Grafikai alapismeretek
ALAPFOGALMAK
2
Digitális képek, használatuk • •
Digitális kép => képpontokból épül fel. – A digitális képek pontjait rácsként képzelhetjük el. A digitális képek fő tulajdonságai: – Pixelekből épülnek fel • Pixell (képpont): a digitalizált kép egy pontja. Általában négyzet alakú, felületük egyetlen színből tevődik össze.
•
– Bináris kód Digitalizált képek előnyei: – Web-publikáció, – Továbbítás e-mail-ben – Otthoni nyomtatás
3
Alapvető formátumok •
A képek kódolása, tárolása kétféle alapelv segítségével valósítható meg:
bittérképes
vektoros
4
Bittérképes formátum • •
•
•
A bittérképes (más néven bitmap, pixelgrafikus, vagy raszteres) formátumban az adott kép minden egyes képpontjának színinformációja eltárolásra kerül. Bármilyen képet vízszintesen és függőlegesen meghatározott darabszámú képpont, pixel ír le. A képpont fő jellemzői – a színe, – három alapszín (RGB) intenzitása határoz meg. A leggyakoribb bittérképes formátumok: – BMP, GIF, JPG, PNG, TIFF
5
Vektorgrafikus formátum • •
•
A vektorgrafikus formátumban a képet alkotó objektumok, vagyis rajzelemek tulajdonságai kerülnek tárolásra. tulajdonságokkal vannak leírva: – Alakzatot leíró vektorfüggvény – Alakzat körvonal tulajdonságai – Alakzat kitöltési tulajdonságai A leggyakoribb vektorgrafikus formátumok: – EPS, WMF, EMF, CDR, DFX, SVG
6
A különböző formátumok sajátosságai •
Az alábbi szempontok alapján a vektoros és pixeles tárolás igencsak eltér egymástól: – Méretezhetőség – Módosíthatóság – Tároló igény
7
Méretezés •
•
A pixelgrafikus képeknek átméretezésénél romlik a minősége, – nagyításnál a kép darabos lesz, – kicsinyítéskor részletek vesznek el, mivel több, illetve kevesebb képponton lesz ábrázolva az eredeti kép. A vektorgrafikus képek a későbbiekben minőségromlás nélkül méretezhetők, – a program az objektumokra jellemző értékek átszámításával állítja elő az új képet.
8
Módosíthatóság • •
Vektorgrafikus tárolásnál az egyes rajzobjektumokhoz bármikor hozzáférhetünk, tulajdonságaikat módosíthatjuk. A pixelgrafikusan tárolt a későbbiekben már csak képpontonként kezelhetők.
9
Tárolóigény •
•
Vektorgrafikus tárolásnál – az objektumok tulajdonságai kerülnek tárolásra. – A tárigény ezért a tárolt objektumok számától és bonyolultságától függ. – A több objektumot tartalmazó ábrát lassabban képes feldolgozni/megjeleníteni a számítógépünk. A pixelgrafikus formátum tároló igénye a képpontok számával arányos.
10
Jellemző felhasználási területek •
•
A vektorgrafikus állományok előnyeit akkor tudjuk kihasználni, ha matematikailag jól leírható objektumokat (vonal, kör, ellipszis, görbe, téglalap stb.) tartalmazó ábrákat hozunk létre. A formátum legnagyobb előnye, hogy a nagyítás/kicsinyítés művelete torzításmentes, és az egyes objektumokkal történő műveletvégzés is egyszerű, hiszen az egymást takaró objektumokat egyszerűen elmozdíthatjuk, átméretezhetjük, törölhetjük., A bittérképes állományokat elsősorban a fényképek és a foltszerű (nem vonalas) ábrák tárolására használjuk.
11
Képek tömörítése A bittérképes állományok igen nagy méretűek, hiszen minden egyes képpontról el kell tárolni a rá jellemző színinformációt. Ezért - mint a multimédia témakörében általánosan - itt is fontos, hogy a képállományokat megfelelően tömörítsük.
A tömörítés kétféle lehet: • •
Veszteségmentes Veszteséges
12
Képek tömörítése •
Veszteségmentes tömörített formátumok – A veszteségmentes tömörítési eljárások megtartják a képek minőségét, • vagyis a képpontok színe nem változik az eredeti képhez képest. • képek kevesebb helyet foglalnak az adattárolón.
•
– GIF, PNG, TIFF formátumú képek. Veszteséges tömörítet formátumok: – a tömörített állományból nem tudjuk maradéktalanul visszanyerni az eredeti képinformációt, • A tömörítő algoritmus bizonyos pixelek színét megváltoztatja. • Az eredeti szín elveszik, mikor kitömörítjük (megnézzük) a képet, már a változtatott színeket kapjuk vissza.
– JPG formátumú képek
13
Konvertálás más képformátumba •
•
•
Konvertálás: – A kép egyik formátumból a másikba történő átalakítása – A kép kiterjesztésének átírásával, a formátum nem változik, A konvertálás minden képszerkesztő program alapfunkciója. – A Mentés másként (Save as) ablakban a fájltípus módosítása – Exportálás vagy Másolat mentése (Save copy) menüpontokra, elvégezhető a konvertálás. gyengébb minőségű képből a formátum változtatásával sem lesz jobb kép!
14
Képszerkesztő programok • •
Eltérő képességűek, de a legfontosabb képszerkesztési feladatokra szinte kivétel nélkül mindegyik alkalmas. Jellemzői: – Általában többféle fájltípust képesek kezelni – A képek átméretezhetők – Különféle képmanipulációk (retusálás, por- és karceltüntetés, színarányok megváltoztatása, kontraszt növelése, stb) végezhetők el velük. – Web-re való előkészítés – Tetszőleges formátumba való mentés
15
Grafikus programok •
képszerkesztő programok, – fotók utólagos korrekciója végezhető: • • • • •
• • •
forgatás, szélek levágása, színek, fényerő, kontraszt módosítása, méretezés, tömörítés stb. pl. a MS PictureManager, az Office programcsomag részeként, vagy pl az IrfanWiew ingyenesen letölthető képszerkesztő.
Rajzolóprogramok – a nagyon egyszerű, csak bitképet előállító Paint is. (amely a Windows része) Az Office programokban (Word, PowerPoint, Excel) – eszköztárral vektorgrafikus képet állíthatunk elő, – külön fájlként is menthetjük (WMF. EMF formátumban). Professzionális grafikus programok – CorelDraw, amely alkalmas vektorgrafikus képek előállítására, – grafikai program a nyomdai előkészítésnél, fotók szerkesztésénél elterjedten használt az Adobe Photoshop. – A Gimp ingyenes rajzoló és képszerkesztő program..
16
Rétegek • •
• •
A kép különböző elemeinek a szétválasztására szolgálnak Rétegekkel még nem rendelkező kép esetén úgy érdemes elképzelni, hogy újabb (átlátszó celofánra rajzolt) képeket illesztünk a meglévő képre – Az eredeti képet háttérrétegnek nevezzük A rétegek segítségével úgy módosíthatjuk a kép egyes részeit, hogy más részek ne változzanak Példa: áttetszőség, árnyék, színezés (piros-sárga átmenet)
17
Maszkok • • • •
A maszk az eredeti képpel megegyező méretű és felbontású szürkeárnyalatos kép Funkciója az eredeti kép valamely részének elrejtése A maszk fekete/fehér része nem fog megjelenni a kész ábrán, a szürke részek pedig valamennyire átlátszóak lesznek Fontosabb műveletek: – kijelölés átalakítása maszkká, – Maszk aktiválása, módosítása, törlése
18
Szűrők •
Használatukkal speciális hatások alkalmazhatók a képekre
19
DIGITÁLIS KÉP SZERKESZTÉS ALAPFOGALMAI 20
Fény fogalma • •
A fény: – emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. A fény tulajdonságait meghatározó három fő szempont: – intenzitás vagy amplitúdó, amelyet az ember fényerőként, fényességként érzékel, – frekvencia (hullámhossz), amelyet az ember színként érzékel.
21
Színlátás • Tartományok – A látható fénysugárzás a 380 nanométertől 780 nanométer – A hősugárzás a 780 nanométernél nagyobb hullámhosszúságú, szemeink által még nem észlelhető infravörös sugárzás. – Az ultraibolya sugárzás már ugyancsak nem látható, hullámhossza a látható fénynél rövidebb, de energiában gazdagabb, mint a hosszú hullámú sugarak.
• 1 nanométer => a milliméter egy milliomod része, másképpen a méter milliárdod része.
22
Az emberi szem, látás • A vizuális információ feldolgozása a szemben kezdődik. A szem hátsó részén található a retina, ahol a fény idegi jellé alakul. • A fényt a fotoreceptorok (csapok és pálcikák) alakítják át idegi jellé, melyet a gyűjtősejtek kezdenek feldolgozni. • Utolsó fázisként a ganglionsejtek gyűjtik össze az információt, melyet a vakfolton keresztül juttatnak ki a szemből a talamusz felé.
23
Képfelbontás • •
Fogalma: – egy kép összesen hány képpontból épül fel. Kétféle meghatározás: – A kép vízszintes és függőleges képpontjainak száma (vagyis a képméret) – a kép egyetlen hüvelykjén (vagy cm-én) hány képpontot különböztethetünk meg. – Mértékegysége a dpi, dot per inch (szkennelés minősége, ill. nyomtatás)
24
Színmélység •
Fogalma: – egy-egy színpont leírására hány bitet használunk fel. – Általában 3 x 8 bit, vagyis színenként 256 árnyalat, – 256 x 256 x 256 = 16.777.216 millió szín.
25
Színkeverés • Additív színkeverés (összeadó színkeverés)
•
Szubtraktív színkeverés (elnyelt fények)
26
Színezet •
Az adott szín helye a színskálán.
27
Színmódok • •
Egy digitális kép színösszetevői milyen módszerrel kerülnek kialakításra. Alapvető színmódok: – Vonalas – fekete/fehér: egy pont kétféle színű lehet: fekete vagy fehér – Szürkeárnyalatos (grayscale): a fekete és a fehér mellett az egyes pixelek a szürke különböző árnyalatait is felvehetik. Összesen 256 árnyalatot különböztet meg. (8 biten ábrázoljuk.) – Színpalettás – indexed color mód: csak 256 színt tartalmaz. Létrehozása RGBből vagy CMYK-ból való konvertálással történik. – RGB (Red Green Blue): három csatornát (színösszetevőt) használnak. Minden csatornát 8 biten ábrázolunk. Additív színkeverési mód. – CMYK (ciánkék – bíbor – sárga – fekete): ezekből állítja elő a kívánt színt. Négy színcsatorna, mindegyik 8 bit színmélységű. (Nyomdai felhasznál – HSB: H (hue) => színezet, S=> telítettség, B (brightness)=> fényerő. E három tulajdonság együttes meghatározásával adják meg a színt.
28
Fényerő, telítettség, kontraszt, tónus •
•
• •
Fényerő: – a szín világossága – 0% = fekete, – 100% fehér Telítettség: – a szín erőssége és tisztasága – 0% = szürke, – 100% = teljes telítettség Kontraszt: – az egymás melletti színek elkülöníthetősége, idegensége. Tónus: – fény-árnyék kontraszt
29
Gamma korrekció •
A gamma-korrekcióval a kép fényessége és színeinek élessége szabályozható. – magas értéknél a kép világosabb tónusú lesz kevésbé telt színekkel, – Alacsony értéknél sötétebb árnyalatok és valamivel teltebb színek jellemzik a képet
30
Váltottsoros (interlaced) képmegjelenítési technika • •
kép nem egyszerre, hanem meghatározott részekben kerül megjelenítésre, ez az emberi szem számára ne legyen érzékelhető. Pl: hagyományos tévé.
31
