Diósjenő Község Önkormányzata

4./ Helyi Esélyegyenlőségi Program áttekintése

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Diósjenő Község Önkormányzata

Diósjenő 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Diósjenő Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

~ 1 ~

A település bemutatása Diósjenő Nógrád megyei nyugati részében a Börzsöny lábáig felhúzódó szép település, a 2. számú főút Budapest - Balassagyarmat irányában Váctól 25 kilométerre található. A fővárostól 60 km-re, Balassagyarmattól 35 km-re fekszik. Megközelíthető Vác – Balassagyarmat vasútvonalon, és Vác valamint Rétság irányából buszjáraton, és személygépjárművekkel. Fő vonzereje maga a táj, hiszen egyik jelentős kiindulópontja a még zárt, így viszonylagos érintetlenség érzetét keltő Duna - Ipoly Nemzeti Parkba vezető kiránduló forgalomnak. A falu utolsó házait elhagyva már a Nemzeti Park területén találja magát a látogató. E terület - épp a nemzetközi szinten is elismert védettségének köszönhetően - a jövőben is a gyalogos turizmus legjelentősebb paradicsoma maradhat. A környező táj szépsége többeket annak megfogalmazására ösztönzött, közülük kettőt említenék: Fényes Elek: "A magyar törzsek szálláshelye, a Jenői paradicsom"ként említi. Bajza József Diósjenő környékét a "Magyar Svájc"-nak nevezi. Diósjenő története a kőkorig nyúlik vissza, ezt az itt talált csiszolt (mintegy 5 - 6 ezer éves) kőbalták igazolják. A késő bronzkor két sáncvárát ismerjük, a honfoglalás előtti időkben avarok, kvádok, markomannok majd szláv népesség lakta. 173-ban Marcus Aurélius is vívott itt csatát a tó közelében és ennek emlékét őrzi az itt felállított emlékmű. Első írásos említés 1200-as évekből származik. Váráról 1290-ben tesznek először írásos említést, ma Csehvár néven ismerjük helyét, de maga a vár XIV. század elején elpusztult, majd 1456-ban újra, mint álló várat említik, mára csak a hegy neve és igen kevés falmaradvány utal rá. Hozzá közel hasonló korból származó üveghutákra találtak. 1460-ban Diósjenő mezővárosi kiváltságokat kapott, s a vámos hellyel járó előnyöket is élvezhette. Késő barokk templomát 1788 körül építették. A katolikus templom főoltárképét Josef Franciuscus Falconer készítette 1790. körül. A plébánián található egy 1704-ből származó Vidal kép. A jelenleg műemlék jellegű református templom 1791-ben épült, késő barokk stílusban. A templom mellett található az oszlopos, tornácos, műemlék jellegű parókia épület. A község mellett található kápolnadombon áll egy 1993. évben épített kápolna, mely a korábbi Árpádkori elődének romjain épült. A katolikus templom és a temető feljárójánál a falu északi részén a múlt század első évtizedében épült pincesor húzódik. A falu jelenlegi középpontjában állt az Esterházy kastély. A falu szélén ma is áll a község utolsó földesurának, Sváb Sándornénak kastélya, melyben jelenleg Dr. Göllesz Viktor Rechabilitációs Intézet és Ápoló gondozó Otthon

~ 2 ~

működik. Mind külsejében, mind belső elrendezésében megőrizték a rá jellemző formákat. Sajnos a Nyírréten épített gyönyörű várkastélya elpusztult, helyét egy emlékoszlop, illetve falmaradványok mutatják. A falu határában lévő tó igazi viziparadicsom. Partján egy kis üdülőfalu épült, mintegy 250 épülettel, mely ma már nemcsak hétvégeken és nyári időszakban gyarapítja jelentősen a falu lélekszámát, hiszen szép számmal akadnak köztük állandó itt tartózkodásra berendezett lakóházak is. A tó jelenleg a falu lakosai által alapított horgászegyesület tulajdona, napijegy vásárlásával az ide érkezők is élvezhetik a horgászat örömeit. Vizét a falun végig folyó, jegenyefasorral szegélyezett Jenői - patak táplálja. A pihenni, kikapcsolódni vágyókat az 1932-ben épült, 1989-ben átépített strandfürdő, sport és teniszpályák várják. Szomszédságában található egy, a tájba szépen illeszkedő kemping. A községben a falusi turizmus is működőképes, egyéni illetve kis csoportok számára fizető vendéglátással foglalkozó családoknál is szállás igényelhető. A faluba látogatók részére szállás és étkezési lehetőséget biztosít a Kámor fogadó, a kemping, a Play Disco és Pizzéria, a Diósjenői Kamping, a Kámor fogadó étkezési lehetőséget a Mona Liza Pizzériában, a Play Disco és Pizzériában valamint a Községi konyhán találnak. Csoportok számára a község Általános Iskolája is biztosít szállást. A Szentgyörgyi István Általános Iskola korszerűen berendezett, a gyermekek oktatását magas színvonalon ellátó tanárokkal nyújt megfelelő szolgáltatást a községben, nyelvi, informatikai, zenei képzést is biztosít. Galériájában állandóan megújuló kiállításokkal várja az érdeklődőket, szép számmal ad helyet különböző rendezvényeknek. Az általános iskola épülete előtt áll Mikus Sándor Könyvet tartó nő című alkotása. Az Aranydió Egységes Óvoda és Bölcsőde épülete az egykori csendőrlaktanya átalakításával jött létre. Jelenleg 110 gyermeket fogad. A faluban az egészségügyi ellátás Házi orvosi, Gyermekorvosi, Fogorvosi és Védőnői szinten is biztosított, mindhárom ellátást vállalkozásban végzik a szakorvosok. A községben működik az Integrált Szolgáltatási Tér, mely többek között a nyelvtanulás lehetőségét biztosítja a község lakossága számára. A település központjában játszótér biztosítja a legkisebbek számára a szórakozási lehetőséget, a felnőttek a mellette kialakított park és szabadtéri színpad nyújtotta lehetőségeket használhatják. Diósjenő lakossága 3017 2912 fő mintegy 1/5-e aktív dolgozó csupán. Magas a nyugdíjasok és gyermekek száma, és bizony az aktív lakosság több mint fele tartósan munkanélküli, akiknek jövedelempótlásáról, közmunkák létesítésével, munkával való

~ 3 ~

ellátásáról az önkormányzat kénytelen gondoskodni. A falu lakosságából a dolgozó réteg jelentős része, ingázni kényszerül. A faluban lévő vállalkozások igen kis létszámmal szerveződő kis vállalkozások csupán. Az önkormányzat intézményei: Aranydió Egységes Óvoda és Bölcsőde Idősek klubja Védőnői szolgálat Polgármesteri hivatal Iskolai Könyvtár Községi Konyha Strandfürdő Tájház Ravatalozó Közfoglalkoztató Szent István park és játszótér Helyi egyházak: Római Katolikus Egyházközösség Református egyházközösség Helyi szervezetek: Diósjenői Sportegyesület melynek csapatai: megyei II. osztályú férfi csapat női csapat ifjúsági csapat Cserhát – Lőrincz Judo Klub Önkéntes Tűzoltó Egyesület mely 125 éves múltra tekinthet vissza Karitász Egyesület Kőszirt Néptáncegyüttes Sporthorgász Egyesület Polgárőr Egyesület CivilDió Fiatalok Diósjenőért Egyesület Boróka Egyesület Kulturális élet: 1999. évtől évente megrendezésre kerül július hónapban a Jenő-nap, mely széles kulturális seregszemle. 2006. évtől civil kezdeményezésre és szervezésben október hónapban a Diófesztivál Állami ünnepeink méltó megünneplése. 2008 évtől a Diós települések találkozójának rendszeres résztvevője településünk, mely vándor jelleggel minden évben más „diós” településen kerül megrendezésre, Diósjenő 2010. évben rendezte meg, melynek során nyitás történt a történelmi Magyarország területén lévő „Diós” települések felé. Idősek napja. Szüreti felvonulás.

~ 4 ~

Karácsonyi ünnepségek. Községünknek huszonöt éve van helyi lapja, jelenleg Jenői Napló néven, és hat éve működik honlapja.

~ 5 ~

1. számú táblázat - Lakónépesség száma

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Fő

Változás

2922 2936 2929 2856 2784 2925 2756 2768

100% 100% 98% 97% 105% 106 % 106 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

2014-es 2012-es adatok alapján Diósjenő lakó népessége 2768 fő. 2012-ben 2.925 fő. 2007-ben 2.922 fő volt. A lakónépesség aránya 2009 évtől 2011 évig csökkenő tendenciát mutatott, majd 2012 évre növekedés tapasztalható. A népességszám csökkenésének fő oka a természetes fogyás. A születések száma minden évben alul múlta a születések számát. 2008-ban 28,5%-kal 2011-ben már 38,61%-kal volt kevesebb a születések száma, mint a halálozásoké.

~ 6 ~

2. számú táblázat - Állandó népesség fő

%

nők férfiak összesen 2012 év nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Összesen 2012 év: 2013 év 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Összesen 2013 év: 2014 év 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Összesen 2014 év:

nők

férfiak

195 48 905 112 256 1516

218 58 971 113 181 1541

60 413 106 1876 225 437 3057

47% 45% 48% 50% 59% 50 %

53% 55% 52% 50% 41% 50 %

184 40 795 117 272 1408

206 47 927 115 199 1494

68 390 87 1722 232 471 2902

47 % 46 % 46 % 50 % 58 % 49 %

53 % 54 % 54 % 50 % 42 % 51 %

218 40 921 112 208 1499

75 404 76 1711 229 498 2918

186 36 790 117 290 1419

46 % 54 % 47 % 53 % 46 % 54 % 51 % 49 % 58 % 42 % 49 % 51 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Korcsoportos megoszlásban elmondható, hogy a nemek aránya viszonylag kis 1-2%-os mozgást mutat 0-60 éves korosztályig, majd ezt követően a nők aránya folyamatos növekvő tendenciát mutat. Ez összefüggésben van azzal, hogy a nők születéskor várható életkora kb. 7 évvel haladja meg a férfiakét. (Nógrád megyében a nők esetében 77,71 év, a férfiak esetében 70,47 év a születéskor várható életkor, az átlagéletkor nők esetében 44,8 év, férfiak esetében 40,2 év) Mindkét nem esetében a középkorosztályok vannak többségben. A gyermekkorcsoporton belül növekszik azoknak az aránya, akik fokozott figyelemre és segítségre szorulnak. A létszámcsökkenést bőven ellensúlyoznák azok a megnövekedett feladatok, amelyek a gyermekek elvárhatónak tekinthető esélyeinek biztosításával járnak.

~ 7 ~

3. számú táblázat - Öregedési index

2001 2008 2009 2010 2011

0-14 éves korú 65 év feletti állandó állandó lakosok lakosok száma száma (fő) (fő) 523 119 445 117 449 444 439 417 437 413

Öregedési index (%) 439,5% 380,3% 101,1% 105,3% 105,8% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Az öregedési index a jelenleg tendenciózussá váló öregedést mutatja az elmúlt évek adatai alapján.

~ 8 ~

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

2008 2009 2010 2011 2012

állandó jellegű elvándorlás odavándorlás 131 113 123 127 92 148 154 206 n.a n.a

egyenleg 18 -4 -56 -52 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A migráció tekintetében elszomorító tendenciák alakultak ki az elmúlt évek során. Az elvándorlás dominanciája egyre erősebb, vagyis a vándorlási nyereség nem kompenzálja az elvándorlással keletkező veszteséget. Ebből kifolyólag a község népességszámának alakulása az elmúlt három évben negatív számokat mutat. Az elvándorlás fő vonalai a nagyobb városok a megyeszékhely, a főváros és külföld felé irányulnak. Az elvándorlást Diósjenő és a kistérség kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete indukálja.

~ 9 ~

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Diósjenő község Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a kerület lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása.

~ 10 ~

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Diósjenő település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: – az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, – a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, – a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, – a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden kerületi állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Az esélyegyenlőség szegregációmentesség.

megvalósításának

alapfeltétele

a

diszkrimináció-

és

Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Diósjenő község Önkormányzatának alapvető célja, hogy településünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek: - szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, - biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával,

~ 11 ~

- kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, - támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével.

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, ezen keresztül feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Diósjenő Önkormányzatának célja a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További cél meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés és a kiigazítás támogató strukturális rendszerét.

~ 12 ~

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, § a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és § a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a § Magyarország Alaptörvénye XV. Cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. § a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) § a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. § a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása § a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)

~ 13 ~

§ §

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) § a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. § 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről § 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról § 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról „4. § Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei,… jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani.” § 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól § a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia, Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia, Idősügyi Nemzeti Stratégia.

~ 14 ~

Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása 2013 évben a Képviselő-testület elfogadta a 2/2013 (II.28.) számú A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. rendelkezései, a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései szerint nyújtandó egyes ellátási formák megállapításának helyi szabályiról Szóló helyi rendeletet, mellyel a 14/2011. (IX. 30.) számú rendeletét módosította. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településünkön olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. 2008 évben a Képviselő-testület elfogadta a 108/2008. (VI. 13.) számú önkormányzati határozatával Diósjenő község településszerkezeti tervét. A település területére a következő szabályozási tervek készültek el: - Külterületi szabályozási terv M=10000 m.a. A terv tartalmazza – a központi belterület és a Jenői tó menti üdülőterületeken kívül – az egész igazgatási terület szabályozási tervét - A központi belterület szabályozási tervét 1:2000 m.a. alaptérképen készült el, feltüntetve az összes tervezett szabályozási elemet (kötelezőt, irányadót), a különböző terület-felhasználási és övezet besorolással. A belterület szabályozási tervlapon feltüntetve a művi értékvédelem területi és egyedi védelemre jelölt objektumait. Ezzel egy időben a Képviselő-testület elfogadta a 4/2008.(VI.13.) számú rendeletét a Helyi építési szabályzatot Diósjenő község településrendezési tervéhez. A rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni - az épített környezet átalakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv., - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. Sz. rendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályzatáról szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet előírásai, e rendelet és szabályozási terv előírásai szerint szabad.

~ 15 ~

A 6/2011. (IV.01.) számú rendelete az építészeti és a természeti értékek helyi védelmének általános szabályairól. E rendelet célja Diósjenő község szempontjából meghatározó - a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett - épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és helyreállítása. Diósjenő község Önkormányzata Képviselőtestületének 7-1/2011. (IV.29.) rendelete a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról szól.

~ 16 ~

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Egy stratégia célja, hogy megfogalmazza a település hosszú távú jövőképét és ahhoz igazítsa középtávú fejlesztési céljait. A település hosszú távú jövőképe a nyitottság és dinamizmus: az értékőrzés és a megújulás Diósjenő középtávú stratégiai céljai: Fenntartható település fejlesztés a funkciók harmóniájában, A település, mint az élhető, értékőrző és innovatív települési környezet. Példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása. Stratégiája, minden részterületén pozitív diszkriminációban részesíti a valamilyen okból hátrányos helyzetűeket. A különböző ágazati stratégiákat átszövő, a mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyerekesek érdekeit figyelembevevő kiemelt horizontális szempont az akadálymentesség. Az egyes helyi és országos programokból, koncepciókból, valamint a középtávú stratégiából kiindulva Diósjenő a saját területére vonatkozólag határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. A jogszabályokban meghatározott tervezési feladatokat, programokat, koncepciókat a település önkormányzatának képviselő-testülete napirenden tartja. Az előkészített anyagokat megtárgyalja, elképzeléseivel kiegészíti, a megvalósítás a költségvetés függvénye.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi kapcsolódásainak bemutatása

program

térségi,

társulási

Diósjenő két nagy területen kapcsolódik a térségi programokhoz. Az egyik Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat, a másik a rétsági és balassagyarmati térség, mely 31 településén végzi a feladatát. Diósjenő társulási formában tagjaként vesz részt a Házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás biztosításában. Az önkormányzat által biztosított, ápolást gondozást nyújtó intézményi ellátás az idősek nappali ellátása. A Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat a rétsági és balassagyarmati térség 31 településén végzi a feladatát. Diósjenő tagja a jelenleg még működő Rétság Többcélú Kistérségi Társulásnak. Diósjenő oszlopos tagja még az Észak Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak, valamint a Dunamenti Regionális Vízmű Zrt, Nyugat Nógrád Vízmű Kft. – nek. A DINÓBER

~ 17 ~

Csatornaberuházó Víziközmű Társulás három települést foglal magában – Diósjenő, Nógrád és Berkenye -. Önkormányzatunk a Rétság Kistérség Szociális Szolgáltató Központtal (székhelye: 2651 Rétság, Rákóczi út 20.) is kötött megállapodást.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az adatok forrása: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR). A TEIR adatbázisa nem tartalmaz 2011. év utáni adatokat. A hiányzó adatokat a KSH T-Star, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a megyei Gyámhivatal adatbázisainak segítségével, valamint az Önkormányzat és intézményei rendelkezésére álló nyilvántartásokat használva igyekeztünk pótolni. A 2011. évi népszámlálás első nyilvános településsoros adatai a foglalkoztatási etnikai, képzettségi és lakhatási viszonyok pontosításában segítettek.

~ 18 ~

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom, hanem a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. „Azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Településünkben a 2011. évi népszámlálás során 136 fő vallotta magát romának. A Diósjenői Roma Nemzetiségi Önkormányzat szerint számuk 300 fő, valóságban ennél azért jóval több.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből.

~ 19 ~

Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Településünkön tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltságbeli problémák, a társadalmi előítélet jelenléte.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A KSH adatai alapján. 2012. augusztus–októberben a munkanélküliek létszáma 481 ezer fő (2011. év hasonló időszakának adata: 470 ezer fő) a munkanélküliségi ráta 2012. augusztus– októberben 10,5%-os (2011. év hasonló időszakának adata: 10,6 ) volt. A férfiak munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott, a nőké 0,6 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek 47,5%-a (2011. évben az éves átlag 52,9 %-a) egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, ez egy hónappal kevesebb az egy évvel korábbinál. A helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. Az önkormányzat és intézményei, mint munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb., kivéve, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, illetve amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban-előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása.

~ 20 ~

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, a táblázatból jól látható, hogy 2008 óta folyamatosan emelkedett a munkanélküliek száma. Településünkön a munkanélküliek aránya és száma az alábbiak szerint alakult: · 2012 évben a regisztrált álláskeresők száma 192 fő, a munkavállalási korú lakónépesség 9,4 %-a. · 2013 évben a regisztrált álláskeresők száma 196 fő, a munkavállalási korú lakónépesség 9,8 %-a. Mint látható a munkavállalási korú lakosság arányán belül nő a regisztrált álláskeresők száma.

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év

2008 2009 2010 2011 2012

nő

férfi

fő fő 1021 1211 1029 976 1013 1216 1029 1191 n.a n.a

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

összesen fő 2232 2005 2229 2220

nő fő 56 78 82 88 n.a

% 5,5% 7,6% 8,1% 8,6%

férfi fő 86 112 87 95 n.a

~ 21 ~

% 7,1% 11,5% 7,2% 8,0%

összesen fő 142 190 169 183

% 6,4% 9,5% 7,6% 8,2%

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

fő

142

190

169

182

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

6 4,2% 21 14,8% 19 13,4% 18 12,7% 13 9,2% 13 9,2% 20 14,1% 24 16,9% 8 5,6% 0 0,0%

2012

7 10 9 n.a 3,7% 5,9% 4,9% 24 27 25 n.a 12,6% 16,0% 13,7% 19 19 22 n.a 10,0% 11,2% 12,1% 30 19 15 n.a 15,8% 11,2% 8,2% 20 12 23 n.a 10,5% 7,1% 12,6% 27 18 16 n.a 14,2% 10,7% 8,8% 23 17 22 n.a 12,1% 10,1% 12,1% 27 32 34 n.a 14,2% 18,9% 18,7% 13 15 16 n.a 6,8% 8,9% 8,8% 0 0 0 n.a 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Az állástalanok %-os aránya legmagasabb a 21-55 év közöttiek körében. A községben a tartós, 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma ás aránya magasnak mondható, a nők között több a tartós munkanélküli. 2011-ben volt a legmagasabb a 180 napnál régebben munkát keresők száma, nők esetében 58 %, míg a férfiak esetében 51,6 %.

~ 22 ~

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év

fő

2008 2009 2010 2011

nő 56 78 82 88

fő férfi 86 112 87 95

összesen 142 190 169 183

%

nő 28 26 38 51

férfi 42 51 44 49

összesen 70 77 82 100

Nő 50,0% 33,3% 46,3% 58,0%

férfi összesen 48,8% 49,3% 45,5% 40,5% 50,6% 48,5% 51,6% 54,6% Forrás: TeIR, KSH Tstar

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma év 2008 2009 2010 2011 2012

nő férfi fő 468 467 456 449 n.a

fő 542 536 523 508 n.a

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

összesen fő 1010 1003 979 957

nő fő 5 8 13 10 n.a

% 1,1% 1,7% 2,9% 2,2%

Férfi fő 5 8 9 9 n.a

% 0,9% 1,5% 1,7% 1,8%

összesen fő 10 16 22 19

% 1,0% 1,6% 2,2% 2,0%

Forrás: TeIR, KSH Tstar Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a szakképzettségre és a végzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. Diósjenőn a nyilvántartott pályakezdő álláskereső fiatalok közül a nők száma magasabb, mint a férfiaké. A számarányokhoz képest Diósjenőn nem magas a munkanélküli fiatalok száma. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. A fiatalok távolmaradását a munkavállalástól, főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is.

~ 23 ~

Az elmúlt években az önkormányzat, annak intézményei (szociális, oktatási, nevelési), a Polgármesteri Hivatal, vállalta a tartós munkanélküliek foglalkoztatását.

~ 24 ~

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A regisztrált munkanélküliek megoszlása végzettségük szerint a későbbiekben a település gazdasági, foglalkoztatói szerkezetének elemzésekor lesz fontos a két mutató egymásnak való megfeleltethetősége miatt. Az iskolázottsági megoszlás fontos szempont lesz a helyi képző programok tervezésekor, hiszen látjuk, milyen képzettségű csoportoknak kell e programokat létrehozni. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartott álláskeresők száma összesen Fő 142 190 302 183

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő 10 11 9 12 n.a

% 7,0% 5,8% 3,0% 6,6%

8 általánosnál magasabb 8 általános iskolai végzettség fő % fő % 63 44,4% 69 48,6% 75 39,5% 104 54,7% 66 21,9% 227 75,2% 70 38,3% 101 55,2% n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

Diósjenő településen a 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező regisztrált munkanélküliek aránya 10 % alatti, míg a 8 általános végzettséggel rendelkező álláskeresők aránya 38 %. A 2008-as évhez viszonyítva emelkedik a 8 általánosnál magasabb végzettséggel rendelkezők száma, így a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 50 % vagy afeletti.

c) közfoglalkoztatás A helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának fontos szerepe van. Diósjenő község Önkormányzata a tartósan munkanélküli lakosság foglalkoztatását közmunkaprogram segítségével igyekszik megvalósítani. A Munkaügyi Központ támogatásával megvalósuló foglalkoztatás irányszámait a központi költségvetés befolyásolja. Sajnos megfigyelhető, hogy az igények és a szükségletek sokkal nagyobb számúak, mint az engedélyezett közmunka keret. Azonban ez a foglalkoztatási forma nem tudja pótolni a hiányzó munkalehetőségeket. Az állástalanok számával összevetve megfigyelhető, hogy a helyi program tervezése során az önkormányzat hiába tervezi be, hogy a közmunkaprogram során felhasználja a regisztrált munkanélküliek kapacitását, ezzel is visszavezetve a munka világába, a központi engedélyezett létszámkeret ezt messze alul múlja, így ezen ok miatt a közfoglalkoztatás nem éri el célját sem a regisztrált álláskeresők, sem az önkormányzat szempontjából. Sokkal magasabb létszám foglalkoztatására lenne igény mind az önkormányzat, mind az álláskeresők részéről.

~ 25 ~

2011. évben összesen 74 fő, 2012. évben összesen 51 fő, 2013. év félévig összesen 69 fő munkanélküli dolgozott közfoglalkoztatásban. 2011. évben összesen 74 fő, 2012. évben összesen 51 fő, 2013. év félévig összesen 69 fő munkanélküli dolgozott közfoglalkoztatásban. Azonban látványosan nem csökkentette a tartós munkanélküliséget. A közfoglalkoztatottak oktatási, nevelési, szociális intézményekben dolgoztak. Jellemzően a tartós munkanélküli iskolai végzettségének megfelelő munkakört tudtunk biztosítani. Különösen nagy a lemaradás az elhelyezkedésben és a továbbtanulásban – az idősek mellett – a munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek, a kistelepüléseken élők és alacsony végzettségűek körében, akiket szinte csak a felnőttképzés keretében lehet megszólítani.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A helyi munkalehetőségek alakulásának tendenciái a termelőszövetkezet megszűnésétől kezdve stagnálnak. A munkahelyek száma igen kevés, az Önkormányzat és intézményei, valamint a Szociális Foglalkoztató Intézet és az Erdőgazdaság veszi fel a legnagyobb munkaerőt. Ezeken felül a meglévő vállalkozások igen korlátozott létszám felvételére nyújtanak lehetőséget, a községben működő élelmiszer és egyéb boltok a munkafelvevő vállalkozások az ezen felül szerveződő vállalkozásokról elmondható, hogy csupán szűk (családi) körnek nyújtanak foglalkoztatási lehetőséget. A helyi munkaerő és állásnélküli munkaerő lélekszámának alakulásához, és szakképzettségi szerkezetéhez ez a szűk keresztmetszet biztosít felvevő bázist. A regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek, valamint vendéglátóhelyek számának változása nem számottevő, a település helyi gazdasági potenciáljának alakulása évek óta változatlan. Az e területeken mutatkozó munkaerő szakképzettségi igénye, a helyi lakosság képzettségi szerkezetével összevetve megállapítható, hogy a helyben élő regisztrált munkanélküliek zöme nem ezen struktúra mentén képzett, illetőleg a szakképzettek aránya magasabb, mint maga a felvevő szegmens igénye. Az állami szektornak a helyi munkaerő foglalkoztatásában (önkormányzati intézmények, köztisztviselői, közalkalmazotti létszám) fontos szerepe van, azonban a fluktuáció miatt a felvevő lehetőségei igen korlátozottak. A kivetett és befizetett iparűzési adó szintén a település gazdasági helyzetének alakulását tükrözi, a meglévő gazdasági kapacitások nem realizálják ténylegesen a prognosztizált bevételt. A tervezett beruházások (közeli, távolabbi jövő) hatásai a helyi munkaerő potenciálra kedvezően hathatnak. A település munkaerő-piaci helyzetének a közlekedési lehetőségekkel való összefüggéseiben láthatjuk, hogy a lakosság jelentős része ingázással képes munkahelyét megközelíteni. Jellemző irányok: Budapest, Vác, Rétság. Az elérhetőség a könnyű munkába jutás fontos szempont, azonban elmondható, hogy a közlekedés korlátozott. Ugyan a távolságok nem nagyok, de a közlekedési lehetőségek szűkek. A Diósjenő-Romhány vasútvonal bezárása óta eltelt időben bebizonyosodott, hogy a buszközlekedés nem tudja az űrt betölteni, az elégtelen

~ 26 ~

járatok száma alapján. A Diósjenő – Balassagyarmat vonalon is nehézkes a járatok sűrűsége miatti közlekedés. A megyeszékhelyre történő eljutás nagyon korlátozott lehetőséget kínál. Mindezek miatt alakult ki a Vác – Budapest felé történő eltolódás. A járatok száma megfelelőnek mondható, bár napszakok szerint hiányosságok itt is megállapíthatóak. A munkaerő-piaci sikertelenségben a közlekedésbeli hiányosságoknak jelentős szerepe van. Akadályozza a közeli, vagy távolabbi foglalkoztatási centrumok munkahelyeinek elérését az idő, a különböző közlekedési lehetőségek járatsűrűsége. A közlekedési helyzet javítása érdekében a különböző menetrendi egyeztetéseken az önkormányzat részéről mindig biztosított a részvétel, e fórumokon, valamint írásban folyamatos a járatok sűrítésére történő felkérés.

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Diósjenő településen a foglalkoztatást és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet segítő képzések, továbbképzések nincsenek. Ilyen programokban a lakosok csak a Rétsági munkaügyi központ által szervezett képzésekben tudnak részt venni. Diósjenőn csak felnőttek részére szervezett nyelvi tanfolyamok vannak (angol – és német). A településen, vagy a vonzásközpontban (közeli város, nagyváros) rendelkezésre álló programokat fel kell térképezni, amelyek megkönnyítik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésüket.

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerőpiaciszolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A felnőttképzési és a foglalkoztatási programokon résztvevők száma a rendelkezésre álló adatainkban nem lelhetők fel. Ebből kifolyólag Diósjenőn nincsen adatbázis a felnőttképzésben részvevőkre vonatkozóan.

g) mélyszegénységben élők és romák1 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Nem releváns.

1 Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. § (1)-(3) bekezdését).

~ 27 ~

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál figyelhető meg. A nem foglalkoztatottak csoportja és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el a legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést az eddigi életük során. A település önkormányzata a közfoglalkoztatásban résztvevők között egyaránt foglalkoztat roma és nem roma származású embereket, így a helyi közfoglalkoztatás területén nem érvényesül a hátrányos megkülönböztetés.

~ 28 ~

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Diósjenő község Önkormányzata 2/2013. (II.28.) számú rendelete tartalmazza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. rendelkezéseit, a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései szerint nyújtandó egyes ellátási formák megállapításának helyi szabályit. A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, valamint az ellátásokra való jogosultság feltételeit Az évről évre növekvő munkanélküliség nehéz feladat elé állítja az önkormányzatokat is, hogy átmeneti segítséget tudjanak nyújtani a rászorulóknak. Diósjenő község Önkormányzata biztosítja a jogszabályokban meghatározott, pénzbeli és természetbeni ellátásokat: átmeneti segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, normatív lakásfenntartási támogatás, aktív korúak ellátása, temetési segély, természetben nyújtott szociális segély, köztemetés engedélyezése, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, étkeztetés, ebédszállítás, alanyi jogú ápolási díj, álláskeresők támogatása, házi segítségnyújtás, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. (2013. január 1-től az alanyi jogon járó közgyógyellátási igazolványra való jogosultság és az alanyi jogon járó ápolási díj megállapítása a járási hivatalokhoz került.) Ezeket a támogatásokat a helyi önkormányzatoknál lehet kérelmezni, az ellátások igénybevételéhez szükséges formanyomtatványok beszerezhetők. A hivatal ügyintézői fokozatosan figyelemmel kíséri a rászorulókat és segítséget nyújtanak az azt igénylőknek. Az önkormányzat (polgármester) által odaítélt segélyekről rendszeres, folyamatos, éves kimutatás készül. Ezt a kimutatást a Pénzügyi Szociális Bizottság ellenőrzi. Itt tételesen fel van jegyezve, hogy ki milyen összegű támogatást kapott, milyen célra és mennyiszer. Ezek a juttatások többségében nem visszatérítendőek, és az Önkormányzat éves költségvetését terhelik. Ezekre külön pénzeket az önkrmányzat nem kap, saját forrásiból finanszírozza, melyek éves szinten nem kevés összeget tesznek ki. Ezzel is segítve a hátrányos helyzetben lévőket. Az álláskeresési segélyezettek száma a 15-64 éves korosztályt figyelembe véve erősen növekvő tendenciát mutat. Ez 2011.-ben közel 200 főt jelentett.

~ 29 ~

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti segélyben segélyben év lakónépesség részesülők fő részesülők % száma 2008 2009 2010 2011 2012

2256 2024 2256 2220 n.a

40 49 61 177 39

1,8% 2,4% 2,7% 8,0% Forrás: TeIR, KSH Tstar

Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya 2008-tól folyamatosan emelkedett, majd 2012. re drasztikusan lecsökkent. Ez azzal indokolható, hogy a jogosultság időtartamát nagymértékben lecsökkentették. Jelenleg az álláskeresési járadék 3 hónapig jár a munkájukat elveszített embereknek. Az álláskeresési ellátás igénybevételéhez jogszabályi változás miatt a szükséges ledolgozott munkanapok száma 200-ról 365 napra emelkedett. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési nyilvántartott álláskeresők járadékra száma év jogosultak 2008 2009 2010 2011 2012

fő

fő

%

142 190 169 183 751

106 197 115 143 68

74,6% 103,7% 68,0% 78,1% 9,1% Forrás: TeIR, KSH Tstar

Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személy, aki nem rendelkezik rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2008-hoz képest nagymértékben csökkent (jogszabályi változás miatt), addig a foglalkoztatás helyettesítő támogatást igénylők száma emelkedő tendenciát mutat. Ez leginkább a 2011. évben érzékelhető. 2011. január 1-jétől bérpótló juttatás (BJP), illetve 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, de a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy más foglalkoztatási jogviszonyban.

~ 30 ~

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást Azoknak a Azoknak a szociális helyettesítő támogatás száma, akik 30 száma, akiktől segélyben (álláskeresési nap helyi részesülők támogatás) munkaviszonyt önkormányzati év nem tudtak igazolni és az rendelet alapján 15-64 munkanélküliek megvonták a FHT fő évesek fő %-ában támogatást jogosultságtól %-ában elesett 2008 64,25 66 0 0 0 0 2009 9 9 52 27,4 0 0 2010 15 15 79 0.5 0 0 2011 21 21 81 44,2 0 0 2012 10 10 92 12,25 13 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők év száma 2008 259 2009 262 2010 261 2011 257 2012 255 Forrás: TeIR, KSH Tstar A közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal ellátottak száma 2008-2012 között hol emelkedett, hol csökkent. A kiadott közgyógyellátásra jogosító igazolványok csökkenésének oka, az alanyi jogúak elhalálozása, illetve a rokkantsági felülvizsgálatok eredményeképpen több embert újra munkaképesnek nyilvánítottak a módosított jogszabályok alapján, valamint szigorúbban ellenőrzik az igazolvány odaítélésének feltételeit, ugyanis ezzel kapcsolatban több visszaélést figyeltek meg. Olyanok is megigényelték és megkapták, akik valójában nem is „rászorultak”, és olyanoktól pedig elvették, akik valóban megérdemelnék.. 2013. január 1től az alanyi jogon járó közgyógyellátási igazolványra való jogosultság megállapítása a járási hivatalokhoz került.

~ 31 ~

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év

ápolási díjban részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012

17 17 16 17 14 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Az ápolási díjban részesülők lakosok számának csökkenése figyelhető meg a településen. 2013. január 1-től az alanyi jogon járó ápolási díj megállapítása a járási hivatalokhoz került.

~ 32 ~

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Diósjenő településen a lakásállomány száma növekvő tendenciát mutat, 2012- ben még felmérést nem készítettünk, de vélhetően 1-2 új ház épült. A jelenlegi időkben többen nem az új lakás építése mellet döntenek, hanem meglévő épületeket újítanak fel. Ennek a jelenségnek az oka, hogy Diósjenőn egyre több eladó ház van, amitől a tulajdonosok, ill. örökösök szabadulnának, gyakran sokkal alacsonyabb áron, mint amennyit valójában ér. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást: A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatás alapnyi jogon, normatív alapon állapítható meg

a) bérlakás-állomány Nem releváns. Diósjenő Önkormányzatának tulajdonában sajnos nincsenek olyan lakások, ingatlanok, amelyek bérlakás céljára kiadhatók lennének.

b) szociális lakhatás Nem releváns.

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Diósjenőn bejelentett és felmért egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok vannak. Lakossági bejelentés alapján tudomásunk van arról, hogy vannak olyan személyek akik „pincét, pinceházat” használnak lakás céljára a szőlődombon. Ezen pincék átalakítása a lakók részéről megtörtént – víz bevitele, konyha, szobák kialakítása stb. -, így lakásként funkcionálnak.

d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Diósjenőn az Önkormányzat tudomása szerint nem okoz problémát a hajléktalanság. Szerencsére ezen a településen ez nem jellemző. Az érintett csoportokból a mélyszegénységben élők és romák jelenleg még meg tudják oldani a lakhatást, saját ingatlanjaikban illetőleg rokonoknál, testvéreknél. Hajléktalanok Diósjenőn nincsenek.

~ 33 ~

3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány

év

bérla kás állom ány (db)

összes lakásállo mány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülmén yeket biztosító lakások száma

egyéb lakásc élra haszná lt nem lakásc élú ingatla nok (db)

szociális lakásállo mány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülmén yeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülmén yeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülmén yeket biztosító lakások száma

2008

1065

0

0

0

0

0

0

0

2009

1067

0

0

0

0

0

0

0

2010

1073

0

0

0

0

0

0

0

2011

1076

0

0

0

0

0

0

0

2012

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

e) lakhatást segítő támogatások A lakhatást segítő támogatások közé tartozik a lakásfenntartási támogatás és az adósságcsökkentési támogatás. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapon állapítható meg. Ez a támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz-, és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahálózat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt.

~ 34 ~

Ezen támogatások kérelem alapján és bizottsági elbírálás után járnak. A lakásfenntartási támogatás között meg kell említeni, hogy Diósjenőn a rászorultak, és a veszélyeztetett csoportok tagjai évenként rendszeresen „fatámogatást” kapnak. Az Önkormányzat össze szokott gyűjteni olyan felajánlásokat, amelyekről a tulajdonosok lemondanak, vagy felajánlanak a rászorulóknak pl: bútorok, szekrények, matrac stb, és ezeket szükségességi szempontok alapján térítésmentesen eljuttatja számukra. A nehéz életkörülmények, a magas munkanélküliség miatt egyre többen fordulnak a helyi önkormányzathoz segítségért, hogy legalább alapszinten fenn tudják tartani eddigi életkörülményüket. A nyilvántartási adatok szerint 2008-tól folyamatosan emelkedik azon lakosok száma, akik lakásfenntartási támogatást kérnek az önkormányzattól. Ez a szám még így is elég kevésnek mondható más településekhez viszonyítva. Ennek oka, hogy a lakásfenntartási támogatást csak meghatározott célra lehet felhasználni. Diósjenőn az elmúlt években adósságcsökkentési támogatásban senki nem részesült, mert az önkormányzatnak erre nincs pénzügyi kerete. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

4

0

2009

4

0

2010

7

0

2011

19

0

2012

26

0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

f) eladósodottság Az eladósodás komoly problémát jelent a mai időkben, ez a jelenség Diósjenőt sem kerüli el. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, akik a munkájukat elveszítették, illetőleg egyszerűen nem találnak munkát. A Diósjenő vonzáskörzetében lévő gyárak telítettek, Diósjenőn munkát találni szinte lehetetlen. A lakosság közel fele ingázik a környező városok, ill. a főváros és Diósjenő között. Alkalmi és szezonális munkák vannak, de ezek csak idényjellegűek, megfelelő jövedelmet nem biztosítanak (málnaszedés, hűtőház). Az idős nyugdíjasok, alacsony jövedelműek, munkájukat elveszített, hátrányos helyzetű és többgyermekes családoknál szinte napi gondot jelent a pénztelenség, valamint a kevés jövedelem. A munkanélküliség és az eladósodottság ellenére azonban, Diósjenőn még nagyon kevés családot lakoltattak ki, nem vált hajléktalanná senki, lakhatása egyelőre minden Diósjenői lakosnak megoldott.

~ 35 ~

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A település három nagyobb egységre osztható: a központi rész, tóparti üdülőterület és a települést körülvevő erdők, szántók stb. Külterületi részeken csak elszórtan vannak állandóan lakott épületek, számuk öt. Külterületeken, nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások száma, ahol állandó jellegű helybenlakás történik nem jellemző. Ezeken a területeken többnyire pincék, pinceházak és nyaralók vannak. A tóparti üdülőterületen található lakások közel 75% - a nyaraló, amit csak időszaki jelleggel használnak. A maradék épületek 25% - ban állandó jellegű a helyben lakás. Az ilyen lakások többségében maga a közművesítés megvalósult. A lakások megfelelő minőségűek, elhelyezkedésük a településen a szolgáltatások eléréséhez könnyen megközelíthetőek. Tanyák a község közigazgatási területén vannak, azonban nem jellemzőek. A közlekedési és úthálózat kiépített. A fűtés a lakások 98% - ban megoldott. Leggyakoribb megoldás a fatüzelés, amelyhez a rászorulók illetőleg a mélyszegénységben élők és romák, valamint idősek éves szinten fatámogatást kapnak az önkormányzattól.

~ 36 ~

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezetegészségügyi jellemzői stb.) Nem releváns.

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Nem releváns.

c)szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nem releváns.

~ 37 ~

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Diósjenő Községben az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés teljes körűen biztosított. Az egészségügyi ellátás teljes körű és napi szinten megoldott. Az ügyeleti ellátás a háziorvosi és gyermekorvosi rendelési idő után Rétsági ügyelet által biztosított. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: · a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, · a fogorvosi alapellátásról, · az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, · a védőnői ellátásról, · az iskola-egészségügyi ellátásról. Az életminőség fejlesztésének alapja az egészség megőrzése, azért az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogat minden ezt célzó kezdeményezést. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat.

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés: Diósjenőn az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára megkülönböztetés nélkül biztosított. A háziorvosi szolgálatot két orvos látja el, utcánként beosztva. Ahogyan azt a tábla is mutatja csak külön felnőttek és csak külön gyermekek részére tervezett orvosi szolgálatok vannak. Gyerekek és felnőttek részére külön nincsen szervezve. Diósjenő községben fogorvosi ellátás is működik, mely körzeti feladatokat lát el, nemcsak Diósjenő község lakosait, hanem a szomszédos Nógrád és Berkenye községek lakosait is ellátja.

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás év

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma 0 0 0 0 0 0

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

1 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1

Forrás: TeIR, KSH Tstar

~ 38 ~

Betöltetlen felnőtt és gyermekorvosi praxis nincsen. A háziorvosok által ellátott személyek száma emelkedést mutat a korábbi évekhez képest. A 2012. évre vonatkozó adatokat még nem kaptuk meg a háziorvosoktól. A háziorvosi ellátást Barla Medic Kft. formájában látják el. Arról sajnos az önkormányzatunknak nincsen adata, hogy a háziorvosok által ellátott gyermekek száma hány főre tehető.

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év 2008 2009 2010 2011 2012 2013

védőnői álláshelyek Egy védőnőre jutó száma gyermekek száma 1 455 1 444 1 417 1 413 1 370 1 n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Diósjenőn külön épületben található a háziorvosi és a gyermekorvosi rendelő a védőnői szolgálattal együtt. A védőnői szolgálat az Önkormányzat intézményeihez tartozik. A védőnő és a gyermekorvos egymás munkáját segítve és kiegészítve látják el a település „gyermekeinek” szakszerű ellátását. Munkakapcsolatuk régi, harmonikus és jól együttműködő. Leterheltségük közel azonos arányú. A gyermekorvosi ellátás mellett, Diósjenőn rendszeresen működött és működik is a védőnői ellátás. Sajnos, mint azt a táblázat adataiból is látható a gyermekek száma folyamatosan csökken, ezáltal csökken a gyermekorvos által ellátottak száma is. Ezzel ellentétben a felnőtt háziorvos által ellátottak száma növekszik. A védőnői álláshely évek óta betöltött, többszörösen képzett és átképzett védőnő látja el.

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői év 2008 2009 2010 2011 2012

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma 0 0 0 0 0

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

Háziorvos Gyermekorvos által ellátott által ellátott személyek gyerekek száma száma 13878 16220 16198 16245 n.a

5944 6289 6239 5765 n.a

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés A különböző prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés biztosított, de ezek eléréséhez a lakosságnak az utóbbi években Rétságra, vagy Vácra kell utazniuk.

~ 39 ~

Ez abból adódik, hogy korábban rendszeresen megszervezésre kerültek helyi szinten a „mozgójárműves” szűrő – állomások (szemvizsgálat, emlő – szűrés, vércukormérés stb..), de ezek igénybevétele a lakosság részéről nem volt kielégítő. Sajnos a falubeliek nem veszik annyira komolyan a szűrőprogramokat, rendszerint csak akkor mennek el, amikor már nagyobb a probléma, vagy más egészségügyi gondok is jelentkeznek. Ekkor pedig a háziorvosi ellátás már nem elegendő, járó beteg szakellátás pedig csak Vácon, Balassagyarmaton és Rétságon található a legközelebb. Itt mindig rendelkezésre állnak a különféle szűrővizsgálatok is.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Ilyen ellátást Diósjenőn a Dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon biztosít az ott lakó elhelyezettek számára, ami megyei fenntartású intézmény. Az Aranydió Óvoda és bölcsődében a gyermekek számára az egyedi prevenciós program segítségével teljes fejlesztést tud biztosítani –igény szerint – az ottani illetőleg más illetékes szakemberek bevonásával.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Diósjenőn a közétkeztetést a korábbi Általános Iskolában való főzéssel oldották meg. Jelenleg is a Szentgyörgyi István Általános Iskola épületén belül található meg most is a „közkonyha”. Vállalkozó útján történik az étkeztetés biztosítása, aki az iskola épületében főzi és adagolja ki az ételt az iskolások, óvodások, az idősek napközi otthonának lakói, valamint a vendégétkezők számára. A vonatkozó jogszabályok alapján valósítják meg az egészséges táplálkozás szempontjait a közétkeztetésben, de a kedvezőtlen anyagi viszonyok ezt is befolyásolják.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés A Diósjenőn több focipálya és zöldterület található, amelyek bárki számára hozzáférhetőek. Rendszeres sportprogramok kerülnek megszervezésre nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek részére is. Ezek általában az esti órákban kezdődnek azért, hogy a munkából hazatérők is részt tudjanak venni rajta. (gimnasztikus sport, tánc, zumba stb.) Ezen programok részben ingyenesek, részben térítés ellenében vehetők igénybe. Diósjenő Általános Iskolájának tornaterme általában nyitva áll a gyermekek és a felnőttek előtt. Több helyi lakos, sok időt fordít a fiatalok sportoláshoz való viszonyának javításához, ennek érdekében sporttáborokat, biciklitúrákat stb. szerveznek, amin természetesen az „idősebb lakosság is részt vehet. Jelenleg is többféle sportlehetőség között lehet választani: kerékpár, judó, futball, tenisz, kosárlabda, gimnasztika, torna stb. Ezekben az iskoláskorú gyermekek évről évre egyre nagyobb számban vesznek részt, és indulnak versenyeken is, ahol igen szép eredményekkel büszkélkedhetnek már. Szerencsére úgy tűnik, hogy egyre többen ismerik fel a sport adta előnyöket és kikapcsolódást, így egyre többen és többen veszik igénybe a lehetőségeket, akár szervezett, akár spontán formában. Településünk igen gazdag túraútvonalakban és a kirándulni vágyók számára, így a természet adta kincseket nemcsak a kirándulók élvezik és élvezhetik, hanem a helyi lakosok is. Diósjenő a Börzsöny lábánál elterülő festői szépségű tájba illeszkedik. Fő útvonala a Börzsönybe induló bakancsos túrázóknak. Az Ipoly Erdő Zrt. évente rendezi meg a Börzsöny félmaraton futóversenyt, melynek látogatottsága kiemelkedő.

~ 40 ~

f) személyes hozzáférés

gondoskodást

nyújtó

szociális

szolgáltatásokhoz

való

Diósjenőn többfajta személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatás működik, ezek többségét azonban nem az önkormányzat szervezi és tartja fenn, hanem a „kistérség” (Rétsági). Diósjenő község Önkormányzata, csak az Idősek Napközi Otthonát (ÖNO) működteti, amelyben bárki megjelenhet, részt vehet. Az ÖNO – ban biztosított a művelődés, tisztálkodás, olvasás, orvosi ellátás és az étkeztetés és a hitgyakorlás is. Rendszeresen járók száma 20-29 főre tehető. Vannak, akikhez az ott dolgozó gondozónő személyesen is kijár (fürdetni, etetni stb..) Ez az intézmény azt a célt szolgálja, hogy az egyedül élők, magányos, idős és „beteg” személyek napközben családban érezhessék magukat. Számukra az adott viszonyok között szinte minden biztosított. Diósjenőn már régóta működik a házi segítségnyújtó szolgálat, de mint azt már korábban említettük több éve az önkormányzat társulásban működteti. A kistérség helyi személyeket jelöl ki azon helyi lakosok számára, akik ezt a szolgáltatást igénylik. Ebbe a szolgáltatásba sokféle tevékenység és feladat tartozik bele, természetesen igény szerint (bevásárlás, etetés, fürdetés, ügyintézés, takarítás stb.). Az igénybe vevők száma folyamatosan csökken. Ezt befolyásolja, hogy az ingyenes szolgáltatást fokozatosan át kellett alakítani térítési díjas szolgáltatássá, hiszen még így is gondot okoz fenntartása. A jelzőrendszeres szolgáltatással is működik a településünkön - szintén a kistérség által biztosítva –. Elmondható, hogy a jelzőrendszeres szolgáltatás nagyszámú igénybevevővel indult el, amely eleinte szintén térítés nélkül igénybe vehető volt, azonban az állami támogatás csökkenésével fokozatosan tért át térítési díjas szolgáltatássá, melyet ebben a formában már igen kevesen kívánnak igénybe venni.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nincs adat, mert ezzel kapcsolatosan bejelentés az önkormányzathoz nem érkezett.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Nem releváns.

~ 41 ~

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Diósjenő közösségi élete, programjai színesek, színvonalasak és magas látogatottságúak. Igaz, hogy településünkön nincsen közösségi ház, mégis a programok helyszínei, lebonyolítása mindig megoldott. Nemrégiben került sor egy új játszótér és közösségi színpad, valamint az IKSZT átadására. Ezek az intézmények, területek mindenki számára könnyen hozzáférhetőek bármiféle korlátozás nélkül. A kikapcsolódás, tanulás és szórakozás lehetőségét nyújtják az egész év folyamán.

a) közösségi élet színterei, fórumai Az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér igen magas színvonalú és felszereltségű intézmény, ahol külön olvasóterem, számítógépszoba, közösségi terem, konyha található és használható az érdeklődők számára. Itt külön felügyelet és segítő személyzet áll az igénybevevők részére. A közösségi együttlét és szórakozás magas színvonalát nyújtja. Magasabb létszámú rendezvények a Szentgyörgyi István Általános Iskola valamint az Aranydió Egységes Óvoda és Bölcsőde aulájában kerülnek megrendezésre. A nagyobb ünnepségek, programok lebonyolítására kiváló helyszínt nyújt a szabadtéri színpad és a focipálya. Az állami ünnepségek megszervezése általában a Katolikus és a Református templomban illetőleg templomkertben, az emlékműveknél történik. Színes és változatos programokkal igyekszik a település lakosait összekovácsolni. Minden évben megrendezésre kerül a Jenő nap, majális, szüreti bál, Diós települések találkozója, idősek napja és megannyi más rendezvény. 2012.- ben Diósjenő adott helyszínt a Megyei Tűzoltónapnak és versenynek, ahol nemcsak a helyi lakosok, hanem Nógrád megye lakosai és jól szórakozhattak. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat abból a szempontból, hogy viszonylag kevés forrásból igen színvonalas és közösségi rendezvényeket és programokat tudunk szervezni. Köszönve ezt a helyi civil szervezeteknek és mindazoknak, akik bármilyen formában – akár anyagi, akár személyes segítség formájában - hozzájárulnak a rendezvényekhez. Mindent összevetve a közösségi élet, a közösségi együttlét színes, rendszeres és problémamentes, a lakosság részéről látogatott és „elvárt”.

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A közösségi együttlét azonban mást, mint a közösségi együttélés. Ez a terület nem mondható problémamentesnek. Az eltérő értékrenddel bíró „etnikai kisebbségek” (romák) nem különülnek el a településen, hanem megosztva és közel azonos mértékben szétszórva laknak a többi lakosok között. A „jószomszédi” viszony esetükben sajnos nem mindig jellemző, és állandó konfliktusforrás. Vannak olyan roma családok, akik teljesen jól értelmezik a közösségi együttélés szabályait és ennek megfelelően élnek és viselkednek. Az együttélés során azonban a roma és roma személyek között is gyakori a konfliktus, amelynek gyakran a rendőrség vet véget. Az egészséges egyensúlyt jelentő állapotot az együttélés során mindmáig nem sikerült elérni, azonban erre kell törekedni mindkét fél részéről. Megfigyeltük, hogy azokban az esetekben, amikor a roma lakosság kisebb számban illetőleg csoportban van jelen, sokkal inkább próbálnak az elvárt magatartásoknak és szabályoknak megfelelni. Ugyanez a helyzet a gyermekekkel kapcsolatban is.

~ 42 ~

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Diósjenő településen a közösségi szolidaritás évtizedek óta működik. Ennek színterei és mozgatórugói főként a helyi egyházak és civil szervezetek – ezen belül kiemelkedően a Karitász Egyesület -. A Karitász Egyesület tevékenysége a segítségnyújtásra, adományozásra és önkéntes munkára alapszik. Sok időt és energiát fordít arra, hogy segíteni tudjon a rászorulókon (ennek érdekében adományokat gyűjt, programokat szervez) akár természetben akár anyagi úton. A Karitász gyakran együttműködik az önkormányzattal és szervezi meg a különféle rendezvényeket, adományozásokat. (pl. időseknek karácsonyra ajándékcsomag stb.) A katolikus plébánián van egy külön helyiség, ahol a lakosság részéről felajánlott ruhákat, cipőket és különféle adományokat helyezik el. Az felajánlott adományokból való részesülés ingyenes és mindenki számára biztosított. (idősek, gyerekek, mélyszegénységben élők és romák) Településünkön igyekszünk felmérni, hogy a rászorulók közül kinek mire van szüksége és a szétosztásnál erre tekintettel lenni. A helyi lakosok számtalanszor jelzik a Polgármesteri Hivatalban, ha feleslegessé vált „dolguk” van, ami még használható és szívesen felajánlanák a rászorulóknak. Magánszemélyek is szívesen tesznek felajánlásokat. A tavalyi évben egy helyi származású lakos (jelenleg külföldön él) 175.000 Ft-ot ajánlott fel Diósjenő számára, abból a célból, hogy 50 leginkább rászoruló (szegények, idősek, egyedülállók, romák) kutyával rendelkezők oltását és chippel való ellátását biztosítsa.

~ 43 ~

3.8 A roma nemzetiségi kapcsolatos esélyegyenlőségi települési önkormányzattal

önkormányzat tevékenysége,

célcsoportokkal partnersége a

Az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit biztosítja, támogatja a pályázati tevékenységében. A Diósjenői Roma Nemzetiségi Önkormányzat és Diósjenő község Önkormányzat közös célja minden egyes programokkal, intézkedésekkel: · A gyermekek tanulmányi eredményeinek javítása, készség és képességfejlesztés, korrepetálás, pótvizsgára való felkészítés. · Roma identitás elmélyítése, példaértékű roma emberek bemutatásával. · Szabadidős tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül erősítjük szocializációs, verbális, manuális fejlődésüket. A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok körében a bűncselekmények csökkentése. Diósjenőn évtizedek óta rendszeresen működött/működik cigány kisebbségi önkormányzat. Diósjenő Község önkormányzata a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítja számukra a tárgyi és személyi működés feltételeit. Diósjenőn a legutóbbi választásokkor mindössze 75 fő vetettette fel magát a választási jegyzékbe. Annak ellenére, hogy a nemzetiségi önkormányzat számára minden feltétel adott, a helyi önkormányzat tapasztalata és a roma lakosság véleménye szerint a cigány kisebbségi önkormányzat nem a legmegfelelőbben működik. A helyi önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsük, és még jobban támogassuk a cigány kisebbségi önkormányzat tevékenységét, de ehhez szükséges a másik fél is, aki jobban tudja és tájékozott lenne a célcsoport problémáival és szükségleteivel… ahogyan a mondás is jelenti: „egy fecske még nem csinál nyarat”!

~ 44 ~

3.9 Következtetések: problémák lehetőségek meghatározása.

beazonosítása,

fejlesztési

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

1. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó Közfoglalkoztatottak száma a településen pályázati lehetőségek folyamatos folyamatosan növekszik. A tartós 180 figyelemmel kisérése, további napnál régebben regisztrált munkanélküliek lehetőségek keresése. száma és aránya magasnak mondható. 2. Állásbörze, Mélyszegénységben élők és romák 3. Településen lévő hiányszakmák munkanélküliségének és feltérképezése. iskolázatlanságának magas száma. Folyamatosan növekszik az eladósodottság. Felmérések készítése az eladósodottság okainak feltárása érdekében, tájékoztatás az adósságkezelési szolgáltatásról a családsegítő bevonásával.

~ 45 ~

4. A gyermekek gyermekszegénység

helyzete,

esélyegyenlősége,

Diósjenő községet sem kerüli el az az országosnak mondható állapot, hogy egyre kevesebb gyermek születik évről évre. Magyarországon a máig is működő Pacem Im Utero Egyesület, folyamatosan küzd az abortuszok ellen és a gyermek, mint igazi érték elfogadásáért és minél több vállalásáért. Diósjenőn szerencsére a gyermekszegénység, mint jelenség, csak kevés gyermeket érint. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás

2008 2009 2010 2011 2012

élve születések száma

halálozások száma

0 16 23 20 n.a

41 43 55 62 n.a

természetes szaporodás (fő) -41 -27 -32 -42 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Ez a táblázat, amely a természetes szaporodást tükrözi egyértelmű. Diósjenőn a természetes szaporodás folyamatosan növekszik, de sajnálatos módon negatív irányban. Értéke lassan eléri a – 50%-ot. Ez a gyermekek számában abszolút fogyást jelent.

3. számú táblázat - Öregedési index

2001 2008 2009 2010 2011 2012

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 523 445 449 439 437 n.a

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 119 117 444 417 413 n.a

Öregedési index (%) 439,5% 380,3% 101,1% 105,3% 105,8% #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Ez a táblázat azt jelzi, hogy 2011 és 2012 fordulójában közel azonos a 65 év feletti és a 0-14 év közötti lakosok száma, ez az arány még inkább érzékelhető a 2009-es adatok alapján. Ez a korábbi évekhez képest csökkenést jelent öregek között és relatív növekedést a gyermekek számában. Jelentősen megnőtt a fiatalkorúak száma. Ennek ellenére azonban Diósjenő település elindult az elöregedés lejtőjén. Ezt a folyamatot sajnos erősíti az elvándorlások száma is. Hiszen a munkalehetőség hiánya miatt egyre többen költöznek el a településről nagyobb városokba és külföldre a gyermekekkel együtt. Így nemcsak a gyermekek, hanem az aktív lakosság száma is csökken.

~ 46 ~

Gyermekek napközbeni ellátásának formái: Ennek színterei az Aranydió Egységes Óvoda és Bölcsőde, Szentgyörgyi István Általános Iskola és napközi. Diósjenőn családi napközi, családi és házi gyermekfelügyelet valamint alternatív napközbeni ellátás nincs. Diósjenőn csak az 1980-as években működött bölcsőde, majd megszűnt. 2012. ben került sor az Egységes óvoda és bölcsőde átadására, azóta működik településünkön újra. A férőhely 20 gyermek számára biztosított, melyből ez idáig 5 gyermek vett igénybe. Családi napközi Diósjenőn nem működik. Diósjenő településen igen jól felszerelt és átépített emeletes óvoda működik. Az óvodai nevelés helyi adatait a következő tábla mutatja. Az óvodába csak egy településről járnak a gyerekek, más településekről nem. Diósjenőn az Aranydió Egységes Óvoda és Bölcsőde intézménye 120 férőhelyes, az óvodai csoportok száma 5 (mini, kiscsoport, kis középső, középső és felső csoport), valamint az 5 csoporton túl van 1 bölcsődei csapat. Az

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma

1 120 5 napi 8 órát meghaladja

Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

nincs Fő Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

10

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

10

0

Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő

1

0

6 0 1 0 Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

~ 47 ~

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 20 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 1

0 0 0 0 5

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Az óvodai férőhelyek száma az átépítés során megemelkedett. Az óvodai feladat-ellátási helyek száma 1. Jelenleg nincs külön működő óvodai gyógypedagógiai csoport. Az óvodába beírt gyermekek száma 2008.-től fogva csökkenést mutat. Sajnos ez az adattábla is jelzi azt, hogy egyre kevesebb gyermek van. Az adatokat tekintve 2012-ben közel 20 gyerekkel lett kevesebb beíratva az óvodába, ez igen nagy csökkenést mutat.

~ 48 ~

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoport ok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

128 131 87 124 78 n.a

5 5 5 5 5 5

112 112 112 112 120 120

1 1 1 1 1 1

óvodába óvodai beírt gyógyped gyermek agógiai ek csoportok száma száma 105 0 114 0 101 0 112 0 95 0 n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Iskolai nevelés: Diósjenő Szentgyörgyi István Általános Iskola adatai: Az általános iskola 2013. január 1.-vel átkerült a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ (KIK) működtetése és fenntartása alá. Így a település és a KIK között szoros együttműködést kell kialakítani.

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

tanév

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 111 100 104 102

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 69 77 70 71

általános iskolások száma fő 180 177 174 173

napközis tanulók száma fő % 70 38,9% 70 39,5% 70 40,2% 70 40,5% Forrás: TeIR, KSH Tstar

Diósjenő szerencsés abban a helyzetben is, hogy ilyen nagy létszámú iskola működik, és a diákoknak nem kell esetlegesen más településekre ingázniuk általános iskolai oktatás végett. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan gyerekek, akik más településekre járnak általános iskolába. (Nógrád, Szendehely és Vác) A helyi adatokból jól látható, hogy a gyermekek száma itt is csökkenő tendenciát mutat. Az alsó tagozatos gyermekek száma a 2010/2011-es tanévtől kezdve csökkent, míg a felső évfolyamosok száma növekedett a 2013/2014-es tanévhez viszonyítva. Az általános iskolai tanuló összesített létszáma is csökkent, míg a napközis tanulók létszáma évek alatt nem változott. Szerencsére ez a fogyás még nem minősíthető drasztikusnak. Az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 1. Az általános iskolai osztályok száma alsó tagozaton a 2010/2011 –es tanévhez viszonyítva emelkedést mutat, akárcsak a felső tagozatosok évfolyamán. Diósjenőn az általános iskolában soha nem volt külön gyógypedagógiai osztály.

~ 49 ~

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai általános iskolai osztályok száma feladatáltalános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma 1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen db évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon

tanév

2010/2011

6

4

10

0

0

0

1

2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

5 7 7 n.a

6 5 5 n.a

11 12 12 0

0 0 0 n.a

0 0 0 n.a

0 0 0 0

1 1 1 1

Forrás: TeIR, KSH Tstar Diósjenőn az általános iskolai oktatás színvonala a régebbi időktől fogva egészen napjainkig, elismert és hatékony volt. Ezt tükrözi az az adattábla is, hogy mennyien fejezték be eredményesen a 8 osztályt. Az adatok csökkenő értéket mutatnak a gyermekek létszámának csökkenése miatt.

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban tanév 2010/2011

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő % 32 17,7

2011/2012

19

10,73

2012/2013 2013/2014

17 n.a

9,7 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar , Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

~ 50 ~

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Diósjenőn a gyermekek körében (0-17 évesek) a férfiak vannak többségben, igaz nem túl nagy különbséggel. Az adatokat tekintve a 0-14 éves korosztály van nagyobb létszámban, még ehhez viszonyítva a 15-17 évesek száma jóval kevesebb.

2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

nők

férfiak

195 48 905 112 256

218 58 971 113 181

% összesen nők férfiak 0 60 413 47% 53% 106 45% 55% 1876 48% 52% 225 50% 50% 437 59% 41% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Az állandó népességből a kiskorú nők a lakosság 16% -át teszik ki, míg a kiskorú férfiak 18%-ot. Ebből következik, hogy a gyermekkorúak a teljes lakosság mindössze 34%-át alkotják. Ez a szám elég kevésnek mondható, ahhoz viszonyítva, hogy a 65 év feletti lakosság száma közel 30%-ék, számuk várhatóan drasztikusan emelkedni fog. (A születési adatok szerint, egyre többen fogják hamarosan betölteni a 65 éves kort) Az aktív lakosság száma a nők körében 67%, a férfiak körében 70% -ék, ha ezekhez az adatokhoz viszonyítjuk a gyermekek arányát, akkor észrevehetjük, hogy a gyermekek száma elenyésző. Ebből következik az is, hogy szinte csekély arányú gyermek válik majd aktív korúvá és lesz kénytelen eltartani sokkal magasabb számarányú nyugdíjast. A gyermekek célcsoportjának vonatkozásában a legfontosabb hazai jogszabály az: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A hazai szabályok mellett természetesen számtalan nemzetközi törvény és egyezmény vonatkozik a gyermekekre, (New York -i Egyezmény, ENSZ egyezmény a gyermekek jogairól, Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya stb.) amelyeknek a vonatkozó rendelkezéseit a hazai jogalkotás során figyelembe kell venni.

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi

~ 51 ~

környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) Diósjenő településen ezek az adatok helyi felmérés alapján készültek. Diósjenő polgármesteri Hivatalában van külön gyámügyi, gyermek és szociális igazgatás valamint a gyermekjóléti szolgálatnak (Nyugat – Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Társulási Tanács) kihelyezett részlege. A Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 31 településen látja el a gyerekek és a családok védelmét. A gyermekjóléti szolgálat olyan, gyermekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését. Az ő munkájukat nagyban elősegíti a helyi védőnői szakszolgálat munkatársa – a védőnő.

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év

védelembe vett 18 év alattiak száma

2008 2009 2010 2011 2012

5 5 4 3 0

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 0 1 1 3 0

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 26 7 8 28 15 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Az adatok szerint a védelembe vett kiskorúak száma folyamatosan csökkent, míg a megszüntetett védelembe vett esetek száma növekedett. A védelembe vétel előkészítése maradt a hivatalnál, de maga az intézkedés elrendelése és foganatosítása átkerült a járáshoz. Így konkrét pontos adataink 2012. – re vonatkozóan nincsenek birtokunkban. A veszélyeztetett kiskorúak száma 2011.-ben volt a legmagasabb, de ez a szám szerencsére 2012-re majdnem a felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy megfelelő intézkedések történtek annak irányában, hogy a veszélyeztetett helyzet megszűnjön. Ez személyes elbeszélgetés, pszichikai ráhatás és segítségnyújtás útján valósult meg. A védelembe vett, veszélyeztetett, hátrányos helyzetű valamint a halmozottan hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő gyermekek egészségügyi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérik (védőnő, családsegítő), ellátásuk biztosított. Az ilyen kategóriába eső gyermekek lakhatási helyzete megoldott. A legtöbben maradhattak a saját családjukban, mivel megfeleltek az előírt követelményeknek. Mindössze két fő került gyermekotthonba. A korábbi években elrendelt védelembe vett gyermekek közül, akiknél a bíróság úgy látta, hogy a gyermekek számára nem biztosítható a veszélyeztetettség megszüntetése, azokat nevelőszülőknél helyezték el. Természetesen figyelemmel arra, hogy a gyermek „családban”maradhasson, így nevelőszülőnek általában megbízható hozzátartozót jelöltek ki.

~ 52 ~

A veszélyeztetettséget megelőző „jelzőrendszer” Diósjenőn jól működik. Köszönhető annak, hogy a jelzőrendszeri tagok jól együttműködnek és folyamatosan tájékoztatják egymást. Amennyiben mód és lehetőség van, minden bejelentés kivizsgálás alá kerül, annak érdekében, hogy feltárjuk a gyermek/gyermekek tényleges állapotát, helyzetét a veszélyeztetettség fokát és megtegyük a szükséges intézkedéseket a gyermekek védelme érdekében. Természetesen egy jól működő jelzőrendszer ellenére is vannak olyan esetek, amelyek nem kerülnek soha napvilágra, vagy már csak akkor, amikor a gyermek már „maradandó” sérüléseket szerzett. Ilyenkor már sokkal nehezebb segítséget nyújtani, valamint a fennálló állapotot megváltoztatni. és előfordulhat az is, hogy már végképp nincs segítség… Diósjenőn a jelzőrendszeri tagok ezért igen komolyan veszik a feladatukat, hiszen ha időben észreveszik és feltárják, a gyermekekkel kapcsolatos problémákat sokkal könnyebben lehet segíteni és megoldani a „gondokat”. Szakmaiság, szervezettség, odafigyelés, folyamatos együttműködés és visszacsatolás a rendszer mozgató eleme. Elmondhatjuk, hogy ezekkel az alapokkal sikeresen működik.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Ebből Ebből Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek száma száma száma száma száma 152 3 0 0 231 163 3 0 0 26 186 3 0 0 30 195 3 0 0 17 152 3 0 0 14 81 5 0 0 12 Forrás: TeIR, KSH Tstar

A rászoruló családok gyermekeinek védelmét szolgálja a helyi önkormányzatoknál igényelhető rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Sajnos folyamatosan emelkedik azon családok száma, akik rászorulnak erre a kedvezményre. Ennek oka az egyre több embert érintő munkanélküliség miatt kialakult rossz életkörülmények (eladósodottság). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. Ez a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény segítséget nyújt a bajba jutott családoknak. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma a táblázat adatai szerint éves szinten csökkenést mutat. Az ebből részesedő tartós beteg és fogyatékos gyermekek száma stagnált, 2013.- ban emelkedett meg 2 fővel. Diósjenőn kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény már 2008 óta nincsen. A rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008-tól kedve napjainkig drasztikusan lecsökkent.

~ 53 ~

Sokan azért esnek/estek ki a kedvezményekből mivel nem voltak hajlandóak időben eleget tenni azon követelménynek, hogy időben behozzák és benyújtsák a megállapításhoz szükséges iratokat. Annak ellenére, hogy többszöri figyelmeztetést és tájékoztatást szoktak kapni az illetékes előadótól.

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Diósjenőn, gyermek jogán járó „helyi” juttatás nincsen és soha nem is volt.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvétkezésben résztvevők támogatásban étkeztetésben résztvevők étkezésre ellátásban részesülők részesülők száma jogosultak részesülők száma iskola 1-8. száma száma óvoda száma 1-13. száma évfolyam évfolyam

2008

26

40

27

104

0

0

2009

33

47

22

101

4

0

2010

27

34

14

116

11

0

2011 2012

31 27

56 49

12 14

101 0 0 112 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

A helyi viszonyokat jól tükrözi ez a táblázat egyaránt az óvodára és az iskolára vonatkozóan. Az óvodáztatási támogatás csak 2 évben volt (2010. és 2009.) azóta ez a juttatás megszűnt. A nyári étkeztetés a gyermekek számára nincs biztosítva, nyári étkeztetés már 2008. előtt sem volt Diósjenőn. Ingyenes étkezésben ingadozó értékekkel ugyan, de még így is sokan részesülnek mind az óvodában, mind pedig az iskolában. Az 50%- os kedvezményben részesülő száma a 2008. –as adatokhoz képest csökkent. Kedvezményben részesülnek a csak menzát fogyasztó általános iskolások is. Az ő esetükben a kedvezmény mértéke 50% és 25%.

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nem releváns. Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek a településen nincsenek.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nem releváns.

~ 54 ~

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A HH és HHH –s gyermekek számára a szolgáltatásokhoz való hozzáférés teljes mértékben biztosított, akárcsak a fogyatékkal élő gyermeknek. Hozzáférés számukra minden szolgáltatáshoz biztosított.

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnői álláshely évek óta betöltött, többszörösen képzett és átképzett védőnő látja el, azonban a rá jutó gyermekek száma drasztikusan csökkenni látszik. A védőnői ellátás fő területei: · tanácsadóban végzett gondozási tevékenység · családlátogatások · oktatási intézményekben végzett védőnői feladatok

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év 2008 2009 2010 2011 2012 2013

védőnői álláshelyek száma 1 1 1 1 1 1

Egy védőnőre jutó gyermekek száma 455 444 417 413 370 n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Diósjenőn külön épületben található a háziorvosi és a gyermekorvosi rendelő a védőnői szolgálattal együtt. A védőnői szolgálat az Önkormányzat intézményeihez tartozik. A védőnő és a gyermekorvos egymás munkáját segítve és kiegészítve látják el a település „gyermekeinek” szakszerű ellátását. Munkakapcsolatuk régi, harmonikus és jól együttműködő. Leterheltségük közel azonos arányú. A védőnő csak ezt a települést látja el. A gyermekorvosi ellátás mellett, Diósjenőn rendszeresen működött és működik is a védőnői ellátás.

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Sajnos, mint azt a táblázat adataiból is látható a gyermekek száma folyamatosan csökken, ezáltal csökken a gyermekorvos által ellátottak száma is. Diósjenő a háziorvosi ellátás tekintetében nagyon jó helyzetben van, hiszen e településen két háziorvos is rendel, valamint külön gyermekorvos ellenben azokkal a településekkel, ahol csak egy esetleg egy orvos sincsen.

~ 55 ~

Ahogyan azt a tábla is mutatja csak külön felnőttek és csak külön gyermekek részére tervezett orvosi szolgálatok vannak. Gyerekek és felnőttek részére külön nincsen szervezve.

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői év

2008 2009 2010 2011 2012

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma 0 0 0 0 0

Háziorvos által ellátott személyek száma 13878 16220 16198 16245 n.a

Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

5944 n.a 6289 n.a 6239 n.a 5765 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi- szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Diósjenőn pontos adatok és felmérések nem készültek a 0-7 éves korúak speciális ellátási igényeire vonatkozóan. Jelenleg az a működő rendszer, hogy a védőnő, a gyermekorvos valamint az óvodapedagógusok amennyiben speciális ellátási, rehabilitációs és fejlesztési igényeket állapítanak meg, vagy tartanak szükségesnek, értesítik a szülőt az általuk tapasztaltakról. Véleményüket és álláspontjaikat felvázolják és tájékoztatják a szülőket az ilyen esetekre szolgáló lehetőségekről és igénybe vehető szolgáltatásokról. Diósjenő településen nincsen speciális egészségügyi, szociális és oktatási ellátás.

d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgáltatás a községben a Nyugat - Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat keretében biztosított. 1 fő látja el ezt a tevékenységet, napi négy órában. Krízishelyzetben lévő családok és gyerekek fordulhatnak hozzá az alapellátások biztosításának elintézése végett. A gyermekjóléti szolgálatok kiemelt feladata: a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése, mely a prevenciós munka első számú eszköze. Alapellátásba vett gyermekek ellenőrzése és segítése, családi és iskolai problémák megoldása külső segítséggel.

e) gyermekvédelem A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét, pénzbeli természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

~ 56 ~

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Diósjenő Önkormányzata a krízishelyzetbe kerülő szülők részére rendkívüli és azonnali segélyt nyújt, ennek összege maximálisan: 10.000 Ft. A települési önkormányzat képviselő testülete a gyermeket meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Súlyos krízishelyzetben az önkormányzat jegyzője a gyermekek azonnali családból való kikerülését indítványozza a gyermekotthonba való elhelyezés iránt.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Diósjenőn a gyermekek számára sokfajta egészségfejlesztési és sportprogram vehető igénybe. A különböző sportok űzésének lehetősége minden gyermek számára hozzáférhetőek, korlátozás nélkül, hiszen a településünk nagy gondot fordít az egészség megőrzésére és javítására. Kerékpározás a legkedveltebb elfoglaltság a gyermekeknek. Az általános iskolában az oktatási rendbe beépített a testnevelés, és a kötelező órákon kívül autodidakta módon vehetnek részt a gyermekek a következő sportokban: foci, kosárlabda, judo, asztali tenisz, női labdarúgás. Az általános iskola ingyenes és térítés ellenében igénybe vehető szabadidős elfoglaltságokat szervez a gyermekek számára. A zenétől a képzőművészeten át a táncig. A gyermekek számára a nyári szünet idejére táborokat szerveznek mind a református, mind a katolikus egyház. Ezek a gyermektáborok évről évre növekvő látogatottságnak örvendenek és ingyenesek. Sport és képzőművészeti táborok is megrendezésre kerülnek a nyári szünidőre, de ezek térítés ellenében vehetőek igénybe. Ezért ezekben a programokban a mélyszegénységben élő és roma gyerekek a szülők anyagi viszonyai miatt nem vehetnek részt. A szervezett programok és táborok azonban a teljes szünidő csak egy részére biztosítanak ellátás és felügyeletet. A hátralévő többi időben a szülőknek maguknak kell megoldaniuk a gyermekeik elhelyezését, nyaralását stb..

~ 57 ~

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes 50 százalékos Ingyenes étkezésbe mértékű Ingyenes étkezésbe Óvodáztatási Nyári n kedvezménye tankönyvtámogatásba étkeztetésbe n résztvevő s étkezésre ellátásban résztvevő n részesülők n részesülők k száma jogosultak részesülő száma száma k száma iskola 1-8. száma 1-13. k száma óvoda évfolyam évfolyam

2008

26

40

27

2009 2010 2011 2012

33 27 31 27

47 34 56 49

22 14 12 14

104

0

0

101 4 0 116 11 0 101 0 0 112 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Az óvodáztatási támogatás mindössze 2 évben volt biztosítva (2010. és 2009.) azóta ez a juttatás Diósjenőn megszűnt. Nyári étkeztetés már 2008. előtt sem volt Diósjenőn és azóta sincs a településünkön. Ingyenes étkezésben ingadozó értékekkel ugyan, de még így is sokan részesülnek mind az óvodában, mind pedig az iskolában. Az 50%- os kedvezményben részesülő száma a 2008. –as adatokhoz képest csökkent. Az étkezési díjak megállapítása és kiszámítása a törvény előírásainak megfelelően történik. Diósjenőn a tankönyvellátás szinte mindig ingyenes volt, jelenleg van, akinek fizetni kell érte. Kedvezményben részesülnek a csak menzát fogyasztó általános iskolások is. Az ő esetükben a kedvezmény mértéke 50% és 25%- ék közötti. A közétkeztetés tehát biztosított Diósjenőn (tízórai, ebéd, uzsonna) az óvodás és iskolás gyermekek számára az iskola és óvoda működésének ideje alatt, a nyári étkeztetés azonban nem. Olyan programot indítottak el mind az óvodában és az iskolában is, hogy beosztva több szülő gyümölcsöket hoz az adott osztály, illetőleg óvodai csoport részére. Ez a rendszer bevált és működik.

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem releváns.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Nem releváns.

~ 58 ~

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az oktatás az egyik legérzékenyebb terület, ahol előfordul vagy előfordulhat a hátrányos megkülönböztetés.

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Diósjenőn hátrányos helyzetű gyermekek száma összesen 75 fő. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 33 fő összesen. Sajátos nevelési igényű gyermekek száma 5 fő, akikről tudomásunk van, de ezeknek a gyermekek egyike sem jár a településen óvodába és iskolába, mivel sajátos fejlesztést igényelnek. Ezek a gyerekek ezért, ennek megfelelő speciális intézményekbe járnak más városba, ahol számukra (Vác, Balassagyarmat) a megfelelő szakmai és speciális fejlődés és tanulás biztosított. Diósjenőn vannak olyan gyerekek az iskolában, akik erős beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdenek. Az ilyen gyermekek nem külön osztályokba járnak, hanem a többi tanulóval együtt vannak, elkülönítés nincsen, azonban némileg több odafigyelést és plusz segítséget igényelnek. A magatartási és tanulási nehézséggel küzdő gyerekek száma vélhetően jóval több,– a tanári visszajelzések alapján – de pontos adatokat az iskolától sajnos többszöri kérés ellenére sem kaptunk. Pontos adataink csak 2012.- re vonatkozóan vannak:

Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók: -

tanulmányaikat magántanulóként folytató SNI – tanulók a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, valamint SNI- tanulók orvosi igazolás alapján: általános iskola: 4 fő gyógypedagógiai nevelésből visszahelyezettek és folyamatosan figyelemmel kísért tanulók: 12 fő testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, súlyos halmozottan fogyatékos SNI-s gyerekek, tanulók: óvoda: 4fő, iskola: 4 fő beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos SNI-s gyermekek, tanulók: óvoda: 4 fő, iskola: 4fő a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége miatt SNI-s gyerekek, tanulók: óvoda: 4 fő, iskola: 12fő korai fejlesztés, gondozás: 12 fő fejlesztő felkészítés (5-7 év között) a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek részére a kötelező óvodai nevelésben való részvétel miatt: 12 fő egyéb fejlesztő felkészítés: 12 fő

~ 59 ~

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Diósjenőn az általános iskolában külön nincsen sem gyógypedagógus, sem iskolapszichológus. Az Aranydió Egységes Óvoda és Bölcsödében egy óvónő rendelkezik gyógypedagógiai végzettséggel. A szolgáltatások kistérségi szinten biztosítottak.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Diósjenőn nincs hátrányos megkülönböztetés az oktatás, nevelés területén, tehát az intézményekben szegregáció nincs.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Nem releváns.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem releváns.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Kedvezményes nyári étkezés nem biztosított a településen. Nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. Iskolás gyerekek nyári felügyelete nem megoldott.

1. Igényfelmérés. 2. Szülők figyelmének felhívása a kedvezmény határidejének lejártára és az étkezés lehetőségére. 3. Pályázatok figyelemmel kísérése, pályázati források igénylése, más településekkel való kapcsolat keresése, közös szervezés.

~ 60 ~

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény, Polgári törvénykönyv és a Munka Törvénykönyve, valamint számos nemzetközi jogszabály is (Tanács 79/7/EGK irányelve, Tanács 76/207/EGK irányelve). Ugyanakkor a nők és a férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség a „jogszabályi tilalmak” ellenére mégis fennáll. A nők esélyegyenlőségének jogi alapvetései, hogy · a nők és a férfiak egyenjogúak, egyenlő jogok illetik meg őket minden polgári, politikai, gazdasági, kulturális, szociális jog tekintetében, · a nőket a férfiakkal egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, a munkafeltételek, szakképzés, előmeneteli lehetőségek terén · szociális biztonság területén. A munkaviszonnyal, a munka díjazásával kapcsolatban érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak. A nők esetében figyelemmel kell lenni a védett tulajdonságokra: nem, családi állapot, anyaság és terhesség tekintetében, ellenben ez a figyelembevétel gyakran nem érvényesül.

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők a változó képzettségi körülmények, a pályakezdők szakmai tapasztalat hiánya, alacsony iskolai végzettség, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. Tapasztalatok szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás, nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépés esélyeit. A nők iránti „munkahely”védelmi rendszer sem működik megfelelően. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

év

2008 2009 2010 2011

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

férfiak

nők

férfiak

nők

1192 951 1172 1084

1207 1184 1153 1037

580 560 534 537

490 455 378 431

Munkanélküliek férfiak

nők

86 56 112 78 87 82 95 88 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

A táblázat adatai arról adnak tájékoztatást, hogy a településen milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. A munkavállalási korú lakosság a 15-64 év közöttiek. A települési adatokat figyelembe véve elmondható, hogy a munkavállalási korú nők száma 2010-2012-ben kevesebb, mint a férfiaké, a munkanélküli nők száma szinte közel azonos a férfiakéval. Diósjenőn a munkanélküli nők jelentős részét a roma nők teszik ki.

~ 61 ~

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Ezeket a képzési programokat a munkaügyi központ szervezi.

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettséggel bíró nőknek Diósjenőn csak az alkalmi foglalkoztatás és a közmunka biztosít munkalehetőséget.

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év

15 éves és idősebb lakosság száma összesen

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma

összesen

nő

férfi

összesen

nő

férfi

Összesen

nő

férfi

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2001

2326

1130 1196

1861

899

962

465

20,0%

231

20,4%

234

19,6%

2011

2763

1333 1430

2154

1079 1075

609

22,0%

254

19,1%

355

24,8%

A 2001-es adatokhoz képest 2011-re jelentősen megnövekedett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező nők és férfiak száma is.

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése pl. bérezés területén nehezen vizsgálható jelenség. Településünkön ez nem releváns.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Diósjenőn nemrégiben került felújításra a régi óvoda – Aranydió Egységes Óvoda és Bölcsőde - elnevezéssel. Az óvodai férőhelyek száma 120 fő. A nők elhelyezkedése szempontjából fontos tényező, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megoldott legyen. A helyi óvoda reggel 7 órától délután 17 óráig tart nyitva, ezzel biztosítva a gyermekek napközbeni felügyeletét, nevelését, oktatását és étkeztetését. Településünkön családi napközi nem működik.

~ 62 ~

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. A védőnői hálózat hatékony működése szolgálja a gyermekek és az anya védelmét. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már a várandós korban kezdik meg. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek átadása megfelelő. Egy védőnő nem csak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem a kismama lelki és gyakorlati segítése is a feladata. Kapcsolatot tart a házi orvossal, a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat családgondozójával és az önkormányzattal is. Az életkor kitolódása (sok esetben fontosabb a karrier kiépítése, mint a családalapítás), a nem rendszeres vagy alacsony jövedelem, a lakáshiány, a kilátástalanság, eladósodás, a létbizonytalanság miatt, évről évre csökken a születendő gyerekek száma.

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

2008 2009 2010 2011 2012

1 1 1 1 1

0-3 év közötti gyermekek száma 116 104 95 94 79

átlagos gyermekszám védőnőnként 116 104 95 94 79 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak, illetőleg a nők ellen irányuló erőszak nem jellemző a községben.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Diósjenőn anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik. A legközelebbi anyaotthon Balassagyarmaton, még a családok átmeneti otthona Salgótarjánban érhető el.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Diósjenőn a közéletben a nők aktivitása magasabb, mint a férfiaké. A hivatalban, szociális, nevelési, oktatási területen a férfiak száma elenyésző, ellenben jóval több a női munkaerő. Az önkormányzati képviselő-testületben 1 nő tölt be képviselői tisztséget. Női vezetője van a helyi idősek napközi otthonának, óvodának, postának, patikának és a helyi takarékszövetkezetnek is. A helyi civil szervezetek munkájában is női többség a domináns.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések ~ 63 ~

Sajnos Diósjenőn nincs elegendő munkahely, a közfoglalkoztatás során igyekszik az önkormányzat a nőket egyenes arányban foglalkoztatni a férfiakkal együtt.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Emelkedő tendenciát mutat a 1.Inaktivitás okának feltárása családsegítő, munkanélküli nők aránya a településen. védőnő, óvoda, iskola bevonásával.

~ 64 ~

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXXI. tv. értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer: saját jogú és hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik az öregségi nyugdíj és a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások: 1. az özvegyi nyugdíj 2. az árvaellátás 3. a szülői nyugdíj 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások, valamint 5. az özvegyi járadék.

3. számú táblázat - Öregedési index

2001 2008 2009 2010 2011

0-14 éves korú 65 év feletti állandó állandó lakosok lakosok száma száma (fő) (fő) 523 119 445 117 449 444 439 417 437 413

Öregedési index (%) 439,5% 380,3% 101,1% 105,3% 105,8% Forrás: Teir, Ksh Tstar

Diósjenő települése, lassan de biztosan elindult az elöregedés lejtőjén. Egyre növekszik az idősödő korosztály és öreg korosztály száma, míg a fiatal utánpótlás száma folyamatosan fogyni kezdett. Az időskorúak száma is csökkenő tendenciát mutat, az öregedési index csökken. Településünkön több a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfi, mint a nő. Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok és növekszik az özvegyek aránya. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma. A településen ezért gyakrabban lesznek bűnelkövetés alanyai (betörés, terménylopás, megtévesztés). Ezen háztartások nagy részét alacsony nyugdíjjal rendelkező nők alkotják. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom, a helyi közösség nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított magatartástól. Az idősek helyzetét nehezíti, hogy a család aktív tagjai távol vannak vagy a megélhetési gondok miatt több mint nyolc órát dolgoznak, így kevés idő marad az idősek gondozására, a velük való együttlétre, törődésre. Az idős ember egyedül marad, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége szűkül.

~ 65 ~

Ez nagyon sok embernél okoz pszichés zavarokat, ami gyakran együtt jár a tényleges megbetegedések kialakulásával. Gyakorinak mondható a depresszió és a dementia és a szellemi leépülés az idősek körében. Fentiek miatt egyre inkább nő a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény, ami jelentős kihívás elé állítja nemcsak az idősek családtagjait, hanem az önkormányzatot is. Némely idős embernek sokszor nem is konkrét fizikai segítségre van szüksége, hanem lelkire… valakire, aki meghallgatja és megérti őt. A nyugdíjasok összlétszáma 2011-re lecsökkent. Ezt a csökkenés megfigyelhető a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak és nők körében is. A nyugdíjban és egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülők nők száma a 2008-as számokhoz képest erőteljesebben csökkent, számuk kevesebb mint a férfiaké.

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak száma 2008 527

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

431

958

2009

531

430

961

2010

504

411

915

2011

512

404

916 Forrás: TeIR, KSH Tstar

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Diósjenő önkormányzata az idősek és nyugdíjasok részére munkalehetőséget biztosítani nem tud. A helyi idősek és nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesebbek szívesen végeznének még a nyugdíj mellett egyéb jövedelemkiegészítő tevékenységet, erre viszont esély és lehetőség a munkaerőpiacon nemigen van.

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Nem releváns.

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén, a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó adat nincs.

~ 66 ~

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Diósjenőn az idősek egészségügyi alapellátását a háziorvosi szolgálat biztosítja, az egészségügyi szakellátások a közeli városokban, Rétságon, Vácon és Balassagyarmaton érhetők el. Az idősek kórházi kezelésekre való szállításáról betegszállító szolgálat gondoskodik. A településen lehetőség van étkeztetésre, melynek során az időseknek házhoz szállítják az ételt. A házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is megoldott a községben. A szolgáltatást igénybe vevők száma folyamatosan emelkedik. Diósjenőn már évek óta működik az Öregek Nappali Otthona (ÖNO), ahol az idősek számára minden lehetőség biztosított az adott keretek között (nappali foglalkozások, mosási és fürdési lehetőség, könyvtár, televízió, étkezés, egészségügyi ellátás stb.). A kedvező adottságok ellenére, mégis szinte elenyésző számban veszik igénybe.

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év 2008 2009 2010 2011 2012

64 év feletti lakosság száma fő 445 449 439 437 437

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 21 5% 24 5% 21 5% 21 5% 22 5% Forrás: TeIR, KSH Tstar

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A községben nyugdíjasklubok nem működnek. A helyi ÖNO ellenben minden idős ember számára nyitva áll. A helyi egyházak és egyházi szervezetek gyakran szerveznek programokat, ahol az idősek rendszeresen részt is vesznek. (kirándulások, rendezvények, előadások, búcsúk és falunapok stb.)

c) idősek informatikai jártassága Diósjenőn a nemrégiben átadott IKSZT – ben az idősek számára is ingyenes számítógép és internet használat áll rendelkezésükre. Az ott dolgozók szívesen segítenek és megmutatják azok használatát.

~ 67 ~

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Diósjenőn jelenleg az ÖNO, mint szociális intézmény jó lehetőség az idős emberek számára, hogy napközben ne magányosan, hanem társaikkal együtt töltsék a mindennapokat, megfelelő nappali gondozásban, ellátásban részesüljenek. A település nyugdíjas lakói szívesen vesznek részt a községben szervezett programokon, pl. majális, falunap, palóc-gulyás fesztivál, szüreti bál és egyházi rendezvényeken. A gyermekek számára szervezett táborokban gyakori vendégek, mint nagyszülők, és mint a régi mesterségek tudói. Az idősek nagyon kedvelik az ilyen programokat, hiszen itt lehetőséget kapnak a tudásuk átadására a fiatalabb nemzedéknek (kosárfonás, fafaragás, szövés stb.). Sokat tanulhatunk még tőlük.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Az idős korosztály könnyen bűncselekmény áldozatává.

válik Kérdőíves felmérés a tapasztalatokról, problémákról Bűnmegelőző előadások tartása a rendőrség bevonásával, folyamatos tájékoztatás. Településünkön több a nyugdíjban, Igényfelmérés. nyugdíjszerű ellátásban részesülő idős, Önkéntesek szervezése a nyári (pl. fűnyírás) és téli (pl. hólapátolás) háztartási munkák akik egyedül élnek. elvégzésére. Ügyintézés nehézségei. Segítségnyújtás a hivatalos ügyekben, tájékoztatás.

~ 68 ~

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékos emberek és azok családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi fogyatékos, de élnek köztünk vakok és siketnémák is. A fogyatékosság hátterében több tényező bonyolult kölcsönhatása állhat, ilyenek lehetnek például a testi, pszichológiai, szociális vagy örökletes tényezők. A fogyatékkal élők legnagyobb részének egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű rokkantnyugdíj, járadék vagy segély. Egyes esetekben az iskolai végezettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. Ezen ellátások számukra szűkös megélhetést biztosítanak.

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A tartós egészségügyi problémával, valamint a fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak. Sajnálatos módon az önkormányzat nem tud a megváltozott munkaképességű emberek számára tartós munkalehetőséget biztosítani, csak a közfoglalkoztatás keretén belül.

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem releváns.

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Nem releváns.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élők legnagyobb részének egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű rokkantnyugdíj, járadék vagy segély. A fogyatékkel élők számára az alábbiakban felsorolt ellátási formákat biztosítanak a jogszabályok: · fogyatékossági támogatás · rokkantsági járadék · közlekedési kedvezmény · parkolási igazolvány · fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított alapellátási formák - szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás

~ 69 ~

-

szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon

Az Érsekvadkerti Kolping Támogató Szolgálat a fogyatékosok támogató szolgálatát működteti a rétsági kistérség összes településén, így Diósjenőn is. Diósjenő szerencsésnek mondható abból a szempontból is, hogy e település ad helyet egy nagy létszámú fogyatékos személyek számára fenntartott megyei intézménynek a Dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló gondozó Otthonnak. Ez az intézet számos fogyatékos személynek a lakóhelye és nem utolsósorban a falu lakossága egy részének munkahelyet is biztosít. Az alábbi táblázat a megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásban részesülők számát mutatja a településen. A számok emelkedő, majd csökkenő és végül jelentősen emelkedő értékeket mutatnak. Ezen adatok csak a helyi adatgyűjtést tükrözik, melyet a Dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló gondozó Otthon bocsátott a rendelkezésünkre. A TEIR adatbázis szerint a számuk 0.

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma év

megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek személyek ellátásaiban szociális ellátásaiban részesülők száma részesülők száma

2008

67

327

2009

63

316

2010 2011

56 177

298 177 Forrás: Helyi adatgyűjtés

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati akadálymentesítettsége

tulajdonban

lévő

középületek

Az önkormányzat megoldotta a közintézmények akadálymentesítését (pl. a gyógyszertár, az önkormányzat, az élelmiszerüzletek, az óvoda és iskola, az orvosi rendelő) így minden a mozgáskorlátozott számara könnyen megközelíthető és elérhető.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az akadálymentesítés az intézményekben és azok közvetlen környezetében megoldott, így a fogyatékkal élők számára könnyen elérhető a közszolgáltatások, a sport- és kulturális

~ 70 ~

programokban való részvétel. A fogyatékkal élők jelenléte a helyi emberek számára nem meglepő, hiszen évtizedek óta a falu lakosainak számítanak, templomba járnak, vásárolnak és utaznak, rendezvényeken és ünnepségeken szerepelnek.

c) munkahelyek akadálymentesítettsége A településen lévő munkahelyek igyekeznek megfelelni a jogszabályi elvárásoknak, ahol az akadálymentesítettség még nem biztosított, ott ennek a problémának a kiküszöbölése folyamatosan megtörténik.

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Diósjenőn sajnos több helyen a gyalogos forgalom céljára épített járdák műszaki állapota nem megfelelő. A járdák megkopottak, felszínük nem egyenletes, töredezettek, megsüllyedtek vagy a fák gyökerei által megemelkedettek, a járdaszakaszok vége nincs kiképezve a fogyatékkal élők számára történő biztonságos és könnyebb közlekedéshez, de ez problémát jelent a nehezebben közlekedő idősebb korosztály számára is. A parkok akadálymentesítése megtörtént.

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A megyei fenntartású Dr. Dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló gondozó Otthon által megszervezett és megoldott. Természetesen a helyi önkormányzat is minden segítséget megad az otthon és az ott lakói számára, hogy a faluban illetőleg más településeken tartandó ünnepségeken és egyéb rendezvényeken a fogyatékkal élők részt tudjanak venni.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem releváns.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A településen több járdaszakasz műszaki 1. Felmérés. állapota nem megfelelő, balesetveszélyes. 2. A járdák felújítása, akadálymentesítése pályázati források bevonásával.

~ 71 ~

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A helyi önkormányzatnak, a kulturális és oktatási intézményeknek, a községben működő kisés közép vállalkozóknak, mezőgazdasági őstermelőknek, az egyház képviselőinek, és a falu minden lakosának közös érdeke és felelőssége, hogy Diósjenő a jövőben még inkább élhetőbb településsé váljon. A községben működnek civil szervezetek: § Diósjenői Sportegyesület § Cserhát – Lőrincz Judo Klub § Önkéntes Tűzoltó Egyesület § Karitász Egyesület § Kőszirt Néptáncegyüttes § Sporthorgász Egyesület § Polgárőr Egyesület § CivilDió Fiatalok Diósjenőért Egyesület § Boróka Egyesület melyek a közös sport, szórakoztatási, kulturális, környezetvédelmi és fejlesztési célok megvalósításához könnyen mozgósíthatóak, és szívesen veszik ki részüket a munkából a közösségi célok megvalósítása érdekében. Legyen az falunap, majális, sportesemény, nemzeti ünnep, jótékonysági rendezvény, társadalmi munka stb.

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A Diósjenő Község Önkormányzata pénzbeli támogatást nyújt, illetve tartja fenn, a polgárőr egyesület, az óvodát, a védőnői szakszolgálatot, az önkéntes tűzoltó egyesületet. A két egyházközség közötti kapcsolatot egyaránt ápolja, közös rendezvényeket szervez velük.

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség A Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat a rétsági és balassagyarmati térség 31 településén végzi a feladatát. Diósjenő tagja a jelenleg még működő Rétság Többcélú Kistérségi Társulásnak. Diósjenő oszlopos tagja még az Észak Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak, valamint a Dunamenti Regionális Vízmű Zrt, Nyugat Nógrád Vízmű Kft. – nek. A DINÓBER Csatornaberuházó Víziközmű Társulás három települést foglal magában – Diósjenő, Nógrád és Berkenye -.

~ 72 ~

d) a nemzetiségi önkormányzatok esélyegyenlőségi tevékenysége

célcsoportokkal

kapcsolatos

Településünkön Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik, azonban ezen önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenységéről nincsen tudomásunk, sem adatunk.

e) civil szervezetek tevékenysége

célcsoportokkal

kapcsolatos

esélyegyenlőségi

A faluban működő Polgárőrség segíti a rendőrség munkáját a közbiztonság fenntartásában. A Karitász nagyban hozzájárul a gyermekek táboroztatásához, az idősek anyagi és lelki segítéséhez és számukra ünnepségek megrendezéséhez, valamint a mélyszegénységben élők és romák adományokkal való segítésében. A Kőszirt Hagyományőrző és Néptánc Egyesület tagjai mindenben és mindenhol segítenek, amiben csak tudnak. Képviselik a hagyományokat, fellépnek különböző eseményeken, nemzeti ünnepeken. Önzetlenül segítenek az öregek napján, a gyermekek számára húsvéti, karácsonyi stb. „Bütyköldéket” szerveznek a saját költségükre, ezzel is hozzájárulva az összetartozás erősítéséhez és a hagyományok megőrzéshez.

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nincs adat.

~ 73 ~

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyi esélyegyenlőségi programot Diósjenő Község Önkormányzatának képviselő-testülete hagyja jóvá, amelyet a Diósjenői Cigány Kisebbségi Önkormányzat előzőleg véleményez. A Program az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján megtekinthető.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Folyamatos visszacsatolás biztosításának lehetőségei: Diósjenő honlapjának fórumán, kérdőívek kitöltésével, a programot tárgyaló képviselő-testület ülésére történő meghívás révén. Vannak olyan személyek (szervek) akik számára a visszacsatolás kötelező és elengedhetetlen a kívánt célok hatékony megvalósítása érdekében. Lakossági észrevételek megtételének biztosítása a Diósjenői Polgármesteri Hivatal épületében.

~ 74 ~

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport

Következtetések problémák beazonosítása fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid megnevezéssel rövid címmel A közfoglalkoztatottak száma a településen 1. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó folyamatosan növekszik. A tartós, 180 napnál pályázati lehetőségek folyamatos régebben regisztrált munkanélküliek száma á figyelemmel kisérése, további lehetőségek és aránya magasnak mondható. keresése. Romák és/vagy Mélyszegénységben élők, romák 2. Állásbörze mélyszegénymunkanélküliségének és iskolázatlanságának 3. Településen lévő hiányszakmák magas száma. feltérképezése. ségben élők Folyamatosan növekvő eladósodottság.

Gyermekek

Idősek

1. Felmérések készítése az eladósodottság okainak feltárása érdekében, tanácsadás és tájékoztatás szervezése. 1. Igényfelmérés. Kedvezményes nyári étkeztetés nem biztosított a 2. Szülők figyelmének felhívása a településen. Nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény határidejének lejártára és az étkezés kedvezményben részesülők száma. Iskolás lehetőségére. gyerekek nyári felügyelete nem megoldott. 3. Pályázatok figyelemmel kísérése, pályázati források igénylése, más településekkel való kapcsolat keresése, közös szervezés. Az idős korosztály könnyen válik bűncselekmény 1. Bűnmegelőző előadások tartása a áldozatává. rendőrség bevonásával. 2. Kérdőíves felmérés a tapasztalatokról, problémákról. Településünkön több a nyugdíjban, nyugdíjszerű I 1. Igényfelmérés, ellátásban részesülő idős, akik egyedül élnek. 2. Önkéntesek szervezése a nyári (pl. fűnyírás) és téli (pl. hólapátolás) háztartási munkák elvégzésére. Ügyintézés nehézségei.

1.

Emelkedő tendenciát mutat a munkanélküli nők aránya a településen. A településen több járdaszakasz műszaki állapota Fogyatékkal élők nem megfelelő, balesetveszélyes. Nők

1. 1. 2.

Segítségnyújtás a hivatalos ügyekben, tájékoztatás. Inaktivitás okának feltárása családsegítő, védőnő, óvoda, iskola bevonásával. Felújításra váró járdaszakaszok felmérése. A járdák felújítása, akadálymentesítése pályázati források bevonásával

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák egyenlő bánásmódban részesülnek. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élőket visszavezessük a társadalmi felzárkózás útjára. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek biztonságát. Folyamatosan odafigyelünk az idősek életminőségének javítására.

~ 75 ~

Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőséget. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők megfelelő gondozására, ellátására.

Mélyszegénységben élők, romák Intézkedés sorszáma:

1.

Intézkedés címe, Munkanélküliek helyzetének javítása a településen megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Közfoglalkoztatottak száma a településen folyamatosan növekszik. A tartós 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya magasnak mondható. A mélyszegénységben élők és romák munkanélküliségének és iskolázatlanságának magas száma.

Az intézkedéssel A munkanélküliek helyzetének javítása. elérni kívánt cél: -

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 2011. évi CVI. Törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó pályázati lehetőségek Az intézkedés folyamatos figyelemmel kisérése, további lehetőségek keresése. tartalma: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l:

Az intézkedés Polgármester/általa megbízott személy/ felelőse: Az intézkedés megvalósításának 2018. június 30. határideje: Az intézkedés – álláskeresők száma eredményességét – közfoglalkoztatottak száma mérő – pályázatok száma indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához - Humán: polgármesteri hivatal munkatársa szükséges - Pénzügyi: támogatás összege erőforrások - Technikai: közfoglalkoztatáshoz szükséges technikai (humán, felszereltség pénzügyi, technikai): Az intézkedés A munkaügyi kirendeltséggel történő kapcsolattartás révén, a eredményeinek pályázati kiírások függvényében fenntarthatósága:

~ 76 ~

Intézkedés sorszáma:

2.

Intézkedés címe, Munkanélküliek helyzetének javítása a településen megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Közfoglalkoztatottak száma a településen folyamatosan növekszik. A tartós 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya magasnak mondható. A mélyszegénységben élők és romák munkanélküliségének és iskolázatlanságának magas száma.

Az intézkedéssel A munkanélküliek helyzetének javítása. elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról stratégiai dokumentumokka l: Az intézkedés Állásbörze szervezése a munkaügyi kirendeltség, vállalkozói tartalma: szféra bevonásával. Az intézkedés Polgármester/általa megbízott személy felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

2016. június 30. – álláskeresők száma – álláspályázatok száma – részt vevők száma Humán: polgármesteri hivatal, munkaügyi kirendeltség munkatársa, vállalkozók, álláskeresők Pénzügyi: Technikai: börzére alkalmas terem A partnerekkel és álláskeresőkkel történő kapcsolattartás révén, az álláslehetőségek függvényében.

~ 77 ~

Intézkedés sorszáma:

3.

Intézkedés címe, Munkanélküliek helyzetének javítása a településen megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Közfoglalkoztatottak száma a településen folyamatosan növekszik. A tartós 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya magasnak mondható. A mélyszegénységben élők és romák munkanélküliségének és iskolázatlanságának magas száma.

Az intézkedéssel A munkanélküliek helyzetének javítása. elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról stratégiai dokumentumokka l: Az intézkedés A településen lévő hiányszakmák feltérképezése. tartalma: Az intézkedés Polgármester/általa megbízott személy felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

2015. június 30. - hiányszakmák száma

-

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa Pénzügyi: Technikai: számítógép, nyomtató, irodaszerek

A munkaügyi kirendeltséggel és a helyi vállalkozókkal történő kapcsolattartás révén.

~ 78 ~

Intézkedés sorszáma:

4.

Intézkedés címe, Munkanélküliek helyzetének javítása a településen megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

A közfoglalkoztatottak száma a településen folyamatosan növekszik. A tartós, 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma ás aránya magasnak mondható. Mélyszegénységben élők, romák munkanélküliségének és iskolázatlanságának magas száma.

Az intézkedéssel A tartós munkanélküliek álláshoz jutásának elősegítése. elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a stratégiai munkanélküliek ellátásáról dokumentumokkal : Kapcsolatfelvétel és információ kérése a területileg illetékes Az intézkedés munkaügyi kirendeltségtől. Az érintettek tájékoztatása az állás- és képzési lehetőségekről, tartalma: támogatásokról (önkormányzat honlapja, hirdetőtáblája) Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy felelőse: Az intézkedés megvalósításának 2015. június 30. határideje: - munkanélküliek száma Az intézkedés - álláslehetőségek száma eredményességét mérő - képzési lehetőségek száma indikátor(ok): - tájékoztatások száma Az intézkedés megvalósításához - Humán: polgármesteri hivatal munkatársa szükséges - Pénzügyi: erőforrások - Technikai: számítógép, papír, nyomtató (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés A munkaügyi kirendeltséggel történő kapcsolattartás révén, az eredményeinek állás- és képzési lehetőségek függvényében. fenntarthatósága:

~ 79 ~

Intézkedés sorszáma:

5.

Intézkedés címe, Eladósodás megelőzése. megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt Emelkedik az eladósodott személyek, családok száma a településen. esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel Az eladósodottság megakadályozása, késleltetése. elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a stratégiai munkanélküliek ellátásáról dokumentumokkal : Felmérések készítése az eladósodottság okainak feltárása Az intézkedés érdekében, tájékoztatás az adósságkezelési szolgáltatásról a tartalma: családsegítő szolgálat bevonásával. Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy/ felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

2014. június 30. - rendszeres szociális segélyben részesülők száma - álláskeresési segélyben részesülők száma - lakásfenntartási támogatásban részesülők száma - adósságkezelési szolgáltatásban részesülők száma -

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa Pénzügyi: Technikai: számítógép, papír, nyomtató

A családsegítő szolgálat és az érintettek együttműködése révén.

~ 80 ~

Gyermekek

Intézkedés sorszáma:

1.

Intézkedés címe, Gyermekek nyári kedvezményes étkeztetése és felügyelete megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben Nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. feltárt Kedvezményes nyári étkezés nem biztosított a településen. Iskolás esélyegyenlőségi gyerekek nyári felügyelete nem megoldott. probléma megnevezése: Az intézkedéssel A szociálisan rászoruló gyermekek nyári étkezéshez jussanak. elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal :

-

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 30/2013. (IV.30.) EMMI rendelet a települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2013. évben nyújtott támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és ellenőrzésének részletes szabályairól

Az intézkedés Igényfelmérés a nyári étkezésre és felügyeletre vonatkozóan. tartalma: Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy/ felelőse: Az intézkedés megvalósításának 2014. május 1. határideje: Az intézkedés - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők eredményességét száma mérő - igények száma (még csak igényfelmérés történik) indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához - Humán: polgármesteri hivatal munkatársa szükséges - Pénzügyi: erőforrások - Technikai: számítógép, papír, nyomtató (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés Folyamatos együttműködés révén az önkormányzat, a családok és az eredményeinek intézményi munkatársak között. fenntarthatósága:

~ 81 ~

Intézkedés sorszáma:

2.

Intézkedés címe, Gyermekek nyári kedvezményes étkeztetése és felügyelete megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben Nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. feltárt Kedvezményes nyári étkezés nem biztosított a településen. Iskolás esélyegyenlőségi gyerekek nyári felügyelete nem megoldott. probléma megnevezése: Az intézkedéssel A szociálisan rászoruló gyermekek nyári étkezéshez jussanak. elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal : Az intézkedés tartalma:

-

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 30/2013. (IV.30.) EMMI rendelet a települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2013. évben nyújtott támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és ellenőrzésének részletes szabályairól Tájékoztatás: szülők figyelmének felhívása a kedvezmény határidejének lejártára, a jogszabályváltozásra és az étkezés lehetőségére.

Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy felelőse: Az intézkedés megvalósításának 2014. május 1. határideje: - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők Az intézkedés száma eredményességét mérő - tájékoztatások száma indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához - Humán: polgármesteri hivatal munkatársa szükséges - Pénzügyi: erőforrások - Technikai: számítógép, papír, nyomtató (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés Folyamatos együttműködés révén az önkormányzat, a családok és az eredményeinek intézményi munkatársak között. fenntarthatósága:

~ 82 ~

Intézkedés sorszáma:

3.

Intézkedés címe, Gyermekek nyári kedvezményes étkeztetése és felügyelete megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseibe Nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők n feltárt száma. Kedvezményes nyári étkezés nem biztosított a településen. esélyegyenlőségi Iskolás gyerekek nyári felügyelete nem megoldott. probléma megnevezése: Az intézkedéssel A nyári elhelyezést biztonságos megoldása. elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal :

-

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Az intézkedés Pályázati lehetőségek figyelése, más településekkel való kapcsolat tartalma: keresése, közös szervezés a felügyeletre vonatkozóan. Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy felelőse: Az intézkedés megvalósításának 2018. június 30. határideje: Az intézkedés - óvodás- és iskoláskorú gyermekek száma eredményességét - igénylők száma mérő - pályázati lehetőségek száma indikátor(ok): Az intézkedés - Humán: polgármesteri hivatal munkatársa, civilszervezetek megvalósításához és személyek szükséges - Pénzügyi: erőforrások (humán, pénzügyi, - Technikai: számítógép, papír, nyomtató technikai): Az intézkedés Folyamatos együttműködés révén az önkormányzat, eredményeinek civilszervezetek, a családok és közintézmények között. fenntarthatósága:

~ 83 ~

Nők Intézkedés sorszáma:

1.

Intézkedés címe, Munkanélküli nők a településen megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt Emelkedik a munkanélküli nők száma a településen. esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel A munkanélküli nők álláshoz jutásának elősegítése, helyzetének elérni kívánt cél: javítása. A célkitűzés összhangja egyéb 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a stratégiai munkanélküliek ellátásáról dokumentumokkal : Az intézkedés Inaktivitás okának feltárása családsegítő, védőnő, óvoda, iskola tartalma: bevonásával. Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy/ felelőse: Az intézkedés megvalósításának 2015. szeptember 1. határideje: Az intézkedés - Munkanélküli nők száma eredményességét - Feltárt esetek száma mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához - Humán: polgármesteri hivatal munkatársa szükséges - Pénzügyi: erőforrások - Technikai: számítógép, papír, nyomtató (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés Az együttműködő helyi intézmények jelzőrendszerének folyamatos eredményeinek együttműködése révén. fenntarthatósága:

~ 84 ~

Idősek Intézkedés sorszáma:

1.

Intézkedés címe, Bűnmegelőzés az idősek körében megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt Az idősebb korosztály könnyebben válik bűncselekmény áldozatává. esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel Az idősek áldozattá válásának megelőzése. elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb 115/2003. (X.28.) OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzése stratégiai nemzeti stratégiájáról dokumentumokkal : Az intézkedés Felmérés, kérdőív a tapasztalatokról, problémákról a rendőrség, tartalma: polgárőrség bevonásával. Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy/ felelőse: Az intézkedés megvalósításának 2014. május 1. határideje: - Időskorúak száma Az intézkedés - Kiküldött kérdőívek száma eredményességét mérő - Visszaérkezett kérdőívek száma indikátor(ok): - problémák száma Az intézkedés - Humán: polgármesteri hivatal munkatársa, rendőrség, megvalósításához polgárőrség szükséges - Pénzügyi: sokszorosítási költség erőforrások - Technikai: számítógép, formanyomtatvány, fórum (humán, pénzügyi, megtartására alkalmas helyiség (terem), nyomtató technikai): Az intézkedés eredményeinek Együttműködés révén a rendőrséggel, polgárőrséggel. fenntarthatósága:

~ 85 ~

Intézkedés sorszáma:

2.

Intézkedés címe, Bűnmegelőzés az idősek körében megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt Az idősebb korosztály könnyebben válik bűncselekmény áldozatává. esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel Az idősek áldozattá válásának megelőzése. elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb 115/2003. (X.28.) OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzése stratégiai nemzeti stratégiájáról dokumentumokkal : Az intézkedés Bűnmegelőző előadások tartása a rendőrség bevonásával. tartalma: Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy felelőse: Az intézkedés megvalósításának 2015. szeptember 1. határideje: Az intézkedés - Időskorúak száma eredményességét - meghívók/tájékoztatások száma mérő - jelenlévők száma indikátor(ok): Az intézkedés - Humán: polgármesteri hivatal munkatársa, rendőrség, megvalósításához polgárőrség szükséges - Pénzügyi: sokszorosítási költség erőforrások - Technikai: számítógép, formanyomtatvány, fórum (humán, pénzügyi, megtartására alkalmas helyiség (terem), nyomtató technikai): Az intézkedés eredményeinek Együttműködés révén a rendőrséggel, polgárőrséggel. fenntarthatósága:

~ 86 ~

Intézkedés sorszáma:

3.

Intézkedés címe, A településen élő, egyedül álló nyugdíjasok segítése megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben Településünkön több a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő feltárt idős, akik egyedül élnek. esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel A nyugdíjas korúak életvitelének segítése. elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. stratégiai törvény dokumentumokkal: Az intézkedés Igényfelmérés a háztartási, házkörüli munkákra, az ügyintézéssel tartalma: kapcsolatos segítségnyújtásra vonatkozóan. Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

2013. október 30. - időskorúak száma - igények száma -

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa Pénzügyi: Technikai: számítógép, papír, nyomtató

Együttműködés révén az önkormányzat, az önkéntesek és a nyugdíjasok között.

~ 87 ~

Intézkedés sorszáma:

4.

Intézkedés címe, A településen élő, egyedül álló nyugdíjasok segítése megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben Településünkön több a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő feltárt idős, akik egyedül élnek. esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel A nyugdíjas korúak életvitelének segítése. elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. stratégiai törvény dokumentumokkal: Az intézkedés Önkéntesek szervezése a háztartási, házkörüli munkák elvégzésére. tartalma: Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

2016. június 30. - időskorúak száma - igények száma -

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa, önkéntesek Pénzügyi: Technikai: számítógép, papír, nyomtató, házkörüli munkákhoz szükséges eszközök

Együttműködés révén az önkormányzat, az önkéntesek és a nyugdíjasok között.

~ 88 ~

Intézkedés sorszáma:

5.

Intézkedés címe, A településen élő, egyedül álló nyugdíjasok segítése megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben Településünkön több a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő feltárt idős, akik egyedül élnek. esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel A nyugdíjas korúak életvitelének segítése. elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. stratégiai törvény dokumentumokkal: Az intézkedés Segítségnyújtás biztosítása az ügyintézéssel kapcsolatban. tartalma: Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

2016. június 30. - időskorúak száma - igények száma - segítségnyújtások száma -

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa Pénzügyi: Technikai: számítógép, papír, nyomtató

Együttműködés révén az önkormányzat és a nyugdíjasok között az igények függvényében.

~ 89 ~

Fogyatékkal élők Intézkedés sorszáma:

1.

Intézkedés címe, A település járdaszakaszainak felújítása, akadálymentesítése megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben A településen több járdaszakasz műszaki állapota nem megfelelő, feltárt esélyegyenlőségi balesetveszélyes. probléma megnevezése: Az intézkedéssel A gyalogos közlekedésre szolgáló járdaszakaszok biztonságossá és elérni kívánt cél: akadálymentessé tétele. A célkitűzés összhangja egyéb 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet átalakításáról és stratégiai védelméről dokumentumokkal : Az intézkedés A nem megfelelő járdaszakaszok felmérése szakember bevonásával. tartalma: Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy/ felelőse: Az intézkedés megvalósításának 2014. december 31. határideje: Az intézkedés - Nem megfelelő műszaki állapotú járdaszakaszok száma eredményességét - Akadálymentesített járdaszakaszok száma mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához - Humán: szakember szükséges - Pénzügyi: szakértői díj erőforrások - Technikai: fényképezőgép, számítógép (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés Megfelelő szakember, szakértői díj finanszírozásra pénzügyi fedezet eredményeinek biztosításával. fenntarthatósága:

~ 90 ~

Intézkedés sorszáma:

2.

Intézkedés címe, A település járdaszakaszainak felújítása, akadálymentesítése megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben A településen több járdaszakasz műszaki állapota nem megfelelő, feltárt esélyegyenlőségi balesetveszélyes. probléma megnevezése: Az intézkedéssel A gyalogos közlekedésre szolgáló járdaszakaszok biztonságossá és elérni kívánt cél: akadálymentessé tétele. A célkitűzés összhangja egyéb 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet átalakításáról és stratégiai védelméről dokumentumokkal : Az intézkedés Járdák felújítása pályázati források bevonásával. tartalma: Az intézkedés Polgármester /az általa megbízott személy felelőse: Az intézkedés megvalósításának 2015. december 30. határideje: Az intézkedés - járdák száma eredményességét - nem megfelelő műszaki állapotú járdaszakaszok száma mérő - felújított járdák száma indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához - Humán: szakember szükséges - Pénzügyi: pályázati forrás, önrész erőforrások - Technikai: számítógép, építéstechnikai eszközök (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek Pályázati kiírások függvényében. fenntarthatósága:

~ 91 ~

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A

B

C

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés Az feltárt címe, s intézkedéssel esélyegyenlőségi sorszáma megnevezése elérni kívánt cél probléma megnevezése

D

E

F

G

H

I

J

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

A közfoglalkoztatásh oz kapcsolódó pályázati Polgármester/álta lehetőségek la megbízott 2018.06.30. folyamatos személy/ figyelemmel kisérése, további lehetőségek keresése.

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa Pénzügyi: – álláskeresők száma – közfoglalkoztatottak támogatás összege száma – pályázatok Technikai: száma közfoglalkoztatásh oz szükséges technikai felszereltség

A munkaügyi kirendeltséggel történő kapcsolattartás révén, a pályázati kiírások függvényében

Állásbörze szervezése a Polgármester/álta munkaügyi la megbízott 2016.06.30. kirendeltség, személy vállalkozói szféra bevonásával.

Humán: polgármesteri hivatal, munkaügyi kirendeltség – álláskeresők száma – munkatársa, álláspályázatok száma vállalkozók, – részt vevők száma álláskeresők Pénzügyi: Technikai: börzére alkalmas terem

A partnerekkel és álláskeresőkkel történő kapcsolattartás révén, a álláslehetőségek függvényében

A célkitűzés összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés stratégiai megvalósításána eredményességét tartalma felelőse dokumentumokka k határideje mérő indikátor(ok) l

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

Közfoglalkoztatotta k száma a településen folyamatosan növekszik. A tartós 180 napnál régebben regisztrált Munkanélküliek munkanélküliek helyzetének száma és aránya javítása a magasnak településen mondható. A mélyszegénységben élők és romák munkanélküliségén ek és iskolázatlanságának magas száma.

2

Közfoglalkoztatotta k száma a településen folyamatosan növekszik. A tartós napnál Munkanélküliek 180 régebben regisztrált helyzetének javítása a munkanélküliek száma és aránya településen magasnak mondható. A mélyszegénységben élők és romák munkanélküliségén

- 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 2011. A munkanélküliek évi CVI. Törvény a közfoglalkoztatásró helyzetének l és a javítása. közfoglalkoztatásh oz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról

1991. évi IV. törvény a A munkanélküliek foglalkoztatás elősegítéséről és a helyzetének munkanélküliek javítása. ellátásáról

~ 92 ~

A

B

C

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés Az feltárt s címe, intézkedéssel esélyegyenlőségi elérni kívánt cél sorszáma megnevezése probléma megnevezése

D

E

F

G

H

A célkitűzés összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés stratégiai megvalósításána eredményességét tartalma felelőse dokumentumokka k határideje mérő indikátor(ok) l

I

J

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

A munkaügyi kirendeltséggel és a helyi vállalkozókkal történő kapcsolattartás révén.

A munkaügyi kirendeltséggel történő kapcsolattartás révén, az állásés képzési lehetőségek függvényében

ek és iskolázatlanságának magas száma.

3

Közfoglalkoztatotta k száma a településen folyamatosan növekszik. A tartós 180 napnál régebben regisztrált Munkanélküliek munkanélküliek helyzetének száma és aránya javítása a magasnak településen mondható. A mélyszegénységben élők és romák munkanélküliségén ek és iskolázatlanságának magas száma.

1991. évi IV. törvény a A A településen lévő Polgármester/álta munkanélküliek foglalkoztatás hiányszakmák la megbízott 2015.06.30. elősegítéséről és a helyzetének feltérképezése személy munkanélküliek javítása. ellátásáról

hiányszakmák száma

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa Pénzügyi: Technikai: számítógép, nyomtató, irodaszerek

4

A közfoglalkoztatotta k száma a településen folyamatosan Munkanélküliek növekszik. A tartós, 180 napnál helyzetének javítása a régebben regisztrált településen munkanélküliek száma ás aránya magasnak mondható. Mélyszegénységben élők, romák

Kapcsolatfelvétel és információ kérése a területileg illetékes 1991. évi IV. munkaügyi A tartós törvény a kirendeltségtől. Az munkanélküliek Polgármester /az foglalkoztatás érintettek álláshoz általa megbízott 2015.06.30. elősegítéséről és a tájékoztatása az jutásának személy munkanélküliek állás- és képzési elősegítése. ellátásáról lehetőségekről, támogatásokról (önkormányzat honlapja, hirdetőtáblája)

munkanélküliek száma álláslehetőségek száma - képzési lehetőségek száma - tájékoztatások száma

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa - Pénzügyi: - Technikai: számítógép, papír, nyomtató

~ 93 ~

A

B

C

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés Az feltárt s címe, intézkedéssel esélyegyenlőségi elérni kívánt cél sorszáma megnevezése probléma megnevezése

D

E

F

G

H

I

J

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

- rendszeres szociális segélyben részesülők száma - álláskeresési segélyben részesülők száma lakásfenntartási támogatásban részesülők száma adósságkezelési szolgáltatásban részesülők száma

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa - Pénzügyi: - Technikai: számítógép, papír, nyomtató

A családsegítő szolgálat és az érintettek együttműködése révén.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma igények száma (még csak igényfelmérés történik)

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa - Pénzügyi: - Technikai: számítógép, papír, nyomtató

Folyamatos együttműködés révén az önkormányzat, a családok és az intézményi munkatársak között.

A célkitűzés összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés stratégiai megvalósításána eredményességét tartalma felelőse dokumentumokka k határideje mérő indikátor(ok) l

munkanélküliségén ek és iskolázatlanságának magas száma.

5

Eladósodás megelőzése.

Felmérések készítése az eladósodottság 1991. évi IV. okainak feltárása Emelkedik az Az törvény a eladósodott érdekében, Polgármester /az eladósodottság foglalkoztatás személyek, tájékoztatás az általa megbízott 2014.06.30. megakadályozás elősegítéséről és a családok száma a személy/ adósságkezelési a, késleltetése. munkanélküliek településen. szolgáltatásról a ellátásáról családsegítő szolgálat bevonásával.

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1

Nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. Gyermekek nyári Kedvezményes kedvezményes nyári étkezés nem étkeztetése és biztosított a felügyelete településen. Iskolás gyerekek nyári felügyelete nem megoldott.

- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 30/2013. (IV.30.) A szociálisan EMMI rendelet a rászoruló települési gyermekek nyári önkormányzatok étkezéshez részére szociális jussanak. nyári gyermekétkeztetés céljából 2013. évben nyújtott támogatás igénylésének, döntési

Igényfelmérés a Polgármester /az nyári étkezésre és általa megbízott 2014.05.01. felügyeletre személy vonatkozóan.

~ 94 ~

A

B

C

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés Az feltárt s címe, intézkedéssel esélyegyenlőségi elérni kívánt cél sorszáma megnevezése probléma megnevezése

D

E

F

G

H

I

J

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

Humán: Rendszeres polgármesteri gyermekvédelmi hivatal munkatársa kedvezményben - Pénzügyi: - részesülők száma - Technikai: tájékoztatások száma számítógép, papír, nyomtató

Folyamatos együttműködés révén az önkormányzat, a családok és az intézményi munkatársak között.

és óvodásiskoláskorú gyermekek száma - igénylők száma - pályázati

Folyamatos együttműködés révén az önkormányzat,

A célkitűzés összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés stratégiai megvalósításána eredményességét tartalma felelőse dokumentumokka k határideje mérő indikátor(ok) l rendszerének, folyósításának, felhasználásának és ellenőrzésének részletes szabályairól

2

- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 30/2013. (IV.30.) EMMI rendelet a települési önkormányzatok A szociálisan Gyermekek nyári Gyermekek nyári részére szociális rászoruló kedvezményes kedvezményes nyári gyermekek nyári étkeztetése és étkeztetése és gyermekétkeztetés étkezéshez felügyelete céljából 2013. felügyelete jussanak. évben nyújtott támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és ellenőrzésének részletes szabályairól

3

Gyermekek nyári kedvezményes étkeztetése és felügyelete

Nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma.

A nyári elhelyezést biztonságos megoldása.

Tájékoztatás: szülők figyelmének felhívása a kedvezmény Polgármester /az határidejének általa megbízott 2014.05.01. lejártára, a személy jogszabályváltozásr a és az étkezés lehetőségére.

- 1997. évi XXXI. Pályázati Polgármester /az törvény a lehetőségek általa megbízott 2018.07.30. gyermekek figyelése, más személy védelméről és a településekkel való

~ 95 ~

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa, civilszervezetek és

A

B

C

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés Az feltárt s címe, intézkedéssel esélyegyenlőségi elérni kívánt cél sorszáma megnevezése probléma megnevezése Kedvezményes nyári étkezés nem biztosított a településen. Iskolás gyerekek nyári felügyelete nem megoldott.

D

E

F

G

H

A célkitűzés összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés stratégiai megvalósításána eredményességét tartalma felelőse dokumentumokka k határideje mérő indikátor(ok) l gyámügyi igazgatásról Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

kapcsolat keresése, közös szervezés a felügyeletre vonatkozóan.

lehetőségek száma

I

J

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

személyek Pénzügyi: Technikai: számítógép, papír, nyomtató

civilszervezetek, a családok és közintézmények között.

III. A nők esélyegyenlősége

1

Emelkedik Munkanélküli munkanélküli nők a településen száma településen.

A munkanélküli álláshoz a nők nők jutásának a elősegítése, helyzetének javítása.

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Inaktivitás okának feltárása Polgármester /az családsegítő, általa megbízott 2015.09.01. védőnő, óvoda, személy/ iskola bevonásával.

Humán: polgármesteri - Munkanélküli nők hivatal munkatársa száma - Feltárt esetek - Pénzügyi: - száma Technikai: számítógép, papír, nyomtató

Az együttműködő helyi intézmények jelzőrendszeréne k folyamatos együttműködése révén.

Felmérés, kérdőív a tapasztalatokról, Polgármester /az problémákról a általa megbízott 2014.05.01. rendőrség, személy/ polgárőrség bevonásával.

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa, rendőrség, polgárőrség Pénzügyi: sokszorosítási költség Technikai: számítógép, formanyomtatvány, fórum megtartására alkalmas helyiség (terem), nyomtató

Együttműködés révén a rendőrséggel, polgárőrséggel

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Az idősebb korosztály Bűnmegelőzés az könnyebben válik idősek körében bűncselekmény áldozatává.

2

Bűnmegelőzés az Bűnmegelőzés idősek körében idősek körében

Az idősek áldozattá válásának megelőzése.

115/2003. (X.28.) OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzése nemzeti stratégiájáról

Polgármester /az az Az idősek 115/2003. (X.28.) Bűnmegelőző 2015.09.01. áldozattá OGY határozat a előadások tartása a általa megbízott

~ 96 ~

- Időskorúak száma Kiküldött kérdőívek száma - Visszaérkezett kérdőívek száma problémák száma

- Időskorúak száma - Humán: Együttműködés meghívók/tájékoztatás polgármesteri révén a

A

B

C

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés Az feltárt s címe, intézkedéssel esélyegyenlőségi elérni kívánt cél sorszáma megnevezése probléma megnevezése válásának megelőzése.

3

Településünkön A településen élő, több a nyugdíjban, egyedül álló nyugdíjszerű nyugdíjasok ellátásban részesülő segítése idős, akik egyedül élnek.

Településünkön több a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő idős, akik egyedül élnek.

D

F

G

H

A célkitűzés összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés stratégiai megvalósításána eredményességét tartalma felelőse dokumentumokka k határideje mérő indikátor(ok) l társadalmi bűnmegelőzése nemzeti stratégiájáról

A szociális A nyugdíjas igazgatásról és a korúak szociális életvitelének ellátásokról szóló segítése. 1993. évi III. törvény

A nyugdíjas korúak életvitelének segítése.

E

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

rendőrség bevonásával.

személy

I

J

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

ok száma - jelenlévők hivatal munkatársa, rendőrséggel, polgárőrséggel. száma rendőrség, polgárőrség Pénzügyi: sokszorosítási költség Technikai: számítógép, formanyomtatvány, fórum megtartására alkalmas helyiség (terem), nyomtató

Igényfelmérés a háztartási, házkörüli Polgármester /az munkákra, az általa megbízott 2013.10.30. ügyintézéssel személy kapcsolatos segítségnyújtásra vonatkozóan.

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa - időskorúak száma - Pénzügyi: - igények száma Technikai: számítógép, papír, nyomtató

Együttműködés révén az önkormányzat, az önkéntesek és a nyugdíjasok között.

Önkéntesek szervezése a Polgármester /az háztartási, általa megbízott 2016.06.30. házkörüli munkák személy elvégzésére.

Humán: polgármesteri hivatal munkatársa, önkéntesek Pénzügyi: - időskorúak száma - Technikai: számítógép, papír, igények száma nyomtató, házkörüli munkákhoz szükséges eszközök

Együttműködés révén az önkormányzat, az önkéntesek és a nyugdíjasok között.

4

A településen élő, egyedül álló nyugdíjasok segítése

5

A településen élő, Településünkön A nyugdíjas A szociális Segítségnyújtás Polgármester /az 2016.06.30. egyedül álló több a nyugdíjban, korúak igazgatásról és a biztosítása az általa megbízott

~ 97 ~

időskorúak száma - Humán: Együttműködés igények száma - polgármesteri révén az

A

B

C

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés Az feltárt s címe, intézkedéssel esélyegyenlőségi elérni kívánt cél sorszáma megnevezése probléma megnevezése nyugdíjasok segítése

nyugdíjszerű életvitelének ellátásban részesülő segítése. idős, akik egyedül élnek

D

E

F

G

H

A célkitűzés összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés stratégiai megvalósításána eredményességét tartalma felelőse dokumentumokka k határideje mérő indikátor(ok) l szociális ügyintézéssel ellátásokról szóló kapcsolatban. 1993. évi III. törvény

személy

segítségnyújtások száma

I

J

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

hivatal munkatársa - Pénzügyi: - Technikai: számítógép, papír, nyomtató

önkormányzat és a nyugdíjasok között az igények függvényében.

Megfelelő szakember, szakértői díj finanszírozásra pénzügyi fedezet biztosításával.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége A településen több járdaszakasz műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes.

A gyalogos közlekedésre szolgáló járdaszakaszok biztonságossá és akadálymentessé tétele.

1

A település járdaszakaszainak felújítása, akadálymentesíté se

2

A gyalogos A település A településen több közlekedésre járdaszakaszainak járdaszakasz szolgáló felújítása, műszaki állapota járdaszakaszok akadálymentesíté nem megfelelő, biztonságossá és se balesetveszélyes. akadálymentessé tétele.

A nem megfelelő járdaszakaszok Polgármester /az felmérése általa megbízott 2014.12.30. szakember személy/ bevonásával.

Nem megfelelő műszaki állapotú járdaszakaszok száma - Akadálymentesített járdaszakaszok száma

Humán: szakember Pénzügyi: szakértői díj - Technikai: fényképezőgép, számítógép

1997. évi LXXVIII. törvény Járdák felújítása Polgármester /az az épített környezet pályázati források általa megbízott 2015.12.30. átalakításáról és bevonásával. személy védelméről

- járdák száma - nem megfelelő műszaki állapotú járdaszakaszok száma felújított járdák száma

Humán: szakember Pénzügyi: pályázati Pályázati forrás, önrész kiírások Technikai: függvényében. számítógép, építéstechnikai eszközök

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet átalakításáról és védelméről

~ 98 ~

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony keretében kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozását és megvalósítását, értékelését, ellenőrzését és az ennek során nyert információk visszacsatolását, valamint a programba történő beépítésének garantálását a program megvalósításában érintett partnerek együttműködése révén biztosítja. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében önkormányzatunk vállalja: · az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérését, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követését, dokumentálását, és mindezekről a településen élők, érintettek, partnerek rendszeres tájékoztatását, · annak figyelemmel kísérését, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és e tapasztalatok alapján szükséges-e esetlegesen új beavatkozások meghatározása, · a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálatát, a HEP IT aktualizálását, · az esetleges változások beépítését a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítését véleményezésre, döntésre, · az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatását, · a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárását, kommunikálását.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a képviselő-testület, a partnerintézmények, érintettek bevonásával ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, megvalósítóinak.

~ 99 ~

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségét a programot napirendre tűző képviselő-testületi ülés révén biztosítjuk. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A nyilvánosság folyamatos biztosítására az önkormányzat honlapja áll rendelkezésre, melynek révén tájékoztatjuk a településen élőket a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel: · Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. · Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerjék és kövessék a HEP-ben foglaltakat. · Biztosítja, hogy az önkormányzat, és az intézményvezetők megkapják a HEP végrehajtásához szükséges felkészítést és segítséget. · Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni. ◦ Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. ◦ Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. ◦ Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. ◦ Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői : · felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

~ 100 ~

· · ·

Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt vagy ennél korábbi időpontban elvégzett felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a beavatkozási terület felelőse bemutatja a képviselő-testültnek az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős (ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

4. Elfogadás módja és dátuma I. Diósjenő község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Diósjenő község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és a .számú határozatával elfogadta. Mellékletek: Dátum : Aláírás Diósjenő Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Dátum : Partner aláírás Dátum : Partner aláírás Dátum : Partner aláírás

~ 101 ~

HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3

2

HEP részei4 1 RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE

Aláírás5 2 RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE

3 RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE

4 RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE

5 RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE

6 RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE

7 RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE

8 RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE

9 RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE

10 RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE RÉTE

2

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3

4

3

A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket.

4

A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5

5

Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

~ 102 ~

Melléklet 1. Számú táblázat - Lakónépesség 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Fő

Változás

2922 2936 2929 2856 2784 2925 n.a

100% 100% 98% 97% 105%

2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

%

nők

férfiak

195 48 905 112 256

218 58 971 113 181

összesen 0 60 413 106 1876 225 437

nők

férfiak

47% 45% 48% 50% 59%

53% 55% 52% 50% 41%

3. számú táblázat - Öregedési index 2001 2008 2009 2010 2011 2012

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 523 445 449 439 437 n.a

0-14 éves korú állandó Öregedési index (%) lakosok száma (fő) 119 439,5% 117 380,3% 444 101,1% 417 105,3% 413 105,8% n.a

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások 2008 2009 2010 2011 2012

állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

131 123 92 154 n.a

113 127 148 206 n.a

18 -4 -56 -52

~ 103 ~

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás (fő)

2008

0

41

-41

2009

16

43

-27

2010

23

55

-32 -42

2011

20

62

2012

n.a

n.a

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő

férfi

összesen

nő

férfi

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2008

1021

1211

2232

56

5,5%

86

7,1%

142

6,4%

2009

1029

976

2005

78

7,6%

112

11,5%

190

9,5%

2010

1013

1216

2229

82

8,1%

87

7,2%

169

7,6%

2011

1029

1191

2220

88

8,6%

95

8,0%

183

8,2%

2012

n.a

n.a

n.a

összesen

n.a

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

fő fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

2008 142 6 4,2% 21 14,8% 19 13,4% 18 12,7% 13 9,2% 13 9,2% 20 14,1% 24 16,9% 8 5,6% 0 0,0%

~ 104 ~

2009 190 7 3,7% 24 12,6% 19 10,0% 30 15,8% 20 10,5% 27 14,2% 23 12,1% 27 14,2% 13 6,8% 0 0,0%

2010 169 10 5,9% 27 16,0% 19 11,2% 19 11,2% 12 7,1% 18 10,7% 17 10,1% 32 18,9% 15 8,9% 0 0,0%

2011 182 9 4,9% 25 13,7% 22 12,1% 15 8,2% 23 12,6% 16 8,8% 22 12,1% 34 18,7% 16 8,8% 0 0,0%

2012 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya év 2008 2009 2010 2011

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli fő nő férfi összesen 56 86 142 78 112 190 82 87 169 88 95 183

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % nő férfi összesen Nő férfi 28 42 70 50,0% 48,8% 26 51 77 33,3% 45,5% 38 44 82 46,3% 50,6% 51 49 100 58,0% 51,6%

összesen 49,3% 40,5% 48,5% 54,6%

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma év 2008 2009 2010 2011

nő fő 468 467 456 449

18-29 évesek száma férfi összesen fő fő 542 1010 536 1003 523 979 508 957

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen fő % fő % fő % 5 1,1% 5 0,9% 10 1,0% 8 1,7% 8 1,5% 16 1,6% 13 2,9% 9 1,7% 22 2,2% 10 2,2% 9 1,8% 19 2,0%

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább lakosság száma általános iskolát év összesen végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 2001 2326 1130 1196 1861 899 962 2011 2763 1333 1430 2154 1079 1075

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő % 465 20,0% 609 22,0%

nő fő 231 254

% 20,4% 19,1%

férfi fő % 234 19,6% 355 24,8%

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év 2009 2010 2011 2012

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma fő 0 0 0 n.a

~ 105 ~

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma Fő % 0 0 0 n.a

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség száma 2256 2024 2256 2220 n.a

év 2008 2009 2010 2011 2012

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

40 49 61 177 39

1,8% 2,4% 2,7% 8,0%

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év

álláskeresési járadékra jogosultak fő % 106 74,6% 197 103,7% 115 68,0% 143 78,1% 68 9,1%

nyilvántartott álláskeresők száma fő 142 190 169 183 751

2008 2009 2010 2011 2012

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év

álláskeresési járadékra jogosultak fő % 106 74,6% 197 103,7% 115 68,0% 143 78,1% 68 9,1%

nyilvántartott álláskeresők száma fő 142 190 169 183 751

2008 2009 2010 2011 2012

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

2008 2009 2010 2011 2012

rendszeres szociális segélyben részesülők

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

fő

15-64 évesek %ában

fő

munkanélküliek %-ában

64,25 9 15 21 10

66 9 15 21 10

0 52 79 81 92

0 27,4 0.5 44,2 12,25

Azoknak a száma, Azoknak a száma, akik 30 nap akiktől helyi munkaviszonyt önkormányzati nem tudtak igazolni rendelet alapján és az FHT megvonták a jogosultságtól támogatást elesett 0 0 0 0 0 0 0 0 13 0

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás év

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

0

1

1

2009

0

2

1

2010

0

2

1

2011

0

2

1

~ 106 ~

0

2012

2

1

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év 2008 2009 2010 2011 2012

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 259 262 261 257 255

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év 2008 2009 2010 2011 2012

ápolási díjban részesítettek száma 17 17 16 17 14

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány összes lakásállomány (db)

év

2008 2009 2010 2011 2012

bérlakás állomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 n.a

1065 1067 1073 1076 n.a

0 0 0 0 n.a

szociális lakásállomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 n.a

0 0 0 0 n.a

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 n.a

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0 0 0 0 n.a n.a

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012

4 4 7 19 26

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év

védelembe vett 18 év alattiak száma

2008 2009 2010 2011 2012

5 5 4 3 0

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 0 1 1 3 0

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

~ 107 ~

26 7 8 28 0

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

152 163 186 195 152 81

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 3 3 3 3 3 5

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 0 0 0 0 0 0

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 0 0 0 0 0 0

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 231 26 30 17 14 12

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 18. évfolyam

2008 2009 2010 2011 2012

26 33 27 31 27

40 47 34 56 49

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam 27 22 14 12 14

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

104 101 116 101 112

0 4 11 0 0

0 0 0 0 0

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év 2008 2009 2010 2011 2012 2013

védőnői álláshelyek száma 1 1 1 1 1 1

Egy védőnőre jutó gyermekek száma 455 444 417 413 370 n.a

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői év 2008 2009 2010 2011 2012

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma 0 0 0 0 0

Háziorvos által Gyermekorvos ellátott személyek által ellátott száma gyerekek száma 13878 16220 16198 16245 n.a

5944 6289 6239 5765 n.a

~ 108 ~

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma n.a n.a n.a n.a n.a

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 1

0 0 0 0 5

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) 0 0 0 0 0

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

0 0 0 0 20

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év 2008 2009 2010 2011 2012

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma 0 0 0 0 0

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma 0 0 0 0 0

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet

db 1 1 120 5 napi 8 órát meghaladja nincs Fő Hiányzó létszám 10 0 10 0 1 6 0 1

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

128 131 87 124 78 n.a

5 5 5 5 5 5

112 112 112 112 120 120

1 1 1 1 1 1

~ 109 ~

óvodába beírt gyermekek száma 105 114 101 112 95 n.a

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma 0 0 0 0 0 n.a

~ 110 ~

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

tanév

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

fő 111 100 104 102 n.a

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 69 77 70 71 n.a

általános iskolások száma

napközis tanulók száma

fő 180 177 174 173

fő 70 70 70 70 n.a

% 38,9% 39,5% 40,2% 40,5%

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

tanév

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

általános iskolai általános iskolai osztályok száma a feladatáltalános iskolai osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma 1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen db évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon 6 4 10 0 0 0 1 5 6 11 0 0 0 1 7 5 12 0 0 0 1 7 5 12 0 0 0 1 n.a n.a n.a n.a 1

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő % 32 17,7 19 10,73 17 9,7 n.a n.a

tanév 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év 2008 2009 2010 2011 2012

Munkavállalási korúak száma férfiak nők 1192 1207 951 1184 1172 1153 1084 1037 n.a n.a

Foglalkoztatottak férfiak 580 560 534 537 n.a

nők 490 455 378 431 n.a

~ 111 ~

Munkanélküliek férfiak 86 112 87 95 n.a

nők 56 78 82 88 n.a

5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év 2008 2009 2010 2011 2012

Foglalkoztatást segítő programok száma 0 0 0 0 0

Képzési programok száma 0 0 0 0 0

5.3. számú táblázat gyermekgondozás területe év

védőnők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

1 1 1 1 1 1

résztvevők száma

résztvevő nők száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Családtervezés,

0-3 év közötti gyermekek száma 116 104 95 94 79 n.a

anya-

és

átlagos gyermekszám védőnőnként 116 104 95 94 79

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év 2008 2009 2010 2011 2012

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 527 531 504 512 n.a

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 431 430 411 404 n.a

összes nyugdíjas 958 961 915 916

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

év

2008 2009 2010 2011 2012

64 év feletti lakosság száma fő 445 449 439 437 437

~ 112 ~

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 21 5% 24 5% 21 5% 21 5% 22 5%

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek év személyek ellátásaiban szociális ellátásaiban részesülők száma részesülők száma 2008 67 327 2009 63 316 2010 56 298 2011 177 177 2012 n.a n.a 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati egyházi év civil fenntartású fenntartású fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 173 0 0 2009 175 0 0 2010 182 0 0 2011 181 0 0 2012 189 0 0 2013 192 0 0

~ 113 ~

Határozati javaslat: ./2016.(IV.05.) számú Önkormányzati határozat Diósjenő Községi Önkormányzat Képviselő - testülete a következő határozatot hozta: A 2013. augusztus hó 01. napján elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Program áttekintésre került, felülvizsgálatát az önkormányzat nem tartotta szükségesnek, azt a továbbiakban is hatályában tartja. Amint a szükséges adatok rendelkezésre állnak a Programot átdolgozza. Felelős: polgármester Határidő: folyamatos

~ 114 ~