2013.12.15.
DILEMMÁK EURÓPA SZÁMÁRA A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatói együttműködések egészségpolitikai szempontból Dr. Oberfrank Ferenc
• A sajátos európai szociális vívmányok gazdasági versenyképesség és növekedés • Új „társadalmi szerződés” (csomagszűkítés, aktív időszak meghosszabbítása) - súlyos nemzedéki konfliktusok veszélye • Európai kultúra, hagyományok, korábban nem európai népek immigrációja, kultúrák integrálása
1
2013.12.15.
A jövő európai egészségügye Trendek: • Egészségre fordított összkiadások növekedése • Közforrások csökkenése - sorolás, racionalizálás, konszolidálás • Fontos feladat a „kapuőrzés” és az ellátás-koordinálás • Megelőzés fokozódó jelentősége • Kormányzati fejlesztési és allokációs döntések tényekre, adatokra alapozása, információ, adat igény • Fokozódó személyes felelősség az egyéni egészségi állapotért, kezelésért, ellátásokért • Az egészségügyi ellátás bürokráciájának mérséklése, a piac liberalizálása, a kormányzati/EU K+F+I források növelése
A jövő európai egészségügye Alapvető döntések: • Köz- és vagy magán? • Nemzeti vagy össze-európai? • Proaktív vagy reaktív?
2
2013.12.15.
Az Európai Unió 4 szabadságelv érvényesülése az egészségügyben: Decker & Kohll
A jövő európai egészségügye
• Az egészségügyi szabadságjogok érvényesülése (1998)
Öt lehetséges forgatókönyv • Az technológia diadala • Egységes Európa: harmonizált-racionalizált egészségügyi ellátás • A jóllét minden előtt • Elsőbbséget a hátrányos helyzetűeknek • „Laissez-faire”
A
betegek
otthonukhoz
legközelebb
az lehető
szeretik
megkapni a szükséges ellátást.
• JUDGMENT OF THE COURT. Nicolas Decker v Caisse de maladie des employés privés (C-120/95 ). Delivered in open court in Luxembourg on 28 April 1998. • JUDGMENT OF THE COURT. Raymond Kohll v Union des caisses de maladie (C-158/96). Delivered in open court in Luxembourg on 28 April 1998.
8
3
2013.12.15.
A négy szabadság elve Az Európai Unió célja: a négy szabadságelv érvényesítése, azaz – az áruk, – a szolgáltatások, – a tőke és – a személyek szabad áramlása.
Egészségügy az EU-ban • Az Európai Uniónak nem célja egységes egészségügyi rendszer bevezetése az egyes tagállamokban - nincs harmonizáció csak koordináció. • Az egészségügy területén a szubszidiaritás érvényesül: „nemzeti hatáskör”. • Következmény: végső soron „bármelyik” Európai bizottsági szerv kezdeményezhet egészségügyet érintő szabályozást, ugyanakkor a területnek nincs megfelelő szakmai képviselete a döntéselőkészítés során.
Egészségügyi ellátás külföldön?
12
4
2013.12.15.
Az EU polgárok másik EU tagállamban igénybevett, „határon átlépő” egészségügyi ellátásának fő okai
Határon átnyúló egészségügyi együttműködések
Az együttműködést befolyásoló tényezők 1. Az érintett egészségügyi ellátórendszerek jellemzői 2. A döntéshozatal helyei 3. Populációnagyság, földrajzi és kulturális tényezők 4. Nyelv és kultúra 5. Politikai és adminisztrációs struktúrák, nemzetközi jogi keretek
1. Egy másik államban tartózkodás alatt fellépő nem tervezett, nem halasztható ellátási szükséglet. 2. A saját államban, ésszerű időn belül nem elérhető ellátások pótlása. 3. A beteg választása, igénye (nem közvetlen egészségügyi szükséglete) alapján máshol igénybevett ellátás. 13
5
2013.12.15.
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) Új irányelv betegjogi alapon Az irányelv egyértelművé teszi, hogy a polgároknak az EU határain átlépve is joguk van a biztonságos és jó minőségű ellátáshoz, valamint a felmerülő költségek megtéríttetéséhez. Az emberek leginkább otthonuk közelében szeretik kezeltetni magukat: senki sem kíván betegen a szükségesnél távolabbra menni. A polgárok ugyanakkor néha mégis külföldre kényszerülnek utazni, mert az a szaktudás vagy egészségügyi ellátás, amelyre szükségük van, hazájukban nem áll rendelkezésre, vagy egyszerűen csak azért, mert a legközelebbi kórház épp a határ túloldalán található.
16
• Az irányelv fő céljai: • a betegek jogainak tisztázása a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésükre és az ellátáshoz kapcsolódó költségek visszatérítésére vonatkozólag; • az Európai Unió valamely másik tagállama által nyújtott ellátás színvonalának és biztonságának garantálása; • az egészségügyi ellátásra vonatkozó, tagállamok közötti együttműködés elősegítése.
Irányelv hatása a nemzeti jogra Az irányelv az elérendő célt tekintve valamennyi címzett tagállamot kötelezi, de átengedi a nemzeti hatóságoknak a módszerek és az eszközök megválasztását. Az irányelvet a címzettek – azaz a tagállamok – kötelesek beilleszteni nemzeti jogrendjükbe. A tagállamoknak úgy kell eljárniuk, hogy az irányelv által kitűzött cél valóban megvalósulhasson.
18
6
2013.12.15.
E111/Európai Egészségbiztosítási Kártya (Sürgősség/munkavállalás) Az igénybevétel oka Előzetes engedély
Mit fizet a saját biztosító?
„Arra bátorítom tehát a tagállamokat, hogy mielőbb hajtsák végre ezt az irányelvet.” John Dali
Mit fizet a beteg?
A szolgáltató kitől kapja meg a pénzét?
19
E112
Az új direktíva szerinti
(hiányzó ellátás pótlása)
(a beteg akaratából igénybevett ellátás)
A másik államban tartózkodás alatt fellépő nem tervezett, nem halasztható ellátási szükséglet.
A saját államban, ésszerű időn belül nem nyújtható ellátások pótlása.
A beteg választása, igénye (nem szükséglete) alapján máshol igénybevett ellátás.
Jogviszony-igazolás (E111, majd E-card)
Minden esetben kötelező a konkrét ellátásra.
Kórházi és kiemelt ellátásoknál előzetes engedély szükséges.
Az igénybevétel helye szerinti országban felmerülő teljes közfinanszírozott költséget (amit ilyen esetben a kinti biztosító fizet egy ottani biztosítottnak).
A teljes költséget, leszámítva az ellátást nyújtó tagállamban a betegre háruló önrészt.
A két állam közfinanszírozási díjtétele közül az alacsonyabbat.
Az ellátás igénybevételének helye szerinti önrészt.
Az ellátás igénybevételének helye szerinti önrészt.
Az ellátás költségét kifizeti, majd a visszatérítési szabályoknak megfelelő összeget visszakapja.
Saját egészség-biztosítójától, mely aztán elszámol a beteg biztosítójával, valamint a betegre háruló önrészt a betegtől.
Saját egészségbiztosítójától, mely aztán elszámol a beteg biztosítójával, valamint a betegre háruló önrészt a betegtől.
Jelen állapot szerint a betegtől, de keresik a megoldást arra, hogy a betegnek ne kelljen megelőlegeznie az ellátás költségét.
Stratégiai tervezés • Jelen projekt folytatása. • Rendszeres kapcsolattartás, tervszerű együttműködés kialakítása. • Határmenti egészségügyi együttműködések kibővítése, fejlesztése közös egészségterv kereti között. • További intézmények, ellátási szintek, szereplők bevonása. • Szakmai programok, konferenciák szervezése, szükséges források tervszerű, közös megteremtése. • Témát „életben tartása” a szaksajtó, és a tömegkommunikáció szintjén. 20
7
2013.12.15.
A hosszú távú együttműködésbe bekapcsolható potenciális résztvevők •
Egészségügyi ellátók. – Ezek lehetnek szervezetek, intézmények (kórházak, klinikák, szakrendelők, sürgősségi ellátók, mentőszolgálatok) vagy egyéni ellátók (orvosok). Ezen a szinten a kapcsolati „tengely” a PAMOK és a Dunaszerdahelyi Kórház már meglévő együttműködése.
•
Finanszírozók. – Szlovák oldalon ez több partnert jelenthet, – magyar oldalon az átalakuló feladatkörű és szervezetű Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
•
Közhatalmi intézmények, hatóságok.
•
Közvetítők, szakértők.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
– Helyi közhatalmi testületek, minisztériumi szervek, helyi kormányhivatalok és közegészségügyi hatóságok. – Szakértők részvétele az együttműködésekben segíti a két eltérő rendszer részeként működő aktorok közötti megértést és az együttműködési mechanizmusok kimunkálását.
8
