
195,4 195,4
7,1 -7,1
148,6 387,1
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás
Támogatás
0,0
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra 195,4 195,4
Magyar Természetvédelmi Információs rendszer fejlesztése” elnevezésű, 2004/016-689.02.01 számú program. A program célja egy országos Természetvédelmi információs rendszer létrehozása volt; amely adatokkal látja el a nemzeti parkokat és társadalmi szervezeteket. Magában foglalta mind a rendszer megtervezését, mind a szükséges adatok, adatfeldolgozó eszközök és szoftverek vásárlását.
170
Az adatfeldolgozó eszközök beszerzése 8 vállalkozási szerződés keretében valósult meg és került kifizetésre. 2006-ban 150,9 millió Ft értékben, melynek a társfinanszírozás része 71,1 millió Ft volt. 2007-ben 108,7 millió Ft értékű eszköz és adat ellenértékének a kifizetésére került sor, melyből a hazai társfinanszírozás összege 66,6 millió Ft volt. A szoftverfejlesztési rész szerződésének értéke 216,8 millió Ft, melynek hazai forrás része 56,3 millió Ft vot. 10/7/2/2 Víz keretirányelv végrehajtása II. fázis Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel
%-ban
Kiadás
189,3
36,8
348,5
327,2
172,8
93,9
Folyó bevétel
118,4
36,8
222,1
204,7
172,9
92,2
Támogatás
150,0
7,1
7,1
4,7
100,0
119,3
119,3
296,8
100,0
Előirányzat-maradvány
40,2
–
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
millió forint
Kiadás 36,8 7,1 185,3 119,3 348,5
2007. év módosított előirányzat
Bevétel 36,8
7,1 185,3 119,3 341,4
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (1 db) Összes kifizetés
327,2 327,2
Támogatás
7,1
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra 327,2 327,2
Vízkeret irányelv végrehajtása II. fázis” elnevezésű, 2004/016-689.02.03 számú program. A program a VKI hazai végrehajtásában nyújt további segítséget, ezen belül a vízhasználat gazdasági-elemzési rendszerének, módszertanának kifejlesztésében; a nyilvánosság, társadalmi részvétel támogatásában; és a gazdasági-elemzési rendszer módszertani tesztelésében. Az eszközbeszerzés szerződéseinek értéke 89,6 millió Ft, ezen belül hazai társfinanszírozás része 33,6 millió Ft volt. A szerződés fizikai és pénzügyi teljesítése 2007-ben megtörtént. A szolgáltatási szerződés összege 426,9 millió Ft volt, ennek hazai vonzata 159,8 millió Ft.
171
2007-ben a szerződés lezárult, melyhez 89,0 millió Ft, hazai támogatás és 148,7 millió Ft EU-s forrás kifizetése társult adott év során. 10/7/2/3 Madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvnek megfelelő monitorozás és területkezelés előkészítése Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel
%-ban
Kiadás
333,5
327,1
10,7
3,3
Folyó bevétel
208,5
208,5
10,7
5,1
Támogatás
125,0
118,6
118,6
100,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra 2007. év módosított előirányzat
millió forint
Kiadás 333,5
Bevétel Támogatás 208,5 125,0
-6,4 327,1
-6,4 118,6
208,5
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (1 db) Összes kifizetés
10,7 10,7
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra 10,7 10,7
Madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelveknek megfelelő monitorozás és területkezelés előkészítése a Natura 2000 területek kihirdetését követően” elnevezésű, 2006/018-176.02.01. számú program. Célja egyrészt, az európai uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükséges Natura 2000 monitorozó rendszer, másrészt a Natura 2000 területek természetközpontú kezelésének megalapozása. A program összege 333,5 millió Ft, melyből 208,5 millió Ft uniós támogatás és 125,0 millió Ft hazai társfinanszírozás. 2007-ben az eszközbeszerzés megvalósult. Értéke 6,4 millió Ft hazai forrásból, átmeneti támogatás forrásból 10,7 millió Ft, mely kifizetése 2007-ben megtörtént. A szolgáltatás 2. rész (fenntartási tervek) műszaki leírásának egyeztetése folyik a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység minőség biztosítójával. Az uniós forrásigény 69,0millió Ft, a hazai támogatás igénye 45,0 millió Ft.
172
10/7/2/4 Magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményi fejlesztése Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel
%-ban
Kiadás
163,5
163,5
0,0
Folyó bevétel
102,1
102,1
0,0
61,4
61,4
Támogatás
61,4
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként
millió forint
Kiadás 163,5 163,5
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat 2007. év módosított előirányzat
100,0
Bevétel Támogatás 102,1 61,4 102,1 61,4
Magyarországi felszíni vizek új hidromorfológiai monitoring rendszeréhez az intézményi háttér kialakítása” elnevezésű, 2006/018-176.02.02. számú program. A Víz Keretirányelvben foglaltak megvalósításához a KvVM a magyar Vízrajzi Szolgálatot alkalmassá kívánja tenni az új, komplex feladatok ellátására. Ehhez módszertani, végrehajtási és irányítási eszközöket, illetve speciális adatbázis-hátteret és feldolgozó szoftvereket kíván beszerezni. A projekt összértéke 163,5 millió Ft, melyből 102,1 millió Ft EU támogatás, 61,4 millió Ft pedig hazai társfinanszírozás. 2007-ben megvalósult 39,2 millió Ft értékű eszközök beszerzése. 10/7/2/5 Hűtéstechnikai kifejlesztése
Alkalmazásokat
ellenőrző
Országos
Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
Intézményrendszer
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel
%-ban
Kiadás
68,1
68,1
48,9
71,8
Folyó bevétel
68,1
68,1
48,9
71,8
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Kiadás 68,1 68,1
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat 2007. év módosított előirányzat
173
millió forint Bevétel Támogatás 68,1 68,1 0,0
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (1 db) Összes kifizetés
millió forint
48,9 48,9
48,9 48,9
Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége” elnevezésű, HU06EN01-TL számú, 48,9 millió Ft összegű twinning light projektje, melynek célja hűtőberendezések, hűtőközegek, hűtéstechnikai vállalkozások és hűtőgépszerelők monitoring és minősítő-tanúsító rendszerének kidolgozása és alkalmazásba vétele. A szerződést a Pisai Egyetemmel kötöttük, 100% EU támogatásból. A projekt lezárult. 10/8 Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
6 821,2
Előirányzat-maradvány
6 821,2
–
2 494,9
1 155,6
16,9
46,3
2 494,9
1 155,6
16,9
46,3
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele
%-ban
millió forint
Kiadás
2 494,9 2 494,9
2007. év módosított előirányzat
Bevétel
2 494,9 2 494,9
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (5db) - más fejezet intézménye - alapítvány - közalapítvány - közhasznú társaság - gazdasági társaság - önkormányzat/vagy intézménye - egyéb (egyesület, szövetség) 12 db
174
Támogatás
0,0
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
346,3 75,7 0,8 31,0 4,8 112,2 551,6
346,3 75,7 0,8 31,0 4,8 112,2 551,6
33,2
33,2
Összes kifizetés
1 155,6
1 155,6
A Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (Kövice) a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. tv alapján a korábbi Környezetvédelmi Alap Célfeladatok fejezeti kezelésű célelőirányzat (Kac) és a Vízügyi Célelőirányzat (VICE) utódjaként jött létre. A célelőirányzat 2005. évtől megszűntetésre került, a költségvetési teljesítési adatok az előző években vállalt kötelezettségek és determinációk finanszírozását tartalmazzák. A környezet- és természetvédelmet, valamint a vízgazdálkodást elősegítő fejlesztésekhez, szakmai programok, intézkedések, valamint kötelezettségek teljesítéséhez 2004. évig nyújtott támogatások 2007. január 1-én fennálló kötelezettsége 2.494,9 millió Ft volt, melyből az alábbi jogcímek szerint volt kifizetés: Millió Ft Jogcím, feladat megnevezése Kifizetés Maradvány
9,1
704,6 6,5 47,1
d) Szakmai programok (E)
-
2,5
e) Működési költségek (M)
5,0
2,4
1 155,6
763,1
a) fejlesztési célú támogatások (F) b) Bánya, tájrendezés 2003. (B)
1 103,2 38,3
c) Társadalmi célú támogatások, tevékenységek, szakmai programok (K)
Összesen:
A fejlesztési célú támogatások 2007. évi kifizetésének szakmai célok szerinti megoszlása (millió Ft): Kifizetés
Fejlesztési cél
19,7
levegőtisztaság-védelem Vízminőség-védelem (felszíni vizek védelme, felszín alatti víz és talajvédelem, barnamezős beruházások) Hulladékok káros hatásának csökkentése
338,8 32,3
Természetvédelem
105,9
kormányhatározatból adódó feladatok
375,1
Zöld Falu, Zöld város 2003. évi Z2 cél (megújuló energiaforrások, barnamezős beruházások, állattartó telepek trágyatárolóinak környezetkímélő átalakítása) Vízminőség-védelem (VICE determináció) Összesen:
113,1 118,3 1 103,2
175
10/9 GEF – A Duna szennyezettségének csökkentése Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat
2006. évi tény 1.
2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel
%-ban
Kiadás
32,6
541,9
4,8
14,7
0,9
Folyó bevétel
32,6
472,5
4,8
14,7
1,0
69,4
69,4
Támogatás
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként
millió forint
Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére 2007. év módosított előirányzat
100,0
Bevétel
-0,7
-0,7
70,2 472,4 541,9
70,2 472,4 472,4
Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként 2007. évben Kiadás
69,5
millió forint
Kiadásból működésre meghatározott feladatra
Megnevezés
Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény (2 db) Összes kifizetés
Támogatás
4,8 4,8
4,8 4,8
A 2097/2006 (V.9.) Kormány határozat értelmében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) és a Magyar Köztársaság között létrejött Megállapodás alapján a Duna tápanyag csökkentését célzó projekt végrehajtásának koordinációs és megvalósítási ügynöki teendőinek ellátása. A 2006. május 15-én aláírt GEF Grant No 55978. számú megállapodás értelmében a beruházások megvalósulásához (2006-2011 években) a Világbank 12.500.000 USA $ támogatást nyújt. A Támogatás felhasználására a feladatfinanszírozás rendjében kerül sor. A Duna tápanyag-kibocsátásának csökkentését célzó végrehajtási szakasz három alprojekten keresztül valósul meg: -
a Főváros által kezdeményezett Észak-budapesti Szennyvíztisztító telep II. üteme („A” komponens):
176
-
a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) területén Gemenc és BédaKarapancsa térség vizes élőhelyeinek revitalizációja („B” komponens),
-
A beruházásokhoz kapcsolódó PR tevékenység, hatásértékelés és eredményelemző tanulmány, illetve könyvvizsgálói és képzési tevékenység megvalósítása („C” komponens)
2007. évben a projekt megvalósításához kapcsolódó feladatok ütemezését egy beszerzési tervben foglalta össze a minisztérium a megvalósításért felelős együttműködő partnerek (Budapest Főváros Önkormányzata, Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) javaslatait is figyelembe véve. A beszerzési folyamatok elkezdődtek és a különféle világbanki beszerzési eljárási szabályok szerint jelenleg is folyamatban vannak, az eljárás egyes szakaszait a Világbank jóváhagyja. E folyamat eredményeként egyes feladatokra érkeztek már be pályázatok, és egyes feladatokhoz kapcsolódóan kialakult a pályázók rövid listája, melyet a Világbank jóváhagyott. A C komponenshez kapcsolódóan két szerződés megkötésére is sor került az év folyamán. 2007. év végéig a projekt monitoringjához és értékeléséhez szükséges indikátorok áttekintése is megtörtént. 2007. évben a 10/9 „GEF – A Duna szennyezettségének csökkentése” előirányzat terhére megvalósult az előkészítő szakasz pénzügyi auditjának lebonyolítása, valamint a B komponens projektmenedzsmentjéhez kapcsolódó költségek kerültek elszámolásra. 10/10 Fejezeti tartalék 10/10/1 Fejezeti általános tartalék Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
3.
millió forintban, egy tizedessel Kiadás
300,0
Támogatás
300,0
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Kiadás
Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül 2007. év módosított előirányzat
%-ban
millió forint Bevétel
Támogatás
300,0
300,0
-220,3
-220,3
-79,7 0,0
-79,7 0,0
0,0
A fejezeti tartalék a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő kiadások terén felmerülő többletfeladatok és vis maior jellegű kiadásainak finanszírozására szolgált.
177
Fentieknek megfelelően a fejezeti általános tartalék eredeti előirányzata terhére az alábbi – legjelentősebb – átcsoportosítások történtek: - KvVM Igazgatás részére kötelező jutalomkerethez kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok fedezetére, - 10/2/6 Szigetköz térség kárainak mérséklése, környezeti monitoring működtetése, - 10/2/41 Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában, - KvVM Igazgatás részére TÉR 95%-ra kiegészített jutalom különbözete, - KvVM igazgatás részére két support (rendszermérnöki támogatás) szerződésre közbeszerzés kiírásának fedezete, - Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, könyvgyűjtemény elhelyezése 10/10/2 Fejezeti államháztartási tartalék Előirányzatok teljesítésének levezetése
Megnevezés
2006. évi tény 1.
Kiadás Támogatás
millió forint
2007. évi 2007. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2.
3.
2007. évi tény
4/1
4/3
4.
5.
6.
millió forintban, egy tizedessel 2 146,5
%-ban
2 146,5
Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra (2083/2007. (V. 15.) Korm. hat.) Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül (2083/2007. (V. 15.) Korm. hat.) - 2216/2007. (XI. 16.) Kormány határozat szerint 2007. év módosított előirányzat
millió forint Kiadás
Bevétel Támogatás
2 146,5
2 146,5
-130,0
-130,0
-490,0
-490,0
-1 526,5 0,0
-1 526,5 0,0
0,0
Az előirányzat felhasználási céljának meghatározására és a felhasználás engedélyezésére a KvTv. szerint a Kormány volt jogosult. Ennek megfelelően a fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználása - két ütemben – az alábbiak szerint történt. Egyrészt a 2007. évi központi költségvetés általános tartalékának, a fejezetek egyensúlyi tartalékának, illetve a központi egyensúlyi tartalék felhasználásáról 2083/2007. (V. 15.) Korm. határozat szerint 620,0 millió forint összegben kormány hatáskörű fejezeten belüli előirányzat átcsoportosítással, majd a fejezeti bevételek és kiadások 2007. I-III. negyedévi teljesüléséről, a fejezetek egyensúlyi tartalékának felhasználásáról, illetve a fejezetek maradványképzési kötelezettségéről szóló 2216/2007. (XI. 16.) Korm. határozat szerint 1.526,5 millió forint összegben, amelyből 810,1 millió forintot használhatott fel a XVI. KvVM fejezet kormány hatáskörű fejezeten belüli előirányzat átcsoportosítással, 716,4 millió 178
forint pedig elvonásra került. 12. cím Központosított bevételek A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. tv. 14. § (1) bekezdése értelmében a központi költségvetés központosított bevételeit képezik a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet 12. címén meghatározott bevételek. A hivatkozott törvény 50. §-a értelmében „A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 6. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek cím 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 96,0 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet 12. cím, 3. Termékdíjak alcím 1-9 jogcímcsoport és 12. cím 5. Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül. A fenti törvény hivatkozott paragrafusa alapján amennyiben a tárgyév november 25-éig a bevételi előirányzatok legalább 89%-ban teljesülnek, akkor a 300,0 millió forint összegű személyi juttatás és 96,0 millió forint munkaadói járulékok előirányzata legfeljebb év közben kifizetett jutalomelőleg összegével csökkentett részét kell a területi szervek rendelkezésére bocsátani. A 2007. évben a 300,0 millió forint személyi juttatás és 96 millió forint munkaadókat terhelő járulékok első háromnegyedévre történő kifizetésére született döntés, így a Pénzügyminisztérium a 6. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek cím részére 225,0 millió forint személyi juttatást és 72,0 millió forint munkaadókat terhelő járulékot bocsátott rendelkezésére. A Termékdíj (12/3/1-9) eredeti előirányzata és a Vízkészletjárulék (12/5) eredeti előirányzata összesen 31.730,1 millió forint volt. A III. negyedévi tényleges teljesítés kummulált összege 26.279,4 millió forint. Az eredeti előirányzat időarányos része 23.797,6 millió forint. A III. negyedévi tény az időarányos terv 110,4%-a. A IV. negyedévig halmozott bevétel a fent hivatkozott központosított bevételek tekintetében 34.099,6 millió forint, ami az eredeti 31.730,1 millió forint előirányzathoz viszonyítva 107,5%.
179
Központosított bevételek 2007. évi teljesítése millió forint Jogcímcím alcím csoport 12 1 2 1 3 4 5 6 3 1 2 3 4 5 7 9 4 5
Központosított bevételek Környezetvédelmi támogatások visszatérülése Bírságok Légszennyezési bírság Szennyvíz bírságok Veszélyes hulladék bírság Zaj- és rezgésvédelmi bírság Természetvédelmi bírság Termékdíjak Gumiabroncs termékdíjak Csomagolóeszközök termékdíja Hűtőberendezések termékdíja Akkumulátorok termékdíja Kenőolajok termékdíja Reklámhordozó papírok termékdíja Elektromos és elektronikai berendezések termékdíja Vízügyi támogatások visszatérülése Vízkészletjárulék Összesen:
2007. terv
2007. tény
1.046,0
1.143,0
692,5 747,7 59,1 9,8 7,8
610,0 186,4 42,2 7,9 12,9
500,0 9.000,0 1.500,0 200,0 6.500,0 1.900,0 1.500,0 14,6 10.630,1 34.307,6
325,2 8.184,5 1.231,6 281,5 5.948,5 2.291,9 2.665,3 2,7 13.171,0 36.104,6
A fejezet költségvetési támogatásának 2007. évi tény adata 52.444,6 millió forint, központi költségvetésbe befizetett központosított bevétel 36.104,6 millió forint, amely összeg a költségvetési támogatás 68,9 %-a volt.
Budapest, 2008. június
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter
180