Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának kiadványai 7. Szerkeszti: Szabóné Szávay Judit

Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez Documents to the History of the Hungarian Veterinary Education Dokumente zur Geschichte der Veterinärmedizinischen Ausbildung in Ungarn V/2. 1953-1962

Budapest 2003

1

A kiadvány megjelenését támogatta: Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Kollégiuma

Szerkesztette és a bevezetést írta: Cserey Lászlóné dr.

Szakértő: Dr. Lami Gyula

Lektorálta: Zsidi Vilmos

Technikai szerkesztő: Cserey Lászlóné dr.

HU-ISBN 963 9483 03 6 HU-ISSN 1589-0279 Felelős kiadó: Szabóné Szávay Judit Nyomtatás: Jász Nyomda és Kiadó Kft. 1112 Budapest, Budaörsi út 1289 hrsz. Készült 150 példányban

2

TARTALOM

Bevezetés

5

Felhasznált irodalom

10

Források jegyzéke

11

Forrásközlés

17

Függelék

203

Rövidítések

205

Névmutató

207

3

„Jelennek írunk … és tán a jövőnek”

(Arany János: Vojtina Ars poetikája)

4

Bevezetés Sajátos nézőpontból, az Állatorvos-tudományi Könyvtár levéltárának iratain keresztül enged bepillantást a magyar történelem 1952-1962 közötti nehéz korszakába, a felsőoktatási és tudományos életbe a „Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez” legújabb, V/2. kötete. Azon kedves olvasóink számára, akiknek nem volt alkalmuk megismerkedni a sorozat előző részeivel, megismételjük, hogy a legkorábbi levéltári iratok szövegét közlő első kiadvány (Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786-1816. Szerk. Bakonyi Ferencné, Gábor Iván. Bp.) 1987-ben, a 200. tanév megnyitására jelent meg. Nagy érdeklődés kísérte a Könyvtár feltáró munkáját, így születtek meg az 1817-1849-ig, az 1850-1875-ig és az 1876-1945-ig terjedő időszak kötetei 1999-ig. A második világháborút közvetlenül követő évekről, az un. „agráregyetemi korszakról” az V/1. sorszámmal jelölt kiadvány számolt be, amely 2002-ben jelent meg. A legújabb, V/2. válogatás tartalmában és szerkezetében szerves folytatása az előzőnek, bár az itt megjelenő anyag önmagában is érdekfeszítő olvasmány, amely a szakmabeliek, valamint a kor kutatói figyelmére is számot tart. A levéltár egyik legterjedelmesebb részének tekinthető korszak 37 dobozából azonban egy üres, nevezetesen éppen az 1956-os iratok kötege hiányzik. Ez nem lehet véletlen, hiszen más felsőoktatási intézményekben is hasonló eredménnyel járt a levéltárak rendezése. Az egyetlen, tartalmában nem jelentős iratot újabb adománnyal kaptuk, közlése a hiány szembetűnő voltát kívánja erősíteni [317]. A válogatás elvi alapját továbbra is az intézmény és a tudományterület fejlődése, valamint a felsőoktatás irányításának alakulása határozta meg. Kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk a Főiskolán 1956-ban történtek hiteles bemutatásának, nemkülönben azok külső megítélésének és az elszenvedett retorzióknak. A zömében 1957-ben keletkezett jelentések, beszámolók segítséget nyújtanak a részletek megismeréséhez. Óva intenénk azonban minden érdeklődőt, vagy érintettet attól, hogy saját sorsának alakulására vonatkozóan keressen kimerítő pontos választ a kiadványban. A „Dokumentumok...” válogatás, amely tartalmi szempontból a tipikus, vagy éppen a különleges iratokat sorakoztatja fel. Személyes igényt csak a segédletek felhasználásával végezhető egyéni levéltári kutatás tud kielégíteni. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy az ötvenes évek frazeológiájának mindennapi használata, egy irat aláírása kötelezettség volt, amely a legtöbb esetben távolról sem jelentette a tartalommal való belső azonosulást. Bízunk abban, hogy értő szemek és fülek a sorok között is megtalálják a tényleges információt. Ellenkező esetben nagy tiszteletnek örvendő volt vezetőinket (pl. Mócsy, Sályi professzorokat) az akkori helyzetet nem, vagy alig ismerő kollégáink netán érzelmi, indulati töltésből fakadóan méltánytalanul itélhetnék meg. 1 A kötetben foglaltak hitelességét hangsúlyozandó, ismét nem hagytunk ki néhány olyan iratot, amely egyedi sajátosságával figyelmet érdemelhet, vagy kedvességével mosolyt fakaszthat [266, 400, 452.]. Az V/1-2. kötet bevezetőjének és a forráscímeknek a fordítását együttesen adjuk közre.

1

Dr. Lami Gyula professzor, szakértő megjegyzése

5

Az Állatorvos-tudományi Főiskola 1952-1962 Az állatorvosi oktatás máig egyetlen „alma mater”-e 1952 őszén önálló, új típusú, egyetemi jellegű főiskolává alakult a Földművelésügyi Minisztérium közvetlen főhatósága alatt. A tanári kart továbbra is egyetemi tanárok, docensek, adjunktusok és tanársegédek alkották, „akik az intézmény nagy múltjához és nemes hagyományaihoz híven haladó szellemű, jól képzett, néphez hű állatorvosok kiképzésén”2 munkálkodtak. (Benedek, 1954. ) Az új intézményi keret kialakulása a politikai élet bizonyos mértékű változásának idejére esett. A MDP Központi vezetőségének 1953. júniusi ülése után kezdődő fordulatok a felsőoktatás irányításában és jogi szabályozásában is „új szakaszt” nyitottak. Nagy Imre első kormányában az Oktatási Minisztérium reformtörekvései nyomán – amelyeket a pártirányítás lazulása tett lehetővé - az egyetemek és főiskolák vezetőinek hatáskörét néhány intézményi és tevékenységi körben szélesítették. Véleményezési jogot kaptak például a korábban fegyelmi úton elbocsátott hallgatók visszavételi kérelméhez [288, 290.]. Az orosz nyelvi lektorátusok idegen nyelvi lektorátusokká szervezése és felügyelete is helyi feladattá válhatott [278, 283, 288, 413], az egyes intézmények saját hatáskörben bonyolíthatták le beruházásaikat. A tanulmányi osztályok helyi vezetéstől való függetlenségének, túlkapásainak bírálata is elhangzott egyes értekezleteken. Megkezdődött az oktatási intézmények szervezetének és működésének átfogó szabályozása [281, 298.], amely szintén a túlzottan centralizált döntési mechanizmus ellen hatott. A mezőgazdasági, ezen belül az állat-egészségügyi szakterület utolsó tíz évét taglaló egyik közlemény három, jellegében elkülöníthető szakaszból ugyancsak az 1953 júniusa utáni időszak irányelveit tekinti újnak. Bár a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló decemberi párt- és kormányhatározat nem foglalkozott külön az állategészségügy kérdésével, de a kiemelt szempontok értelmezése nem maradt el (Bamberger, 1954). A Földművelésügyi Minisztérium számára „A tudományos kutatás legfelsőbb irányítása tárgyában” kiadott MT. rendelet nagyobb hatáskört biztosított, emellett megmaradt a szakoktatás fölött gyakorolt közvetlen felügyeleti jogköre is. Így az állategészségügy irányításával együtt a Főiskola munkáját teljes egészében az FM határozta meg. Módszereit a legjobb indulat mellett sem lehetett „nagyvonalúnak” nevezni. Miközben a tanári kar kézikönyv gyanánt is használható tankönyvek sorát alkotta, és országos jelentőségű kutatási témákon dolgozott [244, 292.], az oktatás módszerei tekintetében az FM továbbra is a szovjet mintára kialakított kisiskolás eljárások alkalmazását várta el [253, 276.]. A felvehető hallgatók keretszámát időről időre emelte, utasításai nyomán a szociális háttér a felvételi és a tanulmányi eredménnyel azonos szempontot képviselt [252, 284, 291.]. Ezekben az években folyamatosan érkeztek a politikai okokból elbocsátottak részéről visszavételi kérelmek, születtek vélemények, elutasítások, de szép számmal engedélyek is a tanulmányok folytatására [258, 259, 260, 261, 262, 263, 264, 267, 277, 280, 290.]. Ugyanakkor egyre újabb kizárásokat kényszerített ki a politikai akarat [268]. Míg a „Dokumentumok ...” V/1. kötetében 1949-ben 9, később elszórtan 11, majd 1951-ben 65 hallgató kizárásáról találtunk bizonyítékot (és minden átfogó, 2

i. m. 253. p.

6

jelenkor-történettel foglalkozó munka csak ezt említi), addig ez újabb válogatás egyik jelentése 1955-ben 120 visszavételi kérelem tárgyalásáról adott hírt [307.]. A tantervi reform keretében az ötéves, tehát egyetemi mértékű oktatási idő alatt 1953-tól megalakították a növénytani tanszéket és önállósult a biokémia. A házállatok nem megfelelő tartási körülményeire visszavezethető betegségeinek a megelőzése hívta életre az állathigiénia, mint kezdetben fakultatív tantárgy megjelenését [246, 406, 463]. Fakultatív részvételi lehetőséggel előadások hangzottak el a halkórtan, később a méhek betegségei témakörből. A továbbképzés többszíntű, zömében főiskolai szervezése [269, 296, 366, 458.] vitathatalanul fejlődést hozott az állategészségügy területén. Nagy szerepet kapott a tudományos eredmények népszerűsítése címén végzett „termelőszövetkezeti patronázsmunka” [250, 408], amelyet az oktatóknak a felduzzasztott létszámú és vegyes felkészültségű hallgatók oktatása mellett, sokszor nehéz körülmények között kellett ellátni. Céljául a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását (szarvasmarha- és sertésbrucellózis, gümőkór, sertéspestis, sertésorbánc, juhrühösség, baromfipestis és baromfitifusz elleni küzdelmet), a termeléssel való „közvetlen kapcsolat tartását” jelölte meg a pártirányítás. Itt kell megjegyeznünk, hogy a mindezen munkatöbblet ellenére is eredményes kutatómunka publikálásának módját „sajátos” ajánlás szabályozta [245]. A dialektikus materializmus mellé felsorakozott a magyar párttörténet „a társadalomtudományi ismeretek szélesebbkörű (sic!) oktatása” okán [257], majd a marxizmus-leninizmus önálló tanszék által oktatott, egyik legfontosabb államvizsga tárgy lett. A végzős hallgatóknak ugyanis 1954-től államvizsgát kellett letenni [253, 275]. „1956 októberében az egyetemi ifjúság mind türelmetlenebbül követelte a felsőoktatás területén szükséges változtatások gyorsabb megvalósítását. Az OM a forrongó egyetemi hangulat hatására október 17-én a hallgatók megnyugtatása, a jogos követelések teljesítése érdekében javaslatot készített a felsőoktatás néhány alapvető kérdésének rendezésére, amelyet az MDP Politikai Bizottságának tagjai másnap röpszavazással elfogadtak”3, ez azonban már nem állíthatta meg a tüntetések bekövetkeztét. Október 23a után a felsőoktatási intézmények többségében forradalmi bizottságok alakultak, amelyeknek egy része személyi és szervezeti kérdésekben is döntést gyakorolt, másik részének tevékenysége főként a rend és a nyugalom fenntartására irányult (Ladányi, 1991). Ez utóbbiak közé tartozott az Állatorvos-tudományi Főiskola is. Az események elvi indíttatását, menetét, majd az 1957-től foganatosított ellenintézkedéseket minden egyéb kommentár helyett (néha a sorok között) híven tolmácsolja az 1957 februárjában kelt 321. számú FM irattól kezdődően a 357. számú iratig született 26 dokumentum, amelyet csak kevés kivétellel tarkít más téma beékelődése. Az érzékelhető óvatosságnak és józanságnak köszönhető a nagyobb veszteségek elkerülése azzal együtt, hogy Tatay Zoltán hallgató halála és a fegyelmi vizsgálatokon meghurcolt, elbocsátott oktatók hiánya a Főiskola történetében örökre nagy veszteség marad. Nézzük meg, hogyan írt 1956 utolsó hónapjairól néhány később megjelent összefoglaló munka: „Az ellenforradalmi események ellenséges jelszavai nagymértékben megzavarták az egyetemi ifjúságot. A politikai konszolidáció létrehozása érdekében azonnal meg kellett kezdeni az új alapokra helyezett politikai nevelőmunkát. Ebben a munkában nagy 3

i .m. 37. p.

7

segítséget nyújtott a Főiskola MSZMP- és KISZ-szervezete. A KISZ-tagok a legöntudatosabb hallgatók közül kerültek ki, akik igyekeztek Főiskolánk hallgatóságát átfogni, és politikai tisztánlátásukat kialakítani.”4 (Évkönyv, 1957/58) „Az 1956/57-es tanév októberében a Főiskola sem maradt mentes attól a nyugtalanságtól, zűrzavartól és ellenforradalmi propagandától, amely az országban megnyilvánult, bár a dolgozók és hallgatók higgadt viselkedése megmentette az intézményt a nagyobb rendzavarásoktól. ... A politikai konszolidáció során a főhatóság fegyelmi vizsgálatot indított, és ennek alapján felmentette és elbocsátotta állásából Urbányi László igazgatót, ... , Kómár Gyula tanszékvezetőt és három további oktatót. A nyugalom csakhamar helyreállt ...”2.(200 éves a magyar állatorvosi felsőokt. 1987) „Az egyetemi életben a politikai konszolidáció lassabban következett be, mint a társadalmi élet más területein. Az 1956-os eseményekben, különösen annak első szakaszában az egyetemi oktatók egy része is aktív szerepet játszott. Az Állatorvostudományi Főiskolán 1956. november 2-án került sor a „forradalmi bizottság” megválasztására, politikai irányvonalát a főiskolai MSZMP-szervezet megalakulásáig zavartalanul vitte és nagyrészt meg is valósította”.5 (Hajnóczkyné, 1989) Az u.n. „konszolidáció” véghezvitelét az MSZMP Politikai Bizottságának az egyetemek káderhelyzetével kapcsolatban hozott határozata szabta meg: „az egyetemek és főiskolák csak akkor lesznek a szocializmus építésének szilárd bázisai, ha a professzorok és oktatók zöme a szocializmus építésének önzetlen híve. E cél elérése érdekében megfelelő képzettségű kommunista vagy politikailag szilárd pártonkívüli szakembereket kell bevinni azokra a területekre, ahol erre szükség van”6. Valójában tényleges konszolidáció helyett a személyi kultusz formai tradicióit elhagyva, közben egyre erősödve tért vissza a párt irányító szerepe. A 28.697/1959. évi MM bizalmasan kezelendő, felvételi vizsgákat szabályozó körlevele világosan fogalmazott, amikor pluszpontszámokkal és felvételi kivételekkel pozitív diszkriminációt hajtatott végre a párt hívei vagy potenciális támogatói javára. Ennek szellemében készültek el a személyi minősítések [380, 402.] is. A személyzetről kitöltendő űrlapok III. pontjában 1-8-ig sorszámmal jelölték a származást (munkástól osztályidegenig), alkalmazásoknál 1-9-ig az „eredeti” foglalkozást (munkástól tanulóig). A cél jól érzékelhető az 1958/59. évi főiskolai évkönyv bevezető tanulmányából. (Pozsonyi, 1960) A felsőoktatási politika a kivizsgálások és retorziók mellett 1957-től kénytelen volt lényeges engedményeket is tenni. Így hatálytalanították az egyetemi doktorátus megszüntetését kimondó 1951/26. sz. tvr.-et, és visszaadták a doktorrá avatás jogát. Törvénytervezet készült, amelyben szerepelt többek között a Tudományos és Felsőoktatási Tanács létrehozása is a kutatási és oktatási feladatok elvi irányításának összehangolására. Ezt végül még 1957-ben meg is alakították. Jellemző, hogy a teljes tervezet a tárcavéleményezési eljárás során éppen az FM politikai aggályai miatt nem kerülhetett a kormány elé. Végül az 1961. évi III. törvény határozta meg a felsőoktatási intézmények típusait, de az oktatás egységes irányításának terve a szaktárcák (FM, EüM) ellenállásán megbukott. Az FM az agrár-felsőoktatás vezetőinek 4

i. m. 14. p. i. m.106. p. 6 i. m.107. p. 5

8

kinevezését saját hatáskörébe vonta, a fegyelmi eljárásokat csak az általa kijelölt bizottságok folytathatták le, és politikai irányvonalának megfelelően tovább „keményített” a felvételek szabályozásán is. A Főiskola a tudományos élet területén komoly eredményeket mondhatott magáénak. Kutatási tevékenysége bővült, a tudományos diákköri munka sikereket hozott, létrejött a helminológiai és az izotóplaboratórium, nemzetközi kapcsolatai minden korlátozás ellenére egyre szélesebbé váltak [384, 388, 397]. Hosszú küzdelem után, a tanári kar vitathatatlan érvei nyomására az állatorvosok hasonlóan az orvosokhoz és a jogászokhoz, automatikusan megkapták a doktori címet. [336, 340, 343, 362, 363, 365, 428.] A Főiskolának is gondoskodnia kellett szakterülete tudományos utánpótlásáról [457], amelyre az aspirantúra intézménye adott lehetőséget. Végül minden tartalmi és formai elem rendelkezésre állt ahhoz a kéréshez, hogy az egyetemi rangú főiskola megkapja az egyetemi címet, amelyet végül kitartó küzdelem eredményeként fennállásának 175. évfordulójára az Elnöki Tanács 1962. évi 22. sz. rendelete szentesített [359, 429, 454, 465.] 19.§.-ában: Az Erdőmérnöki Főiskola mit Erdészeti és Faipari Egyetem; az Állatorvos-tudományi Főiskola mint Állatorvos-tudományi Egyetem; ... a mezőgazdasági akadémiák mint agrártudományi főiskolák működnek tovább”. A tárcafelügyelettel megbízott miniszterek és a felsőoktatásért felelős művelődésügyi miniszter hatáskörét a 35/ 1962. sz. kormányrendelet rendezte. „Nagy és lelkesítő tradícióink vannak. Ezekhez a tradíciókhoz hűek maradunk a jövőben is, de mindig alkalmazkodunk oktató- és kutatómunkánkban az élet által felvetett új követelményekhez, mert hiszen e nélkül nincs haladás és fejlődés”7. írta Sályi Gyula főiskolai igazgató, majd egyetemi rektor az állatorvosi oktatás jubileumi megemlékezései elé. (Sályi, 1962)

A szerkesztésről Az V/2. kötet az előző rész szerves folytatása, tehát a következő, 244. számú irattal folytatódik, amely 1953. január 1-jei dátummal szerepel a levéltárban. Az egyes fejcímek alatt *-al jelölve válaszleveleket találunk, amelyekkel együtt 267 dokumentumot tartalmaz a kiadvány. Ezek főként a Főiskola – mint iratképző szerv – egyedi iratai, valamint jegyzőkönyveinek lényeges részletei, de a továbbiakban is leírtuk azokat a leveleket, utasításokat, amelyek a Földművelésügyi Minisztériumtól, valamint az Oktatásügyi, majd Művelődésügyi Minisztériumtól érkeztek, és a politika oktatásra gyakorolt hatását tükrözték. A kiadvány összeállításának módját meghatározta, hogy egy szerkesztési hagyományokkal rendelkező sorozat legújabb tagjának második kötete, tehát felépítése az előzményektől alig, az V/1. kötettől egyáltalán nem tér el. Az egyes iratokat folyamatos sorszám jelöli, amelyet a keletkezés helye és időpontjának megjelölése követ. A rendezés alapja a keletkezés dátuma volt, amelytől legfeljebb egy két helyen az oldalak kitöltése okán változtattunk. Az iktatószám, 1956-tól csoportszámmal szerepel, tehát a tartalomra is utal. Igen sok iraton nem található meg az iktatás nyoma. A szövegek 7

i. m. 390. p.

9

fogalmazása hű maradt az eredi iratokhoz, azonban formájukat (pl. bekezdések) terjedelmi korlátok miatt nem, vagy alig hagyhattuk meg. A kézírásos megjegyzéseket dőlt betűkkel jelöltük. A dokumentumok leírása a számítógépes szerkesztés miatt a mai helyesírás szerint történt, kivételt képeznek azok a helyesírási hibájukkal kirívó levelek, amelyeket kiemelve szöveghűen másoltunk le. A forrásokat „Függelék” követi, amelyben a korábbi módon táblázatos formában kiegészítő adatokat sorakoztattunk fel. A kötetet rövidítések jegyzéke és névmutató egészíti ki. Most, amikor az állatorvosi oktatás a Szent-István Egyetemen belül, így ismét az agráriumhoz közel eső helyen kapott kari státuszt, különösen fontos, hogy önálló korszakáról, a nehéz helyzetekben való helytállásáról, kiváló kutatóiról és oktatóiról hű képet kapjanak a tudományág és a felsőoktatás fejlődése iránt érdeklődők. Köszönettel tartozom a Szent-István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar dékánjának, dr. Solti Lászlónak, valamint volt munkatársaimnak, hogy támogatásukkal hozzájárulhattam e kép megőrzéséhez. Cserey Lászlóné Felhasznált irodalom: Bamberger Károly: A magyar állategészségügy tíz éve. Magyar Állatorvosok Lapja, 1954. 9. évf. 3. sz. 73-77. p. Benedek Gábor: Az állatorvos-képzésről. Magyar Állatorvosok Lapja, 1954. 9. évf. 8. sz. 253-254. p. Hajnóczkyné Miklósi Éva: Állatorvos-képzésünk helyzete 1944 és 1962. között. III. A szocializmus alapjai lerakásának időszaka (1957-1962). Magyar Állatorvosok Lapja, 1989. 44. évf. 2. sz. 107-110. p. 200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. Szerk: Holló Ferenc. Bp. Mezőgazdasági Kiadó, 1987. 106-107. p. Ladányi Andor: A felsőoktatás irányításának történeti alakulása. Bp. Oktatáskutató Intézet, 1991. 69 p. Pozsonyi Tivadar: A kommunista szakember-képzés néhány kérdése főiskolánkon. A Budapesti Állatorvos-tudományi Főiskola 1958/59. tanévi évkönyve. Bp. 1960. 5-20. p Pozsonyi Tivadar: Szocialista mezőgazdaságunk épít az állatorvosok sokoldalú munkájára. Magyar Állatorvosok Lapja, 1960. 15. évf. 11. sz. 401-404. p. Sályi Gyula: Az állatorvos-tudományi Főiskola 175 éves jubileuma elé. Magyar Állatorvosok Lapja, 1962. 17. évf. 10. sz. 281. p. Várnagy László: Az álletegészségügy fejlődésének főbb állomásai az 1953. évben. Magyar Állatorvosok Lapja, 1954. 9. évf. 1. sz. 1-2. p. Az Állatorvos-tudományi Főiskola évkönyvei 1957/58, 1958/59, 1959/60, 1960/61, 1961/62. Bp.

10

FORRÁSOK JEGYZÉKE

244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282.

Budapest, 1953. január 1. Tudományos munka és kutatási feladatok Budapest, 1953. január 30. A tudományos publikálás szabályai Budapest, 1953. február 10. Állathigiéne tantantárgy meghirdetése Budapest, 1953. március 4. Jelentés a tudományos diákköri munkáról Budapest, 1953. március 12. Az Állatorvos-tudományi Főiskolán oktatott tárgyak Budapest, 1953. március 17. A Földművelésügyi Minisztérium átirata kultúrális klubok létesítéséről Budapest, 1953. március 21. Jelentés a főiskolai oktatók propagandamunkájáról Budapest, 1953. április 1. A Kórbonctan épületének bővítése Budapest, 1953. április 27. A felvehető hallgatók keretszáma Budapest, 1953. május 5. Az Állatorvos-tudományi Főiskola első negyedévi jelentéséből Budapest, 1953. május 5. A Főiskola igazgatója katonai tanszék felállítását javasolja Budapest, 1953. május 16. Jelentés a Főiskola kulturális munkájáról Budapest, 1953. június 16. Csiszár Vilmos könyve megírásához halasztást, az igazgatói teendői alól felmentést kér Budapest, 1953. június 30. Az Állatorvos-tudományi Főiskola tantervének jóváhagyása Budapest, 1953. július 8. Eljárás egyetemi és főiskolai hallgatók fegyelmi ügyében Budapest, 1953. július 13. Visszavételi kérelem elutasítása Budapest, 1953. július 16. Állásfoglalás visszavételi döntések meghozatalához Budapest, 1953. július 21. ”X„ származású jelentkezők felvételét javasolja a Főiskola Budapest, 1953. augusztus 19. Hallgató kérelme tanulmányainak folytatására Budapest, 1953. augusztus 22. Felvételi kérelem elutasítása Mosonszolnok, 1953. augusztus 30. Felvételi ügy Budapest, 1953. szeptember 9. Az ideológiai oktatás megszervezése Budapest, 1953. szeptember 14. Kopogtató kalapácsok beszerzése Budapest, 1953. szeptember 17. Állatorvostan-hallgató visszavétele Budapest, 1953. október 16. Hallgató kizárása a Főiskoláról Budapest, 1953. október 27. Miniszteri utasítás a szakember-továbbképzésről Budapest, 1954. január 12. A halak betegségei tantárgy oktatása Budapest, 1954. február 8. Női hallgatók létszámának megállapítása Budapest, 1954. február 16. Részvétnyilvánítás dr. Fettick Ottó halála alkalmából Budapest, 1954. február 11. Állatorvos-tudományi Kongresszus rendezéséről Budapest, 1954. február 17. Jelentés a hallgatók tankönyv-és jegyzetellátásáról Budapest, 1954. február 26. Az államvizsgarendszer értékelése Budapest, 1954. március 4. Rossz tanulmányi eredményű hallgatók helyzetének kivizsgálása Budapest, 1954. március 15. Szigorló állatorvos visszavételi kérelme Budapest, 1954. április 9. Idegen nyelvek fakultatív oktatása Budapest, 1954. április 10. Közlemény szövege a Szabad Nép számára Kossuth díjas professzorainkról Ibafa, 1954. április 28. Visszavételi kérelem okán kapott vélemény Budapest, 1954. április 30. A Főiskola szervezeti szabályzatának felterjesztése Budapest, 1954. május 11. Külföldi könyvek, és műszerek vásárlásához kér engedélyt a Főiskola

11

19 19 21 21 22 22 23 24 24 25 26 27 28 29 30 30 31 31 31 32 32 33 34 34 35 35 36 36 37 37 37 38 39 39 40 40 41 41 44

283. Budapest, 1954. május 18. Az orosz nyelvi lektorátusok irányítása egyetemi hatáskörbe kerül 44 284. Budapest, 1954. május 28. Szakérettségis tanfolyam hallgatóinak felvételéről 45 285. Budapest, 1954. június 21. Csukás Zoltánt az akadémia levelező tagjává választották 46 286. Budapest, 1954. június 21. Kotlán Sándor a „Munka érdemrendje” kitüntetést kapta 46 287. Budapest, 1954. június 22. Az 1948/49-ben kizárt, ill. [újra] felvételt nem nyert hallgatók felvételének szabályozása 46 288. Budapest, 1954. július 6. Orosz lektorátusok átszervezése idegen nyelvi lektorátussá 47 289. Budapest, 1954. július 23. A Földművelésügyi Minisztérium egyes feladatokat átenged a felsőoktatási intézményeknek 48 290. Budapest, 1954. augusztus 2. Visszavételi ügy 48 291. Budapest, 1954. szeptember 3. Az 1954/55. tanévi első évfolyam ötszázalékos tartalékkeretének betöltéséről 49 292. Budapest, 1954. október 25. Kutatási terv felterjesztése 49 293. Budapest, 1954. november 4. November 7-i előkészületek, biztonsági ügyelet szervezése 50 294. Budapest, 1954. november 18. Mócsy János levele a Főiskola fejlesztése érdekében 51 295. Budapest, 1954. november 30. Az államvizsgák rendje a Főiskolán 52 296. Budapest, 1955. január 31. Észrevételek a továbbképzésről írt minisztériumi utasítástervezetéhez 53 297. Budapest, 1955. február 10. „Hallgatói pályadíjak” keret megállapításáról 54 298. Budapest, 1955. március 7. Szervezeti és vizsgaszabályzat jóváhagyása 55 299. Budapest, 1955. március 24. Mezőgazdasági vonatkozású tárgyak összevonása 55 300. Budapest, 1955. március 26. Javaslat kormánykitüntetésre 56 301. Budapest, 1955. május 10. Középiskolai tanárok küldése az egyetemi felvételi vizsgákra 56 302. Budapest, 1955. június 3. Igazgatóhelyettesi kinevezések 57 303. Budapest, 1955. június 20. Kiküldetés engedélyezése a lipcsei egyetem jubileumi ünnepségeire 57 304. Budapest, 1955. július 6. A Nagykőrösi Agrár-szakérettségi Tanfolyam állatorvosi osztályának vizsgáiról 58 305. Budapest, 1955. július 8. Ötödéves hallgató kizárása származása miatt 59 306. Budapest, 1955. július 26. A hannoveri Állatorvosi Főiskola adatszolgáltatást kér 59 307. Budapest, 1955. július 30. Év végi jelentés 60 308. Budapest, 1955. augusztus 16. Az 1955/56. tanév előkészítése 63 309. Budapest, 1955. szeptember 5. Mócsy János levele a folyóiratok beszerzése ügyében 64 310. Komárom, 1955. szeptember 14. Egyetemi hallgató ügye 64 311. Budapest, 1955. szeptember 17. Hallgató felvétele körül kialakult vita rendezése 65 312. Budapest, 1955. november Szent-Iványi Tamás berlini meghívásának elutasítása 66 313. Budapest, 1955. október 29. Mócsy János levele Erdei Ferenc földművelésügyi miniszterhez 66 314. Budapest, 1955. november 29. A tervszerű káderutánpótlás biztosítása 66 315. Budapest, 1955. december 15. Kemény Armand kongresszusi kiküldetéséről 67 316. Budapest, 1955. december 16. Kiküldetési keret kérése 68 317. Budapest, 1956. december 1. Dr. Gyarmati Ernő lemondása 68 318. Budapest, 1957. január 12. Állategészségügyi kormányprogram 69 319. Budapest, 1957. január 18. Doktori címek adományozása 70 320. Budapest, 1957. január 24-én. Katonai tanszék megszüntetése 71 321. Budapest, 1957. február 2. Tájékoztató az oktatás megindítása alkalmából 72 322. Budapest, 1957. február 20. Hallgatói felvételek és visszavételek szünetelése 73 323. Budapest, 1957. március 7. Adatszolgáltatás 73 324. Budapest, 1957. március 9. Forradalmi bizottságok jegyzőkönyveinek bekérése 74

12

325. Budapest, 1957. március 12. Oktatók őrizetbe vételéről 75 326. Budapest, 1957. március 15. Anyagi segítség az egyik elhunyt professzor lányának 75 327. Budapest, 1957. április 1. Guoth János szabadlábra helyezése 76 328. Budapest, 1957. április 9. Külföldi állampolgárok belépésének engedélyéről 76 329. Budapest, 1957. április 12. Bizottságok létrehozása az 1956-os események kivizsgálására 77 330. Budapest, 1957. május 2. Helyzetjelentés az Állatorvos-tudományi Főiskoláról 78 331. Budapest, 1957. május 10. Kizárt hallgatók visszavételének szabályozása 79 332. Budapest, 1957. május 10. Tájékoztatás a Főiskolán folyó vizsgálatról 80 333. Budapest, 1957. május 21. A hallgatók ügyeit vizsgáló bizottság összefoglalása 80 334. [Budapest, 1957. május] Zárójelentés 85 335. Budapest, 1957. [május 21.] Értékelő jelentés 89 336. Budapest, 1957. május 28. Állatorvosok doktori címe 94 337. Budapest, 1957. június 18. J 94 Jelentés a marxizmus-leninizmus oktatásáról 94 338. Budapest, 1957. június 18. Az igazgató új jelentést kér az októberi eseményekről 95 339. Budapest, 1957. június 27. Fegyelmi eljárás Urbányi László, Kómár Gyula, valamint Guoth János ellen 95 340. Budapest, 1957. június 27. Az állatorvosok megkapják a doktori cím használatának jogát 96 341. Budapest, 1957. július 5. A Főiskola új javaslata az izotóp-laboratórium létesítésére 96 342. Budapest, 1957. július 7. Urbányi László ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat 97 343. Budapest, 1957. július 20. A doktori cím automatikus elnyeréséről 101 344. Budapest, 1957. július 22. Személyek kitiltására szólítja fel az intézményt a Földművelésügyi Minisztérium 102 345. Budapest, 1957. július 23. Felterjesztés kitüntetésre 103 346. Budapest, 1957. augusztus 12. Kitüntetések megvonása 103 347. Budapest, 1957. augusztus 30. Határozat fegyelmi elbocsátásról 104 348. Budapest, 1957. augusztus 30. Munkaviszony megszüntetése 105 349. Budapest, 1957. augusztus 31. Jegyzőkönyv az 1956. október 23-a óta visszavett hallgatók vizsgálatáról 106 350. Budapest, 1957. szeptember 4. Javaslat a „méhbetegségek” tantárgy oktatására 108 351. Inota, 1957. évi szeptember 10. A Főiskola igazgatóját politikai részrehajlással vádolják 109 352. Budapest, 1957. szeptember 10. Vizsgálóbizottság elnökének megbízása 110 353. Budapest, 1957. szeptember 21. A Közalkalmazottak Szakszervezete Állatorvos Szakosztálya határozati javaslata 110 354. Budapest, 1957. szeptember 26. Oktatók elbocsátása 111 355. Budapest, 1957. október 25. Feljegyzés a hallgatók elbocsátását bíráló csúcsbizottság üléséről 111 356. Budapest, 1957. október 26. Munkaviszony megszüntetése 113 357. Budapest, 1957. október 31. Kimutatás ellenforradalmi cselekmények miatt elbocsátott oktatókról és hallgatókról 114 358. Budapest, 1957. október 31. Hallgatók visszavételi ügyének felülvizsgálatáról 115 359. Budapest, 1957. november 12. Felterjesztés az Állatorvos-tudományi Főiskola egyetemmé válása ügyében 117 360. Budapest, 1957. november 12. Javaslat utca elnevezésére Marek Józsefről 118 361. Budapest, 1957. november 28. Munkaterv az 1957/58. tanév második félévére 120 362. Budapest, 1958. január 4. Doktori cím használatának kiterjesztése a kandidátusokra 121 363. Budapest, 1958. január 7. Az Állatorvos-tudományi Főiskola doktori szabályzata 122 364. Budapest, 1958. január 29. Adatszolgáltatás nemzetközi tudományos célokra 126 365. Budapest, 1958. január 30. Állatorvos doktori cím használatának kierjesztése 127 366. Budapest, 1958. február 6. Tudományos fokozatok és egyéb képzési követelmények 128

13

367. 368. 369. 370. 371. 372. 373. 374. 375. 376. 377. 378. 379. 380. 381. 382. 383. 384. 385. 386. 387. 388. 389. 390. 391. 392. 393. 394. 395. 396. 397. 398. 399. 400. 401. 402. 403. 404. 405. 406. 407. 408. 409.

Budapest, 1958. március 14. Hallgatók visszavételi kérelmének elbírálása Debrecen, 1958, március 18. Információ dr. Kómár Gyula tevékenységéről Budapest, 1958. március 22. Jegyzőkönyv a „Fiatal Állatorvosok Napjáról” Budapest, 1958. április 3. Biztonsági intézkedések április 4-ére Budapest, 1958. április 10. Állatorvosok tartalékos tiszti képzése Budapest, 1958. április 16. Vizsgaszabályzat módosításának ügyintézése Budapest, 1958. április 30. Külföldi oklevelek honosítása Budapest, 1958. május 5. Mezőgazdasági Felsőoktatási Intézmények Tanácsáról Budapest, 1958. május 5. A Főiskola adminisztrációjának vezetője tájékoztatja a Földművelésügyi Minisztériumot egyes személyekről Budapest, 1958. június 13. A röntgenológia helyzete a Főiskolán Budapest, 1958. június 19. A Főiskola kutatási tevékenységéről Budapest, 1958. június 24. Felvételi keretszámok 1958/59-re Budapest, 1958. július 17. Párt- és állami ösztöndíjasok felvételi bizottsága Budapest, 1958. július 31. Káderjelentés Budapest, 1958. augusztus 12. Felvételi bizottság jelentése Budapest, 1958. augusztus 5. Az Amszterdami Történettudományi Szenátusi Bizottság tájékoztatása Budapest, 1958. szeptember 2. Fellebbezések felülvizsgálata Budapest, 1958. október 6. Külföldi utazások előkészítése Budapest, 1958. október 7. A Földművelésügyi Minisztérium irányelvei a következő tanévre Budapest, 1958. október 29. A Földművelésügyi Minisztérium elrendeli az intézményi tanácsülések ügyrendjének elkészítését Budapest, 1958. november 12. Adatok az Állatorvos-tudományi Főiskola dolgozóiról Budapest, 1958. november 17. Manninger Rezsőt külföldi levelező taggá választották Budapest, 1958. november 25. Tyúktrágya felhasználása takarmány kiegészítésre Budapest, 1958. november 23. A Főiskola tízéves fejlesztési terve Budapest, 1958. december 1. Jegyzőkönyv a tanév harmadik tanácsülésről Budapest, 1958. december 12. A továbbképzés eredményei és tapasztalatai Budapest, 1959. január 14. Az Állatorvos-tudományi Főiskola feladata, szervezeti felépítése Budapest, 1959. január 15. Információ kérése egyetemi dolgozó szüleinek vagyoni helyzetéről Budapest, 1959. január 29. Megkeresés iskolai fegyelmező intézkedés végett Budapest, 1959. február 2. Mócsy János nyugdíjaztatását kéri Budapest, 1959. február 21. Magyar szakirodalmi dolgozat kérése Budapest, 1959. július 21. Adatszolgáltatás engedélyezési eljárása Budapest, 1959. február 24. Jegyzőkönyv a Főiskola ötödik tanácsüléséről Budapest, 1959. március 20. Jegyzőkönyv a Főiskola hatodik tanácsüléséről Budapest, 1959. március 23. Meghívó a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszakra Budapest, 1959. április 11. Minősítések értékelő jelentése Budapest, 1959. április 20. Kotlán Sándor akadémikus kiküldetése Budapest, 1959. április 24. Jegyzőkönyv a Főiskola Tanácsának hetedik üléséről Budapest, 1959. május 5. Kotlán Sándor és Mócsy János kongresszusi részvételéről Budapest, 1959. május 6. Állathigiénia oktatása Budapest, 1959. május 11. Javaslat a tanterv módosítására Somogyszentpál, 1959. június 21. Termelőszövetkezet patronálása Budapest, 1959. július 8. Beiskolázási létszám az 1959/60. tanévre

14

129 130 130 134 134 135 136 136 137 139 140 141 141 142 145 145 146 147 148 149 150 150 150 151 152 153 153 154 154 155 155 156 156 158 158 159 160 161 161 162 162 163 163

410. 411. 412. 413. 414. 415. 416. 417. 418. 419. 420. 421. 422. 423. 424. 425. 426. 427. 428. 429. 430. 431. 432. 433. 434. 435. 436. 437. 438. 439. 440. 441. 442. 443. 444. 445. 446. 447. 448. 449. 450. 451. 452. 453. 454. 455.

Budapest, 1959. július 23. Felterjesztés kitüntetésekre Budapest, 1959. augusztus 26. Statisztikai kimutatás az oktatókról Budapest, 1959. szeptember 2. Szép Iván áthelyezése Budapest, 1959. szeptember 16. Nyelvoktatás szervezéséről Budapest, 1959. szeptember 19. Információk dr. Guoth Jánosról Budapest, 1959. október 30. Izotópkutatással megbízott személyek Budapest, 1959. november 5. Helmintológiai laboratórium létesítése Budapest, 1959. december 10. Jelentés a hallgatók életkörülményeiről Budapest, 1959. december 15. Jelentés rendkívüli tanácsülésről [Budapest, 1960. január 5.] Az Állatorvos-tudományi Főiskola oktatási reformterve Budapest, 1960. február 9. Györe Sándor kikérése Budapest, 1960. április 12. Helmintológiai laboratórium létszáma és költségvetése Budapest, 1960. március 8. Hallgató visszavételi ügye Budapest, 1960. március 15. Felújítási, beruházási hitelkeret kérése Budapest, 1960. július 8. Beiskolázási létszámok az 1960/61 és 1961/62. tanévekre Budapest, 1960. november 21. A tananyag és az oktatási módszerek korszerűsítése Budapest, 1960. december 23. Visszavételi kérelem elutasítása Budapest, 1960. december 30. Világnézeti Nevelési Bizottság ellenőrző szerepéről Budapest, 1961. január 9. Doktori oklevelek szövegének változtatása Budapest, 1961. január 27. Jegyzőkönyv a Főiskolai Tanács ötödik üléséről Budapest, 1961. február 10. Manninger Rezsőt egyiptomi kongresszusi részvétele Budapest, 1961. február 15. A Kulturbizottság megalakulása Budapest, 1961. február 16. Szent-Iványi Tamás szakmai és politikai jellemzése Budapest, 1961. február 18. Az „Állatorvos-tudományi Főiskola Híradója” Budapest, 1961. február 24. Jegyzőkönyv a Főiskolai Tanács hatodik üléséről Budapest, 1961. március 10. Kimutatás a tudományos személyzet társadalmi elfoglaltságáról Budapest, 1961. március 13. Gyakorlatban hasznosítható kutatási eredmények Budapest, 1961. március 24. Jegyzőkönyv a Főiskolai Tanács hetedik üléséről Budapest, 1961. április 28. Jegyzőkönyv a Főiskolai Tanács nyolcadik üléséről Budapest, 1961. május 5. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár felülvizsgálata a könyvtárban Budapest, 1961. augusztus 15. Felvételi fellebbezések Budapest, 1961. szeptember 29. Jegyzőkönyv a tanév első rendes tanácsüléséről Budapest, 1961. október 7. Intézetek létesítésének javaslata Budapest, 1961. október 20. Csek János dr. elhalálozása Budapest, 1961. október 23. A spanyol polgárháború évfordulójának megünneplése Budapest, 1961. október 26. Állati csontok kérése szemléltető oktatáshoz Budapest, 1961. október 27. Jegyzőkönyv az Állatorvos-tudományi Főiskola Tanácsának második tanácsüléséről Budapest, 1961. október 31. Az állatorvosok képzésének célja Budapest, 1961. november 18. A jubileumi ünnepségek engedélyezése Budapest, 1961. november 24. Jegyzőkönyv a Főiskola Tanácsának harmadik tanácsüléséről Budapest, 1961. december 18. Tangazdaság kijelölése Budapest, 1962. január 25. Izotóplaboratórium a Belgyógyászati tanszéken Budapest, 1962. január 31. „Pacsirta vagy pipiske” Budapest, 1962. február 2. Jegyzőkönyv a Főiskola Tanácsának ötödik üléséről Budapest, 1962. február 5. Felterjesztés az egyetemmé nyilvánítás ügyében Budapest, 1962. február 13. Visszavételi kérelem

15

164 165 165 166 166 166 167 167 168 169 171 171 172 173 174 174 175 176 176 177 177 178 178 179 179 180 182 183 185 185 186 186 187 187 187 188 188 189 191 191 192 192 192 193 194 195

456. Budapest, 1962. március 30. Jegyzőkönyv a Főiskola Tanácsának hetedik üléséről 457. Budapest, 1962. április 10. Szakszervezeti jelentés az állatorvosok elhelyezkedési lehetőségeiről 458. Budapest, 1962. április 24. A tudományos minősítés továbbfejlesztéséről 459. Budapest, 1962. június 29. Jegyzőkönyv a Főiskola kilencedik tanácsüléséről 460. Budapest, 1962. július 30. Tájékoztató a felvettek származásáról 461. Budapest, 1962. augusztus 6. Angol kutatók fogadásának engedélyezése 462. Budapest, 1962. szeptember 3. Jubileumi oklevelek kiadása 463. Budapest, 1962. szeptember 7. Jegyzőkönyv a Főiskola első üléséről 464. Budapest, 1962. szeptember 26. Köszönet egy muzeális értékű kéziratért 465. Budapest, 1962. szeptember 27. Köszönetnyilvánítás 466. Budapest, 1962. október 12. Jegyzőkönyv az Egyetem Tanácsának második rendkívüli üléséről 467. Budapest, 1962. november 9. Visszavétel engedélyezése 468. Budapest, 1962. november 19. Holló Ferenc dr. a Magyar Állatorvosok Lapja főszerkesztője

16

196 196 198 198 199 199 200 200 201 201 201 202 202

FORRÁSKÖZLÉS

17

18

244. Budapest, 1953. január 1. Tudományos munka és kutatási feladatok Iktatószám nélkül Hivatkozással a II. B. 853-061/1952. számú, az agrár-felsőoktatás területén folyó tudományos munkáról szóló utasítás 4. b. pontjára, az Állatorvos-tudományi Főiskola 1952. évi kutatási tervmunkái közül az egyes tudományos fórumok elé [az] alábbiakat javasolom: A Magyar Tudományos Akadémia szakosztályi ülése elé: Manninger R.: A szarvasmarha gümőkór területén oltási kísérletek a Gränb-féle vakcinával. Kotlán S.: Coccidiumtanulmányok pathogenetikai és therápiás vonatkozással. Csukás Z.: Hosszú élettartamú, tartósan termelékeny, zsíros tejű, termékeny és egyenletesen tejelő tehéncsaládok kitenyésztése, vagy az utód ellenőrzése szarvasmarha-tenyésztésben, a szerző kutatásai szerint. A Földművelésügyi Minisztérium Tudományos Tanácsa elé: Mócsy J.: Juhrühösség ellen használt gyógyszerek tökéletesítése. Csukás Z.: B-gyapjas juhfajta előállítása. Sályi Gy.: Baromfipestis oltási bénulásokra vonatkozó vizsgálat eredményei. Szent-Iványi T.: Vércsoport vizsgálatok sertéseken. Állatorvos-tudományi Főiskola Tanácsa elé: Csukás Z.: Szintetikus DS készítmények hatása a baromfiak fejlődésére és takarmány-értékesítő képességére. Kemény A.: Vízháztartás szabályozása malacokban. Palyusik M.: Malacok hurutos tüdőgyulladása. Kemenes F: Az un. havivakság oktana. Kobulej T.: Sacoptes tanulmányok Paál S: Tyúkok kotlásának megszüntetése a tojáshozam emelése. Kisebb jelentőségű témák a tanszékvezető sorolása szerint az egyes tanszékek tudományos értekezletei elé kerülnek. [ld. még 292, 436. sz. irat]

245. Budapest, 1953. január 30. A tudományos publikálás szabályai 856-44/1953. A hazai kutatómunka eredményeinek nyilvánosságra hozatalára a tudományos könyveken kívül az egyes szakmák folyóiratai hivatottak. A külföld felé való publikálást az Akadémia idegen nyelvű akták kiadásával igyekszik biztosítani. Ez nagyrészt feleslegessé teszi a külföldi folyóiratokban való publikálást. Az Acták kellő tudományos színvonalának biztosítására szükséges, hogy mindazok az értekezések, melyek méltóak külföldön a magyar tudományt képviselni, e folyóiratban jelenjenek meg. A külföldi folyóiratokban való közlés tekintetében eddig nem érvényesültek egységesen a helyes tudománypolitikai szempontok. Egyes osztályok tagjai helyesen értelmezve az Acták feladatát alig, vagy egyáltalában nem közöltek külföldön, más osztályok keretében viszont indokolatlanul sok közlemény ment ki külföldre az Acták megkerülésével. […] A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával végzett kutatások eredményeinek publikálását a következőképpen javasoljuk szabályozni:

19

1/ Minden fontosabb tudományos eredményt publikálni kell a megfelelő magyar nyelvű szakfolyóiratokban, /lehetőleg idegen nyelvű összefoglalással/ feltéve, hogy a kutatás, illetve annak eredménye nem bizalmas természetű. Bizalmas természetű kutatásoknál meg kell vizsgálni, nincsenek-e annak az éberség sérelme nélkül nyilvánosságra hozható részei. […] 2/ Azokat a munkákat, melyeknek idegen nyelven való publikálása is kívánatos, a megfelelő Actaban kell közölni. […] Az Acták külföldi terjesztésének megjavításával az Akadémia fokozni fogja e folyóiratok publicitását. 3/ Az Acták részére beküldött kéziratokat az eddig érvényben volt szabályok szerint kell lektoráltatni. Az eddigieken túlmenően azonban meg kell kívánni az Actákhoz beküldött cikkek szerzőitől, hogy közöljék a szerkesztővel, melyik magyar nyelvű folyóirathoz küldték be munkájukat közlésre. […] 4/ A külföldi folyóiratok részére csak kivételesen, az osztályvezetőség engedélye alapján küldhetők ki kéziratok. A külföldre küldendő cikkeknél a minőségre nagy súlyt kell helyezni. […] Az engedélykérelem elbírálása a következő szempontok szerint történjék: A/ szovjet és a népi demokratikus folyóiratok szerkesztőségeihez való kiküldést minden esetben engedélyezni kell; B/ Egyéb külföldi folyóiratokban való közlés céljából kézirat kiküldése a következő esetekben engedélyezhető: a/ Ha az értekezés egy korábban megindult sorozat folytatása: ebben az esetben azonban az értekezést úgy kell megírni, hogy az a sorozat befejezése legyen, s az esetleges folytatás új sorozatként a megfelelő Actában jelenjék meg. b/ Ha a szerzőt külföldi folyóiratban megtámadták, vagy korábbi eredményét plagizálták és az értekezés az ezzel kapcsolatos tudományos választ tartalmazza. c/ Ha olyan egészen szűk szakmáról van szó, mely egyik Actába sem illeszthető be, s melynek magyar folyóirata sincsen. d/ Ha nagyobb jelentőségű tudományos eredményre vonatkozó előzetes közleményről van szó, mely nem hosszabb két gépelt oldalnál. C/ Külföldi folyóiratok részére való kiküldés kivételesen is csak akkor engedélyezhető, ha szerző igazolja, hogy az értekezést /esetleg bővebb alakban/ a megfelelő magyar nyelvű folyóirat szerkesztőségéhez közlésre beküldte. 5/ Az osztályvezetőségek 1953. február 10-ig értesítsék mindazokat a kutatókat, akiket az Akadémia munkájukban támogat, hogy munkájuk nyilvánosságra hozható eredményeit az 1. bekezdés értelmében magyar nyelven mindenesetre közölni kell […]. 6/ Azoktól, akik az osztályvezetőség engedélye nélkül külföldi folyóiratokban publikálják eredményeiket, az Akadémia megvonja a személyi és tárgyi támogatást. 7/ Az Akadémia támogatását élvező tudósok könyveinek külföldi kiadónál való megjelentetésére is érvényesek értelemszerűen fentiek azzal a különbséggel, hogy a külföldi kiadónál való megjelenésére vonatkozó engedélyt az osztályvezetőség, valamint a KFB8 Javaslata alapján az Akadémia Elnöksége adhatja meg. Ugyancsak az Elnökség dönt egyes könyveknek az Akadémiai Kiadónál idegen nyelven való kiadása tárgyában. Erdey-Gruz Tibor.

8

Központi Fejlesztési Bizottság

20

246. Budapest, 1953. február 10. Állathigiéne tantantárgy meghirdetése 856-36/1953. Lehoczki Zoltán DISZ titkár elvtársnak, Budapest. Az állattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztésére vonatkozó két éves terv célkitűzései között szerepel az általános állategészségügyi rendszabályok kiterjedtebb alkalmazása. Ezek között az állatok higiénés tartására, elhelyezésére vonatkozó állatéletrend-tannak, illetve állathigiénének kiemelkedő jelentősége van, ezért az 1952/53. tanév II. félévétől meg kell kezdeni az állathigiéne önálló tantárgy keretében való oktatását. A most IV. éves hallgatók számára fakultative meghirdetjük az állathigiéne előadásokat és gyakorlati bemutatásokat. A részletek megismerésére rendelkezésre áll Szkorohogyko Állathigiéne című könyve. Felkérem, hogy a IV. évesek évfolyamgyűlésén erről a kérdésről tárgyaljon, önkéntes hallgatók toborzására. A munka eredményét február 20-ig közölje. [ld. még 406, 463.]

247. Budapest, 1953. március 4. Jelentés a tudományos diákköri munkáról 856-74/1953. A DISZ Központi Vezetőségének határozata alapján a tudományos káderutánpótlás hatékonyabb biztosítása végett az egyetemeken tudományos diákköröket kell szervezni, amiről főiskolánkra vonatkozólag az FM Szakoktatási Főosztály II.-Bt-856-70/1952. sz. leirata intézkedik. A leirat szerint január 1–jéig szervező irodát kellett létesíteni. Az iroda tudományos vezetői teendőinek ellátására Márkus József docens, titkári teendőinek ellátására pedig Pethes György aspiráns kapott megbízást. A szervezési iroda DISZ delegáltja Ipacs Imre III. é. hallgató, az MDP tudományos alapszervezetét Kobulej Tibor docens, hallgatói alapszervét pedig Kocsis Antal III. é. hallgató képviseli a szervező irodában. Főiskolánkon eddig 6 tudományos diákkör alakult. Az Anatómiai Tudományos Diákkör 12 taggal Guoth János docens vezetésével szépen működik, az Állattenyésztéstani - 9 taggal Márkus József docens és Csáky Gyula adjunktus vezetésével febr. közepén kezdte meg munkáját, az Élettani - 6 taggal Pethes György aspiráns vezetésével december közepe óta, már a tanítási szünet alatt is igen szépen működött, a Járványtani - Palyusik Mátyás adjunktus vezetésével febr. 16-án kezdte meg működését, az előző félévben azonban, mint „szakkör” igen eredményes munkát végzett. A Marxista-leninista Tudományos Diákkör 15 taggal Radó Tibor tanársegéd irányítása mellett igen értékes tematikával most kezdte meg működését, a Parasitológiai Tudományos Diákkör pedig 6 taggal Kobulej Tibor docens vezetésével már december közepe óta eredményesen dolgozik. Márkus József egyet. docens. [ld. még 297.]

21

248. Budapest, 1953. március 12. Az Állatorvos-tudományi Főiskolán oktatott tárgyak 856-90/1953. Hivatkozással a II. 856-33/1953 sz. utasítás IV. 3. pontjára jelentem, hogy az előkészítő bizottságok elnökei az általunk oktatott tárgyakat a következők szerint sorolták: Középtárgyak: Főtárgyak: Alaptárgyak: Darwinizmus Élettan Parasitológia Növénytan Biokémia Sebészet Orvosi fizika Gyógyszertan Szemészet Állatorv. Kémia Állattenyésztéstan Belgyógyászat Állattan Takarmányozástan Szülészet Anatómia Bakteriológia Járványtan Bev. A mg. Tudományba Kórbonctan Élelmiszerhigiénia Törvényszéki állatorvostan Állategészségügyi ig. […]. [ld. még 257, 299, 407, 419, 425.]

249. Budapest, 1953. március 17. A Földművelésügyi Minisztérium átirata kultúrális klubok létesítéséről 856-98/1953. A Párt 1952. november 26-i határozata értelmében az egyetemeken és főiskolákon a kultúrmunka célját szolgáló kultúrotthonokat /klubokat/ kell létrehozni és erre a célra megfelelő helyiséget kell biztosítani. Az egyetemekre és főiskolákra vonatkozó ilyen irányú összesítő terv készítésére a FOM9 kapott megbízatást. Ennek megfelelően tervezetet kell készíteni arra vonatkozólag, hogy az egyetem /főiskola/ területén, vagy közelében hol tudnak helyiséget biztosítani, milyen költségkihatással járna ennek megvalósítása. A FOM elképzelése szerint a biztosítandó helyiségek a következők: 1/ Színpaddal ellátott nagyterem, öltözőhelyiségekkel és próbatermekkel; 2/ Szórakozást és olvasási lehetőségeket biztosító, ankétok, kiselőadások tartására alkalmas klubszobák. A fenti szempontok figyelembe vételével végleges megoldást nyújtó tervet kell készíteni. A tervet hozzávetőleges költségmegjelöléssel és a szükséges helyiségek méreteivel és berendezés megjelölésével folyó hó 23-ig kérem benyújtani. *Budapest, 1953. március 26. Felsőoktatás-ügyi Minisztérium Terv- és Pénzügyi Főosztályának. […]. Hivatkozással a II. 856-53/1953. sz. FM átiratra, az Állatorvos-tudományi Főiskolán létesítendő kultúrhelyiségek tervét a következőkben nyújtom be. 1/ Színpaddal ellátott próbatermet biztosítani nem tudunk, ezzel szemben nagyobb rendezvények céljára a Bethlen téri mozgó10 előadótermét vesszük igénybe, amely a célnak megfelel /közel van, 9

Felsőoktatási Minisztérium mozi

10

22

befogadóképessége kb. 300 ülőhely/. 2/ Szórakozási célra, ankétok, kiselőadások tartására a központi épületben lévő kupolás dísztermet tudjuk rendelkezésre adni /befogadóképessége max. 100 személy számára a gyenge alátámasztása miatt/. Az 1954es tervépítkezéssel kapcsolatban a kupolás dísztermet alátámasztjuk, s hozzáépítéssel bővítjük. Így megfelel színpadi előadások céljára is. Az új építkezés kapcsán 15 szemináriumi szoba létesítésére kerül sor, melyekben olvasószoba, ankétszoba stb. igénye kielégíthető. Csiszár Vilmos egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója. [ld. még 255, 431.]

250. Budapest, 1953. március 21. Jelentés a főiskolai oktatók propagandamunkájáról 856-70/1953. A Szakoktatási Főosztály március 2.-án kelt fenti tárgyban hozzám intézett átiratára válaszolva az Állatorvos-tudományi Főiskola március havi patronázs munkájáról szóló jelentésemet az alábbiakban foglalom össze: A Szakoktatási Főosztály átiratát kivonatban megküldtem a tanszékeknek azzal, hogy minden hónap 20-ig az elvégzett munkáról az Igazgatóságnak jelentést tegyenek. A jelentések alapján megállapítható, hogy a Sebészeti tanszék patronázs munkáját átszervezte. Eddig ugyanis a Tanszék oktatószemélyzete csak a tsz-eket patronálta, de kellő tapasztalat híján ezeknek olyan támogatást sem tudott nyújtani, mint bármely gyakorló állatorvos, viszont az átlagot felülmúló sebészeti tudásuk ugyanakkor kihasználatlan maradt. Az átszervezés tehát azt a célt szolgálta, hogy speciális sebészeti tudásukat a népgazdaság előnyére minél tökéletesebben kihasználhassák. E szempontok figyelembevételével jelenlegi patronázs munkájuk a következőkben körvonalazható: Egyes állatorvosi ambulanciák /Budapest, Sárvár, Kaposvár, Szigetvár, Hódmezővásárhely/ segítése műtéti bemutatók és írásos tanácsadás útján; a gödöllői kisállattenyésztő kutatóintézet prémállatállományának rendszeres állategészségügyi felügyelete; az Állattenyésztési Kutatóintézet paskalini majorjában a jelentősebb sebészeti feladatok ellátása; a SZEFU11 19. budapesti telepén 1800 ló sebészeti felülvizsgálata, a kezelő állatorvosok segítése, a műtétre szoruló esetek operálása. Az Állattenyésztéstani tanszék tudományos dolgozói patronálják a mezőhegyesi szarvasmarha-állomány dolgozóit István Pál szarvasmarha-tenyésztési előadón keresztül. […] A Tanszék dolgozói sajtón keresztül egy kézikönyv kiadásával, négy tudományos közlemény közreadásával szolgáltak széles körű felvilágosító munkát. Ezen kívül a Tanszék egyik dolgozója a Sinatelepi Állami Gazdaság meghívására állattenyésztési mesterképző tanfolyamon tart előadást. A többi tanszékeknél a patronázs munkáról jelentés nem érkezett az Igazgatósághoz, miért is ezek figyelmét a patronázs munka jelentőségére és fontosságára ismételten fel fogom hívni. Dr Kemény a főisk. igazgatóhelyettese.

11

Szekérfuvarozási Vállalat

23

251. Budapest, 1953. április 1. A Kórbonctan épületének bővítése 856-121/1953. Igazgató Kartárs! A Fővárosi Tanács vezető állatorvosa a Kórbonctani Intézet helyiségeit megtekintve, a fertőző betegségek /köztük a sertéspestis és a baromfipestis/ elhurcolásának meggátlására szükségesnek tartja, hogy a hallgatók ne a bonctermen keresztül, hanem közvetlenül az udvarról jussanak be a demonstrálóba, a Kórszövettani Intézetben külön köpenyt kapjanak, és eltávozásuk előtt módjukban legyen különösebb torlódás nélkül, ne csak megmosakodni, hanem kezüket fertőtleníteni is. Ezért kérem, hogy a demonstráló homlokzata elé egy 10x10 m-es előépületet készítsenek, amelynek közepén egy folyosó húzódna végig. A folyosó mellett jobbról és balról egy-egy helyiség nyílna. Az egyik szolgálna ruhatárul, amelyben a hallgatók klinikai fehér köpenyüket és télikabátjukat letennék, a másik pedig mosdó- és fertőtlenítő helyiségül, kb. 10 mosdóval. Ugyanitt tárolnánk a Kórbonctani Intézet által a hallgatók rendelkezésére bocsátandó fehér köpenyeket is. […] Az épületen kívül szükséges lenne a hallgatók számára 200 fehér köpeny beszerzése, amelyek a Kórbonctani Intézet gondozásában állanának. Végül az lenne a kérésem, hogy mihelyt mód van rá, a kórbonctani demonstráló elavult és csak nehezen fertőtleníthető padjai megfelelő módon átépíttessenek. Az előépület megépítésére és a fertőtlenítési lehetőség biztosítására sürgősen szükség van, mert ellenkező esetben kitesszük magunkat annak, hogy a Fővárosi Tanács a fertőző betegségekben elhullott állatok demonstrálását betiltja. Éppen azért kérem az építkezés minél előbbi lebonyolítását, ha mód van rá, póthitel igénylésével is. Az intézet boncoló helyiségének átalakítása és modernizálása már ebben az évben tervbe van véve és remélhetőleg meg is valósul. Jelen beadványomban kért építkezések a már tervbe vett átalakításokon felül vannak. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár. [ld. még 294, 313, 390, 423, 466.]

252. Budapest, 1953. április 27. A felvehető hallgatók keretszáma 856-154/1953. Az 1953/54. oktatási évben a Főiskolára felveendő hallgatók keretszámát 200 főben állapítom meg. A keretszám származás szerinti százalékos megoszlása a következő: 25% munkás, 41% paraszt, 34% értelmiség és egyéb származású. A munkás és parasztszármazású hallgatók számát – megfelelő minőségű hallgatók jelentkezése esetén – az értelmiség és egyéb származásúak rovására emelni lehet. A felvételre kerülő hallgatók 20%-a nő legyen. Tájékoztatásul közlöm, hogy az agrár-szakérettségis tanfolyamokról a Főiskolára előreláthatólag 3 nő kerül. Ennek megfelelően a középiskolásokból szükséges a fenti százalékot kiegészíteni. A FOM tervezése és tájékoztatása szerint a Főiskolára középiskolásokból 150 fő kerül, ebből leány 56 fő. Tekintve, hogy a jelentkezési lapok kitöltése a gimnáziumokban most van folyamatban, a jelenlegi állapotot megadni nem tudom. Ezzel szemben a mezőgazdasági technikumokból jelentkező hallgatók számát, származását és tanulmányi eredményét közlöm. 24

Technikumból összesen előreláthatólag 12 fő jelentkezett, ebből munkás 1, paraszt 9, értelmiség 1, egyéb 1. Tanulmányi eredmény szerint: 5 kitűnő, 3 jeles és 4 jó tanulmányi eredményű tanuló. Ebben a számban nem szerepel 7 technikum, amely még nem küldte be jelentését, ezt a későbbiekben külön fogom közölni. Az egységes felvételi utasítást a FOM a későbbiek folyamán fogja megadni. Keserű János főosztályvezető. [ld. még 271, 291, 378, 409, 424, 460.]

253. Budapest, 1953. május 5. Az Állatorvos-tudományi Főiskola első negyedévi jelentéséből 856-153/1953. Hivatkozással a Főiskola szervezeti szabályzata 18.9. i/ pontjára, az Állatorvostudományi Főiskola 1953. I. negyedévi munkáját az alábbiakban jelentem: Az 1952/53. tanév I. félévi vizsgáinak főiskolai átlaga 3.29. A vizsgákról való elmaradások száma az előző évekhez viszonyítva jelentősen csökkent. Az első félév tapasztalatai alapján az oktató-nevelő munka megjavítása érdekében a következő teendők végrehajtásairól kellett gondoskodni: 1/ a bukott hallgatókkal intenzív egyéni foglalkozás és az I. éveseknél tanulópárok kialakítása, 2/ a folyamatos tanulás érdekében a fontosabb fejezetek számonkérésének időpontját előre kell közölni a tanulmányi osztállyal és a hallgatókkal, 3/ a csoportfelelős és évfolyamfelelős tanársegédek, illetve tanárok munkájának megjavítása, 4/ a konzultációk megszervezése a módszertani bizottság által megadott szempontok szerint, 5/ tanszéki értekezleteken többet kell foglalkozni oktatási és nevelési kérdésekkel, 6/ a főiskola szervezeti szabályzata szerint csoportrendszer kiépítése, 7/ a gyakorlatokat február első hetében gondosan kidolgozott program szerint kell megkezdeni, 8/ igénybe venni a Párt segítségét is az oktatás és nevelés vonalán, 9/ a DISZ segítségével a konzultációk fontosságát a hallgatóságban tudatosítani kell, 10/ a Tanulmányi osztály alakítsa át a tanulmányi csoportokat anélkül, hogy a már kialakult kollektívákat túlságosan és szükségtelenül megbolygatná. A szakérettségizetteket és a gyengébb hallgatókat egyenletesen kell a csoportokban elosztani. […] A tanulmányi csoportmegbízottak február utolsó és március első napjaiban csoportértekezleteket tartottak. Tárgya az I. félévi munka kiértékelése és a következő félévi feladatok kijelölése volt. […] A csoportfelelős tanársegédek oktató, nevelő és kádermunkáját fokozottabb mértékben, rendszeresen ellenőriztük a kádernaplók átvizsgálásával. Ezen a téren határozott segítséget jelentett a két ifjúsági káderes kinevezése. A káderesek havonta többször ellenőrizték a csoportfelelősök munkáját, felhívták a csoportfelelősök figyelmét a hiányosságokra, állandó kapcsolatot teremtettek az igazgató és a csoportfelelősök között. Az I. félévben a csoportfelelős tanársegédek nem készítettek rendszeresen feljegyzéseket a hallgatókról, vagy feljegyzéseik inkább a tanulmányi eredményekre szorítkoztak. Március 1-jén az FM Szakoktatási Főosztályán a csoportfelelős tanársegédek munkája megjavítása érdekében értekezletet tartott, melynek főbb szempontjait a tanszékeknek tájékoztató formájában megküldtük. Az értekezlet elősegítette a csoportfelelősök munkáját. Ezek a kádernapló újabb adataiból lemérhetők. […] Az elmúlt negyedévben az alábbi statisztikai jelentéseket küldtük el:

25

1/ Földművelésügyi Minisztériumnak: heti vizsgajelentés, vizsga végjelentés, havi létszámjelentés, havi hiányzásjelentés. 2/ Felsőoktatási Minisztériumnak: heti vizsgajelentés, vizsga végjelentés, havi létszámjelentés, jelentés az orosz nyelvi oktatásról. 3/ Központi Statisztikai Hivatalnak: vizsga végjelentés, havi létszámjelentés, jelentés az orosz nyelvi oktatásról. […] A Főiskola megkapta az utasítást az államvizsga előkészítésére. Az államvizsgatárgyak a következők: 1/ marxizmus-leninizmus, 2/ belgyógyászat, 3/ háziállatok fertőző betegségei, 4/ sebészet, 5/ szülészet és szemészet. […] A tanársegédek ideológiai oktatása terén hiányosságok nem mutatkoznak. A professzorok legutolsó ideológiai konferenciáján adminisztratív kiértesítési hiba folytán kevesen jelentek meg. Egyébként a konferenciákon egyre fokozódó érdeklődés tapasztalható. Az önálló párttitkár kinevezése a pártélet megjavítására serkentőleg hatott. Pártbizottságunk kapcsolata az alapszervezetekkel igen jó. Az előadások, ünnepségek megrendezésében nagy segítséget nyújt. A Főiskola igazgatója a párttitkárral szoros kapcsolatot tart és a párttitkáron keresztül kapcsolatban áll a VII. kerületi pártszervezetekkel. A VII. kerületi pártszervezettől elvtársak gyakran látogatnak el a főiskolára. A párttitkár átszervezte a tömegszervezetek vezetőségét, melynek folytán ezek munkája is megjavult. […] Március hónapban a Főiskola oktató személyzete részt vett az oktatói normák elkészítésében. A tanszéki normák alapján összeállítottuk a főiskolai évi normát, ezt figyelembe véve a Szakoktatási Főosztálynak benyújtottuk oktatói és adminisztratív, illetve fizikai dolgozókra vonatkozó igényjavaslatunkat. [ld. még 295.]

254. Budapest, 1953. május 5. A Főiskola igazgatója katonai tanszék felállítását javasolja Iktatószám nélkül Az Állatorvos-tudományi Főiskolán folyó oktató-nevelő munkában nagy jelentőséggel vesznek részt az új típusú tanszékek, a marxista, orosz és katonai tanszék. Ezek a tanszékek eddig, mint más egyetemek tanszéktagozata vettek részt Főiskolánk életében, így a katonai tanszékünk az Orvostudományi Egyetem Katonai Egészségügyi Tanszékének egy része, a beosztottai idejük nagy részét anyatanszékükön töltik. Tekintettel arra, hogy a Főiskolánkon folyó oktatás a mezőgazdaság szocialista átépítésének szempontjai alapján más jellegű, mint más egyetemeké, így az Orvostudományi Egyetemé, az itt működő tanszékek munkája is más elvi alapokon nyugszik. A többi tanszékek oktató munkája mellett a tanuló ifjúság marxista szellemű, materialista nevelésében nagy szerep jut a fenti tanszékeknek és ezt a szerepet csak akkor tudják teljesen betölteni, ha nem egy más egyetem kikülönített tanszéktagozataként, hanem Főiskolánk önálló tanszékeként működnek. Ezek a szempontok szükségszerűen írják elő, hogy Főiskolánkon önálló katonai tanszék állíttassék fel. Csak ez tudná biztosítani, hogy az állatorvostan-hallgatók tartalékos tiszti kiképzése az egységes állatorvosképzés alapvető szempontjainak teljes figyelembevételével történnék. Tudomásom szerint a mienknél sokkalta kisebb létszámú egyetemek is rendelkeznek önálló katonai tanszékkel, amely tény a fenti érveken kívül még tömegszervezeti szempontokból, az ifjúságnak a hazafias nevelése szempontjából is döntő befolyással 26

bírna annak alapján, hogy mind oktató személyi állományunk, mind tanuló ifjúságunk sokkal intenzívebb kapcsolatba kerülne Néphadseregünk itt oktató tisztjeivel, mint így, amikor a katonai tanszéktagozat tagjai idejük zömét az Orvostudományi Egyetem Katonai tanszékén töltik. Kérem a Földművelésügyi Miniszter Elvtársat, hogy tegye meg a Honvédelmi Minisztérium felé a szükséges lépéseket az önálló katonai tanszék felállítása tárgyában. Csiszár Vilmos egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója. [Ui.] A Magyar Dolgozók Pártja Állatorvos-tudományi Főiskolai Csúcsbizottság fentiekkel teljes mértékben egyetért és a maga részéről a Katonai tanszék felállítását Pártunk és a tömegszervezetek szempontjainak szem előtt tartásával javasolja. Tóth Imre párttitkár. [ld. még 320.]

255. Budapest, 1953. május 16. Jelentés a Főiskola kulturális munkájáról 856-397/1953 Felsőoktatási Minisztérium, Bagyin Teréz elvtársnőnek. Hivatkozással a II. Bt-856-sz/1953 sz. átiratra, az Állatorvos-tudományi Főiskola kulturális munkáját az alábbiakban foglalom össze: 1/ a hallgatók színházi látogatása: 1953. februártól májusig /II. félév/ a hallgatói a következő kedvezményes jegyellátásban részesültek: 29 színház-, 14 mozi- és egyéb intézmény által rendezett előadásra, és saját rendezésű bálra. Színházi előadásokra biztosított jegyek száma 1295 /Egy előadáson részt vett átlagosan 44 hallgató/. Mozielőadásokra biztosított jegyek száma 1538 /Egy előadáson részt vett átlagosan 44 hallgató/. […] A szervezett előadásokon a hallgatók a szovjet, a haladó külföldi és a magyar darabokat látogatták, amelyek politikai öntudatra való nevelésüket segítette elő. „A hős falu”, „Ukrajna mezőin”, „Feledhetetlen 1919”, „Noszti fiú esete…”, „Fáklyaláng” c. színművek, „Feledhetetlen 1919”, „Feltámadott a tenger” stb. c. filmek. E téren elért eredmények igen jók. Nehézségekbe ütközött az Operaház előadásainak megtekintése. Az erre vonatkozó igényeknek csak csekély hányadát sikerült kielégíteni. A jövőben a szakszervezet segítségével igyekszünk a kérést megoldani. 2/ A kultúrcsoportok munkája: a/ A Főiskolának önálló magyar népi táncegyüttese van /kb. 15-20 tag/. Ez 5 éve működik. A tánccsoport közösen szerepel a MÁVAG tánccsoporttal. […] b/ A félév eleje óta működik az orosz népi tánccsoport, jelenleg 1015 taggal.[…] c/ A Főiskolának 15 tagból álló zenekara van. Saját hangszereiken játszanak. Kb. 3 éve működik. d/ Évfolyamonként kb. 20 személyes kultúrbrigádok működnek. A DISZ kulturális vezetője Pásztor Csaba III. évf. hallgató, helyettese Szokolóczy Iván I. éves hallgató. 3/ Kulturális rendezvények: A fenti kultúrcsoportok a Főiskola minden ünnepségén műsorral szerepelnek és gyakran külső megmozdulásokon is részt vesznek, mint meghívott vendégszereplők. A félévben körülbelül kb. öt alkalommal léptek fel. Az évfolyam kultúrbrigádjai jelentős mértékben bekapcsolódtak a VII. ker. választási agitációba. […] A hallgatók rendszeresen, tanulmányi csoportoknak megfelelő beosztásban, a csoportfelelős tanársegéd vezetésével tekintik meg a kiállításokat. A közelmúltban sor került a „Szovjetunió a béke országa” c. kiállítás

27

megtekintésére és a hónap folyamán nézték, illetve nézik meg a munkásmozgalmi kiállítást. Az 1953/54. tanévben szándékunkban áll az énekkar átszervezése ill. megszervezése, a főiskolai tervépítkezés pedig az 1954. év folyamán lehetővé teszi, hogy a megfelelő kultúrterem álljon kulturális rendezvények céljából a hallgatóság rendelkezésére. Csiszár. [ld. még 249, 431.]

256. Budapest, 1953. június 16. Csiszár Vilmos könyve megírásához halasztást, az igazgatói teendői alól felmentést kér 856-222/1953. Sajnálattal bejelentem, hogy a Tejhigiéne c. könyv kéziratát f. év június 15-ére befejezni nem tudom. Késleltetően hatott rám az, hogy a folyó tanévben az Állatorvosi Főiskolán az igazgatói teendőket is el kellett látnom. Egyébként könyvírási szerződésemen feltüntettem, hogy amennyiben nagy elfoglaltsággal járó megbízást kapnék, a szerződésnek időhatárra vonatkozó részére halasztást kérek. Előreláthatólag a könyv kéziratát június 15. helyett július 15-én tudom átadni. A könyvnek mintegy kétharmadát egyik lektoromnak május 20-tól június 12-ig folyamatosan átadtam, a harmadik harmadát július 15-re tudom átadni. Egyben bejelentem, hogy a Főiskola vezetése, tanszékem gyakorlati kapcsolatainak tartása – amelyeket évek során az élelmezési ipar különböző intézményeivel, vállalataival, s az Élelmezésipari Minisztérium Egészségügyi Osztályával kiépítettem – és egyidejűleg a könyv írása számomra megfeszített munkát jelentett. A következő tanévre az igazgatói teendők alóli felmentésemet kérem, mert másik szükséges tankönyvnek, a „Húshigiéne”-nek megírása folyamatosan következik. Az eddigi gyakorlattól egyébként teljesen eltért az, hogy a könyvírással megbízott tanár nagy elfoglaltsággal járó más munkát is végzett. Ez évben a fokozott munka teljesen kimerített. Az Élelmiszer-higiéniai tanszék – mint ismeretes – új keletű tanszék, amelynek keretében két tárgy, a tejhigiéne és húshigiéne együttes művelésére került sor. Élelmiszeriparunk hatalmas fejlődése által diktáltan nagy anyaggyűjtő tevékenységnek, a tananyag fejlesztésének, a tanszék és a gyakorlat kapcsolata kifejlesztésének szervezési munkáját szükségszerűen folyamatosan el kellett és el kell végezni. Ez irányú munkám eredményeként az Élelmezés-egészségügyi /miniszterközi/ Bizottság állatorvos tagjául kinevezést nyertem, ezen kívül megbízást kaptam a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztálya Élelmezés-egészségügyi Komplex Bizottságában való működésre, és tagja vagyok a Tejgazdasági Kutató Tanácsnak. Az állatorvosi élelmezés-egészségügyi szolgálat további kiépítése érdekében vissza is kell térnem az országos minőségi élelmiszer termelési feladatainak műveléséhez, a minőségi tej piacra hozatalához, stb. Az élelmezés-egészségügyi feladatoktól való bizonyos fokú tartózkodás következményének látom, hogy az élelmezés-egészségügyi szolgálat felügyelete a FM hatásköréből az Egészségügyi Minisztérium hatásköre helyett az Élelmiszeripari Minisztériumhoz került, ami az állatorvosi egészségügyi szolgálatnak semmiképpen sincs előnyére. Úgy vélem, hogy az elmúlt esztendőben az Agráregyetemtől való elszakadás és a Főiskola önállósítása körül felmerült számos feladatot elvégeztem, számos átszervezési 28

munkát végrehajtottam, különböző jól működő bizottságokat szerveztem, az oktatói kar tevékenységét az oktató-nevelő munka összekapcsolására késztettem, az ideológiai színvonal emelése által a tanácsülések munkafeladatának adminisztratív jellegét megszüntettem s oda vitatkozó szellemet vittem, s általában a főosztályom utasításait időben pontosan teljesítettem. A főiskolai igazgatói teendők ellátása alóli felmentésemet azért is kérem, mert eleget szeretnék tenni a Tudományos Akadémia Minősítő Bizottsága kedvező felszólításának, hogy mint a tudományok kandidátusa a tudományok doktora fokozata elnyerésére a rövidített eljárásban megfelelő doktori disszertációt készítsek – elhatározásom szerint – a tejhigiéne intenzívebb művelése után a húshigiene területéről. Végezetül meg kell állapítanom, hogy a Főiskola vezetésében, mint arra felkért, megválasztott és megerősített dékán, az általam vállalt egy éves feladatomnak végéhez érve, a vezetés vitelében az MDP Nagy-budapesti Központi Bizottságának intézkedése – a Főiskolánkhoz függetlenített párttitkár delegálása – nagy segítséget jelentett, s lehetővé teszi a jövőben is annak az egyébként helyes álláspontnak gyakorlati érvényesülését, hogy az egyszemélyes vezetést az állami szolgálat és a pártszolgálat szoros kapcsolatával kell megoldani. Tóth Imre elvtárs személye a professzori kar és a Párt együttműködését jelentősen elősegítette, s az új vezetőnek is nagy segítséget fog nyújtani. Kérem a könyvírás körüli határidő-kiterjesztés engedélyezését és intézkedést az új igazgató személye biztosítására a következő évre.

257. Budapest, 1953. június 30. Az Állatorvos-tudományi Főiskola tantervének jóváhagyása 856-238/1953. Mellékelten megküldöm az Állatorvos-tudományi Főiskola jóváhagyott tantervét. A tanterv bevezetésével kapcsolatosan az alábbiak végrehajtására utasítom Igazgató Elvtársat: 1/ A tanterv időbeosztását és tanmenettervét az 1953/54. tanévtől kezdődően valamennyi évfolyamra alkalmazni kell. 2/ A IV. évfolyam az 1953/54. tanévben a dialektikus és történelmi materializmus tárgyat nem a tantervben feltüntetett heti 4 órában, hanem csak 2 órában kell oktatni. A fennmaradó 2 óra a 8. félévben a magyar párttörténet oktatására fordítandó. 3/ A hallgatók önálló munkájának fejlesztése érdekében az 1953/54. tanévtől kezdődően be kell vezetni a tantervben előírt valamennyi írásbeli beszámoló /szakdolgozat, kórtörténet, jegyzőkönyv/ kötelező elvégeztetését. Ezen munkák témáját a tanév megkezdésétől számított 1 hónapon belül ki kell adni a hallgatóknak. 4/ A tanterv bevezetésével egyidejűleg meg kell valósítani a gyakorlati oktatás teljes kiépítését, vagyis 1954 nyarától a nyári gyakorlat valamennyi évfolyam hallgatói részére kötelező. […] Feltétlenül biztosítsa Igazgató Elvtárs az utasításomban jelzett feladatok határidőre való végrehajtását. […] Erdei Ferenc. [ld. még 248, 299, 391, 407, 419, 425.]

29

258. Budapest, 1953. július 8. Eljárás egyetemi és főiskolai hallgatók fegyelmi ügyében Iktatószám nélkül A Felsőoktatási Miniszter 847/855-46/1953. sz. átiratában rámutatott az egyetemi és főiskolai hallgatók fegyelmi eljárása során előforduló hiányosságokra. Az átiratban foglaltak figyelembevételével a jövőben követendő eljárás a következő: 1/ Gyakran előfordul, hogy a Fegyelmi Szabályzat téves értelmezése folytán fegyelmi eljárás során kizárt egyetemi hallgató összes egyetemről és főiskoláról való kitiltásra tesz javaslatot Rektor /Igazgató/ elvtárs. Ez az eljárás helytelen, mert kétféle fegyelmi büntetés kiszabását jelenti ugyanazon fegyelmi vétség miatt, ugyanazzal a hallgatóval szemben. Ilyen esetekben az egyetemről való kitiltást elrendelő fegyelmi büntetés helyett a Fegyelmi Szabályzat VI. fejezet 13. pontjában foglaltak szerint kell eljárni, vagyis az oktatásügyi miniszter döntéséig a hallgatót el kell tiltani az egyetem látogatásától. Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással fejeződik be, az előadások látogatásától ideiglenesen eltiltott hallgatónak módot kell adni az elmulasztott gyakorlatok vagy vizsgák pótlására. 2/ Feltétlenül szükséges, hogy a fegyelmi büntetés kiszabására irányuló javaslatban minden esetben fel legyen tüntetve a hallgató neve és személyi adatai […] 3/ Összes egyetemről és főiskoláról való kizárás esetén az oktatási miniszter érdembeni döntéséhez feltétlenül szükséges a fegyelmi eljárás iratait csatolni, ezért a jövőben Rektor /Igazgató/ Elvtárs javaslatával együtt küldje be a fegyelmi tárgyalás során felvett jegyzőkönyvet és az egyéb bizonyítékul szolgáló iratokat. Ezek beküldése azért is szükséges, mivel az oktatásügyi miniszter határozathozatala előtt ezekből az iratokból állapítja meg, hogy az egyetem /főiskola/ fegyelmi hatósága szabályszerűen folytatja-e le a fegyelmi eljárást. Kérem Rektor/Igazgató/ Elvtársat fentiek figyelembevételére, valamint arra, hogy erről értesítse a karok dékánjait. Szakál Sándor mb. osztályvezető. [ld. még 260, 287, 322, 331.]

259. Budapest, 1953. július 13. Visszavételi kérelem elutasítása Iktatószám nélkül Zelcsényi László […] [az] Állatorvosi Főiskoláról történt kizárása ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban ügyét felülvizsgáltattam. Megállapítottam, hogy a kizárási határozatban foglalt indokolás nem pontos, mert életrajzi adataiban apja hortysta rendőrtörzstiszti foglalkozását nem hallgatta el. Osztályhelyzetére való tekintettel azonban visszavételéhez egyelőre nem járulhatok hozzá. Végezzen továbbra is jó termelőmunkát, s ezzel bizonyítsa be azt, hogy hasznos és becsületes tagja a társadalomnak. Keserű János főosztályvezető.

30

260. Budapest, 1953. július 16. Állásfoglalás visszavételi döntések meghozatalához 14-155/1953. A Főiskoláról fegyelmi eljárás során kizárt hallgatók visszavételével kapcsolatban Igazgató Elvtárstól kért vélemény és javaslat megtételénél kétségek merültek fel abban a tekintetben, hogy figyelembe veendő-e a hallgató kizárása óta eltelt idő alatt magatartása, termelésben végzett jó munkája és a munkában elért eredményei stb. Tájékoztatásul közlöm, hogy fenti szempontok a javaslat megtételénél feltétlenül figyelembe veendők a nem osztályidegen származású hallgatók esetében. Szakál Sándor mb. osztályvezető. [ld. még 258, 287, 322, 331.]

261. Budapest, 1953. július 21. ”X„ származású jelentkezők felvételét javasolja a Főiskola 14-155/1953. Oktatásügyi Minisztérium Beiskolázási Csoport /Bolló Bertalan elvtárs, Budapest. Alábbiakban teszek felterjesztést a felvételi vizsgákon megjelent három olyan X származású, illetőleg valószínűen X származású hallgatóról, akiknek a felvételét egyébként a csúcsbizottság javasolja. Kérem a Beiskolázási csoportot, hogy a három felterjesztett jelölt felvételét javasolja. Balla Károly […] a felvételi vizsgán kiválóan megfelelt, pesti lakos apja felszabadulás előtt OTI tisztviselő volt, a felszabadulás után három évre internálták. Állítólag hadnagyi rangját és korábbi beosztását visszakapta az internálás után. Közelebbi adatot a Kistarcsai Tanács nem tud mondani. Lehoczky György […] apja felszabadulás előtt vendéglős volt, mint ilyennek a Tótkomlósi Községi Tanács véleményezése szerint több alkalmazottja is volt. Felszabadulás előtt és most is 2,5 hold földjük van. A jelölt kiváló sportoló. 1952-ben rövidtávú síkfutásban két országos ifjúsági bajnokságot nyert, ugyanez évben a románmagyar ifjúsági válogatott viadalon a magyar válogatott tagja volt. Székely Károly […] Harmadszor volt nálunk felvételin. Felvételi vizsgája ezúttal igen jól sikerült. Apja községi orvos, munkájával Dömsöd község szeretetét és megbecsülését vívta ki. Tudomásunk szerint szüleinek kb. 20 kat. hold földjük volt, amit 1949-ben az államnak leadtak. Fazekas Árpád tanulmányi oszt. vezető h.

262. Budapest, 1953. augusztus 19. Hallgató kérelme tanulmányainak folytatására Iktatószám nélkül Alulirott Újváry Istvánné Szederkényi Margit kérem a Tanulmányi Irodát, engedélyezze a Főiskolán való továbbtanulásomat. Az Állatorvos-tudományi Kar hallgatója voltam 31

1948-1951. június végéig. 1951. jún. 20-án a B.M. 00521 sz. véghatározatával kitelepítettek Budapestről családommal, Polgárra /Hajdú m./. Aznap mentem férjhez Újváry Istvánhoz, aki jelenleg Tamásiban állatorvos. Polgárról az év aug. 15-én anyósomhoz költöztem Hőgyészre /Tolna m./. Az ottani állami gazdaságban dolgoztam 1951. okt. –1953. febr. 1-jéig, amikor szülési szabadságot vettem ki. 1953 jún. 1-jén Tamásiba költöztem férjemhez. Azóta ott tartózkodom. Édesapám honvédelmi állatorvos őrnagy volt. 1945 dec.-ben Fogsániban halt meg tüdőgyulladásban. Utolsó állomáshelye Sütvény pta.-án volt /Tolna m./ Hogy mennyire szerették és megbecsülték az ottani dolgozók, arról a sok kérvény tanúskodik, melyeket felmentésünk érdekében adtak be az ottani dolgozók és a Párt szervek. Az én felmentésem érdekében az évfolyamom adott be kérvényt, amelyet az ifjúsági pártszervezet a DISZ, a kari dékán és a Tanulmányi Iroda javasolt. Tanulmányaimat mindig a legnagyobb szorgalommal végeztem. Mindig magas ösztöndíjat és segélyt kaptam. Tanulmányi eredményeimért és társadalmi munkáért többször kaptam dícséretet és jutalmat. II. és III. éves koromban az Élettani Intézetben mint externista dolgoztam. DISZ tag voltam. Tagja voltam az évfolyam DISZ Bizottságának és a kari választmánynak. Egyetemről ki nem zártak. Kormányunk rendelete folytán kitelepített állapotom megszűnt, így megvan a lehetőségem a továbbtanulásra. Tanulmányaimat még nagyobb odaadással és szorgalommal kívánom folytatni, ezért kérem a Tanulmányi Irodát, tegye lehetővé, hogy ismét a Főiskola hallgatója lehessek. […]

263. Budapest, 1953. augusztus 22. Felvételi kérelem elutasítása 14-174/1953. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, Liszkai Imre elvtárs, Budapest. […] A /S/402424/1953. sz. Pongrác Kálmán elvtárs által az Állatorvos-tudományi Főiskolára átküldött átiratára közlöm, hogy Gy. László az Állatorvos-tudományi Főiskolán nem nyert felvételt. A felvételi vizsga eredményeképpen kb. jó osztályzatot ért el, azonban a keretbe nem minden jelentkező fért bele. Ezen kívül Gy. László családi körülményei nem a legtisztázottabbak. A II. kerület Tanácsának Vb. Oktatási Osztályáról azt az információt kaptuk, hogy Gy. László nagyapja államügyész volt, […]. A szülők visszahúzódó emberek, semmi társadalmi munkát nem végeznek, apja két öccse Venezuelában, egy húga Párizsban él. Dr. Kemény Armand egyet. tanár, a főisk. igazg. h.

264. Mosonszolnok, 1953. augusztus 30. Felvételi ügy Iktatószám nélkül Állatorvosi Főiskola Vezetőségéhez. Kedves Elvtársak! A mosonszolnoki pártszervezet nevében fordulok Önökhöz, hogy ifj. Gödölle Tibor a nyár folyamán az Állatorvosi Főiskolán megjelent és az okokat nem ismerve felvételt nem nyert. Szeretnénk, ha az 32

elvtársnak a felvételét - amennyiben csak mód van rá – biztosítanák. Hogy felvételt nyerjen, amit feltétlen meg is érdemel, azt a következő indokokkal támasztjuk alá: Édesapja a III. tip. t.sz. tagja 1951-től. A helyi Földmíves Szövetkezet végrehajtó bizottságának tagja, ahol áldozatkész munkát végez a szövetkezet ügyében, anyja az MNDSZ tagja, ifj. Gödölle Tibor pedig a DISZ szervezet aktív tagja. Tehát az Elvtársakat még egyszer kérem, hogy ifj. Gödölle Tibor az iskola hallgatója lehessen, hogy a jövő tanévben a felvételt újra megismételhesse nincs rá mód, mert 1932-ben született, így már egy évi felmentés mellett katonaköteles és a katonai szolgálat után tanulmányainak folytatása már nehézségekbe ütközne a tanulás terén kiesés miatt. [Olvashatatlan aláírás] MDP cs. titkár. *Budapest, 1953. szeptember 3. MDP Mosonszolnoki Pártszervezete, Mosonszolnok Ifj. Gödölle Tibor valóban az Állatorvos-tudományi Főiskolán a felvételi vizsgán megjelent, azonban csak közepes eredménnyel szerepelt. Így főiskolai tanulmányokra alkalmasnak találtuk valamelyik könnyebb fajsúlyú egyetemen vagy főiskolán. Javasoltuk az Állattenyésztési Karra való átirányítását, azonban ezt nem fogadta el. Minthogy a mi követelményeinknek nem felelt meg és átirányítást sem fogadott el, felvételi kérését elutasítottuk. Július 21-én valószínűleg közbenjárására a Közgazdasági Kar felvételi anyagát kikérte és felvételi vizsgára behívta. Ennek eredményéről nem tudunk. Mivel felvételi létszámunk betelt és a beiratkozásokon valamennyi felvett hallgató megjelent, nem áll módunkban ügyével ez évben foglalkozni. Fazekas Árpád osztályvezető.

265. Budapest, 1953. szeptember 9. Az ideológiai oktatás megszervezése 856-320/1953. I. FM Felsőfokú Okt. oszt. Kapás elvtárs; II. Oktatásügyi Min. Marxizmus-leninizmus Okt. oszt. Az egyetemi /főiskolai/ kétéves 1953/55. évi ideológiai oktatásának megszervezésével kapcsolatban az alábbi adatokat közlöm: Dr. Csiszár Vilmos, a Főiskola igazgatója, Pozsonyi Tivadar elvtárs, a Marxista-leninista önálló tanszéki csoport vezetője és dr. Modor Vidor tanszékvezető docens, újonnan megbízott ideológiai oktatási felelős részvételével háromtagú oktatási bizottság alakult, mely a legtöbb kérdésben a két konferencia vezető bevonásával fogja munkáját végezni. Az eddigi jelentkezések alapján előreláthatóan 20-an vesznek részt a tanári és 61-en a tanársegédi konferenciákon /teljes létszám/. A tanárok és docensek nagyobb része, kb. 12-14 [fő] politikai gazdaságtan kétéves anyagát kívánják elsajátítani. Konferenciájuk vezetését Pozsonyi Tivadar elvtárs, a Marxizmus-leninizmus tanszék vezetője vállalta. 6-8 professzor és docens párttörténeti konferencián venne részt. Részükre azonban dr. Kobulej Tibor és dr. Egyed Miklós adjunktus Szovjetunióba történt elutazásuk miatt megfelelő konferencia-vezetőt biztosítani nem tudunk. A tanársegédek közül 22-25 politikai gazdaságtant, 36-39 pedig a párttörténetet választotta, ill. fogja részben még ezután választani. […] [ld. még 337.]

33

266. Budapest, 1953. szeptember 14. Kopogtató kalapácsok beszerzése Iktatószám nélkül Értesítem, hogy kopogtató kalapácsok beszerzése az alábbiak szerint oldható meg. A Főiskola darabszám szerint nyújtson be kalapács-igénylést a Kohó és Gépipari Minisztériumhoz, a Szakoktatási Főigazgatóságon keresztül. A műszerek kifizetésére a kiutalás után kerül sor. Egyben közlöm azt is, hogy minden egyes darabot, amelyet a Főiskola igényelt, a kiutalás után feltétlenül át kell venni. Szakál Sándor mb. igazgató.

267. Budapest, 1953. szeptember 17. Állatorvostan-hallgató visszavétele 14-202/1953. Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy Thiel Miklós volt IV. éves hallgatónak az Állatorvostudományi Főiskoláról való kizárási határozatát hatályon kívül helyezem. Thiel Miklós kizárása után fizikai munkát végzett, majd a Gerjeni Állami Gazdaságban, mint állatorvos-szaksegéd dolgozott, ezt a munkáját kiválóan végezte, amit a gazdaság vezetősége is igazol. Ezen kívül rész vett a Magyar Tudományos Akadémia kutató munkájában is, ahol eredményes munkát végzett, amiért az Akadémia Agrártudományi osztálya köszönetét fejezte ki. Utasítom Igazgató Elvtársat, hogy a kizárási határozat hatályon kívül helyezéséről értesítse Thiel Miklóst, hogy tanulmányait mielőbb befejezhesse. Nevezettnek államvizsgát tennie nem kell. Szakál Sándor osztályvezető. * Budapest, 1953. november 11. 14-174-99/1953. Oktatásügyi Minisztérium Marxizmus-leninizmus Oktatási osztálya, Farkas elvtársnak. Mellékelten felterjesztem Thiel Miklós, 1951-ben kizárt s 1953. októberben visszavételt nyert hallgatónk kérelmét a marxizmus-leninizmusból leteendő szigorlatához az anyag megállapítására. Kérelmére Pozsonyi Tivadar tanszéki csoportvezető véleményét rávezette. Véleményem szerint is kezd tarthatatlanná válni az a gyakorlat, hogy 1951ben, sőt a korábban a Főiskoláról kizárt s később visszavett hallgatóktól – amennyiben az előadásokat már lehallgatták, s csak vizsgáik hiányoznak, - csupán az akkor, tehát 2-3 évvel ezelőtt oktatott ideológiai anyagot követeljük meg. Viszont tanulmányi szempontból akkoriban fel nem vett tantárgyból, pl. dialektikus materializmusból nem követelhetjük meg vizsga letételét. Miután előreláthatóan több hallgatónál is hasonló eset fog adódni, javasolnám az eddigi gyakorlatot úgy módosítani, hogy a hallgató indexében IV. évre felvett tárgyból, Marxizmus-leninizmus alapjából /párttörténet/ a jelenlegi követelményeket alkalmazzuk. Tehát mind a 15 fejezetet meg kell tanulnia irodalom alapján, beleértve a XIX. Kongresszus, Sztálin legutóbbi munkája, az új párt- és kormányprogram anyagát. […] Egységes állásfoglalásunkat nagyon megkönnyítené, ha az Oktatásügyi Minisztérium Thiel Miklós kérelme körüli vitához javaslatot tenne, amit több hasonló esetben irányelvként alkalmazhatnánk. Fazekas Árpád tanulmányi osztályvezető. 34

268. Budapest, 1953. október 16. Hallgató kizárása a Főiskoláról Iktatószám nélkül Jegyzőkönyv Kivonat az Állatorvos-tudományi Főiskola Tanulmányi Osztályán 1953. október 16-án megtartott fegyelmi bizottsági ülés jegyzőkönyvéből. Jelen vannak… Dr. Bölcsházy Kálmán, a Fegyelmi Bizottság elnöke, Fazekas Árpád tanulmányi osztályvezető, Duszka Jánosné és István Mátyásné ifjúsági káderesek, Jenei Ferenc II. éves évfolyamtitkár. Jegyzőkönyvvezető: Vígh Gyuláné. Az ülés második pontja G. Tóth Lajos II. éves hallgató ügye. Bölcsházy elvtárs közli G. Tóth Lajossal, hogy adatgyűjtő íveire mindenütt csak 12 kat. hold földet írt rá. Ez nem fedi a valóságot. Felszólítja ezzel kapcsolatos mondanivalói előadására. G. Tóth Lajos állítja, hogy szüleinek a múltban is és jelenleg is csak 12 kat. hold föld van a birtokában. Nagyszüleinek 78 kat. hold földje volt. Bölcsházy elvtárs felolvassa a helybeli […] G. Tóth lakóhelye Tanács által beküldött birtoklapot, amely szerint G. Tóth apja nevén 44 kh. föld van.[…] Bizottság megállapítja, a föld haszonélvezője G. Tóth nagyanyja volt, de ez nem változtat a tényeken. A nagyszülőkkel G. Tóth családja egy házban lakott, minde n valószínűség szerint együtt művelték, illetve műveltették a földet. Javaslat: G. Tóth Lajos kizárása az Állatorvos-tudományi Főiskoláról.

269. Budapest, 1953. október 27. Miniszteri utasítás a szakember-továbbképzésről 856-3712/1953. A Szakoktatási Főigazgatóság vezetőjének 54/ B/1953 sz. utasítása a 218/B/1953. számú miniszteri utasítás végrehajtásáról. Az 1953/54. oktatási év szakember-továbbképzésének ütemterve: A 218/B/1953. számú miniszteri utasítás 9. pontjában említett, a felsőfokú végzettségű agrárszakemberek 1953/54. évi továbbképzésére vonatkozó részletes ütemtervet az érdekelt termelési szervekkel egyetértésben az alábbiak szerint állapítom meg: I. Agrártudományi Egyetem […]. II. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola […]. III. Állatorvos-tudományi Főiskola. Az állatorvos továbbképzést a folyó oktatási évben kisebb részben egy hónapos bentlakásos tanfolyam és ezt kiegészítő 11 hónapos levelező oktatás, nagyobb részben pedig tisztán levelező oktatás formájában kell megoldani. 1954. február 1-28-ig 50 fő részvételével bentlakásos tanfolyam állatorvosok részére, 1954. februártól 1955 januárjáig 100 fő részvételével levelező oktatás állatorvosok részére. A továbbképzésben résztvevők munkahely szerinti százalékos megoszlását a Szakoktatási Főigazgatóság, a Személyzeti Főosztály és az illetékes termelési szervek közösen állapítják meg. Keserű János főigazgató. [ld. még 296, 366, 392, 458.]

35

270. Budapest, 1954. január 12. A halak betegségei tantárgy oktatása 856-15/1954. Hazánkban nagyon kevés az olyan állatorvos-szakember, aki megfelelő szakképzettséggel rendelkezne a különböző halbetegségek megelőzésében, esetleg orvoslásában. A halastavak erőteljesebb ütemű létesítése a fenti hiányosságot még fokozza. Ennek megszüntetése érdekében az Állatorvos-tudományi Főiskolán a képzésnek módot kell nyújtania arra, hogy a halak betegségeit is megismerhessék a hallgatók. Az 1953/54. tanévben is a tantervben, mint fakultatív tantárgy szerepel a halak betegségei, előadásra azonban nem került. Utasítom Igazgató Elvtársat, hogy az 1954/55. tanévtől kezdődően – figyelembe véve az élenjáró mezőgazdasági szakemberek őszi tanácskozásainak javaslatait – biztosítsa, hogy a hallgatók a halak betegségei tantárgyat az V. évben fakultatív formában hallgathassák. A tárgy előadásainak megtartásához Igazgató Elvtárs megfelelő személyt is biztosítson. A hallgatók között felvilágosító munkával – elsősorban a DISZ-szervezet segítségét igénybe véve – az érdeklődést a halak betegségei tantárgy irányában fel kell kelteni. Tárgyban tett intézkedéseit f. é. március hó 31-ig jelentse. Szakál Sándor mb. igazgató.

271. Budapest, 1954. február 8. Női hallgatók létszámának megállapítása 856-32/1954. Az Állatorvos-tudományi Főiskolán végzett női hallgatók a gyakorlati életben az állatorvosi szolgálat több ágában csak igen korlátozott mértékben, mások pedig egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni, illetve a külső szolgálattal kapcsolatos feladataikat megfelelően ellátni nem tudják. Egyrészt a fentiek alapján, továbbá az élenjáró mezőgazdasági szakemberek őszi tanácskozásainak javaslatait figyelembe véve, utasítom Igazgató Elvtársat, hogy az 1954/55. tanévtől a beiskolázandó hallgatók nemek szerinti megoszlási tervét úgy állítsa össze, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskolára a felvehető új női hallgatók száma a beiskolázandóknak legfeljebb 10%-a lehet. Ahhoz, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskolán végzett női hallgatók a gyakorlati életben is megállják helyüket, feltétlenül szükséges, hogy a Főiskolára való felvételük előfeltételeként igen komoly orvosi vizsgálat alapján igazolva legyen az általános állatorvosi gyakorlatra való fizikai alkalmasságuk. Ennek megfelelően Igazgató Elvtárs gondoskodjék arról, hogy a felvételre jelentkezett női hallgatók orvosi vizsgálatban részesüljenek, illetőleg felvételi kérelmükhöz orvosi bizonyítványt is csatoljanak […]. Keserű János főigazgató. [ld. még 252, 291, 378, 409, 424, 460.]

36

272. Budapest, 1954. február 16. Részvétnyilvánítás dr. Fettick Ottó halála alkalmából Iktatószám nélkül Országos Iparművészeti Múzeum, Budapest, IX. Üllői út Az Állatorvos-tudományi Főiskola tanári kara nevében [-] elhunyt kiváló tanártársunk dr. Fettick Ottó [-] halála alkalmából mély részvétemet nyilvánítom. Dr. Fettick Ottó 19051943-ig állott Főiskolánk szolgálatában s vezette a Tejhigiéniai laboratóriumot és tanszéket. Úttörő munkássága nagyban segítette a mai korszerű tejbakteriológia kialakítását. Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni. Csiszár V.

273. Budapest, 1954. február 11. Állatorvos-tudományi Kongresszus rendezéséről Iktatószám nélkül A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya f. évi március 1-3 között tartja Állatorvos-tudományi Kongresszusát. A Kongresszus előadói: Mócsy János akadémikus: „Új utak az istállóépítésben és az állattartásban”, Kotlán Sándor akadémikus: „A környezeti tényezők befolyása a parazitákkal való fertőzöttség elterjedésére”, Manninger Rezső akadémikus: „Az emlős háziállatok gümőkórja elleni védekezés különös tekintettel közegészségügyi jelentőségére is”. Tekintettel a témák népgazdasági és tudományos jelentőségére, kérem lehetőséget adni, hogy a IV. éves hallgatók, úgyszintén az oktató személyzet minél nagyobb számban jelenhessen meg a Kongresszuson. Előreláthatólag márc. 6-án d. u. ½ 4 órakor a külföldiek megtekintik az Állatorvos-tudományi Főiskola intézeteit. Kérésünk ezzel kapcsolatban az lenne, hogy vendégeink megfelelő fogadtatásáról gondoskodni szíveskedjék. Páris János szaktitkár.

274. Budapest, 1954. február 17. Jelentés a hallgatók tankönyv-és jegyzetellátásáról 842-3/1954 Földművelésügyi Minisztérium Felsőfokú Oktatási Osztály, Budapest. Telefonon kapott felhívásra az alábbiakat jelentjük: Az Állatorvos-tudományi Főiskolán van: 27 jegyzet, 18 tankönyv és 3 szovjet tankönyv fordítása. Hány hallgató van: 753. Hány példányban jelenik meg egy tankönyv vagy jegyzet: jegyzet átlagban 200 /150250/, tankönyv átlagban 1000 /600-2000/. Milyen a tankönyvek, jegyzetek színvonala szakmai, politikai, pedagógiai szempontból: […] A tankönyvellátás más egyetemekhez és főiskolákhoz, különösen pedig az Agrártudományi Egyetemhez, vagy annak egyes karaihoz viszonyítva igen jó, amit igazol az a tény, hogy a tantárgyaink többségéből tankönyvvel rendelkezünk s ezek túlnyomó része hazai szerzőknek a munkája. A tankönyvvel és jegyzettel való ellátottságot jelenleg 95%-ra tehetjük, figyelembe véve, 37

hogy a marxizmus-leninizmusból megadott különböző irodalmon és előadáson kívül más segítség nem áll a hallgatók rendelkezésére. A szorosan vett tankönyvellátottság értékét az a tény emeli, hogy a közép és felső tárgyakból a – sebészetet kivéve, amelyből még csak a szemészet jelent meg könyv formában – valamennyiből megfelelő tudományos értékű tankönyv jelent meg, van sajtó alatt.

275. Budapest, 1954. február 26. Az államvizsgarendszer értékelése 856-29-5/1954. Az államvizsgarendszer értékelésével a Főiskola Tanácsa f. hó 18.-i ülése részletesen foglalkozott.[…] A tanácsülési jegyzőkönyv alapján a kérdés lényegét közelebbről érintő hozzászólásokat kivonatosan alábbiakban vázolom: Manninger akadémikus helyesnek tartja, hogy egy bizottság dönt a jelölt alkalmassága felett. Gyenge felkészültséget tapasztalt az államvizsgákon. Egész vizsgarendszerünk megreformálását tartaná helyesnek. A régi jó, bevált vizsgarendszerek tapasztalatainak felhasználását javasolja az új vizsgarendszer kialakításánál. Az I. sz. Államvizsga Bizottság jelentésével általában egyetért. Elfogadható gondolatnak tartja, hogy bizonyos külső gyakorlatok után /2 év/ kerüljön sor az államvizsga letételére. Véleménye szerint az elégségesre vizsgázottak sem ütik meg a kívánt mértéket. Az állatorvos képzésben inkább a minőség, mint a mennyiség fokozását tartja fontosnak. Mócsy akadémikus az elmúlt években folytatott helytelen iskolapolitika, a hallgatók agyontámogatásának káros következményeire mutatott rá. Szerinte az államvizsga nem volt alkalmas arra, hogy annak keretében a szaktárgyakból való felkészültséget elbírálhassuk. A rossz eredmények okaként az évközi vizsgákat és a belgyógyászat óraszámának évről évre való csökkentését jelöli meg. Javasolja, hogy minden év végén legyen a régi szigorlatoknak megfelelő záróvizsga, majd egy bizonyos idő után államvizsga. Kómár professzor megemlíti, hogy az államvizsgákra kerülő évfolyam hallgatóival a tanszék különösen sokat foglalkozott. Az eredmények ennek megfelelően egészen jóknak mondhatók. Káros volt a szülészettel való összekapcsolás. A sebészeti jó jegyeket sok esetben a szülészet rontotta le. Az államvizsga szerinte rosszul volt előkészítve, helyesebbnek tartaná, ha a hallgatók államvizsga előtt rendes év végi szigorlatokat tennének. Javasolja, hogy az államvizsgákon csak két tárgy szerepeljen: ideológia és állatorvos-tudományok. Az ilyen típusú vizsga nem terjedne mélyebb részletekbe, inkább az állatorvosi képesítésre való alkalmasságot bírálná el. A vizsgabizottság tagjai ez esetben kizárólag kitűnő gyakorlati és igazgatási szakemberek lennének. Bölcsházy professzor helyteleníti a szülészet és sebészet tantárgyak összekapcsolását. A rossz eredmények okául a lemorzsolódás elleni küzdelmet és a felvételi vizsgák elégtelen szelekcióját említi meg. Véleménye, hogy az államvizsga tárgyak között hét-nyolc nap károsan hat a jelöltek készülésére. Inkább megfelelő lenne egy-két napot vagy egy-két hónapot beiktatni. Urbányi professzor elismeri, hogy úgy a beiskolázás tekintetében, mint az oktatás terén előfordultak hiányosságok. Szerinte az utóbbi évek folyamán oktatási munkánk, felsőbb utasítás folytán, lényegében csak a vizsgákra való előkészítés volt. Államvizsga rendszerünket át kell dolgoznunk. Schwanner professzor rámutat vizsgarendszerünk oly irányú hiányosságára, hogy a 38

Törvényszéki állatorvostanból már akkor szigorlatoznak a hallgatók, amikor a klinikai tárgyakból és járványtanból még nem vizsgáztak, s így nem tudhatták ezt a tárgyat sem. Az Állategészségügyi közigazgatás tantárgy ismeretének hiányosságait illetően a hallgatók üzemi gyakorlatainak jobb megszervezésének szükségességére mutat rá. Felveti azt a lehetőséget, hogy a kikerülő állatorvosok egy ideig beosztott szolgálatot teljesítsenek, hogy ez alatt közigazgatási gyakorlatot szerezzenek. A további felszólalások hasonló problémákat vetettek fel. […] [ld. még 253, 295.]

276. Budapest, 1954. március 4. Rossz tanulmányi eredményű hallgatók helyzetének kivizsgálása 856-43/1954. Földművelésügyi Minisztérium Felsőfokú Oktatási Osztálya, Kovács István elvtársnak. Jelentem, hogy az 1954. február 18.-i főiskolai tanácsülésen hozott határozat értelmében tanulmányi fegyelmet ellenőrző bizottság jött létre, melynek elsőrendű feladata a javítóvizsgákon és beszámolókon ismételten megbukott, vagy igazolatlanul meg nem jelent hallgatók tanulmányi helyzetének részletes megvizsgálása, a Főiskolán a tanulmányi fegyelem megerősítése és az állatorvosi tudományok elsajátítására alkalmatlan hallgatók eltávolítása a Főiskoláról. A Bizottság 1954. február 25-i határozata 16 - tanulmányaikban nagy mértékben elmaradt - hallgatót a Főiskolán való továbbtanulásból kizárt /összesen 4 első, 6 másod, 3 harmad és 3 negyedéves hallgatót/. 10 hallgatót / 1 másod és 9 negyedévest/ nagy és részben a múlt tanévre visszanyúló vizsgaelmaradás miatt évismétlésre utasított az 1954/55-ös tanév I. félévétől kezdődően. A kizárt és az évismétlésre utasított hallgatók ösztöndíját március 1-től a Bizottság megvonta. További 24 hallgatót /12 első, 5 ismétlő másod, 3 másod- és 4 harmadéves hallgatót/ felszólított, hogy foglalkozzék könnyebb pálya választásának gondolatával, mert eddigi és mostani eredményei nem jogosítanak fel túlzott reményre arra vonatkozóan, hogy a Főiskola követelményeinek eleget tudnak tenni. […] Fazekas Árpád a Tanulmányi osztály vezetője.

277. Budapest, 1954. március 15. Szigorló állatorvos visszavételi kérelme Iktatószám nélkül Földművelésügyi Minisztérium Felsőfokú Oktatási Osztály, Györe Sándor előadó elvtárs. A Főiskola csúcsbizottsága döntése alapján felterjesztem Szilágyi János volt szigorló állatorvos visszavételi kérelmét, melyet a Főiskola csúcsbizottsága elutasított és a Minisztérium saját hatáskörébe történő döntésére javasolt. Szilágyi János ügyében Jászkisérről küldöttség kereste fel a Tanulmányi osztályt, hogy visszavételét siettessék. A könnyebb tájékozódás végett 1950. december 11-én kelt kérelmét, kizárása alkalmával készített rövid jellemzést, a MDP jászkiséri alapszervezete, valamint a jászkiséri Tanács

39

VB. Véleményét mellékelten csatolom. A felülvizsgálat után kérem a mellékelten megküldött iratokat visszaszármaztatni. Fazekas Árpád a Tanulmányi osztály vezetője. *Budapest, 1954. március 27. Csiszár Vilmos egyetemi tanár, főisk. igazgató. Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy Szilágyi János volt IV. éves állatorvos hallgató visszavételi kérelmét elutasítom. Indoklás: Nevezett szociális származása nem teszi lehetővé, hogy végzett állatorvos legyen. Szülei osztályidegenek /45 kh./ földjük volt, amelyet idegen munkaerővel műveltettek. Ilyen körülmények között nem engedhető meg, hogy állategészségügyünk vezető kádere legyen. Kovács Aladár mb. osztályvezető.

278. Budapest, 1954. április 9. Idegen nyelvek fakultatív oktatása 856-70/1954. Az állatorvos-tudományi Főiskolán bevezetendő idegen nyelvek oktatására vonatkozólag következőket jelentem: 1/ A Főiskola az angol, német és francia nyelvek fakultatív oktatását kívánja bevezetni. 2/ A hallgatóság érdeklődése jelenleg a következőképpen oszlik meg: angol nyelvre jelentkezett kb. 120, német nyelvre kb. 150, francia nyelvre kb. 50 hallgató. Ezek túlnyomó többsége kezdő. Angolból egy, németből két haladó csoportra is lehet számítani. 3/ A hallgatóság idegen nyelvű oktatását az orosz lektorátus tagjai el tudják látni. Angol nyelvre 2 személy, német nyelvre 2 személy és francia nyelvre 1 személy állítható be közülük. Amennyiben a jövő tanévben az idegen nyelvű órák száma a mostani jelentkezésnek megfelelően fog alakulni, úgy előreláthatólag orosz oktató káder beállítására lesz szükség. Dr. Csiszár Vilmos egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója. [ld. még 283, 288, 413.]

279. Budapest, 1954. április 10. Közlemény szövege a Szabad Nép számára12 Kossuth díjas professzorainkról 856-41/1954. Ötödik Kossuth-díjas professzor az Állatorvos-tudományi Főiskolán A Kossuth díjak újabb kiosztásakor az Állatorvos-tudományi Főiskola professzorai közül most Csukás Zoltán nyerte el a magas kitüntetést. Csukás Zoltán professzor a mezőgazdaság-tudományok doktora, a Főiskola Állattenyésztéstani tanszékének vezetője, a „Takarmányozástan” c. kiváló tankönyvének megírásáért kapott Kossuth díjat. Ezzel az Állatorvos-tudományi Főiskola Kossuth díjjal kitüntetett professzorainak száma ötre emelkedett. Marek József, Manninger Rezső, Kotlán Sándor, Mócsy János és Csukás Zoltán kiváló tudósaink nagy jelentőségű tudományos munkájukkal érdemelték ki a 12

A Szabad Népben csak a kitüntetett fényképe jelent meg, a szöveget végül nem közölték.

40

megtisztelő kitüntetést. Nevüket és munkásságukat az egész világon ismerik. Kevés főiskola dicsekedhet ily fényes nevekkel. Marek József pár évvel ezelőtt sok évtizedes munkában, érdemekben gazdag élet alkonyán 82 éves korában elhunyt. A többiek tudományos munkájuk mellett ma is lankadatlan szorgalommal fáradoznak a jövő állatorvos generációk képzésén, nevelésén. Működésük biztosíték arra, hogy a Főiskoláról jól képzett széles látókörű állatorvos- szakemberek kerülnek mezőgazdaságunkba. Az Állatorvos-tudományi Főiskola a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósítása érdekében a szakemberképzés magas színvonalát kívánja biztosítani. Ehhez egyik alapfeltétel, hogy a Főiskolára hivatásérzettől áthatott, jó szellemi felvevő képességű /jeles, jó rendű/ középiskolát végzett ifjak jelentkezzenek. Az 1954/55. tanévre való jelentkezések már megkezdődtek. Az Állatorvos-tudományi Főiskola címe Budapest, VII. Landler Jenő u. 2. A Főiskola szeretettel várja az állatorvosi pályára jelentkező ifjúságot, a jövő állatorvosait.

280. Ibafa, 1954. április 28. Visszavételi kérelem okán kapott vélemény Iktatószám nélkül [Szöveghű leírás.] Ibafa községi Tanácsa vélemény adása ifj Hornung Józsefröl volt ibafai lakosrol aki nek szülei kulákok voltak mint kizsákmányolók, cséplőgépjük volt hentes üzlet szikvizs üzem korcsmájuk és kb. 10 kh. Föld 1 kh. szőllő és állandóan cselédet tartott. És kulák listán szerepelt, politikailag teljesen meg bízhatatlan volt szüleivel együt. Baráti köre környékbeli kulákok és a helybeli Papp állandóan náluk tartozkodott. Ezen információ adás Lévai Ferenc elő adó kérelmére álitottam ki. Zomi József vb. elnök.

281. Budapest, 1954. április 30. A Főiskola szervezeti szabályzatának felterjesztése 856-82/1954. Földművelésügyi Minisztérium Agrár-felsőoktatási Igazgatóságának, Budapest. Az Állatorvos-tudományi Főiskola végleges szervezeti szabályzatának tervezetét a Főiskola Tanácsának észrevételei alapján átdolgozott végleges formájában jóváhagyás végett felterjesztem. Csiszár Vilmos dr. egy. tanár, a Főiskola igazgatója. Az Állatorvos-tudományi Főiskola szervezeti szabályzata Az Állatorvos-tudományi Főiskola létesítéséről a 97/1952/X. 13/ M. T. sz. rendelet intézkedik. Az Állatorvos-tudományi Főiskola egyetemi jellegű főiskola, amelynek tanszékeit egyetemi tanárok /docensek / vezetik. I. Általános rendelkezések. A Főiskola elnevezése, székhelye, felügyeleti hatósága 1.§.[…]. A Főiskola célja és feladatai. 2.§. 1/ A Főiskola célja: az állattenyésztés, az állategészségügyi igazgatás, szakoktatás és tudományos kutatómunka számára az 41

állatorvosi tudomány területén alapos ismeretekkel rendelkező, marxista-leninista tudással felvértezett állatorvosok képzése. 2/ A Főiskola feladatai: a/ Az oktatás olyan irányú megszervezése és fejlesztése, mely biztosítja az állatorvos-tudomány elméleti és gyakorlati alapos elsajátítását és ezzel a szocialista állattenyésztés és élelmiszeripar állatorvos-szakembereinek képzését. b/ Az oktató és nevelőmunka egységének megvalósításával a hallgatók szakmai, politikai és erkölcsi nevelése a marxizmusleninizmus alapján. c/ Az állatorvosi és állattenyésztési tudományok tervszerű művelése, tudományos konferenciák, viták rendezése. d/ Az oktató személyzet rendszeres szakmai, tudományos és pedagógiai képzése. e/ Az állatorvos-tudomány eredményeit feldolgozó tankönyvek írása, tudományos kiadványok és tankönyvpótló jegyzetek készítése és kiadásra előkészítése. f/ Okleveles állatorvosok részére rendszeres továbbképző tanfolyamok szervezése. g/ A tudomány és gyakorlat legújabb ismereteinek közlése. h/ Állandó és szoros kapcsolat kialakítása a termeléssel és a gyakorlati élettel. i/ A Főiskola tanszékeinek, könyvtárának, valamint telepének, épületeinek, berendezéseinek és felszerelésének korszerű fejlesztése. j/ Együttműködés kiépítése, fenntartása a Szovjetunió, a népi demokráciák és más országok egyetemeivel, főiskoláival, tudományos intézeteivel, általában a külföldi oktatási és tudományos eredmények, tapasztalatok megismerése, átvétele és kicserélése. II. A Főiskola hallgatói 3.§. 1/ A főiskola hallgatói rendes és vendéghallgatók. 2. A Főiskolára felvehető minden 17-35 év közötti magyar állampolgár[…]. Külföldi állampolgár csak a földművelésügyi miniszter engedélye alapján vehető fel. 3/ Az igazgató az egyes tantárgyak hallgatására vendéghallgatóként egy-egy tanévre felveheti az államigazgatásban, termelésben vagy a tudományos munkaterületeken utdolgozó olyan szakembereket is, akik főiskolai tanulmányokra megfelelő előképzettséggel rendelkeznek […]. 4.§. A felvételi vizsga általános feltételeit az oktatási miniszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter határozza meg.[…] 10.§. 1/ Azok a hallgatók, akik a tantervben előírt tanulmányi kötelezettségüket teljesítették és sikeres államvizsgát tettek, állatorvosi oklevelet kapnak. Szakképesítésük: okleveles állatorvos. III. Az oktató munka megszervezése [11.§.] 1/ Az oktatás magas színvonalának biztosítását és a hallgatók hiánytalan elméleti és gyakorlati képzését célozzák: a/ előadások, amelyeket a tanszékvezető tanárok és docensek, meghívott tanárok és docensek tartanak; b/ laboratóriumok, klinikai és üzemi gyakorlatok a tanszékvezető, illetve a tárgy előadója irányítása és ellenőrzése, a tudományos segédszemélyzet vezetése mellett; c/ a tantermi foglalkozások /szemináriumok, nyelvórák stb./; d/ a külső üzemi gyakorlatok tangazdaságokban, állami gazdaságban, nagy forgalmú vágóhidakon stb. rutinvizsgálati és egyéb intézetekben, valamint állatorvosok mellett […]; e/ konzultációk. […] VIII. A tudományos kutatómunka 17.§. 1/ A Főiskola minden tanára, docense, adjunktusa és tanársegéde oktatási munkája mellett tudományos kutatómunkát is végez. 2/ A tudományos oktatószemélyzet kutatási munkája a földművelésügyi miniszter által és esetenként a Magyar Tudományos Akadémiával egyetértésben jóváhagyott kutatási tervfeladatok alapján épül fel. IX. A Főiskola szervezeti felépítése és vezetése. A/ Tanszékek és segédintézmények. 18.§. 1/ A Főiskola tanszékeinek elnevezését, az egyes tanszékek keretében oktatott tantárgyak, valamint az oktatást és tudományos munkát alátámasztó tudományos segédintézmények megjelölését a jelen szabályzat 2. sz. függeléke tartalmazza. […] B/ 42

Az igazgató. 19.§. 1/ A Főiskola élén az igazgató áll. 2/ Az igazgató a Főiskola tanárai közül a földművelésügyi miniszternek tartozik felelősséggel. […] C/ Az igazgatóhelyettesek. 20.§. 1/ Az igazgatót feladatának megvalósításában két igazgatóhelyettes segíti, akik közvetlenül az igazgatónak tartoznak felelősséggel. 2/ Az oktatási-, nevelési és tudományos feladatkörben működő igazgatóhelyettest /a továbbiakban oktatási igazgatóhelyettes/ a tanárok, esetleg docensek közül a földművelésügyi miniszter nevez ki és menti fel. A kinevezésre a Főiskolai Tanács tesz javaslatot. […] 5/ A tervezési és gazdasági feladatkörben működő igazgatóhelyettest /továbbiakban gazdasági igazgatóhelyettes/ a földművelésügyi miniszter nevezi ki és menti fel. […] D/ A Főiskolai Tanács 21.§.1/ A Főiskolai Tanács az igazgató tanácsadó testülete. 2/ A Főiskolai Tanácsot az igazgató szükség szerint hívja össze. 3/ A Főiskolai Tanács elnöke az igazgató, tagjai: az igazgatóhelyettesek, az egyetemi tanárok és tanszékvezető docensek, nyelvi lektorátus és testnevelési csoport vezetője, a katonai tagozat vezetője, a kötelező tárgyak előadói, a Magyar Dolgozók Pártja főiskolai szervezetének, valamint a Dolgozó Ifjúsági Szövetsége főiskolai szervezetének képviselője és a Tanulmányi, valamint a Terv és Pénzügyi osztályok vezetői. Az igazgató javaslatára a földművelésügyi miniszter a Főiskolai Tanács tagjává kinevezheti a Főiskolán kiemelkedő tudományos, vagy oktató-nevelő munkát végző docenseket és a szakszervezet képviselőjét is. […] 1. sz. függelék az Állatorvos-tudományi Főiskola szervezeti szabályzatához. Az [--]ra való felvételhez szükséges előképzettség. 1/ Általános gimnáziumi érettségi bizonyítvány vagy 2/ állategészségügyi technikumi oklevél. 2. sz. függelék az Állatorvos-tudományi Főiskola szervezeti szabályzatához. Az [--] tanszékei és segédintézményei és az általuk oktatott tantárgyak: Tanszékek: 1/ Kémiai tanszék: kémia, fizika; 2/ Általános állattani és parazitológiai tanszék: parazitológia, általános állattan; Anatómiai tanszék: anatómia, szövettan, fejlődéstan; 4/ Élettani tanszék: élettan, biokémia; 5/ Állattenyésztéstani tanszék: általános és részletes állattenyésztéstan, takarmányozástan; 6/ Gyógyszertani tanszék: gyógyszertan; 7/ Járványtani tanszék: járványtan és bakteriológia; 8/ Kórbonctani tanszék: általános kórtan és kórbonctan; 9/ Élelmiszerhigiéniai tanszék: hús-, tej-, tojás higiéne, élelmiszerüzemi higiéne. 10/ Belgyógyászati tanszék: belgyógyászat; 11/ Sebészeti tanszék: sebészet, szemészet; 12/ Szülészeti tanszék: szülészet, a meddőség kór- és gyógytana; 13/ Beldiagnosztikai tanszék: belgyógyászati diagnosztika; 14/ Állategészségügyi igazgatási tanszék: állategészségügyi igazgatás a magyar államigazgatási jog alapismereteivel, törvényszéki állatorvostan. 15/ Növénytani tanszék: növénytan és mezőgazdasági enciklopédia; 16/ Marxizmus-leninizmus tanszék: marxizmus-leninizmus alapjai, politikai gazdaságtan, dialektikus materializmus, darwinizmus; 17/ Idegen nyelvi lektorátus: idegen nyelvek; 18/ Testnevelési tanszéki csoport: testnevelés; 19/ Katonai tanszéki tagozat… honvédelmi ismeretek. Segédintézmények: 1/ Belgyógyászati klinika, 2/ Sebészeti és szemészeti klinika, 3/ Szülészeti klinika, 4/ Rendelő intézet, 5/ Főiskolai könyvtár. […] [ld. még 298, 392]

43

282. Budapest, 1954. május 11. Külföldi könyvek, és műszerek vásárlásához kér engedélyt a Főiskola Iktatószám nélkül F. év április 1-én Hegedűs András miniszter elvtárs kihallgatáson fogadta az Állatorvostudományi Főiskola igazgatóját. Csiszár igazgató elvtárs bejelentette, – a többi között – hogy az Állatorvos-tudományi Főiskola a háború okozta veszteségeket még nem tudta teljes egészében helyrehozni. Az oktatás, aspiránsképzés, és kutatás vonalán égető feladat különböző nélkülözhetetlen könyvsorozatok pótlása. Bejelentette továbbá azt is a miniszter elvtársnak, hogy az intézmény számos tanszékének nincs meg a korszerű műszerfelszerelése, ami az oktatás, aspiránsképzés, kutatás vonalán egyaránt komoly nehézségeket okoz. Ugyanakkor a baráti országok közül pl. Csehszlovákiában a hasonló állatorvostudományi intézetek felszerelése – Mócsy akadémikus tanulmányi útjának tapasztalatai szerint – lényegesen korszerűbb, mint a miénk. A Miniszter elvtárs elvileg hozzájárul ahhoz, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatósága külföldi könyvek és korszerű /így devizás/ műszerek beszerzésére illetékes fórumokhoz nagyobb összegű gyors segélyért fordulhasson. Az Állatorvos-tudományi Főiskola világviszonylatban elfoglalt helye, az új kormányprogram megvalósítása megkívánja, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskola szakkönyvtárát és modern műszerkészletét mielőbb megfelelő színvonalra hozza. Az évenkénti rendelkezésre bocsátott pénzkeret annyira alacsony, hogy ezt a sürgősen jelentkező feladatot belátható időn belül megvalósítani nem tudná. Az Állatorvos-tudományi Főiskola Igazgatósága kéri Főhatóságunkat, hogy felterjesztésünket az illetékes fórumok felé mielőbb továbbítani szíveskedjék. Dr. Kemény Armand egyetemi tanár, igazgatóhelyettes, dr. Csiszár Vilmos egyetemi tanár, a főiskola igazgatója.

283. Budapest, 1954. május 18. Az orosz nyelvi lektorátusok irányítása egyetemi hatáskörbe kerül Iktatószám nélkül Az Oktatásügyi Minisztérium 14/855-22/1954. II. 15. sz. ügyiratán 1954. III. 1-jétől a társminisztériumok hatáskörébe utalta a felügyeletük alatt álló egyetemeken és főiskolákon működő orosz nyelvi lektorátusok /tanszékek/ dolgozóival kapcsolatos személyzeti munkát. A fentiek értelmében a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó egyetemen és főiskolákon 1954. V. 15-i hatállyal a lektorokkal kapcsolatos személyzeti munkát /beleértve a főiskolai vezető lektorokat is/ a személyzeti osztályok hatáskörébe utalom. A személyzeti osztály az intézmény vezetőjének /rektor, igazgató/ irányításával e feladatkörében különösen az alábbi munkákat végzi: a lektorátusok káderfejlesztési tervének elkészítését, lektorok felkutatását, megszerzését, számukra státusz biztosítását,

44

kinevezésüket, áthelyezésüket, leváltásukat, előléptetésüket, jutalmazásra, kitüntetésre felterjesztésüket, káderanyaguk nyilvántartását, lektori pótlék megállapítását stb. Az orosz nyelvi oktatás elvi és módszertani irányítása továbbra is az Oktatásügyi Minisztérium Tudományegyetemi Főosztályának, az egyetemi vezető lektor kinevezése pedig a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Intézmények főigazgatóságának [hatáskörébe tartozik]. [ld. még 278, 288, 413.]

284. Budapest, 1954. május 28. Szakérettségis tanfolyam hallgatóinak felvételéről Iktatószám nélkül A 856-113/1954. sz. ügyiratra válaszolva értesítem Igazgató Elvtársat, hogy az agrárszakérettségis tanfolyamokon tanuló munkás és dolgozó paraszt fiatalok részére külön felvételi vizsgát nem engedélyezek. A felvételek igazságos elbírálását kívánjuk biztosítani azzal az intézkedéssel, hogy az illetékes főiskolákról kérünk vizsgaelnököt, aki a vizsgabizottsággal egyetértésben dönti el közvetlen az érettségi után a hallgató felvételét vagy elutasítását. A szakérettségis tanfolyam hallgatói valamennyien az egyetemre, illetve főiskolára készülnek elő. A tanfolyam vezetői, tanárai, nevelői valamennyi hallgatóról részletes információt tudnak adni minden területről, míg a középiskoláknál ilyen lehetőség nincs. Legtöbb esetben a főiskola tanárai a felvételi vizsgán találkoznak először a jelentkezővel, ahol kénytelenek elfogadni a jelentkező állítását, mert volt vezetői, tanárai nincsenek jelen. Ilyenformán semmi szükség nincs arra, hogy a munkás és dolgozó paraszt hallgatóinkat még egy vizsgával terheljük. A feladat itt nem az, hogy a szakérettségis tanfolyamok hallgatóit az egyéb jelentkezők javára megrostáljuk, hanem az, hogy minden olyan hallgatót, aki megfelelő tárgyi tudással és szellemi képességgel rendelkezik, felvegyenek, és a Főiskola nyújtson számukra fokozottabb segítséget, mint ahogy azt Rákosi elvtárs a Párt III. Kongresszusán tartott beszámolójában tűzte elénk feladatul. A fentiek alapján kérem Igazgató Elvtársat, hogy a kért vizsgaelnökök személyére a legrövidebb időn belül tegyen javaslatot. A Főiskola saját költségén küldhet ki az elnökön kívül még egy főt az értekezleteken, de szavazati joga a döntések esetében nincs. Szakál Sándor mb. igazgató.

*Budapest, 1954. május 21. 856-113/1954. Földművelésügyi Minisztérium Agrár-felsőoktatási Igazgatósága, Györe Sándor elvtársnak. Hivatkozással II. Szak-856-113/1954 sz. átiratára közlöm, hogy a Főiskola Tanácsa IV. 23-án tartott ülésén a főiskolai szervezeti szabályzat tárgyalásán úgy döntött, hogy a Főiskolára csak az a hallgató nyerhessen felvételt, aki a Főiskola illetékes bizottsága előtt sikeres felvételi vizsgát tett. 45

Ennek megfelelően, hivatkozással a Főiskola Beiskolázási Bizottsága elnökének mellékelt javaslatára, vizsgabizottsági elnök helyett esetleg főiskolai vizsgabizottságot küldenénk Sopronba, ill. Szentesre, illetve kiadások megtakarítása céljából arra az álláspontra helyezkedem, hogy a szakérettségizettek, miként a Főiskolára beiratkozni szándékozó más hallgatók is, vizsgabizottságaink előtt jelenjenek meg már csak azért is, hogy a beiskolázással kapcsolatos téves döntések és azoknak sajnálatos, ismeretes következményeit a jövőben feltétlenül megelőzzük. Csiszár. [ld. még 304, 379.]

285. Budapest, 1954. június 21. Csukás Zoltánt az akadémia levelező tagjává választották Iktatószám nélkül A Főiskola Igazgatósága és Professzorátusa nevében őszinte jókívánságainkat tolmácsoljuk abból az alkalomból, hogy a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választották. [aláírás nélkül] egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója.

286. Budapest, 1954. június 21. Kotlán Sándor a „Munka érdemrendje” kitüntetést kapta Iktatószám nélkül A Főiskola Igazgatósága és Professzorátusa nevében őszinte jókívánságainkat tolmácsoljuk abból az alkalomból, hogy a Magyar Népköztársaság Kormánya a Munka Érdemrendjével tüntette ki. [aláírás nélkül] egyetemi tanár, a főiskola igazgatója.

287. Budapest, 1954. június 22. Az 1948/49-ben kizárt, ill. [újra] felvételt nem nyert hallgatók felvételének szabályozása 14-127/1954. Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kara vidéki osztályainak összevonását kimondó 55.555/1949. sz. rendelet 2.§.-a kimondja, hogy „Az összevont budapesti osztályra mind a budapesti, mind a vidéki osztályok hallgatói felvételi vizsga alapján iratkozhatnak be.” A fenti rendelet értelmében az Állatorvos-tudományi Főiskola és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola jogelődein […] kötelező felvételi vizsga letételét az 1463/1949./143/FM sz. rendelet, illetve 1464/1949./144/ F. M. sz. rendelet szabályozza. A fenti rendeletek alapján a felvételi vizsgát a földművelésügyi miniszter által kijelölt tagokból álló felvételi vizsgabizottság előtt kellett letenni és a vizsgabizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nem volt. Az új kormányprogram alapján azonban a kizárt, illetve felvételt nem nyert hallgatók a felvételi vizsgabizottság döntésének felülvizsgálását és az egyetemre, illetve főiskolákra való visszavételüket kérik. 46

Tekintettel arra, hogy a vizsgát lefolytató bizottság munkájáról írásbeli anyag nem maradt vissza, a visszavételüket kérő hallgatók kérelmének elbírálását az alábbiak szerint szabályozom: 1/ A felvételi vizsga szakmai vagy politikai ismeretanyagának nem kellő ismerete, vagy magatartásbeli hiányosság miatt /amely azonban az ellenséges tevékenység fogalmát nem meríti ki/ a fel nem vett hallgató visszavételéről a rektor /igazgató/ a ma fennálló felvételi feltételek szigorú alkalmazása mellett, a kérelmező munkaadó szerve /hivatal, üzem stb./ javaslata alapján az egyetem /főiskola/ pártbizottságával egyetértésben saját hatáskörében dönt. 2/ A származási okok miatt fel nem vett hallgatók visszavételi kérelmét megfelelő információ, a kizárás óta a termelőmunkában tanúsított magatartás alapján a rektor /igazgató/ vizsgálja felül. A felülvizsgálat után vagy elutasítja a visszavételi kérelmet, vagy a pártbizottsággal egyetértésben a Minisztériumhoz javaslatot tesz a kizárási határozat hatálytalanítására, illetve a visszavétel engedélyezésére. Irányelvként közlöm, hogy ilyen esetben elsősorban olyanoknál lehet szó visszavételről, akik egyetemi tanulmányaik alatt kifogástalan magatartást tanúsítottak, tanulmányi eredményeik legalább az általános jó mértéket megütötték, legalább az első két évet már befejezték és tanulmányaik megszakítása óta eltelt idő alatt kifogástalan termelőmunkát végeztek. 3/ A rektor /igazgató/ elutasító döntése ellen a visszavételt kérők 8 napon belül fellebbviteli joggal élhetnek az Agrárfelsőoktatási Igazgatósághoz. A 8 nap eltelte után beadott fellebbviteli kérelmeket az Agrár-felsőoktatási Igazgatóság nem veszi figyelembe. 4/ A fentiek a levelező tagozatra jelentkezők elbírálására is vonatkoznak. A fegyelmi úton kizártak jogorvoslataira továbbra is az általános fegyelmi szabályzat 85-1/1953. O.M. sz. utasítás rendelkezései mérvadók. Tóth Pál igazgató. [ld. még 258, 260, 322, 331.]

288. Budapest, 1954. július 6. Orosz lektorátusok átszervezése idegen nyelvi lektorátussá Iktatószám nélkül Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy a Főiskola orosz nyelvi lektorátusát a fakultatív nyugati nyelvoktatás bevezetésével az Oktatásügyi Minisztérium 85.511-37/1954. sz. rendelete alapján „idegen nyelvi lektorátus”-sá szervezem át. A Főiskolán folyó orosz- és fakultatív idegen nyelvi oktatás szervezéséért, irányításáért, ellenőrzéséért és eredményességéért közvetlenül a vezető lektor a felelős. A vezető lektornak -munkájának eredményes elvégzése érdekében - részt kell vennie a főiskolai tanácsüléseken, s munkájáról időnként Igazgató elvtársnak be kell számolnia. A lektorátus a jövőben csak a Főiskola által elfogadott ügyrend figyelembevételével tarthatja értekezleteit, készítheti jelentéseit, s beadványaival és jelentéseivel csak Igazgató elvtárshoz fordulhat. A lektorátusok munkájáról szóló félévi jelentéseket Igazgató elvtárs az Oktatásügyi Minisztérium Tudományegyetemi főosztályának, a jelentés másolatát pedig az Agrárfelsőoktatási Igazgatóságnak egyidejűleg terjessze fel. Kérem Igazgató Elvtársat, hogy a fentiek figyelembevételével a szükséges intézkedéseket saját hatáskörében tegye meg. Lőrincz József főigazgató. [ld. még 278, 283, 413.]

47

289. Budapest, 1954. július 23. A Földművelésügyi Minisztérium egyes feladatokat átenged a felsőoktatási intézményeknek 856-118/1954. Értesítem, hogy a Szakoktatási Főigazgatóság Agrár-felsőoktatási Igazgatósága területén végrehajtott racionalizálás következtében az alábbi tanulmányi, személyzeti és szervezési feladatokat Rektor /Igazgató/ Elvtárs hatáskörébe utalom. 1/ Az egyetem /főiskola/ oktatószemélyzetének ideológiai és pedagógiai továbbképzésének megszervezését és irányítását. 2/ Az intézmények tantervének, programjainak, tankönyveinek, jegyzeteinek felülvizsgálata céljából tartandó vitaülések, ankétok szervezését és annak eredményeként szükséges javaslatok kidolgozását. 3/ A hallgatók tanulmányi kérelmeinek, beadványainak érdemi kivizsgálását és azokban való döntést. 4/ Az intézmények beiskolázási propaganda munkájának szervezését. 5/Az intézményekhez tartozó tangazdaságokban a gyakorlati oktatás feltételeinek biztosítását, valamint a legújabb agro-, zootechnikai és üzemszervezési, stb. eredmények felhasználásáról való gondoskodást. 6/ Az újítási javaslatok érdemi elbírálását és alkalmazását. 7/ Osztályvezető-helyettes, főelőadó, hallgatói káderes kinevezését, áthelyezését, leváltását, magatartásuknak, fejlődésüknek figyelemmel kísérését és káderanyaguk kezelését. 8/ A hallgató káderesek, valamint az intézményekhez tartozó tangazdaságok személyzeti felelőseinek kádermunkájához szükséges rendszeres elvi segítségnyújtás az intézmény személyzeti felelősének feladata. Felkérem Rektor /Igazgató/ elvtársat, hogy az érdekelt karok /tanszékek/ vezetőivel és a személyzeti felelőssel fentieket közölje. Tóth Pál főigazgató-helyettes.

290. Budapest, 1954. augusztus 2. Visszavételi ügy 14-150/1954. Földművelésügyi Minisztérium Agrár-felsőoktatási Igazgatósága, Kováts István elvtársnak, Budapest. Papp István volt állatorvostan-hallgató főiskolánkon elért eredményei jó és jeles osztályzatúak. Tanulmányi eredményei alapján visszavétele akadályokba nem ütközik. Osztályhelyzete miatt a Pártbizottság visszavételét nem javasolja. Nevezettnek csak utolsó szigorlatai hiányoznak s így rövid időn belül állatorvosi munkakörben lehetne alkalmazni. A II-856-98/ 1954. sz. F. M. utasítás értelmében nevezett ügyét döntés végett felterjesztem. Kotlán egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója h.

48

291. Budapest, 1954. szeptember 3. Az 1954/55. tanévi első évfolyam ötszázalékos tartalékkeretének betöltéséről Iktatószám nélkül Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy az 1954/55. tanév I. évfolyamára előírt 5%-os tartalék keret terhére az alábbi hallgatók felvételét engedélyezem: Petőváry Attila, Jován József, Hajdú József, Banai György, Faddi András /elut/ Vajda László, Haffler József /áthúzva/ Gyulai Sándor, Újhelyi Ágoston, Bíró Teréz, Czifra Mihály, Gondos János, Horváth János, Huszti György, Kecskés László, Barbaricz Tamás +, Kőrösi József +, Lukács József, Kaposvár. A +-al jelölt hallgatók eredményes felvételi vizsga után nyerhetnek csak felvételt. […] A felvételi munkák ellenőrzése során megállapítottam, hogy több esetben elutasítottak szakérettségit végzett hallgatót minden alapos indok nélkül, bár azok az érettségi vizsga alkalmával megfeleltek. Kérem Igazgató Elvtársat, haladéktalanul közölje az Agrár-felsőoktatási Igazgatósággal a felvett, illetőleg fel nem vett szakérettségis hallgatók nevét, csatolva a felvételre nem kerültek teljes anyagát. Tóth Pál főigazgató-helyettes. [ld. még 252, 271, 378, 409, 424, 460.]

292. Budapest, 1954. október 25. Kutatási terv felterjesztése Iktatószám nélkül Hivatkozással a K-60/1954. sz. utasításra, felterjesztem az Állatorvos-tudományi Főiskola 1955. évi kutatási tervjavaslatát. […] Az Állatorvos-tudományi Főiskola kutatási tervei végeredményben egy főcím alá sorolhatók: „Az állategészségügy javítását és az állattenyésztés termelékenységének fokozását célzó kutatások.” A főtéma két alcsoportra, a „Fertőző és parazitás betegségek”, valamint az „Állattenyésztési kérdések” alcsoportra oszlik, az előbbi 10, az utóbbi 8 részlet-témával. A részlettémák a főtémának és az alcsoportoknak egyes önmagukban is fontos részleteivel foglalkoznak, nem állnak azonban egymással szoros kapcsolatban. Ennek az a magyarázata, hogy a részlettémák nagy részének kidolgozása már az előző években megindult és ezeknek átállítása egyelőre nem lehetséges, amellett pedig az egyes intézetek kutatási területei, bár mind a főtéma címében megjelölt célt szolgálják, annyira eltérnek egymástól, hogy egy vagy két teljesen egységes főtéma erőszakolása esetén az intézetek jelentős része a főtémába kutatási kapacitásának csak elenyésző részével, vagy egyáltalán nem tudna bekapcsolódni. A Főiskolai Tanács rendkívüli ülésén és a később tartott értekezleten a felszólalásokból kiderült, hogy a Főiskola tudományos kutatási tervének végrehajtását egyes tényezők /a hallgatóság nagy száma és a tudományos személyzet terhes oktatási elfoglaltsága, a laboratóriumi helyiségek hiánya és az intézetek hiányos felszerelése stb./ nagymértékben akadályozzák. Ezek a kedvezőtlen körülmények a Sebészeti tanszéken olyan fokot értek el, hogy a tanszék az 1955. évben tudományos tervmunkákkal egyáltalán nem tud foglalkozni. 49

A Főiskolai Tanács és a külön tartott értekezlet ezért aggodalommal állapította meg, hogy a Főiskolán tervezett építkezésekre a következő években nem kerül sor és a Főiskola beruházási keretét is a minimálisra /2.500.000 Ft-ról 46.000 Ft-ra/ csökkentették. A szűk keret újabb műszerek beszerzését úgyszólván lehetetlenné teszi. A főiskola intézeteinek hiányos felszerelése Mócsy akadémikus megállapítása szerint azt eredményezi, hogy nem bírjuk a külföldi hasonló intézményekkel a tudományos konkurenciát, sőt még az oktatás színvonalát sem tudjuk fenntartani. A külön értekezlet azt is megállapította, hogy a főtémába és annak alcsoportjaiba sorolt részlettémák rendkívül fontosak, és hogy igen reális, sőt szerény az az anyagi igény, amit a Főiskola ebben az irányban támaszt. […] Sályi Gyula dr. egyet. tanár, tudományos felelős, Kemény Armand dr. egyet. tanár, igazgatóhelyettes. [ld. még 244, 436.]

293. Budapest, 1954. november 4. November 7-i előkészületek, biztonsági ügyelet szervezése Iktatószám nélkül November 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján valamennyi szakoktatási intézménynél és tangazdaságnál 1954. november hó 6-án a munka befejezésétől – 1954. november hó 8-án munkakezdetig fokozott biztonsági ügyeletet rendelek el. Utasítom, hogy dolgozóiból szervezzen a fenti időszakra őrséget, akiknek meghatározott időben történő váltásáról gondoskodjék. Az őrség feladata az állami vagyon tűz, illetve rongálástól való megóvása. Az őrséget ellenőriztesse. November 6-án a munka befejezése után ellenőriztesse a munkaeszközök tároló helyre történő beszállítását s lezárását, valamint magtárak – raktárak, méregtároló helyek stb.- elzárását. Gondoskodjék az irodákban az írógépek elzárásáról. Az őrség tagjait oktassa ki, hogy a munkahelyeken, irodákban november hó 6-án a munka befejezésétől – november hó 8-án a munka megkezdéséig senki sem tartózkodhat. A biztonsági szolgálat elrendelésével egyidejűleg ellenőriztesse a tűzvédelmi felszerelések használhatóságát és az őrség vezetőjét tájékoztassa a tűzvédelmi felszerelések elhelyezéséről. A Minisztériumban központi biztonsági ügyeletet szerveznek. A központi biztonsági ügyeleti szolgálat telefonszáma: 125-851. E telefonszámra rendkívüli esetekben az alárendelt szervek ügyeletesei azonnali jelentést kötelesek tenni. Vincze György a főigazgató helyett. [ld. még 370.]

50

294. Budapest, 1954. november 18. Mócsy János levele a Főiskola fejlesztése érdekében 856-239/1954. Miniszter Úr!13 Az Állatorvos-tudományi Főiskola elhelyezési kérdései már több mint két évtizede megoldásra várnak, minthogy tisztes múltra tekintő és nemzetközi megítélés szerint is jól dolgozó főiskolánk nemcsak elhelyezés és fölszerelés tekintetében van Európában az utolsó helyen, hanem főként egyes intézetek nyomorúságosan szűk volta miatt sem oktatási, sem kutatási munkáját nem tudja jól ellátni. Márpedig e téren magunk is többet és jobbat kívánunk nyújtani s tőlünk is többet várnak. A nagyon nyomorúságos helyi viszonyoknak azonban csak az egyik oka az, hogy a már évtizedek óta ígért építkezések valami oknál fogva mindig elmaradtak, a másik ok az, hogy a felszabadulás óta helyet kellett biztosítani a katonai tanszéknek, a Marxizmus-Leninizmus tanszéknek, az orosz nyelvi lektorátusnak, stb. s mindezt az amúgy is szűk szakmai tanszékek rovására. Teljes tudatában vagyok annak, hogy a jelen gazdasági helyzetben szó sem lehet arról, hogy egy új, korszerű főiskolát építsenek, s fölszerelés tekintetében csak fele annyit is kapjunk, mint amennyit pl. a szlovák főiskola Kosicén kap. Jogos szemrehányás érhetne azonban, hogy mint a főiskola jelenlegi igazgatója, nem tettem meg minden tőlem telhetőt hogy legalább a legnyomorúságosabb viszonyok között levő tanszékeknek, s ezek között saját tanszékemnek is, a Belgyógyászatnak ne igyekezzek a legszerényebb, de legalább tűrhető elhelyezési viszonyokat biztosítani. Főiskolánk az elmúlt években a minisztertől ígéretet kapott, hogy fejlesztése megindulhat. A fejlesztési terv első része, egy kisebb épület terve, költségvetése, dokumentációja elkészült, az erre kijelölt fedezetet azonban a Minisztérium az utolsó pillanatban egyéb célokra vette igénybe s így az építkezés elmaradt. Most pedig úgy értesülök, hogy ez az építkezés még 1955. évre sincsen tervbe véve. Bár most nem lehet arról szó, hogy a Főiskola teljes fejlesztési programját végre lehessen hajtani, azt azonban felelősségem teljes tudatában állíthatom, hogy az építési terv első része, egy különálló pavilon építése néhány kisebb tanszék részére teljességgel nélkülözhetetlen és halaszthatatlan. Ha ez az épület elkészül /ez év október elsejére kellett volna készen lennie/, akkor az odaköltöző kisebb tanszékek által felszabadított hely elegendő lenne, hogy a legsilányabb elhelyezésű intézetek lélegzethez jussanak. Így a legszükségesebb munkafeltételek biztosítva lennének. Minthogy most két-három hónapi időveszteség is avval járna, hogy az építkezés az 1955. évben sem indulhatna meg, nagyon kérem Miniszter Urat, hogy biztosítsa a már minden tekintetben előkészített építkezés fedezetét, és adjon utasítást, hogy a minisztérium a munkát kiadhassa. Dr. Mócsy János akadémikus, az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatója. * Budapest, 1954. december 1. Miniszter Úr! Kedves Barátom! Engedd meg, hogy egy hivatalos ügyben levélben forduljak Hozzád, minthogy immár három hete, hogy nem sikerül Tőled egy 10 perces kihallgatást kapnom. Mint a Főiskola igazgatója, a másolatban mellékelt fölterjesztést küldtem a Szakoktatási Főigazgatósághoz. Ebben arról van szó, hogy a Főiskolának teljességgel nélkülözhetetlen, igen szerény fejlesztéséhez egy épület lenne szükséges, kb. 13

Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter

51

2 milliós költségkihatással. A terv, a költségvetés, stb. mind készen van, a jóváhagyás is megvolt, a rá szánt összeget azonban mindig másra vették igénybe. Az építkezés azonnal megindulhat, ha erre egy miniszteri utasítást kap a Főigazgatóság. Amikor a Főiskola igazgatását nem kis lelki tusa után elvállaltam, Hegedűs András azt mondotta, hogy bízik benne, hogy most újra ott fog tartani a tudományos téren, mint ahol évtizedekkel azelőtt volt. Én viszont arra kértem a minisztert, hogy ehhez a legszükségesebb lehetőségeket biztosítsa. Most pedig erről van szó. Nagyon örülnék, ha egyszer öt percre kijönnél az intézetembe és magad is meggyőződnél róla, hogy tűrhetetlen viszonyok között vagyunk. Miniszteri autón az út oda-vissza 20 perc. S ha kijönnél, akkor azt is elmondhatjuk, hogy évtizedek óta Te voltál az első eleven miniszter, aki jobb sorsra érdemes főiskolánk iránt érdeklődik. Kérlek, tedd lehetővé, vagy ha kell, erőszakold ki, hogy a kért építkezés a tavasszal megindulhasson. Tisztelő híved: Mócsy János akadémikus, az Állatorvostudományi Főiskola igazgatója. [ld. még 251, 313, 390, 423, 466.]

295. Budapest, 1954. november 30. Az államvizsgák rendje a Főiskolán 856-249/1954. Az 1954/55. évi állatorvosi államvizsga rendjére vonatkozóan a következőket rendelem el: 1/ Államvizsgát csak az V. évfolyam szabályszerű befejezése, az év végi indexaláírások megszerzése, a tantervben addig az időpontig előírt vizsgák letétele, az előírt gyakorlatok elvégzése és a kötelező kórtörténetek elfogadása után tehet a hallgató. 2/ Az V. évfolyam második féléve – az eredeti tantervtől eltérően – 1955. január 26-án kezdődik és április hó 30-ig tart. 3/ Az államvizsga tárgyai: marxizmus-leninizmus, belgyógyászat, sebészet, járványtan, állategészségügyi igazgatás, törvényszéki állatorvostan. 4/ Az államvizsga egyes tárgyainak vizsgáit két részletben a következő időpontokban kell letenni: I. rész: marxizmus-leninizmus, belgyógyászat, sebészet és szemészet 1955 május-június havában. II. rész: járványtan, állategészségügyi igazgatás, törvényszéki állatorvostan 1955. szeptember 1-15-ig. 5/ Az államvizsga II. része előtt a vizsgázónak teljesítenie kell az előírt járványtani és állategészségügyi gyakorlatot. 6/ A vizsgáztatás a belgyógyászatból, a sebészet és szemészetből, valamint a járványtanból csak szóbelileg történik. 7/ Az állategészségügyi igazgatásból és a törvényszéki állatorvostanból az államvizsga egy napon, folyamatosan történik, a jelölt azonban a két tárgyból külön-külön osztályzatot kap. 8/ Aki az államvizsgán egy vagy több tárgyból nem felel meg, vagy távolmaradását kellőképpen, lehetőleg még a vizsga megkezdése előtt nem igazolja, az legfeljebb két alkalommal javító államvizsgát tehet. Aki a fő államvizsga időszakban egy vagy két tárgyból nem felelt meg, az 1956. február havában tartandó pótállamvizsga időszakban javítóvizsgát tehet, aki pedig kettőnél több tárgyból nem felelt meg, az a következő fő államvizsga időszakban, de legalább egy év múlva teljes államvizsgát tesz. 9/ Ha a jelölt, aki egy-két tárgyból való sikertelen vizsgája miatt pót-államvizsgára bocsátatott és ezen ugyanazon tárgyakból vagy tárgyból ismét nem felelt meg, második és egyben utolsó javítóvizsgára jelentkezhet a legközelebbi fő államvizsga időszakban. Az a jelölt, aki kettőnél több tárgyból való elégtelen felelete miatt teljes államvizsgára utasíttatott és azon sem felet meg, állatorvosi oklevelet nem 52

kaphat. Aki a második javítóvizsgán sem felelt meg minden tárgyból, állatorvosi oklevelet szintén nem nyerhet. Ezeknek, valamint az előző bekezdésben említetteknek az addig végzett tanulmányaikról és vizsgaeredményeikről igazolást kell adni, mely igazolás felcseri működésre jogosít. 10/ Az államvizsgát bizottság előtt kell letenni. A bizottság legalább négy tagból áll. A földművelésügyi miniszter a Főiskola igazgatójának javaslata alapján kinevezi a bizottságok elnökeit és jóváhagyja az igazgató által kinevezendő tagokat. Az államvizsgatárgyak vizsgáztatóit és helyetteseit az illetékes tanszékvezető javaslata alapján az igazgató nevezi ki. 11/ Az államvizsgázók részére 1955. szeptember 15-e után ösztöndíj semmiféle címen nem fizethető. 12/ Az említett rendelkezéseken túlmenően a szakoktatási intézmények főigazgatósága vezetőjének a minisztertanács 103222/1952. /IX. 27./ Mth. értelmében kiadott B-59/1954. sz. utasításának rendelkezései irányadók. Dr. Kiss Albert igazgató. [ld. még 275, 295.]

296. Budapest, 1955. január 31. Észrevételek a továbbképzésről írt minisztériumi utasítás-tervezetéhez Iktatószám nélkül Az állatorvos-továbbképzés jelenlegi helyzete. Az állatorvosok továbbképzése már évtizedek óta folyik, mégpedig két irányban. A továbbképzés egyik módja a főiskolán tartott továbbképző tanfolyamok voltak, amelyek – a felszabadulás utáni kb. 8 éves szünettől eltekintve – jelenleg is folynak. A továbbképzés másik módja volt a megyék székhelyein tartott továbbképző előadások, viták és bemutatások. Ezeket évtizedeken át a Magyar Országos Állatorvos Egyesület, majd pedig a szakszervezet rendezte. Az előadók túlnyomó része a főiskoláról került ki. Ezekhez csatlakoztak azok az előadások, amelyeket csaknem minden évben a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése keretében tartottak, továbbá azok az ankétok, amelyeket a szakszervezet rendezett aktuális kérdésekről. Az előadások és ankétok tárgya nemcsak új anyag ismertetése volt, hanem az ismert anyagnak új szempontok szerinti összefoglalása. Ettől nem lenne jó eltérni. A mezőgazdaságban is jelenleg elsősorban arra van szükség, hogy amit már régen, és jól tudtak csinálni, legalább azt csinálják meg. Egyedül evvel a módszerrel meg lehetne szüntetni azt a szégyenletes állapotot, hogy mezőgazdasági termelésünk 1/3 része annak, ami volt, és ¼ része annak, ami lehetne. A sokévi tapasztalat szerint nálunk a továbbképzés legeredményesebb formája a megyeszékhelyeken, kivételesen a megye egyéb helyén tartott vidéki szakülések /ankétok/ voltak, mert ezeken egy éven belül minden állatorvos többször is részesült egy-egy fontos és aktuális körből továbbképzésben. A Budapesten tartott továbbképző tanfolyamokon viszont, azok bármilyen jó és bőséges megszervezése esetén életük folyamán csak az állatorvosok egy része vehet részt. A továbbképzés irányítását jelenleg teljes egészében a Főiskola vette át, s a küldött tervezet értelmében a január 31-i kari ülésén második igazgatóhelyettesül, aki a továbbképzés ügyeit intézi, Gyarmati Dezső dr. egyetemi tanárt, az állatorvos-tudományok

53

kandidátusát választotta meg. Ezek előrebocsátása után a tervezethez pontok szerint a következő észrevételeket teszem.[…] A továbbképzés anyagát a Főiskola tanszékei, az FM állat-egészségügyi igazgatósága és a megyei állatorvosok állítják össze, illetve javasolják. Ilyen módon biztosítva van, hogy a szükséges és aktuális kérdések kerüljenek tárgyalásra. A keretprogram, amelyet fel kell terjeszteni, valóban csak keret lehet, minthogy bármikor felmerülhet olyan kérdés, amelyet már egy hónapon belül az összes állatorvos felé ki kell vinni a vidéki szaküléseken keresztül. […] A jövőben célszerű lenne tervbe venni egy állatorvosi továbbképző intézmény /nem intézet/ létesítését, esetleg abban a formában, hogy a tervezett új budapesti nagy állatkórházzal kapcsolatban lenne egy lakóépület a továbbképzésben résztvevő állatorvosok részére, egy előadóterem, laboratórium, stb., minthogy a Főiskola mai nyomorúságos elhelyezési viszonyai mellett tantermet még csak valahogy, de pl. már laboratóriumot nem tudunk a továbbképzésben résztvevőknek biztosítani. Dr. Mócsy János akadémikus, egy. tanár, az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatója. [ld. még 269, 366, 392, 458.]

297. Budapest, 1955. február 10. „Hallgatói pályadíjak” keret megállapításáról 846-5/1955. Az előírt tanulmányi kereteken túlmenő szakismeretek megszerzésének alátámasztására és propagálására az Állatorvos-tudományi Főiskola az előző években évenként átlagosan 28-30000 Ft költségvetésileg biztosított összeget oszthatott ki hallgatói között, tanulmányi jutalomként /pályadíjak, tudományos diákköri tevékenység jutalmazása, stb./. Ez ösztönzőleg hatott a hallgatóság körében az előírt szakismereteket meghaladó szaktudás elsajátítására és a tudományos látókör kiszélesítésére. A pénzügyminisztérium által a f. évre kiadott költségvetési tájékoztató szerint hallgatói jutalmazásra költségkeret nem irányozható elő. […] Az Állatorvos-tudományi Főiskola tanácsa f. évi január hó 31-én tartott ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel és határozatában annak a kívánságnak adott kifejezést, hogy a fent említett hiányosságok kiküszöbölése céljából tegyen a Főiskola előterjesztést főhatóságának olyan költségvetési keret biztosítására, amely fedezetet nyújt az előírt tudományos képzettséget meghaladó ismeretek és tevékenység jutalmazására. A Főiskola tanácsának határozata értelmében jelentem, hogy a Főiskola 1955. évi költségvetési tervezetébe „Hallgatói pályadíjak” címén 20000 Ft összeget fog beállítani, mely összegnek a költségvetési tervezet letárgyalása során való jóváhagyását kérem. Dr. Mócsy János igazgató, akadémikus. [ld. még 247.]

54

298. Budapest, 1955. március 7. Szervezeti és vizsgaszabályzat jóváhagyása Iktatószám nélkül Az Állatorvos-tudományi Főiskola már hosszú idő óta ideiglenes – jóvá nem hagyott – szervezeti és vizsgaszabályzat szerint működik. Hivatali elődöm még m.14 év április hó 30-án terjesztette fel jóváhagyásra a Főiskola szervezeti szabályzatának tervezetét, a Főiskola vizsgaszabályzatának tervezetét pedig én terjesztettem fel jóváhagyásra m. év október 31-én. Mindez ez ideig egyik felterjesztésre sem kapott érdemi elintézést a Főiskola. Minthogy a régen fennálló ideiglenes állapotnak fenntartása az ügyek intézését megnehezíti, és bizonytalanná teszi, kérem, hogy a fent említett kétrendbeli felterjesztésünket érdemben elintézni, vagy pedig arra felhatalmazást adni szíveskedjék, hogy a Főiskola legjobb belátása szerint maga állapítsa meg és léptesse életbe szervezetiés vizsgaszabályzatát. Dr. Mócsy János igazgató, akadémikus. [ld. még 281, 372.]

299. Budapest, 1955. március 24. Mezőgazdasági vonatkozású tárgyak összevonása Iktatószám nélkül Almási Gábor egyet. adjunktus, Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola Mezőgazdasági Tanszék. Hivatkozással f. hó 23-án folytatott telefonbeszélgetésünkre az alábbiakban közlöm az Állatorvos-tudományi Főiskola tanácsának elvi álláspontját a mezőgazdasági vonatkozású tantárgyak főiskolai oktatásának kérdésében. A szükségtelen átfedések és ismétlések elkerülésére és a hallgatóság túlzott terhelésének könnyítésére rendezni kell a jelenleg 4 tárgy keretében oktatott mezőgazdasági vonatkozású tárgyak anyagát és kereteit. Ez idő szerint ezeket a következő tárgyak keretében adják elő: „Bevezetés a mezőgazdasági tudományokba”, „Szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezése”, „A mezőgazdaság gazdaságtana”, „Állathigiéne”. A szocialista mezőgazdasági üzemek szervezését a Főiskolán csak 1954. és 1955. években adták elő. Bár az előadások érdekesek voltak és az előadó jó munkát végzett, meg kell állapítani, hogy a Főiskolán felesleges külön üzemszervezést előadni, minthogy a tárgy anyagának az a része, amelyre az állatorvosnak szüksége van, már benne van a már említett többi tárgyban, vagy pedig azok keretébe beilleszthető. Minthogy pedig a mezőgazdaság gazdaságtana tantárgy tematikája 4-6 óra anyagának kivételével teljesen megegyezik a szocialista mezőgazdasági üzemek szervezése tantárgy tematikájával, ennek is feleslegessé válik külön oktatása. Végeredményben tehát az említett 4 ez idő szerint előadott tantárgy helyett 2 tantárgy maradna meg: a bevezetés a mezőgazdasági tudományokba és az állathigiéne tantárgyak. A tárgyak összevonásával heti 3-4 óra megtakarítás mutatkoznék, amelyet egyes szaktárgyak óraszámának szükséges növelésére lehetne fordítani.[…] Dr. Kemény Armand egyet. tanár, a Főiskola igazgatóhelyettese. [ld. még 248, 257, 390, 407, 419, 425.]

14

megelőző

55

300. Budapest, 1955. március 26. Javaslat kormánykitüntetésre 14-36/1955. Főiskolánk elődjének, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának nyugalmazott egyetemi tanára – dr. Zimmermann Ágoston – az idén, 1955-ben tölti be 80. életévét. Zimmermann professzor 59 évvel ezelőtt, 1896-ban lépett, mint tanársegéd a főiskola kötelékébe s 1946-ig, a korhatár betöltéséig, évtizedeken át, mint az anatómiának és a fejlődéstannak tanára s az Anatómiai Intézetnek igazgatója működött. Ezen idő alatt a mezőgazda egyetemi hallgatók részére is tartott előadásokat, s így nemcsak az állatorvos-, hanem a mezőgazda-képzésben is részt vett. Zimmermann Ágoston 33 éve tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Hosszú tanári pályája alatt intézetét tervszerűen magas fokra fejlesztette. Intézetében élénk tudományos munka folyt, amiről nagyszámú dolgozat és doktori értekezés tanúskodik. Ő maga is széles körű tudományos munkásságot fejtett ki, anatómiai és fejlődéstani tankönyvein kívül több monográfiát írt s nagyszámú eredeti tudományos dolgozatot közölt hazai és külföldi szaklapokban. Zimmermann Ágoston az anatómiának és fejlődéstannak külföldi viszonylatban is ismert és becsült képviselője, mint tanár és intézetvezető valóságos iskolát nevelt. Volt tanítványai és asszisztensei közül többen egyetemi tanárok vagy tanszékvezető docensek. Zimmermann Ágoston nyugalomba vonulása óta sem hagyta abba munkásságát, ez idő szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán az ontológia kötelező tárgyát adja elő. Zimmermann Ágoston hosszú évtizedeken keresztül érdemes és országos viszonylatban is maradandó jelentőségű tanári működést fejtett ki, s nemcsak az állatorvos-képzésben, hanem a mezőgazdák és biológusok képzésében is kiváló érdemeket szerzett. Mindezek alapján, mint az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatója, tisztelettel javasolom, hogy Zimmermann Ágoston akadémikust, nyug. Egyetemi tanárt 80. születésnapja alkalmából magasabb kormánykitüntetésre javaslatba hozni szíveskedjen. Dr. Mócsy János akadémikus.

301. Budapest, 1955. május 10. Középiskolai tanárok küldése az egyetemi felvételi vizsgákra Iktatószám nélkül A 8471-11/1955. I./1. számú O.M. rendelet II/6. pontja intézkedik, hogy az egyetemi felvételi vizsgákon a Városi Tanács VB, Oktatási Osztálya által kijelölt középiskolai tanárok, mint megfigyelők részt vesznek az egyetemi felvételi vizsgákon, ezt megelőzően tanácsadói joggal közreműködnek a felvételi vizsgakérdések kidolgozásában. Egyes karok dékánjai ez irányú igényüket már régebben közölték Oktatási osztályunkkal, s mivel Dékán Elvtárs igényét még mindig nélkülözzük, kérjük, hogy közölje a Városi Tanács VB Oktatási osztályával, milyen szakos középiskolai tanárokat igényel, hány

56

felvételi bizottság fog működni, valamint azt is, hogy mikor állítja össze a Dékáni Hivatal a vizsgakérdéseket. Albert Lóránd csoportvezető. *Budapest, 1955. május 14. 14-115/1955-X számú ügyiratukban előadott kívánságukkal kapcsolatban bejelentem, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskolán előreláthatólag 4 felvételi bizottság fog működni VI. 27-től VII. 7-ig. Az Oktatási osztály által kijelölt középiskolai tanárokat, mint megfigyelőket a felvételi vizsgákon természetesen szívesen látjuk, a vizsgakérdések kidolgozásánál azonban jól beváltak a Főiskola néhány oktatója által kidolgozott felvételi kérdések, s így a középiskolai tanárok ez irányú segítségét és fáradságát nem kívánjuk külön igénybe venni. Mócsy.

302. Budapest, 1955. június 3. Igazgatóhelyettesi kinevezések 856-103/1955 Bejelentem, hogy dr. Kemény Armand egyetemi tanár, aki immár négy éve igazgatóhelyettes, erről a tisztségéről lemondott. A főiskolai tanácsülés, elismerésének és köszönetének kifejezése mellett a lemondást elfogadta, felkérte azonban Kemény professzort arra, hogy az igazgatóhelyettesi teendőket lássa el szeptemberig, illetve addig, amíg a miniszter utódját kinevezi. Ennek előrebocsátása után javaslom, hogy a miniszter a/ az Állatorvos-tudományi Főiskola oktatási igazgatóhelyettesévé nevezze ki dr. Urbányi László egyetemi tanárt 1955. szeptember 1-i hatállyal, b/ második igazgatóhelyettesül 1955. július 1-i, vagy korábbi hatállyal nevezze ki dr. Gyarmati Ernő egyetemi tanárt, akinek feladata az állatorvosok továbbképzésének irányítása és emellett az igazgató által reábízott egyes igazgatási feladatok ellátása. Dr. Mócsy igazgató, akadémikus.

303. Budapest, 1955. június 20. Kiküldetés engedélyezése a lipcsei egyetem jubileumi ünnepségeire 14-37/1955 A lipcsei egyetem állatorvosi fakultásának 175. évi jubileuma alkalmából rendezendő ünnepi ülésszakra a másolatban mellékelt levéllel engem személy szerint is meghívott és egyben előadás tartására is felkért. A jubileumi ünnepségekre a lipcsei egyetem állatorvosi fakultása a most másolatban csatolt levelét megelőzően már két ízben küldött meghívást. F. évi febr. hó 3-án kelt levelével dr. Manninger Rezső professzort – akit ez alkalommal díszdoktorrá

57

szándékozik avatni – hívta meg, f. évi márc. hó 12-én kelt soraival pedig a Főiskola képviselőit invitálja az ünnepségekre. […] A fentiek előrebocsátása után kérem, hogy a lipcsei egyetem állatorvosi fakultásának jubileumi ünnepségeire a Főiskola részéről dr. Manninger Rezső, dr. Mócsy János, dr. Kómár Gyula és dr. Sályi Gyula egyetemi tanárok kiküldését szíveskedjék biztosítani. Miután az ünnepségek rendezőségének a részvételről és az általam tartandó előadásról a tájékoztatást kellő időben meg kell adnunk, kérem a döntést úgy meghozni, hogy az értesítés a vendéglátó egyetemnek idejében elküldhető legyen. Dr. Mócsy János igazgató, akadémikus. *Budapest, 1955. augusztus 11. E tárgyban már a múlt hónapokban adott fölterjesztésekre hivatkozva közlöm, hogy a lipcsei Karl Marx Egyetem állatorvosi fakultásának 175 éves fennállása alkalmából Manninger Rezső akadémikust f. év okt. 11-én fogják tiszteletbeli doktorrá avatni, s ez alkalomból Manninger akadémikust és az alulirottat egy-egy előadás megtartására kérték föl. Az erre vonatkozó meghívót szíves fölhasználás végett mellékelem. Dr. Mócsy János akadémikus, a főiskola igazgatója.

304. Budapest, 1955. július 6. A Nagykőrösi Agrár-szakérettségi Tanfolyam állatorvosi osztályának vizsgáiról 856-125/1955 A Nagykőrösi Agrár-szakérettségi Tanfolyam állatorvosi osztályának érettségi vizsgáiról az alábbiakat jelentem: érettségi vizsgát tett 24 hallgató. A Földművelésügyi Minisztérium utasítása szerint közülük a Főiskolára kötelezően fel kellett volna venni mindazokat, akik kitűnő, jeles, illetőleg jó érdemjegyű osztályzatot szereznek. Az évközben mutatott tanulmányi eredmény alapján a Központi Felügyelőség kiküldötte utasított, hogy 17 hallgató felvételéhez járuljak hozzá. Azonban az érettségi vizsgán olyanok is elértek általános jó eredményt, akik ezt részben évközi szorgalmuknak, részben pedig annak köszönhetik, hogy a Főiskolán nem szükséges tárgyakból értek el jó eredményt, így átlageredményük emelkedett. Az érettségi vizsgán mutatott tudás, általános szellemi képesség és rátermettség alapján 10 hallgató felvételét javasoltam. Olyan jó eredményű hallgatók felvételéhez nem járultam hozzá, akik főleg szorgalmuk és becsületességük alapján lettek jó rendűek, de alaptudásuk nem biztosította volna a Főiskolán megfelelő előrehaladásukat. Ezeket az FM engedélyével a Mezőgazdasági Akadémiákra irányítottuk át. A felvett 10 hallgató közül kitűnő 2, jeles 2, jó 6. Származás szerint munkás 1, paraszt 6, értelmiségi 1, egyéb pedig 2. Markói Béla egyetemi adjunktus. [ld. még 284, 379.]

58

305. Budapest, 1955. július 8. Ötödéves hallgató kizárása származása miatt 14-77/1955. [Kádár István] Értesítem, hogy felsőbb helyről kapott utasítás folytán osztályidegen helyzetére való tekintettel tanulmányait nem folytathatja. Dr. Mócsy János egyetemi tanár, akadémikus, a Főiskola igazgatója. (Kovács Aladár FM osztályvezetőtől júl. 8-án délelőtt kapott telefoni utasítás alapján. Írásbeli rendelet nem jön.) 306. Budapest, 1955. július 26. A hannoveri Állatorvosi Főiskola adatszolgáltatást kér 856-133/1955 Dr. K. Wagener, a hannoveri Állatorvosi Főiskola Higiéniai Intézetének igazgatója a mellékelt körlevélben, az ott megjelölt célból adatszolgáltatásra kéri fel a Főiskolát. Kérem a Minisztérium közlését arra vonatkozólag, hogy a kérelemnek az Állatorvostudományi Főiskola eleget tehet-e, és az adatszolgáltatást milyen módon továbbítsa? Telefonfelhívás alapján alant közlöm dr. K. Wagener, a hannoveri Állatorvosi Főiskola Higiéniai Intézetének igazgatója által megküldött körlevélnek magyar nyelvre fordított szövegét: Igen tisztelt Kartárs Úr! Az egész világ állatorvosi fakultásai és főiskolái nemzetközi kapcsolatainak előmozdítása érdekében – különféle külföldi utazásaimon szerzett tapasztalatok alapján kívánatosnak tartom, hogy ezekről a tanintézetekről katalógust állítsunk össze. Ezzel a feladattal fakultásom egyik fiatal munkatársát bíztam meg, és Ön nagymértékben lekötelezne, ha támogatna engem ennek a tervnek keresztülvitelében. Kérem, szíveskedjék a mellékelt kérdőívet fakultásának vagy főiskolájának adataival kitölteni és a lehető legrövidebb idő alatt azt visszaküldeni. Amennyiben a kérdőívben foglalt adatokon felül szükségesnek, vagy kívánatosnak tartaná további tájékoztatást adni intézményéről, úgy ezt nagy örömmel venném. Magától értetődik, hogy elképzelésem eredményét készséggel hajlandó vagyok nyomtatásban költségmentesen megküldeni. Nem mulaszthatom el annak közlését, hogy tervemhez, mind a Nemzetközi Állatorvos-Kongresszusok Állandó Bizottsága, mind a Food and Agriculture Organization /Sir Thomas Dalling/, nemkülönben a párisi Nemzetközi Állatjárvány Hivatal hozzájárul. Fáradozásaiért előre is hálás köszönetemet kifejezve vagyok kollegiális üdvözlettel tisztelő híve. Prof. Dr.dr. h. c. Wagener A kérdőív pontjai: 1/ A fakultásnak ill. a főiskolának a neve; 2/ Esetleges korábbi elnevezése; 3/ Alapítási év; 4/ Az intézetek száma; 5/ A professzorok száma /tanárok, docensek, stb./; 6/ A tanulmányi idő tartama /hány év, ill. hány szemeszter?/ a/ előtanulmányi idő, b/ fő tanulmányi idő; 7/ A tanulmányi idő lezárása /vizsga, doktori fokozat, stb./; 8/ Az intézményről megjelent irodalom; 9/ Ezen kívül még milyen más – azonos jellegű – állatorvos-képző intézmény van hazájában?

59

307. Budapest, 1955. július 30. Év végi jelentés Iktatószám nélkül A Szakoktatási Intézmények Főigazgatójának K-11/1955. sz. utasítására előterjesztem az Állatorvos-tudományi Főiskola 1954/55. tanévben végzett oktató/nevelő munkájáról szóló év végi jelentést. Az intézmény vezetése: A MDP Központi Vezetőségének márciusi határozata fontos feladatként tűzi ki a mezőgazdaság további rohamos fejlesztését. E cél végrehajtásának egyik mozzanata: elegendő kiváló, népi demokráciánkhoz hű, a szocializmus építéséért lelkesedő szakembereket biztosítani. Ilyen szakemberek kiképzése és nevelése egyik fő feladata az Állatorvos-tudományi Főiskolának. […] Az intézmény vezetését segítették a módszertani, a fegyelmi, a könyvtári és egy-egy nagyobb feladatra alkalmanként kijelölt bizottságok /tanterv-előkészítő, építésügyi, a felszabadulás 10. évfordulójával kapcsolatos ünnepi programot előkészítő bizottság, stb./. […] A fegyelmi bizottság a tanév folyamán hathatósan támogatta azt a törekvést, hogy a hallgatók tanulmányi fegyelmét erősítsük és ezen túlmenően a főiskola kapuin kívül is egyetemi hallgatókhoz méltóan viselkedjenek. A fegyelmi bizottság a tanév folyamán mintegy 120 visszavételi kérelmet tárgyalt meg s ezek közül néhány esetben, amikor indokoltnak látszott és megfelelő előmenetelű hallgatóról volt szó, visszavételre tett előterjesztést. Ez a nagy fáradságot és rengeteg időt igénylő munka azzal az eredménnyel zárult, hogy a főiskoláról kizárt csaknem valamennyi /kb. 95% / volt hallgató helyzetét megtárgyalva és újabb okmányokkal anyagukat kiegészítve, végérvényesnek látszó döntéseket lehetett hozni, amely újabb kérelmek beérkezése esetén könnyű elbírálást tesz lehetővé. Intézményünk könyvtárát az OM megbízásából több budapesti nagy könyvtár vezetőjéből és állatorvos szakértőkből alakult bizottság könyvtárvezetés, adminisztráció, bibliográfiai munka stb. szempontjából felülvizsgálta, s vezetőségét értékes tanácsokkal látta el. A tanszékek munkája az elmúlt tanévben mind az oktatás, mind a nevelés terén az előző tanévhez képest haladást ért el. Ez megmutatkozott elsősorban a hallgatóság fegyelmezettebb viselkedésében, kötelességteljesítésének fokozottabb átérzésében, ennek következtében több tantárgynál a jobb tanulmányi eredményben, valamint a hiányzások csökkenésében. […] Végül hozzájárult az is, hogy az ösztöndíjrendszer következtében azok, akik részben a szakma iránti érdektelenségből, a rátermettség hiányából, felelősséghiányból kifolyólag nem voltak alkalmasak főiskolai tanulmányokra, eltávoztak. A kisebb létszámú hallgatósággal való foglalkozás alaposabbá válhatott. Erre példa lehet a II. évfolyam, melyről mintegy negyven hallgató lépett ki s az év végi vizsgák eredményei és az évközi ( II. félévi ) tanulmányi fegyelmük ennek hatására oly mértékben javult, hogy a korábban legrosszabb évfolyam nagyjából fel tudott zárkózni a többihez. […] A hivatali apparátus igen jól dolgozott. Nehézséget okoz, hogy nem lehet előre nagyobb vonalú munkatervet készíteni, minthogy sohasem tudjuk, hogy mikor kell váratlanul egy olyan jelentést vagy kimutatást elkészíteni, amelynek elvégzése az egész apparátus munkaerejét több napra igénybe veszi. Kívánatos lenne, ha a minisztérium legalább fél évre kijelölné, hogy mikor és mit kell jelenteni és akkor ezen túlmenően jelentéseket a lehetőség szerint ne kívánjon. Ha ez biztosítva lenne, akkor a munkát

60

adminisztratív vonalon jobban lehetne racionalizálni. […] A megadott oktató normák bevezetésével két éves tapasztalat alapján kialakulhattak azok a valóságot tükröző mérőszámok, amelyek részben a megadott normákkal ellentétben kifejezik az oktató személyzet tényleges munkakapacitását […]. Ez a következő néhány számadatból is világosan kitűnik: a Főiskola Növénytani tanszékének évi együttes óraszáma 532 óra, viszont három tantárgyat oktat: növénytan, bevezetés a mezőgazdasági tudományokba és a darwinizmus c. tárgyakat. Összes óraszáma alapján két tudományos oktató személyzet illetné meg, viszont a három tárgyból történő oktatás miatt a tanszékvezetővel együtt négy főt kell az oktatásra biztosítani. […] II. Az oktató-nevelő és tudományos kutatómunka: […] A tantervben a leglényegesebb változás az, hogy a parazitológia c. tantárgyat az évek óta tapasztalható rossz vizsgaeredmények miatt és a külföldi állatorvos-tudományi főiskolákon már bevált gyakorlat hatására a klinikai előadásokkal egy időben, a IV. évfolyamon lenne célszerű előadni. A hallgatók tanulmányi munkáját közvetlenül elősegítő tényezők közül a tankönyvek és jegyzetek bőséges példányszámban rendelkezésre állottak. […] Több jegyzet alapján ma már tankönyv készül. Így készült a növénytani tankönyv összeállítása, az „Állatorvosi szülészeti műtéttan” tankönyv és a hosszú idő óta nélkülözött „Általános kórtan”. Korábban megjelent tankönyvek közül sajtó alá lett rendezve a Belgyógyászat c. tankönyv I. és II. kötetének új kiadása. […] A főiskola tudományos kutató munkájáról már külön jelentés ment el. Itt csak arra kívánok utalni, hogy az elmúlt tanévben a főiskola tanszékeiről mintegy száz, részben idegen nyelvű dolgozat jelet meg. A Főiskola számos bel- és külföldi intézménnyel és csaknem valamennyi európai állatorvosi fakultással kapcsolatot tart, […] Az elmúlt tanév folyamán a Főiskola több professzora és egy docens /dr. Manninger, dr. Mócsy, dr. Kotlán professzorok, dr. Kobulej/ külföldi konferenciákon és kongresszuson vett részt. Sajnálatos, hogy sok intézetünknek még a tanszékvezetője sem élhetett az elmúlt két évben azzal a lehetőséggel, hogy külföldi főiskolákkal személyes kapcsolatot teremthessen. A tanszéki oktatók számos továbbképző előadást tartottak a 19 megyeszékhelyen folyó, havonta sorra kerülő továbbképző előadásokon. […] Bár a tanszéki értekezleteken a folyó politikai eseményeket rendszeresen megbeszélték, a politikai továbbképzés szervezetlensége miatt, részben hanyagság következtében, a tanársegéd személyzet közül többen nem vettek részt a szervezett politikai oktatásban. […] Az oktató-nevelő munka színvonalának emelése érdekében az elmúlt tanévben fokozott erőfeszítések történtek. […] A Sebészeti tanszéken, azonkívül a szövettan oktatásában, a járványtan oktatásában nagy teret kaptak az előadások kimélyítése és rögzítése céljából több alkalommal tartott film, és diapozitív vetítések. A Kórbonctani tanszék a III. évesek gyakorlatainak egy részét arra használta fel, hogy az elméleti órán leadott anyagot múzeumi készítményeken demonstrálta, ezeken a gyakorlatokon a folyamatos tanulás számonkérése az oktatással szerencsésen összekapcsolódott. […] Míg egyfelől az oktatószemélyzet nyelvismerete egyre inkább javul, a hallgatók idegen nyelvű oktatásának nem sok eredménye látszik. Még leginkább a latin nyelv oktatásában és a latin nyelv elsajátításában mutatkoznak legjobb eredmények. […] A Főiskola komoly eredményeket várt a hallgatók belső és külső gyakorlati oktatásától. A külső gyakorlatok közül különösen a téli hónapokra helyezett közvágóhídi húsvizsgálati gyakorlat jelentett olyan eredményeket, amelyek az élelmiszerhygiéne és a kórbonctani vizsgára való felkészülésnél a növekvő követelmények mellett is az eredmények javulását hozták. A tantervben szereplő külső gyakorlatokon felül 61

különösen a szülészeti tanszék nagy súlyt helyezett arra, hogy a gyakorlati tudását vidéki viszonyok között állami gazdaságokban mélyítsék el. […] Hasonlóképpen a sebészeti tanszék is 12 tanulmányi kirándulást szervezett, […]. A vidéki gyakorlatok jó tapasztalatai ellenére is komoly nehézséget okoz a gyakorlati képzés fejlesztésében, hogy a főiskolának sem tangazdasága, sem pedig autóbusza nincs, pedig ennek segítségével a közelben lévő állami gazdaságokat és szövetkezeteket rendszeresen lehetne látogatni és az évközi tanulmányi kirándulások nem lennének a pénzügyi keret miatt egyedül a Szülészeti- és Sebészeti tanszék szűkös privilégiuma. […]. A főiskolának különböző tanszékein több tucat tudományos diákköri hallgató dolgozott az elmúlt évben. Közülük az állattenyésztési tudományos diákkör egyik tagjának dolgozata rövidesen nyomtatásban is megjelenik. A szövettani diákkör egyik tagja eredményes munkájával kiérdemelte, hogy a Debrecenben 1955. évben tartott pathológus kongresszuson, mint társszerző meghívást nyert. […] Az állatorvosi továbbképzés folyó évben FM rendeletből kifolyólag főiskolai feladat lett. Febr. 1-től az eddig két személy által szervezett vidéki, valamint budapesti tanfolyam-jellegű továbbképzés egy kézbe került. Ez az egyesítés számos szervezési előnyt nyújtott. A vidéki állatorvosok továbbképző előadásai terén ez évben örvendetes fellendülés tapasztalható, s ma már mind a 19 megyében rendszeres előadásokat tudunk tartani. A továbbképzés Pestről leküldött, központi előadókon /többnyire a főiskola oktatói/ kívül helybeli előadók is folytatták, különösen vidéki állategészségügyi intézetek és ambulanciák területén. A jövőben ezt a továbbképzési formát tovább fogjuk fejleszteni. A tavaly havonként kéthárom napig tartó folyamatos továbbképző ankétsorozat nem vált be teljesen, az idén két hétig tartó tanfolyam rövidnek bizonyult. A jövő évben legalább egy hónapos, esetleg 3 hónapos tanfolyamot kellene rendezni. […] III. A hallgatók tanulmányi-, sport és kulturális munkájának alakulása: A megnövekedett követelmények ellenére is a félévi és az év végi vizsgaeredmények változatlanul 3.3, 3.4 átlageredményt mutatnak. Az egyes tárgyak közül múlt évihez képest romlott a marxizmus-leninizmus, a honvédelmi ismeretek és a növénytan vizsgaeredménye.[…]. A főiskolai testnevelés és a hallgatók sporttevékenysége az I. II. évfolyam kötelező testnevelési óráinak és a Haladás Sportkör keretében zajlik le. […] A hallgatók kulturális fejlődésénél, bár további eredményeket értünk el, sok kifogás merülhet fel. A fő kulturális szórakozási lehetőséget még mindig csak a filmek és a sportversenyek jelentik. Ennek ellenére a múlt évben 260 hallgató opera és Erkel színház bérletet váltott, különösen a felsőbb évesek között megindul lassan múzeumok iránt is az érdeklődés /a Főiskola irányításával/. […] VI. Javaslatok az 1955/56. tanévre vonatkozóan: 1/ Az FM jövő tanév elejéig adja ki az évek óta húzódó végleges vizsgaszabályzatot, amely a hallgatók fegyelmi helyzetén nagymértékben javíthat. 2/ El kell járni, hogy más főiskolákhoz és egyetemekhez hasonlóan az Állatorvostudományi Főiskolának is legyen iskolaorvosa. 3/ Nagyobb pénzügyi lehetőséget kell biztosítani tanulmányi kirándulásokra, mert mint ezt a sebészeti és a szülészeti tanszék példája is mutatja, ez igen nagy hasznára válik az oktatásnak. 4/ Megfelelő jármű /autó vagy motorbicikli szükséges az anatómia és kórbonctan oktatásához a hullaanyaggal való ellátás miatt. Ez a kívánsága a főiskolának már négy év óta fönnáll.

62

5/ Az oktatás gyakorlatiasabbá tétele érdekében és a jelenlegi külső gyakorlatok kiegészítésére és javítására sokat tehetne a Főiskola, ha a közelben lévő állami gazdaságokat és szövetkezeti csoportokat a hallgatók csoportjaival rendszeresen látogathatná. Ehhez autóbuszra volna szükség. 6/ A tanszéki személyzet száma oly módon alakíttassék, hogy egy-egy oktató intézeti elfoglaltsága arányosan legyen a főiskolai tanszékek tudományos személyeinek átlagos intézeti elfoglaltságával. 7/ A IV. és V. évesek részére tartott délelőtti rendelői gyakorlatot intézményesebbé lehetne tenni azáltal, ha a gyakorlatot heti félórában feltüntetnék az indexben és ezt a hallgatók összevonva a hónap valamelyik napján 2 órában teljesíthetnék. 8/ A főiskolai dolgozók részére ajánlatos lenne valahol Békásmegyeren vagy másutt telket szerezni és azon vizitelepet, hétvégi üdülőt létesíteni, ezáltal a nyári sportokból is jobban kivehetnék részüket. 9/ Biztosítani kell a diákotthonokban megfelelő nevelőkészséggel és széles látókörrel rendelkező vezetőket. 10/ Javítani kell a tanszékek jelenlegi igen szűkös és az oktatást, a tudományos munkát is gátló /nehezítő/ elhelyezésén.

308. Budapest, 1955. augusztus 16. Az 1955/56. tanév előkészítése 856-173/1955. Az 1955/56-os tanévet az elmúlt évihez hasonlóan, ünnepélyes keretek között kell megnyitni. A tanévnyitó ünnepségek alkalmával kell kiosztani a hallgatók részére az esetleges kitüntetéseket, jutalmakat, Rákosi ösztöndíjat, stb. […] A tanév sikeres előkészítése érdekében szükséges, hogy a tanszékek, a tanulmányi és gazdasági apparátus idejében felkészüljön az oktató munka zavartalan megkezdésére és lefolytatására, ezért elrendelem, hogy az intézmény valamennyi dolgozója – kivéve […] – augusztus 25-el szabadságát fejezze be és térjen vissza munkahelyére. Az intézmények vezetői és helyetteseik augusztus 20-tól kötelesek az intézmény székhelyén tartózkodni. Az intézmények vezetői részére augusztus 25-27-e között központi tájékoztatást fogok adni későbben meghatározandó időpontban és helyen. Augusztus 30-ától a tanév megkezdésének időpontjáig szemlét fogok tartani az intézményben, mely alkalomból felülvizsgálom az intézmény felkészültségét az új tanévre. Erre az időpontra az oktatási intézmények valamennyi helyiségét úgy kell előkészíteni, hogy alkalmas legyen az oktatás megkezdésére és a tanszékeknek úgy kell felkészülniük, hogy megfelelően dokumentálni tudják az elméleti és gyakorlati oktatás első két hónapra történt előkészületeit részletes terv alapján. A szemlebizottság vezetője a Minisztérium kiküldött munkatársa, tagjai az intézmény vezetője, oktatási és gazdasági helyettese, az intézmény pártbizottságának titkára és a szakszervezeti bizottság elnöke. A bizottság munkájáról jegyzőkönyvet vesz fel, amely rögzíti az észlelt hiányosságokat, megjelöli a felelős személyt, és határidőt szab meg a hiányosságok kijavítására. Dr. Kiss Albert főigazgató h. 63

309. Budapest, 1955. szeptember 5. Mócsy János levele a folyóiratok beszerzése ügyében Iktatószám nélkül Erdei Ferenc úrnak, akadémikus, földművelésügyi miniszter, Budapest. Kedves Barátom! Főiskolánk jövő évi költségvetésében jelentékenyen csökkentették könyvtárunk devizaforint ellátmányát, úgy hogy a külföldi folyóiratoknak kb. 1/3 részét törölnünk kell. Nem szükséges fejtegetni, hogy ez mennyire súlyosan érinti nemcsak a kutatómunkát és a tudománnyal való együtt haladást, s hogy ez mennyire hátrányos hazánk állategészségügyének színvonalas ellátása szempontjából is. Éppen ezért tisztelettel kérlek, hogy intézkedjél abban az irányban, hogy a Főiskola kapja meg a jövőben is az eddigi devizakeretet a folyóirat beszerzésre. A könyvek beszerzésében a csökkentést jobban elbírjuk. Tájékoztatásul megemlítem, hogy a Mezőgazdasági Könyvtár devizakeretét 80.000 Ft-ról 108.000 Ft-ra emelték, s jelentékenyen emelték az orvoskari és a műegyetemi könyvtár devizakeretét is. Csak a mienket csökkentették. Egyébként Manninger Rezsővel együtt a külföldön megjelent munkáinkkal és azok fordításával több devizát írnak a Magyar Nemzeti Banknál jóvá, mint amennyiről a jelen esetben szó van. Tisztelő híved. [ld. még 282]

310. Komárom, 1955. szeptember 14. Egyetemi hallgató ügye 14-107/1955. Kemény Armand elvtárs, igazgató. Kedves Elvtárs! Megjelent Pártbizottságunkon Kovács Gusztáv volt egyetemi hallgató – aki az Egyetem Állatorvosi Karán tanult – és tájékoztatott bennünket azokról a nehézségekről, amelyek gátolták őt a vizsgája sikeres letételében. Pártbizottságunk megvizsgálta Kovács elvtárs panaszát, melynek során az itteni magatartása teljesen tisztázódott. Így arra az elhatározásra jutottunk, hogy javasoljuk az Igazgató elvtárs felé, tegye számára lehetővé egy későbbi terminus engedélyezését vizsgája letevése céljából vagy egy évhalasztást adni részére. Az ügyben tett intézkedéséről kérjük, tájékoztassa Pártbizottságunkat. Elvtársi üdvözlettel Hollósi Józsefné P.B. gazd. vez; Lengyel Zoltán P. B. titkára. *Budapest, 1955. október 26. Magyar Dolgozók Pártja Városi Bizottsága, Komárom. Szeptember 14-edikén kelt 26/c/1/1955 ikt. sz. levelükre, melyben Kovács Gusztáv részére újabb egy év tanulmányi halasztást javasolnak, a következőket tudom tájékoztatásul közölni: Kovács Gusztáv 1953/54. tanévben ismétlő hallgatója volt a II. évfolyamnak. Vizsgáit csak részben tette le, azok közül is az élettan és az állattenyésztéstani kollokvium sikertelen volt. Különös anyagi és családi nehézségekre hivatkozva 1 év tanulmányi halasztást kért. Az általános tanulmányi és vizsgaszabályzat, erre semmi lehetőséget nem ad évismétlő hallgató 64

esetében, most fennforog többek között a veszély a honvédelmi kötelezettségnek, mint az állampolgárok egyik kötelezettségének a kijátszására, ami súlyosan büntetendő cselekmény. Mérlegelve Kovács Gusztáv indokait, az utóbbi évek egyetlen kivételét döntöttük el, kapott 1 év halasztást azzal, hogy 3 sikertelen vizsgáját 1955 szeptemberében tartozik letenni. Ezt tudomásul vette, azonban a javítók közül csak élettanból jelent meg, a többiről minden igazolás vagy magyarázat nélkül távolmaradt, és sem szóban, sem levélben azóta nem jelentkezett. Bár a továbbtanulásának a jogát végleg elveszítette, a mostani eljárás, amely már nem is első, súlyosan sérti a Főiskola és minden felsőfokú oktatási intézmény szervezeti és fegyelmi szabályzatát, miért is mielőtt iratait kikapná, fegyelmi bizottság előtt kell számot adnia. Tanulmányi ideje alatt olyan fokú támogatásban és megértésben volt része, amelyet csak a legnagyobb jóindulattal lehetett nyújtani. Ezeket azonban további lazításra és a tanulmányi rend semmibe vevésére használta fel. Mivel ügye folyamatban van, ezért végleges tájékoztatást csak később tudok közölni. Dr. Kemény Armand egyetemi tanár, a Főiskola igazgatóhelyettese.

311. Budapest, 1955. szeptember 17. Hallgató felvétele körül kialakult vita rendezése 14-104/1955. A II. 1—14-18/1955.[F. M.] sz. szeptember 14-én érkezett ügyirattal kapcsolatban jelentem az alábbiakat: Arról, hogy 1954. októberében Igler Györgynek az Állatorvostudományi Főiskolára történt első jelentkezésekor a Főiskola igazgatója és a tanári kar nem emelt kifogást az ellen, hogy a tanév megkezdésének ellenére még október hó végén /felvételi vizsga nélkül/ beiratkozhassék az első évfolyamra – nem tudok. Az 1955. évi felvételi vizsgákon biológiai dolgozata kivételével /az „jó” lett/ jeles feleleteket adott. A vizsgáztató bizottság felvételre javasolta. A felvételi bizottság azonban a szűk férőhelyre és arra való tekintettel, hogy felsőbb utasításra rendi gimnáziumban végzetteket felvenni nem lehet, felvételre nem is javasolta. Ugyanezen okból a fellebbezési kérelmét is a Főiskola utasította el. Ezen határozatokat a bizottság ellenvetés nélkül, egyhangúan hozta. Arról, hogy Igler György tudott róla, hogy Kovács Aladár volt jelen a felvételi bizottság ülésén nem lehet csodálkozni, mert tudvalevő, hogy Kovács Aladárnak nincsen olyan köpenye, amely magát láthatatlanná tenné. S hogy a Minisztériumban ő foglalkozik a Főiskola dolgaival, azt is mindenki tudja. Igler György dolgában a XI. kerületi Pártbizottság és a Szakszervezet ismételten és túl erélyesen is közbelépett. Arról azonban, hogy ez esetben a Főiskola részéről indiszkréció történt volna, nem tudok és nem is valószínű, mert akkor Igler nyilván hivatkozott volna arra az okra, ami miatt nem volt felvehető. Egyébként előfordult, hogy a VII. kerületi Pártbizottság 1 tagja kikérte egy jelölt, Kárász Jenő anyagát, s az abban foglaltakról másnap már Kárász Jenő apja és a fiú is tudott. Dr. Mócsy János igazgató, akadémikus.

65

312. Budapest, 1955. november Szent-Iványi Tamás berlini meghívásának elutasítása Iktatószám nélkül Följegyzés. Szent-Iványi Tamás kandidátus berlini meghívásával kapcsolatban Kovács Aladár h. szakoktatási igazgató 1955. okt. 31-én d.e. telefonon felhívott és közölte, hogy a Minisztérium nem tartja kívánatosnak a nevezett kiutazást. Magyari Andrásra hivatkozott. Azt ajánlotta, hogy Sz. T. írásban küldje ki előadását, s azt valaki ott olvassa föl, a berlinieknek pedig levélben kellene megírni, hogy SZ. T. nagy elfoglaltságra vagy egyébre való tekintettel nem utazhat. Jelezte, hogy erről írásbeli döntést nem adnak. Mócsy. Erről a németeket diplomatikusan értesítjük. M.

313. Budapest, 1955. október 29. Mócsy János levele Erdei Ferenc földművelésügyi miniszterhez 856-135/1955 Miniszter Úr! Mindenek előtt nagyon köszönöm szíves intézkedését, amelynek értelmében lehetővé vált, hogy számunkra nélkülözhetetlen külföldi folyóiratokat nem voltunk kénytelenek lemondani. Az a deviza, amelyet főiskolánk folyóiratokra fordít, deviza alakjában is, és egyéb formában is népgazdaságunknak sokszorosan megtérül. Az Akadémia osztályvezetőségi ülésén történt beszélgetésünkre való hivatkozással mellékelem a főiskola gazdasági igazgatóhelyettesének följegyzését a felújítási hitelkeretről, s arra kérem Miniszter Urat, hogy tegye lehetővé ennek a keretnek a fölemelését. Tudom, hogy a mostani gazdasági helyzet és a Földművelésügyi Minisztérium rendelkezésére álló keretek nem engedik meg, hogy főiskolánkon a régen esedékes és többször megígért építkezések meginduljanak, s így meg kell elégednünk avval, hogy legalább a meglevő épületek állagát fenntartjuk s a meglevő szűk keretek között biztosítjuk a lehetőségek szerint a munkafeltételeket. A főiskolán folyó munkáért és a főiskola jövőjéért ez idő szerint én vagyok elsősorban felelős. Ezért vagyok kénytelen kérni, s viselni azt az ódiumot, hogy sokat kérek /ez a Minisztérium véleménye/ és hogy keveset kérek /ez a kollégáim véleménye/. Mély tisztelettel… [ld. még 251, 294, 390, 423, 466.]

314. Budapest, 1955. november 29. A tervszerű káderutánpótlás biztosítása 856-252/1955. Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy az egyetemi /főiskolai/ oktatók kinevezésével kapcsolatban f. év november 18-án kelt felterjesztésében foglaltak – miszerint az egyes kinevezések meghatározott időre szóljanak és annak lejártával azok automatikusan szűnjenek meg, az állás pedig új pályázat alapján legyen betölthető – kimunkálásával az

66

Oktatásügyi Minisztérium illetékesei foglalkoznak. Az Oktatásügyi Minisztériumban kialakuló állásponthoz kell majd az agrár-felsőoktatásnak is igazodni. Tehát ebben a kérdésben a Szakoktatási Intézmények Főigazgatósága önálló álláspontra nem helyezkedhet. Azonban felhívom Igazgató Elvtárs figyelmét, hogy a felterjesztésben foglaltaknak megfelelően a legfiatalabb oktatók áthelyezésére, illetőleg leváltására módot nyújt az újonnan végzettek kötelező kétéves szakmai gyakorlata. Ugyanis a Főiskola legkiválóbb hallgatói tanulmányaik befejezése után rendszerint a Főiskola különböző tanszékein nyernek oktatói beosztást. A kötelező kétéves szakmai gyakorlat pedig rájuk is vonatkozik, és ha ez idő alatt nem tudták bebizonyítani, hogy azon a területen a reájuk eső feladatokat maradéktalanul képesek elvégezni, akkor Igazgató Elvtárs a kétéves szakmai gyakorlat lejárta után nem köteles őket állásukban megerősíteni. Kovács Aladár mb. igazgató. [ld. még 380, 387, 402]

315. Budapest, 1955. december 15. Kemény Armand kongresszusi kiküldetéséről Iktatószám nélkül Az Állatorvos-tudományi Főiskola november 29-én tartott tanácsülése határozatot hozott, hogy az 1956. év nyarán Brüsszelben tartandó Nemzetközi Élettani Kongresszusra dr. Kemény Armand egyetemi tanár, kandidátus, az Élettani tanszék vezetőjének kiküldetését kívánatosnak tartja. Főhatóságunkhoz e tárgyban az alábbi indoklással előterjesztést teszek: 1/ Elvileg kívánatos, hogy a szakmai perspektíva és nemzetközi tudományos kapcsolatok megszerzése érdekében időnként az Állatorvos-tudományi Főiskola oktatói, kivált fiatal professzorok külföldi kongresszusokra kiküldessenek. 2/ Magánértesülés szerint az MTA Élettani Főbizottsága az orvoskarról népes /kb. 10 fős/ küldöttséget szándékozik a brüsszeli Nemzetközi Élettani Kongresszusra delegálni; ehhez a delegációhoz tartozna a Főigazgatóság kedvező döntése esetén az állatorvosi élettani szakma képviseletében Kemény professzor. 3/ Az ide mellékelt meghívó, illetőleg annak magyar nyelvű fordítása tájékoztatást nyújt a kongresszus időtartamáról és a várható költségtényezők egy részéről. A kongresszusi kiküldetés dologi-anyagi és személyi megszervezését mindezek szerint az MTA orvosbiológiai osztályának Élettani Főbizottsága rövidesen ki fogja dolgozni. A Főigazgatóság elvi döntése után a szükséges információt a Főiskola beszerzi és továbbítja Főhatóságunkhoz. 4/ Kemény professzor intézetének kutatási eredményeiről előadást is tudna vállalni, minthogy a kongresszus fő témaköre /hypothermia/ erre igen kedvező lehetőséget nyújt. A fenti indoklás mellett Kemény professzor kiküldetését a Nemzetközi Élettani Kongresszusra fontosnak tartom. Mócsy János egyetemi tanár, akadémikus, igazgató.

67

316. Budapest, 1955. december 16. Kiküldetési keret kérése 856-211/1955. A tapasztalat szerint a külföldön rendezett kongresszusokra és értekezletekre szóló meghívók az engedélyezési eljáráshoz és a költségek fedezésének biztosításához szükséges időtartamhoz képest többnyire későn érkeznek, és emiatt a meghívottaknak egyébként kívánatos részvétele ezeken az összejöveteleken többször nem, vagy nem a kellő számban valósulhatott meg. Ezért annak érdekében, hogy a költségek fedezetének hiánya a külföldi kongresszusokon és értekezleteken való kívánatos részvételt ne hiúsíthassa meg, kérem a Minisztériumot, hogy az 1956. évi költségvetésében az Állatorvos-tudományi Főiskola részére cca. 5-6 személy külföldi kiküldetésének költségeit számításba véve, megfelelő költségkeretet biztosítson. Dr. Mócsy János igazgató, akadémikus. *Budapest, 1955. december 23. A 856-211/1955. sz. felterjesztésében foglaltakkal kapcsolatban értesítem Igazgató Elvtársat, hogy a külföldi kongresszusokon és értekezleteken való kívánatos részvétel biztosítása a javasolt módon nem lehetséges. A Minisztérium az 1956. évi külföldi utazások tervét az eddig beérkezett tényleges igények alapján – figyelemmel a takarékos devizaforint gazdálkodásra – már összeállította, ami jelenleg a tárca vezetőjénél van jóváhagyás végett. Megjegyzem, hogy az 1956. évi külföldi utak tervezésénél a rendelkezésre álló anyagi fedezet túlnyomó részét a nemzetközi kongresszusokon való részvétel biztosítására használtam fel. Tóth Pál főigazgató.

317. Budapest, 1956. december 1. Dr. Gyarmati Ernő lemondása 14-26/1957 Prof. dr. Urbányi László úr, egyetemi tanár, Budapest. Az Állatorvos-tudományi Főiskolán viselt tudományos igazgatóhelyettesi tisztségemről ezennel lemondok, kérem ennek szíves tudomásul vételét. Kérem a Főiskola igazgatóságát, a Főiskola tanárait és az FM illetékes szerveit, hogy részemre 1956. évi dec. 15- 1957. évi dec. 15-ig egy évi fizetéstelen külföldi tanulmányi szabadságot engedélyezni szíveskedjék, s kérem erre az időre a Beldiagnosztikai tanszék ellenőrzésére, irányítására valamely tanszék professzorát felkérni, illetve kijelölni. *Budapest, 1957. január 7. Dr. Csek János egyet. docens. Helyben. A Főiskola tanácsának 1956. december hó 26-án megtartott III. rendkívüli ülésén elfogadott javaslat értelmében megbízom a dr. Gyarmati 68

Ernő professzor eltávozása következtében vezető nélkül maradt főiskolai Rendelőintézetnek további intézkedésemig történő, konzultatív módon való vezetésével. Dr. Urbányi László egyet. tanár, a Főiskola igazgatója.

318. Budapest, 1957. január 12. Állategészségügyi kormányprogram Iktatószám nélkül. [--] melyet a Forradalmi Munkás-paraszt Kormány által összehívott tízes bizottság dolgozott ki. Az állat-egészségügyi szolgálat hatósági, igazgatási, állatgyógyászati, közegészségügyi és élelmiszerhigiéniai tevékenységből tevődik össze, különösen fontos feladata továbbá az élő állatok és állati eredetű termékek, valamint fertőző betegségek elhurcolására alkalmas tárgyak export-importjával kapcsolatos feltételek biztosítása. Az állat-egészségügyi szolgálat ezt a sokrétű feladatát csak úgy tudja biztosítani, kifogástalanul megoldani, ha munkáját egységes, hatékony, gyors intézkedésekre és végrehajtásra alkalmas szervezet, korszerű állat-egészségügyi intézmények és szakszerű állat-egészségügyi rendeletek támasztják alá. I. Állat-egészségügyi szolgálatunk a felszabadulás óta jelentős szervezeti változáson ment át. Több tekintetben bevált az állat-egészségügyi szolgálat államosítása, amely lehetővé tette szervezett munkával több olyan betegség elterjedésének megakadályozását, amelyek más országokban és korábban nálunk is jelentős kárt okoztak […]. Jelentősen bővül az állat-egészségügyi intézmények hálózata is. Vannak azonban még komoly hiányosságok, amelyek még akadályozzák az állat-egészségügyi szolgálat tökéletes működését. Ezek a következők: 1/ Az állat-egészségügyi szolgálat irányítása széttagoltsága miatt nem egységes. […] 2/ Az állat-egészségügyi intézkedések gyorsaságát és szakszerűségét fékezi a többszörös alárendeltség. Hiányzik tehát a hatósági intézkedésekre jogosult személyekkel való közvetlen kapcsolat. […] 3/ Súlyosan gátolja az állategészségügy munkáját, hogy az eredetileg állat-egészségügyi és közegészségügyi szempontból életre hívott intézmények /vágóhidak, hullafeldolgozók/ ipari termeléssel foglalkozó minisztérium kezelésébe kerültek olyannyira, hogy egyes ilyen intézmények éppenséggel egyes fertőző betegségek terjesztőivé váltak. […] 4/ Nehezíti az állategészségügyi igazgatást az állategészségügy mai követelményeinek megfelelő alaprendelet és végrehajtási utasítás hiánya. 5/ Az állatorvosok jelenlegi bérezési rendszere sem váltotta be teljesen a hozzá fűzött reményeket. […] 6/ Az egyetemi jellegű állatorvosi oktatáson lényegileg változtatni nem kell, szükség van azonban szervezeti átalakításokra. Nem vált be a technikai és más alsóbbrendű állat-egészségügyi irányú szakképzés. 7/ Népgazdasági szempontból kívánatos, hogy a földművelésügyi minisztérium felügyelete alá tartozó oltóanyag-termelő intézetek foglalkozhassanak állatgyógyászati, állattenyésztési és egyéb mezőgazdasági célokra szolgáló biológiai készítmények gyártásával és forgalomba hozatalával. II. Az állategészségügy fejlesztése és az állatorvosi munka eredményességének biztosítása érdekében az alábbiakat javasoljuk: 1/ Az állat-egészségügyi szolgálatot egységesen a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá kell helyezni. […] 2/ A Földművelésügyi Minisztérium Állat-egészségügyi Igazgatóságát ki kell emelni az 69

Állattenyésztési Főigazgatóság jelenlegi szervezetéből és önálló közvetlenül a földművelésügyi miniszter alá rendelt szervvé /főosztállyá/ kell átalakítani. […] 3/ Az állat-egészségügyi intézményeket /vágóhidak, hullamegsemmisítő berendezések, vásárterek/ eredeti rendeltetésüknek megfelelően költségvetési intézményekké kell visszaállítani és az egész ország területén a helyi tanácsok felügyelete alá kell helyezni. […] 4/ A 25/1953. Mt. sz. rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és ki kell adni az állategészségügy mai követelményeinek megfelelő új alaprendeletet és végrehajtási utasítást. 5/ Az ingyenes állatorvosi szolgáltatás jelenlegi rendszerét módosítani kell úgy, hogy a változtatás végrehajtásánál a takarékossági szempontok érvényesüljenek. Továbbra is ingyenes maradjon a hatósági intézkedéseket igénylő minden állatorvosi ténykedés […], de az egyéb, főleg gyógyító jellegű állatorvosi ténykedést az állatorvosok a Földművelésügyi Minisztérium által meghatározott térítés ellenében végezzék és ezzel kapcsolatban az állatorvosok előnytelen bérezési rendszerének megfelelő változtatásával is el lehet érni, hogy az államháztartás megtakarítást érjen el. […] 6/ Mindenképpen szükséges, hogy az állatorvosi szakoktatás a jelenlegi egyetemi színvonalon megmaradjon és ennek biztosítására szükséges a főiskola egyes intézetei felszerelésének és elhelyezésének korszerűsítése. Evvel kapcsolatban kívánatos, hogy az Állatorvostudományi Főiskolát vagy önálló állatorvosi egyetemmé szervezzék át, vagy pedig egyetemi színvonalú más mezőgazdasági intézményekkel együtt, mint állatorvostudományi és mezőgazdasági egyetem működjék. Az állat-egészségügyi technikumokat, továbbá a felcserképzést, mint feleslegest, meg kell szüntetni. Kívánatos, hogy az állatorvosok az egyetemi oklevéllel külön doktori cselekmények nélkül kapják meg a doktori címet foglalkozásuk megjelölésére. 7/ Az Állami Vaccinatermelő Intézet és a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet a Földművelésügyi Minisztérium esetenkénti rendelkezése alapján állítson elő az állatgyógyászatban, állattenyésztésben és egyéb, a mezőgazdaságban használatos biológiai készítményeket /antibiotikumok, hormon- és vitaminkészítmények stb./. […] Az állat-egészségügyi bizottság nevében: Dr. Mócsy János akadémikus.

319. Budapest, 1957. január 18. Doktori címek adományozása 896-5/1957 Oktatásügyi Minisztérium, Budapest, V. Szalay u. 10. Hivatkozással az Oktatásügyi Minisztérium 1956. évi december hó 18-án kelt 8569/6/1956. sz. felhívására, az egyetemek és főiskolák által adományozható doktori címekről szóló törvényerejű rendelet végrehajtási utasításának tervezetével kapcsolatban az Állatorvos-tudományi Főiskola Tanácsa nevében az alábbi javaslatokat terjesztem elő: 1/ Javaslom, hogy a tervezet a/ pontjának szövege „és az állatorvosok” bővítmény beszúrásával a következő módon változtassék meg: „a/ Az orvosok és az állatorvosok az egyetemi oklevéllel kapják meg a doktori címet.” Mivel azonban ez csak foglalkozás megjelölésére szolgál, külön diploma kiadása nem indokolt. A jelenleg használatban lévő oklevélen kell feltüntetni, hogy doktori cím használatára jogosult. Ennek az oklevélnek

70

az átadása - avatás nélkül - a jelenleg szokásos ünnepélyes oklevélkiosztás formájában történik. 2/ Javaslom továbbá, hogy a tervezet b/ pontjának utolsó bekezdéséül az alábbi szöveg iktassék be: „A törvény életbelépése előtt oklevelet szerzett állatorvosok ügyét értelemszerűen az a/ pont alapján kell elintézni”. Indoklásul az Állatorvos-tudományi Főiskola Tanácsának a Felsőoktatási Tanácshoz juttatandó, valamint a Tanács egyik tagjának az egész állatorvosi kar felfogását visszatükröztető véleményét terjesztem elő. […] Az Állatorvos-tudományi Főiskola az egyetemi jelleget megadó attributumok közül a „venia legendi” -vel és a „promotio”-val fél évszázad óta él. […] Főiskolánknak közel 170 éves múltja van. Állatorvosi felsőoktatásunkat külföldön és belföldön egyaránt magas színvonalúnak ismerik. Professzoraink közül többen a múltban is és a jelenben is a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választattak. Intézményünk eredetileg az orvoskarnak integráns része volt. A szoros kapcsolatra utal az a körülmény is, hogy még a közelmúltban is számos olyan professzor /Preisz Hugó, Tangl Ferenc, Bugarszky István, Farkas Géza, Entz Béla, Rohrer László, Thanhoffer Lajos/, akik a professzori pályafutásukat az állatorvosi karon kezdték meg, és akikre mindkét kar ma is méltán büszke lehet. Több külföldi állatorvosi főiskolán a diplomát nyert állatorvosok azonnal, tehát külön cselekmények nélkül is a doktori cím birtokába jutnak. A Magyar Állatorvosi Kar ez irányú törekvése tehát nem úttörő jellegű és nem is eltúlzott kívánság. Hivatkozással a f. hó 11-én kelt felhívására az Oktatásügyi Minisztériumnak a doktori címek adományozására vonatkozó javaslatára véleményemet a következőkben adom elő: A javaslat szerint főiskolánkon a doktori cím adományozása a jövőben ugyanolyan módon történjék, mint 1951. előtt. […] Dr. Urbányi László egyetemi tanár, az Állatorvostudományi Főiskola igazgatója. [ld. még, 336, 340, 343, 362, 363, 365, 428. ]

320. Budapest, 1957. január 24-én. Katonai tanszék megszüntetése Iktatószám nélkül A Honvédelmi Minisztérium 1957. január 21-én kelt 8/Kik. Csf.-1957. számú rendeletére: Értesítem az Igazgató Elvtársat, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke folyó hó 15-én kelt 13/VKF15.-1957. számú rendeletével 1957. évi január 20-i hatállyal az Egyetemi Katonai Tanszéket megszüntette. A tanszék felszámolása most van folyamatban, melynek során a Főiskolán részünkre kiutalt tanszéki /stb./ helyiségeket a Gazdasági Igazgatóságon keresztül a Főiskola rendelkezésére bocsátom. Ennek megtörténtét személyesen fogom jelenteni. Koppány Béla őrngy. tanszékvezető. [ld. még 254.]

15

Vezérkari Főnök

71

321. Budapest, 1957. február 2. Tájékoztató az oktatás megindítása alkalmából Iktatószám nélkül Előadó: Tamássy főigazgató. A Kormánynak az az álláspontja, hogy az oktatás kezdődjék el f. évi február hó 4. és 11-e között. Meg kell magyarázni a késés okát. A Kormánynak az az álláspontja, hogy az egyetemi ifjúság összességében nem ellenforradalmár, ellenben ellenforradalmár minden főiskolán van. Tudomásul kell venni, hogy Magyarországon munkás-paraszt hatalom és proletárdiktatúra van. Ennek megfelelően kell vezetni az egyetemeket is. Népi demokrácia van, és a szocializmust építjük. A vezető szerep a párté a szocializmus építésében, elvi kérdésekben. Ne nehezítsék meg a kommunista professzorok és oktatók munkáját. Bojkottálás ne legyen. Általában az 1956. évi október hó 1-jei helyzetet kell visszaállítani. Az autonómia kérdését le kell venni a programról, mert az káros megnyilatkozásokat tartalmaz. E helyett egyetemi törvény készül az elvi kérdések tisztázására. A 26. §. elitélendő. Indokolt sérelmek rehabilitációja lehetséges egy e célra szolgáló bizottság előtt. Az oktatókat igen nagy felelősség terheli. Gondoskodjanak a kedélyek nyugtatásáról. Forgolódjanak az ifjúság között, ne csak a fiatalok legyenek a vezetők. Rendzavarókkal el kell bánni. Fegyelmi büntetés ilyenkor első fokon az ösztöndíj megvonása, majd kizárás az összes egyetemekről és végül be kell zárni az egyetemet. Ez utóbbi az egyetem alkalmazottait is érinti. Az első szankciókat a vezetőknek kell alkalmazni. Rendzavaró oktatókat, agitálókat azonnal el kell távolítani az egyetemről. A rend biztosítása érdekében idegen nem jöhet be az egyetemre, a belépést tehát ellenőrizni kell. Minden falragasz eltávolítandó, különösen a volt forradalmi bizottságon. Csak egy feliratot, Kónya kormánybiztos felhívását a hallgatókhoz lehet kifüggeszteni. Minden gyűlés megakadályozandó. Gyűlésre engedélyt az igazgató és a rendőrség együttesen adhat. Évfolyamgyűlés kivételesen az igazgató engedélyével lehet, több évfolyam együttes ülése azonban nem. Főiskolai megnyitó ne legyen. Bevezető előadás se legyen az oktatás kezdetén. Ha zavar van, esetleg gyakorlatra küldéssel lehet segíteni a bajon. Megnyugtatás céljából közlendő, hogy az ösztöndíj rendszer változtatása csak ősszel esedékes. A Marxizmus-leninizmus tanszék oktatói eredeti létszámban maradjanak. Az alacsony színvonalon oktatók leváltásáról esetleg szó lehet. Még csak ezután lesz döntés a tárgy elnevezéséről, tartalmáról és az órakeretéről. Éppen ezért csak ősszel kezdik e tárgy oktatását. Ez az oka, hogy létszámcsökkentés nincs. A végzett hallgatósággal való foglalkozás szintén szükséges. A gyakornoki állások megszűnnek. Saját maguk próbáljanak elhelyezkedni, mert szervezett elhelyezés nincsen. A munkafegyelemmel baj van. Elsősorban az adminisztratív és a gazdasági részlegeknél tapasztalható, hogy az emberek nem dolgoznak nyolc órát. A munkások sérelmezik is ezt. A lazaságot meg kell szüntetni. Oktatókra ez nem vonatkozik, mert azt, hogy ők milyen munkarend szerint dolgoznak, végeredményben a tanszék szabja meg. A személyzeti osztályok megszűntek. Személyzeti munka ezután is lesz, de ehhez egy fő is elegendő. Olyan beosztottnak kell ezt végezni, aki politikailag is megfelelő. A nyelvoktatás fakultatív olyan értelemben, hogy az egy kötelező nyelv szabadon választható. Fakultatív, de nem kell szerepelnie a tantervben. A MEFESZ16 működhet, de napi politikával ne foglalkozzék. 16

Magyar Egyetemi és Felsőoktatási Szövetség

72

322. Budapest, 1957. február 20. Hallgatói felvételek és visszavételek szünetelése 14-88/1957. Dr. Urbányi László egyetemi tanár, főisk. igazgató. Értesítem, hogy az 1956/1957. tanévre új hallgatót felvenni még abban az esetben sem lehet, ha ezt az egyes évfolyamokon megüresedett helyek egyébként lehetővé tennék. Közlöm továbbá, hogy az 1956. október 23-a előtt kizárt, visszavételét fenti időpontig, vagy az óta kérelmező volt hallgatók részére tanulmányaik folytatását kedvező döntés esetén is csak az 1957/58. tanévtől engedélyezem. Fentieknek megfelelően az ilyen kérelmezőket jelen intézkedésemről tájékoztassa, és egyúttal az érdeklődőkkel közölje, hogy egyéni kérelmekkel a Szakoktatási Főigazgatóság nem foglalkozik. A hatáskörömbe tartozó – eddig beérkezett és ezután beérkező – visszavételi kérelmeket gyűjtse össze és javaslatával ellátva 1957. július 10-ig terjessze fel. A kérelmeket a helyes javaslat kialakítása érdekében külön-külön bizottságilag vizsgáltassa felül. A felülvizsgáló bizottságok létrehozásáról, illetőleg működéséről a későbbiekben intézkedem. Rektor/Igazgató/ Elvtárs hatáskörébe tartozó visszavételi ügyekben a döntéseket 1957. augusztus 1-jéig hozza meg. […]. Tamássy István főigazgató. [ld. még 258, 260, 287, 331.]

323. Budapest, 1957. március 7. Adatszolgáltatás 14-98/1957. Telefonon vett felhívás alapján az alábbiakat jelentem: I. Szervezeti változtatás az Állatorvos-tudományi Főiskolán nem volt. II. A Főiskola személyzeti állományában beállott változások: 1/ Álláshely megüresedések összesen 11 fő: a/ külföldre távozás következtében megürült 6 oktatószemélyzeti 1 egyet. tanár, 1 egyet. docens, 1 egyet. adjunktus, 3 egyet. tanársegéd és 1 ön. tud. kutatói álláshely. b/ A Főiskola részéről történt felmondás következtében megürült 1 tehergépkocsi vezetői álláshely. c/ A dolgozók részéről történt felmondás következtében megürült 2 k k. hiv.17 segédi és egy kocsis álláshely. 2/ Új alkalmazások összesen 8 fő […]. Szolgálatból kilépett alkalmazottat a Főiskola nem vett vissza.

17

különleges képesítésű hivatalsegéd

73

III. A főiskolai hallgatók létszámának alakulása: 1956. X. 15-től 1957 II. 25-ig: a/ Összesített adatok: Évf. Létszám Létszám 1956 X. Visszamen után t 1956.X.15 1957.II.25 15. beiratkozot Albániába . . t ill. Koreába

Valószínűle g külföldre távozott

Ismeretle Meghal n okból t nem jelent meg

I.

160

142

4

3-4

10

5

-

II.

152

144

7

2

13

-

-

III.

167

157

-

-

5

4

1

IV.

145

136

-

-

4

5

-

V.

159

148

-

-

5

6

-

Össz 783 .

727

11

5-4

37

20

1

b/ Újonnan felvett hallgató 1 fő. c/ Visszavett hallgatók: 1956/57. tanévre 31 fő. Az 1957/58. tanévre 12 fő. A visszavett hallgatók többsége /23 fő/ annakidején rossz tanulmányi előmenetel folytán, igazgatói döntés alapján lett a Főiskoláról eltanácsolva. További 5 fő főiskolai fegyelmi határozat alapján, 15 fő pedig az F. M.-től kiküldött bizottság döntése alapján lett kizárva. Ezek visszavétele az FM-el folytatott előzetes megbeszélés alapján történt.

324. Budapest, 1957. március 9. Forradalmi bizottságok jegyzőkönyveinek bekérése 856-26/1957. A forradalmi bizottságok iratainak felterjesztésére vonatkozó felhívás alapján jelentem, hogy a Főiskolán 1956. november 2-án tanácsadás céljából egy ideiglenes forradalmi bizottság megalakult ugyan, de az alakuló ülés megtartásán kívül semmiféle funkciót nem teljesített. A Főiskolán az a felfogás érvényesült, hogy a Főiskola tanácsa minden ügyet érdemben el tud intézni, ennél fogva a forradalmi bizottság közreműködésére nincs szükség. Az alakuló ülésről jegyzőkönyv nem készült, mert a jegyzőkönyvvezető annak elkészítése előtt külföldre távozott. Írásbeli feljegyzések a bizottság ténykedéséről a Főiskolán nincsenek. A forradalmi bizottság ügyéről egyébként a Főiskola tanácsának 1956. november 29-én megtartott II. rendkívüli üléséről felvett, és f. évi január hó 14-én felterjesztett jegyzőkönyvben az elnöki bejelentés részletesen beszámol. Dr. Urbányi László egyet. tanár, főisk. igazgató. [ld. még 329, 330, 332-335, 338, 357.]

74

325. Budapest, 1957. március 12. Oktatók őrizetbe vételéről Iktatószám nélkül Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság. Bizalmas! Jelentem, hogy f. hó 9-ről 10-re virradó éjjel Tary Mária egyetemi adjunktust és f. hó 10ről 11-re virradó éjjel dr. Guoth János egyet. docenst a rendőrség őrizetbe vette. Az őrizetbe vétel oka előttünk ismeretlen. A Főiskola dolgozóinak és hallgatóinak nyugalma érdekében kérjük az ügy soron kívüli sürgős kivizsgálását szorgalmazni. Dr. Urbányi László egyet. tanár, a Főiskola igazgatója. *Budapest, 1957. március hó 21. 27. 14-103/1957. Budapesti Fővárosi Ügyészség Főügyészének Első Helyettese. Hivatkozással arra, hogy a Főkapitányság Főiskolánk két oktatóját, Tary Mária […] egyetemi adjunktust f. hó 10-re virradó éjszaka és dr. Guoth János […] egyetemi docenst folyó hó 12-re virradó éjszaka előzetesen őrizetbe vette, mint az Állatorvos-tudományi Főiskola e. i. igazgatója, kérem Főügyész-helyettes Elvtársat, hogy engem a nevezettek őrizetbe vételének okáról, az esetleg szükségessé váló fegyelmi vizsgálat lefolytatása érdekében tájékoztatni szíveskedjék. A nevezettek a Főiskola köztiszteletben álló oktatói közé tartoznak. Őrizetbe vételük érthető feltűnést keltett és így nagyon kívánatos volna, ha sorsukról mielőbb tudomást szerezhetnénk. Dr. Urbányi László egyetemi tanár az Állatorvostudományi Főiskola e. i. igazgatója. [ld. még 327.]

326. Budapest, 1957. március 15. Anyagi segítség az egyik elhunyt professzor lányának 856-20/1957. Dr. Szép Iván, Bp. Főváros vez. főállatorvosa, az Állatorvos Szakszervezet elnöke. Tudomásunkra jutott, hogy a magyar állatorvosképzés korán elhunyt kiváló képviselőjének, dr. Azary Ákos professzornak leánya – özv. Majláth Lászlóné – magas korában, leányának támogatására szorulva, szűkös körülmények között él. A Főiskola úgy véli, hogy az elhunyt érdemei indokolttá tennék, hogy Azary professzor segítségére szoruló leánya anyagi támogatásban részesüljön az állatorvosi kar részéről, az Állatorvos Szakszervezet útján. Örülnék, ha a Szakszervezet e felfogást magáévá téve módot találna arra, hogy özv. Majláth Lászlónét rendszeres havi támogatásban részesítse. […] Dr. Urbányi László egyet. tanár, a Főiskola igazgatója. *Budapest, 1957. május 3.

75

Özv. Majláth Lászlóné úrnőnek. Mélyen tisztelt Asszonyom! Főiskolánk tanácsa márc. hó 24-én tartott ülésén foglalkozott boldog emlékezetű édesapjának – dr. Azary Ákos professzornak – hagyatékában meglévő és a m. hó 8-án kelt nb.18 leveléhez csatolt jegyzékben felsorolt iratoknak megszerzésével. A tanács úgy találta, hogy a hagyatékban található irat- és okmányanyag a Főiskola múzeumát gazdagítaná, és ezért annak megszerzését határozta el. Egyidejűleg felhatalmazást adott nekem arra, hogy az anyag átengedése fejében 500 Ft megváltási árat ajánljak fel. Ennek alapján kérem, hogy a fent említett jegyzékben felsorolt iratokat és okmányokat a Főiskola címére megküldeni szíveskedjék. A küldemény beérkezte után a megváltási ár átutalásáról gondoskodni fogok. Szíves intézkedését várva, vagyok őszinte tisztelője: Urbányi.

327. Budapest, 1957. április 1. Guoth János szabadlábra helyezése 14-103/1957 Földművelésügyi Minisztérium Agrár-felsőoktatási Osztály. Jelentem, hogy dr. Guoth János egyetemi docenst a rendőrfőhatóság 1957. március 30-án kiállított szabadlábra helyezési igazolvány szerint a rendőrségi őrizet megszüntetésével szabadlábra helyezte. Nevezett a mai napon szolgálattételre jelentkezett. [ld. még 325.]

328. Budapest, 1957. április 9. Külföldi állampolgárok belépésének engedélyéről 856-41/1957. A 22/1957/Mg. É. 13. FM. sz. utasítás 9. pontja értelmében a Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó intézetek és intézmények területére külföldi állampolgárok kizárólag a miniszter, vagy a miniszter első helyettese írásbeli engedélyével léphetnek be. A Főiskola klinikáinak állat-egészségügyi szolgálatát külföldi állampolgár állattulajdonosok is igénybe veszik. Eddig az ilyen eseteket előzetes írásbeli engedély megkövetelése nélkül, utólagosan jelentettük főhatóságunknak. A jövőben való miheztartás tisztázása végett kérem annak közlését, hogy a fent említett korlátozás a klinikai szolgálatra is vonatkozik-e, vagy pedig e téren az eddigi gyakorlat követhető? Megjegyzem, hogy az előzetes belépési engedély megkövetelése rendkívül megnehezítené, esetleg lehetetlenné is tenné külföldi állampolgárok részére a Főiskola klinikáinak igénybevételét.

18

nagy becsű

76

329. Budapest, 1957. április 12. Bizottságok létrehozása az 1956-os események kivizsgálására Iktatószám nélkül Az októberi ellenforradalmi események a felsőoktatási intézményekben is felszínre hozták az eddig megbújt, népi demokráciánk ellen alattomosan tevékenykedő ellenforradalmi elemeket. Ezek az elemek megmutatták igazi arculatukat: demagóg módon uszítottak a Magyar Népköztársaság és a szocializmus ellen. A kormány, a párt és a Szovjetunió ellen. Magukat hazafiaknak álcázva letépték a munkásosztály nemzetközi összefogását jelképező vörös zászlót, leverték a vörös csillagot és egyes helyeken nyíltan vagy burkoltan hajszát indítottak a párthoz és a néphez hű vezetők és dolgozók ellen. Az ellenforradalmi elemek tevékenységük alátámasztására káros és ellenséges nézetek terjesztésével igyekeztek megmérgezni a politikai légkört, megtéveszteni a becsületes dolgozókat és hallgatókat. Az ilyen kártékony elemek nem egy intézményben ma is zavarják a békés alkotó munkát, lazítják a munkafegyelmet. Összefognak egymás bűneinek takargatására, és különböző intrikákba kezdenek, becsületes embereket rágalmaznak, hogy eltereljék magukról a figyelmet. A politikai tisztulás folyamatát és a megerősödést napjainkban leginkább az gátolja, hogy az ellenforradalmi időszakban szerepet vállalt, vagy éppen súlyosan kompromittált személyek tevékenységének kivizsgálása, illetve tisztázása mindez ez ideig nem történt meg. Emiatt egyes intézményekben feszültség uralkodik, sok alapjában becsületes embert visszatart az építőmunkától, bizonytalanságot okoz a helyzet megítélésében, nyugtalanítja a dolgozni akaró becsületes szakembereket. A dolgozók és hallgatók egy része ma már határozottan követeli is ezeknek a problémáknak a kivizsgálását és megnyugtató lezárását. A felsőoktatási intézmények előtt álló növekvő feladatok elvégzéséhez szükséges nyugodt légkör és szilárd munkafegyelem megteremtése érdekében Rektor /Igazgató/ elvtársat az alábbiak végrehajtására utasítom: 1/ Az ellenforradalmi eseményeknek az intézmény viszonylatában történő hiteles tisztázása céljából két bizottság létrehozását rendelem el, az alábbi összetétel szerint: a/ oktatók és más dolgozók ügyeinek kivizsgálására: dr. Mócsy János egyet. tanár, dr. Kotlán Sándor egyet. tanár, dr. Kovács Jenő egyet. tanár, dr. Benedek Gábor egyet. adjunktus, Kovács Ferenc egyet. adjunktus, Benczik János gazd. igazgatóhelyettes, Androvits Sándor egyet. adjunktus; b/ hallgatók ügyeinek kivizsgálására: Dr. Kómár Gyula egyet. tanár, B. Kovács András egyet. adjunktus, Györe Sándor osztályvezető, Németh Kálmán V. évf. hallgató, Osztotics Ferenc III. éves hallgató, Elek Sándor I. évf. hallgató. 2/ A bizottságok felhasználva az 1956. október 23-át megelőző és követő időkből található írásos anyagokat, szemtanúk elmondását, területi és helyi tanácsok és pártszervek észrevételeit, személyes tapasztalataikat, stb. körültekintően és tárgyilagosan írásban foglalják össze az eseményeket. Szükség szerint térjenek ki részletesebben egyes személyek ténykedésére is; azokkal a személyekkel is foglalkozzanak, akik

77

letartóztatásban voltak, vagy vannak. A kompromittált személyeket illetően külön-külön alapos indokolással foglaljanak állást a tekintetben is, hogy fegyelmi vétségeikhez képest számukra milyen büntetést javasolnak kiszabni. Az egyes személyek magatartását kizárólag az elkövetett cselekedeteik alapján lehet elbírálni és semmilyen körülmények között nem szabad megengedni, hogy személyi ellentétek, intrikák, vagy a valóságnak meg nem felelő egyéni vélemények és egyes személyek megítélésében szerepet játszhassanak. A bizottságok vizsgálják meg azt is, hogy 1956. október 23. és 1957. január 25. között – amikor lényegében személyzeti munka nem volt – az intézménynél személy szerint mely dolgozók vagy hallgatók kerültek felvételre, illetve visszavételre és milyen körülmények között. Az ilyen személyek alkalmazását, illetve visszavételét csak minisztériumi jóváhagyás után lehet véglegesnek tekinteni. 3/ Az elkészített írásbeli anyagokat meg kell tárgyalni az oktatószemélyzet esetében az MSZMP, a hallgatók esetében pedig az MSZMP és a KISZ teljes létszámú intézőbizottságának bevonásával tartott tanácsülésen. A tanácsülésen elkészített írásos anyag egy példányát a Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatósághoz meg kell küldeni. A vizsgálatot lehetőség szerint olyan ütemben kell lefolytatni, hogy a munka a bizottságok megalakításától számított egy hónapon belül befejeződjék. 4/ Az ellenforradalmi eseményekben súlyosan kompromittált személyeket, amennyiben az még nem történt meg, az intézményből fegyelmi úton el kell távolítani. Rektor /Igazgató/ elvtárs a kinevezési jogkörébe tartozó személyek esetében a szükséges intézkedéseket a bizottság javaslata alapján tegye meg. A felsőbb kinevezési jogkörbe tartozó személyek esetében a bizottság javaslata alapján a fegyelmi eljárás lefolytatásáról külön intézkedem. A részletes indokolással ellátott fegyelmi határozatot a szokásos eljárás alkalmazása mellett jól látható helyen közszemlére függesszék ki. Magyari András, a miniszter első helyettese. [ld. még 324, 330, 333-335, 338, 357.]

330. Budapest, 1957. május 2. Helyzetjelentés az Állatorvos-tudományi Főiskoláról 856-49/1957. Földművelésügyi Minisztérium Agrár-felsőoktatási Osztály. Mellékelten küldöm az Állatorvos-tudományi Főiskoláról készített helyzetjelentést, a Minisztérium kollégiuma elé való terjesztés céljából. Dr. Urbányi László egyet. tanár, a Főiskola igazgatója. *Az Állatorvos-tudományi Főiskola feladatának és célkitűzéseinek megfelelő egyetemi szervezettel, tantervvel és ez idő szerint megfelelő számú munkaerővel rendelkezik. Az állatorvos-képzés célját szolgáló oktatási anyagról, gyakorlatokról és tanulmányi időről az évről évre kiadott programok nyújtanak közelebbi tájékoztatást. A hallgatóság számára csaknem minden tárgyból az oktató személyzet által írott tankönyvek állnak rendelkezésre. Ezen az alapon politikailag felkészült, elméletileg és gyakorlatilag jól képzett állatorvosok nevelésével foglalkozik, akik népgazdaságunk állategészségügyének sokrétű feladatait megfelelő eredménnyel képesek ellátni. […] Az oktatómunka helyzetének megítélésekor mindenekelőtt azt kell figyelembe vennünk, hogy

78

főiskolánknak jelenleg közel 800 hallgatója van, tehát több mint kétszer annyi, mint ahány hallgató befogadására és eredményes kiképzésére tervezték az intézmény épületeit, berendezését és felszerelését. […] Új tanszékek létesítése mellett csak néhány intézet /élettan, élelmiszerhigiéne, rendelőintézet/ fejlődhetett csupán, miután helyiségeik száma és felszerelése jelentékenyen javult. A Főiskola oktatómunkáját országosan és nemzetközileg is egyaránt elismert és becsült oktatói kar irányítja és végzi. Közöttük négy akadémikus és öt Kossuth-díjas professzor mellett igen jelentékeny számban viselik a tudományok doktora, illetőleg kandidátusa címet. […] A folyó tanév szép reményekre jogosító nyugodt munkája robbanásszerű hirtelenséggel szakadt meg az októberi ellenforradalom következtében. Ez időszakban a Főiskola állagának és személyi állományának megóvása képezte az oktatói kar legfőbb gondját, és ezt a fáradozást teljes siker koronázta. […] A rendszeres oktatás az I. és az V. évfolyamon február 7-én, a többi évfolyamokon február hó 11-én indult meg azzal a határozott szándékkal, hogy a tanulmányi időben elszenvedett veszteségek mielőbb pótoltassanak. Erre minden remény megvolt, mert az épületekben és a felszerelésben nem esett kár, és mert az oktatók és a hallgatók személyi állományát alig érték veszteségek. A 93 főt számláló oktatói karból egy professzoron kívül mindössze öt oktató, a 800 főt kitevő hallgatóságból pedig 46 hallgató távozott külföldre, egy tudományos kutató pedig rövid kint-tartózkodás után hazatért. Az oktatás munkája példamutató fegyelmezettséggel és lendülettel folyik az első perctől fogva, jóllehet nagy feltűnést, majd erős lehangoltságot keltett az oktatói kar két fáradhatatlanul dolgozó tagjának őrizetbe vétele, és nem sokkal ezután a Főiskola magatartását ellenőrző általános fegyelmi vizsgálat folyamatba tétele is. […] A nevelői munka helyzete és eredménye, amennyiben ez az oktatói munkától elválasztva megítélhető, jelenleg kielégítő és egyre javuló tendenciát mutat. […] A tudományos kutatómunka helyzete az ellenforradalom okozta mélypont után határozott irányú, egyelőre azonban mérsékelt ütemű javulást mutat. […] Jelenleg is komoly értéket képviselő kutatógárda foglalkozik országos jelentőségű, vagy ezekhez szorosan illeszkedő egyszerűbb metodikai kérdések tanulmányozásával. Ezek közül a nem fertőző eredetű meddőség kérdése, a fiatal állatok felnevelési betegségeinek, valamint azok megelőzésének és gyógyításának, nemkülönben a járványos és parazitás betegségeknek tanulmányozása állandó jellegű témaként foglalkoztatja több intézet kutatóit. Az élénk kutatói szellemről tanúskodnak azok a körülmények, amelyek a Magyar Állatorvosok Lapja, továbbá az Acta Veterinaria hasábjait töltik meg, és amelyek nagyobb részben szintén a Főiskoláról kerülnek ki. […] A politikai helyzet szilárdulása határozott irányban halad előre. […] Legelőször a helyi szakszervezet alakult meg újból december hó folyamán, jóllehet funkcióiban változatlanul működött az egész időszak alatt. Korábbi kezdeményezések során, viszonylag szerény keretek között f. évi február hó 20-án alakult meg a helyi pártszervezet, amely azóta is lankadatlanul folytatja a pártépítés munkáját és támogatja a helyi ifjúsági szervezetek alakulását. [ld. még 324, 332-335, 338, 357.]

331. Budapest, 1957. május 10. Kizárt hallgatók visszavételének szabályozása Iktatószám nélkül

79

A 70.647/1957. számú utasításom kiegészítéseként az alábbiakat rendelem el. A kizárt hallgatók visszavételi kérelmeivel a 71.307 /1957. számú utasításommal létrehozott hallgatói vizsgáló bizottságok foglalkozzanak, közvetlenül az októberi eseményekkel kapcsolatos feladataik befejezése után. A dékáni /igazgatói/ hivatalok a bizottságok részére kellően készítsék elő a visszavételi anyagokat és az elbíráláshoz – ha ez hiányoznék – szerezzék meg a kérelmező munkahelyéről az igazgató /vezető/ és a pártszervezet 1957-ben kelt véleményes javaslatait. A kérelmek elbírálásához irányelvül szolgáljon, hogy a visszavételek általában nem ronthatják az intézmény, illetve évfolyamok szociális összetételét, illetőleg politikai helyzetét. Osztályidegen kérelmezők visszavételéhez csak kivételesen járulok hozzá. A bizottságok javaslatait Rektor /Igazgató/ elvtárs vizsgálja felül és a hatáskörömbe tartozó kérelmeket hivatkozott utasításomban megadott határidőig /1957. VII. 10./ döntésre terjessze fel. Megjegyzem, hogy ugyanez az eljárás vonatkozik a II. 856-98/1954. sz. utasítás hatálya alá eső visszavételi kérelmekre is. Tamássy István főigazgató. [ld. még 258, 260, 287, 322.]

332. Budapest, 1957. május 10. Tájékoztatás a Főiskolán folyó vizsgálatról Iktatószám nélkül Körlevél. Felkérem a tanszékek, hivatalok és egyéb szervek vezetőit, tudassák beosztottaikkal, hogy a Főiskolán az ellenforradalmi időszak eseményeivel kapcsolatban vizsgálat folyik. A tanszékek és egyéb részlegek dolgozóinak ügyével foglalkozó bizottság elnöke dr. Mócsy János akadémikus, a hallgatói ügyek bizottságáé dr. Kómár Gyula professzor. Akinek tényekkel alátámasztható panasza vagy jelenteni valója van a múlt évi október 23. és az 1957. január 25-ig terjedő időszak eseményeivel, vagy személyi ügyeivel kapcsolatban, azt 3 napon belül, tehát f. hó 13-án 12 óráig jelentsék az illetékes bizottság elnökének. Dr. Urbányi László egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója. [ld. még 324, 329, 330, 333-335, 338, 357.]

333. Budapest, 1957. május 21. A hallgatók ügyeit vizsgáló bizottság összefoglalása Iktatószám nélkül A Földművelésügyi Minisztérium 71.307/1957. sz. 1957. április 12-én kelt „az ellenforradalmi eseményeknek a Főiskola viszonylatában történő tisztázása céljából létrehozott és a hallgatók ügyeivel foglalkozó bizottság” az alábbiakban foglalja össze vizsgálatainak eredményét: az 1956/57. tanév első felében a szokásos módon indult meg az oktatási munka. Ugyanez volt a helyzet az ifjúsági mozgalom, a DISZ terén is. Az előző évekhez hasonlóan október hónapra esett az évfolyamok DISZ vezetőségeinek újraválasztása. Ezek folyamán már új jelenségeket figyelhettünk meg, amelyekre részben Égető elvtársnő /VII. ker. DISZ bizottság tagja/, továbbá minden bizonnyal az október 23. előtti napokban az újságok hangjának megváltozása, valamint a Petőfi körben 80

elhangzott viták hangja és formája adta meg az alapot. Ilyen új jelenségként kell elfogadnunk, hogy a DISZ vezetőségi választásokon a szavazás formája titkos volt. E választások lebonyolítása az október 16-20. közötti időre esett. Az előkészítést Pataki Lajos függetlenített DISZ titkár intézte. A vezetőségválasztó gyűlések mindegyikéről az állami vezetés is tudott, azokon magát vagy a tanulmányi osztály vezetőjével /Fazekas Árpád/ vagy a szociális előadó útján /Vígh Gyuláné/ képviseltette. A titkos és minden tekintetben demokratikus választásokon minden évfolyam újból a volt évfolyamtitkárokat választotta meg, kivétel a IV. évfolyam volt, ahol Puhala József helyett Jakab Rezső volt vezetőségi tag lett az új évfolyamtitkár. Oka ennek az volt, hogy Jakabnak a modora simulékonyabb, társaihoz közvetlenebb tudott lenni, mint Puhala. Ugyanebben az időben az évfolyamgyűléseken elhangzott felszólalásoktól ösztökélve a DISZ V.B. és annak titkára elkezdték egy nagygyűlés szervezését, melynek napja október 25-e lett volna. Erre a nagygyűlésre a hallgatókon kívül a Főiskola minden oktatóját, különböző napi lapok /Szabad Nép, Szabad Ifjúság, Hétfői Hírlap/ szerkesztőségének egy-egy tagját és főhatóságunk két képviselőjét is meg akarta a vezetőség hívni. A nagygyűlés tárgyát képezte volna a hallgatóság által az évfolyamgyűléseken felvetett alábbi kérdések megvitatása: 1/ a heti óraszám csökkentése s így a hét egyik napjának szünnappá tétele. Ennek érdekében javasoltuk volna: a/ a darwinizmus c. tárgy eltörlését, mert ez már a középiskolában ilyen szinten előadásra került; b/ az állathigiéne eltörlését, mert ez a 3. évtől kezdődően az állattenyésztés c. tárgy keretében s ezentúl minden klinikai tárggyal kapcsolatosan ismertetésre kerül, s ezek keretében anyaga vizsga tárgyát is képezi. 2/ a katonai tárgyak átszervezése a főiskola profiljának megfelelően; 3/ a főiskola egyetemmé válása; 4/ a doktori cím megadása. A marxizmus-leninizmus és az orosz nyelv oktatási programjának és színvonalának tervbe vett módosítása utóbb lekerült a napirendről, mert Kónya Albert és Orbán elvtársak által október 1-jén a fiatal oktatók részére tartott megbeszélésen ez a kérdés már megnyugtatóan elintézést nyert és Pataki Lajos útján erről hallgatóink már értesültek. Személyi kérdések az oktatók vagy az állami vezetés tagjai leváltásának követelése az évfolyamgyűléseken szóba sem került, s így a nagygyűlés programjába sem került felvételre. Az évfolyamgyűlések időszakára esik a Petőfi kör ténykedése. A vizsgálat alkalmával bizonyossá vált, hogy hallgatóink a Petőfi kör gyűléseit csoportosan egyáltalán nem, sőt még egyénenként is csak elenyésző számban látogatták. Az ott elhangzottakról ezek a hallgatók szervezett formában senkinek sem számoltak be, legfeljebb baráti beszélgetések során említették az ott hallottakat. Ez utóbbi beszélgetéseknek mintegy ellensúlyozására, vagy tisztázása céljából szervezett a főiskolai DISZ V.B. a DISZ vezetők számára egy három délutános vitasorozatot, amelyet a Közgazdaságtudományi Intézet egyik vezetője meg is tartott. Október 22-én a Képzőművészeti Főiskolán tartandó gyűlésre Főiskolánk DISZ vezetősége is meghívást kapott és ezen két küldöttel: Koch Henrik és Osztotics Ferenc hallgatókkal képviseltette magát. Itt a másnap a lengyelek mellett megtartandó szimpátiatüntetésről volt szó. Hallgatóink nevében Koch Henrik V. éves hallgató szólt hozzá, hangsúlyozta, hogy nem tehet ígéretet arra, miszerint a mi főiskolánk hallgatósága is ott lesz a tüntetésen, mert egyrészt mások nevében nem határozhat, másrészt a vezetők minden idejét nálunk az október 25-i nagygyűlés megszervezése foglalja le. Tehát a mi hallgatóinknak a tüntetésen való részvételére ne számítsanak. Ez az elhatározás uralkodott egészen október 23-án 10 óráig. Ekkor mind több idegen egyetemista érkezett a Főiskola területére, akik nemcsak az évfolyamtitkárokat keresték fel, hanem a hallgatóságban igyekeztek

81

hangulatot kelteni a kivonulás mellett. Ez utóbbi törekvést segítette az a tény is, hogy a Műegyetemről érkezett kéttagú küldöttség beszélt a DISZ V.B. titkárával /Pataki L./, aki röpgyűlést tartott az V. évfolyamon, ahol most már könnyen született meg az a határozat, hogy ez az évfolyam is megy a gyülekező helyre. Rövid egy óra leforgása alatt a már említett módon érkező hírek és a rádió nyilatkozatának hatására minden évfolyam úgy döntött, hogy a néma tüntetésen részt vesz. A gyülekező helyre azonban egyénenként, vagy kisebb csoportokban mennek. Ezt az álláspontot helyesnek tartotta végül a Főiskola pártszervezete, annak titkára /Zalán Géza/ is. A tüntetésen a Minisztérium utasítására a főiskolai oktatóknak egy része, a Marxizmus tanszéke - 3 dolgozója kivételével – szintén részt vett. Az oktatók a sorok elején, illetve végén mentek, mintegy vigyázva a zárt egységre, és rendre. A Bem szoborig együtt is maradtak hallgatóink, itt azonban a tömeg nyomására és a kíváncsiság miatt a sorok felbomlottak. A parlament elé a csoportnak már csak egy nagyobb része jutott el, ebben a csoportban volt Kobulej, Glósz, Sági, Pataki, Györe, Csáky és Tary Mária is. Itt Kobulej Tibor a pártbizottság akkori titkára és Tary Mária javaslatára hallgatóink nagy része csoportosan hazafelé indult, a többi szétszéledt. [Éjjel] ¼ 12-kor pl. már a Mária utca 20 sz. alatt lévő diákotthonunkba 11 hallgató kivételével mindenki hazatért. A távolmaradtak egy része pedig a Garay u. 5 alatt lévő diákotthonból küldött értesítést, hogy a lövöldözés miatt nem jöhettek haza, de a távolmaradtak között volt Tatay Zoltán és Kiss József hallgató is. Október 24-én reggeltől kezdve egyik legfőbb feladat volt hallgatóink élelmezése, mert a központból nem tudták az ellátást biztosítani, a Mária utca lakóinak pedig életveszélyes volt az egyetemre bejutniuk. Így Urbányi prof. intézkedésére a Főiskolán és a diákotthonban, tehát két helyen kellett főzésre berendezkedni. A Főiskolán a konyhaszemélyzetet is a hallgatók adták. Ezen kívül munkaerőt küldtünk a Landler Jenő utcai pékségbe és naponta kb. 50 hallgatót a Rottenbiller utcai tejüzembe segítségképpen. A menza vezetését Horváth Sándor IV. éves hallgató, a beszerzés lebonyolítását pedig Baló Károly szigorló és Czabarka János III. éves hallgató látta el. A munkát irányította és a dolgok menetére felügyelt Tary Mária adjunktusnő. Saját hallgatóinkon kívül a Főiskolán élelmeztük még a közeli koreai diákotthon 42 hallgatóját és a Műegyetem diákotthonában lakó hallgatók egy részét, továbbá a Landler Jenő utcai pékség dolgozóit. A Mária utca 20. alatt lakó mintegy 270 hallgatónak az ellátását az első napokban a Főiskoláról csak részben tudtuk biztosítani a közlekedési nehézségek miatt. Az ellátást ezért az oda közel eső diákélelmezési vállalattól nyers állapotban lévő élelemmel egészítették ki, amelyet azután a helyszínen diákotthonban lakó dolgozók feleségei a hallgatók segítségével főztek meg. Az itteni beszerzést életük veszélyeztetésével Nagy Árpád, Srágner István, Fehér József hallgató és Pataki Lajos DISZ titkár végezte. A diákotthon rendjére felügyelt és az élelmezést irányította Balogh József III. éves hallgató és Lehoczky Zoltán nevelőtanár. Az természetes, hogy az utca hangulata, politikai áramlatai, jelszavai, a sajtó és a rádió hangja nem hagyta érintetlenül hallgatóságunkat sem. Így már október 24-én hangoskodó járókelők követelték a Landler Jenő utcai kapu mellett lévő és a népköztársaság címerével ellátott tábla eltávolítását, az arra menő rendőrök pedig kifogásolták a kapuval szemben lévő csillagot. Azt tanácsolták, hogy idegenek ilyen címen történő behatolásának elkerülése céljából a csillagot magunk távolítsuk el. Ezt a csillagot ismeretlen hallgatók távolították el, amit Györe Sándor személyzeti osztály vezetője is látott. A főépületen lévő csillagot Jakab Rezső IV. éves, Horváth Sándor IV. éves és Balogh József III. éves hallgatók távolították el, amelynél kettejük /Jakab és

82

Horváth/ állítása szerint jelen volt a személyzeti osztály vezetője /Györe Sándor/ és a házmester /Szalai Ferenc/ is. Mások állítása szerint /Kiss Illés, Szalai Ferenc/ ebben csak hallgatók szerepeltek. Az eltávolítás a nélkül zajlott le, hogy a hallgatóság csoportokba verődése, tetszésnyilvánítása vagy éppen üdvrivalgása kísérte volna ezt a cselekményt. Majd a nyomokat eltakarították /Szalai Ferenc, Kiss Illés/, a táblákat eltették. Hasonlóképpen az ellenforradalom hangulatának hatására, más intézmények példáján felbuzdulva, de úgy látszik, csak egyéni kíváncsiságtól sarkalva, minden irányítás vagy szervezkedés nélkül történt a káderlapok megszerzése. Mintegy 15 főnyi hallgató október 31-én a személyzeti osztály feltörése nélkül, Györe Sándor jelenlétében vitte el a káderlapokat. Györe elvtárs egyes kíváncsiskodóknak ott a helyszínen felvilágosítást adott, ilyen volt pl. Szabó Károly állatorvos, volt tanársegéd is. A jelenlévő hallgatók általában rendesen és csendben viselkedtek, csupán Baló Károly és Darvas Ágnes szigorló állatorvosoknak egyébként is közismerten arrogáns hangja lehetett sértő vagy illetlen. A káderlapokat innen a menzára, majd onnan az üzemzavar elkerülése céljából Urbányi prof. utasítására a belgyógyászati tanterembe vitték. A Marxizmus-leninizmus tanszék tagjainak káderlapját Halmos György vitte haza a lakására átnézés végett, onnan később vissza sem hozta, azt mondta, hogy elégette /Györe Sándor, Baló Károly, Harka Ödön/. Hallgatóink között a vezető szerepet az állami vezetésen /igazgató, nevelőtanárok/ kívül Urbányi prof. javaslatára az október 23. előtt megválasztott évfolyam DISZ vezetők mintegy 15 tagja, az un. forradalmi diákbizottság vállalta. Elsősorban az évfolyamtitkárok, ezek közül is Koch Henrik és Osztotics Ferenc hallgatók jártak el a különböző megbeszélésekre egészen október 30-ig. Október 30-án mintegy 100 ember jelenlétében Halmos György, mint hangadó megfontoltságuk és higgadtságuk miatt bírálta ezt a forradalmi bizottságot. S annak ellenére, hogy Urbányi prof. minősíthetetlennek, alaptalannak és helytelennek tartotta az egész gyűlést és az ott elhangzó bírálatokat, ez a vezetőség lemondott. Az elhangzó bírálatok lényege az volt, hogy a már lemondott bizottság nem volt elég forradalmi. A gyűlésen a nevelők közül Urbányi prof-on kívül Guoth docens és Sági László I. éves hallgató, volt párttitkár vett részt, a két utóbbi azonban nem szólt a tárgyhoz. Ilyen huzavona és kisebb-nagyobb nézeteltérések után erőszakolta ki Halmos György az új forradalmi diákbizottság megválasztását, melynek elnöke Harka Ödön IV. éves, titkára Halmos György V. éves hallgató, tagjai Hervey Ivett V. éves, Horváth Sándor IV. éves és Igler György I. éves hallgatók lettek. Ez a bizottság egyébként rövid fennállása alatt /okt. 30-nov. 3/ semmiféle szervező tevékenységet nem végzett hallgatóink között, a bizottság titkára azonban egyéni túlkapásokat elkövetett. Ilyen az MDP helyiségének felforgatása, melyet Halmos György és még egy társa /mindketten disszidáltak/ végzett. A helyiség, amely egyébként a nagytakarítás miatt nyitva volt, november 1-jéig érintetlen maradt /Sági/. Ekkor az előbb említett két személy ide bement, az iratokat felforgatta, részben széttépte, s a dekorációs anyagból Lenin, Sztálin és Rákosi szobrait a parkban lévő fákra felakasztották, a képeket összetörték. Az eközben a helyszínre érkező volt függetlenített párttitkárt, Sági elvtársat Halmos sértő szavakkal illette. Az előbb említett bizottság tagjai közül vezető szerepet vitt az élelmezés területén Horváth Sándor hallgató, munkája e tekintetben dicsérendő és elismerésre méltó. A kihallgatások folyamán bizonyossá vált, hogy a Főiskola hallgatóinak fegyveres csoportja nem volt. Kapuőrséget szervezett csupán Halmos György, ennek tagjai a november 1-jén a katonai tanszékről elhozott gyakorló puskákat és november 1-jéig a személyzeti osztályon zárva tartott fegyvereket

83

és bedobált géppisztolyt használták az őrségen, de állítólag a fegyverek egyikével sem lehetett lőni. A katonai tanszéket nem törték fel, az ottani portástól elkért kulccsal nyitották ki és zárták be /Várkonyi/. Az őrséget mintegy 1½ napig tartották, addig, amíg azt nov. 3-án d. u. Urbányi prof. meg nem látta és fel nem oszlatta. Az őrségen elsősorban az alsó éves hallgatók vettek részt és az, aki éppen ráért. Név szerint ilyenek voltak Halmos, Baló, Igler hallgatók. Az utcai járás-kelés veszélyessége és nehézsége miatt már 24-től több hallgató bent keresett magának szállást a főiskola területén, mivel itt dolgoztak és étkezésük is itt volt biztosítva. Így azután megszálltak minden erre használható helyiséget /Belgyógyászat, Sebészet, Szülészet, Marxizmus tanszék stb./. A Marxizmus tanszéket utolsó előttiként október 28-án szállták meg, részben hogy helyhez jussanak, részben, mert a menzán a telefon elromlott és hozzá ennek a tanszéknek a telefonja volt a legközelebb, így ezt tudták használni, és mert a menzaépület bontásra került, tehát raktárnak is használták az egyik szobát, amelyet maga Radó Tibor nyitott ki, hogy aztán oda bepakoljanak. A nevezett tanszéken egyébként a menzán működő Horváth, Baló, Gulyás és Jakab, s ezen kívül Harka Ödön tartózkodott. A Marxizmus tanszéken lévő bútorokat összerakták, a tanszék két tagja /Androvits és Molnár/ az egyik íróasztal oldalsó szekrényébe tette a táskaírógépet, s ily módon két íróasztalt szembe fordítottak. Ez az írógép később eltűnt. 25-én hozták hírül, hogy Tatay Zoltán III. éves hallgató, aki 24-re virradó éjszakát kispesti rokonainál töltötte, 24-én délelőtt a diákotthon felé tartva megsérült, meghalt és az utcán fekszik. Somogyi Ferenc hivatalsegéd és Czabarka III. éves hallgató önként vállalkoztak arra, hogy a holttestet lovas kocsin behozzák. Idebent felravatalozták és a szülők megjöttével 27-én Tary Mária adjunktus útmutatása és irányítása szerint minden feltűnés mellőzésével, szinte titokban eltemették. A Főiskola igazgatója úgy gondolva, hogy a rendet könnyebben tudja fenntartani, és az élelmezést is könnyebben tudja biztosítani, ha kisebb lesz a létszám, tanácsolta hallgatóink hazautazását. Ez lassan meg is kezdődött, s mivel kieszközölte, hogy 31-én az ösztöndíjat előlegezzék, ekkor már tömegesen kezdett a hallgatóság hazautazni. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy november 3-án a Mária utca 20 alatt lévő diákotthonban már csak 27, a Garay utcai diákotthonban pedig mindössze 10 hallgató maradt. Hogy ebben a zűrzavaros, és később még zavarosabbá váló időben a főiskola területén viszonylagos rend és nyugalom volt, kétségkívül annak köszönhető, hogy a Főiskola igazgatója állandóan a telepen tartózkodott, és a bentlakó néhány tanársegéddel /Tary Mária, Markói Béla, Zájer József/ a hallgatókat belső munkára szervezte meg: az élelmezésre, a takarmány beszerzésre, a zsúfolt kórházban lévő állatok etetésére, itatására, ápolására, a telep tűzvédelmére, anyagi és személyi állományának megvédésére. Amikor pedig lehetőség nyílt arra is, hogy vidékről a menza és a Főiskola dolgozói részére élelmet lehetett hozni, ilyen irányban is szervezte a hallgatóságot. E munkakörökben mindazok, akik arra vállalkoztak, szerepet kaptak, tekintet nélkül arra, hogy párttagok vagy párton kívüliek voltak /Baló, Andrik, Jakab, Németh Kálmán, stb./ A december 13-án megtartott kari tanácsülés által megalakított menzabizottság /Guoth, Zájer, Csáky/, valamint a vöröskeresztes bizottság /Guoth, Némethné, Markói/ hasonló szellemben szervezték meg e bizottságok kiegészítéseképpen a hallgatóságot. A Főiskolán uralkodó szellemre rávilágít az a tény is, hogy a diákság forradalmi bizottsága nem vetette fel egyetlen hallgató kizárását sem, és hogy sem a hallgatóknak, sem az oktatóknak nem esett semminemű bántódása, sőt szóbeli sérelme sem /Szakál/. Arra, hogy valamiféle lista készült volna a Főiskola egyes oktatóinak eltávolítására

84

vonatkozólag, semmiféle bizonyíték nem merült fel a vizsgálat folyamán, ami ezt a híresztelést alátámasztaná. Végül a miniszteri rendeletnek megfelelően a letartóztatásban lévő adjunktusnőre és a letartóztatásban volt Guoth János docensre vonatkozóan is meghallgatta a bizottság a hallgatókat. Ebből kiderült, hogy mindketten az ifjúság bizalmát és megbecsülését élvezik. A hallgatók között semmiféle ellenforradalmi szervezkedést nem kezdeményeztek, nem végeztek, tevékenységükkel elsősorban hallgatóink ügyeit szolgálták /vöröskereszt, menza/. Hallgatóink bizalmát közvetlenségüknek és önfeláldozásuknak, az irántuk tanúsított tiszteletet pedig munkájuknak és tudásuknak köszönhetik /Elek S. Osztotics, Németh Kálmán, Harka/. A bizottság f. hó 10-én kelt 71.610/1957. F. M. sz. rendeletnek megfelelően külön szándékozik foglalkozni a kizárt és okt. 23-a és jan. 25-e között a Főiskolára visszavett hallgatók visszavételi kérelmeivel, mivel e tárgyalások előkészítése hosszabb időt vesz igénybe. Ezek után tehát véleményünket abban foglalhatnánk össze, hogy Főiskolánkat az ellenforradalmi események a többi egyetemekhez, intézményekhez viszonyítva csak kevéssé érintették, komolyabb megtorlást kívánó esemény nem történt. Kivételt képez ez alól a megállapítás alól Halmos György V. éves hallgató viselkedése, aki azonban nyugatra távozott. Az ezen kívül előforduló kisebb-nagyobb személyi sérelmek az illető hallgatók egyéni, jellembeli hibáira vezethetők vissza. Ilyen volt pl. Baló Károly viselkedése, akiről azonban ugyanakkor meg kell állapítani azt is, hogy szinte példátlan bátorságával és élete kockáztatásával, személyi munkájával segítette a hallgatóság élelmezését. Ezeket figyelembe véve a bizottság javasolja Baló Károlynak igazgatói megdorgálását. A Főiskola területén maradt legtöbb hallgatónkat bátorságáért, fáradtságot nem ismerő munkájukért, amelyet a közösség érdekében, a főiskola személyi és anyagi állagának megóvása céljából áldozatul hoztak, elismerés és köszönet illeti meg. Dr. Kómár Gyula, a bizottság elnöke […], B. Kovács András, Györe Sándor, Németh Kálmán, Elek Sándor a bizottság tagjai, Lehoczky Zoltán a bizottság jegyzője. [ld. még 324, 329, 330, 332, 334, 335, 338. 349, 355, 357, 358. 375.]

334. [Budapest, 1957. május] Zárójelentés Iktatószám nélkül A földm. miniszter 71.307/1957. sz. rendelete alapján megalakult, majd néhány nap múlva a 71.379/1957 sz. rendelettel újabb tagokkal kiegészített bizottság a főiskolai oktatók és más dolgozók tevékenységének és szerepének az októberi ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban történt kivizsgálását elvégezte s ezen vizsgálat eredményét a következőkben foglalja össze. I. Az okt. 23-át megelőző és követő események leírása: A XX. pártkongresszussal hazánkban is megindult folyamat, amely a párt és állami bürokrácia csökkentésében, a szocialista törvényesség megerősítésében, a múltban történt hibák kijavításában és a gazdasági élet egészségesebbé válásában nyilvánult meg, főiskolánknak kivétel nélkül minden dolgozóját örömmel és bizalommal töltötte el, annál is inkább, minthogy a XX. kongresszus és a júliusi párthatározat szelleme felettes hatóságunk intézkedéseiben és megértő segítségében is mutatkozott. Így vált lehetővé, hogy pl. teljesülhetett sok 85

oktatónknak régi vágya, hogy külföldi testvérintézményeknél látogatást tehettek. Mutatkoztak azonban kevésbé megnyugtató jelenségek is. […] 23-án d.e. volt főiskolai tanácsülés is, ahol megtörtént az igazgató megválasztása, akinek a személyére az előzetes jóváhagyás már megtörtént. Közben a hallgatók egyenként vagy kisebb csoportokban elmentek a Műegyetemre. Az ülés alatt Harka Ödön és még egy-két diák felment az igazgatóságra, s az ig. titkárral beüzent, hogy valami készül, mert a diákság elment a Műegyetemre. Az ülésen résztvevő Kovács Aladár min. szakokt. igazgató felkérte a tanács tagjait, hogy minél több oktató, s idősebbek is menjenek a diákok után s bírják őket hazatérésre. Urbányi, Mócsy, Kobulej Tibor és Sági párttitkárok [a két utóbbi] azonnal utánuk mentek, de ott volt még sok más oktató is, s többen a Marxizmusleninizmus tanszékről is. Urbányi, Mócsy és Kobulej először a Műegyetem rektor helyettesével beszéltek, aki közölte, hogy a felvonulás tulajdonképpeni célját ő sem tudja, állítólag szimpátiatüntetés a lengyelek mellett, de engedély nincsen, s a diákságot nem lehet hazaküldeni. Közben megjött a telefonértesítés, hogy a belügyminiszter a fölvonulást mégis engedélyezte. Ekkor már szó sem lehetett a hazaküldésről. Az udvaron a mi hallgatóink együtt voltak és nyugodtan viselkedtek, s az oktatók figyelmeztették őket, hogy zárt sorban haladjanak, idegent ne engedjenek soraik közé, és csöndben maradjanak. A Bem szobor környékéig Sági és Kobulej párttitkárok, Mócsy tanár és Guoth János docens az első sorban mentek, Urbányi hátrább az első évesekkel, s ügyeltek, hogy a hallgatók ne keveredjenek az előttük haladó oszlop eléggé hangos végébe. Kb. a Gellért hegy alatt kezdtek a műegyetemiek sokszorosított röpcédulákat osztogatni, amelyekből kiderült a felvonulás tulajdonképpeni célja: a szorosan egyetemi reformokon túlmenőleg belpolitikai, sőt nemzetközi vonatkozású követeléseiknek nyomatékot adni. […] Mócsy még a Bem szoborhoz érkezés előtt visszament a Főiskolára, mert ott szakszervezeti bizottsági ülés volt, Urbányi a Margit híd pesti hídfőjétől ment haza. Onnan kezdve a sorok már lazultak, mert a tömeg elég rendezetlenül vonult. Az Országház előtt a Főiskola dolgozói közül ott voltak Glósz, Tary és Csáky adjunktus, Guoth docens, Molnár Mihály marxista adjunktus, Györe Sándor szem. o.v. és mások. A bizottság tudomása szerint a Rádióban a Benke Valériával tárgyaló csoportban részt vett Baló Károly szigorló. Erről Baló részletesen nyilatkozott. Este már nagy zűrzavar volt. Mócsy nem tudott bejönni s csak telefonon tudott intézetével és a Főiskolával kapcsolatot tartani, Urbányi 24-én délután tudott Rákosszentmihályról bejönni, s bent is maradt. Átvette a Főiskola vezetését. Igazgatói megbízatása formailag nov. 1-ejétől szólt. Urbányi a nyugalom viszonylagos helyreálltáig egy-két nap kivételével bent volt, sőt bent is aludt, mert a gyalog való hazajárást nem bírta s nem volt ajánlatos. A Főiskola dolgozói közül ezekben a napokban csak a közelben lakók tudtak bejönni: Kovács Jenő és Kómár Gyula tanárok, Guoth János docens és Némethné Gáspár Zsuzsa docens, Tary Mária adjunktus, Wéber Emma gépírónő stb. Ott voltak a bentlakó oktatók: Zájer és Markói Béla adjunktus, s csaknem mindig bent volt Györe Sándor szem. o. vezető. Bent voltak a bentlakó hivatalsegédek. […] Urbányi előtt igen súlyos feladatok álltak. A Főiskolától minden irányban /Baross tér, Almássy tér, Garay tér, Dózsa György út/ fegyveres csoportok voltak, ezek közé volt beékelve a Főiskola közel 1000 hallgatójával. Megbénult a közlekedés, ennek ellenére élelmezni kellett a Főiskola hallgatóságát […] Gondoskodni kellett a klinikákon lévő ápolást igénylő állatok etetéséről és gyógykezeléséről, a kísérleti állatok életben tartásáról, takarmány- és gyógyszerbeszerzésről, de mindenek előtt arról, hogy a diákokat

86

távol lehessen tartani a fegyveres alakulatokba való belépéstől. A Főiskolát is meg kellett védeni attól, hogy oda idegenek telepedjenek be, vagy hogy a Főiskolát anyagi kár érje. Mindez csak úgy volt lehetséges, hogy akik bent voltak, azok minden munkát vállaltak és végeztek. Az összes dolgozó éberségének köszönhető, hogy anyagi kár a Főiskolát alig érte. […] A vörös csillag levétele okt. 24-én a következő körülmények között történt: […a leírás lényegében megegyezik a „hallgatói bizottság” által rögzítettekkel.19] A párthelyiség kirámolása [… ua.]. A főiskolai dolgozók ideiglenes forradalmi bizottsága nov. 2-án alakult meg, mint tanácsadó szerv, 8-10 főként a közelben lakó dolgozóból. A választáson – ha annak lehetett nevezni – a főiskola dolgozóinak kb. a fele volt ott, a párttagok és nem párttagok egyaránt. Az ülést Gyarmati Ernő ig. helyettes nyitotta meg, bejelentette, hogy a Főiskola igazgatását Urbányi vette át. A jelölőbizottságban Kómár Gyula professzor, Versényi László adjunktus és egy fizikai dolgozó voltak. […] Az ülésről nem készült jegyzőkönyv, ezt Gyarmatinak, mint tanácsi jegyzőnek kellett volna elkészíteni, de ez nem történt meg. Kovács Jenő és forr. biz. tagok elmondása szerint a bizottság másnapi ülésén kimondotta, hogy forradalmi bizottságra nincs is szükség, mert a bizottság feladatait a főiskolai tanács jobban el tudja látni. […] Így nálunk volt egy forradalmi bizottság, amely nem egészen egy napos korában meghalt. A hallgatók fegyverviselése. Itt két dolgot kell tisztázni. Az egyik a fegyveres kapuőrség. Erre egyesek szerint szükség volt, mások szerint nem. Urbányi teljes elsötétítést rendelt el, nehogy megtudják, hányan tartózkodnak itt. Annyi tény, hogy idegenek többször be akartak jönni, a kerítésen át is másztak. Mutatni kellett, hogy a Főiskola nincsen őrizet nélkül, így egy őrség létesítése célszerűnek látszott. […] Györe szerint a kapuőrségnek fegyverrel való ellátása úgy történt, hogy mindjárt az ellenforradalom kitörése utáni napokban két fegyvert találtak a kertben, a kerítés mellett. Ezeket bevitték hozzá és ő elzárta. Néhány nap múlva - Györe távollétében – Szalay házfelügyelőt arra akarta rábírni, hogy adja ki a fegyvereket. Szalay ezt megtagadta. Másnap Györe elvt. már bent volt, Baló újra jött, s Urbányi utasítására való hivatkozással elvitte a fegyvereket. Baló Károly szigorló szerint a katonai tanszék gyakorló fegyvereit akkor vitték el a szem. osztályról, amikor a káderanyagokat. […] Állítólagos fegyverkérés a Kilián laktanyából. A bizottságnak tudomása volt arról a vádról, hogy Malétertől fegyvert kértek, s ilyen levelet az igazgató és Gyarmati ig.h. helyettes aláírásával oda elvittek. A helyzet a következő /Csáky Gyula adjunktus és Horváth Imre V. éves előadásában, akik a Kilián laktanyában jártak/ […] Csáky és Horváth Imre nem fegyverért mentek. Semmiféle fegyverkérő levelet nem vittek magukkal, ilyenről nem is tudtak. Fegyvert egyébként kaphattak volna, de nem akartak kapni. A hallgatók nem is voltak bent semmiféle fegyveres alakulatban. […] Levél Maléterhez. November 2-án a Kémiai Intézetben Gyarmaty ig. helyettes Maléter Pál honv. miniszterhez címzett levelet diktált, amelyben arról volt szó, hogy arra a fölhívásra, hogy az egyetemi zászlóalj részére adjanak hallgatókat, a Főiskola nem tud eleget tenni, mert a hallgatók a levélben felsorolt nyolc vagy tíz állat-egészségügyi intézményben már el vannak helyezve […]. A Marxizmusleninizmus tanszék feldúlása […] Disszidálások: Ezek is kapcsolatosak az ellenforradalommal. A Főiskola oktatói közül külföldre távoztak és ott is maradtak: Gyarmati Ernő dr. egyet. tanár. Annak ellenére, hogy már aránylag fiatal korában kinevezték, hogy az intézete a felszabadulás óta aránylag a legtöbb új felszerelést kapta, hogy tanszéki kötelezettsége minden más tanszékénél könnyebb volt, s hogy elsőként 19

ld. 333. tétel.

87

részesült kitüntetésben, mellőzöttnek érezte magát. Nem volt kiegyensúlyozott egyéniség. Jelenleg egy New-yorki kórházban segédorvos. Zalán Géza, az Anatómia Intézet adjunktusa, pártvezetőségi tag. Távozásával sem a párt, sem a Főiskola nem vesztett. Öccsével, Zalán Jenő kandidátussal együtt /Orsz. Állategészségügyi Intézet/ disszidáltak Észak-Amerikába. Egyed Miklós dr. docens a Gyógyszertani Intézetben pártvezetőségi tag. Izraelben van. Borai József kandidátus a Parazitológiai Intézetben volt. Ausztráliában van. Kerékgyártó István adjunktus a Kórbonctani Intézetből felesége unszolására távozott. Angliában van. Eszenyi Márta a Marxizmus-leninizmus tanszék tanársegédje, párttag. A tanszéken nem voltak vele megelégedve. Külön kell foglalkozni Tölgyesy György tud. kutatóval, aki a Belklinikáról távozott januárban. Vegyész, tehetséges és igen szorgalmas, de kalandos természetű ember. Szerelmes volt egy német lányba, akit a budapesti német követségen /Német Demokratikus Köztársaság/ ismert meg […]. Avval a szándékkal lépte át a határt, hogy Berlinbe megy, s a lány szüleivel megbeszéli házasságukat. Csak Eszékig jutott, két hónapot töltött internálva, majd a hazatelepítő bizottság segítségével hazajött. Úgy látszik megjött az esze. Jelenleg, mint fizetéstelen munkatárs tovább dolgozik a Belklinikán, s értékes munkát végez. Érdemes lenne újra alkalmazni. […]. Hallgatók visszavétele: Az októberi események után 55 hallgató került visszavételre. Közülük 25-öt régebben ki nem elégítő tanulmányi eredmény miatt zártak ki, 30-nak a kizárásában politikai okok is szerepeltek. A visszavételt a főiskolai tanács által választott tanulmányi bizottság bírálta el / dr. Kemény Armand okt. igazgatóhelyettes, dr. Sályi Gyula egyet. tanár, dr. Csek János docens; az anyagot tárgyalásra Fazekas Árpád tan. oszt. vez. készítette elő. Amikor a bizottság a visszavétel politikai hátterét illetően nem látott tisztán, vagy döntésre nem tartotta magát illetékesnek, az igazgató útján kikérte a szakoktatási főigazgatóság véleményét. „Fekete lista”: pontosan kialakult és kifüggesztett lista nem volt. Ellenben a hallgatók Mócsy igazgatónak okt. 23. d.e. két nevet /Szép Iván és Radó Tibor/ említettek, hogy ezeket nem kívánják hallgatni, el sem mentek már az órájukra. […] A párthoz és a párttagokhoz való viszony: Az ellenforradalom alatt a főiskola kommunista dolgozói és oktatói közül tettlegesen senkit sem bántalmaztak, és kommunistákat nem bocsátottak el. A pártvezetőséghez érkezett panaszok /Androvits pártelnök/ és számos párttag meghallgatása alapján a bizottság megállapította, hogy az ellenforradalom első napjaitól kezdve érezhető volt egyes kommunista vezetők és párttagok félreállítása. Ilyen tények a következők: […] A kommunistákkal szembeni elutasító magatartást mutatja az is, hogy a decemberi rendes jutalmazások során – amikor már világos volt, hogy az országban ellenforradalom volt – az igazgató javaslatára a „forradalom alatt kiváló magatartást„ tanúsítás címén 1000-1000 Ft. jutalmat kap pl. Tary Mária és Guoth János. Ezzel szemben az önfeláldozó munkát végző kommunistákról, akik a legélesebb sztrájkhullám idején az utca sértegetéseinek kitéve dolgoztak az egyik kollégium tetőzetének a helyreállításán, amikor ezt a munkát a fizikai dolgozók és a hallgatók megtagadták, még elismerő szava sincs az igazgatónak. Sági volt párttitkár és Rónay Géza tanársegéd lakásügyét, Horváth Zoltán adjunktus kinevezési ügyét az akkori bizottságok, illetve az igazgatóság vontatottan intézte el. Rónay addigi szobáját Harka Ödön forr. diákbizottsági elnök és Jakab Rezső kapták meg. Amint azt Androvits pártelnök elmondotta, Guoth Jánostól kiszabadulása után úgy értesült, hogy Guothnak Urbányi azt mondta, hogy az ő és Tary Mária letartóztatása a párt javaslatára történt, s hogy a fegyelmi vizsgálatot is a párt javaslatára indították meg. Ugyanakkor Urbányi egy 88

általa összehívott gyűlésen a volt állatorvos párttagok előtt a Főiskola pártszervezetének vezetőiről olyan véleményeket nyilvánított, amelyek alkalmasak lehettek intrikák és rágalmak elindítására. Hogy ilyen áldatlan állapotok alakultak ki, annak az az oka, hogy az igazgató és a pártvezetőség között kezdettől fogva kölcsönös volt a bizalmatlanság, s hogy a pártelnököt az igazgató a Főiskola ügyeinek intézésébe nem vonta be a kívánt mértékben. II. Értékelés. Az értékelés a zárójelentés I. része és az ahhoz fűzött mellékletek alapján készült, a bizottság megjegyzi azonban, hogy ismétlések elkerülése végett nem tért ki minden részletre. […] Bizottságunk a dolgok összefüggésének kiderítése érdekében sok hallgatót is meghallgatott. Ennek alapján a bizottság nem ért mindenben egyet a másik bizottság véleményével. [ld. még 324, 329, 330, 332, 333, 335, 338, 357.]

335. Budapest, 1957. [május 21.] Értékelő jelentés Iktatószám nélkül Az SzKP XX. kongresszusa után az egész világon megindult az imperializmus támadása a nemzetközi munkásmozgalom vezető pártjai ellen. A támadás célja a szocialista világrendszer megbontása és a szocialista országokban a kapitalizmus visszaállítása, ezt mutatja a lengyelországi ellenforradalmi kísérlet, majd a magyarországi ellenforradalom kirobbantása. Az Állatorvos-tudományi Főiskolán lezajlott ellenforradalmi eseményeket kivizsgáló bizottság megállapította, hogy az ellenforradalmi események alatt voltak igen komoly pozitív jelenségek is, amelyek azonban nem kisebbítik az elkövetett hibákat, de mellőzésük csupán egyoldalúsághoz vezetne. Ezért a bizottság abból indul ki, hogy a: 1/ Főiskolánk hallgatói egynéhánytól eltekintve nem vettek részt fegyveres harcokban. 2/ A Főiskolán kommunisták tettleges bántalmazása és atrocitások nem fordultak elő. Kommunista párttagsága végett senkit el nem bocsátottak. 3/ A Főiskola területén idegen fegyveres csapatok nem tartózkodtak. Ez az oka annak, hogy a Főiskolán és ennek közvetlen környezetében fegyveres harcok nem voltak, így a Főiskola épületében és vagyoni állományában szóba jöhető anyagi kár nem keletkezett. 4/ Megszerveztük a hallgatók, valamint a dolgozók élelmiszerellátását. 5/ A Budapesten tartózkodó hallgatóságunk semmilyen alakulatban nem vett részt. A Fővárosi Tejüzemben dolgoztak, ami hozzájárult Budapest lakossága tejellátásához. A hallgatóság élelemmel látta el a VII. kerületi Sütőipari Vállalat dolgozóit, s így a kerület kenyérellátása biztosítva volt. 6/ A Főiskola igazgatójának helyes intézkedése /ösztöndíj előleg folyósítása/ lehetővé tette, hogy hallgatóink zöme - a vidékiek - haza tudjon menni. 7/ Az ellenforradalom leverése után a Főiskola oktatói és dolgozói mindent elkövettek az oktatás minél korábbi kezdése érdekében. Ebben a munkában különösen kitűntek a kommunista oktatók és dolgozók, akik fizikailag is segítettek a megsérült diákotthonok lakhatóvá tételében. Ezekben a kérdésekben nem kis része volt a Főiskola igazgatójának, a bentlakó, valamint a rendszeresen bejáró oktatóknak. A fentieken kívül a bizottság megállapítja, hogy ezen igen komoly pozitív jelenségek mellett és azzal egyidőben a Főiskolán is volt ellenforradalom. Ez formájában sok tekintetben különbözött ugyan az ország más egyetemein és az utcán lezajlott eseményektől, de jellegét és tartalmát 89

tekintve azonban mégis csak ellenforradalom volt. A bizottság megállapítja: az ellenforradalom eszmei és politikai előkészítése Főiskolánkon is - éppen úgy, mint más egyetemeken - folyt. Ezt bizonyítja, hogy okt. 18-án a III. évf. gyűlésén Kovács Imre IV. éves hallgató arról beszélt, hogy az állatorvos hallgatók nem várhatják tétlenül, hogy mások kaparják ki a gesztenyét a parázsból. Harka Ödön IV. éves hallgató a Petőfi kör vitáin való részvételre mozgósított. Megállapítható, hogy nevezettek voltak, akik a diákság élére álltak, mivel minden évfolyam gyűlésén részt vettek hasonló tartalmú felszólalásaikkal, mint mondották, azért, mert az V. évfolyamra már nem lehet számítani, nekik kellett kézbe venni az irányítást. Bucsay Dezső okt. 18-án a m[arxizmus]l[eninizmus] oktatásának eltörlését követeli. A IV. évfolyam gyűlésén éppen a fenti személyek hozzászólásaik és irányításaik nyomán az évfolyam élére jobboldali vezetőket választanak. Puhala József helyett - aki párttag és évek óta évfolyamtitkár volt - Jakab Rezsőt és Harka Ödönt választják. A jobboldali vezetés előretörésének hatására már okt. 22-én egyes oktatók Főiskoláról való kitiltását követelik /Pozsonyi, Zalán, Losoncziné/, mint utóbb kiderült, mások is voltak az un. fekete listán. Ugyanakkor a hallgatók közül igen sokan jártak el különböző egyetemek ifjúsági gyűléseire, ahol különböző politikai követeléseket tárgyaltak. Jakab Rezső IV. éves hallgató és még egy társa részt vesz a Képzőművészeti Főiskolán az Írószövetség rendezésével tartott gyűlésen, ahol a 23-i tüntetést tárgyalták meg. Okt. 23-án Főiskolánk is részt vett a tüntetésen. A hallgatóság már 23-án reggel nem megy el Kotlán professzor órájára és Mócsy igazgató utasítása ellenére elmennek a Műegyetemre. Az igazgató és a tanárok egy része a felvonuló hallgatók után ment. Tary Mária és Guoth János végig a hallgatóság között marad. A későbbiek során a két személy, de különösen Tary Mária igen aktívan tevékenykedik a Főiskolán. A megalakult Nagy Imre kormányt általában örömmel fogadták, azonban e kormánnyal szemben a bizalmatlanságot mutatja, hogy Tary Mária 26-án megkéri Markói Bélát, hogy szerezzen egy követségi gépkocsit, amivel Kovács Bélát /kisgazdapárti vezetőt s az új kormány földművelésügyi miniszterét/ Pécsről Budapestre hozzák, mivel Nagy Imrében nem lehet bízni. A kocsival ment volna Igler György nevű I. éves hallgató. Ez világosan mutatja Tary M. politikai célkitűzését. Meg kell jegyezni, hogy okt. 23-a előtt szintén ezek az oktatók (Tary, Guoth) foglalkoztak legtöbbet a hallgatókkal és a kibontakozott politikai légkör nagymértékben tükrözi nevelő munkájuk eredményeit. A Főiskolán erőre kapott hangulatot és cselekményeket mutatta: a párthelyiség feldúlása, a szakszervezet és a kommunisták elszigetelése, a párt után a Marxizmus-leninizmus tanszék helyiségeinek átadása a „forradalmi” diákbizottságnak, akik a tanszék dolgozóit a helyiségekből kitiltják, személyes holmijaikat sem engedik elvinni, kulcsaikat elveszik. Ezzel a politikai nevelőmunka megszüntetése mellett az is cél volt, hogy megakadályozzák a párt ujjászervezésének egyre reálisabb lehetőségét. Ezen túlmenően, olyan ellenforradalmi tüntetés indul meg, ami igazolta az események során felszínre kerülő új vezetők /a diákság részéről Tary Mária és a többi aktívan szereplők/ állásfoglalását, pl. az épületekről a vörös csillagok leverése, a vörös zászlók széttépése, Marx, Engels, Lenin, Sztálin és a magyar politikai, valamint állami vezetők bekeretezett képeinek széttörése, szemétre dobálása, pártokmányok tépése, Lenin, Sztálin gipszszobrainak fákra való felakasztása. A káderanyagok széthurcolásakor az egyes kommunistákét és a M-l. tanszék dolgozóiét Halmos György magához vette átnézés céljából, később arról beszélnek, hogy nevezett ezeket elégette, mások szerint illetékesekhez juttatta. Okt. 30-án a tűzszünet napján az előzőleg átalakult forradalmi

90

diákbizottságot - mely főleg a DISZ vezetőkből tevődött össze - forradalmiság hiányában leváltják és új forradalmi diákbizottságot hoznak létre, amelynek elnöke Harka Ödön, Halmos György, Horváth Sándor, Jakab Rezső, Srágner István IV. éves hallgatók lettek. Az új „forradalmi” diákbizottság megszervezi a fegyveres kapuőrséget, melyhez fegyvereket különböző módon szereztek /kerítésen bedobált, katonai tanszékről elhordott fegyverek és egyesek élelmiszerért cserébe szerzett fegyverekkel, pl. Czabarka János/. Egyes tagjai egyetemi zászlóalj felállítását követelik. A forradalmi diákbizottság majd minden tagja rendelkezik fegyverrel, de azok is, kik más feladatot látnak el /menzán élelmiszerhordás/ Lengyel Miklós a Nefelejcs utcai ellenforradalmi csoport tagja, ki onnan fegyvereket próbál szerezni a Főiskola részére. Andrik Pál II. éves hallgató vöröskeresztes autóval jár, egy alkalommal azzal dicsekedett, hogy bár kocsija külsőleg vöröskeresztes, valójában fegyvereket szállít vele. A forr. diákbizottság által küldve okt. 28-30-a között két személy részt vesz a Kilián György laktanyában egyetemi zászlóaljak létrehozása tárgyában tartott értekezleten /Horváth Sándor V. éves hallgató, Csáky Gyula adjunktus /akik elmondásuk szerint a felfegyverzés elől kitérnek. November 2-án megalakul az oktatók és dolgozók forr. bizottsága is, képviseltetve volt (sic!) a diákság is, és részt vettek idegen személyek is /kilétükről nem tudunk. Nov. 2-án a Főiskoláról levelet küldenek Maléter Pálnak. A levél gépírója elmondása alapján arról, hogy miért nem vesznek részt hallgatóink a fegyveres harcokban. A levél pontos szövegét a bizottság nem tudta megállapítani. A levél alá Urbányi László és Gyarmati Ernő nevét gépelték /Urbányi a levélről nem tud/. Ebben az időszakban a vidéki katonai szolgálatot teljesítő állatorvosok keresik fel a Főiskola igazgatóját, hogy a Főiskola kérje a Pestre való vezénylésüket. Hogy e tárgyban mi történt, nem deríthető fel. Az igazgató elmondása alapján semmit sem tettek, ő a nyílt parancsot aláírta, mert az állomáshelyükre való visszatéréshez szükséges volt. Nov. 3-án Urbányi, a Főiskola igazgatója utasítást ad a szem. osztályra bezárt fegyvereknek a hallgatók részére való kiadására. Ez azután történt, hogy Nagy Imre a magyarországi szovjet nagykövetet figyelmeztette, hogy a szovjet csapatok a határon hadműveleteket végeznek és ezért a magyar kormány az ENSZ-től kér segítséget. A fegyverek kiadása ekkor már nem a Főiskolára bejönni szándékozók visszatartását szolgálta, hanem a Főiskolára bejönni szándékozó szovjet csapatokkal szembeni esetleges ellenállást vagy a kommunista ellenes atrocitás előkészítését, mivel a Főiskolán össze volt állítva azok névsora, akik hétfőtől /nov. 5/ kezdve nem jöhetnek be a Főiskola területére /Pozsonyi, Radó, Kobulej, Zalán, Losoncziné, Fazekas, Szakolyi, Pataki, Eszenyi. Lévai stb. / E névsorról a hallgatók nov. 25-én Urbányi Lászlóval beszéltek, aki ekkor azt mondta, hogy „nem lehet ezt csak úgy egyszerűen elintézni, ebben másoknak is van szavuk”. Az ellenforradalmi hangulatot fokozta az is, hogy a Főiskoláról korábban kizárt, főleg osztályidegen hallgatók a Főiskolára visszajöttek és később hivatalosan felvételt nyertek. Többek között Bóna Zsigmond is, akit [mint] a pomázi fegyveres ellenforradalom vezetőjét, kivégeztek. A bizottság több személy kihallgatása során úgy látja, hogy a Főiskolának ezekben az időszakokban közvetlen kapcsolata kellett hogy legyen a Péterfy Sándor utcai kórházzal, mely a VII. kerületi ellenforradalmi központ volt. Legjobban bizonyítja ezt Markói Béla elmondása, amikor arra hivatkozik, hogy Igler György I. éves hallgató Kovács Bélának Budapestre való felhozatala érdekében a szükséges papírokat a Péterfy Sándor utcai kórházból majd megszerzi. Az ellenforradalom fegyveres leverése után a Főiskolán a helyzet lényegesen nem változik, mert az ellenforradalom előkészítése idején és az események alatt felszínre

91

kerülő vezetés változatlan marad. A „forr.” diákbizottság tovább működik. Tagjai a Kádár-kormány ellenes hangulatot szítják, pl. a nőtüntetés előkészítésére a Marxizmusleninizmus tanszéken székelő „forr.” diákbizottság a tanszék táskaírógépén írt röpcédulát. A tanszék gépírója felismerte, hogy a röpcédula az általa használt /korábban/ táskagépen készült. A tanszék más tagjai is /Androvits, Molnár/ egy alkalommal szintén egy befejezetlen röpcédulát találtak a fent említett táskagépen. A helyzet továbbra is olyan, hogy a kommunistákat minden módon igyekeznek elszigetelni, semmibe nem vonják be. Nov. 4-e után a Főiskolán a M-l. tanszék és a Szem. osztály dolgozói a legnagyobb bizonytalanságban élnek, mert a további munkájuk kilátástalan a Főiskolán. Ez a helyzet elősegítette elszigetelésüket. Ezt a helyzetet csak fokozta a főhatóság részéről is megnyilvánuló bizonytalanság és határozatlanság, valamint az egyik napról másikra változó különböző állásfoglalás a M-l tanszék létszámára és az ideológiai oktatás folytatása vagy megszűnése érdekében, továbbá a személyzeti munkát illető kérdésekben. Ez a helyzet hátráltatta a helyes irányú politika kibontakozását, a legszilárdabb kommunisták nem emelhettek szót, mivel minden percben a felmondó levelet várták. A kommunisták elszigetelését segítette az a burzsoá egyetemi autonómia tervezet, melyet az egyetemekre tárgyalás céljából megküldtek. Ennek az autonómia tervezetnek a szellemében átszervezik a kari tanácsot, melynek során lényegében a kommunistákat szorítják ki a tanácsból. Így lehetővé válik, hogy a párt, a szakszervezet, a személyzeti osztály és a vezető kommunisták meghallgatása nélkül döntsenek igen fontos kérdésekben. Ezt mutatja az is, hogy okt. 23-a előtt működő különböző osztályok és bizottságok helyett /Tan. osztály, Gazdasági osztály, diákjóléti- és menza bizottságok/ az igazgató javaslatára átszervezik, illetve különböző bizottságokat hoznak létre. Ezzel lehetővé válik, hogy az ellenforradalom ideje alatt a magukat legjobban kompromittált személyek /Tary Mária, Guoth János, Harka Ödön, Jakab Rezső, Baló Károly stb./ más területre való átmentése és ezzel eddigi tevékenységükre fátyol borítása, és mint kiváló személyeknek a feltüntetése. Az ellenforradalom vívmányainak megtartásához való ragaszkodást mutatja, hogy az igazgató a főhatóság utasításai ellenére a törvényes rend helyreállítását lényegében csak májusban hajtja végre, amikor is a kari tanácsot az okt. 23-a előtti állapotnak megfelelően hívja össze. A főiskola igazgatója részéről tapasztalható, hogy a kommunistákat nemcsak hogy nem vonja be a munkába, de igyekszik tőlük szabadulni is, pl. Fazekas Árpádot, a Tan. oszt. vezetőjét indokok nélkül a Főiskoláról más területre akarja helyezni, és helyébe Orbánt akarja hozni, aki pártonkívüli és az Agráregyetemről nem megfelelő magatartása miatt elbocsátották. Vagy Györe Sándor szem. oszt. vezetővel szemben különböző mondvacsinált problémák alapján akarja a Főiskoláról más területre helyezni. Mindezt a főhatóság - bár elég késői - de határozott állásfoglalása akadályozza meg. Ugyancsak a fentieket mutatja, hogy Horváth Zoltánt, aki a Szovjetunióban fejezte be aspirantúráját, nem akarja a Főiskolára visszavenni. A kommunistákkal szembeni magatartás és az általános hangulat hatására hagyja el a Főiskolát Szakál Sándor aspiráns is és más munkakörben helyezkedik el, de ilyen gondolatokkal foglalkozik akkor több párttag állatorvos is. A fiatal kommunista oktatókat különböző áthelyezésekkel fenyegetik, lakásaikból kiteszik és rossz körülmények közé helyezik. Ilyen pl. Rónay Géza tanársegéd is, kinek lakását Harka Ödön „forr. diákbiz.” elnöke és Jakab Rezső kapják meg. Vagy Sági László volt függetlenített pártalkalmazott, kinek a lakását a korábban pártellenes 92

kijelentései miatt kizárt hallgató kapja meg. Mindezek szinte néma jelek arra, hogy a fiatal oktatók hogyan határozzák meg viszonyaikat az új párttal szemben. A M-l. tanszék helyiségei még február második felében is a diákság birtokában vannak s a tanszék dolgozói még december közepe táján is az udvaron voltak kénytelenek sétálni, mert az sincs, ahová bemenjenek. Hosszas utána járásra lényegében egy dolgozószobát a diákság vissza ad. A többit még indokolatlanul lakás céljára használják. A tanszék takarítónőjétől Tóth P. Istvánnétól Urbányi saját kezűleg veszi el a tanszék kulcsait és átadja a forr. diákbizottságnak. A politikai élet konszolidációját akadályozta, hogy a pártszervezet elég későn alakult meg, szerveződését akadályozta, hogy az MDP országos vezetésében, de a helyi vezetésben is komoly hibák voltak, s ez sok volt párttagot visszatartott a párttól. Ezt fokozta az a kommunista ellenes hangulat is, amely a Főiskolán kialakult. Pl. nov-ben Vígh Gyuláné megemlíti Tary Máriának, hogy az új pártnak tagja. Tary Mária megjegyezte, hogy azoknak a volt párttagoknak nem lesz bántódásuk, akik nem kérik az MSZMP-be való átigazolásukat. Továbbá, azok a megjegyzések, hogy a Sebészeti tanszéken az oktatók körében arról beszélnek „majd meglátjuk, hogy ki lesz az a csirkefogó, aki a pártot megszervezi és ki fog abba belépni”. Mindezek a tények azt mutatják, hogy igen erős lelki terror nehezedett azokra az MDP tagokra, kik elveik mellett kitartva keresik a párthoz való utat. Később, mikor a párt megalakult, legkülönbözőbb módon igyekeztek egyesek a pártot és annak vezetőit lejáratni, rágalmazni. Azt terjesztették, elsősorban Urbányi László, a főiskola igazgatója, hogy a párt a személyek elleni hadjáratot fogja megindítani, továbbá hogy a Főiskoláról Tary Máriának és Guoth Jánosnak a letartóztatása is a párt feljelentése alapján történt. Ezt Guoth Jánosnak - amikor szabadlábra került - nyíltan meg is mondta. Ugyanezt a célt szolgálta az is, amikor Urbányi, mint a Főiskola igazgatója megbeszélésre hívta össze a volt MDP tag állatorvosokat és ott a párt vezetői ellen a legdurvább intrikai hadjáratot és rágalmazást indítja el. Magatartása ma is a párttal való szembenállást mutatja. Igen nyílt politikai nézet az, amikor Urbányi László a letartóztatásban lévő Tary Máriát a Főiskola legbecsületesebb, legderekabb, legkiválóbb oktatójának nevezi, és mindent elkövet szabadlábra helyezése ügyében. Nyíltan dicsőséges tettnek tartja mindazt, amit a fent nevezett az ellenforradalom ideje alatt tett. Hogy ezt Urbányi dokumentálja is, decemberben, amikor nyilvánvalóvá lett, hogy ellenforradalom zajlott le az országban, akkor a jutalmazások során személyes javaslatára 6 ember kap ezer-ezer forint jutalmat a „forradalom ideje alatt tanúsított kiváló magatartás” címén. Köztük Tary Mária és Guoth János is. Az a magatartás, amely Urbányi László részéről tapasztalható, nem alkalmas másra, mint a párt és az állami vezetés közötti kapcsolatnak a közös bizalmatlanságra való helyezésére. Megállapítható, hogy a Főiskola politikai életének konszolidálódása lényegében bekövetkezett. Azonban korántsem oly módon, mint ahogyan lehetne. A pártszervezet kilépett abból az elszigeteltségből, melyre a fentiek alapján kényszerült. Többé-kevésbé sikerült bebizonyítani, hogy elindult intrikának és rágalmaknak mik a valódi céljaik. A hallgatók politikai nevelését segíti a Főiskolán megalakult egyetlen ifjúsági szervezet a KISZ is. Ennek alapján megvan minden előfeltétele annak, hogy a normális élet minden vonatkozásban helyre álljon, és egészségesen fejlődjön tovább. [ld. még 324, 329, 330, 332-334, 338, 357.]

93

336. Budapest, 1957. május 28. Állatorvosok doktori címe 856-5/1957. A Művelődésügyi Minisztérium első helyettesének az Állatorvos-tudományi Főiskolát végzett hallgatók doktori címével kapcsolatos válaszát másolatban tudomásulvétel végett megküldöm. Tamássy István főigazgató. *A Magyar Tudományos Akadémia IV. Osztályának előterjesztésével kapcsolatban felülvizsgáltam az Oktatásügyi Kormánybiztosnak a doktori cím adományozása tárgyában 1957. január 26-án kelt 8/1957. sz. utasítást. A doktori címet – régi hagyományainknak megfelelően – csupán az orvosok kapják külön szigorlat letétele és értekezés benyújtása nélkül, mint foglalkozásuk megjelölését. Az állatorvosok a múltban is külön doktori cselekményhez kötött módon szerezhették meg a doktori címet, mely tudományos minősítést jelentett, nem foglalkozást jelölt meg. Úgy gondolom, hogy a doktori cím adományozásának az Oktatásügyi Kormánybiztos fent jelzett utasítása szerinti rendezése nem méltánytalan az állatorvosok részére, hiszen ugyanilyen módon szerezhetnek doktori címet az orvosegyetemek kivételével a többi egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák végzett hallgatói. […] Mindezek alapján nem tartom indokoltnak a hivatkozott utasítás módosítását. [ld. még 319, 340, 343, 362, 428.]

337. Budapest, 1957. június 18. J Jelentés a marxizmus-leninizmus oktatásáról 856-59/1957. Művelődési Minisztérium Felsőoktatási Főosztály, Marxizmus-leninizmus Osztály, Budapest. Hivatkozással a 854/855-19/1957. sz. leiratra, jelentésemet az alábbiakban teszem meg: A/ Az 1956/57. tanévben az előírt tematika és program szerint folyt az oktatás 1956. okt. 23-ig. Azóta marxista-leninista oktatás a kapott intézkedéseknek megfelelően nem folyt. Szervezetileg a Tanszék három szakcsoportból /filozófia, politikai gazdaságtan, párttörténet/ állt, összesen kilenc munkatárssal. 1956. november 10-e után a tanszék átszervezése megtörtént, három szakcsoport mellett a tanszéki létszám hét főben állapíttatott meg. A munkatársak fele kicserélődött. A szakmai utasításoknak megfelelően elsősorban a politikai gazdaságtan és filozófiai csoport munkatársai készültek fel a jövő tanévre. A tudományos szocializmussal foglalkozó munkatársak egyéni terv szerint készülnek. […] B/ A Marxizmus-leninizmus tanszék a múltban is egyik fontos bázisa volt a Főiskola politikai életének. Hasonlóan más egyetemekhez, az októberi ellenforradalmi események károsan érintették főiskolánkon is a Marxizmus tanszéket. A forradalmi diákbizottság a tanszék helyiségeit elfoglalta és oda a munkatársak hosszabb ideig nem mehettek be. A gyorsabb kibontakozást és megszilárdulást némiképp elősegítette volna a főhatóság, - abban az időben kiadott határozottabb intézkedése. A politikai élet kibontakozásában a kezdeményezés a 94

Marxizmus-leninizmus tanszéktől indult ki. Szakmai és politikai szempontból a tanszék jelenlegi összetétele lényegesen jobb, nagyobb produktivitást várhatunk a tanszéktől. […] Dr.Kemény Armand egyetemi tanár, igazgatóhelyettes. A fentiekkel egyetértünk: dr. Pozsonyi Tivadar tanszékvezető docens; Androvits Sándor MSZMP elnök. [ld, még 265.]

338. Budapest, 1957. június 18. Az igazgató új jelentést kér az októberi eseményekről 856-44/1957. Dr. Kómár Gyula egyet. tanár, II. sz. Felülvizsg. Biz. elnöke. Helyben. Mellékelten visszaküldöm a Főiskolán működő II. sz. Felülvizsgáló Bizottságnak m. hó 21-én kelt „Összefoglaló jelentés”-ét azzal a kéréssel, hogy a helyett a FM 71.876.sz. utasításában /másolatban f. hó 3-án megküldve/ részletezett módon összeállított zárójelentést készíteni, és azt további intézkedés végett hozzám 4 példányban eljuttatni szíveskedjék. A FM fent említett utasítása hatályon kívül helyezi az előzőleg kiadott FM 71.307/1957. sz. utasításnak a felülvizsgálati eljárás befejezésére és a vizsgálat eredményéből származó konzekvenciák /4.pont/ levonására vonatkozó rendelkezéseket és helyette a megindokolt határozatok meghozatalát a Felülvizsgáló Bizottságok hatáskörébe utalja. A Főiskola igazgatójának szerepe az eljárás lezárásában csupán az illetékessége körébe tartozó határozatoknak végrehajtására és a főhatóság illetékessége alá tartozóknak felterjesztésére korlátozódik, illetőleg az igazgató igazoló jelentéssel kérheti a főhatóság döntését az olyan határozatokra vonatkozóan, amelyekkel nem ért egyet. A kért zárójelentés vétele után a felülvizsgálati eljárás utasítás szerinti lezárásáról gondoskodni fogok. Dr. Urbányi László egyet. tanár, a Főiskola igazgatója. *Budapest, 1957. június 20. Hivatkozással a f. hó 18-án kelt 856-44/1954. sz. felhívásra, jelentem, hogy a hallgatóság ügyeivel foglalkozó bizottság munkáját 1957. május 21-vel befejezte, zárójelentését elkészítette, és az Igazgatóságnak megküldte. Az időközben, 1957. május 31-én kiadott 71.876/1957 sz. F. M. rendelet értelmében kérem, hogy összefoglaló jelentésünk utolsó bekezdésében foglalt javaslatunkat szíveskedjék a bizottság határozatként kezelni. Dr. Kómár Gyula. [ld. még 324, 329, 330, 332-335, 349, 357, 358.]

339. Budapest, 1957. június 27. Fegyelmi eljárás Urbányi László, Kómár Gyula, valamint Guoth János ellen 859-139/1957. Ön ellen a MTV. 179.§.-a alapján fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendelem el. A fegyelmi vizsgálóbizottság elnökévé Erdei Mihály főigazgató-helyettest, a bizottság tagjaivá dr. Hajdú Kálmán jogi tanácsadót, Váradi János főiskolai igazgatót, Pozsonyi 95

Tivadar tanszékvezető docenst, Horváth Zoltán adjunktust és Györe Sándor osztályvezetőt jelölöm ki, s megbízom a vizsgálat lefolytatásával. Indoklás: A rendelkezésre álló adatok szerint feltételezhető, hogy Ön a MT 112.§. /2/ bekezdésébe ütköző fegyelmi vétséget követte el azzal, hogy az ellenforradalmi események alatt olyan magatartást tanúsított, mely szemben áll a népi demokrácia állami és társadalmi rendjével. Magyari András a földművelésügyi miniszter első helyettese. [ld. még 342, 344, 347.]

340. Budapest, 1957. június 27. Az állatorvosok megkapják a doktori cím használatának jogát Iktatószám nélkül A Művelődésügyi Miniszter 54. számú utasítása az oktatásügyi kormánybiztos 8/1957. számú utasításának módosításáról. A doktori cím adományozásáról szóló 1951. évi 26. számú tvr. 8.§.-a /1/ bekezdésének hatálytalanítása tárgyában kiadott 1956. évi 26. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 8/1957. számú oktatásügyi kormánybiztosi utasítást az alábbiak szerint módosítom: 1/ Az utasítás 2/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2/ Az egyetem az általa oktatott tudományágakból adományozhat doktori címet olyan disszertáció alapján, amelynek tudományszaka az egyetemen képviselve van.”2/ Az utasítás 8/ pontja a következőképpen módosul: „8/ A jogászok, az orvosok és az állatorvosok foglalkozásuk megjelöléseként – külön szigorlat letétele és értekezés benyújtása nélkül – kapják meg a doktori címet.” 3/ Az utasítás 10/ pontjának első mondata a következőképpen módosul:„10/ Azok, akik az egyetemeken, illetve az Állatorvosi Főiskolán az 1951. évtől az 1955-56. tanév befejezéséig szereztek jogi, orvosi vagy állatorvosi végzettséget, a doktori címet ugyancsak szigorlat letétele, és értekezés benyújtása nélkül kapják meg.” Szigeti József a [művelődésügyi] miniszter első helyettese. [ld. még 319, 336, 343, 362, 428.]

341. Budapest, 1957. július 5. A Főiskola új javaslata az izotóp-laboratórium létesítésére Iktatószám nélkül A 71.403/1957. sz. leiratban felhívást kaptam az Állatorvos-tudományi Főiskolán létesítendő izotóp laboratóriumnak az eredeti elgondolástól eltérő – gazdaságosabb – kivitelezésére vonatkozó javaslat előterjesztésére. Annak érdekében, hogy a felhívásnak eleget tehessek, és ezáltal az izotóp laboratórium létesítésének régen húzódó kérdése megoldást nyerjen, a Főiskola tanácsa két egymást követő ülésén behatóan foglalkozott ezzel a problémával az érdekelt tanszékek vezetőinek és elsősorban a létesítendő izotóp laboratórium vezetésére kijelölt dr. Kemény Armand professzornak a kérdés minden oldalát megvilágító fejtegetései alapján. Ennek eredményeképpen a Főiskola tanácsában az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy az eredeti javaslattól eltérő minden más

96

megoldás az izotóp laboratórium létesítésében nem lehetséges, illetőleg a kívánt célnak nem megfelelő. […] Addig is, minthogy a Főiskola Élettani Intézete az izotóp laboratóriumi kutatáshoz szükséges műszerek egy részét már megkapta, az Intézet egy laboratóriumi helyiségét nem nagy költséggel átalakítjuk, hogy begyakorlás céljából a méréstechnikai munka megindulhasson. Ez a megoldás tudományos kutatási célra természetesen nem alkalmas.

342. Budapest, 1957. július 7. Urbányi László ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat Iktatószám nélkül A Földművelésügyi Minisztérium által dr. Urbányi László ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat során felmerült észrevételek: 1/ Urbányi László ellenforradalmi magatartásának egyik látható jele, hogy okt. 23-tól kezdve nemcsak elhatárolta magát a kommunistáktól, a párttól és a szakszervezettől, de a kommunistákat nem tűrte meg környezetében, és állandóan azokkal volt együtt, akik szószólói és vezetői voltak a Főiskolán lezajlott eseményeknek. A pártvezetőséget és a kommunistákat félreállította, /azokat, ha hozzá akartak menni, nem fogadta/ elnézte, hogy a párthelyiségekbe ellenforradalmi elemek behatoljanak, szekrényeit feltúrják, iratait széthurcolják. Szó nélkül hagyta, hogy a párthelyiségből az udvarra dobálták a párt különféle tárgyait, elégették a nemzetközi kommunista mozgalom vezetőinek arcképeit, zászlóit, és a fára felakasztották Lenin és más elvtársak szobrait. /Ezzel a cselekménnyel Urbányi László lényegében az ellenforradalmi irányzat követeléseinek tett eleget, amikor a pártot és a párt vezetőit, annak tagjait likvidálni hagyta a Főiskolán./ 2/ Hasonló módon foglalt állást Urbányi a szakszervezettel és vezetőivel kapcsolatban is. Az Állatorvosi Főiskola által megválasztott szakszervezeti vezetőket nem ismerte el, sőt kijelentette, hogy a szakszervezetre nincs szükség. Ugyanakkor, amikor az állatorvosok Forradalmi Bizottság[ának] megválasztására került sor a Fővárosi Tanácsnál, akkor oda saját megbízottait elküldte. Mind a két küldött, Kómár Gyula és Guoth János, határozottan kijelentették, hogy ezen az értekezleten Urbányi László utasítására vettek részt. 3/ Urbányi László tudtával dúlták fel a Marxizmus - leninizmus tanszéket is, ahová beköltöztették a Főiskola Forradalmi Diákbizottság tagjait, akik - bár nevet változtatva nemcsak október és novemberben, az ellenforradalmi napokban voltak a Tanszéken elszállásolva, hanem 1957. február közepéig. Ezek a személyek állandó összeköttetést tartottak Urbányival, az ő utasításait elfogadták, neki tettek működésükről jelentést és zárt ajtók mögött november után még arról beszéltek, hogy azért is szükség van a Marxizmus tanszéken az ő elhelyezésükre, hogy ellenőrizhessék a tanszék dolgozóit, és azáltal biztosítsák, hogy ne térjenek vissza. A Marxizmus tanszéket egy szobába szorították be, majd később a Főiskolának egy félre eső részébe telepítették. A Marxizmus tanszék tanáraival a kapcsolatot megszakította. Dr. Pozsonyi Tivadar, a tanszék vezetője egy alkalommal Urbányi tudomására hozta, hogy a tanszéken elszállásolt diákok velük szemben szemtelen és elutasító magatartást tanúsítanak, ő ezt szó nélkül tudomásul vette és nem lépett fel ellene. Urbányi azt a megjegyzést tette a tanszék dolgozóira, hogy fizetésüket megkapják és majd lesz később valahogy. 97

Ugyanakkor október 25-én utasította Tóthnét, a tanszék hivatalsegédjét, hogy a tanszék kulcsait adja le, mert a tanszékre már nincs szükség. Megállapítható az is, hogy a Marxizmus tanszéken beszállásolt diákok a Főiskola egy írógépén forradalmi röplapokat gépeltek, ugyanakkor azt az írógépet, amelyen ezeket a cédulákat írták, a tanszékről ellopták, és azt Urbányi úgy állította be, mintha azt Androvits és Molnár elvtárs lopta volna el. Urbányinak tudomása volt arról is, hogy a tanszéken elszállásolt diákokhoz éjszaka különféle nők járnak, ott tanyáznak, és velük hálnak. Ez nemcsak az ellenforradalmi időszak alatt történt, hanem egészen február derekáig, tehát eltűrte hogy a tanszéken ilyen erkölcsi fertő alakuljon ki és semmi intézkedést nem tett. Jellemző Urbányi magatartására, hogy amikor Pozsonyi kifogásolta a tanszékkel szemben elkövetett sérelmeket, ezt személyi sérelemnek állította be. 4/ Urbányit állandóan a forradalmi diákbizottság vette körül, a tanárok közül pedig Tary Mária, Guoth János, mások, akiknek szintén jó kapcsolatuk volt a Forradalmi Diákbizottsággal, amit bizonyít az is, hogy Urbányi állandóan most is ezeket az embereket védi. 5/ Az ellenforradalomban részt vett személyeket menti, róluk semmi rosszat nem tud, annál többet a kommunistákról, pl. Györét utóbb ellenforradalmi tevékenységgel vádolta meg, hogy [ő] vetette le a vörös csillagot a Főiskola homlokzatáról, holott megállapítható hogy ez szemenszedett hazugság. Ugyanakkor az ellenforradalomban részt vetteket pénzjutalomban részesítette, de a kommunistákat még januárban, februárban is akadályozta munkájukban. 6/ Urbányi magatartására vonatkozóan jellemzőnek kell mondani, hogy amikor a fegyelmi bizottság jelentést kért az ellenforradalom alatt történtekről a Főiskolán, annak dacára, hogy két jelentést is tett, mind a kettőben igyekezett félrevezetni a bizottságot, a másik jelentésben pedig már támadólag lépett fel a Főiskola kommunistáival szemben. 7/ Az is megállapítható, hogy Urbányi adott utasítást arra, hogy az összeszedett és a Főiskola egyik szobájában lévő fegyvereket osszák ki a hallgatóknak. Ugyanakkor Gulyás Pál, aki tagja volt a fegyveres őrségnek, kijelentette, amikor megkérdezték tőle, hogy nem lesz-e ebből baj, hogy nem fél, mert olyan igazgatójuk van, aki a fegyvereket november 3-án saját kezűleg osztotta ki. 8/ Urbányi volt az egyik kezdeményezője annak is, hogy a diákok a Vöröskereszt égisze alatt Bécsbe menjenek, állítólag gyógyszerekért. Sok külföldi egyén fordult meg a Főiskolán, köztük a Máltai Lovagrend egyik küldötte és több magyar főúri személy. 9/ Az is megállapítható, hogy a káderanyagok szétosztásánál Urbányinak szerepe volt, mert amikor a személyzeti osztályról elhordták a káderanyagokat, utasította a hallgatókat, hogy vigyázzanak, és jó helyre tegyék őket. 10/ Végül 1957 áprilisában, amikor már a vizsgálat megkezdődött, Urbányi László összehívta a volt MDP tagokat, akik még nem léptek be a pártba azzal, hogy szégyent hoztak a Főiskolára, amiért eddig még nem léptek be, de azt is megemlítette, hogy ez azért is szükséges, mert jelenleg a vezetés nem megfelelő. Ezzel tulajdonképpen Urbányi a jelenlegi pártszervezet munkájába akart illetéktelenül beavatkozni, illetve annak vezetőit lejáratni, ezt feltételezhetően pártellenes szándékból tette. Erdei Mihály főig.h. *[Dátum nélkül] A Földművelésügyi Minisztérium által folyó évi június 27-én kelt 72.217/1957 sz. rendelet értelmében dr. Urbányi László állatorvos-tudományi főiskolai igazgató ellen folytatott vizsgálat során összeállított vádpontokkal kapcsolatban az alábbi észrevételek tehetők. Ad 1. A múlt évi október hó 23-át követő napokban alig néhány dolgozó ennek 98

megfelelően alig néhány párttag tartózkodott a Főiskola területén. Ezek a párttagok derekasan kivették részüket a közös munkából. Pataki DISZ titkár a menzán, Rónay Géza a rendelőintézetben, Sági László a hallgatók között működött, sőt az utóbbi zsákolni is segített nekem takarmánykimérés során. Nagyobb számban csak november hó 2-án jöttek párttagok a telepre. Ezek csaknem kivétel nélkül /Radó Tibor, Vígh Gyuláné, Kobulej Tibor, Zalán Géza, Kemény Armand, Bölcsházi Kálmán, Csiszár Vilmos, Eszenyi Márta, Bartalos János, Cseh Sándor, Pozsonyi Tivadar, Modor Vidor, Szőnyi Pál, Kovács Elemérné és még sokan mások/ nemcsak ez alkalommal, hanem más esetekben is bejövetelük alkalmával mindig meglátogattak. Rajtuk kívül rendszeres összeköttetést tartottam fenn Szép Ivánnal, Pusztai Oszkárral, Mikes Istvánnal, Tóth Bélával és az állatorvosi kar több neves párttagjával. Egyes párttagok, főként a Marxizmus-leninizmus tanszék néhány oktatója rendszerint hosszabb időt töltött intézetemben /Radó Tibor, Eszenyi Márta, Bartalos János, továbbá Vígh Gyuláné/ stb. Ugyanakkor a dolog a természetes rendjénél fogva gyakran tárgyaltam a Főiskola telepén állandóan és rendszeresen munkát végző dolgozókkal, sőt még saját beosztottaimmal is. Ezek szerint elhatárolódásról, vagy a párttagok nem tűréséről szó sem lehet, mert a név szerint felsoroltak valamennyien párttagok, sőt közülük egyesek a pártvezetőség tagjai voltak. Hasonlóan célzatos és minden alapot nélkülöző az a beállítás is, amely a pártvezetőség, vagy általában párttagok félreállításáról szól, mert mindenki zavartalanul látta el vállalt feladatát, vagy végezte saját munkáját. Újabban mindössze néhány, közelebbről nem ismert okból önkéntesen félrehúzódott volt párttagról történik említés, ahogy erre a „nem fogadás” panaszából is következtetni lehet. A párthelyiség feldúlásának körülményei ma már ismeretesek. Akkoriban erről sem nekem, sem a telepen lakóknak […] közvetlen tudomásunk nem volt, mert sem a házfelügyelő, sem pedig az esemény egyetlen szemtanúja […] nem tett jelentést erről. Amikor tudomásomra jutott, nyomban gondoskodtam a megmaradt anyag összeszedéséről. A zárójelbe tett erősen célzatos megjegyzésnek semmi értelme sincs, mert sem a pártot, sem annak tagjait telepünkön nem bántotta és nem likvidálta senki. Ad 2. A szakszervezet és a vele kapcsolatban elképzelt kiküldések ügye […] nagyrészt tisztázódtak. A bonyodalomnak túlzott érzékenységgel párosult félreértés az alapja. A szakszervezeti vezetőség el nem ismerése fel sem tételezhető, mert a szakszervezeti bizottság jelentékeny számú tagja /Kovács Ferenc, Guoth János, Oláh József, Zájer József, Guzsal Ernő, stb./ rendes funkcióján kívül is állandó munkát teljesített a kar számára, a szakszervezet elnökét pedig nem engedtem lemondani. Ezekkel az ügyekkel kapcsolatban kértem Szép Iván kihallgatását. Ad 3. A Marxizmus tanszék elfoglalásáról csak utóbb értesültem, nem tudtommal történt, de ezt nem is állította senki. A tanszék kulcsait tudomásom szerint először a menza /Horváth Sándor/, majd a diákbizottság tagjai /Koch Henrik, Osztotics Ferenc/ szerezték meg, és az utóbbiak költöztek be először a tanszékre. Nem tudok arról, hogy Tóthnét utasítottam volna a kulcsok leadására. Vele egyszer beszéltem és akkor is a takarítás mikéntjéről volt szó. A Marxizmus tanszéken október hó végén voltam először, mert jelentették, hogy veszekedés készül ott. Többek között Tary Mária, Némethné, Víghné jöttek utánam. Az akkor már forradalminak nevezett diákbizottság csak néhány napig működött ott még, utána csak azok maradtak a tanszéken, akik a menzán dolgoztak, élelmiszer beszerzésével foglalkoztak, később a vöröskereszt akció keretében dolgoztak. Ezek a fiúk munkájukkal összefüggésben valóban érintkezésben voltak a Kémiai, sőt a Szövettani Intézettel is, hogy mit tárgyaltak zárt ajtók mögött, azt csak az tudhatja, aki a

99

közelükben volt. A tanszéki munka beindítása idején /november hó 29-én/ egyelőre három szobából költöztettem ki a hallgatókat azzal, hogy az átjáró lezárassék. Ezt a lezárást úgy látszik kölcsönös megállapodás alapján nem hajtották végre talán azért, mert a tanszéki inspekciósok egyetlen szobában tartózkodtak. Később a tanszék a várható létszámcsökkenés miatt új helyiséget kapott a Rottenbiller u. 50-ben, ahol a növénytan, lektorátus és a katonai tanszék volt elhelyezve. Ez ügyben kértem Kovács Jenő, Benczik János meghallgatását. A Marxizmus tanszék tanáraival a kapcsolat nem szakadt meg. A tanszékvezetőn kívül négy beosztott oktatóval /Radó, Bartalos, Kovácsné és egy ideig Eszenyi/ megszakítás nélkül állandó összeköttetésben voltam, mint régebben is. A tanszékvezető panaszait a hallgatókról nem hagytam szó nélkül, hanem erélyes visszautasításra hívtam fel a figyelmet hasonló esetben. A tanszékvezető többször panaszkodott beosztottainak magatartásáról, mert az átmenetileg bizonytalan helyzet nyugtalanságot okozott. Arra kértem, nyugtassa meg a beosztottakat azzal, hogy fizetésüket rendszeresen kapják és nincs ok az aggodalomra, érdemleges intézkedés még nem történt. A tanszékvezető bejelentéséből tudjuk, hogy a hallgatók valamilyen röpcédulát gépeltek az intézeti táskagépen. Ez a gép később eltűnt. Valótlan az az állítás, hogy a gép elvitelével bárkit is gyanúsítottam volna. […] Nem volt tudomásom róla, és csak utólag értesültem, hogy néhány napig női hallgatók is aludtak a Marxizmus tanszéken. Azt azonban, hogy éjszakánként különféle nők tanyáztak volna a tanszéken, Pozsonyi jelentette először Mócsy jelenlétében, és nyomban követeltem a vizsgálatok kiterjesztését ebben az irányban, azonban ehhez nem járultak hozzá. November közepétől kezdve egy udvariassági és egy bizottsági látogatás kivételével nem jártam a tanszéken és ily irányú bejelentés sem érkezett onnan. A személyeskedő megjegyzéssel kapcsolatban utalok Mócsy bizottsági elnök jelenlétére, mert mind a ketten arra kértük Pozsonyi docenst, próbálja különválasztani az intézeti és a személyi sérelmeket egymástól. Ad 4. A forradalmi diákbizottság még november elején beszüntette működését, sőt néhány tagja /Halmos, Srágner, Hervey/ külföldre ment és mindössze ketten maradtak, akik valamilyen közmunkát végeztek. Az oktatók csaknem valamennyien felkerestek, közöttük az említett oktatók beosztásuknál, illetőleg munkájuknál fogva természetszerűleg gyakrabban szerepeltek. Ez a szakasz, merő célzatosságból íródott. Ad 5. Hasonló jellegű vád, mint az előbbi. A végzett munka megbecsülése kötelesség, és aligha lehet mentegetés. Györe Sándor ügyével kapcsolatban utalok Erdei Mihály vizsgáló bizottsági elnökhöz f. évi március hó 26-án kelt beadványom pontos szövegére, amely az említett ténykedés hivatalos jellegét tételezi fel. […] Kommunistákat sem januárban, sem februárban, sem máskor nem akadályozta senki munkájukban, hanem azok becsületesen végezték saját dolgukat, vagy az önként vállalt közmunkájukat. Ad 6. A szóban lévő beadványok általános tájékoztatást kívántak megújítani, illetőleg a sérelmesnek tűnő bejelentések visszautasítását célozták. Úgy látom, hogy a későbbi vizsgálatok a legtöbb adat helyességét igazolták. Részletesebb jelentést a szűkre szabott idő miatt akkoriban nem lehetett szerkeszteni. Ad 7. A fegyverek kiadását illetően […] sohasem osztottam fegyvert, sőt a jelzett napon én szüntettem meg a kapuőrséget. Ad 8. A vöröskeresztes akció ügyét több vallomás […] tárgyalja. Hallgatók és kórházak kezdeményezték ezt az akciót. […] Az akció kezdeményezésében nem vettem részt. Ad 9. A káderanyagok elvitelében és szétosztásában semmi szerepem nem volt. […] A menzáról telefonáltak, hogy dolgozni nem lehet a káderanyagok nézegetése miatt. Ezért vitettem át az anyagot a belorvostani tanterembe, sorsáról többet nem tudok. Ad 10.

100

Másnapi ilyen irányú tárgyalásokhoz szerettem volna tájékoztató adatokat szerezni. […] Kötelességemet véltem teljesíteni, nem pedig illetéktelenül beavatkozni pártügyekbe, ahogy ezt a vád magyarázni törekszik. Általánosságban szükségesnek tartom annak felemlítését, hogy a négy hónap óta folyó vizsgálat végső eredményében alátámasztotta és megerősítette legfelsőbb kormányzati tényezőink legelső véleményének helyességét, amelyet a vizsgálat folyamán támasztott vádak kétségbe vonni igyekeztek. Főiskolánk egyetemének [sic!] az ellenforradalmi időszakban tanúsított magatartása ma éppen olyan elismerésreméltó, mint amilyennek legfelsőbb kormányzati szerveink ítélték annak idején. Ez a vizsgálat legfontosabb és el nem vitatható eredménye. Hogy ennek az eredménynek elérésében kizárólag megbízhatatlan, sőt súlyosan megítélhető személyek működtek közre, az józan ésszel alig érthető. A személyemre vonatkozó vádpontok, amelyek egy része bizonyára kifogásolható a vizsgálatot megindító 71.307/1957 számú főhatósági rendelkezés 2. pontjában foglalt követelmények alapján, végeredményben azt tükrözteti vissza, hogy ez esetben nem annyira politikai, mint inkább olyan személyi jellegű kérdésekről van szó, amelyek fölvetése nyilván személyi ellentétek folyománya. Minthogy nemcsak személyemben, hanem egyben egy világhírű Főiskola elöljárójának minőségében állok itt a bizottság előtt, kötelességemnek tartom, hogy elfogultsági kifogással éljek a bizottság összetételét illetően, mert abban jelentékeny részben saját beosztottaim, mert abban jelentékeny részben vádlóim, és mert abban jelentékeny részben olyan személyek vesznek részt, akik a megelőző vizsgálatok végzésében szintén közreműködtek. Egyébként nincs észrevételem a tekintetben, sőt bizonyos értelemben természetesnek találom, hogy a helyi párt- és szakszervezet képviselői is megfigyelőként szintén részt vesznek a bizottság munkájában. Ez esetben azonban erősen kifogásolható súlyos hibát jelent az Állatorvos-tudományi Főiskola Tanácsa képviselőjének hiánya, mert e körülmény szükségtelenül dokumentálja egy tiszteletreméltó tudományos testület lebecsülését. [Dr. Urbányi László] [ld. még 339, 344.]

343. Budapest, 1957. július 20. A doktori cím automatikus elnyeréséről 856-5/1957. Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi Igazgatóság, Budapest. Örömmel közlöm, hogy a művelődésügyi miniszter 54/1957. sz. utasításával módosította az oktatásügyi kormánybiztosnak a doktori cím adományozása tárgyában kiadott 8/1957. sz. utasítását, aminek következtében az állatorvosi kar részéről – a doktori cím automatikus elnyerése érdekében – kezdeményezett akció túlnyomó részében sikerrel zárult. A könnyebb áttekinthetőség végett egységes szerkezetbe foglaltattam az alap- és a módosító utasítás szövegét, amelynek egy példányát tájékoztatás céljából mellékelten megküldöm. Dr. Urbányi László egyet. tanár, a Főiskola igazgatója. * Budapest, 1957. szeptember 9. A Közalkalmazottak Szakszervezete Pest-megyei Állategészségügyi Bizottsága tisztelettel felkéri az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatóját, hogy a vonatkozó rendelet értelmében a dr. cím viselésére jogosult állatorvosok dr-rá fogadásának 101

ünnepélyes aktusát 1957. szeptember 20-21-én megrendezésre kerülő állatorvosi ankét keretén belül megtartani szíveskedjék. Dr. Matisz Dezső Sz.B.20 elnök. * Budapest, 1957. szeptember 12. Közalkalmazottak Szakszervezete Pest-megyei Állategészségügyi Bizottsága, Budapest. Sajnálattal közlöm, hogy a doktori cím viselésére jogosult állatorvosok doktorrá fogadásának ünnepélyes megrendezésére vonatkozó kérésüknek eleget tenni nem áll módomban. Főhatóságunk mindez ez ideig nem adta ki a vonatkozó rendelkezés végrehajtási utasítását, ezért ez idő szerint nem ismeretes, hogy a doktori cím használatának igazolása milyen módon fog történni. Valószínűnek tartom, hogy miután az automatikusan használható doktori cím nem egy magasabb fokú tudományos képzettség megszerzését igazolja, hanem csak a foglalkozás megjelölésére szolgál, a cím viselésének igazolása különösebb ünnepélyes aktus nélkül, adminisztratív úton fog történni. Dr. Mócsy János igazgató, akadémikus. * Budapest, 1957. november 8. Földművelésügyi Minisztérium Agrár-felsőoktatási Osztály. A f. évi október hó 31-én kelt 73.658/1957. sz. leiratból sajnálattal vettem tudomásul az állatorvos-doktori cím használatának valamennyi állatorvosra való kiterjesztését javasoló előterjesztésünk elutasítását. E véglegesnek tekinthető állásfoglalás után sürgőssé vált a f. év április 30-án kelt 856-5/1957. sz. levelünkkel felterjesztett állatorvos-doktori szigorlati szabályzattervezetnek felülbírálása és végleges szövegezésben való életbe léptetése. Az 1951. év előtt oklevelet szerzett állatorvosok közül sokan érdeklődnek a feltételek iránt, mert szándékukban van az állatorvos-doktori címet disszertáció benyújtása és doktori szigorlat letétele útján megszerezni. E jogos és dicséretes törekvés minden támogatást megérdemel, ezért sürgős intézkedést kérek. Dr. Mócsy János igazgató, akadémikus. [[ld. még 319, 336, 340, 362, 428.]

344. Budapest, 1957. július 22. Személyek kitiltására szólítja fel az intézményt a Földművelésügyi Minisztérium 856-76/1957. Tudomásomra jutott, hogy egyes egyetemeken és főiskolákon az ellenforradalom alatt antidemokratikus magatartást tanúsító személyek a felelősségre vonás után továbbra is bejárnak volt munkahelyükre és ott bomlasztó tevékenységet fejtenek ki, s ezzel hátráltatják az egyetemi élet konszolidációját. Fentiekre tekintettel felhívom Rektor /Igazgató/ elvtársat, hogy az Egyetemről /Főiskoláról/ fegyelmi úton, illetőleg c/ pont alapján eltávolított egyetemi /főiskolai/ oktatók, dolgozók és hallgatók utasításom szerint a felsőoktatási intézmény területére nem léphetnek be. Kovács Aladár osztályvezető. *Fegyelmi határozat még nincs. A fegyelmi határozatok meghozatala után a névsort a portára le kell adni. Iktatni-lerakható. Györe, VII. 29. [ld. még 339, 342, 347.] 20

Szakszervezeti Bizottság

102

345. Budapest, 1957. július 23. Felterjesztés kitüntetésre 14-128/1957. Telefonon közölt felhívás alapján, a könyvtári alkalmazottak részére tervezett kitüntetési akció során az Állatorvos-tudományi Főiskola részéről Kucses Pálné, dr. Halász Szabó Anna a Főiskola könyvtárában alkalmazott tudományos intézeti osztályvezetőt „Miniszteri elismerés” kitüntetésre terjesztem fel. Nevezett középiskolai tanári képesítéssel és bölcsészdoktori oklevéllel rendelkezik. Pályáját a szegedi Somogyi Könyvtárban kezdte meg 1940-ben. A felszabadulás után a Földművelésügyi Minisztériumban, majd az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárában dolgozott és innen került át Főiskolánk könyvtárába 1953-ban. Azóta mélyreható szaktudással és nagy ügybuzgalommal végzi a magasabb könyvtári feladatokat jelentő munkáját. Feladatköre: szerzeményezési bibliográfia készítése, a könyvek decimális osztályozása, szakkatalógus rendezése, könyvtári anyag besorolása. Lelkiismerete és értékes munkássága alapján őt a javasolt kitüntetésre érdemesnek tartom. A javaslattal egyetértek: Androvits Sándor egyet. adjunktus, MSZMP Int. Biz. elnöke. Dr. Kemény Armand egyet. tanár, a Főiskola igazgatóhelyettese.

346. Budapest, 1957. augusztus 12. Kitüntetések megvonása 856-86/1957. Valamennyi agrár-felsőoktatási intézmény vezetőjének, székhelyén. Kizárólag sajátkezű felbontásra! A Minisztertanács 1957. június 13-i ülésén úgy határozott, hogy azoktól a személyektől, akik az októberi ellenforradalmi események során tanúsított magatartásuk alapján kitüntetések viselésére érdemtelenné váltak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott jelvények megvonásra kerüljenek. Ennek érdekében intézményénél vizsgálja meg, hogy az ellenforradalmi események következtében elbocsátott dolgozók közül kinek volt kormány, illetve miniszteri kitüntetése. A kitüntetések megvonására sürgősen tegyen javaslatot és azt augusztus 15-éig küldje fel az Agrár-felsőoktatási Osztályra. A javaslatban szerepeljen, hogy kinek milyen kitüntetése volt és azt mikor kapta. Kovács Aladár. * Budapest, 1957. október 2. A 72.898/1957. sz. ügyirat alapján, az Állatorvos-tudományi Főiskolán az alább felsorolt dolgozók kitüntetéseinek megvonását javasolom: Dr. Gyarmati Ernő egy. tanár: élmunkás „Kiváló munkáért” 1949. „Kiváló dolgozó” 1956. Dr. Kómár Gyula: „Felsőoktatás Kiváló Dolgozója 1953. Dr. Guoth János: „Felsőoktatás Kiváló Dolgozója”1955. 103

Kómárra vonatkozólag fenntartással, mert a fegy. vizsgálat eredményét nem ismerem. Dr. Mócsy János egy. tanár, a Főiskola igazgatója. [ld. még 339, 344.]

347. Budapest, 1957. augusztus 30. Határozat fegyelmi elbocsátásról 856-97/1957. 72.217/1957 FM sz. határozattal az Mt. 112.§. 2. bekezdésébe ütköző fegyelmi vétség gyanúja miatt Ön ellen fegyelmi vizsgálatot rendeltem el. A vizsgálat szabályszerű lefolytatása után meghoztam az alábbi határozatot: Dr. Urbányi László […] egyetemi tanárt tanszékvezetői és igazgatói teendőinek ellátása alól felmentem és az Mt. 112.§. 2./ bekezdésébe ütköző fegyelmi vétség miatt ugyanezen törvény 113.§. /2/ bekezdés d./ pontjának alkalmazásával állásából azonnali hatállyal elbocsátom. Utasítom, hogy munkakörét 3 napon belül, jegyzőkönyv felvétele mellett, Mócsy János tanszékvezető egyetemi tanárnak adja át. Határozatom ellen fellebbezésnek helye nincs. Indoklás: dr. Urbányi László, mint az intézmény felelős vezetője, kezdeményezte a köztiszteletben álló kommunisták főiskoláról való távoltartását. Az ellenforradalmi eseményekben aktívan résztvevő ellenforradalmárokat maga köré gyűjtötte, s ezek egy részét pénzjutalomban részesítette. Engedte, hogy a Személyzeti osztályt és a pártszervezet helyiségét feldúlják és az ott található anyagokat széthordják, és megsemmisítsék. A párthelyiségben lévő szobrokat felakasszák. Bizalmas emberei útján rendszeres kapcsolatot tartott az állatorvosok „Nagybudapesti Forradalmi Bizottságával”. Az Állatorvos-tudományi Főiskolán lezajlott ellenforradalmi eseményekről a valóságnak meg nem felelő jelentést adott felettes hatóságának. E magatartásával szembehelyezkedett a népi demokratikus államhatalommal és súlyos károkat okozott az ifjúság nevelésében, s ezzel hivatásának betöltésére méltatlanná vált. Dögei Imre . *Budapest, 1957. december 14. 856-188/1957. Dr. Urbányi László tudományos kutató, Budapest. Ön ellen a Mt. V. 185.§. /2/ bekezdés és a 179. §. alapján indított fegyelmi eljárást az Mt.V. 184. §. /5/ bekezdés alapján megszüntetem, mivel a fegyelmi vizsgálat során az Mt. 112.§. /3/ bekezdésébe ütköző fegyelmi vétség elkövetése bizonyítást nem nyert. Az FM Pénzügyi Főosztálya 1957. év folyamán az Állatorvos-tudományi Főiskolán a vagyonkezeléssel kapcsolatban általános vizsgálatot tartott, mely során pénzügyi és gazdasági vonatkozású szabálytalanságokat állapított meg. A fegyelmi vizsgálat adatai szerint – bár a fegyelmi vétség elkövetése bizonyítást nem nyert – mégis megállapítható, hogy dr. Urbányi Lászlót az Állatorvos-tudományi Főiskola volt igazgatóját a kellő ellenőrzés elmulasztásáért felelősség terheli. Felelősség terheli az 1956. október 23. és november 10. közötti időszakra utólag december 22-edikén történő kétszeres illetmény jogtalan kifizetése, valamint a Főiskolán végzett beruházások és felújítások tervszerűtlensége miatt, ezért főigazgatói 104

figyelmeztetésben részesítem, valamint, mivel a Mt. 121.§. /1/ bekezdés alapján az okozott kárért anyagi felelősség terheli, az Mt. V. 191.§. /2/ bekezdése alapján havi alapbérének 15%-át kitevő 300 Ft kártérítésre kötelezem. A kártérítés összege 6 havi egyenlő részletben az intézményétől járó munkabéréből kerül levonásra. A kártérítés megállapítása ellen 2 hónapon belül az Egyeztető Bizottsághoz benyújtott fellebbezésnek van helye. Tamássy István főigazgató. [ld. még 339, 342, 344, 348, 351, 354, 356.]

348. Budapest, 1957. augusztus 30. Munkaviszony megszüntetése 856-98/1957. 72.217/1957. FM sz. határozattal a Mt. 112. §. 2. pontjába ütköző fegyelmi vétség gyanúja miatt Ön ellen fegyelmi vizsgálatot rendeltem el. A vizsgálat szabályszerű lefolytatása után meghoztam az alábbi határozatot: dr. Guoth János egyetemi docens ellen elrendelt fegyelmi eljárást megszüntetem. Egyidejűleg dr. Guoth János egyetemi docenst megbízatása alól felmentem és munkaviszonyát a Mt. 29.§. c/ pontja alapján – 15 napi felmondási idő figyelembe vételével – 1957. év szeptember hó 15. napjának hatályával megszüntetem. Utasítom, hogy munkakörét 3 napon belül, jegyzőkönyv felvétele mellett, tanszékvezetőjének adja át. Felmondási ideje alatt munkájára igényt nem tartok. Határozatom ellen fellebbezésének helye nincs. Indoklás: Az utóbbi időben tanúsított politikai magatartása miatt alkalmatlanná vált arra, hogy szocialista rendszerünkben egyetemi ifjúságunkat nevelje. Dögei Imre. * Budapest, 1957. szeptember 17. Kedves Elvtárs! Szíveskedjen dr. Q[G]uoth Jánosról információt adni, aki az Anatómiai tanszékükön, mint egy. docens dolgozott. Az információ tartalmazza a nevezett általános magatartását, úgy politikai, mint szakmai szempontból, de bővebben térjen ki az ellenforradalmi események alatti magatartására. Azt is megírni, hogy milyen határozattal került el a Főiskoláról. Kovács Károly szem. vez. Pest- és Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága. * Budapest, 1957. szeptember 30. Dr. Guoth János egy. docens az Állatorvos-tudományi Főiskola Anatómiai tanszékén dolgozott, ahol a szövettani részleg vezetésével volt megbízva. Szakfelkészültsége jó. A szövettani előadásokat teljesen önállóan tartotta és irányította a hallgatók gyakorlati oktatását. A szövettani kutatások területén jó eredményeket ért el. Az októberi ellenforradalmi események idején kinyilvánította politikai hovatartozását. A felvonulás időpontjától kezdve aktív részese volt a Főiskolán történő ellenforradalmi eseményeknek. Részt vett a hallgatók „forradalmi bizottságának” ülésein és február közepéig ezek munkájára támaszkodott. Küldöttként vett részt az állatorvos[ok] „forradalmi bizottságának„ választásán, ahol figyelmeztette a Főiskola szakszervezetének választott elnökét, dr. Cseh Sándor egyetemi docenst, hogy ő nem képviseli a Főiskolát, mert az igazgatótól nincs megbízatása. Földművelésügyi Minisztérium 72.211/1957 F. M. sz. 105

határozattal ellene fegyelmi eljárást indított. Bár a fegyelmi eljárást megszüntették, munkaviszonyát a Mt. 29.§. c. pontja alapján 1957. szeptember 15. napjának hatályával, mint politikailag alkalmatlanét megszüntették. Györe Sándor szem. oszt. vez. [ld. még 339, 344, 346.]

349. Budapest, 1957. augusztus 31. Jegyzőkönyv az 1956. október 23-a óta visszavett hallgatók vizsgálatáról 14-124/195921 Készült 1957. augusztus 29, 30. és 31. napokon, az 1956. év október hó 23-óta visszavett hallgatók felülvizsgálására alakult bizottság ülésén. Jelen vannak:[…] I. A bizottság politikai okok miatt az alantiak kizárását javasolja a főiskoláról: 1. Czeglédi Mihály II. évf. 1947-ben iratkozott a főiskolára.[…] 1949-ben az év végi vizsgák előtt letartóztatták és internálták bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. 1953-ban szabadult. 1957. február hónapban az ellenforradalom eredményeképpen felvételt nyert a főiskolára. Bizottság felülvizsgálja az újra felvételi kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján. A kizárás óta eltelt közel 10 esztendőre való tekintettel továbbá mint politikai letartóztatottnak, akit az ellenforradalom idején vettek vissza, a Főiskolán való további tartózkodása nem kívánatos. 2. Gyenes Zoltán II. évf. 1948-ban kezdte a tanulmányait. 1949-ben a főiskoláról kizárták, mint osztályidegent /49 kh. föld 457 ar.kor22. tiszta jövedelemmel és egy tanya/ A földet 1951-ben a Micsurin T.Sz. vette át. 1956. december 20-án visszavételt nyert az ellenforradalom eredményeként. 3. Hunyadi Béla IV. évf. 1953. III. 11-én a főiskoláról kizárták azzal az indoklással, hogy szülei 540 kh. földjét elhallgatta és csak 13 kh. földet vallott be. /nincs/23. 4. Dr. Katona Lajos 1947-ben iratkozott, két évet elvégzett. 1949-ben továbbtanulásra engedélyt nem nyert. Jogi doktor, 1942-től főhadnagyi minőségben csendőrtiszt volt. 1956. évi októberi ellenforradalmi események után december 20-án visszavételt nyert azzal, hogy a III. évfolyamra beiratkozhat. Csak áprilisban jelent meg, mivel addig – bemondása szerintletartóztatásban volt. /itt/ 5. Orosz László 1946/47. tanévben iratkozott, […] mint malomtulajdonos osztályidegent 1949-ben távolították el a főiskoláról. /nincs/ 6/ Rácz Elemér IV. évf. Az I. évfolyamra 1948-ban iratkozott, […]. 1952 tavaszán, mivel szülei vagyoni helyzetét eltagadta, - 30 kh. helyett 19 kh. földet vallott be – mint osztályidegent a főiskoláról kizárták. 1957. II. 13-án visszavételét kérte az utolsó évre. 1957 II. 19-én engedélyt kapott tanulmányainak folytatására, majd III. 16-án újabb értesítést, mivel az elsőt nem kapta meg. /nincs/ 7/ Sebestyén András III. évf. 1949-ben kezdte tanulmányait, III. éves korában 1950. okt. 4-én letartóztatták és elítélték, oka ismeretlen. Az ellenforradalom eredményeként visszavételét kérte. Január 7-én kapott értesítést, melynek alapján január 10-én a kérelmében nem szereplő adatok tisztázása végett dr. Csek János docensnél kellett jelentkeznie. Sem akkor, sem azóta nem jelentkezett. /nincs/ 8/ Somogyi József 1946-ban iratkozott a főiskolára. […] A III. évet lehallgatta. 1949-ben osztályidegen származása miatt a főiskoláról kizárták. 1956. október 15-én beadott 21

A jegyzőkönyvet egykor az 1959-es iratokhoz csatolták. aranykorona 23 A „nincs” és az „itt” kézírásos bejegyzések arra utalnak, hogy a hallgató jelenleg is a Főiskolán található-e? 22

106

visszavételi kérelmére 1957. I. 7-én engedélyt kapott a IV. évre való beiratkozásra. Vizsgakötelezettségének eleget tett. /itt/ 9/ Szécsi Ágoston szigorló. 1951-ben népi demokráciaellenes magatartása miatt egész klikkjével együtt kizárták. 1957-ben az ellenforradalom eredményeként a főiskolára visszavételt nyert. /itt/ II. A bizottság politikai és tanulmányi okok miatt a következők visszavételét nem javasolja: 1/ Banai György I. évf. 1954/55. tanévben iratkozott. […] Származása osztályidegen, […] 2/ Bartha László IV. évf. Az 1949-es szűrések alkalmával kulák származása miatt a főiskoláról kizárták /380 kh. hold föld/ […] Több alkalommal kérte visszavételét. Legutóbb 1956. szeptemberben kérelemmel fordult a Földművelésügyi Minisztériumhoz. Tekintettel arra, hogy a kizárási ok fennállott, akkor is visszautasító választ kapott. Az ellenforradalom következtében december 4-én újabb kérelemmel fordult a Főiskolához, és ennek eredményeképpen visszavételt nyert a IV. évfolyamra. […] /itt/. 3/ Forczek Adorján […] Osztályidegen származású. Mindezek ellenére az ellenforradalom eredményeképpen 1957. I. 26-án engedélyt kapott a III. évf. vizsgáinak letételére és a IV. évfolyamra való beiratkozásra. /itt/ 4/ Hornung József 1947-ben iratkozott a Főiskolára. […] 1951-ben a szűrések alkalmával mint osztályidegent /italmérés, 19 kh. föld/ kizárták. 1957. II. 19-én visszavételt nyert azzal, hogy beiratkozhat a IV. évre, viszont a III. évről gyógyszertan vizsgáját le kell tennie. […] /nincs/. 5/ Lengyel Miklós II. évf. […] Az ellenforradalom idején aktív szerepet vállalt a VII. kerületi ellenforradalmi csoport tevékenységében, nevezetesen a Nefelejcs utcában lovas kocsival fegyvereket, élelmet, valamint egy[éb] szállítmányokat fuvarozott, ugyanakkor ebbeni tevékenysége során nehezen sikerült megakadályozni, hogy a Főiskola hallgatóságát ilyen módon szerzett fegyverekkel [fel?]lefegyverezze. Mindezek ellenére a Főiskoláról külföldi jutalomüdültetésben is részesíteni akarták. /nincs/ 6/ Lőrinczi Jenő 1954-ben iratkozott. […] 1957. I. 3-án kért engedélyt az I. éves vizsgák letételére és a II. félévre való beiratkozásra. Január 7-edikén engedélyt kapott az elmaradt szigorlatok letételére. Sem a határideig, sem azután vizsgán nem jelent meg, mivel letartóztatásban van. /nincs/ 7/ Simon János IV. évf. 1947-ben iratkozott. […] 1952 végén a a főiskoláról eltűnt a folyamatba helyezett fegyelmi eljárás miatt. 1953. tavaszán lefolytatott fegyelmin a Főiskoláról kizárták kulák származása miatt, és mert tagadta, hogy édesapja 1948. óta internálva volt. Beadott kérelmére a tanulmányi bizottság engedélyt adott, hogy a IV. év II. félévére beiratkozhassék. […] /itt/ 8/ Szirbik Sándor II. éves 1946-ban iratkozott a Főiskolára. […] Az ellenforradalmi események hatására visszavételt kért, mert 1949-ben mint kulákot a Főiskoláról kizárták. […] /nincs/ 9/ Vincze Imre szigorló. 1942/43. évben iratkozott. […] Az 1949-es szűrések alkalmával felvételt nem nyert. Osztályidegen származású, szüleinek volt 87 kh. földje, melyet 1947-ben a testvérek között szétosztottak, később letagosították. III. A bizottság tanulmányi elégtelenség miatt nem javasolja az alábbiakat továbbtanulásra: [25 hallgató nevének és adatainak felsorolása]. IV. Bűncselekmény miatt nem javasolja a bizottság: [1 hallgató megnevezése]. V. A döntéshez igazolványok beszerzése szükséges: 1/ Tóth Zsigmond szigorló 1946-ban iratkozott a Főiskolára. Előszigorlatai jeles, első és második szigorlata jó […] Az 1949. évi szűrésnél felvételt nyert, de a VII. félév hallgatásakor letartóztatták és 8 évi börtönre ítélték, ebből 6 és fél évet letöltött, s kérelme szerint ügyének felülvizsgálata során a B.

107

M. […]/1956 sz. alapján szabadlábra helyezték. 1956 szeptember 5-én visszavételét kérte, melyre 19[5]7. I. 7-én engedélyt kapott. A végleges döntés előtt szükséges annak megállapítása, hogy rehabilitáció útján került szabadlábra, s ebben az esetben a teljes, tehát a Főiskolára való visszavételét is magába foglaló rehabilitációt tartja szükségesnek a Minisztérium. 2/ Vidó István II. évf. 1955. X. 19-én hozzájárulással távozott a Főiskoláról […]. Amennyiben az elmúlt idő alatt szeme annyira javult, hogy tanulmányait folytathatná és erről orvosi igazolványt mutat fel, felvétele a II. évfolyamra lehetséges. /vissza/ VI. A bizottság továbbtanulását javasolja: 1/ Asztalos István V. évf. 1949/50-ben iratkozott […]. 2/ Kóthy Lajos szigorló 1940/41-ben iratkozott […]. 3/ Póka Géza II. éves. […] 1955. II. 25-én hozzájárulással kilépett és a debreceni Mezőgazdasági Akadémiára nyert felvételt, ahol kitüntetéses oklevelet szerzett. Ezután 1957. januárban kérte tanulmányainak folytatását. Január 27-én engedélyt kapott és év végi vizsgaeredménye kitűnő. 4/ Pongrácz Gaszton III. évf. 1946-ban iratkozott. […] 1949ben tanulmányi eredménye és hadapródiskolán való végzése miatt a főiskoláról kizárták. 1956. december 20-adikán visszavételt nyert a III. évfolyamra […]. /igen/ 5/ Prokopovics Leó 1946-ban iratkozott az I. évre. […] Az 1951-es szűrések alkalmával a főiskoláról kizárták. Apja nyugalmazott alezredes. 1957. I. 17-én visszavételt nyert […] /van/ 7/ Szabó Antal engedélyt kapott az V. évre február 7-i beiratkozásra […]./van/ k.m.f. Györe Sándor szem. oszt. vez. Dr. Sályi Gyula egyet. tanár, Horváth Zoltán egyet. adjunktus, B. Kovács András egyet. adjunktus, Androvits Sándor MSZMP int. biz. titkár, Lehoczky Zoltán egyet. adjunktus, Losonczi Ferencné előadó. * Budapest, 1957. szeptember 12. Kiegészítés a jegyzőkönyvhöz: I.1. Czeglédi Mihály utólag igazolta hogy teljes rehabilitációt kapott, sőt az elszenvedett fogságért 10.000 Ft. kártérítést. Ezeket az adatokat Gábor György elvtárs a Minisztertanács Titkárságánál, Petrovics elvtársnál ellenőrizte. Ennek alapján tanulmányainak folytatását javasolom. I.4. Dr.Katona Lajos mindig kifogástalanul viselkedett és legutolsó tanulmányi eredményei is jók […] ezért tanulmányainak folytatását javasolom. III.7. Győrffy Lajos tekintettel arra, hogy időközben hiányzó vizsgáit jó eredménnyel letette, továbbtanulásának engedélyezését javasolom. III.12. Minthogy Juhász Istvánnak […] még van vizsgázási lehetősége, ennek engedélyezését javasolom. V.1. Tóth Zsigmond: Karsai adjunktus és Lami docens a legjobb információt adták róla. Addig is, amíg ügyére vonatkozólag az Elnöki Tanácstól válasz érkezik, vizsgái folytatásának engedélyezését javasolom. Gábor György osztályvezető [aláírása hiányzik] Dr. Mócsy János egyet. tanár, akadémikus, igazgató. [ld. még 333, 344, 355, 357, 358, 375.]

350. Budapest, 1957. szeptember 4. Javaslat a „méhbetegségek” tantárgy oktatására Iktatószám nélkül

108

Mócsy János elvtársnak. A Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi Igazgatósága átiratot intézett hozzám, mely szerint külföldi tapasztalatokra hivatkozva szükségesnek tartja az Állatorvos-tudományi Főiskolán a „méhbetegségek” c. eddig nem oktatott tantárgy felvételét az oktatásba. Az Állategészségügyi Igazgatóság véleménye szerint e tárgy oktatására annál is inkább szükség lenne, mert a különféle méhtenyésztéssel kapcsolatos exportok lebonyolításához a külföldi államok minden esetben előzetes állatorvosi véleményezést kérnek. A fentiek alapján helyesnek tartanám, ha a Főiskola a „méhbetegségek” c. tantárgyat – „a halak betegségei” c. tárgyhoz hasonlóan – a szabadon választott tantárgyak közé oktatásába felvenné. Kovács Aladár.

351. Inota, 1957. évi szeptember 10. A Főiskola igazgatóját politikai részrehajlással vádolják 14-138/1957. Gábor György oszt. vez. elvtárs kezéhez! Hivatkozással Androvics titkár elvtárssal folytatott megbeszélésemre – ezután fordulok kéréssel Osztályvezető Elvtárshoz, hogy fiam, Kiss Róbert I. éves hallgató főiskolai tanulmányainak további folytatásához segítséget adni szíveskedjenek. Itt mindjárt hangsúlyozni kívánom, hogy semmiféle protekciót, vagy részrehajlást nem kívánok fiam részére, hanem csupán azt, hogy igazságos és reális körülmények között tehesse le azt a kémiai vizsgát, melynek letételét a munkásellenes beállítottságú, s azóta már le is váltott Urbanyik [Urbányi] professzor két ízben meggátolt oly módon, hogy fiamat először a rendes félévi vizsgán, majd pedig az ezt követő pótvizsgán is – munkás származása és szülei pártállása miatt tendenciózusan elbuktatta. […] Urbanyik professzor ellenséges politikai beállítottsága különben már az októberi ellenforradalmat megelőző időkben – az úgynevezett „Petőfi-körös világban” – is közismert volt, nemcsak az ellenforradalom idején és azt követően, amikor is már nyíltan kimutatta érzéseit. A munkásszármazású diákokat ott „nyírta”, ahol csak tudta és tucatjával „vágta el” őket kémiából, hogy ily módon kiszorítsa őket a Főiskoláról. Az ő áldozatai közé tartozik fiam is […]. Úgy érzem, súlyosan igazságtalan és méltánytalan lenne, ha az Urbanyik professzor által „kinyírásra” ítélt munkásszármazású hallgatók nem kapnának újabb lehetőséget kémiából való vizsgázásra. […] Ezt az eljárást követeli meg népi demokráciánk szelleme, mert megengedhetetlen lenne az, hogy éppen azokat a munkásszármazású diákokat szorítsák ki az egyetemekről és főiskolákról egyes ellenséges érzelmű professzorok, akiknek szülei az októberi ellenforradalom legvadabb dühöngése idején is helyt álltak őrhelyükön, hűen pártjukhoz és népükhöz. Mindezek alapján összegezésül arra kérem Osztályvezető Elvtársat, hogy a Tanulmányi osztály adjon mielőbb lehetőséget fiamnak a kémiai vizsga utólagos letételére […] továbbá szíves támogatását ahhoz, hogy fiam – a hivatalos beiratkozás megtörténtéig is – rendszeresen látogathassa a II. évfolyam előadásait. Kérem Osztályvezető Elvtársat,

109

fogadja előre is köszönetemet szíves fáradozásáért. Elvtársi üdvözlettel Kiss József igazgató [Inotai Alumíniumkohó]. * Budapet, 1957. szeptember 4. F. hó 3-án kelt beadványára válaszolva értesítem, hogy újabb vizsgaalkalom engedélyezésére irányuló kérelme tanulmányi elégtelenség folytán, a tanulmányi szabályzat értelmében nem teljesíthető. Dr. Mócsy János igazgató, akadémikus.

352. Budapest, 1957. szeptember 10. Vizsgálóbizottság elnökének megbízása 856-103/1957. Dr. Modor Vidor tanszékvezető egy. docens. Értesítem Önt, hogy az Állatorvostudományi Főiskolán az ellenforradalmi eseményekben részt vett, vagy népi demokráciaellenes magatartást tanúsított dolgozók és hallgatók ügyének kivizsgálására alakított bizottság elnöki teendőinek ellátásával bízom meg. A bizottság tagjai: dr. Bölcsházy Kálmán egy. tanár, dr. Pozsonyi Tivadar tanszékvez. egy. docens, B. Kovács András egy. adjunktus, dr. Benedek Gábor egy. adjunktus, Pálmai József csoportvezető, Kenderes Pál tanszéki mechanikus, Sági László II. éves hallgató, Györe Sándor osztályvezető. Kérem, hogy a bizottság összehívásáról és a munka megkezdéséről a legrövidebb időn belül gondoskodni szíveskedjék. Dr. Sályi Gyula egy. tanár, a Főiskola igazgató h. [ld. még 324, 329, 330, 332-335, 338, 339, 343, 352, 446.]

353. Budapest, 1957. szeptember 21. A Közalkalmazottak Szakszervezete Állatorvos Szakosztálya határozati javaslata Iktatószám nélkül A Közalkalmazottak Szakszervezete Állatorvos Szakosztálya ez évi közgyűlése elfogadja és jóváhagyja az elnöki beszámolót. Az elnökség további munkájára vonatkozólag a közgyűlés az alábbi határozatokat hozza: 1/ A közgyűlés határozatilag kimondja, hogy magáévá teszi és örömmel fogadja a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozatait, amelyek állategészségügyi téren is elősegítik a továbbhaladást és ezen keresztül a mezőgazdaság fejlesztését. Egyúttal biztosítja kormányzatunkat, hogy ezen célkitűzések megvalósítását az állatorvosi kar minden erejével támogatni fogja. 2a/ Az Állatorvos Szakosztály szorgalmazza, hogy főiskolánk egyetemi jellege elnevezésében is kifejezésre jusson. b/ A Szakosztály vezetősége szervezze meg a Főiskolával együttesen a Főiskola 170 éves fennállásának jubileumával kapcsolatos ünnepélyes szakülést. […] 6 c/ Tegyen előterjesztést az illetékes szervek felé Hutyra emlékérem alapítására és adományozására. d/ Tegyen előterjesztést a Fővárosi Tanácsnak Marek Józsefről utca elnevezésére. […] 7 b/ Vegye

110

fel a tárgyalásokat a Főiskola igazgatóságával az állatorvos ház egy részének a Szakosztály kezelésébe való visszaadására.

354. Budapest, 1957. szeptember 26. Oktatók elbocsátása 856-108/1957. Tary Mária egy. adjunktus, Budapest. A 856-103/1957. sz. határozattal az Mt. 112.§. 2. bekezdésébe ütköző fegyelmi vétség gyanúja miatt Ön ellen fegyelmi vizsgálatot rendeltem el. A vizsgálat szabályszerű lefolytatása után alkalmazva a Mt. V. 179.§.-át és a Legfelső Bíróság Polgári Kollégiumának elvi döntését […] meghoztam az alábbi határozatot: Tary Mária […] egyetemi adjunktust az Mt. 112.§. 2. bekezdésébe ütköző fegyelmi vétség miatt az Mt. 113.§. 2. bekezdés d. pontja alapján állásából azonnali hatállyal elbocsátom. Határozatom ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az Állatorvos-tudományi Főiskola Egyeztető Bizottságához fellebbezhet. Indoklás: Tary Mária, mint a Kémiai tanszék adjunktusa az ellenforradalom aktív résztvevője volt. Már az ellenforradalmat megelőző napokban részt vett azon hallgatók megbeszélésein, akik később az ellenforradalom vezetői voltak, és október 24-én átvette a Főiskola irányítását, majd tanácsadó szerepet töltött be a Főiskola igazgatója mellett. Szoros kapcsolatban volt a Forradalmi Diákbizottsággal, annak tevékenységét irányította. Szította a párttagok ellen amúgy is éles hangulatot, és igyekezett távol tartani egyes párttagokat az igazgatótól. Utasítást adott Kovács Bélának Budapestre való felhozatalára, hogy az aktívabb tevékenységet tudjon kifejteni. A Forradalmi Diákbizottság titkárától, Halmos Györgytől átvette a párttagok káderanyagát további intézkedés végett. A Diákbizottság elnökeként párttagokat lakásából kirakott és nem emberi körülményeknek megfelelő elhelyezést biztosított számukra. 1957. március 10. óta biztonsági őrizetbe vétel alatt van. Dr. Mócsy János egy. tanár, a Főiskola igazgatója. [További 2 elbocsátás - Ronyecz Barna nyelvtanár, Schmidt Lajos előadó - valamint hat megrovás található az iktatószám alatt.] [ld. még 344, 347, 348, 356.]

355. Budapest, 1957. október 25. Feljegyzés a hallgatók elbocsátását bíráló csúcsbizottság üléséről 14-125/195924 Az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatója, dr. Mócsy János egyet. tanár, MSZMP szervezetének titkára Androvits Sándor adjunktus, személyzeti osztályának vezetője Györe Sándor, tanulmányi osztályának vezetője Gábor György és Losonczi Ferencné előadó az újabban beérkezett adatok alapján átvizsgálta a hallgatók felülvizsgálására alakult bizottság jegyzőkönyvét és ennek alapján a következő javaslatot teszi:

24

Az iratot 1959-es kérelem mellékleteként iktatták.

111

I. Azok közül a hallgatók közül, akik ma is a Főiskolán tanulnak, az alábbiak végleges visszavételét javasoljuk: 1. Asztalos István V. éves hallgató […]. Év végi eredményei alapján államvizsgára való bocsátást nyert. 2. Czeglédi Mihály III. évfolyam. […] Az 1956/57. tanévben vizsgakötelezettségének minden tárgyból eleget tett. 3. Dalos Ernő IV. évfolyam. 1951-ben iratkozott […] Ebben a félévben vizsgáit sikeresen zárta […] 4. Győrffy Lajos 1947-ben iratkozott […]. 5. Juhász István 1950-ben iratkozott. Póka Géza III. évfolyam. 7. Pongrácz Gaszton [áthúzva] a II. pontnál. 8. Prokopovics Leo […] 9. Steiner György II. évf. […] 10. Szabó Antal […] 1957 októberében az V. évfolyamra beiratkozott. 11. Tóth Zsigmond szigorló […] Jelenleg államvizsga előtt áll. 12. Vidó István II. évf. A most bemutatott orvosi biz. szerint látása tökéletes, így tanulmányai a főiskolán október óta folytatja. II. A Főiskolán tartózkodnak, de továbbtanulásukat nem javasoljuk: 1. Forczek Adorján […] osztályidegen származású […] 2. Gyenes Zoltán […] 1949-ben a Főiskoláról mint osztályidegent kizárták […]. 1956. XII. 20-án visszavételt nyert a Főiskolára. A II. évet jeles eredménnyel végezte. 3. Batári Lajos […]. 4. Pongrácz Gaszton 1946-ban iratkozott. 1949-ben […] kizárták. 1956. XII. 20-án visszavételt nyert a III. évfolyamra, ahol általános jó eredményt ért el. Előző munkahelye, a MÁV Északi Járműjavító Ü. V. főisk. tanulmányainak folytatását nem javasolja, mivel a múltban semminemű politikai munkában nem vett részt, és mert az ellenforradalom idején az ideiglenes forradalmi bizottságnak tagja volt. 5. Simon János IV. évf. […] 6. Somogyi József 1946-ban iratkozott a Főiskolára. […] 1949-ben osztályidegen származása miatt /szülei földbirtoka/ kizárták a Főiskoláról. 1957. I. 7-edikén engedélyt kapott a IV. évre való beiratkozásra. Vizsgakötelezettségének általános jó eredménnyel tett eleget. 7. Szécsi Ágoston szigorló. 1951-ben népi demokrácia ellenes magatartása miatt egész klikkjével együtt kizárták. A Földművelésügyi Minisztériumhoz több alkalommal benyújtott fellebbezését minden alkalommal elutasították. Ennek ellenére 1957-ben az ellenforradalom eredményeként a Főiskolára visszavételt nyert és jelenleg utolsó vizsgáját teszi le ahhoz, hogy régi rendszerű oklevelet kapjon. III. Nem volt egységes álláspont: 1. Dr. Katona Lajos […] A szavazás eredménye négy nem, egy igen tanulmányainak továbbfolytatására vonatkozólag. 2. Bartha László V. évf. 1949-es szűrések alkalmával osztályidegen származása miatt kizárták […]. Az ellenforradalom következtében december 4-én újabb kérelemmel fordult a Főiskolához és ennek eredményeképpen visszavételt nyert a IV. évfolyamra. A vitát az okozta, hogy év végi eredménye általános jó és előző munkahelyén „A szakma kiváló dolgozója” kitüntetést kapott. A szavazás eredménye 3 igen, 2 nem tanulmányainak folytatására vonatkozólag. 3. Bárdi Géza 1955. szeptemberében zárták ki a Főiskoláról osztályhelyzetére való tekintettel, miután nagyapjának 150 kh. hold földje és hentesüzlete volt. Ugyanitt dolgozott édesapja is. Tanulmányait 1954/55. tanévben kezdte és az I. évet jó eredménnyel zárta. A legújabb információk szerint mind nagyapja, mind apja kuláklistán voltak. A szavazás eredménye 4 nem és 1 igen a továbbtanulás mellett. Nevezett jelenleg nem tartózkodik a Főiskolán. IV. A legutóbbi jegyzőkönyv benyújtása óta saját magukat zárták ki, illetőleg elkérték magukat a főiskoláról: [9 hallgató neve]. V. Nem tartózkodnak a Főiskolán, többszöri felszólításra sem jelentkeztek, ezért a névsorból törlésüket javasoljuk: 1. Hunyadi Béla politikai okból lett kizárva. 2. Orosz László kizárása politikai okból történt. 3. Rácz Elemér kizárása politikai okból történt. 4. 112

Sebestyén András III. éves korában letartóztatták és elítélték. Valószínűleg disszidált. 5. Lőrinczi Jenő jelenleg is letartóztatásban van. 6. Vincze Imre szigorló osztályidegen származása miatt lett kizárva. Tanulmányi ok miatt az alábbiak visszavételét nem javasoljuk: [18 hallgató nevének felsorolása]. Androvits Sándor MSZMP titkár, adjunktus, dr. Mócsy János egyet. tanár, akadémikus, a Főiskola igazgatója, Györe Sándor személyzeti oszt. vezető, Gábor György tanulmányi oszt. vezető, Losonczi Ferencné előadó. [ld. még 333, 349, 357, 358, 375.]

356. Budapest, 1957. október 26. Munkaviszony megszüntetése Iktatószám nélkül Dr. Kómár Gyula tanszékvezető egyetemi tanár, Budapest. A 72.217/1957. szám alatt az Mt. 112.§. 2. pontjába ütköző fegyelmi vétség gyanúja miatt Ön ellen fegyelmi vizsgálatot rendeltem el. A vizsgálat lefolytatása után meghoztam az alábbi határozatot: Dr. Kómár Gyula tanszékvezető egyetemi tanár ellen indított fegyelmi eljárást megszüntetem. Egyidejűleg a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány hozzájárulásával tanszékvezető egyetemi tanári teendőinek ellátása alól felmentem és munkaviszonyát az MT 29. §. 1. bekezdésének c/ pontja alapján - 15 napi felmondási idő figyelembe vételével – 1957. október 28-i hatállyal megszüntetem, mivel az ellenforradalmi események alatt tanúsított magatartása miatt méltatlanná vált arra, hogy szocialista rendszerben ifjúságunkat nevelje. Utasítom, hogy munkakörét a 11/A /2/1952. sz. utasításban [megjelent…] foglaltak szem előtt tartásával, jegyzőkönyv felvétele mellett az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatója által kijelölt személynek haladéktalanul adja át. A felmondási idő alatt munkájára nem tartok igényt. A felmondási járandóságok kifizetése és illetményeinek megszüntetése iránt egyidejűleg intézkedtem. Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese. * Keszthely, 1957. november 15. Kérem Igazgató Elvtársat, hogy dr. Kómár Gyula volt tanszékvezető munkásságáról, ellenforradalom alatti magatartásáról és a Főiskoláról történő eltávolításának körülményeiről információt adni szíveskedjék. A tájékoztatásra azért van szükségem, mert nevezett az Igazgatóságon jelentkezett felvételre, ahol főállatorvosi munkakörben tudnánk alkalmazni. Kérem, hogy az információt postafordultával megküldeni szíveskedjék, mivel az álláshely betöltése sürgős volna. Elvtársi üdvözlettel Bajkai Ambrus szem előadó. Veszprém, Zala megye Állami Gazdaságok Igazgatósága. * Budapest, 1957. november 21. A folyó hó 15-én kelt 2876/1957. sz. megkeresésére értesítem, hogy dr. Kómár Gyula káderanyaga, mint egy. tanáré a Földművelésügyi Minisztériumban van. Ellene nem a Főiskolán, hanem az FM-ben folyt le a fegyelmi vizsgálat s az összes iratok ott vannak. Káderjellemzéséért tehát szíveskedjenek közvetlenül az FM-hez fordulni. [ld. még 339, 344, 347, 348, 354, 356, 357.] 113

357. Budapest, 1957. október 31. Kimutatás ellenforradalmi cselekmények miatt elbocsátott oktatókról és hallgatókról Iktatószám nélkül Sajátkezű felbontásra! Kérem Rektor /Igazgató/ Elvtársat, hogy az alábbi két kimutatást folyó évi november hó 20-ig az Agrár-felsőoktatási osztálynak 2-2 példányban küldje meg. 1/ Az ellenforradalmi cselekményeik, magatartásuk miatt eltávolított oktatókról, dolgozókról és hallgatókról a következők szerint: a/ név, beosztás, b/ eltávolítás időpontja, c/ milyen §. alapján lett eltávolítva, d/ cselekményének, magatartásának jellemző indokolása, e/ az eltávolított oktatók hol helyezkedtek el. 2/ Az eltávolított oktatókon, dolgozókon és hallgatókon kívül fegyelmi büntetésben részesültek: a/ név, beosztás, b/ fegyelmi büntetés mértéke, c/ cselekményének, magatartásának jellemző indoklása. E kimutatásban sorolandók fel rövid indokolással azok is, akik disszidáltak, vagy tanulmányaikat időközben befejezték, vagy nem tértek vissza az egyetemre /főiskolára/, magatartásuk alapján azonban ellenük fegyelmi eljárást kellett volna lefolytatni. Egyben felhívom, hogy a fent megjelölt határidőre az ellenforradalom maradványainak felszámolásával kapcsolatos valamennyi jegyzőkönyv, feljegyzés, beadvány két másolati példányát hitelesítve hozzám küldje be és biztosítsa az eredeti iratok megfelelő kezelését és megőrzését. Kovács Aladár osztályvezető. *Dátum nélkül 856-190/1957. Feljegyzés. I. 1/ Az Állatorvos-tudományi Főiskolán a „forradalmi bizottság” választására 1956. november 2-án került sor. A választás előkészítését a Főiskola akkori igazgatója dr. Urbányi László egyetemi tanár végezte. A szervezésben segítséget nyújtottak: dr. Kovács Jenő tanszékvezető egy. tanár, dr. Guoth János egy. docens, Tary Mária adjunktus. A „forr. biz.” vezetője dr. Urbányi László volt, tagjai dr. Kotlán Sándor egy. tanár, dr. Kovács Jenő, dr. Csek János, dr. Németh Lászlóné, dr. Haraszti Ede egy. adjunktus, dr. Kapp Pál egy. adjunktus, Siha Elek főelőadó, Somogyi Ferenc szaksegéd, Romhányi Illés laboráns. Ellenséges tevékenységet fejtettek ki: dr. Urbányi László, Somogyi Ferenc, Romhányi Illés. A „forr. biz.” kívül ellenforradalmi tevékenységet folytattak az alább felsoroltak: dr. Kómár Gyula egy. tanár, dr. Guoth János docens, Tary Mária adjunktus, Ronyecz Barna nyelvtanár, Csáky Gyula adjunktus, Markói Béla adjunktus, Bessenyei Alajos előadó, Schmidt Lajos előadó, Kalmár Ferencné adm. ügyintéző, Nádudvari Katalin adm. ügyintéző. Hallgatók kizárva: Igler György, Harka Ödön, Jakab Rezső, Baló Károly, Kovács Imre, Andrik Pál, Gál György. Fegyelmi büntetés: Debreceni Pál, Horváth Sándor, Lengyel Miklós, Bakonyi Attila, Jenei József, Czabarka János, Gyenes Mihály. 3/ Az ellenforradalom fegyveres leverése után nevezettek egészen a pártszervezet megalakulásáig /1957. február 16./ folytatták tevékenységüket. November 4-e után alakult meg az un. gazdasági bizottság a Főiskola pénz- és személyi ügyeinek intézésére. Vezetője dr. Kovács Jenő egy. tanár volt. Novemberben megkezdődött az osztályidegen és politikai magatartásuk miatt kizárt 114

hallgatók visszavétele. A párthelyiséget, mint amire szükség nincs, átadták a könyvtár céljaira. A tanács tagjait újra választották, ahol a párt és a tömegszervezetek képviselői a továbbiakban nem vehettek részt. Magas jutalomban részesítették az ellenforradalomban aktívan tevékenykedőket. A szakszervezetet félreállították, és más személyeket bíztak meg a szakszervezet képviseletével. Január hónapban megindult a volt vezetők leváltására történő javaslat és az ellenforradalom előtt, mint osztályidegenként eltávolított dolgozók visszavételének javaslata. Az ifjúság kommunista képviselőit lakásukból kilakoltatták. 4/ A „forr.biz.” és a „forradalmi diákbizottság” több reakciós szervezettel tartott kapcsolatot. Urbányi László és Gyarmati Ernő a hallgatók felfegyverzése ügyében levelezett Maléter Pállal. A Főiskola dolgozóiból és hallgatóiból alakult bizottság részt vett a Kilián laktanyában tartott értekezleten, ahol a napirendi pont az egyetemi ifjúság felfegyverzése volt. Szoros kapcsolatot tartottak a szomszédos Péterffy kórházzal, ahol tudvalevőleg erős ellenforradalmi csoport volt. A hallgatók küldöttsége gépkocsival járt Bécsben, ahol felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Vöröskereszttel. A Főiskolán járt a Máltai Lovagrend képviselője dr. Radt egy Szécsényi nevű tolmácsnő kíséretében. 5/ A fentiek közül osztályidegen származású nem volt. Az osztályidegen származású oktatók és dolgozók 2 kivételével ebben az időben már nem dolgoztak a Főiskolán. II. 1/ Az ellenforradalomban részt vett személyek ellen biztonsági őrizetbe vétel /Guoth, Tary/ és fegyelmi eljárás folyt. 2/ Bírósági úton történt elítélés nem volt. 3/ Az ellenforradalomban részt vettek közül az alább felsoroltak disszidáltak: Dr. Gyarmati Ernő tanszékvez. egy. tanár /Egyesült Államok/, Illek Péter, Kun Ferenc, Srágner István, Drabant Ervin, Hervey Ivett, Halmos György. Nevezettek közül senki nem tért vissza. Nem tudjuk, hogy kivel tartanak kapcsolatot. Dátum nélkül. [Aláírás nélkül.] 4. Lásd kimutatási melléklet [A 856-II-12/1957. sz. határozattal az ország hűtlen elhagyása miatt összesen 49 diákot, hűtlen elhagyás és ellenforradalmi tevékenység miatt további 6 diákot zárt ki a Főiskola. „Ismeretlen helyen tartózkodnak” megjelöléssel a II. évfolyam további 5 hallgatóját sorolja fel a kimutatás.]. [ld. még 333, 339, 344, 347-349, 354-356, 358, 375.]

358. Budapest, 1957. október 31. Hallgatók visszavételi ügyének felülvizsgálatáról 14-88/1957. 25 Dr. Mócsy János elvtársnak, egyetemi tanár, főiskolai igazgató. Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy az ellenforradalom során visszavett hallgatók ügyét felülvizsgáltam. A felülvizsgálat alapján javaslatát figyelembe véve az alábbi hallgatók tanulmányainak folytatását engedélyezem: Asztalos István V. évfolyam, Bartha László V. évfolyam, Czeglédi Mihály III. évfolyam, Dalos Ernő IV. évfolyam, Győrffy Lajos II. évfolyam, Juhász István III. évfolyam, Póka Géza III. évfolyam, dr. Katona Lajos V. évfolyam, Prokopovics Leó II. évfolyam, Steiner György II. évfolyam, Szabó Antal V. évfolyam, Szécsi Ágoston szigorló, Tóth Zsigmond V. évfolyam, Vidó István II. évfolyam, Batári Lajos II. évfolyam. 25

74281/1957 FM sz. utasítás

115

Az alábbi hallgatók tanulmányainak folytatását, illetve visszavételét nem engedélyezem: Gyenes Zoltán, Banai György, Pongrác Gaszton, Lengyel Miklós, Bárdi Géza, Hunyadi Béla, Hornung József, Orosz László, Hitesi László, Rácz Elemér, Kecskés László, Sebestyén András, Pete Tóth Zoltán, Lőrinczi Jenő, Kotthy Lajos, Vincze Imre, Gergely Tibor, Bakos János, Kovács Károly, Bereczki József, Papp Kálmán, Cziffra András, Prokopp Sándor, Gyuricza Ferenc, Schöck Gyula, Hajnali Sándor, Szepes László, Harci János, Tóth István, Juhász Jenő, Tornyi János, Kiss Miklós, Vincze Jenő, Kovács Erika, Szirbik Sándor. Kérem Igazgató Elvtársat, hogy nevezetteket határozatomról értesíteni szíveskedjék. Az alábbi hallgatók kérelmét kiegészítő – 1957. évi keletű – információ /vagyoni bizonyítvány szüleiről és előző munkahelyeiről vélemény /beszerzése miatt visszaküldöm. Kérem, hogy az információk beszerzése után nevezettek kérelmét újból felterjeszteni szíveskedjék: Forczek Adorján II. évfolyam, Simon János IV. évfolyam, Somogyi József IV.évfolyam, Orbán István I. évfolyam. A felterjesztett anyagokat mellékelten visszaküldöm. Kovács Aladár osztályvezető * Budapest, 1957. november. 28. Mócsy János elvtársnak. Értesítem, Igazgató Elvtársat, hogy a 74.281/1957. sz. utasítást felülvizsgáltam. A felülvizsgálat alapján megállapítottam, hogy az politikai és szakmai szempontból nem felel meg a követelményeknek. Ezért a fenti számú utasítást az alábbiak szerint módosítom. Az ellenforradalom során visszavett hallgatók közül az alábbi hallgatók tanulmányainak folytatását engedélyezem: [A korábbi engedélyező listájáról kimaradtak: Dr. Katona Lajos, Szécsi Ágoston, Bartha László, Prokopovics Leó, Tóth Zsigmond]. Az alábbi hallgatók tanulmányainak folytatását, illetve visszavételét nem engedélyezem: [A korábbi elutasítottak listája a következő nevekkel bővült: Forczek Adorján, Simon János, Somogyi József, Orbán István, Dr. Katona Lajos, Bartha László, Prokopovics Leó, Tóth Zsigmond.] Kérem Igazgató Elvtársat, hogy nevezetteket határozatomról értesíteni szíveskedjék. Tamássy István főigazgató *Budapest, 1957. december 21. 856-125/1959. Tamássy István elvtársnak, a Szakoktatási Főosztály vezetőjének, Budapest. A Magyar Ifjúság c. lap egyik utóbbi számában26 az Állatorvos-tudományi Főiskoláról és a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatóságáról egy közlemény jelent meg, amely formájában ugyan forradalmi, tartalmában azonban részben valótlan, részben egyoldalú, céljában és hatásában pedig destruktív. Úgy látszik, ennek a cikknek a hatása alatt történt, hogy a tavaly visszavett hallgatók ügyének újabb felülvizsgálata során, a zömében helyes és igazságos döntés mellett több ötödéves hallgatót újból kizártak. Minthogy úgy érzem, hogy öt ötödéves, illetve szigorló hallgatónk újabb kizárása nem indokolt, lelkiismereti kötelességemnek teszek eleget, amikor arra kérem a 26

Sárdi Mária: Az ellenforradalom „vívmányaként” Horthysta alezredes csemetéje, kulákgyerek, volt csendőrtiszt nyüzsög az Állatorvosi Főiskolán. Magyar Ifjúság, 1957. november 30. 1. évf. 50. sz. 3. p.

116

Főigazgatóságot, hogy ezek ügyét tegye újabb megfontolás tárgyává. Vegye figyelembe azt, hogy 1/ ezek az októberi és az azt követő időkben a legnagyobb mértékben kifogástalan magatartást tanúsítottak, 2/ azalatt, amíg ki voltak zárva, beigazolták hogy államunk hasznos munkásai /az egyik kétszeres sztahanovista, kettő közülük a mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést kapott/, 3/ a volt csendőr ellen sem volt kifogás csendőr ideje alatt s hogy a néphadsereg tart. hadnagya, 4/ a szigorlóról /Tóth Zsigmond/ az oktató személyzet azon tagjai, akik őt ismerik, a legjobb információt adták és adják, s hogy amnesztiában részesült. Nyugodtan állíthatom, hogy ezek az emberek nem ellenségek, s nem selejt emberek. Ha ellenségek lettek volna, azt éppen tavaly megmutathatták volna. Dr. Mócsy János egy. tanár, igazgató. [ld. még 333, 344, 349, 355, 357, 375.]

359. Budapest, 1957. november 12. Felterjesztés az Állatorvos-tudományi Főiskola egyetemmé válása ügyében 856-98/1957. Dögei Imre földművelésügyi miniszter, Budapest. Miniszter Elvtárs! A Közalkalmazottak Szakszervezete Állatorvos Csoportjának f. év szeptember hóban tartott közgyűlésén elfogadott határozati javaslatok között szerepel támogatása annak a régi és jogos kívánalomnak, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskola egyetemi jellege az elnevezésben is kifejezésre jusson. Az elnökség felkérte a Főiskola tanácsát, hogy e határozat sikeres végrehajtása érdekében nyújtson számára támogatást. A Főiskola tanácsa f. évi október havi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel és egyhangúan úgy határozott, hogy ennek a régi és a Főiskola által már több ízben hangoztatott törekvésnek megvalósítása érdekében együtt fog működni a Szakszervezet Állatorvos Csoportjával. E határozat alapján az alábbiakban sorolom fel röviden azokat a tényeket, amelyek az Állatorvos-tudományi Főiskola nevének egyetemmé változtatását indokolják. A magyarországi állatorvos-képzés 170 éves múltra tekint vissza; működésének kezdetét 1787. évi február hó 6-tól számítjuk. Alapításától kezdve 1851-ig a Budapesti [Pesti] Egyetem Állatgyógyászati tanszékeként működött. Az egyetemtől való függetlenítése után 1899-ig mint akadémiai, illetőleg mint főiskolai rangú intézmény fejtette ki tevékenységét; ettől kezdve 1933-ig [1934-ig] a jelenlegi helyzetnek megfelelően mint egyetemi rangú főiskola, majd 1952-ig mint az Egyetem egyik osztálya, illetőleg kara, működött. 1952-től kezdődően önálló intézménnyé alakult, mint egyetemi jellegű főiskola és ez a jelenlegi helyzete is. E rövid történelmi áttekintésből kitűnik, hogy a magyar állatorvos-képzés 170 esztendeje egyetemi keretek között indult meg, s fennállásának ideje alatt Főiskolánk túlnyomó részben, mint egyetem, illetőleg mint egyetemi jogokkal felruházott felsőoktatási intézmény működött. Több mint ötven esztendővel ezelőtt már rendelkezett az egyetemeket megillető jogokkal /doktorrá avatás, magántanári képesítés, stb./ és történelmének utolsó időszakában – eltekintve a legutóbbi 5 esztendőtől – egyetemi kar volt. E tények szembeszökővé teszik annak a helyzetnek a sérelmességét, amelybe intézményünk a 97/1952 /X.13./ Mt. sz. rendelet nyomán került, és amelyben jelenleg is van. Az egyetemi Állatorvos-tudományi Karból főiskola létesítése külsőségeiben egy olyan intézmény lefokozását jelentette, amely egyetemi 117

rangját, jellegét és szervezetét külföldön is nagyra értékelt, évtizedeken át folytatott általános elismerést kiváltó tudományos és oktatói munkával szerezte meg. Fel kell tételezni, hogy ennek a rendeletnek a szerkesztőit a lényeg és az alapvető követelmények háttérbe szorításának árán is egy tisztán elvi álláspont fenntartásának szándéka vezette. Ezen elvi álláspont szerint az egyetem elnevezés csak olyan felsőoktatási intézményt illethet meg, amely több karra tagozódik. Eltekintve attól, hogy a gyakorlati követelményekkel szemben egy elvont elvi álláspont érvényesülésének erőszakolása sérti a közérdeket, annak elméleti helytállósága is erősen vitatható. A merev álláspont változására enged következtetni a 65/1957. /X. 24./ Korm. sz. rendelet, amelynek 2.§.-a szerint: „Az orvostudományi egyetem élén – tekintet nélkül arra, hogy az egyetemen egy vagy több kar működik – a rektor áll.” Ezért javaslom, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskola, egyetemi jellegének, továbbá tudományos és oktatói munkája színvonalának megfelelően „Állatorvos-tudományi Egyetem”-nek nyilváníttassék. Véleményem szerint a hazánkban működő többi – egyetemi jellegű – főiskola jogos érzékenységét nem sértené intézményünk egyetemmé nyilvánítása. Főiskolánk hosszú időn át már működött egyetemi keretek között és évtizedeken keresztül volt egyetlen egyetemi jellegű főiskolája a földművelésügyi szakoktatásnak. A viszonylag rövid történelmi múltra visszatekintő és kétségtelenül kisebb autoritással rendelkező többi egyetemi jellegű főiskolát ezzel méltánytalanság nem érné.27 Dr. Mócsy János. * Budapest, 1957. december 21. Huber Lajos elvtársnak, Magyar Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete elnökének, Budapest. Kedves Huber Elvtárs! Dögei Imre miniszter elvtárshoz küldött levelére válaszolva értesítem, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskola elnevezésének Állatorvostudományi Egyetemmé történő megváltoztatásával magam is egyetértek. Az ezzel kapcsolatos törvényerejű rendelettervezet elkészítése most van folyamatban. Egyébként megjegyzem, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskola ez idő szerint is egyetemi jellegű intézmény, így csupán elnevezésének megváltoztatására van szükség. Elvtársi üdvözlettel Tamássy István főigazgató. [ld. még 429, 454, 465.] 360. Budapest, 1957. november 12. Javaslat utca elnevezésére Marek Józsefről 856-98/1957. Budapest Főváros Tanácsa VB. Elnökének, Budapest. Dr. Marek József, 1952. évben elhalálozott világhírű tudós, nyugalmazott egyetemi tanár, emlékezetének a főváros területén utca elnevezésével történő megörökítésének kérdésével első ízben a tudós szobrának leleplezése alkalmával, 1954. szeptember 19-21-e között tartott emlékülésén foglalkozott a Közalkalmazottak Szakszervezetének Állatorvos Csoportja. Az emlékülés, amely egyben közgyűlés is volt, határozatilag kimondta, hogy a Budapesti Fővárosi Tanácshoz előterjesztést tesz a nagyhírű Marek professzorról a főváros területén utca elnevezésére. Ugyanez a szervezet f. évi szeptember hóban tartott közgyűlésén ismét 27

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1962. évi 22. sz. rendelet 19.§ (2) bek. egyetemmé nyilvánította a Főiskolát.

118

foglalkozott ezzel az ez ideig még meg nem valósult tervvel és az előzővel egyező értelmű határozatot hozott. E határozat megvalósítása érdekében kérte az Állatorvostudományi Főiskola tanácsának támogatását. A Főiskola tanácsa f. évi október havi ülésén foglalkozott ezzel a kéréssel, és egyhangúan állást foglalt a Főiskola volt kiváló professzora emlékezetét megörökíteni kívánó határozati javaslat mellett azzal, hogy azt a maga részéről a leghatározottabban támogatja. Dr. Marek József neve egybeforrott a magyar állatorvos-tudománynak világszerte nagy elismerést kiváltó fejlesztésével és az Állatorvos-tudományi Főiskola nemzetközi tudományos tekintélyének megalapozásával. Marek József az állatorvosi belorvostan tudományszakának világviszonylatban is első képviselője volt, munkássága során nemcsak a belorvostan, hanem a járványtan, a biokémia és a parazitológia körébe tartozó problémák egész sorát oldotta meg. Az angolkór megelőzésére és gyógyítására vonatkozó alapvető kutatásainak eredménye pedig e betegség leküzdésében, útmutatásul szolgált az emberorvoslásnak is. Messze vezetne felsorolni mindazt a kutatási eredményt, amely Marek József nevéhez fűződik, ehelyett munkásságának jelentőségét személyének hazai és külföldi elismerésén keresztül kívánom megvilágítani. Tiszteleti tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának. Tiszteleti doktora volt a budapesti, az utrechti, a lipcsei, a szófiai egyetemnek és a hannoveri állatorvosi főiskolának; tiszteleti tagjai közé választotta őt az angol, az amerikai, a svéd, a finn, a görög és a francia állatorvosi egyesület; levelező tagja volt a budapesti orvosegyesületnek és a magyar dermatológusok egyesületének is. A magyar kormány tudományos munkásságának elismeréséül a Kossuth díj nagydíjával tüntette ki. Marek József nevének nemzetközi tekintélyét nagy jelentőségű kutatásainak közhasznú eredményei mellett gazdag tudását közkinccsé tevő tudományos könyvei alapozták meg. Hutyra Ferenccel együtt megírt belgyógyászati munkája az állatorvos-tudományi könyvészetnek az egész földkerekségen legismertebb alkotása lett. E munka számos kiadást ért meg német, angol, orosz, olasz, spanyol és török nyelven. Legjelentősebb művei közé tartozik még a több német kiadásban megjelent „Klinikai diagnosztika” és a „Rachitis” című, német fordításban is megjelent, Wellmann Oszkárral együtt megírt könyve. Marek József hervadhatatlan érdemeit nemcsak úttörő tudományos kutatásainak eredményei örökítik meg, hanem a magyar állatorvosképzés terén végzett kimagasló munkássága is. Keze alól az állatorvostudománynak sok kiváló képviselője került ki, akik az ő lankadatlan munka- és tudományszeretetének példáját követve átvették és továbbfejlesztik azt a szellemi örökséget, amit nagynevű professzoruk rájuk hagyott. A fent előadottak alapján az Állatorvos-tudományi Főiskola tanácsával egyetértésben javaslom, hogy Budapest területén Marek József neve egy utca, vagy tér elnevezésével legyen megörökítve. Erre a célra a Főiskolát egyik oldalról határoló Bethlen Gábor utca, vagy Bethlen Gábor tér lenne a legalkalmasabb. Úgy vélem, hogy a főváros közönsége önmagát tisztelné meg, ha a javaslatot megvalósítaná. Dr. Mócsy János egyet. tanár, akadémikus, a Főiskola igazgatója.

119

361. Budapest, 1957. november 28. Munkaterv az 1957/58. tanév második félévére 856-119/1957 A Főiskolán az 1958 januárjától 1958 augusztusáig lévő feladatok három fő csoportba sorolhatók: I. Oktató- és nevelőmunkák, II. A Főiskola kutatómunkája, III. Egyéb feladatok. […] Az egyes munkák megjavítása […] akkor lehetséges, ha a jelenlegi helyzet felmérésében és javaslatok kidolgozásában az oktatók és a hallgatók minél szélesebb rétege vesz részt. Ezért a legfontosabb feladatok megoldására és végrehajtására bizottságok tesznek javaslatot. Ezeket a bizottságokat még ebben a hónapban megbízza az állami vezetés a pártszervezettel egyetértésben. Az egyes feladatcsoportok részletezése: I. Oktató-nevelő munka. Bizottság vizsgálja felül: 1/ a kollégiumban folytatandó nevelőmunka és vezetés helyes módszereinek kialakítását. Felméri a kollégiumok teljes renoválására és a berendezések felújítására az anyagi lehetőségeket, azért, hogy a hallgatók a jelenleginél sokkal kultúráltabb viszonyok között éljenek és az elmélyült tanulás feltételeit biztosítani lehessen. […] 2/ [Vizsgálja] a Főiskola tantervét és olyan módosításokat kell létrehozni, hogy a heti óraszámok csökkentésével a hallgatók szabadideje növelhető legyen. Ugyancsak megvizsgálja a félévi és év végi vizsgák alkalmával mutatkozó túlterhelés kérdését is. […] 3/[Vizsgálja] a nyári gyakorlatokkal kapcsolatos kérdéseket, az e téren fennálló hiányosságok kiküszöbölésére. El kell érni, hogy a nyári gyakorlatok /növénytermelési, állattenyésztési /tsz-ekben történjenek, és azon más tanszékek dolgozói is részt vegyenek. […] 4/A saját tangazdaság kérdését és ennek a tangazdaságnak a Főiskola részére való megszerzését. 5/ Felméri az oktatók idegen nyelvi tanulásának szükségleteit és a szükségleteknek megfelelően idegen nyelvű tanfolyamokat szervez. A fenti időszakban biztosítani kell. 1/ az I. félévi javító-államvizsgák lefolytatását […] 2/ a IV. éves hallgatók vágóhídi, az államvizsgázó hallgatók járványtani és közigazgatási , valamint I-IV. hallgatók nyári gyakorlatait. […] 3/ Statisztikai jelentéseket kell adni a félévi és év végi vizsgákról […]. 5/ Az új ösztöndíj rendeletnek megfelelően meg kell állapítani a II. félév folyamán adható juttatásokat […]. 6/ El kell készíteni a következő tanítási évre a tankönyv- és jegyzetigényléseket […]. 7/ Elő kell készíteni a félév folyamán nemzeti ünnepeink megünneplését […]. 8/ Az elvégzett munkákról a munkaterv és statisztikák alapján jelentést adunk a Főhatóságnak […]. 9/ A szakember-továbbképzést háromféle formában kell folytatnunk: a/ három bentlakásos továbbképzés, b/ elméleti előadások a megyei székhelyeken /22 kérdést ölel fel, melyből minden megye 7-8 előadást szabadon választ magának/, c/ gyakorlati bemutatások […]. 10. A magasabb szintű tanulmányok folytatása érdekében fokozni kell a diákköri munkát […]. 11/ Biztosítani kell a Főiskola területén olvasó-, illetőleg tanulóhelyiséget, mert a jelenlegi terem aránylag kicsi méreteinél fogva nem képes az ez irányú szükséglet kielégítésére. II. A Főiskola kutatómunkája. A Főiskola kutatómunkája az 1957. október 31-edikén a Főhatósághoz benyújtott kutatási terv alapján történik. […] El kell érni, hogy a fontosabb kutatási témán dolgozó oktatóknak lehetőségük legyen kettő-négyhetes külföldi tanulmányútra. Az egyes tanszékeken folyó tudományos és kutatómunka támogatására fotólaboratórium felállítása szükséges. El kell érni az izotóp-laboratórium felállítását és a kísérletek elkezdését.

120

III. Egyéb feladatok: El kell érni, hogy 1/ a doktori cím használatát karunk minden tagjára kiterjesszék. 2/ a Főiskola társas gépkocsihoz és betegszállító kocsihoz jusson, 3/ a Főiskola az egyetemi címet megkapja, 4/ a gyakorlati oktatás érdekében a klinikák betegforgalmában növekedjék a szarvasmarha, sertés, a baromfi arány. Ezért szoros kapcsolatot kell kiépíteni a Budapest környéki állami gazdaságokkal és tsz-ekkel. 5/ Felül kell vizsgálni a szakállatorvos-képzés helyzetét és munkába állításuk lehetőségét. 6/ Megrendezzük a fiatal állatorvosok napját. Dr. Mócsy János akadémikus, egyet. tanár, a Főiskola igazgatója.

362. Budapest, 1958. január 4. Doktori cím használatának kiterjesztése a kandidátusokra 856-3/1958. Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság. Az állatorvosok részére engedélyezett doktori címhasználat körének időbeli korlátozása a címhasználat jogából kizárt érdekeltek között, érthető módon, általánosnak mondható elégedetlenséget keltett. Az időbeli korlátozás hatályon kívül helyezésére irányuló indokolt javaslatok meghallgatásra nem találtak, ezért a kétségtelenül fennálló sérelem általános hatályú kiküszöbölésére nem számíthatunk. E fonáknak mondható helyzet azonban indokolttá teszi, hogy az 54/1957. sz. MM utasítással módosított 8/1957. sz. oktatásügyi kormánybiztosi rendelet következtében előállott kirívóbb méltánytalanságok kiküszöbölésére tegyünk legalább kísérletet. Ettől a szándéktól indíttatva javasolom, hogy a foglalkozás megjelölésére szolgáló állatorvos-doktori cím használatának joga külön doktori cselekmények megkövetelése nélkül terjesztessék ki azokra az állatorvosi oklevéllel rendelkező kandidátusokra, akik 1951. előtt szerezték meg oklevelüket. A kandidátusi fokozat elnyeréséhez megkövetelt elővizsgának és utóvizsgának sikeres letétele, valamint a kandidátusi értekezés megvédése tudományos szempontból legalább is egyenértékű a szokásos doktori cselekmények /disszertáció benyújtása, doktori szigorlatok letétele/ sikeres elvégzésével […]. A fent előadottak alapján kérem előterjesztésemnek a Művelődési Minisztérium illetékes szervének bevonásával történő elbírálását és az annak eredményeképpen hozott döntés közlését. Dr. Mócsy János igazgató, akadémikus. *Budapest, 1958. január 15. Folyó hó 4-én kelt 856-3/1958. számú felterjesztésére értesítem Igazgató Elvtársat, hogy a doktori címhasználat jogának a kandidátusokra való kiterjesztése ügyében – a Művelődésügyi Minisztériumtól szerzett értesítés szerint – országos rendelkezés formájában fognak intézkedni. Balázs Ottó, Kovács Aladár helyett. [ld. még 319, 336, 340, 343, 363, 365, 428.]

121

363. Budapest, 1958. január 7. Az Állatorvos-tudományi Főiskola doktori szabályzata 856-4/1958. I. Általános rendelkezések. 1.§. Az Állatorvos-tudományi Főiskola jogosult a doktori fokozat elnyeréséhez szükséges feltételekkel rendelkező jelölteket tudományos értekezés /disszertáció/ és szigorú szóbeli vizsgálat /rigorosum/ alapján állatorvos doktorrá /Doctor medicinae veterinariae/ avatni. 2.§. Doktori vizsgára bocsáthatók: 1/ Az Állatorvos-tudományi Főiskolán, valamint az ahhoz hasonló jelleggel korábban működött felsőoktatási intézményben 1950. december 31.-ig bezárólag végzett okleveles állatorvosok; 2/ külföldi állatorvosi egyetemen, vagy főiskolán 1950. december 31-ig bezárólag állatorvosi oklevelet szerzett magyar honos személyek, ha oklevelüket az Állatorvos-tudományi Főiskola, vagy ahhoz hasonló jelleggel korábban működött felsőoktatási intézmény honosította; 3/ külföldi állatorvosi egyetemen, vagy főiskolán, állatorvosi oklevelet szerzett idegen állampolgárok /állatorvosi oklevelük honosítása nélkül/. 3.§. Magyar honosnak külföldön szerzett állatorvos doktori oklevele az Állatorvos-tudományi Főiskolán a honosítási szabályzat szerint honosítható /III. fejezet/. 4.§. A doktori szigorlat három tárgyból áll: azok közül egy fő-, kettő melléktárgy. A tárgyakat a jelölt az 5. §.-ban felsorolt szakokból szabadon választhatja. 5.§. A doktori szigorlat tárgyai a következők lehetnek: anatómia, fejlődéstan, szövettan, élettan, gyógyszertan, általános kórtan, kórbonctan, parazitológia, bakteriológia, járványtan, sebészet, szemészet, szülészet, belorvostan, állattenyésztéstan, húshigiéne, tejhigiéne, törvényszéki állatorvostan. 6.§. A doktori szigorlat alapja a doktori értekezés /dissertatio/. Értekezésül csakis az állatorvosi tudományok valamely szakába vágó olyan tudományos értékű dolgozat fogadható el, amelyet még semminemű egyetemi, vagy főiskolai vizsgálatra nem nyújtottak be, s amely önálló kutatásokra, gyakorlati megfigyelésekre, vagy a gyakorlatból merített tanulmányokra támaszkodó eredeti megállapításokat tartalmaz. A jelöltnek értekezésében fel kell sorolnia valamennyi forrást, amelyet a kidolgozásban felhasznált, és pontosan meg kell jelölnie azt a tudományos intézetet, ahol esetleg az értekezését készítette. A doktori értekezés tárgyát a szóbeli szigorlatra kijelölt főtárgy valamelyikéből kell választani. II. Különös rendelkezések. 7.§. A doktori fokozat elnyerésére irányuló, kellően felszerelt folyamodványt az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatójához kell benyújtani. A folyamodványban pontosan meg kell jelölni a választott tárgycsoportosítást. A folyamodványhoz mellékelni kell: a/ ha rendelkezésre áll, a születési anyakönyvi kivonatot […], b/ rövid életrajzot […], c/ állatorvosi oklevelet, d/ a magyar nyelven írt doktori értekezésnek 3 gépírásos, kefelevonatos, vagy nyomtatott példányát, e/ esetleg a végzett tanulmányok menetére és sikerére, valamint a gyakorlati működésre vonatkozó és általában a kérvény támogatására szolgáló egyéb iratokat, f/ írásbeli nyilatkozatot arról, hogy a folyamodó a benyújtott doktori értekezést maga készítette, megnevezve azt, aki esetleg irányította, vagy segítette, g/ és egyéb olyan okmányokat, amelyeknek csatolását esetleg később kiadásra kerülő rendelkezések kötelezővé teszik. 8.§. Idegen állampolgár, aki külföldön szerezte meg az állatorvosi oklevelet, csak abban az esetben bocsátható doktori vizsgálatra, ha állatorvosi oklevelét olyan egyetemi, vagy főiskolai tanulmányok alapján szerezte, amelyek időtartam, tantárgyak, vizsgák és szigorlatok tekintetében általánosságban megegyeznek az Állatorvos-tudományi Főiskola, vagy ahhoz hasonló 122

jelleggel korábban működött felsőoktatási intézmények tanulmányi rendjével. 9.§. Az igazgató a folyamodványt és mellékleteit alaki szempontból átvizsgálja; szükség esetén pótlásra visszaadja. 10.§. Az igazgató a folyamodványt és mellékleteit jelentéstételre kiadja a főtárgy tanárának /első bíráló/, egy másik példányát az értekezésnek a tanárok közül annak adja ki, akihez tanszéke, vagy az értekezés tárgya alapján az értekezés legközelebb áll /második bíráló/. 11.§. Az első bíráló a Főiskolai Tanács elé terjesztett jelentésében ismerteti a folyamodványt, és megokolt véleményt mond az értekezés tudományos értékéről, a második bíráló csak az értekezés tudományos értékéről mond megokolt véleményt. Mindkét jelentést és bírálatot írásban kell legkésőbb három hónapon belül beadni a Főiskola igazgatójához. A jelentés és a bírálatok beadását három hónapnál tovább halasztani csak elháríthatatlan akadály felmerülte esetén, s csak az igazgató hozzájárulásával lehet. 12.§. A Főiskolai Tanács javaslatára a bírálók jelentései alapján az igazgató határoz a felől, hogy az értekezést szóbeli szigorlat alapjául elfogadja-e vagy sem. Az értekezés egy-egy példányát a bíráló tanárok tanszéki könyvtárában, egy példányát pedig az igazgatói hivatal irattárában kell elhelyezni. Ha a Tanács javaslatára az igazgató az értekezést nem fogadta el, erről a határozatról a folyamodót értesíti azzal, hogy a jelölt legkorábban egy év múlva nyújthat be új folyamodás kíséretében új, vagy egészen átdolgozott értekezést. 13.§. A Főiskolai Tanács javaslatára az igazgató határoz a szigorlati bizottság összeállítása tekintetében és a jelöltet szóbeli doktori szigorlatra bocsátja. 14.§. Ha az igazgató a jelöltet szóbeli doktori szigorlatra bocsátotta, a jelöltnek értekezését ki kell nyomtatni és száz példányban az igazgatói hivatalba benyújtani. A nyomtatott példányok címlapjának belső oldalán nyomtatásban azt is fel kell tüntetni, hogy az értekezés az Állatorvos-tudományi Főiskolán elfogadott értekezés és hogy kik voltak a bírálók. A jelölt kérelmére a Főiskolai Tanács javaslatára az igazgató megengedheti, hogy a benyújtott értekezés ne egész terjedelmében, hanem csak kivonatosan, vagy meghatározott részében nyomattassék ki. 15.§. Ha a jelölt a kinyomtatott értekezést a 14.§. rendelkezéseinek megfelelően az igazgatói hivatalhoz benyújtotta, az igazgató a szóbeli szigorlat határidejét – lehetőleg a jelölt kívánságának figyelembe vételével – kitűzi, s a hirdetőtáblán is közhírré teszi. 16.§. A szóbeli szigorlatot a főtárgyból és a melléktárgyakból egyszerre kell letenni. 17.§. Ha a jelölt szóbeli vizsgára a szigorlatra bocsátást kimondó határozattól számított egy éven belül nem jelentkezik, az eljárást megszűntnek kell tekinteni. 18.§. A szóbeli szigorlat nyilvános. A szigorlati bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a jelenlévők a nyugalmat és a rendet ne zavarják. 19.§. A szóbeli szigorlati bizottság elnöke a Főiskola igazgatója, akit akadályoztatása esetén, vagy ha ő maga is vizsgáló, az elnökségbe rendszerint az igazgatóhelyettes, vagy a rangsorban legidősebb tanár helyettesít. Az elnökön kívül a szigorlati bizottság három tagból áll: a három szigorlati tárgy tanszékvezető tanárából, illetőleg ha két tárgyra közös a vizsgáló tanár, a vizsgáló tanáron felül még egy tagból, akit a Főiskola tanszékvezető tanárai közül kell meghívni. 20.§. Ha valamely szaknak több tanára van, ezeket váltakozva kell bírálónak, és a szigorlati bizottságba vizsgáló tanárnak meghívni, de arra mégis figyelemmel kell lenni, hogy az a tanár, akinek vezetése alatt a jelölt a folyamodvány b/ mellékletének /7.§./ tanúsága szerint a köteles egyetemi tanulmányokon felül dolgozott, bíráló és vizsgáló tanár legyen. Valamelyik bizottsági tag akadályoztatása esetén, az igazgató a legközelebbi rokonszak tanárát hívja meg. 21.§. A szigorlatot az elnök nyitja meg, vezeti, és a bizottság beleegyezésével bezárja. A szigorlat három

123

tárgyából a vizsgáló tanárok kérdeznek, de az elnök és a meghívott tag /19.§./ is jogosult kérdezni. 22.§. A jelölt a szóbeli szigorlatnak minden tárgyából, főképpen az értekezés tárgyának keretében és az illető tudományszakoknak azzal kapcsolatban lévő körében alapos és beható szakképzettséget, a tudományos vizsgálódás főeredményének biztos ismeretét tartozik igazolni, a főtárgyból ezenfelül a szakirodalomnak beható ismeretét és a tudományos kutatás módszereinek önálló alkalmazásában való jártasságát is. 23.§. A szóbeli szigorlat időtartama két óra, amiből egy órát a főtárgyra és egy órát a két melléktárgyra kell fordítani. 24.§. A szóbeli szigorlat befejezése után a bizottság zárt ülést tart, melyen a vizsgáló tanárok az értekezés és a szóbeli szigorlat alapján az egyes tárgyak vizsgálati eredményéről nyilatkoznak, s az eredményt a szigorlati jegyzőkönyvbe saját kezűleg „kitűnő” /summa cum laude/, „jó” /cum laude/, „megfelelő” /rite/, vagy „elégtelen” /insufficienter/ osztályzattal jegyzik be és bejegyzésüket névaláírásukkal látják el. 25.§. A szigorlat végeredménye, valamint általános minősítése felett a bizottság szavazással határoz. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnök szavazata dönt. 26.§. Ha a jelölt a szigorlatot minden tárgyból sikerrel állította ki, az általános minősítés fokozatai a készültség fokához képest a következő: „kitűnő”/summa cum laude”, „jó” /cum laude/, „megfelelő” /rite/. 27.§. Ha a szóbeli szigorlat valamelyik tárgyból sikertelen, a jelölt a teljes szigorlatot legkorábban tizenkét hónap múlva ismételheti meg. 28.§. Másodszori ismétlésnek helye nincs. Ha az ismétlő szigorlat sikertelen, a jelöltet véglegesen el kell utasítani. A szóbeli szigorlat és az esetleges ismétlő szigorlat határidejét úgy kell kitűzni, hogy az egész szigorlat a doktori értekezés elfogadásának idejétől számított két éven belül legyen letehető. 30.§. A szigorlat végeredményét, továbbá az ismétlés esetére megállapított határidőt az elnök a vizsgálat befejeztével a szigorlati jegyzőkönyvbe való bejegyzés után élőszóval is kihirdeti. 31.§. Ha az eljárás során bármikor az nyer megállapítást, hogy a jelölt a benyújtott értekezést nem maga készítette, az Állatorvos-tudományi Főiskolán többé doktori szigorlatra nem bocsátható. Ha ez a szóbeli vizsgálat után derülne ki, a Főiskola igazgatója a vizsgálatot semmisnek nyilvánítja, ha pedig a felavatás után, akkor a doktori oklevelet visszavonja, és azt közhírré teszi. 32.§. A szóbeli szigorlat sikeres letétele után a Főiskola igazgatója a jelöltet állatorvos-doktorrá /Doctor medicinae veterinariae/ avatja és kiadja az oklevelet. 33.§. Az állatorvos-doktori oklevél szövege a következő: „Nos Director et Academia Scientiarium Veterinarium lectoris salutem: Quum ornatissimus ac doctissimus dominus X. Y. annorum aetatis X. X. Y. ortus in hac Academia veterinarium budapestinensi suam in … principali, item in … tamquam subsicivo studio eruditionem et scientiam summa cum laude /cum laude/rite/ comprobavisset, eundem ornatissimum ac doctissimum dominum X.Y. medicinae veterinariae doctorem creavimus, pronuntiavimus et declaravimus. In quorum fidem diploma hoc maiore Academiae sigillo munitum et consuetis subscriptionibus roboratum Ei dari curavimus. Budapestini… Az oklevelet az igazgató és a két igazgatóhelyettes írja alá. 34.§. Az oklevél szövegét pergamenre kell írni és pecséttel kell ellátni. 35.§. A főiskola igazgatója a kiállított oklevelekről oklevélkönyvet vezet. 36. §. Az igazgató az állatorvos-tudományi oklevelet nyertek névjegyzékét minden tanév végén felterjeszti a földművelésügyi miniszterhez és a Főiskola hivatalos kiadványában is közzéteszi. III. Külföldi állatorvos doktori oklevelek honosítása. 37.§. Magyar honosnak külföldön szerzett állatorvos doktori címe a magyar állam területén csak akkor ismerhető el, ha az illető doktori oklevelét az Állatorvos124

tudományi Főiskola honosította. 38.§. Magyar honos, aki külföldön szerezte állatorvosi oklevelét, külföldi állatorvos doktori honosításáért csak akkor folyamodhatik, ha állatorvosi oklevelét előbb már a Főiskolán honosította. 39.§. Az összes magyar egyetemekről kizárt személy külföldön szerzett doktori oklevele a Főiskolán nem honosítható. 40.§. A honosítás kérdésében az illetékes tanszék előterjesztése alapján a Főiskolai Tanács javaslatára az igazgató dönt. A honosításhoz szükséges az, hogy a/ a folyamodó a honosíttatni kívánt oklevélen kívül, amelynek a Főiskolán tartott doktori szigorlattal egyenlő értékű vizsgálaton kell alapulnia, állatorvosi, esetleg honosított állatorvosi oklevelét, valamint doktori értekezését /két példányban/ folyamodványához eredetiben mellékelje; b/ a honosításért a folyamodó folyamodványa benyújtásakor az erre vonatkozó rendeletben megállapított honosítási díjat előre befizesse; ha a Főiskolai Tanács javaslatára az igazgató, vagy felfolyamodás esetén a földművelésügyi miniszter a folyamodvány mellékletének alapos megbírálása után kiegészítő, esetleg teljes szigorlat letételét látja szükségesnek, a folyamodó igazolja, hogy ezt a szigorlatot – bizottság előtt – sikeresen letette. A bizottság kiegészítő szigorlat esetében az elnökön kívül két tagból, teljes szigorlat esetén három tagból áll. A bizottság összeállítására a 19.§. és a 20. §. rendelkezései irányadók; d/ a kiegészítő vagy teljes szigorlatnak a földművelésügyi miniszter által a pénzügyminiszterrel és a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben megállapított díját a folyamodó folyamodványa benyújtáskor előre befizesse. 41.§. Ha a kiegészítő szigorlat valamelyik tárgyból sikertelen, a jelölt a teljes kiegészítő szigorlatot legkorábban tizenkét hónap múlva megismételheti. Másodszori ismétlésnek helye nincs. 42.§. Ha a doktori oklevél honosítását a Főiskolai Tanács javaslatára az igazgató megtagadja, a folyamodó orvoslást kereshet a földművelésügyi miniszternél, aki az ügyben véglegesen dönt. 43.§. Külföldön szerzett állatorvos doktori oklevél honosításakor az oklevélre a következő záradékot kell rávezetni, vagy ahhoz hozzáfűzni: a/ Ha a honosítás szigorlat nélkül történik: „E külföldi állatorvos doktori oklevelet, miután azt szigorúan megvizsgáltuk, s mindenben a bennünket kötelező honosító szabályzat szerint jártunk el, ezennel honosítjuk, saját állatorvos doktori oklevelünkkel teljesen egyenlő értékűnek nyilvánítjuk és tulajdonosát a ránk ruházott jogkörben állatorvos doktornak elismerjük és valljuk. Kelet. Az igazgatónak és a két igazgatóhelyettesnek az aláírása.” b/ Ha a doktori oklevél tulajdonosa kiegészítő, esetleg teljes szigorlat letevésére volt utasítva: „E külföldi állatorvos doktori oklevelet szigorúan megvizsgáltuk, s a bennünket kötelező honosító szabályzat értelmében tulajdonosát a … tárgy/ak/-ból az Állatorvos-tudományi Főiskolán leteendő kiegészítő szigorlatokra / valamennyi tárgyból leteendő teljes szigorlatra utasítottuk. Miután az oklevél tulajdonosa ezt a szigorlatot letette, oklevelét ezennel honosítjuk, azt a saját állatorvos doktori oklevelünkkel teljesen egyenlő értékűnek nyilvánítjuk, és a ránk ruházott jogkörben őt állatorvosdoktornak elismerjük és valljuk. Kelet. Az igazgató és a két igazgatóhelyettes aláírása.” 44.§. Az igazgató a honosított külföldi állatorvos doktori oklevelek tulajdonosainak névjegyzékét a külföldi állatorvos doktori oklevél honosító sorkönyv alapján az oklevél honosítási napjának felemlítésével a földművelésügyi miniszterhez minden tanév végén felterjesztheti és a Főiskola hivatalos kiadványában közzéteszi. IV. Tiszteletbeli doktori cím és doktori aranyoklevél adományozása. 45.§. Az Állatorvostudományi Főiskola Tanácsa javaslatára a Főiskola igazgatója azt a szakembert, aki az állatorvosi tudományok fejlesztése, vagy az állategészségügy fellendítése körül kiváló érdemeket szerzett, tiszteletbeli állatorvos doktori /Doctor honoris causa/ címmel

125

tüntetheti ki. Az ilyen tárgyú határozatot a Főiskola Tanácsában kell kezdeményezni, s ha az igazgató a Főiskolai Tanács indítványát elfogadta, azt a földművelésügyi miniszterhez kell felterjesztenie jóváhagyás végett. Ennek megérkezése után a Főiskola igazgatója a meghatározott szövegű tiszteletbeli doktori oklevelet esetről-esetre megállapított módon a kitüntetettnek kiadja. 46.§. Annak doktori oklevelét, aki az állatorvosi doktori címet 50 esztendeig közmegbecsülésben viselte, az igazgató a Főiskola Tanácsának javaslatára külön okiratban megújíthatja és részére doktori arany oklevelet állíthat ki. Jóváhagyom: Budapest, 1957. december. Dr. Szigeti József, a művelődésügyi miniszter első helyettese Dr. Magyari András a földművelésügyi miniszter első helyettese. * Budapest, 1958. március 11. Földművelésügyi Minisztérium, Agrár-felsőoktatási Osztály. A Főiskola tanácsa m.[február] hó 28-án tartott ülésén foglalkozott a doktori szigorlati szabályzat módosításának kérdésével. A tanács véleménye szerint részben anyaggazdálkodási és takarékossági szempontok, részben szakszempontok indokolják, a doktori szigorlati szabályzat egyes rendelkezéseinek módosítását. […] Anyaghiány és takarékossági szempontok miatt mellőzendőnek tartja a tanács a doktori oklevél szövegének pergamenre írását és függőpecsét alkalmazását. Végül a doktori szigorlati tárgyak közé felvett „szülészet” tárgykörének specializálódása következtében kívánatos lenne e tárgykört két tárgyra, éspedig: „szülészetre” és „meddőség- és szaporodásbiológiá”-ra felbontani. […] Dr. Mócsy János igazgató, akadémikus. [ld. még 319, 336, 340, 343, 362, 365, 428.]

364. Budapest, 1958. január 29. Adatszolgáltatás nemzetközi tudományos célokra 856-15/1958. Földművelésügyi Minisztérium Agrár-felsőoktatási Osztály. A 40.250 /1958. sz. felhívás alapján kért adatokat az alábbiak szerint terjesztem fel: Ad 1/ Az intézmény neve és címe: Állatorvos-tudományi Főiskola Budapest, VII. Landler Jenő u. 2. Ad 2/ A könyvtárvezető neve: Farkas Károly Ad 3/ Könyvtári kötetszám: 44.032 db. Ad 4/ Oktatók létszáma: 76 fő. /Professzorokon és tanszékvezető docenseken kívül/ Ad 5/ Hallgatók létszáma: 682 fő, ebből 653 férfi, 29 nő. /A Főiskolán csak nappali tagozat van/ Ad 6/ Tanszékvezető egyetemi tanárok: 1. Dr. Bölcsházy Kálmán Szülészeti tanszék, 2. Dr. Csiszár Vilmos Élelmiszerhigiéniai tanszék, 3. Dr. Kemény Armand Élettani tanszék, 4. Dr. Kotlán Sándor Ált. Állattani és Parazitológiai tanszék, 5. Dr. Kovács Gyula Anatómiai és szövettani tanszék, 6. Dr. Kovács Jenő Gyógyszertani tanszék, 7. Dr. Manninger Rezső Járványtani tanszék, 8. Dr. Mócsy János Belgyógyászati tanszék, 9. Dr. Sályi Gyula Kórbonctani tanszék, 10. Dr. Schwanner Jenő Állategészségügyi igazgatási tanszék, 11. Dr. Szekeres László Kémiai tanszék /a Főiskolán csak tanszékvezető egyet. tanárok vannak/. Ad. 7/ Tanszékvezető egyetemi docensek: 1. Dr.B. Kovács András Sebészeti és szemészeti tanszék, 2. Dr. Csek János Beldiagnosztikai tanszék, 3. Dr. Márkus József Állattenyésztéstani tanszék, 126

4. Dr. Modor Vidor Növénytani tanszék, 5. Dr. Pozsonyi Tivadar leninizmus tanszék. Dr. Mócsy János igazgató, akadémikus.

Marxizmus-

365. Budapest, 1958. január 30. Állatorvos doktori cím használatának kierjesztése 856-30/1958 Feljegyzés Dögei Imre elvtárs, földművelésügyi miniszter részére az állatorvos-doktori cím megadása tárgyában. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 26. számú törvényerejű rendelete az 1951. évi 26. számú törvényerejű rendelet 8.§.-a /1/ bekezdésének hatálytalanítása mellett kimondja, hogy mindazoknak, akik e rendelet vagy más jogszabályokban foglalt rendelkezés alapján a doktori címet nem kaphatták meg, ezt meg kell adni, illetőleg annak megszerzését lehetővé kell tenni. A törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 8/1957. O.M. számú oktatásügyi kormánybiztosi utasítás, valamint az ezt módosító 54/1957. MM számú művelődésügyi miniszteri utasítás értelmében: „A jogászok, az orvosok és az állatorvosok foglalkozásuk megjelöléseként – külön szigorlat letétele és értekezés benyújtása nélkül – kapják meg a doktori címet”, továbbá „Azok, akik az egyetemeken, illetve az Állatorvosi Főiskolán az 1951. évtől az 1955-1956. tanév befejezéséig szereztek jogi, orvosi vagy állatorvosi végzettséget, a doktori címet ugyancsak szigorlat letétele és értekezés benyújtása nélkül kapják meg.” Amikor a fent idézett rendelkezés értelmében az állatorvosok régi, több mint negyedszázados küzdelmében az állatorvos-doktori foglalkozás megjelölés használatának részleges engedélyezésével az állatorvosi kar kétségkívül komoly lépést tett előre a társadalmi megbecsülés útján, szükségesnek látjuk Miniszter Elvtárs figyelmét arra a körülményre is felhívni, hogy a rendelkezés, ezen pozitív vonása mellett, olyan igen jelentős negatívumokat is hozott magával, amelyek joggal váltottak ki elkeseredést az állatorvosi karnak a fenti rendelkezés által rendkívül hátrányosan és sérelmesen érintett, eléggé tekintélyes részében. […] 1/ Mindenekelőtt emlékeztetni kívánunk arra, hogy az állatorvosok doktori foglalkozás megjelölése az életben már régen utat tört magának. […] Ilyen alapon tehát mindenképpen méltányos az a rendelkezés, amely az 1951 óta végzett állatorvosok részére ezt a foglalkozás megjelölési címet automatikusan adja meg. Ilyképpen kb. 2500 főre tehető magyar állatorvosi kar jelentős része /823 fő/ legálisan is hozzájutott a doktori cím használatához. A további kb. 1700 magyarországi állatorvos közül kb. 60-65% rendelkezik régi, tudományos munkán alapuló doktori címmel. 500 és 600 között van azonban azoknak az állatorvosoknak száma, akik sem az automatikus, sem a régi doktori kategóriába nem esnek. […] Az 1947-50 közötti négy év alatt a végzett 230 állatorvos közül összesen 16 fő /7%!/ doktorált, s így magán az Állatorvostudományi Főiskolán is számos olyan állatorvos, köztük tanszékvezető egyetemi docens is van, akit a rendelkezés értelmében nem illet meg a doktori cím, míg a nálunk vizsgázott, közben esetleg több ízben meg is bukott, most végzett állatorvos automatikusan kapja meg azt. 2/Az orvosok és jogászok harca az 1951 előtti állapot visszaállításáért lényegében azt a célt szolgálta, hogy karuk megbomlott egységét helyreállítsák. Mit eredményezett ezzel szemben az orvosok és jogászok esetében helyes rendelkezésnek […] az állatorvosokra való merev alkalmazása? […] a mi esetünkben 127

éppen a fenti rendelkezés következtében még inkább kiéleződött [az ellentét] s a jelenlegi helyzet a kart három részre bontja: régi, tudományos fokozatként szerzett doktorátussal és új, automatikus foglalkozás-megjelölési címmel bíró állatorvosdoktorokra, valamint egyik kategóriába sem eső „okleveles állatorvosokra”. 3/ A doktori foglalkozásmegjelölés időponthoz kötése sok furcsa, sőt visszás helyzetet is teremtett. Így pl. automatikusan kapták meg a doktori címet az ú.n. „ős-szigorlók”, mintegy 1950 utánra elhúzódott vizsgáik „jutalmául”. Továbbá 1949-ben kulákszármazás vagy politikai megbízhatatlanság miatt kizártak az akkori Állatorvos-tudományi Karról kb. 90 hallgatót. A kizárt hallgatók közül később – főként 1953-ban Nagy Imre alatt, majd az ellenforradalom előtt s közvetlenül azt követőleg – elég sokat visszavettek. Ezek a hallgatók a rendelkezés értelmében doktorok lettek, s ugyanakkor nem lett doktor pl. az 1950-ben abszolvált évfolyam legkiválóbb néhány hallgatója. […] 5/ Legjobb tudomásunk szerint a felsőbb szervek, valamint az állatorvosi kar felelős tényezői mindenkor az egységes címmegadás engedélyezése mellett foglaltak állást. Ennek ellenére előttünk érthetetlen módon, mégis ezzel ellentétes döntés született.[…] Kérésünk tehát az, hogy a felhozott indokok alapján a művelődésügyi miniszter 54/1957. M. M. számú utasításának 10. pontját olyképpen egészítse ki, hogy a doktori cím használatára az 1951. év előtt végzett, Magyarországon érvényes oklevéllel rendelkező állatorvosok is jogosultak legyenek. Dr. Szép Iván a Közalkalmazottak Szakszervezete Állatorvosi Szakosztályának elnöke, egyetemi docens, Androvics Sándor az Állatorvosttudományi Főiskola MSZMP szervezetének titkára, egyetemi adjunktus, Pusztai Oszkár a Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi Igazgatóságának vezetője, Dr. Mócsy János akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója, Dr. Benedek Gábor a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete Állatorvos-tudományi főiskolai Szakszervezeti Bizottságának elnöke, egyetemi adjunktus. [ld. még 319, 336, 340, 343, 362, 363, 428.]

366. Budapest, 1958. február 6. Tudományos fokozatok és egyéb képzési követelmények 856-24/58 Dr. Mócsy János elvtársnak, egyetemi tanár, főisk. igazgató. Az egyetemi oktató- és tudományos kutatómunka nagymértékben elősegíti mezőgazdaságunk fejlesztését. Eredményes oktató- és tudományos kutatómunkát csak jól felkészült, politikailag, szakmailag valamint pedagógiailag megfelelően tájékozott oktatóktól várhatunk. Általános az a tapasztalat, hogy oktatóink jelentős része a szűkebb speciális szaktudományuk mellett kevéssé tájékozott a társtudományokban, a szaktárgyuk alapját képező egyéb tudományokban és az idegen nyelvismeretekben. Az oktatók részéről nem tapasztalható kellő törekvés a tudományos fokozatok megszerzésére. Az egyetemi oktatók jobb és elmélyültebb felkészülése érdekében – a marxizmus-leninizmus tanszékek oktatóit kivéve, akikre vonatkozóan külön intézkedem – az alábbiakat rendelem el: 1/ Doktori cím megszerzése. Akadémiai tudományos fokozattal vagy doktori címmel jelenleg nem rendelkező oktatók közül jelen utasításom kézhezvételétől kezdődően: a/ az egyetemi docensek 2 éven belül; az egyetemi adjunktusok 3 éven belül 128

kötelesek a szaktudományuknak megfelelő doktori címet megszerezni. 2/ Akadémiai tudományos fokozat megszerzése. Akadémiai tudományos fokozattal jelenleg még nem rendelkező oktatók közül a/ az egyetemi tanárok jelen utasításom kézhezvételétől számított 3 éven belül; b/ az egyetemi docensek a doktori cím megszerzésétől, illetve jelen utasításom kézhezvételétől számított 4 éven belül kötelesek legalább a kandidátusi tudományos fokozatot megszerezni. 3/ Nyelvismeretek megszerzése. Jelen utasításom kézhezvételétől kezdődően a/ az egyetemi docensek 2 éven belül; b/ az egyetemi adjunktusok és tanársegédek 4 éven belül szabad választás szerint orosz, német vagy angol nyelvből nyelvvizsgát kötelesek tenni. […] 4/ Tanári képesítések megszerzése. A kevesebb oktatási tapasztalattal rendelkező oktatók pedagógiai felkészültségének növelése érdekében az egyetemi tanársegédek jelen utasításom kézhezvételétől számított 5 éven belül az Agrártudományi Egyetem Továbbképző Intézete tanárképző szakának levelező tagozatán kötelesek oklevelet szerezni. Kívánatosnak tartom, hogy az egyetemi adjunktusok is törekedjenek a tanári képesítés megszerzésére. 5/ Intézkedések a gyakorlattal való szorosabb kapcsolat kiépítésére. Az elmélet és gyakorlat egységének eddiginél jobb megteremtése érdekében kötelezővé teszem, hogy az egyetemi adjunktusok, tanársegédek és gyakornokok – az intézmény rendelkezésére álló hitelfedezetek arányában – évenként legalább 12, legfeljebb 24 napon keresztül belföldi tanulmányúton vegyenek részt. A Munka Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint a tanulmányút időtartamát – legfeljebb azonban 18 munkanapot – az oktatók évi 48 munkanap szabadsága terhére kell elszámolni. […] 6/ Új felvételek és előléptetések szabályozása. I. a/ 1960. január 1-től kezdődően egyetemi docensnek csak az nevezhető ki, aki legalább tudományszakának megfelelő doktori címmel, egyetemi tanárnak pedig csak az, aki legalább kandidátusi tudományos fokozattal rendelkezik. b/ Az újonnan alkalmazott egyetemi oktatókra […] jelen utasításom 1-4. pontjában megjelölt határidők szerint az alkalmaztatástól kezdődő hatállyal kell vonatkoztatni. […] II. Az intézményen belül magasabb kulcsszámú állásokba való előléptetésre csak azok az oktatók jöhetnek számba, akik jelen utasításom előírásainak a megadott határidőig eleget tettek. 7/ Azok az egyetemi oktatók, akik fenti rendelkezéseimnek a megadott határidőkig – kellő indok nélkül – nem tesznek eleget, azt bizonyították be, hogy tudományos és kulturális fejlődésüknek nem tudnak, vagy nem igyekeznek eleget tenni, ezért az indokolatlanul mulasztó oktatóknak más munkaterületre való áthelyezéséről fogok intézkedni. […] Jelen utasításom végrehajtásáért az intézmények vezetői, annak ellenőrzéséért pedig a Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság Agrár-felsőoktatási Osztályának vezetője felelős. Tamássy István főigazgató. [ld. még 269, 296, 392, 458.]

367. Budapest, 1958. március 14. Hallgatók visszavételi kérelmének elbírálása 14-40/1958. Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy a 14-88/1958. számú felterjesztésére a következő határozatot hoztam: Tóth Zsigmond szigorló állatorvos és Prokopovics Leó szigorló állatorvos visszavételét engedélyezem. Somogyi József V. éves hallgató, Bartha László V. éves hallgató, Pongrácz Gaszton IV. éves hallgató, Gyenes Zoltán III. éves hallgató és 129

dr. Katona Lajos IV. éves hallgató visszavételét nem engedélyezem. Kérem, hogy nevezetteket döntésemeről az elfektvő iratokban lévő indokolással értesíteni szíveskedjék. Tamássy István főigazgató. [ld. még 333, 349, 355, 357, 358.]

368. Debrecen, 1958, március 18. Információ dr. Kómár Gyula tevékenységéről 86-42/1958. A Hajdú-Bihar Megyei Tanács MSZMP alapszervétől dr. Mócsy János egyetemi tanár, akadémikus úrnak. Adott konkrét eset kivizsgálása lehetővé tételére dr. Kómár Gyula volt egyetemi tanár szerepéről kérek információt az alábbiak szerint: 1/ Állott-e az ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatosan dr. Kómár Gyula bűnvádi eljárás alatt? Ha igen, az eljárásnak mi volt az eredménye? 2/ Volt-e fentiekkel kapcsolatosan fegyelmi eljárás alatt, és ha igen, mi volt a fegyelmi ítélet? 3/ Az Állatorvos-tudományi Főiskoláról való eltávozása után állásba került-e dr. Kómár Gyula, és ha igen, milyen beosztásban helyezkedett el? Tudomásunk szerint dr. Kómár Gyula, mint ambulanciavezető szakállatorvos Cegléden működik jelenleg is. Szűcs László párttitkár. * Budapest, 1958. március 20. 1958. március hó 8-án kelt levelére, amelyben dr. Kómár Gyula volt egy. tanár ellenforradalmi magatartásáról kért tájékoztatást az alábbiakban adjuk meg: Nevezett ellen bűnvádi eljárás nem indult. A Földművelésügyi Minisztérium fegyelmi eljárást indított 1957. VI. 27-én, a MT. 112.§. /2/ bekezdése alapján 1957. X. 26-án kelt határozat értelmében a fegyelmi eljárást megszüntették. Munkaviszonyát a MT 29.§. /16 bekezdésének c/ pontja alapján - 15 napi felmondási idő figyelembevételével – 1957. X. 28-i hatállyal megszüntették. Munkakörének betöltésére alkalmatlanná vált. Elhelyezkedésével kapcsolatban több nehézség merült fel. A Főiskola MSZMP szervezetének álláspontja az volt – az ma is – hogy vezető munkakör betöltésére politikai magatartása miatt nem alkalmas. Jelenleg a ceglédi ambulancián dolgozik, állítólag egyedül. Androvits Sándor egy. adjunktus, MSZMP titkár Dr. Mócsy János akadémikus, egy. tanár a Főiskola igazgatója.

369. Budapest, 1958. március 22. Jegyzőkönyv a „Fiatal Állatorvosok Napjáról” 856-47/1958. Felvétetett […] az Állatorvos-tudományi Főiskolán megtartott „Fiatal Állatorvosok Napjáról”28Dr. Mócsy János […]: Szeretettel üdvözlöm a megjelent kollégákat, és örömmel látom hogy ilyen szép számmal jöttek el. […] A mai megbeszélési tervezethez 28

Kiemelések a 26 oldal terjedelmű jegyzőkönyvből, amelynek más részletei megtalálhatók a Magyar Állatorvosok Lapja 1958. 13. évf. 5. sz. 138-141. oldalán.

130

[…] szeretnék hozzátenni egy alapgondolatot. Ez az, hogy helyes, ha arról is beszélnek, hogy a fiatal kollégák megkapják-e a megbecsülést az idősebbek részéről, az állam részéről, a gazdaságok részéről, a társadalomtól, erkölcsiekben és anyagiakban. De sohase tévesszék szem elől, hogy nemcsak azt kell nézni, hogy nekünk mi jár, hanem azt, hogy mi a népgazdaságnak és a magyar társadalomnak mivel tartozunk. Gondoljuk el, mibe kerülhet egy állatorvosi oklevél? […] Dr. Lami Gyula egyetemi docens […] Igen tisztelt Kollégáim! […] Az országban az utóbbi időben több felsőoktatási intézmény tartott […] fiatal szakembereinek bevonásával ankétot. Ezen ankétok célkitűzései […] egyben azt hiszem megegyeznek, nevezetesen abban, hogy a végzett és oklevelet szerzett fiatal szakemberek nagy többségének a továbbiakban megszakad a kapcsolata az egyetemekkel, a főiskolákkal. A Főiskola MSzMP szervezete és igazgatósága is látja a további kapcsolat hiányának káros hatását és ez a felismerés késztette arra, hogy most, az első alkalommal megrendezze a „Fiatal Állatorvosok Napját”. […] A kiadott meghívónk 6 kérdés köré csoportosítja ankétunk anyagát, mi azonban úgy véljük, hogy bevezetőm megtartásában eltekinthetek ettől a csoportosítástól, […] és az ankét anyagáról inkább általános és összefüggő ismertetést adok. A/ Társadalmi kérdések: -állatorvosaink döntő többsége vidéken teljesít szolgálatot és […] a legszorosabb kapcsolatban vannak az állattulajdonosokkal és a legkülönfélébb párt-, társadalmi és állami szervekkel. […] Az egyik minisztertanácsi határozat a kérdés jelentőségét megillető komolysággal foglalkozik a termelőszövetkezetek fejlesztésével. […] A tsz. mozgalmat az állatorvos állásfoglalásával serkenteni, de gátolni is tudja. […] Felvetek egy sokat vitatott kérdést, amely inkább az állami gazdaságokban működő állatorvosok érdeklődésére tarthat számot, nevezetesen az állattenyésztő és az állatorvos kapcsolatát. […] Szeretnénk, ha foglalkoznánk az állatorvosok kulturális igényeinek a kielégítésével. B/ Szakmai, etikai, anyagi kérdések: E kérdéscsoporton belül először is Főiskolánk szerepével szeretnénk röviden foglalkozni. Azt hiszem, túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy Főiskolánk – világviszonylatban is megbecsült – professzori kara a nívós oktatás biztosítéka. Ha a tanterv minden esetben nem is, de az egyes tanszékek mindig reagálnak a gyakorlati élet szükségleteire. […] Megítélésünk szerint annak, az idősebb kollégák részéről elhangzott kijelentésnek a hátterében hogy „a fiatalok keveset vagy alig tudnak valamit”, az a téves értékelési mód van, hogy az idősebb kollégák a maguk 20-30 esztendős tapasztalataihoz viszonyítják a kollégák a kezdő első szakmai szárnybontogatásait. A tárgyalt tétel néha fordított előjellel is elhangzik, amikor bizonyos fokú avantgardizmusból a fiatalabb kollégák becsmérlik idősebb kollégáink szakmai felkészültségét. E kérdéssel kapcsolatban szintén abban foglalhatjuk össze véleményünket, hogy az általánosítás mindig helytelen. […] Az anyagi kérdések közül legsúlyosabb talán a lakáskérdés. […] Az etikai kérdések tudatosításának már a főiskolai oktatás-nevelés keretében kell legalább olyan jelentőséget és olyan komolyságot biztosítani, mint amilyenekkel azok a gyakorlati életben bírnak. […] S végül néhány szót az ideológiai és a szakmai továbbképzésről. Az ideológiai továbbképzés jelentőségével azt hiszem mindenki tisztában van. […] A szakmai továbbképzés két úton történhet: egyéni tanulás és szervezett továbbképzés formájában. Mi igen nagy jelentőséget tulajdonítunk az egyéni továbbképzésnek, hisz a szervezett továbbképzés nem elégítheti ki mindenki szakmai igényeit. Hozzászólások: Dr. Domán Imre: […] Az állami gazdaságokban, tanácsoknál, termelőszövetkezetekben és a munkánk minden területén a legtöbb bajt a hatalmi és 131

tekintélyversengés okozza. […] Ami az állatorvosoknak a párt- és társadalmi szervekhez való viszonyát illeti, nagy hibája a gyakorló állatorvosi karnak, hogy munkájának eredményét nem tudja kellőképpen tálalni az illetékes szerveknek. Így sokszor az állatorvos azok szemében csak egy anyagi sikerekre törekvő személy. […] A Főiskola tantervéhez nem kívánok hozzászólni, mert azt csak felületesen ismerem. Meg kell azonban látni, bár kisebb mértékben, a szaksovinizmust. […] Dr. Goóts László […] Természetesen a megváltozott viszonyoknak megfelelően egy újabb követelmény jelentkezett, ez az állandó továbbképzés szükségessége. Ma már nem elég az egyetemi studiumok elvégzése. Az állatorvos-tudomány mérföldes lépésekkel halad, aki nem követi, lemarad. […] Dr. Szabó Jenő: […] Egy másik kérdés- itt egymás között vagyunk – az állatorvos feleség kérdése. Az állatorvos felesége legyen férjének mindenben segítőtársa. Az asszonynak a férje után úgyis van megbecsülése, nem kell neki fitogtatni, hogy nekik jobban megy, neki is egyengetni kell a férje útját és nem szabad elszakadni a tömegektől. […] Kenderes László: Az a fiatal, de idős ember is, aki az érvényben lévő állat-egészségügyi rendszabályokat betű szerint kívánja végrehajtani, előbb-utóbb egzisztenciájában rendül meg. Ugyanis a helyi szervek azt az állatorvost tartják jó állatorvosnak, aki azonnal kimegy a hívásra. Viszont a Főigazgatóság, nyilván helyesen, az állat-egészségügyi szolgálat maradéktalan ellátását kívánja meg. A főhatóságnak ezen kívánsága, amit elvben magamévá teszek, a gyakorlatban sokszor ütközik a munkaviszony kulturáltságával. […] Kocsis Antal: Visszaemlékszem, amikor elbocsátottak a Főiskoláról, azt mondták, hogy kikerülve az életbe a kulturális élet vezetői is kell lennünk vidéken, a szakmai működésen kívül. A Főiskolán magas színvonalú politikai oktatást kaptunk. Egy hiba volt azonban, mégpedig az, hogy túlságosan elméleti jellegű oktatást kaptunk. Olyan értelemben, hogy városban tanultuk a politikát és egyből kikerültünk vidéki viszonyok közé, ahol az ottani helyzetet nem ismerhettük. Így nem voltunk felvértezve a falun folyó politikai harcra. Barócsai György: […] A nagyüzemi állatorvos működését a hatósági kollégákhoz viszonyítva bizonyos különbség jellemzi. A nagyüzemi állatorvosi munka a prevencióban merül ki s azután jön az egyedi gyógykezelés. Így bele kell szólni az állattenyésztésbe, az állattenyésztő munkájába. A meddőség elleni küzdelemben, a takarmányozási körülmények kiválasztásánál hangot kell adnunk az állatorvosi szempontoknak. Alapvető dolog, hogy kellő felkészültségünk legyen. Már itt a Főiskolán állattenyésztői szemléletet kell nyerni. […] Markovics János FM Állattenyésztési Főigazgatóság vezetője: mielőtt hozzászólásomat elkezdeném, engedjék meg, hogy három állatorvos részére a megérdemelt kormánykitüntetést átadjam. /Bíró Jenő, Bíró Lajos és Hegyeli Zoltán részére átadja a kitüntetéseket./ […] Arra szeretném felhívni az elvtársak figyelmét, hogy az utóbbi időben egyeseknél elharapózott a túlzott anyagiak felé való törekvés. […] Dr. Iványi Tibor: […] Két dologhoz szeretnék hozzászólni. Négy hónapja végeztem, éppen akkor, amikor harc folyt a doktori cím megszerzéséért. Nagy figyelmet szenteltünk minden alkalommal, amikor e kérdésről esett szó, a fiatalok erkölcsi és anyagi megbecsülésének. […] A másik dolog amiről szólni szeretnék, hogy a főhatóság tegyen lépéseket aziránt, hogy a már korábban végzett állatorvosok is, tehát minden állatorvos kapja meg a doktori címet […].Dr. Kassai Tibor […]: Nem öncélúan hívtuk össze az értekezletet, hanem azért, hogy alkalmat adjunk arra, mondják el a fiatalok, hogy vajon milyen fehér terület van a mi oktatásunkban. Mi igen fontos feladatnak érezzük azt, hogy a főiskolai oktatók tevékenységüket ne érezzék befejezettnek a gyakorlatok végével,

132

amikor a szakmai anyagot lehetőség szerint jól előadták. Az eddigi hozzászólások egyértelműen bizonyítják, hogy a neveléssel többet kell törődnünk. Ezt a találkozást arra is szerettük volna felhasználni, hogy felkeltsük a felelősséget fiatal oktatóinkban. […] Őszintén sajnálom, hogy az ankétot nem hallgatják meg a III.-IV. éves hallgatók, mert hiszen önmagában ezek a hozzászólások is nevelő módon hatnának rájuk. […] Hiányosnak tartom, hogy az oktatómunka vonatkozásaira alig történt hozzászólás. Úgy érezzük, hogy van a főiskolán az oktatómunkában aránytalanság, pl. egyes tantárgyak között. Szerettük volna hallani ezzel kapcsolatban a fiatal állatorvosok véleményét. Még egy kérdés, az állatorvosi létszám problémája. Ez gyakran visszatérő probléma, főként a beiskolázás időszakában. […] Véleményem szerint az kell, hogy a Minisztérium végezze el a munkát, pl. az állat-egészségügyi Főigazgatóság vagy a Szakoktatási főigazgatóság, mérje fel, hogy ezen a területen mi a helyzet. Határozzák meg a fenti beiskolázási létszámot is, hogy kialakulhasson a nyugodt munkának olyan légköre, amelyet nem fognak zavarni a perspektívátlanság irányába ható jelenségek. Így mi is jobban tudjuk biztosítani az oktatómunka zavartalanságát. Androvits Sándor: […] Pártunk és kormányunk részéről, mely segített létrehozni ezt az ankétot is, egyre pozitívabban érezhető bizalom nyilvánul meg az állatorvosok felé. Ez a bizalom egyre nyíltabb. Hanem, hogy a párt és a kormány által kitűzött nagy feladatok megoldásra találhassanak, ahhoz az egyoldalú bizalom kevés. Én úgy érzem, hogy ezt a bizalmat fokozni kell. Jelenleginél több, kézzelfogható bizalmat a kormányzati szervek részéről nem volna túlságosan egészséges adni, ha ezt a bizalmat nem élvezi a másik oldalról a kormány és a párt. E téren van előrehaladás. Az állatorvos is már előrehaladt a bizalommal. […] Várnagy László: […] Elsősorban ahhoz a hozzászóláshoz szeretném megjegyezni, amely a jó állatorvos meghatározását akarta tisztázni, illetve úgy nyilatkozott, hogy egyesek két malom között őrlődnek. Ki a jó állatorvos? – aki a helyi követelményeknek megfelel, vagy az állategészségügyi igazgatást tartja első feladatának. Az állatorvosi eredmények annak tudhatók be, a fertőző betegségek elleni védekezés eredményeit éppen annak köszönhetjük, hogy a lakosság széles rétegeit, a társadalmi szerveket megnyertük az állategészségügyi munkának. […] Arra szeretném megkérni a jelenlévőket, hogy az egész ankét anyagából azt vonják le tanulságul, hogy az a legfőbb feladat minden fiatal és idősebb állatorvos részére, hogy a bizalom légkörét megteremtsék a főiskolával, a főhatósággal, a társadalmi, tanácsi és pártszervekkel szemben, a kollégákkal szemben és akkor egy sor probléma önmagától megoldódik. Akkor megszerzik maguknak a megbecsülést, a jó munka elismerését, melynek folyománya lesz feltétlenül problémáik megoldása. […] Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, igazgatóhelyettes: […] Nekem csak az a feladat jut, hogy néhány szóval az ankétot befejezzem. Meg kell állapítani, hogy az összejövetel eredményes volt, sok és jó felszólalás hangzott el. […] Köszönöm a Párt és Szakszervezet képviselőjének megjelenését, a budapesti és a vidékről nagyszámban felutazott kartársak megjelenését, szíves figyelmét, az értékes felszólalásokat, Lami kolléga magasszínvonalú vitavezetését és ezek után mai összejövetelünket bezárom. *Budapest, 1958. április 28. Tóth Bálint elvtársnak […] Megkaptam 1958. III. 31-én a Népszabadsághoz írt levelét, amelyben sérelmezi, hogy a „Fiatal Állatorvosok Ankétjára” az Állatorvosi Főiskoláról nem kapott meghívót. Remélem, az Elvtárs nem tételezi fel sem a Főiskola igazgatójáról, sem Pártszervezetéről, hogy mint a Szovjetunióban végzett, párttag állatorvost 133

szándékosan hagyták ki a meghívandók névsorából. Az Elvtárs azért nem kapott meghívást az említett ankétra, mert a Főiskola nyilvántartásában nem szerepel. Diplomáját külföldön szerezte és a Művelődésügyi Minisztérium 1/1957. /VII. 14. M. M./ számú rendeletében előírt módon oklevelét még nem honosíttatta. […] A fentiek alapján tehát az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatóját és pártszervezetét panaszával kapcsolatban mulasztás nem terheli. Kovács Aladár osztályvezető.

370. Budapest, 1958. április 3. Biztonsági intézkedések április 4-ére 856-44/1958 Valamennyi Tanszék /Osztály/ vezetőjének! Az F. M. 0048/1958. számú utasítása alapján április 4-e alkalmából 1958 ápr. 3-ától 1958. ápr. 8-áig az Állatorvos-tudományi Főiskolán az alább felsorolt biztonsági intézkedéseket teszem. 1/ A fenti időszakban munkaszüneti napokon 3-án 13 órától, 7-én 8 óráig munkanapokon pedig a munkaidő befejezésétől a munkaidő megkezdéséig valamennyi írógépet, sokszorosítógépet, stencilpapírt, szívópapírt és más sokszorosításra alkalmas anyagot el kell zárni. Írógépet, sokszorosítógépet, géppapírt stb. a hivatali helyiségből kivinni nem szabad. 2/ A fenti időszakban, munkaszüneti napokon és munkaidőn kívül a főiskola vezetőinek a szolgálatot és szakfelügyeletet ellátóknak, valamint bentlakóknak a kivételével a főiskolán tartózkodni csak a főiskola igazgatójának az engedélyével szabad. Engedélyt csak a kísérleti állatok ellátása, esetleg egyéb halaszthatatlan munka elvégzésére adok. 3/ Valamennyi vezető gondoskodjék arról, hogy a tanszék helyiségei az ügyeleti helyiségek kivételével zárva legyenek. Intézkedtem a kapuk bezárásáról, közlekedés csak főkapun keresztül történhet. A főkapu munkaszüneti napokon és munkaidőn túl állandóan zárva legyen. Az ügyeleti szolgálat ideje alatt a beteg állatokat behozó tulajdonosok csak szigorított ellenőrzés mellett léphetnek be a főiskola területére. 4/ A főiskola hallgatói munkaszüneti napokon csak a menzára jöhetnek be, és étkezés után kötelesek elhagyni a főiskola területét. Bármilyen csekély rendellenességet azonnal jelenteni kell a személyzeti osztályon lévő ügyeletnek. Kérem Tanszék /Osztály/ Vezető elvtársat, hogy a fenti intézkedést végrehajtani szíveskedjék. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, igazgató h. [ld. még 293.]

371. Budapest, 1958. április 10. Állatorvosok tartalékos tiszti képzése Iktatószám nélkül Honvédelmi Minisztérium Személyügyi Főcsoportfőnöksége. A korszerű hadseregben az állat-egészségügyi szolgálat szűkebb munkaterületre szorult. Nem kétséges azonban, hogy Néphadseregünkből ezt a szolgálati ágat teljes mértékben kiiktatni káros, háborúban pedig veszélyes lenne. Ebből a tényállásból kiindulva a következő javaslatokat tesszük az 134

állatorvostan hallgatók és állatorvosok tartalékos tiszti- kiképzésére és nyilvántartására vonatkozólag. 1/ A katonai állatorvosi karnak, mint szolgálati ágnak fenntartását minden körülmények között szükségesnek tartjuk. […] Nagyon valószínű, hogy egy működésben lévő hadsereg a gépesítés ellenére is igénybe fogja venni egyes esetekben a hadműveleti területeken található lóerőt. […] 2/ Azoknak az állatorvostan-hallgatóknak és állatorvosdoktoroknak a számára, akik más szolgálati ágban kapnak majd tartalékos tiszti kiképzést, a működő hadsereg érdekeit szem előtt tartva, valamint az állatorvosok szakképzettségének legeredményesebb felhasználása okából a hadtáptiszti kiképzést javasoljuk elsősorban. […] A hadtáptiszti beosztásra kiképzésre kerülő állatorvosok kiképzési tematikájában az élelmiszer vizsgálatot is javasoljuk beiktatni. […] A hadműveleti területen elsősorban állatorvos lehet az a szakember, aki fel tud figyelni az olyan fertőző állati betegségekre, amelyek az emberre is átragadhatnak és a csapat állományában súlyos, és tömeges ártalmat okozhatnak. […] Az állat-egészségügyi felderítés megbízhatóbbá és eredményesebbé tétele céljából is szükséges lenne, hogy az állatorvosok hadtáptiszti kiképzést kapjanak. […] Arra a lehetőségre is gondolva, hogy a Honvédelmi Minisztérium az állatorvosok tartalékos tiszti kiképzését az egészségügyi tiszti /felcseri/ vonalra tervezné állítani, megállapításaink és javaslataink a következők: el nem vitatható az a megállapításunk, hogy az állatorvosoknak jóval magasabb képzettségük van /öt éves egyetemi jellegű főiskola elvégzése után foglalkozásukat megjelölő doktori címmel szereznek diplomát/, mint amennyi a felcseri munkához szükséges. […] Ezért javasoljuk, hogy a honvédelmi miniszter elvtárs rendelettel és határozottan rögzítse le azt, hogy az esetleg egészségügyi tiszti kiképzést kapott tartalékos állatorvosokat milyen beosztásban kell alkalmazni: laboratórium, higiénikus, epidemiologus, raktárakban, kórházakban anyagkezelő. Bármelyik szakmában kapna is a tartalékos állatorvos kiképzést, minden esetben okvetlenül biztosítandó volna az, hogy a tartalékos állatorvosok elnevezésében is kidomborodjék az állatorvos jelleg […] és az állatorvosok továbbra is külön szolgálati ágat képezzenek. Csak így biztosítható az, hogy a nagy munkát, anyagi megterhelést, hosszú időt igénylő állatorvosi képzés el ne vesszék és adott esetekben kellőképpen és leghasznosabban legyen az állatorvos felhasználható. Dr. Mócsy János egy. tanár, a Főiskola igazgatója, Androvits Sándor egy. adjunktus, MSZMP titkár.

372. Budapest, 1958. április 16. Vizsgaszabályzat módosításának ügyintézése 856-56/1958 Dr.Mócsy János elvtársnak […] Tudomásomra jutott, hogy Igazgató Elvtárs a Marxizmus-leninizmus tanszék vezetőjének javaslatára [a] vizsgaszabályzat módosítást közvetlenül a Művelődésügyi Minisztériumtól kérte, az FM Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság Agrár-felsőoktatási Osztályát megkerülve. Kérem Igazgató Elvtársat, hogy a jövőben az eredményes ügyintézés érdekében a szolgálati utat szíveskedjék betartani. Kovács Aladár osztályvezető.

135

* Budapest, 1958. április 22. 41095/1958. sz. leiratában foglaltakat kivizsgáltam, és az üggyel kapcsolatban az alábbiakat jelentem: marxizmus-leninizmus tárgy vizsgáira vonatkozó rendeletet közvetlenül a Művelődésügyi Minisztérium küldte meg a Főiskolának, illetőleg tájékoztatásul a Marxizmus-leninizmus tanszék vezetőjének is. A rendeletben foglaltakkal a Tanszék vezetője több szempontból nem értett egyet és ezért közvetlen a Művelődési Minisztériumban lévő elvi irányító osztályhoz fordult. A Főiskola semmiféle felterjesztést a Minisztériumhoz nem tett. A Művelődésügyi Minisztérium a Marxizmusleninizmus tanszék vezetőjének javaslatai alapján március 29-én 78.805/1958. III.9. sz. leiratában módosította a marxizmus-leninizmus vizsgarendjét. Dr. Mócsy János egyet. tanár, a Főiskola igazgatója. [ld. még 281, 298.]

373. Budapest, 1958. április 30. Külföldi oklevelek honosítása 856-61/1958. Földművelésügyi Minisztérium, Állat-egészségügyi Igazgatóság. A külföldi oklevelek honosítását szabályozó 1/1957/VII. M. M. sz. rendelet hatálybalépése óta eltelt időben eddig mindössze 5 Magyarországon működő állatorvos kérte Főiskolánkon a Szovjetunióban állami ösztöndíjjal szerzett oklevelének honosítását. Miután bizonyos, hogy 1945-óta ennél jóval több állatorvos szerzett ösztöndíjjal külföldön oklevelet, kívánatos lenne az eddig még nem jelentkezett, Magyarországon állatorvosi tevékenységet folytató állatorvosok figyelmét oklevelük honosításának szükségességére felhívni. […] Ennek érdekében kérem az Igazgatóságot, utasítsa a megyei vezető állatorvosokat arra, hogy a megyei értekezletek alkalmával ismertessék a rendelet főbb intézkedéseit a körzetükbe tartozó állatorvosokkal és hívják fel az érdekeltek figyelmét oklevelük honosításának szükségességére. Dr. Mócsy János igazgató, akadémikus.

374. Budapest, 1958. május 5. Mezőgazdasági Felsőoktatási Intézmények Tanácsáról 856-66/1958. A Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó valamennyi mezőgazdasági felsőoktatási intézményt érintő általános jellegű oktatási-, nevelési-, kutatási- és továbbképzési kérdések megvitatása, összehangolása, továbbfejlesztésének és gazdaságos végrehajtásának elősegítése érdekében Mezőgazdasági Felsőoktatási Intézmények Tanácsa létesítésére kívánok Miniszter elvtárs felé előterjesztést tenni. A Tanács szervezeti és működési szabályzatának tervezetét29 1 példányban csatoltan megküldöm azzal, hogy Rektor /Igazgató/ Elvtárs a tervezettel a kapcsolatos véleményét legkésőbb 29

A tervezet az irat mellékletét képezi, az irattárban megtalálható.

136

1958. május hó 15-ig terjessze fel hozzám. Tekintve, hogy a létesítendő Tanács elsősorban az intézmények vezetői munkájának megkönnyítésére szolgál majd, ezért a tervezetet nem feltétlenül szükséges megvitatásra tanácsülés elé terjeszteni. Tamássy István főigazgató.

375. Budapest, 1958. május 5. A Főiskola adminisztrációjának vezetője tájékoztatja a Földművelésügyi Minisztériumot egyes személyekről Iktatószám nélkül Földművelésügyi Minisztérium Személyzeti Főosztályának. A Személyzeti Főosztály vezetőjének felkérésére, megadott névsor alapján az alábbi tájékoztatást adom: Dr. Katona Lajos 1947-ben nyert felvételt az Állatorvos-tudományi Főiskolára. 1949-ben továbbtanulásra engedélyt nem kapott, mivel jogi doktor és 1942-től főhadnagyi minőségben csendőrtiszt volt. Az ellenforradalom után december 20-án visszavételt nyert azzal, hogy a III. évre beiratkozhat. Csak 1957. április 9-én jelent meg a Főiskolán, mert addig letartóztatásban volt. 1957. augusztus 30-án az ellenforradalom alatt történő visszavételeket felülvizsgáló bizottság politikai okok miatt kizárásra javasolta. 1957. szeptember. 12-én kiegészítő jegyzőkönyvben az igazgató aláírásával tanulmányai folytatásának engedélyezését javasolta. 1957. október 25-én egy felülvizsgáló bizottság szintén visszavétele ellen foglalt állást /4 nem 1 igen/. Az FM. ennek ellenére visszavette a Főiskolára. 1957. novemberben a „Magyar Ifjúság”-ban megjelent cikk30 után az FM. azonnali hatállyal kizárta a Főiskoláról. Szécsi Ágostont 1951-ben népidemokrácia ellenes magatartása miatt egész klikkjével együtt kizárták a Főiskoláról. 1957-ben az ellenforradalom eredményeként a Főiskolára visszavételt nyert. 1957. augusztus 31-én a Főiskolán alakult bizottság továbbtanulását politikai okok miatt nem javasolta. Nem javasolja október 25-én sem a Bizottság, de az FM. döntéséig már oklevelet szerzett és így az FM. kénytelen a már meglévő helyzet szerint dönteni. Bartha Lászlót 1949-ben osztályidegen származása miatt a Főiskoláról kizárták. /360 kh./ 1956 szeptemberében kérte visszavételét, az FM. elutasította. 1956 december 4-én az ellenforradalom után megismétli /a Főiskolán/ kérelmét és visszavételt nyert. A felülvizsgáló bizottság a beszerzett információk alapján három igen, két nem javaslattal visszavételre továbbította az FM. felé. Ennek alapján visszavételt is nyert. A „Magyar Ifjúság”-ban megjelent cikk után őt is kizárta az FM. Forczek Adorjánt 1949-ben osztályidegen származása miatt kizárták a Főiskoláról. 1957. január 26-án visszavételt nyert. 1957. augusztus 30-án alakult bizottság politikai és tanulmányi okokból tanulmányai folytatásának engedélyezését nem javasolta. Ugyanígy dönt 1957. október 25-ödikén a felülvizsgáló bizottság is. A FM. ennek ellenére további adatbeszerzést tart szükségesnek döntése meghozatalához. A „Magyar Ifjúság”-ban megjelent cikk után a FM. kizárta. Tóth Zsigmond 1946-ban iratkozott be a Főiskolára. 1949-ben letartóztatták, 8 évi börtönre ítélték. Ebből 6 és ½ évet letöltött, ekkor szabadlábra helyezték. 1956 szeptemberében 30

Sárdi Mária: Az ellenforradalom „vívmányaként”Horthysta alezredes csemetéje, kulákgyerek, volt csendőrtiszt nyüzsög az Állatorvosi Főiskolán. Magyar Ifjúság, 1957. 1. évf. 50. sz. 3. p.

137

kérte visszavételét, 1957. január 7-én kapott engedélyt tanulmányai folytatásához. 1957. augusztus 30-án a felülvizsgáló bizottság a továbbtanulás engedélyezéséhez további rehabilitációs papírok bemutatását tartja szükségesnek. Október 25-én a felülvizsgáló bizottság javasolja visszavételét miután véleménye szerint nem kegyelem, hanem rehabilitáció történt. A visszavételhez a FM. hozzájárul, majd az újságcikk után kizárja. Később a Minisztériumban történt megbeszélés alapján /1958. márc. 12./ melyen a Főiskola igazgatója, párttitkára, szem. oszt. vezetője is részt vett, visszavételt nyer és áprilisban le is államvizsgázott. Simon János 1947-ben iratkozott. […] 1952 végén a Főiskoláról eltűnt a folyamatba helyezett fegyelmi miatt. 1953 tavaszán lefolytatott fegyelmi[vel] kizárták, mivel elhallgatta osztályidegen voltát és azt, hogy évekig internálva volt. Az ellenforradalom után visszavételt nyer, azonban tanulmányi kötelezettségeinek ekkor sem tesz eleget. Sem a 30-i, sem okt. 25-i felülvizsgáló bizottság nem javasolja visszavételét politikai és tanulmányi okok miatt. Ennek ellenére az FM. további helyszíni kivizsgálást tart szükségesnek. Az újságcikk nyomán azonban azonnali hatállyal kizárja. […] Csernyi Tamás /1956/ munkásszármazású […] Származására és árvízkárosultságára való tekintettel vette fel a Főiskola. […] Andor Judit egyéb származású, felvételi vizsgán közepesen szerepelt. A felvételi bizottság feltételesen javasolta, a csúcsbizottság elutasító javaslatot hozott. A Főiskolára FM. utasításra szeptember végén jött. Októberben disszidált. Ferenci Mária 1956-ban pótlólag lett felvéve. Apjának 100 kh. bérelt rizsföldje volt. A Főiskola nem vette fel, sem az al-, sem a csúcsbizottság. Az utólagos felvételnél a Főiskola akkori állami és pártvezetése a Minisztériumban azt a felvilágosítást kapta, hogy felvételét felsőbb pártszervek tartják szükségesnek. Tanévkezdés után kb. két héttel jött a Főiskolára. Ellenforradalom alatt disszidált. Illek Péter /1956/ egyéb származású. Az első felvételnél nem került be. Az FM. vette fel évkezdés után. Disszidált. A Főiskola igazgatója 1957-ben ellenforradalmi cselekmények és disszidálása miatt a Főiskoláról kizárta. Egedi László /1956/ X származású. […] felvételt a Főiskolán nem nyert. Majd a Főiskola képviselőinek tiltakozása ellenére a főhatóság felvette31 Nemeshanyi Márta /1956/ X származású. Apja a Horthy hadsereg sportoktató őrnagya, emellett 28 kh. földjük és többszobás villájuk volt. A felvételi bizottság nem vette fel származása miatt. Külső vezető szerv támogatásával azonban felvételt nyert. Disszidált. A 80-ról, a felvételi vizsgák lezárása után 120[-ra] emelt létszámon felül külön FM utasításra szeptember és október hónapban felvételt nyertek még utólag: Máthé Zsuzsa / 1957/ értelmiségi származású. /Állatorvos, 20 kh. föld/ Az Állatorvostudományi Főiskolán felvételi vizsgát nem tett, az Orvostudományi Egyetemen felvételizett. Pável Zoltán egyéb származású. […]. Balázs Vilmos egyéb származású. […] A felvételi bizottság nem javasolta. Fésüs László értelmiségi származású. Húsz pontot ért el. A középiskolai felvételi bizottság ellenforradalmi magatartása miatt 1956. június 1-jén nem javasolja. Június 11-én az oktatási osztály vezetője felvételével egyetért. Június 18-án a Szombathelyi MSZMP az oktatási osztály véleményének figyelmen kívül hagyását kéri. Július 9-edikén a Vasvári Járási Tanács és a Járási P.B. egyetértően messzemenőkig javasolja a felvételét, majd szeptember 17-edikén az MSZMP Szombathelyi városi V.B. a FM Szakoktatási Főigazgatósághoz küldött levelében megváltoztatja álláspontját és javasolja felvételét. Ezután kap engedélyt a Főiskolára való 31

Nem végzett.

138

beiratkozásra. Joó Sándor munkásszármazású.[…] Králik Géza alkalmazott származású. 26 pontot ért el, felvételére azért nem került sor, mert apja Ludovikát végzett tiszt, aki jelenleg a vendéglátóiparban dolgozik, mint motoros árúkihordó. Felvételét a VASAS S.C. támogatta, mivel kiváló vívó versenyző. Simon Emil értelmiségi származású, 24 pontot ért el. A beérkezett információk miatt /apja ellenforradalmi kijelentéseket tett/ nem nyert felvételt. Később Jóború Magda akkori miniszterhelyettes ügyét újból megvizsgáltatta és a vizsgálat alapján átiratban kérte a FM-től a felvételi határozat megváltoztatását. Ennek alapján érkezik a Főiskolára az FM utasítása felvételére vonatkozóan. Egyben kérem a Személyzeti Főosztály közbenjárását ahhoz, hogy az 1958/59. [helyesen 1959/1960] tanévre a keretszámot mielőbb megkaphassuk, azon a későbbiek folyamán változás ne történjék, és hogy a felvételek lezárása után a felvételi bizottságok megkerülésével létszámon felüli felvételek ne történhessenek. A bennfoglaltakat teljes egészében az állami- és pártvezetéssel megbeszéltem. Gábor György int. admin. vezetője. [ld. még 333, 349, 355, 357, 358.]

376. Budapest, 1958. június 13. A röntgenológia helyzete a Főiskolán 856-79/1958. A budapesti állatorvosi főiskolán viszonylag igen hamar, előbb a belklinikán /1922-ben!/ később a sebészeti klinikán is /1929/ abban az időben korszerű röntgengépek voltak felszerelve. Ezekkel a röntgendiagnosztika terén úttörő munkát végeztek. A hallgatók oktatásában és a tudományos kutatómunkában is megfelelő szerep jutott a röntgenológiának. Dr. Kovács Gyula akkor egyetemi intézeti tanár, hallgatóinknak egészen 1949-ig rendszeres magántanári előadásokat tartott az állatorvosi röntgenológiából, amelyeken a IV. éves hallgatóság tekintélyes része részt vett. Ez idő óta a röntgenológia helyzetében főiskolánkon műszaki tekintetben fejlődés, a tudományos kutatómunka területén bizonyos fokú egyhelyben topogás, az oktatás területén pedig hanyatlás mutatkozott. […] Közvetlenül megoldandó feladatok: 1/ A sebészeti klinika vezetőjével egyetértésben elhatározni a klinika mellett szervezett központi röntgenlaboratórium felállítását. Ez a laboratórium rendszeresen vállalna más intézetek részére is röntgenezési munkákat. 2/ A sebészeti klinika vezetőjével megtárgyalni a röntgenlaboratórium személyi kérdéseit és erre valamilyen módon megoldást találni. 3/ Rendszeres előadásokat szervezni a hallgatóság részére: ezeket a röntgenlaboratórium vezetője tartaná. 4/ A szülészeten lévő Auto-Progress röntgenkészüléket a szülészeti klinika vezetőjével egyetértésben a központi röntgenlaboratórium kezelésébe adni. Gondoskodni megfelelő elhelyezéséről és felállításáról a rutin kórházi gyakorlat és ezzel együtt az oktatás számára. 5/ A központi röntgenlaboratórium részére terápiás készülék beszerzését tervbe venni, ugyanekkor a belklinika részére tervezett diagnosztikai berendezés beszerzését leállítani. Karsai Ferenc dr. egyetemi adjunktus, Fellner Ferenc egyetemi adjunktus.

139

377. Budapest, 1958. június 19. A Főiskola kutatási tevékenységéről 856-1/1958 Jelentés. A kutatási témákat ellenőrző bizottság a pártszervezet programja szellemében figyelemmel kísérte a Főiskola egyes intézeteiben a kutatómunka menetét és az ezt nehezítő körülményeket. […] Részleteiben a bizottság a következőket állapította meg: 1/ Belgyógyászati klinika kutatómunkája szép eredményeket hozott, közelebbről a bőrbetegségek eredményes gyógykezelésében, az alkalmazandó gyógyszerek gazdasági előnyei tekintetében. Jelentősek azok a vizsgálatok, amelyek az invert-cukor parenterális alkalmazásának módszerét eredményezte. A kutatómunkát technikai asszisztens hiánya nehezíti. 2/ Az Élettani tanszék kutató munkássága nagyon eredményes volt az elmúlt évben. Az intézet a jövőben célhitelt, vagy akadémiai kutató részleget szeretne kapni. Spektrofotométerre, nyomásváltozás-mérőre lenne szükségük. […] 3/ A Kémiai tanszék a történt változások következtében jelenleg elsősorban módszertani kérdésekkel foglalkozik […]. 4/ A Kórbonctani tanszék országos főtéma keretében foglalkozik a csibék anyagforgalmi betegségeivel, ezenfelül a sertések tüdővizenyőjével és a toxoplasmosissal. A vizsgálatokhoz szükséges eszközök rendelkezésre állanak. 5/ Az Állattenyésztési tanszék a vércsoport-, az antigén meghatározás nagyjelentőségű kérdéseivel foglalkozik.[…] 6/ A Beldiagnosztikai tanszék a májmételykór parenteralis gyógykezelésének a kidolgozásával végzett nagyon jelentős munkát. Gátló tényező egy modern EKG készülék hiánya. […] Szükség lenne egy Pulfrich-féle fotométerre […]. 7/ A Gyógyszertani tanszék a methaemoglobinaemia oktanával, az alkali-tartalék befolyásolásával, chloromycetin-vérszint meghatározásával foglalkozik.[…] 8/ A Járványtani tanszék a buroktermelésre képtelen lépfene törzsek felkutatása, a sertés járványszerűen jelentkező gyomorbél-gyulladásának, idült paratífuszának, a szarvasmarha–vibrosis terén végez kiemelkedő munkát. Az intézetnek a víruskutatáshoz nincs teljesen biztonságosan működő mélyhűtő berendezése. 9/ Az Élelmiszerhigiéniai tanszék a húsipari termékek minőségének és eltarthatóságának a javítására irányuló vizsgálatokkal, és antibiotikumot termelő tejsavbaktériumok kórokozókra gyakorolt hatásának a vizsgálataival foglalkozik. […] 10/ A Szülészeti klinika a szarvasmarhák fertőző eredetű meddőségének megelőzésével és gyógykezelésével foglalkozott, erről brosúra is jelent meg. Foglalkoznak a bika trichomonadosisának a gyógykezelésével, a méhhurut biopsiás vizsgálatával, oestrogének hatásával a vér ásványi anyag tartalmára. […] 11/ A Sebészeti és Szemészeti klinikán a kutatómunka zavartalanul folyik. A hibernal narkotizáló és narkotikum-potenciáló vizsgálatával jó és olcsó altatási módszert igyekeznek kidolgozni. A havivakság oktani vizsgálata szintén fontos munkaterülete az intézetnek, úgyszintén az intratrachealis altatás módszere. A kutatómunkának egy akadálya van, hőlégsterilizátor hiánya. 12/ Az Anatómiai tanszék röntgenanatómiai, funkcionális és konstituciós anatómiai vizsgálatokkal foglalkozik. Az intézeti szövettani munkához nélkülözhetetlennek mondható binocularis mikroszkópot, amelyet már régóta igényelt, sikerült az intézetnek megkapnia. 13/ A Parasitológiai tanszék tüdőférgesség kórtani, terápiai és fejlődéstani kérdéseivel, a hazai kullancsfajta feltérképezésével – mint főtémákkal – valamint a paraphistomosis előfordulási kérdéseivel, a lúd amidostomosisával foglalkozik […]. 14/ A Növénytani tanszék a kaszáló és legelőrétek növényeit dolgozza fel szövettani nézőpontból, ezen kívül etetési kísérleteket folytat 140

gyommagvakkal, feldolgozzák szövettanilag a takarmányban előforduló mérgező gyommagvakat. […] A Bizottság úgy látja, hogy a kutatómunkában a Főiskola egyes tanszékei szép eredményeket mutatnak fel annak ellenére, hogy még vannak gátló tényezői /személyzet, műszerek, helyiségek stb./ a kutatómunka lendületének. […] A Kisérletügyi Igazgatóság legújabb /50.922/1958. sz. levelében foglaltak alapján a kutatómunka szervezetének átrendezésével kétségtelenül még célszerűbbé és eredményesebbé fog válni a Főiskola kutató munkája. Dr. Kovács Gyula egyet. tanár. [ld. még 244, 292.]

378. Budapest, 1958. június 24. Felvételi keretszámok 1958/59-re 856-23/1958. Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy az 1958/59. tanévtől az I. évfolyamra felvehető létszámot - további intézkedésig - 120 főben állapítom meg.32 Tamássy István főigazgató. [ld. még 252, 271, 291, 409, 424, 460.]

379. Budapest, 1958. július 17. Párt- és állami ösztöndíjasok felvételi bizottsága 856-89/1958. Állatorvosi Főiskola Igazgatójának. Kérem Rektor /Dékán, Igazgató/ Elvtársat, hogy 1958/59-es tanévben I. évfolyamra kerülő párt és állami ösztöndíjas hallgatók felvételére szervezzen felvételi bizottságokat és a felvételeket 1958. augusztus 25-31-ig bonyolítsa le. A bizottságok összetételére és munkájára vonatkozóan a múlt tanévi pártösztöndíjas hallgatók felvételére kiadott szempontok az irányadók. Mellékelten közlöm a felvételi vizsgára kerülők névsorát és címét, s kérem, hogy a felvételi vizsga időpontjáról nevezetteket és a Művelődésügyi Minisztérium Felsőoktatási Főosztályát értesíteni szíveskedjék. […] dr. Meisel János főosztályvezető helyettes [Művelődésügyi Minisztérium] * Budapest, 1958. augusztus 12. Művelődésügyi Minisztérium Felsőoktatási Főosztály. A 80.875/1958. sz. fehívás alapján közlöm, hogy Androvits Sándor pártösztöndíjas hallgató felvételi vizsgáját az Állatorvostudományi Főiskola kémiai tantermében f. hó 23-án reggel 9 órára tűztem ki. A felvételi vizsga időpontját azért kellett a felhívásban megjelölttől eltérően megállapítani, mert Androvits Sándor elvtársnak párttitkári tanfolyamon kell részt vennie, ami f. hó 25-én kezdődik. Dr. Sályi Gyula egyet. tanár, igazgatóhelyettes.

32

A későbbiekben 140-re módosította: ld. 383. sz. iratot.

141

*Jegyzőkönyv. Felvétetett 1958. augusztus 18-án az Állatorvosi Főiskola Kémiai Intézetében, Androvits Sándor pártösztöndíjas hallgató felvételi vizsgáján. Jelen vannak, mint a bizottság elnöke B. Kovács András egyetemi docens, dr. Szekeres László egyetemi tanár, dr. Benedek Gábor egyetemi docens, mint a bizottság tagjai. Biológiai kérdések: Az élet keletkezésének elméletei, miből áll az élő szervezet, a sejt részei, a táplálék útja. Kémiai kérdések: Állandó és többszörös súlyviszonyok kérdése, atom és molekula elmélet, atomsúly, molekulasúly fogalma. A jelölt a feltett kérdésekre kielégítő mértékben válaszolt, ezért a Bizottság a felvételét az Állatorvos-tudományi Főiskola I. évfolyamára javasolja. K.m.f. * Budapest, 1958. augusztus 27. Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási- és Kísérletügyi Főigazgatósága, Heckenast József elvtársnak. Hivatkozom telefonértesítésére, az alábbiakban számszerűen értékelve közöljük Androvits Sándor elvtárs felvételi vizsgaeredményét. A felvételi vizsgán írásbeli tételeket nem adtunk, hanem a vizsgáról felvett jegyzőkönyvben közölt kérdéseket tettük fel. E kérdésre adott válaszokat két 5- és két 4-es osztályzattal értékeltük. Összpontszám 18. B. Kovács András egyet. docens, a felvételi bizottság elnöke. [ld. még 284, 304.]

380. Budapest, 1958. július 31. Káderjelentés 856-109/1958. Dr. Mócsy János elvtársnak […] Sajátkezű felbontásra! Felkérem Rektor/Igazgató/ Elvtársat, hogy 1958. augusztus 20-ig az intézménynél dolgozó valamennyi osztályidegenről készítsen kimutatást, és azt hozzám terjessze fel. A kimutatás tartalmazza a következő adatokat: a/ név, b/ az egyes személyek osztályidegen származása miből adódik /csendőr, aktív katonatiszt, földbirtokos, üzemtulajdonos, nagykereskedő, stb./, c/ milyen munkakört tölt be és munkahelyén milyen munkát végez, d/ milyen magatartást tanúsított az ellenforradalom alatt és azóta, amennyiben leváltásra javasolják, kivel tudják pótolni? Tamássy István főigazgató. *Budapest, 1958. augusztus 5. Felhívom Rektor /Igazgató/ elvtársat, hogy a 42.136/1958. sz. utasításom kiegészítéseképpen az alábbi kérdésekre is adjon választ: 1/ Milyen intézkedéseket tett azokkal a személyekkel kapcsolatban, akik a minisztertanácsi hozzájárulást a bizalmas munkakör betöltéséhez nem kapták meg? 2/ Milyen harcot folytatnak az ellenséges tevékenység leleplezésére? 3/ Milyen a káderutánpótlás helyzete? Hogyan biztosítja a tervszerűséget? Hogyan foglalkoznak a fiatal kommunista és szimpatizáns oktatók és kutatók nevelésével és fejlődésük előmozdításával? 4/ Milyen intézkedéseket látnak szükségesnek a fejlődés gyorsítására? 5/ A személyi minősítések munkájának tapasztalatai és helyzete. Kovács Aladár osztályvezető

142

* Budapest, 1958. augusztus 19. Jelentés az Állatorvos-tudományi Főiskola káderhelyzetéről. Az Állatorvos-tudományi Főiskolán jelenleg két osztályidegen dolgozó van. A/ Kurdi József apja katonatiszt volt ezredesi rendfokozatban. Ő maga a Horthy-hadseregben szolgált századosi rendfokozatban. Ludovikát végzett. 1947-ben jött haza szovjet fogságból. Jelenleg a könyvtárban dolgozik, mint tudományos munkatárs. Orosz nyelvtudásával hasznos munkát végez a szovjet tudományos folyóiratok, közlemények lefordításával. Ezen kívül a külföldi tudományos folyóiratok beszerzését végzi a tanszékek részére. Magatartása ellen semmiféle kifogás nem merült fel. Az ellenforradalom alatt semmiféle tevékenységet nem végzett. Leváltását nem javasoljuk, mert jelenleg a könyvtárban hasznos munkát végez a tanszékek részére. B/ Nyáry Lászlóné apja ügyvéd volt 39 kh földdel. Jelenleg diákotthonban dolgozik, mint kisegítő /portás/. Az FM-ből helyezték át a Terv- és Pénzügyi osztályra adminisztrátornak, racionalizáláskor került jelenlegi beosztásába. Munkája ellen kifogás nem merült fel. Az ellenforradalom alatt vélt sérelmére rehabilitációját kérte, egyébként semmiféle tevékenységet nem végzett. Leváltottuk, a TEB33 munkaviszonyának helyreállítására kötelezte a Főiskolát. 1/ Tudomásunk szerint a Főiskola dolgozói közül ezideig mindenki megkapta az 1. sz. mellékletben [?] feltüntetett fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez szükséges minisztertanácsi hozzájárulást. 2/ Az ellenforradalom felszámolása óta a Főiskolán ellenséges tevékenységre utaló jelenséget nem tapasztaltunk. Amennyiben ilyen jelenség volna, a Főiskola igazgatósága a pártszervezettel közösen megtenné a szükséges intézkedéseket. A dolgozókkal-hallgatókkal való rendszeres foglalkozás, beszélgetés, felvilágosítás mind a két vezetőség részéről folyik. Igyekszünk megismerni a dolgozóhallgatók problémáit és a lehetőségek keretein belül megoldjuk azokat. 3/ A káderutánpótlás két vonalon lehetséges: a/ végzők közül, b/ gyakorlatban dolgozó állatorvosok közül. A/ A végző hallgatók közül a munkás-paraszt származású, párttag vagy pártonkívüli, jó tanulmányi eredményt elért hallgatók jöhetnek számításba. Ezekkel való foglalkozás már a társadalmi tevékenységük során, vagy a tudományos szakkörökön belül megkezdődik. A jövőben ezt a munkát mind a két vonalon erősíteni kell. Ennek érdekében a tudományos szakköröket a következő tanévre átszervezzük. Már az első és második évben ki kell ezeket a hallgatókat válogatni, és velük rendszeresen foglalkozni. Biztosítani kell politikai és szakmai fejlődésüket. A szükséges utánpótlást minden évben biztosítani tudtuk. B/ A gyakorlatban dolgozó állatorvosok közül a káderutánpótlás a nehezebb kérdés. A kiválogatás minden évben megtörténik. A kiválogatottaknak figyelemmel kísérjük a további munkájukat, szakmai és politikai fejlődésüket. Behozataluknál a nehézséget elsősorban a lakáshiány okozza. Budapesten nem tudunk részükre megfelelő lakást biztosítani. Ezek az állatorvosok zömükben jól jövedelmező állásokban vannak, a Főiskolán ezt az összeget biztosítani nem tudjuk. A tervszerűség biztosítása érdekében a minősítések elkészülése után elkészítjük a Főiskola perspektivikus káderfejlesztési tervét. A káderfejlesztési tervben biztosítani kell, hogy az elkövetkező időben a szakmailag és politikailag nem megfelelő oktatók leváltásra kerüljenek. Helyettük politikailag megbízható, jó szakképzettséggel rendelkező szakembereket kell beállítani. Ez nem jelenti azt, hogy ez a munka most nem folyik. Jelenleg három oktató leváltása van folyamatban, elsősorban nem megfelelő politikai 33

Területi Ellenőrző Bizottság

143

beállítottságuk miatt. A fiatal kommunista és szimpatizáns oktatók részére a fejlődés biztosítva van. A minősítések során behatóan foglalkoztunk ezekkel az oktatókkal és részletesen megbeszéltük továbbfejlődésük kérdéseit. Részükre biztosítottuk a külföldi tanulmányutat, rövidített aspirantúrát, előléptetést, rendkívüli előléptetést stb. A fentieket néhány adattal kívánjuk alátámasztani. Külföldi tanulmányúton volt: dr. Palyusik Mátyás egy. docens, dr. Mészáros János egy. docens, dr. Kobulej Tibor egy. docens, dr. Kassai Tibor egy. adjunktus, dr. Lehoczky Zoltán egy. adjunktus, dr. Karsai Ferenc egy. adjunktus, dr. Kapp Pál egy. adjunktus, Pethes György egy. adjunktus. Külföldi tanulmányútra megy: dr. Pozsonyi Tivadar tanszékvezető egyetemi docens, B. Kovács András egy. docens, dr. Kardeván Andor egy. docens, Varró Rózsi egy. adjunktus, dr. Kassai Tibor egy. adjunktus, dr. Bokori József egy. adjunktus. Levelező, vagy rövidített aspirantúra: dr. Palyusik Mátyás egy. docens, dr. Lami Gyula egy. docens, dr. Benedek Gábor egy. docens, dr. Horváth György egy. adjunktus, dr. Kovács Ferenc egy. adjunktus, dr. Karsai Ferenc egy. adjunktus, Pethes György egy. adjunktus. Előléptetés: B. Kovács András t.v. egy. docensnek, dr. Mészáros János egy. docensnek, dr. Benedek Gábor egy. docensnek, dr. Kardeván Andor egy. docensnek, dr. Lehoczky Zoltán egyetemi adjunktusnak. Rendkívüli előléptetés: Androvits Sándor egy. adjunktus, Molnár Mihály egy. adjunktus, dr. Horváth Zoltán egy. adjunktus, dr. Guzsal Ernő egy. adjunktus, Kardos János egy. tanársegéd. 4/ A fejlődés gyorsítása érdekében javasoljuk, hogy a tanársegédi és adjunktusi állásokra a kinevezés meghatározott időre történjék. Ezen idő letelte után az állásokra újra kelljen pályázni. Ez lehetőséget adna arra, hogy a szakmailag és politikailag nem megfelelő mértékben fejlődő oktatók gyakorlatba kerüljenek. A meghatározott idő alatt igyekeznénk minél jobb oktató-nevelő és kutatómunkát végezni, hogy az állást újra elnyerjék. Azon fiatal oktatók részére, /adjunktustól felfelé/ akik káderutánpótlás szempontjából figyelembe jöhetnek, hosszabb /1 év/ külföldi tanulmányutakat kellene biztosítani. Ez lehetőséget adna arra, hogy szaktárgyuknak megfelelően tudományos tapasztalatokat szerezzenek, megismerjék a külföldi oktatókat, kutatókat és nyelvet tanuljanak. 5/ A személyi minősítéseket szeptember 30-ig befejezzük. Minősíteni kell a Főiskola igazgatójának összesen 105 főt. Teljesen készen van 66 fő. A hiányzó minősítések zömükben az F. M. 42.332/1958. sz. utasításban a Főiskola igazgatójának hatáskörébe utalt vezetőkből tevődnek össze. Ez a munka most van folyamatban. A minősítések elkészítésénél megállapítható hogy a vezetők gondos, megfontolt munkát végeztek. Helyesen értékelték egy-egy oktató szakmai és politikai munkáját. Nem hallgatták el a hibákat és leszögezték, hogy mit várnak a jövőben a fiatal oktatóktól. A minősítő bizottság a minősítések során szóban is közölte észrevételeit és nyíltan megmondta véleményét az oktató eddig végzett munkájáról és politikai magatartásáról. A minősítések jelenlegi rendszere helyesnek bizonyult, mert lehetőséget ad arra, hogy a minősített megismerje a vezetőknek róla alkotott véleményét, és így lehetősége van a felvetett hiányosságokat legrövidebb időn belül kijavítani, az elért eredmények elismerése pedig további jó munkára ösztönöz. Dr. Sályi Gyula egy. tanár a Főiskola igazgatóhelyettese. [ld. még 314, 387, 402.]

144

381. Budapest, 1958. augusztus 12. Felvételi bizottság jelentése 856-23/1958 Jelentkezés, a felvételi bizottságok munkája, felvett hallgatók szociális megoszlása 1/ Főiskolánkra a jelentkezési időszakban az ország gimnáziumaiból és technikumaiból 433 tanuló jelentkezett, a felvételin azonban csak 413 jelent meg. Ennek a 413 főnek a szociális megoszlása: munkás 67, paraszt 109, értelmiségi 84, alkalmazott 76, egyéb 52, X: 25. Ez a megoszlás nem volt a legszerencsésebb, mert a munkások és parasztok nem tették ki a jelentkezők 50 %-át. […] Ebből adódott, hogy a felvételek elbírálásánál, a megfelelő szociális megoszlás biztosítása érdekében a munkás és paraszt, sőt még az értelmiségi kategóriánál is alacsonyabb pontszámmal vettük fel a hallgatókat /16 illetőleg 18 pont/, míg az alkalmazott és egyéb kategóriákból a felvehető alacsony létszámra való tekintettel csak 20 pontosok kerültek be. […] [ld. még 252, 271, 291, 378, 381, 409, 424.]

382. Budapest, 1958. augusztus 5. Az Amszterdami Történettudományi Szenátusi Bizottság tájékoztatása 856-96/1958. Földművelésügyi Minisztérium Agrár-felsőoktatási Osztály. A 42/631/1958. sz. felhívás alapján mellékleten megküldöm az amszterdami Történettudományi Szenátusi Bizottság kérdőívében feltett kérdésekre vonatkozó adatszolgáltatást. Az adatokat az 1945. év előtti irattári anyag majdnem teljes megsemmisülése miatt jórészt a kortársak visszaemlékezései alapján állítottuk össze, ezért több kérdésre csak általános és hozzávetőleges választ adhattunk. Adataink nem vonatkoznak a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem összességére, hanem csupán az Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának Állatorvosi Osztályára, amelynek keretében a kérdéses időszakban a magyar állatorvosképzés folyt. Dr. Sályi Gyula *A/ A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának Állatorvosi Osztályára vonatkozó tényadatok /1938-1942/ 1/ Az Osztály az Egyetem keretében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium irányítása alatt állott. 2/ A professzorok száma 1938-ban 10, 1942-ben 10. A hallgatók száma 1938-ban 339, 1942-ben 523. 3/ A professzorok közül 1 volt a nácikkal szimpatizáló. 4/ A náci hallgatók a létszám kb. 10-15%-át, a szimpatizálók 40-50%-át tették ki. B/ Az Osztály sorsa a megszállás alatt: 1/ Az Osztályt nem zárták be, csak az 1943/44. tanév második és az 1944/45. tanév első félévét rövidítették meg a háborús események miatt. 2/ Annak érdekében, hogy az állatorvosképzést Budapest ostroma alatt is folytatni lehessen a V.K.M. 9800/1944. sz. alatt elrendelte az Osztály III. és IV. évf. hallgatóinak Németországba kitelepítését és részükre rövidített tanfolyam tartását. A tanfolyamon katonai behívóval berendelt 4 professzor vezetése alatt 139 hallgató vett részt. A tanfolyam Bécsben 1944. decembertől 1945. március végéig tartott. 3/ Tanszékeket nem 145

szüntettek meg. 4/ Laboratóriumokat nem szüntettek meg. 5/ A német terroruralom következtében a hallgatóság befolyásolására a militarizálást célzó, nem hivatalos propaganda folyt. 6/ Az Osztály irányításában változások nem történtek. C. Professzorok 1/ Zsidó professzorok nem voltak az Osztályon. 2/ A professzorok ellen intézkedéseket nem alkalmaztak. 3/ A professzorok nem sztrájkoltak. 4/ A professzorok a kitelepítés ellen kari tanácsi ülésen tiltakoztak. A tiltakozás nem akadályozta meg a részleges kitelepítést. 5/ Professzorokat nem tartóztattak le. 6/ Professzorokat nem öltek meg. D. Hallgatók 1/ A zsidó hallgatókkal szemben alkalmazott intézkedések: a/ sárga csillag viselésének kényszere, b/ tanteremben az utolsó padba ültetés, c/ eltiltás a menza igénybevételétől, d/ eltiltás az oktatási segédeszközök beszerzésétől, e/ időnként megakadályozása az Egyetem látogatásának. Ezek ellen az intézkedések ellen az egyetemi kollektíva hivatalosan nem léphetett fel, de mind a professzori kar, mind a hallgatóság jóérzésű tagjai igyekeztek az intézkedésekkel sújtottak sorsán magánúton enyhíteni. 2/ Néhány hallgatót, akik náciellenes véleményt nyilvánítottak, letartóztattak. 3/ A hallgatók nem sztrájkoltak. 4/ A hallgatók egy csoportja tiltakozásának azzal adott kifejezést, hogy nem ment ki a kitelepített tanfolyammal Németországba. 5/ Magánfeljelentés alapján 2-3 hallgatót katonai nyomozók politikai megbízhatatlanság címén büntetőtáborba vittek. 6/ Hallgatókat nem öltek meg. 7/ A zsidó hallgatókat /kb. 15-20 fő/ kivétel nélkül munkaszolgálatra elvitték. Ezek közül kb. 10 nem tért vissza. Hivatalos tiltakozásra nem volt lehetőség. 8/ Numerus clausus volt és minden hallgatóra kiterjedt. Ezen belül a zsidó hallgatók számaránya eleinte a zsidóság országos számarányának megfelelően 6% volt, később a V.K.M. rendeletére 0%. 9/ Az Osztályon „Lehel Bajtársi Egyesület” működött, amely eleinte része volt a „Turul” szövetségnek, később a szövetség jobbra tolódása miatt onnan kilépett, és önállóan folytatta tevékenységét. E/ Az egyetemi oktatás: 1/ Beszivárgás nem történt. A hallgatók a rendes felvételi eljárás útján kerültek az egyetemre. 2/ A szakoktatás nem változott, csupán a „Korszerű honvédelem kérdései” c. tárgy és a kötelező leventekiképzés került bevezetésre. 3/ Nyílt nácifikáló kísérletek nem történtek. Dr. Sályi Gyula egyet. tanár, igazgatóhelyettes

383. Budapest, 1958. szeptember 2. Fellebbezések felülvizsgálata 856-23/1958. Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy az 1958/59. tanévi beiskolázási keretszámot 140 főre módosítottam. A fellebbezések felülvizsgálata során az 1958/59. tanévre az Állatorvostudományi Főiskola I. évfolyamára az alant felsoroltakat engedélyezem: [ 26 név…] A bizottság megállapította, hogy az egyes anyagokban tisztázatlan problémák merültek fel. Ennek alapján az alant felsoroltak felvételét – amennyiben kizáró ok nincs – feltételesen engedélyezem. 1/ Németh József […] A gyermek magas pontszámot ért el és jó információt adtak róla és anyjáról is. Nem tisztázott azonban korábbi vagyoni helyzetük. Nem egy esetben előfordult ugyanis, hogy kulákok idegen környezetben húzódnak meg, ahol senki sem tud múltjukról. 2/ Takács Ferenc anyaga nem áll rendelkezésre, tehát újabb információ beszerzése szükséges mind a pártszervezettől, mind a tanácstól. 146

Tisztázandó, hogy valóban 10 gyermekes dolgozó paraszt családról van-e szó. 3/ Janata Vilmos édesapja 25 éve egy külföldi érdekeltségű cég szolgálatában áll. Az anyagából nem derül ki politikai beállítottsága és magatartása. Meg kell vizsgálni, hogy mint külföldi érdekeltségű cég dolgozója, hű-e a népi demokratikus rendszerünkhöz. Alapos környezettanulmányozás után dönthető el a gyermek felvételének lehetősége. Utasítom az Igazgató Elvtársat, hogy nevezettek ügyét sürgősen tisztázza és az eredményről a Főigazgatóság Agrár-felsőoktatási Osztályát 1958. szeptember 15-ig tájékoztassa. Felhívom Igazgató Elvtársat, hogy a jövőben az ellentétes információkat a felvételi bizottság munkájának megkezdése előtt tisztázza. A felvételt nyertek anyagát mellékelten megküldöm. Tamássy István főigazgató. * Budapest, 1958. szeptember 11. 43.327/1958. számú leiratában felhívott arra, hogy Németh József, Takács Ferenc, és Janata Vilmos felvételi anyagában lévő ellentmondásokat tisztázzam, illetőleg újabb véleményeket szerezzek be és erről jelentést tegyek.1/ Németh Józsefről a felsőzsolcai Tanács véleményét mellékelten megküldöm és ennek alapján felvételét nem javasolom. 2/ Takács Ferenc anyaga megkerült, így azt mellékelem és ugyancsak mellékelem az azóta beérkezett véleményt is. A rendelkezésemre álló anyag alapján felvételét javasolom. 3/ Janata Vilmosról újabb véleményt beszerezni nem lehet, ugyanis nevezett Phönix Kft. Szondy u. 36. sz. épületében lakik, a Kft, mint osztrák vállalat, pártszervezettel nem rendelkezik. Dr. Mócsy János egyet. tanár, a Főiskola igazgatója *Budapest, 1958. szeptember 17. Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy Percsy Miklós felvételére vonatkozóan a 43.327/58 sz. határozatomat hatálytalanítom és nevezett felvételét – tekintettel arra, hogy az Agrártudományi Egyetem beiratkozott hallgatója – nem engedélyezem. Egyben értesítem, hogy Németh József és Janata Vilmos felvételét a felterjesztett újabb információk alapján nem engedélyezem. Kérem, hogy nevezetteket döntésemről értesítse. Felvételi anyagukat mellékelten megküldöm. Tamássy István főigazgató.

384. Budapest, 1958. október 6. Külföldi utazások előkészítése 856-92/1958. Körlevél valamennyi tanszék vezetőjének! Tájékoztatásul és a jövőben való alkalmazás végett közlöm, hogy főhatóságunk a külföldi kiutazások előkészítését az alábbiak szerint szabályozta: 1/ A külföldi kiküldetésre javasolt személy munkahelyének vezetője a javaslat előkészítése előtt kérje ki a pártszervezet és a személyzeti osztály véleményét. A javaslatot a Főigazgatóság a felügyeletet gyakorló miniszterhelyettes jóváhagyása után küldi meg a Nemzetközi Kapcsolatok Csoportjának. 2/ A javaslatot úgy kell előkészíteni és felterjeszteni, hogy az útlevél és vízum megszerzéséhez megfelelő idő, de legalább négy hét álljon rendelkezésre. Amennyiben soron kívüli kiküldetés válik szükségessé, a sürgősséget indokolni kell. A nem hivatalos külföldi utazásokat a felügyeletet ellátó 147

miniszterhelyettes engedélye után a kiutazóknak az IBUSZ útján kell lebonyolítaniuk. Hasonlóan kell eljárni a csoportos tapasztalatcsere-látogatások lebonyolításánál is. Egyéni vagy csoportos tapasztalatcsere látogatás megszervezéséhez a földművelésügyi miniszter engedélye szükséges, s csak azután lehet a külföldi szervekkel tárgyalni a látogatás lebonyolítását illetően. Főhatóságunk ezenfelül elrendelte, hogy a külföldre kiküldött személy elutazása előtt az előre elkészített tervét bemutatni, megérkezését követő hétfői napon d.e. 11 órakor pedig útjáról beszámolni köteles a Szakoktatási Főigazgatóság vezetőjénél. Dr. Sályi Gyula egyet. tanár, ig. helyettes

385. Budapest, 1958. október 7. A Földművelésügyi Minisztérium irányelvei a következő tanévre Iktatószám nélkül Az 1957/58. tanévben tovább haladt az egyetemi élet konszolidációja. Az Egyetem, a főiskolák és az akadémiák jól szervezett oktatómunkával behozták azt az elmaradást, melyet az ellenforradalom által megzavart előző év örökségeként kaptak. Emellett intézményeink politikailag is fejlődtek. Az eddig elért fejlődés ellenére azonban az Egyetem, a főiskolák és az akadémiák politikai helyzete ma még elmarad a szocialista szakemberképzés követelményei mögött. Az egyetemi munka leggyengébb területe még most is a világnézeti, politikai nevelés. […] Felhívom Rektor /Igazgató/ elvtárs figyelmét arra, hogy a megjelenő, országos jellegű /művelődési, mezőgazdasági ifjúságpolitikai stb./ párt- és kormányhatározatok, folyamatosan mind az intézmény tanácsában, mind pedig megfelelő módon az egész oktatószemélyzet bevonásával, illetve szükség szerint a hallgatóság bevonásával is megtárgyalásra kerüljenek. Ezek figyelembevételével az 1958/59. tanév főfeladatait és azok megoldásának módszereit a következő elvi irányelvek szerint kell meghatározni: A/ Az egyetemi oktató és tudományos munka, továbbá a tanulás magas színvonalának biztosítása mellett a főfigyelmet az Egyetem, a Főiskola és az Akadémiák politikai erősítésére, az ifjúság szocialista nevelésére kell fordítani. B/ Megfelelő intézkedésekkel, azok következetes végrehajtásával és a munkák rendszeres ellenőrzésével tovább kell fejleszteni az egyetemi élet stabilitását, hogy szilárd alapokra támaszkodva kezdhessük meg a következő években, az I. félév során elkészítendő 10 éves távlati fejlesztési terv megvalósítását. C/ Az intézmények vezetői a feladatok, módszerek meghatározásában és a végrehajtási munkában fokozottan támaszkodjanak a tanszékvezetőkre, az oktatókra, az intézmény MSZMP és KISZ szervezeteire. Külön is felhívom Rektor /Igazgató/ elvtárs figyelmét a feladatok meghatározásánál az oktatónevelőmunka tartalmi felülvizsgálására, és az alapvető jelentőségű diákotthoni – diákkollégiumi munka megszervezésére és helyes politikai tartalommal történő kitöltésére, melynek kialakulását sokoldalú politikai, szakmai, kulturális, stb. tevékenységnek is elő kell segítenie. […] Ezenkívül szükségesnek tartom még, hogy az intézmény tanácsa részletes elemző vizsgálatok alapján elkészülő jelentések segítségével megvitassa és értékelje a következő kérdéseket: 1/ A diákkollégiumok /diákotthonok/ helyzete […]. 2/ Az intézmény oktatói továbbképzésének 1958. évi eredményei […]. 3/ Az ifjúság nevelési helyzete […]. 4/ Tudományos diákkörök munkája […]. 5/ Az intézmény kádermunkája […]. 6/ Az intézmény kulturális, testnevelési és sportmunkája. 148

7 /Előgyakorlatok. 8/ Marxizmus-leninizmus tárgyak oktatásának eredményei és tapasztalatai. 9/ Az 1958/59. tanévi munka. A munkaterv az intézmény részletes feladatait a következő csoportosításban tartalmazza: Az intézmény 1958/59. tanévének fő célkitűzései, fő feladatai, II. A tanév munkájának keretei /hallgatók, oktatók száma, diákotthonban elhelyezettek száma, tanszékek száma stb./, III. Az intézmény vezetése /bizottságok, tanácsülések fontosabb napirendi pontjainak terve/, IV. Általános szervezési feladatok, V. Oktató- és nevelőmunka feladatai, VI. Tudományos kutatómunka /vázlatosan/, VII. Oktatók továbbképzése /ideológiai, szakmai, nyelv, pedagógiai stb./, VIII. Személyzeti munka feladatai, IX. Dolgozók szociális kérdései, X. Gazdasági feladatok, XI. Egyéb feladatok, XII. Az 1959/60. tanév előkészítésével összefüggő feladatok. Kérem Rektor /Igazgató/ elvtársat, hogy a munkatervet tájékoztatás céljából 2 példányban október 31-ig megküldeni szíveskedjék. […] Tamássy István főigazgató.

386. Budapest, 1958. október 29. A Földművelésügyi Minisztérium elrendeli az intézményi tanácsülések ügyrendjének elkészítését Iktatószám nélkül Az intézmények tanácsának fontos feladatot kell betöltenie, melyet az egyetemi és főiskolai szervezeti és működési típusszabályzat 16. pontja körvonalaz. Fontos véleményalkotó testület, melynek megállapításai és javaslatai az intézmény vezetőjének határozatán keresztül jutnak kifejezésre. Ahol gondot fordítanak a tanácsülés előkészítésére, ott az intézmény tanácsa jobban betölti rendeltetésszerű hivatását, és munkája nemcsak az intézmény vezetőjének munkáját segíti, hanem az oktatók munkájához is komoly támogatást nyújt. […] A tanácsok munkájának megjavítása érdekében az alábbiakat rendelem el: 1/ A tanácsok előzetesen kiküldött írásos anyag alapján tárgyalják meg az eléjük terjesztett kérdéseket, /csak kisebb jelentőségű kérdések tárgyalhatók szóbeli előterjesztés alapján/, a rendkívüli tanácsülések kivételével. A kiküldött anyagnak a határozati javaslatok tervezetét is tartalmaznia kell. 2/ A tanácsülések eredményességének biztosítása céljából helyes, ha a tárgyalásra kerülő kérdésben a napirendet előterjesztő tanácstagon kívül a tanács egy-két tagja előzetesen részletesen is tájékozódik, és ez alapján mondja el véleményét. 3/ A tanács elé terjesztett anyagokat úgy kell szétküldeni, hogy a meghívottak legkésőbb 3 nappal a tanácsülés előtt kézhez kapják. Ettől függetlenül a tanácsülés napirendjét feltüntető meghívót legalább 10 nappal a tanácsülés előtt meg kell küldeni a tanács tagjainak és a meghívottaknak. 4/ A tanács ülésein a tanács tagjai személyesen kötelesek részt venni. Csak betegség és szabadság, külföldi tartózkodás mentesít a részvétel alól. Az alkotószabadságon lévő tanácstagok is kötelesek részt venni a tanács ülésein. Semmiféle társadalmi kötelezettség nem mentesíthet a tanácsülésen való részvétel alól. 5/ A tanácsülést követően egy héten belül a tanszékek tartsanak tanszéki értekezleteket, ahol a tanszékvezető ismertesse az intézmény vezetőjének határozatát, a tanszékre, az oktatókra háruló feladatokat és azok megvalósítási módját. 6/ A határozatok közül azokat kell tanszéki és esetleg egyéb értekezleteken ismertetni, amelyek az intézmény oktató-nevelő munkájával 149

kapcsolatosak, ill. olyan általános kérdésekről szólnak, melyek az intézmény életével, munkájával szorosan összefüggnek. […] A nevelési kérdésekkel történő foglalkozás hozzájárul nemcsak a tanácsülések politikai szintjének helyes fejlődéséhez, hanem ahhoz is, hogy az oktatók világosabban lássák nevelési feladataikat és felelősségüket. 6/ A tanácsülések előkészítéséhez és az anyaggal kiküldendő határozati javaslatok megszerkesztéséhez kérni kell a pártbizottság és szükséges esetekben a KISZ bizottság közreműködését. A Minisztérium és az intézmények vezetői kapcsolatának további javítása céljából az intézmény tanácsának ülésein az Agrár-felsőoktatási Osztály munkatársai a lehetőség szerint részt vesznek. Ezért szükséges a tanácsülések koordinálása. […] Tamássy István főigazgató.

387. Budapest, 1958. november 12. Adatok az Állatorvos-tudományi Főiskola dolgozóiról 856-168/1958 FM Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság, Kovács Aladár osztályvezetőnek. Szóbeli kérésre értesítem Osztályvezető Elvtársat, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskola 1.(és)2.34 kategóriákba nem tartozó dolgozóira vonatkozó adatokat az alábbiakban adom meg: létszám: 141 fő, párttag: 9 fő, osztályidegen 1 fő. Egyben közlöm, hogy az adatok bekérésére vonatkozó ügyiratot a Főiskola nem kapta meg, ezért ezt határidőre beküldeni nem tudtuk. Kérem a fenti adatok szíves tudomásulvételét. Dr. Sályi Gyula egy. tanár, főiskolai igazgatóh. [ld. még 314, 380, 402.]

388. Budapest, 1958. november 17. Manninger Rezsőt külföldi levelező taggá választották 14-147/1958. Van szerencsém tisztelettel bejelenteni, hogy a francia Állatorvos-tudományi Akadémia /Académie Vétérinaire de France/ f. hó 7-én egyhangúlag külföldi levelező tagjává választott. Amennyiben ez szokásos, szíveskedjék ezt a tényt felettes hatóságunknak is továbbjelenteni. Manninger Rezső egyetemi tanár.

389. Budapest, 1958. november 25. Tyúktrágya felhasználása takarmány kiegészítésre 856-132/1958. A tyúktrágyának állati takarmányozásban való bevezetését megfigyelések mellett magas B 12 vitamintartalma indokolná. E célból toxicitás vizsgálatokat végeztettünk a mellékelt 34

Az FM 101.952/1957. sz. „Bizalmas!” megjelölésű levelének 1. és 2. pontja szerinti oktatók és kutatók.

150

eredménnyel. E melléklet javasolja a kérdéses takarmánynak bevezetése előtt T. cím véleményének kikérését. Kedvező vélemény esetén a fenti vizsgálatok kísérleti állatetetéssel /sertés/ folytatódnának. A kísérletekben felhasznált tyúktrágya tápérték jellemzői a következők: víz 6%, szárazanyag 94%. Zsír 8,4%, nyersfehérje 43,4%, hamu 18,6%, homok 4,5%, emészthető fehérje 28%. Keményítő ért. 53,5. kg. Az egyes tyúktrágyák B 12 vitamintartalma 0,81/g-tól 4,0/g-ig változnak. A fenti tápérték adatok nem térnek el lényegesen a vegyes állati fehérjeliszt tápértékétől, amelyet sertések takarmányozásában használnak fel és a sertésgyomorban található intrinsic faktor a bevitt B 12 vitamin hasznosítását eredményezné. Állatifehérje Takarmányokat Előállító V. [olvashatatlan aláírás] *Budapest, 1958. december 13. F. é. Nov. 25-én kelt 7633 sz. levelükre értesítem, hogy az abban leírt, szárított tyúktrágya tartalmú vegyes állatifehérje-lisztnek a takarmányozásba való bevezetését nem tartom helyesnek, minthogy a nem csírátlanított bélsár különféle fertőző és parazitás betegségek széthurcolására ad alkalmat. Dr. Mócsy János egyetemi tanár, akadémikus.

390. Budapest, 1958. november 23. A Főiskola tízéves fejlesztési terve 856-2/1959. Főiskolánk tízéves /1960-69-ig terjedő/ perspektivikus fejlesztési tervének összeállításában az az irányelv érvényesül, hogy a Főiskolán bevált elveket és módszereket továbbfejlesszük. […] Főiskolánkon az utóbbi három évtized alatt eredményes fejlesztés és korszerűsítés nem történt. Elengedhetetlen a Főiskola elhelyezési és felszerelési kereteinek további fejlesztése. Rendkívül sürgős és fontos szükséglet az évtizedek óta vajúdó központi fűtés megteremtése, ami a zavartalan oktató- és kutatómunkához nélkülözhetetlen. A Főiskola a tízéves fejlesztési tervben a hallgatók létszámának emelésével nem számol […]. Ezek előrebocsátása után a főhatóságunk által megadott szempontok szerint Főiskolánk tízéves fejlesztési tervét […] az alábbiakban terjesztjük elő: 1/ A felsőfokú intézmény struktúrája: Főiskolánk szerkezetét változtatni a tervidőszak alatt nem óhajtjuk, viszont igen örvendetes lenne, ha az Állatorvos-tudományi Főiskola tiszteletreméltó hírnevének elismeréseként az egyetemi címet megkaphatná. A 175 éves fennállási ünnepséget már az új cím birtokában rendezhetnők. […] A fejlesztés érdekében javasoljuk a tervidőszak utolsó éveiben egy Kórélettani Intézet, ill. tanszék szervezését, amennyiben annak személyi és dologi feltételeit sikerül biztosítani. […] A tervidőszakban röntgenlaboratórium önálló intézet felállítását kívánatosnak tartjuk. Addig, amíg az önálló központi röntgen –laboratórium felállításának feltételei minden szempontból megérnének, az intézet a Sebészeti Klinika keretébe tartozna. […] A röntgen- /laboratórium-/ intézet keretében szervezné meg a Főiskola a központi fotolaboratoriumot, ugyanitt helyeznénk el a rajzolót is. A tervidőszak első éveiben /hacsak korábban már intézkedés nem történik/ létesítendő a Főiskola izotóp 151

laboratóriuma az Élettani Intézet épületében s egyenlőre az Élettani tanszék organizációjában […]. Főiskolánknak jelenleg nincsen központi kísérleti állatháza […]. A jelenlegi takarmányraktár helyiség átalakítását tervezzük a fenti célra, az elképzelés szerint egyemeletes épületet emelnénk, a földszinten 8-10 juh, sertés és 3-4 nagyállat /ló, szarvasmarha/ elhelyezésével, néhány különleges szempont érvényesítésével. Az emeleten folyna a laboratóriumi állatok tenyésztése és felnevelése. […] A tervidőszak első szakában tervezzük a Belorvostani Klinika tantermének belső átalakítását és korszerűsítését. A Szülészeti Klinika épületére tervezett emeletráépítéssel kapcsolatban számos új helyiséget nyernénk. Az emelet egyik felét a Szülészeti Klinika laboratóriumi célokra használná, a másik felét az eddig mostohán elhelyezett tanszékek /pl. Növénytani Tanszék/ kapnák meg. A Főiskola könyvtárában a könyvek elhelyezését korszerű módon oldanók meg. A jelenlegi dísztermet a hallgatók számára olvasóteremként vennők igénybe, megfelelő belső berendezés biztosításával. […] A fejlesztés érdekében internátus létesülne a továbbképzés részvevői számára. […] 2/Oktató-, nevelő-, és tudományos munka: Az egyes tanszéki előadók arra törekszenek, hogy a tervidőszak alatt valamennyi tantárgyból jegyzett helyett korszerű tankönyv álljon a hallgatóság rendelkezésére. […] Az oktatás gyakorlatiassá tétele […] érdekében kívánatos lenne egy nagy autóbuszt és egy kisebb társas autót /7 személyes un. mikrobuszt/ beszerezni a Főiskola számára. A tervidőszak kezdetén fokozottan kívánunk a diákotthonok állapotán javítani, ill. azokat kollégiumokká kifejleszteni […] 1962-ben kívánjuk külföldi vendégek meghívásával s így nemzetközi jelleggel megülni intézményünk 175 éves jubileumát. Ezt a fontos körülményt a fejlesztési tervben is figyelembe vettük. 3/ Személyi ellátottság: A jelenlegi állapotokat felmérve a tervidőszakban előreláthatóan 4 tanszékvezető egyetemi tanár személyében lehet változást várni. Ezen felül négy egyetemi docens[i státusra] lenne szükség […]. [ld. még 251, 294, 313, 423, 466.]

391. Budapest, 1958. december 1. Jegyzőkönyv a tanév harmadik tanácsülésről Iktatószám nélkül […] Szép docens azt javasolja, hogy a tervezetnek valamiképpen gondoskodnia kellene arról, hogy hallgatóink önálló tárgyként orvosetikát és az állatorvostan történetét hallgathassák. Javaslatát azzal indokolja, hogy mint vezető főállatorvosnak és mint egy fegyelmi bizottság tagjának, nagyon szomorú tapasztalatokat volt módjában gyűjteni főleg a nemrég végző állatorvosok etikai felfogását és viselkedését illetően. Hasonlóan rossz tapasztalatairól számol be Bölcsházy professzor is hallgatóinkat illetően. Többen /Manninger és Mócsy akadémikusok, Sági KISZ-titkár, Csek docens és mások/ hozzászólásaikban annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy a helyzet korántsem annyira sötét, mint azt Szép docens és Bölcsházy professzor felszólalása után hinni lehetne. Semmiképpen sem lenne helyes a nevelést egyetlen tanszék feladatává tenni, hanem azzal minden tanárnak egyformán törődnie kell, aminthogy ez eddig is így történt. […] [ld. még 257, 299, 407, 425.]

152

392. Budapest, 1958. december 12. A továbbképzés eredményei és tapasztalatai 856-74/1958 Főiskolánkon az oktatók továbbképzése – különös figyelemmel a 26/B/ 1958. FM. sz. alatt megjelent rendeletre – négy irányba terjed ki.1/ A tudományos fokozatok megszerzése, 2/ az oktatók ideológiai képzése, 3/ tanulmányutak (bel és külföldi), 4/ nyelvvizsgák. 1/ A bizottság megállapítja, hogy az akadémiai tudományos fokozat megszerzésére igen sokan vállalkoztak, s ezzel kapcsolatban az 1958. év folyamán az oktatók közül a különféle tárgyakból 11-en tettek, illetve tesznek vizsgát. Főiskolánk 11 egyetemi tanárából 3 akadémikus, 3 az állatorvos-tudományok doktora, 4 az állatorvostudományok kandidátusa, 1-nek nincs tudományos minősítése. A 15 egyetemi docensből /akik közül 5 tanszékvezető/ 3 az állatorvos-tudományok, illetve a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. 2/ Az 1958. évben az oktatók ideológiai továbbképzése a következők szerint történt: konzultációs előadások és viták, szakülések. 3/ […] Belföldi tanulmányútra az 1958. évben 52 személy jelentkezett, akiknek jelentékenyebb hányada a kiutazást teljesítette […] A bizottság úgy látja, hogy a jövőben több alkalmat kellene nyújtani a külföldi utazásokhoz. Főként a Szovjetunióba való utazásokat kellene még jobban elősegíteni. Az 1958. év folyamán 8-an vettek részt külföldi tanulmányúton. A Szovjetunióba 4, Romániába 1, Bulgáriába 2 és a Német Demokratikus Köztársaságba 1 személy utazott. 4/ Nyelvvizsgákra a tudományos és oktató személyzet közül 77-en jelentkeztek, 3 oktató nem, 1 oktató pedig csak 1 nyelvből jelentkezett vizsgára. Ebben az évben, ebben a keretben az oktatók közül senki sem tett nyelvvizsgát. [ld. még 269, 296, 366, 458.]

393. Budapest, 1959. január 14. Az Állatorvos-tudományi Főiskola feladata, szervezeti felépítése 856-5/1959. Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság, Kovács Aladár osztályvezető elvtárs, Budapest. A Főigazgatóság 45.221/1958. sz. ügyiratára az alábbiakat közlöm. 1/ A Főiskola feladata: a/ az állategészségügy feladatainak megoldására szocialista szakemberek képzése és nevelése. Tanulmányaik befejezése után a hallgatók állatorvos doktori oklevelet kapnak, s állami gazdaságokban, állatorvosi körzetekben, mesterséges termékenyítő állomásokon helyezkedhetnek el, ahol a gyógyító munkákon kívül az állatjárványok leküzdésével és megelőzésével, a nagyüzemi állattenyésztés feltételeinek megteremtésével és biztosításával foglalkoznak. b/ A gyakorlatban lévő állatorvosok szakmai és politikai továbbképzése, c/ az állategészségügy terén kutatómunka végzése, d/ a főiskola állatkórházaiban lévő beteg állatok gyógyítása. 2/ A szervezeti felépítés és tanterv: a/ Az Állatorvos-tudományi Főiskola egyetemi jelleggel bír. Élén mint egyszemélyi felelős vezető az igazgató áll, akit ebben a munkájában két igazgatóhelyettes segít. Az igazgató tanácsadó szervezete a

153

Főiskola tanácsa, melynek tagjai a tanszékek és hivatalok, valamint a párt és társadalmi szervek vezetői. A Főiskolán 18 tanszék, 3 klinika és 1 ambulancia működik. A Főiskolának saját könyvtára és két diákotthona van. A tanulmányi, személyzeti, adminisztratív és gazdasági ügyeket az Igazgatói Hivatal, a Személyzeti osztály, a Tervés pénzügyi osztály látja el. A 18 tanszék élén 11 tanszékvezető egyetemi tanár, 5 tanszékvezető egyetemi docens, 1 vezető lektor és 1 testnevelő tanár áll. A tanszékeken a vezetők mellett az oktatói nevelő és kutatómunkával 10 egyetemi docens, 45 egyetemi adjunktus, 16 egyetemi tanársegéd, 3 nyelvtanár, 1 tudományos kutató és egy gyakornok foglalkozik. A tanszéki munkát 85 főnyi tanszéki segédszemélyzet segíti elő. Az egyéb teendőket /diákotthon, tanulmányi, adminisztratív/ 72 fő végzi. b/ Az oktatási idő az Állatorvos-tudományi Főiskolán 5 év /tíz félév/. A hallgatók a tantárgyi oktatás mellett 7 alkalommal 3-4 hetes nyári, ill. téli gyakorlatokon vesznek részt. Az V. évfolyam elvégzése után végbizonyítványt kapnak, az állatorvosi doktori oklevelet azonban csak az államvizsga letételével szerezhetik meg. Az államvizsga négy tárgya: marxizmusleninizmus, járványtan, állat egészségügyi igazgatás és igazságügyi állatorvostan […]. [ld. még 281, 298.]

394. Budapest, 1959. január 15. Információ kérése egyetemi dolgozó szüleinek vagyoni helyzetéről 12/1959. Sz.o. Községi MSZMP Szervezet Titkárának, Hernádlak. Kedves Titkár Elvtárs! Bejelentés alapján tudomásunkra jutott, hogy dr. Lehóczky Zoltán egyetemi adjunktus […] szüleinek Hernádlak községben 1942 vagy 1943-tól 1947-ig italmérésük volt. Kérem Titkár Elvtársat, hogy levélben informálni szíveskedjenek arról, hogy a fenti állítás a valóságnak megfelel-e, és ha igen, milyen forgalmú volt az italmérés, ki dolgozott benne, esetleg tartottak-e alkalmazottat. Segítségét előre is köszönöm. Elvtársi üdvözlettel Losonci Ferencné MSzMP titkárh.

395. Budapest, 1959. január 29. Megkeresés iskolai fegyelmező intézkedés végett 183-1/1959. Orvostudományi Egyetem Állatorvosi Kar [?] iskola Igazgatójának Vetési Ferenc [szül….], az iskola tanulója a következő szabálysértést követte el: Január 18-án a Rákóczi úton az éjszakai órákban énekelt. […] Kérem Igazgató Elvtársat, hogy a rendelet 63.§. (3) értelmében a fiatalkorúval szemben a megfelelő fegyelmező intézkedést alkalmazza és intézkedéséről a fenti címen értesítsen. Eszéki Dezső fhdgy. *Budapest, 1959. február 17. A kapitányság 183-1/1959. sz. átiratára értesítem főhadnagy elvtársat, hogy Vetési Ferenc egyetemi gyakornokot - mert január 18-án a Rákóczi úton az éjszakai órákban 154

szabálysértést követett el – szóbeli figyelmeztetésben részesítettem. Az enyhébb büntetés megállapításánál figyelembe vettem, hogy nevezett magatartása ellen soha semmi kifogás nem merült fel. Sályi Gyula egy. tanár, a Főiskola igazgatója.

396. Budapest, 1959. február 2. Mócsy János nyugdíjaztatását kéri 17/1959 Sz.o. Tamássy István kandidátus, főigazgató elvtársnak. Tisztelettel kérem Főigazgató Elvtársat, hogy tegye lehetővé, minél előbb nyugalomba vonulhassak. Elhatározásom oka az, hogy régi eredetű szívizom- és koronabántalmam az utóbbi időben annyira súlyosbodott, hogy tanszéki munkámat nem tudom többé ellátni. Ehhez járul az is, hogy a felszabadulás óta közel 5 esztendőn át voltam az állatorvosi kar dékánja s prodékánja, illetve a főiskola igazgatója, s ezek az esztendők nem maradtak következmények nélkül a koronaerek beidegzésére. Hosszú esztendők alatt mellettem olyan fiatalabb nemzedék nőtt fel, hogy közülük a főhatóság bölcsessége minden tekintetben alkalmas személyt fog tudni kiválasztani a tanszék betöltésére. Remélem, hogy sikerül egészségi állapotomat annyira helyreállítani, hogy a tényleges szolgálattól való megválás után is képes leszek még, ha kis mértékben is, hasznára lenni a magyar népgazdaságnak. Ezért arra kérem a Főigazgatóságot, adja meg nekem is azt a lehetőséget, hogy mint nyugdíjas, volt intézetemben egy dolgozóasztalt megtarthassak. Kérem Főigazgató Elvtárs sürgős intézkedését, hogy a tanszéki munka örömét és a tanszéki leltárt kinek adjam át. Hasonlóképpen kérem a Főhatóság intézkedését az igazgatói teendők betöltésére is. Mély tisztelettel Dr. Mócsy János egyetemi tanár

397. Budapest, 1959. február 21. Magyar szakirodalmi dolgozat kérése 856-43/1959. Fordítás angol eredetiből. Uram: A Filippini [Fülöp] Szigetek Egyetemének Állatorvosi Fakultása a következő 1960/61. tanévben fogja ünnepelni alapításának 50. évfordulóját. Felmerült az az elgondolás, hogy az ünnepség egyik fő részlete lenne egy Aranyjubileumi Emlékkönyv kiadása, amely az egész világ állatorvosi főiskoláinak tudós kutatói által írott, főleg klinikai esetekről készített beszámolókat vagy egyéb természetű tudományos dolgozatokat tartalmazna. Ezért bátorkodunk felkérni iskolájukat, hogy a filippini felsőoktatásnak ebben a jelentős eseményében szerepet vállalni szíveskedjenek tudós kutatóik egyike által írt 4-6 oldal terjedelmű dolgozatnak 1959. decemberére, vagy előbb történő megküldésével abból a célból, hogy azt az említett Emlékkönyvbe foglalhassuk. 155

Szíves közreműködésüket ebben az ügyben hálásan fogjuk megköszönni. Kiváló tisztelettel Lope M. Yutuc s.k. dékán. L. Kovács Gyula prof. Kérek beszámolót június 5re. Sályi.

398. Budapest, 1959. július 21. Adatszolgáltatás engedélyezési eljárása 856-54/1959. Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatóság. A Pretoriai Egyetem az eredetiben és magyar fordításban idecsatolt levelében Főiskolánktól tanulmányi vonatkozású adatszolgáltatást kér. A kívánt adatokat összeállítottam és ezek alapján elküldeni szándékozom a Pretoriai Egyetem címére a csatolt angol nyelvű válaszlevelet és annak mellékletét. A válaszlevelet magyar fordításban is bemutatom. Kérem ezzel kapcsolatban a Minisztérium állásfoglalását. A döntésről – a mellékletek visszaküldése mellett – kérek sürgős értesítést, nehogy hozzájárulás esetén a válaszadás túlsok késedelmet szenvedjen. Dr. Lami Gyula egyetemi docens, igazgatóhelyettes. * Budapest, 1960. január 3. Engedélyezem, hogy a mellékelt angol nyelvű levelet és az óraszámokat, illetve tantárgyakat tartalmazó kimutatást a Főiskola közvetlenül megküldje a Pretóriai Egyetemnek. Dr. Tóth István főelőadó.

399. Budapest, 1959. február 24. Jegyzőkönyv a Főiskola ötödik tanácsüléséről Iktatószám nélkül Jelen vannak: […] 1/a. Az Elnök bejelenti, hogy Mócsy János dr. egyet. tanár akadémikus betegségére való tekintettel visszavonult az igazgatói teendők ellátásától. További intézkedésig Sályi Gyula dr. egyet. tanár, igazgatóhelyettes látja el megbízás alapján az igazgatói teendőket. […] 1/d. Az Elnök a Tanács tudomására hozza, hogy főhatóságunktól leirat érkezett, melyben a termelőszövetkezetek megsegítésére hívja fel Főiskolánkat. Ezzel kapcsolatosan az Elnök azt is közli, a Tanáccsal, hogy egy korábbi szóbeli felhívásra az Igazgatóság írásban közölte főhatóságunkkal, hogy mit tett eddig a Főiskola a termelőszövetkezetek megsegítése érdekében és mik a további tervei. A fent említett leirat a feladatokat konkrétebb formában kívánja, mind azt a Főiskola felterjesztése tartalmazta. Így többek között közölnie kell a Főiskolának a közelmúltban végzett olyan hallgatók nevét és címét, akiket termelőszövetkezeti munkára kiválóan alkalmasnak tartunk, de tudomásunk szerint másutt dolgoznak. […] 2. […] Az ifjúság nevelési helyzetével foglalkozó tárgysorozathoz elsőként Sági László KISZ-titkár szól hozzá. A KISZ nevében örömmel veszi tudomásul, hogy a Főiskola 156

Tanácsa ilyen behatóan foglalkozik ezzel a nagyon fontos kérdéssel. Az egyetemi ifjúság bár igen sokat változott az utóbbi két év alatt, mégis, még mindig érezhető magatartásán, egyes megnyilvánulásain az ellenforradalom bűnös propagandájának hatása. A KISZ jótékony munkájának az eredménye már megmutatkozik, jelenleg 234 tagja van a KISZnek és igen nagy azoknak a száma, akik közelednek a KISZ-hez. A fegyelmezetlen, hanyag hallgatók többsége a nem KISZ-tagok közül kerül ki. Az egyik legnagyobb problémának az utóbbi időben különösen elharapódzott hiányzásokat tartja. […] A hiányzók és több mint 70%-a nem a munkás- és parasztszármazásúak közül kerül ki. […] Pozsonyi Tivadar dr. egyet. docens hangsúlyozza, hogy házi fegyelmi szabályzat kidolgozása lenne fontos [….]. Egy további ágazata ennek a kérdésnek, ahol ugyancsak mulasztás terhel bennünket, az, hogy a végzett hallgatóink, vagyis a gyakorló állatorvosoknak több mint 40%-a vallásos. Tehát ötévi természettudományi oktatásunk nem hatott oda, hogy hallgatóinkat legalább kétkedővé tegye vallási kérdésekben. Egy további terület, ahol ugyancsak sokat kell javítanunk a munkánkon, a politikai nevelés területe. Nem elégedhetünk meg, hogy rendszerünkkel szemben csak lojális szakembereket neveljünk, bátor kiállásra van szükség problémáink megoldása érdekében. […] Feltétlenül a politikai nevelés hiányosságainak tudható be az is, hogy olyan sok állatorvosnak volt szerepe az ellenforradalomban. Hiba, hogy egyes oktatók szájából a legjobb érvek is puszta szólamoknak tűnnek fel, mivel nincs mögöttük meggyőződés. […] 4. A Tanács a következő tudományos kutató munkákról szóló zárójelentéseket hallgatja meg és hagyja jóvá: Manninger Rezső akadémikus számol be a Járványtani tanszék „A sertések járványszerűen jelentkező gyomor bélgyulladásának oktana” c. kutatómunkájáról, valamint „A buroktermelésre képtelen, de jó immunizáló képességgel bíró lépfene bacilus felkutatása” c. kutatómunkájáról. Kotlán Sándor akadémikus ismerteti a Parazitológiai tanszéknek a juhok gócos tüdőférgességével kapcsolatos munkáját. Kovács Gyula professzor pedig az Anatómiai tanszék munkájáról számol be, melynek a címe: ”Adatok az ékcsont facies cerebralisának összehasonlító anatómiájáról”. […] 8/a. Az Elnök ismerteti B. Kovács András tanszékvezető egyetemi docensnek – aki ennek a kérdésnek tárgyalása időtartamára elhagyja a termet -, a kérelmét. Egy, a Magyar Állatorvosok Lapjában megjelent, a „Filatov-féle szövetterápia alkalmazásával nyert kísérleti és klinikai tapasztalatok” c. dolgozatát nyújtotta be ugyanis az Igazgatósághoz, hogy azt doktori értekezésül fogadja el és a doktori szigorlat elengedésével avassa őt állatorvosdoktorrá. A Tanács többek hozzászólása után úgy határoz, hogy a kérelemnek helyt ad, és minthogy a jelölt az állatorvos-tudományok kandidátusa, a kandidátusi szakvizsgáját , annál is inkább, mert az magasabb szintű a doktori szigorlatnál, doktori szigorlatként beszámítja. Ez a határozat a kérvényező számára kiadandó állatorvosdoktori oklevélre záradékként rákerül. 8/b. A Tanács többek hozzászólása után úgy határoz, hogy a Főiskolánkon elnyerhető állatorvos-doktori oklevél a jövőben is, a jelenlegihez hasonlóan összehajtható, könyv alakú legyen, egyik oldalán latin, a másik oldalon a latin szövegnek megfelelő értelmű magyar szöveggel. […]

157

400. Budapest, 1959. március 20. Jegyzőkönyv a Főiskola hatodik tanácsüléséről Iktatószám nélkül Jelen vannak: […] 2/a. Az Elnök ismerteti a Szakoktatásügyi és Kísérletügyi Főigazgatóság felkérését arra, hogy a Főiskolánk minél előbb létesítsen központi fotolaboratoriumot. Ismertetve a leirat fő pontjait, az Elnök rámutat arra, hogy ezen elvek szerint létesítendő központi laboratorium felállítása után a tanszékek hasonló laboratoriumait meg kellene szüntetni. Főiskolánknak elhatározása ugyan, és erre kért is engedélyt a felettes hatóságtól, hogy központi fotolaboratoriumot létesít. Ez a laboratorium azonban csak a tömegmunkák végzésére lenne igénybe vehető és az egyes tanszékek speciális feladatait nem venné át. […]. Nagyon helyes Pozsonyi Tivadar dr.nak az a javaslata, hogy a növénytan keretében több szó essék a növénytermelésről. Feltétlenül helyes lenne, ha az eddig fakultatív tárgyként tanított és a halak betegségeivel foglalkozó tárgy kötelező tárggyá lenne, a haltenyésztéssel és a halak főbb betegségeivel foglalkozna továbbra is úgy, ahogyan nagyon helyesen a jelenlegi előadó, Szalay Mihály tárgyalja ezt a kérdést. Ennek a tárgynak a fontosságát egyébként a hallgatóság is érzi, az utóbbi időben ugyanis 55-re emelkedett azok száma, akik önként hallgatják az erről szóló előadásokat. […].

401. Budapest, 1959. március 23. Meghívó a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszakra 856-18/1959. […] Az ülést megnyitja és vezeti Dr. Kovács Jenő egyetemi tanár. [Program:] Oláh Andrásné egyetemi tanársegéd: A Magyar Tanácsköztársaság harca a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért. Dr. Bölcsházy Kálmán egyetemi tanár: Az állatorvos szerepe a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban. Felszólalnak: Dr. Márkus József egyetemi docens: Szarvasmarha állományunk nemesítésének nagyüzemi koncepciója. Dr. Szép Iván egyetemi docens: Állathigiéniai kérdések az újonnan alakult termelőszövetkezetekben. Dr. Lami Gyula egyetemi docens: Főiskolánk feladata a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. […] Dr. Csiszár Vilmos egyetemi tanár: Az állatorvosi élelmiszerhigiéne gyakorlatának új feladatai. Dr. Hárs Istvánné egyetemi adjunktus: Gondolatok Lenin: „Materializmus és empiriokriticizmus” c. műve megjelenésének 50. évfordulója alkalmából. Dr. Mészáros János egyetemi docens: Vizsgálatok a Streptomyces fajok antigén szerkezetéről. Dr. Kapp Pál egyetemi adjunktus: Kórszövettani elváltozások a fertőző májgyulladás vírusával mesterségesen megbetegített kutyák agyvelejében. Dr. Haraszti János egyetemi adjunktus: Új terápiás eljárás szarvasmarhák és lovak meddőségi gyógykezelésében /Curettage szarvasmarhán és lovon/. Dr. Stützel Mária egyetemi tanársegéd: Izotópmérések /bemutató/. […] Tudományos Diákkörök beszámolója. Az ülést megnyitja és vezeti dr. Lami Gyula egyetemi docens. […] Az előadások helye az Állatorvos-tudományi Főiskola Kémiai tanszékének előadóterme. 158

402. Budapest, 1959. április 11. Minősítések értékelő jelentése 61/1959. Sz.o. Sajátkezű felbontásra! Kérem Igazgató Elvtársat, hogy a minősítésekről folyó hó 18-ig készítsen összefoglaló értékelő jelentést és azt fenti határidőig az Agrár-felsőoktatási Osztálynak megküldeni szíveskedjék. Jelentésében a számszerű adatok mellett térjen ki a minősítések elkészítésének módszerére és az e közben felmerült problémákra, a tárgyalások légkörére és a minősítések során felmerült problémákra. Jelentésében adjon választ arra is, hogy sikerült-e megvalósítani a minősített személyekkel való kritikus, de nevelő jellegű foglalkozást a minősítések során, miben mérhető le a minősítések lezajlása óta végbement változás, általában elérték-e a minősítések céljukat. Jelentésében kérem, hogy a munka jövőbeni végzésére vonatkozó esetleges javaslatait is közölje. Heckenast József osztályvezető-helyettes. *Budapest, 1959. április 18. A Szakoktatási Főigazgatóság 11.256/1959. számú leiratára jelentésemet az alábbiakban teszem meg.: A Főiskola igazgatója által létrehozott Minősítő Bizottságnak különösen sok segítséget adott a Főiskola párttitkára, aki a végrehajtási utasításban foglaltaknak megfelelően a Személyzeti osztály vezetőjével együtt megbeszélte azokat a fő elvi irányvonalakat, amelyeknek a minősítésekben érvényre kellett jutniuk. A személyzeti vezető valamennyi tanszékvezetővel személyesen beszélte meg a minősítéseknek szakmai, politikai és emberi magatartásra vonatkozó értékelést kell adniuk. „Írásos szempontot” a tanszékvezetők nem kaptak. A későbbiekben komoly segítséget nyújtottak a tanszékvezető egyetemi tanárok és docensek minősítésénél a Földművelésügyi Minisztérium által kiküldött Cséfalvi Lajos és Szmolik Pál elvtársak, akik személyi ismeretségeik alapján mondották el véleményüket a minősítéseknél. A Minősítő Bizottságokban minden alkalommal részt vett a Főiskola igazgatója, vagy igazgatóhelyettese, párttitkára, a személyzeti osztály vezetője, valamint az illetékes tanszék vezetője. Az Állatorvos-tudományi Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárai a minősítések szakmai részét általában jól készítették el, csak néhány esetben volt tapasztalható indokolatlan feldicsérés vagy az indokoltnál alacsonyabb értékelés. […] A tanszékvezetők többsége csak egy-két mondatban vázolta a beosztottaik politikai magatartását. Itt azonban olyan részletes értékelést, mint a szakmai minősítéseknél, nem adtak. Általában az illetőnek csak az ellenforradalom idején tanúsított magatartásával, esetleges tevékenységével valamint az utóbbi egy-két évben végzett társadalmi munkájával foglalkoztak. Az e téren mutatkozó hiányosságokat igyekeztek a pozitívumok indokolatlan felbecsülésével kisebbíteni. Politikai vonatkozásban is reális minősítéseket készítettek a Marxizmus-leninizmus és a Sebészeti tanszék vezetői. 159

Elfogadhatók voltak a Belgyógyászati és a Kórbonctani tanszék vezetőinek minősítései is. Ennek következtében a Főiskola igazgatója és a Személyzeti osztály vezetője több esetben, főleg azoknál az oktatóknál, akikkel perspektívában együtt kívánunk dolgozni, a minősítéseket kiegészítette. A kiegészítések kapcsán mutatkozott meg a legdöntőbb hiba. A tanszékvezetők egy része a saját maga által készített minősítést ismertette az oktatóval. A kiegészítések következtében a Minősítő Bizottság előtt az oktatóval. A kiegészítések következtében a Minősítő Bizottság előtt az oktató több esetben mást kapott, mint amit először olvasott. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a politikai magatartásra vonatkozó megállapítások csupán a személyzeti osztály vezetőjéé és a párttitkáré, de nem a tanszékvezetőjé. A minősítetteket megerősíthette ebben az a tény is, hogy egyes politikai természetű megállapításokat az igazgató, a személyzeti osztály vezetője és a párttitkár igyekezett a leírtaknak megfelelően megmagyarázni, a tanszékvezetők „nem védték” a minősítésekben foglaltakat. Fentiek ellenére a kiegészítéseket az érdekeltek és a tanszékek vezetői többségükben elfogadták. Néhány esetben /Kemény prof. Némethné adj. Versényi adj. stb/ volt vita. Végül észrevételeiket a minősítésre rávezették és az így került be a káderanyagukba. […] A minősítések pozitív hatása elsősorban abban jut kifejezésre, hogy az oktatók világosan látják, hogy oktatási intézményeinknél a jövőben csak olyan szakemberek dolgozhatnak, akik kiváló szakmai munkájuk mellett politikailag is teljesen megbízhatók és az oktatás mellett ugyanolyan súllyal foglalkoznak a politikai neveléssel is. […] A minősítések azonban komoly hatást csak akkor érhetnek el, ha az abban foglaltakat minden esetben következetesen hajtjuk végre és az első minősítések során leváltásra javasolt oktatókat le is váltjuk, mert engedmény ezen a területen a minősítések komolyságát veszélyeztetné. Dr. Pozsonyi Tivadar tanszékvezető egyetemi docens, MSZMP titkára, Dr. Sályi Gyula egyet. tanár, mb. igazgató. [ld. még 380, 387.]

403. Budapest, 1959. április 20. Kotlán Sándor akadémikus kiküldetése 14-45/1959. A Kínai Tudományos Akadémiával kötött Tudományos Együttműködési egyezmény ez évi munkaterve alapján Kotlán Sándor akadémikust 3 hónapos tanulmányútra kívánja az Osztály kiküldeni a Kínai Népköztársaságba. A tanulmányút célja: előadások tartása a parazitológia témaköréből, tehát az ottani tudományos munka elősegítése. […] Csete László szaktitkár. *Budapest, 1959. április 21. F. hó 20-án kelt, 30.199-59.sz. levelükre válaszolva közlöm, hogy az Állatorvostudományi Főiskola részéről hozzájárulok […]. Felhívom figyelmüket azonban arra, hogy a kiküldetés végrehajtásához a Földművelésügyi Minisztérium hozzájárulása is kikérendő.

160

404. Budapest, 1959. április 24. Jegyzőkönyv a Főiskola Tanácsának hetedik üléséről 856-37/59 Jelen vannak: […] 1/c. Az Elnök arról számol be, hogy a Főiskola MSZMP szervezetének párttitkára kíséretében rektori értekezleten vett rész, melyet a műszaki és agrárintézmények részére rendeztek. Ez az értekezlet különösen hangsúlyozta, hogy a hallgatók ideológiai /világnézeti és politikai/ nevelését fokozni kell. Nagyon lényeges, hogy az ilyen irányú mondanivalójukat az oktatók ne erőltetetten, hanem ügyesen szőjék bele előadásaikba. Ennek megvalósítása érdekében fokozni kell az oktatók ideológiai kiképzését is. […] 5/a Kemény Armand dr. egyet. tanár a Tanács tudomására hozza, hogy az újjáalakult Mezőgazdasági Izotóp Bizottság, amelynek ő maga is tagja, és amelynek az elnöke Magyari András miniszterhelyettes, az Atomenergia Bizottság által izotóplaboratóriumok létesítésére kiutalandó 4 millió forintot készül a különböző intézmények között szétosztani. Annak érdekében, hogy ebben a szétosztásban Főiskolánk igényeit kellő súllyal képviselhesse, az alábbi határozati javaslatnak az elfogadását kéri a Tanácstól. Az Állatorvos-tudományi Főiskola Tanácsa feltétlenül szükségesnek tartja mC szinten működő izotóp-laboratórium felállítását az Élettani és Kémiai tanszékek épületében, emeletrészlet ráépítéssel, a Főiskola tízéves fejlesztési tervének megfelelő kivitelezésben és ütemezésben. A Tanács így határoz, mert a korszerű oktatás, nemkülönben a tudományos kutatás kiterjesztése teljes mértékben indokolja a fentieket még akkor is, ha nagytestű gazdasági állatokon a jövőben folytatandó vizsgálatok kivitelezése esetleg más intézményekkel kollaborációban történik. Az izotóp laboratórium létesítéséhez a Tanács a FM Szakoktatási Főigazgatóságának és az Atomenergia Bizottságnak a hathatós támogatását kéri. […]

405. Budapest, 1959. május 5. Kotlán Sándor és Mócsy János kongresszusi részvételéről 856-36/1959. A Földművelésügyi Minisztérium Felső-Szakoktatási Igazgatóságának. Tisztelettel bejelentem, hogy előreláthatólag lehetséges lesz dr. Kotlán Sándor és dr. Mócsy János egyet. tanároknak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia /és saját/ költségén részt vegyenek a XVI. Nemzetközi Állatorvosi Kongresszuson /Madrid, május 21-28./. Amikor ehhez a főhatóság hozzájárulását kérem, bejelentem azt is, hogy a tanszéki munka zavartalanságáról mindkét tanszéken gondoskodás történt. Dr. Mócsy János egyet. tanár.

161

406. Budapest, 1959. május 6. Állathigiénia oktatása Iktatószám nélkül Dr. Sályi Gyula egyet. tanár, igazgató. Tisztelettel kérem, hogy az állathigiene c. tárgy oktatását és ez idő szerinti előadóját kapcsolják az Állattenyésztéstani tanszékhez. Az állathigiéne a mi főiskolánkon nem más, mint életrendtan, s így szervesen összefügg az állattenyésztéssel. A helyzet nem hasonlítható össze a külföldi fakultásokkal, ahol a járványtant adják elő az állathigiene keretében. Az állathigienei előadásokat a Főiskola már eredetileg is az Állattenyésztéstani tanszék keretében kívánta előadatni, s ez volt Csukás professzor kívánsága is. Csupán az ő egészségi állapota volt az oka, hogy a tárgy előadóját akkor a Belgyógyászati tanszékhez osztották be. Minthogy az állattenyésztéstan és az állathigiéne előadási anyagát most egy bizottság hangolja össze, alkalmasnak látszik a helyzet kérésem teljesítésére. Mócsy János egyet. tanár Tárgytalan! [ld. még 246. 463.]

407. Budapest, 1959. május 11. Javaslat a tanterv módosítására 856-39/1959. A magyar mezőgazdaság nagyarányú szocialista átszervezése az Állatorvos-tudományi Főiskola tantervének bizonyos mértékű módosítását is szükségessé teszi. Ezért az 1959/60. tanévtől kezdődően a tantervben az alábbi változtatásokat javasolom: 1/ „a mezőgazdaság szocialista termelése” c. tárgy eddig az I. évfolyam 2. félévében 2 elméleti órában került oktatásra. Helyes lenne ennek a tárgynak mindkét félévre történő kiterjesztése heti 2-2 órában. A heti óraszám az első félévben ezzel 34 órára növekedne. 2/ A III. évfolyam első félévben kerülne sor az agrárgazdaságtan oktatására heti 3 órában. A tárgy keretén belül ismertetnék az üzemszervezési-, számviteli és gazdaságpolitikai problémákat, amelynek ismerete, a nagyüzemi gazdálkodás esetén az állatorvosok részére is elengedhetetlen. Az óraszám ebben a félévben a tárgy beállítása után heti 33 órára emelkedne. A tárgyat meghívott előadó oktatná. 3/ A gyakorlati életben a nagyüzemi gazdálkodás kialakulásával egyre nagyobb jelentőséggel bír a haltenyésztés. Főiskolánkon a halak betegségeit fakultatív tárgyként oktatjuk, és a tárgynak ily módon való oktatása már nem elégíti ki a felmerült igényeket. Ezért szükséges, hogy a jövőben kötelező tárgyként kerüljön előadásra. Beállítása az V. évfolyam első félévére történne. A tárgyat meghívott előadó oktatná. 4/ Ugyancsak a 9. szemeszterben kerül oktatásra az állathigiene c. tárgy keretében a légoltalom anyaga. A rendelkezések szerint erre a célra 10 többlet óra jár, amit az előadó a többi tárgyaktól kérhet és kér el. Helyesebb lenne ehelyett ezt a tantervben is rögzíteni, az állathigiene óraszámát eggyel emelni és csökkenteni egy-egy órával a belgyógyászati és sebészeti előadások óraszámát. Így végeredményben a 9 szemeszter összóraszáma az új tárgy beállítása, az óraemelés és óracsökkenés után 38 óra lenne, de tekintetbe vehető, hogy ebből 5 óra klinikai gyakorlat. 5/ Javasolnánk a gyakorlatok időtartamának növelését. Az első, második és harmadik év végén lévő 3 hetes növénytani, takarmányozástani, illetőleg állattenyésztéstani 162

gyakorlatok ideje a jövőben négy hét lenne. A gyakorlatokat termelőszövetkezetekben tartanánk, ahol az első két évfolyam hallgatói egy-egy hétig a tantárgyi gyakorlattal foglalkoznának, míg 3 hétig a termelőszövetkezet munkájában vennének részt. A III. éven az állattenyésztéstani gyakorlatot a hallgatók továbbra is 2-3 fős csoportokban végeznék. A IV. év végén az orvoslási gyakorlat 4 hétről 6 hétre emelkedne. A gyakorlat azonban az idei évtől eltérően egy héttel hamarabb kezdődnék és csak egy héttel tartana tovább, mint az idei. Erre az ad lehetőséget, hogy a negyed év végén a hallgatóknak csak 3 tárgyból kell szigorlatozniuk és így 5 hetes vizsgaidőszak lehetséges. Kérjük Főhatóságunkat, hogy a Főiskolai Tanács által 1959. IV. 24-én megvitatott és javasolt módosításokat rövid időn belül jóváhagyni szíveskedjék. Dr. Sályi Gyula egyet. tanár, mb. igazgató. [ld. még 248, 257, 299, 391, 419, 425.]

408. Somogyszentpál, 1959. június 21. Termelőszövetkezet patronálása 856-8/1959. Tisztelettel kérjük az Állatorvos-tudományi Főiskola Igazgatóságát, hogy Kovács Ferenc dr. egyet. adjunktus részére termelőszövetkezetünk patronálását engedélyezni szíveskedjenek. Nevezett községünk szülöttje, akit mindenki szeret és becsül. 1955-56. évben már patronálta szövetkezetünket és igen eredményes munkát végzett. Somogyszentpál termelőszövetkezeti község 6800 kat. hold földdel. Lóállományunk több mint 150 db, szarvasmarha állományunk több mint 300 db, és sertésállományunk több mint 2000 db. Igen nagy kezdeti nehézségekkel küszködünk, sertésállományunkban gyakori elhullások vannak /véres hasmenés/, elhelyezési, tartási és takarmányozási problémák megoldásában nevezett sokat tudna segíteni annál is inkább, mivel jelenleg szakember hiányunk van ezen a téren. Szarvasmarha-állományunkban igen sok a meddő tehén és a tejelési átlag is igen alacsony. Fentieket figyelembe véve kérjük a Főiskola Igazgatóságát, hogy kérésünket teljesíteni szíveskedjenek. Bula Sándor tsz. elnök.

409. Budapest, 1959. július 8. Beiskolázási létszám az 1959/60. tanévre 14-3-1959. Értesítem Rektor /Igazgató/ Elvtársat, hogy az 1959/60. tanévre az Állatorvos-tudományi Főiskola beiskolázási létszámát 120 főben állapítom meg. […] Felhívom Rektor Elvtárs figyelmét, hogy a csúcsbizottságok javaslatai csak abban az esetben kerülhetnek érvényre, amennyiben az általam kiküldött személy Igazgató Elvtárssal és a pártbizottság titkárával ezzel kapcsolatos egyetértését fejezi ki. Tamássy István főigazgató.

163

* Budapest, 1959. augusztus 10. Értesítem Rektor /Igazgató/ Elvtársat, hogy a minisztériumi fellebbezések elbírálásának egységes rendje érdekében a következőkben rendelkezem: 1/ A hozzám címzett és Rektor /Igazgató/ Elvtárshoz benyújtott fellebbezési kérelmeket augusztus 26-ig dolgoztassa fel. A feldolgozás a korábban megbeszélt kimutatás szerint származási kategóriánként, előgyakorlat, korábban érettségizett csoportosításban, pontszám alapján, rangsorolva történjen. A megjegyzési rovatban minden olyan momentum szerepeljen, amely a pályázó megítélésénél döntő lehet: így a pályázó nevelkedése, származási megítélése. Az iskolabizottság, a felvételi bizottság fontosabb megállapításai a pályázó szakmai és politikai megítélésére vonatkozóan. A pályázó szüleinek foglalkozása, azok megítélése, s a róluk beérkezett információk fontosabb momentumai. A pályázó felvételét támogató szervek felsorolása, érveik rövid summázása. 2/ Az első pont szerint összeállított kimutatást a Minisztérium felvételi bizottsága elé való terjesztés céljából 8 példányban Rektor /Igazgató/ elvtárs személyesen hozza be az agrár-felsőoktatási osztályra augusztus 31-edikén 11 h-kor. Amennyiben szükségesnek tartja, a felvételi munkát végző helyettesét, vagy beosztottját is hozza magával. Tamássy István főosztályvezető * Budapest, 1959. aug. 12. 856-63/ 1959. Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy az 1959/60. tanév beiskolázási létszámát az alábbiakban módosítom: 140 fő. Kérem Igazgató Elvtársat, hogy a létszámemelkedésnek megfelelő költségvetési hiteleket tervezze meg, illetve az ösztöndíj odaítélését a magasabb létszámnak megfelelően engedélyezze. A pótkeretet a minisztériumi fellebbezések során saját hatáskörömben kívánom betölteni. Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét. Tamássy István főigazgató [ld. még 252, 271, 291, 378, 424, 460.]

410. Budapest, 1959. július 23. Felterjesztés kitüntetésekre 93/1959 Sz.o. Szóbeli tájékoztatás alapján felterjesztem az Állatorvos-tudományi Főiskola dolgozóinak kitüntetési javaslatát. Kormánykitüntetésre már beküldtem az alábbi javaslatokat: 1. „Munka Vörös Zászló Érdemrendje”: Dr. Mócsy János akadémikus, tanszékvezető egyet. tanár. 2. „Szocialista Munkáért Érdemérem”: Dr. Sályi Gyula tanszékvezető egyet. tanár. 3. „Munka Érdemérem”: Dr. Benedek Gábor egyetemi docens, Losonczi Ferencné előadó. Miniszteri kitüntetésre az alábbi javaslatokat teszem: „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója”: Dr. Kovács Ferenc egyetemi adjunktus a szarvasmarhák mételykórjának gyógykezelésében /izomba fecskendezett széntetraklorid/ elért kiváló eredményeiért. Az általa kidolgozott eljárást már szinte az egész országban kiváló eredménnyel használják, aminek igen komoly gazdasági jelentősége van. Bartalos János egyetemi adjunktus: szakmai munkáját eredményesen végzi. A politikai gazdaságtan szakcsoport vezetője, a 164

tanszékvezető helyettese. Oktatómunkája mellett részt vesz a Főiskola társadalmi munkájában. „Kiváló Dolgozó”: Öfferl Margit előadó. 40 éve dolgozik a Főiskola igazgatói hivatalában. Munkáját minden időben lelkiismeretesen végezte el. Hallgatók tanulmányi munkájával kapcsolatos feladatokat pontosan és időben elvégezte. Munkatársait tanította és készségesen segítette. Dr. Lami Gyula egyetemi docens, igazgatóhelyettes.

411. Budapest, 1959. augusztus 26. Statisztikai kimutatás az oktatókról 127/1959 Sz.o. Telefonértesítés alapján felterjesztem az Állatorvos-tudományi Főiskola oktatóiról készült statisztikai kimutatást. […] 1959. VIII. 20. helyzet: Eng. állások

száma üres állas MSZMP tag MSZMP tag %-ban

Tanszékvezető egy. tanár

11

-

1

9

Tanszékvezető egy. docens

5

-

2

40

Egy. docens

10

-

5

50

Egy. adjunktus

45

-

13

28

Egy. tanársegéd

16

-

3

19

Egy. gyakornok

1

-

-

-

Nyelvtanár

3

1

1

33

Testnevelő tanár

1

-

-

-

Összesen:

92

1

25

23

1959-ben egyetemi tanári és egyetemi docensi kinevezés nem történt. 1959. I. 1-től az alábbiak nyertek kinevezést: Erdélyi Zoltán egy. adjunktus MSZMP – tag, Nádasdi Józsefné egy. tanársegéd, MSZMP tag és dr. Szokolóczy Iván egy. gyakornok.

412. Budapest, 1959. szeptember 2. Szép Iván áthelyezése Iktatószám nélkül Értesítem, hogy Önt folyó évi szeptember hó 1. napjának hatályával – szolgálati érdekből – áthelyezem az Agrártudományi Egyetem Anatómiai és állatélettani tanszékére, egyben megbízom a tanszék vezetésével. […] Magyari András miniszterhelyettes. 165

413. Budapest, 1959. szeptember 16. Nyelvoktatás szervezéséről 856-72/1959. Jelentem, hogy a kari tanács folyó évi június havi döntésének megfelelően az idegen nyelvek /angol, francia, német/ fakultatív oktatását – óraadók igénybevétele nélkül – az összes évfolyamok számára megszerveztük, s folyó hó 19-én megindítjuk. Dr. Szőnyi Pál mb. lektorátusvezető. [ld. még 278, 283, 288.]

414. Budapest, 1959. szeptember 19. Információk dr. Guoth Jánosról 149/1959. Sz.o. Alagi Állami Gazdaság Központja, Mondok Pál igazgató elvtársnak, Dunakeszi. Dr. Guoth János egy. docens az Állatorvos-tudományi Főiskola Anatómiai tanszékén dolgozott, ahol a szövettani részleg vezetésével volt megbízva. Szakfelkészültsége jó. A szövettani előadásokat teljesen önállóan tartotta és irányította a hallgatók gyakorlati oktatását. A szövettani kutatások területén jó eredményeket ért el. Az ellenforradalmi események idején kinyilvánította politikai hovatartozását. A felvonulás időpontjától kezdve aktív részese volt a főiskolán történő ellenforradalmi eseményeknek. Részt vett a hallgatók „forradalmi bizottságának” ülésein és február közepéig ezek munkájára támaszkodott. Küldöttként vett részt az állatorvosok „forradalmi bizottságának” választásán, ahol figyelmeztette a főiskola szakszervezetének választott elnökét dr. Cseh Sándor egy. docenst, hogy ő képviseli a főiskolát, mert az igazgatótól nincs megbízatása. A Földművelésügyi Minisztérium 72.211/1957. FM sz. határozattal ellene fegyelmi eljárást indított. Bár a fegyelmi eljárást megszüntették, munkaviszonyát a Mt. 29.§.c. pontja alapján 1957. szeptember hó 15. napjának hatályával, mint politikailag alkalmatlanét, megszüntették. Györe Sándor szem. oszt. vez.

415. Budapest, 1959. október 30. Izotópkutatással megbízott személyek 856-33/59 Molnár Béla Elvtársnak az O[rszágos] M[ezőgazdasági] Sz[akbizottsága] titkára. 22/1959. számú leiratára válaszolva értesítem, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskolán az izotópkutatással kapcsolatos tennivalókat dr. Kemény Armand professzor /Élettani Intézet/, az izotóplaboratórium vezetését dr. Pethes György adjunktus /Élettani Intézet/ végzi. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója.

166

416. Budapest, 1959. november 5. Helmintológiai laboratórium létesítése 865-99/1959 Mezőgazdaságunk szocialista átalakításának ütemével arányos mértékben kell fokoznunk hazánkban a parazitás betegségek elleni védekezést, hogy nagyüzemi állatállományunkat megóvhassuk a paraziták okozta súlyos veszteségektől. A védekezés gyökeres megjavításához operatív hatáskörrel és megfelelő kutatási kapacitással rendelkező központi szerv létrehozása szükséges. A létesítendő laboratórium feladata, hogy megszervezze és irányítsa a legfontosabb helmintózisok elleni védekező munkát, hatékony módszereket dolgozzon ki a helmintózisok megelőzésére és gyógykezelésére, tanulmányozza a helmintózisok kialakulásának és elterjedésének a mi gazdasági viszonyaink között legfontosabb törvényszerűségeit és közvetlen segítséget nyújtson a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak a helmintózisok okozta károk csökkentéséhez. A laboratórium az 1960. évben kezdi meg működését, hogy a második 5 éves terv indulásakor már zökkenőmentesen elláthassa feladatát. Az állományába tartozó 4 állatorvos az állati helmintózisok problémáival foglalkozik. A közeli években kerülne sor a laboratórium növényi helmitózisokkal /phytohelminthológia/ foglalkozó részlegének megszervezésére. A laboratórium adminisztratíve az Állatorvos-tudományi Főiskolához tartozik, rendeltetésének megfelelően azonban nagy funkcionális önállósággal kell rendelkeznie. Működési helye az ország valamely központi fekvésű városa, ahol elhelyezését és működését a leggazdaságosabban lehet biztosítani. A laboratórium rendelkezésére bocsátott személygépkocsi biztosítja a munkatársak operatív szervező és irányító tevékenységéhez, a helyszíni segítségnyújtáshoz és a vidéki gazdaságokban folyó kísérleti munkákhoz szükséges mozgási szabadságot. A laboratórium tevékenységét a Földművelésügyi Minisztérium Állat-egészségügyi Igazgatóságával a legszorosabban együttműködve végzi.

417. Budapest, 1959. december 10. Jelentés a hallgatók életkörülményeiről 856-110/1959. KISZ VII. Kerületi Bizottságának. Az Elvtársak hozzánk intézett kérdéseire röviden a következőkben válaszolunk. Tanulmányi kérdésekkel kapcsolatban: 1/ A hallgatók tanulmányi eredményei, tanulmányi fegyelme: A Főiskola átlaga az 1958/59. tanévben 3,1 volt. […] 2/ […] A KISZ tagság tanulmányi fegyelme kielégítő. Az egyes tárgyakból elért átlageredményeknél a KISZ tagság átlaga legtöbb esetben a főiskolai átlag fölött van. […] A KISZ Bizottság a marxista-leninista oktatást egyrészt az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom keretébe szervezett ideológiai tárgyú előadások megtartásán keresztül, másrészt a kollégiumokban szervezett politikai és nevelési tárgyú előadások útján segíti. 3/ […] A Főiskola tanszékei mellett működő tudományos diákkörben jelenleg mintegy 50 hallgató vesz részt. […] 4/A Főiskola jelenleg érvényben lévő tanterve alapján az elméleti és a gyakorlati oktatás aránya igen kedvező, ezt bizonyítják a következő számok: a képzési időből 2920 óra elméleti előadási óra és 2086 laboratóriumi 167

és szemináriumi gyakorlat.[…] 5/ […] A jelenleg érvényben lévő tanterv alapján a hallgatók túlterheléséről abszolút értelemben nem lehet beszélni. A legmagasabb heti óraterhelés 38 óra […]. A hallgatók szociális és egészségügyi helyzete: Évf.

Össz létsz. munkás paraszt értelmiség alkalmazott egyéb Oszt. idegen

I.

151

41

42

41

17

10

-

II.

126

32

44

32

10

8

-

III.

115

36

29

26

13

11

-

IV.

114

21

41

24

15

8

5

V.

119

25

44

21

17

11

1

155 25%

200 32%

72 11%

48 8%

6 1%

Össz: 625

144 23%

2/ Anyagi helyzetük, a hallgatók anyagi ellátottsága /ruházkodás, menza stb. /:A hallgatók anyagi helyzete általában kielégítőnek mondható. Az ösztöndíj, rendszeres szociális juttatás terén mindazok, akik rendelkeznek a részesülés feltételeivel, ösztöndíjat és rendszeres szociális juttatást kapnak. A menzajuttatásnál már nem ez a helyzet. Évfolyamonként mintegy 5-8 hallgató volna, akit anyagi helyzetét figyelembe véve menzai juttatásban lehetne részesíteni. A hallgatók szüleinek összes jövedelmét figyelembe véve a Főiskolára inkább az a jellemző, hogy a közép és magasabb jövedelmi kategóriába tartozó szülők gyermekei tanulnak zömmel a Főiskolán. […] Főiskolánkon 14 társadalmi ösztöndíjban részesülő hallgató van. […] Ezen kívül három hallgató pártösztöndíjban részesül. Molnár Sándor az Igazgatói Hivatal vezetője.

418. Budapest, 1959. december 15. Jelentés rendkívüli tanácsülésről 856-8/1959. A Főigazgatóságtól rövid úton kapott utasításnak megfelelően f. év december 3-án a Főiskola rendkívüli tanácsülésén megtárgyaltuk az MSZMP Központi Bizottságának október 22-i határozatát. A tanácsülés élénk és eredményes volt. A tanács tagjai hasznos észrevételekkel és javaslatokkal kiegészítették az előterjesztett intézkedési tervjavaslatot. A tanácsülésen leszűrt tapasztalatok felhasználásával a Főiskola termelőszövetkezeti patronáló munkáját irányító Operatív Bizottság közreműködésével elkészített intézkedési tervet az alábbiakban ismertetem. 1/ Patronálás […] Ebben a munkában eredetileg /tavasztól őszig/ 8 brigádunk /34 fő/ vett részt, de jelenleg csak 5 fejt ki patronáló tevékenységet. […] A Főiskola az állatorvoslás különböző speciális szakterületén kiemelkedően jártas hat oktatót és egy, a termelőszövetkezeti kérdéseket alaposan ismerő marxizmus-leninizmus oktatót bocsát az FM Agrár-felsőoktatási Igazgatóság 168

rendelkezésére. A mozgó brigádba javasoltak névjegyzékét jelentésemhez csatolom. […] A Magyar Állatorvosok Lapja szerkesztő bizottságának javasolta, hogy a lapban új rovatot indítsanak, amelynek az állatorvosok beszámolnának a tsz-ekben végzett munkájuk tapasztalatairól. […] Esetleg megvalósítható lenne egy, a Pest-megyei Tanács Mezőgazdasági osztályán a megyei vezető főállatorvossal és főállattenyésztővel szorosan együttműködő és talán állandó jellegű főiskolai szaktanácsadó kollektíva létrehozása, amely főleg állat-egészségügyi, szervezési, állathigiéniai, állattenyésztési és takarmányozási kérdésekben nyilvánítaná véleményét. Ebben az ügyben felvettük a kapcsolatot a Pest-megyei Tanács vezető főállatorvosával, aki ha a megyében ilyen irányú közreműködésre szükség lesz, igénybe veszi a szaktanácsadó kollektívát. […] 5/ A határozat ismertetése oktatóink, dolgozóink részére: f. év december 7-15-ig bezárólag minden tanszéken tanszéki értekezlet keretében tárgyalták a határozatot. Különös gondot fordítanak arra, hogy a tanszékek vidékről bejáró dolgozói jól megértsék a határozatot, és így fel legyenek fegyverezve a termelőszövetkezeti fejlesztéssel kapcsolatos rosszindulatú hírveréssel szemben. […] A Főiskola KISZ Bizottságának közreműködésével hallgatóinkat ösztönözzük a termelőszövetkezetek életével, szakmai problémáival való foglalkozásra […]. Egyidejűleg megindítjuk a propagálását annak, hogy a szerzett termelőszövetkezeti tapasztalatokról a hallgatók szakdolgozatot készítsenek. Az 1960. július 31-ig benyújtott legjobb szakdolgozatokat 1960 szeptemberében pályadíjjal jutalmazzuk. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, igazgató. Melléklet a 856-8/1959 sz. ügyirat 1/c. pontjához. Az Állatorvos-tudományi Főiskola részéről az FM. 15406/1959. sz. utasításban közölt „mozgó brigád”-ba javasoltak névjegyzéke: 1/ Dr. Bokori József egyet. adjunktus állatorvos /belgyógyász/ pártonkívüli, 2/ Dr. Fellner Ferenc adjunktus állatorvos /sebész/ pártonkívüli, 3/ Dr. Haraszti János adjunktus állatorvos /szülész/ pártonkívüli, 4/ Dr. Palyusik Mátyás docens állatorvos /járványtanos/ MSZMP-tag, 5/ Dr. Kassai Tibor egyet. adjunktus, állatorvos /parazitológus/ MSZMP-tag, 6/ Dr. Kardeván Andor egy. docens állatorvos /kórbonctanos/ pártonkívüli, 7/ Erdélyi Zoltán egyet. adjunktus /pol. gazd./ MSZMP-tag.

419. [Budapest, 1960. január 5.] Az Állatorvos-tudományi Főiskola oktatási reformterve Iktatószám nélkül Készült az FM. 15590/1959. sz. utasításban közöltek alapján. A Főiskola Tanácsa 1959 dec. 23-án tartott tanácsülésen letárgyalta. Megjegyzések rávezetve 1960. jan. 4-én. F.Mbe megküldve 1960. jan. 5-én. Az állatorvosképzés továbbfejlesztése a mezőgazdasági felsőoktatás továbbfejlesztésének szerves részét képezi. Hazánk mezőgazdaságában a felszabadulás óta mélyreható változások történtek és a közeli években megvalósul az egész mezőgazdaság szocialista átszervezése. A nagyüzemi állattenyésztés az állategészségügy dolgozóitól megköveteli, főleg a népgazdasági szempontból jelentős betegségek megelőzésében és leküzdésében a nagyüzemi szemlélet érvényesítését. Főiskolánknak az a célkitűzése, hogy a szocialista nagyüzemek részére a marxizmusleninizmus alapján álló, szakmailag és ideológiailag kiválóan képzett állatorvosokat 169

neveljen, akik a szorosabb értelemben vett szakmájukon kívül jól ismerik a nagyüzemi állattartás és takarmányozás /takarmány-termesztés/ problémáit és a mezőgazdasági üzemszervezés fontosabb kérdéseit is. A Főiskola továbbképzési programja – bár jelentős új terveket is tartalmaz – nem javasol az eddigiektől nagymértékben eltérő tantervi és szervezeti módosításokat. Programjában leglényegesebbek azok, amelyek a tartalmi változásokra /pl. elméleti és gyakorlati órák tematikájának átdolgozására, a gyakorlatok eredményesebbé tételére és a gyakorlattal való szorosabb kapcsolat kiépítésére/ vonatkoznak. […] I. Elmélet – gyakorlat. A felvételeknél megfelelő prémiumpontok nyújtásával előnyben kell részesíteni azokat, akik 1-2 évet termelőmunkában /mezőgazdasági vagy ipari nagyüzemekben/ vagy mint fizikai dolgozók, állat-egészségügyi intézményekben /mesterséges termékenyítő állomásokon, ambulanciákon/ töltöttek. A prémiumpontokat azonban csak azoknál kellene beszámítani, akik a felvételekhez szükséges minimális pontszámot tisztán érettségi és felvételi vizsgájuk eredményeként elérték, nehogy pémiumpontjaik alapján olyan hallgatók kerüljenek a Főiskolára, akik tanulmányi feladataiknak nem képesek megfelelni. A felvétel előtt egyéves kötelező fizikai munkát vagy szakmai előgyakorlatot a Főiskola nem kíván előírni […]. A Főiskola elvégzése után egyéves gyakornoki szolgálatot kötelező módon elő kellene írni. […] Az órarendi gyakorlati órák száma elegendő, 2920 elméleti órára 2086 gyakorlati óra esik. Az elméleti és gyakorlati órák aránya még ennél is kedvezőbb, mert a belgyógyászati és sebészeti elméleti órák egy részében is betegbemutatás történik. Ezért a gyakorlati órák számát nem kell emelni, hanem megfelelő beteg- és hullaanyag biztosításával a gyakorlatok jobb kihasználására kell törekedni. […] A gyakorlati oktatást és a gyakorlattal való kapcsolatot – az órarendi gyakorlatokon túl – jelentősen fogja emelni az a körülmény, hogy a Főiskolának az 1960. év tavaszától egy kb. 40 személy szállítására alkalmas autóbusz áll majd rendelkezésére. […] A tantárgyak oktatási anyagát korszerűsíteni kell, többek között a lóval szemben a szarvasmarhát, a sertést, a juhot és a baromfit kiemelni. Fokozott gondot kell fordítani a nagyüzemi gazdálkodás követelményeire, a betegségek megelőzését célzó eljárások ismertetésére, az állathigiéne oktatására, a fertőző betegségek mellett az egyre nagyobb jelentőségre jutó parazitás betegségekre, a haltenyésztésnek és a halak betegségeinek, a mézelő méh betegségeinek, valamint az állatorvosi röntgenológiának az oktatására. […] A Főiskola Tanácsa megvizsgálván azokat az előnyöket, amelyek saját tangazdasággal kapcsolatban az oktatásban, különösen az állattenyésztéstan, a mezőgazdasági alapismeretek és a klinikai tárgyak oktatásában jelentkeznének, megfontolás tárgyává óhajtja tenni egy Budapesthez közel fekvő kb. 3-4 ezer holdas, jól felszerelt tangazdaság megszerzésének kérdését, és ha a megfelelő tangazdaság juttatásának lehetősége megvan, bizottságot küld ki a kérdés tanulmányozására. […] A Tanács megítélése szerint a következő intézmények és tanszékek fejlesztésére, ill. felállítására lenne szükség: mC szintű izotóplaboratórium létesítése […]; helmintológiai kutató laboratórium létesítése […]; Állathigiénei Intézet létesítése […]; Sebészeti Klinika és Röntgenlaboratóriumának fejlesztése […]; Szülészeti tanszék és Klinika fejlesztése […]; kísérleti állattelep létesítése /1963/ […]; Továbbképző Intézet vagy tanszék felállítása […]. A Főiskolai Tanács növelni kívánja a Főiskola szerepét az állatorvosok továbbképzésében, illetve a továbbképzés keretében lehetővé kívánja tenni a szakállatorvosi képesítés megszerzését. II. Világnézeti és politikai nevelés. A hallgatók szakmai képzésének fejlesztése mellett elmaradás mutatkozik a 170

világnézeti és politikai nevelés területén. Ennek oka, hogy a politikai nevelés még nem szerves része a szakmai oktatásnak. A politikai munka és nevelés még mindig egyes tanszékek – főleg a Marxizmus tanszék-, vagy szervek /párt, KISZ/ feladatává szűkül. El kell érni, hogy valamennyi oktató a politikai kérdésekben félreérthetetlenül állást foglaljon a társadalmi rend, a párt célkitűzései mellett. III. Káderkérdések. A tervszerű kádermunka biztosítása és a jobb kiválasztás érdekében meg kell valósítani a már többször elhangzott javaslatunkat, hogy az egyetemi, főiskolai oktatói állásokra időnként újra kelljen pályázni. Ez lehetőséget adna arra, hogy azokat az oktatókat, akik nem alkalmasak arra, hogy magasabb szinten oktatói, nevelői és kutatói munkát végezzenek, a gyakorlatba helyezzük át. Így helyet adnánk a tehetséges fiataloknak, viszont szakmai tudásukkal emelnék a gyakorlati munka színvonalát. A káderkiválasztásnál a jövőben gondolni kell arra, hogy a párt- és állami ösztöndíjasok a szaktanszékekre kerüljenek. […] IV. Levelező oktatás. Az állatorvosképzés különleges követelményei nem teszik lehetővé a levelező oktatás bevezetését a rendes tanulmányi időben. […] [ld. még 257, 299, 391, 407, 425.]

420. Budapest, 1960. február 9. Györe Sándor kikérése Iktatószám nélkül Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3004/2/1959. Korm. számú határozata alapján – a káderátcsoportosítás során – az MSZMP Pest megyei Végreható Bizottsága 1960. február hó 8-i ülésén elfogadta Györe Sándor elvtársat az Abonyi Kossuth Termelőszövetkezet elnökének 1960. február 15-i kihelyezéssel /áthelyezéssel/. […] Szabó Elemér osztályvezető h. [Pest megyei Tanács].

421. Budapest, 1960. április 12. Helmintológiai laboratórium létszáma és költségvetése 19/1960.(4) Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy a Főiskola Parazitológiai tanszékén 1960. március 1jei hatállyal Helmintológiai Kutatólaboratórium felállítását rendelem el. A laboratórium működéséhez 1960. március 1-ei hatállyal a Pénzügyminisztérium 21.052/1956. I. c. rendeletével a Főiskola létszámában három 934 ksz. tudományos munkatársi állás havi 7500 Ft alapbér, egy 972 ksz.36 int. önálló laboránsi állás havi 1250 Ft alapbér […] megnyitását engedélyezte. […]

36

kulcsszámú

171

A költségvetési javaslatban szereplő felújítási és beruházási hitelkeret biztosítása nem áll módomban. Felhívom Igazgató Elvtársat a Főiskola szervezeti felépítésének fentiek szerinti módosítására. Kovács Aladár osztályvezető.

422. Budapest, 1960. március 8. Hallgató visszavételi ügye 87/1960. Sz.o. Szóbeli kérésére Igler Györggyel kapcsolatosan az alábbiakat közlöm: fent nevezett az Állami Kordélyozási és Fuvarozási Vállalatnál dr. Máhr Károly vállalati főállatorvos közvetlen beosztottja volt. A vállalatnál ugyanazon területen működött, mint felcser, amelyen én mint állatorvos dolgoztam. […] Ezen a területen végzett munkájával mindketten meg voltunk elégedve, munkáját ugyanis nagy ügybuzgalommal, rátermettséggel és odaadással végezte, munkaidőn túl is a vállalat rendelkezésére állt, részben még szabadsága alatt is dolgozott. Munkájával kapcsolatban a vállalat részéről kifogás nem merült fel. Munkája közben a népgazdaság és a vállalat érdekeit tartotta szem előtt. A vállalat dolgozóival általában jó kapcsolatban volt. A KISZ szervezetben is dolgozott, a siófoki kirendeltségen titkári beosztásban. Kb. 1 évig működött a vállalatnál, a múlt év novemberében a vállalattól elbocsátották az Állatorvos-tudományi Főiskolán 1957-ben ellene hozott fegyelmije miatt, amelyről állítólag csak ebben az időpontban szerzett tudomást a vállalat vezetősége. Dr. Berta Sándor adjunktus *Budapest, 1960. március 9. Az elvtársak kérésére közlöm, hogy Igler György január óta dolgozik vállalatunknál segédmunkásként. A közvetlen munkatársai elmondása alapján és az én megállapításom alapján is egy nagyon nagyhangú törtető személy. Bővebb felvilágosítást jelen pillanatban nem áll módomban az elvtársak rendelkezésére bocsátani, de a közeljövőben több tisztázatlan ügy, ami a személye körül fennforog, az illetékes szervtől tudomásomra lesz hozva és mihelyt birtokomban lesz az anyag, az elvtársnő rendelkezésére bocsátom pótlólag. Sándor Lászlóné igazgató, Fővárosi Kézműipari Vállalat. *Budapest, 1960. március 15. Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság Agrárfelsőoktatási Osztálya. Igler György […] az Állatorvos-tudományi Főiskola volt hallgatójának ügyét Miniszter elvtárshoz küldött kérelme alapján a Főiskola visszavételi bizottsága újból felülvizsgálta. A visszavételi Bizottság javaslata és a bekért információk alapján nevezett visszavételének engedélyezését az alábbi indokok alapján nem javasolom: Igler György […] egyéb származású 1956 szeptemberében nyert felvételt a Főiskolára. Az I. évfolyamon jó tanulmányi eredményt ért el. Nevezett az ellenforradalom idején sajnálatos módon szembehelyezkedett. Ezért fegyelmi büntetésben részesült és 856.II.12/1959. sz. fegyelmi határozat alapján az Állatorvos-tudományi Főiskoláról 1957 október 8-án, mint másodéves hallgatót kizárták a következő indoklással: „A vizsgálat 172

megállapította, hogy Ön az ellenforradalmi események során az Állatorvos-tudományi Főiskolán vezető szerepet töltött be. Október 27-én Tary Mária egyetemi adjunktus megbízására vállalta, hogy Budapestre hozza Kovács Béla kisgazdapárti vezetőt, mert Nagy Imrében nem lehet megbízni. […]” Igler György 1957. október 8-án történt kizárása óta több munkahelyen dolgozott […], becsatolt információkból megállapítható, hogy Igler György, bár munkáját igyekezett ellátni, kizárásának körülményeit elhallgatta, ezért szüntette meg munkaviszonyát felmondással az Állami Fuvarozási és Kordélyozási Vállalat. Tehát nem felel meg a valóságnak beadványának azon állítása, hogy az „igazságtalan fegyelmi határozat miatt” vesztette el állását. Csak megjegyezni kívánom, hogy Miniszter Elvtárshoz benyújtott beadványában egyetlen szóval sem említi, hogy a részéről igazságtalannak tartott fegyelmi határozatot ellenforradalmi vétsége miatt kapta. A bekért információk csak megerősítik, hogy Igler György nem látta be őszintén az ellenforradalom alatti hibáit, ehelyett úgy reméli vélt sérelmének orvoslását, hogy közben minden tárgyi alapot nélkülözve vádaskodik. Visszavételének engedélyezését jelenleg nem látom indokoltnak, így azt nem javasolom. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója.

423. Budapest, 1960. március 15. Felújítási, beruházási hitelkeret kérése 856-2/1959. Losonczi Pál Földművelésügyi Miniszter Elvtársnak. Miniszter Elvtárs! Az Állatorvos-tudományi Főiskola Tanácsa nevében azzal kéréssel fordulok Miniszter Elvtárshoz, hogy Főiskolánkat, amely a múltban és a jelenben az oktatás és a kutatás területén jelentős eredményeket ért el és a hazai mezőgazdasági felsőoktatási intézmények közül egyike a legrégibbeknek, felújítási és beruházási hitelkeret biztosításával olyan állapotba helyezni szíveskedjék, hogy oktatói és kutatói feladatainak a jövőben is meg tudjon felelni. A Főiskola jelenleg igen elhanyagolt állapotban van. Épületei kevés kivétellel a múlt évszázadban létesültek, jelenleg rossz állapotban vannak, még a háborús sérülések nyomait viselik magukon. Alapos külső és belső tatarozásra szorulnak, és a tatarozást szükségképpen meg kell előznie az elavult villanyhálózat és vízvezetéki csőrendszer átépítésének. A tanszékek szakfelszerelése is elavult és hiányos, és messze mögötte marad nemcsak annak, amivel a Szovjetunió és a nyugati államok egyes vezető intézményei rendelkeznek, hanem alatta áll a szomszédos államok egy-két évtizedes múltú főiskolái színvonalának is. […] Ahhoz, hogy a Főiskola oktatói-kutatói feladatait a jövőben is teljesíthesse, a meglévő épületek felújításán, az intézetek szakfelszerelésének kiegészítésén és korszerűsítésén kívül a Főiskola Bethlen Gábor-utcai frontján, telkének csak hiányosan beépített részén egy kb. 20.000 légm3 terjedelmű új épület emelésére is szükség lenne.[…] Az Állatorvos-tudományi Főiskola felújítására és fejlesztésére azért is szükség lenne, mert Főiskolánk 1962-ben éri el alapításának 175. évfordulóját, és a Főiskola Tanácsa – a helyi pártszervezettel, a MEDOSZ-szal és a Közalkalmazottak Szakszervezete

173

Állatorvosi Szakosztályával egyetértésben – az évfordulót 1962 őszén nemzetközi keretek között szeretné megünnepelni. […] Dr. Sályi Gyula egyet. tanár, igazgató. [ld. még 251, 294, 313, 390, 466.]

424. Budapest, 1960. július 8. Beiskolázási létszámok az 1960/61 és 1961/62. tanévekre 990/1960. Az 1961. évi létszámigények kialakításához szükséges adatok és szempontok az agrárfelsőoktatási intézmények egy részénél végrehajtott létszám-felülvizsgálat eredményeként rendelkezésre állanak és megvan a lehetőség a beiskolázási létszám emelkedésével kapcsolatos reális létszámigények kialakítására. Az igények elbírálásához és az indokolt létszámigények kielégítéséhez – az eddigi gyakorlattól eltérően – tanszékenként és szervenként /hivatal, osztály, csoport, stb./ kell felmérni az intézmény létszámellátottságát. […] A tervezésnél alkalmazandó beiskolázási létszámok: nappali tagozat: 1960/61. 140 fő, 1961/62. 140 fő. Levelező tagozat ----. […] [ld. még 252, 271, 291, 378, 409, 460.]

425. Budapest, 1960. november 21. A tananyag és az oktatási módszerek korszerűsítése Az elmúlt hónapokban jelentősen előrehaladt egyetemeinken és főiskoláinkon a felsőoktatás reformjának előkészítése. Intézményeink április-május folyamán megvitatták […] az Iskolai Reformbizottság által kiadott „Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére” c. téziseket. […] A folyó tanévben a következő feladatokat kell megoldani: 1/ A kiküldött alapelveket kari tanácsüléseken, valamint tanszéki üléseken valamennyi oktató részvételével vitassák meg. A vitának az a célja, hogy az oktatók ismerjék meg ezeket az alapelveket, amelyek szerint a tananyag korszerűsítését végezniük kell. A viták során feltétlenül biztosítani kell minden vélemény kifejtésének lehetőségét, biztosítani kell, hogy az egymással ellentétes álláspontok is eljussanak a tanszékekről az egyetemi, főiskolai, akadémiai tanácsokhoz, ill. majd a Minisztériumhoz. […] A vitákat 1961. március 31-ig kell befejezni. Rektor /Igazgató/ Elvtárs értesítse az Agrár-felsőoktatási osztályt a viták időpontjáról. 2/ Ki kell dolgozni az egyetemeken /főiskolán, akadémián/ oktatott szak /szakok/ képzési céljának tervezetét. A cél meghatározását a javasolt módszerek szerint, tágabb értelemben az adott szak képzésével szemben támasztott alapvető követelmények figyelembe vételével kell elvégezni. 3/ Szakonként össze kell állítani a tananyag és az oktatás módszereinek korszerűsítésére vonatkozó elgondolásokat, javaslatokat. Ezek terjedjenek ki arra, hogy az adott szakon konkrétan melyek legyenek a megoldás fő irányai, milyen kérdéskörben való vizsgálatára lesz szükség. […] 4/ A tanszéki és kari tanácsülési vitákról jelentést kell készíteni és azokat a 2. és 3. pontban jelölt feladatokra vonatkozó előterjesztéssel együtt 1961. április 30-ig fel kell terjeszteni a Minisztériumba. Felhívom Rektor /Dékán, Igazgató/ Elvtárs 174

figyelmét, hogy a korszerűsítési munka beindításával párhuzamosan azonnal intézkedéseket kell tenni olyan, többször felvetett, könnyen megoldható hiányosságok kiküszöbölésére, amelyek nem igénylik a hosszabb vizsgálatokat /átfedések, ismétlések, nagyfokú túlterhelés, stb./. Ezeket a kérdéseket operatíve vizsgálják meg és jussanak bennük döntésre. Rektor /Dékán, Igazgató/ Elvtárs az ilyen jellegű fogyatékosságok megszüntetésére tett intézkedéseiről 1960. december 31-ig tegyen jelentést. Tamássy István főigazgató. [ld. még 248, 257, 299, 391, 407, 419.]

426. Budapest, 1960. december 23. Visszavételi kérelem elutasítása37 406/1960.(1) Az Állatorvos-tudományi Főiskolán fegyelmi határozat folytán 1958-ban megszakított tanulmányainak továbbfolytatása iránt benyújtott kérelmét a Főiskola visszavételi bizottsága megtárgyalta. A bizottság előterjesztése alapján visszavételét nem engedélyezem. Indoklás: Ön 1947/48. tanévben nyert felvételt az Állatorvos-tudományi Főiskolára, majd 1949-ben az egyetemi /főiskolai/ hallgatók felülvizsgálatánál származására, illetve osztályhelyzetére tekintettel tanulmányai folytatására engedélyt nem kapott, ill. kizárták a Főiskoláról. 1957. január 19.-én 14-61/1957. sz. igazgatói határozat alapján engedélyt kapott tanulmányainak továbbfolytatására. Az ellenforradalom, illetve az azt követő napokban hozott visszavételi határozatok FM utasítás alapján felülvizsgálatra kerültek. A felülvizsgálat alapján lefolytatott fegyelmi során merült fel Önnel szemben az ellenforradalom hatása alatt újjáéledő pártok, nevezetesen a „Parasztpárt” vidéki szervezése körüli ténykedése. Önnek ez a ténykedése is azt igazolta, hogy 1949-ben történt kizárása jogos volt, és csak az ellenforradalom jobboldali hatása alapján nyert visszavételt 1957 januárjában. Kétségtelenül megállapítható, hogy a kizárás óta a mezőgazdaság területén igyekszik jó munkát végezni, azonban e téren szerzett eddigi érdemei nem elegendők ahhoz, hogy mint osztályidegen származású egyén, főiskolai továbbtanulásra engedélyt kapjon. Dr. Sályi Gyula egyet. tanár, a Főiskola igazgatója. *Budapest, 1961. szeptember 7. A Halgazdasági Tröszthöz intézett kérelmükre válaszolva közöljük, hogy Győrffy Lajos dolgozónk nem az 1956-os ellenforradalom időszakában elkövetett hibákért lett kizárva az Egyetemről, hanem még 1949. évben, mint osztályidegent távolították el a hallgatók sorából. Fenti okok miatt a magunk részéről nem kívánjuk továbbtanulását támogatni. Nagy Dániel igazgató. *Budapest, 1961. szeptember 22. Benyújtott kérelmére válaszolva értesítem, hogy a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóságának vezetője 65016/1961.sz. határozatával az 37

Visszavételét az FM 1962. okt. 24-edikén kelt levelében engedélyezte, és 1964-ben oklevelet kapott.

175

Állatorvos-tudományi Főiskolára történő visszavételi kérelmét elutasította. Dr. Sályi Gyula.

427. Budapest, 1960. december 30. Világnézeti Nevelési Bizottság ellenőrző szerepéről 1/1961.(5) Több intézménytől érkezett javaslat alapján hozzájárulok ahhoz, hogy az intézmények Világnézeti Nevelési Bizottsága a jegyzetek, tankönyvek kész iratait a sokszorosítás előtt átnézze, és arról véleményt mondjon. Kérem Rektor /Igazgató/ Elvtársat a fenti célkitűzés megvalósítását elősegíteni szíveskedjék. A Világnézeti Nevelési Bizottság észrevételeinek figyelembe vételéről az intézmény vezetője dönt. Döntéséről a könyvkiadó igazgatóját értesíti. Egyidejűleg intézkedtem a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat igazgatójánál, hogy a tankönyvek kéziratát bocsássa az intézmény vezetőinek rendelkezésére. Tamássy István főigazgató.

428. Budapest, 1961. január 9. Doktori oklevelek szövegének változtatása 11/1961(5) A doktori oklevelek latin szövegében történő változtatásról a fenti hivatkozási számú FM utasítás intézkedik. A Főiskola által eddig kiállított oklevelek latin szövegében a Főiskola „Academia” megjelöléssel szerepelt. Jelen utasítás az „Academia” helyett „Universitas” szó használatát írja elő, továbbra is megtartja azonban a „Director és Prodirector” cím megjelölést. A Főiskola tanácsa 1960. december 16-i rendes ülésén foglalkozott az utasítás végrehajtásának kérdésével. A tanácsülés jegyzőkönyvének vonatkozó részéről készült kivonatot csatolom. A Tanács azzal a javaslattal élt – amit magamévá tettem – hogy az utasítás végrehajtása mellett történjék felterjesztés felettes hatóságunkhoz a „Director és Prodirector” szavaknak ill. „Rector és Prorector” címmegjelölésre történő felcserélése érdekében, minthogy az „Universitas” szó használata ez utóbbi címmegjelöléseket feltételezi. Kérem fenti előterjesztésemet megvizsgálni és amennyiben keresztülvihető, javaslatomhoz hozzájárulni szíveskedjék. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója. [ld. még 336, 340, 343, 362, 363, 365, 429.]

176

429. Budapest, 1961. január 27. Jegyzőkönyv a Főiskolai Tanács ötödik üléséről 61/1961. (5) Jelen vannak: […]. Az Elnök bejelenti, hogy a Főiskola azon felterjesztését, amelyben a doktori oklevél latin szövegében az „Academia” szó helyett „Universitas”, valamint az aláírásnál szereplő „director” és „prodirector” címmegjelölések helyett „rector”, illetve „prorector” szerepeljen, Főhatóságunk elfogadta. Az Elnök kéri a Tanács tagjainak hozzájárulását ahhoz, hogy a Világnézeti Bizottság elnöki feladatainak ellátására – B. Kovács András dr. más irányú elfoglaltságára való tekintettel – Pozsonyi Tivadar dr. kapjon megbízatást. A Tanács az előterjesztés szellemében határoz. Az Elnök felkérésére Kovács Ferenc dr. a Szakszervezeti Bizottság titkára „Tájékoztató a Szakszervezeti Bizottság munkájáról” c. jelentést azzal egészíti ki, hogy az írásos anyag csak megközelítőleg tájékoztat a Sz.B. sokirányú tevékenységéről, mert apróbb részleteket és számadatokat nem tartalmaz. […] Versényi László dr. egyet. adjunktus előterjeszti 84 állatorvosnak a doktori cím használata engedélyezéséért beadott kérvényét. A Tanács az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Az Elnök vitára bocsátja azt a javaslatot, amely az anatómia tárgy programjának vitája során merült fel, s amiben – tantervi összefüggés miatt – célszerű már most állát foglalni. […] Az Elnök a vitát összefoglalva megállapítja, hogy helyesebb az anatómia tárgynak 3 féléven át történő oktatása, s annak a magasabb évfolyamok egy félévén való folytatása. A vita lefolyásából azt a következtetést vonja le, hogy a Tanács elfogadta azt a javaslatot is, amely az anatómia és a szövettan párhuzamos oktatását javasolta, s nem különben magáévá tette a morfológiai tárgyakból az egy vizsgát. […] Az Elnök beszámol a Főiskola egyik újabb bizottságának, közelebbről a kulturbizottságnak a megalakulásáról. A bizottságban a párt, a szakszervezet a KISZ és az állami vezetés is képviselve vannak. A bizottság feladata a Főiskolán a különféle társadalmi szervek keretében folyó kulturális munka koordinálása és elvi irányítása. Ezután az Elnök ismerteti a bizottság javaslatát, mely klubhelyiséget kíván létesíteni a jelenlegi díszteremben. A klub felszerelése előreláthatólag 75000 Ft lenne. A javaslatot mindenki helyesli és Mócsy akadémikus felveti egy klubgondnok működésének gondolatát, aki nemcsak rendet tartana, hanem egyúttal felügyelne a kultúremberhez méltó viselkedésre és érintkezési formákra. […] [ld. még az egyetemmé válás tekintetében: 359, 428, 454, 465.]

430. Budapest, 1961. február 10. Manninger Rezsőt egyiptomi kongresszusi részvétele 33/1961. Szíves tudomására hozzuk, hogy az Institut d’Egypte, Kairo 1961. márc. 21-31. között tartandó centenáriumi kongresszusára 12 napos tartózkodásra meghívta az MTA egy képviselőjét. Az MTA Elnöksége erre a kiküldetésre Manninger Rezső akadémikust 177

javasolja. Kérjük, szíveskedjék ezzel kapcsolatban állást foglalni és egyetértés esetén a párt- és személyzeti véleményt – az idő rövidségére való tekintettel – szíveskedjenek sürgősen megküldeni címünkre. Csete László osztálytitkárh. [Magyar Tudományos Akadémia]

431. Budapest, 1961. február 15. A Kulturbizottság megalakulása 85/1961.(5) Örömmel vettem tudomásul, hogy az MSZMP és KISZ főiskolai szervezetének és a szakszervezetnek közreműködésével az Ön elnöklete alatt a főiskolai Kultúrbizottság megalakult. A Kultúrbizottság titkára: dr. Pethes György egyetemi adjunktus, gazdasági felelőse Simon Ágnes nyelvtanár. Tagjai: dr. Boldizsár Harrison egyetemi adjunktus, dr. Haraszti János egyetemi adjunktus, dr. Jászai József egyetemi gyakornok, KISZ titkár, dr. Kovács Ferenc egyetemi adjunktus, a szakszervezet titkára, dr. Markói Béla egyetemi adjunktus, dr. Szokolóczy Iván egyetemi tanársegéd és Molnár József IV. éves hallgató. Bizottságukat a Főiskola hivatalos szervének ismerem el és a bizottság összetételét is jóváhagyom. Munkájukhoz sok sikert és eredményt kívánok. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, igazgató. [ld. még 249, 255.]

432. Budapest, 1961. február 16. Szent-Iványi Tamás szakmai és politikai jellemzése 31/1961. Sz.o. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya. Kérésükre dr. Szent-Iványi Tamásról a szakmai és politikai véleményt az alábbiakban adjuk meg. Dr. Szent-Iványi Tamás kandidátus, akadémiai tudományos főmunkatárs a Járványtani tanszéken dolgozik. Jólképzett szakember. Nemcsak elméleti szempontból fogja át az állatjárványtan és bakteriológia körét, hanem helyes elképzelések alapján kiváló gyakorlati felkészültséggel végzi kutatási tevékenységét is. Rendszeresen látogatja a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, és állami gazdaságokat s a különböző járványos betegségek elleni védekezés ügyében tanácsokkal szolgál. Ez nem csak népgazdasági szempontból előnyös, hanem kutató munkájában is jól érvényesült, mert arra késztette, hogy elsősorban a gyakorlati élet kívánta problémák felkutatását tűzze ki feladatául. Eddig 32 tudományos dolgozata jelent meg, ennek egy része külföldi nyelven (sic!) is. Népgazdasági szempontból is jelentősek azok a tanulmányai, amelyek lehetővé tették a sertések fertőző elhalásos bélgyulladásának, valamint a juhok enterotoxaemiájának és lépfenéjének megelőzését oltási eljárások segítségével. Legújabban pedig vércsoportkutatással foglalkozik. Politikai szempontból passzív magatartást tanúsít. Osztályhelyzete

178

és passzív magatartása miatt került át az oktatás területéről kutatómunkára38. A Főiskolán társadalmi tevékenységben nem vesz részt. Fazekas Béláné [szem. oszt. vez.] Dr. Horváth Zoltán MSZMP titkár. […] 433. Budapest, 1961. február 18. Az „Állatorvos-tudományi Főiskola Híradója” 89-1961.(5) Az állatorvos-tudományi Főiskola 977.303/1959. szám alatt engedélyt kapott „Az Állatorvos-tudományi Főiskola Híradója” című havonta 16 oldal terjedelemben és 400 példányban házilag sokszorosított kiadvány előállítására és Főiskolán belüli terjesztésére. A lap előállítását újabb egy év időtartamra engedélyezni szíveskedjenek. Megjegyezni kívánom, hogy a felelős szerkesztő személyében változás történt. Az Új felelős szerkesztő neve Erdélyi Zoltán egyetemi adjunktus. A kiadásért felelős személy változatlanul Benczik János, a Főiskola gazdasági igazgatója. * Budapest, 1961. február 28. Az „Állatorvos-tudományi Főiskola Híradója” c. időszaki kiadványukat az 1961. évre engedélyezzük. Mivel az egyes kéziratokat ellenőrizni nem tudjuk, azok tartalmáért a mindenkori felelős szerkesztő felel. A megjelent számokból – amely egy évben maximálisan 12 lehet – egy-egy példányt részünkre kötelesek elküldeni. Az engedélyezési szám: 385/1961. Szalay Sándor osztályvezető [Kiadói Főigazgatóság]

434. Budapest, 1961. február 24. Jegyzőkönyv a Főiskolai Tanács hatodik üléséről Iktatószám nélkül Jelen vannak: […]. Az Elnök bejelenti a Tanácsnak, hogy Manninger Rezső dr. egyetemi tanár akadémikust a Bolgár Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Manninger akadémikusnak ehhez az újabb kitüntetéshez szerencsekívánatait fejezi ki a Tanács és a maga nevében. A Tanács tagjai tapssal köszöntik Manninger akadémikust. Az Elnök felkérésére Versényi László dr. egyetemi adjunktus, a Bizottság titkára terjeszti elő a doktori cím megszerzése iránti kérelmeket. A Tanács az előterjesztést elfogadja, melyhez még az Elnök azt fűzi hozzá, hogy eddig kb. 300 állatorvos doktori cím megszerzése iránti kérelme nyert elintézést. […] Kovács Ferenc dr. tájékoztatja a Tanácsot arról, hogy a Szakszervezet el kíván járni annak érdekében, hogy Főiskolánk oktatói is részesüljenek előadói díjban a vidéken tartott szakelőadásaikért. Hozzáfűzi, hogy a MEDOSZ a legmesszebbmenő támogatásáról biztosított bennünket ezzel kapcsolatosan. Az Elnök kiegészítésképpen azt fűzi hozzá, hogy az állami vezetés is el kíván járni ebben az ügyben. A Tanács tagjai helyesléssel veszik tudomásul a bejelentést. 38

A későbbiek során oktatói státusba került: egyetemi tanár és tanszékvezető 1976-tól nyugállományba vonulásáig. Az MTA levelező (1973) és rendes (1979) tagja, Állami Díjat (1983) és tiszteletbeli doktori címet (1987) kapott.

179

Befejezésül az Elnök köszönetet mond Lami Gyula dr. egyetemi docens igazgatóhelyettesnek a továbbképző tanfolyamok megrendezésével kapcsolatos szervezési munkáért. […] Pozsonyi Tivadar azt javasolja, hogy a szakszervezet rendezzen autóbuszon vasárnaponként önköltséges alapon kirándulásokat. E kirándulások nagyon jó lehetőséget szolgáltatnának a Főiskolánk dolgozói közötti baráti kapcsolat elmélyüléséhez.

435. Budapest, 1961. március 10. Kimutatás a tudományos személyzet társadalmi elfoglaltságáról Iktatószám nélkül Dr. Sályi Gyula egy. tanár, a Főiskola igazgatója. A Főiskola KISZ Sportkörének elnöke, az Orvos-egészségügyi Szakszervezet Pathologus Társaság tagja, a World Federation of Neurologie levelező tagja, az MTA IV. oszt. Állat-egészségügyi Főbizottságának tagja, az MTA Állategészségügyi Kutató Intézet Tudományos Tanácsának tagja. Dr. B. Kovács András egyetemi docens, tanszékvezető, a Főiskola igazgatóhelyettese. A Felsőoktatási Reformbizottság elnöke, Diákjóléti Bizottság elnöke, Aspirantúra Bizottság tagja. A VII. ker. Pártbizottság póttagja, a MEDOSZ Területi Bizottságának tagja, az Agrártudományi Egyesület elnökségének tagja, Állattenyésztők és Állatorvosok Társaságának vezetőségi tagja. Dr. Lami Gyula egyetemi docens, a Főiskola igazgatóhelyettese. A Főiskola TSZ. Bizottság elnöke. Az Állatkerti Állat-egészségügyi Bizottság és a seregélyesi tsz.patronáló brigád tagja. Dr. Kovács Gyula egyetemi tanár. A Főiskola tudományos kutatási felelőse, a Főiskola Gazdasági Bizottságának elnöke, a Főiskola Békebizottságának elnöke, a Főiskolai Kutatómunkát Ellenőrző Bizottság tagja, az évkönyv-szerkesztő Bizottság elnöke. Az Acta Veterinaria szerkesztőbizottságának tagja, a Magyar Állatorvosok Lapja tanácsadó testületének tagja. Dr. Mócsy János egyetemi tanár, akadémikus. A Felülvéleményező Tanács tagja, a Főiskola Aspirantúra Bizottságának elnöke. Az Állategészségügyi Tanács tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, akadémiai osztályvezetőségi-, akadémiai Könyv- és folyóiratkiadó Bizottság tagja, az Akadémia keretében az Állatorvos-tudományi Bizottság elnöke. Dr. Csiszár Vilmos egyetemi tanár. A Főiskola légoltalmi parancsnoka. A MTA Állatorvostudományi Főbizottsága Élelmiszer-higiénei Albizottságának elnöke, Közalkalmazottak Szakszervezete Állatorvos-szakosztályi Bizottsága Élelmiszer-higiénei Szakcsoportjának ügyvezetője, a Mezőgazdasági Ipari Tudományos Egyesület Tejipari Szakosztályának társelnöke. A Földművelésügyi Minisztérium több szervének […] állandó tanácsadója, az Élelmiszer-higiénikus Szakállatorvosok Nemzetközi Szövetsége hazai ügyvezetője, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem meghívott előadója. Dr. Kemény Armand egyetemi tanár. A Főiskola Szakszervezeti Bizottságának elnöke, a Főiskola Kutatási Bizottságának tagja. Az O[rszágos] A[tomenergia] B[izottság] Izotóp Szakbizottságának tagja, a Felsőoktatási Szemle főiskolai felelőse, a Magyar Élettani Társaság tagja, a távlati kutatási tervvel foglalkozó albizottság titkára, az Agrártudományi Egyesület Baromfi Szakcsoportjának szervező tagja. Dr. Kovács Jenő egyetemi tanár. A Főiskola könyvtárának tanárelnöke, Államvizsga Bizottság tagja. Az Országos Állat-egészségügyi Főbizottságának tagja, az Állat-egészségügyi Kutatóintézet Tudományos Tanácsának 180

tagja, a Gyógyszeripari Kutatóintézet Tudományos Tanácsának rendes tagja, az FM Állat-egészségügyi Igazgatóságának állandó tanácsadója és szakértője gyógyszergyártással és gyógyszer-engedélyezéssel kapcsolatos ügyben, a Magyar Állatorvosok Lapja szerkesztőbizottságának tagja, a Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőbizottság farmakológiai albizottságának állandó tagja. Dr. Manninger Rezső egyetemi tanár, akadémikus. Az MTA alelnöke és IV. osztálya osztályvezetőségének tagja, az Országos Állat-egészségügyi Tanács elnöke, a Magyar Mikrobiológiai Társaság elnöke, a Mezőgazdasági Tudományos Tanács tagja, az Állat-egészségügyi Kutató Intézet tanácsának tagja, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos tanácsának tagja, a Nemzetközi Állat-egészségügyi Hivatal állandó magyar delegátusa és intézőbizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. Dr. Kotlán Sándor egyetemi tanár, akadémikus. Az MTA IV. Osztálya osztályvezetőségének tagja, - Állategészségügyi Bizottságának tagja, - Állat-egészségügyi Bizottság parazitológiai albizottságának elnöke. Az MTA Biológiai Csoportja zoológiai albizottság tagja, a Közalkalmazottak Szakszervezete Állatorvosi Tagozat parazitológiai szakcsoportjának elnöke, az Állategészségügyi Kutatóintézet tudományos tanácsának tagja, az Acta Veterinaria főszerkesztője, az Acta Microbiológica és az Acta Zoologica szerkesztőbizottságának tagja, a Magyar Fauna szerkesztőbizottságának tagja, a távlati tudományos tervtéma kidolgozására alakított bizottságok tagja, a Helmintologia c. nemzetközi szaklap szerkesztőbizottságának tagja. Dr. Bölcsházy Kálmán egyetemi tanár. Kari Felülvéleményező Tanács tagja, MSZBT Főiskolai Szervezet elnöke […]. A szaporodásbiológus szakállatorvos-képzés problémájával foglalkozó bizottság elnöke. Dr. Schwanner Jenő egyetemi tanár. Az Országos Állat-egészségügyi Tanács tagja, az MTA Állat-egészségügyi Főbizottsága élelmiszer-higiéniai albizottságának tagja, esetenként részt vesz a FM jogszabályalkotó és egyéb munkájában, állat-egészségügyi továbbképzéseket tart. Dr. Márkus József tanszékvezető egyetemi docens. Továbbképző előadások tartása, tsz- patronálás. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen heti 3 órában előadja „Az állattenyésztéstan alapjai” c. tárgyat, mint konzultáns, irányítja a BorsodHeves megyei, a Fejér megyei és a Békés-Csongrád megyei állami gazdaságok területi igazgatóságai juh-, ill. szarvasmarha állományában folyó ivadékvizsgáló, ill. állománynemesítő munkát, Borsod-Heves megyében a suta magyar tarkamarha kitenyésztését, Nógrádban pedig a magyar tarka x dán vörös fajtakeresztezést. Az Agrártudományi Egyetem Továbbképző Intézete is félévenként átlag 2 alkalommal 1-1 háromórás továbbképző előadás, a zsámbéki tsz. elnökképző tanfolyamán pedig évente 1 alkalommal előadás tartására kéri fel. Szerkesztőbizottságokban és különféle témakollektívákban történő közreműködés címén havonta átlag félnapi elfoglaltságot lehet számítani. Dr. Pozsonyi Tivadar tanszékvezető egyetemi docens. A Főiskola Reformbizottság és a Világnézeti Nevelési Bizottság tagja, tsz-patronáló bizottság tagja. O[ktatási] M[inisztérium] Tudományos Szocializmus Szakbizottságának tagja, a Magyar Földrajzi Társaság tagja. Dr. Modor Vidor tanszékvezető egyetemi docens az Állami Fuvarozási és Kordélyozási Vállalat tanfolyamain esetenként előadásokat tart, lakóterületi légó-tömbparancsnok. Dr. Csek János tanszékvezető egyetemi docens a Magyar Állatorvosok Lapja főszerkesztője. Dr. Benedek Gábor egyetemi docens a pártvezetőség tagja, a Főiskolai Világnézeti Nevelési Bizottság tagja, a Főiskolai Hiradó szerkesztőbizottságának, a MEDOSZ Állatorvosi Tagozatának az elnöke, a Főiskolai Aspirantúra Bizottság titkára, a Főiskola Kultúrbizottságának tagja. Dr. Horváth Zoltán

181

egyetemi docens a MSZMP főiskolai szervezetének titkára, a szendi tsz-patronáló brigád tagja. Dr. Németh Lászlóné egyetemi docens a Nőbizottság keretében a Mária utcai diákotthont patronálja, […]. A Magyar Élettani Társaság tagja, az Agráregyesület tagja, lakóbizottsági tag. Dr. Palyusik Mátyás egyetemi docens a helyi pártszervezet megbízásából részt vesz a XIV. ker. Hazafias Népfront munkájában. Részt vesz a vidéki állatorvosok továbbképzésében, tsz-ek és állami gazdaságok sertéstenyészeteiben kísérleteket végez a sertések idült paratífusza elleni kísérleti csapadékos formolvakcinával, valamint a sertések idült paratífusza felszámolásának egy kilátásosnak látszó új módszerével. Tagja a Magyar Mikrobiológiai Társaság immunológiai szakosztályának, tagja az Agrártudományi Egyesület állatorvosi szakosztályának. Dr. Kardeván Andor egyetemi docens a kilencedik félévet végző hallgatók részére heti 1 óra előadás keretében az állatorvoslás történetéről előadást tart. Gyakorló állatorvosok részére évenként új témakörből továbbképző előadásokat dolgoz ki és tart. Mint a Főiskola önvédelmi légoltalmi parancsnok helyettese, a légoltalmi parancsnokok részére időnként tartott továbbképző előadásokon vesz részt és állandó segédkezet nyújt a központi légoltalmi szerveknek a kiadott feladatok elvégzéséhez. Állat-egészségügyi szervek és tsz-ek felkérésére állatelhullások kivizsgálása céljából alkalmi kiszállásokat végez. Dr. Kobulej Tibor egyetemi docens pártcsoport bizalmi, 5 termelőszövetkezetet patronál. Az Acta Veterinaria technikai szerkesztője, a Helmintologie szerkesztőbizottsági tagja, a Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztők és Állatorvosok Társasága vezetőségi tagja, a parazitológiai albizottság tagja, az állathigiene albizottság tagja, a Közalkalmazottak Szakszervezete Állatorvos Tagozat parazitológiai szakcsoportja intézőbizottságának tagja, a Mezőgazdasági Dokumentációs Központ külső munkatársa, az Országos Fordító Iroda külső munkatársa, a „Takarmánybázis növelése” távlati kutatási tervtéma kidolgozására alakított bizottság albizottságának tagja. Dr. Tamás László egyetemi docens a főiskolai Kutatási Bizottság tagja. Dr. Cseh Sándor egyetemi docens a Világnézeti Nevelési Bizottság tagja, továbbképző tanfolyamon előadó, tsz-patronáló. Gyakori meghívások állami gazdaságokba és tsz-ekbe a meddőség okának tisztázása céljából, a szaporodásbiológus szakállatorvos képzés problémájával foglalkozó bizottság tagja. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója.

436. Budapest, 1961. március 13. Gyakorlatban hasznosítható kutatási eredmények 146/1961.(5) Az Állatorvos-tudományi Főiskolán 1960. évben elért gyakorlatilag [gyakorlatban] hasznosítható fontosabb eredményekről az alábbi tájékoztatást adom: Vírusokon szövettenyészetekben végzett vizsgálatok alapján sikerült elérni azt, hogy a vírus okozta megbetegedéseket vírusközömbösítő próba segítségével felismerhessük. Sikerült az Aujeszky-féle vírus csökkent virulenciájú változatának az előállításával kidolgozni a betegség elleni immunizálás módszerét /Járványtani tanszék/. A tüdőférgességgel kapcsolatosan sikerült piperszin-származékot tartalmazó gyógyszer-specialitást előállítani terápiai célra /újítás/ /Parazitológiai tanszék/. A szarvasmarhák csülökbetegségeinek, valamint a sugárgomba-betegség orvoslására sebészeti orvosló eljárásokat dolgoztunk ki 182

/Sebészeti és szemészeti tanszék és klinika/. Kedvező eredmények mutatkoztak a tehenek meddőségének kürettes kezelésére kidolgozott eljárással /Szülészeti tanszék és klinika/. A szarvasmarhák fasciolosisának orvoslására – izomba fecskendezett széntetrachloriddal – új és hatásos módszert dolgoztunk ki: e módszer a juh heveny fasciolosisának az orvoslására is alkalmas /Belgyógyászati tanszék és Rendelőintézet/. Gyakorlati szempontból fontos eredmény a Voldagsen-paratyphusos bélfekélyek kórfejlődésének, a tüdőbeli elváltozásoknak a kiderítése, illetőleg a megállapítása, valamint az a vizsgálati eredmény, amely szerint a tyúkok osteoporosisa bizonyos értelemben fertőző természetű bántalom /Kórbonctani tanszék/. Kidolgozásra került egy olyan tisztító-fertőtlenítő módszer, amely gondos végrehajtás esetén megfelelő csíraszámú nyers tej termelését segíti elő. A módszert már számos állami gazdaság alkalmazza. Kidolgozásra került a száraz vágásnak, mint higiénikus vágásnak a módszere /Élelmiszerhigiéniai tanszék/. Elkészült a szarvasmarha vércsoport kutatás és a juh ivadékvizsgálata gyakorlati megvalósításának módszere /Állattenyésztéstani tanszék/. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója. [ld. még 244, 292.]

437. Budapest, 1961. március 24. Jegyzőkönyv a Főiskolai Tanács hetedik üléséről 146/1961.(5) Jelen vannak: […] Az Elnök bejelenti a Tanácsnak, hogy az elmúlt héten B. Kovács András dr. igazgatóhelyettessel a Párt, KISZ és Szakszervezet vezetőjével együtt felkeresték és a Főiskola Tanácsa, valamint dolgozói nevében üdvözölték Manninger professzor akadémikust abból az alkalomból, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a Kossuth díj I. fokozatával tüntette ki. Manninger akadémikus külföldi útja miatt nem lehet jelen tanácsülésünkön, így az Elnök távollétében ismétli meg őszinte jókívánságainkat. Az Elnök bejelenti a Tanácsnak, hogy Mócsy János dr. egyet. tanár akadémikus folyó év szeptemberével nyugalomba vonul. A Főiskola vezetése arra kérte Mócsy akadémikust, hogy másítsa meg szándékát, tanári működésével továbbra is segítse elő Főiskolánk munkáját. Minthogy azonban Mócsy akadémikus nem állt el szándékától, a Főiskola vezetősége, felettes hatóságunkkal egyetértésben Horváth Zoltán dr. egyet. docenst javasolja utódjául. Az igazgatóság felkérésére Mócsy János dr. egyet. tanár akadémikus és Kovács Jenő dr. egyet. tanár készítették el a Tanács elé terjesztés végett Horváth Zoltán dr. egyet. docens jellemzését, melyet az Elnök felkérésére Kovács Jenő dr. egyet. tanár olvas fel. A felolvasott jellemzéshez Mócsy akadémikus azt fűzi hozzá, hogy melegen tudja ajánlani Horváth Zoltán dr-t, mint régi munkatársát. Horváth Zoltán dr. eddig anyagforgalmi kérdésekkel foglalkozott kutatásaiban. Mócsy akadémikus annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Horváth Zoltán dr. néhány éven belül talpig klinikus lesz, akire a népgazdaság és a Főiskola számíthat. […] Az Elnök bejelenti a Tanácsnak, hogy a Főiskola vezetősége felettes hatóságunkkal egyetértésben – abból az elgondolásból kiindulva – hogy a Főiskolához tartozó előadó lássa el az állathigiene tárgy művelését, Kovács Ferenc dr. egyet. adjunktust hozza javaslatba, Szép Iván dr. egyet. docens ugyanis más intézmény kötelékébe lépett. Az Elnök arra mutat rá, hogy Szép Iván dr. érdemeit feltétlenül el kell ismernünk. Évek óta 183

propagálója volt ennek a tárgynak, Mócsy akadémikussal közösen nagyon értékes könyvet írtak erről a témáról. Az Igazgatóság felkérésére B. Kovács András dr. és Csek János dr. tanszékvezető egyet. docensek készítették el a Tanács elé való terjesztés végett Kovács Ferenc dr. egyet. adjunktus jellemzését, amelyet Csek János dr. ismertet a Tanáccsal. Mócsy akadémikus az ismertetéshez azt fűzi hozzá, hogy örömére szolgál, miszerint az állathigiéne tantárgy a belgyógyászatból vált ki és hasonlóképpen Kovács Ferenc dr. egyet. adjunktus is a Belgyógyászati tanszékről indult. Szerinte e tárgy művelőjének takarmányozási, higiéniai, üzemszervezési problémákhoz kell értenie, Kovács Ferenc dr. pedig ezekben járatos […]. Az Elnök az elhangzottakhoz azt teszi hozzá, hogy a kollégák, akikkel erről beszélt, örültek a választásunknak. Kovács Ferenc dr. szorgalmas és kitartó ember, a Főiskola dolgozói szeretik. Annak a véleményének ad kifejezést, hogy Kovács Ferenc dr-t lehetőleg mentesíteni kell az egyéb feladatok alól, hogy munkáját jól el tudja látni. Az állathigiéne tárgy idővel önálló tanszékké lép majd elő. Azzal fejezi be, hogy ezek szerint megbízza majd Kovács Ferencet, hogy 1962. januárjától lássa el az állathigiéne tárggyal kapcsolatos teendőket. […] A Világnézeti Nevelési Bizottság jelentéséről való vitát az Elnök felkérésére Pozsonyi Tivadar dr. a Bizottság elnöke vezeti be […]. Tamássy István főigazgató [FM] szintén jónak tartja a beszámolót, de szerinte lehetett volna konkrétabb és elemzőbb is. Arról lehetett volna írni, hogy a Főiskolára érettségi bizonyítvánnyal belépő hallgató milyen változáson megy át akkorra, amikor diplomával a kezében távozik. Abból kell kiindulni, hogy mi a képzés célja. Kommunista szakembert kell képeznünk, aki amellett, hogy jó szakember, aktív híve a népi demokráciának. Ennek érdekében arra van szükség, hogy a nevelés az egész Főiskola ügye legyen, ne csak a Marxizmus-leninizmus tanszéké, vagy a KISZ-é. A tanszékvezető és a beosztott egyaránt értse és vallja a Párt célkitűzéseit. Nagyon fontos, hogy az oktató egyformán nyilatkozzék a hallgatóval való érintkezés mindhárom módja alkalmával, vagyis az előadások folyamán, szakkönyvekben és tudományos dolgozatokban és a személyes érintkezés kapcsán is. Az előadások marxista alapon való nyugvása ne az idézetek hangoztatásában dokumentálódjék. A tudományos cikkek ugyancsak világnézeti mondanivalóra épüljenek fel. […] Kotlán akadémikus szerint a kollégiumon kívüli hallgatók nevelésére a szakmai előadások kapcsán is nagyon jó alkalom kínálkozik. Szerinte sem frázisok hangoztatása a helyes mód, hanem az, ha hallgatóinkat hivatásszeretetre, lelkiismeretességre neveljük. * Budapest, 1961. augusztus 3. 153/1961. Mócsy János egyetemi tanár, tanszékvezető elvtársnak. Értesítem, hogy Önt – saját kérésére – nyugállományba vonulására tekintettel 1961. szeptember 1. napjának hatályával felmentem az Állatorvos-tudományi Főiskolán betöltött tanszékvezető egyetemi tanári állásából. […] Az Állatorvos-tudományi Főiskolán több évtizeden át végzett odaadó, eredményes munkájáért, az állatorvos-tudományok fejlesztésében elért eredményeiért köszönetemet fejezem ki. Losonczi Pál.

184

438. Budapest, 1961. április 28. Jegyzőkönyv a Főiskolai Tanács nyolcadik üléséről 167/1961.(5) Jelen vannak: […] Az Elnök bejelenti, hogy a Főiskola Szakszervezeti Bizottsága a MEDOSZ39 Budapesti Bizottságával egyetértésben más irányú elfoglaltsága miatt felmentette Kovács Ferenc dr. egyet. adjunktust a titkári teendők ellátása alól, ugyanakkor az őszi választásokig Guzsal Ernő dr. egyet. adjunktust bízta meg a titkári teendők ellátásával. […] Az Elnök bejelenti a Tanácsnak, hogy felettes hatóságunk f. év május 6-ig kér a Főiskolától javaslattételt egy egyetemi tanári és egy egyetemi docensi állás betöltésére. Az Elnök az egyetemi tanári állásra B. Kovács András dr. tanszékvezető egyet. docenst, az egyetemi docensi állásra pedig Kovács Ferenc dr. egyet. adjunktust javasolja. Miután mindkettőjük jellemzése a közelmúltban a Tanács által már megtárgyaltatott, nem látta szükségét annak, hogy róluk újabb jellemzés készüljön. A Tanács az előterjesztést helyesli és elfogadja.

439. Budapest, 1961. május 5. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár felülvizsgálata a könyvtárban Iktatószám nélkül Az Állatorvos-tudományi Főiskola Könyvtárában 1960. május 24-e és június 2-a között Intézetünk munkatársai felmérést végeztek. A felmérés alapján írásban rögzítették a könyvtári munkafolyamatok jelenlegi helyzetét, megállapították az évek során felgyűlt hiányosságokat és fejlesztési javaslatot állítottak össze a napi folyamatos munkák végzése terén. A javaslat egyik példányát tanulmányozás céljára megküldtük dr. Kovács Jenő egyetemi tanár elvtársnak is. Feljegyzésünk különösen hangsúlyozza a könyvtári dolgozók létszámának elégtelenségét. […] Ezúttal nem részletezzük a könyvtári munkákkal kapcsolatos szakmai megállapításainkat, mivel ezeket a hivatkozott javaslatokban már megtettük. Csupán egy-két olyan tényre hívjuk fel Igazgató Elvtárs figyelmét, amelyek a Főiskola könyvtárának korszerű, folyamatos munkáját akadályozzák. Ezek: lemaradás a katalogizálás munkájában /a katalógus-cédulák sokszorosítása munkaerő és sokszorosítógép hiányában évek óta elmaradt/; az elmaradás megnehezíti a könyvtári állomány tervszerű gyarapítását, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi a katalógus használatát; a régi leltári nyilvántartások megbízhatatlanok; a folyóiratállomány feldolgozottsága nem kielégítő, a Könyvtárnak jelentős mennyiségű feldolgozatlan állománya van, a főiskolai oktató-kutatómunka szempontjából fontos bibliográfiai és dokumentációs munka nem folyik. […] Megbeszélésünk szerint a könyvtári munka fejlesztésének két fő területe van: 1. A Könyvtár többéves katalógusrestanciájának felszámolása […]; 2. A Könyvtár folyamatos munkáinak fejlesztése. […] Kérjük Igazgató Elvtársat, hogy a levelünkben összefoglalt megállapításokkal mielőbb foglalkozni szíveskedjék. Az OMgK – mint hálózati központ – szakmai kérdésekben továbbra is szívesen rendelkezésre áll. Dr. Láng Imre osztályvezető. 39

Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete

185

440. Budapest, 1961. augusztus 15. Felvételi fellebbezések 275/1961.(1) F. év augusztus 15-én az 1961/62. évi felvételeket szabályozó rendeletnek megfelelően a fellebbviteli bizottság a beérkezett fellebbezéseket letárgyalta. A Bizottság az igazgatói fellebbezési keret terhére az 1962/63. tanévre feltételes felvételben /előfelvétel/ kívánja részesíteni Stamm Lajos X-es származású pályázót. Mivel nevezett osztályidegen származású, feltételes felvételéhez kérem a Minisztérium jóváhagyását. A bizottságban kialakult vélemény alapján kívánom felhívni a figyelmet Keviczky S. Pál alkalmazott származású 20 pontot elért, valamint Maróthy Géza X-es származású 22 pontot elért pályázókra. Nevezettek korábban érettségiztek és azóta fizikai munkakörben dolgoznak. Amennyiben a miniszteri fellebbezések során arra mód adódna, szíveskedjenek felvételüket lehetővé tenni. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója.

441. Budapest, 1961. szeptember 29. Jegyzőkönyv a tanév első rendes tanácsüléséről Iktatószám nélkül Jelen vannak: […]. Waller Cecilia és Kiss Márta virágcsokor átnyújtása közben búcsúznak a hallgatóság nevében Mócsy professzortól, fájlalva, hogy őket már nem fogja oktatni. Mócsy professzor megköszöni a hozzá intézett szavakat, négy évtizeden át igyekezett kötelességének eleget tenni, de sokszor maga sem volt megelégedve végzett munkájával. Búcsút vesz a kollégáktól, akikkel együtt dolgozott, a munkatársaktól, legyenek azok fizikai vagy adminisztratív dolgozók. A tanuló ifjúságra mindig szeretettel gondol, a végzettekre pedig büszkeséggel néz. Ha egészségi állapota lehetővé teszi, mindig kész segítségére lenni a hozzá fordulóknak. Elnök bejelenti, hogy a Belklinika és a Belgyógyászati tanszék vezetésére Horváth Zoltán dr. docens nyert megbízatást. Szekeres professzor, aki eddig félállással látta el itteni szolgálatát, most teljes állással Főiskolánkhoz került. Lami Gyula igazgatóhelyettest Főhatóságunk felmentette igazgatóhelyettesi tisztsége alól, egyben eddig végzett munkájáért köszönetét nyilvánította. Kovács Ferenc dr. egyetemi docenst igazgatóhelyettessé nevezték ki. Sok sikert és eredményes munkát kíván a kinevezetteknek. […] Ismerteti, hogy a folyó tanévre 683 hallgató iratkozott be, ebből 153 fő I. éves. 35 szigorló nem tette le az államvizsgát. Két kollégiumban 370 hallgató nyert elhelyezést. A hallgatók oktatását 18 tanszék látja el, azon kívül a fizika, állathigiéne, halak betegségei, méhek betegségei, agrárgazdaságtan rendes tárgyakat, valamint a nagyüzemi baromfitenyésztés állategészségügyi kérdései és az angol, francia, német nyelvi fakultatív tárgyakat meghívott előadók oktatják, ill. adják elő. […]

186

442. Budapest, 1961. október 7. Intézetek létesítésének javaslata Iktatószám nélkül FM Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság, Agrár-felsőoktatási Osztály Hivatkozással a f. évi augusztus 5-én kelt 64.135/1961. sz. rendeletre a következőket jelentem. A tanszékvezetőkkel és a Főiskolai Tanács ülésén történt megbeszélés alapján három tanszéknek intézetté való átszervezésére teszek javaslatot, ezek: a járványtani, az általános állattani és parazitológiai, valamint az élettani tanszék. A nevezett tanszékeknek intézetté való átszervezését indokolja, hogy bennük részben önálló kutatók dolgoznak, részben pedig oktatóik – kisebb órarendi megterhelésük miatt - a többi tanszék oktatóinál behatóbban foglalkozhatnak kutatással, továbbá, hogy kialakult és jelentős kutatási irányuk van, végül, hogy bennük részben már kutatói laboratóriumok működnek /helmintológiai laboratórium/, illetve ilyenek rövidesen kialakulnak /izotóp laboratórium/. […]

443. Budapest, 1961. október 20. Csek János dr. elhalálozása 404/1961.(1) Az Állatorvos-tudományi Főiskola Tanácsa és Vezetősége nevében tudatom, hogy dr. Csek János tanszékvezető egyetemi docens, az Állatorvosok Lapjának főszerkesztője 45 éves korában 1961. október 19-én a szentesi kórházban elhunyt. Dr. Csek János 1941-óta az Állatorvos-tudományi Főiskola oktatója, s 1957. júniusától a Beldiagnosztikai tanszék és Rendelőintézet vezetője volt. A Főiskolán eltöltött 20 év alatt nemcsak a hallgatók elméleti és gyakorlati oktatásában vette ki tevékenyen a részét, hanem aktívan közreműködött a gyakorlatban működő állatorvosok továbbképzésében is. Az Állatorvosok Lapjának szerkesztőségében végzett odaadó és áldozatkész munkájával nagymértékben hozzájárult a magyar állatorvos-tudomány terjesztéséhez és a legújabb tudományos eredmények megismertetéséhez. Családi életében is példamutató volt. Eltartotta feleségét, 4 gyermekét és két öreg szülőjét. Hosszú betegsége miatt családja jelenleg nehéz anyagi körülmények között él. Érdemeire és nehéz családi körülményeire való tekintettel kérem a Főigazgatóság hozzájárulását ahhoz, hogy dr. Csek János egyetemi docenst a Főiskola saját halottjának nyilváníthassa. […] Dr. Sályi Gyula.

444. Budapest, 1961. október 23. A spanyol polgárháború évfordulójának megünneplése 410/1961.(5) A Magyar Partizánszövetség felkérése alapján felkérem Rektor /Igazgató/ Elvtársat, hogy a spanyol nép szabadságharcának 25. éves évfordulójáról november 10-20. napja között,

187

kultúrműsorral egybekötött ünnepség keretében szíveskedjék megemlékezni. Az ünnepségre a Magyar Partizánszövetség küld előadót. Ezért kérem f. hó 28-ig az Agrárfelsőoktatási osztállyal közölni, hogy mely napon, hol, milyen időpontban kívánja az ünnepélyt megrendezni az előadó központilag biztosítása végett. Heckenast József osztályvezető. *Budapest, 1961. november 20. A fenti hivatkozási számú utasításra jelentem, hogy a spanyol szabadságharcról történő megemlékezés ünnepélyét f. év november 27-én hétfőn d. u. 16 órakor rendezzük a Főiskola KISZ-szervezeti Klubjában. […] Dr. Sályi Gyula.

445. Budapest, 1961. október 26. Állati csontok kérése szemléltető oktatáshoz 420/1961.(5) A debreceni Egyéves Mezőgazdasági Pártiskola vezetősége azzal a kéréssel fordul Igazgató elvtárshoz, hogy iskolánknak tudnának-e küldeni állati csontokat, esetleg csontvázat is szemléltetés céljára. A Pártiskola ez év szeptemberében nyílt meg. Szemléltető eszközünk nagyon kevés van, és ezúton kérnénk az állatbonctan tanításához szemléltető csontokat. […] *Budapest, 1961. november 1. Az MSZMP Egyéves Mezőgazdasági Pártiskolája […] október 23-adikán kelt levelére válaszolva közlöm az Igazgatói Hivatallal, hogy Intézetünk a kérést nem tudja teljesíteni. Az elmúlt időszakban több technikum és a budapesti Pártiskola is hozzánk fordult csontokért, és a nélkülözhető csontokat, csontvázakat megkapták. Jelenleg nincsenek nélkülözhető csontjaink, csontvázaink. A Pártiskola kérésével forduljon az Iskolai Szemléltető Eszközök Intézetéhez […]. Dr. Kovács Gyula egyetemi tanár.

446. Budapest, 1961. október 27. Jegyzőkönyv az Állatorvos-tudományi Főiskola Tanácsának második tanácsüléséről 426/1961. Jelen vannak: […]. Elnök: üdvözli a megjelenteket és a második tanácsülést megnyitja.[…] Közli a tanács tagjaival, hogy a legutóbbi taggyűlés választásának eredményeképpen Molnár Sándor választották meg párttitkárnak. A tanács nevében eredményes munkát kíván az új pártitkárnak, egyben megköszöni Horváth Zoltánnak eddigi párttitkári együttműködését. […]

188

Elnök közli, hogy a közeljövőben a gyakorlati oktatás kérdésével kapcsolatban Petőházy miniszterhelyettessel megbeszélést fog folytatni. Felemlíti a múlt ülésen már érintett tangazdaság kérdését és kifejti azt a gondolatot, hogy a tangazdaságban lehetne egyes tárgyak gyakorlati oktatását megvalósítani, összekapcsolva bizonyos elméleti kérdésekkel, melyek a tangazdasági „pótfélévben” kerülnének oktatásra. […] Elnök bejelenti, hogy az elfogadott, javított fogalmazványt az állatorvosképzés céljáról felterjeszti a Főhatósághoz. […]

447. Budapest, 1961. október 31. Az állatorvosok képzésének célja Iktatószám nélkül Az állatorvosképzés új szemléletének kialakításában az MSZMP VII. kongresszusának határozatát, mely az egyetemek feladatává a kommunista szekember-képzést tette, másrészt a mezőgazdaságban végbement szocialista nagyüzemi átalakulást tartottuk szem előtt. A korábbi kisparcellás mezőgazdasággal kapcsolatos szétszórt állattenyésztés kevésbé tette lehetővé az állatorvos számára a korszerű tenyésztési eljárásoknak és a betegségek megelőzésére szolgáló tudományos módszereknek széles alapokon való alkalmazását. A kapitalista gazdálkodás viszonyai között az állatorvos inkább az egyedi betegkezelésre fektette a súlyt és a járványos betegségek elleni preventív oltásokat általában csak kisebb, körülírt területek állatállományában alkalmazta. Hivatása gyakorlásának akkori lehetőségei természetesen életszemléletére is rányomták bélyegüket. Ennek ellenére megállapítható, hogy a több mint másfél évszázados állatorvos-képzésünk minden időben a kor tudományos színvonalának és az élet mindenkori követelményeinek megfelelően, nemzetközileg elismert módon ment végbe. Napjainknak, de még inkább a jövőnek 5-10.000 holdas vagy még nagyobb gazdaságaiban az állat-egészségügyi teendőket csak nagyobb tudással, több irányú speciális szakismerettel és alapvetően új, nagyüzemi szemlélettel rendelkező állatorvos tudja maradéktalanul ellátni. Ezért az állatorvos-képzés célja: kommunista világnézetű, és erkölcsű állatorvosok képzése, akik korszerű szakmai és politikai ismeretekkel, valamint szocialista nagyüzemi szemlélettel rendelkeznek, s mindezek birtokában képesek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben az állat-egészségügyi és állattenyésztési feladatokat, de beosztásuk szerint más állat-egészségügyi szakterületek, mint például állat-egészségügyi igazgatás, szaporodásbiológia, élelmiszer-higiénia teendőit is ellátni. Tekintettel arra, hogy az újonnan végzett állatorvosok nagyobb része a jövőben szocialista mezőgazdasági nagyüzemekbe /állami gazdaságokba vagy termelőszövetkezetekbe/ kerül, a képzés során különös súlyt kívánunk helyezni a betegségek megelőzésével, a nagyüzemi állathigiéniával, a háziállatok tartásával és takarmányozásával, valamint a meddőség elleni küzdelemmel kapcsolatos ismeretek tanítására, és azzal is számoltunk, hogy az állattenyésztés irányának megváltoztatásával a szarvasmarha, a sertés és a baromfi tenyésztése került előtérbe. A nagyüzemi szemlélet kialakítását célozza az üzemszervezési és agrárgazdaságtani ismeretek tanítása is, amelyek a megelőző és gyógyító munka jobb megszervezésén kívül a gazdálkodás általános kérdéseibe, a tervkészítésbe és az üzemszervezésbe való aktív bekapcsolódást is 189

lehetővé teszik az állatorvos számára. Fentiekből megállapítható, hogy új típusú állatorvosok kiképzését csak akkor érhetjük el, ha a tananyagot nem csupán korszerűsítjük, hanem oktatásunk valamennyi tárgya a szocialista és nagyüzemi szemléletet sugározza. Csak így remélhető, hogy pl. a tsz-be került állatorvos, mint az adott mezőgazdasági nagyüzem egyik felelős vezetője nemcsak a szorosan vett állategészségügyi feladatokat látja el, hanem részt vállal az állattenyésztéssel kapcsolatos ügyek intézésében is. Az állatorvosképzésben kialakítandó új szemlélet elsősorban a tszállatorvos munkakörének, ill. a mezőgazdasági nagyüzemekkel kapcsolatos állategészségügyi munkaköröknek a betöltésére készíti elő a hallgatót. A szakállatorvosképzés nem tartozik bele az általános állatorvosképzés keretébe. Ahhoz, hogy az állatorvos sokoldalú feladatának eredményesen meg tudjon felelni, a marxizmusleninizmus három alkotóelemének alapos tanulmányozásán és az állatorvosképzésre alkalmazott természettudományos alapismereteken – állattanon, növénytanon, kémián, fizikán – kívül a következő szakismereteket kell az eddigieknél fokozottabb mértékben és főleg új szemléletben elsajátítania: az állatfajok, állatfajták ismerete; a különböző fajú háziállatok testének anatómiai, szövettani felépítése, és az egyedi fejlődés során történő kialakulása; a szervezet és az egyes szervek élettani működése /élettan és biokémia/; az állatok takarmányozása, különös tekintettel az emésztés élettanára, a takarmány kihasználására és az anyagforgalmi betegségekre; az optimális takarmányalap megtervezése, termesztése, betakarítása és tárolása; a különböző állatfajok szaporodása, tenyésztése, tenyészkiválasztása, az állatok elhelyezése, tartása, gondozása. A gazdaság adott viszonyai között legmegfelelőbb istállók helyének kijelölése, építése és benépesítése; az állattenyésztés gépesítésének elvei; a helyi viszonyoknak jobban megfelelő állatfajták kiválasztása, az állati termékek leggazdaságosabb előállítása, valamint az állati termékek értékesítése. A tsz-ek szervezeti felépítése, üzemvitele és továbbfejlődésük elvi kérdéseinek ismerete; a mezőgazdasági üzem vezetéséhez szükséges jogi és egyéb ismeretek. Állattenyésztési illetve állattartási üzemterv készítése és távlati tervkészítés. A mezőgazdaság helyének, szerepének, más népgazdasági ágakkal való kapcsolatának ismerete. A gazdasági törvények érvényesülési formái, módjai a mezőgazdaságban. A beteg szervezet és az egyes beteg szervek kóros működésének, kórbonctani és kórszövettani elváltozásainak ismerete; a betegségek kórokozóinak /baktériumoknak, vírusoknak, gombáknak, állati élősködőknek/ azok kórnemző sajátságainak, az immunitástan alapelveinek ismerete. A fertőző, parazitás és nem fertőző állatbetegségek kórfejlődésére, felismerésére, megelőzésére és gyógykezelésére vonatkozó ismeretek, különösen kiemelve a gazdasági szempontból legjelentősebb állatfajok /a szarvasmarha, a sertés, a baromfi/ betegségeit, valamint az emberről állatra és viszont átragadó betegségeket. A gyógyszerek rendelésének, beadásának, hatásmechanizmusának ismerete. A fertőző betegségek megelőzésére és elfojtására vonatkozó állat-egészségügyi igazgatási intézkedések ismerete. A kártokozó cselekményekkel és az állatok adásvételével kapcsolatos jogi problémáknak szakmai szempontból való megítélése. A betegségek megelőzésével kapcsolatos állathigiéniai és az ezzel összefüggő üzemszervezési, agrárgazdaságtani ismeretek. A gyakoribb sebészeti műtétek elsajátítása, a szülés levezetése és a szülési rendellenességek műveleti és műtéti megoldása. A szaporodásbiológiai alapkérdéseknek, a meddőség megelőzésének, okainak és orvoslásának ismerete. Az állati eredetű élelmiszerek termelésének és minőségének ellenőrzésére, valamint a feldolgozás technológiájára vonatkozó higiéniai ismeretek. A

190

halak és méhek betegségei, valamint tenyésztésüknek alapelvei. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, igazgatóhelyettes.

448. Budapest, 1961. november 18. A jubileumi ünnepségek engedélyezése 433/1961.(5) Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága az Állatorvostudományi Főiskola 175 éves fennállása alkalmával rendezendő jubileumi ünnepségeket jóváhagyta.40 Kérem, hogy a fentiek alapján a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék. Tamássy István főigazgató.

449. Budapest, 1961. november 24. Jegyzőkönyv a Főiskola Tanácsának harmadik tanácsüléséről 454/1961. Jelen vannak: […]. Elnök üdvözli a megjelenteket […] felkéri Kóti Béla diákotthoni igazgatót, hogy a tárgysorozat második pontjának megfelelően tájékoztatóját a diákotthon helyzetéről adja elő. […] A Főiskola diákotthonaiban fölvett hallgatók száma az 1961/62. tanévre 368 fő, 37 fővel több, mint a tavalyi évben. Ennek következtében egyik-másik szoba zsúfolt. […] A diákotthonokban való felvételnél kéri, hogy a rászorultság és az érdemesség legyen az első szempont.[…] A tárgysorozat harmadik pontjának megfelelően ismertetést ad a jubileumi előkészületekről. Az ünnepségek időpontja 1962. szeptember 16-22. Szeptember 15-én érkeznének vendégeink. 16-án a megnyitóra, üdvözlésekre és a díszdoktori avatásokra kerülne sor, utána Kotlán akadémikus tart előadást a Főiskola történetéről. Szeptember 17-én Manninger akadémikus tart referátumot egy járványtani problémáról, ezt követően pedig Mócsy akadémikus előadásában foglalkozna azzal a kérdéssel, hogy mivel gazdagította a budapesti Állatorvos-tudományi Főiskola az egyetemes állatorvos-tudományt. Délután a hazai és külföldi előadók rövid, körülbelül 15 perces szakmai előadásai következnének /esetleg 2 szekcióban/. Szeptember 18-án – délelőtt és délután – szakmai előadásokra kerülne sor. Szeptember 19-én Tihanyba és Badacsonyba szerveznénk kirándulást, 20-án látogatást a Phylaxiában, délután a rokon intézményekben. Szeptember 21-én kirándulás valamelyik tsz-be, szeptember 22-én városnézés, délután rokon intézetek látogatása, este díszvacsora a hivatalos külföldi és meghívott magyar vendégek számára. Közli, hogy a Minisztériumtól megkaptuk a jubileumi ünnepségek rendezéséhez az engedélyt. Az elgondolások szerint néhány kivételtől eltekintve, főleg európai országok főiskoláit hívnánk meg az ünnepségre, szám szerint kb. 42-t. Ismerteti a díszdoktorrá avatandók neveit: K.I. Skrjabin akadémikus /Moszkva/, St. Angelov akadémikus /Szófia/, I.

40

Az ünnepséget megörökítő kiadvány bibliográfiai adatait a felhasznált irodalomban közöljük.

191

Dobberstein akadémikus /Berlin, NDK/, G. Ramon professzor /Párizs/ és K. Diernhoffer professzor /Wien/. […]

450. Budapest, 1961. december 18. Tangazdaság kijelölése 476/1961.(5) A vezetésemmel f. hó 5-7-én tartott megbeszélésekre utalással az igazgatása alatt álló intézményt érintő, az állami gazdaságokkal kapcsolatosan 1962. évi január hó 1-ejével beálló változásokról az alábbiakban tájékoztatom: A Kiskunsági Állami Gazdaságot az Állatorvos-tudományi Főiskola bázisgazdaságának jelölöm ki. Határozatomról egyidejűen az állami gazdaságok területileg illetékes termelési igazgatóságát értesítettem. Petőházy Gábor miniszterhelyettes.

451. Budapest, 1962. január 25. Izotóplaboratórium a Belgyógyászati tanszéken 48/1962.(5) Az Állatorvos-tudományi Főiskola Belgyógyászati Tanszékén 1962. január 20.-án megtartott helyszíni szemle alapján a Minisztertanács 173/1951/IX. 16./MT. Sz. rendeletében és a 2203/1954/XII.24. sz. határozatában biztosított jogomnál fogva meghoztam az alábbi elsőfokú határozatot: A 173/1951/IX. 16./MT sz. rendelet 4.§./6/ bekezdése alapján az Állatorvos-tudományi Főiskola Belgyógyászati tanszékén „C” szintű izotóp laboratórium létesítéséhez hozzájárulok. […] Dr. Kapos Vilmos igazgató [Budapest Főváros Közegészségügyi – Járványügyi Állomás].

452. Budapest, 1962. január 31. „Pacsirta vagy pipiske” 40/1962.(1) Tisztelt Egyetem! Több társammal vitatkozunk már hónapok óta azon a kérdésen, hogy a pacsirta és pipiske madár között mi a különbség. Egyáltalán létezik-e ilyen madár, hogy pipiske? Egyik állítás szerint a pacsirta felszáll a magasba, ott énekel, utána körözve leszáll a földre, a fején nincs búbja. Télen elköltözik. Másik állítás szerint a pipiske énekel, fején búb van és télen is itt tartózkodik. A harmadik állítás szerint pipiske nincs, a pacsirta fején van búb és télen is itt tartózkodik. Kérem, hogyha lehetséges, levélben közöljék velem, hiszen ez köztünk már heves vitát váltott ki. Tisztelettel Tóth Tihamér [honvéd] L. Janisch dr. Válaszolva 1962. II. 2.41 41

A válasz nem található az irattár anyagában.

192

453. Budapest, 1962. február 2. Jegyzőkönyv a Főiskola Tanácsának ötödik üléséről 92/1962.(5) Jelen vannak: […] Elnök üdvözli a megjelenteket […]. Közli a Tanáccsal, hogy Benedek Gábor dr. docenst főhatóságunk igazgatóhelyettessé nevezte ki, akinek feladata lesz a továbbképzés és a szakállatorvos-képzés ügyeinek intézése. […] Pozsonyi tanszékvezető bejelenti a Tanácsnak, hogy a XXII. kongresszus anyagát a Főiskola dolgozói 3 konferencián, míg a hallgatók a központi utasításnak megfelelően 16 órában dolgozzák fel. Jelen ismertetésének célja, hogy segítséget adjon a tanszékvezetőknek és munkatársaiknak ezen nagyjelentőségű anyag szakszerű feldolgozásához. […] Rámutat arra, hogy a XXII. Kongresszus a kommunizmus építésének a konkrét útjait mutatta meg, bizonyságául annak, hogy a társadalom fejlődésével együtt halad a marxizmus fejlődése is. Megemlíti, hogy hazánk a szocializmus anyagi és technikai bázisát a II. ötéves terv időszakában lerakja és utána nálunk is napirendre kerül a kommunizmus építésének problémája. Főiskolánkon a kommunista állatorvos-képzés a feladat, és ezért elsősorban a nevelői feladatokat kell hangsúlyozni.[…] A kommunista embertípus kialakítására vonatkozó részeket természetesen minden tanszéken meg kell vitatni. Annál is inkább, mert tanítványaink már életük jelentősebb részét a kommunizmusban fogják leélni. Sajnos az oktatók, - elsősorban az idősebb korosztályra gondol - csak életük utolsó szakaszában lesznek részesei a kommunizmusnak. […] A szovjet vezetők a Szovjetunió különböző városaiban, intézményeiben mondott beszédeikben hangsúlyozták, hogy nemcsak az ipari termelésben, de a mezőgazdasági termelvények előállításában is utol kell érni és el kell hagyni az Egyesült Államokat. […] Hivatkozik azokra a beszédekre, melyekben a tudósok és szakemberek megbecsüléséről szólnak a szovjet vezetők, hangsúlyozva, hogy nemcsak a kalapácsos és sarlós emberek építik a kommunizmust. […] Utal arra, hogy a Szovjetunió 2 évtized alatt építi fel a kommunizmust, hazánkban ez kb. 3 évtizeden belül valósul meg.[…] Elnök […] megemlíti, hogy a jubileumi ügyek előrehaladottabb stádiumba kerültek, a Főhatóság jóváhagyta a jubileum időpontját, amely szeptember 16-odikától 22-edikéig tart. […] Az egyetemesítés [sic!] kérdésében, valamint a rektor és rektorhelyettesi címek tárgyában több oldalról mozgalom indult meg. Ezért előterjesztést készített, azt felolvassa és kéri a Tanácsnak e kérdésben való állásfoglalását. Szekeres professzor az egykarú egyetemre példaképpen említi a Veszprémi Vegyipari Egyetemet. Kemény professzor úgy érzi, hogy mindannyiunk hőn óhajtott vágya teljesülne, ha Intézményünk elnevezésében az Egyetem kifejezés szerepelne. A Tanács lelkesedéssel, egyhangúlag magáévá teszi a felterjesztésében foglaltakat.[…]

193

454. Budapest, 1962. február 5. Felterjesztés az egyetemmé nyilvánítás ügyében 43/1962.(5) Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási- és Kísérletügyi Főigazgatóság. Az Állatorvos-tudományi Főiskola Tanácsa 1962. február 2-án tartott ülésén foglalkozott azzal, hogy Főiskolánk egyetemi jellegének megfelelő elnevezést nyerjen, vezetői pedig rektori, ill. rektorhelyettesi címet viselhessenek. A Tanács megbízott, hogy az említett ügyben felterjesztést készítsek Főhatóságunkhoz. Főiskolánk 1900-ban kapta meg a magántanári képesítés, 1906-ban a doktorrá avatás jogát, 1923-ban rektora „Rector Magnificus” címet nyerte el. A század eleje óta tehát már mindazoknak a jogoknak a birtokában volt, amelyek az egyetemeket, ill. az egyetemi karokat megilletik. 1934-ben Főiskolánk már címében is egyetemi intézménnyé vált, nevezetesen a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem része lett, 1945ben pedig, mint Állatorvos-tudományi Kar, az Agrártudományi Egyetem kötelékébe lépett. 1952-ben, amikor Főiskolánk az Agrártudományi Egyetemtől különvált és önállósult – az előzetes ígéretek ellenére – nem kapta meg az egyetemi címét, hanem Állatorvostudományi Főiskola lett, amit még súlyosbított az a körülmény, hogy vezetője nem a rektori, hanem az igazgatói címet viseli. Mindez Főiskolánkra súlyos hátrányt jelentett, és tudományos körökben különféle találgatásokra adott okot, hogy vajon a Főiskola oktatóinevelői és kutatói munkájának visszaesésével érdemelte-e meg 1952-ben a degradálást. Erről pedig nem volt szó. A Főiskola a felszabadulás után tovább fokozta oktatói, nevelői tevékenységét, jobban kiépítette gyakorlati oktatását és a gyakorlattal való kapcsolatát, a mezőgazdaság megváltozott igényeinek megfelelően újabb tárgyakat vezetett be, és mindent megtett a hallgatóság szocialista erkölcsi nevelésére. Oktatásunk elméleti és gyakorlati szempontból egyetemi színvonalú volt és az a jelenben is. A Főiskola kutatómunkája is hathatósan támogatja szocialista mezőgazdaságunkat. Professzoraink, oktatóink és kutatóink a felszabadulás óta számos fertőző, parazitás és egyéb betegség kóroktanának tisztázása és az ellenük való védekezés terén olyan eredményeket értek el, amelyek nemcsak hazánkban váltak be a gyakorlatban, hanem a külföldi szakkörök elismerését is kivívták. A Főiskolának, amely ebben az évben ünnepli működésének 175. évfordulóját, kiváló, részben világhírű tanárai voltak a múltban is és vannak a jelenben is. Így Thanhoffer Lajos az élet- és szövettan, Liebermann Leó a vegytan, Hutyra Ferenc akadémikus a járványtan, Rátz István a kórbonctan, Preisz Hugó a bakteriológia, Tangl Ferenc az élet- és szövettan, Bugarszky István és Gróh Gyula a vegytan, Marek József akadémikus a belgyógyászat, Aujeszky Aladár a bakteriológia, Zimmermann Ágoston akadémikus a bonctan és fejlődéstan, Farkas Géza az élettan, Wellmann Oszkár akadémikus az állattenyésztéstan, Jármai Károly a kórbonctan, Csukás Zoltán akadémikus az állattenyésztéstan, Manninger Rezső akadémikus a járványtan és bakteriológia, Kotlán Sándor akadémikus a parazitológia, Mócsy János akadémikus a belgyógyászat tanára. A Főiskola professzorai és egyéb oktatói élénk szakirodalmi tevékenységet fejtettek ki és a tudományáguk állását számos szak- és tankönyvben foglalták össze. A szakkönyvek 194

közül néhányat idegen nyelvre is lefordítottak, és azok világszerte elismerő fogadtatásban részesültek. Jelenleg két aktív professzorunk akadémikus, 4 a tudományok doktora, professzoraink és oktatóink közül 14 a kandidátus. Élő és elhunyt professzoraink között 6 a Kossuth-díjas. Megemlítem, hogy Főiskolánk jelenleg is mindazoknak a jogoknak a birtokában van, amelyek az egyetemeket megilletik, dolgozói egyetemi státushelyekre vannak besorolva, és nézetem szerint színvonalának elismerését jelenti az is, hogy azok közé a felsőoktatási intézmények közé tartozik, amelyek aspirantúra ügyeiket önállóan intézik. Annak az esetleges ellenvetésnek, hogy egykarú főiskola, még ha egyetemi jellegű is, nem nevezhető egyetemnek, ellene mond a hazai gyakorlat. Több olyan orvosi és műszaki egyetemünk van ugyanis, amely egykarú ugyan, és elnevezésében mégis kifejezésre jut egyetemi jellege. A felsorolt indokokra hivatkozva tisztelettel kérem Főhatóságunkat, szíveskedjék lépéseket tenni aziránt, hogy Főiskolánk ne csak rangjában és színvonalában legyen egyetemi jellegű intézmény, hanem egyetemi jellege elnevezésében is /mint „Állatorvos-tudományi Egyetem” / kifejezésre jusson és hogy vezetői a rektori, illetve rektorhelyettesi címet viselhessék. Az utóbbi – nézetem szerint – annál inkább indokolt lenne, mert az igazgatói cím a legtöbb állam felsőoktatási intézményeiben ismeretlen és ennek használata a külfölddel való kapcsolatban sok félreértésre és kellemetlenségre ad okot.42 Dr. Sályi Gyula a Főiskola igazgatója. [ld. még 359, 429, 465.]

455. Budapest, 1962. február 13. Visszavételi kérelem43 77/1962 (1) Bartha László a Főiskola volt V. évfolyamú hallgatója visszavételi kérelmet nyújtott be , melyben 1958 március 14-én 40.211/1958 számú határozat megváltoztatását kéri. Nevezett kérelmét az FM Állami Gazdaságok Főigazgatóságához juttatta el és azt a Főigazgatóság – nagyon helyesen – akkor továbbította, amikor munkahelyéről részletes információt küldtek. A beérkezett információk alapján Bartha László az ellenforradalmi időszakban és azóta is igen józan magatartást tanúsít, és munkáját vezetőinek megelégedésére végzi. Mindezek alapján nevezett visszavételét, egyidejűleg a fentebb idézett Főigazgatói határozat hatályon kívül helyezését javasolom. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója. *Budapest, 1962. február 13. Benyújtott kérelmére értesítem, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskolára történő visszavételét a Földművelésügyi Minisztérium 30.797/1962. sz. alatt engedélyezte.[…]

42

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1962. évi 22. sz. rendelete 19.§. (2) egyetemmé nyilvánítja a Főiskolát. 43 Az iktatási számon található a Dolinszki Vera és Bölcskei István visszavételét engedélyező irat is.

195

456. Budapest, 1962. március 30. Jegyzőkönyv a Főiskola Tanácsának hetedik üléséről 214/1962.(5) Jelen vannak:[…]. Elnök üdvözli a megjelenteket […]. Ismerteti a Kísérletügyi és Szakoktatási Főigazgatóságon bekövetkezett személyi változásokat. Tamássy eddigi főigazgató helyébe Soós Gábor dr.-t nevezte ki a miniszter főigazgatóvá, aki főiskolánkat az elmúlt napokban már meg is látogatta. Reményekkel nézhetünk működése elé, mert nagy érdeklődést tanúsított Főiskolánk problémái iránt. […] Ezután felkéri Kovács Ferenc igazgatóhelyettest, hogy ismertesse az F.M-ben a tudományos kutatómunkával kapcsolatban megtartott ülésen elhangzott, a főiskolánkat érdeklő kérdéseket. Kovács Ferenc igazgatóhelyettes röviden beszámol az értekezleten elhangzottakról, melyen a Főiskola tudományos munkásságával kapcsolatban kiemelték, hogy az elmúlt évben is igen szép eredményt ért el. Az értekezleten elhangzott beszámolóból megállapítható volt, hogy az F.M keretében működő úgynevezett felülvizsgáló bizottság a személyekkel való foglalkozás során nem végzett mindenben jó munkát, mert több kutató munkásságát kifogásolni kell, akiket a kutató intézetekből más munkakörre kell átirányítani. Az értekezlet megállapította, hogy Főiskolánk kutató tevékenységéről szóló jelentése igen jó. 1962. évben a távlati kutatások felé kell fordítani a figyelmet. Megemlíti, hogy az elkövetkezendő években hallgatói létszámunk csökkenni fog, és ennek megfelelően oktatói létszámunkban fölösleg jelentkezik, s így a kutatás felé kell azt csoportosítani. Szó került az értekezleten a bázisgazdaságok kérdéséről, az az álláspont alakult ki, hogy azokban olyan magas szintű gazdálkodásnak kell folynia, hogy az ott megforduló hallgatóságnak példaképül szolgáljon.

457. Budapest, 1962. április 10. Szakszervezeti jelentés az állatorvosok elhelyezkedési lehetőségeiről 207/1962.(5) A Közalkalmazottak Szakszervezetének Állatorvos Szakbizottságához a gyakorló állatorvosok részéről több megkeresés érkezett elhelyezkedési nehézségek miatt. A Szakbizottság megvizsgálta a kérdést és ennek alapján a következőket állapította meg: 1/ A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon jelenleg 2451 állatorvos működik a népgazdaság különböző helyein a következő megoszlásban: gyakorlatot folytató tanácsi, illetve állami gazdasági állatorvos 1738, a mezőgazdaság irányításában működik /megyei vezető-, fő-, és szakállatorvos, állami gazdaságok megyei igazgatóságában 51, élelmiszerhigiénia területén 267, mesterséges megtermékenyítés területén 187, állategészségügyi intézetekben 45, szakoktatás, oltóanyag termelés, kutatás stb. területén 163. 2/ A jelenlegi megoszlást összevetve a népi demokráciák és a fejlett állattenyésztéssel rendelkező kapitalista államok állatorvos-létszámával, megállapítható, hogy a világon, állatlétszámhoz viszonyítva - a jelenben is – a legnagyobb az állatorvos ellátottságunk. 1961-ben az összállatorvos- létszámot számítva egy állatorvosra jutó számosállatok 196

száma a következő volt: Szovjetunió 1800, Lengyelország 3800, Csehszlovákia 1700, Románia 3000, Anglia 2700, Hollandia 2800, Dánia 2100, USA 4000, Ausztria 1400, Magyarország 1200. A fenti kérdésnek ily formában való feltevését az teszi indokolttá, hogy szakszervezetünk véleménye szerint az állatorvos gazdaságos foglalkoztatása – kb. 1200-1400 számosállatot követel meg, amely már a specializált állattenyésztő nagyüzemek kívánalmait is ki tudja elégíteni. 3/ A fenti megállapításokkal egyidejűleg figyelembe kell vennünk még az Állatorvostudományi Főiskolán beiskolázott és 1967-ig diplomát szerző állatorvostan-hallgatók számát is /666 fő/, akkor 1967-ben az állatorvosok létszáma meghaladja a 3000-et, amely azt fogja jelenteni, hogy egy állatorvosra csupán 930 darab számosállat jut. 4/ A kijövő állatorvosok elhelyezkedési lehetőségeit vizsgálva az ötéves tervszakaszban, megállapíthatók a következők: nyugdíjazás révén megüresedő állás 172, egyéb okokból /elhalálozás, baleset, stb./ 80. Ennek alapján a tervidőszakban előreláthatólag 252 állatorvos elhelyezkedése biztosított, a fennmaradó 400 állatorvos elhelyezkedése azonban csak újabb állások megnyitásával oldható meg. Az új állatorvosi munkahelyek megszervezése, illetve a meglévők fejlesztése annál is inkább szükséges, mert a gyorsan fejlődő állattenyésztésünk megköveteli az állategészségügy fejlődését és az állatorvosi kar minőségi munkáját. A minőségi munka emelése érdekében tehát szükséges az országos laboratóriumi hálózat bővítése és az ambulanciák számának növelése, amely a tervidőszakban kb. 150 új szakállatorvosi állás megnyitását igényli. A gümőkór és a brucellózis elleni védekezés fokozott keresztülviteléhez 80 állatorvosra van szükség, amelyből 48 állást a G.B.44 már jóváhagyott. A fennmaradó 170 állatorvos elhelyezkedésére módot nyújthat a hal- és a méhbetegségek elleni intenzívebb védekezés megszervezése, az élelmiszerhigiénikus hálózat kiépítése, a baromfihús-vizsgálat országos bevezetése. Fel kell azonban arra a figyelmet hívni, hogy a nagyüzemi állattenyésztés megszilárdulása, valamint a várható közigazgatási átszervezés a jelenlegi hatósági állatorvos-létszám csökkentését vonja maga után, amely növeli az elhelyezési nehézségeket. Feltételezve azt, hogy az állat-egészségügyi hálózat fejlesztése a fenti állások révén megoldódik, akkor az 1967-ig végző állatorvostan-hallgatók elhelyezkedése biztosítható. Ilyen telítettség mellett azonban 1968-tól csak annyi állatorvos helyezhető el, mint amennyit nyugdíjazás, vagy egyéb okok miatt megüresedett állások lehetővé teszik. A mellékelt kimutatás szerint a várható nyugdíjazások száma 20 éven keresztül átlag 30-40 fő lesz. Javasoljuk tehát, hogy 1962. évtől kezdve az Állatorvos-tudományi Főiskolára csupán 60 fő hallgatót vegyenek fel. Ez a létszám valószínűleg magával hozza az oktatói létszám csökkentését. Éppen ezért az oktatói felesleget javasoljuk a sürgősen felállítandó Állatorvos Továbbképző Intézetbe, vagy más kutató intézetekbe átcsoportosítani. Dr. Kádár Tíbor az állatorvosi szakbizottság főtitkára, Dr. Szép Iván az állatorvosi szakbizottság elnöke. [ld. még a hallgatói keretszámok tekintetében: 252, 271, 291, 377, 409, 424.]

44

Gazdasági Bizottság

197

458. Budapest, 1962. április 24. A tudományos minősítés továbbfejlesztéséről 252/1962.(5) A Tudományos Minősítő Bizottság a tudományos minősítés továbbfejlesztésével kapcsolatban megbízott azzal, hogy az érdekelt intézmények tapasztalatainak figyelembevételével az alábbi témát dolgozzam ki: „Megfelelően vannak-e meghatározva az aspiránsfelvételek szakmai, politikai és emberi kritériumai /beleértve a korhatár problémáit is/, helyes-e a felvételi eljárás jelenlegi rendje, egységesen kerül-e minden területen alkalmazásra, milyen korrekciók szükségesek? Milyen módosítások szükségesek – a tudományok nagy differenciáltságát figyelembe véve – a tudományos fokozatok tudományszakok szerinti elnevezésében?” A fentiek értelmében nagyon kérem Igazgató Elvtársat, hogy szíveskedjék intézményének a témáról alkotott véleményét velem május hó 10-ig írásban közölni, hogy anyagomat az intézkedés szellemének megfelelően minél szélesebb közvéleményre támaszkodva határidőre állíthassam össze. Dr. Somos András akadémikus, egyetemi tanár. *Budapest, 1962. május 3. Hivatkozva az 1962. ápr. 24-én kelt levelére az alábbiakat válaszoljuk: az aspiránsfelvételek szakmai, politikai és emberi kritériumai, beleértve a korhatár problémáját is, megfelelően vannak meghatározva. Az önálló aspiránsoknál – amennyiben az egyéb előfeltételek megvannak – korhatárt megszabni nem célszerű. Javasoljuk azonban, hogy a rendes és levelező aspiránsok az oklevél megszerzése után legalább 2 évig szakmájukban dolgozzanak és ez idő alatt is tanúbizonyságot adjanak a tudományos kutatómunka iránti tehetségükről. […] Arra a kérdésre, hogy milyen korrekciók lehetnek az aspiránsfelvételek terén szükségesek, azt csak a MTA szakbizottságoknál, illetve az aspiránsképzésre kijelölt karoknál konkrét esetek megvizsgálása alapján lehet felmérni. Az Állatorvos-tudományi Főiskola Aspirantúra Bizottságánál kezelésben lévő aspiránsok esetében, véleményünk szerint a jelöltek szakmai, politikai és emberi kritériumoknak megfelelnek. Amennyiben korrekciókról lehet beszélni, azt javasolhatjuk, hogy a követelményeket ezen a téren növelni kell. Ami a tudományos fokozatoknak tudományszakok szerinti elnevezését illeti, saját szakterületünkről úgy nyilatkozhatunk, hogy „az állatorvos-tudományok kandidátusa” ill. „doktora” elnevezés megfelelő […]. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, akadémikus. [ld. még 269, 296, 366, 392.].

459. Budapest, 1962. június 29. Jegyzőkönyv a Főiskola kilencedik tanácsüléséről 326/1962.(5) Jelen vannak: […] Dr. B. Kovács András elnök megnyitja a tanácsülést […]. Bejelenti, hogy dr. Sályi Gyula igazgató megbetegedett, állapota szépen javul, remélhetőleg hamarosan elfoglalhatja helyét a Főiskola élén. Kéri, hogy addig is segítsék őt, dr. B. 198

Kovács Andrást, a vezetéssel járó teendők ellátásában, különösen pedig a jubileumi előkészületekkel kapcsolatban. Bejelenti, hogy a felvételi vizsgákat július 2-12-e között tartjuk. […] A főhatóság közlése szerint 130 elsőéves hallgatót vehetünk fel, ebből azonban már 50 fő előfelvett. Az elnök közli, hogy második napirendi pontként tantervmódosító javaslatot óhajt az értekezlet elé terjeszteni. […] Dr. B. Kovács András végül közli, hogy az államvizsgák augusztus 21-től szeptember 5-ig lesznek. Szeptember 8-án osztjuk ki a diplomákat. Az intézmény 175 éves jubileumára való tekintettel a diplomákon a jubileumot feltüntető körpecsétet fogjuk használni. […] Dr. B. Kovács András végül bejelenti: kérelem érkezett hozzá Jelenits Katalin biológus-kutatótól /Vakcinatermelő Intézet/. Ebben kéri, hogy munkahelyének megtartása mellett a főiskolán diplomát szerezhessen. A tanács a kérelmet elutasítja. Más tárgy nincs, az elnök az ülést berekeszti.

460. Budapest, 1962. július 30. Tájékoztató a felvettek származásáról 387/1962.(5) Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesti Bizottsága. Kedves Királyné Elvtárs! Az Állatorvos-tudományi Főiskola 1962/63. tanévére 401 jelentkező pályázott. Ebből a Felvételi Bizottság határozata alapján az 1962/63. tanévre felvételt nyert 58 fő, ehhez hozzászámítottuk az 1961/62. tanévi felvételek során 1962/63. tanévre feltételesen felvett 49 hallgatót. A felvételi keretszámunk 130 fő. Ennek százalékban kifejezve a szoc. származási kategóriák megoszlása a következő: munkás, paraszt együtt 43%, értelmiség 22%, alkalmazott 10%, egyéb 6%, osztályidegen 3%. A Művelődési Minisztérium vonatkozó rendelete alapján ez évi felvételek során az 1963/64. tanévre feltételesen felvételt nyert 54 fő. […] Megjegyezni kívánom, hogy az ez évi felvételek intézésénél még hátravan az igazgatói és a miniszteri fellebbviteli ügyek tárgyalása, ahol még néhány pályázó kedvező döntés esetén bekerülhet a felvettek ill. feltételesen felvettek közé. Molnár Sándor osztályvezető. [ld. még 252, 271, 291, 378, 409, 424.]

461. Budapest, 1962. augusztus 6. Angol kutatók fogadásának engedélyezése 400/1962.(5) Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy Petőházi Gábor miniszterhelyettes elvtárs hozzájárult ahhoz, hogy dr. Kemény Armand egyetemi tanár és dr. Pethes György egyetemi adjunktus dr. E. Hamley /+feleség/, valamint dr. K. Brown Grant angol kutatókat az Állatorvos-tudományi Főiskola 175 éves jubileuma alkalmával rendezendő tudományos ülésszakra meghívja. Nevezettek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos költségeit /élelmezés, szállás, stb. költség/ a Főiskola fenti két oktatója viseli.[…] Heckenast József igazgató.

199

462. Budapest, 1962. szeptember 3. Jubileumi oklevelek kiadása 474/1962.(5) Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy a Főiskola 175 éves jubileuma alkalmával tiszteletbeli doktorokra, gyémánt-, illetve aranydiploma kiadására tett előterjesztését jóváhagyom. Ennek alapján engedélyezem dr. Manninger Rezső, dr.Mócsy János, dr. Kotlán Sándor és dr. Zimmermann Ágoston egyetemi tanárok, akadémikusok részére az oktatási és tudományos munkásságuk, valamint az állat-egészségügyi kutatások terén elért kimagasló eredményeik elismeréseként tiszteletbeli doktori cím, illetőleg oklevél adományozását. Engedélyezem dr. Erdős József, dr. Köves János és dr. Saár Bernát állatorvosok részére a gyémántoklevél kiadását. Végül engedélyezem dr. Englesz Mihály, dr. Fekete Béla, dr. Havas József, dr. Kotlán Sándor, dr. Magyar Mihály, dr. Oppenländer Dezső, dr. Schwanner Jenő, dr. Szabó Gyula, dr. Szergely József és dr. Török Béla részére az aranyoklevél kiadását. Petőházy Gábor [miniszter helyettes].

463. Budapest, 1962. szeptember 7. Jegyzőkönyv a Főiskola első üléséről Iktatószám hiányzik! Jelen vannak: […] Az elnök bejelenti, hogy Kotlán Sándor dr. akadémikus egyetemi tanár kormánykitüntetésben részesült 75. éves születésnapja alkalmából és a Tanács nevében üdvözli a kitüntetettet. Az elnök bejelenti, hogy Sopronban augusztus 14-én az agrár-felsőoktatási intézmények vezetői részére a FM Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatósága értekezletet tartott, amelyen a Főiskola részéről részt vettek B. Kovács András dr. és Sági László dr. […] B. Kovács András előadja, hogy a soproni vezetői értekezletnek az előadója Heckenast József igazgató volt. Heckenast elvtárs kitért a felsőoktatási reform célkitűzésére és bejelentette, hogy a reformot 1963. végéig kell végrehajtani. […] Bejelentette többek között azt is, hogy az Állatorvos-tudományi Főiskola 1966. végéig kapja meg azt az összeget, ami 1-2 pavilon felépítéséhez szükséges.[…] Az elnök bejelenti a továbbiakban, hogy a Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság a 10 éves kutatói munkáról szóló jelentés kiváló összeállításáért Kovács Ferenc dr. tanszékvezető egyetemi docenst, tud. igazgatóhelyettest és Pozsonyi Tivadar dr. tanszékvezető egyetemi docenst dicséretben részesítette és javasolta megjutalmazásukat.[…] Az elnök bejelenti, hogy a tanácsülési meghívóban feltüntetett program sorrendjét megváltoztatja és előbb az állathigiéniai tanszék vezetői állás betöltésére beérkezett pályázat elbírálása következik. Felkéri Márkus József dr. tanszékvezető egyetemi docenst, hogy Kovács Jenő dr. egyetemi tanárral és Horváth Zoltán dr. tanszékvezető egyetemi docenssel közösen készített javaslatukat terjesszék elő. Márkus József dr. bejelenti, hogy egy pályázat érkezett be, benyújtója Kovács Ferenc dr. egyetemi docens az állatorvos-tudományok kandidátusa, jelenleg is az Állathigiéniai tanszék megbízott vezetője. Ismerteti továbbá a pályázó életrajzát, oktatói és tudományos

200

munkásságát, közéleti és társadalmi szereplését, kitüntetéseit, majd méltatja eddigi munkáját és egyéniségét. Végezetül javasolja, hogy a pályázatot a Tanács fogadja el. Az elnök elrendeli a titkos szavazást. A szavazás eredménye: a Tanács 18 érvényes egyhangú szavazattal a pályázatot elfogadja és a főhatóság felé azzal a javaslattal él, hogy Kovács Ferenc dr. egyetemi docens az Állathigiéniai tanszék vezetésére kinevezést nyerjen. […] Az elnök felkéri B. Kovács András dr. tanszékvezető egyetemi docenst, igazgatóhelyettest, hogy ismertesse a 175. éves jubileummal kapcsolatos munkák állását […] B. Kovács András dr. előadja, hogy 50 hivatalos külföldi vendég érkezik, ezenfelül különböző országokból 23-an és Csehszlovákiából 40-en önköltséggel. […] [ld. még az állathigiénia c. tárgy ügyében: 246, 406. 466.]

464. Budapest, 1962. szeptember 26. Köszönet egy muzeális értékű kéziratért 502/1962 Küllős Lajos dr. szakállatorvos, Újfehértó. Az Állatorvos-tudományi Egyetem vezetősége45 nevében hálásan köszönöm a magyar állatorvos-képzés 175. évfordulója alkalmából az Egyetemnek átadott ajándékát: egy becslés szerint kb. 270 éves állatorvosi tárgyú több nyelvről lefordított bekötött kéziratot. A kötetet, mint muzeális értékű bibliográfiai érdekességet az Egyetem könyvtárának adtam át megőrzésre. Dr. Sályi Gyula egyetemi tanár, rektor.

465. Budapest, 1962. szeptember 27. Köszönetnyilvánítás Iktatószám nélkül Dr. Somos András elvtársnak, egyetemi tanár, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektora. Kedves Rektor Elvtárs! Az egyetemi cím elnyerése alkalmából küldött jókívánságait az Egyetem Tanácsa nevében hálásan köszönöm. Sályi. [ld. még 359, 429, 459.]

466. Budapest, 1962. október 12. Jegyzőkönyv az Egyetem Tanácsának második rendkívüli üléséről 570/1962.(5) Jelen vannak: […] Az elnök bejelenti, hogy a rendkívüli tanácsülést azért kellett összehívni, mert az Állatorvosok Világszövetsége Állandó Bizottsága Titkárságának /Utrecht – A. .van Ostadelaan 137. Tel: 030-22498/ részére a megadott terv szerint adatokat kell küldenünk „Az Állatorvosok Világszövetsége Kongresszusainak története az utolsó 100 évben” c. munka összeállításához. […] Az elnök bejelenti, hogy második 45

Az iratokban itt jelenik meg először az „egyetem” megnevezés.

201

napirendként javasolja az Egyetem előtt álló nagy építkezés megtárgyalását. […] Átadja a szót Márkus József tanszékvezető docensnek az építkezés előkészítésével foglalkozó bizottság vezetőjének. […] Az építkezés összesen 13.400 négyzetméter területet foglal magában. A terv szerint nyolcemeletes lesz, és 80-90 millió forintba fog kerülni. Szekeres professzor azt javasolja, hogy a stabilitás érdekében a könyvtárat a földszinten, vagy az alagsorban kell elhelyezni, mivel a könyvtár napi 4 kg-mal növekedik. Kevesli a könyvtár alapterületét, ami 643 négyzetméterben van előirányozva. Egyébként kifogásolja könyvtárunk jelenlegi helyzetét és berendezési állapotát. […] Manninger professzor aggodalommal nézi az épület tervezését, mert olyan dolgok kerülnek össze, amelyek egymást kizárják: így aula, konyha, könyvtár, istálló. Javasolja, hogy az épületet ne a magasba, hanem alacsonyabban, de széltében terjesszék. […] Horváth docens szerint egyetlen monstrum épülettel a problémát megoldani nem lehet. Egyetlen nyolcemeletes épület nem lehet megfelelő, legyen két kisebb épület […]. Márkus docens az eddigi véleményeket mérlegelve megállapítja, hogy jobbnak bizonyul tehát egy korábbi terv, amely több épületet irányoz elő […]. [ld. még 251, 294, 313, 390, 422.]. 467. Budapest, 1962. november 9. Visszavétel engedélyezése 615/1962/1/ Értesítem Igazgató Elvtársat, hogy javaslatával egyetértve engedélyezem Hunyadi Béla volt állatorvostan-hallgatónak tanulmányai befejezését. Kérem, hogy döntésemről nevezettet értesíteni szíveskedjék. Heckenast József igazgató. * Budapest, 1953. III. 11. Hunyadi Bélát, az Állatorvos-tudományi Főiskola IV. éves hallgatóját az egyetemi és főiskolai hallgatók fegyelmi szabályzatáról szóló 85-1/1953. számú utasítása I. fejezete d. pontja értelmében az Állatorvos-tudományi Főiskoláról kizárom. Egyben javasolom az ország összes egyetemeiről és főiskoláiról való kizárását. Indoklás: Hunyadi Béla a Főiskola vezetőségét félrevezette. Szülei foglalkozásával és vagyoni helyzetével kapcsolatban önéletrajzában elhallgatta, hogy szüleinek 540 kh. földjük volt. Dr. Csiszár Vilmos egyetemi tanár, a Főiskola igazgatója. 468. Budapest, 1962. november 19. Holló Ferenc dr. a Magyar Állatorvosok Lapja főszerkesztője 637/1962.(1) Engedélyezem, hogy dr. Holló Ferenc, Egyetemünk Helmintológiai Kutató Laboratóriumának tudományos munkatársa a t. Kiadó [Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó] Vállalat kiadásában megjelenő Magyar Állatorvosok Lapja főszerkesztőjének munkakörében dolgozhassék. Nevezett egyébként 1949-től e folyóirat felelős [szerkesztője], 1961-től főszerkesztője, 1961. óta tiszteletdíja havi 1500 Ft. E mellékfoglalkozást dr. Holló Ferenc munkakönyvébe bevezették. Jelen engedélyt kérésükre adtam ki. Dr. Sályi Gyula egyet. tanár, rektor. 202

FÜGGELÉK Kiegészítő adatok a „Dokumentumok ...” V/2. kötetének irataihoz 1. A hallgatók létszáma az Állatorvos-tudományi Főiskolán1: Év

1953/ 1954/ 1955/ 1956/ 1957/ 1958/ 1959/ 1960/ 1961/ 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 200 220 120 160 120 140 140 140 140

Felvételi keretszámok Összes 755 hallgató

854

784

794

684

660

624

626

665

2. Az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatói: 1952-1954 1954- 1956 1956-1957 1957-1958 1958- 1962

Csiszár Vilmos Mócsy János Urbányi László Mócsy János Sályi Gyula

3. Az oktatás felügyeletét ellátó miniszterek 1952 és 1962 között2:

Földművelésügyi miniszterek Erdei Ferenc Hegedűs András Erdei Ferenc Matolcsi János Kovács Béla Dögei Imre Losonczy Pál

Időszak 1949. V. 201953. VII. 4. 1953. VII. 41953. X. 30 1953. X. 301955. XI. 15. 1955. XI. 151956. XI. 24. 1956. X. 241956. X. 31. 1956. XI. 41960. I. 15. 1960. I. 15-

Felsőoktatási, Időszak oktatási….miniszterek Erdey-Grúz Tibor 1952. XII. 61956. VII. 30.

Kónya Lajos Kállay Ferenc Benke Valéria Ilku Pál

1

1956. XII. 311957. III. 1. 1957. III. 11958. I. 28. 1958. I. 281961. IX. 13. 1961. IX. 131973. VII. 13.

A hallgatói létszámokra vonatkozó adatokat a 252, 274, 323, 417, 424. sz. dokumentumok alapján, valamint évkönyvekből rögzítettük nem közölt dokumentumokból. 2 Bölönyi József: Magyarország kormányai 1848-1987. Bp. Akadémiai Kiadó, 1987.

203

204

RÖVIDÍTÉSEK adj. ar. kor. c. cs. titkár d.e. DISZ egyet.; egy.

EüM évf. f. év, f. hó FM Fhdgy. FOM Forr. Biz.; Forr. Diákbiz. főisk. G.B. gazd. vez. Hajdú m. igazg.h. ikt. sz. int. admin. Int.Biz. K.F.B. k.m.f. kat. hold; kh. ker. KISZ ld. m. év M.-l. tanszék MM MTA MÁVAG mb. MDP MEDOSZ MEFESZ Mg. É MNDSZ MSZBT MSZMP MT. sz. r.

= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =

adjunktus aranykorona értékű című csúcstitkár délelőtt Dolgozó Ifjusági Szövetség egyetemi

Egészségügyi Minisztérium évfolyam(os) folyó év; folyó hó Földművelésügyi Minisztérium főhadnagy Felsőoktatási Minisztérium Forradalmi bizottság(i); Forradalmi Diákbizottság főiskolai Gazdasági Bizottság gazdasági vezető Hajdú megye igazgatóhelyettes iktatószámú intézeti adminisztráció Intéző Bizottság Központi Fejlesztési Bizottság kelt mint fent katasztrális hold kerületi Kommunista Ifjusági Szövetség lásd megelőző év Marxizmus-leninizmus tanszék Művelődésügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Állami Vagon- és Gépgyár megbízott Magyar Dolgozók Pártja Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete Magyar Egyetemi és Főiskolai Szövetség Mezőgazdasági Értesítő Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Magyar Szovjet Baráti Társaság Magyar Szocialista Munkáspárt Minisztertanácsi … számú rendelet

205

MTh. MTV nb OM OMgK oszt.vez.h. őrngy. P.B. Prof.dr. h.c. SZB SZEFU SZKP TEB tip. tsz tud. un. ua.

= = = = = = = = = = = = = = = = = =

Minisztertanácsi határozat Munka Törvénykönyve nagybecsű Oktatási Minisztérium Országos Mezőgazdasági Könyvtár osztályvezető őrnagy Pártbizottság Professor doctor honoris causa Szakszervezeti Bizottság Szekérfuvarozási Vállalat Szovjetunió Kommunista Pártja Területi Egyeztető Bizottság tipusú termelőszövetkezet tudományos úgynevezett ugyanaz

ui. Vasas S.C. VB; vb. elnök VKM

= = = =

utóirat Vasas Sport Club Végrehajtó Bizottsága; végrehatóbizottsági elnök Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter

206

NÉVMUTATÓ

Bereczki József 116

Albert Lóránd 57

Berta Sándor 172

Almási Gábor 55

Bessenyei Alajos 114

Andor Judit 138

Bíró Jenő 132

Andrik Pál 84, 91, 114

Bíró Lajos 132

Androvits Sándor 77, 84, 88, 92, 95, 98, 103, 108, 111, 113, 128, 130, 133, 135, 141, 142, 144

Bíró Teréz 49 Bokori József 144, 169

Asztalos István 108, 112, 116

Boldizsár Harrison 178

Aujeszky Aladár 194

Bolló Bertalan 31

Azary Ákos 75

Bóna Zsigmond 91 Borai József 88

B. Kovács András 77, 85, 108, 110, 126, 142, 144, 157, 177, 180, 183, 185, 198, 200

Bölcsházy Kálmán 35, 38, 99, 110, 126, 152, 158, 181

Bagyin Teréz 27

Bölcskei István 195

Bajkai Ambrus 113

Bucsay Dezső 90

Bakonyi Attila 114

Bugarszky István 71, 194

Bakos János 116

Bula Sándor, 163

Balázs Vilmos 138 Balla Károly 31

Czabarka János, 82, 91, 114

Baló Károly 82, 85, 86, 92, 114

Czeglédi Mihály, 106, 108, 112, 116

Balogh József 82

Cziffra András, 116

Banai György 49, 107, 116

Czifra Mihály, 49

Barbaricz Tamás 49 Bárdi Géza 112, 116

Csáky Gyula 21, 82, 86, 87, 91, 114

Barócsai György 132

Cséfalvi Lajos, 159

Bartalos János 99, 164

Cseh Sándor 99, 106, 166, 182

Bartha László 107, 112, 116, 129, 137, 195 Batári Lajos 112, 116

Csek János 68, 88, 106, 107, 114, 126, 152, 181, 184, 187

Benczik János 77, 100, 179

Csernyi Tamás 138

Benedek Gábor 77, 110, 128, 142, 144, 164, 181, 193

Csete László 160, 178 Csiszár Vilmos 23, 27, 28, 33, 37, 40, 41, 44, 46, 99, 126, 158, 180, 202

Benke Valéria 86

207

Csukás Zoltán 19, 40, 46, 194 G. Tóth Lajos 35 Dalos Ernő 112, 116

Gábor György 108, 109, 111, 113, 139

Darvas Ágnes 83

Gál György 114

Debreceni Pál 114

Gergely Tibor 116

Dolinszki Vera 195

Glosz László 82, 86

Domán Imre 131

Gondos János 49

Dögei Imre 104, 105, 117, 118, 127

Goóts László 132

Drabant Ervin 115

Gödölle Tibor 32, 33

Duszka Jánosné 35

Gróh Gyula 194 Gulyás Pál 84, 98 Guoth János 21, 75, 76, 85, 86, 88, 90, 95, 97, 99, 104, 105, 114, 166

Egedi László 138 Egyed Miklós 33, 88

Guzsal Ernő 99, 144, 185

Elek Sándor 77, 85 Englesz Mihály 200

Gyarmati László 32

Entz Béla 71

Gyarmati Dezső 54

Erdei Ferenc 29, 51, 64, 66

Gyarmati Ernő 57, 68, 69, 87, 91, 103, 115

Erdei Mihály 95, 98, 100

Gyenes Mihály 114

Erdélyi Zoltán 165, 169, 179

Gyenes Zoltán 106, 112, 116, 129

Erdős József 200

Györe Sándor 39, 46, 77, 82, 85, 86, 92, 96, 98, 100, 102, 106, 108, 110, 111, 113, 166, 171

Eszéki Dezső 154 Eszenyi Márta 88, 91, 99

Győrffy Lajos 108, 112, 116, 175 Faddi András 49

Gyulai Sándor 49

Farkas Géza 71, 194

Gyuricza Ferenc 116

Farkas Károly 126 Fazekas Árpád 31, 33, 35, 39, 40, 81, 88, 91 92, 179

Haffler József 49 Hajdú József 49

Fehér József 82

Hajdú Kálmán 95

Fekete Béla 200

Hajnali Sándor 116

Fellner Ferenc 139, 169

Halmos György 83, 85, 90, 100, 111, 115

Ferenci Mária 138

Haraszti Ede 87, 114

Fésüs László 138

Haraszti János 158, 169, 178

Fettick Ottó 37

Harci János 116

Forczek Adorján 107, 112, 116, 137

Harka Ödön 83, 86, 88, 90, 114

208

Hárs Istvánné 158

Jóború Magda 139

Havas József 200

Joó Sándor 139

Heckenast József 142, 159, 188, 199, 200, 202

Jován József 49

Hegedűs András 44, 52

Juhász Jenő 116

Juhász István 108, 112, 116

Hegyeli Zoltán 132 Hervey Ivett, 83, 100, 115

Kádár Tíbor 197

Hitesi László 116

Kalmár Ferencné 114

Holló Ferenc 202

Kapos Vilmos 192

Hollósi Józsefné 64

Kapp Pál 114, 144, 158

Hornung József 107, 116

Kárász Jenő 65

Horváth Imre 88

Kardeván Andor 144, 169, 182

Horváth János 49

Kardos János 144

Horváth Sándor 82, 91, 99, 114

Karsai Ferenc 108, 139, 144

Horváth Zoltán 87, 92, 96, 108, 144, 179, 181, 183, 186, 188, 200, 202

Kassai Tibor 132, 144, 169 Katona Lajos 106, 108, 112, 116, 130, 137

Huber Lajos 118

Kecskés László 49, 116

Hunyadi Béla 106, 113, 116, 202

Kemenes Ferenc 19

Huszti György 49 Hutyra Ferenc 119, 194

Kemény Armand 19, 23, 32, 44, 50, 55, 57, 64, 65, 67, 88, 95, 96, 99, 103, 126, 160, 161, 166, 180, 193, 199

Igler György 65, 83, 90, 114, 172

Kenderes László 132

Illek Péter 115, 138

Kenderes Pál 110

Ipacs Imre 21

Keserű János 25, 30, 35, 37

István Mátyásné 35

Keviczky S. Pál 186

István Pál 23

Kiss Albert 53, 63

Iványi Tibor 132

Kiss Illés 82 Kiss József 82, 110

Jakab Rezső 81, 88, 90, 114

Kiss Márta 186

Janata Vilmos, 147

Kiss Miklós 116

Janisch Miklós 192

Kiss Róbert 109

Jármai Károly 194

Kobulej Tibor 19, 21, 33, 61, 82, 86, 91, 99, 144, 182

Jászai József 178

Koch Henrik 81, 99

Jelenits Katalin 199

Kocsis Antal 21, 132

Jenei Ferenc 35 Jenei József, 114 209

Kómár Gyula 38, 58, 77, 80, 85, 86, 95, 97, 103, 113, 114, 130

Lehoczky György 31

Kónya Albert 72, 81

Lengyel Miklós 91, 107, 114, 116

Koppány Béla 71

Lengyel Zoltán 64

Kóthy Lajos 108

Lévai Ferenc 41, 91

Kóti Béla 191

Liebermann Leo 194

Kotlán Sándor 19, 37, 41, 46, 49, 61, 77, 90, 114, 126, 157, 160, 161, 181, 184, 191, 194, 200

Losonczi Ferencné, 90, 108, 111, 113, 154, 164

Lehoczky Zoltán 21, 82, 85, 108, 144, 154

Losonczi Pál 173, 184

Kotthy Lajos 116

Lőrincz József 48

Kovács Aladár 40, 59, 65, 66, 67, 86, 102, 103, 109, 114, 116, 121, 134, 135, 142, 150, 153, 172

Lőrinczi Jenő 107, 113, 116 Lukács József 49

Kovács Béla 90 Kovács Elemérné 99, 100

Magyar Mihály 200

Kovács Erika 116

Magyari András 66, 78, 96, 113, 126, 161, 165

Kovács Ferenc 77, 99, 144, 163, 164, 177, 178, 179, 183, 185, 186, 196, 200

Máhr Károly 172

Kovács Gusztáv 64, 65

Majláth Lászlóné 75

Kovács Gyula 126, 139, 141, 156, 157, 180, 188 Kovács Imre 90, 114

Manninger Rezső 19, 37, 38, 41, 57, 58, 61, 64, 126, 150, 152, 157, 177, 179, 181, 183, 191, 194, 200, 202

Kovács István 39

Marek József 41, 111, 118, 194

Kovács Jenő 77, 86, 100, 114, 126, 158, 180, 183, 185, 200

Markói Béla 58, 84, 86, 90, 91, 114, 178

Kovács Károly 105, 116

Márkus József 21, 126, 158, 181, 200, 201

Kováts István 48

Maróthy Géza 186

Kőrösi József 49

Máthé Zsuzsa 138

Köves János 200

Matisz Dezső 102

Králik Géza 139

Meisel János 141

Kucses Pálné 103

Mészáros János 144, 158

Kun Ferenc 115

Mikes István 99

Kurdi József 143

Mócsy János 19, 37, 38, 41, 44, 50, 51, 52, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 61, 64, 65, 66, 67, 68, 70, 77, 80, 86, 88, 90, 100, 102, 104, 108, 109, 110, 111, 113, 115, 116, 117, 118, 119, 121, 126, 127, 128, 130, 135, 136, 142, 147, 151, 152, 155, 156, 161, 162, 164, 177, 180, 183, 184, 186, 191, 194, 200

Markovics János 132

Küllős Lajos 201 Lami Gyula 108, 131, 133, 144, 156, 158, 165, 180, 186 Láng Imre 185 210

Modor Vidor 33, 99, 110, 127

Pável Zoltán, 138

Molnár Mihály 84, 86, 92, 98, 144

Percsy Miklós 147

Molnár Béla 166

Pete Tóth Zoltán 116

Molnár József 178

Pethes György 21, 144, 166, 178, 199

Molnár Sándor 168, 188, 199

Petőházy Gábor 189, 192, 199, 200 Petőváry Attila 49

Nádasdi Józsefné 165

Póka Géza 108, 112, 116

Nádudvari Katalin 114

Pongrác Kálmán 32

Nagy Árpád 82

Pongrácz Gaszton, 108, 112, 116, 129

Nagy Dániel 175

Pozsonyi Tivadar 33, 34, 90, 95, 97, 99, 110, 127, 144, 157, 158, 160, 177, 180, 181, 184, 193, 200

Nemeshanyi Márta 138 Németh József 146, 147

Preisz Hugó 71, 194

Németh Kálmán 77, 84, 85

Prokopovics Leo 108, 112, 116, 129

Németh Lászlóné 86, 114, 182

Prokopp Sándor 116

Némethné, Gáspár Zsuzsa 84, 86, 99, 160

Puhala József 81, 90 Pusztai Oszkár 99, 128

Nyáry Lászlóné 143

Rácz Elemér 106, 113, 116

Oláh Andrásné 158

Radó Tibor 21, 84, 88, 91, 99

Oláh József 99

Rátz István 194

Oppenländer Dezső 200

Rohrer László 71

Orbán István 81, 116

Romhányi Illés 114

Orosz László 106, 113, 116

Rónay Géza 88, 92, 98

Osztotics Ferenc 77, 81, 99

Ronyecz Barna 111, 114

Öfferl Margit 165

Saár Bernát 200 Sági László 82, 83, 86, 88, 92, 99, 110, 152, 156, 200

Paál Sándor 19 Pálmai József 110

Papp Kálmán 116

Sályi Gyula 19, 24, 50, 58, 88, 108, 110, 126, 133, 134, 141, 144, 145, 146, 148, 150, 155, 156, 160, 162, 163, 164, 166, 169, 173, 174, 175, 176, 178, 180, 183, 186, 187, 188, 191, 195, 198, 201, 202

Páris János 37

Sándor Lászlóné 172

Pásztor Csaba 27

Schmidt Lajos 111, 114

Pataki Lajos 81, 91, 98

Schöck Gyula 116

Palyusik Mátyás, 19, 21, 144, 169, 182 Papp István 48

211

Schwanner Jenő 39, 126, 181, 200

Szmolik Pál 159

Sebestyén András 106, 113, 116

Szokolóczy Iván 27, 165, 178

Siha Elek 114

Szőnyi Pál 99, 166

Simon Ágnes 178

Takács Ferenc 146, 147

Simon Emil 139

Tamás László 182

Simon János 107, 112, 116, 138

Tamássy István 72, 73, 80, 94, 105, 116, 118, 129, 130, 137, 141, 142, 147, 149, 150, 155, 163, 164, 175, 176, 184, 191

Somogyi Ferenc 84, 114 Somogyi József 107, 112, 116, 129

Tangl Ferenc 71, 194

Somos András 198, 201 Soós Gábor 196

Tary Mária 75, 82, 86, 88, 90, 98, 99, 111, 114, 173

Srágner István, 82, 91, 100, 115

Tatay Zoltán 82, 84

Stamm Lajos 186

Thanhoffer Lajos 71, 194

Steiner György 112, 116

Thiel Miklós 34

Stützel Mária 158

Tornyi János 116 Tóth Bálint 133

Szabó Antal 108, 112, 116

Tóth Béla 99

Szabó Elemér 171

Tóth Imre 27, 29

Szabó Gyula 200

Tóth István 116, 156

Szabó Jenő 132

Tóth P. Istvánné 93, 97, 99

Szabó Károly 83

Tóth Pál 47, 48, 49, 68

Szakál Sándor, 30, 31, 34, 36, 45, 84, 92

Tóth Tihamér 192

Szalai Ferenc 82

Tóth Zsigmond 108, 112, 116, 117, 129, 137

Szalay Mihály 158

Tölgyesy György 88

Szalay Sándor 179

Török Béla 200

Szécsi Ágoston 107, 112, 116, 137 Székely Károly 31

Újhelyi Ágoston 49

Szekeres László 126, 142, 186, 193, 202

Újváry István 32

Szent-Iványi Tamás 19, 66, 178

Újváry Istvánné Szederkényi Margit 31

Szép Iván 75, 88, 99, 128, 152, 158, 165, 183, 197

Urbányi László 39, 57, 68, 69, 71, 73, 74, 75, 76, 78, 80, 82, 86, 88, 91, 93, 95, 97, 98, 101, 104, 109, 114

Szepes László 116 Szergely József 200 Szigeti József 96, 126

Vajda László 49

Szilágyi János 39, 40

Váradi János 95

Szirbik Sándor 107, 116

Várkonyi Mihály 84 Várnagy László 133 212

Varró Rózsi 144

Wéber Emma 86

Versényi László 87, 160, 177, 179

Wellmann Oszkár, 119, 194

Vetési Ferenc 154 Vidó István 108, 112, 116

Zájer József 84, 86, 99

Vígh Gyuláné 35, 81, 93, 99

Zalán Géza 82, 87, 90, 99

Vincze György 50

Zalán Jenő 88

Vincze Imre 107, 113, 116

Zelcsényi László 30

Vincze Jenő 116

Zimmermann Ágoston 56, 194, 200 Zomi József 41

Waller Cecilia 186

213