Dobbantsunk konstruktívan? Szelíd erőszak a Dobbantó program szakmai csapata „ellen” 2008. november 21. Göd.
www.fszk.hu/dobbanto
A konstruktivizmus alapjairól Világlátás, paradigma, közelebbről egy filozófiai, ismeretelméleti látásmód. A konstruktivista pedagógia egy ezt hűen követő pedagógiai paradigma. Alaptétele, hogy a tudás nem közvetítéssel keletkezik, nem átvesszük, hanem magunk konstruáljuk, építjük fel magunkban. www.fszk.hu/dobbanto
Tételek – 1. A tapasztalat trónfosztása. Az előzetes tudás alapvető szerepe. Ismeretelméleti gubancok – igazság vs. adaptivitás. A tudás induktív úton keletkezése elvének a kritikája, a felülről lefelé szerveződés. A megértés központi szerepe www.fszk.hu/dobbanto
Tételek – 2. A tanuló aktivitása nagyon fontos, de tagadja az előfeltétel nélküli felfedezés létezését. Önállóság, önálló tanulás, mindenki elsősorban maga felelős a saját tanulási folyamataiért. Szociális tanulás – kulcs. Kissé kényelmetlen, de ez egy tudáspárti pedagógia. www.fszk.hu/dobbanto
Alapvető dilemma a Dobbantóval való alkalmazhatósággal kapcsolatban
Egy fejlesztési folyamatnak választania kell a rendelkezésére álló pedagógiai paradigmák között. Szinte nincs olyan pedagógiai szakember, aki bevallottan lecövekelne valamilyen elvrendszer mellett. – Mazsolázunk. Alapattitűdök: • Maradjunk semlegesek, • A tudomány érvényesítése fontos, de a megállapodott, beigazolódott tudományos ismereteket kell alkalmazni. www.fszk.hu/dobbanto
Milyen paradigmaválasztás jellemzi a mai fejlesztési folyamatokat? Egy reformpedagógiai ihletettségű alapállás • • • • • • •
Gyermekközpontúság Humanizmus Partnerség A gyermek egyenjogúsága A tanulás elsőbbsége a tanítással szemben A társas mozzanatok előtérbe helyezése A cselekvés, a tevékenység, az önállóság, a problémamegoldás, a döntés előtérbe helyezése • … [Gyakran ezeket – megtévesztően – liberális pedagógiai elveknek szokás mondani.] www.fszk.hu/dobbanto
A reformpedagógia és a konstruktivizmus A tudás megszerzése cselekvés által, vagy tudáskonstrukció. Aktivitás a tudás megszerzésében, utána receptivitás, vagy belső aktivitás is. A rendszert alkotó előzetes tudás nem nagyon fontos – szemben vele: nagyon fontos. Nem szükséges ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozni, vagy ezek alapvetőek a pedagógia formálásában. Teljes szabadsággal szemben nagyobb szerep a tervszerűségnek és a pedagógiailag indokolható fejlesztési szükségleteknek. A tapasztalatok mindenek fölöttiségével szemben az előzetes tudás szerepének kiemelése. A tanulás induktív folyamat, vagy az átfogó tudásrendszereink válnak egyre kidolgozottabbá. A gyermeki személyiségben az általános képességek vagy a világkép a rendszeralkotó. www.fszk.hu/dobbanto
Hogyan viszonyulhatunk a dilemmához? Nem hiszem, hogy … Bizonyos részfeladatok esetén van mód a konstruktivista alapelvek maradéktalan érvényesítésére. Más részfeladatok esetén lehetséges részlegesen, nem az egész konstruktivista elmélet elfogadásával bizonyos alapelvek érvényesítése. www.fszk.hu/dobbanto
Mit mondhatunk az egész fejlesztési folyamatról? A fejlesztés tanulás. A kritikus kérdés az, hogy mit tegyünk akkor, amikor a Dobbantó pedagógiai alapelveivel ellentétes szemléletmódokat és gyakorlatot találunk. Három alapvető reakció lehetséges: • Meg kell tanítani az új szemléletet. • Az önálló tapasztalatok megszerzésén, a jó gyakorlatok megismerésén keresztül, a gyakorlatban sajátítja el a pedagógus az új látásmódot. • Ez egy fogalmi váltási folyamat
www.fszk.hu/dobbanto
Fogalmi váltás Új tudásterület, új fogalmi struktúra jön létre, és bizonyos információfeldolgozásokban, a helyzetek egy részében adaptívvá válik, alkalmaztatik. Példák Mindig elméleti rendszerek kialakulásáról van szó, nem pedig bizonyos tévhitek eltüntetéséről. www.fszk.hu/dobbanto
A fogalmi váltás „technológiája” Nyitottság A meglévő tudás tudatosítása, verbalizálása. Ellentmondásokra való rámutatás, kétségek ébresztése. Megtanuljuk az újat Az új adaptivitásának konstrukciója • • • •
van olyan jó, mint a régi, megoldja a problémákat, ígéretesnek tűnik, elegáns. www.fszk.hu/dobbanto
És a dobbantóban? Keresztülvisszük mi a pedagógusokat ilyen fogalmi váltásokon? Mentorok, coachok. Stratégia kellene a pedagógusok megismerésére. Kritikus kérdés a nyitottság. Beszélgetések, más módszerek a jelenlegi pedagógiai elképzelések megfogalmazására. Még a toleráns gondolkodásmód keretei között is veszély, hogy a pedagógus végül is hisz az egyetlen igazság létében. Nem új tudáselem (módszer, ötlet, trükk) elsajátításáról, hanem egy új pedagógiai világfelfogás konstrukciójáról van szó. Lehet csapda a jó gyakorlatok megismerése. Az adaptivitás konstrukciójában kiemelt szerepet kaphat a fejlesztési folyamatokban való részvétel, a bevonódottság.
www.fszk.hu/dobbanto
A szervezetek is tanulnak Mi a tanulás általában? A szervezet tartós és adaptív átalakulása is tanulás. Általában alkalmazhatók ugyanazok az alapelvek, mint az egyének tanulására. De itt van egy elméleti alternatíva – szociális konstruktivizmus. A szervezet tanulásában is az előzetes tudásnak van alapvető jelentősége, ez is tudáskonstrukció, a fogalmi váltás egy szervezetben is alapvető folyamat. www.fszk.hu/dobbanto
Az előzetes tudás szerepe Tanulási kudarcok Itt csak részben van szó „fogyatékosságokról”, „képességdeficitekről”. Az előzetes tudás meghatározó szerepe – ha ehhez nem igazodik a tanítás, akkor az „erőszakhoz” nem szocializált gyerekek nem képesek követni a pedagógust. Ha a tanulás kényszer, az örömelv feladása, szenvedés, és az iskola ezt a tanulásszemléletet sulykolja, akkor azok kerülnek előnybe, akik számára jobban belátható a távoli haszna, és akik jobban szocializáltak az ilyen erőszak elfogadására. Az iskola igenis tanít tanulni. A konstruktivizmus azt ajánlja, hogy
• ne ez legyen a tanulás, • A tanuláskép is másképp formálódjék, e területen is legyen fogalmi váltás.
www.fszk.hu/dobbanto
Mit jelent az előzetes tudás fontosságának elfogadása? Az előzetes tudás megismerésének kiemelt szerepe. Egyéni fejlesztési terveket erre építeni. Sajátos kultúrák Fogalmi váltások Gyermektudomány, gyermekművészet, gyermekfilozófia… www.fszk.hu/dobbanto
Az értékelés problémája Radikális változásokra van szükség, de ezek nem a módszerek átalakításával kezdődnek. A funkciórendszer problematikus: minősítés, fegyelmezés, motiváció, visszajelzés, szelekció… Ezzel szemben: korrekt minősítés, visszajelzés a pedagógus, a tanuló közösség számára, a tudás adaptivitása lemérésének lehetősége. www.fszk.hu/dobbanto
És a Dobbantóban? Értékelési folyamatok nagyon alapos tervezése az elmondottak alapján. Az önértékelést szolgáló mozzanatok előtérbe helyezése. A program önértékelése.
www.fszk.hu/dobbanto
Aki még ezután bármit is olvasni akar: Angolul tudók: Google – Constructivism – elolvashatatlan mennyiségű nagyszerű anyag. Egyébként pofátlanul a saját műveimet tudom ajánlani, de a honlapra felkerül ennek az előadásnak egy írott változata is, ami kicsit bővebb.
