Diófa Alapkezelő Zrt. FHB Pénzpiaci Befektetési Alap Féléves jelentés 2014. évi féléves jelentés
2014. augusztus 29.
1
Az Alap fontosabb adatai: Alap neve:
FHB Pénzpiaci Befektetési Alap
Nyilvántartásba vétel (PSZÁF):
2013. szeptember 10.
Lajstromszáma:
1111-533
ISIN kód:
HU0000713060
Tipusa:
nyilvános, ÁÉBKV-irányelv alapján nem harmonizált, nyílt végű, határozatlan futamidejű értékpapír befektetési alap
Alapkezelő neve, székhelye:
Diófa Alapkezelő Zrt. 1062 Budapest, Andrássy út 105.
Letétkezelő neve, székhelye:
FHB Kereskedelmi Bank Részvénytársaság 1082 Budapest, Üllői út 48.
Induló saját tőke:
200.000.000,-Ft, amelyet 200.000.000 db 1,-Ft névértékű dematerializált befektetési jegy testesített meg
Kockázati szint:
Alacsony
Javasolt minimális befektetési idő:
Néhány hét
Referenciaindex:
100% ZMAX
Forgalmazó:
FHB Kereskedelmi Bank Részvénytársaság 1082 Budapest, Üllői út 48.
2
Zártkörűen
Zártkörűen
Működő
Működő
I. Vagyonkimutatás Részletes vagyonkimutatás 2014. június 30. napján: Tárgynap (T) Saját tőke (Ft) NEÉ (Ft) (2014.07.01) Egy jegyre jutó NEÉ (Ft) (2014.07.01) Darabszám (db)
2014.06.30 7,837,425,964 7,837,847,576 1.022357 7,666,448,559
A tárgynapi nettó eszközérték meghatározása ( Ft): I. I/1.
KÖTELEZETTSÉGEK Hitelállomány :
I/3.
Egyéb kötelezettségek : Alapkezelői díj miatt Letétkezelői díj miatt Bizományosi díj Forgalmazási költség Közzétételi ktg. miatt Reklám ktg. Költségként elszámolt egyéb Egyéb-nem ktg alapú-köt. Céltartalékok:
I/4.
Passzív időbeli elhatárolások:
I/2.
II.
ESZKÖZÖK
II/1.
Folyószámla, készpénz :
II/2.
Egyéb követelés :
II/3. II/3.1.
Lekötött bankbetétek : Max. 3 hó lekötésű :
II/3.2.
3 hónapnál hosszabb lekötésű :
II/4. II/4.1. II/4.1.1.
Értékpapírok : Állampapírok (összes) Kötvények (összes)
II/4.1.2.
Kincstárjegyek (összes)
Összeg/Érték Hitelező
(%)
Futamidő 11,117,341 2,114,103 932,549
0.14% 0.03% 0.01%
7,334,989
735,700
298,450
0.00%
Kötelezettségek összesen:
11,415,791
0.15%
Pénznem HUF
Összeg/Forgalmi érték 7,246,985,955 7,246,985,955
Bank FHB Bank Zrt.
Futamidő
Bank
2014.04.08-2014.07.09 Megnevezés
FHB Bank Zrt. Devizanem
D150121 D150401
0.01%
HUF HUF
Névérték
5,000,000 95,000,000
(%) 92.33% 92.33% 0.00%
500,000,000
6.37%
500,000,000 500,000,000 98,403,745 98,403,745 -
6.37% 6.37% 1.25% 1.25% 0.00%
98,403,745 4,938,185 93,465,560
1.25% 0.06% 1.19%
II/4.1.3.
Egyéb jegybankképes ép.(összes)
II/4.1.4.
Külföldi állampapírok (összes)
II/4.2.
Gazdálkodói és egyéb hitelviszonyt megtestesítő ép.(összes)
-
0.00%
II/4.2.1.
Tőzsdére bevetett (összes)
-
0.00%
II/4.2.2.
Külföldi kötvények (összes)
II/4.2.3.
Tőzsdén kívüli (összes)
II/4.3.
Részvények (összes)
-
0.00%
II/4.3.1.
Tőzsdére bevetett (összes)
-
0.00%
II/4.3.2.
Külföldi részvények (összes)
II/4.3.3.
Tőzsdén kívüli (összes)
II/4.4.
Jelzáloglevelek (összes)
-
0.00%
II/4.4.1.
Tőzsdére bevetett (összes)
-
0.00%
II/4.4.2.
Tőzsdén kívüli (összes)
II/4.5.
Befektetési jegyek (összes)
-
0.00%
II/4.5.1.
Tőzsdére bevetett (összes)
II/4.5.2.
Tőzsdén kívüli (összes)
II/4.6.
Határidős ügyletek
-
0.00%
II/6.
Aktív időbeli elhatárolások:
3,452,055
0.04%
7,848,841,755
100%
0.00%
Devizanem
Devizanem
Névérték
Névérték
HUF Eszközök összesen:
3
-
II.
A forgalomban lévő befektetési jegyek száma (a 2014. június 30. napjára közzétett nettó eszközérték alapján): Befektetési jegyek száma az időszak végén: 7 579 513 745 db III.
Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték (a 2014. június 30. napjára közzétett adatok alapján): Egy jegyre jutó nettó eszközérték: 1,0223 Ft IV.
A befektetési alap összetétele (a 2014. június 30. napi nettó eszközérték arányában): FHB Pénzpiaci Befektetési Alap Tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok Más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok A közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok Egyéb átruházható értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
2014.06.30
2014.06.30 1,27%
98 398 030 Ft
0,00%
0 Ft
0,00%
0 Ft
0,00% 1,27%
0 Ft 98 398 030 Ft
A portfólió összetételében az időszak során bekövetkezett változások részletezése Az Alap forintbetétekbe és rövid lejáratú állampapírokba fektet. Az Alap indulása óta eltelt időszakban nem volt érdemi változás az alap eszközallokációjában. A betétek és számlapénz aránya az Alap indulása óta meghaladta a nettó eszközérték 99%-át. Az Alap az időszak során nem vett igénybe hitelt. Az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének havi változásai Dátum 2013.12.31. 2014.01.31. 2014.02.28. 2014.03.31. 2014.04.30. 2014.05.30 2014.06.30
Saját tőke (Ft) 3 677 998 589 4 138 236 312 5 184 571 498 6 206 214 666 7 540 289 008 7 857 983 521 7 748 571 231
4
Árfolyam (Ft) 1,0097 1,0125 1,0148 1,0169 1,0188 1,0206 1,0223
V.
A befektetési alap eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban
PÉNZÜGYI MÜVELETEK BEVÉTELEI Kapott kamatok (értékpapírok, betétek kapott kamata) Devizakészletek és devizás értékpapírok realizált árfolyamnyeresége PÉNZÜGYI MÜVELETEK RÁFORDÍTÁSAI Devizás készletek és értékpapírok realizált árf.vesztesége MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN Alapkezelői díj Letétkezelői díj Felügyeleti díj Forgalmazói díj Pénzügyi szolgáltatási díjak, bankköltségek Könyvelés, könyvvizsgálat KELER szolgáltatás díja NETTÓ JÖVEDELEM
2013.12.31 27,468,254
Ft 2014.06.30 94,945,831
27,467,061
94,945,831
1,193 6 6 3,865,836 1,982,687 330,448 166,000 21,201 596,900 768,600 23,602,412
22,593,888 8,784,757 1,515,700 766,000 10,795,633 38,372 654,050 39,376 72,351,943
Felosztott és újra befektetett jövedelem: Az Alap a Kezelési Szabályzatában meghatározottaknak megfelelően nem fizetett hozamot a tárgyidőszakban, így összes bevétele újrabefektetésre került. A tőkeszámla változásai:
SAJÁT TŐKE INDULÓ TŐKE Kibocsátott befektetési jegyek névértéke Visszavásárolt befektetési jegyek névértéke TŐKEVÁLTOZÁS (tőkenövekmény) Kibocsátott befektetési jegyek értékkülönbözete Visszavásárolt befektetési jegyek értékkülönbözete Értékelési különbözet tartaléka Előző év(ek) eredménye Üzleti év eredménye
5
2013.12.31 3,690,125,475 3,654,710,820 5,414,466,724 -1,759,755,904 35,414,655 21,634,590 -9,859,667 37,320 0 23,602,412
Ft 2014.06.30 7,837,425,964 7,666,448,559 14,283,197,865 -6,616,749,306 170,977,405 169,986,016 -95,547,696 584,730 23,602,412 72,351,943
A befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése: Ft Értékelési különbözet tartaléka
37,320
584,730
Összehasonlítás az elmúlt üzleti évekről (az adott év utolsó napjára közzétett nettó eszközérték alapján): 2013. december 31.
Nettó eszközérték (forint) 3 677 998 589
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (forint) 1,0097
Az Alap 2013-ban indult, így nem rendelkezik adatokkal a korábbi üzleti évekre vonatkozóan. Hozamadatok a tárgyidőszakban (2013.12.31. – 2014.06.30.) és az Alap indulása óta: Időszak Alap1 2014. első félév 1,25% 2 indulástól 2,23% (2013.09.17) 1 az Alapot terhelő díjak levonásával számolva 2 nominális teljesítmény, nem évesített adatok
6
Benchmark 1,47%
felül/alulteljesítés -0,22%
2,57%
-0,24%
FHB Pénzpiaci Befektetési Alap teljesítménye a tárgyidőszakban
VI.
Származtatott ügyletek részletes leírása:
Az Alap a tárgyidőszak alatt nem kötött származtatott ügyletet, valamint a mérlegforduló napján sem rendelkezett nyitott származtatott ügylettel.
VII.
Befektetési politikában és az Alapkezelőben beálló fontosabb változások:
A befektetési politikában az időszak során nem történt változás. Az Alap célja, hogy kiszámítható árfolyam-alakulású, rugalmas, bármely forgalmazási napon visszaváltható befektetési formát biztosítson. Az Alap elsősorban forintbetétekbe és rövid lejáratú állampapírokba fektet, ezzel lehetőséget teremt a rövid futamidőn belül elérhető versenyképes hozamok elérésére. Az Alap kockázati besorolása alacsony. Az Alap akár néhány hetes, hónapos időtávra is megfelelő befektetési lehetőséget nyújt. Az Alapnak nincs sem iparági, sem földrajzi kiemelt fókusza.
7
Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások: 2014 első felében a Diófa Alapkezelő székhelye a Budapest Kacsa utca 15-23. alól a Budapest Andrássy út 105. alá került át 2014 első félévében kiemelt fontosságú feladatot jelentett a Magyar Nemzeti Bank átfogó ellenőrzése üzleti szempontból mérföldkövet jelentett az Alapkezelő első nyilvános ingatlan alapjának, a Magyar Posta Ingatlan Alapnak márciusában történt indulása is.
8
Az év tőkepiaci eseményei Nemzetközi piacok A vezető részvényindexek közül legjobban teljesítő S&P500 Index (+6,05%) mellett az év eleji korrekciót követően a DAX (+2,94%) és a Dow Jones (+1,51%) is magára talált, a londoni tőzsde 100 legnagyobb vállalatát tömörítő FTSE100 Index (-0,08%) pedig enyhén negatívan zárta a félévet. A 225 legnagyobb japán vállalatot tömörítő Nikkei225 Index (-6,93%) azonban jelentősen lemaradt a vezető tőzsdei részvényindexek teljesítménye mögött. A mögöttünk álló időszakban elsősorban a FED és az EKB iránymutatásaira, illetve az orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusra figyeltek a befektetők.
A vezető részvényindexek alakulása saját devizában mérve – 2014 első félév
Forrás: Bloomberg
Korrekcióval indították az évet a világ vezető tőzsdeindexei, pedig január első napjaiban még azt hihettük, hogy minden ott folytatódik, ahol a 2013. évben abbamaradt. Az általános kockázatkerülés okai között mindenképpen meg kell említeni a FED eszközvásárlási programjának csökkentését („tapering”) és a gyenge kínai makrogazdasági adatokat. A várakozások ellenére az amerikai jegybank már 2013 decemberében az eszközvásárlási program csökkentése mellett döntött, majd januárban újabb 10 milliárddal szűkítette ennek keretösszegét. Az esemény hatásai legmarkánsabban a fejlődő piacokon jelentkeztek részvénypiaci esés és devizagyengülés formájában, míg egyes országok (India, Törökország, Dél-Afrika) jegybankárai még kamatemeléssel is reagáltak. A folyamatokra külön ráerősített a „politikai zaj”, főként Törökország, valamint Ukrajna irányából. 2014. február elején vette át Ben Bernanke-tól a FED vezetését Janet Yellen, aki tovább folytatta a QE3 program kivezetését. Ebben a hónapban a befektetők fókusza Amerikáról már egyértelműen Ukrajnára helyeződött át, ahol a kezdeti zavargások és tüntetések az ukrán parlament elfoglalásával és Janukovics elnök leváltásával folytatódtak. Tovább fokozta a feszültségeket, hogy Oroszország és Ukrajna is harckészültségbe állt, miután Putyin felhatalmazást kapott az orosz parlamenttől fegyveres beavatkozásra a régióban, melyet követően pedig orosz csapatok érkeztek a Krím-félszigetre. A 2014. március közepén 9
megtartott krími népszavazással a félsziget elszakadt Ukrajnától, azonban a fejlett országok nem ismerték el a népszavazás eredményét, és válaszként mérsékeltebb szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben. Ukrajna pénzügyi helyzete a negyedév végére válságossá vált, egyes vélemények szerint az IMF mentőcsomagok ellenére sem tűnik elkerülhetőnek a devizaadósság átstrukturálása. 2014. áprilisban az EKB az alapkamat mértékén még nem változtatott, azonban kommunikációjában a mennyiségi lazítás kérdése egyre inkább hangsúlyt kapott. Jelentősebb elmozdulásokat okoztak az EURUSD kurzus árfolyamában Mario Draghi nyilatkozatai, melyek szerint kedvezőtlenül erős az euró, és ez a monetáris lazításra szolgáló eszközök bevezetését vonhatja maga után. Májusban további nem hivatalos információkat kaptak a befektetők az EKB készülő programjáról: egy mérvadó szakmai műhely anyaga arról számolt be, hogy a tervezett európai QE program az EU mentőalapjainak 490 milliárd eurós kötvényeiből vásárolhatna, havi 35 milliárd eurós tételben. Mindezek után június hónap egyik leginkább várt és a piacok által figyelemmel kísért esemény az EKB ülése volt, amikor is az európai jegybank – a fentebb részletezett módon - negatív betéti kamatokat vezetett be és az alapkamatot is mérsékelte. A korábban említett eszközvásárlási program egyelőre nem került bevezetésre, azonban a piaci várakozások szerint nem kizárt, hogy 2014 harmadik negyedévében ez is megtörténhet. 2014 második negyedévében az EKB mellett a befektetők figyelme újra az orosz-ukrán eseményekre koncentrálódott. A fokozódó konfliktus időszakosan eladói nyomás alá helyezte a feltörekvő piaci devizákat, beleértve a forintot is, amely a negyedév folyamán 302-310-es sávban tartózkodott. Ukrajna helyzetét tovább nehezítette, hogy a befektetők egyre nagyobb valószínűségű csődkockázatot áraztak (az 5 éves csődkockázat 1000 bázispont felett is állomásozott), a CDS felár azonban az áprilisi csúcsról folyamatosan lefelé araszolt a negyedév során, az időszak végére pedig a 700-as szinten állapodott meg. A negyedév második felében már egyre kisebb figyelmet szenteltek a befektetők az orosz-ukrán eseményeknek, így a fokozódó fegyveres összecsapások sem tudták megállítani a vezető részvényindexek emelkedését. 2014. június végén egyre közelebb jutottak az ellentétben álló felek a megegyezéshez: Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko ukrán államfő között folyó tárgyalások eredményeként június végén három napos fegyverszünetet rendeltek el, amely lejárta után a tűzszünet újra meghosszabbításra került. A kedvező régiós hírekkel ellentétben azonban egyre inkább háborús konfliktus kezdett kibontakozni Szíriában, így továbbra is maradt okuk aggodalomra a befektetőknek. Amerikában jellemzően jó hangulat uralkodott 2014 második negyedévében is, a vezető globális részvényindexek közül az S&P500 nyújtotta a legmarkánsabb teljesítményt. A mögöttünk álló időszak során a FED az elemzői várakozásoknak megfelelően hónapról-hónapra további 10 milliárd dollárral csökkentette az eszközvásárlásait, így 2014 második negyedévének végén a program havi keretösszege már ”csak” 35 milliárd dollárra rúgott. Janet Yellen, a FED kongresszusi meghallgatásán bizakodóan írta le a munkaerő-piaci folyamatokat, ugyanakkor kiemelte, hogy látna még teret további javulásra. Az amerikai jegybankban konszenzus alakult ki a QE3 program kivezetésének kérdéséről, ennek időpontját idén őszre várhatjuk, azonban az utóbbi időben egyre gyakrabban hallható kamatemelés időpontjáról még nem született megegyezés. Meglepetésként szolgált a júniusban publikált USA első negyedéves GDP adat: a módosított, -2,9%-os adat ugyanis jelentősen alulmúlta a -1,8%-os elemzői várakozásokat.
10
Hazai pénz- és kötvénypiac A globális piacokon jelentkező év eleji profitrealizálás és negatív korrekciós hullám ellenére a hazai kötvénypiac stabilt tudott maradni az év első heteiben, azonban a fejlődő piacokat érintő negatív gazdasági és politikai események a hazai eszközök értékét is nyomás alá helyezték. Február végétől kezdődően folyamatos csökkenést figyelhettünk meg a magyar állampapírpiac minden lejárati szegmensében. Az év végi értékhez képest a hosszú szegmens hozamai közel 150 bázisponttal, míg a rövid szegmens közel 100 bázisponttal került lejjebb a félév végére.
Az állampapírpiaci referenciahozamok alakulása – 2014 első féléve
Forrás: www.akk.hu
2014. január hónapját a már megszokott makrogazdasági adatokkal indította a Központi Statisztikai Hivatal: a folyó fizetési mérleg tartós többletet mutatott, a munkanélküliségi adatok felülmúlták a várakozásokat, az inflációs adatok a vártnál alacsonyabbak lettek, míg a kiskereskedelmi értékesítési adatok összességében a vártnál jobban alakultak. A kedvező adatok ellenére januárban az euró-forint árfolyam két éves csúcsra emelkedett, magával rántva a kötvényhozamokat és a CDS-felárat is, mely mozgásokat a fejlődő piacokkal szembeni általános pesszimizmus váltott ki. Matolcsy György nyilatkozatának időzítése is kedvezőtlennek bizonyult: a további kamatcsökkentések lehetőségére a befektetők negatívan reagáltak, a januári állampapír-aukciók is meglehetősen gyengére sikeredtek. A Monetáris Tanács a korábbi 20 bázispont helyett némileg lassabb mértékben, 15 bázisponttal csökkentette januárban az alapkamat szintjét. Az Ukrajnában eluralkodó válsághelyzet csupán enyhe mértékben terjedt át a magyar kötvénypiacra, mérsékelt hozamemelkedést produkálva. Februárban a magyar jegybank a piaci várakozások szerinti 10 bázispont helyett ismét 15 ponttal mérsékelte az alapkamatot, 2,70%-ra vágva azt. Az MNB kommunikációja alapján a lazítás továbbra sem került le a napirendről. Az S&P márciusban megerősítette Magyarország BB/B besorolását, az ehhez kapcsolódó kilátásait viszont negatívról stabilra javította. Ezzel párhuzamosan megindultak a találgatások, hogy a hitelminősítő intézetek mikor fogják az országot befektetésre ajánlott kategóriába sorolni. A kamatcsökkentési ciklus márciusban is folytatódott, a havi ülésen a Monetáris Tanács 10 bázisponttal, 2,60%-ra mérsékelte az alapkamat szintjét. A kommunikáció azonban kisebb fordulatot vett: a jegybanki közlemény alapján felmerült a kamatvágási ciklus vége, melynek lehetőségével egyre nyíltabban foglalkoztak ekkortól a döntéshozók. 11
A parlamenti választások nem bírtak piacmozgató hatással idehaza. Az elemzői várakozások megosztottak voltak az 50% feletti, illetve a kétharmados kormánypárti győzelem között, végül az utóbbi valósult meg. Az MNB áprilisban olyan finanszírozási programcsomagot jelentett be, amely elsődleges célja a nemzetgazdaság magas bruttó külső adósságának mérséklése. Ennek elérése érdekében - többek között az MNB irányadó kéthetes kötvénye 2014. augusztus 1. napjától kezdve kéthetes betétté alakul át, amely eszközt csak hazai székhellyel rendelkező pénzintézetek „használhatják” majd. A kamatvágásokkal 2014 második negyedévében sem álltak le: havi 10 bázispontos mérsékelt csökkentésekkel június végén a hazai alapkamat 2,30%-on állt. Az EURHUF kurzus árfolyama stabilan tartotta magát a jegybanki műveletek ellenére, illetve hazánk kockázati megítélése is javult. Az elemzői konszenzus alapján közel kerültünk a kamatvágási ciklus végéhez. Júniusban tartotta szokásos hitelminősítési felülvizsgálatát a Fitch, azonban a 2012. december 20. napja óta fennálló ”BB+” adóskockázati minősítéshez továbbra is stabil kilátásokat rendelt az intézmény, ezzel meglepve a piaci szereplők jelentős részét. A Fitch legközelebb novemberben végez majd ehhez hasonló felülvizsgálatot.
A külföldi befektetők állampapír-állományának alakulása – 2014 első féléve
Forrás: www.akk.hu
A mögöttünk álló félév során a külföldi befektetők állampapír-állománya csökkent. A 2014. első negyedévben tapasztalt külföldi tőkekiáramlás trendje február végétől kezdődően fordulni látszott, majd enyhén csökkenéssel zárta a félévet. Ennek elsődleges oka lehet, hogy a gazdasági eseményekkel párhuzamosan a fejlődő piaci kötvényalapokból jelentősebb mennyiségű tőke áramlott ki a mögöttünk álló időszakok folyamán.
Az állampapírindexek teljesítménye 2014 első félévében: ZMAX: RMAX: MAX Comp.: MAX:
+1,47% +1,93% +6,78% +8,00% 12
A hazai deviza gyengülő teljesítményt mutatott 2014. I. félév során, amely nem volt egyedi jelenség a fejlődő piacokon, ugyanis a környező országokban jelentkező gazdasági és politikai problémák (Ukrajna, Törökország, India) az egész régió piacaira negatívan hatottak. 2014. március végén azonban már jelentősebb erősödést tapasztalhattunk a forint árfolyamában az euróval szemben, azonban a kurzus újra a 310-es szintekig gyengült a félév végére.
Az euró-forint árfolyamának alakulása – 2014 első félév
Forrás: www.mnb.hu
Hazai és régiós részvénypiac Az év elején jelentkező korrekciós hullám a fejlődő részvénypiacokat sem kerülte el, valamint a török és ukrán események is negatívan járultak hozzá a régiós vállalatok papírjainak teljesítményéhez. A régiós papírok a globális piacok alakulásával párhuzamosan nem teljesítettek jól a 2014 első felében, majd márciustól fokozatosan magukra találva enyhe pluszos teljesítményt értek el: saját devizában kifejezve a cseh PX Index (+2,04%) bizonyult a legjobban teljesítőnek a régiós részvényindexek közül, míg a lengyel WIG20 (+0,33%) és a hazai BUX (+0,22%) lényegében stagnált. A régiós blue chip vállalatokat tömörítő, euróban számított CETOP20 index (-0,78%) teljesített a leggyengébben, melyhez hozzájárult az euró régiós devizákkal szembeni erősödése is.
13
A régiós részvényindexek alakulása saját devizában mérve – 2014 első félév
Forrás: Bloomberg
Az egyedi részvényeket vizsgálva a hazai blue chipek teljesítménye vegyesen alakult az év első felében. Közülük a legrosszabb teljesítményt a MOL (-16,41%) produkálta, amely kapcsán az utóbbi időben nem vezettek eredményre az INA-val folyó tárgyalások, így a két vállalat jövőbeli viszonya továbbra is kérdéses maradt. Az ebből fakadó bizonytalanságot a várakozásokhoz képest kedvező első negyedéves gyorsjelentés sem tudta kompenzálni, ami a részvény árazásában is egyértelműen megmutatkozott. Az OTP (+6,05%) kifejezetten jól teljesített 2014 első félévében, pedig az orosz-ukrán konfliktus jelentős negatív hatással bírt a bankpapír árfolyamára, amely a 3600-as szinteknél is járt a mögöttünk álló időszakban, viszont az ukrajnai feszültségek enyhülése és a globális kockázatvállalalási kedv javulása gyors árfolyamemelkedést produkált. Az OTP első negyedéves eredményeit jelentősen erodálta az ukrán divízió 7,5 milliárd forintos, illetve az orosz divízió 4,7 milliárd forintos vesztesége. Az OTP árfolyamát leginkább nyomás alatt tartó ügy továbbra is a devizahitelesek kérdésköre. A negatív hírek mellett azonban csekély mértékű örömre lehet ok az OTP esetében, hogy a bank bolgár leányvállalata a működése során legjobb eredményt érte el 2014 első negyedévében. A Richter (-1,34%) árfolyama 2014 első negyedévének végére több mint 10%-ot esett a kedvezőtlen geopolitikai eseményekkel párhuzamosan bekövetkező devizagyengülés miatt, azonban a félév végére az elemzői várakozásoknál kedvezőbb gyorsjelentés, és az orosz-ukrán konfliktus enyhülése következtében visszakorrigált az év végi záró értékének közelébe. A 2013-as év után elmaradó osztalékfizetés bejelentése sem tudta megtörni a Magyar Telekom (+9,24%) szárnyalását, amely árfolyamát a vállalattal kapcsolatos felvásárlási pletykák, valamint a magyar állammal kötött együttműködési megállapodás hajtott felfelé 2014 első negyedévében. A kurzus emelkedésére a frekvenciapályázatból fakadó jövőbeli bizonytalanságok, illetve a miniszterelnök azon nyilatkozata sem gyakorolt jelentős hatást, amely szerint továbbra is megmaradnak a szektoradók. A BUX Indexet alkotó részvények közül érdemes megemlíteni az FHB (+43,92%) kurzusát, amely a tavaly év vége óta folyamatosan visszatért a likviditás, valamint a Takarékbankkal kapcsolatos eseményeknek köszönhetően kiugró mértékben tudott emelkedni az árfolyam június végéig. A BÉT tavaszi felülvizsgálatát követően a hazai BUX index március végétől kezdődően két új taggal, a Business Telekommal (BTEL) és a TVK-val bővült. A blue chipek mellett (OTP, MOL, Richter, MTelekom) a többi társaság súlya továbbra is eltörpül az indexkosárban.
14
A CETOP20 Index elemei közül a legjobb teljesítményt a közmű szektor elemei produkálták. A PGE (+32,99%) lengyel energiaszolgáltató érte el a legmagasabb hozamot az indexkosárban szereplő vállalatok közül. A PGE mellett a cseh energetikai vállalat, a CEZ (+17,02%) és szlovén gyógyszergyártó KRKA (+16,67%) árfolyamai értek el jelentős emelkedést a félév folyamán. A legnagyobb visszaesést az indexkosárban szereplő olajipari vállalatok szenvedték el, melynek elsődleges oka az orosz-ukrán konfliktus különösen negatív hatása a régiós petrolkémiai iparág kilátásaira.
Budapest 2014.augusztus 29. ……………………………………………….. Diófa Alapkezelő Zrt.
15
