Döntéselmélet KREATÍV DÖNTÉSHOZATAL

Döntéselmélet KREATÍV DÖNTÉSHOZATAL

Kreativitás Paradigma ◦ A paradigma a gondolkodásoknak, vélekedéseknek, értékeknek és módszereknek egy adott társadalom vagy szűkebben egy tudományos közösség minden tagja által elfogadott összegzését jelenti ◦ Paradigmáknak korlátozó szerepük van a választás során, a paradigmák torzítják a valóságot. A paradigmák lebontásának képességét kreativitásnak nevezzük

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

Kreativitás A kreativitás az új, eredeti, és értékes produktumok létrehozásának a képessége. Kreativitás három alapkritériuma: ◦ újdonság, eredetiség ◦ értékesség ◦ váratlanság, meglepetés


Nem kreatív döntéselméleti módszerek Problémamegoldás – hagyományos problémamegoldás egy viszonylag passzív, mechanikus folyamat. Ismert szabály, vagy algoritmus alkalmazását jelenti. Dedukció – általánostól jutunk el a konkrétig Indukció – egyedi esettől jutunk el egy általános elv megfogalmazásáig Tanulás - a tudás, a készségszintek megszerzését és elsajátítását jelenti instrukciók és példák alapján.

Imitáció – valami már létezőnek a megismétlése „próba szerencse” – véletlen mintavétel. Heurisztikák – túlnyomórészt sejtésekre építünk.


Kreativitás rejtett mechanizmusai Módszerelv (method) – A kreativitásnak vannak mintái, szabályai, előírásai, ezeket azonban nem mindig lehet keményen számon kérni. Memóriaelv (memory) – A kreativitás leglényegesebb eleme a kreativitásra való képesség, ami velünk született adottság. Mágiaelv (magic) – A kreativitásban misztikus, előre jelezhetetlen megmagyarázhatatlan erők jelennek meg. Mutációelv (mutation) – a kreativitás alapvető eleme a véletlen.


Módszerelv technikái Analógiák – új megoldások általában korábbi sikerekre, vagy már megfogalmazott eredményekre épülnek. Felkészülés – meglévő ismeretek újszerű kombinálásából állnak elő, az ismereteknek elérhető formában rendelkezésre kell állniuk a memóriánkban. Anomáliák – megszokott megoldásoknak ellentmondó utat keresünk. Korlátok – szabályok megkerülése, korlátok lebontása


Memóriaelv irányzatai Adottság – a kreativitás velünk született adottság, képesség, amely az agyunk struktúrájából adódik. Intuíció és esztétika – a kreativitás igen sokszor intuíció formájában mutatkozik meg. Az esztétikum nem velünk szültetett adottság, szert lehet tenni rá felkészüléssel, tapasztalatszerzéssel, vagy akár véletlenül. Mentális analógiák – problémastruktúráknak és megoldásaiknak némelykor létezhet analóg megfelelőjük az agyban.


Mágia szerepe a kreativitásban A kreativitást a tudattalan elme működéseként is szokták ábrázolni. Pl. amikor valaki tudatosan dolgozik egy problémán, nem talál megoldást, de a tudattalanja egyszer csak megoldja a problémát. Sajnos keveset tudunk a tudattalan folyamatok mechanizmusáról, ezért tűnhetnek bizonyos esetek mágikusnak.


Kreatív képességek Bal félteke Beszéd Szavakban gondolkodás

Jobb félteke Látás képek kivetítése gesztusokkal, hangtónusokkal, arckifejezésekkel történő kommunikáció emlékezés arcokra

verbális kommunikáció emlékezés nevekre Időérzékelés az idő pontos érzékelése a jelen, a múlt és jövő megkülönböztetése szekvenciális, egyenes, lépésről lépésre haladó

Térérzékelés, lényeglátás a szerveződések térbeli érzékelése az egész lényegének felismerése, a globális és a részleges elkülönítése


Kreatív képességek Bal félteke Racionalitás a valószínűségek kezelése a logikus, reális, szó szerinti értelmezés, kategorizálás, definiálás, differenciálás a dolgok szétválasztása, az egyértelműség keresése, a deduktivitás okok, okozatok: következmények

Jobb félteke Intuíció a lehetőségek keresése a képzelőerő a részek összekötése az egésszel a szintetizálás az érzelmek

a tudás ösztönös


Kreatív képességek Bal félteke Számolás kvantitatív, számok matematika, binaritás Értékelés kritizál, megítél, prioritásokat állapit meg

Jobb félteke Elemezés a hasonlatosság, valószerűség a dolgok összekapcsolása Generálás kreativitás manőverező képesség mindig többre vágyás


Találós kérdés Egy vonaton Smith, Robinson és Jones a fűtő, a fékező és a mozdonyvezető, de nem biztos, hogy ebben a sorrendben. A vonaton utazik továbbá három üzletember, akiket ugyanígy hívnak: Mr. Smith, Mr. Robinson és Mr. Jones. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Mr. Robinson Detroitban lakik. A fékező pontosan félúton lakik Chicago és Detroit között. Mr. Jones pontosan 20 ezer dollárt keres évente. A fékező közvetlen szomszédja, az egyik utas, pontosan háromszor annyit keres, mint a fékező. Smith billiárdban meg szokta verni a fűtőt. A fékezővel azonos nevű utas Chicagóban lakik. Hogy hívják a mozdonyvezetőt?


Döntéshozatali folyamat és a kreatív képességek kapcsolata Az innovatív döntésekhez az agy holizmusán kívül még szükség van egyéb képességekre: ◦ Az információkra való nyitottság ◦ A bizonytalanság elviselésének képességére ◦ A kockázat elfogadására


Információra való nyitottság Különböző forrásokból származó adatok befogadásának és integrálásának képessége Adatok tartalommal való felruházása, kontextusba helyezése eredményezi az információt Az információk további szűrése vezet el az intelligenciához A tudás szintjén az intelligencia egyéb készségekkel párosul


Az információ hierarchiamodellje


Információk felhasználása Instrumentális felhasználás ◦ Egy jól körülhatárolt probléma megoldásához használjuk fel. ◦ Az információ nélkül a döntés egészen más lett volna, vagy nem sikerült volna döntés hozni.

Fogalmi felhasználás ◦ Az információ egy kérdéskör vagy probléma jobb megismerését szolgálja

Szimbolikus felhasználás ◦ Korábban meghozott döntés igazolására használjuk fel az információt.


Információ felhasználási dimenziók (Taylor, 1991) 1.

Megvilágítás

2.

A probléma megértése

3.

Instrumentális

4.

Tényszerű

5.

Megerősítő

6.

Projektív

7.

Motiváción alapuló

8.

Személyes vagy politikai


Az információ felhasználás esetei Instrumentális

Fogalmi

Szimbolikus

Megvilágítás

X

A probléma megértése

X

Instrumentális

X

Tényszerű

X

Megerősítő

Projektív

X

X

Motiváción alapuló

X

Személyes vagy politikai

X


Bizonytalanság elviselésének képessége Általában kerüljük a bizonytalanságot Bővebben lásd: előző előadások


Kockázat elfogadása Anélkül is képesek vagyunk dönteni, hogy az összes adat, tény, akcióterv a birtokunkban lenne, amely az általunk vállalt kockázatot befolyásolja. Bővebben lásd: előző előadás


A döntési folyamat A probléma azonosítása

Kreatív képességek Nyitottság az információra

Megoldáskeresés Értékelés Választás

Az agy holizmusa A bizonytalanság kezelése A kockázat elfogadása


Logikus és intuitív problémamegoldók Balféltelek-domináns egyének

Jobbféltelek-domináns egyének

Analitikus, logikus gondolkodás

Erős szintetizáló képesség

Erős verbális és számítási funkció

Gyenge nyelvi kifejezőképesség

Jobban reagál a szóbeli instrukciókra

Jobban reagál a vizuális instrukciókra

Konformistább

Kevésbé konformista

Szereti a jól definiált feladatokat

Szereti a nyílt feladatokat

Szisztematikusan deríti fel a dolgokat

Felfedező típus

Könnyen felidéz írott szövegeket

Erős képzelőerővel rendelkezik

Egyedi tényekre koncentrál

Elvekre koncentrál

Szekvenciálisan veszi sorba az ötleteket

Képes kezelni a kapcsolódásokat

Logikus problémamegoldó

Intuitív problémamegoldó


Intuitív döntéshozatal veszélyei A véletlen inkonzisztencia, ami két döntés közt eltelt időszakban változó egyéni véleményt jelent. A szisztematikus torzítás, ami az információk rendszeres alul-vagy túlhangsúlyozásában jelenik meg.


Alapvető gondolkodási folyamatok Általános/egyedi közelítés Előrevetítés Figyelemírányítás

Felismerés Elmozdulás


Kreatív folyamat lépései Előkészület: az előkészületi fázisban a problémamegfogalmazására és a kezdeti megoldási lépések megtételére kerül sor. Inkubáció: ebben a fázisban „magára hagyjuk a problémát ” egy rövid időre, és figyelmünket más feladatok felé fordítjuk. Illumináció: a hirtelen helyes megvilágosodás pillanata, amikor beugrik a helyes megoldás, „kipattan az isteni szikra” Verifikáció: ellenőrizzük a megoldási ötlet helyességét.


Kreatív gondolkodás fejlesztése 1.

Tisztázzuk, hogy mit akarunk elérni!

2.

Legyünk határozottak, céltudatosak!

3.

Tudjunk meg mindent, amit csak lehet!

4.

Gondolkozzunk!

5.

Hagyjuk érlelődni a gondolatainkat!

6.

Lomtalanítsunk!

7.

Próbáljuk ki az ötleteineket!


Kreatív ötletek generálása Miként születnek a kreatív ötletek? (Shneiderman, 2000) ◦ Inspiráció nyomán ◦ Strukturálisan ◦ A szituáció függvényében

Kreatív ötletek előállításnak lehetőségei (Marakas, 1999) ◦ A pszichoanalitikus ◦ A viselkedéstudományi ◦ A folyamatorientált lehetőség


Kreatív folyamatok és módszerek Kreatív gondolkodás alapvető szabályai (Morais, 2001) ◦ ◦ ◦ ◦

Legyen pozitív világképünk! Építsünk döntéshozói csoport ötleteire! Találjunk ki annyi ötletet, amennyit csak lehet! Ne álljunk meg értékelni az ötleteinket!

Ötletgeneráló technikák: ◦ Szabad asszociáció ◦ Strukturális kapcsolatok ◦ Csoportos technikák


Az alkotómunka hatékonyságát növelő módszerek Az alkotástechnikai módszerek: ◦ Intuitív vagy heurisztikus módszerek ◦ Kauzális vagy diszkurzív módszerek ◦ Vegyes vagy kombinált eljárás

Kreatív gondolkodásra alapozó módszerek: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

Brainstorming Rohrbach féle 635 Philips 66 Pro-Contra Interakció Nominális Csoport Módszer (NCM) Delphi


Brainstorming Alex Osborn (~1957) A résztvevők – csoportos vita formájában – az adott problémára keresik a megoldást, a véleményeket ütköztetik, javaslatokat gyűjtenek, oly módon, hogy az ötletek alkotó módon összekapcsolódnak. Az ötlet ötletet szül, a résztvevők egymás gondolatatit továbbfejlesztik, kiegészítik.


Brainstorming Csoporttagokra vonatkozó szabályok: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

Mindenféle személyes dicséretet és bírálatot kerülni kell. A fantázia szabadon csaponghat (megadott témán belül) A gondolatokat röviden, tömören kell megfogalmazni Minden gondolatot, ötletet közölni kell Mások ötletét is tovább lehet fejleszteni (sőt elvárt)

Továbbfejlesztést segítő kérdések: ◦ Miért? Hogyan? Mivel? Kivel? Ki? Mi? Mire alkalmas még? Hogyan lehetne átalakítani? Mire lehetne még használni?


Brainstorming Moderátorra vonatkozó szabályok: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

Meg kell teremteni az alkotó légkör feltételeit Be kell tartani és tartatni a szabályokat Minden felvetett javaslatot, észrevételt – változtatás nélkül – el kell fogadni. Az elhangzottakat fel kell írni Ötletet a moderátor is adhat Le kell zárni a vitát


Brainstorming A módszer eredményesen alkalmazható: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

Régebbi problémák – kreatív módon történő – ismételt megoldására Nem eléggé eredményesen megoldott feladatok újragondolására Adott problémák több megoldási változatának – ötletszinten történő – kidolgozására Feladatok megoldásában számításba jöhető személyek kijelölésére Fontosabb értekezletek napirendi pontjainak kialakítására


Brainstorming A módszer alkalmazásának előnyei: ◦ Ötlet ötletet szül, az ötletek alkotó módon összekapcsolódnak ◦ Rövid idő alatt jelentős ötlet, vélemény, elgondolás hozható felszínre ◦ A résztvevők nincsenek korlátozva véleményük, észrevételük elmondásában A módszer hátrányai: ◦ A csoport működését néhány hangadó személy uralhatja ◦ Személyiségbeli különbségek miatt a résztvevők nem azonos eséllyel vesznek részt a munkában ◦ A vélemények nem eléggé gyors rögzítés esetén a csoportmunka elhúzódhat, amely a kreativitást csökkenti ◦ Nem független személyek esetében a vélemények szabad kifejtése akadályba ütközhet


Rohrbach-féle 635-ös módszer Brainstorming továbbfejlesztett változata ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

Csoportok 6 főből állnak Résztevők 3-3 javaslatot írnak fel Következő 5 fordulóban az ötletgyűjtő lapokat eljuttatják a csoport többi tagjának. Így kijön 108 ötlet Alkalmazási területe megegyezik a BSével


Rohrbach-féle 635-ös módszer Módszer előnye: ◦ A gondolatokat, az ötleteket a csoport következetesen tovább fejleszti ◦ Az írásbeliség aktív részvételt biztosít ◦ A javaslatok tömör, szabatos megfogalmazása biztosított.

Módszer hátránya: ◦ Tartózkodás tapasztalható azok részéről, akik írásban nehezen tudják kifejezni magukat. ◦ Az eredetiséget, a kreativitást az írásbeliség csökkentheti


Philips 66-os módszer Több 6 főből álló csoport 6 perces beszélgetést, vitát követően megoldási javaslatokat ad. Moderátoroknak leadják, fali íven rögzítik

Új összetételű csoportokat alakítanak Ötleteket továbbfejlesztik Addig csinálják, amíg nincs megoldás


Philips 66-os módszer Módszer előnye: ◦ Az ötletek továbbfejlesztését, átgondolását, megalapozott vélemények kialakítását biztosítja ◦ Az ötlet-, a megoldáskeresés és az értékelés összekapcsolódik ◦ A csoport összetételének változása jó hatással van a gondolatok kombinálására ◦ A csoporttagok között kommunikáció növeli az alkotó képességet ◦ A rövid idő serkenti a kreativitást

Módszer hátránya: ◦ A csoportokon belül egyes személyek dominánssá válhatnak ◦ A jó ötletelő, de kevésbé vitatkozó típusú személyek visszahúzódhatnak ◦ A csoporttagok között a szimpátia hiánya kedvezőtlen irányba terelheti a csoport működését


Pro-Contra Interakció Kidolgozott megoldási lehetőségeket értékel Első fázis ◦ Önkéntes jelentkezés alapján 2 védő, 2 támadó fejti ki a véleményét ◦ 10-15 percük van erre, fali íveken rögzítik

Második fázis ◦ Szerepcsere

Harmadik fázis ◦ Csoport tagjai is bekapcsolódnak

Utolsó fázis ◦ Kisebb csoportokban dolgoznak tovább


Pro-Contra Interakció Előnyök: ◦ Lehetőséget biztosít a megoldási javaslattal kapcsolatos érvek és ellenérvek feltárására ◦ Rámutat a megoldási javaslat hibáira, gyenge pontjaira, korlátaira ◦ Feltárja a megoldással elérhető eredményeket ◦ Alapot ad a jobb megoldási lehetőség kidolgozására ◦ Hozzásegít az érvek és az ellenérvek átgondoltabb kialakításához

Hátrányai: ◦ Nem megfelelő szakmai felkészülés esetén a résztvevők az objektivitástól eltérhetnek ◦ Hiányos előkészítés miatt sok időt igényel a különböző problémák tisztázása ◦ A „pro és contra” érvelés alatt a csoport többi tagja nem figyel kellő mértékben


Nominális Csoport Módszer Csoport tagok leírják a véleményüket, elgondolásaikat egymás jelenlétében Előre kialakított sorrendben minden csoporttag ismerteti az általa leírtakat Vélemények, javaslatokat rögzítik Legjobb 5-t kiválasztják, rangsorolják


Nominális Csoport Módszer Előnyei: ◦ Megakadályozza, hogy bizonyos vélemény dominánssá váljon. ◦ Jó eredményt ad a kreatív döntés-előkészítést igénylő problémák megoldásában ◦ Kizárja az elhamarkodott döntéseket ◦ Minden csoporttagnak azonos a lehetősége a véleményének előterjesztésére ◦ A meddő viták elkerülhetők ◦ A légkör jelentős mértékben eltér a hagyományos értekezletektől ◦ A csoport nagysága (max. 9fő) a javaslatok számát nem befolyásolja ◦ Az előszavazással kiválasztott tényezők száma független a felírtak számától


Nominális Csoport Módszer Hátrányai: ◦ Egy alkalommal legfeljebb 9 fő aktív részvételét teszi lehetővé ◦ A csoporttagoktól mindvégig fegyelmezett, a feladatra koncentráló magatartást kíván ◦ A módszer szigorúan megkötött lépései újabb elgondolások felszínre hozását nem teszik lehetővé


Delphi módszer Írásos kommunikációra épül Nincs szükség személyes jelenlétre A fordulók száma a keresett információk mértékétől függően 3-5 lehet


Delphi módszer Előnyei: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

Akkor is alkalmazható, ha a résztvevőket nem lehet egy helyre összehívni Egyes személyek nem válhatnak dominánssá Névtelenséget biztosít Különböző szakterületek képviselőinek véleményét szintetizálja Kellő idő áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi a megfontolt véleményalkotást Kizárja a versengést Lehetővé válik az olyan személyek bekapcsolása is, akik a közvetlen csoportmunkára alkalmatlanok


Delphi módszer Hátrányai: ◦ ◦ ◦ ◦

Ha rövid idő áll rendelkezésre, akkor a módszer nem használható Írásban nehezen kommunikáló résztvevőkkel nehezen alkalmazható Alapos előkészítő munkát igényel A résztvevőktől erős motiváltságot tételez fel.


A csoportos munka szervezésének kérdései Alapformák: ◦ Statisztizált csoport ◦ A csoport tagjai között nincs interakció ◦ A véleményeket statisztikai módszerekkel aggregálják

◦ Interaktív csoport ◦ Pl: NCM, Delphi


Csoport összetétele Irányelvek: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

A csoport szakmai szempontból, legyen megfelelően strukturált A csoport tagjai legyenek függetlenek Ne legyenek a csoportban negatív személyiségjeggyel rendelkezők A csoport kor és nem szerint legyen vegyes összetételű A csoport tagok között legyen 1-2 laikus is


Moderátor Követelmények: ◦ Regulációs készség ◦ Önmaga, illetve mások irányítása, szabályozása

◦ Empátia képessége ◦ Bele kell tudnia élni magát a többiek helyzetébe

◦ Szervező képesség ◦ Személyi, technikai feltételek biztosítása


Moderátor Feladata: ◦ Hangulati elemek biztosítása ◦ „Semmi sem természetes” – a vizsgált rendszer bármelyik része kritikailag vizsgálható és támadható ◦ „Senki sem sértődik meg” – A felvetések, a bírálatok jó szándékúak, nem irányulnak mások ellen ◦ „Nincs buta kérdés, nincs buta javaslat” – Minden kérdést logikusan meg kell válaszolni, minden javaslatot mérlegelni kell


Csoport munka helye, ideje Ideje: ◦ Nem jó túl korán reggel, vagy a munkaidő végén tartani ◦ Célszerű kerülni a munkaszünetei napok környéki időpontokat is

Helye: ◦ Mindenki lásson mindenkit ◦ Moderátor oda tudjon menni mindenkihez


A döntéshozatali csoportok jellemzői A döntések értékelése, döntési kritérium ◦ A győztes cselekvési változat minőségének szempontjai: ◦ A döntés hatékonysága, vagyis a végrehajtást kővetően elért eredménynek a befektetéshez viszonyított aránya ◦ Az esetleges bukás következményei ◦ Az az időtáv, amelyben a döntés hatékony befolyást gyakorol ◦ A megvalósítás, a kivitelezés egyszerűsége ◦ Az alapcélok eléréséhez történő hozzájárulás mértéke


A döntéshozatali csoportok jellemzői A döntések értékelése, döntési kritérium Döntési kritérium

Interaktív csoport

Névleges csoport

Delphi csoport

Minőség

Közepestől- magasig

Közepes

Alacsonytól közepesig

Elfogadás


Közepes

Alacsonytól – közepesig

Eredetiség


Közepes



Döntéshozatali helyzet Jellemzői: ◦ Szakértelem elérhetősége ◦ Külső szakértő meghívása

◦ Döntés kisugárzása ◦ Olyan személyekre vonatkozik, akik nem tartoznak a vezető alá, de őket is érintheti a döntés

◦ Csoporton belüli konfliktus ◦ Csoport szeretné csökkenteni a konfliktusok negatív hatásait, de építeni akar a pozitív hatásokra


Döntéshozatali helyzet Csoporthelyzet jellemzői Jellemzők

Interaktív csoport

Névleges csoport

Delphi csoport

Szakértelem elérhetősége


Közepes


Kisugárzás


Közepes


Konfliktus



Alacsony


Ellenőrző kérdések 1. Mi a kreativitás három alapkritériuma? 2. Mutassa be a nem kreatív döntéselméleti módszereket! 3. Mutassa be a „Módszerelvet”! 4. Mutassa be a „Mutációelvet”! 5. Mutassa be a „Mágiaelvet”! 6. Adja meg főbb csoportokat, amik a bal agyféltekéhez tartoznak! 7. Adja meg főbb csoportokat, amik a jobb agyféltekéhez tartoznak! 8. Milyen képességekre van szükség az innovatív döntésekhez? 9. Ábrázolja az információ hierarchia modelljét! 10. Mutassa be, hogy miként lehet az információkat felhasználni (kreativitás) 11. Sorolja fel a kreatív folyamat lépéseit! 12. Hogyan lehet fejleszteni a kreatív gondolkodást?


Ellenőrző kérdések 13. Mi a lényege a különböző kreatív gondolkodásra alapozó módszereknek? Brainstorming • Rohrbach féle 635 • Philips 66 • Pro-Contra Interakció • Nominális Csoport Módszer (NCM) • Delphi 14. Moderátor


Döntéselmélet KREATÍV DÖNTÉSHOZATAL

Recommend Documents