DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Turiné Farkas Zsuzsa
2002
SZENT ISTVÁN EGYETEM
A SZEGFŰ ÉS A KÁLA HIDROKULTÚRÁS TERMESZTÉSE
Doktori értekezés tézisei
Turiné Farkas Zsuzsa
Témavezető: Dr. Schmidt Gábor egyetemi tanár
Készült a Szent István Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékén Budapest 2002
A doktori iskola megnevezése:
Kertészettudományi (Multidiszciplináris Agrártudományok)
tudományága:
Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok
vezetője:
Dr. Papp János mezőgazdasági tudomány doktora SZIE, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermesztési Tanszék
Témavezető:
Dr. Schmidt Gábor mezőgazdasági tudomány kandidátusa, habil, egyetemi tanár SZIE Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék
........................................................... Az iskolavezető jóváhagyása
........................................................... A témavezető jóváhagyása
1 1. A MUNKA ELŐZMÉNYEI, A KITŰZÖTT CÉLOK
Napjainkban növekszik a hidrokultúrás termesztési mód jelentősége. A városiasodás fokozódása miatt csökkennek a termőfelületek, a rohamos ipari kitermelés következtében megcsappantak a tőzegkészletek, a felszíni vizek elszennyeződnek, problémát okoz a földkeverékben történő termesztésnél a talajlakó gombák elleni védekezés. E gondokra nyújt megoldást a hidrokultúrás termesztés. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással szigorodnak a környezetvédelmi előírások, azonban a zárt, cirkulációs rendszerű hidrokultúrás termesztés a legszigorúbb előírásoknak is megfelel. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövénytermesztési- és Kertfenntartási Tanszékén 1988. óta foglalkozunk vágott virágok hidrokultúrás termesztésével. A kísérlet sorozatot a növényházi szegfű talaj nélküli termesztésével indítottuk, majd újabb vágott virág és cserepes virágos dísznövény fajt vontunk be a tematikus kutatási munkába. Az előkísérletek eredményeit és tapasztalatait felhasználva 1994-től négy éven keresztül folytattuk a növényházi szegfű hidrokultúrás termesztését. A kutatási munka közeg- és fajta összehesonlító kísérletekre osztható. Célunk a Grodan márkájú kőzetgyapot és a PU-szivacs hatásának vizsgálata volt a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növekedésére, virághozamára, virágátmérőjére és szárhosszúságára. A fajtaösszehasonlítás esetében célunk a fajták hatásának a vizsgálata volt a növények fejlődésére, a hozamra és a virágminőségi tulajdonságokra: a virágátmérőre és a virágszár hosszára. Célul tűztük ki a piros virágszínű és a két ’Castellaro’ fajta hatásainak az összehasonlítását is, végül a hidrokultúrás termesztésünk alapján fajtajellemzés készítését. A kála hidrokultúrás termesztését két évig, 1996-98. között folytattuk. Célunk három termesztési mód, ezen belül két ültetési közeg, PU-szivacs és a konténeres termesztésnél alkalmazott földkeverék és két termesztő-berendezés, Filclair növényház és Primőr-1 üvegház hatásának a vizsgálata a növekedésre, a virághozamra, a virág és a virágszár hosszára, valamint a vázatartósság tanulmányozása. Mindkét növényfaj esetében célunk volt a modern és korszerű hidrokultúrás termesztéshez adatokat szolgáltatni a virághozam és minőség tekintetében, egyben a legmodernebb, EU-konform termesztési rendszer széleskörű elterjesztéséhez hozzájárulni.
2 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A szegfű hidrokultúrás termesztését a következő fajtákkal végeztük: ’Danton’, ’Gigi’, ’Iury’, ’White Castellaro’, ’Pink Castellaro’, ’Candy’ ’Rimini’, ’Rodolfo’, ’Ondina’ és ’Olivia’. A kísérleteket francia gyártmányú Ficlair termesztő-berendezésben állítottuk be, a termesztés zárt, cirkulációs rendszerben történt. A gyökeres dugványok ültetése minden évben 40 db/m2 sűrűségben május végén történt, a fajta összehasonlító kísérleteknél ültetési közegként a PU-szivacsot alkalmaztuk, a tenyészidő hossza egy év volt. A kísérletet négy ismétlésbe állítottuk be. A tápanyagellátást komplex műtrágya felhasználásával végeztük, a tápoldat pH-ját 5,0-6,5 között állítottuk be és biztosítottuk a 2,5-3,5 mS vezetőképességet, ezen paramétereket folyamatosan ellenőriztük. Szeptembertől a tenyészidő végéig hetente mértük a növények magasságát. A mérési időszak kezdetekor ismétlésenként véletlenszerűen 20-20 db növényt kiválasztottunk, megjelöltük őket és minden alkalommal a megjelölt növények magasságát mértük. A virágzás kezdetétől minden egyes virágszedés alkalmával mértük a leszedett virágok mennyiségét. A leszedett virágokból ismétlésenként véletlenszerűen 10-10 szálat kiválasztottunk és lemértük a virágminőségi tulajdonságokat: a virágátmérőt és a szárhosszúságot. A kála hidrokultúrás termesztéséhez a Zantedeschia aethiopica ’Perle von Stuttgart’ fajtáját alkalmaztuk. A rizómákat mindkét évben július második dekádjában ültettük. A kísérletet négy ismétlésbe állítottuk be. A Filclair növényházban a kálát a szegfűvel termesztettük együtt, a korábban leírtak szerint. A Primőr-1 termesztő-berendezésben azonos feltételeket biztosítottunk, mint a másik növényházban, de ez a termesztő-berendezés még talajfűtéssel is rendelkezik. Októbertől márciusig mértük a növények magasságát, szeptembertől áprilisig a leszedett virág mennyiségét, a virágok hosszát és a virágszár hosszát. A kála mérése is a szegfűnél leírtak alapján történt. 1998. márciusában öt héten keresztül vizsgáltuk a kála vázatartósságát. A leszedett virágokból ismétlésenként véletlenszerűen 20-20 szálat kiválasztottunk és 18 0C-os helyiségbe helyeztük el. A virágok egyik felét vízbe, a másik felét pedig Zwetin oldatba állítottuk és vizsgáltuk az elnyílásukat. A kontrollként felhasznált, hagyományosan, kemokultúrában termesztett kála vázatartósságának vizsgálata a hidrokultúrással azonos módon történt. A kapott adatokat IBM-kompatibilis PC segítségével, Microsoft Excel 2000 program felhasználásával dolgoztuk fel. A statisztikai elemzésnél arra kerestük a választ, hogy van-e jelentős eltérés a növényházi szegfű esetében az ültetési közegeknek és a fajtáknak, a kála esetében pedig szintén az ültetési közegeknek és a termesztő-berendezéseknek a növények növekedésére, hozamára, illetve a virágminőségi tulajdonságokra gyakorolt hatása között. A statisztikai kiértékelés
3 során egytényezős varianciaanalízist végeztünk, az SzD5%-értéket Student-féle F-próbával számítottuk ki.
3. EREDMÉNYEK A közeg hatása a szegfű növénymagasságára A szegfű hidrokultúrás termesztésénél a poliuretán-éter szivacs és a Grodan egyaránt jó hatással volt a növény fejlődésére, mindkettő alkalmas ültetési közegként, azonban a szivacsba ültetett állomány magasabb volt. A közeg hatása a szegfű hozamára A hidrokultúrás termesztéssel a poliuretán-éter szivacs és a Grodan esetében is elértük a hagyományos kemokultúrás termesztésre jellemző éves 7-9 szál közötti tövenkénti virághozamot, tehát mindkét ültetési közeg egyaránt alkalmazható hidrokultúrás termesztéshez. A közeg hatása a szegfű virágátmérőjére A vizsgált két tenyészidőszak folyamán a poliuretán-éter szivacsba és a Grodanba ültetett állomány virágainak évi átlagos átmérője elérte a szabványban előírt I. osztályú virág paraméterét, a 7 cm-es virágátmérőt. Szignifikánsan jobb eredményt egyik közeg esetében sem tapasztaltunk, így mindkét közeg egyaránt alkalmas a szegfű hidrokultúrás termesztésének közegeként. A közeg hatása a szegfű virágszárának hosszára Az ültetési közegek egyik vizsgált évben sem befolyásolták szignifikánsan sem az éves, sem a havi szárhosszúságot. Az éves átlagokat tekintve mindkét közeggel elértük a szabványban előírt I. osztályú áru követelményét, az 55-60 cm közötti szárhosszúságot. Mindezek figyelembe vételével a poliuretán-éter szivacs és a Grodan egyaránt alkalmas a hidrokultúrás termesztés közegeként. A fajták hatása a szegfű növénymagasságára Az 1994-ben és 1995-ben telepített fajták közül a ’Candy’ volt a termesztés során a legalacsonyabb. A két ’Castellaro’ fajta között nem volt szignifikáns különbség. A piros fajták közül a ’Iury’ szignifikánsan alacsonyabb volt.
4 Az 1996-ban és 1997-ben telepített állomány esetében a ’Rimini’, a ’Rodolfo’ és az ’Olivia’ gyors növekedésű fajták voltak, a legalacsonyabb az ’Ondina’ volt. A fajták hatása a szegfű hozamára Az 1994-95. és 1995-96. évi telepítést figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a kísérletbe vont fajták elérték a hagyományos termesztést jellemző 7-9 db tövenkénti virághozamot. A fajták között a szignifikáns különbség kicsi volt, ebből is adódik, hogy alkalmasak hidrokultúrás termesztésre. A ’Iury’ hozama volt a legalacsonyabb, éppen ezért mérlegelni kell a hidrokultúrás termesztésbe történő bevonását. Az 1996-97. és 1997-98. évben kísérletbe vont fajtákkal is hasonló jó eredményt értünk el, tövenkénti szálhozamuk 7,7 és 9,0 között változott . A fajták hatása a szegfű virágátmérőjére A vizsgált fajták többsége elérte, illetve meghaladta a szabványban meghatározott I. osztályú áru paraméterét, a minimális 7,0 cm-t, kivételt képezett a ’Candy’ 6,91 és 6,96 cm-es értékkel és az ’Ondina’ 6,87 és 6,89 cm éves átlagos virágátmérővel. A piros virágú fajták közül a ’Iury’ és a ’Rodolfo’ esetében értük el a legnagyobb virágméretet, a virágátmérő szempontjából ezeket a fajtákat érdemes hidrokultúrás termesztésbe vonni. A ’Castellaro’ fajták esetében a ’Pink Castellaro’ produkálta a szignifikánsan nagyobb virágokat. A fajták hatása a szegfű virágszárának hosszára Az 1994. és 1995.években telepített fajták közül a ’Candy’ nem érte el a szabványban meghatározott I. osztályú virág minőségét, az 55 cm-es szárhosszúságot. A piros virágszínű fajták között minimális különbség adódott, szintén ez jellemző a ’Castellaro’ fajtákra is. Az 1996. és 1997. években a fajták jó minőséget produkáltak. A közeg hatása a kála növénymagasságára A vizsgálat során a konténerbe, földkeverékbe ültetett növényállományt magasabb növekedés jellemezte. Ez azzal magyarázható, hogy az ültetési közegek közül a földkeverék hamarabb felmelegszik, ez pozitívan hatott a növények fejlődésére. A közeg hatása a kála hozamára Az ültetési közegként használt könnyebben felmelegedő földkeverék mindkét kísérleti év során szignifikánsan magasabb hozamot eredményezett, mint a szivacs. A szivacsba ültetett állomány esetében célszerű lenne a talajfűtést megvalósítani, vagy a tápoldat melegítéséről gondoskodni.
5 A közeg hatása a kála virágának hosszára A vizsgált közegek (szivacs, földkeverék) közül egyik sem hatott szignifikánsan a virágok hosszára, azonban a szivacsos állományban valamelyest nagyobb virágok nyíltak, tehát a szivacs alkalmas a kála hidrokultúrás termesztésére. A közeg hatása a kála virágszárának hosszára Az ültetési közegeknek a virágszár hosszára gyakorolt hatása hasonlóan alakult, ennek megfelelően mindkét ültetési közeg alkalmas a kála hidrokultúrás termesztésére. A termesztő-berendezés hatása a kála növénymagasságára A vizsgált tenyészidőszakokban a november hónapot követő időszakban a Primőr-1 növényházba ültetett konténeres állomány növénymagassága ugrásszerűen megemelkedett, amely a talajfűtés beindításával, a talpmelegnek a növények fejlődésére gyakorolt hatásával magyarázható. A termesztő-berendezés hatása a kála hozamára A két kísérleti évre vonatkozóan a legkisebb tövenkénti hozamot a Filclair növényházban beállított szivacsba ültetett állomány esetében kaptuk, ezt követte a Primőr-1 növényházba telepített talajfűtéssel ellátott konténeres állomány, a legtöbb virágot pedig a Filclair házba telepített konténeres állomány adta. A szivacsos állomány hozambeli lemaradása a talajfűtés hiányával magyarázható, hiszen a szivacs nehezebben melegszik fel, mint a földkeverék, tehát ajánlatos a talajfűtés beszerelése a Filclair növényházba. A termesztő-berendezés hatása a kála virágának hosszára A vizsgált időszakokban sem a Primőr-1, sem a Filclair növényház nem hatott szignifikánsan a virágok hosszúságára, a virághosszúság szempontjából mindkét termesztő-berendezés alkalmas a kála hidrokultúrás termesztésére. A termesztő-berendezés hatása a kála virágszárának hosszára A Primőr-1 növényházban decembertől a virágszárak hossza ugrásszerűen megemelkedett, ami a talajfűtés beindulásával magyarázható, a leszedett virág extra minőségű volt, egészen a mérési időszak végéig. Mindezek figyelembe vételével, a jobb virágminőség érdekében célszerű a termesztő-berendezést talajfűtéssel is ellátni.
6 A kála vázatartóssága Mind a tartósítószer nélküli, mind a Zwetin oldatos kezelések esetében az öt mérési időpont alkalmával a hidrokultúrás állományok virága szignifikánsan tartósabb volt a kontroll, kemokultúrás állományhoz képest. A hidrokultúrában termesztett virágok 3-6 nappal tartósabbak voltak a jobb tápanyag ellátottságnak köszönhetően. 3.1. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Vágott virágok hidrokultúrás termesztése •
A zárt rendszerű hidrokultúrás termesztés környezetbarát, a tápanyagellátáshoz felhasznált műtrágya nem szennyezi a talajvizet, valamint kiküszöbölhető a talajfertőtlenítések során felhalmozódó vegyi anyagok környezetbe jutása.
•
Jól gépesíthető és szabályozható, így a növény számára az optimális termesztési feltételek könnyen biztosíthatók, ennek megfelelően magasabb hozam várható mind a szegfű, mind a kála esetében.
•
Tápanyag- és víztakarékos termesztési módszer.
•
Mindezek figyelembe vételével jobban időzíthető, programozható, mint a hagyományos kemokultúra.
•
A nagyobb beruházási igény ellenére, az előnyös tulajdonságai következtében hosszú távon megtérülő befektetés. Számításaink szerint a hidrokultúrás beruházás megtérülési ideje 1,5 évvel hosszabb a kemokultúrásnál. A bekerülési érték, ezzel a pénz lekötés jelentősen magasabb a hidrokultúrás termesztésnél, ezt a termesztők sok esetben nem tudják vállalni. Az EU csatlakozás után szigorodnak a környezetvédelmi előírások, azonban a zárt, cirkulációs rendszerű hidrokultúrás termesztés a legszigorúbb előírásoknak is megfelel.
Szegfű Közegkísérletek •
A napjainkban terjedőben lévő hazai hidrokultúrás termesztésnél általánosan alkalmazott Grodan és a belga gyakorlatból átvett (ott már bizonyítottan alkalmas) poliuretán-éter habszivacs közeg vizsgálataink alapján a szegfű hidrokultúrás termesztésére alkalmas.
•
A PU-szivacs egyenletes, jó fejlődést biztosított a növényházi szegfű számára, míg a Grodan egyenletes, de kissé alacsonyabb növekedést eredményezett.
•
A közegek pozitív hatással voltak a szegfű tövenkénti szálhozamára, a szivacsba ültetett állomány azonban több virágot adott, mint a Grodanba ültetett.
7 •
A virágzás lefutását tekintve a hidrokultúrás termesztés mindkét közege esetében a növényházi szegfű második csúcsvirágzásának időtartama március-április hónapra esett, amely magasabb árbevételt eredményezett.
•
A kísérleteinkben alkalmazott közegek jó virágminőségi tulajdonságokat eredményeztek.
•
Az elő- és utókísérletek eredményeit is figyelembe véve megállapítjuk, hogy a PU-szivacs laza szerkezetű, így gyorsan végbemegy a növények begyökeresedése.
•
Fertőtlenítés után több évig felhasználható, egészen a teljes lebomlásig. Felhasználásának első időszakában a szivacs táblába ültettük a növényeket, a későbbiekben a használt szivacsra helyeztük a konténeres növényeket (pl.:kála), végül a szivacsot felaprítás után alkalmaztuk a konténeres növények ültetési közegeként.
Fajtakísérletek A négy évig tartó kutatási munka alapján a fajtákra vonatkozó megállapításainkat az alábbiakban összegezzük: •
’Danton’: magas növekedésű, jó hozamú, nagy virágú, hosszú virágszárral rendelkező
•
’Gigi’: magas növekedésű, jó hozamú, nagy virágú, hosszú virágszárú
•
’Iury’: magas növekedésű, közepes hozamú, nagy virágátmérővel és hosszú szárral rendelkező
•
’White Castellaro’: magas növekedésű, jó hozamú, nagy virágátmérőjű, hosszú szárú
•
’Pink Castellaro’: magas növekedésű, kiváló hozamú, nagy virágú, hosszú szárú
•
’Candy’: közepes növekedésű, kiváló hozamú, közepesen nagy virágú, közepesen hosszú virágszárral rendelkező
•
’Rimini’: magas növekedésű, jó hozamú, nagy virágú, igen hosszú szárú
•
’Rodolfo’: magas növekedésű, kiváló hozamú, igen nagy virágú, igen hosszú virágszárral rendelkező
•
’Ondina’: közepes növekedésű, jó hozamú, közepesen nagy virágú, hosszú szárú
•
’Olivia’: magas növekedésű, kiváló hozamú, nagy virágú, hosszú virágszárú.
A vizsgált fajták valamennyi alkalmas hidrokultúrában történő termesztésre. Kála Közegkísérletek •
A konténeres földkeverék a PU-szivacsnál nagyobb növénymagasságot eredményezett, amely azzal magyarázható, hogy a földkeverék könnyebben felmelegszik, mint a szivacs.
8 •
A
szivacsba
ültetett
növények
magasságának
lemaradása
talajfűtés
alkalmazásával
megszüntethető. •
A PU-szivacs alacsonyabb hozamot biztosított, a virághozam emelése érdekében szintén javasoljuk a talajfűtés beszerelését a kála hidrokultúrás termesztésénél.
•
A PU-szivacsba ültetett állomány nagyobb (hosszabb) virágokat fejlesztett.
•
A vizsgált közegeknek a virágszár hosszára gyakorolt hatása között nem volt jelentős különbség.
Termesztő-berendezés kísérletek •
A két évig tartó vizsgálat alapján megállapítható, hogy a kála konténeres földkeverékben történő termesztését is talajfűtéssel ellátott berendezésben célszerű végezni, ugyanis a talpmeleg előnyös a vegetatív növekedés szempontjából.
•
Földkeverékben (konténerben) végzett termesztés esetében a kála hozamának növeléséhez nem, a jobb virágminőséghez (hosszabb virágszár) viszont szükséges a talajfűtés.
•
A termesztő-berendezések hasonlóan hatottak a virág hosszúságára, nem volt közöttük szignifikáns különbség.
Vázatartóssági kísérletek A hidrokultúrában termesztett virágok 3-6 nappal voltak tartósabbak a jobb tápanyag ellátottságnak köszönhetően. Poliuretánéter - szivacs • A vizsgált két növényfaj és az előkísérletek eredményeit figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a poliuretánéter – szivacs nemcsak vágott virágok hidrokultúrás termesztésére alkalmas, hanem cserepes virágos dísznövények (mikulásvirág) és anyanövény állomány (korallvirág, hibiszkusz, krizantém) hidrokultúrában történő fenntartásának közegeként is. •
Alkalmazásával elkerülhető a tőzeg alapú közegek beszerzése, keverése és fertőtlenítése, amely napjainkban egyre nagyobb problémát jelent.
•
Nagy szerepe van a fuzárium elleni védekezésben is, ugyanis a fuzárium a szivacsban nem, csak szerves környezetben terjed.
•
A poliuretánéter – szivacs hazai termék és ugyanolyan jó eredménnyel alkalmazható, mint egyéb közegek.
9 4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A kísérleteink alapján összeállított következtetéseink és javaslataink a növényházi szegfű és a kála hidrokultúrás termesztéséhez a következők: •
A szegfű és a kála egyaránt mérsékeltházi növény, tehát egy termesztő-berendezésben termeszthetők.
•
Mindkét kultúra számára optimális az 5,0-6,5 pH kémhatású és 2,5-3,5 mS vezetőképességű tápoldat, melyet komplex, jó vízoldható műtrágya adagolásával tudunk biztosítani a tápoldat rendszeres ellenőrzése mellett.
•
A szegfű termesztésénél környezetvédelmi szempontból a PU-szivacsot tartjuk alkalmasabb ültetési közegnek, ugyanis teljes lebomlásáig felhasználható.
•
A PU-szivacs és a Grodan is kedvezően hatott a növény fejlődésére, virághozamára és a virágminőségi tulajdonságokra, éppen ezért a Grodant is alkalmasnak tartjuk a szegfű hidrokultúrás közegének.
•
A négy éves kísérlet eredményei alapján az általunk vizsgált szegfű fajták hidrokultúrás termesztését javasoljuk. Különösen ígéretesnek tartjuk a ’Rodolfo’, az ’Olivia’ és a ’Pink Castellaro’ fajtákat. Vizsgálatunkban a ’Iury’ és a ’Candy’ fajta gyengébb minősítést kapott, e fajtákat választékbővítés szempontjából ajánljuk.
•
A kála hidrokultúrás termesztéséhez ültetési közegként a PU-szivacsot javasoljuk, de a növények kielégítő fejlődése és a magas virághozam és a hosszú szárú, extra minőségű virág szempontjából egyaránt szükséges a termesztő-berendezésben talajfűtést biztosítani, ugyanis a szivacs nehezebben melegszik fel, mint a földkeverék.
•
A hidrokultúrában termesztett kála tartósabb, a hidrokultúrás termesztésre jellemző jobb tápanyagellátásnak köszönhetően.
A még magasabb virághozam és a még jobb minőség elérése érdekében, a kutató munkám folytatása során szeretném a hidrokultúrás termesztés technológiáját fejleszteni PHYTOMONITOR rendszer segítségével.
10 5. ÁBRÁK
virághozam (szál/tő)
10,00
8,80 7,50
8,00 6,00
PU-szivacs Grodan SzD 5%
4,00 2,00
0,56
0,00 PU-szivacs
Grodan
SzD 5%
ültetési közeg
1. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta éves hozamára (Kecskemét, 1995-96.)
szálhozam (szál/tő)
10,00
8,40
8,50
8,00
7,20
8,00
8,80
9,00
6,00 4,00 2,00
0,80
'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%
0,00 'Danton'
'Gigi'
'Iury'
'White Castel.'
'Pink Castel.'
'Candy' SzD 5%
fajták
2. ábra: A szegfű fajták hatása az éves hozamra (Kecskemét, 1995-96.)
11
szálhozam (szál/tő)
10,00 8,00
9,00 7,80
8,20
9,00
6,00 4,00 2,00
0,82
0,00 'Rimini'
'Rodolfo'
'Ondina'
'Olivia'
SzD 5%
fajták
3. ábra: A szegfű fajták hatása az éves hozamra (Kecskemét, 1997-98.)
'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%
12
növénymagasság (cm)
100,00 80,00 konténeres szivacsos talajf. kont. SzD 5 %
60,00 40,00 20,00 0,00 X.1
X.6
X.15 X.20 XI.3 XI.17
I.5
II.13 II.25
mérési időpont
4. ábra: Termesztési módok hatása a kála növénymagasságára (Kecskemét, 1997-98.)
13
virághozam (db/tő)
14,00 12,00
12,00
10,00
8,80
konténeres szivacsos talajf. kont SzD 5%
8,00 5,30
6,00 4,00 2,00
0,34
0,00 konténeres
szivacsos
talajf. kont
SzD 5%
termesztési mód
5. ábra: Termesztési módok hatása a kála éves virághozamára (Kecskemét, 1997-98.)
14
virághosszúság (cm)
14,00 12,00 10,00
Konténeres Szivacsos Tf.kont. SzD5%
8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 IX.
X.
XI.
XII.
I.
II.
III.
IV.
mérési időpont
6. ábra: Termesztési módok hatása a kála virághosszúságára (Kecskemét, 1996-97.)
15 6. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓK Publikáció folyóiratban Lévai P. - Farkas Zs. (1999): A kálla hidrokultúrás termesztése különféle ültetési közegekben. Kertgazdaság Horticulture, 31 (2) 36-40. p. P. Lévai, Zs. Farkas (1999): Hydroculture of Zantedeschia aethiopica. Publications of the University of Horticulture and Food Industry, LVIII 75-78. p. Lévai P. - Farkas Zs.: (1999).: A kálla korszerű termesztése. Agrárfőiskolák Szövetségének Tudományos Közleményei, 20 (3) 33-42. p. Lévai P. - Turiné Farkas Zs. (2000): Poinsettia pulcherrima hidrokultúrás termesztése. Kertgazdaság Horticulture, 32 (2) 55-58. p. Lévai P. – Turiné Farkas Zs. (2001): A mikulásvirág hidrokultúrás termesztése. Kertészet és Szőlészet, 50. (3) 17-18. p. Lévai P. – Turiné Farkas Zs. (2001): A kalla hidrokultúrás termesztése. Kertészet és Szőlészet, 50 (24) 5-6. p. Lévai P. and Turi Farkas Zs. (2001): The hydroculture of calla. International Journal of Horticultural Science, 7 (3-4) 90-92. p. Lévai P. – Turiné Farkas Zs. (2001): A növényházi szegfű (Dianthus caryophyllus L. var. semperflorens Hort) hidrokultúrás termesztése. Kertgazdaság Horticulture, (3) 36-42. p. Konferencia kiadványban Lévai P. - Kovács A. - Farkas Zs. (1990): A növényházi szegfű hidrokultúrás termesztési tapasztalatainak értékelése. KÉE KFK Házi Felolvasó Ülés Kecskemét, 258-263. p. Lévai P. - Kovács A. - Farkas Zs. (1990): A növényházi szegfű hidrokultúrás termesztési tapasztalatainak értékelése. Lippay János Tudományos Ülésszak KÉE Budapest, 14-16. p. Lévai P. - Farkas Zs. - Kovács A. (1992): Hidrokultúrás szegfűtermesztés tapasztalatainak összefoglalása. Lippay János Tudományos Ülésszak KÉE Budapest, 59-62. p. Lévai P. - Farkas Zs. (1996): A hidrokultúrás vágott-virág termesztés tapasztalatai. 25 éves Jubileumi Tudományos Napok Kiadványa, KÉE KFK Kecskemét, 76-78. p. Lévai P. - Farkas Zs. (1998): Hidrokultúrás vágott virág termesztés tapasztalatainak kiértékelése. Lippay János - Vas Károly Nemzetközi Tudományos Ülésszak KÉE Budapest, 94-95 p.
16 Lévai P. - Farkas Zs. (1999): A kálatermesztési technológiák összehasonlító értékelése. Magyar Tudomány Napja Bács-Kiskun Megyei Tudományos Fórum Kertészeti Szekció Kecskemét, 19-23. p. Lévai P. - Turiné Farkas Zs. (2000): Növényházi vágott virágok hidrokultúrás tapasztalatainak kiértékelése. XLII. Georgikon Napok Keszthely, II. kötet 226-227. p. Lévai P. - Turiné Farkas Zs. (2000): Zantedeschia aethiopica L. hidrokultúrás termesztésének lehetőségei. Lippay János és Vas Károly Tudományos Ülésszak Kiadványa. Kertészettudomány, 118-119. p. Lévai P. - Turiné Farkas Zs. (2000): Mikulásvirág hidrokultúrás termesztésének lehetősége. Lippay János és Vas Károly Tudományos Ülésszak Kiadványa. Kertészettudomány, 116-117. p. Lévai P. - Turiné Farkas Zs. (2000): A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima Willd.) termesztése hidrokultúrában. Magyar Tudomány Napja Bács-Kiskun Megyei Tudományos Fórum Kecskeméti Főiskola Kiadványa, (1) 71-75. p. Lévai P. – Turiné Farkas Zs. (2001): Hidrokultúra alkalmazásának lehetőségei a dísznövények termesztésében. „Innováció, A Tudomány és a Gyakorlat Egysége az Ezredforduló Agráriumában” című konferencia kiadványa Gödöllő, 85-88. p. Turiné Farkas Zs. (2001): Hidrokultúra alkalmazása a cserepes dísznövények termesztésében. 30 éves Jubileumi Tudományos Napok Kiadványa, KF KFK Kecskemét, 91-94. p. Lévai P. – Turiné Farkas Zs. (2001): Cserepes dísznövények hidrokultúrás termesztésének közegei és tápanyagellátása. XLIII. Georgikon Napok. „Vidékfejlesztés – Környezetgazdálkodás – Mezőgazdaság” című tudományos konferencia kiadványa, Keszthely II. kötet 904-908. p. Lévai P. – Turiné Farkas Zs. (2002): Hidrokultúrás dísznövénytermesztés gyökérrögzítő közegei és tápanyagellátása. „JUTEKO 2002”. „Tessedik Sámuel Jubileumi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Tudományos Napok” kiadványa, Szarvas, 213-215. p. Lévai P. – Turiné Farkas Zs. (2002): Hidrokultúra alkalmazása a növényházi vágott virágok termesztésében.
Wellmann
Oszkár
Tudományos
Konferencia
Kiadványa
Szegedi
Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar Hódmezővásárhely, 96. p. Lévai P. – Turiné Farkas Zs. (2002): Hidrokultúrás termesztési mód alkalmazásának lehetőségei a dísznövénytermesztésben. Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgatdasági Főiskolai Kar Mezőtúr ”III.Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok” című Konferencia Kiadványa, 2. kötet 71-76. p.
17 Könyv, jegyzet Farkas Zs. A kálla - Zantedeschia ssp. (Araceae) in Schmidt Gábor (1999): Növényházi dísznövények termesztése c. jegyzet KÉE Kertészeti Kar, Budapest, 113-116 p. Turiné Farkas Zs. (2002).: Kála, tölcsérvirág – Zantedeschia spp. in Schmidt Gábor Növényházi dísznövények termesztése egyetemi tankönyv, 308-312. p. Egyéb Lévai P. - Farkas Zs. (1998): Vágott virágok talajnélküli termesztése. Magyar Tudomány Napi Megyei Tudományos Fórum, Kecskemét, /előadás/ Lévai P. - Kovács A. - Farkas Zs. (1991): A hidrokultúrás szegfűtermesztés technológiájának kidolgozása, összefüggésben a fajták értékelésével. Akadémiai Pályázat 78 p.
