Építésgazdaságtan
építésgazdaságtan és management előadás
döntéstámogatásról építészeknek Építéskivitelezési Tanszék Rostás Zoltán
Építésgazdaságtan
milyennek szeretnénk látni ? (1)
az építészetet
az építészet a művészetek legmagasabb rendű megnyilvánulása
akkor miért nem szerepel az alapoktatásban, a kulturális közéletben, a politikában?
az építészet integrálja a társadalom anyagi, kulturális és szellemi javait
mért nem találunk az építészetről egy szót sem pl. a költségvetésben, az állami javakra vonatkozó törvénykezésben, a pénzügyminisztérium jelentéseiben, a kultuszminisztérium programjaiban, stb.?
2/33
milyennek szeretnénk látni ? (2)
az építészt
Építésgazdaságtan
szabadon szárnyaló fantáziájával formálja és gazdagítja környezetét
műveivel ragadja magával az embereket, vívja ki megbecsülésüket
nézzünk csak körül városainkban… - mi is alakítja a környezetet? kik is építették városaink új épületeit, vagy tegyünk egy sétát az új agglomerációban…
hogyan is élnek az építészek? Milyen a megbecsülésük? Soroljuk fel a nemzet építészeit…
munkája kreatív, teljesítményét nincs jogunk földhözragadt szempontok szerint minősítgetni
a vezető tervező egy napja… - kizárólag „földhözragadt” kritériumoknak való megfelelés 3/33
elszólás vagy provokáció ? (1)
Építésgazdaságtan
„Az építész csak azt teheti, amit a kor engedélyez számára. Művészete költséges és a pénztől függ. Aki fizet, az rendeli a nótát.” » (Allsopp- Merre tart az építészet?, 127.o.) „A modern építészeti gondolkodás legnagyobb tévedése az a meggyőződés, hogy ha az építész saját legbelső énjéből kiindulva, a legjobb tudását latba vetve készíti el a terveit, a közönség ízlésének fel kell nőnie hozzájuk. De mi az ördögért kellene?.” » (Allsopp- Merre tart az építészet?, 8.o.)
„A napilapok egész oldalakat szentelnek a frissen megjelent sikerkönyveknek, de nem adnak hírt az újonnan épült házakról, legyen az akár egy híres építész műve is. A moziban van cenzúra, esetenként az irodalomban is, de a városépítésben és az építészetben semmi ilyesmit nem találunk. Pedig bárki lekapcsolhatja rádióját, otthagyhatja előadás közben a koncertet, a mozit vagy a színházat, vagy félredobhat egy könyvet, de senki sem csukhatja be a szemeit az épületek előtt, amelyek életünk színpadának díszletei.” » (Esterházy Péter - Írások, 54.o.) 4/33
Építésgazdaságtan
elszólás vagy provokáció? (2)
Claude Parent sikeres francia építész:
„Akkor hát nézzük csak az építészt. Az anyagi javaktól jól megfosztott, kellőképpen korlátozott, alaposan feldarabolt személyiség, aki homlokzatok rajzolójává, perspektívák készítőjévé vált. Mi maradt a határtalan társadalmi tettvágyból, a humanista reményekből – hacsak nem néhány reménytelenül utópisztikus rajz és szöveg.”
(Claude Parent – L’Architecte bouffon sociale, 108.o.) 5/33
elszólás vagy provokáció? (3)
Építésgazdaságtan
A mérnökök hatalma „Larousse szerint az építészet nem más, mint adott terv megvalósítása érdekében alkalmazott ismeretek összessége. Ma a mérnökök rendelkeznek ezekkel az ismeretekkel...” „A mérnök józan és határozott, aktív és hasznos, erkölcsös és vidám. Az építész kiábrándult és passzív, hencegő és mogorva. Rövid időn belül nem lesz mit csinálnia.” »
(Le Corbusier (Dh. E. Jeannerret) - ůj építészet felé, 22.,23.o.)
6/33
baljós jelek a történelemben
Építésgazdaságtan
a nagy állami beruházásokat katonák készítik elő (utak, hidak, várak, városok) az állami feladatok elvégzésére nem hadmérnök, hanem civil engineer képzés (építész szóba sem jöhet…) akadémiai viták közben orvos tervezi a Louvre keleti homlokzatát a Lánchidat gépésztechnikus építteti Le Corbusier-nek nincs építészdiplomája (akár Claude Maurios-nak – Bp-i Francia Intézet) Gae Aulenti belsőépítész és divattervező csinálja meg a Musée d’Orsay-t (miután az építészek jól összevesztek mindenkivel…) 7/33
az építész egy napja…
Építésgazdaságtan
s zakm ai rutin s zellem i alkotás
٨%
s zakm ai kom m unikáció
٦% ١% ٣٣%
٨%
adm inis ztráció ves zetés , s zervezés kapcs olatok
١٠%
közlekedés ١١%
egyéb ٢٣%
8/33
az építész munkahelye ٠,٠
٧,٥
٠,٩٠,٩١,٩ ٠,٩
٥,٧
Tanács adó és /vagy fejles ztő Beruházó, bonyolító
٦,٦
Építésgazdaságtan
٣,٨ ١,٩
Építés zeti tervezőiroda
٧,٥
Város tervező, kerttervező iroda Mérnöki tervező iroda ١٥,١
Kivitelező vállalat
٧,٥ ٧٢,٦ ٦,٦
Műs zaki ellenőrzés , s zakértői Term ékfejles ztő -gyártó keres kedelm i Önkorm ányzat, építés igazgatás Állam i (igazgatás i) s zervezet Oktatás i intézm ény Inform atikai vállalkozás
9/33
Grafikai feldolgozó
a francia építészek
Építésgazdaságtan
23 000 kamarai tag, 10 000 nem az a legalacsonyabb liberális jövedelem, 25%-a a minimálbér alatt keres a 4000 iroda 15%-a kapja a megrendelések 50%-át a 13-15 000 építészhallgatóból évente mintegy 1 700 végez csak 170 m2 feletti háznál kell építészt alkalmazni a rekonstrukciók 16%-ában mûködik közre építész 10/33
helyzetelemzés
Miért ilyen a helyzet?
Építésgazdaságtan
individializált, művészeti szakma egyéni sikerek vs. kollektív fellépés verseny: a politikai kivételezettség elvesztése – a nemzet építészei? a hétköznapokban elveszített fontosság kiszorulás a kultúra médiájából – a blöffök és nagyotmondás világából a kortárs építészet távol(ság)tartása – csak a halott építész a jó építész? oktatás: reális-e a kép a szakmáról? 11/33
építészet: ‘minek nevezzelek?”
Építésgazdaságtan
szolgálat? szolgáltatás? önkiszolgálás? Mindez együtt… az ördög a részletekben
szolgálat a felhasználók számára szolgáltatás a megrendelő számára önkiszolgálás a kreatív és szorgalmas alkotó és munkálkodó egyéniség számára
tehetség és munka nem kizárja, hanem erősíti egymást aki hajlíthatatlan, hamar megtörik – aki okosan, mértékkel meg tud hajolni, az kiegyenesedve egyre magasabbról látja a világot (és saját magát) 12/33
Építésgazdaságtan
egy lehetséges megközelítés:
szolgáltatás, avagy az építtetői döntések támogatása
a politikus (köz)építtető
Építésgazdaságtan
a herceg effektus demokratikus verseny: egyén vs. tömeg versengő cipészek? – cipész, aki formát diktál? ki tervezte az autódat? pontozásos építészet – ötlet vs. megvalósíthatóság (+50% építész a zsűriben) WB: szolgáltatás és nem épület vásárlása bizonytalan és változó programok bizonytalan kezdés – bizonytalan befejezés (költségvetés és választási ciklusok) beruházási biztosok – az építész korlátozása 14/33
a magánépíttető
Építésgazdaságtan
az építész kiválasztása: verseny referenciák alapján – miért jobbak az öregek? üzleti tárgyalások és szerződés: piaci alapon (határidő, költség, tevékenység) legfontosabb partner: az ügyvéd költségcél és kötbérköteles szállítás szakmai felelősségbiztosítás, ütemezett tervszállítás, részszámla benyújtás feltételei sikeres tervezés: minőség, költség, határidő miért fizet az építtető?
díj = eredmény (nem munka főképp nem munkamennyiség!) x felelősség (csak azt ne…) 15/33
az építész feladatai - jogilag
Építésgazdaságtan
építészeti és mérnöki összevont szolgáltatás (1.000.000.000 Ft-os épület) tervezési szakaszok (57,8 MFt)
megvalósítási szakaszok (25,0 MFt)
előkészítés 15%xD1 (8,67) engedélyezési terv 30%xD1 (17,34) kiviteli terv 55%xD1 (31,79) vállalkozásba adás 15%xD2 (3,75) műszaki felügyelet 40%yD2 (10,0) pénzügyi felügyelet 30%xD2 (7,50) átadás-átvétel 15%xD2 (3,75)
minden fázishoz tartozik költségbecslés (?!) 16/33
az építész díjazása (2004) díjosztályok: I-V-ig, (0,6 – 1,4 –ig) osztályba sorolt tervezők óradíjai:
Építésgazdaságtan
kiemelt vezető tervező: (16-30x minimálbér) 13.636 – 25.568 Ft.irányító vezető tervező: (10x) 8.523 Ft.önálló építész tervező: (7x) 5.966 Ft.beosztott építész tervező (5x) 4.261 Ft.építész gyakornok (4x) 3409 Ft.szerkesztő (3x) 2.557 Ft.irodai kisegítő (2x) 1.705 Ft.17/33
az építész és a pénz
hitek vagy tévhitek:
Építésgazdaságtan
a pénz hatalma az intellektus és a művészet felett - a művészet elnyomatottságának oka a pénz a pénz ostobasága és érzéktelensége az okos és érzékeny művészetekkel szemben
a pénz az építészek woodou-babája? az idő pénz: igények, távolságok időben és térben, az erőforrások cseréjének igénye a pénz az erőforrások egyenértékének (virtuális, konstruált) mérőszáma az építész feladata az építtető segítése az erőforrásokkal való gazdálkodásban ezért kell tudnia ezek egyenértékét (pénzben) 18/33
Építésgazdaságtan
gazdálkodás az erőforrásokkal az építtető döntéseinek támogatása
a döntéstudomány területei
Építésgazdaságtan
1. a probléma (gond) – a felismerés útja 2. hozzáállás (a döntéstámogatás pszichológiája) 3. a döntési folyamat modelljei 4. a problémamegoldás történeti iskolái 5. döntési módszerek csoportosítása 6. a valószínûség szerepe 7. az információ szerepe 8. csoportos döntéshozatal 9. a számítástechnika a döntéstámogatásban 10 a mérés problémája 11. néhány módszer felsorolása 20/33
a döntés pszichológiája
döntéstámogatási iskolák
Építésgazdaságtan
a klaszzikus liberalizmus - homo economicus – előíró iskola
a modern liberalizmus - homo probabilis – leíró iskola
a klasszikus közgazdaságtan modelljei, pl. a keresletkínálat függvények, stb.
jáékelmélet, a Pareto-optimum, az entrópia és a nyitott rendszerek elmélete, a pszichológia, a szociológia és a politika a döntéshozatalban
napjaink - homo erraticus – döntéstámogató iskola
a motiváció, a pszichológiai drive-ok, az irracionalitás, a multiracionalitás fogalmai, a szemantika, biológia, pszichoanalízis, evolúciós- és kommunikációs elméletek, stb.) 21/33
döntési modellek jelenlegi helyzet értékelés a megoldás útja elérendő helyzet
Építésgazdaságtan
(ábra) procedurális racionalitás az eredmény racionalitása 22/33
döntési modellek (Humphrey)
Építésgazdaságtan
ELEMZÉS alternatívák meghatározása
alternatívák megvalósításának elemzése
PROBLÉMAKEZELÉS pr. megfogalmazása pr. felismerése
PROBLÉMA
alternatívák összehasonlító értékelése
VÁLASZTÁS VÉGREHAJTÁS
a legjobb
ÉS
megoldás
KÖVETÉS
kiválsztása
A K C I Ó
23/33
döntési helyzetek bizonyosság kockázat bizonytalanság konfliktus
Építésgazdaságtan
fogolydilemma
egyéni vs. csoportos döntéshozatal
mérhető vagy mérhetetlen eredmény 24/33
a tudomány feladata
Építésgazdaságtan
a viszonyok
felfedezése, leírása, befolyásolása…
viszonyok: ember és tárgy
egyén v. csoport (ember) élő és holt )tárgy
megközelítés: ráció v. érzelem megoldás: tervezett v. inpulzív (ábrák) rendszerezés és struktúra
25/33
a döntéstudomány néhány területe
Építésgazdaságtan
1. a probléma (gond) – a felismerés útja 2. hozzáállás (a döntéstámogatás pszichológiája) 3. a döntési folyamat modelljei 4. a problémamegoldás történeti iskolái 5. döntési módszerek csoportosítása 6. a valószínûség szerepe 7. az információ szerepe 8. csoportos döntéshozatal 9. a számítástechnika a döntéstámogatásban 10 a mérés problémája 11. néhány módszer felsorolása 26/33
példa (1) Kovács úr 26 év után felépíti második új házát... 8 terv érkezett a pályázatra (3 hallgatóé és 5 profi építészé). Hogyan válassza ki a legjobbat?
Építésgazdaságtan
A döntési folyamat menete: • • • •
a kritériumok kiválasztása a kritériumok súlyozása az egyes pályázatok értékelése összesítés, a nyertes pályázat kiválasztása 27/33
példa (2) ١
٢
Építésgazdaságtan
FUNK
١ ٢ ٣ ٤ ٥
f u
n
k
k
c
e
i o
n
á
l i s
r t k
a
p
c
e
s
o
a
٣
KERT
l r .
l a
l k
.
t
a
n
y
a
g
é
o
p
٤
ANYAG
k
ö
l t s
é
G
E
N
L
s
Õ
ú
S
l y
Ú
t é
n
L
y
Y
Ú
e
z
V
õ
CSOPORTOS ÉRT. f u
n
k
k
e
a
é
c
i o
n
á
l i s
e
l r .
r t k
a
p
c
s
o
l a
t
É
L
١
E
M
, ٠
É
N
Y
١
APU
E
kieg. ossz.
٠
٠
٠
٤
- ٢
١
١
٢
٢
٤
- ٣
٠
٠
٤
١
- ١
٢
٦
٧
- ٤
٨
٤
g
m
Y
MEGJ
٢
e
e
g
j e
l e
n
é
s
n
E
KÖLTS
٢
k
.
٥
K
-
E
, ٠
G
١
Y
T
, ٠
e
E
g
. ö
R
s
V
s
R
١
z
.
Õ
- ١
٠
٢
٠
٢
súly
٠,٢٠ ٠,٢٠ ٠,٠٥ ٠,٣٥ ٠,٢٠ ١,٠٠
٠
, ٠
١
ANYU NAGYGY KISGY
ANYÓS
rész
súly
٥
٤
٥
٢
٤
٢
٠
٠
, ٢
٠
٣
٢
٢
٥
٣
١
٥
٠
, ٢
٠
a
n
y
a
g
o
k
١
١
٤
٢
٥
١
٣
٠
, ٠
٥
p
.
k
ö
l t s
é
g
e
٤
٥
٤
٥
٢
٢
٠
٠
, ٣
٥
n
é
s
٤
٢
٣
٣
١
١
٣
٠
, ٢
٠
٨
١
١
, ٠
٠
g
j e
l e
28/33
I I- IV
V
I
I I- IV
, ٠
.
e
I I- IV
L
l k
m
hely.
össz.
٤,٠ ٣,٠ ٠,٧ ٧,٠ ٢,٦ ١٧,٣
példa (3) V
Á
L
T
O
Z
Ó
s
ú
S
l y
Ú
t é
L
n
Y
y
Ú
e
V
z
É
õ
CSOPORTOS ÉRT.
Építésgazdaságtan
f u
n
k
k
e
a
é
c
i o
n
á
l i s
e
l r .
r t k
a
p
c
s
o
l a
t
٤ ٥
É
N
, ٠
Y
E
١
APU
K
-
, ٠
E
G
Y
١
T
E
, ٥
R
V
R
Õ
٠
, ٥
L
٠
ANYU NAGYGY KISGY
٥
٤
٧
, ٥
٣
٢
٣
٢
, ٢
ANYÓS
rész
súly
١
٠
, ٨
١
٨
, ٣
٠
, ٢
٠
, ٥
٠
, ٦
١
١
, ١
٠
, ٢
٠
٠
٠
, ٠
٥
a
n
y
a
g
o
k
١
١
٦
p
.
k
ö
l t s
é
g
e
٤
٥
٦
٢
, ٥
٠
, ٤
١
٧
, ٩
٠
, ٣
٥
n
é
s
٤
٢
, ٥
١
, ٥
٠
, ٢
١
٢
, ٢
٠
, ٢
٠
٦
٩
, ٥
١
, ٠
٠
e
g
j e
l e
s ú ly o k
٣
M
.
TERVEK EGYÉNI ÉRTÉKELÉSE
٢
١
E
l k
m
١
L
s z .
s z .
s z .
s z .
s z .
t e r v
t e r v
t e r v
t e r v
t e r v
funkc. elrend.
kert-
٤
alk.
kapcsol. anuagok
١
١
építési
eszt.
költség
megjel.
٠ , ٢ ٠
٠ , ٢ ٠
٠ , ٠ ٥
٠ , ٣ ٥
٠ , ٢ ٠
٥
٢
٥
٢
٥
١
٠ , ٤
٠ , ٢ ٥
٠ , ٧
١
٢
١
٥
٢
٤
٠ , ٤
٠ , ٢
٠ , ٢ ٥
٠ , ٧
٠ , ٨
١
٢
٢
٤
٣
٠ , ٢
٠ , ٤
٠ , ١
١ , ٤
٠ , ٦
٣
٥
٢
٣
٥
٠ , ٦
١
٠ , ١
١ , ٠ ٥
١
٣
٥
١
٥
٢
٠ , ٦
١
٠ , ٠ ٥
١ , ٧ ٥
٠ , ٤
29/33
١
össz.
٣,٧ ٢,٢ ٠,٥ ٦,٣ ٢,٤ ١٥,١
rész ١ ٩
١
٣ , ٣ ٥
١ ٤
٣ ٤
٢ , ٣ ٥
١ ٢
٥ ٥
٢ , ٧ ٠
١ ٨
٤ ٢
٣ , ٧ ٥
١ ٦
٢ ٣
٣ , ٨ ٠
١
tanulságok
Építésgazdaságtan
az építtető mindhárom erőforrását kezelni kell tudni (matéria, ember és pénz)
gazdálkodás (management), gazdaságtan (elmélet és filozófia) gazdagodástan (emberi, szellemi és anyagi)
a negyedik dimenzióban való gondolkodás szükségessége a döntéstámogatás hasznossága az építészet nemcsak tárgy- (objektum), hanem folyamattervezés is vonal, betű és szám harmóniája a tervben 30/33
Építésgazdaságtan
köszönöm a figyelmet v é g e