DOKTORI ÉRTEKEZÉS BÍRÁLATA
Értekezés szerzője: Szűcs Péter Doktori Iskola: Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztés és Kertészeti tudományok Doktori Iskola Értekezés címe: Az erózió lépték függése
Általános megállapítások A Pannon Egyetem a doktori fokozat megítélésével a doktorjelöltek önálló kutatói munkára, illetve kutatási program vezetésére való alkalmasságát ismerik el. Az egyetemi doktorátushoz vezető úton a doktorjelöltek önálló kutatási programot vezetnek, melynek célja a tudományos problémák felismerése, megfogalmazása és megválaszolása. Az értekezés bírálatát a fent vázoltak szellemében, ill. a Pannon Egyetem Doktori szabályzatában meghatározottak készítettem el.
Részletes bírálat
1. A téma újszerűsége, aktualitása, tudományos és társadalmi jelentősége A talajpusztulás kutatása immáron több évtizedes múltra tekint vissza. E több évtizedes hagyomány egy napjainkban is erőteljesen fejlődő tudományágat táplál, amit több rangos, az agrár- és a környezettudományokban is magasnak számító impakt faktorokkal rendelkező szakfolyóirat is bizonyít. Az értekezés címét és témaválasztását tekintve ígéretes, egy olyan kutatói munka szintézise, mely a terepen végzett kutatást sikerrel ötvözi a laboratóriumi munkával és a számítógépes modellezés módszertanával. Bár világszerte számos kutatás foglalkozik e témakörrel, tudomásom szerint Hazánkban egyedülálló munkáról van szó.
2. Szakirodalom feldolgozása A Jelölt a vonatkozó témát igen alaposan harminchárom oldal terjedelemben dolgozta fel. A szakirodalmi áttekintés fejezete a formai kereteken belül marad, de a szokásoktól eltérően nemcsak a kutatástörténeti előzményeket tartalmazza, hanem a témát tág keretbe ágyazza. Az első fejezetek a talajerózióval kapcsolatos alapismereteket tankönyvi alapossággal dolgozzák fel, majd a Szerző az olvasót fokozatosan vezeti be az ún. „hard core” eróziós kutatások világába, melyeket az elvárható elemző-kritikai módon dolgozott fel. E főfejezet alapvetően
arányos, logikus gondolatmenetet követ, azt talán csak a 3.4 Erózió Európában fejezet töri meg. A Jelölt mentségéül szolgál, hogy e fejezetet én magam sem tudnám jobban elhelyezni. Az értékét viszont némileg csökkenti, hogy ez a rész nem egy alapos szakirodalmi feldolgozás eredményeként született, hanem Boardman és Poesen (2006) által szerkesztett Soil Erosion in Europe kézikönyv kivonata. (Ezt egyébként a Jelölt a folyó szövegben jelezte is!) A szakirodalmi feldolgozás összességében magas színvonalú része az értekezésnek, személyes véleményem szerint talán még a dolgozat lényegét jelentő eredményeknél és diszkussziónál is élvezetesebb. Az értekezés irodalomjegyzéke összesen 123 db tételt tartalmaz. A szövegközi hivatkozások egyeznek az irodalomjegyzékben felsorolt tételekkel. A vonatkozó hazai közlemények mellett jelentős mértékben támaszkodik a legfontosabb nemzetközi anyagokra. Kiemelendő, hogy a ezek között jelentős arányban találhatók a legnevesebb nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent ún. „eredeti közlemények”. Dicsérendő, hogy a Jelölt a hatvanas-hetvenes években közölt értekezéseket is feldolgozott. A források többsége a 90-es és a 2000-es évekre datálódik. Az irodalmi feldolgozással kapcsolatban egy tartalmi és két formai kritikai megjegyzésem van: 1. Felróható az igazán friss, 1-2 évnél nem korábbi publikációk hiánya, pedig az utóbbi években is megjelentek a témába vágó közlemények; 2. Az irodalomjegyzékben nem konzekvensen alkalmazza a szakfolyóiratok nevének írásmódját. A hosszabb című szakfolyóiratok nevét (Pl. Earth Surface Processes and Landforms) alkalmanként kiírja, máskor csak annak (hivatalos) rövidítését használja. 3. Az internetes forrásokat, ill. a munkához használt alkalmazást (esetleg annak használati útmutatóját?) nem az irodalomjegyzék szövegtörzsében, hanem a szakirodalmi tételektől elkülönítve szokás szerepeltetni.
3. A vizsgálati módszerek és azok modernsége A Jelölt a terepi eljárásokat és infrastruktúrát tekintve a szakma élvonalához tartozó módszereket használt, melyek ismertetése is korrekt. Az alkalmazott módszerekkel és a módszertani fejezettel kapcsolatban az alábbi megjegyzéseim ajánlom a Jelölt figyelmébe: 1. Az alkalmazott módszerek fejezetben terjedelmi aránytalanság figyelhető meg, ami elsősorban az esőszimulátorok ismertetéséhez kapcsolódik. Véleményem szerint mindkét esőszimulátor esetén felesleges ismertetni a szállítást és a telepítést. Szintén nem szolgál e disszertációt illetően információértékkel, hogy milyen teherautó, szerszámok, valamint egyéb kellékek szükségesek e berendezések üzemeltetéséhez!
2. Hiányzik viszont az esőszimulátorok működését bemutató ábra, ami jól egészíthette volna ki azok esszé jellegű bemutatását. 3. Nem megfelelő az esőztetett talajok bemutatása, melyet a kisvízgyűjtők bemutatásakor lehet táblázatos formában megtalálni. 4. A terepi berendezésekkel ellentétben a nagylaboratóriumi esőszimulátor ismertetése igencsak szűkre sikeredett. Itt a mérések menetének ismertetése sokkal elnagyoltabb és hiányoltam teljesítményadatok, valamint a cseppképző szórófejek leírását. 5. Az esőztetéses vizsgálatok, ill. a 4., 5. és 6. táblázatok alapján feltételezhető, hogy talajlaboratóriumi méréseket is végetek. Ennek bemutatása, valamint a vonatkozó szakirodalom hiányzik. 6. A mintaterületek bemutatásánál, a talajszelvényeket bemutató 4., 5. és 6. táblázatok fejlécében több alkalommal is szerepel a Munsell-féle szín. A táblázatok azonban egy alkalommal sem tartalmaznak információt ezzel kapcsolatban. 7. A kisvízgyűjtők bemutatásakor elmaradt a területek talajainak szabatos bemutatása. 8. Az eredmények matematikai-statisztikai feldolgozása elfogadható. Annak ismertetése azonban elnagyolt lett. A számítások „szemmel láthatóan” MS Excelben készültek, erre azonban a szerző nem hivatkozik. 9. Az alkalmazott térinformatikai módszereket csak említés szintjén tárgyalja.
4. A dolgozat tudományos értéke, az eredményekkel és a következtetésekkel kapcsolatos kérdések és az új tudományos eredményei 1. Esőszimulátorok összehasonlító vizsgálata: Megfigyeléseit esszenciálisnak tartom. A leírtak egyben felvetik az erózióbecslő modellek validálásának problémáját is! 2. Terepi kisparcellás kísérletek eredményei: Megfigyelései figyelemre méltók, ám érthetetlen, hogy miért nem magyarázza a talajoknak az erózióval szemben mutatott eltérő ellenálló képességét. Ennek magyarázata részben a mellékelt képeken is felfedezhető: a barázdaképződés (ennek oka lehet többek között a finomföld frakció minősége), ill. tagyoni talajfelszín vázrészekkel való borítottsága lehet a jelenség hátterében. Még hasznosabb lett volna az esőztetéses eredményeket (intenzitás, lefolyás, hordalékhozam) a barázdaképződéssel és a talajlaboratóriumi eredményekkel összevetni. 3. Nagylaboratóriumi kísérletek: az előző pontban ismertetett észrevételeim érvényesek erre is.
4. Nagylaboratóriumi és kisparcellás mérések összehasonlítása: Jól dokumentált értékes fejezet.
5. A Doktorjelölt új tudományos eredményei A doktori fokozat megítélésének egyik kritériuma az, hogy a Jelült tudományos munkássága legalább egy új tudományos eredményt tartalmazzon. Szűcs Péter tézisei közül: •
Helyi jelentőségű új tudományos eredménynek ismerem el, hogy nagylaboratóriumi mérésekkel meghatározta a Balaton vízgyűjtőjén reprezentatívnak tekinthető három talaj relatív erodálhatóságát. (2. tézis)
•
Helyi jelentőségű új tudományos eredménynek ismerem el, hogy ugyanezen talajoknak kisparcellás mérésekkel, természetes vízháztartási körülmények alapján is meghatározta az erózióval szemben mutatott ellenálló képességét (3. tézis)
•
Új tudományos eredménynek ismerem el a terepi kisparcellás és a nagylaboratóriumi mérések között leírt összefüggéseket. (4. tézis)
•
Új tudományos eredménynek ismerem el a különböző léptékű vizsgálatok alapján tett azon megállapítását, miszerint a tábla és a kisvízgyűjtő lépték között az elsődlegesen megmozdult talaj ca. háromnegyede szedimentálódik. (5. tézis)
•
Új tudományos eredménynek ismerem el azt a megállapítását, miszerint az általános talajveszteségi egyenlettel az erózió mértékét a szárazabb években inkább alul-, a csapadékos években pedig inkább túlbecsüljük. (6. tézis)
6. A dolgozat szerkezetének, arányai, felépítése A 147 számozott oldalt tartalmazó értekezés öt főfejezetből áll, ami tartalmazza az összefoglalót, a kivonatokat és az irodalomjegyzéket is. A mellékletben az egyes ábrákhoz tartozó háttér információkat foglalta össze. Az értekezés alapjaiban az előírásokat és a bevett szerkesztési elvet követi, de attól részben el is tér. A tudományos értekezések íratlan formai szabályai szerint a következtetéseket és az irodalomjegyzéket önálló (első szintű) fő fejezetként szokásos szerepeltetni. Ezen elvek szerint az 5.7-5.10. fejezetek alkothatnák a 6. Következtetések című fejezetet, az irodalomjegyzék pedig 7. fejezetként, vagy sorszám nélküli fejezetként szerepelne.
7. Az értekezés nyelvezete, stílusa, esztétikuma Az értekezés nyelvezete jó, a mondatok nagyrészt világosan fogalmazottak, érthetőek. Helyesírása megfelel a magyar nyelv szabályainak, a szakkifejezéseket általában helyesen alkalmazza. Összesen két hibás fogalomhasználatot találtam: 1. A folyószövegben alkalmanként (pl. 71., 88., 106. oldal), továbbá a 21. táblázat és a 18.-21. diagramok felirataiban az öntözés kifejezést alkalmazza az esőztetés helyett. Ez (különösen Keszthelyen) helytelen fogalomhasználat! 2. A 4, 5, 6. táblázatokban humusztartalom szerepel. Itt talaj szervesanyag (esetleg SOM), használata lenne helyes, hiszen humuszanyagok extrakciós vizsgálatát – az elérhető információk szerint – külön nem végezték el. Az értekezés tördelése jó. Képei általában jó felbontásúak (kivétel 13. kép – 86. oldal), ábráinak egy része azonban az indokoltnál jóval kisebb, ezért azok feliratai is csak nehezen olvashatók. Legjelentősebb kritikával az MS Excelben készült diagramokat lehet illetni. Ezeknél sajnálatosan elmaradt a szerkesztéskor elvárható formázás. Az alapbeállításként használt szürke háttér és az adatsorok színei csak esztétikailag vitathatók, komolyabb szerkesztési hibaként róható fel: -
címsorok használata a fejlécben (van ahol nincs, de pl. 18. ábrától van, pedig ezeknek az ábraaláírásban kellene megjelenniük);
-
a nem egységes karakterméret alkalmazása (pl. 13. ábra nagy betűméret, 20 ábra apró betűk a tengelyfeliratokon);
-
hogy, több diagramról hiányoznak tengelyfeliratok (pl. 14. ábra, 16. ábra stb…);
-
a jelmagyarázatok nem egységes elhelyezése;
-
a 18. ábra jelmagyarázatát elfelejtette magyarítani;
-
végezetül pedig egyes diagramokat keretbe foglal, másokat nem.
Táblázatai informatívak, igényes kivitelűek, azok az ábrákkal ellentétben egységes szerkesztési elvet követnek.
8. Kérdések 1. Mivel magyarázza azt, hogy a terepi lejtéssel elvégzett nagylaboratóriumi kísérletek során mért egyensúlyi fajlagos erózió mértéke csak fele-harmada a terepi kisparcellás mérések során rögzített értékeknek? 2. Munkája alapján milyen összefüggést lehet felfedezni a kisparcellás és a táblaszintű eróziómérések (fajlagos lefolyás, és hordalékhozam) között?
9. Az értekezés minősítése Szűcs Péter dolgozata megfelel a doktori disszertációkkal szemben támasztott feltételeknek. Az értekezés vitára való bocsátását támogatom, sikeres védést követően a Tisztelt Bizottság figyelmébe „summa cum laude” minősítéssel ajánlom!
Budapest, 2013. február 1.
______________________________ Szalai Zoltán MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatárs
