2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐZMÉNYEK Eljr.37.§ szerinti tájékoztatási szakasz ban érkezett vélemények összegzése Településfejlesztési döntések 319/2015.(IX.23.) Kt. határozat 320/2015.(IX.23.) Kt. határozat Településfejlesztési koncepció Hatályos HÉSZ (módosításokkal egységbe szerkesztett)
Tájékoztatási szakaszban érkezett vélemények összefoglalása
Dunavecse Város Képviselő-testülete a településrendezési eszközeinek módosítását kezdeményezte 319/2015.(IX.23.) Kt. határozatában. a) módosítás Kereskedelmi szolgáltató területi kijelölések az alábbiakban: 1174/23 hrsz 1967 hrsz 1353 hrsz 1592/47 hrsz b) módosítás Tátra utca térségében az útszabályozások felülvizsgálata és a kisajátítással járó útlejegyzések megszüntetése c) módosítás Fáy András utca - Csőszköz és Városkert utca térségében a szabályozás felülvizsgálata és a már kialakult helyzethez jobban igazodó megoldása d) módosítás A helyi építési szabályzat alapvető tartalmát és szabályozási tervet nem érintő kiegészítéseit, értelmezést segítő javításait és jogharmonizációja További módosítás (e) módosítás) A 319/2015.(IX.23.) Kt. határozattal indított módosításból következően területfelhasználási és úthálózati elemek is módosítandók. Egyeztetés tájékoztatási szakasza A döntést követően a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Eljr.) szerinti egyeztetés a tájékoztatási szakasszal (Eljr. 37.§) megkezdődött. A tájékoztatási szakasz résztvevői 320/2015. (IX. 23.) Kt. határozat szerinti partnerek, az Eljr.9. melléklete szerinti államigazgatási szervek valamint a megyei és szomszédos önkormányzatok voltak. Partneri vélemények (közműüzemeltetők, érintett ingatlantulajdonosok)
Partner BÁCSVÍZ Zrt ÉGÁZ-DÉGÁZ
Hivatkozás 007469-002/2016. F7177-20825-2/2016.
Állásfoglalás Módosítással kapcsolatos észrevétele nem volt Módosítással kapcsolatos észrevétele nem volt
1
Államigazgatási szervek állásfoglalásai1 és válaszok Államigazgatási szerv
Hivatkozás
Állásfoglalás
Állami Főépítészi jogkörben eljáró kormányhivatal
BKB/001/1015-2/2016.
1. Felhívja a figyelmet OTÉK 7.§(2)bekezdésére, amely szerint azonos helyzetű telkeket azonos értékű jogok és kötelezettségek illetik meg. 2. Érvényesítendők az Étv 27.§(1) bekezdés előírásai
Körny. véd. Term,véd. Főoszt.
CSZ/01/3147-2/2016.
Vízvéd. és Vízügyi Hatóság KNP igazgatóság
nem válaszolt
ADUVIZIG
769-2/2016.
0616-005/2015.
Válasz Már meglévő vállalkozások és beépítések, nem új kijelölések
Véleményezési munkarészben
Egyeztetés és a jóváhagyás eljárási szabályainak ismertetése. 320/2016.(IX.23.)határozat Eljr.29.§ Elj.38.§(5) Eljr.39.§(1)-(3) Eljr. 40.§ 43.§ Zajvédelem Kéri figyelembe venni, hogy eltérő zajterhelési határértékkel rendelkező övezetek kijelölésekor a szomszédos övezetekre vonatkozó, alacsonyabb zajterhelési határértékek is teljesítendők.
Egyeztetést kér Adatokat szolgáltat.
Részletes adatszolgáltatást ad.
A módosítás belterületet érint, a természetvédelmi határvonal aktualizálására jelen módosításban nem, csak a teljes körű felülvizsgálat keretében történik meg. Módosítás a külterületet nem érinti, a térképi adatok átvezetése jelen módosításban nem, csak a teljes körű felülvizsgálat keretében történik meg. A hidrogeológiai védőzónát a hatályos szabályozási terv tartalmazza. HÉSZ vízügyi területekre vonatkozó része az adatszolgáltatás szerint módosul.
1
Étv az építetett környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény OTÉK Építési és településrendezési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 2 Tájékoztatási szakaszban érkezett véleményeinek összefoglalása
Katasztrófavédelmi 35300/1878-1/2016.ált. Igazgatóság
Népegészségügyi Főosztály NKH Út-, és Hídügyi Főosztály
NKH Légügyi Igazg. Kormányhiv. Közlekedési Felügyelőség
Forster Központ
Kecskeméti Járási Hiv. Kormányhiv. Földhivatala
Jogszabályi ismertetést ad, egyeztetést kér. Módosítással kapcsolatos konkrét észrevétele nincs. BKR/001/008025/2/2016 Jogszabályi ismertetést ad, egyeztetést kér. UVH/UH/519/1/2016. Jogszabályi ismertetést ad, egyeztetést kér. Módosítással kapcsolatos konkrét észrevétele nincs. FD/RR/NS/A/656/1/2016 Nem kíván egyeztetni BK/UO/294/1/2016.
Gyűjtőutat érintő módosítás alátámasztó munkarészét közlekedési tervezési jogosultsággal rendelkező készítheti. Magyar Közút Nonprofit Zrt -vel egyeztetést kér. Örökségvédelmi adatszolgáltatást ad elektronikusan, a további egyeztetésben részt kíván részt venni. BK-05D/008/633-2/2016. régészeti adatfrissítést kér
Adatfissítés megtörténik.
10064/2/2016.
Átlagosnál jobb minőségű termőföldet nem érint, ezért kifogást nem emel. Kormányhiv. BKG/001/4358-2/2016. Észrevétele nincs, nem kíván Erdőgazd. Főosztály egyeztetni. Bányakapitányság JN/MEF/BO/524-2/2016. Nem kíván egyeztetni, módosításjóváhagyott munkarészeit CD-n kéri. CE/7654-2/2015 Egyeztetést kér Nemzeti Média és Hírközl. Hatóság HM Hatósági nem válaszolt Nem kíván egyeztetni Hivatal BKKM-i Rendőrnem válaszolt Nem kíván egyeztetni főkapitányság
Önkormányzati nyilatkozatok Önkormányzat Újsolt Község Dunaújváros Megyei Jogú Város Kunszentmiklós Város
Hivatkozás 150/2016. 171/2016.(III.17.) határozat 158/2016.(III.23.) határozat
Állásfoglalás Észrevételt nem tesz. egyeztetést kér hozzájárul
3
Eljr. 38.§ szerint véleményezési szakasz résztvevői Partnerek BÁCSVÍZ Zrt ÉGÁZ-DÉGÁZ
Államigazgatási szervek 1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Építésügyi Osztály 6000 Kecskemét Szent István krt. 19/a 2. Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6701 Szeged Pf 1048. 3. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6001. Kecskemét Pf 186. 4. ADUVIZIG 6500 Baja Széchenyi u.2/c 5. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 6000. Kecskemét Deák F. tér 3. 6. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály 6001. Kecskemét Pf 112. 7. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala 1387 Budapest Pf. 30. 8. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Útügyi Osztály 6000 Kecskemét Szent István krt. 19/a 9. Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ 1014 Budapest Táncsics u.1. 10. Kecskeméti Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 6000. Kecskemét Széchenyi krt 12. 11. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály 6001. Kecskemét Pf.100. 12. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala 6701. Szeged Pf 689. Önkormányzat Dunaújváros Megyei Jogú Város
4 Tájékoztatási szakaszban érkezett véleményeinek összefoglalása
DUNAVECSE Településfejlesztési koncepciója A települési önkormányzat településrendezési feladatát- amely magába foglalja a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok megalkotását – településrendezési terven és helyi építési szabályon keresztül látja el. Ezek megalapozását, a településfejlesztési döntések rendszerbe foglalását biztosítja a településfejlesztési koncepció. Készítéséről és jóváhagyásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2000. évi CXV. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény intézkedik Az előzetes egyeztetés figyelembevételével a rendezési terv alátámasztására készült, figyelembe veszi Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési koncepcióját. A településfejlesztési koncepció a területrendezés szempontjainak, célkitűzéseinek meghatározására szolgál. Egyrészt általános településpolitikai célokat, másrészt rendezési programot fogalmaz meg. Nem egy kimerevített állapotot, hanem a változásokat követni tudó keretet próbál meghatározni. A koncepció rendezési tervbe illeszthetőkön túli elemeinek végrehajtását szolgáló eszköz- és intézményrendszer kialakulatlan. A területi fejlesztés alulról építkező rendszere azonban feltétlenül szükségessé teszi a településfejlesztési koncepció képviselő testület általi meghatározását, illetve jóváhagyását. 1. Kiinduló feltételek 1.1. Gazdasági környezet Dunavecse község igazgatási területe 6677 ha. A nagyközség a Kunszentmiklósi kistérséghez tartozik. A térségközponti kötődéssel egyenrangú a Duna menti falvakhoz (Dunaegyháza, Apostag, Szalkszentmárton) való kötődése. Ezek sorában központi szerepkörrel bír a városias jellegű település. Az itt élőknek mindig a víz adta a megélhetést. A halászat, a hajózás, a kereskedelem és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások. A település ipari foglalkoztatottjainak száma jóval a térségi átlag felett van, és a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknál magasabb számú. A területen mind a mezőgazdaságot, mind ennek következtében a terület-felhasználást befolyásoló EU támogatási rendszernek megfelelő területpolitika kialakítása javasolható, Ennek keretében élőmunka-igényes és piacképes kistermelés és a turizmus javasolható. A településen működő vállalkozások száma 1000 fős lakosszámra vetített értéke a megyei átlag feletti. A kis és középvállalkozások gyarapodásának előmozdítása a területfejlesztési feladatok egyik legfontosabb eleme. Vállalkozások megoszlása az alábbi: Vállalkozásból Év Vállalkozások(db) Kft Szövetkezet BT Egyéb 2001 197 21 2 28 143
1.2. Regionális kapcsolatok, térségfejlesztési programokhoz való kapcsolódás Kunszentmiklós a kistérség adminisztrációs központja. Dunavecsét történeti előzményei a Duna menti településekhez kötik.
1
A településfejlesztési koncepcióba a területrendezési terv alábbi elemei átvehetők: A kistérség Duna menti része a kedvező adottságú, intenzív agrárterülethez tartozik, ahol magas az öntözött területek aránya és ahol az árutermelő nagygazdaságok fejlesztése javasolható. A területről korábban jelentős volt az elingázás (Budapest és Dunaújváros felé). Az ingázás visszaszorulásával a foglalkoztatási problémák megoldása prioritást élvez a kistérség egészén, és ennek vannak rendezési kihatásai is. A térségben az egyértelmű, tradicionális vonzáskapcsolatok még nem alakultak ki. A kistérség központja Kunszentmiklós, de Szabadszállás is behatárolt funkciójú, sajátos kisvárosi központ, míg Szalkszentmárton és Dunavecse felfejlődőben lévő, városiasodó nagyközség. Mindkettő rendelkezik műemléki, illetve településképi értékekkel is. A térség területfelhasználásában a mezőgazdaság és a természetvédelem a meghatározó. Az erdősítésre javasolt terület mintegy 2400 ha. A térség É-i részén homoki erdők telepítése javasolható, a Duna mentén jelentősek a mezőgazdasági művelésben hasznosítható talajok, ahol az erdőtelepítés csak az ökológiai folyosók továbbfejlesztése és a természetvédelem "puffer" területeinek kialakítása céljából ajánlható. Az üdülés-idegenforgalom területén a Duna-menti "idegenforgalmi folyosó", valamint a szomszédos (Pest megyei) idegenforgalmi attrakciókhoz való kapcsolódás a meghatározó. A térség szempontjából legjelentősebb közlekedés-hálózat fejlesztési elem a tervezett M8 gyorsforgalmi út, mely a Dunavecse-Apostag térségében tervezett Duna-hídon jön keresztül és NyK irányban szeli át a térséget. Az új híd közelében kikötő létesítése is javaslatba hozható. Az M8 nyomvonala és az ADUVIZIG által tervezett vízvisszatartó létesítmény (tározó) területfelhasználási szempontból való rendezése tovább tervezési feladatot képez. A főhálózaton legjelentősebb feladat az 51. sz. főút dunavecsei elkerülő szakasza K-en. A kistérségben - részben idegenforgalmi jelleggel - jelentős kerékpárút-fejlesztések várhatók. A Duna parti (gáton vezetett) kerékpárút mellett, az ehhez csatlakozó úthálózat 1.3. Népesség Dunavecse község népességszáma az országos és megyei trendtől eltérően nem fogyó, hanem gyakorlatilag változatlan. Demográfiai adatok (1960- 2001) Év
Népesség (fő)
1960 1970 1980 1990 2001
4908 4625 4363
Lakások száma (db) 1335 1629
4.249
A tendenciából következően a község távlati népességszáma kb. 4500 fő. 2
A stagnáló népességszám mellett a belterület népességének erőteljes emelkedése figyelhető meg. Ennek oka a bevándorlás. Belterület illetve külterület népességének alakulása 1970-2001 Terület (kat.hol d)
Népesség (fő)
Közigazgatási terület
11.618
4908
1335
Központi belterület
1255
3926 114 73 56 52 109 31 5 32 5 2 17 19 54 16 982
1153 19 10 12 15 8 6 1 8 2 1 5 3 15 6 182
Terület (ha)
Népesség (fő)
Közigazgatási terület
6686
4521
1573
Központi belterület Beretváspuszta Csanádpuszta Fehéregyháza Fehéregyháza, Milkópuszta Kienitzpuszta Paptanya Külterület összesen
366
3894 80 35 310 98 28 7 627
1367 17 7 57 12 8 4 206
1960
Bauercsanád Beretváspuszta Csanádfehéregyháza Csanádpuszta Fehéregyháza, Milkópuszta Kienitzpuszta Kiskeléd Nagyszék Öregköz Paptanya Remancia Szőlők Urbárium Vadas Külterület összesen 1970
Lakóházak (db)
Lakások (db)
Terület (ha)
Népesség (fő)
Közigazgatási terület
6686
3867
1625
Központi belterület
366
3800 22 34 11 67
1590 6 22 7 35
Terület (ha)
Népesség (fő)
6677
4249
1990
Csanádpuszta Kincsepuszta Tanyák Külterület összesen 2001
Közigazgatási terület
Lakások (db)
Lakások (db)
1706 3
Település területe, térbeli szerkezete Az igazgatási területet a táji, természeti adottságokat követő szerkezet és területhasználat határozza meg. A településszerkezet meghatározó eleme a Duna és a közvetlenül rátelepült belterület, a Dunavölgyi Főcsatorna és az úthálózat. Az igazgatási terület jellemzően mezőgazdasági hasznosítású erőteljesen csökkenő népességszámú majorral. A csatorna mellé települt üdülőjellegű épületeket kertségi mezőgazdasági épületként engedélyezték. A belterület és a külterület arányos fejlesztése biztosítandó a településrendezéssel és az építési szabályozással. Belterület fejlesztése a meglévő településszerkezet továbbfejlesztésével történhet. A fejlesztések biztosíthatók a meglévő belterületi határ jelentősebb kiterjesztése nélkül.
1.4. Infrastruktúra ellátottság Lakások közműellátottsága az összes lakás %-ában Tárgyév
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
Ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások 91,43 91,43 91,43 91,43 97,86 97,86 97,86
Csatorna-hálózatba bekapcsolt lakások 51,43 51,43 77,60
Önkormányzati belterületi út Kiépített belterületi út az össszes út %- ában 66,67 66,67 66,67 66,67 66,67 66,67 66,67
2. Fejlesztési lehetőségek 2.1.Lakásfejlesztés A beépítésre szánt területen belül a legnagyobb kiterjedésű területfelhasználási kategória. A település meghatározó, legjellemzőbb felhasználása a lakóterület. A belterületi településkarakter meghatározói a lakóterületi beépítések. A belterületi lakóterületi építési szabályozás a telekméretek és beépítési sajátosságok figyelembe vételének történhet. A változatlan népességszám, az épületállomány fokozatos cseréje, korszerűsítése, telkenkénti átépítése során a komfort nélküli ill. kislakások megszűnéséből és a lakásmutató (lakásonkénti lakosszám) javuló értékéből adódnak a területi fejlesztési igények. Az új osztások belterületi bővítésben és meglévő belterületen valósíthatók meg. A lakóterületek jellemzően falusias jellegűek. A beépítési karakter (telek-méretek és beépítési módok sajátosságai) az övezeti besorolásban érvényesíthetők. A tervezett fejlesztések a korábbi tervekkel összhangban végezhető a Városkert és Rákóczi utcák között.
4
2.1. Intézményfejlesztés Az intézményellátás minőségi és mennyiségi színvonala minden település számára meghatározó jelentőséggel bír. Az intézményellátással kapcsolatos fontos körülmény, hogy egyes intézményfajták esetében az önkormányzatot ellátási felelősség terheli, más (vállalkozói típusú) intézmények esetében pedig csak szervező, irányító közvetett szerepet játszik az ellátás biztosításában. Az első csoportba tartozó oktatási-, nevelési-, szociális és egészségügyi intézmények esetében indokolt az ellátás norma szerinti méretezés. A település4500 fős népességszámából következő értékek: iskola: 34 tanterem → elégséges (norma 4tt/1000 fő) óvoda: 179 férőhely → elégséges (norma 40fh/ 1000 fő) orvosi rendelő mh (norma 3 ezer fő/1gyerek, 2felnőtt háziorvos) Vállalkozói típusú intézmények esetében a kereslet- kínálat és területi alkalmasság a meghatározó tényező az ellátás alakulásában. Ide soroltak a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények. 2.2. Gazdasági területek fejlesztése Dunavecse gazdasági szerepvállalása a mezőgazdasághoz és a falusi idegenforgalomhoz köthető. Gazdasági célú épületek belterületen (akár lakóépületekkel vegyesen is) elhelyezhetők, de a lakásokra és intézményekre előírt környezetterhelési határértékeket be kell tartani. Külterületen majorságok kialakítása birtokközpont intézményével biztosítható. A külterjes mezőgazdasági épületek számára nem feltétlenül szükséges gazdasági területet kijelölni, amennyiben azok a telek kis beépítettsége (max 3 %) mellett megvalósíthatók. A már meglévő, jól feltárható gazdasági területek bővítését szomszédságukban kell kijelölni. Indokolt ezen kívül egy új gazdasági terület kialakítása a jól feltárt vasút és M8 térségében. 2.3. Zöldterületfejlesztés Belterületi zöldterület fejlesztés elemei az alábbiak lehetnek: - utcafásítások - beépítést és egyéb védelmet szolgáló zöldterületek, kiemelt jelentőséggel az utak menti fasorok A lakások, intézmények és üzemek telkeire a reálisan érvényesíthető legnagyobb növényzeti fedettségre kell előírni. Természeti értékek, környezetvédelem: A jellegzetes tájkarakter megőrzése, a természetes élőhelyek megtartása és fenntartása a természeti területek beépítetlenségével biztosítható. A természeti területek a rendezési tervhez kapott adatszolgáltatás szerint vezethetők át a rendezési tervbe. 2.4. Infrastruktúrafejlesztés A közvetlen településközi úthálózat nyomvonalai megvannak. A térségi közúti összeköttetésben lényeges javulást eredményez a település területén építendő Duna híd és az ahhoz kapcsolódó M8 gyorsforgalmi út. A belterület tehermentesítését, teljes értékű településközpont kialakítását teszi lehetővé az 51. számú főút települési elkerülő nyomvonala, amely a híddal tervezett. A tervezett útfejlesztésekkel a megyén túli összeköttetés is biztosított. A meglévő és tervezett utak nyomvonalával párhuzamosan és a Duna védgátján kerékpárút kiépítése indokolt és szükséges különös tekintettel az idegenforgalmi, turisztikai szempontokra. 5
A belterület közműves ellátását (ivóvíz, földgáz, szennyvízcsatorna) a meglévő vezetékes hálózatokról kell biztosítani. A szigorú környezeti feltételek miatt önálló települési szeméttelep nem tervezhető. É p í tés ü g y i k érd és ek A belterületi építési szabályozásnál a településszerkezet adottságait és beépítési sajátosságait és az egyes területek fejlesztésére vonatkozó elgondolásokat egyaránt figyelembe kell venni. A rendezési terv készítésénél a lakosság teljeskörű bevonására van szükség már az előkészítő fázisban. A lakossági észrevételek begyűjtése a tervező aktív közreműködésével biztosítandó
6
1
DUNAVECSE VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2004. (X.27.) számú rendelete a helyi építési szabályokról
Dunavecse Város Képviselő-testülete az 1999. Évi CXV. törvénnyel módosított 1997.évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv) 6.§ (3)a) alapján biztosított jogkörében a következő helyi építési szabályokat állapítja meg: A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) E rendelet Dunavecse közigazgatási területére terjed ki. (2) a) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és annak mellékletét képező szabályozási tervek alapján lehet. b) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet ) és a hatósági előírások az érvényesek.
SZABÁLYOZÁSI ELEMEK 2. § (1) Kötelező szabályozási elemek, amelyek a település egésze szempontjából legfontosabbak ezért módosításuk csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával lehetséges. Ezek - beépítésre szánt területek lehatárolása és azok építési övezeti besorolása -közterületek (utak) szabályozása -beépítésre nem szánt területek lehatárolása és azok övezeti besorolása (2) Irányadó szabályozási elem -a telekhatár -V2 jelű helyi védettségű épület Az irányadó elemek e rendelet előírásainak betartásával, a szomszédsági illeszkedés figyelembevételével hatósági eljárásban módosítható. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 3.§ (1) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint engedhető. (2) A korábbi szabályok szerint kialakított illetve fennmaradási engedéllyel rendelkező épület szerkezetei és nyílásai adottságnak tekinthetők, amelyeket új építési munkánál figyelembe kell venni amennyiben az nem jár rendeltetésváltozással.
(3) a) A rendelet csak az alábbi szabályozási tervekkel együtt érvényes és alkalmazható: 2 Igazgatási terület szabályozási terve m=1: 16 000 SZ-1 3 Belterület szabályozási terve m=1: 2 000 SZ-2SZELVÉNYEZÉS Kertségek szabályozási terve m=1:4000 Fűzvölgyi csatorna menti terület SZ-3 4 Északi zártkertek területe SZ-4 Majorok szabályozási terve m=1:4000 5 Milkópuszta SZ-5 Csanádpuszta SZ-6 Papptanya SZ-7 0254 hrsz térsége (egykori Béke Tsz)SZ-8 Kincsepuszta SZ-9 6 b) -
(3) Övezeti határ és telekhatár beépítésre nem szánt területen különbözhet, de építmény csak az építést lehetővé tevő telekrészen helyezhető el. (4) Építési övezeti határ meglévő tömbön belül a mindenkori telekhatárral megegyezik. A természetvédelem nyilvántartásában lévő (ex lege, természeti) terület határvonala egyúttal övezeti határvonal is. 7
(5) -
8
(6) A szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek, az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra, a szabályozással érintett telkeken azonban telekalakítási (meglévő építmény befoglaló méretein belüli és a szabályozáson kívüli telekrészen megvalósuló építési munka kivételével) és építési engedély nem adható ki, csak a tervezett szabályozás figyelembevételével.
9
1
11/2009.(III.25.), 15/2010.(VIII.25.) és 6/2013.(III.28.) rendeletekkel egységes szerkezetben 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1)a) iktatta be Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 3 6.1a-2, 6.1a-4, 6.3a-2, , 10.2a-1, 11.1a-3, 11.1a-4, 11.3a-1, szelvényeket 11/2009.(III.25.) rendelet 8.§(2)bek. a) pontja iktatta be 2009. március 26-ai hatállyal 5.4a-2, 5.4a-4, 6.3a-3, 10.2a-4, 11.1a-1 szelvényeket 15/2010.(VIII.25.) rendelet 4.§-a iktatta be 2010. november 1-jei hatállyal 6.1a-1, 6.1a-3, 6.3a-4, 10.2a-2, 10.2a-3, 10.2a-4, 10.4a-2, 11.1a-2, 11.3a-2 szelvényeket 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1) b) iktatta be Hatályba lépésésük ideje: 2013. ápr. 27. 4 11/2009.(III.25.) rendelet 8.§(2)bek. b) pontja iktatta be 2009. március 26-ai hatállyal 5 11/2009.(III.25.) rendelet 8.§(2)bek. c) pontja iktatta be 2009. március 26-ai hatállyal 6 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1)d) hatályon kívül helyezte 2013. ápr. 27.-ével 2
(7) Állattartó építmények kialakításánál az alábbi legkisebb férőhelyigényeknek kell megfelelni: 1. baromfi 1.1. csibe mélyalommal 15 db/m2 1.2. tojótyúk mélyalommal 5 db/m2 1.3. tojótyúk ketrecben 10 db/m2 1.4. kacsa, liba 2 - 3 db/m2 2. szarvasmarha 2.1. tehén kötött tartásban 3,5-4 m2/ db 2.2. tehén zárt, kötetlen tartásban 6 m2/ db
7
6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1)d) hatályon kívül helyezte 2013. ápr. 27.-vel 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§(1)bekezdés módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 9 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§(2)bekezdés iktatta be Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 8
1
2.3. tehén kötetlen tartásban 25-30 m2/ db 2.4. növendék kötött tartásban 3 m2/ db 2.5. növendék kötetlen tartásban 4 m2/ db 3.ló 3.1. kötött tartásban 3,5-4 m2/ db 3.2. zárt, kötetlen tartásban 12 m2/ db 3.3. kötetlen tartásban 25-30 m2/ db 4. juh 0,6-1 m2/ db 5. sertés 5.1. koca ellető fekvőrész 2,2 m2/ db, malac bújó 1,3 m2/ db 5.2. koca szállás 1,5m2/ db, kifutó 4 m2/ db 5.3. hízó 1,5 m2/ db 6. szarvasmarha 6.1.borjú közös rekeszben 2-5m2/db 6.2. bika zárt, kötetlen tartásban 3,5 m2/ db 6.3. bika kötetlen tartásban 25-30 m2/ db 6.4. bika kötött tartásban 3,5-4 m2/ db
Épületek, építmények elhelyezése 7.§(1) Lakóterületen a lakások egy épületben helyezendők el. A lakáshoz tartozó háztartással kapcsolatos kiegészítő helyiségek kerülhetnek különálló építménybe is. 10
(2)
(3) Terepszint alatti önálló építmény - amely a saját építési telken belül az építési hely határán belül attól biztonságos távolságig terjedhet- csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg. (4) Építési munka közművesítési feltétele: a) lakóterületen, kereskedelmi szolgáltató területen teljes b) gazdasági területen és beépítésre nem szánt területen szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével egyedileg határozandó meg. 11
(5) (6) Lakóterületen elhelyezhető állatlétszámokra külön önkormányzati rendelet vonatkozik.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Telekalakítás 4.§(1) Nyúlványos (nyeles) telek a gazdasági terület kivételével nem alakítható.
12
(7) Lakóterületen csak zárt trágyatároló és legfeljebb 4m3-es terepszint feletti komposztáló létesíthető. 13
Járművek elhelyezése 5.§ Beépítésre szánt területen a parkolási rendelet megállapításáig járművek elhelyezésére az alábbi vonatkozik: az építési telekhez kapcsolódó közterületen a közterület kezelőjének engedélyével akkor helyezhető el a gépjármű, ha a telken igazoltan -ki és behajtás forgalmi okokból nem engedélyezhető -a már meglévő épület ill. telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé Területfelhasználás 6.§ (1) Építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak: a) Lakóterület, amely (Lk) kisvárosias lakóterület (Lf) Falusias lakóterület b) Vegyes terület, amely (Vt) Településközpont vegyes terület c) Gazdasági terület, amely ca) (Gksz) Kereskedelmi szolgáltató terület cb) (Gip) Ipari terület d) Különleges terület, amely da) (Kt) Temető db) (Ksp) Sportterület dc) (Kst) Tervezett strand helye dd) (Kh) Hulladéklerakó de) (Kv) Vásártér
(8) Beépítési mód a következő esetekben szabadonálló: a) a telek halmazos szerkezetű tömbbelsőben helyezkedik el. b) a telek közterületi oldala: 8 m-nél kisebb.
Zöldfelületi, növénytelepítési előírások 8.§(1) A zöldterületi mutatóba csak a min 0,6 m-es földtakarású területrészek számíthatók be. (2) Telekhatártól való ültetési távolságok az alábbiak lehetnek: a) szőlő: min 0,8 m b) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén: min 1,5m c) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa esetében: min 3,0 m d) erdei fafaj esetében: min 8,0 m Lakóterületre vonatkozó előírások Általános előírás 9.§ 14(1) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert min 4m. (2) Lakóterület: Kisvárosias lakóterület Falusias lakóterület
(2) A mellékleten az övezetet leíró kiegészítő jel az adott területre vonatkozóan alábbiakat tartalmazza: 10
Területfelhasználás jele
Beépítési mód
max beépítettség %
Max építménymag.(m)
min telekterület (m2)
11/2009.(III.25.) rendelet 2.§(1)bek. hatályon kívül helyezte 2009. március 26-ai hatállyal 11/2009.(III.25.) rendelet 2.§(1)bek. hatályon kívül helyezte 2009. március 26-ai hatállyal 12 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 13 11/2009.(III.25.) rendelet 2.§(2)bek. iktatta be 2009. március 26-ai hatállyal 14 11/2009.(III.25.) rendelet 2.§(2)bek. iktatta be 2009. március 26-ai hatállyal 11
2
g) Zöldfelület: min 40% h) Homlokzati szélesség max 8,0m. i) Tetőidom: 35-45º-os nyeregtető j) Az övezetben áttört kerítés létesítendő k) Az övezet 450 m2-nél kisebb telkén csak egy épület helyezhető el. l) (Lk-3*) övezetre a-k) szerintiek azzal az eltéréssel alkalmazhatók, hogy közpark a rendezési terv módosítása nélkül alakítható.
Kisvárosias lakóterület 10.§ (1) Kisvárosias lakóterület az építési övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető: -lakóépület és/vagy -kereskedelmi-, szolgáltató-, és vendéglátó épület -szálláshely szolgáltató épület -kézműipari építmény -helyi igazgatási,- egyházi,- oktatási-, egészségügyi, szociális épület
Falusias lakóterület (2) Kisvárosias lakóterület általános előírásai a) Szintterület-sűrűség: max 1,5 b) Földgáz kivételével a teljes közművesítés az építési munka feltétele. c) Környezetterhelési határértékként a lakóterületre előírtak tartandók.
11.§ (1) A lakóterület falusias lakóterület a beépítési jellemzők alapján szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódik: (Lf-1) hagyományos nagytelkes övezet (Lf-2) előkertes övezet
(3) A kisvárosias lakóterület az alábbi építési övezetekre tagolódik: (Lk-1) főutcai építési övezet (Lk-2) társasházas övezet (Lk-3) kistelkes övezet
18
(4) (Lk-1) előírásai a) Telek: szélessége: min 16,0m mélysége: min 40,0m területe: kialakult helyzet szerint, új osztásnál legalább 750 m2 b) Beépítés módja: utcafrontos ill. kialakult építési vonalon hézagosan zártsorú15, c) Beépítettség: max 60% d) Építménymagasság: max 7,5m, de az utcai homlokzatmagasságok különbsége: max 1,5m e) Zöldfelület: min 40% f) Az övezetben a tetőgerinc utcával párhuzamos irányú g) Az övezetben utcai homlokzati nyílással gépkocsitároló nem létesíthető 16 h) Hátsókert nincs, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával.
(3) (Lf-1) előírásai a) Telek: szélessége: min 18,0m hossza: min 50,0 m területe:min 900 m2 b) Beépítés módja: oldalhatáron álló építési hely figyelembevételével e rendelet szerinti telek beépítési minta alapján c) Beépítettség: max 30 % 19 d) Építménymagasság: max 4,5 m a háztartással kapcsolatos önálló épület: max 3,6m e) Zöldfelület: min 40% 20 g) Lf-1* építési övezetben többlakásos lakóépület min 5m-es előkerttel szabadon állóan helyezhető el.
(5) (Lk-2) előírásai a) Telek: szélessége: : min 16,0m mélysége: min 40,0m területe: kialakult helyzet szerint, új osztásnál legalább 750 m2 b) Beépítés módja: szabadonálló c) Beépítettség: max 40% d) Építménymagasság: max 9,0 m e) Zöldfelület: min 40%
(4) (Lf-2) előírásai a) Telek: területe: min 550 m2 b) Beépítés módja: 5m-es előkerttel oldalhatáros építési hely figyelembevételével e rendelet szerinti telek beépítési minta alapján c) Beépítettség: max 30 % d) Építménymagasság:, max 4,5 m e) Zöldfelület: min 40% f) Új osztásban min 12m-es közterület alakítható. g) (Lf-2)* övezetben előkert: min 5m
(6) (Lk-3) kistelkes beépítés övezete a) Telek területe: kialakult helyzet szerint, új osztás min 450 m2 c) Beépítés módja: utcavonalon, oldalhatárosan. d) A szomszédsági illeszkedés figyelembevételével az épület a hátsó telekhatárig terjedhet. e) Beépítettség: max 40% 17 f) Építménymagasság: max 3,6 m 15
18
16
19
Ld. fogalommagyarázat 15/2010.(VIII.25.)rendelet 1.§-a iktatta be 2010. november 1-jei hatállyal 17 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1)d) módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. április 27.
(2) Falusias lakóterületen az építési övezeti előírások figyelembevételével a) Lf-1* övezet kivételével legfeljebb 2 lakásos lakóépület és háztartási helyiségek, b) kereskedelmi , szolgáltató és vendéglátó épület, c) szálláshely szolgáltató épület, d) kézműipari építmény e) helyi igazgatási , egyházi , oktatási, egészségügyi , szociális épület, f) sportépítmény, g) mező-, és erdőgazdasági - a terület alaprendeltetését nem zavaró építmény elhelyezhető.
15/2010.(VIII.25.)rendelet 2.§(1)bekezdése iktatta be 2010. november 1-jei hatállyal 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1)d) módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 20 15/2010.(VIII.25.)rendelet 2.§(2)bekezdése iktatta be 2010. november 1-jei hatállyal 3
21
22
h) Kölcsey-, Kisfaludy -, Bem -, és Rákóczi utcákban alápincézés vagy önálló pince nem engedélyezhető.
(5) (Lf-3) előírásai a) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény elhelyezhető. b) Telek: területe: min 900 m2 c) Beépítés módja: 5m-es előkerttel oldalhatáros építési hely figyelembevételével hátsókert nélkül. d) Beépítettség: max 30 % e) Építménymagasság:, max 4,5 m f) Zöldfelület: min 40% Vegyes terület Településközpont vegyes terület
c) Beépítés: oldalhatáron álló építési hely figyelembevételével utcavonalon, utcával párhuzamos tetőidomú épülettel d) Beépítettség: max 50% 26 e) Építménymagasság: max 7,5 m, de a szomszédos épületek homlokzatmagassága közötti különbség: max 1,5 m. f) Zöldfelület: min 40% 27 g) A szabályozási terv szerinti közcélú telkek és telekrészek növényzettel borítandók, ahol köztéri berendezések és közművek elhelyezhetők.
Gazdasági területek 13.§(1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak. (2) A gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató terület ipari terület (3) A gazdasági terület meglévő lakásai átépíthetők. 28
12.§(1) A településközponti vegyes terület a szorosan vett településközponti beépítés területe. (2) A településközponti vegyes terület az alábbi építési övezetekre tagolódik: (Vt-1) intézményi övezet (Vt-2) központi övezet Övezeti előírások (3) (Vt-1) előírásai a) Elhelyezhető az övezeti előírások figyelembevételével -lakóépület, szolgálati lakás -egyházi, oktatási, egészségügyi , szociális épület -sportépítmény b) Telek területe: min 1000m2 23 c) Beépítés oldalhatáron álló, előkert nélküli építési hely figyelembevételével, hátsókert nincs a telepítési távolság vagy a tűzfalas csatlakozás egyidejű biztosításával. 24 d) Beépítettség: max 50% 25 e) Építménymagasság: max 7,5m f) Zöldfelület: min 40% (4) (Vt-2) előírásai a) Elhelyezhető: az övezeti előírások figyelembevételével -lakóépület -igazgatási épület -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület -egyházi, oktatási, egészségügyi , szociális épület -sportépítmény -kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény b) Telek: területe: min 550 m2
Kereskedelmi szolgáltató terület 14.§(1) Kereskedelmi szolgáltató területbe a gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépíthető terület sorolt, amelyben az övezeti elõírások figyelembevételével elhelyezhető: mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület -szolgálati lakás, lakás -igazgatási és egyéb irodaépület -parkolóház, üzemanyagtöltő -sportépítmény kivételesen - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - egyéb közösségi szórakoztató épület (2) Kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz-1) általános övezet (Gksz-2) lakóterülettel határos övezet (3) (Gksz-1) általános övezet a) Telek: szélessége: min 20,0m mélysége: min 50 m területe: min 1000 m2
21
6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 3.§(1)bekezdés iktatta be Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 3.§(2)bekezdés iktatta be Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 23 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 4.§-a módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 24 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 4.§-a módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 25 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1)d) módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27.
(4) Valamennyi gazdasági területi építési övezetre vonatkozó előírás a) Beépítés módja aa) az építési övezetre megadott szabadonálló beépítési mód csak új beépítésben kötelező ab) építmény befoglaló méretein belüli építési munkánál és telekalakításnál zártsorú építési hely szerint a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával hátsókert nélkül. b) Beépítettség: ba) az építési övezetre megadott beépítési érték csak új beépítésben kötelező bb) meglévő beépítésben az általános előírások szerinti beépítettség az érvényes
22
26
6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1)d) módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 15/2010.(VIII.25.)rendelet 3.§ iktatta be 2010. november 1-jei hatállyal 28 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 5.§-a iktatta be Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 27
4
b) Beépítés módja: szabadonállóan min 5-es előkerttel, de legalább az adott oldalon mért homlokzatmagasságnak megfelelő oldal-, és hátsókerttel. c) Beépítettség: max 50% 29 d) Építménymagasság: max 7,5 m, ami a technológiai szükségszerűségből változhat. e) Zöldfelület: min 25 % 30 fa) *-gal jelölt övezetben építési telek csak legalább telektömb nagyságú területre vonatkozó telekalakítási terv alapján alakítható. fb) *-gal jelölt övezetben min 18 m széles közút nyitható. fc)*-gal jelölt övezetben a szabályozási terv szerinti telekrészekre beültetési kötelezettség vonatkozik. (4) (Gksz-2) lakóterülettel határos övezet a) Telek: területe: min 720 m2 b) Beépítés módja: szabadonállóan min 5-es előkerttel, de legalább az adott oldalon mért homlokzatmagasságnak megfelelő oldal-, és hátsókerttel. c) Beépítettség: max 50% 31 d) Építménymagasság: max 7,5 m, ami a technológiai szükségszerűségből változhat. e) Zöldfelület: min 25 % f) Környezetterhelési határértékként a lakóterületre előírtak tartandók.
Sportterület és strand 17.§(1) Sportterület (Ksp) a szabályozási terven jelölt méretben kialakítandó terület a sport- , szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgál. (2) A területen: -sportépítmény, strand -az alaprendeltetéshez, kapcsolódó épületek helyezhető el. (3) Beépítettség: max 10 % Kegyeleti park 33 18.§ Kegyeleti park (Kk) a szabályozási terven jelölt méretben megtartandó. Temető 19.§ (1) Temető (Kt) a szabályozási terven lehatárolt, amelyen az alaprendeltetésnek megfelelő létesítmények helyezhetők el. 34 (2) A tervezett lakóterület felé az általános előírások szerint fásítandó. Hulladéklerakó 35 20.§ A 064/11 hrsz-ú telken lévő rekultivált szilárd hulladéklerakó (Kh) a környezetvédelmi felülvizsgálat eredménye szerint beépítésre nem szánt területként hasznosítható, ahol legfeljebb építési törmeléklerakó, dögkonténer helyezhető el.
Ipari terület 15.§(1) (Gip-1) előírásai a) Telek: szélessége: min 20,0 m mélysége: min 50 m területe: min 1000 m2 b) Beépítés módja: szabadonállóan min 5-es előkerttel, de legalább a homlokzatmagasságnak megfelelő oldal-, és hátsókerttel c) Beépítettség: max 40% 32 d) Építménymagasság: max 10 m f) Zöldfelület: min 25% g) (Gip-1*) övezetben nagylétszámú állattartással kapcsolatos építmények nem helyezhetők el. h) (Gip-2**) övezetben építési munkához közlekedési szakhatósági közreműködés kell. (2) (Gip-2) előírásai a) A telek, a beépítés, a beépítettség, a terepszint alatti létesítmény a szakhatóságok figyelembevételével az illeszkedési szabályok szerint határozandó meg. b) Építménymagasság, közművesítettség, zöldfelület, környezetterhelési határérték a környezeti illeszkedés biztosításával egyedileg határozandó meg.
Vásártér 21.§ (Kv) Vásártér a szabályozási terven lehatárolt, amelyen az alaprendeltetésnek megfelelő közösségi létesítményen kívüli építmény nem helyezhető el. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 22.§ A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységbe soroltak: a) (KÖ) Közlekedési, hírközlési és közmű elhelyezési terület b) (Z) Zöldterület c) (E) Erdőterület d) (M) Mezőgazdasági terület e) (V) Vízgazdálkodási terület Közlekedési-, hírközlési és közműelhelyezési területek 23.§ (1) A közlekedési-, hírközlési-, és közműelhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgálnak. (2) Területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el. (3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
Különleges területek 16.§ Különleges területek az alábbiak: a) (Ksp) Sportterület és strand b) (Kk) Kegyeleti park c) (Kt) Temető d) (Kh) Hulladéklerakó e) (Kv) Vásártér
(KÖu-1) országos fő és mellékutak övezete (KÖu-2) helyi gyűjtő és lakóutak övezete (KÖu-3) egyéb utak övezete (KÖk-1) vasúti övezet (Köv-1) kikötő övezet
29
6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1)d) módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. fa, fb, fc pontokat 11/2009.(III.25.) rendelet 4.§-a iktatta be 2009. március 26-ai hatállyal 31 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1)d) módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 32 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 6.§-a módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 30
33
6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 7.§-a módosította 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 8.§-a módosította 35 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 9.§-a módosította 34
Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 5
(4) Közlekedési területen belül műtárgyakat , közvilágítási és közlekedési jelzőlámpákat, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az útfelületek láthatóságát ne akadályozzák. (5) Közlekedési terület kialakításakor zöldterületek csökkentése csak műszakilag indokolt esetben : a fasor távlati pótlási -bővítési lehetőségeinek megtartásával lehetséges.
Zöldterület 24.§ (1) Zöldterületek az alábbi övezetekre tagoltak és zöldterületi terv szerint hasznosíthatók : (Z-1) településközponti park övezete (Z-2) lakóterületi park övezete (Z-3) védelmi zöldterület övezete
(6) (KÖu-1) előírásai a) az övezetbe az országos fő és mellékutak tartoznak. 51 sz II. rendű út M8 autópálya jelen rendelet hatálybalépésekor engedélyezett nyomvonala; b) Szabályozási szélesség: min.:40,0 m illetve a kialakult helyzet;
(2) (Z-1) előírásai a) A városi szintű zöldfelületi ellátás övezete , amelyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez. 39 b) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló kerti berendezés, köztéri berendezés elhelyezhető és gépjármű kiszolgáló illetve várakozóhely felület kialakítható c) (Z-1*) övezet növényállománya helyi védettségű, a szabályozási terv szerinti fák egyedenként is védettek.
(7) (KÖu-2) előírásai 36 a) Az övezetbe: aa) gyűjtőutcák: 1. Bajcsy Zsilinszky utca 2. Alkotmány utca 3. Honvéd utca 4. Széchenyi utca 5. Rákóczi utca 6. Petőfi utca 7. Vágóhíd utca 8. Határ utca ab) kiszolgáló utak tartoznak. b) Szabályozási szélessége: min 12 m c) Gépjármű forgalomra lakóutaknál min 4m-es, gyűjtőutaknál min 6m-es burkolati szélesség alakítandó ki. 37 d) Legalább egyoldali járda és kerékpárút építhető. e) (KÖu-2*) övezetben ea) A belterület határán „települési közlekedési kapuk” létesítendők, ahol középsziget létesítése mellett a befelé haladó sávok kis sugarú ívekkel kerülnek kialakításra. 38 eb) -
(3) (Z-2) előírásai a) A lakóterületi szintű zöldfelületi ellátás övezete b) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, sportpálya, pihenést szolgáló kerti berendezés, köztéri berendezés elhelyezhető. (4) (Z-3) előírásai a) Az övezet közparkká alakításáig mezőgazdasági hasznosítású. b) Az övezetben épület nem helyezhető el, a meglévők felújíthatók. c) A (Z-3*) alövezet vízgyűjtő szerepe megtartandó.
Erdőterület 25.§ (1) Erdőterületbe az erdőtörvény hatálya alá tartozó területek soroltak, amelyek a szabályozási terven (SZ-1) lehatároltak vagy mezőgazdasági területen művelési ág váltással jöttek létre. (2) (Eg) gazdasági erdőövezetben az erdőterületekre vonatkozó általános építésügyi előírások alkalmazandók. (3) (Ev) védelmi erdőövezetbe a természetvédelmi nyilvántartásba vett erdőterületek tartoznak, ahol építmény nem helyezhető el.
(8) (KÖu-3) előírásai a) Az övezetbe tartozik minden egyéb külön jel nélküli út. b) Szabályozási szélessége min 8m az alábbi kitétellel: hálózati jelentőségű dűlőút: min 12m, amelyet fasorral kell kialakítani. (9) (Kök-1) előírásai Az övezetbe a MÁV vonal tartozik.
Mezőgazdasági terület 26.§ (1) Mezőgazdasági területnek minősül a város teljes beépítésre nem szánt külterülete az erdő -, a közlekedési-, közmű elhelyezési és vízgazdálkodási területek kivételével. (2) A mezőgazdasági terület az alábbi területekre tagolódik: a) (Má) általános mezőgazdasági terület b) (Mk) kertes mezőgazdasági terület
(10) (Köv-1) előírásai Az övezetben kikötő és kapcsolódó létesítményei helyezhetők el.
(3) A területek lehatárolását a szabályozási terv (SZ-1) tartalmazza.
36
6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 10.§-a módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 10.§-a módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 38 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1)d) hatályon kívül helyezte 2013. ápr. 27.-ével 37
39
6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 11.§-a módosította
Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27. 6
Általános mezőgazdasági terület
(4) (Má-3) előírásai a) Az övezetbe az alábbiak tartoznak: aa) Nagyéri csatorna, Csanádpusztai major bekötőútja és Csanádpuszta major közötti terület ab) M8 helybiztosítási területe tartozik. b) Az aa) szerinti fejlesztési területre részletes szabályozási terv készítendő és előfásítandó.
27.§(1) Általános mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik: (Má-1) általános övezet (Má-2) védelmi övezet (Má-3) fejlesztési övezet 40
(2) (Má-1) előírásai a) Az övezetbe tartoznak a szántó, szőlő, gyümölcsös művelési ágba tartozó területek, valamint a gyep (rét, legelő) művelési ágú azon területek, amelyek a természetvédelem nyilvántartásában nem szerepelnek. b) Elhelyezhető az övezeti előírások figyelembevételével: ba) mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi jellegű építmények - különböző mezőgazdasági szolgáltatások ( javító műhelyek, fafeldolgozók ) - termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás - élelmiszeripari feldolgozás , sütöde, savanyítóüzem, pince , hűtőház, vágóhíd, élelmiszeraktárak bb) mezőgazdasági építmények -állattartó épületek -növénytermesztés épületei bc) Az ellátással kapcsolatos építmények az alábbiak rendelteltetéssel: -kiskereskedelem -vendéglátás -szálláshely -sport -falusi turizmus -ismeretterjesztés -lakás c) Az övezetben a b) pontban felsoroltak az általános feltételekkel helyezhetők el.
Kertes mezőgazdasági terület 28.§ Kertes mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik -(Mk-1) övezet 42 (1) (Mk-1) volt zártkerti övezetben telkenként egy db a növénytermesztéshez kapcsolódó ill. a pihenést, szabadidős tevékenységeket szolgáló építmény helyezhető el az alábbi feltételekkel: a) telek: területe: min 720 m2 szélessége: min 13 m b) beépítési mód: szabadonálló ill. kialakult helyzet, min 10m előkert, min 4m oldalkert, min 6m hátsókert c) beépítettsége: max 3%, de max 30 m2 d) építmény: max 30 m2 építménymagasság: max 3,5 m gerincmagasság: max 5,5 m építészeti előírások: 35-45°-os nyeregtető homlokzatképzés: natúr kőporos vakolat, fehér meszelés tetőfedés: cserép -, vagy nádfedés e) kerítés sövény vagy drótháló, falazott ill. betonozott elemek nélkül f) közművesítés: az építtető által biztosított elektromos energia és ivóvíz, zárt vízzáró szennyvízgyűjtő f) Az övezetben állattartó épület nem helyezhető el. g) Az övezetben lakás csak meglévő tanyatelken43 a kialakult beépítettségi %-on belüli nagyságban építhető.
d) Az építési munka közművesítettségi feltétele, hogy az építtető oldja meg az ivóvíz-, és villamosenergia ellátást, hulladékelszállítást, szennyvízkezelést.
44
(2) -
e) Birtokközpont az általános rendelkezések szerinti ingatlanbejegyzésekkel együtt kialakítható. Vízgazdálkodási területek f) Új beépítés kizárólag szabadonálló lehet a telekhatároktól 6-6m-es építési hely figyelembevételével. 41
g)
29.§ (1) Vízgazdálkodási rendeltetésű területek az álló és folyóvizek és parti sávjuk valamint az árvízvédelmi töltések területe, ahol vízügyi és természetvédelmi érdekből végzettek kivételével építési munka nem végezhető.
(3) (Má-2) előírásai a) Az övezetben a természetvédelmi nyilvántartásban szereplő területek tartoznak. b) Az övezetben a vízügyi és természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz kötődő létesítmények helyezhetők el.
40
c) és e) pontokat 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1)c) módosította Hatályba lépésük ideje: 2013. ápr. 27.
41
(2) A terület az alábbi övezetekre tagolódik: a) (V) Általános övezet b) (V-t) Védgát övezet c) (V-Z) Közpark övezet d) (V-Mg) Mezőgazdasági övezet e) (V-E) Erdőövezet 42
11/2009.(III.25.) rendelet 6.§ (1) bek. hatályon kívül helyezte 2009. március 26-ai hatállyal ld. fogalommagyarázat 44 11/2009.(III.25.) rendelet 6.§ (2)bek. hatályon kívül helyezte 2009. március 26-ai hatállyal 43
11/2009.(III.25.) rendelet 5.§ -a hatályon kívül helyezte 2009. március 26-ai hatállyal 7
Merdzsán-dűlő Ny
KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 30.§ (1) A közterületek lehatárolását a szabályozási terv szabályozási vonallal ábrázolja. (2) Önálló övezetbe tartozó közterületekre vonatkozó építési, környezetalakítási szabályokat a közlekedési terület övezeti előírásai tartalmazzák. (3) Utcai fasor az alábbiak figyelembevételével telepítendő: telekhatártól, épülettől kiskoronájú fa: min 2,0m középkoronájú fa min2,5m nagykoronájú fa min3,5m (4) Magas és mélyépítési munkák miatt a növényzetben keletkezett kárra a faérték számítás alapján megváltási ár szabható ki.
TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI
31.§ -
Országos jelentőségű települési értékvédelem 32.§ (1) 46a)A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre az általános rendelkezések vonatkoznak. Nyilvántartott lelőhelyeket az alábbiak: 1. 2. 3.
név Milkó major Csanádi major-Homokbánya
4.
Cédrus u. 6.
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Fehéregyháza I. Beretvás-puszta I. Beretvás-puszta II. Beretvás-puszta III. Beretvás-puszta IV. Remanencia Kökényes D-i része Keléd-dűlő Kelet
13. Temetődűlő
14. Ugordáció 15. Kovácsos-dűlő 45 46
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
Településképvédelem 45
16. 17. 18. 19. 20.
HRSZ 0118 0213/10, 0213/9, 0180/4, 0180/3, 0172, 0212/2, 0213/12, 0213/11, 0213/6 1441, 1574, 1404, 1400, 1575, 1403, 1556, 1541, 1540, 1405, 1573 0159/3 0149 0149 0149 0149 033/22 086/9, 086/6 0263/82, 0263/81, 0263/80, 0263/79, 0263/83, 0263/84, 0263/43, 0263/47, 0263/46, 0263/45, 0263/44, 0263/48, 0263/50, 0263/52, 0263/53, 0263/49, 0263/51 0287/1, 0291/2, 2198, 2192, 2196, 2195, 2188, 2187, 2186, 2189/3, 2189/4, 2190, 2191, 2185, 2414/6, 2414/4, 2413/4, 2413/6, 2413/7, 0287/4, 0291/9, 0292/10, 0291/8, 0292/17, 0292/14, 0292/11, 2470/6, 2410/14, 2403/3, 2401/8, 2414/2, 2415/2, 2410/4, 2404/3 0279/44, 03/19, 03/23, 03/21, 03/25, 03/17 09/28, 09/85, 0248/8, 0247/2, 0242/45
6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 14.§(1)d) hatályon kívül helyezte 2013. ápr. 27.-ével 6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 12.§-a módosította Hatályba lépésének ideje: 2013. ápr. 27.
30. 31. 32. 33. 34. 35. 40. 41.
2304/1, 2309/2, 2307/2, 2304/4, 2306/1, 2307/1, 2308/2, 2308/1, 2304/3, 2309/1, 2306/3, 2318/5, 2319, 2320/2, 2313/13, 2314/5, 2322/1, 2316/5, 2315/5, 2311/2, 2313/4, 2313/2, 2314/3, 2315/3, 2316/3, 2322/2, 2311/3, 2313/7, 2311/4, 2310/1, 2310/3, 2318/6, Kis-köz, Szeméttelep 064/8, 064/7, 064/11, 068/25, 064/9 Kis-köz, Szeméttelep II. 064/8, 064/9, 064/7 Keléd-dűlő, Dél 0265/58, 0265/62, 0265/59, 0265/66 Malom-éri hát, 0236/60 Malom-éri dűlő I. 0236/58, 0236/56, 0236/57, 0236/55, 0236/60, 0229/12, 0236/59 Malom-éri dűlő II. 0236/47, 0236/48 Csanádpuszta 0214/10, 0213/3, 0213/19, 0214/5 Csanádpuszta, Béke Tsz. juhászat 0171/24, 0171/10 Csanádpuszta 0171/23, 0171/22, 0171/19, 0171/20, 0171/21, 0171/24 Sós-éri csatorna 0125/20, 0125/19, 0125/21 Beretváspuszta, Solti Á.G. 0130/21, 0136 Beretváspuszta, Solti Á.G. II. 0137/2, 0147/3, 0142/3, 0146, 0145/2, 0144, 0138/7, 0138/5, 0138/9, 0138/6 Beretváspuszta 0147/3 Csanád-dűlő 0180/12, 0180/15, 0180/13, 0180/8, 0180/5, 0180/7, 0180/6 Csanád-dűlő, Sós-éri csatorna 0171/29 Nagy-szék 0123/10, 0123/9, 0123/7, 0123/8, 0123/6 Nagy-szék, Szimilkó-tanya 0133/4, 0133/3, 0133/2, 0133/1, 0133/5, 0132/2, 0139, 0133/6 Kincsepuszta, Állampuszta 0159/3, 0161 célgazdaság Ugordáció I. 0266/4, 0248/2, 0248/8, 0248/6, 0266/3 Keléd-dűlő észak (M8-51-TB11) 0265/48, 0265/47, 0265/49, 0265/55, 0265/52, 0265/51 Csordakúti-dűlő 0265/73, 0265/76, 0265/74, 0265/72 Ugordáció I. (M8-51-TB12) 0279/71, 0279/73, 0279/69, 0279/64, 0279/72, 0279/70, 0279/67, 0279/63
b) A település területén található természetes vízfolyások magas partvonulatai a 2001. évi LXIV. tv. szerint régészeti érdekű területek. c) Művelési ág váltásánál (különösen szőlő, gyümölcs és erdő telepítése esetén) továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Dunavecse Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek. (2) Országos jelentőségű értékvédelem művi egyedi értékei és területei a) műemlék és telke (szabályozási terven (SZ-2) ábrázolt) b) javasolt műemléki környezet (szabályozási terven (SZ-2) ábrázolt) (3) Az a) szerintiekben építési munka a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A b) szerintiekben építési munka a kulturális örökségvédelmi szakhatósági engedéllyel végezhető. 8
Helyi települési értékvédelem 47 33.§(1) Helyi értékvédelemben részesülnek az alábbiak: a) helyi védettségű épületek (szabályozási terven ábrázolt) b) helyi védettségű településszerkezet (szabályozási terven ábrázolt) (2) (3) (4) (5) (6) (7) VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 34.§ (1) Az természetvédelem érdekében szükséges építési korlátozásokat a mezőgazdasági terület vonatkozó övezeti előírásai tartalmazzák. (2) Az egyes vonalas létesítmények védősávjában építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges: a) vízügyi védőterületek vonatkozó jogszabályok és rendelkezések szerint b) közlekedési védőterület országos közutak tengelyétől külterületen: 100-100m c) távvezeték hálózati energiaellátó és közműlétesítmények védőterületi az illető szabványnak megfelelően: földgáz távvezeték ( NA 150 ) 60 -63 bar , 20 -20 m elektromos távvezeték 120 kV 13 - 13 m 25 -30 kV 5 - 5m d) közművek védőtávolságai: vízvezeték MSZ 7482/2-80 szerint gázvezeték MSZ 7487 szerint e) nagy és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos 4m-nél magasabb mezőgazdasági kultúrák telepítése. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 35.§ (1) Dunavecse Város Képviselő-testülete e rendelet elfogadásával egyidejűleg az alábbi sajátos jogintézményekkel él és rendelkezik azokról: a) tilalom b) útépítési és közművesítési hozzájárulás c) helyi közút céljára történő lejegyzés d) elővásárlási jog e) településrendezési kötelezések, amely helyrehozatali kötelezettség 48 f) beültetési kötelezettség Tilalmak (2) a) A tervezett beépítés feltárása érdekében az alábbi telkekre építési tilalom vonatkozik: Rákóczi utca 1811/4 hrsz, Petőfi utca 1731 hrsz b) Vízügyi érdekből a töltéstől mért 10-es sávban: Duna utca 149 hrsz, Lejtő utca 142, 143, 144, 145, 146 hrsz c) vízügyi érdekből a töltéstől mért 110m-en belül pince, mélyalapozású létesítmény és anyaggödör nem létesíthető.
47 48
Útépítési és közművesítési hozzájárulás (3) A települési önkormányzat az útépítési és közművesítési hozzájárulásról külön rendelkezik. Helyi közút céljára történő lejegyzés (4) Kiszolgáló és lakóút céljára lejegyzésre kerülhetnek a szabályozási terv szerinti (Köu-2) lehatárolt területek. Elővásárlási jog (4) Elővásárlási jogát az (Lk-3*) övezet telkeire határozza meg. Helyrehozatali kötelezettség (5) Településkép védelme érdekében helyrehozatali kötelezettség elrendelésére a Jegyzőt felhatalmazza az alábbi esetekben: -szélsőséges időjárás esetén balesetveszélyes tetőhéjazat, homlokzatburkolat -homlokzatvakolat 50%-nál nagyobb hiánya -pikkelyes fedés (cserép, pala) szerkezet bitumenes feketelemez fedéssel való kipótlása -közízlést sértõ homlokzati festés-, ill. ábrázolás KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 36. §(1) A rendelet alá tartozó terület felszín alatti vízvédelmi besorolása: „IV.” érzékeny terület. A település északi része „A” fokozottan érzékeny, déli része „B” érzékeny terület. (2) Az építési munkával érintett telkeken légszennyezettségi határértékként az egészségügyi határértékek tartandók be. ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 37. § (1) Jelen rendelet alkalmazása tekintetében: a) kialakult állapot: az építési övezeti előírásoknak nem megfelelő, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés b) meglévő épület: jogerős építési ill. használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület c) szolgálati lakás: a tulajdonos-, használó-, és a személyzet számára lakás, amelyhez önálló telek nem tartozhat. d) háztartással kapcsolatos helyiségek: a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha szárító, barkácsműhely, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló) állattartó épületek, jármű tároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) e) tanyatelek: külterület lakóházhoz tartozó telek „kivett” illetve „udvar” nyilvántartású része f) hézagosan zártsorú beépítés: az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítés közötti átmenetet képező, általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekből álló beépítési mód g) Meglévő beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége a 2012. július 1-jén álló építmények figyelembevételével. h) Új beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége. (2) Jelen rendelet kihirdetését követő hónap 1. napján lép hatályba. (3) Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik. (4) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg Dunavecse Nagyközség helyi építési előírásairól szóló 2/1986.(X.2.) számú rendelet hatályát veszti. 49
Kovács Péter sk. Polgármester
Kovács Éva sk. Jegyző
(2)-(7) bekezdéseket 6/2013.(III.28.) önkorm. rendelet 14.§(1)d) hatályon kívül helyezte 2013. ápr. 27.-ével 11/2009.(III.25.) rendelet 7.§-a iktatta be 2009. március 26-ai hatállyal 49
g) -h) pontokat 6/2013.(III.28.) önkorm. rendelet 13.§-a iktatta be
Hatályba lépésésük ideje: 2013. ápr. 27. 9