Dévaványa Város Önkormányzata
DÉVAVÁNYA VÁROS INTERGÁLT FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZEGHALOMI KISTÉRSÉGI KITERJESZTÉSSEL
Készítette: Educatio Bene Kft. 2010. március 25.
TARTALOMJEGYZÉK I.
BEVEZETÉS ....................................................................................................................................... 4 I.1. INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ................................................................................... 4 I.2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ............................................................................................................ 5 I.2.1. Dévaványa történelmi múltja ......................................................................................................... 5 I.2.2. A Szeghalomi kistérség története ................................................................................................... 8
II.
A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ............................................................... 12 II.1. II.2. II.3.
III.
A VÁROS ELHELYEZKEDÉSE, MÉRETE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE............................. 12 A VÁROS VONZÁSKÖRZETE ÉS KISTÉRSÉGI KAPCSOLATAI ........................................ 13 A KISTÉRSÉG SZEREPE A TERÜLETI MUNKAMEGOSZTÁSBAN ................................... 16 VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................................................. 22
III.1. VÁROSSZERKEZET....................................................................................................................... 22 III.1.1. Dévaványa városszerkezete...................................................................................................... 22 III.1.2. A Szeghalomi kistérség településszerkezete ............................................................................ 26 III.2. TÁRSADALOM................................................................................................................................ 27 III.2.1. Demográfia .............................................................................................................................. 27 III.2.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség ..................................................................................... 34 III.2.3. Iskolázottság ............................................................................................................................ 43 III.2.4. Jövedelmi és szociális helyzet .................................................................................................. 46 III.2.5. Társadalmi szervezetek ............................................................................................................ 48 III.3. GAZDASÁG ...................................................................................................................................... 51 III.3.1. Vállalkozások........................................................................................................................... 51 III.3.2. Ipar........................................................................................................................................... 58 III.3.3. Kereskedelem, szolgáltatás ...................................................................................................... 60 III.3.4. Turizmus .................................................................................................................................. 61 III.3.5. Helyi adók ................................................................................................................................ 65 III.4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ......................................................................................................... 67 III.4.1. Természeti környezet................................................................................................................ 67 III.4.2. Lakásállomány......................................................................................................................... 73 III.4.3. Települési infrastruktúra......................................................................................................... 74 III.5. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ............................................................................................................. 81 III.5.1. Oktatás, nevelés ....................................................................................................................... 81 III.5.2. Szociális ellátás ........................................................................................................................ 87 III.5.3. Egészségügyi ellátás ................................................................................................................ 91 III.5.4. Közigazgatás ............................................................................................................................ 92 III.5.5. Sport és szabadidő.................................................................................................................... 94 III.5.6. Közművelődés, kultúra ............................................................................................................ 96 III.6. ÖSSZEGZÉS, SWOT ANALÍZIS ................................................................................................... 99 IV.
STRATÉGIA ................................................................................................................................... 104
IV.1. A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA ............................................ 104 IV.1.1. Dévaványa jövőképe .............................................................................................................. 104 IV.1.2. A fejlesztések alapjai.............................................................................................................. 105 IV.1.3. Dévaványa fejlesztési elképzelései ......................................................................................... 109 1. Gazdaságfejlesztés.............................................................................................................................................. 109 2. Turizmus fejlesztése ............................................................................................................................................ 111 3. Társadalmi szolgáltatások fejlesztése................................................................................................................. 113 4. Infrastruktúra fejlesztése .................................................................................................................................... 116
IV.1.4. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Operatív Program fejlesztési irányai .......................... 119 IV.2. AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE.................................................................................... 122 IV.3. AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSI CÉLOK .............................................................................. 123 IV.3.1. Élmény- és üdülőközpont súlyponti akcióterület .................................................................. 124 IV.4. FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK.................................................................................. 126 IV.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI...................................................... 128 IV.6. PARTNERSÉG ............................................................................................................................... 130
2
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra. A Szeghalomi kistérség 1956-ban. ............................................................................................................. 9 2. ábra. A Szeghalomi kistérség............................................................................................................................ 11 3. ábra. Dévaványa Magyarország térképén ......................................................................................................... 12 4. ábra. Dévaványa távolsága néhány településtől. ............................................................................................... 13 5. ábra. Dévaványa területi funkciói. .................................................................................................................... 14 6. ábra. Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás.................................................................................................. 17 7. ábra. Magyarországi kistérségek térszerkezeti típusok szerinti megoszlása, 2005. .......................................... 18 8. ábra. Kistérségek fejlődési dinamikája a Dél-alföldi régióban, 2007................................................................ 19 9. ábra. Dévaványa úthálózata .............................................................................................................................. 25 10. ábra. Dévaványa népességszámának alakulása, 1700-2009............................................................................ 28 11. ábra. A Szeghalomi kistérség népességszám változása 1970 és 2009 között.................................................. 29 12. ábra. Állandó népesség számának változása, 2000-2010. ............................................................................... 29 13. ábra. Öregedési index, 2005-2008................................................................................................................... 30 14. ábra. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása, 2008.............................................................................. 30 15. ábra Dévaványa korfája, 2001......................................................................................................................... 31 16. ábra. A Szeghalomi kistérség korfája, 2009.................................................................................................... 31 17. ábra. Természetes szaporodás ezer lakosra számítva, 2000-2008................................................................... 32 18. ábra. Természetes szaporodás, vándorlási egyenleg és házasságkötések, 2000-2008..................................... 33 19. ábra. Dévaványa foglalkoztatottsági adatai, 2009........................................................................................... 35 20. ábra. Dévaványa foglalkoztatottainak megoszlása kor és képzettség szerint, 2009. ....................................... 36 21. ábra. Az őstermelők Dévaványán.................................................................................................................... 37 22. ábra. Munkavállalás céljából ingázók a Szeghalomi kistérségben, 2002........................................................ 39 23. ábra. A munkanélküliek számának alakulása Dévaványán, 2000-2009.......................................................... 40 24. ábra. A munkanélküliek száma Dévaványán, 2010.01.20............................................................................... 41 25. ábra. Békés megye kistérségi foglalkoztatási adatai, 2009. június.................................................................. 42 26. ábra. A Szeghalomi kistérség népessége iskolai végzettség és nemek szerinti, 2001. .................................... 44 27. ábra. A népesség végzettségszerinti megoszlása, 2001................................................................................... 45 28. ábra. Dévaványán működő vállalkozások társasági forma szerint, 2000-2004............................................... 51 29. ábra. Dévaványán működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerint, 2000-2004.................................... 52 30. ábra. Dévaványa főbb vállalatai a helyi adófizetésük alapján, 2009............................................................... 53 31. ábra. A magyarországi kistérségek 2007. évi becsült egy lakosra jutó GDP-je. ............................................. 54 32. ábra. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek állatállománya Dévaványán, 2000. .. 56 33. ábra. Kiskereskedelmi üzletek száma Dévaványán, 2008............................................................................... 60 34. ábra. Vendéglátóegységek számának alakulása, 2000-2008. .......................................................................... 61 35. ábra. Dévaványa Strandfürdő és Gyógyászat egységei................................................................................... 63 36. ábra. Vendégek és vendégéjszakák száma Dévaványán. ................................................................................ 64 37. ábra. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj árbevétele, 2008-2009.................................................. 64 38. ábra. Dévaványa önkormányzatának főbb helyi adóbevételei, 2006-2007. .................................................... 65 39. ábra. A szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége (tonnában) frakciónként, 2007..................................... 72 40. ábra. Dévaványa lakásállománya, 2001-2008................................................................................................. 73 41. ábra. Dévaványa környékének vasúti térképe. ................................................................................................ 75 42. ábra. A helyi közutak útkategória szerinti méretei, 2008. ............................................................................... 76 43. ábra. A helyi közutak útburkolatok szerint, 2008............................................................................................ 77 44. ábra. A helyi közutakra fordított bruttó kiadások 2008 folyamán................................................................... 77 45. ábra. Vízfelhasználás Dévaványán és Békés megyében, 2000-2008. ............................................................. 78 46. ábra. Szennyvízcsatorna- és gázcsőhálózat Dévaványán és Békés megyében, 2000-2008............................. 79 47. ábra. Energiafelhasználás Dévaványán és Békés megyében, 2000-2008........................................................ 80 48. ábra. Általános iskolai tanulói létszám az ÁMK Ványai A. Ált. Iskolában, 2007-2011. ................................ 83 49. ábra. Az általános iskolában tanulók és pedagógusok száma Dévaványán, 2001-2008.................................. 83 50. ábra. Általános iskolai tanulói létszám a Szeghalomi kistérségben, 2007-2011. ............................................ 84 51. ábra. Középiskolai és szakiskolai tanulók száma Dévaványán, 2001-2008. ................................................... 85 52. ábra. Dévaványa Polgármesteri Hivatalának felépítése. ................................................................................. 93 53. ábra. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény tevékenysége, 2001-2008. ................................................ 97 54. ábra. A település háromszintű célrendszere .................................................................................................. 118 55. ábra. Akcióterületek. ..................................................................................................................................... 122 56. ábra. Az akcióterületeken tervezett fejlesztések............................................................................................ 123
3
I. BEVEZETÉS I.1.
INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy városi önkormányzatok által elkészítendő, fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átfogó dokumentum, melynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a különböző szakpolitikai megközelítések (mint például a gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, valamint társadalmi célok megvalósítása) összehangolása, és azok középtávon való érvényesítése. Jelen tanulmány Dévaványa város fejlesztési irányait elemzi a Szeghalomi Kistérség viszonylatában, tartalma szerint tehát a kistérségre jobban reflektáló, kiterjedtebb Integrált Fejlesztési Stratégia (IFS) és nem Integrált Városfejlesztési Stratégia. Az általunk vizsgált, a Varázskapu projekthez kijelölt Élmény- és üdülőközpont súlyponti akcióterületen kívül Dévaványán nincsenek még, az önkormányzat testülete által hivatalosan elfogadott lehatárolt akcióterületek, az akcióterületek kijelölése a 2010-es évben történik meg. Jelen IFS a várható akcióterületek listáját tartalmazza. A stratégia megalkotása nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy, az európai uniós pályázatokon való részvételhez elengedhetetlen hiánypótló dokumentum, amely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései és az akcióterületi terv közötti átmenetet. Az IFS készítésének fő irányvonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de a város fejlődése szempontjából hasznosak és szükségesek. A stratégia fontossága a következő, 2013-tól induló programozási időszakban várhatóan növekszik. Ennek fő oka, hogy a városfejlesztési tevékenységek finanszírozása a jelenleginél nagyobb arányban visszatérítendő forrásokból történhet, mivel az Európai Unió strukturális és kohéziós forrásaiból várhatóan jóval kevesebb jut Magyarországra, mint a jelenlegi időszakban. Megnövekszik tehát a stratégiák, valamint a projektekkel kapcsolatos fenntarthatósági és életképességi szempontok súlya a külső források odaítélésének folyamatában.
Ezen
folyamatok
irányításához
az
önkormányzatnak
valós,
közös
elkötelezettségen alapuló stratégiával kell rendelkeznie.
4
A fejlesztési tervek megfogalmazása a helyi humán és gazdasági erők bevonásával, a koncentráció elvének megfelelően, azaz egy területen több beavatkozás együttes alkalmazásával történik. A városfejlesztési stratégiával kapcsolatban elvárás, hogy képes legyen mobilizálni és összehangolni mind a közösségi (EU-s, hazai állami, önkormányzati) mind a magánszférából érkező hozzájárulásokat. Az integrált fejlesztési stratégia tehát fontos eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban beazonosíthassuk a különböző fejlesztési forrásokat és a stratégiához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben fenntartható fejlesztéseket valósíthassunk meg.
I.2.
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
I.2.1. Dévaványa történelmi múltja Dévaványa területén több száz régészeti lelőhely található. A régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott hely. A Tisza és a Körösök szabályozása előtt a magasabban fekvő részei jól védhető lakóhelyet biztosítottak az embereknek. Ezt a vízjárta településszerkezetet jól megőrizte a település belterületének észak-keleti része, melyet már az 1987-ben a Békés Megyei Tervező Vállalat által készített Összevont Rendezési Terv is szerkezeti védelemben részesített. Írásos formában először az 1330-as évek elején említik a települést Jana falu néven, de 1334-ben már a Vana név szerepel. Ekkor a település Békés megyéhez tartozott, de Luxemburgi Zsigmond király 1422-ben Heves megyéhez csatolta. A XVI. század elejére a térség egyik legjelentősebb településévé vált. Egy 1528-ban kiadott, hazánk településeit ábrázoló térképen is megtaláljuk Wama névalakkal. A század közepére elérte a török behatolás, melynek nyomán az egész Délkelet-Alföld török uralom alá került. A hódoltság másfél évszázada alatt aprófalvak tömege tűnt el. Az életben maradt lakosság a nagyobb biztonságot nyújtó, kiváltságosabb településekbe költözött, létrehozva az alföldi
településszerkezetet
máig
meghatározó
mezővárosi
hálózatot.
Viszonylagos
védettséget élvező helység volt Ványa is, hiszen mint szultáni, un. khász birtok, lakosai a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesülhettek a helyi hatalmasságok kizsákmányolásától. Erről tanúskodik Mehmed gyulai bég “patens levele” (oltalomlevele) 1600-ból. Mint khász várost, Ványát is a gazdasági fellendülés jellemezte.
5
Ennek jele egyrészt, hogy a település lakosai hosszabb ideig képesek voltak elviselni a kettős, illetve többszörös adóztatást, másrészt hogy a település Heves és Külső-Szolnok vármegye
XVI-XVII.
századi
dikajegyzékeiben
csakúgy
szerepel,
mint
a
török
adólajstromokban. A XVI. század második felében Ványa már a vidék legnépesebb helységeinek egyikévé vált az egész hatalmas szolnoki szandzsák harmadik legnagyobb településeként. Ekkor már magyar és török iratok is gyakran városnak nevezik. Heves vármegye dikajegyzékében 1613-ban mint “Vannia varassa”, 1618-ban pedig mint “Oppidum Vanya”, azaz Ványa mezőváros szerepel. A település jogállása tekintetében egyértelműen fogalmaz “Sakszuvár volt Boszniai Mir Mirán”, ki egy levelében szintén városként említette a települést. A hódoltság ideje alatt kialakult az a református köznemesi réteg, amely hosszú távon meghatározta a község fejlődését. A ványai nemességről 1621-től kezdődően találhatók adatok: Heves és Külső-Szolnok 1647 évi adóösszeírásában a 67 nemesből 14 Ványán lakott, akik az egész kettős vármegye legnépesebb együtt élő nemesi tömbjét alkották. A XVII. század a ványai jobbágyság számára a gazdasági megerősödést és a földesúri terhek levetését hozta el. Az 1650-es években végbement önmegváltással a jobbágyok örök szabadságot kaptak, továbbá sokan armális nemességet is szereztek. 1659-ből fennmaradt a község pecsétjének körirata: „DEVA VANIA PEOCETI”. 1693-ban egy tatár sereg kifosztotta a községet, melynek lakosainak egy része 1694-ben a borsod megyei Tiszabábolnára menekült. A török kiűzése után megkezdődhetett a falusi lakosság visszatelepülése. A rövid békeidőszakot a Rákóczi szabadságharc 1703-as kirobbanása törte meg, a tartós béke a szatmári békekötés (1711) után köszöntött be. A község nemesi származású lakosságának nagy száma miatt is kiemelkedik a térség településeinek sorából. Heves megye 1711. évi összeírása a községet ismét “Oppidum Ványa”, azaz Ványa mezőváros címmel illeti. A családok közül a legtöbbnek neve már a XVI-XVII. századi összeírásokban is megjelenik, vagyis Dévaványát a korábbi lakói telepítették újjá, lakosságának kontinuitása a XVI. század második felétől bizonyítható. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. A község lélekszámának növekedése mellett a jobbágyság számaránya elenyésző volt. 1753-ban az elzálogosított határ megváltása következtében a ványaiak csupán házaikat és szőlőiket tarthatták meg, minden más javadalmuk visszaszállt az uraságokra.
6
Ezzel taxás nemesekként maguk is földesúri befolyás alá kerültek, s a határ további használatáért évente megújított szerződés értelmében bérleti díj (taxa) fizetéssel tartoztak. 1769-ben az akkora már nagy számban betelepülő adózó, elsősorban pásztorokból és parasztokból álló lakosság létrehozta a saját közigazgatását: a működő nemesi tanács mellett megszervezték a paraszt tanácsot. Bár már a XVII. században is illették oppidum névvel, Dévaványa hivatalosan csak 1774-ben kapott mezővárosi rangot, melyet 1872-ig megőrzött. Városi rangot több mint évre rá 1999-es kezdeményezése alapján kapott a település. 1793-ig csak a református egyház volt jelen a településen, hiszen a római katolikus egyház helyi közössége ebben az évben jött létre. A XIX. század első felében Dévaványa vált egy nagyobb területet átfogó izraelita hitközség székhelyévé, ebben az időben hozták létre a zsidó temetőt is. Az 1848-ben felépített zsinagógájuk az 1950-es években lebontásra került. Az egykori 200 fős dévaványai zsidóságból napjainkban már csak néhány személy él. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre Dévaványa lett Heves megye “székhelye”, ugyanis a menekülő vármegyei adminisztráció itt talált menedéket. A településen tartották az utolsó megyegyűléseket is, és itt értesültek a világosi fegyverletétel híréről. A vármegyei törvényszék utolsó ülését is Dévaványán tartotta. A szabadságharc leverését követően közigazgatási átszervezést hajtottak végre, mely során különválasztották Heves és Külső-Szolnok megyéket, Dévaványát pedig az összevont Békés-Csanád vármegye szeghalmi járásához csatolták. A járási összeírás szerint ekkor 8165-en laktak a települést. Az 1871. évi XVIII. törvénycikk választás elé állította a mezővárosokat, hogy vállalják-e a rendezett tanácsú várossá alakulást, annak minden anyagi terhével együtt, vagy a kisebb terheket jelentő “nagyközség” rangot választják. Dévaványa sok más mezővárossal együtt nem tudta vállalni a rendezett tanácsú városi státust, így 1872 áprilisában az addig minden tekintetben városi jellegű település nagyközséggé alakult. 1876-ban egy újabb közigazgatási átszervezés során a megalakított Jász-NagykunSzolnok vármegyéhez csatolták Dévaványát. Az új vármegye 1879. évi kiadványában a község területe 54.370 kat. hold, lakosa 10.626 fő volt. Az 1920-ra Dévaványa területe 54.546 kat. holdra, lakosainak száma 14.768 főre nőtt. A századfordulón a lakosságszám gyarapodása jelezte a község népességvonzó- és megtartó képességét. A polgárosodást a kereskedelem, szolgáltatások bővülése, a civil szervezetek növekvő száma is elősegítette. Az 1876-tól kezdve egy 5 betegágyas kórház és gyógyszertár működött, 1926-ra új gyógyszertár létesült, az egészségügyi ellátás további 4 magánorvossal, és 10 bábával egészült ki. 7
A településen már 1876-tól volt szálloda, melyet 1926-ra számos kocsma, egy kávéház és egy vendéglő egészített ki. Ebben az időben az egyletek száma is jelentősen gyarapodott. Az újjáépítés éveit az erőszakos kollektivizálás és az államosítások váltották fel, ami Dévaványa
esetében
egybeesett
a
község
tudatos
visszafejlesztésével,
1945-ben
visszaminősítették nagyközségből községgé, s ez utóbbi címet csupán 1970-ben szerezte vissza. A nagyközség a nyolcvanas évek közepén kapott új erőre, melyben a vezetés irányváltásának jelentős szerepe volt. Az 1985-ben alakult önkormányzati társulás élére állásával Dévaványa előkelő rangot vívott ki magának a térségben. A rendszerváltással új dinamizmust nyert a település fejlődése, innovatív képességének köszönhetően a térség kiemelkedő szerepű településévé vált.
I.2.2. A Szeghalomi kistérség története A Szeghalomi statisztikai kistérséghez tartozó települések járási besorolásban először az 1332-1336 évi pápai tizedjegyzékben jelentek meg. Ez az összeírás Szeghalmot és Ványát említette meg, a negyedik járáshoz tartozó településekként. Abban az időben, mikor Ványát 1347-ben Heves vármegyéhez csatolták, a belső uradalmi viszályok erősen befolyásolták a megyehatárok megvonását is, melyre jó példa, hogy 1490-1512-ig a Csákyak nyomására II. Ulászló Szeghalmot, Bihar vármegyéhez csatolta. Valószínűsíthető, hogy a Sebes- és Feketekörös vidéke, tehát nagyrészt a Szeghalomi statisztikai kistérség területe Körösköz vármegyéhez tartozott. 1550-ben Békés vármegyét négy járásra osztották. A Szeghalomi kistérség területén volt az I-es, Keleti járás, és a IV-es, Sárréti járás. Nem kerültek járási besorolásba Szeghalom, Ványa, Kertészsziget és Ecseg. Az 1800-as évektől már több dokumentumban is nyomon lehet követni, hogy melyik település, melyik járásba tartozott. 1805-től már mint Szeghalmi járással találkozunk, melybe ekkor Szeghalom, Vésztő, Füzesgyarmat és Körösladány tartozott. Dévaványát JászNagykun-Szolnok vármegyéhez számították. Ez a beosztás 19. század végéig maradt érvényben. 1895-ban annyiban változott a települések járási besorolása, hogy Dévaványát, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei, Tisza felső járáshoz sorolták. Az első tanácstörvényben elfogadott új megyei beosztás, a Szeghalmi kistérség településeinek hovatartozásában is okozott változásokat, többek között Dévaványa visszakerült Békés megyéhez. Így 1956-ban a következőképpen alakult a kistérséget alkotó 9 település járásokba sorolása: 8
1. ábra. A Szeghalomi kistérség 1956-ban. Forrás: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Az 1962. évi helységnévtár már mind a 9 települést a Szeghalmi járásba sorolja. 1966ban pedig további két településsel bővült a járás, Biharugrával és Körösnagyharsánnyal. Ez a beosztás volt érvényben 1984-ig, amikor is Szeghalmot várossá nyilvánították és létrehozták a Szeghalmi városkörnyéket. A reform egyes települések átsorolásával is járt. A volt Szeghalmi járásból, Szeghalom, mint a városkörnyék központja, Biharugra, Bucsa, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Okány, Zsadány településeket sorolták a Szeghalmi városkörnyékhez. Dévaványa és Ecsegfalva, a Gyomaendrődi városkörnyékhez tartozott, Vésztőt pedig Békéscsaba városkörnyékéhez helyezték át közigazgatásilag. A vizsgált térség városkörnyéki beosztásának határai a rendszerváltásig már nem módosultak. A rendszerváltás után, az Ötv. megszületésével a kistérségben lévő települések létszáma nem változott, mivel nem voltak a területen település-összevonások. Ennek fő okát feltehetőleg Észak-Békés településszerkezetében kell keresni, mivel itt egymástól viszonylag távol eső falvak és nagyközségek találhatóak. A szükséges összeolvasztások a kistérségben egyet jelentettek a tanyák községekbe integrálásával. 1994-ben a KSH megalkotta az egész országot lefedő kistérségi rendszerét, ezt a rendszert azonban a sokasodó bírálatok hatására felülvizsgálták, és 1997-ben megalkották az új besorolást. Az 1994-ben életre keltett Szeghalmi statisztikai kistérség, a volt városkörnyéki besorolás településeit foglalta magában, kibővülve Vésztővel, Dévaványával és Ecsagfalvával. Az 1997. évi változtatás során a két legkeletibb települést Biharugrát és Körösnagyharsányt, a Sarkadi kistérséghez sorolták át. 9
Az 1996. évi XXI. törvény hatálybalépése után, a Szeghalmi kistérségben is megélénkült a társulási kedv, melynek eredményeként megalakult az Észak-Békési Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás. Az 1997 augusztusától érvényes új KSH kistérségi besorolás felülvizsgálata egyre inkább szükségessé vált, emiatt hazánkban a statisztikai kistérségek száma 2004. január 1–től 150-ről, 168-ra emelkedett. Ezzel az új beosztással a Statisztikai Hivatal próbálta a kistérségi központok vonzáskörzetéhez igazítani a statisztikai kistérségek határát. A 2004. évi változtatások az ország nagy területén jelentősen módosították a KSH kistérségek határait. Így Békés megyében is, ahol számuk hatról nyolcra emelkedett. A beosztás módosította a Szeghalmi statisztikai kistérség határait, melynek következtében 2004 januárjától Okányt és Zsadányt a Sarkadi kistérséghez csatolták. A Szeghalom statisztikai kistérségben 1996-tól működik az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás, amely a térség a területfejlesztési feladatait látta el a tagtelepüléseken (Bucsa, Csökmő, Ecsegfalva, Dévaványa, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Körösújfalu, Szeghalom, Vésztő). A térségfejlesztési társulás székhelye Dévaványa volt hosszú ideig, majd az iroda átkerült 2003. szeptemberében Szeghalomra. A térségfejlesztési társulás elkészítette a kistérség gazdaságfejlesztési, idegenforgalmi, környezetvédelmi, ökológiai és ökoturisztikai programját, valamint részt vett különböző pályázatok készítésében és megvalósításában. A kistérségek szerepe és a kistérségekben való gondolkodás az uniós csatlakozást követően előtérbe került. A csatlakozás kiemelt jelentőséget tulajdonított a kistérségi együttműködésnek,
az
intézményrendszer
korszerűsítésének
a
források
közösségi
követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának. Az önkormányzatok által önkéntes alapon létrejött társulások rendszere áttekinthetetlen volt, amely a párhuzamosságoktól sem volt mentes. A problémák kezelésének megoldására a 244/2003. Kormányrendeletben a kistérség megállapításáról, lehatárolásáról és megváltozásának rendjéről alkotott jogszabályt. Ennek értelmében a kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy, esetleg több központtal szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között a meglévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. A Szeghalmi Statisztikai Kistérség is módosult - kivált Okány, Zsadány és átkerült a Sarkadi Statisztikai Kistérséghez.
10
2. ábra. A Szeghalomi kistérség. Forrás: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás honlapja A kistérség meghatározó funkciói a következők: 1. önkormányzati, közszolgáltatási szerepkör 2. területfejlesztési funkció 3. államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása A kistérségi reform megvalósítása érdekében önálló törvény (2004. évi CVII. tv.) született a települési önkormányzatok önkéntes alapon működő többcélú kistérségi társulásról. A törvény célja, hogy az állampolgárok társadalmi és gazdasági különbségektől függetlenül az ország valamennyi településén a lehetőségekhez mérten azonos színvonalú ellátásban részesüljenek. A Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás a Kistérségi Társulási Megállapodást 2004. június 30-ával fogadta el. A 9 településsel rendelkező kistérség központja az 1984-ben városi rangot kapott Szeghalom. További városai: Dévaványa (2000-től), Füzesgyarmat (2000-től) és Vésztő (2001-től), Körösladány (2007-től), a többi település (Bucsa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösújfalu) községi rangú.
11
II. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN II.1. A VÁROS ELHELYEZKEDÉSE, MÉRETE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE Dévaványa Békés megye északi részén helyezkedik el, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozásánál. Közigazgatási határa egyben Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye határa is. A Berettyó, a Kettős-, valamint Hármas-Körös közötti síkság jellegzetes alföldi települése.
3. ábra. Dévaványa Magyarország térképén A város területe 21,673 hektár (216,73 km2), ebből belterülete 717 hektár (7,17 km2). Lakott külterületi településrésze nincs. Állandó népességének száma a legfrissebb 2010-es adatok szerint 8 260 fő, ebből külterületi lakónépesség 85 fő. Hazánkban a népességszám alapján kialakult hierarchia szerint Dévaványa lakosságszámát tekintve az 5-20 ezer közötti népességszámú települések közé tartozik, így kisvárosnak számít. A Dél-alföldi Régióba tartozó három megye (Bács-Kiskun, Csongrád és Békés) az ország legritkább településhálózatával rendelkezik. Ebben a régióban 14 település jut 10 km2re, míg az országos átlag 34 település. A régió 47 városával az ország egy legvárosodottabb térsége, a városi népesség aránya meghaladja, mind a vidéki mind az országos átlagot. 12
Tehát egy városodott, mégis kevéssé városiasodott területen helyezkedik el a vizsgált város és kistérség. Közúton a 4. számú főútról a kisújszállási, a 47. számú főútról a körösladányi, a 46. számú főútról a gyomaendrődi leágazással érhető el. Vasúti kapcsolatot a BudapestBékéscsaba-Arad fővonalról leágazó Gyomaendrőd-Körösnagyharsány szárnyvonal biztosítja. Viszonylat megnevezése Dévaványa - Gyomaendrőd Dévaványa - Szeghalom Dévaványa - Szarvas Dévaványa - Békéscsaba Dévaványa - Gyula Dévaványa - Körösnagyharsány Dévaványa - Kecskemét Dévaványa - Budapest
Távolság (km) 16 24 40 54 67 67 113 179
4. ábra. Dévaványa távolsága néhány településtől. Forrás: Térkép Centrum adatai alapján saját kutatás
II.2. A VÁROS VONZÁSKÖRZETE ÉS KISTÉRSÉGI KAPCSOLATAI A kistérségi központi funkcióval rendelkező városok többsége esetében a városok vonzáskörzete megegyezik a kistérséggel, a közép és nagyvárosok, megyeszékhelyek esetén túlmutat azon. Dévaványa város esetében a település vonzáskörzete a Szeghalomi kistérséget, amelynek központja Szeghalom, továbbá földrajzi helyzetéből adódóan részben még HajdúBihar és Jász–Nagykun-Szolnok megye Békéshez közel eső egyes településeit is magába foglalja. Dévaványa fejlettsége folytán a térség meghatározó, kulcspozícióval rendelkező települése. A város több évszázadon keresztül volt tágabb környezetének legfontosabb települése, gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. Ezt a szerepét csupán a II. világháború után vesztette el, amikor a központosított hatalom mesterséges módon korlátozta fejlődését, szemben a szomszédos községek egy részével, melyek az idők során a városi rangot is elnyerték. Ennek ellenére meg tudta őrizni fejlődőképességét, melyet elért eredményei is igazolnak. Az városi rangú településeket elsősorban a vonzáskörzetükhöz tartozó települések között betölt szerepe, a települések szükségleteinek kielégítése tesz várossá, ebből adódóan a városi szerepkör a vidéki települések igényeinek és ellátásának függvényében alakul. 13
Dévaványa az alábbi önkormányzati feladatokat, funkciókat látja el térségi szinten. Az táblázatban regionális, megyei és kistérségi szintre lebontva láthatóak azok a feladatok, közszolgáltatások és intézmények, amelyek térségi jelentőségűek. funkciók
KISTÉRSÉGI
MEGYEI
REGIONÁLIS ORSZÁGOS NEMZETKÖZI
Piac
Gazdaság, kereskedelem (Gazdasági funkció)
Pénzügyi szolgáltatások Vendéglátóegységek
Kereskedelmi egységek Okmányiroda Gyámügyi Iroda Államigazgatás, Építési iroda közigazgatás Rendőrőrs (Közszféra Polgárőrség funkció)
Önkéntes tűzoltóság Távolsági busz Közlekedés, Vasútállomás távközlés Benzinkút (Városi funkció) Posta
Bölcsőde, óvoda
Oktatás (Városi funkció)
Általános iskola
Középfokú oktatási intézmény: Gimnázium és szakképző iskola Ifjúsági otthon és szakiskola
Orvosi rendelő (védőnői szolgálat)
Egészségügy Szakrendelés (Városi funkció) (reumatológia és nőgyógyászat) Gyógyszertár
Szociális ellátás (Városi funkció)
Pedagógiai szakszolgálat
Szociális otthon
Idősek otthona
Művelődési központ
Kultúra (Közösségi funkció)
Könyvtár Alapfokú művészeti oktatás Helytörténeti gyűjtemény Sportegyesület
Turizmus, rekreáció (Közösségi funkció)
Strandfürdő, gyógyászat, wellness
Sportesemények Fesztiválok (Dobfesztivál)
Vadászturizmus
Őkoturizmus
5. ábra. Dévaványa területi funkciói. Forrás: Saját kutatás 14
Látható, hogy alapvetően kistérségi funkciókat tölt be a város, viszont az oktatás, a szociális ellátás, valamint a kultúra vonatkozásában megyei szintű ellátási egységekkel is rendelkezik. A városban található Borostyánkert Szociális Otthon már kistérségi területen túlnyúló megyei funkciót tölt be, mivel ellátási területe egész Békés megye, de a Megyei Közgyűlés elnökének hozzájárulásával az ország más részeiből is történik felvétel. Az otthon a felnőtt korú, értelmileg akadályozottak számára nyújt bentlakásos formában teljes ellátást. A Margaréta Idősek Otthona színvonalas ápolást és gondozást nyújt 99 ott elhelyezett idős személynek. Széles körben ismert jó hírneve miatt az otthon térségi szerepe túllép a megyehatáron. A dévaványai Farkas Gyula Középfokú Oktatási Intézmény az elmúlt 5 évben átlagosan 300 főt oktatott, melyekből a kollégium átalakításának köszönhetően stabil 25 fő a kollégisták száma. Utóbbiak főként a szakképzésből kerülnek ki, a fodrász képzés területi jó híre, szintje, illetve a külsős szakképzési gyakorlatok szervezése, munkarendje miatt. A gyakorlatok (Dévaványa földrajzi helyzetéből adódóan) nem csupán Békés, hanem HajdúBihar és Jász–Nagykun-Szolnok Békéshez közel eső településein zajlanak. Kollégistáink is e vonzáskörzetből kerülnek ki. Napjaink turizmusának fő célterületei közé tartozik az "érintetlen természet" nyújtotta kikapcsolódási lehetőség, mely Dévaványán is megtalálható. A Dévaványai Túzokrezervátum és a Körös-Maros Nemzeti Park adottságai kiváló hátteret nyújtanak az ökoturizmushoz. Itt található Európa legnagyobb túzokpopulációja. A látogatókat tekintve országos szintű érdekeltség tapasztalható. A vadászturizmus okán Dévaványa nemzetközi körökben ismert. Eleinte német vadászok érdeklődtek a helyi vadászati lehetőségek iránt, ma már a világ minden tájáról fogadnak vendégeket. Békés megye területrendezési tervében Dévaványa részleges kistérségi funkciót ellátó központként szerepel. Emellett kiemelt nagyságrendben említik igazgatási területét mint védett természeti területek, ökológiai folyósok övezetét. Érzékenység szempontból kiemelten fontos a teljes igazgatási terület. A város kulturális örökség szempontjából megyei jelentőségű terület. A következőkben a várost szűkebben vett környezetének a Szeghalomi kistérségnek kontextusában vizsgáljuk meg. A kistérség mai területét a század elején tanyarendszer jellemezte.
15
Míg az 1930. évi összeíráskor az öt régebbi alapítású település lakosságának majdnem negyedét külterületen élt – főként Füzesgyarmaton, Körösladányban és Dévaványán volt magas ez az érték –, addig a hatvanas évektől felgyorsult a népesség fogyása, mely elsősorban a tanyarendszert érintette, így a külterületi népesség, jelenleg már csak 1-2 százalékát teszi ki a teljes lakosságnak. Szeghalom és Kertészsziget mutatói ugyan magasabbak, de a kistérségben a külterületi népesség száma nem éri el az ezer főt. Dévaványán az 1998-ban még 112 főt számláló külterületi részt a legfrissebb (2009) adatok szerint már csak 85 fő lakja. Szeghalom, mely a korábbi járási székhely, és a jelenlegi kistérségi központ 1984-ben lett város, továbbá városi rangot kapott 2000-ben Dévaványa és Füzesgyarmat, 2001-ben pedig Vésztő település. Az Alföldre jellemző tanyás múlt, a kis mezővárosok egész sorának egymásmelletti elhelyezkedése nem tette lehetővé valódi vonzáskörzet kialakulását, mely valamennyi középfokú funkcióval rendelkezik és erős központ köré szerveződik. Az átvonzásokhoz, az ellátó feladatok megosztásához hozzájárult a járáshatárok változása és a megyehatár közelsége is. Dévaványára és Körösladányra Gyomaendrőd, Vésztőre pedig Békés is kisebb vonzást gyakorol, említést érdemel még a Trianon előtti Magyarország idejében Nagyvárad jelentős hatása. Ecsegfalva és Bucsa lakói bizonyos szolgáltatások igénybevételekor szívesen választják a közeli Jász-Nagykun-Szolnok megyei városokat, Kisújszállást és Karcagot. A térségi autóbusz-közlekedés csomópontja szintén Szeghalom, mely minden tagtelepüléstől közvetlenül elérhető.
II.3. A KISTÉRSÉG SZEREPE A TERÜLETI MUNKAMEGOSZTÁSBAN A rendszerváltást követően az önkormányzati rendszer a túlzott decentralizáció, és a községi igazgatás elaprózottsága miatt már gazdasági és szakmai szempontból egyre kevésbé szolgálta a hatékonyságot. A hatékonyság fokozásának érdekében a központi kormányzat költségvetési és a jogi feltételek megteremtésével ösztönözte az önkormányzatok társulásokba szereveződését, melynek előnyeire maguk az önkormányzatok is hamar rájöttek. Ennek következtében elindult egy alulról szerveződő integrációs folyamat, különösen a fejlesztési társulások létrehozásában, mely előrevetítette egy a településinél magasabb szintű térszerkezet kialakítását.
16
Ma Magyarországon terület- és gazdaságfejlesztési szempontból alapvetően három kistérségi típust különíthetünk el: •
KSH kistérségek, statisztikai térségtípus
•
Önkormányzati területfejlesztési társulás – funkcionális kistérség
•
Közös feladatok ellátására szerveződő többcélú kistérségi társulások
A Szeghalom Statisztikai Kistérségben 1994-től működött az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás, melynek Dévaványa tagja és egyben székhelye
is. A térségfejlesztési társulás tagjai emellett Bucsa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Ketészsziget, Körösladány, Szeghalom és Vésztő települések. A 2004. évi CVII. Tv. hatására megalapult a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás, mely részben átvette az említett térségfejlesztési társulás feladatait, de emellett párhuzamosan működnek. Az intézkedéssel tovább erősödött és kibővült a kistérséget alkotó települések közötti együttműködés.
6. ábra. Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás. Forrás: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terve
17
Az általános iskolai oktatás területén a Többcélú Társulás még nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek Kertészsziget és Körösújfalu vonatkozásában. Ennek megoldása végett kellett létrehozni Vésztő és Körösújfalu, valamint Bucsa és Kertészsziget által az oktatási intézményeik közötti intézményi társulást, így a vésztői Szabó Pál Általános Iskolában oktatják a körösújfalui általános iskolás gyermekeket, a bucsai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Óvodában pedig az 5-8. osztályos Kertészszigeti diákokat. A pedagógiai szakszolgálat esetén a Dévaványán található Óvoda, Bölcsőde, Nevelési Tanácsadó és Egységes pedagógiai Szakszolgálat felelt meg a jogszabályi feltételeknek. A Szeghalomi kistérség Magyarország erősen koncentrált gazdasági rendszerében periférikus helyzetet tölt be. A Dél-Alföldön a kistérség gazdasági erő tekintetében hátulról a hetedik a térségek sorrendjében, ezzel a régió gazdasági teljesítményéhez mintegy 0,93%-kal járul hozzá. A megyén belüli helyzete sem sokkal kedvezőbb, gazdasági teljesítményt tekintve csupán a Sarkadi kistérséget előzi meg, de a Mezőkovácsházai mögött már jelentősen elmarad a nettó értékesítést tekintve. Bár Békés megye maga is perifériának számít az ország gazdasági szerkezetében, a Szeghalomi kistérség gazdasági teljesítménye még e szerény érték 5%-át sem éri el, mely részben a külföldi tőke alacsony arányával és a beruházási aktivitás alacsony-közepes szintjéből következik.
7. ábra. Magyarországi kistérségek térszerkezeti típusok szerinti megoszlása, 2005. Forrás: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét A Szeghalomi kistérség az abszolút vidékies, ezen belül a mezővárosias térségek közé tartozik a 2005-os felmérések szerint. A térképen látható, hogy a közvetlen szomszédjában fekvő kistérségek is egy kivételével (Békési kistérség) szintén abszolút vidékies és nagyrészt mezővárosias jellegűek, tehát hasonlóan elmaradott környezetben található. 18
A következő (8. ábra) térkép is ezt támasztja alá: a Sarkadi kistérséggel egyetemben lemaradónak számít a Szeghalomi kistérség is. A tőle délre elhelyezkedő Békési stagnáló, a megyeközpont közvetlen agglomerációját tartalmazó Békéscsabai kistérség ugyan fejlődő, de ez a város jelenlétével és innovatív hatásával magyarázható. A periférikus helyzet tehát ezek alapján is nyilvánvaló. Előbbieket alátámasztja, hogy a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló 2005-ben elfogadott Országgyűlési Jelentés vizsgálatai alapján a Szeghalomi kistérség is azon 47 kistérség közé tartozik, melyek komplex társadalmi és gazdasági mutatóik alapján legfejletlenebb egyharmadba sorolhatók. A régiós átlagnál itt négyszer-hétszer nagyobb az elvándorlás mértéke. Ezek miatt a térség fejlesztése és további leszakadásának megállítása alapvető fontosságú feladat.
8. ábra. Kistérségek fejlődési dinamikája a Dél-alföldi régióban, 2007. Forrás: DARFT, 2007. A térség fejlődésének szempontjából egyre fontosabb szerepet kap a nyugat-romániai (partiumi) fejlődő pólusokhoz való kapcsolódás lehetősége. Ennek közlekedési feltételét a határátkelők megléte, elérhetősége, átbocsátó kapacitása biztosítja. A két meghatározó átbocsátási pont: a közeli határszakaszon a gyulai, valamint a Berettyóújfalu-Biharkeresztes érintésével elérhető ártándi határátkelő. 19
A személyforgalom szempontjából fontos kiegészítő szerep jut a méhkeréki átkelőhelynek is, ezek mellett további lehetőséget jelenthetne a Körösnagyharsány-Cheresig (Körösszeg) közötti határátkelő jövőbeni állandó megnyitása. Végleges közúti és vasúti határnyitás révén gazdasági kapcsolatok indulhatnának el. Gyula és Nagyvárad között a legrövidebb út Harsányon át vezet, tehát a határátkelő két fontos fürdőhelyet is összekötne. A térségen kívüli adminisztratív funkciókat is tömörítő gazdasági centrumok megközelítése a kistérség településeiről általában nem könnyű. Egyedüli kivételként Békéscsabát, a megyeszékhelyet említhetjük, ami a városokból napi minimum 5-6 buszpárral (Füzesgyarmatról Dévaványáról) elérhető átszállás nélkül munkanapokon, de Vésztőről 9, Szeghalomról 17, Körösladányból pedig 23 buszpár jár naponta a megyeszékhelyre. Dévaványa és a Szeghalomi kistérség területi munkamegosztásban betöltött szerepét az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK) alapján közelítjük meg. A Délalföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) fejlesztési irányait és jövőképét az OTK a következőkben fogalmazta meg:
A
•
Közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakítása
•
Természeti értékek kiaknázása
•
Határ menti helyzet tudatos kihasználása
•
Szilárd, versenyképes gazdaság megalapozása
•
Színvonalas életkörnyezet és életlehetőség teremtése
környezetvédelem
és
vízgazdálkodás
terén
a
régióval
kapcsolatban
a
szennyvíztisztító és elvezető kapacitások fejlesztését tűzték ki célul. Az országos területi célokból (2013-ig) a Dél-alföldi Régióra a következők érvényesek erőteljesen: •
Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása
•
Határ menti területek együttműködésének erősítése
•
Tanyás térségek revitalizálása
•
Nemzeti kisebbségek értékeinek megjelenítése az általuk lakott vidékies térségek fejlesztésében
A régió OTK által meghatározott átfogó céljai, melyek a regionális versenyképesség növelését célozzák, a következők: •
„A régió közelítése a potenciális (fejlett és feltörekvő) piacokhoz városhálózati együttműködés keretében (Szeged, mint fejlesztési pólus komplex fejlesztése, a többi megyeszékhely fejlesztése régión belüli fejlődési alközpontként, logisztikai központok és nemzetközi elérhetőség fejlesztése);
20
•
Bio- és egészségipari kutatások (kutatóhelyek, szellemi potenciál és pénzügyi források biztosítása a biotechnológia és a kapcsolódó élettudományok területén, a szellemi központok kutatási eredményeinek alkalmazása);
•
Gazdasági szerkezetváltás (mezőgazdaság versenyképessé tétele, a bioagrárgazdaság meghonosítása, az élelmiszeriparban a termelői, értékesítési hálózatok kialakítása, marketing tevékenység ösztönzése, gépipari és feldolgozóipari beruházások ösztönzése);
•
KKV-k támogatása és üzleti környezetük javítása (beszállítóvá válás elősegítse, technológia
transzfer,
innovációk
elterjedésének
elősegítése,
info-
kommunikációs technológiák széles kör alkalmazása, hálózatok, klaszterek létrejöttének
ösztönzése,
tudásintenzív
és
inkubációs
szolgáltatások
színvonalának javítása); •
Egészségipari szolgáltatások fejlesztése (gyógyturizmus és a kapcsolódó szolgáltatások, szakemberképzés minőségi fejlesztése; gyógyvizek minősítése, gyógyászati és rehabilitációs központok fejlesztése, szálláshelybővítés támogatása; a régió fürdőfejlesztési programjának folytatása a meglévő fürdőhelyekhez kapcsolódóan; új, regionális turisztikai programcsomagok, tematikus turisztikai útvonalak kialakítása);
•
A folyóvölgyek és holtágak komplex turisztikai hasznosításának kifejlesztése és intézményesítése (a lovas-, kerékpár-, vízi-, öko- és falusi turizmus feltételeinek javításával);
•
Humánerőforrások fejlesztése (a képzés, szakképzés összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel, átképzés, munkaerőpiaci képzés fejlesztése regionális szint egyeztetéssel, felsőoktatás célzott és összehangolt fejlesztése).”
Dévaványára és környezetére leginkább a KKV-k támogatása és üzleti környezetük javítása, egészségipari szolgáltatások (gyógyturizmus és a kapcsolódó szolgáltatások, rehabilitációs központok, szálláshelybővítés), az ökoturizmus és a humánerőforrás (képzés, szakképzés) fejlesztése vonatkozik.
21
III. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS III.1. VÁROSSZERKEZET III.1.1. Dévaványa városszerkezete A
település
közigazgatási
határa
szomszédos
északról
Kertészszigettel
és
Ecsegfalvával, nyugatról a Szolnok megyében lévő Túrkevével, valamint Gyomaendrőddel, délről és keletről Körösladánnyal, valamint Szeghalommal. Tájhasználat szempontjából a város területe a Berettyó-Körösvidék középtáján belül két jól elkülönülő kistájhoz, a Körösmenti-síkhoz és a Dévaványai-síkhoz tartozik. A vizsgált terület a Hortobágy-Berettyó-Körös között elhelyezkedő alacsony, ármentes síkság. A felszínt a magassági viszonyoktól függően ártéri, mocsári agyag, lösziszap, ill. elszikesedett infúziós lösz fedi, melyhez lokális jellegű téglaagyagkészlet kapcsolódik. Az igazgatási területe belvízzel erősen veszélyeztetett kategóriába lett besorolva, a település belterületének északkeleti része a történelem folyamán vízjárta halmazos településszerkezetet mindvégig megőrizte. A kistájak folyói (Hortobágy-Berettyó, Körös) közül egyik sem határolja Dévaványa területét. A terület viszont csatornákkal sűrűn behálózott, jelentősebb mellékvize a Folyásérifőcsatorna és a Nagyéri-mellékcsatorna. Csapadékosabb időszakokban a talajok kötöttsége, illetve rossz vízvezető képessége miatt belvizek veszélyeztetik a területet, melynek elvezetéséről kiépített csatornarendszer és szivattyútelepek gondoskodnak. A talajvíz mély elhelyezkedése miatt nem számottevő mennyiségű. A fenti adatok a térség száraz jellegét tükrözik. A jellemzően mezőgazdasági jellegű, alföldi település külterületét két, területileg is jól elkülönülő
tájhasználat
jellemzi:
a
szántóföldi
növénytermesztés,
valamint
a
természetvédelmi célú területhasznosítás. Dévaványa esetében szerencsés adottság, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek – melyek megmaradtak gyepnek – viszonylag nagy egységben fordulnak elő, így jó adottságul szolgálnak a túzok élőhelyeként.
22
Egy XIV. század elején készült térkép tanulsága szerint Dévaványa szigetre települt, mocsarakkal körülvett helység volt, mely egyrészt bizonyos védelmet biztosított, másrészt fejlődésért folytatott küzdelmet is jelentett. Kapcsolata a többi településsel csak száraz időszakban volt, a térképek is csak ideiglenes utakat jelölnek. A mocsarak védelme ellenére a tatárjárás során és a török dúlás idején minden elpusztult. A település igazi fejlődése a török elvonulása után, 1695-ben indult meg. Dévaványán igen értékes, hogy a településszerkezet a II. katonai felméréskor (18291866) készített térképen szinte azonos a mai belső településszerkezettel. A történelem során tehát a kertes település megőrizte mind a településbelső, mind a külső tekintetében az organikus fejlődés eredményeként létrejött szerkezetét. A településen belül megmaradt a halmazos alaprajz, a jellegzetes utca- és térformák. Az utcás terek, útleágazások terei, zsákutcák, tölcsér-, csillag- és sarok terek védelemre érdemesek. A település külső részét tekintve a még ma is létező egykori kertségek jelentik az átmenetet a település és a táj között, ezt eredeti formájában már csak egy-két helyen lehet felfedezni: a település ÉK-i részénél a Tókert és a Bánomkert, délen pedig a Pocoskert. A városias jellegű központon jól érződik a történelmi múlt légköre. A főtér, a Hősök tere környezetében számos ház tükrözi a századforduló építészetének jeleit. A főteret övező utcák szabálytalan hálózata jelzi a történelem több évszázados térformáló erejét. E központi részt északról és délről egy viszonylag szabályos, párhuzamos utcákból álló térszerkezet keretez. A település ezen részének beépítése a XVIII. században indult meg. A két forgalmasabb belterületi útra – Körösladányi és Szeghalmi utca – merőleges a Sport, majd folytatásaként a Kisújszállási utca. Ettől keletre sakktáblás utcahálózatú rész terül el, ami a II. világháborút követő években került beépítésre. A település egészét tekintve családi házas beépítettségű, többszintes, városias jellegű épületek a főtérre jellemzőek. A település belső térszerkezete alföldi jellegű, széles, hosszú és viszonylag egyenes nyomvonalú utcaképpel. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság tevékenységéhez elengedhetetlenül szükséges szállítóeszközök zavartalan közlekedése ezt már a település kialakulásának idején megkövetelte. Dévaványa terület-felhasználása sok rokon vonást mutat az alföldi kisvárosokkal. A központban elhelyezkedő polgármesteri hivatal és kiszolgáló létesítményei mellett ott találjuk a kereskedelem és vendéglátás legfontosabb intézményeit, valamint a könyvtárat és a művelődési házat is. Ezen intézmények a könnyebb elérhetőség érdekében települtek a főtér közelébe.
23
A lakóövezet a város központját övezi. A helyi vállalkozók és mesterek jellemzően lakóhelyükön kialakított műhelyeik tarkítják az övezetet. Dévaványa lakásállományának csaknem fele 1970-től újjáépült. A lakásállomány összességére elmondható, hogy a város központjában található néhány épülete kivételével a lakóépületek földszintesek, egy lakásosak. Emellett a tetőtér-beépítés is előfordul. A jelentősebb ipari objektumok, mint a rizshántoló és az Ikarus-Főnix telephelye, helyigényük miatt, a nagyközség határában kaptak helyet. A további iparfejlesztésre kijelölt iparterület szintén a település külső részén található. A telephelyen több ipari üzem is letelepedett, melynek hatására azt újabb területekkel bővítik a közeljövőben. A település zöldfelületi rendszertét meghatározza a településszerkezet. Jelen esetben Dévaványán két jellegzetes zöldfelületi csoport állapítható meg: 1. belvárosi zöldfelület-együttes részei: a településközponti közkertek, a templomkertek, a Polgármesteri Hivatal kertje, az iskola, óvoda kertek, a múzeumkert és a piactér 2. külső zöldgyűrű részei: a strand, a sportpálya, a gimnázium kertje, a tavak, a nevelőotthon és szakiskola kertje, a Szociális Otthon kertje, a településszéli kertségek, lezárt és működő temetők és erdők. Amint a történeti részben említettük, Dévaványa közigazgatási területén százas nagyságrendű régészeti lelőhely található, melyek különböző jelentőségűek illetve védettségűek. Az országosan nyilvántartott műemlék jellegű katolikus templom mellett a településnek számos olyan a századfordulós időszakból származó épülete, építménye van, melyek méltóak a helyi védelemre. A táji értékek közé tartoznak a település közigazgatási területén található kunhalmok (61 halom), melyek a Természetvédelmi törvény erejénél fogva országos jelentőségű védettséget élveznek. A megye északi részén fekvő fiatal város helyzete a térségi úthálózati kapcsolatokat tekintve nem mondható kedvezőnek. A legfontosabb, és ezáltal a legforgalmasabb útvonala a 4205-ös összekötő út, mely Kisújszállás irányába a 4-es főúthoz vezet, Körösladány irányába pedig a 47-es főúttal biztosítja a kapcsolatot. A 4231 sz. összekötő út Gyomaendrőddel, ezáltal a 46-os főúttal való kapcsolatot oldja meg. A 4205 jelű útból ágazik le külterületen a mezőgazdasági forgalom által használt kisebb jelentőségű 42033 jelű bekötő út.
24
Szintén a 4205 jelű útból ágazik le, de belterületen a 42134-es bekötő út, mely elhelyezkedésénél fogva már jelentősebb belterületi forgalmat is levezet, ill. ipari, szolgáltató és egyéb igényeket is kielégít. A 42332 sz. rövid út az állomáshoz vezet.
9. ábra. Dévaványa úthálózata Tehát az előbb felsorolt országos közutak alkotják a város legfontosabb útvonalait. Az összekötő utak belterületi szakaszain a keresztmetszetek és a műszaki paraméterek az általános igényeknek megfelelnek. A mellékutak, mint pl. a 42134-es út (Eötvös utca) egyes keresztmetszeteknél csak a „megtűrt állapot” kategóriába sorolhatók. A fentiek alapján a forgalmi út kategóriába sorolható a Körösladányi út – Árpád utca – Sport utca – Kisújszállási út, valamint a Gyomai út – Mezőtúri utca. Gyűjtő út kategóriájú a Szeghalmi út, Eötvös utca, Széchenyi utca, Kossuth utca, Köleshalmi utca, Rákóczi utca, Jéggyár utca. A többi utca a lakó- és kiszolgáló út kategóriába sorolható, részben kiépítetlenek. Az alföldi városokra egyébként is jellemző nagy kerékpáros-forgalom Dévaványán is érzékelhető. A városközpontban a Rövid utca – Kossuth utca között kiépült a kerékpárút, melynek folytatása indokolt lenne.
25
A városközpontban nagyobb igény van a parkolóhelyek bővítésére az ott koncentrálódó egységek miatt, mely különösen a Sport utcában a fürdő környékén jelentkezik, ahol jelenleg kb. 50 férőhely biztosított.
III.1.2. A Szeghalomi kistérség településszerkezete A kistérség termelési hagyományai jórészt a mezőgazdasághoz kötődnek. A szántóföldi növénytermesztés, valamint az állattartás itt jelentős múlttal rendelkezik. A lakosság döntő hányada ma is ezen tevékenységekre alapozza jövőjét. A Szeghalomi kistérség az Alföldön (nagytáj), a Berettyó-Körösvidék (középtáj), Berettyóvidék (kistájcsoport), Dévaványai-sík és Nagy-Sárrét (kistájak), illetve Körösvidék (kistájcsoport) Kis-Sárrét és Körösmenti-sík (kistájak) természetföldrajzi tájegységek területén helyezkedik el, döntő része a Dévaványai-síkon és a Kis-Sárréten található. Békés megye védett területeinek döntő többsége a megye északi részérbe koncentrálódik, a Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítésű részeinek többsége a vizsgált térségben megtalálható. Leggyakrabban a vízfolyások menti vizes élőhelyek és az egybefüggő szikes területek tartoznak védettség alá. A nagyfokú változatosság miatt az északbékési táj nagy része magterületként kezelendő, fontos madár élőhely funkciót tölt be és védelem alatt áll. A Szeghalmi kistérséget érintő, Körös-Maros Nemzeti Park egységei: •
Dévaványai-Ecsegi puszták
•
Mágor-puszta
A kistérség mai arculata a XIX. századi folyószabályozásokat követően alakult ki. Minden települése elérhető közúton, rendszeres autóbusz járattal, Vésztő – Szeghalom – Körösladány – Dévaványa a Vésztő – Gyomaendrőd, Füzesgyarmat pedig a Szeghalom – Püspökladány vasútvonalon is. Bucsa esik legtávolabb a körzetközponttól. E település már közelebb helyezkedik el Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint Szeghalomhoz. A térségnek a közlekedés szempontjából peremhelyzet jellemzi. A közutak állapota a települések között elfogadható, bár az utóbbi időben jelentősen romlott (Szeghalom – Vésztő, Bucsa – Füzesgyarmat, Dévaványa – Ecsegfalva) között. Javulás történt viszont Körösújfalu Vésztő, Kertsészsziget – Bucsa (bekötő út) között, valamint Bucsa – Karcag között. A térséget elhagyva viszont Körösladány és Gyomaendrőd között még mindig nagyon rossz a közút állapota, melynek következtében a főváros irányába történő közlekedés jelentősen akadályokba ütközik.
26
Erre a vidékre az alacsony népsűrűség és az átlag lakosságszámhoz viszonyított nagy szóródás jellemez. A 386 fős lakosságú Kertészsziget a legkisebb lakónépességű település. A Szeghalomi kistérség mai területén a XVIII. századi újratelepítéstől a XX. század közepéig öt, döntő többségében református vallású és magyar lakosságú település (Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Dévaványa, Körösladány) helyezkedett el. Számuk az elmúlt fél évszázad alatt hárommal gyarapodott. Az 1941-ben alapított Bucsa anyatelepülése Füzesgyarmat volt. Az 1950-ben életre hívott Ecsegfalvát Dévaványa, az 1952-ben alakult Kertészszigetet pedig Füzesgyarmat és Dévaványa külterületi határrészéből hozták létre, ily módon ezen települések összetartozása történelmi gyökerű. Ugyanezen időszakban Körösladány kisebb területrészekkel (Fáspuszta) járult hozzá a kistérségen kívüli Bélmegyer, Vésztő pedig Körösújfalu megalapításához. A városi népesség sokáig egyedüli városként, csak Szeghalom városán volt jelen, aránya a térségben 22% volt. Három település városi rangra történő emelését követően ez az arány 76,23%-ra nőtt, a megyei átlag 2002-ben kevesebb ennél: 69,2%.
III.2. TÁRSADALOM III.2.1. Demográfia A kistérség településeinek népsűrűsége Békés megye többi részéhez képest alacsony. Dévaványa népsűrűsége 41 fő/km2, a kistérség a legsűrűbben lakott települése Vésztő a maga 61 fő/km2-ével. Település
Terület Lakosságszám Népsűrűség (ha) (fő) (fő/km²)
21655 Dévaványa 21713 Szeghalom 12570 Vésztő Füzesgyarmat 12734 12379 Körösladány 5582 Bucsa 7899 Ecsegfalva 2530 Körösújfalu 3911 Kertészsziget Szeghalomi 100973 kistérség
8260 9188 6925 5876 4762 2209 1207 553 281
41 47 60,6 51 41 42 16 25 42
39261
40,62
11. ábra. A Szeghalomi kistérség településeinek főbb mutatói. Forrás: KSH, Dévaványa Város Polgármesteri Hivatal, Okmányiroda 27
Sajnálatos tény, hogy hazánk lakosságszáma az elmúlt tíz év során folyamatosan csökkent. Ehhez a folyamathoz az ország különböző térségeinek adatai eltérő mértékben járulnak hozzá. Egy kivétellel (Közép–magyarországi régió) minden tervezési-statisztikai régióra érvényesek az évről-évre csökkenő értékek. Békés megye effajta statisztikája viszont azt mutatja, hogy lakosságszámának alakulása már az 1950-es évektől kezdve rohamos léptekben csökken. Mint említettük, a Dél-alföldi régió bizonyos területei, ezek közül a Szeghalomi kistérség periférikus helyzetben van gazdasági-társadalmi fejlettség és fejlődési dinamizmus szempontjából. A periférikus térségek alapvető jellemzőit itt is megtaláljuk: a határ menti elhelyezkedés, az erősen vidékies jelleg, valamint az alacsony ill. fogyó népesség. évszám népességszám 130 1700 4 828 1828 8 165 1854 12.787 1900 14 786 1920 15 290 1941 12 704 1960 11.364 1970 9 436 1980 9.340 1985 8 704 1990 8 753 1999 8 260 2009
10. ábra. Dévaványa népességszámának alakulása, 1700-2009. Forrás: Dévaványa Településfejlesztési Koncepció, 2002. alapján A 20. század első felében a kistérség népessége növekedett, az 1950-es évektől kezdve (Dévaványán a 40-es évektől) viszont folyamatos népességcsökkenést mutat a statisztika, mely még ma is tart. A 1960-70-es években nagyfokú elvándorlás jellemezte a térséget, ez alól csak Szeghalom képezett kivételt. A rendszerváltás okozta nehézségek következtében kevés olyan vállalkozás maradt életben, mely a kevésbé szakképzett munkaerőt továbbra is alkalmazni tudja volna, melynek eredményeként jelenleg is jellemző tendencia a képzett, tanult munkaerő elvándorlása a térségből, mely a jobb keresetet nyújtó munkalehetőség és magasabb életszínvonal érdekében történik. A mellékelt diagram az 1970-es évektől kezdve vizsgálja a Szeghalmi Kistérség mai településeinek népességszám-változását. 2001-től kezdve egyértelmű csökkenés jelentkezik.
28
11. ábra. A Szeghalomi kistérség népességszám változása 1970 és 2009 között. Forrás: KSH, 2009. A népességcsökkenés mértékét nagyobb területi egységek kontextusában mutatja a következő grafikon. Mind az ország, a régió, a megye, a kistérség és a város fogyó tendenciát mutatott az elmúlt tíz év során, melynek mértéke az ország egészében a legkisebb, és a kistérség, valamint Dévaványa esetén a legerőteljesebb. A Szeghalomi kistérség és Dévaványa szinte azonos mértékben vesztett népességéből, mely a speciális, periférikus helyzettel magyarázható.
népességváltozás, 2000.év=100%
Állandó népesség számának változása (% ) 101 100 99 98 97 96 95 94 93 92 2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
Magyarország
Dél-Alföld
Békés megye
Szeghalomi kistérség
2008. év
Dévaványa
12. ábra. Állandó népesség számának változása, 2000-2010. Forrás: KSH és saját kutatás 29
A következőkben Dévaványa korszerkezetét vizsgáljuk meg. Az országban áltagosan egyre több 65 év fölötti lakos jut a 14 éven alattiakra (13. ábra), tehát egyre jobban tapasztalható az idősek utánpótlás nélküli túlsúlya, az elöregedés. Dévaványa társadalma a megyei átlagnál kevésbé számít öregedőnek, mindazonáltal az eltérés nem szignifikáns, mivel öregedési indexe 2008-ban 1,23, mely csupán 1 századdal marad el a Békés megyétől. Ez az érték nem kirívóan, csak közepesen magas, mivel például Budapestét meg sem közelíti. Öregedési index (65-X / 0-14) év
Magyarország
Békés megye
1,00 1,02 1,05 1,07
2005 2006 2007 2008
Dévaványa
1,13 1,17 1,21 1,24
1,11 1,14 1,18 1,23
13. ábra. Öregedési index, 2005-2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás A népesség korcsoportok szerinti megoszlását tekintve a következő grafikon Dévaványa népességét az országos átlaghoz viszonyítva szemlélteti. Mivel a település öregedési mutatója a magyarországinál magasabb, ez a fiatalok átlagon aluli, ill. az idősek átlagon felüli arányát feltételezi: a 2008-as adatok szerint mindkettő teljesül. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása, 2008. Dévaványa
Magyarország
15,84
korcsoportok
65-x év
16,97 5,84 4,86
60-64 év
59,98
18-59 év
4,72 4,70
14-17 év 0-13 év 0,00
10,00
60,58 13,62 12,90 20,00
30,00
40,00
50,00
60,00
70,00
a teljes népességen belüli arány (%)
14. ábra. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása, 2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás
30
A 14 éven aluli gyermekek aránya Dévaványán 0,7%-kal alacsonyabb az országos szintnél, a kamaszkorúak körében viszont kiegyenlítődött az arány. A munkaképes korúak aránya Dévaványán az országos átlagnak magasabb, ami igen kedvező, mivel ez a korosztály tartja el a többit, a gazdasági aktivitásnak tehát alapvető eleme. A 60-64 év közötti idősebb korosztály sem lépi túl az országos átlagot, viszont az ennél idősebbek megint nagyobb részt képviselnek a város társadalmában. Összességében megállapítható, hogy a dévaványai korszerkezet nem mutat jelentős eltérést a magyarországi átlagtól. Dévaványa korfája nemek szerint csoportosítva 85-X 80-85 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-59 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4
év év év év év év év év év év év év év év év év év év -400
-300
-200
-100 nők
0
100
200
300
400
férfiak
15. ábra Dévaványa korfája, 2001. Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001.
16. ábra. A Szeghalomi kistérség korfája, 2009. Forrás: KSH, 2009. 31
A fejlett világ társadalmait nem szerinti megoszlás szerint nőtöbblet jellemzi. A kistérségben a nők aránya 51,13%, a férfiak részesedése a népességből 48,87%, amely alapján kijelenthetjük, hogy lényegében kiegyenlített. A dévaványai és a kistérségi korfa (15. és 16. ábrák) egyértelműen mutatja a kistérség népességének kor szerinti eloszlását is, mely az országos mutatókat megjelenítő korfa alakjára hasonlít. Kimagasló a 45-49 éves korosztály részaránya. A korábbi adatokhoz képest csökkent a 14 évnél fiatalabb korosztály, illetve nőtt a 40-54 éves korosztály részesedése az összlakosságból. Országos hasonlóságokat mutatva a kistérségben is rohamosan nő a 70 év feletti korosztály részaránya, mely elöregedő társadalomra enged következtetni. Különbség az amúgy nagyon hasonló városi és kistérségi korfa között, hogy az idősebb korosztálynál Dévaványán nem a nők túlsúlya jellemző, valamint hogy a fiatalabb generációnak az idősebbhez viszonyított létszáma a városban kedvezőbb helyzetet mutat. Természetes szaporodás (ezer lakosra), 2000-2008. 0,00
ezrelék
-1,00 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. év év év év év év év év év -2,00 -3,00 -4,00 -5,00 -6,00 -7,00 -8,00 -9,00 -10,00
Magyarország
Békés megye
Dévaványa
17. ábra. Természetes szaporodás ezer lakosra számítva, 2000-2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás A természetes szaporodásról –a születések és a halálozások számának különbségéről – 2000 és 2008 között megállapítható, hogy természetes fogyást jelentett mind az ország, mind a megye, mind Dévaványa szempontjából. Az ország lakosságához képest a fogyás mértéke lassan enyhült, míg Békés megyében növekvő, az országos átlagnál nagyobb természetes fogyás jellemző. Dévaványán nagyon ingadozó a vizsgált évek alatt történt 1000 lakosra vetített természetes fogyás mértéke: 2001-ben a fogyás minimálisra csökkent, viszont az azt követő években radikálisan váltakozott, melynek oka egyrészt a település relatív kis mérete. 32
Általánosságban inkább a megyei tendenciát követi a város ezen mutatója, 2008-ben a -7 ezrelékes érték megegyezett a megyei átlaggal. Az ezer lakosra vetített vándorlási egyenleg megmutatja, hogy az állandó és ideiglenes vándorlásokat tekintve a településre/térségre vagy a településről/térségről vándorolnak-e többen. Békés megye adatai itt is kiegyenlítettebbek, folyamatos, kezdetben lassan, majd 2007-től nagyobb ütemben növekvő elvándorlásról tanúskodnak. Bár Dévaványán volt olyan év is (2001), mely alatt pozitív a vándorlási egyenleg, és tendenciáját tekintve a Békés megyei viszonyok jellemzik, a 2007 utáni időszakban azonban jelentős elvándorlás volt tapasztalható.
Természetes szaporodás (ezer lakosra)
Magyar-
időszak ország 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év
-3,69 -3,42 -3,52 -4,03 -3,66 -3,76 -3,12 -3,47 -3,04
Békés megye
-5,51 -5,21 -5,25 -6,13 -6,36 -6,43 -6,50 -7,13 -6,93
Dévaványa
-4,52 -1,99 -5,58 -8,34 -5,32 -9,26 -8,55 -8,94 -7,04
Vándorlási egyenleg (állandó és ideiglenes vándorlások) (ezer lakosra)
Egy 100 házasságkötésre jutó válások száma (db)
Békés megye
Magyar- Békés ország megye
-2,17 -1,83 -2,89 -2,64 -3,49 -2,77 -4,63 -7,28 -7,41
Dévaványa
-9,14 2,10 -4,35 -3,83 -5,55 -4,57 -3,81 -13,05 -17,78
49,86 55,96 55,44 55,17 56,26 56,07 55,85 61,60 62,72
62,20 65,74 61,71 63,40 71,18 68,07 72,37 71,09 77,19
Dévaványa
61,76 95,45 42,86 65,22 66,67 138,10 65,38 80,00 56,52
18. ábra. Természetes szaporodás, vándorlási egyenleg és házasságkötések, 2000-2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás A 100 házasságkötésre jutó válások száma a lakosság életkörülményeire és létbiztonságára enged következtetni. 2000 óta hazánkban mintegy 13%-kal nőtt a válások aránya, Békés megyében még nagyobb mértékben, Dévaványán pedig végletesen ingadozó a házasságkötések és válások aránya. Átlagosan ennek ellenére a megyei szinthez hasonlóan alakult. Dévaványa homogén etnikumú település, a 2010-es Közfoglalkoztatási Terv szerint sem rendelkezik számottevő kisebbséggel. A reprezentatív felmérés szerinti 128 cigány etnikumú fő rendelkezik kisebbségi önkormányzattal. A csoport teljesen asszimilálódott a lakosságba, nem alkottak saját kolóniát, a helyi társadalom, gazdaság aktív szereplői. A térség uralkodó vallása, az országos átlaggal ellentétben nem a római katolikus, hanem a református. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a kistérségi népesség 36,18%-a a református, 11,1%-a a római katolikus valláshoz, 44 %-a pedig egyik felekezethez sem tartozott. 33
III.2.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség Foglalkoztatottság A Szeghalomi kistérség, és ezen belül Dévaványai is az ország súlyos munkanélküliséggel küzdő területei közé tartozik. Az aktív keresők száma 2470 fő, melynek az aktív korúakhoz viszonyított aránya 44%, a lakosságszámhoz viszonyított aránya pedig 29%. A városban az aktív korú munkanélküliek száma jelenleg 766 fő, de ez a szám valószínűleg magasabb a valóságban, mivel figyelembe kell venni, hogy a statisztikákban nem jelennek meg az aktív korú nem regisztrált munkanélküliek. A városban a népesség 70,9%-a inaktív, mely 6033 főt jelent. A dévaványai lakosság foglalkoztatottságra nagy jelentős hatással bír a városban rendelkezésre álló munkahelyek alacsony száma. Az 1990-es években a foglalkoztatottságot erősen befolyásolta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakulása és feloszlása, ezután a alacsonyabb létszámmal működő kisvállalkozások nem biztosítottak annyi munkahelyet, mint a mezőgazdasági szféra korábban. A város földrajzi és egyéb adottságainak köszönhetően kedvező feltételeket kínál a mezőgazdaságon kívül az idegenforgalom számára is, melyet a kor igényeinek megfeleltetve az önkormányzat támogat. A településen jelenleg 120 jelentős munkáltató van, ami a város lakosságának sajnos nem ad elegendő munkát. A munkáltatókat vizsgálva (19. ábra) látszik, hogy a Likerné Dr. Diószegi Mária egyéni vállalkozó által üzemeltetett villamos-tekercselő üzem és az Általános Művelődési Központ (ÁMK) foglalkoztat csak 100 főnél több dolgozót, javarészt szakképzett embereket. Utóbbi magába foglalja az óvodát, általános iskolát, művelődési házat, pedagógiai szakszolgálatot, valamint a könyvtárat. További legnagyobb számú alkalmazottal rendelkező munkáltató a Békés Megyei Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum – melynek egyik tagintézménye a Borostyánkert Otthon –, és a Felina Hungária Kft.
34
Munkáltató megnevezés
alkalmazot alkalmazott t (fő) 2008 (fő) 2009
nő
férfi
felsőfokú végzettségű x20 év
szakképzett
2045 év
45-x év
x20 év
2045 év
szakképzetlen
45-x év
x20 év
2045 év
45-x év
60 44 110
53 44 73
5 40 51
48 4 22
0 0 0
2 1 1
3 3 2
0 1 0
13 16 6
21 21 0
0 0 0
4 0 39
10 2 25
204 31 26 50
162 28 23 51
68 20 2 30
94 8 21 21
0 0 0 0
3 0 1 16
2 1 0 2
0 0 0 0
102 15 9 15
37 7 9 14
0 4 0 0
9 0 2 3
9 1 2 1
4
4
4
0
0
0
1
0
2
0
0
0
1
7 138
7 143
6 121
1 22
0 0
1 67
0 34
0 0
5 10
0 21
0 0
0 1
1 10
Szegh. Kist. Egy. Szoc., Gyerm. Sz. I.
58
58
56
2
0
2
14
0
4
32
0
1
5
Farkas Gyula Szak. I., Gimn. Spec. Sz.I.
35
33
19
14
0
12
8
0
3
10
0
0
0
90
87
68
19
0
1
6
0
35
21
0
12
12
24
17
15
2
0
5
4
0
2
6
0
0
0
18 28 22 3 7 16
18 29 21 3 6 16
13 21 12 3 6 13
5 8 9 0 0 3
0 0 0 0 0 0
7 1 0 0 4 1
8 0 0 3 0 7
0 3 0 0 0 0
0 14 17 0 1 5
2 0 4 0 1 3
0 0 0 0 0 0
1 2 0 0 0 0
0 9 0 0 0 0
10
15
5
10
0
5
1
0
4
3
0
1
1
39 29
47 27
44 2
3 25
0 0
0 3
1 1
0 0
10 17
13 3
0 3
12 0
11 0
35 28 45
37 26 50
4 3 6
33 23 44
0 0 0
1 1 7
0 0 2
0 0 1
26 15 32
10 9 8
0 0 0
0 1 0
0 0 0
0 1 90
26 7 86
21 7 84
5 0 2
0 0 0
1 0 1
2 1 0
0 0 0
2 0 40
8 0 8
0 0 0
2 0 30
8
7
0
7
0
1
0
0
6
0
0
0
11 6 7 0
1260
1204
749
455
0
145 106
5
426 271
7
120 124
864
735
465
465
2404 749
455
0
145 106
5 426 271
7
120 124
AGRODÉVA Kft. ÁFÉSZ Ekuna Kft. Likerné Dr. Diószegi Mária Nagy és Tátsa Bt. ORYZA-Hántoló Kft. Polgármesteri Hivatal Bereczki Imre Helytör.i Gyűjt. Strandfürdő és Gyógyászat ÁMK
B. M. Hajnal István Szoc. Szolg. Centrum B.M. Szociális, Gyermekv. R. és M. Közp. Tiszántúli Re. E. Szügyi Dániel Ref. Ált. Isk. Váradi Étkezési Bt. Posta OTP Takarékszövetkezet orvosi ellátás Körös-Maros Nemzeti Park VÁNYA CIPŐ Cipőgy. és Ker. Bt. STEEL DESING Kft. Szűcs Tibor fuvarozó száll. EDUNOR Kft. EJT. KFT. DÉSZOF Ker. és Szolg. Kft. DÉVA-ART Kft. Felina Hungária Kft. Rendőrség Adatot szolgáltatók összesen: Vállalkozók és alkalmazottaik ingázók, vidéken, külföldön dolgozók
összesen
2589
19. ábra. Dévaványa foglalkoztatottsági adatai, 2009. Forrás: Dévaványa város honlapja 35
Az adatot szolgáltatók alkalmazottai között jelentős női többség jellemző, mely a városban működő művelődési, oktatási, szociális intézmények, valamint a könnyűipari és szolgáltató vállalkozások, és ezek női munkaerő igénye miatt van. Az ingázók, vidéken, külföldön dolgozók aránya közel 20%-ra nőtt 2009-re, számuk ugyan nem emelkedett, ellenben a helyben dolgozóké csökkent az előző évhez képest. A Dévaványa 2009-es foglalkoztatottsági adatai alapján készült lenti grafikonon szembetűnő, hogy a 20 év alatti munkavállalók száma elenyésző. Ennek az lehet az oka, hogy az ebbe a korosztályba tartozók jelentős száma még rendes iskolarendszerű oktatáson vesz részt, esetleg a Munkaügyi Központon keresztül további képzés résztvevője. Így gyakorlat és tapasztalatuk híján nem őket alkalmazzák elsősorban. A 20 év alattiak alkalmazási aránya 1%, a 20-45 év közöttieké a legmagasabb 57,4 %, a 45 év felettiek alkalmazási aránya 41,6 %. Az utóbbi réteg jelentős, mely nem jelent bíztató tendenciát, mivel egyfelől a munkaképes lakosság csökkenését vetíti előre, másfelől pedig látszik belőle a munkakínálati piac súlypontjának eltolódása a fiatalok igényei felől. Foglalkoztatottság kor és végzettség szerint, 2009. 20 év alatti
20-45 év közötti
45 év feletti
1400 1200
fő
1000 800 600 400 200 0
felsőfokú végzettségű
szakképzett szakképzetlen
Össz.
45 év feletti
106
271
124
501
20-45 év közötti
145
426
120
691
0
5
7
12
20 év alatti
20. ábra. Dévaványa foglalkoztatottainak megoszlása kor és képzettség szerint, 2009. Forrás: Dévaványa város honlapja alapján saját kutatás A felsőfokú végzettségű és szakképzett munkakörökben a 20-45 év közötti korosztály dominál, a szakképzetlenek között kevéssel a 45 év fölöttiek vannak többen.
36
Összességében
a
dévaványai
munkahelyeken
foglalkoztatottak
leginkább
szakképzettséggel rendelkezők (58,3%), és ennél kisebb arányban felsőfokú végzettségűek (20,85%) és szakképzetlenek (20,85%). A vállalkozások tevékenységi körük szerint nem változtak: a lakosság nagyobb arányban az iparban, a szolgáltatási szektorban, valamint a települési intézményekben dolgozik. Mezőgazdasági tevékenységet vállalkozásban nagyon kevesen folytatnak, annak ellenére, hogy a település megélhetését régen a mezőgazdaság biztosította. A mezőgazdasági tevékenységet végzők többsége csak jövedelem kiegészítésként végzi. A 600 000 Ft árbevételt elért őstermelők száma: 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év
94 fő 73 fő 65 fő 59 fő
21. ábra. Az őstermelők Dévaványán A rendszeres szociális segélyben részesülő munkaképes lakosság munkához jutását célzó „Út a munkához” elnevezésű program nagy jelentőséget tulajdonít a közfoglalkoztatás tervezésének,
amely
az
állami
foglalkoztatási
szervezet
és
az
önkormányzatok
együttműködésében készül el az adott településen lakó tartós munkanélküliek és a helyi igényekhez, lehetőségekhez igazodva. Dévaványa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala évről évre feladatainak ellátása érdekében foglalkoztat közmunkás, közhasznú és közcélú munkavégzésre munkavállalókat, mely fontos szerepet tölt be, mivel a település sok aktív korú lakosának egyetlen lehetősége a munkavégzésre szervezett keretek között ez a néhány hónapos időszak. A legtöbb főt igénylő programok a csapadékvíz-elvezető csatornák karbantartása, továbbá jellemzőek a mezőgazdasági munkák, szociális földprogram, a karbantartói, gépszerelői városrendezési feladatok, és egyéb kisegítő munkakörök (ügyviteli dolgozók, postázók, kézbesítők, éjjeliőrök, köztisztasági feladatokat ellátók, stb.) Ennek a következő formái lehetnek: •
Közhasznú munka, mely a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátását, vagy közhasznú tevékenység folytatását jelenti.
•
Közcélú munka, mely legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal határozott idejű munkaviszony létesítése értendő. 37
A közfoglalkoztatási program célcsoportjai: •
az alacsony iskolai végzettséggel, elavult szakmával rendelkezők
•
a többgenerációs munkanélküliséggel küzdő halmozottan hátrányos helyzetűek
•
a szakmai gyakorlattal nem rendelkező pályakezdők
•
a rendszeres szociális segélyre jogosult személyek
A következőkben a Szeghalomi kistérség foglalkoztatottsági helyzetét vizsgáljuk meg. Általánosságban elmondható, hogy egy terület foglalkoztatottsági helyzetét, az aktív keresők, az inaktív keresők, az eltartottak és a munkanélküliek száma határozza meg. Ennek megfelelően a Szeghalmi kistérségben 2001-re, 1990-hez képest jelentősen nőtt a munkanélküliek és az inaktív keresők aránya. A jelenlegi helyzet kialakulásához nagyban hozzájárult, hogy a rendszerváltás válságot eredményezett a térségben, mivel a tulajdonviszonyok változása kedvezőtlenül érintette az itt élő, alacsonyan kvalifikált rétegeket, akik zömében termelőszövetkezetben, illetve kisebb ipari szövetkezetben dolgoztak, betanított, illetve segédmunkát végeztek. Munkanélkülivé válásukat követően meglévő szakértelem és tőke hiányában néhány kivételt leszámítva nehezen tudtak élni a rendszerváltás adta pozitív lehetőségekkel. Kevés olyan munkát biztosító termelőüzem maradt talpon, amely az alacsonyan képzett, tudását bővíteni, megújítani képtelen munkaerő számára megélhetést nyújthatna. A kistérségre is jellemző tendencia a képzett munkaerő elvándorlása a jobb megélhetés reményében, valamint a munkahelyüket vesztett bizonytalan egzisztenciával rendelkezők más területre vándorlása az olcsóbb megélhetés reményében. E jelenség tovább növeli a leszakadó rétegekhez tartozók, megélhetési gondokkal küszködők számát. A jelenlegi helyzeten azonban feltétlenül javítani kell, mivel a 100 foglalkoztatottra jutó, eltartottak és inaktív keresők arányának további növekedése fokozódó társadalmi feszültségekhez vezethet. Ebből a szempontból a kistérségen belül Kertészsziget van a legrosszabb helyzetben, mivel itt a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak és inaktív keresők aránya közel négyszeresére emelkedett 1990-hez képest. Ez onnan eredhet, hogy arányaiban a kistérség települései közül itt a legnagyobb a népességfogyás, továbbá ehhez hozzájárul még a térségi átlagot kétszeresen meghaladó öregedési index is. A szeghalomi kistérségben az alapvetően alacsony foglalkoztatási szint mellett a mezőgazdasági jellegű foglalkoztatás relatíve magas szintje jellemző. A szolgáltató szektor térnyerésével 2005-re már az aktív keresők abszolút többsége (53%-a) dolgozott ilyen jellegű vállalatoknál.
38
Ez azt is jelenti, hogy az ipari foglalkoztatás súlya jelentősen csökkent a térségben, elsősorban a 2000 környékén még létező ipari üzemek leépítése, bezárása, felszámolása miatt. Látványosan nőtt a vezető és értelmiségi foglalkozási főcsoportban dolgozók száma és aránya a térségben (1533-ról 2925 főre), ez részben a növekvő vállalkozói rétegből, részben a javuló képzettségi struktúrából vezethető le. Az egyéb szellemi munkakörökben foglalkoztatottak – zömmel beosztott ügyintézők – száma is emelkedett, arányuk azonban csak mérsékelten nőtt (13,3%-ról 14,2%-ra). Ennek következtében a lokális munkaerőpiac struktúrája egy erősen fizikai dominancia felől kezd eltolódni egy, a szellemi munka erőteljes jelenlétére épülő struktúra felé, mely a fejlődőképes térségek alapvető kritériuma. A fizikai munkakörök közül a szolgáltatási jellegűek és az agráriumhoz kötődő tevékenységek szerepe nőtt, az ipari és építőipari jellegű szakmunkáé látványosan csökkent, míg az egyéb típusú betanított és segédmunka súlya stagnált a térségben. Az ipari-építőipari jellegű foglalkozási főcsoport esetében közel 500 fős volt a visszaesés. A 2001-es Népszámlálás adatai szerint a 12335 aktív keresőből 9344 fő volt, aki helyben lakott és helyben dolgozott. Közel háromezer napi ingázót regisztráltak, melyek aránya a foglalkoztatottak teljes létszámához viszonyítva 24,2%, ez valamivel elmarad az országos átlag (26,9%) mögött, de magasabb a régió és a megye átlagánál. Míg a helyben dolgozók között legnagyobb arányban a közép generáció (30-49 évesek) jelenik meg, addig az ingázók között a fiatalok (15-29 évesek) aránya magas. Ez azt is mutatja, hogy a pályakezdők, a fiatal felnőttek számára kínált helyi munkahelyek száma és struktúrája kedvezőtlen, ami rossz esetben elvándorláshoz és tartós migrációs veszteséghez vezethet.
22. ábra. Munkavállalás céljából ingázók a Szeghalomi kistérségben, 2002. Forrás: Szeghalomi kistérség Gazdaságfejlesztési Programja
39
A kistérségi települések lakosai munkavállalás céljából egyrészt a kistérségen belül maradva, másrészt azon kívülre is ingáznak. 2002-ben Dévaványáról mentek kimagaslóan a legtöbben (több mint 300 fő) a kistérségen kívülre munkát vállalni, míg azon belülre alig 100an. A legtöbb kistérségen belül munkát vállaló ingázó Füzesgyarmatról jött. Jelenleg Dévaványáról a más településekre dolgozni járók száma növekvő tendenciát mutat. A térségi, vagy azon kívülről érkező ingázók számára a térség településein összesen közel 1600 munkahely (mint kínálat) áll rendelkezésre. Ennek térbeli megoszlása nagyon egyenlőtlen, hiszen közel 60%-a a térségközpont Szeghalomban, 11-12%-a Vésztőn, valamint Körösladányban, 6-7%-a Füzesgyarmaton, valamint Dévaványán található. Ebben a tekintetben a városok központi szerepe – kis mértékben – megjelenik. Csupán Szeghalomról mondható el, hogy a munkaerő kínálata széles és sokszínű. Munkanélküliség Az elmúlt évek mutatóit elemezve elmondható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma egy intervallum között állandó mozgásban van, a 2008. évben sikerült 500 fő alá csökkennie. A 2000. évhez képest jelentősen csökkent a regisztráltak száma – és bár a település népessége is kevesebb –, a munkavállaló korú lakosság száma emellett folyamatosan emelkedett. A területi mutató is ingadozást mutat, de a tendencia nem negatív. A regisztrált munkanélküliek 79,9%-a szakmunkás vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Év 2000. 01. hó 2001. 01. hó 2002. 01. hó 2003. 01. hó 2004. 01. hó 2005. 01. hó 2006. 01. hó 2007. 01. hó 2008. 01. hó 2009. 01. hó
Regisztrált munkanélküliek száma (fő) 628 553 540 558 506 583 511 525 499 567
Munkavállaló korú népességszám (fő)
Területi mutató (%)
5335 5335 5520 5605 5577 5575 5590 5623 5613 5614
11,77 10,37 9,78 9,96 9,07 10,46 9,14 9,34 8,89 10,10
23. ábra. A munkanélküliek számának alakulása Dévaványán, 2000-2009. Forrás: ÁFSZ, Munkaerőpiaci információk A KSH adatbázisa szerint a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők részaránya az összes álláskeresőhöz képest Dévaványán 2000 és 2008 között folyamatosan a megyei, és az országos szint alatt húzódott.
40
Ez arra utal, hogy a helyi munkanélküliek háromnegyede előbb-utóbb talál munkát – ha nem a városban, úgy a környéken, vagy messzebbre kényszerülve. 2008-ra ez az arány 27,23% volt, összehasonlításul a megyei 49,67%, az országos 50,76%. Foly. nyilv. Nyilvántartott hossz>365 össz. (fő) nap (fő)
Dévaványa
623
72
Járadék tip. ell. (fő)
Segély tip. ell. (fő)
Rendelk. áll. tám. (fő)
Munkavállaló korú népesség (fő)
Relatív mutató (%)
Arányszám
209
97
76
5585
11,15
1,15
24. ábra. A munkanélküliek száma Dévaványán, 2010.01.20. Forrás: ÁFSZ, Településsoros munkanélküliségi adatok A legfrissebb munkanélküliségi adatok szerint Dévaványán 2010. januárjában 623 nyilvántartott munkanélküli volt, melyek közül 72 fő több mint egy éve. Csupán 11,5%-uk számít tehát huzamosabban munkanélkülinek. A relatív mutató (nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában) 11,15%, mely jobbnak számít Békés megye átlagánál, és az országos átlag 1,15-szöröse csupán, melyek igen kedvező helyzetet mutatnak, tekintve a kistérség periférikus jellegét. A 2001-es Népszámláláskor a foglalkoztatási ráta a szeghalomi kistérségben átlagosan 28,5%-os volt, de a szám mögött belső különbségek húzódnak. Áltagon felüli érték mutatott Szeghalom (34,4%), ezzel a kistérség települései közül egyedüliként haladta meg a megyei átlagot, de az országos szintet már nem érte el. Kedvezőtlen, hogy a városi rangot kapott települések közül Vésztőn csak 25,4%, Dévaványán 26,8%, Füzesgyarmaton 27,3% volt a foglalkoztatottak aránya, hiszen a térségi munkaerőpiac szempontjából épp e települések esetében kellene átlagot meghaladó munkahely kínálattal találkozni. A gazdasági aktivitás rátája (mely az aktív keresőket és a regisztrált munkanélkülieket egyaránt tartalmazza) a térségben 35,4%, mely alacsonyabb a megyei (36,4%) és lényegesen kevesebb az országos (41,7%) rátánál. A régióval összevetve a szeghalmi kistérség folyamatai nem kedvezőek. Különösen a munkanélküliségi ráta alakulásában figyelhető meg számottevő eltérés, mindazonáltal régiós szinten is fokozatos és folyamatos romlás látható a válság megjelenése és felerősödése óta. 2007 decembere és 2009 júniusa között 8,8%-ról 10,5%-ra nőtt a ráta, miközben 14000 munkahely szűnt meg a Dél-Alföldön, és közel 9000-rel növekedett a munkanélküliek száma is.
41
25. ábra. Békés megye kistérségi foglalkoztatási adatai, 2009. június. Forrás: ÁFSZ, Kistérségek A kistérségen belül is jelentős különbségek adódnak a munkanélküliség kapcsán. A legkedvezőtlenebb helyzetben – a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában kifejezve – Bucsa, Kertészsziget, Körösújfalu és Vésztő van 15-16%-os relatív mutatóval 2009 közepén. Viszonylag kedvező volt a foglalkoztatás Dévaványán, ahol a ráta nem érte el a 9%-ot, valamint Körösladányban, ahol 11% alatt maradt. Jelenleg a térség foglalkozási szempontból két húzó pólussal, stabil ponttal rendelkezik: Körösladánnyal és Dévaványával, ahol a válság ellenére is sikerül elviselhető mértéken tartani a munkanélküliek arányát. 2008-tól kezdve a kistérségben a foglalkoztatás lehetőségei lényegesen szűkültek a globális válsághatás következtében. A szezonális ingadozást figyelembe véve átlagosan is 1000-1100 munkahellyel csökkent a kínálat térségi szinten a válságot megelőző helyzethez viszonyítva. A foglalkoztatási ráta csökkenése ennél mérsékeltebb: 2009 télére 40% alá esett. A mára kialakult helyzet minden bizonnyal az egyébként alacsony munkanélküliségi rátával rendelkező településeket is negatívan érinti, melyre szükséges a lehetőségek szerint reagálni és a probléma orvosolására intézkedéseket tenni. A térség gazdasági fejlődését negatívan befolyásolja az igen magas munkanélküliségi ráta. Ennek a társadalmi és gazdasági szempontból is kedvezőtlen jelenségnek az enyhítésére a munkanélküliek újrafoglalkoztatása jelenthetne megoldást, ezt helyi szinten elősegítené az új
vállalkozások
megtelepedése,
beindulása.
Ezt
azonban
megnehezíti,
hogy
a
munkanélküliek körében igen magas a csak általános iskolát, vagy szakmunkásképzőt végzettek aránya.
42
III.2.3. Iskolázottság Dévaványán a rendszerváltástól számítva 2000-ig megnőtt a középfokú és felsőfokú végzettségűek aránya. A 18 éves és idősebb népességből a középfokú végzettségűek részaránya az évtized során fokozatosan emelkedett, többek között a helyi oktatási intézmények színvonal és számbeli gyarapodásának köszönhetően. Szintén növekedés figyelhető meg a felsőfokú végzettségűek arányában: a 25 éves és idősebb népességből az 1990-es 2,9%-ról 1998-ra 3,4 %-ra módosult. Ez jelzi, hogy a település, illetve gazdasága képes a magasan kvalifikált szakemberek foglalkoztatására. Egy térség foglalkoztatottsági helyzetére, munkanélküliségére, valamint gazdasági potenciáljára alapvető befolyással bír a térségben élők képzettsége, illetve lakosságának iskolázottsági szintje. Az iskolázottság növekedésével együtt jár a vállalkozási aktivitás fokozódása, a külföldi tőke mind nagyobb érdeklődése a terület iránt, továbbá nő az adott térségben az innovációk iránti kereslet. A humán erőforrás a globalizálódó piacgazdaságban a modern vállalatok egyik legfontosabb telepítő-tényezőjévé vált. Ezekből következik, hogy egy kistérség gazdasági helyzetét alapvetően befolyásolja az ott megtalálható munkaerő képzettségi szintje. A Szeghalomi kistérség helyzetét a fentiek tükrében vizsgálva arra a következtetésre lehet jutni, hogy a térség gyenge gazdaságához és az alacsony vállalkozási aktivitáshoz alapvetően hozzájárul, hogy a lakosság képzettségi szintje lényegesen elmarad a megyei átlagtól. A 7 éves és idősebb népesség által elvégzett átlagos osztályszám a kistérségben 8,42, ez az érték a megyében a második legalacsonyabb és a megyei átlagtól (9,09) is lényegesen elmarad. Fokozottan hátrányos tényező, hogy az átlagnál magasabb azon 10 évesnél idősebbek száma, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el. A modern, versenyképes vállalkozások megtelepedésének egyik alapvető feltételét alkotó jól képzett helyi munkaerő a kistérségben nem áll rendelkezésre a kellő mértékben, mivel az egyetemet, főiskolát végzettek aránya a megyei átlag felét sem éri el. További problémát jelent, hogy a kistérségben nincs olyan oktatási intézmény, mely felsőfokú képzést nyújtana, ennek következtében a középiskolai tanulmányaikat befejező fiatalok csak a kistérségen kívül tudnak továbbtanulni. Ez a kényszer szülte jelenség azonban azt eredményezi, hogy a főiskolai, vagy egyetemi végzettséget szerzők mind kisebb arányban térnek vissza a kistérségbe munkavállalás céljából.
43
26. ábra. A Szeghalomi kistérség népessége iskolai végzettség és nemek szerinti, 2001. Forrás: KSH és Szeghalomi kistérség Gazdaságfejlesztési Programja A 2001-es adatok szerint az általános iskolát végzetteket vizsgálva megállapítható, hogy a kistérségi arányok valamelyest közelítenek a megyei értékekhez, de még így is alacsonyabb az arányuk a 15 évesnél idősebb korú népességből, mint a megyei átlag. A Szeghalmi kistérség egyik igen fontos problémája, hogy kevés a szakképzett munkaerő. Ezt a hiányt az okozza, hogy a megyei átlagnál lényegesen alacsonyabb a középiskolai végzettségűek aránya. Ez a mutató kimondottan alacsony Kertészszigeten, ahol a lakosság csupán 10 %-nak van középiskolai végzettsége, de nem sokkal jobb a helyzet Bucsán és Körösújfaluban sem. Ezek a tények alátámasztják az említett települések magas munkanélküliségi rátáját. A megyei átlagot egyedül Szeghalom közelíti meg, mely az ott működő két középiskolából adódhat. A diagramon (27. ábra) jól látható, hogy a Szeghalomi kistérség és Dévaványa periférikus helyzete a népesség végzettség szerinti megoszlásában is megnyilvánul, így a város–kistérség–megye irányban nő az iskolázottság szintje. Azok, akik még az általános iskola első évfolyamát sem végezték el, bár arányuk elenyésző, Dévaványán 1,9%-ot képviselnek a megfelelő korúak arányában, mely meghaladta a kistérség és megye szintjét. A 10 évesnél idősebb népességen belül a teljesen iskolázatlanok aránya a Szeghalomi kistérségben 1,4% volt 2001-ben, ami kétszerese az országos átlagnak, de meghaladta a régiós, valamint a megyei arányszámot is. A megyétől elmaradva a kistérséghez hasonlóan alacsonyabb a további végzettségi szintek aránya, egyetemi és főiskolai végzettséggel közel olyan mértékben rendelkeztek Dévaványán (3,8%), mint a kistérségben (4,4%).
44
A népesség végzettség szerinti megoszlása Dévaványa
Szeghalomi k.
Békés megye
a megfelelő korúak %-ában
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 az ált. isk. 1. évfolyamát sem végezte el
legalább ált. isk. 8. évf.
legalább középkisk. érettségivel
egyetem, főisk. oklevéllel
10-x éves
15-x éves
18-x éves
25-x éves
27. ábra. A népesség végzettségszerinti megoszlása, 2001. Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A 15 évesnél idősebbek között 2001-ben 78,6% rendelkezett legalább befejezett általános iskolai végzettséggel, ez 2005-re 83,8%-ra nőtt a kistérségben, de ez még mindig elmarad az országos, régiós és megyei átlagoktól. A 18 évesnél idősebb népességen belül az érettségivel rendelkezők aránya 22,5%-ról 29%-ra növekedett. Összességében elmondható, hogy a nők iskolai végzettsége a térség átlagában meghaladja a férfiakét. Utóbbiak körében a szakmai végzettség presztízse még mindig jelentős, ezért sokan ezen a szinten be is fejezik tanulmányaikat. Az imént vázolt állapot 2009-re a következő képen módosult a Szeghalomi kistérségben. A 7 éves és idősebb népességre vetített iskolázottsági adatok a térség egészét tekintve javuló képet mutatnak. A 8 osztálynál alacsonyabb iskolai végzettségű népesség aránya mérséklődött, a csak általános iskolát befejezett népességé pedig 31,4%-ról csökkent 27,2%-ra. A térség önmagához mért jelentős előrelépése országos, régiós, vagy akár megyei összevetésben mérsékeltnek mondható, az alacsony képzettségűek aránya hiába csökkent több mint 7%-kal, az abszolút arányuk így is bőven 50% felett van a megfelelő népességből. A skála másik végpontját jelentő felsőfokú, illetve diplomás népesség viszont igen látványosan nőtt, előbbi 0,7-ről 1%-ra, utóbbi 3,5%-ról 7,7%-ra, köszönhetően a felsőoktatás tömegessé válásának. Kisebb ütemben, de nőtt az érettségizettek aránya is, miközben a 45
szakmunkásoké inkább csökkent, mint stagnált. A kistérségben az 1000 lakosra jutó diplomások száma csak Szeghalmon (56 fő/1000lakos) közelíti meg a megyei átlagot (60 fő/1000lakos), a többi településen még a felét sem éri el a fenti aránynak. Alapvetően térségi szinten a városokban kedvezőbb helyzet figyelhető meg. A népességszám, valamint a településhierarchiában elfoglalt helyzet visszatükröződik az iskolázottsági adatokban is. A legkedvezőbb mutatókkal a térség központja Szeghalom rendelkezik, a városok közül Dévaványa az átlagosnál jobb, Körösladány kedvezőtlenebb iskolázottsági adatokkal rendelkezik. A falvak közül a humán erőforrás minősége szempontjából Bucsa van kedvezőbb állapotban, legrosszabb a helyzet Kertészszigeten és Körösújfaluban. Az Szeghalomi kistérség aktív keresői közül az általános iskolát el nem végzettek száma megfelel a megyei hasonló arányszámnak. Csak általános iskolát végzett 28,2%, ez már meghaladja a megyei, régiós és országos átlagokat, ami utal arra, hogy részben a térségi humán erőforrás iskolázottsága alacsonyabb a fentieknél, részben a térségi munkahely kínálat struktúrája igényel alacsonyabb képzettségi szintet. A szakmunkás réteg a legnagyobb csoport az aktív keresőkön belül, közel 4500 fővel (36,4%). Az érettségizettek száma és aránya közelíti a csak 8 osztályt végzettekét, míg a felsőfokú végzettségűek aránya az aktív keresőkön belül 8,5%-ra tehető. Ha olyan szemmel tekintjük át a főbb iskolázottsági csoportokat, hogy ezek közül mekkora hányad talál magának helyet a térségi foglalkoztatásban, akkor fontos eredményre bukkanunk. Egy csupán 8 osztályt végzett számára az elhelyezkedés esélye 27,6%, egy szakmunkás számára 50%, egy érettségizett számára 60,9%, míg egy diplomás számára 75%. Még egy olyan, gazdaságilag periférikus térségben is, mint a Szeghalomi kistérség érvényesül az a tétel, hogy a magasabb iskolázottság növeli az elhelyezkedés esélyeit a munkaerőpiacon.
III.2.4. Jövedelmi és szociális helyzet Jövedelmi helyzet Békés megye lakosságának az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az országos átlagából csupán 57,9% jut, mely a Dél-Alföld átlagos arányánál is kevesebb. Dévaványán az áltagos kereset a megyei átlag körül mozog, tehát a lakosság többsége az országos átlagnál kevesebbet keres.
46
Békés megyében, 2005-ben, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 124085 forint volt, 9,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, de 34 ezer forinttal elmaradt az országostól. A fizikai foglalkozásúk átlagkeresete a megyében és az országban egyaránt jelentősen kevesebb a szellemiekénél. Békésben a fizikai dolgozók bruttó átlagkeresete 87 ezer forint volt, ami 15 százalékkal kisebb a fizikaiak országos átlagánál. A szellemi foglalkozásúak átlagos jövedelme 175 ezer forint volt a megyében, 21 százalékkal kevesebb, mint az országban átlagosan. Az ágazatonként mért kereseti különbségek jelentős eltérést mutatnak a megyében. Hagyományosan a legrosszabbul fizető ágazat az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a kereskedelem, javítás területe, ahol 90 ezer forint alatt maradt a bruttó átlag fizetés. Több mint harmadával magasabbak a jövedelmek a pénzügyi közvetítés, oktatás és a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás ágazataiban. A legkisebb átlagfizetésű építőipar és a legmagasabb jövedelmű pénzügyi tevékenység területe közt két és félszeres a különbség, az előbbi harmadával elmarad a megyei átlagtól, míg az utóbbi kétharmadával haladja meg azt. A bruttó átlagkeresetek megyei növekedése ágazatonként 3-15% között szóródott. A havi nettó átlagkereset 86087 forint volt 2005-ben. Segélyezési adatok A segélyezettek száma a Szeghalomi kistérségben 2002-2003 folyamán érte el a maximumát, mikor az 1600 főt is meghaladta az évi átlagos segélyezettek létszáma. Ez a szám 2005-től kezdődően 1400-1450 közé mérséklődött. A segélyezettek közül a foglalkoztatásban legnagyobb arányban 2005-ben vettek részt, ekkor 1422 segélyezettből 1321-en dolgoztak különböző feladatokon. 2003 óta általában 1050-1150 segélyezettet tudtak bevonni a foglalkoztatási programokba. Ezek viszonylag magas száma jelzi, hogy a helyi népesség gazdaságilag nem aktív része is bevonható illetve visszavezethető volna a munkaerőpiacra, ha találnának elérhető munkahelyeket, vagy a térségen belül, illetve más közlekedési eszközökkel elérhető centrumokban. A közcélú foglalkoztatásban 2003 óta éves szinten általában 480-600 munkanélküli, illetve inaktív kereső vett részt. A közcélú foglalkoztatásra fordított éves keret már 2003-ban is meghaladta a 90 millió Ft-ot, 2007-ben pedig 126,7 millió forintot fordítottak erre a térség önkormányzatai. A legnagyobb pénzkerettel 2007-ben Füzesgyarmat gazdálkodott (mintegy 34,5 millió Ft-tal), ebből 2007 folyamán 110 fő közcélú foglalkoztatását tudták megoldani.
47
Szeghalomban és Vésztőn egyaránt 20-20 milliós volt a keretösszeg, ebből 79, illetve 80 főt vontak be a programba. 11-14 milliós kerettel gazdálkodott Dévaványa, Bucsa és Körösladány. Dévaványán 36 fő vett részt a közcélú foglalkoztatásban. A három kisebb faluban 4-5 milliós keretösszeget tudtak közcélú foglalkoztatásra fordítani. Mint
a
foglalkoztatásról
szóló
fejezetben
említettük,
Dévaványa
Város
Önkormányzata közfoglalkoztatási programjával nagy hangsúlyt fektet a különböző szociális és képzettségi okok miatt a munkapiacról kiszorult lakosok közcélú és közhasznú munkákkal való ellátására, így teremtve meg számukra az integráció esélyét. Elmondhatjuk, hogy a városban a hajléktalanság Dévaványán nem jelent jelentős gondot, a lakosok megfelelő lakással rendelkeznek. A város szociális bérlakásokat tart fönn, melyre a helyi lakosság közül pályázhatnak, a bérlőt rászorultság alapján Szociális és Egészségügyi Bizottság választja ki. A városban 4 háziorvos, 2 gyermekorvos, 2 fogorvos, és 4 védőnő biztosítja az egészségügyi alapellátást. A szakorvosi vizsgálatok elvégzéséért legtöbb esetben utazni kell Békéscsabára, Gyulára, Gyomaendrődre. A fürdőnél helyben reumatológus szakorvos, a Védőnői Szolgálatnál nőgyógyász szakorvos rendelése biztosított. Ugyanebben az épületben vérvételi lehetőség is biztosított.
III.2.5. Társadalmi szervezetek Dévaványa lakossága nagy aktivitást mutat a társadalmi szerveződés terén, melyet a számos sikeresen működő civil szervezet bizonyít. A civil kezdeményezéseket az önkormányzat folyamatosan segíti és támogatja. 2009 folyamán az alábbi civil szervezetek részesültek támogatásban Dévaványán: •
Polgárőrség Közhasznú Szervezet
•
Békés Megyei Nők Egyesületének Dévaványai Csoportja
•
Dévaványai Nagycsaládosok Egyesület
•
Dévaványai Római Katolikus Egyházközség
•
Kapocs Egyesület Dévaványa
•
Őszi Napfény Nyugdíjas Klub
•
Magyar Vöröskereszt Dévaványai Alapszervezete
•
Vakok és Gyengénlátók Dévaványai Körzeti Csoportja
•
Tartós Betegségben Élők Dévaványai Egyesület
•
dr. Györffy Lajos Mentőkutyás Alapítvány 48
•
Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének Dévaványai Csoportja
•
Dévaványai Sportegyesület
•
„Dévaványa Közműfejlesztéséért” közhasznú alapítvány
•
Dévaványa Múzeumbarátok Köre
•
Dévaványai Dobfesztivál Kulturális Egyesület
•
Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület
•
Dévaványai Kulturális és Művészetoktatási Alapítvány
•
Sárréti Digitális Gyűjtemény Alapítvány Dévaványa
Továbbá említést érdemel még az Önkéntes Tűzoltóság, a Méhészek „Akácvirág” Egyesülete, a Dévaványai Ipartestület, valamint az Országjáró Klub. A városból összesen 50 szervezet van bejegyezve jelenleg. A dévaványai társadalmi szervezetek széles palettát alkotnak, melyben jelentős szerepet kapnak a szociális, betegápolási, valamint a kulturális tömörülések. A civil szervezetek száma 2001-ben Békés megyében összesen 1732 volt, melyből 631 alapítvány és 1101 társas non-profit szervezet. Az 1000 lakosra jutó szervezetek száma országos átlagban: 4,7, a megyében 4,4. Békés – a megyék rangsorában – a középmezőny utolsó harmadában található, melynek elsődleges oka a térség hátrányos helyzetben keresendő. A Szeghalomi kistérségben ekkor még 221 civil szervezetet jegyeztek, de számuk mára 246-ra gyarapodott, mely a kistérség társadalmi aktivitásának növekedését jelzi. A legtöbb szervezet Vésztőn (61), Dévaványán és Füzesgyarmaton (50-50), valamint Szeghalmon (45) működik. Az észak-békési térségben is találunk majdnem minden településen sport és hobbi egyesületet, vadásztársaságokat (pl. a Dévaványai Vadásztársaság), labdarúgó szabadidősport klubokat, galamb, díszbaromfi, kisállattenyésztő szervezeteket. Az oktatás területén elsősorban az iskolához, óvodához kötődő alapítványok a dominánsak, azért mert így tudják az iskola alaptevékenységét megfelelően kiegészíteni, és anyagilag támogatni. Óvodai, iskolai alapítvány működik pl. Dévaványán, Bucsán, Szeghalomban, Vésztőn, Füzesgyarmaton, Kertészszigeten, Körösladányban, Körösújfaluban. A szociális ellátás és egészségügy területén az utóbbi években igen megnövekedett a civil szervezetek száma, országosan és a megyében is, mely példa a Tartós Betegségben Élők Dévaványai Egyesülete, valamint a fönt felsorolt dévaványai szervezetek, a Szeghalmi Mentőalapítvány, a Sérült Gyermekekért Egyesület Vésztőn. A helyi társadalom építésében igen fontos szerepet játszanak a kultúra területén, valamint a települések jövőjéért tevékenykedő egyesületek, alapítványok. 49
Ezen közösségek segítenek a hagyományok, tradíciók megőrzésében, jó példa a fent említett dévaványai egyesületeken kívül Füzesgyarmaton a Nők egyesülete, Szeghalmon a Plastic
Mozgásstúdió
Majorette
Táncegyüttes,
Szeghalom
Társastáncmozgalomért
Alapítvány, Vésztőn a Kalendárium Baráti Kör. Jelen vannak a térségben a környezetvédelemmel, turizmussal foglalkozó szervezetek is. Pl.: a Vadvirág Természetvédelmi Egyesület illetve a Sárrét Falusi Turizmusáért Egyesület Szeghalmon. Mindkettőre az a jellemző, hogy térségi szinten gondolkodnak, és az összefogást próbálják erősíteni a kistérség érdekeinek képviseletében. Az Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás egyik legfontosabb feladatának tekinti a térségben lévő civil szervezetek megismerését, hogy mind szélesebb körben bevonhatóak legyenek a térség fejlesztésébe. Sajnos az itt működő non-profit szervezeteknek nincs lehetőségük szakmai információhoz és megfelelő infrastruktúrához jutni, nem ismerik pl. a pályázati lehetőségeket. Eddig nem volt egy olyan központ, ahová hasonló jellegű problémával fordulhattak volna.
50
III.3. GAZDASÁG III.3.1. Vállalkozások Mivel Dévaványa infrastrukturális ellátottsága igen jó és számos önkormányzati földterület is rendelkezésre áll, ezért minden befektetői letelepedési feltétel könnyen és gyorsan biztosítható. 2001 és 2004 között az itt működő vállalkozások száma 273-ról 313-ra emelkedett, és az évek folyamán folyamatos növekedés tapasztalható.
Dévaványán működő vállalkozások társasági forma szerint, 2000-2004. 8% 7%
2% 1%
3% 1%
11% 9%
Kft-k (év végén)
szövetkezetek (év végén) mezőgazdasági szövetkezetek (év végén) Bt-k száma (év végén)
2000. év; 80% 2004. év; 78%
egyéni vállalkozások (év végén)
28. ábra. Dévaványán működő vállalkozások társasági forma szerint, 2000-2004. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás Dévaványán különböző társasági formában működnek oda települt vállalkozások, melyek közül a legtöbben még mindig egyéni vállalkozásként működnek. Utóbbiak aránya 2000 óta 2%-kal csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt a Bt-k aránya. Részvénytársaság a városban nincs, a mezőgazdasági szövetkezetek 1%-ot tesznek ki, a szövetkezetek aránya 1%kal csökkent, míg a Kft-ké ugyanennyivel nőtt. A településen található vállalkozások, azaz munkáltatók (lásd a 19. ábrát a 33. oldalon) vizsgálatából kiderült, hogy 100 főnél több embert csak a Likerné Dr. Diószegi Mária által üzemeltetett villamos motor és áramfejlesztő gyártással foglalkozó vállalkozás és 51
az Általános Művelődési Központ (ÁMK) foglalkoztat. Továbbá megemlítendő rendelkező cég a Békés Megyei Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum és a Felina Hungária Kft. 87, illetve 86 fős állománnyal. Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2000-2004.
mezőgazdaság , vad-, erdő-, halgazdálkodás
13% 7% 3% 8%
5% 10%
bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-,vízellátás
2004; 15% 2000; 14%
építőipar
13% 13%
kereskedelem, javítás
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 14% 37% 31%
17%
szállítás, raktározás, posta, távközlés ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
29. ábra. Dévaványán működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerint, 2000-2004. Forrás: KSH Statinfo alapján saját A városban működő vállalkozások legnagyobb része a kereskedelem, javítás szektorban dolgozik, annak ellenére, hogy arányuk 2000-ről 2004-re 37-ről 31%-ra csökkent. Az építőiparban 17%-uk, mezőgazdaságban 15%-uk tevékenykedett. Látványos növekedés történt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban, mely majdnem megkétszerezte az arányát. Csökkent a szállítás, raktározás, posta és távközlés szektorban, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban működő vállalatok száma és aránya.
52
A város önkormányzatának legfőbb helyi bevételi forrása az iparűzési adó. A legtöbb helyi adót szolgáltató vállalkozások a következő táblázatban láthatóak: cég neve 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
Magyar Horizont Energia Kft. Likerné dr. Diószegi Mária EJT Kft. Agrodéva Kft. Ekuna Kft. Szűcs Tibor Tamás Felina Hungária Kft. Penge-Él Kft. Steel-Design Kft. OTP Bank Rt. Hungerit Zrt. Oryza Hántoló Ker. Szolg. Kft. ECO-Consult Hungary Kft. E.ON Tiszántúli Áramsz. Zrt. Áfész Szeghalom és Vidéke Tak. Szöv. Magyar Posta Zrt. GAMMA X Kft. Edunor Kft. Békés Megyei Vízművek Zrt. Nagy és Társai Bt. Szilágyi István ifj. Váradi Étkeztetési Bt. Ványa Cipő Bt.
profilja energetika ipari tevékenység ipari tevékenység mezőgazdasági tevékenység ipari tevékenység fuvarozás könnyűipari tevékenység ipari tevékenység ipari tevékenység banki állattenyésztés, feldolgozóipar mezőgazdasági tevékenység ipari tevékenység energetika könnyűipari tevékenység banki szolgáltatás ipari tevékenység ipari tevékenység szolgáltatás kereskedelem gyógyszerkereskedelem közétkeztetés könnyűipari tevékenység
30. ábra. Dévaványa főbb vállalatai a helyi adófizetésük alapján, 2009. Forrás: Dévaványa Város Önkormányzata Ezen vállalkozások egyharmada folytat ipari, 24-ből 3 pedig könnyűipari tevékenységet. Agrárprofilú vállalkozásból 3 került föl a listára (2 növénytermesztő, 1 állattenyésztési és feldolgozó cég). Páran az energetika, a banki, valamit a szolgáltatás szektor területén működnek. A szeghalomi térség egy főre jutó GDP-je 2007-ben 1276,8 ezer Ft/fő volt, mely nagyjából az országos átlag fele körül alakult (31. ábra), figyelembe véve a nem helyi központú, de a térségben működő vállalatok teljesítményét is. Ez a vidéki átlaghoz viszonyítva nagyjából kétharmados fejlettségi szintnek felel meg. A Dél-alföldi régióban található 25 kistérség között a középső harmad aljára sorolható a lokális gazdaság értéktermelő képessége.
53
31. ábra. A magyarországi kistérségek 2007. évi becsült egy lakosra jutó GDP-je. Forrás: Szeghalom kistérség Gazdaságfejlesztési Programjának aktualizálása, Helyzetértékelés A Szeghalomi kistérségben regisztrált vállalkozások száma 2007-ben 2444 volt, ami 1000 lakosra 55 vállalkozást jelent. A vállalkozási aktivitás ennek megfelelően alacsony, messze elmarad az országos, a régiós és a megyei átlagtól is. A 2006-ról 2007-re megfigyelt látványos növekedés (közel 300 új vállalkozás egy év alatt) nem a helyi gazdaság erőteljes pezsgésének a jele, hanem adminisztratív döntés eredménye: az őstermelői regisztráció következménye. A növekedés az kistelepüléseken jelentkezett erőteljesen: Dévaványa (93), Füzesgyarmat (36), Körösladány (31), Szeghalom (103) és Vésztő (23). A regisztrált vállalkozásokon belül a társas cégek száma évről évre szerény mértékben növekszik a térségben, 2007-re meghaladta az 500-at, ami több mint 40%-kal magasabb a 2000. évi szintnél. A társas vállalkozások között a Kft-k (220), valamint a Bt-k (231) száma a legmagasabb, körükben folyamatos a növekedés. A szövetkezetek száma 2005-ben még 32 volt, ebből 2007-re 26 maradt (alapvetően a cégforma változása és nem a cégek eltűnése miatt történt a csökkenés), ezzel a szövetkezetek aránya a társas vállalkozások között 5% közelébe csökkent. Jogi személyiséggel 2007-ben összesen 257 cég rendelkezett, ebből összesen 11 volt Rt. A megújult szabályozási háttér miatt az egyéni vállalkozók száma 2007-re 280-nal nőtt, a teljes jogi személyiség nélküli szféra pedig 282 céggel gyarapodott. 54
A vállalkozások kistérségen belüli megoszlása nem egyenletes. Az öt városi jogállású településen a regisztrált vállalkozások jóval több mint 90%-a tömörül, ezen belül egyharmaduk
Szeghalomban.
Az
1000
lakosra
jutó
vállalkozások
számában
is
visszatükröződik a településnagyság, valamint a településhierarchiában elfoglalt helyzet. A városok, s különösen Szeghalom átlagos, vagy a feletti értékeket mutatnak, míg a falvakban a térségi átlagot el nem érő szintű a vállalkozói aktivitás. Dévaványán 125-tel, Füzesgyarmaton 63-mal, Körösladányban 65-tel, Vésztőn 55-tel, a térségi központ Szeghalomban 202-vel emelkedett a regisztrált cégek száma. A non-profit vállalkozások száma 2000 óta jelentősen növekedett a térségben, 168-ról 224-re, ám 2004 óta érdemi növekedés már nem figyelhető meg e területen. A városok aránya a non-profit szférába sorolt vállalkozások esetében is 90% feletti, súlyuk 2000 óta is növekedett. Dévaványán 17-ról 30-ra, Füzesgyarmaton 23-ról 34-re, Körösladányban 18-ról 26-ra, Vésztőn 30-ról 41-re, Szeghalomban 63-ról 73-ra. A szeghalomi mérsékelt növekedés következtében a térségi centrum súlya 37,5%-ról 32,6%-ra mérséklődött. Békés megyében, a Szeghalomi és a Sarkadi kistérségeket magába foglaló Békés Megyei Vállalkozási Övezet 1999-ben került kijelölésre, a helyi gazdaság élénkítése és új munkahelyek teremtése céljából. A vállalkozási övezetek olyan különleges, az Európai Unióban is működő gazdasági zónák, melyek célja a gazdaságilag fejletlenebb területek felzárkóztatása, kedvező gazdasági folyamatok beindítása. Ennek elősegítésére különböző pénzügyi támogatásokat és adókedvezményeket biztosít az övezet területén beruházó cégek számára. Magyarországon összesen 13 vállalkozási övezetet jelöltek ki. Békés Megyei Vállalkozási Övezet tagjaként Dévaványa Város Önkormányzata a következő kedvezményeket biztosítja. Ösztönzi a foglalkoztatás bővítését a kommunális adó kedvezményével. Egy évig mentesül a vállalkozó az adófizetés alól a bázis évhez viszonyított létszám felett foglalkoztatottak után. Az új munkahelyeket teremtő vállalkozásoknak – egyedi elbírálás alapján – vissza nem térítendő támogatást is nyújt a telephelyük infrastrukturális fejlesztéséhez és az üzemi épületek létesítéséhez, a termelési technológia korszerűsítéséhez. A támogatás mértéke az éves iparűzési adó növekmény 100 %-a, maximum 500.000 Ft/létesített munkahely.
55
Mezőgazdaság Dévaványa gazdaságában ma is jelentős szeret játszik a mezőgazdaság, mivel a primer szektor az aktív keresők 28%-át foglalkoztatta 2000-ben, a 2004-es adatok szerint pedig a vállalkozások 15%-a ebben a szektorban dolgozik (lásd a 29. ábrát az 50. oldalon). A rendszerváltás után végbement kárpótlással számos magángazdaság alakult a településen, ahol jelenleg az alábbi mezőgazdasági vállalkozások működnek: AGRODÉVA Kft. DÉVAFOOD Kft. ORYZA HÁNTOLÓ Kft. HUNGERIT Zrt. Előbbiek a növénytermesztés- ás feldolgozás, a HUNGERIT Zrt. pedig állattenyésztés és feldolgozóipar területén tevékenykednek. Összesen 26 magángazdaság található a városban. A helyi mezőgazdasági termények közül a legfontosabbak a következők: őszi búza, őszi árpa, rozs, olajos magvak, repce, egyéb ipari növények, tömegtakarmány, köles, fénymag, mustármag, valamint kertészeti növények. Az állattartás területén a sertés, juh, szarvasmarha és baromfi tartása a jellemző. A sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdák a sikeresebb értékesítés érdekében önszerveződés keretében megalapították a Dévaványai Sertésértékesítő Szövetkezetet. Továbbá számottevő a nyúltartás és méhészet is a város állattartásában. A fentiek mellett 2000-ben a település lóállománnyal is rendelkezett. A következő táblázat mutatja az állatállomány számbeli megoszlását. szarvasmarhaállomány (db) tehénállomány (db) sertésállomány (db) anyakocaállomány (db) juhállomány (db) lóállomány (db)
818 408 186 25 6367 22
32. ábra. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek állatállománya Dévaványán, 2000. Forrás: KSH Statinfo alapján saját
56
Az előzőket kiterjesztve a kistérségre szintén elmondható, hogy az agrárágazat súlya meghatározó, ugyanakkor az országos trendekkel megegyezően az ágazat jelentősége a helyi gazdaságon belül erőteljesen mérséklődik. A gazdasági szerkezetet illetően az utóbbi években az egyéni gazdaságok számának folyamatos csökkenése figyelhető meg, melynek üteme körülbelül megegyezik az országos átlagéval. Ezen tendenciának az ellenére nőtt a gazdaságok használatában lévő földterület nagysága, amely egyértelműen a birtokkoncentrációt vetíti előre. E folyamatnak az okai összetettek és az egész megye, kistérség hosszú évek óta kumulálódó ágazati problémáira világítanak rá. A probléma egyik meghatározó forrásaként azonosítható, hogy a helyi agrárgazdaság versenyképességét és fejlődési lehetőségeit, kereteit nagymértékben meghatározza az innovációra való kevés hajlandóság. A kistérség minden településén van egy-két nagyobb vállalkozó, vagy gazdasági társaság, melyek komplex, modern gépparkkal rendelkeznek, de ezeken felül a gazdálkodók széles rétege régi, általában leamortizált gépekkel dolgozik és csak egy-két új (többnyire pályázati forrás segítségével vásárolt) vagy alig használt eszközzel termel. Ezek miatt a termelők széles rétegét sújtó kedvezőtlen piaci-jövedelmezőségi viszonyok következtében, nem tudják sikeresen megvalósítani – a termelési tényezők (kivéve a földet) és tőke hiányában – az elsődleges tőkefelhalmozás folyamatát. Ezenkívül a kistérségi termelők tőkeszegénységét az elmúlt évtizedben erősítette a belső piacokról való kiszorulás (a multinacionális élelmiszerkereskedő láncok ár- és árupolitikájának köszönhetően) és az elvesztett export piacok helyébe fizetőképes új piacok találásának nehézsége. A szántóföldi növénytermesztés színvonalának emelkedését bizonyos fokig gátolja, hogy a kisméretű egyéni gazdaságok is kimondottan nagyüzemi növények termesztésére álltak rá, leszűkítve a vetésforgót kalászos gabonára, illetve kukoricára. A tápanyag utánpótlás, a hiányos öntözési lehetőségek, valamint az időjárási viszontagságok miatt több évet átfogó, tartós hektáronkénti hozamnövekedés nem mutatható ki a kistérség növénytermesztő gazdaságainak átlagában. A szektor hozzáadott értékét nem tudja növelni a túlnyomórészt alapanyagot termelő és értékesítő mezőgazdaság, mivel egyrészt a termelőket kiszolgáltatottá teszi a piac többi szereplőjétől, másrészt a jövedelem is máshol realizálódik, mert megtermelt javak túlnyomórészt nyersanyagként kerülnek ki a térségből.
57
III.3.2. Ipar A helyi adókhoz való hozzájárulás alapján felsorolt első 24 dévaványai telephelyű vállalkozás táblázatából látszik, hogy a 24-ből 8 cég folytat ipari, 3 pedig könnyűipari tevékenységet, melyek együttes aránya a legfőbb adózó vállalkozások egyharmadát adja. Ez is bizonyítja, hogy a szekunder szektor jelentős szereppel bír a városban. Dr. Diószegi Mária egyéni vállalkozó villamosgép-tekercselő üzemet működtet, melyben jelenleg 193 fő a foglalkoztatottak létszáma. A vállalkozás éves iparűzési adója 3 192 000 Ft. Dévaványán 2008-ban több mint kétszer annyi iparűzési adót, 158 millió forintot fizettek be a vállalkozók, mint az előző esztendőben, mikor ez az összes 73,5 millió Ft volt. A növekedés döntően annak köszönhető, hogy a MOL mellett egy másik cég, a Magyar Horizont Energia Kft. is megkezdte a földgázkitermelést a térségben. A 158 millió forintnak több mint a fele, 99,1 millió Ft ezen cég által folytatott szénhidrogén-kutatásból és kitermelésből származott. A legnagyobb adófizetők között volt a 2008-as évben továbbá az Agrodéva Kft., a Szűcs-Trans Kft., a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ, és az Ekuna Kft is. Kiemelendő még az EJT Kft., mely a svájci Boschung Holding AG tagja. A magyarországi leányvállalat 2007 nyarán jött létre, egy volt dévaványai Ikarus telephelyen. A vállalkozás úttisztító gépek és berendezések, illetve az azokhoz tartozó alkatrészek, és kiegészítők gyártásával foglalkozik. A recesszió hatására a komplett gépek gyártása iránti megrendelések száma jelentősen visszaesett a cégnél, de az alkatrészek, kiegészítők iránt még mindig növekvő a kereslet. Jelenleg csak és kizárólag tengerentúli exportra termelnek. A vállalkozás a kezdeti 7 főt követően napjainkban 56 főt foglalkoztat, illetve munkaerőkölcsönző cégtől további 39 főnek bérmunka keretében ad munkát. A cég fémforgácsoló, raktáros, valamint beszerző munkakörökbe keresett 2009 folyamán munkavállalókat. Dévaványán az ipari szennyvíz minimális mértékben van jelen, 5% alatti értéket mutat. Részben ezzel magyarázható, hogy az üzemek és a közszolgáltató között nem születtek az ipari szennyvíz elvezetésével kapcsolatos megállapodások. A városban 280 fő dolgozik ipari létesítményekben.
58
A kisváros innovatív jellegét erősíti, hogy 2009-ben megnyerte a „Teremts esélyt” iparterületi üzemcsarnok létesítésére vonatkozó pályázatra vonatkozó támogatást, mely a munkahelyteremtést a vállalkozások részére telephely-biztosítással oldja meg. Az összesen 622 millió Ft értékű beruházáshoz 478 millió forint uniós forrást sikerült elnyerniük. A térségen kívüli cégközpontból irányított egységek meghatározó szereplői a Szeghalomi kistérség gazdasági életének, mind a foglalkoztatási szerepüket, mind az értéktermelésben, külső gazdasági kapcsolatrendszerek működtetésében, de akár a helyi adózáson keresztül a befogadó települések működtetésében és fejlesztésében. A kistérség néhány kiemelkedő fontosságú cége: A szeghalomi telephellyel rendelkező Billerbeck Budapest Kft.-t pehelypaplanokat és párnákat gyárt. A szintén ottani székhelyű Csaba Metál Zrt. a gépipar területén kiemelkedő tevékenységet folytat. A cég több jelentős európai gyártó megrendelésére gyárt még többek között repülőgép-vontatókat, kamionokat, szállító trélereket. A textil- és ruhaipari profillal rendelkező Felina Hungaria Kft a német anyacég svájci leányvállalatához tartozik, termelési és logisztikai központját Szeghalomban alakította ki. Közel 600 dolgozóval és négy telephellyel a térség egyik legjelentősebb foglalkoztatójává nőtte ki magát. A körösladányi ALPLA Kft. az osztrák anyacég üzemeként jött létre műanyag csomagolóeszközök gyártására (folyékony tisztítószerek flakonok előállítása), melyben az anyacég Európában piacvezető. A Kft. szoros beszállítói kapcsolatban van a Henkel céggel, melynek keretében a két üzem fizikai összekapcsolódása is megvalósult a Körösladányi Ipari Park területén. A Henkel Magyarország Kft. Körösladányi Gyára textilöblítők, cipőápoló szerek, tisztítószerek és növényi tápoldatok gyártásával foglalkozik. A dolgozói létszám az 1991-es 142 főről 580 fő fölé emelkedett, melyből több mint 250 fő más településről ingázik be dolgozni. Körösladány a Henkel jelenlétéből áttételesen is profitál, a helyi adók, a cég partnerségei betelepülő vállalkozásai által.
59
III.3.3. Kereskedelem, szolgáltatás A kisvárosban 2008-ban 84 db kiskereskedelmi üzlet működött. Dévaványa az alábbi kiskereskedelmi egységekkel rendelkezett a KSH adatbázisa szerint: Gépjárműalkatrész-szaküzletek száma (db) Gépjárműüzemanyag-töltő állomások száma (db) Használtcikk-szaküzletek és zálogkereskedések száma (db) Élelmiszerüzletek és áruházak száma (db) Iparcikküzletek és áruházak száma (db) Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db) Hús-, húsáruszaküzletek száma (db) Kenyér-, pékáru és édességszaküzletek száma (db) Palackozott italok szaküzleteinek száma (db) Dohányáru-szaküzletek száma (db) Egyéb élelmiszer szaküzletek száma (db) Illatszerszaküzletek száma (állatgyógyászati termékek üzletével együtt) (db) Textilszaküzletek száma (db) Ruházati szaküzletek száma (db) Lábbeli-, bőráruszaküzlet száma (db) Bútor,- háztartási cikk- és világítástechnikai szaküzletek száma (db) Villamos háztartásicikk-szaküzletek száma (db) Festék-, vasáru-, barkács- és építési anyag szaküzletek száma (db) Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db) Fogyasztási cikk kölcsönzőhelyek száma (db) Egyéb, iparcikk-szaküzletek száma (db) * jelenlegi állapotra vonatkozó becslés
2 1 3 22 2 2 3 2* 4 2 1 1 2 4 3 1 1 5 2 2 23
33. ábra. Kiskereskedelmi üzletek száma Dévaványán, 2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás Élelmiszerüzletekből van a legtöbb, de az építési agyagot, illetve a palackozott italt és ruházati termékeket áruló szaküzletek is említésre méltóak. Mindazonáltal a felsorolt üzletek széles sávja mutatja a város alapszolgáltatásainak kielégítő voltát. Dévaványa város Önkormányzata 2009-ben elhatározta, hogy a Varázskapu projektben részt vesz, mely többcélú sportlétesítményt (multifunkcionális létesítményt) az alábbi
többletfunkciókkal
együttesen
kíván
megvalósítani:
étterem,
büfé,
szálló,
bevásárlóközpont, jégpálya, szökőkút. Ezáltal bővítené a város szolgáltatásainak palettáját.
60
Vendéglátóhelyek száma (db) Év 2000
Mo.
Dévaványa
Vendéglátó egységekre jutó lakosság száma (db) Mo.
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
49945 52027 53772 55148 55686 56294 56495 57171
28 28 30 33 35 37 35 34
2008
56612
32 179,57
Dévaványa
206,31 197,41 190,50 185,08 183,06 180,82 179,89 177,90
324,25 323,50 298,80 268,91 252,46 236,49 247,20 250,09
Éttermek, cukrászdák száma (db) Mo. 34208 35430 36278 36733 36680 36648 36601 36341
261,91 35610
Dévaványa 12 13 16 16 18 18 17 16
Munkahelyi étkeztetőhelyek száma (db)
Bárok, borozók száma (db) Mo.
Dévaványa
Mo.
Dévaványa
11960 12521 12923 13344 13648 13827 13754 14078
15 14 13 16 16 17 16 17
3777 4076 4571 5071 5358 5819 6140 6645
1 1 1 1 1 2 2 1
15 14003
16
6768
1
34. ábra. Vendéglátóegységek számának alakulása, 2000-2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás A vendéglátóegységekre jutó lakosságszám az országos tendencia szerint csökkent, mely egyrészt az egyre kevesebb lakosnak, másrészt a vendéglátóhelyek kiépülésének köszönhető. Dévaványa is közel ugyanezt a folyamatot élte meg, azzal a különbséggel, hogy a 2005-ös csúcsérték (37 db) után 2008-ra lecsökkent az egységek száma (32 db). A város 15 étteremmel és cukrászdával, 16 bárral, borozóval, valamint 1 munkahelyi étkeztető hellyel rendelkezett 2008-ban. A város éttermei, cukrászdái a kb. kétszer annyi lakost látnak el, mint az országos átlag, a bárok, borozók azonban csak a hazai átlag háromnegyedét, tehát ezekből a vendéglátóegységekből bőven akad a városban. A 32 vendéglátóhelyekből 25-öt egyéni vállalkozás által üzemeltettek.
III.3.4. Turizmus Túzokrezervátum Dévaványán megtalálható a napjainkban oly kedvelt ökoturizmus, mely a Dévaványai Túzokrezervátum, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park területén biztosít lehetőséget a természet közeli kikapcsolódásra. A legnagyobb közép-európai túzokrezervátum területén a szakirányú vagy egyéb, speciális igényeket a réhelyi bemutatóközpont elégíti ki, ahol a programkínálat részét képezi a kiállítások mellett a túravezetés, túzokmegfigyelés, valamint rackajuh és szürkemarha bemutató. Az ökoturizmus jelenleg évente 4-5000 látogatót vonz a térségbe.
61
Vadászturizmus A település legjellemzőbb idegenforgalomi vonzerejeként számon tartott külföldön is ismert vadászati turizmus gyökerei az 1960-as évekből erednek. A helyi vadásztársaság 25 férőhelyes vadászházzal várja az idelátogatókat kék- és négyágyas szobákkal. Kezdetben Németországból, a későbbiek folyamán már egyre több nyugat-európai országból, valamint az USA-ból is érkeznek a vadászati lehetőségek iránt érdeklődő külföldiek. A helyi vadásztársaság nemcsak vadász-vendégeit várja, hanem azokat is, akik fényképezőgéppel akarják megörökíteni az alföldi táj szépségeit. Természetjárás A természetjáró programok szempontjából kedvező, hogy az Országos Kék Túra útvonala áthalad Dévaványán is. A természetvédelmi területen történő gyors és környezetbarát közlekedés elősegítésére a nemzeti park 10-40 kilométer hosszú kerékpárutat tervezett, melyek behálózzák a rezervátum egész területét. A városban ehhez kapcsolódóan több lehetőség is van kerékpár kölcsönzésére. A Réhelyi Látogatóközpont és a Vadászház mellett további szálláshelyek találhatóak a Kurucz Portán, mely egy 3 szobás felújított parasztház, és a 9 férőhelyes Túrér Vendégházban. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény is fontos idegenforgalmi szempontból, 2000 óta tárja az érdeklődők elé a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát. Strand és gyógyfürdő A kistérségben több településen is találtak termálvizet mélységi fúrások során, ezt a lehetőséget jelenleg Dévaványán és Füzesgyarmaton használják ki. Mind a két településen gyógyvízzé nyilvánították a felszínre hozott termálvizet, így a strandok fejlesztésére állami támogatásokat is igénybe tudtak venni az utóbbi időben. Dévaványa
strandfürdője
a
jótékony
hatású,
leginkább
a
reumatikus
megbetegedésekben hasznos gyógyvizű termálmedence mellett két feszített víztükrű úszómedencével és gyermekmedencével rendelkezik. Az egyik hideg vizes úszómedencéhez csúszda is tartozik. A reumatológiai szakrendelés egész évben üzemel a strandfürdő területén, a mozgásszervi betegségben szenvedők számára különféle gyógykezeléseket biztosít. Emellett a fürdőben elekroterápia és masszázskülönlegességek is igénybe vehetők. A fürdő Dévaványa nyugati részén, közel 2000 négyzetméteren fekszik, melynek háromnegyed része zöld terület, park, napozó, játszótér, sportterület.
62
Dévaványa Város Önkormányzata Strandfürdő és Gyógyászat
STRANDFÜRDŐ
GYÓGYÁSZAT
WELLNESS
úszó-, tanmedence gyermekmedence kinti termálmedence kiúszós téli medence
elektroterápia belneoterápia mehanoterápia
szauna szolárium masszázskülönlegességek
35. ábra. Dévaványa Strandfürdő és Gyógyászat egységei. Forrás: Dévaványa Város Önkormányzat Strandfürdő és Gyógyászat, Beszámoló, 2010. Füzesgyarmaton a gyógyfürdőnél egy manapság divatos és keresett wellness központ alakult ki a beruházások nyomán egy minden igényt kielégítő kempinggel. Idegenforgalmi adatok Dévaványán a 2008. évben összesen 342 fő töltött el a várszálláshelyein 1773 éjszakát, tehát átlagosan 5,18 éjszakát tartózkodtak ott. Ezzel ellentétben a vendégek átlagosan 2,3 napot tartózkodtak mind 2008, mind 2009 folyamán a Szeghalomi kistérség szálláshelyein, mely szerint a turisták inkább hétvégére, ill. néhány napra jönnek a térségbe. Az országos átlag 2,6 nap. A tartózkodás mindig a májustól szeptemberig, de leginkább a nyári idényre koncentrálódik. 2008-tól 2009-ig a vendégek számában visszaesés jelentkezett, ez azonban országos tendencia, mely a gazdasági válság eredménye. A dévaványai magánszálláshelyek egy főre jutó 5,18 éjszakás átlagos tartózkodása a kistérségi átlagot jóval meghaladja. A legutóbbi vizsgált két évben a Dévaványára érkezett kutatócsoportoknak biztosított szállást a város, mely igen jelentős növekedést eredményezett a vendégéjszakák számában.
63
Vendégek és vendégéjszakák száma Dévaványán 2000 1800 Vendégéjszakák száma a panziókban (vendégéjszaka)
1600
(fő, db)
1400 1200 1000
Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
800 600 400 200
07
08 20
20
05
06 20
20
04 20
03 20
02 20
01 20
20
00
0
36. ábra. Vendégek és vendégéjszakák száma Dévaványán. Forrás: KSH Statinfo alapján saját Míg a vendégek száma 2000 óta lassan változott, az utóbbi években növekedett Dévaványán, addig a vendégéjszakák száma 400 és 1800 közötti éves adatokat mutat nagyon változó folyamatban. Bár az éjszakák száma 2007 óta kiugróan magas, mely felélénkülésre enged következtetni. 2008-ban a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Dévaványán 6 volt, melyből mind a 6 éjszakát a magánszállásadás keretein belül 6 külföldi vendég töltötte el. Ez az adat a külföldiek egyelőre még alacsony szerepét hangsúlyozza a város idegenforgalmát tekintve. Dévaványán jelenleg nincs szálloda, de a 2009-ben elfogadott Varázskapu projekt tervei között már szerepel az építése. Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdij árbevétele (1000 Ft)
Mo.
2008. 2009.
DélAlföld
Szeghalomi kistérség
Kereskedelmi szálláshelyek belföldi bruttó szállásdíj árbevétele (1000 Ft)
Mo.
DélAlföld
Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó külföldi szállásdij árbevétele (1000 Ft)
Szeghalomi kistérség
Mo.
DélAlföld
Szeg-halomi kistérség
140083493 5352919
125666
52904429 3822931
118347
87179064
1529988
7319
127511876 5065560
102054
50775795 3523227
92147
76736081
1542333
9907
37. ábra. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj árbevétele, 2008-2009. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás
64
A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele a kistérségben 2009ben 102054 ezer Ft, mely szintén kevesebb a 2008-as bevételnél az ország tendenciájához hasonlóan. A bevételek nagyjából 6%-a volt 2008-ban külföldi szállásdíj bevétel, mely 2009ra már 9%-ra nőtt. A javuló tendencia ellenére ez az országos (60%), és régiós (30%) arányokhoz képest nagyon kevés külföldi tartózkodást feltételez.
III.3.5. Helyi adók
Az önkormányzat főbb helyi adóbevételei 200000 180000 160000
átengedett gépjárműadó (1000 Ft)
140000
ezer Ft
120000
iparűzési adó (1000 Ft)
100000 80000
IFO adó (1000 Ft)
60000 40000 20000 0
2006. év
2007. év
2009. év
38. ábra. Dévaványa önkormányzatának főbb helyi adóbevételei, 2006-2007. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás Dévaványa önkormányzatának helyi adóbevételeinek túlnyomó részét képezi az iparűzési adó, melynél 2009-re több mint kétszeres növekedés történt: 2009-re 180 000 ezer Ft-ot tett ki. Az önkormányzat bevételeihez jelentős mértékben hozzájáruló adóbevételgyarapodás a Magyar Horizont Energia Kft. Dévaványára településének köszönhető. Az átengedett gépjárműadó kisebb mértékben, de emelkedett (2009-es adat nem állt rendelkezésre).
65
Az idegenforgalmi adóból származó bevétel a 2006-os 181 ezer Ft-ról 2009-re 370 ezer Ft-ra gyarapodott, mely bár az összes helyi adó közötti arányait tekintve elenyésző, mégis javuló idegenforgalmi tendenciát tükröz. 2009-ben a település vállalkozói kommunális adója 599 600 Ft volt. Az elmúlt 10 évben az önkormányzat bevételeinek 3-6%-át alkották a helyi adóbevételek, 2007-ben 1889438 ezer Ft-ból 94679 ezer Ft-ot tettek ki.
66
III.4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET III.4.1. Természeti környezet A Szeghalomi kistérség az Alföldön (nagytáj), a Berettyó-Körösvidék (középtáj), Berettyóvidék (kistájcsoport), Dévaványai-sík és Nagy-Sárrét (kistájak), illetve Körösvidék (kistájcsoport) Kis-Sárrét és Körösmenti-sík (kistájak) természetföldrajzi tájegységek területén helyezkedik el úgy, hogy döntő része a Dévaványai-síkon (többek között Dévaványa városa is), és a Kis-Sárréten található. A természeti adottságokat vizsgálva, azt a megállapítást lehet tenni, hogy a térség természet-földrajzilag nagyjából egységes területet alkot. Átlagos tengerszint feletti magassága 82-84 m között alakul, ezzel az Alföld legmélyebben fekvő területei közzé tartozik, ennek tudható be az évszázadokon át tartó rendszeres vízzel való fedettség is. Vízföldrajzi szempontból a felszíni és a felszín alatti vizek fontos szerepet töltenek be a kistérség életében. A Körösök és a Berettyó folyók szelik át a régiót, vízgyűjtő területük nagyobbik része a szomszédos Romániában van, így kész helyzetet teremtve a hidrológiai folyamatoknak, ez is azt szorgalmazza, hogy minél szorosabb kapcsolatok alakuljanak a szomszédos ország határ menti területeivel. A
térség
egyik
legjelentősebb
idegenforgalmi
adottsága
a
termálvízkincs.
Termálvízbeszerzés lehetőségei viszonylag kedvezőek, azonban a használt hévíz befogadása bővizű vízfolyás hiánya miatt problémás. A feltörő vizek összetétele eltérő, az alkáli hidrokarbonátos termálvizek csoportjába sorolhatók. Gyógyhatásuk már régóta ismert, leggyakrabban mozgásszervi, nőgyógyászati betegségek esetében hatásosak. Az helyi termálvizek
hőfoka
40-70°C,
tehát
különösen
alkalmasak
szezontól
független
idegenforgalomra. A meglévő, működő termálfürdők (füzesgyarmati, dévaványai) manapság is közkedveltek. Dévaványa város belterülete zömmel családi házas beépítettségű, az állat és – növényvilág korlátozott élettéren ugyan, de jelen van. A települési erdősültség igen alacsony aránya a régióban kiemelkedő. A térség értékes növény- és állatvilágának jellemző maradványai a város külterületén találhatók. Itt vannak az országosan védett területek, a Dévaványai-Ecsegi puszták, melyek a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb területi egységét alkotják. 67
A védett terület 13 085 hektár nagyságú, ebből fokozottan védett 2659 hektár. A jó állapotban megmaradt természetes környezet miatt a térség az ökoturizmus egyik célpontja. A már említett Dévaványai Túzokrezervátum és a Nemzeti Park ideálisak természetjárásra. A kistérségben bányászható nyersanyagok köre igen szűkös. Füzesgyarmat és környéke kőolaj- és földgáz kitermelésben jelentős súllyal bír, azonban jelenleg a kapacitásokat nem használják ki teljesen. A térség számos területén folyik homok és sóder kitermelés, mely az építőipar szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A kistérség környezeti állapota jónak mondható. A környezeti elemek (talaj, víz, levegő), az élővilág, a táj, a települési és az épített környezet alapvető, maradandó vagy visszafordíthatatlan károsodást nem szenvedett. A kistérség lakosságának egészségi állapotát veszélyeztető tartós hatás nem áll fenn. Fejlesztések A védett természeti értékek tudatos megőrzése érdekében az állam folyamatosan támogatja az élőhely kezelési fejlesztéseket és a fenntarthatósági programokat. Az elmúlt tíz év során a következő fejlesztések voltak Dévaványán: Élőhely kezelések: •
Gyepes területek legeltetéses élőhely kezelése
•
Vizes élőhelyek legeltetéses élőhely kezelése
•
Szántóterületek visszagyepesítése
•
Túzokvédelmi szántóföldművelés
•
Vizes élőhely kialakítás
Beruházások: •
Látogatóközpont kialakítás
•
Túzokvédelmi Mintaterület létrehozása
•
Állattartó épületek építése
•
Villanyvezeték áthelyezés
•
Földvásárlások (gyep és szántók megvétele)
•
Bivaly tenyészállomány kialakítása
•
Szürkemarha tinó állomány kialakítása
•
Gépjárműpark fejlesztés
•
Túzokvédelemmel kapcsolatos technikai eszközpark fejlesztés
•
Idegenforgalmi létesítmények kialakítása
•
Épület felújítások 68
Programok: •
EU-s Túzok-Life és Kerecsen-Life programok beindítása
•
Natura 2000 területek kijelölése, program indítása
•
Agrár Környezetvédelmi Programok beindítása
•
Természetvédelmi kutatások folyamatos végzése
•
Természetvédelmi Kezelési Tervek elkészítése
•
Folyamatos adatszolgáltatás a védett értékekről
Vízrajz Dévaványa és közigazgatási területe vízföldtani szempontból a Körös-Berettyósüllyedék területén foglal helyet. Ivó- és egyéb használati vízbeszerzésre a negyedkor (Pleisztocén) folyamán kialakult porózus homokszinteket lehet elsősorban számításba venni. A homokos képződmények hidegvíz nyerésére kb. 350 m-ig alkalmasak, ez alatt már nagyobb hőmérsékletű víz vagy hévíz van jelen. A vizsgált terület jelentősebb mellékvize a Folyásérifőcsatorna,
a
Nagyéri-mellékcsatorna,
a
Doszta-Felsőréhelyi
összekötő-csatorna,
a
Nagyködmönös-Görbesziget-Cserepesi mellékcsatorna és a Sártó-Gabonás mellékcsatorna. Dévaványa hidrológiai helyzetét jellemzően a csapadékhullás határozza meg. A terület gyér lefolyású egyszerre belvízveszélyes és vízhiányos terület. Kora tavasszal a felesleges vizek elvezetésének problémája, míg késő nyáron a vízhiány állapota jelentkezik. Jelentősen befolyásolja a település felszín alatti vízkészletének helyzetét az árvízszint alatti mélyfekvés. A
térségi
vízgyűjtőkre
(Hármas-Körös,
Kettős-Körös,
Berettyó)
a
romániai
csapadékmennyiség meghatározó hatással van. A település vízellátása 1998 óta a Közép-békési Regionális Vízmű rendszerről biztosított. A közüzemi ivóvízhálózat kijelölt pontjáról történtek mintavételek, amelyeket meghatározott ütemterv alapján az üzemeltető havonkénti, az ÁNTSZ pedig negyedéves gyakorisággal végezte. A vízminőség folyamatos fenntartása érdekében a szükséges vízkezelési intézkedések és azok végrehajtása (mosatás, fertőtlenítés, stb.) megtörtént. A közüzemi ivóvíz rendszeres kontrollja (üzemeltetői, hatósági), a szükség esetén tett intézkedések
eredményeként
Dévaványán
a
vízminőséggel
összefüggésbe
hozható
egészségkárosodás nem fordult elő. A belvízelvezető csatornák és árkok nyomvonalán állandó felügyeletet biztosított az önkormányzat Karbantartó Részlege, melynek során az átfolyási akadályok és egyéb szennyeződések azonnal eltávolításra kerültek. A zsilipek a megadott üzemelési rend szerint működtek. Esőzések alkalmával az elvezető rendszereken helyszíni bejárásokkal és a dugulások azonnali megszüntetésével biztosították a vizek zavartalan lefolyását. 69
A belterületi lakosság egyedi, nem ellenőrzött kutakból származó vizet ivási céllal nem fogyaszt. A családokban évről-évre nő a palackozott ásványvizek fogyasztása, a növekvő tendencia nem a közműves ivóvíz hiányosságaira vezethető vissza, hanem inkább a változatos íz-harmónia és az erőteljes reklám következménye. Nincsenek ugyan felmérések róla, de közismert, hogy a lakosság 2-3%-a rendszeresen fogyaszt házilag hűtött termálvizet is. Dévaványa 1 főre jutó lakossági ivóvízfogyasztása kb. 30m3 évente. Nem elhanyagolható megoldandó probléma a továbbiakban a vízhálózat elöregedése, az azbesztcement csövek cseréjének szükségessége sem. Talajadottságok A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat koordinálásában Talajvédelmi Információs Monitoring (TIM) működik. A TIM pontok vizsgálatára minden évben, azonos időszakban kerül sor. Az eddig végzett széleskörű talajkémiai, helyszíni fizikai és laboratóriumi vizsgálatokról összefoglalóan az alábbiak állapíthatók meg: •
A mérési adatok alapján (melyek elsősorban fémekre és toxikus elemekre vonatkoznak) elmondható, hogy a 2007-es évhez hasonlóan a város külső környezetében megfelelő a talaj minősége.
•
A mezőgazdasági művelési ágaknak megfelelő (szántó) hasznosításban lévő földterületeken minden évben termesztettek árutermelő növényt.
•
Az alkalmazott termesztési technológia és a környezeti hatások a termőföldek minőségében (a 1992 évben rögzített állapothoz viszonyítottan) változást nem okoztak.
Éghajlati adottságok A terület meleg, mérsékelten száraz, forró nyarú kontinentális éghajlati övhöz tartozik. Veszélyes időjárási jellemző a meleg, csapadékhiányos tavasz és nyár, illetve a hideg, száraz tél. A napfénytartam évi átlagos összege 1990-2050 óra körül alakul. Az uralkodó székirány ÉK-i, második helyen a DNy-i áll. Az évi középhőmérséklet 10,6oC körül alakul. A fagyos napok száma 90-100 nap. A januári középhőmérséklet -1oC, +2,5oC között, a júliusi 20oC, 25oC körülalakul. A nyári napok száma 80-85, a hőségnapoké 25-30 között változik. Az évi csapadékösszeg 526 mm és 540 mm között ingadozik szélsőséges eloszlásban. Problémákat okoz, hogy a csapadék jelentős része a tenyészidőszakon kívül hullik így a térségben a vízigényes növények termesztése csak öntözéssel lehetséges. A hótakaró általában december első dekádjában alakul ki, és legkésőbb március utolsó dekádjában tűnik el. 70
A hótakarós napok száma átlagosan 30 körül alakul. A hótakaró vastagsága 5-10 cm között változik. Az első fagyos nap általában október utolsó napjaira tehető, míg az utolsó fagyos nap április első napjaiban fordul elő. A fagyos napok átlagos száma 95. Levegő A termelési, háztartási tevékenységek során az ember légszennyező anyagokat juttat a levegőbe. A légköri folyamatokban az atmoszféra öntisztuláson megy át, ennek ellenére csak korlátozottan terhelhető, ezért a légszennyezést szabályozni és ellenőrizni kell. A légszennyező anyagok légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotúak. Keveredésük folytán kémiai és mechanikai hatásokon mennek át un. aeroszolokat képeznek a levegőben. Összetételük szerint toxikusak vagy nem toxikusak. A levegőminőséget a település fekvése, a klimatikus viszonyok és az emberi tevékenység együtt határozzák meg. Napjainkban az ipari és mezőgazdasági tevékenység, a fűtés mellett az egyre növekvő közlekedés égéstermékei a leginkább meghatározóak a levegőterhelés tekintetében. Az AlsóTiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. évben a régió több pontján mérte és értékelte folyamatosan a 24 órás átlag koncentrációt jellemző szennyező komponensek, azaz kén-dioxid és nitrogén dioxid tekintetében, valamint az ülepedő por szennyezettséget. A légszennyezettségi indexmérések eredményét az alábbi értékelések jellemzik. Kén-dioxid (SO2) szennyezettség tekintetében a régióra a kiváló minősítés jellemző. A környezeti levegőben a légszennyezőanyag csak minimális koncentrációban (max: 3 µg/m3/éves, középérték) fordult elő. A kéndioxid a kéntartalmú tüzelőanyagok (szén, olaj) elégetéséből, valamint a dízel- motorok kipufogó gázaiból származik. Az embernél légúti megbetegedést idézhet elő, a növényzet is különösen érzékeny rá. Nitrogén-dioxid (NO2) tekintetében a kiváló minősítés jellemző, a koncentráció értéke (max: 16-18 µg/m3/éves) középérték. A fosszilis energiahordozók elégetésén túl jelentős mennyiségben a közlekedésből is a légkörbe kerül. A nitrogén oxidok toxikus légszennyezők, tüdő-és légúti ártalmak előidézői, idült tünetei a légcsőhurut a vérképelváltozás. Ülepedő por tekintetében a jó minősítés jellemző, a koncentráció (4-6 g/ m2*30nap) közötti középértéken jellemző. A lebegő por részecskéi közül a 10 µm-nél kisebbek sokáig tartózkodnak a levegőben, az 5 µm-nél kisebbek a legveszélyesebbek, mivel növelik a daganatos (tüdő) megbetegedések kockázatát. Ipari szennyezés nem jellemző Dévaványán, csak a mezőgazdasági deflációból származó lebegő por jelent némi nem számottevő terhelést. A légszennyező pontforrások
71
közül a téglagyár, valamint a Szarvasi Vas-és Fémfeldolgozó asztalos bezárásra kerültek, így további légszennyezési terheléssel nem kell számolni. Környezetvédelem A környezeti állapot minőségét befolyásoló tényezők közül egyre inkább meghatározóvá válik a környezeti zajterhelés. A város területén az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
Felügyelőség
éves
ütemtervi
zajvizsgálatokat
végez,
illetve
panaszbejelentések esetén vizsgálja az egyes üzemeltetők zajkibocsátását. A zöldterületek között a legjelentősebb zöldfelületi karbantartási feladatokat az Árpád utca, Körösladányi út, Sport utca, Széchenyi utca, Hősök tere, és a Túrér környezetének rendben tartása jelenti. 2007-ben állt először szelektív hulladékok gyűjtésére szolgáló gyűjtősziget a lakosság rendelkezésére. A begyűjtött és értékesített hulladék mennyiségek pontos mérésére legutóbb ebben az évben került sor, ekkori alakulását az alábbi táblázat szemlélteti. Megnevezés
Hgt.-ben előírt mennyiség (t/év)
papír
2007 (t/év) 0,98
műanyag
0,385
118
üveg
0,92
fém
0
53 33
összesen
2,285
336
132
39. ábra. A szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége (tonnában) frakciónként, 2007. Forrás: Dévaványa Környezetvédelmi Tájékoztatója, 2008. Az alábbi táblázat jól szemlélteti, hogy az elkülönített gyűjtés gyakorlata még meglehetősen kezdeti fázisban jár. A település belterületén a kerti és kertészeti eredetű komposztálható hulladékok gyűjtése meghatározott járatterv (havi egy alkalom) szerint kerül elvégzésre. A szolgáltatás igénybevételét az önkormányzat ingyenesen biztosítja a lakosság részére. A legutóbbi, 2007es mérések szerint 120 tonna kertészeti eredetű hulladék került összegyűjtésre. Tavasszal és ősszel egy-egy alkalommal történik lomtalanítási begyűjtés. A közszolgáltató a lomtalanítás kezdete előtt minden esetben felhívást tett közzé a Dévaványai Hírlapban, az ingatlanokhoz szórólapokat juttat el, így tájékoztatva a lakosságot a lomtalanítás szabályairól.
72
A településen egy szilárdhulladék lerakó található, melynek a hatósági előírásoknak eleget téve műszaki megfigyelő rendszere létesült. A lerakó környezetében található négy megfigyelő kút a talajvízszint állapotát havi rendszerességgel méri és rögzíti, melyet követően laboratóriumi vízvizsgálatok, a mérésekről pedig éves összefoglaló jelentés készül a környezetvédelmi hatóság részére. Állati eredetű hulladékok gyűjtése a gyepmesteri telepen történik. A zöldhulladék hasznosítására megépített komposztálóval rendelkezik a település által ennek ellátásával megbízott FAUN Kft. A lakosságnál keletkező szilárd hulladék begyűjtését heti egyszeri alkalommal a TAPPE Szállítási és Feldolgozó Kft. végzi, melyre az önkormányzattal 2012-ig van közszolgáltatási szerződése.
III.4.2. Lakásállomány Dévaványa lakásállománya 2001-ben, majd 2008-ban is 3287 darab lakásból állt, melyből az önkormányzati lakások száma 65. Az állomány előbb nőtt, majd visszaesett a kezdeti szintre, így állandósult. Egy lakásra átlagosan 2,55 lakos jut, ami megyei viszonylatban (2,27 lakos) magas, és még az országos átlagnál (2,36 lakos) nagyobb érték. Itt tehát több ember él egy lakásban átlagosan, mely egyrészt kevesebb helyet, másrészt nagyobb családokat feltételez. Utóbbi a jelenlegi negatív országos tendenciák tekintetében akár jónak is mondható.
Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Lakásállomány (db)
3287 3283 3296 3297 3296 3293 3296 3287
Lakásállomány (%, 2001=100%)
100,00 99,88 100,27 100,30 100,27 100,18 100,27 100,00
40. ábra. Dévaványa lakásállománya, 2001-2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás A városban nem épültek üdülőegységek az elmúlt évtizedben. 2003 óta csak természetes személy által építtetett lakások épültek, és azok mind saját használat céljából.
73
A 2000 óta épült lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, mely az utóbbi években enyhén növekedett. Dévaványán épített és megszűnt lakások száma Épített lakások száma (db)
Az év folyamán megszűnt lakások száma (db)
40 35 lakások (db)
30 25 20 15 10 5 0 2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
41. ábra. Dévaványán épített és megszűnt lakások száma, 2000-2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás A grafikonon látható, hogy 2000 és 2008 között egyre kevesebb új lakást építettek, és szinte ezzel párhuzamosan csökkent a megszűnt lakások száma is. A 2001-2003-as időszak volt az építések csúcsa, és ezzel összefüggésben a lakásmegszűntetéseké is. 2004 óta kevesebb, mint 10 lakás épül évente. A új lakások formáját tekintve elsöprő többségben (85%) családi házakat találunk, a 2003-as évben épült csupán többlakásos és csoportház. A lakásmegszűnések okai között a vizsgált periódusban 59,5%-ban avulás, 39%-ban elemi csapások (árvíz, belvíz és egyéb természeti erő), és 1,5%-ban új lakás építése található.
III.4.3. Települési infrastruktúra Közlekedés Dévaványa
város
helyközi
tömegközlekedése
vasúton
a
Gyoma-Vésztő-
Kőrösnagyharsány vasúti 127. sz. mellékvonalon történik, csatlakozva Gyomaendrődön a Lőkösháza-Szolnok-Budapest
vasúti
fővonalhoz,
illetve
Szeghalmi
átszállással
Püspökladányon át a Debrecen-Szolnok-Budapest fővonalhoz. A 127. sz. vonalon BZ típusú motorvonatok közlekednek, napi 9, illetve a másik irányba 10 járattal. 74
41. ábra. Dévaványa környékének vasúti térképe. Közúti összeköttetés a 4205. sz. (Kisújszállás-Körösladány), illetve a 4231. sz (Gyomaendrőd irányában) negyedrendű mellékutakkal biztosított az országos főútvonal hálózathoz. A közúti helyközi tömegközlekedést a Jászkun Volán Rt., Körös Volán Rt., és az Agria Volán Rt. szolgáltatja. Legfőbb úti célok Békéscsaba, Gyula, Gyomaendrőd, Kisújszállás, Szeghalom, illetve távolsági járatoknál Eger, Debrecen, Budapest, Szeged. Helyi tömegközlekedés a településen nincs. A régebbi időszakban a Polgármesteri Hivatal helyi járatú autóbusszal próbált ezen a problémán segíteni, de a járat fenntartása gazdaságilag veszteséges volt, s a szolgáltatást igénybe vevők száma sem volt jelentős, inkább csak eseti jellegű. A helyközi közlekedésre mind a vasút, mind a Volán esetében jellemző az utazó létszám egyenetlensége. Zsúfoltság van a reggeli, főleg a Békéscsaba irányába induló járatokon, valamint a pénteki és vasárnap esti járatokon, elsősorban a diákok oda-és vissza utazása miatt. Napközben több járat nincs kihasználva, ami a vasútnál Szeghalom-Vésztő irányában fokozottan jelentkezik. A munkába járók mellett a diákok a közlekedési szolgáltatást legnagyobb számban igénybevevők, helyben a gimnázium tanítási rendje igazodott a menetrendhez, jelentős probléma jelenleg nem merült fel részükről. 75
Régóta gondot okoz ellenben, hogy a késő esti, valamint éjszakai órákban a települést elhagyni, megközelíteni tömegközlekedéssel nem lehet. Szeghalomról Dévaványára 19:4504:54-ig, visszafelé 21:43-06:27-ig nincs, Gyomáról pedig 21:20-06:00-ig, és visszafelé 20:22-05:22-ig nincs vonat. Összességében Dévaványa infrastruktúrája kiépültnek mondható, a településen van vasútállomás, helyközi autóbusz állomás, postahivatal, benzinkút és bankfiók. A város támogatást nyert a "Közösségi közlekedés fejlesztése" című, DAOP-3.2.1 kódszámú pályázati felhívásra, melynek során megvalósításra került egy központi buszváró és 8 db megállóhely kialakítása, mindez a közösségi közlekedés dinamikusabbá és kényelmesebbé tételét célozva. Emellett a „Dévaványa város közúthálózatának fejlesztése” című DAOP-3.1.1/B-2008-0059 jelű pályázat is elfogadást nyert, mely célja megfelelő minőségű útszakaszok biztosítása a településen, ezzel megteremtve a biztonságos közlekedés és a harmonikus fejlődés infrastrukturális feltételeit. Mindkét projekt megvalósítása jelenleg is folyik. Utak
42. ábra. A helyi közutak útkategória szerinti méretei, 2008. Forrás: Dévaványa Város Önkormányzata Dévaványa úthálózatát belterületi gyűjtőutak, belterületi kiszolgáló-, és lakóutak, külterületi utak (az eddigiek együtt közutak), kerékpárutak, valamint gyalogutak és járdák alkotják. Az aktuális adatok szerint a bel- és külterületi közutakból 34, 679 km, azaz 39,2%uk kiépített, 1,36 km a kerékpárutak hossza, mely 100%-ig kiépült.
76
A belterületi gyűjtőutak 4,4 m átlagszélességgel, a kiszolgáló és lakóutak 3,9 m, a külterületi közutak pedig 3,3 m átlagszélességgel rendelkeznek.
43. ábra. A helyi közutak útburkolatok szerint, 2008. Forrás: Dévaványa Város Önkormányzata A közutak 93,3%-a aszfaltbeton és öntött aszfalt borítású, a maradék utótömörödő aszfalt. A gyalogutak és járdák nagyobb része aszfalt, kisebb része pedig kő burkolattal ellátott. A helyi közutakon 4 híd található, melyek 30 méternél kisebb szabad nyílású hidak.
44. ábra. A helyi közutakra fordított bruttó kiadások 2008 folyamán. Forrás: Dévaványa Város Önkormányzata A közutakkal kapcsolatos beruházások csak a bel- és külterületi közutakat érintették 2008-ban Dévaványán, melyre 16 677 000 Ft-ot költöttek. A közutak, illetve kerékpár- és gyalogutak fenntartása többe került, mint üzemeltetésük. Összesen 11 834 000 Ft fenntartási és 600 000 Ft üzemeltetési kiadása volt a városnak ezzel kapcsolatban. 77
Dévaványa 2009-ben elnyerte a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium "Kerékpárosbarát település" nevű pályázatát. A városban a kerékpár mint közlekedési eszköz minden családban megtalálható, melyet a mindennapokban és a szabad idő eltöltésében (pl. biciklitúrák) is egyaránt igénybe vesznek. A biztonságos közlekedés érdekében az elmúlt években több beruházás is történt, amit a jövőben is folytatni kíván az Önkormányzat. Vízhálózat A vonalas infrastruktúra elemei a következő mértékben épültek ki. Dévaványa rendelkezik
közüzemi
vízhálózattal,
közüzemi
szennyvízcsatorna-hálózattal,
és
szennyvíztisztítóval. Az 1 km2-re jutó közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 2008-as adatok szerint Dévaványán 284 m volt, míg a megyében ennél több, 529 m. A háztartásoknak szolgáltatott vízből az évek során a dévaványaiaknak csak 1-2 m3-rel jutott kevesebb, mint a megyében, 2008-ban a városban ez az érték 30,33m3, Békés megyében 31,9m3
Összes szolgáltatott vízből a háztartásoknak szolgáltatott mennyiség (%)
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Békés megye
69,86 69,95 71,19 71,50 72,46 74,59 76,69 77,90 78,17
Dévaványa
84,70 83,89 83,05 82,61 82,47 79,07 78,35 80,51 80,27
1 főre jutó háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (m3) Békés megye
Dévaványa
30,49 28,90 30,44 32,26 30,08 31,09 31,43 33,03 31,91
26,10 24,60 27,38 29,23 28,11 27,54 29,15 32,17 30,33
Üzemelő közkifolyók száma (db)
1 km2-re jutó közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (m)
Békés megye
Békés megye
2296 2391 2436 2322 2300 2323 2316 2305 2213
Dévaványa
65 77 114 77 77 77 77 77 77
561,81 562,95 567,59 573,93 572,58 526,60 526,81 528,98 528,95
Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)
Dévaványa
272,69 272,69 283,76 283,76 283,76 284,00 284,00 284,00 284,00
Dévaványa
1,000 0,996 0,996 0,996 1,000 1,000 1,000
45. ábra. Vízfelhasználás Dévaványán és Békés megyében, 2000-2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás Az összes szolgáltatott vízmennyiségből Dévaványán több jutott a háztartásoknak, mint a megyében, bár 2000 óta csökkent az aránya, 2008-ban az összes mennyiség 80,27%-át tette ki az. A városban 77 db közkifolyó üzemel. A dévaványai lakások ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 3 év (mikor 0,996%-os volt a bekapcsoltság) kivételével 100%-os volt, ebben nem szorul fejlesztésre.
78
Szennyvíz Dévaványán a közcsatornában 100%-ban tisztított szennyvizet vezetnek el, mely kifejezetten környezetkímélő jelenség, míg Békés megyében néhány %-kal csökkent ez az arány, 2008-ban csak 96,91%-a lett a szennyvíznek tisztítottan elvezetve. 1 km2-re a megyében több méter közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza jut, mint a városban. Ez a megyei szennyvíz-hálózat tíz év folyamán történt nagyobb mértékű fejlődésének köszönhető. Dévaványán az elmúlt tíz évben több mint 20%-kal nőtt a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, jelenleg a hálózat kiépültségi szintje 84%, az ingatlanok 66%-ában megtörtént a hálózatra való rácsatlakozás. Közcsatornába tisztítottan elvezetett szennyvíz aránya (%)
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Békés megye
Dévaványa
1 km2-re jutó közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza (m)
Békés megye
Dévaványa
Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)
Dévaványa
Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz aránya (%)
Békés megye
Dévaványa
1 km2-re jutó gázcsőhálózat hossza (m)
Békés megye
Dévaványa
A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók aránya (%)
Békés megye
Dévaványa
99,99 99,66 99,49 99,45 99,47 99,42 98,45 95,98
100 100 100 100 100 100 100 100
137,75 161,21 175,69 193,48 217,46 225,06 235,43 243,10
149,49 149,49 152,72 182,25 214,55 214,73 214,73 214,73
42,35 44,44 47,39 55,60 57,28 60,77 62,65
50,01 52,65 51,32 56,82 51,14 55,60 57,39 57,58
73,67 74,00 76,94 78,55 77,19 78,99 80,59 78,24
715,64 726,97 729,35 731,77 740,86 744,00 749,72 751,04
471,09 472,02 472,94 474,32 475,71 476,56 477,49 477,95
84,77 84,57 84,62 84,74 84,91 85,00 84,88 84,90
94,62 94,86 94,66 94,51 94,52 94,49 94,52 94,42
96,91
100
243,10
214,73
63,92
54,41
80,40
750,61
478,41
84,95
94,30
46. ábra. Szennyvízcsatorna- és gázcsőhálózat Dévaványán és Békés megyében, 2000-2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás Gáz Az 1 km2-re jutó gázcsőhálózat hossza mind a városban mind a megyében folyamatos növekedést mutat. Dévaványán a kiépültség 2008-ban 478,4 m volt 1 km2-en, mely a megyétől még elmarad. Érdekes, hogy Dévaványán folyamatosan nagyobb volt a háztartások részére szolgáltatott gáz aránya (80,4%), mint a megyei átlag (54,4%). Ezzel összefüggésben a táblázat alapján elmondható, hogy a város gázfogyasztóinak közel 95%, míg a megyében a fogyasztóknak csak 85%-a használja a gázt fűtésre. Eszerint a háztartások nagyrészt gázzal fűtenek Dévaványán, emellett a családi házaknál jellemző a kiegészítő vegyes tüzelés.
79
Villamos energia Az 1 főre jutó villamos energia mennyisége (1000 kWh)
Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Békés megye
1,76 1,92 2,02 2,04 1,96 2,00 2,05 -
Dévaványa
0,00 1,88 1,93 1,43 1,36 1,47 1,47 -
Az 1 km2-re jutó kisfeszültségű villamos energia elosztóhálózat hossza (m)
Az 1 km2-re jutó kizárólag közvilágítási célú villamos energia hálózatok hossza (m)
Békés megye
Békés megye
427,40 450,09 460,70 462,03 473,47 478,30 485,82 501,43 511,40
Dévaványa
0,00 300,37 303,60 305,91 307,29 307,55 307,55 309,40 307,55
57,43 58,71 59,62 60,20 60,93 61,69 61,69 62,05 62,76
Dévaványa
0,00 5,08 5,08 5,08 6,92 6,93 6,47 4,62 6,93
Az 1 km2-re jutó közvilágítási fényforrások száma (db)
Békés megye
5 699,11 6 126,03 6 445,90 6 678,90 6 387,30 6 806,06 7 011,22 7 038,93 7 363,65
Dévaványa
0,00 5 675,26 5 675,26 5 675,26 5 716,79 5 744,63 5 744,63 5 744,63 5 744,63
47. ábra. Energiafelhasználás Dévaványán és Békés megyében, 2000-2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás Az 1 főre jutó villamos energia mennyiségével kapcsolatban a 2006-os a legfrissebb rendelkezésre álló adatunk. Dévaványa egy lakosára átlagosan kevesebb villamos energia jut, mint Békés megyében. Hasonlóan alakul az 1 km2-re jutó kisfeszültségű villamos energia elosztóhálózat hossza is, mely 2008-ra 307,55 m volt, és az 1 km2-re jutó közvilágítási célú hálózatok hossza is, mely utóbbi csupán egy tizede a megyei átlagnak. Viszont az 1 km2-re jutó közvilágítás fényforrások száma megközelíti a megyei értéket, mely nem mutat nagyobb mértékű elmaradottságot.
80
III.5. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK III.5.1. Oktatás, nevelés A Szeghalomi kistérség települései közül nem mindegyiken található óvoda és általános iskola, középiskola két településen van (Dévaványán és Szeghalmon). Az alap- és középfokú oktatási intézményeket a települési önkormányzatok, illetve a megye működteti. Az iskolák szakképzett pedagógusokkal való ellátottsága megfelelő. Kertészszigeten és Körösújfaluban tanítanak összevont osztályokban, Ecsegfalva integrálódott Dévaványához. A kistérség oktatási intézményei mind fontosnak tartják oktatási feladataikon túlmenően a közösségi programok szervezését, melynek csak anyagi nehézségeik vetnek gátat. Sajnálatos tény, hogy a megfelelő korosztály nagy része nem a kistérségben folytatja középiskolai tanulmányait, hanem ingázik, vagy kollégista máshol. Ez is hozzájárul a térségből való elvándorlási folyamathoz. Óvoda, bölcsőde A Dévaványán egy óvodai intézményegység működik, Általános Művelődési Központ Óvoda és Bölcsőde Intézményegysége, melynek 5 óvodai telephelye területileg optimálisan helyezkednek el, arányosan tudják biztosítani az óvodáskorú gyermekek ellátását. A telephelyek a következők: •
Ecsegfalva. Az óvoda a település közepén helyezkedik el, mely minden irányból megközelíthető. A csökkenő gyermeklétszám miatt 2006-tól egy csoporttal működik.
•
Eötvös úti óvoda. A dévaványai központ vonzáskörzetében helyezkedik el. Eredetileg bölcsőde volt, de mára háromcsoportos óvodaként működik.
•
Hajós úti óvoda. A város peremén, a műút mellett helyezkedik el. 1907-ben nyitotta meg kapuit „gyermekmenedékház” néven.
•
Kossuth úti óvoda. Az óvodai intézményegység központja. Épülete Dévaványa központjához közel, forgalmas, lakóházak és zöldövezet környezetében helyezkedik
el.
Az
intézmény
komfortja,
külső-belső
esztétikája,
karbantartottsága jó feltételeket teremt az idejáró gyermekek számára. Az
81
intézmény alapterülete 148 m2, 1998 óta három óvodai és egy bölcsődei csoport működik. Férőhelyszám az óvodában 69 fő, bölcsődében 15 fő. •
Könyves Kálmán úti óvoda. Az óvoda csendes helyen található, a környék lakásai új családi és régi parasztházak kerttel, gyümölcsössel. Lakói többnyire nehéz körülmények között élő családok, ahol igen alacsony az egy főre jutó jövedelem. Az idejáró gyerekek közül többen szociokulturális hátrányokkal, ingerszegény környezetből érkeznek.
Az óvodai intézmény 270+15 fő bölcsődés gyermek befogadására alkalmas. 2000 óta a bölcsödébe beírt gyermekek számában először csökkenés, majd nagyobb növekedés történt, 2008-ra 26-ra emelkedett. Ez a tendencia a megyei számokban is nyomon követhető. A város bölcsődéjében több helyre lenne igény, az óvodai részek viszont minden 3-7 éves korú gyermeket képesek fogadni. Jelenleg 253 gyermek jár az intézménybe. A csoportok száma 12, melyek osztott és részben osztott csoportszerkezetűek. Az épületek megfelelő komforttal rendelkeznek és fogadják az eltérő szociokulturális helyzetű családok gyermekeit. A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, melyek aránya 2-3% körüli, ellátása az óvodában biztosított. Fejlesztő pedagógus a kistérség három intézményében
(Dévaványa,
Körösladány,
Vésztő)
dolgozik,
a
gyógypedagógiai
segítségnyújtás és a szakszolgálati ellátás a kistérségi szakszolgálat által biztosított. Általános iskola Dévaványa két általános iskolája a Ványai Ambrus Általános Iskola, melynek alsó tagozata 4 iskolatelepen működik, és a Tiszántúli Református Egyházkerület által fenntartott Szügyi Dániel Református Általános Iskola, melyben mintegy 180 tanuló tanul. Dévaványa, valamint Ecsegfalva települések általános iskolai feladatainak ellátását az a Dévaványa-Ecsegfalva Intézményfenntartó Társulás által működtetett Általános Művelődési Központ iskolája, a Ványai Ambrus Általános Iskola végzi. A két település 2007 óta társult közös nevelési-oktatási feladatok fenntartására. Az osztályok létszáma változó képet mutat: Dévaványán csak az 5. és a 7 osztály létszáma növekszik, a többi évfolyamban csökkenő tendencia észlelhető. 2008-ban 342 alsó és 421 fölső tagozatos tanulója volt, melyből az Ecsegfalváról bejárók tömegközlekedéssel utaznak az iskolába. Dévaványán az 2008-ban alsó tagozaton 363, felső tagozaton 393 diák tanult, mely létszám az eddigi tendenciák szerint 2010-re csökkenni fog.
82
48. ábra. Általános iskolai tanulói létszám az ÁMK Ványai A. Ált. Iskolában, 2007-2011. Forrás: Szeghalomi kistérség Közoktatási Intézkedési Terve, 2008-2011. A lenti grafikon szemlélteti az általános iskolában tanulók, az első osztályosok, a napközis tanulók, valamint az ott dolgozó pedagógusok számának alakulását 2001 után. Szembetűnő tendencia az előbbiek számának kisebb megszakításokkal tűzdelt folyamatos csökkenése. Dévaványán általános iskolában tanulók és pedagógusok 1000
Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő)
900 800
fő
700
Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (fő)
600 500 400
A napközis tanulók száma (fő)
300 200 100 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Általános iskolai főállású pedagógusok száma (fő)
49. ábra. Az általános iskolában tanulók és pedagógusok száma Dévaványán, 2001-2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás Az elsősök száma 2008-ben 75 fő volt, mely az időszakban mért legalacsonyabb adat. Az általános iskolások közel fele napközis: a legutóbbi adat szerint 763-ból 326 fő. A negatív változások ellenére a tanári állomány nem csappant meg jelentősen, így biztosítva a tanulóknak megfelelő oktatást.
83
Az szinte homogén magyar nemzetiséggel rendelkező népesség miatt az iskolában nem folyik külön nemzetiségi oktatás. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása a kistérség minden településén integráltan zajlik, így Dévaványán is. A városban 45 általános iskolai osztályterem áll a tanulók rendelkezésére. Öt telephelyen működik az iskola. Bár a gyermeklétszám az elmúlt évtizedben csökkent, mégis szükséges az osztálytermi kapacitás és a telephelyek megtartása a település beépített területének nagy kiterjedése miatt. Az önálló telephelyek folyamatos felújítása szükséges, mely el is kezdődött. Tornaterme mindkét tagozatnak van, az alsóban ezen kívül még 3 tornaszoba is a gyerekek rendelkezésére áll, ezek mellett az iskolában egy közös használatú könyvtár működik. A 8 kistérségi általános iskola állapotát egyik igazgató sem ítélte korszerű, kifogástalan állapotúnak: két épület (Körösladány, Vésztő) szorulna átfogó, széles körű felújításra, esetleg bővítésre, két intézményen (Szeghalom, Dévaványa) kisebb renoválásokat kellene eszközölni, s csupán egy épület (Füzesgyarmat) állaga kapott jó minősítést. Felszereltség és taneszköz-ellátottság tekintetében azonban már jobb a helyzet: a kistérség általános iskoláinak felszereltsége megfelelő. Dévaványán 2008-ban 57 számítógép tartozott az általános iskola felszereltségéhez, melyet 574 tanuló használt, így 10 főre jutott egy gép.
50. ábra. Általános iskolai tanulói létszám a Szeghalomi kistérségben, 2007-2011. Forrás: Szeghalomi kistérség Közoktatási Intézkedési Terve, 2008-2011. Az összesített létszámadatokból látszik, hogy az alsó és a felső tagozaton is folyamatos csökkenés várható a kistérség általános iskoláiban. Az alsó tagozatban várhatóan a 2010/2011-es tanévre 113 fővel; felső tagozaton 126 fővel, összesen 239 gyermekkel csökken a tanulók létszáma. A dévaványai Önkormányzat csaknem 260 millió forintot nyert pályázat útján a helyi Általános Művelődési Központ Ványai Ambrus Általános Iskola felújítására.
84
Középiskola A Farkas Gyula Közoktatási Intézmény, melyet a Békés Megye Önkormányzata működtet, felelős a középfokú oktatásért Dévaványán. Középiskolája az Eötvös József Gimnázium és Szakképző Iskola. A 8 tantermes középiskola új épületét, mely a település egyik legszebb középülete, 1999-ben avatták föl. 13 osztály (4 gimnáziumi, 9 szakiskolai) oktatása zajlott az elmúlt tanévben. A szakiskolai részen a termek kihasználtsága maximális. 2000 óta folyamatosan 300 fő fölött van a diákok száma, 2008-ban 311 tanulót oktattak az intézményben összesen. 2008-ban 30 főállású, egy részmunkaidős és egy óraadó nevelő kezdte meg a munkát az iskolában. A foglalkoztatottság az elmúlt évekhez képest átalakult: az óraadók helyett több esetben túlórában tanítanak a tanárok. Az elmúlt években minden eddiginél többen folytattak különböző továbbképzéseket, illetve továbbtanulást a tanárok közül. Középiskolai és szakiskolai tanulók száma Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő)
250
9. évfolyamos középiskolai tanulók száma (fő)
150
Érettségi vizsgát tett személyek száma a nappali oktatásban (fő)
(fő)
200
100
Szakiskolai és spec. szakiskolai tanulók száma (fő)
50
9. évfolyamos szakiskolai és spec. szakiskolai tanulók száma (fő)
0 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. év év év év év év év év
Sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma (fő)
51. ábra. Középiskolai és szakiskolai tanulók száma Dévaványán, 2001-2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás A szakiskolai tanulók száma az elmúlt 2000 óta folyamatosan a gimnáziumi tanulók számának körülbelül duplája volt, 2008-ban 95 gimnazista jutott 216 szakiskolás tanulóra. Míg a szakiskola 9. évfolyamos korosztályában kezdetben 64, 2008-ra 58 fő, addig a gimnáziumban ugyanebben a korosztályban 18, majd 23 főt találunk, mely növekedésre utal. A legtöbb 9-es gimnazista 2006-ben volt (40 fő). Mindazonáltal a gimnáziumi tanulók hullámzóan növekvő tendenciát mutatnak. 85
Érettségi vizsgát változó számban, 2008-ban 14-en, de 2004-ben 22-en tettek, sikeres szakmai vizsgát pedig az évek során csökkenő számban, 2008-ban 36 szakiskolás tanuló tett. Az középiskola folyamatosan fejlődik, tornacsarnoknak eddig csak a terve készült el, de feltétlenül szükséges lenne mielőbbi felépítése. Emellett rendelkezik könyvtárral, internetes lehetőséggel, és 40+13 számítógép áll a gimnáziumi és szakiskolai tanulók rendelkezésére. A szakmák számának bővítésével biztosított a település vonzás-körzetéből és a megye más területeiről a továbbtanulók fogadása. A tanulók között van Ecsegfalváról, Körösladányból,
Köröstarcsáról
és
a
szomszédosa
városokból,
Szeghalomról,
Gyomaendrődről érkezett fiatal is. A szakképző iskolában 10 választható szakmát tanulhatnak a diákok, melyek a következők: ács-állványozó, asztalos, élelmiszer és vegyi áru kereskedő, fodrász, gépíró és szövegszerkesztő, nőiruha-készítő, növénytermesztő-gépész, számítógépkezelő, szobafestő-mázoló és tapétázó, és villanyszerelő. A tanulók szakmák szerinti megoszlását továbbra is a slágerszakmák zsúfoltsága (fodrász, szobafestő, kereskedő), mások elfogadható létszáma (asztalos), illetve bizonyos szakmáknál a (gépész, villamosgép-szerelő) jelentkezők gyér száma jellemzi. A szakmai oktatás színvonalát jelzi, hogy jelentős létszámban vesznek részt, valamint érnek el kimagasló eredményeket a fodrász tanulók különböző országos és regionális szintű versenyeken. A kimeneti vizsgák eredményei szinte minden esetben jobbak, mint a beiskolázáskor tapasztaltak: a tanulók a nyolcadikos, általános iskolai eredményükön javítva eredményesebb szinten érettségiznek vagy szakmunkásvizsgáznak. A kollégium átalakításának köszönhetően stabil 25 fő a kollégisták száma. Utóbbiak főként a szakképzésből kerülnek ki, képzések területi jó híre, illetve a külsős szakképzési gyakorlatok szervezése, munkarendje miatt. Az elmúlt években kibővített intézményben jelenleg 25 kollégista lakik, melyek Füzesgyarmatról, Szeghalomról, Nagyszénásról, Kertésszigetről és Bucsáról érkeztek. A gimnazista kollégisták száma a két éve indult rendvédelmi, s a 2010/2011-es tanévben induló utazás turizmus szakirány miatt emelkedik. Művészeti Iskola Dévaványa kulturális életének nagy részét az Általános Művelődési Központ által üzemeltetett Művelődési Ház és Művészetoktatási Intézmény biztosítja. A település intézményeinek, civil szervezeteinek kulturális rendezvényeinek (kiállítások, alapítványi estek, jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények) műsorában a növendékek és tanárok szerepelnek.
86
Az alapfokú művészetoktatás, melyet szintén az előbbi intézmény szervez, a következő művészeti ágazatokból áll: •
Klasszikus Zeneművészet
•
Népzene
•
Táncművészet
•
Képzőművészet
•
Színművészet
Az elmúlt években a művészeti oktatásban tanulók mind tanulmányi versenyeken, mind a továbbtanulásban is eredményesen szerepeltek: egyre többen felvételiznek művészeti középiskolába, eddig 100%-os eredménnyel. Jelenleg a debreceni, nyíregyházi, békéscsabai művészeti középiskolákban tanulnak a volt növendékek zenei, tánc, dráma és rajz szakokon egyaránt. A Művészeti Iskola statisztikai létszámához viszonyítva 21 %-a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Tanszakain állami gondozásban élő, valamint enyhén és középsúlyos fogyatékkal élő gyermekekkel is foglalkozik az iskola. Az Általános Művelődési Központban kap helyet az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó intézményegység is, ahol főállású szakemberek végzik a logopédiai ellátással, a nevelési tanácsadással, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztésével kapcsolatos feladatokat.
III.5.2. Szociális ellátás Dévaványán jelentős szociális ellátási hálózat épült ki. Az alapellátás, mint szociális szolgáltatás az önkormányzat által nyújt segítséget a szociálisan rászorulók részére a saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A városban a szociális és gyermekjóléti kötelező alapszolgáltatáson túl szakosított ellátást is biztosít a Szeghalmi Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye. Az elmúlt években a város lakosságának 15-18 %-a kereste föl az intézményt. Az általa biztosított ellátások: Szociális étkeztetés Ez az egyik legrégebben igénybe vehető szolgáltatás. Az jól kiépített hálózat a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye keretében működik. 87
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Az intézmény által biztosított szolgáltatás a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, melyet 2008-as adatok szerint 21 fő vett igénybe az év során. Családsegítési és gyermekjólét ellátás A feladatokat 2007. július 1-jétől kezdődően a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye látja el. Nappali ellátás Az önmaguk ellátására részben képes, támogatásra szoruló saját otthonukban élő idősek részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra. Dévaványa városban a nappali ellátás az Idősek Klubjában történik. Szakosított ellátás Az ápolást-gondozást ellátó intézmények keretében történik. Adósságkezelési tanácsadó szolgáltatatás A fentiekkel együtt ezt a szolgáltatás is az Intézmény biztosítja a lakosok számára. Az Önkormányzat szociális és gyermekvédelmi rendeleteiben meghatározottak szerint a jogosultak részére jövedelmük kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat nyújt. Ezt éves költségvetése 15%-ának ráfordításából teszi. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások az alábbi hatáskörökbe tartoznak. Polgármester hatáskörébe tartozó ügyek: •
Közköltségen történő temetés elrendelése
•
Temetési segély megállapítása
Jegyzői hatáskörbe tartozó ügyek: •
Időskorúak járadékának megállapítása, megszüntetése
•
Rendszeres szociális segély megállapítása, szüneteltetése, megszüntetése
•
Közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása, visszavonása
•
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, megszüntetése
•
Alanyi jogú ápolási díj megállapítása, megszüntetése
•
Egészségügyi
szolgáltatásra
való
jogosultság
megállapítása
szociális
rászorultság alapján
88
A Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartoznak a következő ügyek: •
Méltányossági ápolási díj megállapítása, megszüntetése
•
Átmeneti segélyek megállapítása
•
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
•
Lakásfenntartási támogatás
•
Adósságkezelési szolgáltatás
•
Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázatok elbírálása
Pénzbeli segély Fontos pénzbeli ellátási forma az átmeneti segélyezés, melyből az évek során egyre nagyobb összeget felhasználva egyre több esetben támogatják a rászorulókat, akik alacsony jövedelmük, vagy annak kiesése, váratlan és súlyos betegségek, közüzemi számlák kifizetése, hiteltörlesztés miatt kérnek segítséget. A táblázatból látszik, hogy míg a támogatási esetek száma nőtt, a rászorulók száma csökkent. Átmeneti segélyezés év
fő
támogatási esetek
felhasznált e Ft
2004
1036
1693
15895
2005
998
1674
15673
2006
898
1662
16483
2007
829
1825
16185
2008
841
2104
17720
52. ábra. Dévaványa átmeneti segélyezésének mutatói, 2004-2008. Forrás: Szociális és Egészségügyi Bizottság, Dévaványa, 2009. A szociális kölcsönhöz gyakran a vihar által okozott károk kijavítása miatt folyamodnak a lakosok. A munkanélküliség csökkentése érdekében a városi Képviselőtestület támogatja azon vállalkozókat, akik munkahelyet teremtenek, illetve munkanélkülieket foglalkoztatnak. A Szociális és Egészségügyi Bizottság a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul. Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, valamint további kritériumoknak is megfelel.
89
A pénzbeli segélyezés további formája a lakásfenttartási támogatás, mely a szociálisan rászorult személynek, családoknak az általuk lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásainak viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az ellátásban részesülők száma az évek során nőtt. Új szolgáltatásként 2008 végén került bevezetésre az adósságkezelési szolgáltatás, hogy a rászorult személyek részére lakhatást segítő ellátást nyújtson. Természetbeni ellátások 2008 folyamán 304 esetben a Szociális és Egészségügyi Bizottság természetben biztosított segélyt vásárlási utalvány, étkezési díj, gyógyszer, tápszer térítési díj formájában. Az Önkormányzat szociális bérlakásokat tart, melyek száma 65. A bérlakásra vonatkozó kérelmeket a Szociális és Egészségügyi Bizottság az önkormányzati rendeletben foglaltak szerint, a kérelmezők szociális helyezte alapján véleményezi és teszi meg javaslatát az önkormányzati rendelet pontértékelése alapján a bérlő kijelölésre vonatkozóan. Szociális intézmények Mivel a Szeghalmi kistérség szociális szempontból hátrányos helyzetű, illetve elöregedő térség, ezért a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat működtetésére, valamint az időskorúak ellátására nagy hangsúlyt fektetnek a települési önkormányzatok. Kertészsziget kivételével minden településen van idősek klubja, amely az idős korúak napközbeni ellátását segíti, valamint több bentlakásos szociális otthon illetve idősek otthona is található a térségben. A
Gyermekvédelmi
Intézményegység
Dévaványai
Gyermekotthona
állami
gondoskodás alá helyezett gyermeknek ad otthont. A Borostyánkert Szociális Otthon 3 lakóotthonnal és 2 foglalkoztató házzal biztosít a felnőtt korú, értelmileg akadályozottak számára nyújt bentlakásos formában teljes ellátást. Az otthon ellátási területe egész Békés megye, de a Megyei Közgyűlés elnökének hozzájárulásával az ország más részeiből is történik felvétel. A Margaréta Idősek Otthona színvonalas ápolást és gondozást nyújt a 99 ott elhelyezett idős személynek. Széles körben ismert jó hírneve miatt az otthon térségi szerepe túllép a megyehatáron. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben foglalkoztatottak száma 2000-es 147-ről 2007-re 179 főre emelkedett, az utolsó években ezen dolgozók 100%át az ápolók, gondozók tették ki.
90
A szociális otthonban és az idősek otthonában is a helykihasználás 100%-os, de a rendelkezésre álló létszámot meghaladja az igények száma. Az idősebb korosztály népességszám-növekedéséből törvényszerűen következik az igények növekedése.
III.5.3. Egészségügyi ellátás Dévaványa egészségügyi ellátását 4 háziorvos, 2 gyermekorvos, 2 fogszakorvos, a 4 főből álló Védőnői Szolgálat, továbbá 2 gyógyszertár biztosítja. Szakorvosi rendelésből nőgyógyászati rendelés működik, továbbá reumatológiai, valamint fizikoterápiai szakrendelés a gyógyfürdőben. Az ellátottság megfelelőnek tekinthető. Az orvosok száma 2000 óta nem változott. Az egy orvosra jutó lakosság számát nézve a dévaványai orvosokra nem jut jelentősen több ember, mint megyei társaikéra, a gyermekorvosokra pedig kevesebb, így az egészségügyi létszám megfelelőnek tekinthető. A járóbeteg szakellátás népességre vetített óraszáma, és az 1 főre jutó évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma a járóbeteg szakellátásban is elmarad a megyei átlagtól. A háziorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma a lakosság arányában Dévaványán 2000-ben a megyei értékkel megegyezett, viszont 2008-ra 4,7%-ra csökkent, míg Békés megyében 5,8%-ra nőtt. Ez nem feltétlenül jelent negatív folyamatot, hiszen kevesebb megbetegedésre is utalhat. A gyermek szakorvosok végzik az életkorhoz kötött, kötelező szűrővizsgálatokat és kötelező védőoltásokat. További szakorvosi vizsgálatok elvégzéséért l Békéscsabára, Gyulára, vagy Gyomaendrődre kell utazni. A gyógyfürdőnél helyben reumatológus szakorvos, a Védőnői Szolgálatnál nőgyógyász szakorvos rendelése biztosított. Ugyanebben az épületben a vérvétel lehetősége is meg van. 1998-ban az önkormányzat a helyi adottságok kihasználása és a bevételek növelése érdekében kezdeményezte a gyógyászat kialakítását, ahol a gyógyfürdő szolgáltatásokon kívül fizioterápiás (elektroterápiás) kezelések is igénybe vehetők. A mára már hivatalosan is elismert gyógyvíz kiválóan alkalmas az izületi és gerinckopásos betegségek, az ideggyulladás, az idegfájdalmak, az idegbénulás, sorvadt izmok kezelésére és gyógyítására. A gyógyfürdő kezelései két csoportra oszthatóak: a járóbeteg szakellátás keretein belül elszámolható
kezelések
(reumatológia
szakrendelés,
fizioterápia),
valamint
a
gyógyfürdőellátások (termál gyógymedence, termál kádfürdő, súlyfürdő, szénsavas fürdő, orvosi gyógymasszázs, víz alatti vízsugármasszázs) csoportjára. 2009. év elején a gyógyászat megváltoztatta addigi nyitva tartási rendjét, melynek hatására emelkedett az érdeklődés. 91
A gyógyászati részleget a helyi lakosokon túl (55%) a környező településről ideérkező vendégek alkotják (legtöbben Körösladányról, de Szeghalomról és Ecsegfalváról is). Mivel az önkormányzat illetékességi területén élő szenvedély betegek száma 129 fő volt, indokolttá vált, hogy 2006-tól a Családsegítő Gyermekjóléti és Védőnői Szolgálat közösségi ellátás keretében szenvedélybetegek közösségi ellátását is végezze. Két gyógyszertár működik a településen, melyek a népességszámnak megfelelő ellátást biztosítanak. A Művelődési Ház által 2008-ban megalkotott Egészségnevelési program a fiatalok egészségtudatos életmódra való nevelését tűzte ki célul. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichológiai környezet egészségtámogató
jellegének
erősítésére,
az
oktatói-nevelői
tevékenységben
a
személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.
III.5.4. Közigazgatás A város választott vezetője a polgármester. A Dévaványa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által létrehozott egységes hivatal, a Polgármesteri Hivatal, melyet a polgármester a jegyző útján irányít. A jegyző a Hivatal vezetője, aki szakmailag felelős annak működéséért. Az aljegyző ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat, továbbá a Gyámhivatal vezetését. A Polgármesteri Hivatal tagjai a polgármester, és további 31 fő kosztisztviselő. A Hivatal elhelyezkedése jó, de az annak helyet adó épület nagysága, műszaki állapota azonban már nem felel meg az igényeknek és az elvárásoknak. A 14 tagú Képviselő-testületben a következő bizottságok működnek: •
Jogi- Igazgatási- Ügyrendi Bizottság
•
Pénzügyi Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság
•
Oktatási- Közművelődési és Sport Bizottság
•
Szociális és Egészségügyi Bizottság
92
52. ábra. Dévaványa Polgármesteri Hivatalának felépítése. Forrás: Dévaványa honlapja alapján saját. Rendőrőrs
teljesít
szolgálatot
a
településen
a
Szarvasi
Rendőrkapitányság
alosztályaként. A rendszeresített létszáma 9 fő, megoszlás szerint 1 fő őrsparancsnok és 8 fő közrendvédelmi beosztott, melyből 3 fő körzeti megbízott, 5 fő pedig járőr/járőrvezető. A rendőrőrs nagysága, állapota mind létszámban, mint műszakilag megfelelő. Az őrs munkatársai 2004-ben viszonylag magas ügyszámban (116 ügy) dolgoztak, majd az ismertté vált bűncselekmények számában csökkenés volt megfigyelhető. A korábbi évekkel összehasonlítva mutatóival az ismertté vált bűncselekmények száma közel azonos tendenciát mutat. A Dévaványán elkövetett kiemelt bűncselekmények közül – rablás – 100%-át felderítették, mely a lakosság szubjektív biztonságérzetét kedvezően befolyásolhatta. A településen bűnügyi szempontból a hasonló adottságú és méretű településekkel azonos viszonyok tapasztalhatók. 93
III.5.5. Sport és szabadidő Dévaványa sportszférájának jelenlegi állapota hűen tükrözi a térség gazdasági, infrastrukturális és innovációs helyzetét. A sportlétesítmények fejlettségi állapotán, az iskolai sportolásra és a lakossági szabadidős igények kielégítését szolgáló sportolási lehetőségeken látszik a városvezetés törekvése a minőségi állapot megteremtésére. Az önkormányzati testület 2009. márciusában fogadta el a település sportfejlesztési koncepcióját. Jelenleg
a
több
évtizedes
múltra
visszatekintő
Dévaványai
Sportegyesület
szervezésében zajlik az egyesületi sporttevékenység. A labdarúgó szakosztály tagszáma 49, míg az összes többi sportágban 69 fő sportol. Utánpótlás-fejlesztő munka a labdarúgó és sakk szakosztályban zajlik. A szakosztályok és a tagok megoszlása a következő: •
Labdarúgó szakosztály: 49 fő
•
Sakk szakosztály: 19 fő
•
Kick-box szakosztály: 5 fő
•
Női labdarúgó szakosztály: 12 fő
•
Sárkányrepülő szakosztály: 21 fő
•
Birkózó szakosztály: 12 fő
•
Úszó szakosztály: 18 fő
A sportolási lehetőségeket alapvetően meghatározza a település felszereltsége. Dévaványa az alábbi sportlétesítményekkel rendelkezik. Szabadtéri sportlétesítmények •
A Seres István Sporttelep tartalmaz egy kulturált, modern klubházat, mely öltöző, sportszerraktár és klubélet funkcióval rendelkezik, egy nemrég felújított nagypályás, füves labdarúgó pályát, valamint egy aszfaltborítású kevésbé minőségi szabadtéri kézilabdapályát, mely felújításra szorul.
•
A Ványai Ambrus Általános Iskola udvarán található szabvány méretű, aszfalt borítású kézilabdapálya jó állapotban van, talaja egyenletes és sima, kispályás labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, illetve iskolai rendezvények céljából használják.
•
A Körösladányi Úti Általános Iskola is rendelkezik beton kézilabdapályával.
94
•
A Dévaványai Sportegyesület úszószakosztálya a Strandfürdő területén található medencékben gyakorolja a tevékenységet, és végez edzéseket. A tanmedence a nyári időszakban alkalmas úszásoktatásra, a 25 m-es feszített víztükrű úszómedence pedig a versenyszerű úszásra is.
Beltéri sportlétesítmények •
A városban található két tornaszoba (40 és 46m2) sem méretében, sem pedig felszereltségében nem elégíti ki az ideális testnevelésóra megtartásához szükséges igényeket.
•
A település egyetlen komolyabb sporttevékenységre alkalmas tornaterme a Ványai
Ambrus
Általános
Iskolában
található,
és
bár
a
szabvány
kosárlabdapálya méreteinek nem felel meg, de lehetőséget ad kézilabda, röplabda, kosárlabda és kispályás labdarúgás sportágak nem versenyszerű gyakorlására. •
A Körösladányi Úti Általános Iskola tornaterme főként iskolai testnevelésre, illetve küzdősport edzésekre alkalmas, labdajátékokra a terem mérete és a felfestés hiánya miatt nem ideális.
Az óvodai és iskolai testnevelés hatékonyságát és minőségét nagyban befolyásolja a fedett sportlétesítmények minősége és száma. A délutáni foglalkozásokon, ahol a szabadtéri mozgás kerül előtérbe, négy sportágban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, atlétika) összesen több mint 200 diák sportol, a melegebb időszakban az óvodai telephelyeken is minőségi foglalkozásokat tudnak tartani a szabadtéri udvarokon. A kötelező testnevelés órákat az oktatási intézmények annak ellenére megtartják, hogy a négy óvodai, illetve a négy iskolai telephely közül csak két intézményben (Ványi Ambrus Általános Iskola, Körösladány Úti Általános Iskola) van külön sportolási célra kialakított beltéri tornaterem. A sporteszközök száma elegendő, de bővítésre szorul, míg a minőségfejlesztés folyamatos feladatként merül fel. A településen viszonylag kevés a sportolást mint szabadidős tevékenységet választók köre, melynek oka az vonzó, minőségi körülmények hiánya, mely országosan jellemző tünet. Az iskolában aerobic oktatást tartanak néhány hétköznap délután, baráti társaságok kispályás fociznak, valamint rekreációs tevékenységként említhető, hogy a település határában lovaglási lehetőség van.
95
A város jelenlegi infrastruktúrája és felszereltsége nehezen teszik lehetővé a minőségi és szélesebb skálájú sportolási lehetőségeket, mivel a település nem rendelkezik fedett, több funkciós, nagyszámú igénybevevőt befogadni képes sportlétesítménnyel, a város iskolai, utánpótlás, szabadidős, és versenysport helyzetére is rányomja a bélyegét. A Dévaványa Strandfürdő és Gyógyászat fő stratégiai iránya a gyógyítás, kikapcsolódás, illetve a sportolás iránti igények kielégítése. A fejlesztések folyamán alakult ki a két feszített víztükrű medence, melyekből az úszómedence a gyerekek örömére csúszdával ellátott, továbbá a kisebb tanmedence, mely szeptembertől áprilisig termálmedenceként funkcionál. A teljesen átalakított, uniós elvárásoknak megfelelő, kinti ülőpadkás termálmedence a gyógyulni és pihenni vágyók rendelkezésére áll. Kisebb gyermekek szórakozását a kör alakú gyermek medence és a hintával, mászókával, homokozóval ellátott játszóterünk biztosítja. 2005 óta kiegészítő szolgáltatásként a fürdő bevezette a wellness kezeléseket (testpakolások, masszázs különlegességek), mely tovább színesíti az ide érkező vendégek szabadidejének kihasználását. A szolgáltatás iránti érdeklődés a kezdeti szakaszban jónak mondható, a későbbi időszakot tekintve változó kihasználtság jellemző. 2009-ben egy finn típusú szaunával, és egy szoláriummal bővült a wellness-részleg.
III.5.6. Közművelődés, kultúra Dévaványa főterén találhatóak az alábbi nevezetességek: •
A világháborús hősök részére felállított emlékszobor a szökőkúttal
•
A katolikus templom, mely 1806 és 1810 között épült, barokk, klasszicizáló stílusú műemlék jellegű épület
•
A református templom, mely ami egy 63 m magas 1887-ben újjáépített neoklasszicista templom
•
A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény, mely 2000-ben nyitotta meg kapuit, és tárja az érdeklődők elé a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát.
•
A Ladányi Mihály Emlékszobor, mely az Árpád út színfoltja. 2009 áprilisában, a költészet napján avatták föl Ladányi Mihály (1934-1986), dévaványai születésű, kétszeres József Attila díjas költő emlékére.
96
Dévaványa kulturális életének meghatározó intézménye az 1950-ben alapított közművelődési könyvtár, amely a település jeles költőjének, Ladányi Mihálynak a nevét vette fel 1996-ban. Az intézmény a hagyományos könyvtári funkciókon túl szerteágazó tevékenységet folytat, a változó igényekhez igazodva mára könyvkölcsönző helyből a település kulturális életének központja, információs és idegenforgalmi irodája lett. Klubokat, öntevékeny csoportokat működtet és támogat, nyelvtanfolyamokat, irodalmi esteket, kiállításokat szervez. A több mint 35 ezer egységből álló könyvtári állomány jelentős hányadát könyvek és folyóiratok alkotják, de gyűjtenek zenei- és képi adathordozókat is. A könyvtár 2001-ben a Külügyminisztérium támogatásával különgyűjteményt hozott létre. Beszerzésre került az EU legszélesebb értelem vett irodalma, mely bárki által igénybe vehető. Ezen túl eMagyarország pont és ingyenes internet hozzáférési működik a könyvtárban. A Helytörténeti Gyűjtemény közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenységet is folytat. Néprajzi és régészeti állományát nemzeti értékű állománnyá nyilvánították, működési engedélyét 2000-ben kapta meg. A múzeum által őrzött kulturális örökség a Sárrét egyik legjelentősebb értéke. Az intézmény dolgozói érdekes programokat szerveznek az érdeklődők és a nagyszámú Múzeumbarátok Köre tagjainak számára, melyek fazekas, szövő, bőrös stb. kézműves foglalkozások oktatókkal. Nyáron a gyermekeket egy hetes múzeumi táborba viszik. A következő táblázatból látszik, hogy jelentősen növekedett az iskolai oktatást segítő foglalkozások, valamint az azokon résztvevők száma. A szabadidős rendezvények száma kiemelkedő arányban, ezáltal a résztvevőké is növekedett. 2008-ba ezerrel több lakos vett részt a rendezvényeken, mely igen figyelemreméltó közösségi aktivitást takar.
Szakmai rendezvények Múzeumi rendezvények Iskolai oktatást segítő foglalkozás Résztvevők száma (fő) Szabadidős gyermek és felnőtt rendezvény Résztvevők száma (fő) Összesen (fő)
2001 10
2008 12
57 1495
95 2620
50 1585 3490
208 1833 4453
53. ábra. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény tevékenysége, 2001-2008. Forrás: KSH Statinfo alapján saját kutatás
97
Dévaványa az alábbi rendezvényekkel várja a látogatókat évről-évre. Az országos szinten látogatott több napos Dobfesztivál minden nyáron, eddig már nyolc alkalommal került megrendezésre. A fesztiválon különféle világzenei stílusokkal, többek között az afrikai, valamint ausztrál törzsi zenével ismerkedhet meg a nagyérdemű. A nyár közepén megrendezésre kerülő Városnap alkalmával a helyi fellépők mellett hazai hírességeket is meg szoktak hívni a településre. 2000 óta minden harmadik évben megrendezésre kerül a Dévaványaiak Világtalálkozója, amikor az ország és a világ minden tájáról hazalátogatnak a Dévaványáról elszármazottak. A Szent István napi ünnepkör keretében a helyi alapfokú művészetoktatási intézményegység diákjai mutatják be a nyári táborban betanult műsorukat. A város "Dévaványa kistérségi szerepének erősítése a települési örökség megőrzésével és fejlesztésével" című DAOP-5.1.2/B-2008-0011 kódszámú pályázata keretében a városközpontban, a Hősök terén található zöldfelület rendezése valósult meg, mely során színes térkőburkolattal ellátott sétálóutak, látványelemek, illetve a tájba illeszkedő facsemeték és cserjék telepítésére került sor. Az ünnepélyes átadás 2009. novemberében zajlott.
98
III.6. ÖSSZEGZÉS, SWOT ANALÍZIS A demográfiai adottságokat összevetve kijelenthető, hogy Magyarország fogyatkozó népessége, elöregedő korstruktúrája Dévaványán is megmutatkozik. A város lakossága folyamatosan csökken, ezen túlmenően viszonylag, de nem jelentősen kedvezőtlenül alakul a lakosság kormegoszlása is. A népesség csökkenésének okai között közel azonos hangsúllyal szerepel az elvándorlás és a természetes fogyás. A nagymértékű elvándorlás, illetve a születések csökkenése következtében a Szeghalmi Kistérség a népesség-kibocsátó térségek közé tartozik. A térségi fejlődést fellendítheti, ha a helyi szakképzett fiatal munkaerő a kistérség területén telepedik le. A népesség folyamatos csökkenése érdekében intézkedéseket kell tenni a településen, különösen azért, hogy ezáltal a kistérség felzárkózhasson perifériahelyzetéből. Ha a születések száma nem emelkedik – mely valószínű –, így a fiatal népesség alacsony létszáma jellemzi majd a várost a jövőben is. A jelenleg még az országos szintet meghaladó arányú munkaképes korú népesség jelentős része fog nyugdíjba vonulni 1-2 évtizeden belül. Ezek a folyamatot képzésfejlesztési, munkahely-teremtési, valamint szociális problémákat vetnek föl, mivel negatívan hathat a település humánerőforrás potenciáljára. Dévaványa egyik fő problémája a kevés munkalehetőség, ezért is emelkedett az ingázók, vidéken, külföldön dolgozók aránya közel 20%-ra 2009-re. Jelentős női többség jellemző a városban működő művelődési, oktatási, szociális intézmények, valamint a könnyűipari és szolgáltató vállalkozások foglalkoztatottjai között. A foglalkoztatottak kb. 60%-a valamilyen szakképzettséggel, 20-20%-a pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik, illetve képzettség nélküli. Az egész kistérségre jellemző a képzett, fiatal munkaerő elvándorlása jobb kereseti lehetőségek reményében. A munkanélküliség relatív mutatója Dévaványán (nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség arányában) 11,15%, mely a megyei átlagnál jobb helyzetet jelent. A munkanélküliek túlnyomó többsége szakmunkás, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottsági ráta kevéssel marad el a megyei mutatótól. Az önkormányzat közfoglalkoztatási programokkal próbálja megoldani a munkanélküliség kérdését. A magasan kvalifikált szakképzett munkaerő, komoly hiánytényezőként jelentkezik a Szeghalomi kistérségben. Bár a képzettségi szint a rendszerváltás óta jelentős mértékben nőtt, a város mutatói a megyei átlagtól elmaradnak. 99
A Szeghalomi kistérségben csak az általános iskolát befejezettek és a náluk alacsonyabb képzettségűek aránya hiába csökkent több mint 7%-kal, az abszolút arányuk így is bőven 50% felett van a megfelelő népességből. 1000 lakosra jutó diplomások száma a kistérségi településekhez hasonlóan (kivéve Szeghalmot) Dévaványán jóval kevesebb mint Békés megyében. A városban a megyéhez hasonlóan alakul alakult az átlagkereset, mely az országos átlagnál alacsonyabb jövedelmi viszonyokat jelent. Dévaványa lakossága nagy aktivitást mutat a társadalmi szerveződés terén, melyet a számos sikeresen működő civil szervezet bizonyít. A dévaványai 50 bejegyzett társadalmi szervezet széles palettát alkot, melyben jelentős szerepet kapnak a szociális, betegápolási, valamint a kulturális tömörülések. A városba vezető utak viszonyait leszámítva a település infrastrukturális ellátottsága megyei viszonylatban kifejezetten jó, emellett számos önkormányzati földterület is rendelkezésre áll, ezért minden befektetői letelepedési feltétel könnyen és gyorsan biztosítható. Ennek következtében a városban létesült vállalkozások száma folyamatosan növekszik, melyek legnagyobb része a kereskedelem, javítás szektorban, az építőiparban, továbbá mezőgazdaságban, illetve az utóbbi években az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban tevékenykedik. A szeghalomi térség egy főre jutó GDP-je 2007-ben 1276,8 ezer Ft/fő volt, mely nagyjából az országos átlag fele körül alakult. A mezőgazdaság súlya még mindig számottevő, a termelés technológiai háttere azonban fejlesztésre szorul. Az ipari szektornak fontos szerepe van a településen, legjelentősebb képviselői a Magyar Horizont Energia Kft., Likerné Dr. Diószegi Mária egyéni vállalkozó villamosgép-tekercselő üzeme, az EJT Kft., az Ekuna Kft, és a Felina Hungaria Kft. A felsorolt vállalkozások a legnagyobb mértékben járulnak hozzá az önkormányzat helyi adóbevételeinek túlnyomó részét képező iparűzési adóhoz. A város vendéglátó-ipari egységeiből az éttermek, cukrászdák lakosságarányos száma az országos átlaghoz képes kevés, a bároké, kocsmáké viszont magasabb. A helyi gazdaság élénkítése és új munkahelyek teremtése céljából megalakult Szeghalomi és a Sarkadi kistérségeket magába foglaló Békés Megyei Vállalkozási Övezet az ott beruházó cégeket különböző pénzügyi támogatásokkal és adókedvezményekkel próbálja az övezetbe csábítani. Az övezet tagjaként Dévaványa az új munkahelyeket teremtő vállalkozásoknak biztosít kedvezményeket.
100
Dévaványa egyik legjelentősebb erőforrása a természeti környezet, mely a háborítatlan természeti táj, a különleges állatvilág, valamint a gyógyhatású termálvíz nyújtotta lehetőségekkel alapozza meg a település turizmusát. A Körös-Maros Nemzeti Park, a Túzokrezervátum, valamint a Dévaványa Strand és Gyógyfürdő országos szinten látogatott értékek. A vadászturizmus külföldi vendégek körében is ismert, az ökoturizmus jelenleg évente 4-5000 látogatót vonz a térségbe. Az elmúlt 10 évben a vendégek száma lassan átlagosan 200-300 fő volt. 2007 és 2008 folyamán ugrásszerűen megemelkedett a Dévaványán eltöltött vendégéjszakák száma: 5,1 éjszaka jutott egy főre átlagosan, mely az országos átlagnál magasabb érték. Dévaványán jelenleg nincs szálloda, de a 2009-ben elfogadott Varázskapu projekt tervei között már szerepel az építése. Dévaványa vízrajzi, éghajlati, és talajadottságai megfelelőek, a levegő állapota kiváló, problémát az egyenlőtlen csapadékmennyiség okoz, ipari szennyező tevékenység nem jellemző. A környezetvédelemre egyre nagyobb hangsúlyt fektet a város, a szelektív hulladékgyűjtés azonban még kezdetleges fázisban jár. A városban több ember él egy lakásban átlagosan, mint a megyében és az országban, mely egyrészt kevesebb helyet, másrészt nagyobb családokat feltételez. Dévaványa lakossága túlnyomó többségben saját használatra épít lakásokat családi ház formájában. 2003 óta csökkenő tendenciát mutat a lakásépítés, mely részben az elavult és kisebb részben a természeti csapások által megrongálódott épületek pótlásából áll. A településen üdülők nincsenek. A település infrastruktúrája kiépült, de a tömegközlekedésében fellelhetők hiányosságok, melyek a vonatok, távolsági buszok alacsony járatsűrűségéből adódnak. Az közutak nagyobb része még nem épült ki, viszont a kerékpáros közlekedés számára biztosítottak a feltételek, melyet a "Kerékpárosbarát település" cím elnyerésével is bizonyított a város. Dévaványa két pályázatot is megnyert, melyek buszmegállók, valamint minőségi utak biztosításával a közlekedés fejlesztését célozzák. A víz-, szennyvíz-, gázcső-, villamos energia, valamint a közvilágítási hálózat területre vetített hossza Dévaványán elmarad a megyei átlagtól, mely részben a nagyobb városok sűrű hálózataival magyarázható. A vízhálózat teljesen kiépült, melyre lakás rácsatlakozott. Bár a fejenként fogyasztott vízmennyiség kevesebb, a városban nagyobb a háztartásoknak történő vízszolgáltatás aránya, mint a megyében. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépültségi szintje 84%, az ingatlanok 66%-ában megtörtént a hálózatra való rácsatlakozás. A csatornába vezetett szennyvíz 100%-a tisztított, mely jobb a megyei viszonyoknál. 101
Dévaványán a gázfogyasztásban nagyobb a háztartások aránya a megyei átlagnál, melyek nagyrészt gázzal fűtenek, emellett a családi házaknál jellemző a kiegészítő vegyes tüzelés. Dévaványa
nevelési,
oktatási
egységei
megfelelően
látják
el
feladatukat,
felszereltségük kielégítő. A problémát a népesség fogyásának következményeként csökkenő óvodai és tanulói létszám jelenti, mely az egész térségben megoldatlan kérdést jelent. Bár a városi gimnázium és szakiskola térségi szintű intézmény a más településekről bejáró gyermekek miatt, ezért itt a tanuló létszám lassabban csökken, a kollégisták száma pedig növekszik. A köz- és művészeti oktatás színvonala jó, a település kulturális étele az elmúlt évtizedben jelentősen felpezsdült, művelődésre és kikapcsolódásra egyaránt adódik lehetőség. A városi könyvtár és a Művelődési Ház évről-évre szervez kulturális programokat. Dévaványán jelentős szociális ellátási hálózat épült ki. A városban a szociális és gyermekjóléti kötelező alapszolgáltatáson túl szakosított ellátást is biztosít a Szeghalmi Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye, amit az elmúlt években a város lakosságának 15-18 %-a keresett föl. Az önkormányzat pénzbeli és természetbeni segélyekkel segít a rászorulókon. A gyermekotthon, a szociális otthon, valamint a széles körben ismert idősek otthona tartós bentlakásos elhelyezést biztosít, helykihasználásuk 100%-os. Dévaványa egészségügyi ellátását 4 háziorvos, 2 gyermekorvos, 2 fogszakorvos, a 4 főből álló Védőnői Szolgálat, továbbá 2 gyógyszertár biztosítja. Szakorvosi rendelésből nőgyógyászati rendelés működik, továbbá reumatológiai, valamint fizikoterápiai szakrendelés a gyógyfürdőben. Az ellátottság megfelelőnek tekinthető. A sport és szabadidő területén lehetséges fejlesztési irány a társadalmi aktivitás, valamint a tárgyi feltételek, modern berendezések és eszközök fejlesztése. Szükséges egy sportcsarnok építése, mivel a Ványai Ambrus Általános Iskolában lévő 18x12 m-es tornatermen
kívül
a
településnek
nincs
minőségi
sportolásra
alkalmas
beltéri
sportlétesítménye.
102
SWOT-analízis ERŐSSÉGEK Jelentős térségi szerepkör Kistérségen túlnyúló funkciók: szociális, turisztika, kulturális intézmények Civil szervezetek nagy száma Vállalkozások növekvő száma Környezetszennyezés nem jellemző Élhető, egészséges lakókörnyezet Kiváló állapotú természeti környezet: Körös-Maros Nemzeti Park, Túzokrezervátum, termálvízkincs Ökoturizmus Vadászturizmus nemzetközi jelentősége Természetvédelmi értékekkel kapcsolatos fejlesztések "Kerékpárosbarát település", kerékpárutak Kiépült infrastruktúra Iparűzési adó növekedése Vasút és távolsági busz Oktatási intézmények megfelelő színvonala Térségi szerepkörű gimnázium és szakiskola, kollégisták száma nő Művelődési és kulturális intézmények aktivitása Jól kiépült szociális hálózat és intézmények Több sikeres pályázat
LEHETŐSÉGEK "Centrum a periférián": térségi funkciók minőségi és mennyiségi növelése Helyi munkaerő képzettségi szintjének emelkedése Békés Megyei Vállalkozási Övezet tagjaként: vállalkozások megtelepedését elősegítő kedvezmények Új munkahelyek teremtése Mezőgazdaság diverzifikációja Dévaványa Strand és Gyógyfürdő fejlesztése, kibővítése Gyógyturizmus fellendítése Szálloda, új éttermek létesítése Új sportcsarnok építése (Varázskapu projekten belül) Társadalmi aktivitás növelése Pályázati tevékenységgel támogatások elnyerése
GYENGESÉGEK Periférikus elhelyezkedés az országon belül Abszolút vidékies, országos viszonylatban fejletlen, lemaradó kistérségben található Kedvezőtlen térségi úthálózati kapcsolatok Csökkenő népesség (csökkenő születések, jelentős elvándorlás) Képzett, fiatal munkaerő hiánya, elvándorlása Alacsony jövedelmi viszonyok Vendéglátó-ipari és idegenforgalmi egységek/férőhelyek alacsony száma Nem jelentős mértékű idegenforgalom Külföldi tőke kevés aránya Vonatok, távolsági buszok alacsony járatsűrűsége Helyi tömegközlekedés hiánya Alacsony GDP és beruházási aktivitás Sportoktatás technikai feltételei: sportcsarnok hiánya Elavult termelési eszközök a mezőgazdaságban
VESZÉLYEK Munkanélküliség növekedése a kistérséghez hasonlóan Elöregedő népesség-struktúra Munkaképes népesség aránya csökken Képzett munkaerő elvándorlása növekszik Periféria helyzet erősödése, a város kimarad az innovációkból Füzesgyarmati kastélyfürdővel piaci versenyhelyzet: annak a potenciális látogatókra gyakorolt vonzóhatása A településeket összekötő utak leromlása Betelepülő vállalkozások száma csökken Mezőgazdaság hozzáadott értékének csökkenése, modernizálás hiánya Társadalmi aktivitás csökkenése
103
IV. STRATÉGIA IV.1. A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA IV.1.1. Dévaványa jövőképe A lisszaboni elvek által erőteljesen hangsúlyozott regionális egyenlőtlenségek mérséklésének Dévaványa, illetve a Szeghalomi kistérség abban tud megfelelni, hogy – kiemelten periférikus térségként – saját versenyképességét növelve próbál felzárkózni a megyei viszonylatban fejlettebb térségek mellé. Mivel azonban a Dél-alföldi régió, így Békés megye helyzete is elmaradottabb az országos szinthez képest, elsődlegesen a helyi, települési, valamint kistérségi versenybe való aktív bekapcsolódás a város célja. Dévaványa erőforrásai és adottságai jelentős potenciált hordoznak, melyeket kihasználva a kistérségben, valamint környezetében meghatározó szerepet tölthet be, a környező településekkel folytonos kapcsolatot fenntartva sajátos térségi centrummá fejlődhet az elkövetkező 15-20 évben. A helyi gazdaságfejlesztés leghatékonyabb módja az innovatív, hálózati csoportban összekapcsolódó vállalkozásoknak a betelepítése. Az ilyen jellegű cégeknek kínál kedvezményes feltételeket a Békés Megyei Vállalkozás Övezet tagjaként Dévaványa is, melyet eddig sajnos nem sikerült a lehetőségek teljes kihasználásával megvalósítani. Ennek oka a részben az, hogy a vállalkozások fő telepítő tényezője az adókedvezmények helyett a képzett és kialakult munkakultúrával rendelkező fejlődőképes munkaerő jelenléte. Ez Dévaványán csak részben áll rendelkezésre, mivel a felsőfokú végzettséggel rendelkezők elvándorolnak, a szakképzettek pedig bizonyos szakmában jártasak. Megoldást jelentene, hogy olyan kedvezményeket kapjanak az új vállalkozások, melyek ezt kompenzálni tudják. A másik fontos telepítő tényező a jó minőségű infrastruktúra, mely a városba vezető utaktól kezdve a belterületi rendezettségen, a fejlett intézményrendszeren át a közigazgatási szolgáltatások jelenlétét is feltételezi. Utóbbi fejlesztésén Dévaványa igen aktívan munkálkodik. Tehát ha a fejlődés töretlenül folytatódik, a város 15-20 év múlva az infrastrukturális hiányosságokat pótolva, a befektetési igényeknek is megfelelő úthálózattal, közművesítéssel, intézményi ellátottsággal bíró településsé válik, melyet a befektetők és vállalkozások jelenléte elindít a területi, gazdasági versenyképesség útján.
104
A turizmus fejlesztésének erőforrásai kiváló állapotban állnak a város és környezete rendelkezésére. Ezek kiaknázásához, felhasználásához, tehát az ökoturizmus, a vadászati idegenforgalom, a termálfürdő versenyképessé tételéhez elengedhetetlen feltétel a modern és felszerelt intézmények megléte, kiépített infrastruktúra, valamint a vonzó és elérhető szolgáltatások képletesen való eljuttatása a piacra. Ilyen jellegű fejlesztési elképzelések már évek óta jelen vannak Dévaványa terveiben, de a beruházások csak lassan épülnek meg. Jó eséllyel lehet a jövőben a város a térségi gyógyfürdőhelyek méltó vetélytársa, továbbá már számottevő idegenforgalommal is rendelkezhet. A közlekedési infrastruktúra javításának főleg a periférikus területeken van nagy jelentősége. Az úthálózat karbantartására az önkormányzat évről évre jelentős összeget költ, így a belterületi úthálózat állapota lényegesen meghaladja a Dévaványára vezető utak minőségét, melyek komoly felújításra szorulnak. A város stratégiájában szerepel az ország többi részével összeköttetést biztosító utak fejlesztése. Ezen alapvető fontosságú beruházások megnyitnák a kaput a közelben található központok felé, melynek hatására 15-20 év múlva a perifériahelyzetből felzárkózhat mind a város, mind a kistérség fejlettebb települései.
IV.1.2. A fejlesztések alapjai Dévaványa fejlesztési stratégiájának meghatározásához és a szükséges fejlesztési irányok kijelöléséhez alapvető fontosságú, hogy mindez a jelenlegi állapotból induljon ki, valamint a jövőre nézve előre látható és egyértelmű pozitív hatással bírjon. Ennek rendszerben való értelmezéséhez a következő táblázatban tematikusan szerepelnek a fejlesztést igénylő, illetve a város fejlesztési elképzelései által érintett szolgáltatások.
Funkciók
Gazdaság, kereskedelem
Szolgáltatás
Jelenlegi helyzet
Fejlesztés iránya
Elérendő állapot
Piac
A város rendelkezik szabadtéri, fedetlen piaccal.
A piac felújítása, fedett, modern piaccsarnok létrehozása.
A helyi őstermelők, kereskedőik piacra jutásának segítése, fejlődő kereskedelem, növekvő árbevétel.
Üzemcsarnok, inkubátorház
Az iparterületen jelenleg épül egy vállalkozásoknak telephelyet biztosító üzemcsarnok.
Az iparterületi fejlesztés kiterjesztése, további üzemcsarnokok létesítése.
Vállalkozások száma nő, versenyképességük erősödik, javulnak a munkakörülmények.
Brikettáló üzem
Jelenleg nincs mezőgazdasági melléktermékeket újrahasznosító üzem.
Energia növények termesztésére és feldolgozására brikettáló üzem létesítése.
Újabb munkahelyek, környezetgazdálkodás és energiatakarékosság.
105
Gazdaság, kereskedelem
Mezőgazdasági biotermékfeldolgozás
Étterem
A városban az előírásoknak megfelelő vágóhíd üzemel.
A vágóhidat áthelyezni, végzett tevékenységeket húsipari termékek feldolgozására is kiterjeszteni.
A gazdáknak fizetőképes keresletet biztosítana, nőne a diverzifikáció és az árbevétel.
A településen három melegkonyhás étkezést biztosító egység üzemel.
Új étterem létesítése a Varázskapu projekt keretein belül.
Közétkeztetés, vendéglátó ipar fejlődik, a város bevételei növekednek.
A központban található jelentősebb Nagy élelmiszerüzlet élelmiszerbolt, de az szupermarket (szupermarket) kategóriába nem sorolható.
Szolgáltatások bővülése, Nagy élelmiszerüzlet munkahelyek (szupermarket) létesítése. létesülése, a lakosság életszínvonalának növekedése. Bővülő szolgáltatások, Kereskedelmi Szolgáltató egységek nyitása munkahelyek Kereskedelmi egységek vannak, de a Varázskapu létesülnek, városi egységek többre van igény. épületegyüttesében. bevételek növekednek. Az új, a jelen igényeket A Városháza állapota Az épület felújítása nem kielégítő Városháza igen leromlott, az gazdaságos, ezért egy új, növelné a település Infrastruktúra Polgármesteri Hivatal épület közel 100 éves minden igényt kielégítő színvonalát, kora miatt megérett az Városháza építése a cél. hatékonyabb újjáépítésre. ügyintézést biztosít. Hatékonyan zajlik az Dögkút, dögtemető Állati hulladék kezelését állati hulladék üzem van a biztosító szolgáltatás feldolgozása, a településen, de állati megszervezése, a jelenleg is környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodás hulladék kezelésére működő dögkút, dögtemető gazdaságossági megfelelő szolgáltatás felszámolása, rekultiválása. szempontok maximális nincs. figyelembevételével. Környezetszennyezés csökken, javul a Dévaványa A város szennyvízhálózatszennyvízhálózatának teljes természetes vizek Szennyvízhálózat állapota, nő a ellátottsága 86%-os. kiépítése. környezeti biztonság. A város elérhetősége A kistérségi, valamint a jelentősen könnyebbé A településeket regionális úthálózat válik, ez gazdasági Összekötő úthálózat összekötő úthálózat felújítása, valamint Bucsa fejlődéshez, és a leromlott állapotú. felé új út építése. perifériahelyzet megszűnéséhez vezet. A járatsűrűség növelése, Késő estétől kora valamint éjszakai vasút-pótló A település reggelig nem buszok bevezetése megközelíthetősége, a Távolsági busz és megoldott a város Dévaványa-Szeghalom, ill. vasút lakók közlekedési tömegközlekedési Dévaványa-Gyomaendrőd lehetőségei javulnak. összeköttetése. között. Közutak
Kerékpárút
Járdák
Repülőtér 3
Felújításra váró útszakaszok.
Dévaványa belterületén lévő utak és a külterületi közutak felújítása.
Közlekedési feltételek javítása, vonzóbb település.
A városi kerékpárúthálózat kiépítését az elmúlt években már megkezdték.
A tervezett kerékpárút 3. és 4. ütemének iparterületre vezető szakasz megépítése.
Fejlődik az infrastruktúra. Biztonságos közlekedést teremt.
92%-uk kiépített. Több helyen A városközpontban balesetveszélyesek, járdafelújítás szükséges. felújításra várnak.
Könnyebb, biztonságosabb közeledés, igényesebb városkép.
Füves mezőgazdasági Repülőtér fejlesztése kisebb, repülőtér működik sétarepülésre alkalmas Dévaványán. gépek számára.
Idegenforgalom és közlekedés fejlődése.
106
Túrér-tó
Ványai Ambrus Általános Iskola központi épülete
A Túrér-tó újonnan kialakított partvonala mentén fák, gyepesített rézsű, valamint egy stég található. A Ványai Ambrus Általános Iskola épülete 1988-ban épült, felújítása esedékes.
Általános iskola: Az iskola épülete Kossuth úti általános felújításra szorul. iskolai épület
Oktatás
Egészségügy
Általános iskola: Körösladányi úti iskolai épület
Nincs számítástechnika terme az iskola ezen épületének.
Pedagógusok
Megfelelő óvópedagógus és pedagógus állomány.
Nyelvtanfolyam, felnőttképzés
Az ÁMK szervezésében indulnak tanfolyamok.
Igényes környezet alakul ki a lakosok és látogatók számára.
Az épület komplex felújítása, eszközbeszerzése, bensőséges terek kialakítása.
A munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzettséggel rendelkező fiatalok képzése.
Az iskola épületének valamint környezetének felújítása környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével. A Körösladányi úti iskola épületében egy 10 db számítógéppel felszerelt, informatika oktatatásra alkalmas terem kialakítása.
Javul az oktatás színvonala. Az iskola környezetbarát módon és takarékosan működne. Nő a diákok piacképes informatikai tudása, munkanélküliség csökkenése.
A pedagógusok új, Korszerű, kompetencia alapú versenyképes tudást oktatási módszertan adnak tovább, mely a elsajátítása a pedagógusok foglalkoztatási helyzet által. javulását eredményezi. Korszerű, nagyobb tanfolyamkínálat a munkaerő Nő a képzettségi szint, igényekhez igazodva, csökken a Varázskapu projektben lévő munkanélküliség. szolgáltató irodák szervezésében.
Dévaványán reumatológia, illetve nőgyógyászati szakrendelés működik.
A szakrendelések körének bővítése, új rendelőhelyiség kialakítása a Varázskapu épületegyüttesben.
Egészségügyi ellátás színvonalának növelése, lakosság egészségügyi állapotának javulása.
A bölcsőde maximális létszámmal működik, több férőhely szükséges.
Az épület helyfelhasználásának optimalizálása, több férőhely teremtése.
A bölcsőde komfortos, tágas környezetben gondoskodik a beíratott gyermekekről.
Az idősek otthona bővítése egy új pavilon építésével, az ellátás színvonalának további növelése.
A településen és vonzás körzetében élő idősek kultúrált elhelyezését biztosító intézmények kapacitás bővítése. Szociális biztonság nő.
Művelődési központ
Új művelődési központ A művelődési ház és a építése, ahol a Művészeti könyvtár épülete is Iskola, valamint a könyvtár is felújításra szorul. helyet kap.
Kulturális és szabadidő szempontból fejlődik a város, kellemesebb élettér.
Betakarítási ünnep rendezvénysorozat
Társadalmi kohézió, Helyi vállalkozások helyi termelők Már két alkalommal bevonása, helyi termelőknek, támogatása, megrendezésre került. művészeknek térítésmentes településközi részvétel. kapcsolatok erősítése.
Orvosi szakrendelés
Bölcsőde
Szociális ellátás Margaréta Idősek Otthona
Kultúra
A tó körül sétány kialakítása, a tó további turisztikai célú rendezése.
Az idősek otthona jelenleg 100 fő elhelyezéséről tud gondoskodni, a növekvő kereslet újabb férőhelyeket igényel.
Hiányosan áll Szabadtéri rendezvényeszközök rendelkezésre.
A kültéri elemek fejlesztése, bővítése.
A lakosság közérzetének javítása, az identitástudat és a kohézió erősítése.
107
Helytörténeti kiadvány
Turizmus, rekreáció
Jelenleg nincs, de igény van rá.
A lakosság összetartozás-tudatát, Új, tudományos igényű a város népszerűségét helytörténeti kiadvány a növelné, oktatási városról. segédanyagként használhatnák. Idegenforgalom Egy szálloda építése, mely a fellendülése, Varázskapu önkormányzat épületegyüttesben valósulna bevételeinek meg. növekedése. Falusi turizmus Az állattartó telep fejlesztése, megvalósítása, munkahelyteremtés, a kézműves tanya, ill. tájház város bevételeinek kialakítása. növekedése. A fürdő fejlesztése és Térségi vonzerő, korszerűsítése, a turizmus jelentős Varázskapu növekedése. Hosszabb épületegyüttesben megépülő tartózkodásra érkező szállodában szálláslehetőség vendégek megnyerése. kialakításával.
Szálloda
Dévaványán 4 szállásadó egység van, de szálloda még nincs.
Tájház az állattartó telepnél
A város rendelkezik állattartó teleppel, de a falusi turizmus egységeivel nem.
Dévaványa Strand és Gyógyfürdő
A városban található termálvizes strandfürdő gyógyászati központtal.
Multifunkcionális sportcsarnok
Az egyetlen iskolai tornatermen kívül nincs minőségi sportolásra alkalmas beltéri sportlétesítmény.
Multifunkcionális sportcsarnok építése, mely Varázskapu projekt keretein belül valósul meg.
A testnevelés oktatás minőségén túl a helyi sportéleten is nagyot lendítene egy jól felszerelt sportcsarnok.
Az iskolai egységek, a futballpálya, és az úszómedencén kívül nincs egyéb sporthelyszín.
Egyéb, új sportolási lehetőségek, fitness terem, korcsolyapálya létesítése a Varázskapu projekten belül.
Egészséges életmód elterjedése, szabadidős lehetőségek bővítése.
Ifjúsági tábor
Nincs erre kialakított tábori helyszín.
Közel 100 fős gyermek- és ifjúsági tábor kialakítása a strand területén.
Turizmus fejlődik, hozzá kapcsolódó gazdasági ágazatok fejlődnek, csökken a munkanélküliség.
Üdülőfalu
A város jelenleg nem rendelkezik üdülőegységekkel.
Egyéb sportolási és rekreációs helyszínek
Üdülőfalu kialakítása a Túrér-tótól délre.
Turizmus fejlődik, a város bevételei nőnek.
RÖVIDTÁV: 1-2 ÉV KÖZÉPTÁV: 3-7 ÉV HOSSZÚTÁV: 8-15 ÉV
108
IV.1.3. Dévaványa fejlesztési elképzelései Általános fejlesztési célok: •
a város lakóinak életszínvonalának növelése, melyet megfelelő számú és minőségű munkahely teremtésével, korszerű oktatással és képzéssel, és kielégítő társadalmi szolgáltatások biztosításával biztosít a település;
•
fenntartható gazdasági fejlődés elérése: a vállalkozások és beruházások számának növekedése, az igényeknek megfelelő infrastruktúra kiépítése révén, de
a
természetes
környezet
megóvásával
és
a
környezetvédelem
kiterjesztésével; •
Dévaványa turisztikai vonzerejének növelése a turisztikai és szabadidős tevékenységek kínálatának továbbfejlesztése révén.
Közvetlen fejlesztési célok: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Turizmus fejlesztése 3. Társadalmi szolgáltatások fejlesztése 4. Infrastruktúra fejlesztése
1. Gazdaságfejlesztés A Szeghalomi kistérség gazdaságának fejlődésében az elmúlt 5 évben a koncentrált módon történt előrelépés főleg a városi rangú településeken tapasztalható. A kistérség községeiben az önkormányzatok anyagi lehetőségei és eszközei annyira korlátozottak, hogy érzékelhető változást nem tudnak elérni, ennek következtében a vállalkozói aktivitás továbbra is rendkívül szerény, melynek eredményeként alig vannak vállalkozások, a legnagyobb foglalkoztató pedig továbbra is az Önkormányzat. A települési önkormányzatoknak a tervezett megvalósításhoz képest legjelentősebb lemaradásai a növénytermesztés feltételeinek a javítása, a diverzifikáció fokozása, az élelmiszergazdaság fejlesztése, a megtermelt növények feldolgozottságának növelése és a megújuló energiaforrások hasznosítása terén van. A kistérségi vállalkozások elég borúlátóak a jövővel kapcsolatban, a beruházásokra vonatkozólag kevés számú terv fogalmazódott csak meg. Elenyésző számú vállalkozás rendelkezik határozott beruházási tervvel a jövőre nézve. Fejlesztésre várhatóan a kereskedelem
(például
az
eladóterek
növelése;
infrastruktúra-fejlesztés
meglévő
eladóterekben), a szállítás (eszközbeszerzés), és a gépgyártás terén kerülhet sor. 109
A város adottságainak, szolgáltatásokkal való felszereltségének, és terveinek ismeretében a következő konkrét érintő fejlesztéseket célszerű véghezvinni az elkövetkező évek során Dévaványa gazdaságát érintően: Piac. Jelenleg a város rendelkezik szabadtéri, fedetlen piaccal, melynek szerepe igen fontos a termelők szempontjából. Az őszi és téli hónapokban azonban az árusok alacsony száma jellemezi a piacot, mivel a fedett térrel nem rendelkező helyszínre nem tudnak eljönni. Ezt orvosolná a fejújítás, valamint egy fedett piaccsarnok létrehozása, melyen belül a mai kornak megfelelő kiszolgáló helyiségek létesítése, térburkolatok, csapadékvíz elvezetés, kerékpártárolók és gépjármű parkolók felújítása, bővítése, korszerűsítése történne meg. A projekt célja egy olyan modern piaccsarnok felépítése, amely segíti a település és a térség őstermelőinek, kereskedőinek piacra jutását, ezzel korszerű, kulturált helyet biztosítva a megtermelt és eladásra szánt áruk kereskedelmének. Üzemcsarnokok, inkubátorházak. Jelenleg Dévaványa iparterületén zajlik egy üzemcsarnok építése, melyet a „Teremts esélyt” című, iparterületi üzemcsarnok létesítésére vonatkozó pályázat elnyerésén keresztül valósít meg a város. A létesítmény a munkahelyteremtést a vállalkozások részére telephely-biztosítással oldja meg. További, hosszú távú terv, olyan ipari szolgáltató területek kijelölése, ahol a környezetükre jelentős zavaró hatást nem jelentő szolgáltató jellegű ipari tevékenységek letelepedhetnek, lehetőség szerint inkubátorházak formájában, melyek az új vállalkozásokat segítik, valamint helyet kell biztosítani autós bevásárló centrumnak is. Brikettáló üzem. Az üzem a volt Téglagyári iparterületen meglévő Présházban létesülne, melyhez biobrikett gépsor is tartozna. A tervezett beruházás a Körös-Sárréti Akciócsoport területén megtermelt alapanyagokat használná fel, illetve hozzájárulna a megújuló energia hasznosításához és tartalmazza a környezettudatosság alapelemeit. A tervezett kapacitáshoz illeszkedő alapanyag biztosítását főként a település mezőgazdasági tevékenységéből
eredő energetikailag
jól
hasznosítható
(szalmafélék,
kukoricaszár,
napraforgószár, napraforgóhéj) melléktermékek és a településen működő rizshántoló és terménytisztító üzemekből beszállított melléktermékek jelentenék. Mezőgazdasági biotermék feldolgozás. A fejlesztés Dévaványán a vágóhídon végzett tevékenység húsipari termékek feldolgozására való kiterjesztését jelentené. Emellett ridegen tartott őshonos magyar állatokat tenyésztenének, majd azokat a helyi feldolgozó üzemben dolgoznák föl, így saját márkanévvel ellátott termékek forgalmazása indulhatna el. A fejlesztés megvalósítása a gazdáknak fizetőképes keresletet biztosítana, továbbá a helyben előállított termékek mennyiségének növekedésével nőne az árbevétel. Nagyobb időtávlatban a 110
vágóhíd áthelyezése is szerepel, mivel jelenleg az Élmény- és üdülőközpont súlyponti területen, annak az üdülőterületnek szánt részén helyezkedik el. Étterem. A településen csupán három olyan vendéglátóhely üzemel, amelyben melegkonyhás étkezés vehető igénybe, ezért a fejlesztés újabb étterem létesítését jelentené, mely a középiskolai menzának a konyha funkcióját is betöltené. Az étterem a Varázskapu projekt keretein belül valósul meg, mely az iskolához való közelsége miatt gazdaságosabban biztosítaná az étel konyháról történő beszállítását. A fejlesztés eredményeiként megemlítendő a közétkeztetés, a vendéglátó ipar, valamint a biztosított szolgáltatások fejlődése, a város bevételeinek növekedése. Nagy élelmiszerüzlet (szupermarket). A városközpontban található egy jelentősebb élelmiszerüzlet, viszont nagyobb szupermarket nincs a településen, ezen hiány pótlásaként a közeljövőben a településen nagy élelmiszerüzlet (szupermarket) létesülne, mely a helyiek által kedvelt üzletlánc egyik egysége lenne. Ezzel a szolgáltatások köre bővülne, új munkahelyek létesülnének, mely a lakosság életszínvonalára pozitív hatással lenne. Kereskedelmi egységek. Dávaványán van többféle profilú kereskedelmi egység, de a szolgáltató-hálózat bővítésre szorul. A következő szolgáltató egységek nyitása jelentené a fejlesztést ezen szektorban a Varázskapu Projekt multifunkcionális épületegyüttesében: fodrászat, kozmetika, cipész-kulcsmásoló, elektronikai műszerész, órajavító, könyv-, virág- és ajándékbolt, cipő- és divatárubolt. A bővülő szolgáltatások, új munkahelyek létesítésével, valamint a város bevételeinek növekedésével járnak.
2. Turizmus fejlesztése Szálloda. Dévaványán 4 szállásadó egység fogadja a vendégeket, melyből 2 magánszállásként működik, tehát jelentős idegenforgalmat nem képesek generálni és elszállásolni. A nagyobb mértékű idegenforgalom lehetőségének megteremtéséhez egy szálloda szükséges, mely első körben a Varázskapu épületegyüttesben valósulna meg. További kiaknázandó erőforrás, a kiváló természetes környezet turisztikai keresettségének növelése egy másik nagyobb szálláshely teremtése által, mely a Réhelyi Látogatóközpont és a Vadászház mellett nagyobb számú öko- és vadászturizmus iránt érdeklődő vendéget képes fogadni. Tájház az állattartó telepnél. Mivel a városban állattartó telep működik, ennek infrastrukturális fejlesztésével és mellette egy tájház kialakításával a napjainkban egyre jobban elterjedt falusi turizmus keretei teremthetők meg Dévaványán. Ez a magyar falusi életre jellemző állatok tartása, valamint egy helyben kialakított kézműves tanya, illetve 111
szállásadásra alkalmas tájház által valósulna meg. Ily módon bővülnének a térség turisztikai látványosságai és Dévaványa csekély szálláshely-ellátottsága. A vendégéjszakák számának növekvése pedig a város bevételeit növelné, a tájház nem utolsó sorban munkalehetőségeket teremtene. Dévaványa Strand és Gyógyfürdő felújítása. A Dévaványa Strand és Gyógyfürdő, melyhez gyógyászati központ tartozik, kiemelkedő potenciállal bír a város fejlesztésében. Ennek fő vonala a fürdő felújítása és fejlesztése az Élmény- és üdülőközpont súlyponti akcióterületen, mely a vendégek számára a Varázskapu épületegyüttesben megépülő szállodában, és később igény szerint a területen kialakított apartmanházakban biztosítana szálláslehetőséget. A strandfürdő jelentős térségi vonzerőként jelentkezik, fejlesztésével hosszabb idejű tartózkodást igénybevevő turisták, fürdővendégek nyerhetőek meg. Multifunkcionális sportcsarnok. A város sportszférájának aktivitására és minőségére komoly hatással van, hogy a Ványi Ambrus Általános Iskolában lévő 18x12 m-es tornatermen kívül nincs minőségi sportolásra alkalmas beltéri sportlétesítménye a településnek. Ez a helyzet negatívan hat az egyesületi sport, a rekreáció, a szabadidősport és a versenysport szférára egyaránt. A város hosszú ideje, a középiskola megépülése óta keres olyan megoldást, amely
egy
új,
fedett
sportlétesítmény
megvalósítását
teszi
lehetővé.
Dévaványa
középiskolájának, az Eötvös József Gimnáziumnak nincs tormacsarnoka, ahol megfelelő körülmények között folyhatna a sportoktatás, ezért a tanulók lehetőség szerint a szabadban sportolnak, vagy az általános iskolához tartózkodó tornatermet használják. Tehát a fejlesztési cél egy multifunkcionális sportcsarnok építése, mely a Varázskapu projekt keretein belül valósul meg. A testnevelés oktatás minőségén túl a helyi sportéleten és szabadidős tevékenységeken is nagyot lendítene egy jól felszerelt sportcsarnok, mely a lakosság jó közérzetéhez is hozzájárul. Egyéb sportolási és rekreációs helyszínek. A általános iskola tornaterme, két kis tornaszobája, a szabadtéri futballpálya, és a strandfürdő úszómedencéjén kívül nincs sportolásra alkalmas helyszín. Hasznos lenne egyéb, új sportolási lehetőségek helyszínének, fitness terem, korcsolyapálya létesítése a Varázskapu multifunkcionális épületegyüttesen belül. Ifjúsági tábor. A fejlesztésre a strand területén kerülne sor, melynek eredményeként egy 94 fő befogadására alkalmas, gyermek- és ifjúsági tábor kerülne kialakításra. A befektetés következtében faházak, lakókocsi helyek, sátorhelyek, pihenőkert, játéktér, valamint a szükséges infrastruktúra kerülne kialakításra. A fejlesztés célja egy olyan ifjúsági tábor kialakítása, mely alkalmas a településre látogatók igényeit kielégíteni, számukra megfelelő 112
minőségű
vendéglátó
környezetet
biztosítani,
melynek
következtében
várhatóan
megnövekszik Dévaványa turisztikai potenciálja, multiplikátor tényezőként felélénkítené a hozzá kapcsolódó gazdasági ágazatokat. A fejlesztés hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez és a fejlődés alapjainak megteremtéséhez. Üdülőfalu. Dévaványán jelenleg nincsenek üdülők. Az üdülőfalu jellegű fejlesztés a Túrér-tótól
közvetlenül
délre
található
területeken
leginkább
magántőkéből
lenne
elképzelhető. A következő 8-15 év során, tehát hosszútávra tervezve valósulna meg, és tartalmazna nyaralókat, üdülőket, panziókat, valamint a hozzájuk tartozó különböző szolgáltatásokkal együtt. A turizmus fejlődése következtében nőnek a város ismertsége, bevételei emelkednének, és gazdasági fejlődést is indukálhatna.
3. Társadalmi szolgáltatások fejlesztése Ványai Ambrus Általános Iskola központi épülete. Az iskola épülete 1988-ban épült, az akkori szabványoknak megfelelően, azonban felújítására, fejlesztésre az elmúlt 20 évben nem adatott lehetőség. A fejlesztés az épület komplex felújítását és eszközbeszerzését célozza. A beruházás fizikai eredményeként megvalósul az iskola hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje, javítása, a tető cserépfedése, valamint a térelhatároló szerkezetek cseréje, a padló- és kinti térburkolat cseréje, a kiegészítő vízszigetelés és épületgépészeti felújítás. A terveknek megfelelően sor kerül a földszint teljes akadálymentesítésére, mosdó elhelyezésére és a zöld felületek karbantartására is. Az új funkcióknak megfelelő fejlesztő és ösztönző, bensőséges terek kerülnek kialakításra. A projekt keretében lehetőség nyílik a sokoldalú teremfelhasználást segítő bútorok, a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges programcsomagok, taneszközök beszerzésére. A fejlesztés célja a versenyképes tudás átadása a tanulóknak, a megfelelő kompetenciák biztosítása annak érdekében, hogy a gyermekek számára egyenlő esélyeket teremtsen a sikeres továbbtanulásra és a későbbi munkaerőpiaci integrációra. A pályázat által elnyert összegekkel a beruházás már elindult. Általános iskola: Kossuth úti általános iskolai épület. A szintén felújításra szoruló Kossuth utcai általános iskolai épületét, valamint környezetét teljes felújítással fejlesztené a város, a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével. Ennek következtében az oktatás feltételei javulnának, az iskola környezetbarát módon és takarékosan működne, melyhez a tanulók által elsajátított korszerű környezetbarát tudás is hozzájárul. Általános iskola: Körösladányi úti iskola épület. Az általános iskola ezen épületében még nincs számítástechnika oktatásra specializált terem, ezért ennek orvosolása 113
céljából a Körösladányi úti iskola épületében egy informatika oktatatásra alkalmas terem kerül kialakításra 10 számítógéppel. Az oktatás színvonalának emelkedésén túl nő a diákok informatikai tudása, mely piacképes tudással nagyobb eséllyel találják meg a helyüket a munkaerőpiacon. Pedagógusok. Dévaványán megfelelő az óvópedagógusi és pedagógusi állomány, melyek oktatási-nevelési módszerei fejleszthetőek. A fejlesztés célja, hogy a pedagógusok korszerű, kompetencia alapú oktatási módszertant sajátítsanak el. Így új, versenyképes tudást szereznek, és adnak tovább a tanulóknak, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Nyelvtanfolyam, felnőttképzés. Jelenleg Dévaványán az Általános Művelődési Központ szervezésében indulnak nyelv- és felnőttképzési tanfolyamok. A munkaerőpiaci helyzethez igazodva korszerűsített tanfolyamkínálattal és fejlett környezetben a Varázskapu projekt keretein belül elhelyezendő közcélú és szolgáltató irodák biztosítanák a nyelvi és felnőtt képzést. A növekvő képzettségi szint hatása elvitathatatlan a munkanélküliség csökkentésére. Orvosi szakrendelés. Dévaványán reumatológia, illetve nőgyógyászati szakrendelés működik. Az egészségügyi fejlesztés fő célja a szakrendelések bővítése, melynek keretében nőgyógyászati, szemészeti, kardiológiai és egyéb magánorvosi szakrendelések alakulnának a városban. A korszerű és kényelmes ellátás miatt rendelőhelyiség kialakítása történne a Varázskapu épületegyüttesben. Ennek hatására nő az egészségügyi ellátás színvonala, valamint javul a lakosság egészségügyi állapota. Bölcsőde. A bölcsőde maximális létszámmal működik, a beíratott gyermekek száma gyakran meghaladja a hivatalos férőhelyek számát. Mivel több férőhelyre lenne szükség, fontos feladat a bölcsőde épületében a helyfelhasználás optimalizálása, a felhasználható terület bővítése. A kibővített bölcsőde komfortos, tágas környezetben gondoskodhat a beíratott gyermekekről. Margaréta Idősek Otthona. A Dévaványán működő Margaréta Idősek Otthona jelenleg 100 fő elhelyezéséről tud gondoskodni, de a növekvő kereslet újabb férőhelyeket igényel. A bővítésre való igény bizonyított, a tendenciát az idős korosztály növekvő aránya is alátámasztja. E tekintetben szükségszerűvé válik az idősek otthonának bővítése egy új pavilon építésével, illetve fejlesztése az ellátás színvonalának további növelésével. A településen és vonzáskörzetében élő idősek számára kultúrált, korszerű elhelyezését biztosító intézmények kapacitás bővítése során nő a szociális biztonság, a társadalom életszínvonala.
114
Művelődési központ. A művelődési ház és a könyvtár épülete is felújításra szorul, és mivel a felújításnál az előzetes vizsgálatok szerint gazdaságosabb lenne egy új művelődési központ építése, így fejlesztési célként ezt lett kijelölve. Ezen megoldás értelmében a Művészeti Iskola és a könyvtár is helyet kapna a minden igényt kielégítő Művelődési Központban, mely felépülése után a gyerekek és a felnőttek egyaránt kedvelt kulturális, művészeti tevékenységre, szabadidő eltöltésére alkalmas helyszíne lesz. Betakarítási ünnep rendezvénysorozat. Dévaványa Város Önkormányzata 2010-ben harmadik alkalommal kívánja megrendezni a "Betakarítási Ünnep" rendezvényét. A programsorozat célja a város hagyományainak felelevenítése, a természethez kötődő foglalkozások megismertetése, a közösségépítés, a társadalmi kohézió erősítése, az egészséges életmód propagálása. A rendezvény további célja a helyi termelők, művészeti és kulturális csoportok támogatása, tevékenységeinek bemutatása, melyek számára térítésmentes bemutatkozási lehetőséget kínálna, továbbá a rendezvény megszervezésébe bevonnák a helyi vállalkozásokat is. Mivel a testvér-települési kapcsolatok gondozása fontos feladat, ezért Dévaványa testvérvárosát, a romániai Székelykeresztúrt is meghívná a kétnapos rendezvénysorozatra. Szabadtéri rendezvényeszközök beszerzése. A fejlesztés célja a Körös-Sárréti Akciócsoport területén – melynek Dévaványa is tagja – megrendezésre kerülő események minőségi fejlesztése, hogy a lakosság számára megfelelő mennyiségű és minőségű kulturális jellegű szabadidős programot kínáljon. Így járul hozzá a lakosok közérzetének javításához, valamint az identitástudat és a kohézió erősítéséhez. A fejlesztés a szabadtéri rendezvények, vásárok megtartásához szükséges kiállító standok és rendezvénysátrak, mobil pavilonok beszerzését, továbbá a Általános Művelődési Központ József Attila Művelődési Ház és Alapfokú Művelődésoktatási Intézmény szabadtéri színpadának korszerűsítését foglalja magában. Helytörténeti kiadvány. Dévaványáról 1978 óta nem készült átfogó helytörténeti kiadvány, melynek kibővítése és újra megjelentetése időszerűvé vált az azóta városi rangot kapott településen. A modern kor igényeinek megfelelő, a város múltját és jelenét egyszerre megjelenítő kiadvány elősegíthetné gyökereinek megismerését, a környék értékeinek feltárását, a település és térsége népszerűsítését. Igény mutatkozik, mind a lakosság, mind az iskolai pedagógusok körében egy korszerű és a tudományosság feltételeinek megfelelő kötet elkészítésére, mely kiadvány oktatási segédanyagként is használható lenne.
115
4. Infrastruktúra fejlesztése Polgármesteri Hivatal. A dévaványai Városháza állapota igen leromlott. A Polgármesteri Hivatalnak otthont adó épület közel 100 éves korára való tekintettel nagyon megérett az újjáépítésre. Eddigi felújítását anyagi okok miatt nem sikerült a városnak megoldania. A Városháza felújítása a számítások szerint nem gazdaságos, ezért egy új, minden igényt kielégítő Városháza építése a cél. Az új, modern kor igényeit kielégítő Városháza növelné a település színvonalát, hatékonyabb ügyintézést biztosítana. Hulladékgazdálkodás. Dögkút, dögtemető üzem található a településen, viszont nincs állati hulladék kezelésére szervezett előírásoknak megfelelő szolgáltatás. Az állati hulladék kezelését biztosító szolgáltatás megszervezése a fejlesztés légyege, továbbá a jelenleg is működő dögkút és dögtemető felszámolása, rekultiválása. Ez a Nemzeti Környezetvédelmi Program részének, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervnek (OHT) az önkormányzatok számára előírt végrehajtandó feladatai között szerepel. Így olyan rendszer kerül kialakításra, amelyben hatékonyan, a környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok maximális figyelembevételével történik az állati hulladékok feldolgozása. Szennyvízhálózat.
Dévaványa
szennyvízhálózat-ellátottsága
86
%-os.
Ennek
fejlesztési iránya a város szennyvízhálózatának teljes kiépítését jelenti, mely az utolsó kettő, a 8-as és 10-es öblözet szennyvízhálózatának kialakítását tartalmazza. A szennyvízhálózat kiterjesztésével minimálisra csökken a szennyvíz okozta környezetszennyezés, javul a felszíni és felszín alatti vizek állapota és nő a környezeti biztonság. Összekötő úthálózat. A Szeghalomi kistérség településeit összekötő úthálózat felújítása egyes szakaszokat leszámítva még várat magára. A külső tényezőktől is nagymértékben függő térség az infrastruktúra fejlesztés területén csak kevés eredményt ért el az elmúlt 5 évben. A legnagyobb probléma, hogy a nemzetközi és hazai gazdasági centrumokból
a
kistérség
elérhetősége
rendkívül
nehézkes
és
körülményes.
Az
önkormányzatok mindegyike kiemelt jelentőségűnek tekinti a jövőben a közúthálózat fejlesztését, mert ez az alapja a gazdaság, a helyi vállalkozói aktivitás erősödésének, a munkahelyzet javulásának. Tehát kiemelkedően fontos fejlesztési cél az összekötő úthálózat kijavítása, kiépítése. Dévaványa és Bucsa között légvonalban sokkal kisebb a távolság, mint amennyit az 1 órányi utazás feltételezni enged, emiatt Dévaványa-Ecsegfalva és BucsaKertészsziget között közúti összeköttetést kellene teremteni (lásd a 2. ábrát). A kistérségen belüli összeköttetés kiépítése a települések között megkönnyítené a közlekedést, ezzel a munkaerő, és tőke áramlását is. 116
Távolsági busz és vasút. Mind a vasúti, mind a távolsági busz (Volán) járatok ritkák és késő estétől kora reggelig nem megoldott a város környező településekkel való tömegközlekedési összeköttetése. A járatszámok bővítése, valamint éjszakai vasút-pótló buszok bevezetése lenne szükséges Dévaványa-Szeghalom, ill. Dévaványa-Gyomaendrőd között. A fejlesztés által a település megközelíthetősége, a lakók közlekedési lehetőségei javulnak, mely a település gazdasági fejlődésére is hatással van. Közutak.
Dévaványa
közutainak
javítása
folyamatos
feladatot
jelent
az
Önkormányzatnak. Bár sok helyen zajlottak javítási munkálatok, még mindig annak felújításra váró útszakaszok. Fejlesztési cél tehát a település belterületén lévő utak és a külterületi közutak felújítása: 5 db belterületi és 2 db külterületi út aszfalt burkolatának megerősítésére. Közlekedési feltételek javítása és a város megközelíthetőségének könnyítése által a település vonzóbb lesz mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. Kerékpárút. Dévaványán a kerékpárút-hálózat kiépítését az elmúlt években már megkezdték, a 4 tervezett ütemből 2 már megépült. A tervezett kerékpárút 3. és 4. ütemének megépítése a jelenlegi cél, mely az iparterületre vezető szakasz. Ennek fontossága abba rejlik, hogy ezen az úton naponta 50-60 fő megy biciklivel dolgozni. Ezúton a városi infrastruktúra fejlesztése, valamint az iparterületre vezető kerékpárút megépítésével a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése történik. Járdák. Dévaványán 75 km járda húzódik, mely 92%-os kiépítettséget jelent. Ennek ellenére a járdák több helyen balesetveszélyesek és felújításra várnak. A városközpontban járdafelújítás szükséges. A meglévő gyalogjárdák kiselemes betontérkővel, szegélykővel történő felújításának fajlagos költsége 12000- 15000,- Ft/m2-re tehető. Könnyebb, biztonságosabb közeledés, igényesebb városkép alakul ki a járdák felújítása nyomán. Túrér-tó. A Túrér-tó újonnan kialakított partvonala mentén fák, gyepesített rézsű, valamint egy stég található. A tó területének további alakítása, a csónakázásra használható felület megnövelése, valamint a tó körül fákkal szegélyezett sétány kialakítása a város hosszú távú fejlesztési tervei között szerepel. Az ily módon kialakított igényes környezet a lakosok és látogatók számára is kellemes szabadidő eltöltési lehetőséget biztosít. Légi közlekedés. Jelenleg füves mezőgazdasági repülőtér működik a település belterületétől délre eső irányban. Hosszú távú cél, hogy itt néhány fős, füves repülőtéren leszállni tudó, sétarepülésre alkalmas gépek is landolhassanak, ezzel szolgálva az idegenforgalom fejlődését.
117
ÁTFOGÓ HOSSZÚTÁVÚ CÉL
„A lakosság számára jobb életminőség, valamint fenntartható gazdasági fejlődés a természetvédelem és a turizmus összehangolásával, a város sajátos térségi centrummá fejlődik.”
1. Tematikus cél
2. Tematikus cél
3. Tematikus cél
4. Tematikus cél
Gazdaságfejlesztés
Turizmus fejlesztése
Társadalmi szolgáltatások fejlesztése
Infrastruktúrafejlesztés
VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLET Cél: korszerű és színvonalas infrastruktúra, oktatás, művelődés biztosítása a lakosság számára a szolgáltatási funkciók bővítésével, és így a város imázsának növelése.
ÉLMÉNY- ÉS ÜDÜLŐKÖZPONT SÚLYPONTI AKCIÓTERÜLET
Varázskapu projekt: multifunkcionális épületegyüttes (sportcsarnok, szálloda, étterem, kereskedelmi egységek, egészségügyi, közcélú szolgáltatások, irodák) Cél: sportolási, szabadidős, kulturális lehetőségek és különböző szolgáltatások biztosítása által javul a lakosság egészségi állapota, nő a város foglalkoztatottsága, idegenforgalma és versenyképessége
IPARI AKCIÓTERÜLET Cél: fejlődő vállalkozói szféra megteremtése, az város ipari funkciójának koncentrált fejlesztése.
54. ábra. A település háromszintű célrendszere Forrás: saját kutatás
118
IV.1.4. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Operatív Program fejlesztési irányai A Dél-alföldi régió fejlesztési stratégiája, mely az EU közösségi céljaival és a nemzeti fejlesztési célokkal egyeztetve összhangban készült el, a megújuló lisszaboni stratégia elveit is figyelembe veszi, melyek versenyképesség-növelést, a gazdasági-társadalmi kohéziót, a „több és jobb munkahely létrehozását”, valamint a területi egyenlőtlenségek csökkentését tartalmazzák. A göteborgi elvárások alapján biztosítani kell továbbá a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok összhangjának megteremtésével megteremtett fenntartható fejlődést. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Operatív Program jövőképe, hogy a régióból a „Tudás és Egészség Régiója” fejlődjön, miközben Magyarország ütemesen felzárkózik az EU átlagához. Ehhez kapcsolódóan a régió átfogó célja a fenntartható növekedés megvalósítása, a foglalkoztatás bővítése, valamint a területi egyenlőtlenségek mérséklése. Szűkebben vizsgálva, a régió kettős célja, hogy versenyképességét növelje, mindezt a regionális kohézió erősítésével: a lemaradó térségek felzárkóztatásával és a stagnáló térségek dinamizálásával. Dél-Alföldön volt a hazai régiók között a legalacsonyabb a reál GDP növekedési üteme 1996 és 2003 (2004) között, a 2003-as EUROSTAT felmérés szerint pedig a kibővült Unió (EU25) legszegényebb 10 régiója közé tartozik. Dél-Alföld a magyar régiók között a működő társas vállalkozások ezer lakosra jutó számát tekintve hétből az ötödik helyen áll. Ezért a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Operatív Program a 2007-2013-as programozási időszakra a következő specifikus célokat határozta meg: •
A regionális gazdaság versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezet elősegítése.
•
Az életszínvonalat meghatározó települési és környezeti állapot javítása a régión belüli kohézió érdekében.
A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Operatív Program stratégiai célkitűzései az alábbi prioritási tengelyek mentén fognak megvalósulni: I. Prioritási tengely – Regionális gazdaságfejlesztés Ennek elsődleges célcsoportjai a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a főként hálózatos formában megvalósuló innovatív projektekkel piaci alapon kapcsolódni képes szervezetek. Kiemelten kezelnék az általános üzleti környezethez kapcsolódó infrastruktúra 119
és szolgáltatások fejlesztését, így pl. a helyi, kistérségi ipari parkok bővítését és barnamezős területek gazdasági célú rehabilitációját. II. Prioritási tengely – Turisztikai célú fejlesztések Ez a tengely a régió természeti-, kulturális-, épített örökségén alapuló turisztikai
programajánlattal,
magas
színvonalú
szolgáltatások
nyújtásával kívánja a hazai és nemzetközi kereslet igényeit kielégíteni. Ebben nagy hangsúly kerül az egészségmegőrző és termál turizmus fejlesztésére. III. Prioritási tengely – Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés A közlekedési rendszerek hiányát és minőségi problémáikat orvosolná a III. prioritási tengely a régióban lévő kistérségek elérhetőségeinek javításával, mely három-, négy- és ötszámjegyű utak építését, valamint a rossz minőségűek javítását jelenti. Alapvető fontosságú továbbá a logisztikai központokhoz vezető infrastruktúra fejlesztése. A közlekedési infrastruktúra javításának főleg a periférikus területeken van nagy jelentősége. A régióban különösen fontos a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségek (például a Szeghalomi) fejlesztése, további leszakadásuk megállítása. IV. Prioritási tengely – Humáninfrastruktúra-fejlesztések A tengely prioritásai a következők: kedvezőtlen folyamatok mérséklése a régióban, különös tekintettel a hátrányos helyzetű területekre, ahol az alapszolgáltatások kiépítése, a prevenciós eszközök terjesztése, az ellátások differenciáltabb és területileg kiegyenlítettebb
megszervezése.
A
szociális
szolgáltatások
infrastrukturális hátterét szükséges korszerűsíteni ezen felül. A társadalmi kohéziót támogató fejlesztések a régió egész területén valósulnak meg, de előnyt élveznek a hátrányos helyzetű kistérségek, többek között a Szeghalomi kistérség.
120
V. Prioritási tengely – Településfejlesztési akciók Ezen tengely fejlesztései a leromlott, ill. nem megfelelően funkcionáló városi és vidéki területek újjáélesztését (revitalizálás, stabilizálás) kívánják elősegíteni úgy, hogy ezen programok egyben a régió
gazdasági
növekedését
és
foglalkoztatásának
javulását
szolgálják. Ily módon a fizikai megújítás mellett a társadalmi kohézióhoz is hozzájárulnak. Mind az 5 prioritási tengely kiemelt fontosságú Dévaványa, valamint a kistérség stratégiájában egyaránt, amint az a jövőképnél részletezésre került.
121
IV.2. AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE Jelen IFS csak az Élmény- és üdülőközpont súlyponti akcióterülettel foglalkozik részletesen, mivel a másik két akcióterület pontos kijelölése a 2010-es év folyamán történik meg. A következő akcióterületek kijelölése várható: 1. Városközpont akcióterület Az akcióterület lehatárolása: az Asztalos S. u., Hunyadi J. u., Kisfaludy u., Tompa M. u., Sas u., Móricz Zs. u., Széles u., Jéggyár u. és az Árpád u. határolják, a város közepén foglal helyet, ahol a főbb közigazgatási, oktatási és kulturális intézmények csoportosulnak. 2. Élmény- és üdülőközpont súlyponti akcióterület Az akcióterület lehatárolása: északnyugati és délnyugati oldalon a vasút vonala határolja, északon a Déák F. u., keleten a Sport u. és a Mátyás u. 3. Ipari akcióterület Az akcióterület lehatárolása: Dévaványa lakott részétől északra helyezkedik el, nyugati oldalon a Kisújszállási u., keleten az Eötvös J. u. határolja.
55. ábra. Akcióterületek. Forrás: saját kutatás 122
IV.3. AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSI CÉLOK Az előbbiekben ismertetett fejlesztési célok az alábbi módon illeszkednek a 3 akcióterülethez: VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLET • • • • • •
Piac Polgármesteri Hivatal Járdák Általános iskola épületei Betakarítási ünnepsorozat Szabadtéri rendezvényeszközök
• Kereskedelmi egységek • • • • • • • • • • •
• SzennyvízÉtterem hálózat Üzletsor • Közutak Túrér-tó Nyelvtanfolyamok, felnőttképzés Orvosi szakrendelés Szálloda Üdülőfalu Ifjúsági tábor Strand és Gyógyfürdő Multifunkcionális sportcsarnok Egyéb sportolási és rekreációs helyszínek ÉLMÉNY- ÉS ÜDÜLŐKÖZPONT SÚLYPONTI AKCIÓTERÜLET
• • • •
Üzemcsarnok Brikettáló üzem Kerékpárút Repülőtér
IPARI AKCIÓTERÜLET
56. ábra. Az akcióterületeken tervezett fejlesztések. Forrás: saját kutatás
123
IV.3.1. Élmény- és üdülőközpont súlyponti akcióterület Dévaványa elsőként fejlesztésre kijelölt akcióterülete az Élmény- és üdülőközpont súlyponti akcióterület, melyen a Varázskapu projekt megvalósítását határozta el a város önkormányzata, ami a következőkben részletesen bemutatásra kerül. A projekt alapcélja a kistérségek lakosságának vidéki életformából adódó, művelődés területén
mutatkozó
hátrányainak
csökkentése.
Ennek
érdekében
a
Varázskapu
épületkomplexumban többféle sportági aktivitást, szabadidő eltöltési lehetőséget tesznek elérhetővé, és hoznak szemléletformáló közelségbe az adott térség lakói számára. A Varázskapu multifunkcionális épületegyüttes modellje az Élmény- és Üdülőközpont Súlyponti
Akcióterület
középső
részén,
a
Farkas
Gyula
Közoktatási
Intézmény
(szakközépiskola és kollégium) épületétől északra épülne fel, mintegy 20 000 m2 területen. Az építmény minden oldalról közterülettel határolt, többségében használaton kívüli, Dévaványa
Város
Önkormányzatának
tulajdonában
álló
területen
létesülne.
Az
épületegyüttessel egy új, a település szerkezetébe harmonikusan beilleszkedő, valamint az egész kistérség számára sokoldalú szolgáltatást nyújtó központ jön létre. A létesítmény sport, szabadidő eltöltési célú elemei a következők: •
a szabvány kézilabdapálya méretéhez igazodó rendezvénycsarnok
•
kül- és beltéri sportpályák
•
egészségfejlesztési célra használható helyiségek
•
télen üzemelő jégpálya, amely nyáron köztérként funkcionál
•
extrém sportok űzésére alkalmas sportrámpa
Az említett egységeket a település – főként a középiskola –, valamint a kistérség további településeinek tornacsarnokkal nem rendelkező iskolái, a térség lakossága, sportegyesületei
és
versenysportolók
vennék
igénybe.
Hasznosítása
rendezvények,
sportrendezvények, versenyek tartására, illetve sportolási célra bérbeadással történne. A sportolási, szabadidős elemeket egészítik ki az alábbi helyiségek, valamit szolgáltatások: •
orvosi szakrendelők: nőgyógyászati, szemészeti, kardiológiai és egyéb magánorvosi szakrendelések
124
A szakrendelések tervezésénél az épületegyüttes nem csak a közvetlen környezet, hanem a térség és a régió igényeire, befogadó képességére is tekintettel van. A három darab orvosi rendelőből és egy közös előtérből álló egészségügyi központ külön egységként szerepelne az egyik üzleti szárnyban. •
étterem Az éttermet ellátó konyha a település oktatási-nevelési intézményeinek (elsőként a szomszédos középiskolának) igényeit is ki tudná elégíteni, illetve szolgáltatása a környező települések lakosai és a városba látogató szállóvendégek részére is értékesíthető lenne.
•
internet kávézó és büfé
•
szálloda A 15 szobás szálló épületében akár 40 fő egyidejű, minőségi elszállásolására nylik lehetőség.
•
szolgáltató és kereskedelmi egységek: élelmiszerüzlet, fodrászat, kozmetika, cipész-kulcsmásoló, elektronikai műszerész, órajavító, könyv-, virág- és ajándékbolt, cipő- és divatárubolt, stb.
•
irodák,
közcélú
szolgáltató
helyiségek
(gépjárművezető
képzésre,
felnőttképzésre, nyelvtanfolyamra, kiscsoportos civilszervezeti foglalkozásokra alkalmas helyiségcsoport) •
játszótérrel ellátott, fásított park
A Varázskapu modell közcélú tevékenységeket is magába fogadna, ezért a tervek szerint az üzleti szárnyban helyet kapna például a helyi vidékfejlesztési iroda, gyermekjóléti központ, turisztikai, illetve munkaerő-piaci információs pont. Az épületegyüttesben biztosított, hátrányos helyzetű csoportok által is egyenlő eséllyel igénybe vehető sportolási tevékenységeknek köszönhetően javul az adott térség lakosságának fizikai, szellemi és lelki egészségi állapota, ezen keresztül nő a térség versenyképessége és foglalkoztatottsága. A létesítmény által biztosított mozgásformák, rendezvények jelentősége a betegségmegelőzés, egészségfenntartás fejlesztési terén alapvető. Adottságai alapján a létesítmény alkalmas térségi kulturális rendezvények, szórakoztató programok megtartására, tanfolyamok szervezésére, illetve az információs társadalom által kínált lehetőségek hátrányos helyzetű rétegekkel történő megismertetésére.
125
IV.4. FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK A fenntartható fejlődést minden korszerű és működőképes fejlesztési koncepció szem előtt kell tartsa. Nem elég csupán a lakosság és a különböző érdekeltségű csoportok igényeinek kielégítésére való törekvés, hiszen az erőforrások végletekig történő kiaknázása megakadályozza, hogy a következő generációk számára ezen erőforrások hasonló minőségben és mennyiségben való elérhetőségét és felhasználhatóságát. Ennek
értelmében
az
ipari
tevékenységek
környezetszennyező
hatásainak
minimalizálását, valamint a természetes közegében életteret igénylő állat- és növényvilág háborítatlanságát minden fejlesztési elképzelés szem előtt tartja, és nem áldozza föl a hosszú távú fenntarthatóságot a rövidtávú haszonszerzésért. A közvetlen települési környezet képezi az ember mindennapi életterét, a települési közterületek (utak, járdák, parkok állapota) rendezettsége, tisztasága, a megfelelő növényzet – elsősorban őshonos, tájba illő fafajok felhasználásával - nagymértékben javíthatja az ott élők közérzetét. Továbbá általánosan jellemző, hogy tisztaság és a növényzet számottevően növeli az ingatlanok értékét is, jelentős szerepe van a káros környezeti hatások, a porterhelés, a gáz állapotú szennyező anyagok és a zaj csökkentésében. Általánosan megfogalmazott cél tehát kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. A cél megvalósítása érdekében a következő feladatok elvégzése szükséges: •
Az önkormányzatnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, és be kell tartatnia a rendeletben szabályozott közterületek tisztántartásának rendjét.
•
A folyamatosan használaton kívüli, beépítetlen belterületi magáningatlanok rendben tartására, gondozására kötelezettség előírása.
•
A településen közterület-felügyelők felelősek a köztisztaság fenntartását szolgáló rendelet betartásáért. Feladatuk még hatékonyabb ellátása érdekében növelni és fejleszteni kell a műszaki, tárgyi, jogi és anyagi feltételeket. A szemetelőkkel szemben hatékonyabb fellépéssel, tettenéréssel és bírság kiszabásával célszerű küzdeni.
•
A településen szemétgyűjtők kihelyezéséről és folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell. A kihelyezésnél és pótlásnál figyelembe kell venni a jelentkező lakossági igényeket. Ezzel a forgalmas közterületeken képződő
126
hulladék kulturált gyűjtése és elszállítása megoldható lenne. Továbbá szankciókkal kellene sújtani a drága szemétgyűjtő edényeket megrongálókat. Dévaványa Város Önkormányzata kiemelten fontos környezetvédelmi céloknak az alábbiakat tekinti: -
a hulladékok kezelésének korszerűsítése,
-
a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztésének folytatása,
-
felszín alatti vizeket veszélyeztető tevékenységek visszaszorítása,
-
regionális vízműkutak vízbázisának védelme és a gazdasági fejlesztések lehetőségének biztosítása, a lakóterületek védelme mellett.
Ezen célok a fejlesztések során is fokozott figyelmet kaptak.
127
IV.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI A településközi koordináció megvalósítására elsősorban a Szeghalomi Kistérség Többcélú Társulás keretében van lehetőség. A településközi együttműködések keretében számos feladatellátás és fejlesztési tevékenység valósul meg. A társulás feladatait a Szeghalmon működő kistérségi irodában tevékenykedő munkaszervezet látja el. Központi költségvetés az éves költségvetési törvényben támogatást annak a kistérségi társulásnak, amely a legalább az oktatás és nevelés, a szociális ellátás, egészségügyi ellátás és területfejlesztés feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik. A Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás a következőképpen látja el ezeket a feladatokat: •
Egészségügy: Központi orvosi ügyelet működik Szeghalmon, további két településen – Dévaványán és Vésztőn – mentőtiszt szolgálat üzemel. Pályázati forrásból vásárolt üzleti helyiség, 3 gépkocsi és a szakmai előírásoknak megfelelő műszerpark biztosítja az ellátás színvonalát. A központi orvosi ügyeletben nem vesz részt Bucsa és Ecsegfalva. Az ügyeleti ellátásra – melynek költségei jelenleg az önkormányzatokat nem terhelik, mivel azt az OEP által nyújtott támogatás fedezi – a SANI-MED TRANS Kft-vel kötött szerződést a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás.
•
Területfejlesztés: A területfejlesztési feladatok ellátását minden település elvállalta, hiszen ez az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás által eddig is megoldott volt. A 2004. évi LXXV. Tv. törvény kimondja, hogy azokban a kistérségekben, ahol többcélú kistérségi társulás működik, ott az a kistérségi fejlesztési tanács feladat- és hatásköreit is lássa el, mely a következőkben áll: a kistérség területén a társadalmi, a gazdasági, a környezeti fejlesztés érdekében összehangolja a helyi önkormányzatok, és azok területfejlesztési társulásait és területen
működő
gazdasági
szervezetek
fejlesztési
elképzeléseit.
128
•
Szociális ellátás: A társulás csak a személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátási formákat, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes gyermekjóléti alapellátások közös fenntartását vállalta:
•
családsegítés
nappali ellátás: idősek klubja és házi segítségnyújtás
gyermekjóléti szolgáltatás
Közoktatás: Az alábbi közoktatási egységek ellátását végzi a többcélú társulás: o általános iskolai oktatás o pedagógiai szakszolgálat -
nevelési tanácsadás
-
logopédiai ellátás
-
gyógytestnevelés
-
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés
129
IV.6. PARTNERSÉG Az önkormányzat munkatársai, valamint a különböző szakterületeket magukba foglaló irodák hatékonyak részt vettek a dokumentum kidolgozásában. Ez elsősorban az elemzésekhez szükséges adatbázisok előállításában, valamint a részdokumentumok ellenőrzésében nyilvánult meg. Jelen program előkészítése tágabb értelemben már 2009-ben megkezdődött. A tervezésbe primer információk tekintetében bevonásra került a település és a Szeghalomi kistérség lakossága, valamint bizonyos szegmensek tekintetében a város egyes gazdasági szereplői, továbbá az oktatási és kulturális szféra képviselői. A fejlesztések társadalmi részvételt és a gazdasági erő bevonását is igénylik. A fejlesztések támogatásában és azok megvalósításában kulcsszerepet játszik a civil társadalom is. A funkcióbővítő fejlesztések a város szolgáltatásközpontúságát és a szolgáltatások színvonalának minőségét emelik. Fontos, hogy a civil társadalom célja, szándéka összetalálkozzon az önkormányzat és a gazdasági szféra fejlesztési elképzeléseivel. Jelen dokumentum a helyi társadalom bevonásán túl illeszkedik az európai uniós, hazai, regionális, kistérségi és helyi koncepciókhoz. Illeszkedik a koncepciókban meghatározott irányelvekhez vagy azokkal nem összeférhetetlen. A településközi koordináció a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás 2004-es megalakulása óta folyamatosan koncepciókat dolgoz ki a kistérség fejlődésének elősegítésére. Erős összetartó erőt jelent, hogy a települések közös célnak tekintik a gazdasági elmaradottságból származó hátrányok és a munkanélküliség enyhítését.
130
Fenti dokumentum az Educatio Bene Kft. szellemi terméke, és része a Dévaványai Varázskapu Projekt pályázati tanulmánynak, amely az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által lefektetett követelményrendszer alapján készül az Educatio Bene Kft. kivitelezésében. A fenti tanulmány sokszorosítása, vagy hivatalos közzététele kizárólag az Educato Bene Kft. hozzájárulásával történhet. Kivétel ez alól Dévaványa Város Önkormányzata, vagy annak intézményei, melyeknek jogosultsága van az anyag közzétételére. © Educatio Bene Kft.
Budapest, 2010. március 25.
131
