DOKTORI TÉMAÖSSZEFOGLALÓK

SZENT ISTVÁN EGYETEM KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA IX. FÓRUMA

DOKTORI TÉMAÖSSZEFOGLALÓK

Gödöllı 2010

Környezettudományi Doktori Iskola vezetıje: Dr. Heltai György, egyetemi tanár, D.Sc.

Talajtan, agrokémia, környezeti kémia Ph.D. program Mezıgazdasági-, környezeti mikrobiológia és talajbiotechnológia Ph.D. program Agriboidiverzitás, génmegırzés Ph.D. program Ökológiai mezıgazdálkodás Ph.D. program Környezetgazdálkodás Ph.D. program Tájökológia, természet- és tájvédelem Ph.D. program Környezetvédelem, környezetegészségügy és környezetbiztonság Ph.D. program

Gödöllı 2010

2

Talajtan, agrokémia, környezeti kémia Ph.D. program Programvezetı: Dr. Füleky György, egyetemi tanár, C.Sc. Törzstagok: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc. Dr. Czinkota Imre, egyetemi docens, C.Sc. Dr. Heltai György, egyetemi tanár, D.Sc. Dr. Füleky György, egyetemi tanár, C.Sc. Dr. Mészárosné Dr. Bálint Ágnes, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Scheiber Pál, egyetemi tanár, C.Sc. Dr. Székács András, tudományos tanácsadó, D.Sc. Dr. Várallyay György, professzor emeritus, MTA tagja Témavezetık: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc. Dr. Czinkota Imre, egyetemi docens, C.Sc. Dr. Heltai György, egyetemi tanár, D.Sc. Dr. Füleky György, egyetemi tanár, C.Sc. Dr. Mészárosné Dr. Bálint Ágnes, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Mészáros Csaba, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Székács András, tudományos tanácsadó, D.Sc.

3

Bálintné Kristóf Krisztina, 2005, nappali Szervetlen és szerves nitrogén-tápanyagellátás néhány módjának hatása mővelt talaj NOx és CO2 produkciójára Témavezetı: Dr. Heltai György, egyetemi tanár, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Az üvegházhatást és az ózonpajzs károsítását elıidézı gázok kibocsátásának korlátozásra, valamint a kibocsátás forrásainak kutatására - ezen belül a mezıgazdaság szerepének feltárására - világszerte nagy figyelmet szentelnek, mivel ezen gázok légköri felhalmozódása miatt várható klímaváltozás visszahatással lehet az agroökoszisztémák mőködésére. A globális felmelegedés hatása hazánkban elsısorban a szélsıséges idıjárási ingadozások növekvı gyakoriságában nyilvánulhat meg. A hosszabb idejő száraz periódusokat rendkívüli mértékő csapadékos szakaszok követhetik. A hımérséklet és a vízellátás ingadozásaira a talaj szervesanyag-forgalmával kapcsolt nitrogén-transzformációs folyamatok rendkívül érzékenyen reagálnak, s ezért is kiemelten aktuális feladatnak tekinthetı a nitrogén tápanyagellátási módok hatásának tanulmányozása termesztett növényeink (elsısorban a gabonafélék) biológiai produkciójára, és az ezzel kapcsolatos várható változások becslése a mezıgazdaságilag hasznosított talajok nitrogén-oxid (NOx, N2O) és CO2 kibocsátásában. Célkitőzések: Munkatervem részét képezi a SZIE MKK és a VE Georgikon Karán több évtizede alakult kutatási együttmőködésnek, melynek során létrejött egy háromszintő összehangolt kísérleti rendszer. Szántóföldi, tenyészedény (mezokozmosz) és laboratóriumi (mikrokozmosz) modellkísérletekben a dinamikus és a kumulatív nitrogénáramok teljes rendszerének felmérését végezzük, mely magában foglalja a növényi felvételt, a talajban maradó nitrogénmennyiségek és a gázalakú nitrogénveszteségek teljes mérlegének meghatározását. Az eddigi eredmények figyelembevételével zárt mikrokozmosz jellegő kutatásaimmal csatlakoztam e programhoz, melyben eltérı hımérsékleti és talajnedvességi viszonyok mellett a különbözı szervetlen N-formák és szerves trágyák szerepét vizsgálom a talajlégkör CO2, N2O és NOx produkciójára, figyelembe véve a talaj nitrogénformáinak átalakulását és a nitrifikáló és denitrifikáló mikroorganizmusok élettevékenységének összefüggéseit. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Mezıgazdasági kontroll talajmintához viszonyítva különbözı kísérleteti beállításban vizsgáltam a KNO3, az NH4NO3, a (NH4)2SO4 mőtrágyák, valamit a kukoricaszár alászántás és az istállótrágyázás, továbbá ezen kezelések kombinációinak gázemisszióra gyakorlot hatását zárt rendszerben 60 és 90 %-os vízkapcitás és 15, 28, 37 °Cos termosztálás mellett. A nitrogénformák átalakulásának nyomon követése céljából vizsgáltam a talaj összes N, NH4+-N és NO3-N tartalmát, melyet C:N analizátorral és Parnass-Wagner vízgızdesztillációs módszerrel határoztam meg. A gázkromatográffal és NO-analizátorral végzett gázanalitikai mérések szerint a NO megjelenése minden esetben megelızi a N2O megjelenését. A hımérséklet növelése meggyorsítja és megváltoztatja a különbözı tápanyagforrással kezelt talajmintákban a gázemisszió mértékét. A CO2 termelıdés dinamikája telítési görbével írható le. Az MPN módszerrel végzett ammóniaoxidáló és nitritoxidáló, valamint denitrifikációs baktériumok számát meghatározó vizsgálatok alátámasztják, hogy az adott kísérleti rendszerben kimutatott gázok denitrifikációs eredetőek. További teendık: Idén végrehajtandó feladataim közé tartozik a mérési adatok statisztikai elemzése és rendszerezése, valamint az értekezés elkészítése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Szili-Kovács T., Bálint Á., Kampfl Gy., Kristóf K., Nótás E. (2009): Development of silicone tube soil air sampler to study water stress in soil monoliths. Cereal Research Communications: 37, pp. 419-422. Bálint Á., Kampfl Gy., Nótás E., Hoffmann S., Berecz K., Kristóf K., Anton A., Szili-Kovács T., Heltai Gy. (2009): The formation of nitrogen oxides and the carbon dioxide in soil and the greenhouse effect. In: Proceedings of the 16th Nitrogen Workshop: Connecting different scales of nitrogen use in agriculture., Turin, Italy, June 28th - July 1st, 2009. pp. 123-124. Kristóf K., Molnár E., Heltai Gy., Bálint Á. (2009): Mezıgazdasági talaj CO2, NO, N2O gázemissziójának mérése mikrokozmosz rendszerben. IX. Környezetvédelmi Analitikai és Technológiai Konferencia. 2009. október 7-9., Sopron. ISBN 978-963-9970-00-7. p. 40. Szili-Kovács T., Bálint Á., Kampfl Gy., Kristóf K., Heltai Gy., Hoffmann S., Lukács A., Anton A. (2009): Szilikoncsı alkalmazása talajlevegı mintavételhez bolygatatlan talajoszlopokban a CO2- és N2Okoncentráció meghatározásához. Agrokémia és Talajtan, 58: 2, pp. 359-368.

4

Bialkó Tibor, 2009, levelezı A hazai nagy szerves anyag tartalmú talajok felvételezésének, osztályozásának, nemzetközi megfeleltetésének és térképezésének módszertani fejlesztése Témavezetı: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A szerves talajok egyedülálló ökológiai szerepüknek, valamint a klímaváltozás fontos indikátoraiként egyre inkább az érdeklıdés és a kutatások középpontjába kerülnek. Kiemelkedı funkciót töltenek be az élıvilág, a génmegörzés és a biodiverzitás szempontjából, részt vesznek az anyag- és energia körforgásban. A globális ökoszisztéma legértékesebb, ugyanakkor legveszélyeztetettebb területei közé tartoznak (Lappalaien 1996.). A globális klímaváltozás hatására csökken a nagy szerves anyag tartalmú talajok kiterjedése, az azokban befogott szén, széndioxid formában történı légkörbe való jutásának mértéke várhatóan fokozódik a Föld valamennyi régiójában. A szerves talajok osztályozása, definíciói, kategóriarendszere rendkívül változatos. A különbözı tudományágak, országok más-más kategóriarendszert használnak, melyek nehezen összehasonlíthatóak, nehezen harmonizálhatóak. A jelentıs lápterületekkel rendelkezı országok, pl. az orosz (Galanina, 2004; Yurkovskaya, 2005), német (Steiner, 2005a), finn (Laine és Vanader, 1990), angolszász (Davis és Anderson, 2001; Joosten és Clarke, 2002) területek nevezéktanát sokszor nehéz összeegyeztetni, a nemzetközi terminológia sem teljesen kiforrott (Arbeitskreis Moosnutzung-Landespflege, 1990). A Láptudomány nem rendelkezik olyan átfogó rendszertannal, amely valamennyi országban elfogadható. A szerves talajok felvételezése, osztályozása más-más terminológia alapján történik, azok egymásnak nem megfeleltethetıek, így harmonizációjuk rendkívül fontos. A globális szénkészlet objektív lehatárolásának és meghatározásának alapja a szerves talajok szerves anyagainak minıségi, mennyiségi és mélységi vizsgálatainak rendszerbe foglalása. Célkitőzések: • A hazai nevezéktan fejlesztése és javaslattétel a nemzetközi rendszerekbe való illesztésére • Helyszíni morfológiai vizsgálat kialakítása számszerősített, parametrikus rendszerben s azok más, nemzetközi módszerekkel való összehasonlítása és egységesítése • Terepi mintavételi protokoll, módszerfejlesztés, különös tekintettel a térfogattömeg meghatározásához • A szerves anyag minıségének, mennyiségének és mélységének meghatározásához használt hazai és nemzetközi vizsgálatok összehasonlítása, objektív határértékek megállapítása, javaslat egy gyakorlati rendszerbe foglalására • A hazai szerves talajok terminológiájának harmonizációja, a helyszíni morfológiai és talajvizsgálat eredményekbıl számszerősített, objektív, gyakorlati rendszer kialakításával, mely harmonizál a nemzetközi korrelációs talajosztályozási rendszerrel (World Reference Base for Soil Resources, WRB) • Archív és vizsgált talajadatok használhatóságának minısítése, nemzetközi korrelálhatóságának vizsgálata, feldolgozása, számszerősített értékek megjelenítése, annak módszertani fejlesztése Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Megkezdtem a témával kapcsolatos hazai és nemzetközi irodalom feldolgozását. Részt vettem a „Bridging the Centuries 1909-2009, Budapest” konferencián és a terepi bemutatón. További teendık: Tesztterületek kiválasztása; archív talajadatok és talajtani felvételezések egységes szerkezető térinformatikai rendszerbe foglalása; jellemzı talajszelvények feltárása, morfológia leírása hazai és a nemzetközi talajosztályozási rendszer(ek)ben; talajmintavétel; fizikai és kémiai paraméterek laboratóriumi vizsgálata; térbeli talajinformációk generálása; talajszelvények és talajszintek leírásánál használandó kifejezések, definíciók megfeleltetése, fejlesztése; térinformatikai módszerek kidolgozása a határértékek optimalizálására, az osztályozás pontosítására: digitális domborzatmodellezéssel, távérzékeléssel, helyszíni morfológiai vizsgálatok során a határozó bélyegek számszerősítése; szerves talajok digitális térképezésének fejlesztése; kidolgozott módszerek statisztikai módszerekkel történı validálása; elért eredmények publikálása 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: M. Fuchs, T. Nyilas, T. Szegi, T. Bialkó (2009): Morphological evidences of swelling stress in some high clay content soils of Hungary, VIII. Alps-Adria Scientific Workshop Neum, Bosnia Herzegovina, 2009 Bialkó T., Szegi T., Fuchs M., Láng V. (2009): A magnézium megjelenése és jelentısége a talajokban és a talajok osztályozásában - Poszter, 11. Magyar Magnézium Szimpózium, Budapest, 2009.

5

Fuchs Márta, 2004, nappali A nagy agyagtartalmú talajok osztályozásának diagnosztikai szemlélető korszerősítése Témavezetı: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A jelenlegi hazai talajosztályozási rendszerünk nem különíti el az ország mintegy 2,5 millió hektárnyi területén elıforduló, nagy agyagtartalommal rendelkezı talajokat, pedig a nagy agyagtartalommal összefüggı osztályozási problémák kızethatású, öntés, réti és szikes talajaink fıtípusain belül is elıfordulnak. E talajok nagymértékben eltérı, legfontosabb tulajdonságai (morfológiai bélyegek, fizikai, kémiai és nedvességgazdálkodási, és mővelhetıségi tulajdonságaik is) a nagy duzzadó agyagtartalommal kapcsolatosak, és szükségessé teszik az ilyen típusú talajoknak az osztályozás valamely szintjén való elkülönítését. A nagy agyagtartalmú talajaink vizsgálatával, diagnosztikai bélyegeinek meghatározásával, és már mőködı osztályozási rendszerek tanulmányozásával ezen talajok felismerésének és elkülönítésének problémája megoldódna, de legalábbis csökkennének a jelenlegi osztályozás által felvetıdı ellentmondások. Célkitőzések: A hazai és nemzetközi osztályozási rendszerek tanulmányozásának segítségével megvizsgálom a nagy agyagtartalmú talajok képzıdési körülményeit és folyamatait, a hazai osztályozásunkban való felismerésének, más talajoktól való elkülönítésének kérdéseit. Dokumentálom a hazai nagy agyagtartalmú talajokat, és megvizsgálom nemzetközi, elsısorban a WRB-ban való megfeleltetésüket. A fentiek alapján javaslatot teszek a nagy agyagtartalmú talajok osztályozásának korszerősítésére. Eredményeim alapján kidolgozom a terepi munka során használt morfológiai bélyeg felismerést, terepi vizsgálatokat tartalmazó gyakorlati útmutató és eszközrendszer (az egykori „pH” láda) korszerősítését. Célom a nagy agyagtartalmú talajokra vonatkozó, a nemzetközi osztályozási rendszerekbe is átjárhatóan illeszkedı, diagnosztikus paraméterek és határozó kulcs kidolgozása. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Kutatómunkámat a szakirodalom feldolgozásával, továbbá a TIM adatbázisából a 30 %-nál nagyobb agyagtartalmú talajok leválogatásával és kiértékelésével kezdtem el. Elvégeztem a hazai nagy agyagtartalmú talajok dokumentálását, referenciaszelvények kiválasztását és vizsgálatát. A kiválasztott talajokat hazai, és nemzetközi osztályozási rendszerekbe soroltam be, megvizsgáltam összehasonlíthatóságukat és megfeleltethetıségüket. Javaslatot tettem a nagy agyagtartalmú talajokra vonatkozó diagnosztikus paraméterekre. További teendık: Feladataim közé tartozik a kapott eredmények értékelése, következtetések összefoglalása, publikálása, diszszertáció írása. A 2. nyelvvizsga megszerzése után beadom fokozatszerzési kérelmemet. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Fuchs, M., Nyilas, T., Szegi, T., and Bialkó, T., (2009): Morphological evidences of swelling stress in some high clay content soils of Hungary. Proceedings of the VIII. Alps-Adria Scientific Workshop, Neum, BosniaHerzegovina, 27 April – 2 May, 2009. Cereal Research Communications 37 (3): 435-438. pp. Bialkó, T., Szegi, T., Fuchs, M., és Láng, V., (2009): A magnézium megjelenése és jelentısége a talajokban, és a talajok osztályozásában. Magyar Kémikusok Egyesülete 11. Magyar Magnézium Szimpózium Budapest, 2009. április 15., 29. p. Szabari, Sz., Waltner, I., Fuchs, M., és Michéli, E., (2009): A magnézium tartalom megjelenésének jelentısége a szikes talajok elıfordulásában és térbeli lehatárolásában. Magyar Kémikusok Egyesülete 11. Magyar Magnézium Szimpózium Budapest, 2009. április 15., 21. p. Bialkó, T., Szegi, T., Fuchs, M., és Láng, V., (2009): The role and importance of magnesium in soils and soil classification. Magnesium Research 2009; 22 (2): 99. Szabari, Sz., Waltner, I., Fuchs, M., and Michéli, E., (2009): Importance of presence of magnesium for identifying and delineating risk areas of salinization and sodification. Magnesium Research 2009; 22 (2): 107. Michéli, E., Fuchs, M., McFee, W., (2009): Seleted Benchmark Soils Classified in the WRB. 2009 ASA-CSSASSSA Joint Annual Meeting, Pittsburg, USA. Láng, V., Fuchs, M., Waltner, I. and Michéli, E., (2009): Correlation possibilities based on taxonomic distance measurements. 2009 Soil Science Society of East Africa 25th Conference, Moshi, Tanzania.

6

Gyarmati Bernadett, 2006, nappali Folyadék és gázfázisú komplex transzportfolyamatok kísérleti és elméleti vizsgálata talajokban Témavezetı: Dr. Mészárosné Dr. Bálint Ágnes, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Mészáros Csaba, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A gyakorlati alkalmazásokban játszott egyre fontosabb szerepe okán napjainkban egyre nagyobb jelentıséggel bír a porózus közegeken keresztül zajló csatolt transzportfolyamatok kísérleti és elméleti, valamint számítógépes szimulációval történı tanulmányozása. Különösen gazdag, változatos formákban megnyilvánuló jelenségcsoportot képviselnek ebbıl a szempontból a talajban lejátszódó különbözı transzportfolyamatok, amelyek tanulmányozásának jelentıségét nehéz túlértékelni. Összességében olyan területrıl van szó, amelyek alapjaiban határozzák meg mindennapi létünket és döntı mértékben befolyásolhatják a fenntartható fejlıdés lehetıségeinek feltételeit. Ezen belül a talajok mindenkori állapotának ismerete nélkülözhetetlen a globalizációs folyamatok által is kiváltott újabb és egyre összetettebb energetikai és/vagy mezıgazdasági jellegő feladatok sikeres megoldásához. Továbbá a transzportfolyamatok modellezése különösen fontos a szennyezésterjedés jellegzetességeinek megértésénél. A kérdéses folyamatok minél pontosabb megértéséhez és modellezéséhez szükséges mérések igen gyakran rendkívül költségesek és nehezen kivitelezhetıek. Ezért a számítógépes szimuláció egyre hatékonyabb módszereinek elterjedése révén a nemritkán igen költséges mérési eljárásokat egyre inkább elméleti modellezési eljárásokkal igyekeznek felváltani. Munkámmal e feladatok megoldásához kívánok hozzájárulni, nagymértékben támaszkodva a korábbi kísérletek alapján elérhetı mérési eredményekre. Célkitőzések: A kialakított elméleti modell validálása a DAAD ösztöndíj program keretében a németországi UFZ Intézetben (Helmholz Zentrum für Umweltforschung GmbH – Halle/Saale) egy diffúziós kísérlet felállításával és megvalósításával. A mérések eredményeit szeretném felhasználni a modell további finomítására, így megteremtve az elmélet és gyakorlat közötti folyamatos kölcsönösséget. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Az elmúlt évben munkám támogatásra talált a Magyar Ösztöndíj Bizottság kezelésében lévı, DAAD által meghirdetett 10 hónapos, kutatói ösztöndíj program keretében, amely 2009 januárjától kezdıdött. Az ösztöndíj elnyerése érdekében, 4 hónap intenzív nyelvtanulás után sikeres középfokú német nyelvvizsgát tettem le. A program keretében megvalósult a tervezett diffúziós kísérleti munka. Az intézet mőszerparkjában rejlı lehetıségek maximális kihasználása. 2 hetet töltöttem az ATB Intézetben (Leibniz-Institut für Agrartechnik Potsdam-Bornim e. V.) Potsdamban, ahol infrakamerás megfigyelésre alapozott konvekciós elıkísérleteket végeztem. További teendık: A kísérleti eredmények kiértékelése és az elért újabb eredmények minél magasabb színvonalon való publikálása. Hiányzó tanulmányi kreditek megszerzése, értekezés elkészítése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: -

7

Horváth Éva, 2008, nappali Bányászati eredető környezetszennyezés lehetıségének komplex vizsgálata Magyarország keleti határvidékén Témavezetı: Dr. Heltai György, egyetemi tanár, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A bányászat következményeként jelentkezı, jelentıs kockázattal bíró szennyezések vizsgálata korunk egyik legfontosabb feladata. Adódik ez a nagymértékő bányászati tevékenységbıl, ami az emberiség történelmével szorosan összefonódott, és melynek forrása hihetetlen nyersanyag és energiaigényünk. Ennek hatásait nem csak térben, de idıben is fokozottan kell figyelembe vennünk. Sokszor nem is gondoljuk, hogy egy-egy régi, esetleg már el is feledett bányaterület milyen szennyezı forrás lehet akár napjainkban is, és hogy a szennyezés elterjedése nem csak lokális, hanem, és ez a jellemzıbb, regionális jelentıségő is lehet. Célkitőzések: Doktori munkám során a kijelölt területek (Gyulai mintaterület, Szarvasi mintaterület, Baiut) vizsgálatával, új és archív adatok feldolgozásával szeretnék következtetni a bányászati eredető, elsısorban nehézfém szennyezések mértékére, terjedésére, a terjedés mechanizmusaira, illetve létre kívánok hozni egy olyan tudásanyagot, melynek segítségével egy adott terület bányászati eredető szennyezésének felmérése tervszerően elvégezhetı. Ehhez szeretném meghatározni a vizsgált területek geokémia háttérértékeit (hol, illetve hogy választható el a természetes eredető szennyezés a mesterséges, bányászati tevékenységbıl eredı megnövekedett értékektıl), illetve szeretném kioldási tesztekkel vizsgálni a szennyezések valós kockázatait. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Az elmúlt idıszakban a romániai mintaterület (Baiut, vagy más néven Erzsébetbánya) vizsgálataival haladtam elıre. Az elsı, üledékmintákat győjtı mintavételt követıen a minták kémiai analízisét és ásványtani összetételének vizsgálatát végeztük el, melyek eredményeibıl születtek meg a tavalyi év konferencia megjelenései. 2009 szeptemberében, a második mintavétel során, a területen vízmintákat, és további, elemzésre érdemes, üledékmintákat vettünk, így a bányák területe, és a meddıhányók kapcsolatrendszere pontosabb feltérképezésre került. A területrıl továbbra is elég kevés ismeretanyag áll rendelkezésünkre, ezt némileg bıvíteni tudtam a Központi Bányászati Múzeum könyvtári győjteményének segítségével. További teendık: A következı hónapokban el kell végezni a teljes kiértékelést, további adatokat kell győjteni a erzsébetbányai területrıl, vizsgálni kell a meglévı üledékminták segítségével a használni kívánt kioldási teszteket, és az utolsó, várhatóan tavasszal kivitelezendı mintavétel során már célzottan kell alkalmazni a felmérésre kidolgozott módszereket, illetve a fellépı hiányosságokat is pótolni kell. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Horvath É., Jordan G., Fugedi U., Bartha A., Kuti L., Heltai G., Kalmar J., Waldmann I., Napradean I., Damian G. (2009): Risk assessment of heavy metals in abandoned mine lands. A case dtudy in Romania. International Conference on Contaminated Sites, 2009 June, Bratislava, Abstracts. (poster) Horvath É., Jordan G., Fugedi U., Bartha A., Kuti L., Heltai G., Kalmar J., Waldmann I., Napradean I., Damian G. (2009): Risk assessment of heavy metals in abandoned mine lands as a signifcant contamination problem in Romania. EGU General Assembly 2009, Geophysical Research Abstracts, Vol. 11. (poster) Horvath É., Jordan G., Fugedi U., Bartha A., Ballok M., Kuti L., Heltai G., Kalmar J., Valdman I., Napradean I and Damian G. (2009): Risk assessment of heavy metals in abandoned mine lands as significant contamination problem in Romania, Colloquium Spectroscopicum Internationale XXXVI (CSI XXXVI), 2009 August, Budapest, Abstracts. (poster) É. Horváth, G. Jordan, U. Fügedi, A. Bartha, M. Ballók, L. Kuti, Gy. Heltai, J. Kalmár, St. Valdman, I. Napradean, and G. Damian (2009): Nehézfém-szennyezések vizsgálata felhagyott bányaterületeken – Erdélyi esettanulmány, VIII. Földtudományi Ankét 2009. november, Nagykanizsa, konferencia elıadás

8

Horváth Márk, 2007, nappali Elemspecifikus detektálási technikák és elválasztási módszerek összekapcsolása fémes és nemfémes elemek kémiai specieszeinek meghatározására környezeti rendszerekben Témavezetı: Dr. Heltai György, egyetemi tanár, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A huszadik század második felében a fokozódó iparosodás és urbanizáció soha nem látott mértékben megterhelte a kémiai elemek természetes biogeokémiai körforgását, s ennek következtében ezeknek a hatásoknak felderítésére a környezetvédelem alapkérdésévé szélesedett. Az élet és környezettudományok mai igényei szerint választ kell adnunk arra a kérdésre, hogy az adott elem milyen kémiai formákban (speciesz) jelenik meg a vizsgált rendszerben, s milyen ezeknek a formáknak a biológiai hozzáférhetısége és hatása. Az 1990. óta eltelt másfél évtizedben az ilyen típusú kérdések megválaszolására irányuló törekvések indukálták az un. speciációs analitika kifejlıdését, s ennek során jelentıs mértékben építettek az agrokémiai vizsgálati módszerek sok évtizedes tapasztalataira is. A nagyteljesítményő elemanalitika összekapcsolása az elválasztási (s esetenként szerkezetazonosítási) módszerekkel új lehetıségeket hozott az agrokémiai kutatás számára is. Célkitőzések: Ph.D. kutatásaim céljaként elsısorban a talaj/víz/üledék rendszerben felmerülı speciációs analitikai problémák (Cr, Hg, As, klórtartalmú specieszek) megoldására alkalmas módszerek fejlesztését tőztem ki, alapozva a Kémia és Biokémia Tanszéken eddig is folytatott módszerfejlesztésre. • Ennek érdekében célom új megoldások keresése az elválasztási módszerek és a MIP-OES elemspecifikus detektálás összekapcsolására, továbbá ICP-OES és MIP-OES elemspecifikus detektálás teljesítıképességének összehasonlítása. • A MIP-OES elınyös adottságait kihasználva, módszert szeretnék kifejleszteni vízminták klórtartalmú specieszeinek meghatározására gázfejlesztéses mintabevitelre alapozva. • Célul tőztem ki az üledékek nehézfémtartalmának szekvens extrakcióval történı frakcionálási módszereinek továbbfejlesztését, alapozva a Kémia és Biokémia Tanszéken korábban kidolgozott szuperkritikus CO2 és szubkritikus víz oldószer kombinációkkal történı frakcionálásra. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Már diplomadolgozatomban foglalkoztam a Cr(III)/Cr(VI) speciációs analitikai rendszer optimalizálásával, és ebbıl született is lektorált folyóiratban cikk. Megkezdtem a Cl meghatározáshoz szükséges kísérleti gázfejlesztéses rendszer kifejlesztését és gyakorlati használatát. Bekapcsolódtam az üledék, talaj és ülepedı porok szekvens extrakciós vizsgálati módszerfejlesztésébe. Kimutattuk a readszorpciót az általánosan alkalmazott extrakciós módszernél. Optimalizáltuk a szubkritikus H2O és szuperkritikus CO2 extrakciót talajokra, üledékekre és ülepedı porokra. A Hamburgi Egyetemen (Universität Hamburg, Department of Chemistry, Institut für Anorganische und Angewandte Chemie) használt MSP-technikát megismertem, valamint átfogó tanulmányt végeztem elektrokémiai hidridfejlesztéssel egybekötve nehézfém analízisre (Hg), emellett a módszer javítását szolgáló fejlesztéseket is végeztem. További teendık: A folyamatban levı munkák befejlesztése, szigorlat, és a disszertáció megírása. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Horváth, M.; Reszke, E.; Heltai, Gy., (2009): Application of new type microwave plasma torch for flow injection sample introduction with hydraulic high pressure nebulizer, Colloquium Spectroscopicum Internationale XXXVI, Eötvös Lóránd University, Budapest, Hungary, 30. August – 3. September, p. 95. Bayoumi, Hamuda H. E. A. F., Orosz, E.; Horváth M.; Palágyi A., Baranyai Szederné B., Patkó, I.; Kecskés, M. (2009): Szennyvíziszappal kezelt talajok hatása a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben, Agrokémia és Talajtan, Akadémiai Kiadó, ISSN 0002-1873, közlésre elfogadva Rusnák, R,; Halász, G.; Horváth, M.; Remeteiová, D.; (2009): Intensification of the BCR sequential extraction with sonication for sediments, soils, and gravitation dust sediment samples, Toxicological & Environmental Chemistry, közlésre elfogadva Horváth, M.; Boková, V.; Heltai, GY.; Flórián, K.; Fekete, I. (2009): Study of application of BCR sequential extraction procedure for fractionation of heavy metal content of soils, sediments and gravitation dusts, Toxicological & Environmental Chemistry, közlésre elfogadva

9

Kampfl Györgyi, 2006, levelezı Mikrokozmosz kísérleti rendszer optimalizálása talaj szén-nitrogén ciklusok gázalakú (NO, N2O, CO2) formáinak vizsgálatához Témavezetı: Dr. Mészárosné Dr. Bálint Ágnes, egyetemi docens, Ph.D. Külsı Konzulens: Dr. Torkos Kornél, egyetemi docens A téma aktualitása, jelentısége: A globális klímaváltozás kedvezıtlen hatásai az egész földön érezhetıek. Az üvegházgázok légköri koncentrációjának növelésében a mezıgazdaságnak is komoly szerepe van, ezért szükséges olyan környezetbarát talajmővelési eljárások kidolgozása, amelyek alkalmazása esetén a környezetszennyezı gázok emissziója a minimálisra csökkenthetı. Ezen feladat megvalósítása során elıször célszerő viszonylag kis költségigényő, kismérető modellkísérletekben tanulmányozni a gázemissziót és az azt befolyásoló tényezıket. Célkitőzések: Célkitőzéseim között szerepel mikrokozmosz kísérleti eszközrendszerünk továbbfejlesztése a mikrobiális változások dinamikus követésére alkalmas berendezések kialakításával, valamint az alkalmazott gázkromatográfiás elemzési módszerek hatékonyságának és pontosságának növelése. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Eddigi kutatómunkám során a SZIE MKK Kémia és Biokémia Tanszékén 2001-tıl olyan mikrokozmosz kísérleti rendszer kidolgozásában vettem részt, amely alkalmas a fıleg denitrifikációs eredető környezetszennyezı gázprodukció és az azt befolyásoló tényezık tanulmányozására. A zárt edényekben a talajminták fölött lévı gáztérbıl a N2O- és a CO2-tartalmat mértük rendszeresen gázkromatográffal, valamint 2004-tıl a NO mennyiségét is NO-analizátor használatával. Az alkalmazott analitikai módszerekkel kapcsolatban felmerült problémák megoldására 2004-tıl vízpára- illetve széndioxid-elnyelı elıtétoszlopokat próbáltam ki. 2006-ban az eddigi detektorok egymás után kötésével, hosszabb analitikai oszlopnak és Nafion gázszárítónak a gázkromatográfban való alkalmazásával a mintában lévı vízgız zavaró hatását sikerült minimalizálnom megfelelı elválasztás és a minták elemzési idejének mintegy felére csökkentése mellett. A rendszer rutinszerő alkalmazására 2007-tıl további mikrokozmosz kísérletekben, 2008-tól pedig az „Eltérı nedvességviszonyok és nitrogén-tápanyagellátási módok hatása a talaj NOx és CO2 produkciójára, termékenységére és mikrobiológiai aktivitására szántóföldi és modellkísérletben” címő K-72926 számú OTKA pályázatban került sor. 2008/2009-ben a hallei Helmholtz Zentrum für Umweltforschung Talajfizikai Osztályán folytattam a gázemissziót befolyásoló tényezık tanulmányozását a Stabil Izotópok és Biogeokémiai Ciklusok Kutatócsoport által kifejlesztett mikrokozmosz berendezés használatával. További teendık: A közvetlenül a méréseket zavaró analitikai problémák kiküszöbölése és más kísérleti berendezések alkalmazása után saját mikrokozmosz rendszerünk optimalizálásának lehetıségeivel kívánok foglalkozni, hogy hozzájárulhassak a talajokból származó NO, N2O és CO2 kibocsátás nyitott kérdései közül néhány tisztázásához. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: T. Szili-Kovács, Á. Bálint, Gy. Kampfl, K. Kristóf, E. Nótás (2009): Development of silicone tube air sampler to study water stress in soil monoliths. Cereal research Communications, 37: 419-422. Á. Bálint, Gy. Kampfl, E. Nótás, S. Hoffmann, K. Berecz, K. Kristóf, A. Anton, T. Szili-Kovács, Gy. Heltai (2009): The formation of nitrogen oxides and the carbon dioxide in soil and the greenhouse effect. 16th Nitrogen Workshop, Turin. 28 June - 01 July 2009. Proceedings of the 16th Nitrogen Workshop. Ed.: C. Grignani et al. ISBN 978-88-902754-2-5

10

Kertész Balázs, 2009, levelezı Szerves eredető összetett növényi tápanyagok (komposztok) tápanyag-szolgáltatása Témavezetı: Dr. Czinkota Imre, egyetemi docens, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A kutatásom egyik alapja, hogy napjainkban méginkább szükség van intenzív gazdálkodás folytatására termıtalajainkon ahhoz, hogy gazdaságosan ki tudjuk elégíteni az élelmiszerek iránti egyre növekvı keresletet. Az intenzív gazdálkodás tápanyagigénye lényegesen nagyobb, mint az átlagos termelésé. Ezért vizsgálom a növények által felvehetı fı tápanyagok viselkedését a talajban és a növényekben. Ebbıl kiindulva rendkívül fontosnak tartom egy környezetbarát, szerves eredető tápanyag létrehozásának kutatását, mely felveheti a versenyt a piacon lévı mőtrágyákkal. A komposzt sok esetben a legkiválóbb növényi tápanyagforrásnak bizonyul. Az állati eredető melléktermék, mint trágya kezelésére is a komposztálás lehet az egyik legjobb eljárás, mert viszonylag rövid idı alatt közegészségügyileg biztonságos anyagot nyerhetünk, valamint a komposztálás nagy anyagmennyiségek feldolgozására ad lehetıséget. A kommunális szennyvíziszapból és a növényi rostokból elkészített komposzt beltartalma is hasonló, de a legkiválóbb minıségő alapanyagnak a szarvasmarha trágya bizonyul, ezért kifejezetten a szarvasmarha trágya komposzt képezi vizsgálataim gerincét. Célkitőzések: A kutatásom célja olyan vizsgálatok elvégzése, melyek eredményei rávilágítanak a dúsított komposzt felhasználhatóságára, hasznosságára, ezzel a módosított komposzt elıállítási technológia versenyképesebbé tételére. Vizsgálataink alapján pontosabban megismerhetjük a módosított komposzt hatását a talajba jutó tápanyagokra. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Egy a kutatásaim alapját képezı terméket laboratóriumi körülmények között állítottam elı, melyhez termékengedély számot is igényeltem. A termék engedélyezése folyamatban van a Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálatnál. Az engedélyhez szükséges mérések nagy részét a doktorandusz laborban végeztem el, nevezetesen szervesanyag-tartalom vizsgálatát, szárazanyagtartalom mérését, szemcseméret eloszlás, vízben oldható összes sótartalom, NO3 , NH4 , összes N, K2O , P2 O5 , Ca, Mg méréseket. További teendık: További vizsgálatok elkezdése, eredmények összegzése, értekezés elkészítése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: -

11

Kovács Attila, 2009, levelezı Biodízel melléktermékek hatása a talajnövény renszerre Témavezetı: Dr. Czinkota Imre, egyetemi docens, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A biodízel gyártása során számos olyan nagy mennyiségben keletkezı hulladék jön létre, amelynek hasznosítását meg kell oldani. Az anyagában történı hasznosításnak több technológiai megoldása lehetséges, így pl. a homogén katalízis, szelektív oxidációs módszerek, új polimerizációs eljárások és a szelektív biológiai átalakítás. A biodízel egyik jellegzetes mellékterméke a glicerin, amelyrıl ismert, hogy kereskedelmileg is kapható polimerek alapanyaga. Mivel a jelen folyamatban gyakorlatilag hulladékként keletkezik, ára a mesterségesen elıállított tiszta termékhez képest jelentısen csökken. Mindez magával vonja e vegyület egyre szélesebb körben való alkalmazhatóságának lehetıségét, ami a belıle gyártott piacképes termékek megjelenéséhez vezethet. Fontos szempont, hogy a keletkezett veszélyes anyagokat tartalmazó glicerin mellékterméket ne csak ártalmatlanítsuk, hanem hasznosítsuk is. A fenntartható gazdálkodás megvalósítása érdekében, célszerő az olajnövények által a talajból kivont tápanyagokat oda visszajuttatni, illetve a tápanyag hiányát pótolni. A biodízel gyártás során az olajnövény által kivont tápanyag nagy része a glicerines fázisban koncentrálódik, továbbá a hozzáadott KOH katalizátor megfelelı kezeléssel esszenciális növényi tápanyaggá alakítható. A fentiek értelmében munkánk célja, hogy a biodízel során keletkezı glicerin mellékterméket, minél értékesebb növényi tápanyagforrássá alakítsuk a fenntartható gazdálkodás megvalósítása érdekében. Célkitőzések: A kutatás célja olyan, vizsgálatok elvégzése melynek eredményei rávilágítanak a biodízel melléktermékek felhasználhatóságára, hasznosságára, ezzel a biodízel elıállítási technológia versenyképesebbé tételére. Vizsgálataink alapján pontosabban megismerhetjük a biodízel melléktermékek hatását a talajba jutó tápanyagokra. Az itt kapott ismeretek birtokában jobban, célzottabban és hatékonyabban használhatjuk fel a szerves növényi tápanyagokat. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A kísérleti körülmények elıkészítése és irodalomkutatás. A növényi produkció növekedését leíró matematikai modell definiálása. További teendık: Kísérletezés és az eredmények kiértékelése. Az eredmények összegzése és az értekezés elkészítése a távoli jövıben várható. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: -

12

Láng Vince, 2009, nappali A hazai talajvédelmet és a nemzetközi megfeleltetést szolgáló felvételezési és adatrendszer fejlesztése Témavezetı: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A talajokról rendelkezésre álló számszerő, harmonizált információ feltétlenül szükséges a szabályozás, a földhasználat, illetve a mezıgazdasági és ipari fejlıdés környezeti hatásainak felmérésében, nyomon követésében. A talajinformációt tartalmazó adatbázis hiánya világszerte közvetlen vagy közvetett oka a nem megfelelı talajhasználatnak, mely sok esetben okozza talajainak további degradációját, leromlását úgy helyi, mint regionális és globális méretekben. A fentiek alapján óriási igény lépett föl a megbízható, könnyen hozzáférhetı számszerő talaj adatok iránt. Célkitőzések: • A SZIE koordinálásban megújított, és jelenleg tesztelés alatt álló hazai talajosztályozás (Michéli et al., 2008) alacsonyabb szintjeinek fejlesztése, számszerősítése. • A 2.1 pontban megfogalmazott célkitőzést támogató objektív terepi felvételezés és laboratóriumi módszerek fejlesztése, adaptálása és azok útmutatóba foglalása. • Archív adatok megmentésének minısítési, és modern adatbázisokba integrálásának módszertani kidolgozása. • Adatstruktúra modell létrehozása, mely jól szolgálja az adatok feldolgozását, térbeli megjelenítését és más, hazai és nemzetközi adatbázisokkal átjárható. • Az elkészült korszerő objektív felvételezésre és adatokra épülı adatbázis struktúra tesztelése. A tesztelést több hazai, egy európai és egy afrikai terület adatbázisán tervezem. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A vonatkozó szakirodalom folyamatos áttekintése, szakkönyvek beszerzése, szükséges technikai háttér kiépítése. A kutatáshoz szükséges és kapcsolódó tantárgyak felvétele, a vonatkozó ismeretek bıvítése. További teendık: Szakirodalom további tanulmányozása, vonatkozó ismeretek elmélyítése. A megfelelı adatértékelési, statisztikai, digitális talajtérképezési módszerek kiválasztása, alkalmazása. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Michéli, E., Szabari, Sz., Láng, V., Waltner, I., Dobos, E. (2009): Applying diagnostic categories of the World Reference Base for Soil Resources (WRB) for identifying and delineating risk areas of salinization and sodification, Proceedings of the VIII. Alps-Adria Scientific Workshop, Neum, Bosnia-Herzegovina, 27 April – 2 May, 2009. Cereal Research Communications, Vol. 37 No. 3. 399-402. pp Bialkó, T., Szegi, T., Fuchs, M., Láng, V., (2009): The role and importance of magnesium in soils and soil classification. Magyar Kémikusok Egyesülete 11. Magyar Magnézium Szimpózium Budapest, 2009. április 15., 30. p. Láng, V., Fuchs, M., Waltner, I., Michéli, E., (2009): Correlation possibilities based ontaxonomic distance measurement. 25th SSSEA Conference, Moshi, Tanzania Waltner, I., Láng, V. (2009): One hundred years of evolution of soil classification in Hungary. Poszter, From Dokuchaev to numerical soil classification, Gödöllı, Hungary

13

Makádi Marianna, 2003, levelezı Ásványi és szerves adalékanyagok hatása a nyírségi homokterületek biológiai aktivitására Témavezetık: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc. Dr. Biró Borbála, tudományos fımunkatárs, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A homoktalajok, bár gyenge termıképességőek, a növénytermesztésbıl nem vonhatók ki teljes mértékben. A termésbiztonság fokozható tájba illı, szárazságtőrı fajtákkal, másrészt megfelelı agrotechnikával, és ezzel szoros összefüggésben, talajjavító anyagok alkalmazásával. Erre a célra különbözı ásványi és szerves adalékanyagok használhatók, melyek kedvezıbb talajkémiai és talajfizikai tulajdonságokat eredményeznek, amely változások a talaj biológiai aktivitását is kedvezı irányban befolyásolják. Célkitőzések: A talajok termékenységét a mikrobiális aktivitás alapvetıen meghatározza. Munkám célja ezért annak vizsgálata, hogy a talaj tápanyagtartalmának növelésére, a homoktalaj szerkezetének javítására a talajba juttatott ásványi és szerves anyagok milyen hatással vannak a talaj biológiai aktivitását jellemzı néhány kiválasztott paraméterre, az ezekben tapasztalt változások milyen kapcsolatban vannak a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaival. Az eredmények alapján javaslattétel a mezıgazdaság számára hasznosítható agrotechnikai lehetıség(ek)re. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Munkám során bentonit, biogázüzemi fermentlé és komposztált szennyvíziszap hatását vizsgáltam. Megállapítottam, hogy – megfelelı alkalmazás esetén − mindhárom anyag alkalmas a termés növelésére, a termés beltartalmi paramétereinek javítására, a talaj biológiai aktivitásának serkentésére. Az eredmények értékelése során többváltozós statisztikai módszerek alkalmazásával vizsgáltam az általam mért kémiai és biológiai paraméterek közötti összefüggéseket, kapcsolatokat. Folyamatban van a dolgozat megírása. 2009-ben sikeres doktori szigorlatot tettem. További teendık: 2010-re a dolgozatom megvédését tervezem (munkahelyi vita 2010 nyarán, nyilvános védés 2010 ıszén). IFos elsı szerzıs folyóiratcikk megjelentetése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Tomócsik A., Makádi M., Orosz V. (2009): Szennyvíziszap komposzttal kezelt homoktalaj toxikus elemtartalom változása. Tartamkísérletek a mezıgazdaság szolgálatában (80 éves a Westsik vetésforgó) In: Iszályné dr Tóth Judit (szerk.): Debreceni Egyetem Agrár- és Mőszaki Tudományok Centruma Kutatási és Innovációs Központ Nyíregyházi Kutató Intézet. Nyíregyháza, p. 193-201. Makádi M., Tomócsik A. (2009): Rendszeres fermentlé alkalmazás hatása a homoktalaj tápelem-tartalmára. Tartamkísérletek a mezıgazdaság szolgálatában (80 éves a Westsik vetésforgó) In: Iszályné dr Tóth Judit (szerk.): Debreceni Egyetem Agrár- és Mőszaki Tudományok Centruma Kutatási és Innovációs Központ Nyíregyházi Kutató Intézet. Nyíregyháza, p. 183-192. Vágó I., Kátai J., Makádi M., Balla Kovács A. (2009): Effects of biogas fermentation residues on the easily soluble macro- and microelement content of soil. Trace elements in the food chain. Vol. 3. Deficiency or excess of trace elements in the environment as a risk of health. Pp. 252-256. Publ.: Working Committe on Trace Elements and Institute of Materials and Environmental Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest. Eds.: Szilágyi M, Szentmihályi K. ISBN 978-963-7067-19-8. Tomócsik, A., Makádi, M., Orosz, V., Mészáros, J., Tóth, Gy. (2009): Effect of composted sewage sludge on the toxic elements content in 2007-2008 3rd International Symposium on Trace Elements in the Food Chain – Deficiency or Excess of Trace Elements in the Environment as a Risk of Health, Budapest, 21-23 May 2009.

14

Rózsáné Szőcs Beatrix, 2002, levelezı Anaerob elıkezelés hatása a szennyvíziszapok komposztálására Témavezetı: Dr. Füleky György, egyetemi tanár, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A szennyvíziszapok kezelésérıl fertızıképességük, magas szervesanyag- és tápanyagtartalmuk miatt gondoskodnunk kell. Helytelen kezelésük, elhelyezésük környezeti problémákat okoznak. A szennyvíziszapok biológiai stabilizálása aerob és anaerob módon történhet, mely különbözı elınyökkel és hátrányokkal jár. Olyan eljárásra lenne szükség, mely magába foglalja az anaerob iszapkezelés energia termelı képességét, valamint a komposztálás egyszerő, jól nyomon követhetı folyamatait és a végtermék kedvezıbb minıségét. Célkitőzések: Vizsgálni a száraz, szakaszos üzemő anaerob kezelés alkalmazhatóságát szennyvíziszap stabilizálására: • igazolni, hogy a száraz, szakaszos üzemő anaerob kezelés kedvezı alternatívát nyújt kis kapacitású szennyvíztisztító telepek esetén, mint a folyékony fázisú anaerob kezelés, • vizsgálni különbözı oltóanyag arányok hatásait a száraz, szakaszos üzemő anaerob kezelésre. Vizsgálni és értékelni az anaerob elıkezelés hatását a komposztálási folyamatra, • meghatározni az anaerob elıkezelés mértékének hatását az aerob degradációra, • meghatározni, hogy az elıkezelés mértéke hogyan befolyásolja a nitrogénformák alakulását a kezelés során, • elméleti számítással és méretezéssel bemutatni, hogy a két kezelési lépcsı hogyan optimalizálható. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Az elızı években a 4 kísérletsorozatban a száraz, szakaszos üzemő anaerob kezelés vizsgálatával foglalkoztam. A vizsgálati eredmények szerint a száraz, szakaszos üzemő anaerob kezelés alkalmazható szennyvíziszap stabilizálásra. Az optimális iszap : oltóanyag arány 1:1,25 – 1,5 körüli. A száraz, szakaszos üzemő anaerob kezeléssel elıállított iszapok közvetlenül a komposztálás vizsgálatánál felhasználhatók (szemben a folyékony, folyamatos üzemő kezeléssel), így a célkitőzésem 2. pontjában meghatározott vizsgálatokat is a fenti módszerrel hajtottam végre. 4 kísérletsorozatot végeztem az anaerob elıkezelés és a komposztálás együttes alkalmazásáról. A kísérlet eredményei feldolgozásra kerültek. Megállapítottam, hogy az anaerob kezelés mértéke befolyásolja az aerob degradációt. További teendık: Doktori disszertáció összeállítása. Mérési eredmények publikálása folyóiratokban. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Rózsáné Szőcs B., Simon M. (2009): Települési szerves hulladék és szennyvíziszap együttes száraz anaerob kezelési lehetıségének vizsgálata, Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyőlése. Baja, 2009. július 1-3. http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/27/index.html Mátrai I., Rózsáné Szőcs B. (2009): A garai Sóstó növényzetének természetvédelmi értékelése és a helyreállítás lehetıségei, Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyőlése. Baja, 2009. július 13. http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/27/index.html Rózsáné Szőcs B., Simon M. (2009): Bontható szervesanyag-tartalom változásának hatása a komposztálás folyamatára. Erdei Ferenc Konferencia, Kecskemét, 2009. szeptember 3-4. – in press Rózsáné Szőcs B., Simon M. (2009): Rothasztott szennyvíziszap komposztálásának méretezése kísérleti eredmények alapján, Magyar Tudomány Ünnepe, Baja, 2009. november 3-4. – in press Rózsáné Szőcs B., Mátrai I., Füleky Gy. (2009): A garai Sóstó talajtani felmérésének eddigi eredményei, Magyar Tudomány Ünnepe, Baja, 2009. november 3-4. – in press

15

Sándor Ferenc, 2008, levelezı Humic anyagok hatása faiskolai termesztésben Témavezetı: Dr. Füleky György, egyetemi tanár, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Afghanisztan keleti tartományának gazdasági fejlıdése elsısorban a kertészeti kultúrák termelésétıl függ. A gyümölcsösök telepítése és társítása más kertészeti kultúrákkal meghatározó szerepet játszik a talaj védelmében és a további talajromlás megakadályozásában. Ennek gátló tényezıje, hogy a faiskolai termesztés csak gyenge minıségő facsemetéket produkál az adott talaj és klimatikus viszonyok között. Így a telepítésekben a kipusztulási arány magas. A szerves humuszanyagok alkalmazása nemcsak a talajok minıségét javítja, de ugyancsak pozitívan elısegíti a facsemeték fejlıdését is. Az ilyen anyagokkal kezelt talajokon nevelt csemeték túlélési aránya jobb, és falhasználásuk a kertészeti termesztésben és talajvédelemben sikeresebb. Emellett az is lényeges szempont, hogy a humuszanyagok alkalmazása jelentısen csökkenti a termelési költségeket. Célkitőzések: A kísérletek a humuszanyagok alkalmazásának hatását vizsgálják faiskolai termesztésben. A vizsgálat a facsemeték fejlıdési mutatóin és a talaj fizikai-kémiai tulajdonságaiban történı változásokon keresztül kívánja bizonyítani a humin és fulvol savak jelentıségét a gyümölcstermesztésben és a környezetvédelemben. A kísérléti eredményeknek azt is ki kell mutatniuk, hogy a humuszanyagok alkalmazása az erıforrások helyettesítése helyett, a környezeti adottságok és természeti erıforrások teljeskörő kihasználását, azok védelmét és regenerálódását (vagy javítását) segíti elı. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A kísérlet gránátalma faiskolai termelését vizsgálta négy parcellában, összesen 1.8 hektár területen, 330 teszt és 80 kontroll soron, barázdás, felszíni öntözéses rendszerben. A tápanyagellátás állati szerves trágyát, difoszfátot és ureát alkalmazott alaptrágyaként. Humin sav két alkalommal lett a talajba dolgozva, míg fulvol sav egyszeri alkalmazásban lombtrágyaként került kipermetezésre. Kilenc hónap után az adatok azt mutatták, hogy a teszt növények szár átmérıje és magassága átlagosan 3035%-al kedevezıbb mint a kontroll növényeké. A kontroll növényeknek a teszt növenyékhez viszonyítva csak 5560%-a érte el a megfelelı fejlıdési szintet betakarításkor. A teszt növények gyökérzetének súlya átlagosan 2.62szer nagyobb volt mint a kontroll növenyeké. A 2-4mm, 4-7mm és 8mm-nel nagyobb gyökerek száma átlagosan 4-5-ször több a tesztnövények esetében. A talajvizsgálatok kimutatták, hogy az erısen lúgos pH jelentısen csökkent, a talaj elektromos vezetıképessége nıtt és a felvehetı NPK mennyisége ugyancsak megnövekedett. A szántóföldi kísérletek mellett laboratoriumi körülmények között, levél analízissel, angolperjén vizsgaltam a humuszanyagok hatását különbözı koncentrációban. Ezen adatok feldolgozasa még folyamatban van. Statisztikai értékelések ugyancsak kimutatták a pozitív korrelációt a különbözı termés mutatókra. További teendık: A következı idıszak feladata a begyőjtött adatok elemzésének és értékelésének folytatása, valamint újabb laboratóriumi kísérletek eredményeinek a kiértékelése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Sándor F. (2009): The effect of humic substances on pomegranate nursery production in Nangarhar, Afghanistan, SZIE Bulletin, Gödöllı, (angol nyelven) Sándor F. (2009): Humic substances effect on pomegranate nursery production, International Scientific Conference-Humic Substances In Ecosystems 8, ŠOPORŇA, Slovakia, 13 – 16. september 2009

16

Szabari Szabolcs, 2009, levelezı A hazai szikes talajok felvételezésének, osztályozásának és térképezésének módszertani fejlesztése Témavezetı: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A hazai szikes talajainkról gazdag térképi adatbázissal rendelkezünk, a térképek többsége azonban régi, elavult információkon, gyakran már nem érvényes mintavételi módszereken alapszik, s néhány laboratóriumi módszer alkalmazása már nem elégíti ki a jelen kor elvárásait a megbízhatóság tekintetében. Szikes talajaink objektív és gyakorlati célokat szolgáló elkülönítése, az archív anyagok használhatósága, a terepi és laboratóriumi módszerek, s ezzel együtt a talajosztályozás módszerének fejlesztése napjainkban meghatározó jelentıségő. A talajvédelmi direktíva elfogadását követı öt éven belül az egyes tagállamoknak nemzeti területükön azonosítaniuk kell azokat a területeket, amelyekkel kapcsolatban döntı bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a szikesedés, mint talajdegradációs folyamat már megjelent, vagy a közeljövıben valószínőleg megjelenik. Célkitőzések: • A szikes talajok osztályozásának, s ezen belül az osztályozás alacsony szintjének fejlesztése. • A hazai és nemzetközi felvételezési és vizsgálati módszertan összevetése, a győjtött adatok értelmezése, harmonizálása és egységes informatikai rendszerbe illesztése Jász-Nagykun-Szolnok megye szikesedés által veszélyeztetett tesztterületein. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Megkezdtem a témával kapcsolatos hazai és nemzetközi irodalom feldolgozását. Jász-Nagykun-Szolnok megye digitális genetikus talajtérképe alapján kiválasztottam a kutatás tesztterületét, Karcag külterületén. Az elsı talajszelvények feltárása, leírása és mintázása, valamint a talajminták laboratóriumi feldolgozása megtörtént. Az Eurofins Agrosciences Services Kft. segítségével GPS vezérelt gépi talaj-mintavételezést végeztünk egy korábban rizsföldként hasznosított parcellán, 0-30, 30-60 és 60 cm alatti mélységben. Részt vettem a „Bridging the Centuries 1909-2009, Budapest” és az „IUSS Salinization Conference, 2009, Budapest” konferenciákon és azok terepi bemutatóin. További teendık: A tesztterületeken rendelkezésre álló, archív (papír) térképeken lévı adatainak, az egyes talajtani felvételezések terepi és laboratóriumi vizsgálati adatainak (TIM, Talajvédelmi Információs Monitoring Rendszer, üzemi genetikus talajtérképek, földértékelési térképek, talajtani szakvélemények, talajvédelmi tervek) összegyőjtése, újabb mintavételi helyek kijelölése, saját terepi és laborvizsgálatokkal kiegészítve. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: E. Michéli, Sz. Szabari, V. Láng, I. Waltner, E. Dobos (2009): Applying diagnostic categories of the World Reference Base for Soil Resources (WRB) for identifying and delineating risk areas of salinization and sodification, VIII. Alps-Adria Scientific Workshop Neum, Bosnia Herzegovina, 2009. Szabari Sz., Waltner I., Fuchs M., Michéli E. (2009): A magnézium-tartalom megjelenésnek jelentısége a szikes talajok elıfordulásában és térbeli lehatárolásában, Magyar nyelvő elıadás és angol nyelvő összefoglaló, 11. Magyar Magnézium Szimpózium, Budapest, 2009. Sz. Szabari,, V. Láng, E. Michéli (2009): Data availability in Jász-Nagykun-Szolnok County for identifying and delineating risk areas of salinization and sodification, IUSS Salinization Conference, Budapest, 2009.

17

Szabó László, 2000, levelezı A hazai mőtrágya-felhasználást befolyásoló gazdasági, politikai és tudományos tényezık történeti áttekintése Témavezetı: Dr. Füleky György, egyetemi tanár, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Munkámban alapvetıen arra a kérdésre keresek választ, hogy milyen út vezetett a mai mőtrágyázási gyakorlathoz. A jelenlegi magyar agrárium olyan alapvetı változások elıtt áll, illetve már zajlanak benne, amelyek szükségessé teszik számos, a mezıgazdaságot érintı kérdés újra értelmezését. Ezek a változások a talaj tápanyaggazdálkodását is érintik és ezen keresztül a növénytermesztést, sıt a mezıgazdaság egészét befolyásolják. Az utóbbi évek politikai, gazdasági történései és nem utolsósorban a tudományos kutatási eredmények megkérdıjelezik az eddigi célokat. A mezıgazdasági termelés fı meghatározója a kibocsátott termék mennyisége volt. A termelés gazdaságos volta, illetve a termék minısége sem volt mindig korlátja a mennyiségi termelésnek. Ma már természetesnek tekintjük, hogy környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek a termelés során. Az MTA Stratégiai Kutatások Programtanácsa az agrárium értelmezésében radikális változásokat tart szükségesnek. A legújabb megközelítésben a mezıgazdaság céljai között már csak egy szempont a tényleges termelés. Egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a termékek minıségbiztosítására és a környezet-, illetve a természetgazdálkodásra, ami a szántóföld, az erdı, mezı, sıt a vizek egyensúlyban tartását, a biodiverzitás biztosítását jelenti. A jövı mezıgazdaságának tervezésére a jelenlegi helyzet pontos értelmezése adhat alapot. Ennek ismerete viszont a múlt alapos ismeretén nyugszik. Célkitőzések: Munkámban a mőtrágyázás hazai történetét szeretném végigkísérni. Választ keresek arra, hogy hogyan alakult az egyes korszakok mőtrágyázási gyakorlata és a különbözı, a mőtrágyázást befolyásoló tényezık mikor milyen mértékben hatottak a mőtrágyázás színvonalára. Hangsúlyozottan foglalkozom a mőtrágya-felhasználás és a szervestrágya megítélésének és alkalmazásának összefüggéseivel. Dolgozatomban az eddigi kutatási területek szélesítésének szándékával, egy olyan szempont vizsgálatát is célul tőztem ki, melynek részletes feldolgozása a korszak egészére még nem történt meg. Választásom a hazai mőtrágyázás gyakorlatát befolyásoló állami szerepvállalására esett, mert kutatásaim során mind inkább egyértelmővé vált, hogy a mőtrágyák alkalmazását, vagy elvetését befolyásoló tényezık között milyen nagy jelentısége van a gazdaságpolitikai döntéseknek. A mőtrágyák alkalmazását az aktuális gazdasági hatékonyságából következı, a szükségszerőség alapján beálló egyensúlytól a politika közvetlen, vagy közvetett eszközökkel igen gyakran idıszerő érdekeinek megfelelıen eltérítette. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Az eddig végzett kutatások részeredményeit konferenciákon és tanulmányokban publikáltam. 2001-ben a “Magyar Mezıgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000.” kiadványban jelent meg tanulmányom “Mőtrágyázás Magyarországon a két világháború között” címmel. OTKA pályázaton nyert támogatásból vettem részt a 2001. szeptember 23-29. alatt megtartott XIII. AIMA kongresszuson Lindlarban (Németország). 2003-ban “Hagyományos tápanyag-gazdálkodási módok a növénytermesztésben” címmel tartottam elıadást a VI. Falukonferencián. „A talajtan és agrokémia nyelvezete Magyarországon a XIX. században” címmel tartottam elıadást Apáczai Csere János Enciklopédiája elkészültének 350. évfordulójának tiszteletére rendezett tudománytörténeti konferencián. „Tápanyag-gazdálkodási elméletek fejlıdése és gyakorlati hasznosítása a XIX. századi Magyarországon.” címmel jelent meg tanulmányom a Magyar Mezıgazdasági Múzeum Közleményeiben, 2004-ben. További teendık: A témakörbe tartozó, feldolgozott és megírt anyag, az 1945 utáni magyar mőtrágyázás történetének publikálása az „Agrártörténeti Szemlé”-ben. Az idáig eredmények összefoglalása és megjelentetése szakfolyóiratban. Feldolgozni és megjelentetni a rendszerváltást követı évek eseményeit napjainkig. A szigorlat letétele, a szakdolgozat összeállítása és beadása. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Szabó L. (2009): Tápanyag-visszapótlás elmélete és gyakorlata a bencés gazdaságokban a 19-20. században. (In: Monostori szılı- és borgazdálkodás. szerk.: Dénesi Tamás – Csoma Zsigmond) Budapest, 2009. p. 157166.

18

Szécsy Orsolya, 2009, levelezı Intenzív és ökológiai gazdálkodás nehézfém-terhelése és hatása magyarországi talajok mikrobiológiai aktivitására Témavezetı: Dr. Heltai György, egyetemi tanár, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: 2009-ben megkezdıdött az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program második 5 éves ciklusa. Az intézkedés célja a termıhelyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezıgazdasági gyakorlat kialakítása. A 2009-2014 közötti idıszakban a sikeres pályázók különbözı célprogramok elıírásait hajtják végre, melyek többek között a következık: Alapszintő szántóföldi cp., Ökológiai szántóföldi növénytermesztési cp., Ökológiai gyepgazdálkodási cp., Integrált ültetvény cp. Az ökológiai szemlélet napjainkban egyre nagyobb teret nyer Magyarországon is. Fontos ezért, hogy tudományos vizsgálati módszerekkel, mérési adatokkal is alátámasszuk a különbözı szintő ökológiai gazdálkodás környezetvédelmi hatásait, így az egyes konkrét célprogramok szerepét a talaj védelmében. Ennek felmérése egy országos monitorozás keretében fog megvalósulni, melyben fontos szerepet kapnak a nehézfémek is, mint a talaj potenciális, mezıgazdasági eredető szennyezı forrásai. Célkitőzések: • Kimutatható változást keresni országos szinten az intenzív, illetve az ökológiai gazdálkodás (AKG programok) talajra gyakorolt nehézfém-terhelése és ennek környezeti kockázata között, a különbözı magyarországi talajokon. • Ehhez kapcsolódóan elızetesen optimális mintavételi módszerfejlesztés nehézfémek monitorozására, a térbeli heterogenitás figyelembevételével. A kérdéseim ide vonatkozóan a következıek: Mekkora területrıl érdemes mintát venni optimális pontosság és megbízhatóság eléréséhez? Összevont mintavétel esetén hány al-mintából álljon a minta? • Emellett kísérletesen megvizsgálni, hogy milyen mértékő nehézfém-terhelést jelentenek a különbözı talajtípusokra a Magyarországon használatos foszformőtrágyák. Megállapítani, hogy hogyan hat ez a terhelés a talaj biológiai aktivitására. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: • Irodalmi áttekintés. • Elvégeztük a mintavételt a mintavétel-optimalizációhoz (2. célkitőzés). További teendık: • Szakirodalom feldolgozásának folytatása. • A mintavételi fejlesztés eredményeinek elemzése (2. célkitőzés). • Részvétel a 2010 ıszén megvalósuló országos mintavételezésben, mely az összes talajtípusra és AKG célprogramra kiterjed (1. célkitőzés). • Nehézfém-szennyezettség felmérése (1. célkitőzés): ICP-AES mőszerrel. A szennyezett területek esetében különféle kioldásokkal megbecsüljük a nehézfémek környezeti kockázatát, modellezve pl. a savas közeget, ill. a csapadék-kimosás lehetıségét. • Foszformőtrágya eredető nehézfém-szennyezettség (elsısorban kadmium-szennyezettség) felmérése (3. célkitőzés): kalibrációs vizsgálat laboratóriumi talajinkubációs modellkísérlet beállításával. Ehhez kapcsolódóan mikrobiológiai aktivitás mérése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Dombos, M., Szabó J., Anton A., Pásztor L., Szécsy O. (2009) Improving soil contamination monitoring in Hungary Geophysical Research Abstracts, Vol. 11, EGU 2009-7204, 2009 (poszter prezentáció)

19

Takács Eszter, 2009, nappali Immunanalitikai módszerek kidolgozása Bacillus thuringiensis endotoxin(ok) kimutatására Témavezetık: Dr. Székács András, tudományos tanácsadó, D.Sc. Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A Bacillus thuringiensis endotoxinjait tartalmazó rovarellenes készítmények (Bt-inszekticidek) a környezetkímélı biológiai növényvédı szerek egyik jelentıs csoportját képviselik. Az orális hatású Bt-szerek mellett a mezıgazdasági biotechnológiai fejlesztések során dolgozták ki a Cry-toxinokat termelı GM Bt-növényeket is. A növényvédelmi technológiák környezeti biztonságának vizsgálatában elengedhetetlen a hatóanyag eloszlásának és környezeti lebomlásának felmérése. Minden növényvédelmi technológia alkalmazása során fontos, hogy a megfelelı hatóanyagok kimutatására kellı érzékenységő analitikai módszerrel rendelkezzünk. Mivel a Bt-készítmények (és Bt-növények) hatóanyaga fehérje természető, a kimutatás elterjedt módszerét képviselik az immunanalitikai eljárások, elsısorban az enzimjelzéses immunoassay (ELISA) rendszerek. Célkitőzések: ELISA rendszerek fejlesztése, jellemzése és alkalmazása Cry toxinfehérjék (pl. Cry1Ab) kimutatására. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: MON810 genetikai eseményhez tartozó kukorica levél, gyökér, szár és mag mintáit vizsgáltuk különbözı Cry1Ab/Ac-specifikius ELISA rendszerekkel (Envirologix Cry1Ab/Cry1Ac Quantiplate® és Qualiplate®, Abraxis Bt-Cry1Ab/Cry1Ac kit, Agdia Bt-Cry1Ab/1Ac ELISA kit). A Cry-toxin eloszlása minden esetben a következıképpen alakult: levél > gyökér > szár > mag, azonban a használt kitek között ugyanarra a növényi szervre nézve más-más koncentrációértékeket kaptunk. Az ELISA rendszerek analitikai jellemzıinek és alkalmazhatóságának vizsgálatára két kit egy-egy standardjére (Envirologix esetében 2,5 ng/ml, Abraxis esetében 1 ng/ml) Shewhart-diagramokat vettünk fel. A mért átlagos koncentrációszintek 2,63 ± 0,14 ng/ml és 1,05 ± 0,07 ng/ml voltak. További teendık: • Vizsgálatok a SzIE Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszéke által tisztított Cry1Ab protoxinnal • A Cry1Ab protoxin és aktivált toxinok összehasonlítása • Immunizáció Cry endotoxin(ok)kal • ELISA rendszer. fejlesztése. Cry endotoxin(ok)ra • Biológiai vizsgálatok más GM kukoricafajtákkal 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Takács E., Lauber É., Bánáti H., Székács A. és Darvas B. (2009): Bt-növények a növényvédelemben. Növényvédelem 45: 549-558 Darvas B., Lauber É., Takács E., Székács A. (2009): A GM-növények mérlege a növény- és környezetvédelemben I. Környezetvédelem 17: (1): 24-25 Darvas B., Lauber É., Takács E., Székács A. (2009): A GM-növények mérlege a növény- és környezetvédelemben II. Környezetvédelem 17 (2): 26-27 Székács A., Darvas B., Lauber É., Takács E. (2008): Géntechnológiai úton módosított haszonnövények környezetvédelmi aspektusai. In: Tudomány és innováció a jövı szolgálatában. Budapesti Mőszaki Fıiskola, Budapest, pp. 23-27. (ISBN 978-963-7154-79-9)

20

Waltner István, 2007, nappali Hazai térképi és más talajadatok nemzetközi digitális térképekbe és adatbázisokba illesztésének megalapozása Témavezetı: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A talajadatok nemzetközi harmonizálása szükséges mind a globális környezeti problémák megoldásához, mind az Európai Unió talajvédelmi keretirányelvéhez kapcsolódó feladatok megfelelı ellátásához. A harmonizált adatbázisoknak, térképeknek tudományos és politikai jelentıségük van. Egyrészt lehetıséget adanak a talajokkal kapcsolatos környezeti változások modellezésére, másrészt alapul szolgának bizonyos talaj tulajdonságok és veszélyzetett terlütek lehatárolására, amelynek a talajvédelmi keretirányelvhez kapcsolódó támogatási programban nagy jelentısége lesz. A talajerıforrásokra vonatkozó megfelelı információk hiánya globális, nemzeti és helyi szinten egyaránt megnehezíti a megfelelı politikai döntéseket és a szabályozási rendszerek kialakítását, ezáltal a víz- és talajerıforrások további degradációjához és további szükségtelen szén-dioxid kibocsátáshoz vezet. A fentiek hatására mind Európai, mind Globális szinten szükségszerő a talajadatok harmonizálása, ezt a kényszerőséget felismerve napjainkban komoly törekvés tapasztalható ezen a téren. Noha hazai talajainkról gazdag térképi adatbázissal rendelkezünk, ezek jó része jelenleg nem elérhetı digitális formában, továbbá az adatok jelentıs része közvetlenül nem illeszthetı be a nemzetközi adatbázisokba, ezért szükséges a magyar adatbázisok harmonizációjára alkalmas módszerek kifejlesztése. Célkitőzések: A kutatás elsıdleges célja egy olyan módszer kifejlesztése mely lehetıvé tenné a hazai talajadatok beillesztését a jelenleg készülı Európa SOTER (SOil and TERrain Data Base) adatbázisba, részben meglévı adatok, részben új, távérzékelésen, illetve pedotranszfer funkciókon alapuló adatok alapján; további cél, hogy a kutatás hozzájáruljon a készülı adatbázis (e-SOTER) adatstruktúrájának kialakításához. A kutatás további célja a készülı e-SOTER adatbázis alkalmazhatóságának, valamint az Európai Unió talajvédelmi stratégiájában megfogalmazott, a talajok fontos környezeti funkcióit veszélyeztetı degradációs folyamatok területi megjelenésének vizsgálata egy kiválasztott teszt területen. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A vonatkozó szakirodalom folyamatos áttekintése, szakkönyvek beszerzése, szükséges technikai háttér kiépítése. A kutatáshoz szükséges és kapcsolódó tantárgyak felvétele, a vonatkozó ismeretek bıvítése. Megkezdıdött a munka az e-SOTER projekten belül, továbbá kapcsolódtam a hasonló témában dolgozó GS Soil projekthez is. Összegyőjtöttem a használható módszeretek, és megkezdtem algoritmusok kidolgozását. További teendık: A hazai talajadatbázisok további elemzése, a hazai és nemzetközi talajosztályozási rendszerek összevetése. Szakirodalom további tanulmányozása, vonatkozó ismeretek elmélyítése. A megfelelı digitális talajtérképezési módszerek kiválasztása, alkalmazása. Folyamatos részvétel az e-SOTER és a GS Soil projektek munkájában. Az algoritmusok elkészítése, lehetıség szerint alkalmazásba illesztése. A tesztterületre rendelkezésre álló adatok további győjtése és vizsgálata. Az eredmények publikálása. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Michéli, E., Szabari, Sz., Láng, V., Waltner, I., Dobos, E. (2009): Applying diagnostic categories of the World Reference Base for Soil Resources (WRB) for identifying and delineating risk areas of salinization and sodification, Proceedings of the VIII. Alps-Adria Scientific Workshop, Neum, Bosnia-Herzegovina, 27 April – 2 May, 2009. Cereal Research Communications, Vol. 37 No. 3. 399-402. pp Láng, V., Fuchs, M., Waltner, I., Michéli, E. (2009): Correlation possibilities based on taxonomic distance measurement. 25th SSSEA Conference, Moshi, Tanzania Waltner, I., Láng, V., (2009): One hundred years of evolution of soil classification in Hungary., From Dokuchaev to numerical soil classification (workshop), Gödöllı, Hungary Szabari Sz., Waltner I., Fuchs M., Michéli E. (2009): A magnézium-tartalom megjelenésnek jelentısége a szikes talajok elıfordulásában és térbeli lehatárolásában, 11. Magyar Magnézium Szimpózium, Budapest, 2009.

21

Mezıgazdasági-, környezeti mikrobiológia és talaj biotechnológia Ph.D. program

Programvezetı: Dr. Hosam Bayoumi Hamuda, C.Sc.

Témavezetık: Dr. Bánáti Diána, c. egyetemi tanár, C.Sc. Dr. Hosam Bayoumi Hamuda, C.Sc Dr. Kecskés Mihály, professor emeritus, D.Sc. Dr. Mészárosné Dr. Bálint Ágnes, egytemi docens, Ph.D.

22

Layla M. Abousriwile, 2009, nappali Application of Sinorhizobium meliloti and Trichoderma strains for improving growth and nutritional status of Medicago sativa under heavy metal stress Supervisor: Dr. Mészárosné Dr. Bálint Ágnes, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Hosam Bayoumi Hamuda, C.Sc. Motivation and Scope One of the major concerns in today’s world is the population and contamination of the soil. The use of chemical fertilizers and pesticides has caused tremendous harm to the environment. An answer to this is the biofertilizer, an environmentally friendly fertilizer now used in most countries. Biofertilizers are organisms that enrich the nutrient quality of soil. Heavy metal contamination of soil due to industrialization and other human activities has become an environmental problem with consequent problems for the human population. High concentrations of heavy metals in soil have a selective effect on plant populations. Studies on mechanisms of plant tolerance to heavy metal have been carried out using single metals and have been tested using simple model substrates. It was established that root colonization by Trichoderma spp. also frequently enhances root growth and development, crop productivity, resistance to abiotic stresses and the uptake and use of nutrients. Current research in this area now includes plants to remediate polluted soils and to facilitate improvement of soil structure, the innovative technique being known as phytoremediation. It was mentioned that the Gram-negative soil bacteria within the Rhizobiaceae phylogenetic family (α-proteobacteria) have the unique ability to infect and establish a N2-fixing symbiosis on the roots of leguminous plants. This symbiosis is of agronomic importance, reducing the need for N fertilizer for agriculturally important plants. The establishment of the symbiosis involves a complex interplay between macro- and micro-symbionts, resulting in the formation of a novel organ, the nodule, which the bacteria colonize as intracellular symbionts. Toxic effects of heavy metals are a cause for concern in agricultural soils which become contaminated as heavy metals accumulate in soils which receive repeated additions of sewage sludges and remain there indefinitely. Also, Cd, Ni or Zn contaminated soils influence the coexistances of various Trichoderma species. The presence of some Trichoderma sp. enhanced shoot dry weight, N, P and K content of plant. The purpose of this study is to: • In this particular study, we focused on the relationship between the effect of heavy metals such as Cd, Cu, Ni, Pb, and Zn. on the symbiotic model of Sinorhizobium meliloti – Medicago sativa in the presence of Trichoderma sp. and on the nutritional status as well as biochemical characterization of the tested soils. • Isolate new Sinorhizobium and Trichoderma strains from different agricultural soils in Hungary and Libya. • Select the tolerant strains to some extremely natural and artificial ecological factors. • Spectral characteristics (chemical, physico-chemical and bioactivity) of the strains. • Study the ecophysiological characteristics of the strains under heavy metal stress. • Evaluation of root colonization and plant growth in model experiment with the selected microbial strains under heavy metal stress. The investigation will be carried out in the following points: • Isolation, identification, maintenance and growth of S. meliloti and Trichoderma species • Ecophysiological selection of S. meliloti and Trichoderma strains • Siderophore assay • Indole acetic acid and hydrocyanic acid production • Phosphate Solubilization • Antagonism in vitro and the lytic enzyme production • Monitoring the biological N2-fixation under heavy metal stress • Enzymatic activities and nutritional status in alfalfa-S. meliloti-Trichoderma system in heavy metal treated soil. Publications in 2009: -

23

Cseh Renáta Katalin, 2009, levelezı Új technológiák élelmiszeripari alkalmazásának fogyasztói megítélése Témavezetı: Dr. Bánáti Diána, c. egyetemi tanár, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A fogyasztó a társadalmi munkamegosztás, továbbá a tudomány, technika fejlıdése nyomán egyre inkább elidegenedik az élelmiszertıl. Az anyagi világgal való kapcsolatban azonban változatlanul kiemelkedı jelentıségő az élelmiszerektıl való függésünk: az egészséges élelmiszer az ember létfenntartásának, egészségének, jólétének alapvetı feltétele. Mivel a ma fogyasztója egyre kevésbé tudja személyesen ellenırzése alatt tartani az általa elfogyasztott élelmiszerek minıségét, az élelmiszer egyre inkább bizalmi cikké válik. Ezzel összefüggésben alapvetı annak vizsgálata, hogy a fogyasztók hogyan vélekednek ezekrıl az új technológiákról, szívesen fogyasztják/fogyasztanák az így készített élelmiszereket? Az élelmiszeripar folyamatosan fejleszti feldolgozási módszereit. Az általunk vizsgált új eljárások (genetikai módosítás, nagy nyomású kezelés, besugárzás és a pulzáló elektromos térerı alkalmazása) számos elınnyel rendelkezik. Ezek az új technológiai módszerekkel azonban, csak akkor lehetnek a mindennapi életben is sikeresek, ha azokat illetve azokkal elıállított („high-quality”), kiemelten jó minıségő termékeket a fogyasztók is elismerik, elfogadják. Célkitőzések: Kutatásunk eredményeképpen információt fogunk kapni: • A fogyasztók ismeret szintjérıl az új technológiákkal kapcsolatban. • Az új technológiával kapcsolatos fogyasztói attitődökrıl. • A fogyasztó kockázat-észlelését és kockázat-érzékelését befolyásoló tényezık feltárása. • A fogyasztói megítélés milyen mértékben befolyásolja a fogyasztók kockázat értékelését. • A fogyasztók szegmensekre oszthatók-e a technológiai ismereteik alapján. • Az új tagállamokban különbözik-e (a régi tagállamokéhoz képest) a technológiai alkalmazások megítélése, különös tekintettel az elutasító magatartásra, és ha igen akkor ennek milyen okai vannak. • A fogyasztói megítélés változásának, dinamikájának feltérképezése. • Lehetıség nyílik egy kockázat-kommunikációs stratégia kialakítására. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Jelenleg az érintett témakörök irodalmi feldolgozását végzem felkutatva az eddig kialakított adatbázisokat, majd egy saját adatbázis kialakítását tervezem kiegészítve a legfrissebb nemzetközi kutatási eredményekkel. A minél teljesebb irodalmi áttekintés érdekében online elérhetı adatbázisok (Science Direct, Blackwell-Synergy Publishing, SAGE Journals Online, Nature Biotechnology, AgEcon) segítségével áttekintettem az új élelmiszertechnológiák fogyasztói elfogadottságát tárgyaló elsı közléső publikációkat. További teendık: • Az új technológiák alkalmazásával készült élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói ismeretek, attitődök, kockázat-észlelés és lehetséges kockázat elkerülési stratégiák feltérképezését, az új élelmiszerek fogyasztói magatartását meghatározó tényezık modellezése. • Primer vizsgálatok – fókuszcsoportos és mélyinterjús megkérdezések–végzése két új tartósító eljárás, a pulzáló elektromos térerı (PEF) és a nagy nyomással való kezelés (HP) elfogadása kapcsán valamint az egyéb technológiai újításokkal szemben való hozzáállás felmérése. • A világ fejlettebb országaiban széles körben kutatják a nanotechnológia lehetıségeit, míg Magyarországon a technológia megjelenése és kutatása szők területen ismert. Az elkövetkezendı években viszont várhatóan elıtérbe fog kerülni a genetikailag módosított növényekhez hasonlóan. Ezért szükséges a technológia megismertetése a fogyasztókkal és a technológia fogyasztói elfogadottság felmérése. • Újszerő megközelítésként az agráretikai kérdések befolyásoló hatásait is vizsgálnánk a különbözı technológiák kérdéskörében külön vizsgálat sorozat keretében. Az etikai aggályok felszámolása vagy megértése a legnehezebb feladat, mind az elıállítók mind pedig a fogyasztók körében. Itt figyelembe vennénk az információ áramlás hatásait, mely sokszor negatívan befolyásolja a fogyasztók hozzáállását. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: -

24

Orosz Erika, 2003, levelezı Néhány talaj mikroorganizmusok ökologiai tulajdonságai és talajbiotechnológiai felhasználási lehetısgük felmérése Témavezetı: Dr. Kecskés Mihály, professor emeritus, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A talajban élımikroorganizmusok között heves versengés folyk a tpanyagokért. Ha friss angy kerül a talajban, akkor a rendkívül életerıs mikroorganizmusok kiszorítják a kis létszámú baktériumokat a táplálkozásból. A rizoszféra telepítés és képzıdés a nevezettet baktériumok azon képességén alapszik, hogy versenyeznek az ıslakó mikrobiológiai populacióval. Kontrollálni kell a baktériumok gyökérhez kötıdését, meg kell nézni a baktériumok növekedését. A növény Rhizobium interakciót, végsı soron a nitrogénkötés hatékonyságát számos tényezı befolyásolja: a talaj fizikai és kémiai jellemzıi, természetes, mővi és ökológiai faktorok (pl. mikroszervezetek, funicidek, mőtrágyák és egyéb kemikáliák, talajmővelési eljárások, stb.). A mikrobá sikeres manipulációja biokontrollált növekedése függ az ökológiai kapcsolatoktól. Célkitőzések: • Rizoszféra mikroorganizmusok izolálása • Az izolátumok faji szintő azonosítása klasszikus és modern baktérológiai módszerek alkalmazásával • Antagonista tesztek elvégzése • A rizobaktériumok ökfiziológiai jejjemzése. • A talajbiotechnológiai alkalmázási lehetıség felmérese. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: • Tenyészedényes modellkísértel: több mint 175 bakteriális izolátum a Westsik-vetésforgó bab, Ramnan-féle (Gödöllı) bab és Réti csernozjom (Szeged) talaj bab növényeinek rizoszférájából. • PCR módszerek elsajátítása • 45 reprezentatív baktériumtörzs, ebbıl diszkontinuus natív PAGE módszerrel 40 egyedi törzs. • A diazotróf aktivitás kimutatása bioteszttel (csíranövényteszt és nitrogénszegény táptalajon történı tenyésztés). 28 törzs génusz-, illetve faji szintő azonosítása. • A fenti 28, valamint azonosított baktériumtörzs bevonásával csíranövény-teszt végrehajtása. • A tiz növekedés serkentınek bizonyult baktériumtörzs hot nehézfém-vegyülettel szembeni toleranciájának vizsgálata a szaporodás folyadékkultúrában történı mérésével. • A környezeti tényezıknek legjobban ellenálló törzsek közvetlen növényi növekedés serkentı hatásának, valamint törzskombinációban. • A serkentı hatás növény-spektrumának felmérése; a növekedés serkentı hatás vizsgálata tenyészedényes kísérletben. • Antagonista tesztek tanulmányozása (több modellkísérletek), néhány fungicidek hatása a babRhizobium interakció. Ökotoxikológiai jellemzése a szennyvíziszappal kezelt bab talaj-rendszerében (Tenyészedényes modellkísértel): Talaj-mikroorganizmusok elıfordulása és modellkísérletek biokémiai aktivitásának meghatározására. További teendık: A kíserletek eredményeinek összegzése és publikálása. Doktori fokozatszerzés folyamatának elindítása. A dolgozat írásának folytatása és befejezése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: B. Hamuda H.E.A.F., Orosz E., Hamuda Y., Tóth N., Kecskés M. (2009): Vicia Faba - Rhizobium leguminosarum system symbiotic relationship under stress of soil pH and aluminium. Tájökológiai Lapok, 7: (in press); B. Hamuda H.E.A.F., Orosz E., B. Szederné Baranyai, Horváth M., Patkó I. , Kecskés M. (2009): Szennyvíziszappal kezelt talajok hatása Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben. Agrokémia és Talajtan, 58: 325-342.; Horváth P., Kanizsai Sz., Kapás M., Pászti J., Orosz E., Nagy K., Füzi M. (2009): Demonstration of a protein with enhanced resistance to proteinase-k in transmissible cytopathic condition elicited by cell-free lysate of free-living ameba Naegleria gruberi. Acta Microbiol. Immunol. Hung., 56: pp: 170.

25

Agrobiodiverzitás, génmegırzés Ph.D. program

Programvezetı: Dr. Gyulai Ferenc, egyetemi tanár, D.Sc. Témavezetık: Dr. Gyulai Ferenc, egyetemi tanár, D.Sc. Dr. Szalay István, tudományos fımunkatárs, C.Sc.

26

Kenéz Árpád, 2008, nappali hallgató Régi magtárak, archaeobotanikai „lelıhelyek”- egyben a múltbeli növénytermesztés és környezethasználat dokumentumai Témavezetı: Dr. Gyulai Ferenc, egyetemi tanár, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Az archaeobotanika a növényi makromaradványok, mindenekelıtt magvak és termések feldolgozásával foglalkozik. Tanulmányozza az ember és a növényzet kapcsolatát, alkalmasnak bizonyul a mezıgazdasági kultúrtáj változásának nyomon követésére. Feldolgozó munkám során két területrıl, Keszthely-Fenékpuszta 5. század közepi és Zirc-Akli major 19. század közepi-végi magtárból, származó magvakat és terméseket vizsgálok. Keszthely-Fenékpuszta esetén mintegy száz évet átölelı ásatásokból származó magokban gazdag talajminták állnak rendelkezésünkre, Zirc-Aklinál pedig a faji diverzitás segít hozzá a növénytermesztés és természeti környezet feltárásához. A környezetrekonstrukció új és hatásos segítséget jelenthet számos mezıgazdasági tudomány ismeretanyagának bıvítéséhez. Célkitőzések: Kutatómunkám során két, korban és idıben egymástól elkülönülı föld feletti magtár (horreum) ritkán elıkerülı makromaradványait dolgozom fel és hasonlítom össze: Keszthely-Fenékpuszta, késı római kor és Zírc-Akli major, 19. század. Az eddigi eredmények birtokában a legjelentısebbnek mondható hazai maganyagok alkalmasnak bizonyulnak az adott kor növénytermesztési színvonalának és a végbement változások megítélésére, az írott források ellenırzésére és kiegészítésére, a kultúr- és természeti környezet megrajzolására, a mezıgazdálkodáshoz kapcsolódó ismereteink (pl. raktározás) bıvítésére. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A Zirc-Akli major felújításra váró magtárában 2008 ıszén nagy mennyiségő, feltehetıen a 19. század közepérıl-végérıl származó magvakat és terméseket győjtöttem. Az összegyőjtött mintákat iszapoltam, tisztítottam és meghatározásra elıkészítettem. Határozásukat 2009-ben kezdtem el. Tanulmányoztam a Veszprém Megyei Levéltárban található Akli-majorra vonatkozó Zirci ciszterci apátsági dokumentumokat. Elkészítettem a Keszthely-fenékpusztai castrum 1970-’71. évi feltárása során elıkerült diaspórák fényképes adatbázisát. A keszthelyi Balatoni Múzeumban található, a fenékpusztai ásatásból származó eddig fel nem dolgozott talajmintáit kiiszapoltam. A bennük talált régészeti-növénytani anyagot megszárítottam és feldolgozásra elıkészítettem. Részt vettem a fenékpusztai erıd 2009. évi nemzetközi feltárásán, ahol a régészeti objektumokból talajmintákat győjtöttem. Azokat in situ kiiszapoltam, és a növényi makromaradványokat kiválogattam. A fenékpusztai castrum eddigi növényleleteirıl konferenciákon számoltam be, és róluk témavezetımmel több tanulmányt írtam. További teendık: Befejezem a két lelıhelyen talált magvak és terméseket meghatározását, ökölógiai jellemzıik feltárását. Hozzákezdek az eredmények interpretálásához. A maradványokról fotókat és rajzokat készítek. A vonatkozó irodalmakat összegyőjtöm. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Kenéz Á. , Gyulai G., Tóth Z., Szabó Z., Lágler R., Heszky L., Gyulai F. (2009): Római kori (Keszthely – Fenékpuszta, (5. sz.) növényleletek azonosítása: I. egyszikőek. XV. Növénynemesítési Tudományos Napok, Hagyomány és haladás a növénynemesítésben, 233-237., 2009. március 17. ISBN:978-963-508-575-0 Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K., Kenéz Á., Szabó M. (2009): Adatok a Bakony erdei állattartásához. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 26, 7-19. A Bakonyi Természettudományi Múzeum közleményei, Zirc. Kenéz Á., Gyulai F., Malatinszky Á., Saláta D., Házi J., Penksza K. (2009): Old granaries as sources of nature reconstruction. Book of Abstracts. 2nd European Congress of Conservation Biology, 184. (ISBN 978-80213-1961-5), Prague, sept 01-05, 2009.

27

Kiss-Petı Tibor, 2001, levelezı Etológiai módszerek alkalmazása a baromfifajok és fajták génmegırzésében és az állatvédelemben Témavezetı: Dr. Szalay István, tudományos fımunkatárs, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A jelenkori világtendenciák az állattenyésztésben is éreztetik hatásukat. A globalizáció során az állati termékelıállításban is a világfajták uniformizált termelésére és szabványosított termékeire szőkül le a kínálat, illetve a tenyésztıi mozgástér. Ugyanakkor a hagyományos fajtákban rejlı genetikai és etológiai képességek és lehetıségek nemcsak a kínálat bıvítése, hanem a kataklizmák eshetıségeire is túlélési esélyt, a tervszerő tenyésztés zsákutcáira is továbblépési lehetıségeket rejtenek. Mindemellett kulturális, társadalmi, sıt nevelési hatásai is vannak az egy-egy hagyományos fajtában rejlı értékmérıknek, esztétikumnak, felhalmozott emberi alkotásnak. Magyarország és a Kárpát-medence saját, rá jellemzı fajtáinak a megırzése további feladatot ad számunkra, és jelent a termékelıállításon túl más lehetıségeket is a szakmai értékteremtésben. Célkitőzések: A hazai baromfifajok, különösen a házi lúd egyes fajtáinak az etológiai sajátosságait igyekeztem vizsgálni, és emellett olyan technológiai eljárásoknak a viselkedésre gyakorolt hatását kimutatni, mint amit a gúnárcsere, vagy a nagyüzemi viszonyok és a nagylétszámú állatcsoportok jelentenek. A fajok és genotípusaik etogramjának akusztikai mérımódszerekkel történı vizsgálatát is terveztem. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A nagylétszámú lúdállomány viselkedési jelenségei mellett, kimutattam a gúnárcsere viselkedésre és ezáltal a termelésre gyakorolt káros és törzsállományokat veszélyeztetı hatását, következtetésként a használhatatlanságát. Az egyes domesztikált genotípusok gyakori, könnyen reprodukálható, a hangadás helyzetébıl jól azonosítható hangjeleit, és azok hangtani jellegzetességeit rögzítettem, majd elemeztem az abban rejlı etológiai sajátosságok, esetleg a genetikai kapcsolatok kimutathatósága érdekében. A nagylétszámú állatcsoportok együttes akusztikai jeleit, zajszintjét rögzítve és elemezve az állatok napi aktivitási ritmusának egy új mutatóját, a vizsgáló személytıl függetlenül rögzíthetı, mérhetı, elemezhetı módszertani eljárás kidolgozását is elvégeztem. A technológiai fejlesztésben a napi aktivitás érzékeny pontjainak ismerete, a technológiai tőrés és a stressz vizsgálatának egy újabb megoldását adhatja. Humánegészségügy járulékos adatokat is szereztem, illetve számítottam ezekbıl az adatokbó. A vizsgálatok közben felbukkanó új viselkedéses jelenségeket is vizsgáltam, melyek az egyes baromfifajok etogramjához, jólétéhez és komplex génmegırzéséhez jelentenek kiegészítést. További teendık: A fokozatszerzési szakaszba lépés és fokozatszerzés feltételeinek a teljesítése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: -

28

Ökológiai mezıgazdálkodás Ph.D. program

Programvezetı: Dr. Menyhért Zoltán, professor emeritus, D.Sc. Témavezetık: Dr. Janan Janbaz, egyetemi docens, C.Sc. Dr. Kırösiné Dr. Molnár Andrea, tudományos fımunkatárs, C.Sc. Dr. Szabó Lajos, egyetemi tanár, C.Sc. Dr. Tirczka Imre, egyetemi docens, Ph.D.

29

Bélteki Ildikó, 2006, levelezı İszi búza fajtákkal végzett kísérletek a tájnak megfelelı fajták kiválasztására Témavezetı: Dr. Szabó Lajos, egyetemi tanár, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A búza a Föld legrégibb és legfontosabb élelmiszernövénye. Hazánkban hosszú ideig a legnagyobb területen termesztett növény volt, ma a kukorica után a második helyet foglalja el a vetésszerkezetben. İszi búzából igen bı fajtaválaszték áll a termesztık rendelkezésére, mely évrıl-évre további új fajtákkal bıvül. Ahhoz, hogy e bı fajtaválasztékból ki tudjuk választani a termelési célnak megfelelı, az adott tájegységen sikeresen termeszthetı fajtákat kísérletekre van szükség. A kisparcellás és üzemi kísérletek alapján lehet legmegbízhatóbban megítélni, hogy az adott fajta hogyan viszonyul a táj ökológiai adottságaihoz. A kísérletek eredménye alapján végül kiválasztható az a 2-3 fajta, amely a legnagyobb sikerrel termeszthetı majd az üzemi körülmények között is. A kísérletet a Károly Róbert Fıiskola Tass-pusztai Tangazdaságában állítottuk be, ahol 1994-tıl több növényfaj fajta-összehasonlító kísérlete folytatódik kisparcellán és félüzemi körülmények között. A kísérletsorozatot az FM Biológiai Alapok „Szántóföldi növények tájkísérletei” címő kutatási téma keretén belül indították el. A kísérletben már fıiskolai hallgatóként, tudományos diákkörösként részt vettem 1994-tıl. Célkitőzések: A Mátraaljai tájegység ökológiai adottságának megfelelı fajták kiválasztása: Lakóhelyem Gyöngyös, a Mátraalján található, mely vidék talaja nagyrészt savanyú vulkáni alapkızeten kialakult barna erdıtalaj, a tájat nagyrészt erdı borítja, csupán kis területen található csernozjom barna erdıtalaj, mely szántóföldi növénytermesztésre alkalmas. E tény, hogy a Mátra vidéke nem a legmegfelelıbb terület a búza termesztésére tovább növeli a kísérletek végzésének fontosságát, mivel a helyben végzett kísérletek nyújtják a legbiztosabb támpontot arra vonatkozóan, hogy egy adott növényfajta termesztésével milyen eredményt érhet el a gazda. Célom, hogy megtaláljam azt a 2-3 fajtát, amelyet bátran ajánlhatok termesztésre e vidéken, valamint az egyes fajták morfológiai, fenológiai, tenyészidıre, hozamra, termésmennyiségre, minıségre irányuló tulajdonságait vizsgáljam. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Kísérleti adatok győjtése, a meteorológiai adatok győjtése, irodalomgyőjtés. A kísérleti adatok statisztikai értékelése. További teendık: A kísérlet során kapott adatok feldolgozása, további statisztikai értékelések. A kapott eredmények alapján következtetések levonása, javaslattétel, a szükséges publikációk elkészítése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Holló S., Pethes J., Bélteki I. (2009): A vetésforgók és a tartós trágyázás hatása a talaj könnyen oldható foszfortartalmára Kompolton. Poszter. Erdei Ferenc V. Tudományos Konferencia. Kecskemét, 2009. szeptember 3-4. Holló S., Bélteki I., Pethes J. (2009): A mőtrágyázás szerepe és hatásai a fenntartható búzatermesztésben. Poszter. LI. Georgikon Napok. Keszthely, 2009. október 1-2.. A Tudományos Konferencia Kiadványa.

30

Galambos Márta, 2006, levelezı Különbözı istállótrágya kezelési módszerek hatása a trágya minıségére, szerepük és jelentıségük az ökológiai gazdálkodásban Témavezetı: Dr. Tirczka Imre, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Az istállótrágya az ökológiai gazdálkodás talajtermékenységének fenntartásában kiemelt fontosságot kap, mert nem engedélyezett szintetikus mőtrágya, és kémiai eljárásokkal a növények részére felvehetıbbé tett természetes anyag alkalmazása. Ebbıl következıen, az ökogazdaságokban a jól kezelt, megfelelı minıségő öko, vagy extenzív állattartásból származó trágya kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ahhoz, hogy az istállótrágya biztosítani tudja azokat a kedvezı hatásait, melyeket elvárunk tıle, alapvetıen fontos a trágya gondos kezelése. A megfelelı kezelés azért is szükséges, mivel a trágyában jelentıs mennyiségő gyommag található, mely gyomforrás lehet, amennyiben a trágyakezelés során nem pusztul el. Célkitőzések: Célom, kísérleti körülmények között az almos szarvasmarha trágya különbözı trágyakezelési eljárásainak összehasonlítása, a trágyakezelés során alkalmazott különbözı kiegészítı anyagok, illetve biodinamikus preparátumok hatásának vizsgálata, valamint a különbözı kezelésekben a trágya beltartalmi paramétereinek és hımérsékletének értékelése. Vizsgálom különbözı istállótrágyák gyommagtartalmát, valamint az istállótrágya kezelés során kialakuló hımérsékletnek a gyommagvak csírázóképességére kifejtett hatását. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: 2007 tavaszától négy alkalommal történt meg a 9 különbözı trágyakezelésbıl álló kísérleti kazlak beállítása az ıszi, illetve tavaszi félévekben, valamint a kazlak hımérsékleti és beltartalmi tulajdonságainak a vizsgálata. A négy beállítási idıpontból származó laborvizsgálati eredmények már rendelkezésemre állnak, kiértékelésük megkezdıdött. A végéhez közeledik, a különbözı helyekrıl származó istállótrágya minták gyommagtartalmának a meghatározása. Az istállótrágya kezelés gyommagcsírátlanító hatásának vizsgálatára két helyen állítottam be kísérletet 2007 tavaszán és ıszén, valamint 2008 és 2009 tavaszán. A kísérletben különbözı gyomnövények magvait (kakaslábfő, fakó muhar, parlagfő, szırıs disznóparéj) helyeztem ki trágyakazlakba hıkezelés céljából, majd a hıkezelt magvakat tenyészedényben szabadföldi körülmények között csíráztattunk 2008 tavaszán és ıszén, valamint 2009 tavaszán. A kapott csírázási eredmények kiértékelése megkezdıdött. További teendık: Irodalmazás, a témához kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalmak kiértékelése. Az eddig összegyőlt mérési és vizsgálati eredmények kiértékelése és publikációk készítése. 2010 kora tavaszán újabb gyommag hıkezelési vizsgálat beindítására és a kezelt magvak tavaszi kicsíráztatására kerül sor, mivel 2008 tavaszán az alkalmazott hımérı a kísérlet kritikus szakaszában meghibásodott, így egy teljes mérési sorozatot újra kell indítani. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Galambos M. (2009): Az igazi kihívás a holstein fríz volt. Ökológiai állattartás a Tarnamenti-2000 Zrt.-ben. Biokultúra. XX. Évfolyam, 2009. /6.szám, 26-27. oldal.

31

Podmaniczky Béla, 2004, levelezı Probiotikumként alkalmazott baktériumkultúrák hatása a környezetre Témavezetı: Dr. Kırösiné Dr. Molnár Andrea, tudományos fımunkarárs, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A takarmányokban hozamfokozóként alkalmazott antibiotikumok betiltásából adódó hátrányok leküzdése komoly feladatot jelent, különösen az Európai Unió és a világ antibiotikumokat továbbra is alkalmazó térségei közötti piaci versenyt tekintve. A probiotikus takarmány kiegészítés kutatásának aktualitását erısítik azok a szakirodalmi adatok, miszerint a baktériumkultúrák az állattenyésztésben keletkezı szerves trágya minıségét pozitív irányban befolyásolva nem csak az istálló klímáját javítják, hanem jelentısen csökkenthetik a szerves trágya kijuttatásából eredı környezeti kockázatot. Célkitőzések: A probiotikumok alkalmazhatóságának biztosítása komplex feladat, amelynek egyik eleme a magas probiotikus hatással rendelkezı törzsek felismerése és hatásmechanizmusuk elemzése. Vizsgálataim célja a baromfi-takarmányozásban kevéssé vizsgált, kedvezı eredményeket ígérı Enterococcus faecium baktérium törzs probiotikus takarmánykiegészítıként való alkalmazásának vizsgálata brojlerek (Cobb 500) és az ökológiai termelési rendszerbe jól beilleszthetı szabadtartásra alkalmas magyar ıshonos tyúkfajták esetében. Vizsgálom továbbá a probiotikus kiegészítés hatását a baromfi trágya környezeti szempontból lényeges mutatóinak (szárazanyag, N-, P- tartalom) alakulására. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Az Enterococcus faecium (4x1011CFU/g) mint ivóvízben probiotikumként adagolt baktérium kultúra termelési paraméterekre kifejtett hatásának vizsgálata az alábbi kísérletekben: 1. A hatékony koncentráció kiválasztása érdekében a probiotikum alkalmazása 0,1; 0,01 és 0,001 g/l mennyiségben Cobb 500-as brojlerek esetében. 2. Az eredményesnek ítélt koncentrációval megismételt kísérlet. 3. Magyar ıshonos tyúkfajták felnevelési idıszakában alkalmazott probiotikus kiegészítés vizsgálata (sárga magyar tyúk, erdélyi kendermagos kopasznyakú tyúk). 4. Magas, 1,0 g/l koncentrációban alkalmazott Enterococcus faecium itatása brojlerekkel, különbözı telepítési sőrőség mellett. A termelési paraméterek mellett az ileum mikrobiológiai vizsgálatát is elvégeztük, (lactobacillus, enterococcus és coliform log CFU/g béltartalom) táptalajon történı tenyésztéssel. A nevelési idıszakok végén mértük az alom szárazanyag, N és P tartalmát. A brojlerek heti átlagos élısúlyát tekintve megállapíthatjuk, hogy az Enterococcus faecium itatása a kontroll csoporthoz képest pozitív szignifikáns eredményt mutat (p<0,05) a 0,1g/l és 0,01g/l kezelés esetében a madarak 28 napos koráig. A második és negyedik hét közötti tömeggyarapodás esetében, illetve a 0-42 napos takarmány-értékesítés tekintetében szintén javulás mutatkozott. A 42 napos brojler nevelést követıen az alom szárazanyag-tartalmát tekintve minden kezelt csoport nagyobb értéket ért el a kontrollhoz képest. A mélyalom nitrogén és foszfor tartalma a nagyobb dózisú kezelések hatására csökkent. A nagy felnevelési veszteséggel tenyészthetı ıshonos fajták esetében a kezelt csoportok mortalitása szignifikánsan csökkent. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Podmaniczky B., Kırösiné Molnár A., Szabó Zs., Kókainé Takács Zs., Knarreborg, A. (2009): Az ivóvízben probiotikumként adagolt Enterococcus faecium hatása brojlercsirkék teljesítményére. Állattenyésztés és Takarmányozás vol.58. (1) p77-89. Podmaniczky B., Kırösiné Molnár A. (2009): Pre és probiotikumok alkalmazása a baromfitenyésztésben. İstermelı Gazdálkodók Lapja XIII. évf. 4.szám p126-127.

32

Tóth Péter, 2004, levelezı Az ıshonos és nemesített lúdfajták összehasonlító vizsgálata a stresszérzékenység és az adaptációs készség szempontjából Témavezetı: Dr. Janbaz Janan, egyetemi docens, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Magyarország Európai Unióhoz történı csatlakozásával a mezıgazdaságra háruló feladatok sorában, a közelebbi és távolabbi jövıben egyaránt, a minıségi termék-elıállítás áll az elsı helyen. A hazai baromfiszektor exportjának döntı többsége az EU országaiba irányul. Az Európai Unióban a fogyasztók többsége környezettudatos szemlélettel rendelkezik, és elsısorban olyan termékeket vesznek, amelyek kevésbé környezetszennyezı gazdaságokból származnak, és a termékek elıállítása nem az állatok szenvedése révén történt meg. Az etikus magatartása is arra kötelez, hogy az állatoknak olyan környezetet biztosítsunk, ahol jó a közérzetük. Az adaptációs képesség és a stresszérzékenység korai felismerésével a tenyészkiválasztás során növelhetı lenne a szelekciós bázis, így jobb ellenálló képességgel rendelkezı állományokat tudnánk létrehozni. Arra vonatkozóan, hogy milyen az egyes fajták stresszérzékenysége és adaptációs készsége, nem áll rendelkezésre irodalmi adat. Célkitőzések: E kutatási feladat keretében értékelésre kerülnek a fajta reprodukcióval kapcsolatos, koraérési, termékenységi, szaporasági, továbbá az élettartamra vonatkozó tulajdonságaik, valamint a növendék állatok növekedési jellemzıi. A stresszérzékenységgel összefüggésben figyelembe kell venni az élettani paramétereket, mert ezek az élettani paraméterek a legjobb elıre jelzıi a stressz helyzeteknek. A fenti tényeket figyelembe véve szeretnénk olyan stresszérzékenységi és adaptációs készségi vizsgálatokat végezni, amelyik segítségével a szabadtartásos formának megfelelı fajtát ki tudjuk választani, amely egyrészrıl ellenállóbb a különbözı szélsıséges körülmények iránt, másrészrıl legjobb termelı fajtának is bizonyul. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: • Témával kapcsolatos irodalom felkutatása, feldolgozása • Különbözı lúdfajták és hibridek szaporásági tulajdonságainak összehasonlítása • Növendék ludakban vizsgáltuk a tolltépés és a vele járó stressznek, illetve a stresszt megelızı vitaminoknak a kortikoszteron szintre gyakorolt hatását • Növendék ludak pajzsmirigyhormon szintjét (tiroxin (T4) és trijódtironin hormon (T3)) vizsgálata További teendık: • Eredmények kiértékelése • Publikációk • Jelentkezés fokozatszerzésre • Disszertáció megírása 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Béres A. Á., Janan J., Szőcs E., Tóth P. (2009): A pihentetı állomások szerepe az élıállat szállítás során. Magyar Állatorvosok Lapja. 131. 243-250

33

Környezetgazdálkodás Ph.D. program

Programvezetı: Dr. Podmaniczky László, egyetemi docens, Ph.D.. Témavezetık: Dr. Kohlheb Norbert, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Lábadi Károly, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Ónodi Gábor, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Pataki György, egyetemi docens, Ph.D. Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna, egyetemi docens, Ph.D.

34

Fuchsz Máté, 2006, levelezı A biogáz földgáz minıségre történı tisztításának és további hasznosításának gazdaságossági vizsgálata Témavezetı: Dr. Kohlheb Norbert, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A biomasszán és egyéb megújuló erıforrásokon alapuló energiatermelésnek Magyarországon megfelelıek az alapjai, kihasználtságuk napjainkban azonban még nem megfelelı mértékő. Hazánkban az alternatív energiaforrások jelenleg kb. 4 %-ban veszik ki részüket az energiatermelésbıl (ebbıl a biomassza 2,8%). Magyarország az Európai Unióhoz történı csatlakozása során vállalt kötelezettségeit már 2005-ben teljesítette, mely 3,6% volt a teljes elektromos áram termelésbıl. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalások elérése után a fejlesztések megszőnnének, hanem inkább ösztönzıen hatnak, mert az ország tényleges potenciálja sokkal többet rejt magában, mint azt a csatlakozási tárgyalások során feltételezték. Célkitőzések: A kutatás során arra keresem a választ, hogy a biogáz üzemek ökológiai elınyeit és energetikai hatékonyságát figyelembe véve milyen típusú és mértékő támogatás esetében hasznosul leginkább a támogatási összeg. Meg kívánom vizsgálni a jelenlegi átvételi áras rendszert, valamint a lehetséges alternatív hasznosítási lehetıségeket, így a biogáz üzemanyag célú hasznosítását. Amennyiben ezen rendszer hatékonysága kielégítı, szükséges meghatározni, hogy mekkora kWh-kénti átvételi ár esetén lenne a biogázüzemek számára nyereséges a biogáz termelés, elsısorban mezıgazdasági termelésbıl származó szerves anyagot feldolgozó kis- és közepes mérető üzemekben és ehhez milyen energetikai, ökológiai jellemzık szükséges, hogy tartozzanak. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: 2009-ben a kaposvári cukorgyár területén mőködı biogáz üzemben egy német cég közremőködésével megkezdtük a biogáz földgáz minıségre történı tisztításának és földgáz hálózati betáplálásának lehetıségét vizsgálni. Közel 6 hónapos egyeztetés eredményeképpen sikerült megállapodni az EON-nal a csatlakozás módjáról. Az itt szerzett tapasztalatok alapján a hálózati csatlakozás kialakításának pontos módját tudom majd a késıbbiekben kutató munkám során használni, mivel a biogáz tisztító berendezések még üzemanyag célú hasznosítás esetén sem mőködhetnek sziget üzemmódban. A tisztítási technológiák közül az utóbbi egy évben szerzett információk alapján biztosan a vizes mosás technológiájának gazdaságossági kereteit fogom munkámban felhasználni. További teendık: Az elmúlt három év elméleti kutatómunkáját egy svájci, Bern városában mőködı rendszer helyszíni vizsgálatával szeretném lezárni, majd a kapott eredményeket összesítve 2010 ıszére a doktori munkával el szeretnék készülni. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Kovács A., Fuchsz M. (2009): A biogázipar helyzete és perspektívái Magyarországon. Biogáz elıállítás és felhasználás. Mőszaki kiadványok 183. szám. p. 9-10. Kovács A., Fuchsz M., Hideg P. (2009): Biogáztisztítási technológiák. Biogáz elıállítás és felhasználás. Mőszaki kiadványok 183. szám. p. 53-55. Kohlheb N., Fuchsz M. (2009): Bioenergy production for farm income diversification in Hungary. FAO Central Asia Agricultural and Rural Development Policy Forum,October 26-28, 2009, Ankara, Turkey Bagi Z., Fuchsz M. (2009): Biometán. Magyar Biogáz Egyesület. Szeged, 48 p.

35

Horváth Judit, 2002, levelezı Az értékvédı tájhasználat lehetıségei egy magyarországi mintaterületen Témavezetı: Dr. Ónodi Gábor, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Az UNESCO 1995-tıl kezdıdıen fogad be Világörökség címre pályázati anyagokat. Azóta 35 kultúrtájat nyilvánítottak világörökséggé, s ezek közül 22 Európában található. A kutatás szempontjából is fontos, hogy a listán négy borvidék is szerepel, köztük Tokaj-Hegyalja (2002). 2002 óta jelentıs változások indultak be a térségben, amelyek nagy hatással vannak a tokaji borvidéki tájra. A régióban két konfliktusnak köszönhetıen (az egyik egy völgybe tervezett vízerımő, a másik pedig a világörökséggé nyilvánított terület szélére tervezett hıerımő esete volt) a természetvédı szervezetek és a Tokaji nagy borok egyesülete összefogtak, hogy megvédjék érdekeiket, a tájat és a térségük jövıjét. Célkitőzések: • A Tokaj-Hegyalja Világörökségi Borvidék térségére vonatkozó, tájjal kapcsolatos, arra hatást gyakoroló nemzetközi és hazai egyezmények, jogszabályok, helyi szabályozók összegyőjtése és elemzése, valamint a tényleges tájhasználatból fakadó konfliktusok feltérképezése. • Összehasonlító tájfejlıdési vizsgálat egy francia és egy olasz világörökségi borvidék területén tapasztaltak alapján (Saint Émilion és Cinque Terre). Mi történt a világörökséggé nyilvánítás óta? Mit tekintsünk egy világörökségi borvidéken megırzendı értéknek? Mik az értékvédelem érdekében hatékony szabályozási technikák? • Javaslatok kidolgozása a feltárt konfliktusok feloldására. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Tájfejlıdési és földhasználat-történeti dokumentáció összeállítása, tájtörténeti térképek összeállítása, térinformatikai adatfeldolgozás, a nemzetközi és hazai, valamint a helyi jogszabályi környezet áttekintése, a térséget érintı tervek elemzése, interjúzás, kérdıívezés elvégzése a világörökséggé nyilvánítás hatásaival kapcsolatosan, a külföldi és a hazai mintaterületeken tapasztaltak összevetése. - A „kultúrtáj”-jal kapcsolatos politikával összefüggı eredmények: Egy terület „kultúrtáj”-ként történı világörökséggé nyilvánítása szükségképpen magával hozza egyfelıl egy új védelmi és beavatkozási terület kialakulását, másfelıl pedig a világörökségi politika elvárásainak megfelelı, új területkezelési módok kialakulását. A címet elnyert területen egy új térségfejlesztési szervezet jöhet létre, amelynek a legtöbbször széles hatásköre van. Ezzel párhuzamosan, a világörökséggé nyilvánítás a hatalomgyakorlás módjának megváltozását is elısegíti az érintett területeken. A cím mintegy „megszenteli” az értékeket, és arra kényszeríti az e javakkal gazdálkodókat, hogy a hatalmukat a térségben fennhatóság helyett inkább felelısségként határozzák meg. A kutatás eredményei bizonyítják a világörökséggé nyilvánítás szerepét a helyi hatalmi rendszerek megerısödésében. - A táj különlegességével kapcsolatos eredmények A világörökséggé nyilvánítás mindhárom tanulmányozott esetben együtt jár egyfajta egyensúlyvesztéssel. A helyi táji komplexitás eltőnik a helyi szereplık abbéli igyekezetében, hogy megfeleltessék a táj értékeit az UNESCO kritériumrendszerének. Az ICOMOS és az UNESCO több esetben maguk is egyfajta történelmietlenség felé terelik a dolgokat a világörökségi cím igazolási kényszerével. A kutatás lehetıvé tette annak kimutatását, hogy a vizsgált területeken milyen privilegizált helyzetben van a szılészet-borászat, mint támogató, és mint a „kivételesség” forrása, még akkor is, ha egyébként mind gazdaságilag, mind területileg viszonylag kis jelentıséggel bír. - Hogyan fogadták a helyi lakosok a vö. cím elnyerését, és milyen hatással volt az az érintett területek mindennapjaira A helyi lakosokat a legtöbbször kihagyták a felterjesztési folyamatból, illetve a cím elnyerésérıl is csak utólag értesítették ıket, ezért hirtelen szembesültek azzal, hogy mindennapi életterük egyszeriben kivételes értékké vált, és a továbbiakban - szimbolikusan - nem tartozik hozzájuk, és mégis nekik kell biztosítaniuk annak fenntarthatóságát. Itt rejlik a világörökségi politika egyik paradoxona, amely el kell, hogy vezessen egy adott terület és annak lakóinak jövıjét érintı döntéshozásban alkalmazott részvételi demokrácia gyakorlatának újragondolásához. További teendık: Hatékony szabályozási és konfliktuskezelési technikák, javaslatok megfogalmazása. Publikációk, értekezés elkészítése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: -

36

Kalóczkai Ágnes, 2009, levelezı Az ökoszisztéma szolgáltatások szerepe a természet értékének mérésében és a tájhasználati konfliktusok kezelésében Témavezetı: Dr. Pataki György, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Az ökoszisztéma szolgáltatások elemzése egy új, eddig kevesek által vizsgált konfliktustípus alaposabb megismerésére, az okok megértésére ad lehetıséget. Ezen elgondolás lényege, hogy az ökoszisztémák által nyújtott termékek és szolgáltatások eltérı szempontok, elsısorban az ökoszisztéma szolgáltatások különbözı felhasználói, érintettjei által képviselt álláspontok szerinti vizsgálatával felszínre kerülhetnek azok a még rejtett vagy már kialakult konfliktus-gyökerek, amelyek az ökoszisztémák eltérı felhasználásából vagy eltérı hasznosítási igényébıl fakadnak. A tájhasználati konfliktusok ugyanis legtöbbször egy-egy jól meghatározható ökoszisztéma szolgáltatás eltérı értékelése, vagy maga a szolgáltatás által biztosított érdekek ütközése során alakulnak ki. Kifejezetten nagy hangsúlyt kap ezért az ökoszisztéma szolgáltatások koncepciója azokban a természet- és agrárpolitikai döntési folyamatokban, amelyek közvetlenül vagy közvetetten befolyással vannak egyes életközösségekre, azok változásaira, és így egy-egy társadalmi közösség érdekeire is (pl. a védetté nyilvánítás esete egy agrár hasznosítású területen). Célkitőzések: • négy különbözı agrár-ökoszisztéma (erdı, gyep, kisparcellás szılımővelés és szántóföldi kultúrák) által nyújtott szolgáltatások felmérése és értékelése kvalitatív módszerekkel (interjúk, fókuszcsoportok, valamint az ezeket összegzı workshop-ok) • tájhasználati konfliktusok elemzése az ökoszisztéma szolgáltatások eltérı megítélésének tükrében az agrár- és természetvédelmi politikai döntések megalapozásához Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Az OTKA által támogatott projekt elsı fázisában elkészítjük a kutatási területek ökoszisztéma szolgáltatásainak leltárját. Az ökoszisztéma szolgáltatások idıbeli változásainak feltárása céljából elemezzük a vonatkozó tájtörténeti, helytörténeti írásokat, természettudományos cikkeket. Az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése, valamint a felmerülı tájhasználati konfliktusok feltérképezése érdekében félig strukturált interjúkat készítünk a helyi közösségek körében. A kutatás második fázisában megszerzett információink pontosítását és összegzését végezzük el fókuszcsoportos beszélgetések által. A kutatás harmadik szakaszában a helyi közösségek, valamint különbözı szakterületek képviselıinek bevonásával megtörténik az ökoszisztéma szolgáltatások, valamint az ökoszisztéma szolgáltatások és a tájhasználati konfliktusok összefüggéseinek értékelése. Az érintettek bevonását szcenárió workshop technikával (Evans et al. 2006, Ugarte et al. 2006, Gallopín–Rijsberman 2000) valósítjuk meg. Az ökoszisztéma szolgáltatások és a tájhasználati konfliktusok közötti párhuzamok felállításával, az összefüggések világos feltárásával megalapozott javaslatok fogalmazhatóak meg az ökoszisztéma szolgáltatás szempontú agrártámogatások átalakításához. További teendık: Terepi kutatás elvégzése (interjúk készítése, fókuszcsoportok és szcenárió workshop-ok szervezése), eredmények összegzése, publikációk közlése, értekezés elkészítése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: -

37

Kelemen Eszter, 2005. nappali Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdaságtani értékelése Témavezetı: Dr. Pataki György, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Az emberi élet alapjaiban függ a Föld ökológiai rendszereibıl nyerhetı termékek és szolgáltatások mennyiségétıl és minıségétıl, s azoktól az ökológiai folyamatoktól, amelyek ezek termelését biztosítják. A természeti folyamatok mőködése ugyanakkor laikusok számára nehezen érthetı, s a bennük bekövetkezı változások hatásait is bonyolult nyomon követniük. A természet nyújtotta termékek és szolgáltatások körében bekövetkezı változásokon keresztül viszont bárki számára könnyebben megítélhetı a természeti rendszerek egészségessége. Az ökoszisztéma szolgáltatások fogalma – amelynek nemzetközi relevanciáját jelzi az ENSZ által 2001-2005 között szervezett globális kutatás (Millennium Ecosystem Assessment) –, a természeti folyamatok társadalmi értelmezését segíti, és fontos szerepet kap a döntéshozatali folyamatok támogatásában is. Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló értékelése a helyi erıforrás-használók szemszögébıl vizsgálja a szolgáltatások értékét, s lehetıséget teremt arra, hogy a demokratikus értékelési folyamat során mindenki számára legitim értéket rendeljen a szolgáltatásokhoz, ezáltal a vizsgált terület tájhasználati tervezését fenntarthatóbb irányba terelje. Célkitőzések: • Az ökoszisztéma szolgáltatások részvételi értékelési módszereinek továbbfejlesztése és alkalmazása. • A fogalom szerepének elemzése a tájhasználat tervezés és természetvédelmi konfliktusok megoldása terén. • Az ökoszisztéma szolgáltatások fogalmának megismertetése és gyakorlati alkalmazása Magyarországon (közéleti cél). Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A 2009. év során lezárult a kutatás terepi szakasza, miközben tovább folytattam a témához kapcsolódó nemzetközi szakirodalom tanulmányozását. Három fókuszcsoportot tartottam Lakitelek, Tiszaalpár és CsongrádBokros településeken, amelyeket újabb félig strukturált interjúkkal alapoztam meg. A fókuszcsoportokon elhangzottakat a megalapozott elmélet alapján elemeztem. Az empirikus anyagok alapján két új és egy átdolgozott cikket készítettem el nemzetközi konferenciákra, illetve megjelenés alatt áll egy, a szegedi ökológus és közgazdász kollégákkal közös tanulmány a Természetvédelmi Közleményekben. További teendık: A két kutatási területen folytatott terepi munkálatok eredményeinek elemzı összevetése, a nemzetközi szakirodalmi áttekintés lezárása és megírása, a disszertáció elkészítése. A 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Gy. Málovics, E. Kelemen (2009): Non-monetary Valuation of Ecosystem Services: A Tool for Decision Making and Conflict Management, 8th International Conference of the European Society of Ecological Economics. Ljubljana, Slovenia, 29 June – 2 July 2009. E. Kelemen, E. G. Baggethun (2009): Analyzing Ecosystem Services across Chaning Institutional Settings: Case Studies on Disruptive Top-down Interventions, 8th International Conference of the European Society of Ecological Economics. Ljubljana, Slovenia, 29 June – 2 July 2009. E. Kelemen (2009): Interdisciplinarity in Socio-Economic Research: The Role of Rural Sociology. XXIII. Congress of the European Society for Rural Sociology. Vaasa, Finland, 17-21 August 2009. Kelemen E., Málovics Gy., Margóczi K. (é.n.): Ökoszisztéma szolgáltatások felmérése során feltárt konfliktusok az Alpári-öblözetben. Természetvédelmi közlemények. Megjelenés alatt. B. Megyesi, E. Kelemen, M. Schermer (é.n.): Social capital as a Success Factor for Collective Marketing Initiatives. International Journal of Sociology of Agriculture and Food. Bírálat alatt.

38

Kovács Ildikó, 2007, levelezı Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése, környezetgazdálkodási vonatkozású kiegészítése (Békéscsaba példájából kiindulva) Témavezetı: Dr. Ónodi Gábor, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Nem létezik a települések vezetıi, közösségei számára olyan stratégiai forgatókönyv és kritériumrendszer, amely alapján megítélhetnék, hogy a településükön zajló folyamatok jó irányban haladnak-e, van-e esély arra, hogy fejlıdésük célirányos és hatékony legyen. Az utóbbi évek legmarkánsabb elırelépése ez ügyben az Integrált Városfejlesztési Stratégia. Az IVS-t abban az esetben kell elkészíteni, ha egy város városrehabilitációra kíván EU támogatási forrásokhoz jutni. Az IVS azonban nem képes, nem is kíván a település egészére vonatkozni, hiszen kiemelt akcióterületekre vonatkozik a városon belül, alapvetıen, nem tárgyalja a település egészét és összes környezeti erıforrását, nem foglalkozik a város és környéke (vidéke) kapcsolatrendszerrel sem. Békéscsaba város elkészíttette az IVS-t a 2007-13-ig tartó tervciklusra vonatkozóan. A város egészére, térségi funkcióinak kiteljesítésére vonatkozóan azonban az IVS nem kínál stratégiai elképzelést. Célkitőzések: • Az IVS integrált-rendszerszerő, valamint stratégiai jellegő megközelítésének kiterjesztése a város egészére és annak indokolható mérető környékére • Környezetgazdálkodási adottságok, lehetıségek, konfliktusok feltárása, kihasználásuk, megoldási lehetıségeinek meghatározása Békéscsaba és térsége területén • Ajánlások megfogalmazása a településfejlesztési terv környezetgazdálkodási szempontjainak általános követelményeire vonatkozóan. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: 1. Lipcsei Charta vizsgálata városfejlesztési stratégiák kidolgozása szempontjából: • A Charta vezérelvei: a területiség, partnerség, intézményi kapcsolatok biztosítása, teljes körő és átfogó stratégiák készítése. • A 2007-2013 közötti európai városfejlesztési irányvonal alapját képezı dokumentumban a településekkel szembeni követelményként fogalmazódik meg a városi szerepek erısítése, koherens és szinergikus városfejlesztési stratégiák kidolgozása, a stratégiák kidolgozásába és végrehajtásába a helyi szereplık aktív bevonása. 2. Az IVS elkészítéséhez használt Városfejlesztési Kézikönyv vizsgálata alapján elmondható: • Nem tisztázott az IVS jogi státusza a városi szintő tervek hierarchiájában • A kézikönyv jövıképet ír le, azt sugallja, mintha elegendı lenne, ha az akcióterületi terv keretében az önkormányzatok a már megfogalmazott fejlesztési elképzeléseiket rögzítenék, „írnák körül”. • Az IVS részét képezı akcióterületi terv nem megvalósíthatósági tanulmány szintő dokumentum, így nem ad választ számos fontos, elsısorban mőszaki, pénzügyi, gazdasági vonatkozású kérdésre. További teendık: • Békéscsaba külterületi adatainak teljes körő vizsgálata • A fenntartható városfejlesztés céljait szolgáló környezetgazdálkodási szempontok meghatározása • Az IVS kiegészítéseként külterületi fejlesztési stratégia fıbb elemeinek meghatározása környezetgazdálkodási szempontrendszer alapján 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Kovács I. (2009): Az integrált városfejlesztési stratégia kritikai elemzése, környezetgazdálkodási vonatkozású kiegészítése, Helyünk a világban – alföldi válaszok a globalizáció folyamataira IV. Alföldi Kongresszus kiadványa 2008. november 27-28., Békéscsaba, p. 67-71.

39

Mertens, Cordula, 2007, levelezı Public participation in Hungarian biodiversity governance: The role of NGOs for the establishment of Natura2000 Supervisors: Dr. Kohlheb Norbert, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Pataki György, egyetemi docens, Ph.D. Importance of the topic: The rapid decline of biodiversity in recent decades and the growing scientific knowledge about the importance of this natural resource has made international biodiversity conservation regulations necessary. On the EU level, the most influential instruments of nature conservation are the Birds Directive and the Habitats Directive, through which every member country is obliged to report and preserve Natura2000 sites in order to create a European ecological network of protected areas. The EU-regulations also call for an increased participation of civil society in environmental policy-making, including nature conservation policy. In Hungary there are several platforms for public participation. In 2005 advisory committees to the national park directorates were established in all national parks. These advisory committees were the initial focus of this PhD research. With regard to public participation, however, nature conservation NGOs, such as WWF, MME, CEEWEB and MTVSz play a more significant role in nature conservation policy-making. Aims of the research: The research will provide a profound understanding of the role civil society actors play in increasingly complex multi-level biodiversity governance structures. Specifically it analyses how environmental NGOs have been participating in nature conservation policy-making at the national level in Hungary, particularly during the implementation of Natura2000. Finished work and main results: 22 qualitative expert interviews have been conducted with NGO members, as well as with ministry and national park officials. Based on theses interviews one can say that NGOs played a significant role in the site designation phase of Natura2000: The Special Protection Areas of the Birds Directive are based on the list of Important Bird Areas prepared by Bird Life Hungary. For the Sites of Community Interest of the Habitats Directive, which were agreed upon in the Pannonian biogeographic seminar NGOs succeeded to have almost all sites important to them included into the list. Through a good cooperation among the four major national nature conservation NGOs, and between the national NGOs and the European level NGOs, Hungarian NGOs were well informed about NGOs participation rights granted by the EU and established the capacities to successfully influence the process. Bird Life Hungary could exercise agency based on long term personal contacts with the ministry and on the fact that Bird Life has the most acknowledged expertise and authority in the field. As the ministry welcomed the help of NGOs with the work of preparing the lists of sites for designation, it was relatively easy for NGOs to influence this first part of the process. NGOs did, however, not succeed to gain understanding for rural development opportunities of Natura2000. So while they were influential and powerful in the first part of the implementation process, NGOs have fewer possibilities to influence the management regime for the Natura2000 network. Further plans: To improve the data basis on interactions across levels and sectors a few further interviews will be conducted with NGO members working at the local or regional level, and possibly also with stakeholders from the land using sectors. The empirical results from the interviews will be completed by a document analysis of texts about NGOs and Natura 2000 in Hungary. Publication in 2009: Bodorkós, B., Mertens, C. (2009): Kié a föld? Intézményi elemzés a természetvédelem helyi irányításáról. Természetvédelmi Közlemények megjelenés folyamatban, közlésre elfogadva 2009 (5 credits) Santaoja, M., Treffny, R., Mertens, C. and Jolibert, C. (2009): Looking for a place to anchor. Confusing thoughts along an interdisciplinary dissertation journey. In Farrell, K. N., van den Hove, S., Luzzati, T.: Beyond reductionism: interdisciplinary research in Ecological Economics. Routledge, London (forthcoming) Trifunov, S., Mertens, C., Niedziałkowski, K. (2009): Establishing protection regimes in national parks in Central Europe: The role of participation. Proceedings of the 3rd Themes Summer School (in press)

40

Pinke Zsolt, 2009, levezı Hortobágy-Sárrét ártérrekonstrukciós modell Témavezetı: Dr. Lábadi Károly, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Az Alföld vonatkozásában felmerülı legfontosabb kérdés: Hogyan alkalmazkodjunk az Alföld „kiszáradásához”? A csapadékmennyiség és a felszín alatti vízkészletek 20. században tapasztalt és a 21. században várható csökkenése komolyan veszélyezteti a csapadékhiányos Alföld eltartó képességét, természetes növénytakaróját és mezıgazdaságát. Az Alföld természetes ártereinek helyreállítása nem egyszerően egy természetvédelmi feladat tehát, hanem a szélsıséges éghajlati jelenségek a klímaváltozás gazdasági, társadalmi, ökológiai megrázkódtatással járó negatív hatásai ellen védekezı közösség stratégiai döntése. Arid periódusra víz „felhalmozásával” válaszol. Célkitőzések: A természetes árterek revitalizációja a természetes növénytakaró helyreállításától elválaszthatatlan feladat. A természetes növénytakaró, a vizsgált táj jelentıs emberi beavatkozás elıtti állapotának rekonstrukciója történeti források, pollenstatisztikai vizsgálatok, faleletek dendrológiai beazonosítása és a fennmaradt társulások cönológiai vizsgálata segítségével. Kutatási programomban a Hortobágy-Sárrétnek nevezett tiszántúli táj 3D-s domborzatmodelljén futtatott, történeti analógiára épülı dinamikus klíma-, öko- és kiöntésmodell felállítását tervezem. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Három korszakhoz kapcsolódó adatgyőjtés zajlik jelenleg is: 1. Avar kori sírok, temetık, települések 2. honfoglalás kori sírok, temetık, települések leletkataszterének összeállítása, az adatok térképi ábrázolása. 3. Az Árpád-kori településekre vonatkozó régészeti anyag leletkataszterének összeállítása, az 1000-1350 között keletkezett írott forrásokban fellelhetı, vizsgált területünk növényzetére, vízrajzára, településeire, az itt élt közösségek életmódjára, haszonvételi formáira vonatkozó adatvételezés, az adatok térképi ábrázolása. Elkészült a közel 10 000 km²-es terület írott forrásokból rekonstruálható, egy idıben létezett (30 éves bontásokban) Árpád-kori településhálózatának térképe. Kirajzolódott egy kb. 4-4500 km²-es összefüggı ártéri terület, mely az adatgyőjtés-értékelés jelenlegi szakaszában közel 7 évszázadon keresztül szinte lakatlan volt. Itt feltételezhetünk egy olyan kiterjedtebb refúgiumot, melynek társulásai az 13. századig jelentıs emberi beavatkozást nem szenvedtek. A toponímiákban elıforduló növénynevek és a forrásokban felbukkanó erdık kiterjedt ártéri lombos keményfa ártéri erdı növénytársulásokról (pl. Fraxino pannonicae – ulmetum) tanúskodnak. Jelentıs erdıtömbök valószínősíthetık a Tekerı, Ölyvös, Kutas patakok K-NY irányú völgyeiben. Vizsgált területünk keleti részén a Debrecen, Lomb, Torna, Zelemér, Salamon, Nagy-böszörmény települések tömbjében egybefüggı erdıség jelenik meg, mely úgy tőnik keleti irányban a kelet-hortobágyi Aszaló, Füzes, Szilegyháza, Bakócz falvak környezetében található, déli irányban az Érpályi, (Berek) Böszörmény, Újfalu, Váncsod, Gáborján környékén elterülı jelentıs kiterjedéső erdıtömbökkel állt közvetlen összeköttetésben. A jelentıs területre kiterjedı adatvételezés és térinformatikai elemzés az Árpád-kori településhálózat sőrőségére, demográfiai mutatókra vonatkozó megállapításokra, következtetésekre jogosít fel, melyek több újdonsággal kecsegtetnek. További teendık: Adatgyőjtés, domborzatmodelezés. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Pinke Zs.: Adatok az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természetföldrajzához I. In: Helynévtörténeti tanulmányok. Debrecen 2010. Pinke Zs.: Adatok és következtetések az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természet- és településföldrajzához II. In: Sokarcú világ – diszciplinák találkozása Baja, 2010. Pinke Zs.: Adatok és következtetések a középkori Hortobágy-Sárrét település- és természetföldrajzához III. In: Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. Században. Szeged, 2010.

41

Csabainé Prunner Andrea, 2007, levelezı Környezeti rekonstrukció GIS alkalmazásával, a Csörsz-árok példáján bemutatva Témavezetı: Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A feltehetıen szarmata kori és feltehetıen védmő, egész Magyarországon átfutó jellegzetes sáncárokrendszer, egységes térinformatikai rendszerbe helyezve a legkülönfélébb információkat (régészeti, távérzékelési, történelmi térképi, régészeti leletek, paleobotanikai, paleo-klimatológiai adatok…) nyújtja, melyek segítségével környezeti rekonstrukció végezhetı el. A környezeti rekonstrukcióval a GIS rendszer a régészet területén, szélesebb körben is alkalmazhatóvá válik. Reményeink szerint a Csörsz-árok környezeti rekonstrukciója jó példával szolgál majd és egy, a régészek számára módszertani újítást dolgozunk ki, amely új távlatokat nyit az ásatások során elıkerült leletek adatbázisba való rendszerezéséhez valamint a környezeti rekonstrukció elvégzéséhez. Célkitőzések: A kutatómunka célja, a Csörsz-árok – Ördögárok rendszer valkói szakaszának feltárása, szerkezetének, lejtésviszonyainak, méretének leírása, térképezése. A környezeti rekonstrukció célja részben a valkói nyomvonal pontosítása, részben az eddigi eredmények összegzése, új szempontok feltárása. A téma kidolgozása során ezen teljes szakasz feltérképezése a cél, de túl is lép a szők értelemben vett térképezésen. A kutatáshoz nem csak a környezeti és tértudományi adatokat dolgozunk fel, hanem ugyanolyan hangsúlyt kapnak a régészeti leletek nyújtotta információk, a történelmi adatok, valamint az árokhoz köthetı mondák, regék feldolgozása és a nyelvi vonatkozások is. Mindezen adatok figyelembevételével egy olyan rendszer dolgozható ki, amely az archeológusok számára egy messzemenıen új módszertani lehetıséget ad. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A kutatás ezen szakaszában a rendelkezésemre álló adatokkal adatkonverziót hajtottam végre, és összehasonlító elemzéseket végeztem. A témában szereplı módszertani kidolgozáshoz a régészek számára fontos szempontokat vizsgáltunk. Irodalmi kutatást végeztük a régészeti adatfeldolgozás folyamatát illetıen, és arról, hogy milyen igényeket, elvárásokat támasztanak egy környezetrekonstrukciós folyamattal szemben. A Csörsz-árok kapcsán sikerült elérnünk, hogy a közeljövıben régészeti ásatást végezzenek az árok kerepesi szakaszán, melynek során a kutatás egy következı szintre léphet és az ott feltárt adatokkal a környezeti rekonstrukció kiteljesedhet. További teendık: A következı idıszakban lehetıségem lesz együtt dolgozni a Magyar Nemzeti Múzeum régészeivel, amelynek során egy másik, avar kori régészeti ásatás területérıl származó adatokat foglalom egységes rendszerbe. Ezzel már két referencia terület környezeti rekonstrukciója is a kutatási téma alapját képezi majd, melynek során összehasonlító elemzéseket lehet a két különbözı terület kapcsán elvégezni. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Harkányiné Sz. Zs., Benı D., Prunner A., Katona A.: Régészeti térinformatikai alkalmazás a Csörsz-árok példáján konferencia elıadás, VII. Alkalmazott Informatika Konferencia Kaposvári Egyetem, Acta Agraria Kaposváriensis, Volume 12. No 2 2008, ISSN:1418-1789 Harkányi SZ. ZS., Prunner A., Benı D., Katona A.: Geoinformatical archeological application (Csörsz-ditch), Bulletin of Szent István University, Gödöllı, 2008. pp. 93-99. Csabainé P. A., Harkányiné Sz. Zs., Füleky Gy., Bagi Katalin: Térinformatikai adatkonverzió a Csörsz-árok példáján, A Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. Században, tudományos konferencia és mőhelymunka, Szeged 2009., absztrakt kötet Megjegyzés: A kutatásunkról készült interjú, 2009.08.01-én a Duna TV Nıi pulzus címő mősorában került adásba.

42

Váradi István, 2005, levelezı Magyarország demográfiai trendjeinek hatása a területhasználatra és a településhálózat struktúrájára Témavezetı: Dr. Ónodi Gábor, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Az a tény, hogy a magyar vidéket nagyon különbözı helyzető falvak és kisvárosok alkotják, nem új jelenség. Az elmúlt évtizedekben zajló folyamatoknak azonban mégis van egy figyelmet érdemlı újdonsága. Arról a nagymértékő polarizálódásról és differenciálódásról van szó, melynek oka a lakóhely és munkahely egységének soha nem látott mértékő megbomlása, illetve melyet talán a vidéki térségek munkahelyeinek fokozott eltőnésével is jellemezhetünk. Jellegüket és fejlettségi szintjüket érintı különbségek mindig is voltak a települések között, amelyeket a városok közelsége, a munkahelyek száma és jellege, illetve tágabban az ott élık megélhetési, jövedelemszerzési lehetıségei, a közigazgatásban betöltött szerepkör és ennek függvényében az intézményi ellátottság és még sok más körülmény határozott meg. A rendszerváltást követıen azonban néhány típusképzı tényezı felerısödött, amelyek közül kiemelkednek a munkahelyek eltőnését okozó térszerkezeti adottságok és az azt felerısítı demográfiai jellemzık. Hazánk területének a 98 %-a az emberi civilizáció téralkotó hatásának következtében jellegzetes kultúrtájak rendszereként határozható meg, melyek az ember és természet hosszú ideje tartó egymásrahatásának bizonyítékai, és kultúránk szerves része. Magyarország területének kultúrtáj szinten való karbantartásához, vagyis lakossággal való fedettségéhez tehát a téralkotó, helyben jelenlévı népesség a feltétel. A magyarországi demográfiai trend, a tragikus termékenységi mutatók, illetve a belsı vándormozgalom hatására nagyon erıs természetes fogyást és a hazai népesség területi átrendezıdését mutatja. Tényként kezelhetı, hogy középhosszú távon 7-8 millió fıs Magyarországgal számolhatunk. A szinte megállíthatatlan demográfiai folyamatok következményeként 2050-ig 3 millió fıs fogyást könyvelhetünk el, de felmerül a kérdés, honnan fog hiányozni jelenlegi lakosságunk 30 %-a, és ez milyen következményekkel jár a vidéki térségek megmaradásában, kultúrtáj szinten való fenntartásában, illetve a multifunkcionális mezıgazdaságban való foglalkoztatás milyen erıvel hathat e kedvezıtlen folyamatok ellen és a vidéki Magyarország távolabbi jövıjére. Célkitőzések: A szakirodalom adós a legújabb vidéki népesedési fejlemények területi elemzésével, kistérségi és településszintő bemutatásával. Ezért kutatási témám fı célkitőzése, hogy a népességvesztési fejlemények hatására középhosszú és hosszú távon az ország térhasználati rendje és lehetıségei hogyan alakulhatnak, illetve, hogy hogyan alkalmazkodhat különbözı stratégiák mentén a településhálózat, a területhasználat és multifunkcionális mezıgazdaság által kínált földhasználat a demográfiai elıreszámítások várható következményeihez. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A KSH Népesedéstudományi Intézetének KSH kistérségekre vonatkozó 2030-ig terjedı népességelıreszámítási adatbázisára alapozva elkészítettem Magyarország összes kistérségére vonatkozó hosszú távú, konszolidált elıreszámítási adatbázisának felépítését. Ezen adatbázis képezi az alapját többféle demográfiai szcenárió kidolgozásának, amellyel lehet a jövıbeni folyamatokat elıre jelezni és modellezni. A demográfiai szakirodalom folyamatos tanulmányozását és feldolgozását végeztem el, különös tekintettel a népesedés-elıreszámítás módszertanára vonatkozóan. További teendık: Néhány kiválasztott, jellegzetes demográfiai sajátosságokkal rendelkezı kistérség elemzésével kell bemutatni a demográfiai változások hatását a mezıgazdasági fölhasználat és a hozzá kapcsolódó munkaerı-szükséglet öszszevetésével. A kistérség térszerkezetének, az agro-ökológiai adottságokhoz igazodó földhasználati ajánlások, táji és közlekedés-földrajzi sajátosságok elemzésével megvizsgálom, hogy a településhálózat és a területhasználat hogyan tudja követni az idıben bekövetkezı népességfogyást, vagy a jelenlévı népesség növekedését. A következı idıszak feladata a további saját vizsgálatok elvégzése, és a szükséges publikációk elkészítése és az eredmények ismertetése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: -

43

Varga-Ötvös Béla, 2008, levelezı A megújuló egyensúly feltételei a településtérben Témavezetı: Dr. Ónodi Gábor, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Az utóbbi évek egyik legfontosabb stratégiai jellegő településügyi eseménye a városok integrált városfejlesztési stratégiájának (IVS) és akcióterületi terveinek elkészítése, melyek megvalósításához uniós pályázati forrásokat lehet elnyerni. Mindennek közös nevezıként szolgáló kifejezése: városrehabilitáció. A dokumentumok elkészítése azonos módszertan szerint készül.* A programozás kiterjed egy város jövıképének megfogalmazására, a komplex városfejlesztési stratégia megalkotására, konkrét beavatkozási területegységek tervezésére és projektek megvalósításának ütemezésére. A rendszer bevezetésének indíttatása, felépítése, sok szempontúsága, egységességre törekvése igen pozitív jelenség a hazai településtervezés legújabb történetében, mivel a rendezı elvet a koncepcionális célhoz vezetı stratégiai út tervezése és a folyamat társadalmi és gazdasági fenntarthatósága adja. A globális gazdasági krízis lokális hatásaként súlyponti elemekké válnak a települési és térségi értékalkotó tényezık: a helyi természeti adottság (termıföld, víz, erdı, geotermia, stb.), a lakosság képzettsége, gazdasági ereje, az ingatlanvagyon. Közös érdekké válik a települési és térségi integrált gazdálkodás egyensúlyi állapotának létrehozása, fenntartása. Célkitőzések: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv munkaprogramjában az integrált városfejlesztési stratégia és akcióterületi tervek közös nevezıje, mintegy hívószava: a városrehabilitáció. Ez arra utal, hogy az ország fejlesztési stratégiája a településtervezésben az egyensúlyhoz való visszatérést preferálja, a megalapozatlan (erıltetett) növekedés helyett. Kutatómunkámban ezért alapvetı cél az integrált, a településtérben található adottságokat a lakosság és a vállalkozások érdekeit szolgáló, hatékony helyi gazdaság feltételrendszerének, mőködésének elemzése. Továbbá, ennek bemutatása az eddig elvégzett kutatási és tervezési tapasztalatok (esettanulmányok) összegzésével, tézisek megfogalmazásával. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Publikációmban, kutatási és tervezési munkáimban, a konferenciákra készített elıadásaimban a téma egy-egy fı aspektusával foglalkoztam, azokat esettanulmányok szintjén feldolgoztam. Az egyes esettanulmányok tanulságait általánosítási igénnyel tártam fel, amelyek be fognak épülni a végsı dokumentumba. További teendık: A következı idıszak feladata a további saját vizsgálatok elvégzése, feldolgozása, az eredmények ismertetése tanulmányokban, illetıleg szakmai konferenciákon való aktív részvétellel és elıadások megtartásával, publikációk írása, a munkaterv szerint. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: • „Szerves városrehabilitáció” Magyar Építımővészet 2009/4. Konferencia részvétel: • „Város a válságban? - Településpolitika a gazdasági válság idején.” XV. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2009.10.29-30. Helyszín: Siófok. Szervezı: Magyar Urbanisztikai Társaság. Elıadás: Új koordináta-rendszer szükségessége a város-vidék viszonyban. • „Az épített és táji környezet jövıje Magyarországon.” 2009.10.16., 11.06. Helyszín: Budapesti Építészeti Központ - FUGA. Szervezı: Batthyány Lajos Alapítvány. Elıadás: A városválsága - a vidék jövıje. • „99 elıadás a vidékrıl. III. A falvak erıforrásai.” Helyszín: Magyar Urbanisztikai Társaság székháza, Budapest, 2009. 07. 31. Szervezı: MUT-Falutagozat. Elıadás: A vidék mentális helyzete és a gazdaság. Szakmaspecifikus alkotások: • • • • •

Albertirsa Város integrált városfejlesztési stratégia (Megbízó: Albertirsa Város). Szentes Városközpont Akcióterület - Akcióterületi Terve (Szentes Város, AZ Építész Bt.). Gödöllı Város helyi gazdaságfejlesztési stratégia (Gödöllı Város Önkormányzata). Újpest, Fıtér és környéke helyi gazdaságfejlesztési stratégiája (Újpest Önkormányzata). Újpest Fıtér és környéke - teljes akcióterületi terv (Újpest Önkormányzata)

* Ld. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által, a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága közremőködésével kiadott „Városrehabilitáció 2007-2013-ban - Kézikönyv a városok számára” c. dokumentum.

44

Tájökológia, természet- és tájvédelem Ph.D. program Programvezetı: Dr. Kiss István, egyetemi docens, Ph.D. Törzstagok: Dr. Báldi András, tudományos tanácsadó, D.Sc. Dr. Barczi Attila, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Hornung Erzsébet, egyetemi docens, C.Sc. Témavezetık: Dr. Báldi András, tudományos tanácsadó, D.Sc. Dr. Csontos Péter, tudományos tanácsadó, D.Sc. Dr. Kiss István, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D.

45

Ádám Szilvia, 2008, levelezı Dunai szigetek ártéri erdeinek természetvédelmi, ökológiai és tájtörténeti kutatása Témavezetı: Dr. Csontos Péter, tudományos fımunkatárs, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Hazánk potenciális vegetációjának 19 %-a lenne ártéri erdı, azonban az elmúlt évszázadok során lezajlott folyószabályozások következtében ligeterdeink területének kiterjedése 0,8 %-ra visszaszorult. A holtágakat lecsapolták, egyes árterek kiszáradtak, a rájuk jellemzı társulások sok helyen megsemmisültek. A szigetek nagy része alacsony ártéren helyezkedik el, így a rendszeres elöntéseknek köszönhetıen, azok mezıgazdasági hasznosítása nehézkesebb, ezért az ilyen szigetek, még fennmaradt erdeiben találhatóak meg az utolsó természetes, vagy természetközelinek nevezhetı ártéri társulások. Napjaink egyik legnagyobb természetvédelmi problémája a távoli országokból behurcolt tájidegen fajok terjedése, amelyek élıhelyi és egyéb konkurenciát jelentenek a honos növényfajok számára. Mindemellett természetvédelmi szempontból fenyegeti még ıket a gazdasági céllal, gyakran a honos erdık helyére telepített nemes nyarakból, füzekbıl álló faültetvényekbıl kivaduló, hibridizálódó fajták. A hajdani folyószabályozási beavatkozások nagyban hozzájárultak a szigetek és ártereik mai képének kialakulásához. A leválasztott mellékágak folyamatosan feltöltıdnek, gyakrabban kiszáradnak, így a szukcessziós stádiumok váltakozása felgyorsul, amely az inváziós fajok terjedésének is kedvez. A téma idıszerősége és fontossága abban is megmutatkozik, hogy az Európai Unió közlekedésfejlesztési politikája kapcsán a hajózhatóság javításához a jövıben újabb drasztikus beavatkozásokat terveznek, amelynek megvalósítási módszerétıl nagyban függ a még értékesnek nevezhetı Duna értékeinek fennmaradása. Célkitőzések: Korábbi kutatásaim alapján célom a kisebb, természetesnek, természetközelinek nevezhetı, eddig nem kutatott Duna szigetek növényvilágának és tájtörténetének megismerése. Célom még egy Duna ártéri fajlista készítése a vizsgált szigetek alapján, társulásonként, vegetációtípusonként cönológiai felvételek készítése, azok természetvédelmi és ökológiai indikátorok alapján való elemzése, többváltozós statisztikákkal történı analízise, valamint térinformatikai módszerekkel a vegetáció térképi ábrázolása, minderrıl egy átfogó geoadatbázis készítése, s a különbözı kategóriákba sorolt csoportok veszélyeztetı tényezıinek feltárása. Különösen nagy hangsúlyt fektetve a társulások természetességére, a tájidegen fajok terjedési sajátosságainak feltárására. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Az elmúlt másfél év során beszereztem a magyarországi Duna szakaszra nézve fellelhetı katonai felvételezések térképeit, s a közelmúltban készült légifotókat. A vizsgálni kívánt szigetek kiválasztásához felkerestem több, a szigeteket ismerı szakembert (Dr. Kevey Balázs, Dr. Alexay Zoltán, Dr. Tóth Balázs, Dr. Rácz Tamás), s a helyismeretük, valamint korábbi terepbejárásaim alapján kiválasztottam a kutatási céljaimra megfelelı szigeteket, amelyek nagy részét be is jártam, s cönológiai felvételeket készítettem. További teendık: A következı évekre tervezem a kiválasztott, eddig még meg nem ismert szigetek terepi bejárásait, mélyebb vizsgálatait, az archív térképek további elemzését, a szigetek digitalizálásának folytatását. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Ádám Sz., Penksza K., Malatinkszky Á., Csontos P. (2009): A Koppánymonostori-sziget kialakulása és tájtörténete. Tájökológiai lapok, pp. 349-360. Sz. Ádám, Á. Malatinszky, P. Csontos, K. Penksza, E. Falusi, J. Házi (2009): Effects of human induced landscape changes on the vegetation of a Danube island in Hungary. Book of Abstracts, 2nd European Congress of Conservation Biology, p. 151. Á. Malatinszky, Sz. Ádám, K. Penksza, Á. Kenéz, D. Saláta, J. Házi, Sz. Szentes, E. Falusi, I. Pándi (2009): Preservation of protected plant species without human interference in abandoned grape yards. Book of Abstracts, 2nd European Congress of Conservation Biology, p. 191-192. Malatinszky Á., Ádám Sz., Saláta D., Penksza K. (2009): Az iskolán kívüli környezeti nevelés lehetıségei a klímaváltozással kapcsolatos ismeretterjesztésben. — VI. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium tanulmánykötete pp. 149-154. Ádám Sz., Penksza K. (2009 v. 2010): A Koppánymonostori-sziget részletes botankai vizsgálata és vegetációtérképe (in press) Természetvédelmi közlemények (megjelenés folyamatban)

46

Cseresnyés Imre, 2009, levelezı Feketefenyvesek természet- és tájvédelmi megítélésének ökológiai alapjai Témavezetı: Dr. Csontos Péter, tudományos fımunkatárs, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Hazánk területén a XIX. sz. második felétıl folyamatosan telepítenek tájidegen feketefenyıt (Pinus nigra Arn.), fıként talaj- és tájvédelmi megfontolásokból. A feketefenyvesek területe ma mintegy 63 000 hektárra tehetı. A telepítések számos természet- és tájvédelmi problémát vetettek fel. A fenyvesítés az ıshonos flóra nagymértékő elszegényedését váltja ki, mely számos növényfaj lokális kipusztulásához vezet. Súlyos gazdaságitermészetvédelmi problémát jelentenek a mind gyakrabban pusztító, nagy károkat okozó erdıtüzek is, melyek a nagy mennyiségben felhalmozódó gyantás tőavarnak köszönhetıen fokozottan érintik a fenyveseket. Mivel a feketefenyvesek, mint kultúrtársalások nem rendelkeznek megfelelıen szervezıdött kísérıfaj-együttessel (nem alkotnak igazi fitocönózist), ezért elısegítik az invazív növényfajok térhódítását is. A feketefenyı negatív hatásai mellett pozitívumként megemlítendı a faj tájrehabilitációban, rekultivációban játszott szerepe is. A tájsebek rekultivációja többnyire erdıtelepítéssel zárul, mert ezek a kultúrák néhány évtized alatt lehetıvé teszik a termıréteg legalább részbeni regenerálódását, így szerepük lehet az ıshonos flóra és fauna ismételt térhódításának elısegítésében. A feketefenyvesek ökológiai vizsgálata segíthet e tájidegen faj természet- és tájvédelmi szempontú megítélésében, és hozzájárulhat a meglévı állományok hatékony kezeléséhez. Célkitőzések: • Feketefenyvesek tőzveszélyességi viszonyainak elemzése a McArthur-féle empirikus tőzveszélyességi modell segítségével, kiterjesztve a vizsgálatot a különbözı mértékben lombosfákkal elegyes (így kevésbé tőzveszélyesnek tekintett) állományokra. • Invazív növényfajok (Robinia pseudoacacia, Asclepias syriaca, Gleditsia triacanthos) talajmagbankjának vizsgálata feketefenyves-állományokban. • Feketefenyıvel rekultivált dolomit-, bauxit- és barnaszénfejtık aljnövényzetének cönológiai vizsgálata, és természetvédelmi szempontú értékelése. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: • Korábbi modellezéseink igazolták az elegyetlen feketefenyvesek nagymértékő tőzveszélyességét. A lombelegyesedés hatásának vizsgálatához kijelöltük a különbözı mértékben (20-80%) elegyesedett állományokat, az elegyedési arányt körlapösszeg-méréssel állapítottuk meg. • Talajminták vételével és laboratóriumi csíráztatási kísérletekkel kimutattuk a fent említett invazív fajok magbank-építı képességét a feketefenyvesekben. Az Asclepias syriaca esetén elızetesen megvizsgáltuk a parlagokon élı populációk reprodukciós potenciálját és magbankját. • Kiválasztottuk a rekultivációs céllal telepített feketefenyveseket, és elızetesen felmértük aljnövényzetük fıbb jellemzıit. További teendık: • Felhalmozódott éghetı anyag mennyiségének meghatározása lombelegyes feketefenyvesekben (2010 augusztusában), majd ennek ismeretében – különbözı meteorológiai paraméterek mellett – a tőzveszélyességi viszonyok modellezése, és a tőz paramétereinek vizsgálata. • A magbank-mintavételezések eredményeinek kiértékelése, publikálásra való elıkészítése. • Cönológiai felvételezések elvégzése a rekultivációs állományokban (2010. májusában és szeptemberében), majd a felvételek eredményeinek kiértékelése (diverzitás-számítások, ökológiai indikátorérték-spektrumok felvétele és elemzése). 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Csontos, P., Bózsing, E., Cseresnyés, I., Penksza, K. (2009): Reproductive potential of the alien species Asclepias syriaca (Asclepiadaceae) in the rural landscape. Polish Journal of Ecology 57(2): 383-388. [I.F.= 0.433]

47

Erdıs Sarolta, 2005, nappali Az intenzív gazdálkodás hatása a madarak élıhely-választására és szaporodási sikerére Témavezetı: Dr. Báldi András, tudományos tanácsadó, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Nyugat-Európában az egyre intenzívebb mezıgazdasági termelés számos madárfajt juttatott a kipusztulás szélére. Ezt felismerve indították el a különféle, kompenzációkon alapuló környezetgazdálkodási támogatási rendszereket. Hazánk belépve az EU-ba, szintén részesül ezen támogatásokból, melyeknek köszönhetıen változik mind a termelés intenzitása, mind pedig a mezıgazdaság szerkezete. Ezek azonban különféle hatással lehetnek az élıvilágra. A mezıgazdasághoz erısen kötıdı madarak, mint indikátorok jelezhetik a különféle változások negatív vagy éppen pozitív hatásait. Ezért munkám során arra kerestem a választ, hogy hazánkban a madarak milyen mezıgazdasági élıhelyeket részesítenek elınyben és ott milyen a szaporodási sikerük. Bár számos nyugat-európai adat áll rendelkezésre e témában, fontosnak tartom, hogy a mezıgazdaság és biológiai sokféleség hazai sajátosságait is megvizsgáljuk, ezzel mintegy elıre jelezve a várható hatásokat. Célkitőzések: Egyrészt a mezıgazdasághoz kötıdı madarak élıhely-használatának feltérképezése, hazai sajátosságainak vizsgálata. Másrészt a mezıgazdasági élıhelyeken fészkelı madarak szaporodásának felmérése az élıhely kezelés-intenzitásának függvényében. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A 2003, 2004, 2005 tavaszán vizsgált mezei pacsirta fészkek adatainak értékelésekor kiderült, hogy a legeltetés befolyásolhatja e faj szaporodását. Ezeket az eredményeimet hazai és nemzetközi konferenciákon is bemutattam. 2006 tavaszán újabb madárfaj, a mezei veréb szaporodási sikerét kezdtem el vizsgálni különféle szántó- és gyepterületeken. Kihelyezett odúk segítségével lehetıvé vált a folyamatos megfigyelés a költési idıszakban. Hasonlóan a mezei pacsirtához, e fajra is hatással van a terület-kezelések intenzitása. Bár a mezei pacsirtával ellentétben, ez esetben nem a szaporodási sikert csökkenti az intenzív gazdálkodás, hanem már az élıhely-választást befolyásolja. Vagyis a mezei verebek szinte csakis kizárólag az extenzíven kezelt területeken fordultak elı, ezek közül is elsısorban a gyepeken. A terepen végzett munka mellett tovább vizsgáltam, hogy három, jellegzetesen a mezıgazdasághoz kötıdı madárfaj, a mezei pacsirta, a sordély illetve a mezei veréb esetében a tájszerkezet és a különféle gazdálkodás alatt álló mezıgazdaság területek, hogyan befolyásolják e fajok élıhely-választását. Az eredményeimet egyrészt hazai, másrészt nemzetközi konferencián is bemutattam. 2007, 2008 és 2009 során újabb publikációk jelentek meg, köztük egy a mezei pacsirta fészkelıhelyválasztását és költését elemzı cikk. További teendık: Összefoglaló doktori dolgozat készítése az eddigi kutatásokról. Az abszolutóriumhoz szükséges nyelvvizsga letétele, valamint a doktori eljárás elindítása és remélhetıleg sikeres befejezése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Sárospataki, M., Báldi, A., Batáry, P., Józan, Z., Erdıs, S., Rédei, T. (2009): Factors affecting the structure of bee assemblages in extensively and intensively grazed grasslands in Hungary. Community Ecology, 10: 182188. Erdıs, S., Báldi, A., Batáry, P. (2009): Nest site selection and breeding ecology of Sky Lark (Alauda arvensis) in a Hungarian farmland. Bird Study, 56: 259-263.

48

Házi Judit, 2008, nappali „Parlagterületeken kialakuló másodlagos szárazgyepek cönológiai és vegetációdinamikai vizsgálata a Nyugat-Cserhátban” Témavezetı: Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Magyarországot geomorfológiai, természetföldrajzi adottságai különösen alkalmassá teszik a mezıgazdasági mővelésre, többek között a szılıtermesztés is nagy hagyományokkal rendelkezik, azonban a gazdasági-társadalmi változások vagy természeti katasztrófákhoz igazodva változik a parlagok és mővelt terültek aránya. A legutóbbi idıkben is újabb területek kerülnek ki a mővelés alól. Ezeken a területeken – a felhagyott szılık helyén – megindulhat a másodlagos szukcesszió, amely kedvezı esetben fajgazdag, természetvédelmi szempontból értékes, az eredeti növénytársulásokhoz hasonló fajösszetételő és szerkezető növényközösségek kialakulását teszi lehetıvé. Az emberi tájhasználattal összefüggı vegetációdinamikai változások vizsgálatának eredményei nemcsak ökológiai, hanem természetvédelmi szempontból is fontosak, mivel az újjászervezıdı társulások belsı dinamikájának feltárása során hatékony eszközöket biztosítanak a természetközeli gyepek állapotának megırzéséhez illetve javításához. Célkitőzések: Munkám során arra keresem a választ, milyen átmeneti állapotokon keresztül folyik a másodlagos szukceszszió, mely fajok, milyen szerepet betöltve járulnak hozzá egy új társulásszerkezet kialakításához? Vannak e kritikus elágazási pontok, amelyek a másodlagos szukcessziót jellemzik, és amely felismerésével a természetvédelmi beavatkozások tervezetıvé válnak? Kutatásaim során kísérletet teszek egy belsı inváziós faj, a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) szukcesszióban betöltött szerepének tisztázására, valamint a leginkább megfelelı természetvédelmi kezelés meghatározásával a löszgyepek regenerációjának elısegítésére is. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Ebben az évben is megtörtént az állandó kvadrátok felmérése és évi kétszeri kezelése mindhárom mintaterületen, valamint nyírásminták segítségével biomassza becslést és gyepnövedék vizsgálatokat végeztem. A nyírásminták során elkülönített csoportok a következık voltak: siska nádtippan, egyéb pázsitfüvek, pillangósok, egyéb kétszikőek, szúrós fajok, avar. Az eredmények kiértékelése folyamatosan történik. A másik fı irányvonal a siska nádtippan társulásban betöltött szerepének tisztázása volt, amelyhez cönológiai vizsgálatokat végeztem löszpusztarét és magassásrét állományokban. Mindkét társulásból természetközeli és siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) dominálta állományokat is felvettem, annak eldöntésére, hogy mennyiben befolyásolja egy faj felszaporodása a különbözı növénytársulások cönológiai viszonyait. A vizsgálat kimutatta, hogy a mocsárrétek átlagos fajszáma igen hasonló a két szituációban (7,85 ill. 7,28), míg a természetközeli löszgyepek 30,85-os fajszámához képest a siskanádas állományaik fajszegények (13,14 faj kvadrátonként). Az összborítást érintetlen mocsárrét esetében 81,7%-nak találtam, siskanádas állományban ez az érték magasabb, 100,85% volt. A löszgyepeknél a tendencia ezzel ellentétes volt: 122,29%-ról 97,51%-ra csökkent a növényzet borítása, feltehetıleg a gyep szegényesebb szintezettsége miatt. További teendık: Adatok feldolgozása és statisztikai módszerekkel való kiértékelése. Eredmények összegzése és publikálása. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Házi J., Nagy A., Szentes Sz., Tamás J., Penksza K. (2009): Adatok a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios (L.) Roth) cönológiai viszonyaihoz dél-tiszántúli gyepekben 1– Tájökológiai Lapok 7 (2): 375–386. Szentes Sz., Wichmann B., Házi J., Tasi J., Penksza K. (2009): Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelıkön és kaszálón. Tájökológiai Lapok 7(2): 319-328. K. Penksza, Sz. Szentes, J. Házi, J. Tasi, S. Bartha, Á. Malatinszky (2009): Grassland management and nature conservation in natural grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Alternative Function of Garassland International Occasional Symposium European Grassland Federation. Brno Czech Republik 79. September 2009. Grassland Science in Europe Vol. 15. p. 512-515. (ISBN 978-80-86908-15-1)

49

Herczeg Edina, 2003, levelezı Dél- Tiszántúli gyepek botanikai feltárása és hasznosítási lehetıségei Témavezetı: Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A Dél-Tiszántúlon, ahol intenzív mezıgazdasági tevékenység folyt illetve jelenleg is folyik, a megmaradt vagy regenerálódott gyepterületek vizsgálata rendkívül fontos. A területek flórájának, vegetációs egységeinek, élıhelyeinek feltárása, a jelenlegi gazdálkodási formák részletes megismerése alapvetı fontosságú. A ritka, védett növényfajok megırzése csak a természetes és természetközeli élıhelyek fenntartása mellett lehetséges. Ebben a törekvésben a degradálódás csökkentését biztosító természetkímélı gazdálkodás (legeltetés, kaszálás, extenzív szántómővelés) kialakításához fontos a meglévı értékek feltárása, a vegetáció típusok olymódú vizsgálata a Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszer elvárásainak megfelelıen, hogy a változások pontosan nyomon követhetıek legyenek. Mindez alapul szolgálhat a természeti értékek megırzéséhez. Célkitőzések: • a kiválasztott mintaterületek pontos florisztikai és cönológiai feltárása, védett, invazív, illetve ritka növényfajok listájának elkészítése, herbáriumi adataik és irodalmi hivatkozásaik feldolgozása, • a különbözı élıhely típusok mintaterületeken keresztül történı feltárása, • cönológiai felvételek készítése a tipikus vegetációs egységekben, • kiválasztott társulásokban diverzitásvizsgálatok végzése, • a mintaterületek talajtani vizsgálata. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Az eddigi terepi felvételezés során több mint 700 cönológiai felvételt készítettünk. Az adatok részleges feldolgozása és publikálása megtörtént. A felvételek egy része a Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszer elvárásai alapján készültek, melyek összehasonlító vizsgálatait is elvégeztük és ezen eredmények egy részét már publikáltuk. A legeltetéssel és kaszálással kapcsolatban más hazai területen is végeztünk összehasonlító elemzéseket, melyeknek eredményei szintén publikálás alatt állnak. A kritikus Festuca taxonok vizsgálatát is elvégeztük, publikálásuk részben megtörtént illetve folyamatban van. További teendık: • a rendelkezésre álló adatok végleges feldolgozása, publikálása, • az adatok statisztikai kiértékelése • a veszélyeztetı tényezık feltárása, az élıhelyek természeti értékeit megırzı kezelésre vonatkozó javaslatok megfogalmazása. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Centeri Cs., Herczeg E., Vona M., Penksza K. (2009): The effects of land use change on plant-soil-erosion relations, Nyereg Hill, Hungary. Journal of Plant Nutrition and Soil Science (10.1002/jnpln.200625101, online) (IF: 1,038)

50

Kovács Anikó, 2007, nappali A tájszerkezet hatása a mezıgazdasági és a féltermészetes élıhelyek élıvilágára Témavezetı: Dr. Báldi András, tudományos tanácsadó, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Az erısödı agrárintenzifikáció mezıgazdasági tájak élıvilágára gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére Európai Unió szerte, így hazánkban is agrár-környezetvédelmi programok kerültek bevezetésre. A túzok- és madárélıhelyvédelmi célprogramokban elıírt kötelezı területpihentetés, azaz ugaroltatás a folyamatosan mővelt táblákhoz képest kedvezıbb élıhelyet biztosíthat számos állat-és növényfaj számára, de ezen természetvédelmi potenciál mértéke még nem ismert. Célkitőzések: Kutatásomban egy, két illetve három éve ugaroltatott területek élıvilágát vizsgálom. Célom az ugarokon, valamint a kontrolterületként választott, aktív mővelés alatt álló búzaföldeken és gyepeken végzett botanikai, ízeltlábú és madár megfigyelések illetve mintavételek által az ugarok potenciális természetvédelmi szerepére következtetni. Ezen eredmények potenciálisan hozzájárulhatnak a hazai agrár-környezetvédelmi programok fejlesztéséhez és új intézkedések kialakításához. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Szakdolgozati munkám során 2005-ben különbözı intenzitással kezelt ıszi gabonaföldek élıvilágát vizsgáltam. Az eredmények kiértékelése és publikálása folyamatban van (elkészült munkákat lásd. pl. publikációs jegyzékben). 2008-ban a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen 1, 2 és 3 éves ugarokon, búzaföldeken és gyepeken (összesen 39 terület) végeztük botanikai felvételezést, pókok, futóbogarak, méhek, lepkék és egyenesszárnyúak mintavételét és madarak relatív abundanciabecslését. A búzaföldek bizonyultak egységesen a legszegényebbnek mind fajszám mind abundancia tekintetében. Az ugarok kora madarakra és egyenesszárnyúakra pozitív, a növényzet borítása tekintetében negatív hatású volt. A gyepek bizonyultak a legfajgazdagabbnak egyenesszárnyúak esetében, és ott volt a legmagasabb a lepkék abundanciája. Az egyes taxonok részletes elemzése, funkcionális csoportok vizsgálata specifikus összefüggéseket fedett fel. Az ízeltlábúak és madarak faj-és egyedszámának alakulása sok esetben közvetlen összefüggést mutat a területek vegetációs paramétereivel, valamint az ugarokon tapasztalt magas fajgazdagság és abundancia a területek zavartalanságának, a csupán évi egyszeri, június végi kaszálásnak vagy szárzúzásnak tulajdonítható. További teendık: További részletes adatelemzés és az eredmények publikálása. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent legfontosabb publikációk jegyzéke: Kovács, A., Batáry, P., Báldi, A.: Local and landscape effects on bee communities of Hungarian winter cereal fields, Agriculture and Forest Entomology, in press. Kleijn, D., Kohler, F., Báldi, A., Batáry, P., Concepción, E.D., Clough, Y., Díaz, M., Gabriel, D., Holzschuh, A., Knop, E., Kovács, A., Marshall, E.J.P., Tscharntke, T. & Verhulst, J. (2009): On the relationship between farmland biodiversity and land-use intensity in Europe. Proceedings of the Royal Society B 97, 903-909. Kovács, A., Báldi, A., Batáry, P., Tóth, L.: Az ugarok jelentısége a madárvédelmében a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen. Természetvédelmi Közlemények, in press. Lerner, Z., Kovács, A., Báldi, A.: Élıhely-szegélyek fészekaljpredációra gyakorolt hatásának vizsgálata a Hevesisík Érzékeny Természeti Területen. Természetvédelmi Közlemények, in press. Pálfy, A., Báldi, A., Kovács, A.: Méhek fajszámának és abundanciájának eloszlása három különbözı mezıgazdasági kultúra szegélyében. Természetvédelmi Közlemények, in press. Biró, J., Kovács, A., Báldi, A.: Mezıgazdasági területek jellemzı madárfajainak élıhely-preferencia vizsgálata a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen. Természetvédelmi Közlemények, in press. Kovács, A., Batáry, P., Báldi, A., Harnos, A.: Interaction of local and landscape features in the conservation of Hungarian arable weed diversity, Applied Vegetation Science, submitted.

51

Nagy Anita, 2006, levelezı Élıhelytérképezések és természetességi mutatók alkalmazhatósága különbözı hazai tájtípusokban Témavezetı: Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Egy terület természetességének megırzése felé az elsı lépés a múltbéli állapot felkutatása és a jelenlegi állapot rögzítése. A vegetáció jó indikátora a környezetben végbement változásoknak, ennek nyomon követése fontos célkitőzése a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszernek (NBmR). Az élıhely-térképezés eredményei jó alapot szolgáltatnak arra, hogy a térképezett területekrıl átfogó és szemléletes természetességi értékelést végezzünk. A természetességi értékeléshez rendelkezésre álló mutatószámok és kategóriarendszerek mindegyike fontos információkat ad a természetességi állapotról, de egymásnak való megfeleltetésük és térképi ábrázolásuk gyakran nehézségekbe ütközik. Hasznos volna egy olyan természetességi értékelési rendszer létrehozása, amely térképes formában megjeleníthetı, több mutatót és kategóriarendszert integrál és egyszerő, ugyanakkor átfogó képet ad egy terület természetességi-degradáltsági viszonyairól, beleértve a gazdálkodás hatása alatt álló területeket is. Célkitőzések: • Elsıdleges célom olyan térképes megjeleníthetıségre alapozott értékelési rendszer kidolgozása, mely több értékelési rendszert ötvözve a táj egészére vonatkozóan képet ad az élıhelyek természetességérıl, állapotáról. • Mivel a természetességi állapot-értékelési rendszer összeállításának, illetve az állapot-térképek alapját az élıhelyfelvételezés-térképezés képezi, célom minél több mintaterület bevonásával élıhelytérképek és ehhez kapcsolódóan a természetességre vonatkozóan élıhely-jellemzés készítése, részletes fajlista megadásával. • A természetességi állapot-értékelési rendszer lehetı legpontosabb összeállításához a vizsgálatba bevont területeken a természetességi viszonyok értékelése különbözı értékelési módszerekkel. • A kidolgozásra kerülı természetességi állapot-értékelési rendszer alapján a mintaterületek természetességi állapot-térképének elkészítése, kiértékelése. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A kutatás keretében Dél-Tiszántúlon és Veresegyház környékén végeztünk élıhely-felvételezéseket. Ehhez kapcsolódóan minden élıhelytérkép elkészült. A térképezett területek természetességi vizsgálatát elvégeztük. Mind a mintaterületeken végzett élıhely-térképezés, mind pedig a természetességi állapot-értékelés eredményeit folyamatosan publikáljuk. További teendık: Az eredmények összehasonlító elemzése. Változások értékelése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Házi J., Nagy A., Szentes Sz., Tamás J., Penksza K. (2009): Adatok a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) (L.) Roth. Cönológiai viszonyaihoz Dél-tiszántúli gyepekben. Tájökológiai Lapok 7(2) p. 1-13.

52

Pándi Ildikó, 2007, nappali A tanyavilág megszőnésének tájökológiai és természetvédelmi hatásai a Duna-Tisza közi Homokhátságon Témavezetı: Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D. Külsı konzulens: Dr. Kröel-Dulay György, tudományos fımunkatárs, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A tradícionális mezıgazdaság visszaszorulása, nagyléptékő mővelésiág-váltás következtében eltőnıben van az egykor sőrőn lakott, homokhátsági tanyavilág. Célkitőzések: Kutatásunk célja a felhagyott tanyatelkek növényzetének összehasonlító értékelése a felhagyás óta eltelt idı és a táji környezet függvényében. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Négy, egyenként 36 km2-es homokhátsági mintaterületen vizsgáltuk a tanyák felhagyásának dinamikáját. A mintaterületek légifotó-sorozatának és archív térképszelvényeinek elemzésével lokalizáltuk és digitalizáltuk az 1956-óta felhagyott tanyatelkeket. A felhagyás óta eltelt idı alapján a tanyákat korcsoportokba soroltuk. Kidolgoztuk a felvételezések módszertanát. 2008-ban 240 felhagyott tanyatelek extenzív-, 72 tanyaudvar és táji környezetének intenzív felmérését végeztük el. 2009 nyarán további 60 tanyarom valamint az ezekhez tartozó tanyaudvarok és parlagok felvételezésésre továbbá talajmintavételezésére került sor. A 2008-as felmérések eredményeit nemzetközi és hazai konferenciákon publikáltuk. Jelenleg 2 idegennyelvő cikk megírásán dolgozunk. További teendık: Idegennyelvő cikkeinket 2010 májusáig 2 nemzetközi folyóiratnak kívánjuk leadni (Preslia, IF.: 2,39; Landscape Ecology, IF.: 2,45). Ezt követi 2010 nyarán a PhD-dolgozat összeállítása, majd megvédése. A 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: I. Pándi, Gy. Kröel-Dulay, K. Penksza (2009): Ecological legacy of a diminishing rural settlement structure in central Hungary. In: 52nd International Symposium of the IAVS. Vegetation Processes and Human Impact in a Changing World. Abstracts. p. 209. May 30th-June 4th 2009, Chania, Greece. (poszter) Pándi I., Kröel-Dulay Gy., Penksza K. (2009): Felhagyott tanyák növényzetének összehasonlító vizsgálata a Duna-Tisza közi Homokhátságon. 8. Magyar Ökológus Kongresszus. Elıadások és Poszterek Összefoglalói. p. 175. 2009. augusztus 26-28., Szeged. (elıadás) Pándi I.: A homoki élıhelyek. A szikesek. In. Szalkay Cs. és Penksza K. (szerk.): Természetvédelmi, környezetvédelmi és tájökológiai terepi gyakorlatok. p. 208-214., Mőszaki Kiadó, Budapest, 2010. Á. Malatinszky, Sz. Ádám, K. Penksza, Á. Kenéz, D. Saláta, J. Házi, Sz. Szentes, E. Falusi, I. Pándi (2009): Preservation of protected plant species without human interference in abandoned grape yards. Book of Abstracts, 2nd European Congress of Conservation Biology, p. 191-192. (poszter) Rédei T., Kröel-Dulay Gy., Szabó R., Barabás S., Csecserits A., Kovács E., Pándi I., Szitár K. (2009): A tájhasználat hatása a homoki erdıssztyepp vegetáció fajösszetétlére. 8. Magyar Ökológus Kongresszus. Elıadások és Poszterek Összefoglalói. p. 187. 2009. augusztus 26-28., Szeged. (elıadás) Rédei T., Kröel-Dulay Gy., Szabó R., Barabás S., Csecserits A., Kovács E., Pándi I., Szitár K. (2009): A tájhasználat hatása a homoki erdıssztyepp vegetáció fajösszetételére. Ökológiai kutatási eredmények a tájhasználat tervezésében. „Természetes és mesterséges ökoszosztémák kölcsönhatásai: a biodiverzitás, az ökoszisztéma funkciók és a tájhasználat értékelése az Alföldre“ címő Jedlik Ányos pályázat eredményeit bemutató elıadóülés. KNP Természetháza, Kecskemét. 2009. április 29. (elıadás)

53

Saláta Dénes, 2009, nappali Hazai fás legelık környezetgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálatai, fenntarthatóságuk Témavezetık: Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Malatinszky Ákos, egyetemi adjunktus, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A téma aktualitását legfıképpen az adja, hogy még vannak Magyarország területén olyan fás legelık, amelyek tervszerő gazdálkodással és kutatásra alapozott beavatkozással rehabilitálhatóak vagy rehabilitáltak, emelve így a táji változatosságot és a diverzitást. A fás legelıknek fontos szerepük van a természeti és gazdálkodástörténeti értékek védelmében, mindazonáltal kevésbé kutatott területhasználati típusok. Viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a fennmaradt területekrıl, annak ellenére, hogy jelentıs szerepük lehet a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során, mint az külföldi példákon keresztül is látható. Célkitőzések: • Egy nagyobb földrajzi egység fás legelıinek összegyőjtése és tipizálása során kiválasztani azokat a mintaterületeket, amelyek vizsgálatán keresztül megítélhetıvé válik a hazai fás legelık jelentısége, szerepe a gazdálkodásban és a természetvédelemben, valamint a fenntarthatóságuk. • A fás legelık összegyőjtése során felmérı adatlap készítése, terminológiai tisztázás, kategóriák különválasztása és kataszter megalapozása, amelyhez az adott területhasználat hazai, valamint külföldi nyomon követése, vizsgálata és a terepi tapasztalatok teremtik meg az alapot. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Ismert fás legelık térképi adatai alapján megtörtént a vizsgált területhasználat jelkulcsának megállapítása és annak alapján a lehetséges területek leválogatása. Megtörtént a potenciálisan alkalmas mintaterületek kijelölése a vizsgálatok elvégzéséhez, valamint megkezdıdött a kapcsolatfelvétel az érintettekkel. Levéltári és irodalmi adatgyőjtés során mind a kutatott területhasználattal, mind a külföldi körülményekkel kapcsolatban számos információt győjtöttem össze. A különbözı korokban készült térképek feldolgozása alapján elmondható, hogy sokkal elterjedtebb volt-e a területhasználat, mint eddig feltételezték. További teendık: A térképes adatok aktualizálása és ellenırzése. Módszertani kérdések véglegesítése és a terepi vizsgálatok szisztematikus elvégzése. További levéltári és irodalmi adatgyőjtés. Adatok feldolgozása, összevetése és az eredmények publikálása. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Saláta D., Horváth S., Varga A. (2009): Az erdei legeltetésre, a fás legelık és legelıerdık használatára vonatkozó 1791 és 1961 közötti törvények. Tájökológiai Lapok (Hung. J. Landscape Ecology) 7. évf. 2. szám. pp. 387401. Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K., Kenéz Á., Szabó M. (2009): Adatok a Bakony erdei állattartásához. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, Zirc. 26. pp. 7-19. Saláta, D., Penksza, K., Malatinszky, Á., Centeri, Cs. (2009): Landscape history of the Öreg-Bakony Mountains. Eucaland Project Conference, Cambridge. Pungetti, G. (ed.) (2009): European Culture expressed in Agricultural Landscapes. Book of Abstracts of the Eucaland Project Conference. Corpus Christi College, University of Cambridge, 22-23 September 2009. Cambridge, UK. p. 24. Malatinszky Á. (szerk) (Ádám Sz. – Bombay B. – Fehérvári B. – Futó J. – Korbély B. – Kunszeri A. – Malatinszky Á. – Poros Zs. – Saláta D.) (2009): Bükkerdık ölelésében, Az Öreg-Bakony. Szent István Egyetem Környezetvédelmi Szakkollégiuma, Gödöllı. ISBN 978-963-269-101-5 pp. 28-40., 41-55.

54

Sály Péter, 2007, nappali Lokális és tájléptékő tényezık hatása a jövevény halfajok elterjedésére a Balaton vízgyőjtıjének kisvízfolyásaiban Témavezetı: Dr. Kiss István, egyetemi docens, Ph.D. Társkonzulensek: Dr. Erıs Tibor tudományos fımunkatárs, Ph.D. és Dr. Bíró Péter, kutatóprofesszor, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: A biológiai sokféleség változásának a természetes élıhelyek csökkenése mellett az egyik alapvetı oka a jövevény fajok fokozódó térhódítása. Közülük kerülnek ki az ún. inváziós vagy özönfajok, melyek elterjedési területe és abundanciája adott tér- és idıskálán monoton módon növekszik. A halak invázió biológiai kutatása más taxonokhoz képest jól dokumentált, közülük számos faj okoz bizonyítottan jelentıs mértékő ökológiai és gazdasági károkat. Ahhoz, hogy tudományosan megalapozott javaslatokat tehessünk a jövevény fajok nem kívánt hatásainak kontrollálására, meg kell ismernünk e fajok ökológiai sajátságait, az invázió folyamatát és annak hosszú távú következményeit. Azonban az ökológiai folyamatok komplexitása, azok térbeli és idıbeli skálafüggése, valamint az egyes jövevényfajok életmenet sajátságaiban levı különbségek miatt nem könnyő a biológiai invázióra vonatkozó általános megállapításokat tenni. Mindazonáltal a tudományág még túl fiatal, sokkal több esettanulmányra, az idegen fajok ökológiai szerepének részletesebb megismerésére van szükség változatos tér- és idıléptékek mentén. A halegyüttesek ökológiája azonban nem kellıen feltárt. Hiányos ismeretekkel rendelkezünk arról, hogy mely környezeti tényezıkhöz milyen mértékben köthetı az egyes jövevény fajok térbeli és mennyiségi eloszlása, melyek a sikeres inváziót elısegítı legfontosabb tényezık, milyen e tényezık közötti interakció. Célkitőzések: Munkánk célkitőzései három fı kérdéscsoport köré rendezhetık: • Az alkalmazott elektromos halászati mintavételi módszer során mekkora minimálisan szükséges mintavételi ráfordítás biztosítja a minta kellı reprezentativitását a vizsgált vízfolyás típusok esetén? • Az élıhelyi jellegzetességek, valamint a vízgyőjtı tájhasználata hogyan befolyásolják a halegyüttesek szerkezetét, a jövevény halfajok elterjedését? • Hogyan változik a leggyakoribb jövevény halfajok, valamint a teljes halegyüttesek évszakos állománydinamikája különös tekintettel a potenciális forrásterületektıl (halastavaktól) való távolságra? Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: 2008 és 2009 években évi három-három, szezonális felmérést végeztünk a teljes vízgyőjtın. Ezen kívül 2009 májusától novemberig havi rendszerességgel vizsgáltunk két vízfolyást azok teljes hossz-szelvénye mentén. Megvizsgáltuk a mintavételi ráfordításnak a minta reprezentativitásárra gyakorolt hatását (célkitőzés 1.). Eredményeink szerint az idı- és költségigényesebb ismételt halászat nem növeli jelentısen a minta reprezentativitását az egyszeri halászathoz képest. Megvizsgáltunk hogyan befolyásolják a jövevény halfajok a halegyüttesek szerkezetének környezeti tényezıkkel való általános magyarázhatóságát és az eltérı térléptéken ható környezeti változók relatív jelentıségét a közösségszerkezet kialakításában (célkitőzés 2.). Eredményeink szerint a jövevény halfajok nem elsısorban a halegyüttesek általános magyarázhatóságára, hanem az eltérı térléptékő változócsoportok relatív jelentıségre hatnak. További teendık: 2010. évben ismét három szezonális felmérést tervezünk az idıbeli dinamika vizsgálatához (célkitőzés 3.). Publikáció készítés a célkitőzéseink 2. pontjára vonatkozó eredményeinkrıl. Nyelvtanulás és nyelvvizsga. 2009. évben a doktori témához kapcsolódó megjelent publikációk jegyzéke: Sály P., Erıs T., Takács P., Kiss I., Bíró P. (2009): Assemblage level monitoring of stream fishes: The relative efficiency of single-pass vs. double-pass electrofishing. Fisheries Research, 99(3):226-233. Sály P., Erıs T., Takács P., Kiss I., Bíró P. (2009): Kisvízfolyások halegyüttestípusai és karakterfajai a Balaton vízgyőjtıjén: élıhelytípus-indikátorok és fajegyüttes-indikátorok. Pisces Hungarici 3:133-146.

55

Tóth Andrea, 2009, levelezı Homoki gyomflóra és változása Pest megyei mezıgazdasági területeken Témavezetı: Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A szántóföldi növénytermesztésben a gyomnövények, jelentıs terméscsökkentı tényezıként szerepelnek. Az okozott termésveszteség a témában megjelenı irodalmak szerint akár az összes veszteség 30%-át is kitehetik, illetve némely esetben ezt is meghaladhatják. A szántóföldi gyomnövényzet dominancia viszonyai jelentısen változtak, több szántóföldi gyom térhódítása fokozódott, megjelentek a toleráns és rezisztens fajok, valamint csökkent a biodiverzitás. A közelmúltban és napjainkban az Európai Unió számos herbicid hatóanyag engedélyét visszavonta. Ezért a herbicid felhasználás szempontjából fontos a jelenlegi szántóföldi gyomnövényzet dominancia viszonyainak dokumentálása. A globális felmelegedés is hatással van a gyomflórára, meglehetısen nehéz bármiféle változás elırejelzése, a feltételezett melegebb és szárazabb nyarak, valamint enyhébb és csapadékosabb telek elvileg kedvezı hatással lehetnek számos veszélyeztetett növény terjedésére. Célkitőzések: Kutatásaim során szeretném elvégezni a homoki gyomvegetációk társulástani vizsgálatát, egy-egy Pest megyei homoki tájegység mezıgazdasági területeinek, szegélyeinek, és fiatal parlagjainak gyomfelvételezését, feljegyezni az elıforduló gyomok mennyiségét, életforma és relatív ökológiai mutató szerinti típusait. A vizsgálatot a területek élıhely felvételezéssel kívánom rögzíteni, melyek elvégezése az V. országos gyomfelvételezéshez is kapcsolódva történik. A kijelölt vizsgálati terület homoki gyomtársulásainak és a szegélyek gyom illetve védett fajainak felmérése. • Az egyes társulások közötti különbségek vizsgálata a fajok szociális magatartás típusának csoportrészesedését és csoporttömegét illetıen. • A társulások különbözıségének vizsgálata a fajok relatív ökológiai értékszámainak csoportrészesedése és csoporttömege szerint. • A társulások jelenlegi elterjedésének vizsgálata a kijelölt területen. • A gyom fertızöttség felmérése, különös tekintettel a legveszélyesebb fajokra. • Az eredmények összehasonlítása a korábbi eredményekkel. • A gyomvegetáció változás összefüggése a klímaváltozással (országos gyomfelvételezéssel összevetve). Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A területek bejárása 2009 nyarától folyamatosan történik a teljes vegetációs idıszakra vonatkozóan, több alkalommal. Az egyes felvételi pontok kijelölését segíti az ötödik országos gyomfelvételezés helyeinek leírása. (GPS koordináták segítségével) A megjelent gyomfajokat és átlagos gyomborítási értékeiket Turboveg for Windows, a növényföldrajzi gyakorlatban széleskörően alkalmazott adatbázis kezelı szoftvert alkalmazom. Kutatómunkám során jelenleg irodalmazom, ill. a meteorológiai adatokat és térképeket győjtök. További teendık: Terepi mintavétel, eredmények összegzése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: J. Házi, S. Bartha, K. Penksza, A. Tóth, Sz. Szentes (2009): Grassland management by mowing of Calamagrostis epigeios (L.) Roth in the Western-Cserhát, Hungary Book of Abstracts, 2nd European Congress of Conservation Biology, p. 174-175 (ISBN 978-80-213-1961-5) J. Házi, S. Bartha, K. Penksza, A. Tóth, Sz. Szentes (2009): Grassland management by mowing of Calamagrostis epigeios (L.) Roth in the Western-Cserhát, Hungary, 2nd European Congress of Conservation Biology, Falusi E., Tóth A.(2009): Napjaink környezetszennyezıje, a poláros fényszennyezés – Tájökológiai Lapok 7:1-8

56

Környezetvédelem, környezetegészségügy és környezetbiztonság Ph.D. program

Programvezetı: Dr. Kriszt Balázs, egyetemi docens, Ph.D. Törzstag: Dr. Vetter János, egyetemi tanár, D.Sc. Témavezetık: Dr. Darvas Béla, c. egyetemi tanár, D.Sc. Dr. Drávucz Sándor, c. egyetemi tanár, C.Sc. Dr. Dobolyi Csaba, ny. egyetemi docens, C.Sc. Dr. Kriszt Balázs, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Kukolya József, tudományos fımunkatárs, C.Sc. Dr. Lugasi Andrea, c. egyetemi docens, Ph.D. Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D.

57

Baka Erzsébet, 2008, nappali Mutagenezis rendszer fejlesztése a termoacidofil Thermoplasma acidophilum modellszervezet molekuláris biológiai vizsgálatához Témavezetı: Dr. Kukolya József, tudományos fımunkatárs, C.Sc. Dr. Kriszt Balázs, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A Thermoplasma acidophilum egy archaebaktérium, mely optimális növekedéséhez extrém körülményeket igényel, 58 oC-ot és pH: 1,5-1,8. A szervezet az elmúlt évtizedben a proteomika jelentıs modellszervezetévé vált. Ennek ellenére a mai napig nem tisztázott, hogy hogyan képes ilyen extrém körülmények között élni sejtfal nélkül. Továbbá a baktérium molekuláris biológiai vizsgálatait nagyban hátráltatja a genetikai manipulációs eszközök, vektorok és transzformációs módszerek, teljes mértékő hiánya. A projekt célkitőzéseinek sikeres teljesítése esetén egy sor genetikai konstrukció- és ismeretlen fehérjék funkció analízisére alkalmas KO mutagenezis rendszer kidolgozása kezdıdne el a müncheni Max Planck Intézet Struktúrbiológiai Tanszékének közremőködésével. Célkitőzések: • A T. acidophilum tenyésztése szilárd táptalajon, táptalaj optimalizálás. • Megfelelı szelekciós marker keresése, majd ez alapján a megfelelı rezisztenciát kódoló T. acidophilum plazmid kialakítása. • Hatékony transzformációs módszer fejlesztése: génpuska alkalmazása, lipofekció, magnetofekció adaptálása. • Homológ rekombinációs rendszer kialakítása, a novobiocin rezisztenciáért felelıs giráz gén módosítása helyspecifikus mutagenezissel, a nagyobb rezisztencia elérésének céljából. • Mutáns génkonstrukciók létrehozása és bevitele a célszervezetbe, alegység-szervezıdéső enzimek strukturfehérjéinek in vivo fúziós proteinként történı expressziója. • KO mutagenezis rendszer fejlesztése ismeretlen funkciójú T. acidophilum gének azonosítására. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: • Vektor konstrukció fejlesztése a novobiocin rezisztenciáért felelıs giráz operon és a pUC18 plazmid fúziójával – pDTA plazmid. • Helyspecifikus mutagenezis végrehajtása pDTA plazmidon, mely segítségével a novobiocin rezisztencia jelentısen megnövelhetı – pNTA plazmid. A mutagenezis eredményességének igazolása szekvencia analízissel. • Novobiocin rezisztens T. acidophilum sejtvonalak elıállítása, a novobiocin rezisztencia összevetése a mutáns és a vad sejtvonalakon. • A rezisztens sejtvonalakban a pDTA vagy a pNTA plazmid jelenlétének igazolása, továbbá a homológ rekombináció megtörténtének visszaigazolása. További teendık: • Szilika-bázisú táptalaj fejlesztése. Különbözı szénforrások tesztelése. • T. acidophilum transzformáció fı paramétereinek optimalizálása • A homológ rekombináció elkerülésének érdekében a pDTA plazmidban a T. acidophilum giráz génjének kicserélés a T. volcanium giráz génjeire • Fúziós- (His-tag) géneket tartalmazó vektor konstrukciók építése 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: E. Baka, B. Kriszt, B. Jenes, M. Ivanics, I. Nagy, J. Kukolya (2009): Developing of genetic tools for the model organism, Thermoplasma acidophilum. 2nd Central European Forum for Microbiology, Environmental Microbiology, Keszthely, Hungary, October 7-9. 2009 (oral presentation)

58

Bokán Katalin Anikó, 2008, nappali Mutagének kimutatása környezeti mintákból Témavezetı: Dr. Darvas Béla, c. egyetemi tanár, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Megközelítıleg százezerre tehetı a környezetünkben megjelent szintetikus vegyületek száma. Bizonyított, hogy a rákos megbetegedések közel 90%-át a környezetbe kerülı mutagének okozzák, melyek között kiemelkedı arányban szerepelnek a növényvédıszer-hatóanyagok. Ezek a vegyületek gyakran a kijuttatás után perzisztensen megmaradnak a környezetben. Célkitőzések: Munkánk során talajszőrleteknek, talaj- és felszíni vizeknek az országra kiterjedı monitorozását végezzük. E vizsgálatok részeként a mintákban található növényvédıszer-maradványokkal végzünk toxicitási és mutagenitás teszteket. Elıbbiekhez akut és krónikus hatásokat kimutató Daphnia magna tesztet, utóbbiakra Ames- és a kiválasztottak minták és hatóanyagok esetében SMART tesztet alkalmazunk. Míg az Ames-teszt mikroorganizmusokat használ tesztorganizmusként, és pontmutációkat detektál, addig a SMART tesztben (somatic mutation and recombination test) Drosophila melanogaster a célszervezet, és a kromoszómatöréses mutációkról ad információt. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Az elızı évben elvégzett kísérletek során optimalizáltuk a módszert, illetve elvégeztük az atrazin, glyphosate, és 2,4-D hatóanyagok tesztelését. 2009-ben tovább folytattuk a magyarországi talajokban és vizekben leggyakrabban elıforduló növényvédı szer hatóanyagok (terbuthylazin, chlorothalonil, delthametrin) vizsgálatát. A kapott értékek minden esetben kisebbek, mint a pozitív kontrollként alkalmazott formaldehid esetében számolt mutációs gyakoriság, ezért a vizsgált hatóanyagok a SMART tesztben nem mondhatóak mutagénnak. A továbbiakban elvégeztük néhány magas növényvédı szer tartalmú, Daphnia magna-ra erısen toxikus vízminta vizsgálatát, melyek azonban SMART tesztben nem mutattak mutagén hatást. Megkezdtük a SMART teszt statisztikai hátterének kidolgozását is az Állatorvosi Egyetem Biomatematika tanszékének közremőködésével. Ez évben elvégeztük az Ames tesztet a 2,4-D fenoxiecetsav herbicid vizsgálatára. Mindhárom alkalmazott törzsünk esetében negatív eredményt kaptunk a tesztben, mely összecseng a nemzetközi eredményekkel is. Mivel azonban a legtöbb fenoxi-herbicidhez hasonlóan a 2,4-D hatóanyagú gyomirtók is szennyezettek lehetnek dioxinokkal, így vizsgálataink folytatásaként elvégeztük a Dezormon, egy 2,4-D hatóanyagú termék tesztjét is. Ennek eredményei alapján elmondható, hogy a Dezormon nem okoz az Ames teszt által kimutatható pontmutációkat. További teendık: Ez év során tervezzük a növényvédıszer-hatóanyagok vizsgálatát Ames MPF (Microplate Format) tesztekkel. Folytatjuk továbbá a SMART és Ames teszteket is további környezeti minták bevonásával, és kidolgozzuk a SMART teszt statisztikai hátterét. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Fejes Á., Bokán K., Maloschik E. és Fekete G. (2009): Talajvízminták növényvédıszer-maradékai és biológiai értékelésük nagy vízibolhán (Daphnia magna). Acta Biol. Debr. Oecol. Hung., 20: 79-86 Bokán K., Fejes Á., Soós I., Fekete G. és Darvas B. (2009): Mutagenitási tesztek és egyes növényvédıszerek mutagén mellékhatásai. Növényvédelem 45 (9) 497-504 Darvas B., Bokán K., Fejes Á., Maloschik E. és Székács A. (2009): Növényvédı szerek környezetanalitikai és ökotoxikológiai kockázatai. 11-17 old. In. Németh A. (szerk.) Természetvédelem és ökológiai gazdálkodás. Magyar Biokultúra Szövetség, Budapest Bokán K., Fejes Á. és Darvas B. (2009): A SMART-teszt alkalmazhatósága környezeti mintákon. 8. Magyar Ökológiai Kongresszus, 2009. augusztus 26-28., Szeged, p 28.

59

Gulyás Zoltán, 2005, levelezı Mőszaki lehetıségek a permetezıgépekkel végzett növényvédelmi tevékenység környezetterhelı hatásainak csökkentésére Témavezetı: Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A gyakorlatban alkalmazott növényvédelmi gépek rendszere, kialakítása, továbbá a növényvédelmi tevékenység során alkalmazott mőszaki megoldások jelentısen befolyásolják, hogy a vegyszerek milyen mértékben mennek veszendıbe, veszélyeztetve vagy terhelve a környezetet. Az utóbbi idıben a gépekkel szemben támasztott követelmények szigorodtak, egyre kifejezettebb az a szakmai és társadalmi igény, hogy csökkentett környezetterheléssel legyenek elvégezhetıek a növényvédelmi beavatkozások, anélkül, hogy a gépek munkaminısége, a kezelések hatékonysága romlana. A permetezıgépek esetében már számos olyan mőszaki megoldás létezik, amelyek segítségével jelentısen csökkenthetı a kijuttatott permetlé elsodródásának mértéke, a környezet terhelése. Számos európai országban már jogilag szabályozott keretek között mőködik egy rendszer, amelynek célja, hogy meghatározza a környezetvédelmi szempontból kiemelkedı fontosságú területek közelében folytatható növényvédelmi tevékenységet. Célkitőzések: Munkám során egymástól eltérı rendszerő, más-más kivitelő, a gyakorlatban széles körben alkalmazott típusú fúvókák által képzett cseppek méret szerinti megoszlását határozom meg lézeres részecske analizátor segítségével, laboratóriumi cseppképzés-vizsgálatok keretében. Az elvégzett cseppméret-eloszlás vizsgálatok során kapott eredmények tükrében modellezett (szimulált) elsodródás-vizsgálatokat folytatok le szélcsatornában. Lehetıség szerint szántóföldi vizsgálatok keretében kívánok összehasonlítani különbözı rendszerő üzemi permetezıgépeket abból a szempontból, hogy a gépeken alkalmazott egyes mőszaki megoldások milyen mértékben képesek csökkenteni az elsodródási potenciált, a környezetet veszélyeztetı vagy terhelı hatásokat a gyakorlati munkavégzés során. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Doktori képzésem 1.-6. félévében folyamatosan dolgoztam fel a vonatkozó hazai, valamint a nemzetközi szakirodalmat. Cseppképzés-vizsgálatokat folytattam le lézeres részecske analizátorral. Cseppeloszlásvizsgálataimat kiterjesztettem szélcsatornában, reprodukálható üzemi paraméterek mellett lefolytatott elsodródásvizsgálatokra. Vizsgálati eredményeimet értékeltem, elemeztem, összefüggéseket tártam fel, tervezett téziseket fektettem le. Eredményeimrıl publikációk formájában folyamatos tájékoztatást adok. 2008. szeptemberében abszolutórium kérelmemnek a SZIE Környezettudományi Doktori Iskola helyt adott. További teendık: Doktori disszertációm tartalmi és formai véglegesítését követıen a SZIE Környezettudományi Doktori Iskola vonatkozó szabályainak megfelelıen fokozatszerzési eljárásra tervezek bejelentkezni. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Gulyás Z. (2009): A permetezés fejlesztési lehetıségei. Magyar Mezıgazdaság, 64. Évfolyam (4. szám) p. 20-23. Gulyás Z. (2009): A környezetkímélı állománykezelés korszerő mőszaki lehetıségei. Értékálló Aranykorona, IX. évfolyam (2. szám), p. 29-31. Gulyás Z. (2009): Szántóföldi permetezés gazdaságosabban. agrárium AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG, 18. évf. 2009/3. március, p. 22-23. Dimitrievits Gy., Gulyás Z. (2009): Új szántóföldi permetezıgépek a magyar piacon. Mezıgazdasági Technika, L. évfolyam (4. szám), p. 28-30. Dimitrievits Gy., Gulyás Z. (2009): Újdonságok – VOGEL-NOOT szántóföldi permetezıgépek. Agrofórum, extra-31. (2009. április), p. 79-81.

60

Györéné Kis Gyöngyi, 2006, nappali Az ökológiai és konvencionális termesztésbıl származó zöldség- és gyümölcsfélék beltartalmának, táplálkozási értékének vizsgálata Témavezetı: Dr. Lugasi Andrea, c. egyetemi docens, Ph.D. Dr. Menyhért Zoltán, professor emeritus, D.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Az ökoélelmiszerek fogyasztása hazánkban és világszerte folyamatosan növekszik az egészség- és környezettudatos fogyasztók körében, feltételezve, hogy e termékek vegyszermaradványoktól mentesek, táplálkozási értékük kedvezıbb. Felvetıdik ugyanakkor a kérdés, hogy tudományosan is alátámasztott ezen feltételezés vagy sem. Nemzetközi öko- és konvencionális élelmiszerek beltartalmát összehasonlító vizsgálatok alapján az ökotermékek szárazanyag-tartalma, valamint az egyes antioxidáns hatású összetevık és ásványi anyagok mennyisége szignifikánsan nagyobb, mint a konvencionális termékek vonatkozásában. Emellett a növényvédıszer-maradvány, nitrát és egyes nehézfémek mennyisége alacsonyabb az ökotermékekben. Célkitőzések: Kutatásunkban a hazai kereskedelmi forgalomból és gazdaságokból származó öko- és konvencionális zöldség- és gyümölcsfélék (bogyós gyümölcsök) tápanyag komponenseinek, bioaktív anyagok mennyiségének, makro-, mikroelem- és szennyezıanyag-tartalmának vizsgálatát tőztük ki célul. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A 2007-es évben sor került a Berkenye Faluszövetkezet hőtıházából származó öko és konvencionális gyorsfagyasztott bogyós gyümölcsök, valamint gazdaságokból származó friss bogyósok mintavételezésére, analitikai vizsgálatára az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézetben, az eredmények értékelésére és publikálására. A gyorsfagyasztott minták tekintetében az öko szeder és fekete ribiszke nagyobb vízoldható szárazanyag-tartalommal, az öko málna és öko fekete ribiszke nagyobb összes szárazanyag tartalommal rendelkeztek, mint a konvencionális termesztéső megfelelıik, ugyanakkor az összpolifenol-tartalomban nem tapasztaltunk eltérést. Az in vitro antioxidáns tulajdonságok vizsgálata során az öko fekete ribizke és öko szeder minták nagyobb hidrogén-donor aktivitást és redukáló-képességet mutattak, mint a konvencionális minták. A gazdaságokból származó friss öko piros ribiszke és szeder minták nagyobb összpolifenol tartalommal, az öko szeder és piros ribiszke minták erısebb hidrogén-donor aktivitással, az öko fekete- és piros ribiszke minták nagyobb redukálóképességgel rendelkeztek, mint a konvencionális bogyósok. A vizsgált bogyós gyümölcsök nem tartalmaztak toxikus nehézfémeket. 2008-ban ismételten megtörtént az ökológiai és konvencionális bogyós gyümölcsök mintavételezése és beltartalmi összetételének (refrakció, sav-, polifenol-, antocianidin tartalom, cukorösszetétel és in vitro antioxidáns tulajdonságainak) vizsgálata. Az in vitro antioxidáns tulajdonságok tekintetében erısebb redukálóképességet tapasztaltunk az ökológiai termesztéső szeder, piros- és fekete ribiszke esetében, mint a konvencionális termesztésőeknél. A 2008-as és 2009-es években sor került a SZIE Kertészeti Technológiai Tanszékének Oktatási, Bemutató és Kísérleti Telepének, valamint a Babatvölgyi Biokertészet Tanüzemének együttmőködésével négy emelt likopintartalmú, illetve három, elsısorban hazai ökokertészetekben alkalmazott paradicsomfajták öko- és konvencionális termesztésére. A konvencionális paradicsomok esetében nagyobb likopin tartalmat, az öko mintáknál kedvezıbb cukor-sav arányt lehetett kimutatni. A polifenol mennyisége az ökotermesztéső paradicsomokban két fajta esetében nagyobbnak bizonyult. A szénhidrát tartalom tekintetében nem találtunk különbséget az eltérı termesztési módból származó minták között. 2009-ben lehetıségünk nyílt két egymás szomszédságában elhelyezkedı galgahévízi kertészetben párhuzamos paradicsomtermesztést végezni, melyben a Gódor Bio Mezıgazdasági Bt. és egy konvencionális termesztést végzı ıstermelı vett részt. További teendık: Jelenleg folyamatban van a 2009-es évi galgahévízi öko- és konvencionális paradicsom minták likopin-, ásványianyag-, nehézfém-, polifenol-, cukor és savtartalmának vizsgálata. Ezen kívül az egyes fenológiai fázisokban vett levél és bogyó minták polifenoloxidáz és peroxidáz enzimeinek vizsgálata, az eredmények statisztikai kiértékelése, publikálása, végül a Ph.D. disszertáció elkészítése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Lugasi A., Pék Z., Brandt S., Györéné Kis Gy., Hóvári J., Helyes L. (2009): Mit tudunk ma a likopinról? Magyar Szabadgyök-Kutató Társaság 5. Kongresszusa, Szeged, 2009. augusztus 27-29. Absztrakt füzet 12 p.

61

Háhn Judit, 2008, levelezı Kármentesítési technológiák biológiai biztonságának fejlesztése molekuláris genetikai módszerekkel Témavezetı: Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Egyre gyakrabban kell számolnunk az élelmiszerekbe, szennyvizekbe, talajba, talajvízbe, majd onnan a táplálékláncba kerülve az emberig jutó, a hormonháztartást zavaró anyagokkal (EDC), úgymint mikotoxinok, gyógyszermaradványok (egyes nem szteroid gyulladáscsökkentık, fogamzásgátlókból származó hormonok), gyomirtók, rovarirtók. Már igen csekély mennyiségben képesek megzavarni a természetes hormonok termelıdését, kibocsátását, transzportját, reakcióját, kiürülését, kötıdését. Környezetvédelmi szempontból ezen szennyezıanyagok eliminálásában is igen fontos szerepet játszanak a biodegradációs folyamatok. Tekintettel arra, hogy a mikrobiális lebontás során keletkezhetnek olyan intermedierek, melyek a kiindulási anyagnál akár toxikusabbak is lehetnek, ezért fontos környezetbiztonsági szempont a biodegradáció kémiai analitikai és ökotoxikológiai mérésekkel való nyomonkövetése. Amennyiben oltóanyagként olyan mikroszervezeteket juttatunk ki a környezetbe, melyekben molekuláris genetikai módszerekkel igazoljuk az adott szennyezıanyag teljes lebontásában szerepet játszó enzimek (és az azokat kódoló gének) meglétét, növeljük annak lehetıségét, hogy a mineralizáció teljesen végbemenjen. Célkitőzések: • Törzsgyőjteményekbıl származó, aromás szénhidrogének bontására képes, a Rhodococcus nemzetségbe tartozó törzsek screenelése a hormonháztartást zavaró mikotoxinok, növényvédıszerek és egyes gyógyszermaradványok mikrobiális lebonthatóságára vonatkozóan. • EDC vegyületeket hasznosítani, ill. lebontani képes mikroszervezetek folyamatos keresése, saját törzsgyőjtemény bıvítése. • A szennyezıanyag-lebontás anyagcsereútjainak feltérképezése, az ehhez szükséges enzim(rendszer)ek, ill. funkciógének leírása, rendszerezése. • Bioremediációs célú oltóanyag-, ill. immobilizált biofilter fejlesztés a jelentıs biodegradációs képességgel rendelkezı törzseket felhasználva. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Az eltelt 1 év alatt megközelítıleg 60, többségében Rhodococcus, Pseudomonas, Streptomyces és Thermobifida nemzetségbe tartozó, egészségügyi kockázatot nem jelentı baktérium törzset vizsgáltunk meg 5 mikotoxin (aflatoxin B1, zearalenon, T-2, DON, ochratoxin) lebonthatóságának vonatkozásában. Az analitikai eredmények alapján elmondható, hogy aflatoxin B1 és T-2 toxin esetében 24 törzs volt képes a kiindulási koncentrációt 90%-kal vagy azt meghaladó mértékben lecsökkenteni, zearalenon 50% feletti bontására 12 törzs, az ochratoxin biodegradációjára 2 törzs volt képes. Aflatoxin B1-et és zearalenont is jó hatásfokkal degradáló törzset polivinil-alkohol alapú polimer gyöngyben immobilizáltunk, mellyel tartamkísérletet végzünk arra vonatkozóan, hogy megállapítsuk, az így rögzített sejtek metabolikus aktivitása hogyan változik egyszerre több toxinnal kezelt rendszerben, ill. vizsgáljuk a hordozó stabilitását és a sejtek életképességét alkalmazás és tárolás során. További teendık: A tartamkísérlet befejeztével az eredmények összesítése és kiértékelése, valamint a gyakorlati alkalmazhatóság feltételeinek vizsgálata és kialakítása. Atrazin lebontásában szerepet játszó funkciógének feltárása. Eredmények publikálása. 2009. évben megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: I. Szabó, J. Háhn, P. Harkai, S. Szoboszlay (2009): Effects of heavy metal components on hydrocarbon degrading bacteria as abiotic stress on hydrocarbon contaminated sites, Cereal Research Communication, Vol. 37., 2009, (IF: 1,19)

62

Halmy Lászlóné, 2009, levelezı A környezet szerepe az elhízás kialakulásában, megelızésében és kezelésében Témavezetı: Dr. Drávucz Sándor, egyetemi tanár, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Az elhízás a népegészségügyi helyzet meghatározó része. Az Egészségügyi Világszervezet 1998-ban közzétett deklarációja óta krónikus recidiváló betegségnek és nem esztétikai kérdésnek tekinthetı (WHO, 1998). Társbetegségei miatt kihatással van az egyén és a társadalom egészségi állapotára, az egészségügyi rendszerekre. Elınytelen hatást gyakorol a betegséghez kapcsolódó életminıségre, a mentális állapotra, az egyén és a társadalom anyagi helyzetére, a munkaképességre. Célkitőzések: • Az energiagazdag és elınytelen összetételő táplálkozási környezet, valamint mozgásszegény életmód szerepének bemutatása mintegy 400 elhízás vagy túlsúly miatt gondozott személy minıségi és mennyiségi táplálkozási analízise révén • Igazolni együttes étrendi és mozgásprogram módszerének hatását a szív-, és érrendszeri kockázati tényezıkre komplex testsúlycsökkentı, testsúlytartó program eredményeinek vizsgálata segítségével • Az épített környezet szerepét bemutatni a mozgástér kialakítása érdekében Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: 401db 3 napos táplálkozási interjú felvétele történt, amely során túlsúlyos/elhízott személyek tájékoztatása után, 2 hétköznap és egy szombat vagy vasárnap valamennyi étel és folyadékfogyasztása részletes leírásra került. Mennyiségi becslése után, NutriComp 3.0 szoftver segítségével egyénenként meghatározásra került a táplálék mennyiségi és minıségi összetétele, így a napi átlagos felvett energia, valamint a makro- és mikrotápanyagok (aminosavak, zsírsavak, vitaminok, mikroelemek) felvétele. A számításokat egyéni értékelés és ajánlás követ. Kidolgozásra került hipokalóriás étrend, Omron HJ-103 lépésmérıvel ellenırzött gyaloglóprogram, tornatermi és vízi torna a megnövekedett testtömeg figyelembe vételével. Antropometriai módszerekkel a test körfogatának és testtömegének mérése, multifrekvenciás bioimpedancia módszerrel (InBody 3.0, InBody 720) a test zsírtömegének, zsírszázalékának és a zsírmentes testtömegének mérése, továbbá egyes kardiovaszkuláris kockázati tényezık (koleszterin, LDL-koleszterin, triglicerid, vércukor, nagyérzékenységő C-reaktív protein szérum szintek) vizsgálata történik. További teendık: Az eredmények matematikai statisztikai értékelése. Eredmények értékelése. Irodalmi összefoglaló az épített környezet jelentıségérıl az elhízás kialakulásában és megelızésében. Szakcikkek publikálása. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Halmy L., Halmy E. 2009: MBT lábbeli testsúlycsökkentı gyaloglóprogramban. Magyar Orvos, XVII. évf. 2009; 3: 36-38. Halmy L.G., Halmy E, Halmy L. 2009: Testsúlycsökkentı gyaloglóprogram egyensúlyozást igénylı cipıben. Praxis, évf. 2009. nov. L. Halmy, E. Halmy 2009: Complex non-pharmacologic treatment in morbid obesity. 8th International Symposium on Obesity and Related Diseases, Albena, Bulgaria, 2009.V.21., abstr p.46-47. E. Halmy, G. Kovács, L.Halmy: Nutritional survey of overweight, obes class I-II and morbid obese persons. Obesitologia Hungarica 2009;10, Suppl 1, p68 F. Ihász, Zs. Mészáros, E. Halmy, J. Rikk, J. Mészáros 2009: The effects of regular physical activity with ball for body composition and motor performance in 9-10 years old boys. Obesitologia Hungarica 2009;10, Suppl 1, p57 F. Kovács, E. Halmy, L. Halmy 2009: The effect of physical activity and low calory diet on the weight reduction in patients suffering from osteoarthritis. Obesitologia Hungarica 2009;10, Suppl 1, p71 L.G. Halmy, E. Halmy, L. Halmy 2009: Effect of walking program using unstable foot wear on the change of body weight and body fat mass in obese patients. Obesitologia Hungarica 2009;10, Suppl 1, p48

63

Harkai Péter, 2009, nappali Környezetipari szempontból fontos baktériumok izolálása, molekuláris taxonómiai jellemzése és fenntartása mikroba törzsgyőjtemény kialakítása céljából Témavezetı: Dr. Kriszt Balázs, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A bioremediáció a környezetipar azon területe, melyben a környezetre káros, vagy egészségügyi problémát okozó szennyezést a felszín alatti vízbıl vagy a földtani közegbıl valamely élı szervezetek élettevékenysége (fıként anyagcsere folyamataik) segítségével szüntetjük meg. A mikrobák sokszínő metabolikus repertoárjuknak (degradációs képesség), a környezeti hatásokkal szembeni tág tőrıképességüknek és nagyfokú szaporodási rátájuknak köszönhetıen a leggyakoribb és leghatásosabb résztvevıi a biológiai úton történı szennyezıanyag bontási eljárásoknak. A bioremediáció a szennyezıanyagok felszámolásában alkalmazott módszereket tekintve a leginkább környezetbarát eljárásnak tekinthetı, mivel ideális esetben a természetes környezetre ártalmatlan anyagokat eredményez. A PhD program keretein belül ezért olyan mikroba törzsgyőjtemény kialakítását tervezzük, melyek tagjai alkalmasak, a napjainkban az egyik legsúlyosabb fenyegetést jelentı, EDC vegyületek (Endocrine Disrupting Chemicals), azaz a hormonháztartást zavaró szennyezık biodegradációjára. Célkitőzések: • SZIE Környezetvédelem és Környezetbiztonság Tanszékén található, több száz tételbıl álló mikroba törzsgyőjtemény és a kárhelyekrıl újonnan izolált mikroba törzsek molekuláris taxonómiai feldolgozása (16S rDNS szekvenálás és szekvencia analízis). • A munka során felfedezett, új fajként leírható mikroba törzsek jellemzése klasszikus mikrobiológiai módszerekkel, elektronmikroszkópos morfológiai vizsgálatokkal, biokémiai tesztekkel. • Az azonosított fajok vizsgálat alá vonása biotechnológiai célokra való alkalmazhatóság szempontjából • Az új-faj kandidátusok taxonómiai leírása. • A törzsek hosszútávú fenntartásának biztosítása liofilizálással, és -80°C-on történı tárolással. • Egy hatékony számítógépes adatbázis kiépítése a törzsgyőjtemény azonosított tagjairól, publikációk elıkészítése az eredményekbıl. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A Tanszéken található, többszáz tételbıl álló aktinomicéta törzsgyőjteményben a minták egyetlen liofilizált példányban állnak rendelkezésre, gyakran csak kódszámokkal jelöltek. Az ampullák feltárását követıen speciális táptalajon (GYM) keltettük életre a 30-40 éves preparátumokat. Az inkubálást 3 különbözı hımérsékleten végeztük (28, 37. 50 °C). A törzsek elızetes azonosítása 16S rDNS szekvencia analízissel történt. Az eddig azonosított közel 50 mikroba közül egy új fajként leírható Streptomyces törzset találtunk. Az új fajleíráshoz szükséges vizsgálatokat megkezdtük: klasszikus mikrobiológiai paraméterezés (morfológiai vizsgálatok, fiziológiai tesztek, szénforrás hasznosítás), illetve molekuláris taxonómiai vizsgálatok (kemotaxonómiai jellemzés, genotipizálás). Továbbá Scanning-elektromikroszkópos felvételeket készítettünk a K23 és a vele közel rokon, a DSMZ által rendelkezésünkre bocsátott törzsek légmicéliumairól és spóráiról, melyek alapvetı elemei a Streptomyces taxonómiának. További teendık: • A feltételezhetıen új faj kandidátus, Streptomyces sp. nov K23 mikroba törzs formális leírása és publikálása az International Journal of Systematic and Environmental Microbiology címő folyóiratban (IF: 2,53). • A faj szinten azonosított mikroba törzsek antibiotikum termelésének elızetes vizsgálata Gram-pozitív (Bacillus subtilis) és Gram-negatív (Escherichia coli) tesztmikrobákkal. • A mikroba törzsgyőjtemény molekuláris taxonómiai feldolgozásának folytatása. • Új vizsgálati irányok indítása: DDT, Atrazin, PAH vegyületek és a Zearalenon hatékony bontására alkalmas mikroba törzsek keresése a törzsgyőjteménybıl. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Kaszab, E., Kriszt, B., Atzél, B., Szabó, G., Szabó, I., Harkai, P., Szoboszlay, S. (2009): The occurrence of multidrug resistant Pseudomonas aeruginosa on hydrocarbon contaminated sites. Microbial Ecology, accepted for publication 06-June-2009, manuscript ID: MECO-2009-0081. R1 (IF: 2.558) Szabó, J. Háhn, P. Harkai, B. Kriszt, S. Szoboszlay (2009): Effects of hevy metal components on hydrocarbon degrading bacteria as abiotic stress on hydrocarbon contaminated sites Cereal Research Communications 37. 2009. Suppl. 4: 561-564 (IF2007: 1,190)

64

Kaszab Edit, 2006, nappali Bioremediációs tevékenységek során felmerülı környezetbiztonsági veszélyforrások vizsgálata Témavezetı: Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Szénhidrogénnel szennyezett kárhelyeken az egyik leggyakrabban izolálható fakultatív patogén mikroorganizmus a Pseudomonas aeruginosa, mely baktériumfaj környezetegészségügyi jelentıségét fokozza antibiotikum multirezisztenciára való hajlama, továbbá klinikai körülmények között már igazolt virulenciája. Célkitőzések: Kutatásaim eredeti célja a szénhidrogénnel szennyezett, bioremediációba vont kárhelyek komplex (kémiai, biológiai, ökotoxikológiai alapokon nyugvó) környezetbiztonsági értékelésének kialakítása volt, mely az eddig elért részeredmények alapján módosult és a kutatás továbbiakban elsısorban a biológiai veszélyforrások elemzésére fókuszál. Kiegészült továbbá a komposztálási eljárások mikrobiológiai biztonságának részletes elemzésével is. Vizsgálataim így az alábbi részterületekre terjednek ki: • A fakultatív P. aeruginosa kimutathatósági gyakoriságának megállapítása remediációba vont területeken, valamint komposztálási eljárások során; • P. aeruginosa törzsgyőjtemény létrehozása, antibiotikum-rezisztenciájának vizsgálata; • Patogenitás vizsgálatok fenotípusos bélyegek alapján, illetve molekuláris genetikai módszerekkel. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A 2009-es évben a környezeti eredető P. aeruginosa törzseket tartalmazó győjtemény 125 db törzset számlál, melybıl 82 izolátum bizonyult hagyományos (MSZ 21470/77-1988), illetve genetikai (ExoA PCR, PA-SS PCR) vizsgálatok alapján a P. aeruginosa faj képviselıjének. Az identifikált törzsek közül 65 izolátum esetében készült kvantitatív, Minimális Gátló Koncentráció (MIC) megállapítására irányuló antibiotikum rezisztencia vizsgálat Eteszt (AB Biodisk) módszerrel. Eredményeink alapján 11, szénhidrogénnel szennyezett területrıl származó, valamint 4 komposzt eredető törzs bizonyult több hatóanyagcsoporttal szemben rezisztensnek. 2-2 esetben igazoltunk fenotípusos módszerrel széles spektrumú béta laktamáz (ESBL), illetve metallo-béta laktamáz (MBL) termelést, melyek a béta laktám típusú antibiotikumok hatástalanságáért lehetnek felelısek. A virulencia faktorok vizsgálatára irányuló kísérleteink során 55 db környezeti P. aeruginosa izolátum bevonásával hemolízis vizsgálatot hajtottunk végre. Eredményeink alapján a szénhidrogénnel szennyezett területekrıl származó törzsek 82%-a, míg a komposzt eredető izolátumok 91%-a mutatott β-hemolízist, azaz képes lehet az emberi és állati vörösvérsejtek károsítására. A patogenezisben jelentıs bakteriális toxinok termeléséért felelıs génszakaszok szintén kimutatásra kerültek, mely alapján megállapítható, hogy az ExoA, ExoT, ExoY génszakaszok a klinikai izolátumokhoz hasonló arányban detektálhatóak, az ExoU kimutathatósága alacsony, míg az ExoS génszekvencia a vártnál jóval nagyobb dominanciát mutat. A betegség kialakításában jelentıs virulencia faktorok tehát bizonyos eltérésekkel bár, de a klinikai törzsekéhez hasonló jelentıségőek a környezeti mintákból származó P. aeruginosa törzsek esetében is. További teendık: A közeljövı feladata a környezeti mintákból izolált P. aeruginosa törzsek esetében tapasztalt és immár számszerősített antibiotikum rezisztencia összefoglaló áttekintése és értékelése, valamint a törzsek megbetegítı képességével kapcsolatba hozható tulajdonságok széleskörő áttekintése, a szakirodalomban fellelhetı ismeretekkel való összevetése és publikálása. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Szabó, I., Háhn, J., Harkai, P., Kaszab, E., Szoboszlay, S. (2009): Effects of heavy metal components on hydrocarbon degrading bacteria as abiotic stress on hydrocarbon contaminated sites. Cereal Research Communications 37 (Suppl 4): 561-564. IF: 1,190 Kaszab, E., Kriszt, B., Atzél, B., Szabó, G., Szabó, I., Harkai, P., Szoboszlay, S. (2009): The occurrence of multidrug resistant Pseudomonas aeruginosa on hydrocarbon contaminated sites. Microbial Ecology, online publication (Received: 2 March 2009 / Accepted: 6 June 2009 / Published online: 14 July 2009, DOI 10.1007/s00248-009-9551-7) IF: 2,885 Kaszab, E., Háhn, J., Szabó, G., Dobolyi, Cs., Kriszt, B., Szoboszlay, S. (2009): The biohazard of compost originated Pseudomonas aeruginosa strains. CESAR - Central European Symposium on Antimicrobial Resistance, Zadar (Croatia), 23th-26th September, 2009. Book of Abstracts, 37. p.

65

Krifaton Csilla, 2008. levelezı Környezetvédelmi biotechnológiák mikrobiális alapjainak fejlesztése Témavezetı: Dr. Kriszt Balázs, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A szénhidrogén szennyezések és szerves mikroszennyezık remediációjára különbözı technológiák léteznek, amelyek közül az elmúlt években a biológiai módszerek kerültek elıtérbe. A bioremediációs technológiák számos elınye mellett, felmerül azok alkalmazási kockázata is. A biodegradációs folyamatok során keletkezhetnek olyan közti- és melléktermékek, amelyek egyrészt önmagukban is lehetnek a kiindulási vegyületeknél toxikusabbak, másrészt reakcióba léphetnek egymással és egy kémiailag ellenırizhetetlen rendszer alakulhat ki, amely hatásának vizsgálatában segítséget nyújtanak az ökotoxikológiai tesztek. Célkitőzések: Szénhidrogén szennyezések és szerves mikroszennyezık eliminálására képes mikrobák bontási potenciáljának megismerése, illetve a biodegradációs képességgel rendelkezı mikroorganizmusok szelektálása az ökotoxikus hatás figyelembe vételével. Célunk azon biztonságos törzsek kiválasztása, amelyek káros melléktermékek nélkül képesek a szerves szennyezık lebontására, olyan screening rendszer kialakításával, ami költséghatékony módon és gyors módszerrel ad információt a vizsgált mikroorganizmusok biodegradációs tulajdonságairól. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: A kevert szénhidrogén szennyezések mikrobiális lebontása során kialakult környezeti kockázat becslésére alkalmas módszert kidolgoztuk, amelyet eddig alifás szénhidrogéneket (TPH), benzolt és alkilbenzolokat (BTEX), illetve poliaromás szénhidrogéneket (PAH) tartalmazó szénhidrogén szennyezések vizsgálatára alkalmaztunk. Vizsgáltuk továbbá egy meglévı törzsgyőjtemény mikróbáinak mikotoxin degradációs képességét, amelynek során a degradációs potenciál screenelését bakteriális biotesztekkel végeztük. Ennek segítségével kiválasztottuk a legjobb bontási képességgel rendelkezı törzseket, amelyek genotoxikus melléktermékek, köztitermékek nélkül képesek az aflatoxin B1 lebontására. Az alkalmazott biotesztek között egyrészt szerepelt az SOS-Chromotest, amely az Escherichia coli PQ37 törzset használja tesztszervezetként és alkalmas DNS károsító vegyületek kimutatására. A teszt alapja, hogy a DNS károsító anyagok beindítják az SOS válaszreakciót a baktériumban, ami kolorimetriásan mérhetı. A vizsgálataink elméleti kiindulópontja az volt, hogy amennyiben az adott mikroba törzs képes az aflatoxin genotoxikus melléktermékek nélküli biodegradációjára, akkor a képzıdött metabolitok nem indítják be az SOS-válaszreakciót, így kiválaszthatóak a leghatékonyabb törzsek. A biotesztek eredményeit kémiai analitikai és ELISA módszerrel végzett vizsgálatokkal is alátámasztottuk. Az alkalmazott bakteriális biotesztek másik része a citotoxicitás vizsgálatára irányult, amihez az Aliivibrio fischeri baktériumot használtuk tesztszervezetként. Az A. fischeri lumineszcencia gátlás módszerével végzett ökotoxikológiai módszer széles körben alkalmazott szerves szennyezık vizsgálatára, de a tesztszervezet mikotoxinokra való érzékenysége még alig felderített. Munkánk során megvizsgáltuk az A. fischeri tesztszervezet érzékenységét 5 mikotoxinra (aflatoxin B1, zearalenon, dezoxinivalenol, ochratoxin, T2-toxin), illetve az aflatoxin B1 tekintetében az A. fischeri lumineszcencia gátlás módszerét adaptáltuk mikotoxin bontási kísérletekhez. További teendık: A szénhidrogén szennyezık vizsgálata terén a biodegradáció során keletkezı közti és melléktermékek vizsgálatának kiterjesztése lenne indokolt zsírsavakra, illetve tervezzük az alkalmazott A. fischeri módszer kiegészítését

géntoxikológiai teszttel (SOS-Chromotest), valamint magasabb rendő szervezetek (halteszt) bevonását az ökotoxikológiai vizsgálatokba . Tervezzük az aflatoxin B1 metabolizmusának feltárását segítı A. fischeri screening rendszer fejlesztését, amellyel akár több ezer klónból álló rhodococcus transzpozon mutagenezis-könyvtár is vizsgálható. A módszer segítségével hatékonyan és költségkímélıen felderíthetıek a mikotoxin bontásért felelıs enzimeket kódoló gének. Az endokrin rendszert zavaró mikroszennyezık hatáselemzésére és kimutatására a vitellogenin-ELISA tesztrendszer adaptálását tervezzük zebradánió gazdában.

2009. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: Cs. Krifaton, J. Kukolya, M. Cserháti, S. Szoboszlay, B. Kriszt (2009): Adaptation of bacterial biotests for mycotoxin monitoring. Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica (2009) Vol. 56., 189-190. G. Raska, J. Kukolya, M. Cserháti, Cs. Krifaton, B. Kriszt (2009): The effects of DDT/DDD/DDE on soil microbes. Cereal Research Communications (2009) Vol 37, Suppl. 1., 585-588.

66

Raska Gábor, 2008, levelezı Környezetbiztonsági célú módszerfejlesztés POP vegyületek lebontásához Témavezetı: Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A perzisztens szerves vegyületek (POP-ok) számos tagját széleskörően használták ill. használják a mezıgazdasági tömegtermelésben. Ezen agrokemikáliák (pl. DDT, Aldrin, Dieldrin, Endrin, Toxafén, stb.) fizikai-kémiai tulajdonságaik révén a környezetben változatlan formában hosszan megmaradnak, a táplálékláncba bekerülve annak magasabb szintjein szereplı fajok egyedeiben, azok zsírszöveteiben akkumulálódnak. A POP vegyületekkel szennyezett területek költséghatékony kármentesítése nagy kihívást jelent még napjainkban is, melyre jó eséllyel kínál alternatívát a mikrobiális biodegradáció, azonban ezen folyamatok bontási útvonalai illetve a keletkezı esetleges köztitermékek környezetbiztonsági kockázata még nem feltárt. Célkitőzések: DDT-vel szennyezett területekrıl begyőjtött talajmintákból DDT-bontó törzsek izolálása, késıbbiekben a bontás során keletkezı köztitermékek környezeti- és humán kockázatának felderítése, leírása. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: • 2009 májusában két ukrajnai település közelében a talaj felsı 10 cm-ébıl talajmintákat győjtöttem (1. Novomirivka, É 50° 35’ 14” K 29° 41’ 23”; 2. Nalivaykivka, É 50° 29’ 00” K 29° 43’ 53”, Makarivskiy rayon, Kiyivska oblast). A két talajmintából itthon elvégzett analitikai vizsgálatok eredményei a következık szerint alakultak az elsı minta esetében: 7 mg/kg triazinok, 355 mg/kg DDT/DDD/DDE, 0,25 mg/kg össz. HCH, a második minta esetében pedig: 7 mg/kg triazinok, 0,06 mg/kg DDT/DDD/DDE, 111 mg/kg össz. HCH. A begyőjtött talajmintákból TGE-1 alap táptalajon lemezöntéssel, majd 48 órás 37 ºC-os inkubációt követıen sikerült izolálni 12 ismeretlen mikroba törzset. • 2009 októberében egy kirgiz település közelében talajmintákat győjtöttem (KSAG-1, É 40° 59,623’ K 72° 53,807’; KSAG-2, É 40° 59,627’ K 72° 53,793’), melyekbıl az itthon elvégzett analitikai vizsgálatok a következı eredményeket mutatták: KSAG-1: 12600 mg/kg drinek (3), 2,1 mg/kg DDT/DDD/DDE, 0,1 mg/kg össz. HCH; KSAG-2: 60 mg/kg triazinok, 0,9 mg/kg drinek (3), 1080 mg/kg DDT/DDD/DDE, 6000 mg/kg össz. HCH. A begyőjtött talajmintákból TGE-1 alap táptalajon lemezöntéssel, majd 48 órás 37 ºC-os inkubációt követıen sikerült izolálni 13 ismeretlen mikroba törzset, melyek nemzettség szintő beazonosítása jelenleg folyamatban van. • Az izolált törzsek identifikációját 16S rDNS részleges szekvencia analízissel végeztem el. Az eredményeként kapott nukleotidsorrend kromatogramokat az NCBI (National Center for Biotechnology Information) adatbázisával összevetve nemzetségszintő azonosítást sikerült elérni. Az eredmények a következı nemzettségek jelenlétét mutatták az egyes pontban említett talajmintákban: Bacillus (3), Sphyngobacterium (2), Dyadobacter (2), Arthrobacter (1), Chryseobacterium (1), Streptomyces (2), Enterobacter (1). • 2009 ıszén Kirgizisztánból sikerült DDT-tartalmú növényvédıszer-mintát beszerezni, melyben az analitikai eredmények 66% DDT/DDD/DDE koncentrációt mutattak. A továbbiakban az eddig izolált törzsek DDT-bontó képességét vizsgáljuk majd az ismert összetételő növényvédıszer felhasználásával, DDT-vel „szennyezett” táptalajon. További teendık: • Az izolált törzsek DDT-bontó képességének vizsgálata, a bontási folyamat közben keletkezı termékek azonosítása. • Magyarországi és külföldi kárhelyekrıl újabb talajminták begyőjtése, a mintákból DDT-bontó törzsek izolálása. • Az így kialakult, izolált és fajszintően beazonosított DDT-bontó képességgel rendelkezı törzsgyőjtemény bontási kapacitásának vizsgálata. 2009. évben megjelent fontosabb publikációk jegyzéke: G. Raska, J. Kukolya, M. Cserháti, Cs. Krifaton, B. Kriszt (2009): The Effects of DDT/DDD/DDE on Soil Microbes, Cereal Research Communications, 37 (Suppl. S) 585-588, IF: 1,19 (2007)

67

Sebık Flóra, 2009, nappali A biomassza-energia termelésébıl származó hulladékok komposztálásának mikológiai és mikrobiális ökológiai elemzése Témavezetı: Dr. Dobolyi Csaba, egyetemi docens, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Az emberiség egyre növekvı energia igénye párhuzamosan több forrásból elégíthetı ki. Világszerte keresik a lehetıségét a biomassza-energia minél sokrétőbb elıállításának. A biomassza eredető energiák termelése csak azzal a feltétellel lehet fenntartható szintő, ha hulladékaik a bioszféra anyagkörforgalmába szervesen beépülnek. Mezıgazdasági, anyagtranszformációs és higiénés szempontból erre a célra a komposztálás látszik legmegfelelıbb eljárásnak. Az egyre specifikusabb összetételő hulladékok, mint például a biomassza eredető energiatermelési hulladékok, komposztálásos kezelése feltételezhetıen igényelni fogja a speciális tulajdonságú mikroorganizmusokból álló oltóanyagok alkalmazását. A kiemelkedıen jó aktivitással rendelkezı mikrobák izolálása világszerte folyamatban van, alkalmazásuk tudományos alapjainak megteremtése a közeli években várható. Célkitőzések: • Termofil gombák (és termofil aktinomiceták) izolálása, törzsgyőjtemény létrehozása és fejlesztése; • Oltóanyagtörzsek kiválasztása és ökofiziológiai (elsısorban enzimológiai) tulajdonságainak meghatározása, oltóanyagok elıállítása; • Ökológiai alapon álló technológiai kontroll kidolgozása; • Mikrokozmosz rendszerek kidolgozása komposztálási modellkísérletek céljából; • Komposzttermékek felhasználhatóság és higiénés mikrobiológiai szempontok szerinti minısítésének fejlesztése; • Ökotoxikológiai tesztek kidolgozása. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: Remediációs alkalmazású oltóanyagok perzisztenciája biomassza-energia termelésbıl nyert komposztokban A fizikai és kémiai szempontból standardizált körülmények között inkubált komposztalapú inkubációs elegyek induló mikroorganizmus számát 107 CFU/g szintre állítottuk be. A környezetvédelmi gyakorlatban reálisnak számító tárolási körülményeknek megfelelı 20-26 oC és 60% nedvességtartalom mellett a vizsgált mikroorganizmusok túlélése különbözı mértékben valósult meg. A Gram-negatív baktériumok ellenállóbbnak bizonyultak, mint a Gram-pozitív baktériumok és a gombák: a Chryseobacterium hungaricum sejtek mennyisége 20 hét után 4,5-8,5 x 103, a Pseudomonas putida sejtek mennyisége pedig 2,8-6,5 x 103 CFU/g volt. A vizsgálatba vont 4 Rhodococcus faj közül a R. pyridinivorans 20 hét inkubálás után 101-102 /g CFU mennyiségben volt jelen, míg a R. rhodochrous mennyisége a kimutathatósági határ alá süllyedt. Gombaközösségek szukcessziója a biomassza-energia termelés hulladékainak komposztálódása folyamán Kvantitatív tenyésztéssel, négyféle mikológiai táptalaj alkalmazásával, 26 és 50 oC-on végzett inkubálással megállapítottuk, hogy a komposztálódási folyamat különbözı gombaközösségei törvényszerő ökológiai dinamika szerint változnak és a szukcessziós folyamatok a keverék összetételétıl nagy mértékben függenek. Míg a mezofil gombaközösségek méretének csökkenése diverzitás csökkenéssel is együtt járt, addig a termofil közösségeknek csupán a fajösszetételében tapasztaltunk mobilitást. Kezdetben leggyakoribb volt az Acremonium thermophilum és a Rhizomucor pusillus, a komposztálás termofil fázisában pedig a Talaromyces thermophilus és a Myceliophthora thermophila. További teendık: Lásd Célkitőzések 2., 3., 4. pontja. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: Dobolyi Cs., Keresztényi I., Sebık F., Szoboszlay S., Kriszt B. (2009): Paradicsom-endomikorrhiza teszt alkalmazása nehézfémekkel szennyezett talajok és kıolajipari hulladék ökotoxikusságának vizsgálatára. 8. Magyar Ökológus Kongresszus, Elıadások és poszterek összefoglalói, 2009. augusztus 26-28., Szeged. F. Sebık, Cs. Dobolyi, B. Kriszt, S. Szoboszlay (2009): Persistency of alcan-degrading inoculants in composts processed from wastes of bioenergy production. Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica 56 (Supplement): 237-238.

68

Szabó István, 2004, nappali Szénhidrogén bontó mikroszervezetek környezetvédelmi felhasználása komplex (kevert) szennyezések esetén Témavezetı: Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: Hazánkban a környezetszennyezések mintegy egyharmada a szénhidrogén vegyületekkel (olajszármazékok) kapcsolatos. A földtani közeget és a felszín alatti vizeket ért szénhidrogén (CH) szennyezések felszámolására a nemzetközi és a hazai gyakorlatban használt beavatkozási módszerek közül a leginkább környezetbarátnak a biológiai módszereket (bontó mikroszervezeteket) alkalmazó (biodegradációs) eljárások tekinthetık. Ahhoz, hogy a mikroszervezetek tényleges, kárhelyeken való felhasználhatóságát és az ebbıl fakadó fontosabb problémákat megismerhessük, tisztában kell lennünk közösségi- (ökológiai) és törzs szintő (molekuláris és klasszikus mikrobiológiai) tulajdonságaikkal, illetve különbözı környezeti tényezıkkel (pl. toxikus elemek) szembeni érzékenységükkel. Célkitőzések: • Szennyezett területekrıl származó szénhidrogén bontó mikrobaközösségek vizsgálata (pl. sejtszám, bontási aktivitás). A szennyezett területeken élı mikroba közösségek molekuláris biológiai vizsgálata (TRFLP, szekvenálás) és ökológiai szempontú statisztikai elemzése. • Magasabb toxikus elemtartalom esetén is megfelelı bontási képességgel rendelkezı mikrobatörzsek izolálása, valamint CH-bontó törzsgyőjteményekbıl származó mikroba törzsek identifikálása, és érzékenységi vizsgálata. • Toxikus elemek befolyásának megállapítása a bontó mikrobák élet tevékenységére. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: • Szennyezett területekrıl izolált szénhidrogén bontó mikroszervezetek toxikus elemekkel szembeni érzékenységének vizsgálata. Új, kevéssé érzékeny szénhidrogén bontó mikroszervezetek izolálása. • A kidolgozott módszertan alapján szénhidrogénekkel szennyezett területrıl 6 új CH-bontó mikroba törzs izolálása. Egy esetben molekuláris biológiai módszerekkel történt fajszintő meghatározás (16S rDNS szekvenálás) alapján új faj jelölt: Olivibacter sp. nov. „petrodegradans”. • Biológiai- és geokémiai monitoring vizsgálati rendszer mőködtetése szennyezett területeken (in situ, on site). A rendszer kiegészítése molekuláris biológiai diverzitás vizsgálati módszerekkel (TRFLP), együttmőködésben az ELTE Mikrobiológiai Tanszékével. Az eredmények értékelése statisztikai módszerekkel. További teendık: • Az új faj jelölt publikálása (International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology). • A közösségi TRFLP analízis eredményeinek publikálása. • A doktori értekezés elkészítése. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: I. Szabó, J. Háhn, P. Harkai, E. Kaszab, S. Szoboszlay (2009): Effects of heavy metal components on hydrocarbon degrading bacteria as abiotic stress on hydrocarbon contaminated sites Cereal Research Communications 37. 2009. Suppl. 4: 561-564 (IF2007: 1,190) Kaszab, E. Kriszt, B., Atzél, B., Szabó, G., Szabó, I., Harkai, P., Szoboszlay, S. (2009): The occurrence of multidrug resistant Pseudomonas aeruginosa on hydrocarbon contaminated sites. Microbial Ecology, online publication (Received: 2 March 2009 / Accepted: 6 June 2009 / Published online: 14 July 2009, DOI 10.1007/s00248-009-9551-7) (IF2009: 2,558) P. Gergics, A. Patócs, M. Tóth, P. Igaz, N. Szőcs, I. Likó, F. Fazakas, I. Szabó, B. Kovács, E. Glaz, K. Rácz (2009): Germline VHL gene mutations in Hungarian families with von Hippel-Lindau disease and patients with apparently sporadic unilateral phaeochromocytomas, European Journal of Endocrinology 161: 495502 (IF2009: 3,239) Lendvai N., Szabó I., Butz H., Bekı G., Horányi J., Tarjányi M., Alföldi S., Szabó I., Rácz K., Patócs A. (2008): SDHD génmutációhoz társult extraadrenalis phaeochromocytoma Orvosi Hetilap, 2009. 150. évfolyam, 14. szám, p. 645–649.

69

Tóth Ákos, 2009, nappali Lignocellulóz bontó mikrobák izolálása és enzimeik biotechnológiai alkalmazása Témavezetı: Dr. Kukolya József, tudományos fımunkatárs, C.Sc. A téma aktualitása, jelentısége: Napjainkban egyre több jel utal arra, hogy a fosszilis energiahordozók kitermelése nem fokozható tovább érdemben, így felvetıdött környezetbarát, és megújuló új energiaforrások bevonásának a szükségessége. Az újratermelıdı biomassza felhasználásán alapuló üzemanyag termelés elıször ipari méretekben a keményítı hidrolízisével majd fermentációval valósult meg. A keményítı bázisú etanol gyártás azonban rengeteg vitát váltott ki az elmúlt években. Manapság egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy hosszú távon a keményítıbázisú bioetanol hajtóanyagokat felváltják a rendkívül jó energiamérlegő lignocellulóz alapú bioetanol-butanol technológiák. Az ehhez szükséges technológiai fejlesztések kulcsa lehet a megfelelı enzimek , és az ezeket termelı mikroszervezetek megtalálása és alkalmazása. A celluláz és hemicelluláz enzimeknek más iparágakban is komoly gazdasági jelentıségük van, ilyenek pl. a papíripar és a takarmányozás. A témának gyógyszeripari jelentısége is lehet, hiszen glikozidázok módosításával olyan glikoszintázokat fejleszthetünk, amelyek segítségével új oligoszacharidok szintetizálhatóak. Új lignocellulóz bontó baktériumok izolálása és leírása alapkutatási szempontból is fontos, ezeknek a szervezeteknek a még hiányzó genetikai manipulációs rendszerének a kifejlesztése pedig további gyakorlati lehetıségeket rejt. Célkitőzések: A PhD program keretében, az eddig elért eredményeink alapján a következı irányokban tervezünk alap és alkalmazott kutatásokat végezni: • Speciális általunk kifejlesztett technikákkal új cellulózbontó, termofil baktériumok izolálása a komposztok 70-80 oC-os meleg régióiból; a cellulóz, hemicellulóz bontásban legaktívabb törzsek szelektálása, új thermobifida fajok keresése. • Az izolátumok molekuláris taxonómiai azonosítása és leírása, törzsgyőjtemény kialakítása. • A szegedi Baygen Intézettel együttmőködve a Thermobifida genus 4 tagjának (T.alba, T cellulosilytica, T halotolerans és T.fusca) teljes genom szekvenálása. Ezek a szekvenciák óriási lehetıségeket biztosítanak eddig ismeretlen hidroláz enzimgének és cellulóz-kötı doméneket tartalmazó proteineket kódoló gének azonosítására, bioinformatikai módszerekkel. • A kiválasztott, ipari folyamatokban használható, hıstabil cellulázok, és hemicelluláz enzimek klónozása, biokémiai jellemzése, szinergista módon mőködı enzim-mixek kialakítása és optimalizálása. • Az enzimek túltermeltetése, Pichia pastoris expressziós rendszerek fejlesztése. • A Thermobifida fusca modellszervezet genetikai transzformációs rendszerének kidolgozása génpuska alkalmazásával. Az alapkutatásokat segítı vektorok fejlesztése. Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: • A Thermobifida alba és a Thermobifida cellulosylitica TB100 típustörzsnek a genom szekvenálása befejezıdött. • A Thermobifida fusca TM51 típustörzsben már ismert celluláz enzimeket kódoló génekhez primereket terveztünk és optimalizáltuk a polimeráz lánc reakció (PCR) körülményeket. • A már elkészült két genom projekt alapján mannozidáz enzimeket kódoló génekhez primereket terveztünk. • Jelenleg az amplifikált gének klónozó vektorba építése folyik. 2009. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: I. Nagy, B. Horváth, Á. Tóth, S. Szoboszlay, I. Nagy, J. Kukolya (2009) Genome analysis of the Thermobifida genus using high throughput sequencing. Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica, vol 56:109110. (abstract)

70

TARTALOMJEGYZÉK

DOKTORANDUSZOK NÉVJEGYZÉKE

TÉMAVEZETİK ÉS KONZULENSEK NÉVJEGYZÉKE

71

TARTALOMJEGYZÉK Talajtan, agrokémia, környezeti kémia Ph.D. program

3

Bálintné Kristóf Krisztina, 2005, nappali Szervetlen és szerves nitrogén-tápanyagellátás néhány módjának hatása mővelt talaj NOx és CO2 produkciójára Témavezetı: Dr. Heltai György, egyetemi tanár, D.Sc. 4 Bialkó Tibor, 2009, levelezı A hazai nagy szerves anyag tartalmú talajok felvételezésének, osztályozásának, nemzetközi megfeleltetésének és térképezésének módszertani fejlesztése Témavezetı: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc 5 Fuchs Márta, 2004, nappali A nagy agyagtartalmú talajok osztályozásának diagnosztikai szemlélető korszerősítése Témavezetı: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc.

6

Gyarmati Bernadett, 2006, nappali Folyadék és gázfázisú komplex transzportfolyamatok kísérleti és elméleti vizsgálata talajokban Témavezetı: Dr. Mészárosné Dr. Bálint Ágnes, egyetemi docens, Ph.D. Konzulens: Dr. Mészáros Csaba, egyetemi docens, Ph.D. 7 Horváth Éva, 2008, nappali Bányászati eredető környezetszennyezés lehetıségének komplex vizsgálata Magyarország keleti határvidékén 8 Témavezetı: Dr. Heltai György, tanszékvezetı, egyetemi tanár, D.Sc. Horváth Márk, 2007, nappali Elemspecifikus detektálási technikák és elválasztási módszerek összekapcsolása fémes és nemfémes elemek kémiai specieszeinek meghatározására környezeti rendszerekben Témavezetı: Dr. Heltai György, egyetemi tanár, D.Sc. 9 Kampfl Györgyi, 2006, levelezı Mikrokozmosz kísérleti rendszer optimalizálása talaj szén-nitrogén ciklusok gázalakú (NO, N2O, CO2) formáinak vizsgálatához Témavezetı: Dr. Mészárosné Dr. Bálint Ágnes, egyetemi docens, Ph.D. Konzulens: Dr. Torkos Kornél, egyetemi docens 10 Kertész Balázs, 2009, levelezı Szerves eredető összetett növényi tápanyagok tápanyag szolgáltatásának kémiai vizsgálata Témavezetı: Dr. Czinkota Imre, egyetemi docens, Ph.D.

11

Kovács Attila, 2009, levelezı Szerves eredető összetett növényi tápanyagok hatása a növényi produkcióra Témavezetı: Dr. Czinkota Imre, egyetemi docens, Ph.D.

12

Láng Vince, 2009, nappali A hazai talajvédelmet és nemzetközi megfeleltetést szolgáló felvételezési és adatrendszer fejlesztése Témavezetı: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc. 13 Makádi Marianna, 2002, levelezı Ásványi és szerves adalékanyagok hatása a nyírségi homokterületek biológiai aktivitására Témavezetı: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc. Konzulens: Dr. Biró Borbála, tudományos fımunkatárs, D.Sc.

14

Rózsáné Szőcs Beatrix, 2002, levelezı Anaerob elıkezelés hatása a szennyvíziszapok komposztálására Témavezetı: Dr. Füleky György, tanszékvezetı, egyetemi tanár, C.Sc.

15

Sándor Ferenc, 2008, levelezı Humic anyagok hatása faiskolai termesztésben Témavezetı: Dr. Füleky György, tanszékvezetı, egyetemi tanár, C.Sc.

16

72

Szabari Szabolcs, 2009, levelezı A hazai szikes talajok felvételezésének, osztályozásának és térképezésének módszertani fejlesztése Témavezetı: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc. 17 Szabó László, 2000, levelezı A hazai mőtrágya-felhasználást befolyásoló gazdasági, politikai és tudományos tényezık történeti áttekintése Témavezetı: Dr. Füleky György, egyetemi tanár, C.Sc.

18

Szécsy Orsolya, 2009, levelezı Intenzív és ökológiai gazdálkodás nehézfém-terhelése és hatása magyarországi talajok mikrobiológiai aktivitására Témavezetı: Dr. Heltai György, egytemi tanár, D.Sc. 19 Takács Eszter, 2009, nappali Immunanalitikai módszerek kidolgozása Bacillus thuringiensis endotoxin(ok) kimutatására Témavezetı: Dr. Székács András, tudományos tanácsadó, D.Sc.

20

Waltner István, 2007, nappali Hazai térképi és más talajadatok nemzetközi digitális térképekbe és adatbázisokba illesztésének megalapozása Témavezetı: Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc. 21

Mezıgazdasági-, környezeti mikrobiológia és talaj biotechnológia Ph.D. program

22

Abousriwile, Layla M., 2009, nappali Application of Sinorhizobium meliloti and Trichoderma strains for improving growth and nutritional status of Medicago sativa under heavy metal stress Témavezetı: Dr. Mészárosné Dr. Bálint Ágnes, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Hosam Bayoumi Hamuda, C.Sc.

23

Cseh Renáta Katalin, 2009, levelezı Új technológiák élelmiszeripari alkalmazásának fogyasztói megítélése Témavezetı: Dr. Bánáti Diána, c. egyetemi tanár, C.Sc.

24

Orosz Erika, 2003, levelezı Néhány talaj mikroorganizmusok ökologiai tulajdonságai és talajbiotechnológiai felhasználási lehetısgük felmérése Témavezetı: Dr. Kecskés Mihály, professor emeritus, D.Sc. 25

Agrobiodiverzitás, génmegırzés Ph.D. program

26

Kenéz Árpád, 2008, nappali Régi magtárak, archaeobotanikai „lelıhelyek”- egyben a múltbeli növénytermesztés és környezethasználat dokumentumai Témavezetı: Dr. Gyulai Ferenc, egyetemi tanár, D.Sc. 27 Kiss-Petı Tibor, 2001, levelezı Etológiai módszerek alkalmazása a baromfifajok génmegırzésében és az állatvédelemben Témavezetı: Dr. Szalay István, tudományos fımunkatárs, C.Sc.

73

28

Ökológiai mezıgazdálkodás Ph.D. program

29

Bélteki Ildikó, 2006, levelezı İszi búza fajtákkal végzett kísérletek a tájnak megfelelı fajták kiválasztására Témavezetı: Dr. Szabó Lajos, egyetemi tanár, C.Sc.

30

Galambos Márta, 2006, levelezı Különbözı istállótrágya kezelési módszerek hatása a trágya minıségére, szerepük és jelentıségük az ökológiai gazdálkodásban Témavezetı: Dr. Tirczka Imre, tanszékvezetı, egyetemi docens, Ph.D. 31 Podmaniczky Béla 2004 levelezı Probiotikumként alkalmazott baktériumkultúrák hatása a környezetre Témavezetı: Kırösiné Dr.Molnár Andrea, c. egyetemi docens, C.Sc.

32

Tóth Péter, 2004, levelezı Az ıshonos és nemesített lúdfajták összehasonlító vizsgálata a stresszérzékenység és az adaptáció szempontjából 33 Témavezetı: Dr. Janbaz Janan, egyetemi docens, Ph.D. Környezetgazdálkodás Ph.D. program

34

Fuchsz Máté, 2006, levelezı A biogáz földgáz minıségre történı tisztításának és további hasznosításának gazdaságossági vizsgálata Témavezetı: Dr. Kohlheb Norbert, egyetemi docens, Ph.D. 35 Horváth Judit, 2002, levelezı Az értékvédı tájhasználat lehetıségei egy magyarországi mintaterületen Témavezetı: Dr. Ónodi Gábor, egyetemi docens, Ph.D.

36

Kalóczkai Ágnes, 2009, levelezı Az ökoszisztéma szolgáltatások szerepe a természet értékének mérésében és a tájhasználati konfliktusok kezelésében Témavezetı: Dr. Pataki György, egyetemi docens, Ph.D. . 37 Kelemen Eszter, 2005, nappali Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló ökológiai, közgazdaságtani értékelése 38 Témavezetı: Dr. Pataki György, egyetemi docens, Ph.D. Kovács Ildikó, 2007, levelezı Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése, környezetgazdálkodási vonatkozású kiegészítése (Békéscsaba példájából kiindulva) Témavezetı: Dr. Ónodi Gábor, egyetemi docens, Ph.D. 39 Mertens, Cordula, 2007, levelezı The role of public participation in biodiversity governance in Hungary Témavezetı: Dr. Kohlheb Norbert, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Pataki György, egyetemi docens, Ph.D.

40

Pinke Zsolt, 2009, levelezı Hortobágy-Sárrét ártérrekonstrukciós modell Témavezetı: Dr. Lábadi Károly, egyetemi docens, Ph.D.

41

Csabainé Prunner Andrea, 2007, levelezı Környezeti rekonstrukció GIS alkalmazásával, a Csörsz-árok példáján bemutatva Témavezetı: Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna, egyetemi docens, Ph.D.

42

Váradi István, 2005, levelezı Magyarország demográfiai trendjeinek hatása a területhasználatra és a településhálózat struktúrájára Témavezetı: Dr. Ónodi Gábor, egyetemi docens, Ph.D. 43 Varga-Ötvös Béla, 2008, levelezı A megújuló egyensúly feltételei a településtérben Témavezetı: Dr. Ónodi Gábor, egyetemi docens, Ph.D. 74

44

Tájökológia, természet- és tájvédelem Ph.D. program

45

Ádám Szilvia, 2008, levelezı Dunai szigetek ártéri erdeinek természetvédelmi, ökológiai és tájtörténeti kutatása Témavezetı: Dr. Csontos Péter, tudományos tanácsadó, D.Sc.

46

Cseresnyés Imre, 2009, levelezı Feketefenyvesek természet- és tájvédelmi megítélésének ökológiai alapjai Témavezetı: Dr. Csontos Péter, tudományos tanácsadó, D.Sc.

47

Erdıs Sarolta, 2005, nappali Az intenzív gazdálkodás hatása a madarak élıhely-választására és szaporodási sikerére Témavezetı: Dr. Báldi András, tudományos tanácsadó, D.Sc.

48

Házi Judit, 2008, nappali Másodlagos szárazgyepek fenntarthatósági szempontjainak vizsgálata Témavezetı: Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D.

49

Herczeg Edina, 2003, levelezı Dél- Tiszántúli gyepek botanikai feltárása és tájhasznosítási lehetıségei Témavezetı: Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D.

50

Kovács Anikó, 2007, nappali A tájszerkezet hatása a mezıgazdasági és a féltermészetes élıhelyek élıvilágára Témavezetı: Dr. Báldi András, tudományos tanácsadó, D.Sc.

51

Nagy Anita, 2006, levelezı Élıhelytérképezések és természetességi mutatók alkalmazhatósága különbözı hazai tájtípusokban 52 Témavezetı: Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D. Pándi Ildikó, 2007, nappali A tanyavilág megszőnésének tájökológiai és természetvédelmi hatásai a Duna-Tisza közi Homokhátságon Témavezetı: Dr. Penksza Károly, tanszékvezetı, egyetemi docens, Ph.D. Külsı konzulens: Dr. Kröel-Dulay György, tudományos fımunkatárs, Ph.D. 53 Saláta Dénes, 2009, nappali Hazai fás legelık környezetgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálatai, fenntarthatóságuk Témavezetık: Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Malatinszky Ákos, egyetemi adjunktus, Ph.D.

54

Sály Péter, 2007, nappali Lokális és tájléptékő tényezık hatása a jövevény halfajok elterjedésére a Balaton vízgyőjtıjének kisvízfolyásaiban Témavezetı: Dr. Kiss István, egyetemi docens, Ph.D. Társkonzulensek: Dr. Erıs Tibor tudományos fımunkatárs, Ph.D. Dr. Bíró Péter kutatóprofesszor, D.Sc. 55 Tóth Andrea, 2009, levelezı Homoki gyomflóra és változása Pest megyei mezıgazdasági területeken Témavezetı: Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D.

75

56

Környezetvédelem, környezetegészségügy és környezetbiztonság Ph.D. program

57

Baka Erzsébet, 2008, nappali Mutagenezis rendszer fejlesztése a termoacidofil Thermoplasma acidophilum modelszervezet molkuláris biológiai vizsgálatához Témavezetı: Dr. Kukolya József, tudományos munkatárs, C.Sc. Dr. Kriszt Balázs, egyetemi docens, Ph.D. 58 Bokán Katalin Anikó, 2008, nappali Mutagének kimutatása környezeti mintákból Témavezetı: Dr. Darvas Béla, tudományos tanácsadó, D.Sc.

59

Gulyás Zoltán, 2005, levelezı Mőszaki lehetıségek a permetezıgépekkel végzett növényvédelmi tevékenység környezetterhelı hatásainak csökkentésére Témavezetı: Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D. 60 Györéné Kis Gyöngyi, 2006, nappali Az ökológiai és konvencionális termesztésbıl származó zöldség- és gyümölcsfélék beltartalmának, táplálkozási értékének vizsgálata Témavezetı: Dr. Lugasi Andrea, c. egyetemi docens, Ph.D. Konzulens: Dr. Menyhért Zoltán, professor emeritus, D.Sc.

61

Háhn Judit, 2008, levelezı Kármentesítési technológiák biológiai biztonságának fejlesztése molekuláris genetikai módszerekkel Témavezetı: Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D.

62

Halmy Lászlóné, 2009, levelezı A környezet szerepe az elhízás kialakulásában, megelızésében és kezelésében Témavezetı: Dr. Drávucz Sándor, egyetemi tanár, C.Sc.

63

Harkai Péter, 2009, nappali Környezetipari szempontból fontos baktériumok izolálása, molekuláris taxonómiai jellemzése és fenntartása mikroba törzsgyőjtemény kialakítása céljából Témavezetı: Dr. Kriszt Balázs, egyetemi docens, Ph.D. 64 Kaszab Edit, 2006, nappali Bioremediációs tevékenységek során felmerülı környezetbiztonsági veszélyforrások vizsgálata Témavezetı: Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D. 65 Krifaton Csilla, 2008. levelezı Környezetvédelmi biotechnológiák mikrobiális alapjainak fejlesztése Témavezetı: Dr. Kriszt Balázs, tanszékvezetı, egyetemi docens, Ph.D.

66

Raska Gábor, 2008, levelezı Környezetbiztonsági célú módszerfejlesztés POP vegyületek lebontásához Témavezetı: Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D.

67

Sebık Flóra, 2009, nappali A biomassza-energia termelésébıl származó hulladékok komposztálásának mikológiai és mikrobiális ökológiai elemzése Témavezetı: Dr. Dobolyi Csaba, egyetemi docens, C.Sc.

68

Szabó István, 2004, nappali Szénhidrogén bontó mikroszervezetek környezetvédelmi felhasználása komplex (kevert) szennyezések esetén Témavezetı: Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D. 69 Tóth Ákos, 2009, nappali Lignocellulóz bontó mikrobák izolálása és enzimeik biotechnológiai alkalmazása Témavezetı: Dr. Kukolya József, tudományos fımunkatárs, C.Sc.

76

70

DOKTORANDUSZOK NÉVJEGYZÉKE Abousriwile, Layla M., 2009, nappali ................23

Kiss-Petı Tibor, 2001, levelezı......................... 28

Ádám Szilvia, 2008, levelezı .............................46

Kovács Anikó, 2007, nappali............................. 51

Baka Erzsébet, 2008, nappali .............................58

Kovács Attila, 2009, levelezı ............................ 12

Bálintné Kristóf Krisztina, 2005, nappali.............4

Kovács Ildikó, 2007, levelezı............................ 39

Bélteki Ildikó, 2006, levelezı.............................30

Krifaton Csilla, 2008, levelezı képzés .............. 66

Bialkó Tibor, 2009, levelezı ................................5

Láng Vince, 2009, nappali................................. 13

Bokán Katalin Anikó, 2008, nappali ..................59

Makádi Marianna, 2003, levelezı...................... 14

Csabainé Prunner Andrea, 2007, levelezı..........42

Mertens, Cordula, 2007, levelezı ...................... 40

Cseh Renáta Katalin, 2009, levelezı ..................24

Nagy Anita, 2006, levelezı................................ 52

Cseresnyés Imre, 2009, levelezı ........................47

Orosz Erika, 2003, levelezı............................... 25

Erdıs Sarolta, 2005, nappali...............................48

Pándi Ildikó, 2007, nappali ................................ 53

Fuchs Márta, 2004, nappali ..................................6

Pinke Zsolt, 2009, levezı................................... 41

Fuchsz Máté, 2006, levelezı ..............................35

Podmaniczky Béla, 2004, levelezı .................... 32

Galambos Márta, 2006, levelezı ........................31

Raska Gábor, 2008, levelezı ............................. 67

Gulyás Zoltán, 2005, levelezı ............................60

Rózsáné Szőcs Beatrix, 2002, levelezı.............. 15

Gyarmati Bernadett, 2006, nappali.......................7

Saláta Dénes, 2009, nappali............................... 54

Györéné Kis Gyöngyi, 2006, nappali .................61

Sály Péter, 2007, nappali ................................... 55

Háhn Judit, 2008, levelezı .................................62

Sándor Ferenc, 2008, levelezı........................... 16

Halmy Lászlóné, 2009, levelezı.........................63

Sebık Flóra, 2009, nappali ................................ 68

Harkai Péter, 2009, nappali ................................64

Szabari Szabolcs, 2009, levelezı....................... 17

Házi Judit, 2008, nappali ....................................49

Szabó István, 2004, nappali ............................... 69

Herczeg Edina, 2003, levelezı ...........................50

Szabó László, 2000, levelezı............................. 18

Horváth Éva, 2008, nappali ..................................8

Szécsy Orsolya, 2009, levelezı ......................... 19

Horváth Judit, 2002, levelezı .............................36

Takács Eszter, 2009, nappali ............................. 20

Horváth Márk, 2007, nappali................................9

Tóth Ákos, 2009, nappali................................... 70

Kalóczkai Ágnes, 2009, levelezı .......................37

Tóth Andrea, 2009, levelezı.............................. 56

Kampfl Györgyi, 2006, levelezı ........................10

Tóth Péter, 2004, levelezı ................................. 33

Kaszab Edit, 2006, nappali .................................65

Váradi István, 2005, levelezı ............................ 43

Kelemen Eszter, 2005, nappali ...........................38

Varga-Ötvös Béla, 2008, levelezı ..................... 44

Kenéz Árpád, 2008, nappali ...............................27

Waltner István, 2007, nappali ............................ 21

Kertész Balázs, 2009, levelezı ...........................11 77

TÉMAVEZETİK ÉS KONZULENSEK NÉVJEGYZÉKE

Csákiné Dr. Michéli Erika, egyetemi tanár, D.Sc...................................................................5, 6, 13, 14, 17, 21 Dr. Báldi András, tudományos tanácsadó, D.Sc.............................................................................................. 51 Dr. Bánáti Diána, c. egyetemi tanár, C.Sc....................................................................................................... 24 Dr. Biró Borbála, tudományos fımunkatárs, D.Sc.......................................................................................... 14 Dr. Bíró Péter, kutatóprofesszor, D.Sc. ........................................................................................................... 55 Dr. Czinkota Imre, egyetemi docens, C.Sc................................................................................................ 11, 12 Dr. Csontos Péter, tudományos fımunkatárs, D.Sc................................................................................... 46, 47 Dr. Darvas Béla, c. egyetemi tanár, D.Sc. ....................................................................................................... 59 Dr. Dobolyi Csaba, egyetemi docens, C.Sc..................................................................................................... 68 Dr. Drávucz Sándor, egyetemi tanár, C.Sc...................................................................................................... 63 Dr. Erıs Tibor tudományos fımunkatárs, Ph.D. ............................................................................................. 55 Dr. Füleky György, egyetemi tanár, C.Sc. .......................................................................................... 15, 16, 18 Dr. Gyulai Ferenc, egyetemi tanár, D.Sc......................................................................................................... 27 Dr. Heltai György, egyetemi tanár, D.Sc. ........................................................................................... 4, 8, 9, 19 Dr. Hosam Bayoumi Hamuda, C.Sc................................................................................................................ 23 Dr. Janbaz Janan, egyetemi docens, C.Sc........................................................................................................ 33 Dr. Kecskés Mihály, professor emeritus, D.Sc................................................................................................ 25 Dr. Kiss István, egyetemi docens, Ph.D. ......................................................................................................... 55 Dr. Kohlheb Norbert, egyetemi docens, Ph.D........................................................................................... 35, 40 Dr. Kırösiné Dr. Molnár Andrea, tudományos fımunkarárs, C.Sc. ............................................................... 32 Dr. Kriszt Balázs, egyetemi docens, Ph.D........................................................................................... 58, 64, 66 Dr. Kröel-Dulay György, tudományos fımunkatárs, Ph.D. ............................................................................ 53 Dr. Kukolya József, tudományos fımunkatárs, C.Sc. ............................................................................... 58, 70 Dr. Lábadi Károly, egyetemi docens, Ph.D..................................................................................................... 41 Dr. Lugasi Andrea, c. egyetemi docens, Ph.D................................................................................................. 61 Dr. Malatinszky Ákos, egyetemi adjunktus, Ph.D........................................................................................... 54 Dr. Menyhért Zoltán, professor emeritus, D.Sc............................................................................................... 61 Dr. Mészáros Csaba, egyetemi docens, Ph.D. ................................................................................................... 7 Dr. Mészárosné Dr. Bálint Ágnes, egyetemi docens, Ph.D................................................................... 7, 10, 23 Dr. Ónodi Gábor, egyetemi docens, Ph.D. .....................................................................................36, 39, 43, 44 Dr. Pataki György, egyetemi docens, Ph.D......................................................................................... 37, 38, 40 Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, Ph.D......................................................................49, 50, 52, 53, 54, 56 Dr. Szabó Lajos, egyetemi tanár, C.Sc. ........................................................................................................... 30 Dr. Szalay István, tudományos fımunkatárs, C.Sc. ........................................................................................ 28 Dr. Székács András, tudományos tanácsadó, D.Sc. ........................................................................................ 20 Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D.................................................................20, 60, 62, 65, 67, 69 Dr. Tirczka Imre, egyetemi docens, Ph.D. ...................................................................................................... 31 Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna, egyetemi docens, Ph.D. ......................................................................... 42