Dohánytermék forgalmazás fogyasztóvédelemi szemszögből (A fiatalkorúak különös védelmére vonatkozó szabályok, a rendelkezések betartásának ellenőrzése) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
2015. Május 26.-27. Győr 1
Jogszabályi háttér
(1)
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.)
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.)
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Grt.)
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (továbbiakban:Ndtv)
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (továbbiakban: Fdtv. vagy trafiktörvény) 2
Jogszabályi háttér
(2)
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLV. törvény (továbbiakban: Ket.)
A kisés középvállalkozásokról, valamint fejlődésükről támogatásukról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: KKVtv) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII.31.) Kormányrendelet;
A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Kormányrendelet; A dohánytermékek-kiskereskedelmi tevékenységéhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Kormányrendelet; 3
Arculat
(1)
2013. július 1-jétől követően lényegesen megváltoztak a dohányértékesítés szabályai, azaz dohányterméket csak nemzeti dohányboltban lehet értékesíteni. Dohányboltot pedig csak az nyithat, akinek az állam koncessziós szerződéssel engedélyezte a dohánytermék kiskereskedelemre vonatkozó jogosultságot és megfelel az egyéb jogszabályi feltételeknek.
4
Arculat
a) b)
c) d) e)
(2)
Az Fdtv. 12. § (1) bekezdése értelmében a dohánybolt külső felületén mindössze a következőket lehet és kell jól láthatóan megjeleníteni: „Nemzeti Dohánybolt” felirat; Olyan kör alakú jelzés, melynek átmérője legalább 40 cm, és amelyen fehér alapon fekete nyomtatással megjelenítésre kerül a „18”- as szám, azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső piros gyűrű látszik; A dohánybolt nyitva tartására és üzemeltetőjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok; A koncessziós szerződésben meghatározott, a dohányboltokra utaló egységes jelzés; Jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termékek forgalmazása esetén az ilyen termékekre utaló felirat vagy ábra azzal, hogy a (2) bekezdésben foglaltakat mindenkor alkalmazni kell.
(2) A dohánybolt külső felületén – ide nem értve az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakat – semmilyen olyan kép, látvány vagy szöveg nem jeleníthető meg amely dohánytermékre, dohányterméket kiegészítő5 termékre, illetve dohányzásra utal.
Arculat
(3)
A Koncessziós Szerződés értelmében a „Nemzeti Dohánybolt” feliratot a Jogosult köteles legalább a dohánybolt portáljának (bejáratának) a szélességével megegyező méretben, a portál (bejárat) fölött maradandó fa, fém vagy műanyag, illetve ezek kombinációjából készült táblán biztonságosan elhelyezve megjeleníteni. A Jogosult az Fdtv. alapján a dohánybolt külső felületén kötelezően megjelenítendő feliratokat úgy köteles elhelyezni, hogy ezen feliratok a „Nemzeti Dohánybolt” feliratnál nagyobb helyet nem foglalhatnak el, azt nem takarhatják ki. Az említett felirat vagy ábra nem utalhat sem dohánytermékre, sem dohányterméket kiegészítő termékre, kivéve a Nemzeti Dohánybolt feliratot és a koncessziós szerződésben foglalt egységes jelzést.
6
Arculat
(4)
A dohánybolt kirakatában sem lehet kiegészítő termékeket elhelyezni, mint pl. vízipipa, pipa, öngyújtó, cigarettatálca, stb.
7
A fogyasztók tájékoztatása
(1)
• Az Fdtv 15. § (1) bekezdése tájékoztatási kötelezettséget ír elő a kereskedő számára. Egyrészt a dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles dohányzás ártalmairól az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni. (ugyanakkor annak módjáról, tartalmáról a törvény nem rendelkezik) Másrészt pedig - az Fgytv. 17/A. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást, - azaz a dohányboltban jól látható és olvasható feliratot kell elhelyezni, amely tájékoztatja a fogyasztót a vállalkozás székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, a panaszügyintézés módjáról, valamint ha a panaszokat oly módon is fogadja, akkor a vállalkozás elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. 8
Panaszbejelentés, reklamáció Vita esetén a fogyasztó panaszát szóban vagy írásban is előterjesztheti.
A fogyasztó panaszát a kereskedő – jegyzőkönyv felvételi kötelezettsége mellett - köteles kivizsgálni, ha kell, orvosolni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell magát a panaszt és a vállalkozás ezzel kapcsolatos álláspontját. Fontos szabály, hogy a jegyzőkönyv egy példánya a fogyasztót illeti. Az írásban benyújtott panaszt a vállalkozás 30 napon belül kell, hogy megválaszolja. Elutasítás esetén a döntését indokolnia is köteles, továbbá a fogyasztót tájékoztatnia kell arról, hogy annak jellege szerint mely hatósághoz fordulhat jogorvoslatért. (NFH, GVH, Békéltető testületek). 9
A fogyasztók tájékoztatása
(2)
Az Ndtv 6. § (4) bekezdés értelmében a dohányterméket árusító üzletben ki kell helyezni az alábbi két egészségvédelmi figyelmeztetés valamelyikét, szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven:
10
Árfeltüntetés •Az árak feltüntetésének módja •írásban (a terméken, a termékhez rögzítve, vagy közvetlenül a termék melletti kiíráson, vagy könnyen hozzáférhető árjegyzéken), •forintban (a „forint” vagy „Ft” megjelölés feltüntetésével), •a ténylegesen fizetendő, végső (bruttó: kötelező terheket is tartalmazó) ár, •egyértelműen, tisztán olvashatóan, könnyen azonosíthatóan. •Főszabály szerint az egységárat is fel kell tüntetni, ha az nem egyezik meg az eladási árral, a fent leírt módon. Így a dobozra árult cigaretták esetében nincs szükség az egységár feltüntetésére, mivel ilyenkor az eladási és az egységár megegyezik. 11
Fiatalkorúak védelmét szolgáló tilalmak (1) A jogalkotó a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe utalta az Fdtv. 1. § (2) bekezdését. Az Fdtv. „1. § (2) A dohánytermékkiskereskedelem folytatásakor mindenkor arra kell törekedni, hogy dohánytermék értékesítése a fiatalkorúak elől elzárt módon történjék, illetve dohánytermék a fiatalkorúak számára ne legyen hozzáférhető.”
Az Fdtv. 16. § (2) bekezdése szerint, amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohánytermék értékesítési helyére (dohányboltba, elkülönített helyre) fiatalkorú személy lép be, illetve a dohányterméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni. 12
Fiatalkorúak védelmét szolgáló tilalmak (2) Amennyiben a fogyasztó életkorát nem igazolja, vagy bebizonyosodik, hogy a fogyasztó fiatalkorú, úgy részére semmilyen termék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítés helyét hagyja el!!! Ameddig a felszólított fogyasztó a dohánytermék értékesítési helyét nem hagyja el, úgy a dohánytermék értékesítése, illetve a dohányboltban más e törvény alapján a dohányboltban forgalmazható termék értékesítése sem folytatható, még az arra jogosult fogyasztó részére sem! Abban az esetben ha a felszólított fogyasztó a felhívás ellenére sem hagyja el a dohányértékesítés helyét, úgy a dohánytermék – kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését kérheti. 13
Fiatalkorúak védelmét szolgáló tilalmak (3) A dohánytermék-kiskereskedő köteles a dohánytermék értékesítését megtagadni abban az esetben is, ha annak gyanúja merül fel, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó a dohányterméket fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni. Az Fdtv. 16. § (7) bekezdése értelmében a dohánytermékkiskereskedővel szemben az előbb részletezett rendelkezések be nem tartásáért, a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szabhat ki. Az e pontban idézett rendelkezések 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét szolgáló rendelkezésnek minősülnek, ezért megsértésük esetén a bírság kiszabásától nem lehet eltekinteni. 14
Alkalmazott jogkövetkezmények • A fogyasztóvédelmi hatóság a kis- és középvállalkozásokkal szemben is köteles fogyasztóvédelmi bírságot kiszabni, amennyiben tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére kerül sor, • megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, • a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását. • A dohánytermék forgalmazásának megtiltására és a fiatalkorú személy kiszolgálásnak tilalmára vonatkozó rendelkezés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható!
Reklámtevékenység
(1)
Fő szabály: Általános tilalom a dohányáru közvetett reklámozására is! A jogalkotó 2013. július 1-jével hatályon kívül helyete a Grt. 19. § (4) c) pontját, valamint az (5) és (6) bekezdéseket, így erre tekintettel bármilyen nemzeti dohányboltban közzétett dohányterméket népszerűsítő reklám jogsértőnek minősül, függetlenül annak tartamától vagy méretétől. Viszont a nemzeti dohánybolt reklámozása nem tilos. A reklámok dohánytermékek nevét, képét (fotóját, látványát) sem csomagolva, sem anélkül nem tartalmazhatják, illetve nem utalhatnak dohányzásra. Amennyiben a dohánybolt reklámja szabadtéri reklámhordozón kerül közzétételre (óriásplakát, megállító tábla), abban az esetben a Koncessziót gyakorló köteles jól azonosítható módon feltüntetni rajta a közzétevő cégnevét, illetve nevét, továbbá székhelyét, illetve lakóhelyét. 16
Reklámtevékenység
(2)
Amennyiben egy nemzeti dohányboltot üzemeltető vállalkozás rendelkezik internetes weblappal, - úgy dohánytermék reklámozása nélkül - megjelenhet a weblapon az a tény, hogy a vállalkozás dohánytermékek értékesítésével is foglalkozik. Egy dohánybolt reklámozása pl. szórólappal vagy plakát közterületen történő elhelyezésével, vagy helyi nyomtatott médiában megjelentetett hirdetéssel is történhet, de kizárólag dohánytermékek reklámozása vagy dohányzásra utaló képek nélkül.
17
Reklámtevékenység
(3)
A reklámtörvény kizárólag két esetkört határoz meg kivételként. Megengedett ugyanis a szakmai célú reklámtevékenység, azonban az kizárólag csak egy szűk kört célozhat meg (dohánytermék forgalmazók) és kizárólag csak azok számára lehet elérhető. Illetve ha az adott dohánytermék reklámját tartalmazó sajtóterméket nem az EGT tagállamok valamelyikében állították elő, valamint nem is abból a célból adták ki, hogy azt az EGT tagállamokban forgalmazzák. Jogszerűtlen reklámtevékenység valósul meg: Ø pl. a dohánytermék dobozában elhelyezett nyereményakciós felhívással; Ø dohányárut népszerűsítő direkt marketing levelek terjesztésével (e-mail, SMS, vagy akár postai úton terjesztett küldemények esetében);
Ø dohányárut népszerűsítő ajándéktárgyak, ruházati termékek forgalmazásával; Ø vagy dohánytermék promóciós tevékenység keretében ingyenesen a fogyasztó részére történő átadásával. 18
Reklámtevékenység
(4)
A Grt. 21. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt alkoholtartalmú ital reklámozására vonatkozó 200 méteres korlátozás tekintetében a következőket szükséges megjegyezni. A nemzeti dohánybolt külső homlokzatán az Fdtv. 12. § (1) bekezdése alapján kihelyezhető arra utaló jelzés, hogy, az egységben alkoholtartalmú ital kapható, azonban tilos bármely konkrét alkoholtartalmú italra utalni, ha a dohánybolt a 200 méteres tilalmi övezeten belül található. A Grt. 18. § (2) bekezdésének d) pontja a szabadtéri reklámhordozók vonatkozásában állít fel korlátokat az alkoholtartalmú italok reklámozására, mely alapján tilos alkoholtartalmú italt reklámozni köznevelési és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bejáratától légvonalban mért kétszáz méteres távolságon belül szabadtéri reklámhordozón. Ezen kívül reklámozás szempontjából jogsértő, ha fel van tüntetve bármilyen olyan kép, látvány vagy szöveg, amely dohánytermékekre, dohányterméket kiegészítő termékekre, illetve dohányzásra utal. 19
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
20
