DÉVAVÁNYA RENDEZÉSI TERVET MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

1

DÉVAVÁNYA RENDEZÉSI TERVET MEGALAPOZÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2

Megbízó: Békés Mérnök Kft Békéscsaba, Pásztor u. 34.

Tervező: Tér és Terület BT. Gyula, Hajnal utca 25.

Településtörténet, regionális kapcsolatok, népesség, intézményellátás: Torma Gyöngyi okl. építészmérnök TT-1/04-0135/2001

__________________________

Energiaellátás, távközlés: Szrnka János vill. tervező V-1 04 0033

__________________________

Tájhasználat, zöldterületek: Várkonyi Adrienn okl. tájépítész mérnök K-2/04-0220/2001

__________________________

Közlekedés: Fehér Géza közlekedéstervező K1d-1/04-0043

__________________________

Közművek: Mult József vízellátási, csatornázási üzemmérnök VR1, VCs1-1, VCs2-1, VCs4-1, GSZFG 04-0061-96 __________________________ Környezetvédelem: Tóth Ferenc környezetvédelmi szakértő KF-04-183-96, KTM 108/96

Gyula, 2002. szeptember hó

__________________________

3

Tartalomjegyzék

Vizsgálat A település elhelyezkedése, településtörténet Tájhasználat Népesség, intézményellátottság Közlekedés Belterületi zöldfelületek Víz-, szennyvíz-, gázhálózat, vízrendezés Környezetvédelem

4. oldal 5. oldal 8. oldal 13. oldal 21. oldal 24. oldal 29. oldal 29. oldal

Fejlesztési koncepció Célok Tájfejlesztés, tájrendezés Lakóterületek fejlesztése Intézményhálózat fejlesztése Gazdasági területek fejlesztése Belterületi zöldfelületek fejlesztése Értékvédelem Közlekedés-fejlesztés A közműellátás fejlesztése

41. oldal 42. oldal 42. oldal 43. oldal 43. oldal 44. oldal 44. oldal 45. oldal 45. oldal 46. oldal

4

VIZSGÁLAT

5

A település elhelyezkedése, településtörténet

6 A település elhelyezkedése, térségi kapcsolatok Dévaványa város Békés megye észak-nyugati részén helyezkedik el, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozásánál. A település igazgatási területe 21.673 ha, melyből 717 ha a beltrület. A település közigazgatási határa szomszédos északról Kertészszigettel és Ecsegfalvával, nyugatról a szolnok megyei Túrkevével, valamin Gyomaendrőddel, délről és keletről, Körösladánnyal,és Szeghalommal Dévaványa tagja az Észak-Békési Térségfejlesztési Társulásnak és annak egyben székhelye is. A térségfejlesztési társulás tagjai emellett Bucsa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Ketészsziget, Körösladány, Szeghalom és Vésztő települések. A térségfejlesztési társulás elkészítette gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és ökoturisztikai fejlesztési programját. A településfejlesztési koncepció kialakításánál ezeket is figyelembe vettük. Békés megye területrendezési tervében Dévaványa részleges kistérségi funkciót ellátó központként szerepel. Emellett kiemelt nagyságrendben szerepel az igazgatási területe mint védett természeti területek, ökológiai folyósok övezete. Érzékenység szempontból kiemelten fontos a teljes igazgatási terület. Kulturális örökség szempontjából megyei jelentőségű terület. Az igazgatási területe belvízzel erősen veszélyeztetett kategóriába lett besorolva. A település rövid története Dévaványa közigazgatási területén százas nagyságrendű régészeti lelőhely található. A régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott hely. A Tisza és a Körösök szabályozása előtt a magasabban fekvő részei jól védhető lakóhelyet adtak az embereknek. Ezt a vízjárta településszerkezetet jól megőrizte a település belterületének észak-keleti része, melyet már az 1987-ben a Békés Megyei Tervező Vállalat által készített ÖRT is szerkezeti védelemben részesített. Írásos formában először az 1330-as évek elején említik a települést Jana falu néven.1334-ben már a Vana név szerepel. Ekkor a település Békés megyéhez tartozott, de 1422-ben Heves megyéhez csatolták. A XVI. század elejére a térség egyik legjelentősebb települése volt. A török hódoltság alatt is viszonylagos védettséget élvezett, így Ványa gazdasági fellendülése töretlennek mondható. Ezt jelezte, hogy a település lakói hosszabb ideig képesek voltak elviselni a többszörös adóztatást. 1618ban mezővárosi rangot kapott. A település 1723-tól szerepel hivatalosan mint Dévaványa. A község lélekszámának növekedése mellett a jobbágyság számaránya elenyésző volt. Bár már a XVII. században is mezővárosnak említik, hivatalosan 1774-ben kapta meg ezt a rangot, melyet l872-ig őrzött meg. Ismételten városi rangot az 1999-es kezdeményezése alapján kapott a település. 1793-ig csak a református egyház volt jelen a településen, hiszen a római katolikus egyház helyi közössége ebben az évben jött létre. A XIX. század első felétől az izraelita hitközség is jelen volt a településen. Az 1848-49 forradalom és szabadságharc leverését követően közigazgatási átszervezést hajtottak végre. Ennek során külön választották Heves és Külső-Szolnok megyéket, Dévaványát pedig az összevont Békés-Csanád vármegye szeghalmi

7 járásához csatolták. A járási összeírás szerint ekkor 8165-en laktak. 1876-ban ismét közigazgatási átszervezés történt, melynek során a megalakított Jász-NagykunSzolnok vármegyéhez csatolták Dévaványát. A századfordulón a lakosságszám gyarapodása jelezte Dévaványa népességvonzó és megtartó képességét. A polgárosodást a kereskedelem, a szolgáltatások bővülése, a civil szervezetek növekvő száma jelezte és segítette elő. 1945 után Dévaványát tudatosan visszafejlesztették, nagyközségből községgé minősítették vissza. Újbóli megerősödését az 1985-ben létrehozott önkormányzati társulás jelezte, melyben Dévaványa térségi vezető szerepet vállalt. Értékvédelem Amint már a történeti részben is említettük, Dévaványa közigazgatási területén százas nagyságrendű régészeti lelőhely található. Ezek a lelőhelyek különböző jelentőségűek illetve védettségűek. Országosan nyilvántartott a műemlék jellegű katolikus templom. Emellett számos olyan a település századfordulós időszakából származó épülete, építménye van a településnek, melyek méltóak a helyi védelemre. A település szerkezete – ahogyan a történeti részben ismertettük – megőrizte a vízjárta halmazos szerkezetet.

8

Tájhasználat

9 Természeti adottságok Dévaványa közigazgatási területe a Berettyó-Körösvidék középtáján belül két jól elkülönülő kistájhoz, a Körösmenti-síkhoz és a Dévaványai-síkhoz tartozik. A vizsgált terület a Hortobágy-Berettyó-Körös között elhelyezkedő alacsony, ármentes síkság. A felszínt a magassági viszonyoktól függően ártéri, mocsári agyag, lösziszap, ill. elszikesedett infúziós lösz fedi, melyhez lokális jellegű téglaagyagkészlet kapcsolódik. A terület talajtípusait a domborzat és a vízrajzi adottságok határozzák meg. Dévaványa területe magasabb helyzetű folyóhátak és hordalékkúp maradványok közé zárt, gyenge lefolyású szikes puszta. Talajai többnyire sztyepesedő réti szolonyecek és szolonyeces réti talajok, az előbbi a IX., az utóbbi a VII.-es termékenységi osztályba tartozik. A terület kis részén (főleg a D-i területeken) a réti talajok a jellemzőek, melyek a VI. talajminőségi kategóriába tartoznak. Rossz vízelvezető képességük miatt felületükön gyakran keletkeznek vízállások, belvizek, ami a szikesedés folyamatát (réti szolonyec talaj kialakulását) indította el. A szikes talajok a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmasak, legkedvezőbb esetben is csak a VII. talajminőségi kategóriába tartoznak. A talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak kedvezőbbé tétele, valamint a belvízveszély megszüntetése végett a külterület egy részén meliorációs munkákat végeztek. A terület mezőgazdasági potenciálja a szikesség miatt kicsi. A vizsgált terület éghajlata mérsékelten meleg, száraz, kontinentális jellegű. Az évi napfénytartam 2000 óra körüli. Az évi középhőmérséklet 10,3-10,4 °C, a tenyészidőszaké 16,8-17,0 °C. A vizsgált területet a szélsőséges hőmérsékleti ingadozás jellemzi, az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,1-34,4 °C, a minimumoké –16,7 °C. A csapadék évi mennyisége 540-570 mm körüli, egyenetlen eloszlású. A leggyakoribb szélirány az északi, északkeleti és a déli, átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. A kistájak folyói (Hortobágy-Berettyó, Körös) közül egyik sem határolja. A terület csatornákkal sűrűn behálózott, jelentősebb mellékvize a Folyáséri-főcsatorna, Nagyéri-mellékcsatorna. Csapadékosabb időszakokban a talajok kötöttsége, rossz vízvezető képessége miatt belvizek veszélyeztetik a területet, melynek elvezetéséről kiépített csatornarendszer és szivattyútelepek gondoskodnak. A talajvíz érdekes módon elég mélyen fekszik (néhol 6 m), ami a sűrű csatornahálózat hatása, mennyisége nem számottevő. A fenti adatok a térség száraz jellegét tükrözik. Növényföldrajz A vizsgált terület növényföldrajzi szempontból az Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásába (Crisicum) tartozik. Jellegzetes potenciális erdőtársulásai a partmenti bokorfűzesek (Salicetum triandrae), a fűz-nyár-égerligetek (Salicetum albae fragilis hungaricum), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum) és a sziki tölgyesek (Pseudovino-Quercetum roboris). Sajnos a honos növényzetet a szántóföldi növénytermesztés érdekében végzett tevékenységek pl. vízrendezések elpusztították, az egykori gazdag növényvilágra a mezőgazdálkodásra alkalmatlan szikeseken található pusztai gyepek emlékeztetnek.

10 A tájhasználat értékelése Dévaványa nagyobb területe a Dévaványai-síkhoz, kisebb része a Körösmentisíkhoz tartozik. A település jellemzően mezőgazdasági jellegű, alföldi település. Külterületét két, területileg is jól elkülönülő tájhasználat: • a szántóföldi növénytermesztés, valamint • a természetvédelmi célú területhasznosítás jellemzi.

Dévaványa mocsaraktól, zsombékos nádasoktól körülvett helyen egy szigetre települt. A terület nagy része hajdan a térséget sűrűn átszövő Körösök, Berettyó és mellékvizeik területe volt. Már az első katonai felmérés térképén jól érzékelhető azt akkori tájszerkezet, legfontosabb erek a Nagy-ér és a Katalszeg-ér, melyek szeszélyesen kanyarognak a település környékén. A tájat nagykiterjedésű tavak, nádasok, mocsarak, rétek, erdők uralták, csak kis részt szántó területek, a táj képét a buja növényzetű, gazdag állatvilágú vizes élőhelyek határozták meg. Helytörténeti anyagokban is hasonlókat olvashatunk: „a lápi talaj kiemelkedő részein nyírfák, égerek és hatalmas fűzek látszottak, a magasabb vízmentes részeken pedig hatalmas őstölgy erdők területek el, szil és kőrisfákkal vegyesen”. A természeti környezethez alkalmazkodó lakosság között sok volt a halász, csíkász, rákász, pákász, darvász, solymász, békász, méhész. A kiterjedt gyepterületek miatt a lakosság egy másik része állattartással (szarvasmarha és ló) foglalkozott, mely a XIX. század második feléig külterjes formában folyt. A szántóföldi növénytermesztés elterjedésének a kedvezőtlen természeti adottságok (időszakos elárasztás, pangó belvizek keletkezése, nehezen művelhető, rossz vízvezető képességű talaj) szabtak gátat. A Berettyó vízszabályozási munkálataihoz 1896-ban fogtak hozzá. A folyószabályozások, lecsapolások lehetővé tették a külterület nagy részének művelés alá vonását. Ennek következtében az utóbbi száz évben a szántóföldek aránya ugrásszerűen megemelkedett a természetes növénytakaróval fedett területek rovására, amely a táj képét gyökeresen megváltoztatta. A tájszerkezet változása jól nyomon követhető az alábbi földhasználati adatok vizsgálatával. 1851-ben Fényes Elek leírása szerint „Dévaványa határa 47.000 kat. hold, amelyből szántó 7.000 hold (14,9 %), legelő 12.000 hold (25,5 %), szőllő 250 hold (0,5 %), nádtermő rét 5.400 hold (11,5 %), a többi része a határnak (azaz 22.350 hold – 47,6 %) amikor nincs rajta víz, kaszáló”. Az 1987-es ÖRT szerint a külterület 20.956 ha, ebből szántó 14.869 ha (70,9 %), gyep 4.534 ha (21,6 %), kert és gyümölcsös 68 ha (0,33 %), erdő 375 ha (1,79 %). A fenti földhasználati adatok vizsgálatából kiderül, hogy a vízrendezések előtt a szeszélyes vízjárás következtében a folyamatosan művelhető terület 1851-ben az egész határnak mindössze 15 %-át tette ki, ekkor a gyep és a kaszálóterületek 73,1 %-ot foglaltak el, ezzel szemben napjainkban a külterületnek kb. 71 %-át borítják szántóterületek és a gyepterületek 21,6 %-ban fordulnak elő. Megállapítható tehát, hogy ma a szántóterületek uralják a tájat (annak ellenére, hogy a szántóterület aranykorona értéke hektáronként csak 19,3). Dévaványa esetében szerencsés adottság, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek – melyek gyepeknek

11 maradhattak - viszonylag nagy egységben fordulnak elő, így jó adottságul szolgálhatott a túzok élőhelyeként. A szántóterületek mennyiségében és minőségében a tagosítás eredményezett újabb változásokat. A településen működő termelőszövetkezetek (Lenin Mgtsz., Aranykalász Mgtsz.) hatalmas táblákat műveltek egyben, a fejlett agrotechnika (gépesítés, kemikáliák használata) és a talaj adottságainak kedvezőbbé tétele céljából végzett melioráció a termésátlagok növekedését eredményezték. A természetes növénytársulásokkal fedett területek egy része éppen a táblák összevonásának és egyben művelésének esett áldozatul. A mezőgazdasági termelés szerkezetében újabb változást a rendszerváltás eredményezett. A külterületi földek kárpótlás során sok tulajdonos kezébe kerültek. Az Aranykalász 1992-ben alakult át mezőgazdasági szövetkezetté, azóta szövetkezeti részaránytulajdonban lévő földeken gazdálkodnak, ill. egyénektől és az államtól bérelnek termőterületeket. A régi Lenin Mgtsz. Róna Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet néven élt tovább, ma pedig AGRODÉVA KFT. néven működik, szántóföldi növénytermesztéssel és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozik. A külterület nagy részén a mezőgazdaságilag művelt területek viszonylag egybefüggő nagy tájszerkezeti egységeket alkotnak. A mezőgazdaságilag hasznosított területek fontosabb termesztett növényei a búza, kukorica, lucerna és a napraforgó. Az összeérő szántóterületek kultúrsztyepp jelleget kölcsönöznek a tájnak, melyet a gyepterületek nagy egybefüggő foltjai oldanak és tesznek barátságosabbá. A szántóterületek kiterjedésének növekedésével jelentősen lecsökkent az egykor nagykiterjedésű felületeket borító gyepterületek (rétek, legelők, kaszálók) aránya, melyek hajdan az állattartás színterei voltak. Itt tenyésztették a legjobb magyarfajta szarvasmarhákat, később megkedvelték az ún. verestarkát, amely több tejet adott. Tartottak juhot is, mind a szarvasmarha, mind a juh, nyári legeltetésre és téli takarmányozásra volt beállítva. Az állattenyésztés akkoriban még vezető helyen állt a mezőgazdasági ágazatok között. A tagosítás után az állatállomány összetétele megváltozott, a legelőterületek csökkenésével az állatállomány is csökkent. Ma már kevesebb helyen foglalkoznak nagyobb számú állat tartásával, aminek a kismértékű támogatások, az állattartással járó sok munka és kis haszon az oka. Dévaványa külterületi gyepeinek legnagyobb része ma a Körös Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, e területi egységet mint a dévaványai-ecsegi pusztákat említik. A tájra jellemző sajátosságok átörökítése érdekében a nemzeti parkos területeken hazai ősi állatfajtákat, a bivalyt, a szürkemarhát külterjes formában tartják. A dévaványai-ecsegi pusztákon a kialakult sajátos élővilág (növény- és állatvilág) miatt mint mezőgazdasági területeken a természet érdekei élveznek elsőbbséget. A mezőgazdasági tevékenységekhez szorosan hozzátartoznak a majorok. Jelenleg Dévaványa külterületén 9 mezőgazdasági telephelyen foglakoznak állattartással (szarvasmarha, sertés, juh) és ehhez kapcsolódó feldolgozással, ill. tárolással. A mezőgazdasági telephelyek mellett jelentős tájszerkezeti elemek a családi gazdaságok létesítményei, az alföldi táj arculatát meghatározó tanyák. Helytörténeti forrásokból tudjuk, hogy az egykori mocsárvilág megszűntetését, a vadvizek levezetését az 1860-70-es években kezdték meg, majd a Berettyó szabályozására 1896 után került sor. E vízrendezési munkálatok nagymértékben megváltoztatták a ványai

12 határt, a mocsárvilág és a gyepeken az addigi szinte kizárólagos állattartás helyett vagy mellett elkezdődött a nagy arányú földművelés, gabonatermesztés. Eltűntek a kint telelő pásztorok, a rákászok, csíkászok, vadászok és darvászok. Egymás után kezdtek épülni a kisebb, nagyobb tanyák, melyeket a községtől való nagy távolságok tették elsősorban szükségessé. 1910-ben 540 tanya, 1945-ben 616 tanya volt a ványai határban. Ma is vannak tanyák a ványai határban, de közel sincs oly nagy számban. Az eltérő okok és igények miatt ma már nem a településtől távoli részek a tanyásodottak, hanem a település közeliek, ill. az út és közművek mellettiek. Az itt élő emberek a környező földek műveléséből, esetleg állatok tartásából élnek. A működő tanyák általában rendezettek, gondozottak, állapotuk megfelelő, jól fásítottak, a tájképben meghatározó elemek. A magára hagyott tanyák omladozó épületei azonban kedvezőtlen látványt nyújtanak. Dévaványa közigazgatási területén az erdők egykor nagyobb területeket borítottak, ezek egyrészt a vízfolyásokat kísérő puhafás erdők, másrészt a magasabb területeken lévő keményfás, tölgy-kőris-szil ligeterdők, ill. sziki tölgyesek lehettek. Az erdőterületek csökkenése szorosan összefügg a folyószabályozással, a lecsapolással és a szántóterületek térhódításával. Napjainkban az erdők területi részaránya 1,8 %, mely a megyei kb. 4 %-ot is jóval alulmúlja. A meglévő erdőterületek viszonylag kis területű foltokban fordulnak elő. A telepített erdők kiterjedése elenyésző, az erdősávokat, erdőfoltokat idegen fafajok, többnyire fehérakác (Robinia pseudoacacia), nemes nyár (Populus x canescens) alkotják. A település közigazgatási területének meghatározó tájszerkezeti elemei a vízgazdálkodási területek. A térség lecsapoló csatornarendszerrel sűrűn behálózott. A II. katonai felmérés ábráján látható - jelentős tájszerkezeti elemek -, az erek helyén ma általában terephullám, nagyobb terepsüllyedés tapasztalható, az egykori vízfolyás ezáltal mint tájképi elem újra megjelenik. A vizsgált terület jelentősebb mellékvize a Folyáséri-főcsatorna, a Nagyéri-mellékcsatorna, a Doszta-Felsőréhelyi összekötőcsatorna, a Nagyködmönös-Görbesziget-Cserepesi mellékcsatorna és a Sártó-Gabonás mellékcsatorna. Táji, természeti értékek A dévaványai táj szépsége, az emberi tevékenység nyomán kialakult tágas puszta végtelenségével még a felületes szemlélőt is csodálatra készteti. Dévaványa közigazgatási területén található természeti értékek közül méltán a legjelentősebb az országos védettséget élvező dévaványai-ecsegi puszták, mely az 1997-ben 9. nemzeti parkunkként alakult Körös-Maros Nemzeti Park része. Az óriási kiterjedésű, tágas gyepek jó élőhelyül szolgálnak - Európa legsúlyosabb madarának - a túzoknak. Dévaványa az itt előforduló túzokpopulációnak köszönheti európai hírnevét. Az itt létesült Túzokrezervátum feladata a kipusztulóban lévő túzokok szabadtéri állományvédelme és zárttéri tenyésztése, majd a szaporulat visszavadítása, ill. a látogató központban a tájtörténet, a túzokvédelem bemutatása. A túzokok elterjedési területének és egyedszámának csökkenése a modern mezőgazdaság fejlődésével, a gépesítéssel és a kemikalizált agrotechnika megjelenésével párhuzamosan történt. A túzok élőhelyéül szolgáló tágas puszták kiterjedését csökkentették, az élőhelyek

13 jellegét megváltoztatták. A kísérleti céllal létesült Túzokrezervátum feladatait jól teljesíti, ma a populáció kb. 370 egyedszámú. A dévaványai-ecsegi puszták területe jelenleg 8.526 ha, melynek nagy része, 8.254 ha Dévaványa közigazgatási területén fekszik. A védelem alá eső területeken az agrárkosbor, a macskahere, a réti őszirózsa, a sulyom, a tündérfátyol, a rucaüröm, a sziki kocsord, a nyúlánk sárma, a gímpáfrány védett növényfajok találhatóak. E területen a fokozottan védett állatfajok száma meghaladja a harmincat. Ezek közül kiemelhető a túzok, a szalakóta, a réti fülesbagoly, a kuvik, a kis- és nagykócsag, a hamvas rétihéja, a réti- és parlagi sas, a vándorsólyom és a vidra. A védett területen további értékmegőrző tevékenységet is folytatnak, ezek közül megemlítendő a Nemzeti Park azon törekvése, hogy az ősi háziállatfajták – pl. szürke marha, bivaly - fenntartására, tenyésztésére irányul. Állattartással a Nemzeti Park területén működő mezőgazdasági majorban foglalkoznak. Jelenleg természetvédelmi oltalom alatt nem állnak, de a természetvédelem szempontjából értékes területek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Természetvédelmi törvény) értelmében az illetékes természetvédelmi hatóság (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság) által kijelölt, potenciális természeti területnek minősülő gyepterületek, erdők és nedves élőhelyek. E természeti területek környezeti adottságai, élővilága a NP gyepterületeihez, nedves élőhelyeihez hasonló, területükön Magyarország ritka, értékes társulásaival találkozhatunk. A természeti területek értéke a ritka növény- és állatvilág mellett a biológiai sokféleség fokozásában és a kedvező tájképi megjelenésben rejlik. A természeti területként nyilvántartott területek az intenzíven művelt szántóföldek közé ékelődve, szigetszerűen maradtak fenn. Fennmaradásukat annak köszönhetik, hogy ezek a területek általában a szántóföldi gazdálkodást megnehezítő, kedvezőtlen talajadottságokkal (szikes talaj) rendelkeznek, ezért a szántók térhódításának nem estek áldozatul. Sajnos e területek szigetszerű elhelyezkedésük, kis méretük miatt erősen veszélyeztetettek. Nagyobb léptékben vizsgálva az előbb említett természeti értékek (dévaványaiecsegi puszták és a potenciális természeti területek) jelentőségét megállapítható, hogy ezek Békés megye É-i területein szinte egy rendszert alkotnak. E rendszer fő (mag) területei a dévaványai-ecsegi puszták, a Körösvölgyi területek, a Bélmegyeri fáspuszta, a Vésztő-Mágori területek és a Biharugrai Halastavak. A magterületek között pedig a potenciális természeti területek jelentik a kapcsolatot, tehát ez utóbbiak jelentősége kis területük ellenére is óriási. Táji értékeknek tekintjük a természet-társadalom kapcsolatrendszerében kialakult tájalkotó elemeket. Táji értékek közé a közigazgatási területen található, a régi korok emlékét idéző kunhalmokat sorolhatjuk. Dévaványa közigazgatási területén - Szelekovszky László (1999): Békés megyei kunhalmai c. műve alapján - 61 db kunhalom található. A mű a megye kiemelt tájképi, kultúrtörténeti értékű kunhalmai közé sorolja a dévaványai Barcé halmot, mely a településtől Ény-ra fekszik, ma kb. 6 m magas és 70 m átmérőjű, a megye nagyobb jelentőségű halmai közé sorolja a Sártó-halmot, a Réhely-rabhalmot, a Lapanyag-halmot, a Borszeg-halmot, a Berek-halmot, a Szik-halmot, a Köles-halmot, az Őr-halmot és a Hajós-halmot.

14 Bár a kunhalmok jegyzéke még nem készült el, a Természetvédelmi törvény erejénél fogva a település közigazgatási területén található kunhalmok országos jelentőségű védettséget élveznek. Táji értéknek nevezhetjük az ember beavatkozásának következtében, az egykori vízfolyások helyén kialakult terephullámokat. Ezek a tájképet teszik érdekesebbé, barátságosabbá, így tájképi szempontból egyedi tájértékként jelentkeznek. Értékes táji elem a Gabonáspusztai-halom közelében, a műút É-i oldalán lévő ligetes tölgyes, melyet ma kaszálóként használnak.

15

Népesség, munkaerőhelyzet, intézményellátottság

16 A népességszám alakulása A település népességszámának alakulása szorosan összefügg a végbemenő történeti, gazdasági folyamatokkal, hűen tükrözi azokat. Nyilvánvaló, hogy a település népességmegtartó képességét csak úgy lehet növelni, ha erősítjük a gazdasági hátteret. A részletes demográfiai adatok értékelésével ezek a folyamatok is láthatóak, valamint becsülni lehet a jövő adatait. A lakónépesség számának változása évszám 1700 1828 1854 1900 1920 1941 1960 1970 1980 1985 1990 1999

népességszám 130 4.828 8.165 12.787 14.786 15.290 12.704 11.364 9.436 9.340 8.704 8.753

Az állandó népesség korcsoportos megoszlása az utóbbi tíz évben Év/korcsoport 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

0-2 éves 383 360 344 333 302 304 291 296 260 264

3-5 éves 425 427 387 374 355 353 332 296 296 289

6-13 éves 1080 1063 1066 1041 1043 1021 1014 1023 1015 967

14 éves 165 157 150 149 134 135 119 106 116 143

15-17 éves 533 532 494 474 460 434 419 388 358 339

18-59 éves 5261 5284 5299 5280 5298 5312 5312 5270 5262 5232

60-x éves 1793 1807 1830 1857 1904 1915 1922 1912 1903 1906

összesen 9640 9630 9570 9508 9496 9474 9409 9291 9210 9140

17

Az állandó népesség korcsoportos megoszlása az utóbbi tíz évben, százalékosan / korcsoport aránya éven belül / / az összes népesség aránya 1990-hez viszonyítva / Év/kor0-2 csoport éves% 4,0 1990 3,7 1991 3,6 1992 3,5 1993 3,2 1994 3,2 1995 3,1 1996 3,2 1997 2,8 1998 2,9 1999

3-5 éves% 4,4 4,4 4,0 3,9 3,8 3,8 3,5 3,2 3,2 3,2

6-13 éves% 11,2 11,1 11,1 10,9 11,0 10,8 10,8 11,0 11,0 10,6

14 éves% 1,7 1,6 1,6 1,6 1,4 1,4 1,3 1,2 1,3 1,6

15-17 éves% 5,5 5,5 5,2 5,1 4,8 4,6 4,4 4,2 3,9 3,7

18-59 éves% 54,6 54,9 55,4 55,5 55,8 56,0 56,5 56,6 57,1 57,2

60-x összesen éves% % 18,6 100,00 18,8 99,89 19,1 99,27 19,5 98,63 20,0 98,50 20,2 98,27 20,4 97,60 20,6 96,37 20,7 95,53 20,8 94,81

Természetes szaporodás az utóbbi tíz évben Év/ élveszületések esemény száma 117 1990 113 1991 105 1992 98 1993 86 1994 112 1995 101 1996 90 1997 72 1998 100 1999

Halálozások száma 134 122 136 144 118 129 140 147 129 128

természetes szaporodás -17 -9 -31 -46 -32 -17 -39 -57 -57 -28

18 Vándorlási különbözet alakulása Év/ odavándorláesemény sok száma 287 1990 232 1991 224 1992 189 1993 181 1994 202 1995 273 1996 260 1997 246 1998 242 1999

elvándorlások száma 408 289 286 255 251 298 241 259 239 280

vándorlási különbözet -121 -57 -62 -66 -70 -96 +32 +1 +7 +38

A település népességszámának alakulásából jól nyomon követhető, hogy 1945ig a település fejlődött, növekedett. Ezt követően – miután a rizshántolón és a téglagyáron kívül ipartelepítés nem történt – a település fogyásnak indult. Ha az adatokat részletesen is megvizsgáljuk, a népességszám csökkenése az 1980-as évekig volt a legnagyobb arányú, ettől kezdve a csökkenés ugyan tovább folytatódott, de lassuló ütemben. Az előző településrendezési terv adataiból is ismert, hogy a ’80-as években a természetes szaporodás pozitív előjelű volt a településen. A fenti táblázatokból viszont jól látszik, hogy a ’90-es évekre ez nagymértékben negatívvá változott, tehát természetes fogyás alakult ki. Míg a ’80-as évekig csak az elvándorlás alakította a népességszám csökkenését, addig a ’90-es években már kettős negatív hatás jelentkezett. Ezzel együtt elmondható, hogy a ’90-es évek legvégére fokozatosan mérséklődött ez a kettős negatív jelenség és vándorlásban a beköltözők száma, igaz , hogy kis mértékben, de ma már meghaladja a településről elköltözőkét. Bár a településen nem alakult ki számottevő ipar, ennek ellenére a munkanélküliek száma az 1993-as több mint 900 főről az évtized végére 500 alá csökkent. Emellett ugyan figyelembe kell venni a jövedelempótló támogatásban részesülők számát is, de itt is elmondhatjuk a ’93-as l86 főről számuk az évtized végére 128-ra csökkent. Ez a mérséklődés nyilvánvalóan abból származik, hogy Dévaványa mint kistérségi központ számos intézménnyel bővült, melyek új munkahelyeket is jelentettek egyúttal. Az intézményi munkahelyek mellett együttműködve a Dél-Alföldi Regionális Munkaerőfejlesztés Képző Központtal átképzésekkel és tanfolyamokkal sikerült munkához juttatni a településen élőket.

19 Intézmény ellátottság Igazgatási intézmények A Polgármesteri Hivatal elhelyezkedése megfelelő. A hivatalnak helyet adó épület nagysága, műszaki állapot már nem felel meg az igényeknek és az elvárásoknak. Rendőrőrs működik a településen, a Szarvasi Rendőrkapitányság alosztályaként. Nagysága, állapota mind létszámban, mint műszakilag megfelelő. Egészségügyi és szociális intézmények A korábbi szülőotthon épületében működik a központi orvosi rendelő. Itt két háziorvosi rendelő és védőnői szolgálat üzemel. Két háziorvosi és két fogászati rendelő működik még az orvosi lakásokhoz kapcsolódóan. A négy felnőtt háziorvosi, a két gyermek háziorvosi státusz elegendő a népességszám megfelelő színvonalú kiszolgálására. Tendencia, hogy az orvosi rendelők az orvosi lakásokhoz kapcsolódva alakulnak ki ismét. Szakorvosi ellátás nem működik, a népességszám miatt a jelenlegi egészség politikai viszonyok mellett nem lehet kialakítani. Kivétel ez alól a fürdőhöz kapcsolódó reumatológiai szakrendelés. Két gyógyszertár működik a településen. A népességszámnak megfelelő ellátást biztosít. Bölcsődei férőhely 10 főre biztosított, de több mint kétszer ennyi gyermek igényelné. Az idősek gondozására több otthon is, klub is rendelkezésre áll. Az idősek klubja nappali ellátást biztosít, az idősek otthona, valamint Békés megye Képviselőtestületének Szociális Otthona bentlakásos ellátást biztosít. Mindkét otthonban a helykihasználás 100 %-os, de a rendelkezésre álló létszámot meghaladja az igények száma. A népességszám alakulásából ez az igény növekedés törvényszerű. Oktatási intézmények A településen egy óvoda működik öt telephelyen 13 csoporttal. A helykihasználás 100 %-ot meghaladó. Általános iskolai osztályterem 43 van a településen. Öt telephelyen működik az iskola. Bár a gyermeklétszám az elmúlt évtizedben csökkent, mégis szükséges az osztálytermi kapacitás és a telephelyek megtartása a település beépített területének nagy kiterjedése miatt. Az önálló telephelyek folyamatos felújítása szükséges; ez el is kezdődött. Az önkormányzati iskola mellett a református egyház is működtet egy általános iskolát, melyben mintegy 180 tanuló tanul. 1998-ban nyílt meg Dévaványán az Eötvös József Gimnázium és Szakképző Iskola. Folyamatosan fejlődik, tornacsarnoknak eddig csak a terve készült el, feltétlenül szükséges lenne a mielőbbi felépítése. Ma már más településről is tanulnak itt gyermekek.

20 Művelődési intézmények Művelődési ház és mozi van a településen. Sem műszaki állapotában, sem programellátásban nem elégíti ki az igényeket, de a felújítása már folyamatban van. A könyvtár önkormányzati fenntartású. 34.000 darabos egységből áll az állomány. A város 16 %-a tagja a könyvtárnak. Helytörténeti gyűjteménye van a településnek. Magángyűjteményként jött létre, önkormányzati támogatással múzeummá fejleszthető. Önálló alapfokú művészeti iskola is van a településen, melynek fejlődése biztosított. Szolgáltató létesítmények Sok szolgáltatási tevékenység hiányzik a településen. Ezek kialakítására, létesítésére az önkormányzatnak közvetlen ráhatása nincs., Lakáshelyzet Dévaványa lakásállományának csaknem fele 1970-től újjáépült. Az össz lakásszám csekély mértékben növekedett, mert jellemző volt, hogy az új lakóépületeket a rossz műszaki állapotú épületek helyére, azok lebontása után építették fel. Így alakulhatott ki az a helyzet is, hogy 1990-ben , ha néhánnyal is, de több lakás volt mint 1999-ben. Ez a szám 1999-ben 3.326, így egy lakásra 2,75 lakos jut. Ez a szám elég magas, így számolni kell lakásépítési igényekkel. 1990-ben 21 új lakás épült a településen. Ez a szám 1999-re ötre csökkent. Az utóbbi időszak kedvezőbb hitelpolitikája mellett e téren is mérsékelt emelkedésre számíthatunk. A lakásállomány összességére elmondható, hogy a város központjában található néhány épülete kivételével a lakóépületek földszintesek, egy lakásosak. Emellett a tetőtér beépítés is jelen van.

21

Közlekedés

22 Közúti kapcsolatok A megye É-i részén fekvő fiatal város a térségi úthálózati kapcsolatokat tekintve nem túl kedvező helyzetben van. A legfontosabba és ezáltal a legforgalmasabba útvonala a 4205-ös összekötő út, mely Kisújszállás irányába a 4-es főúthoz vezet, Körösladány irányába pedig a 47-es főúttal biztosítja a kapcsolatot. Forgalmi terhelése nem éri el a 2000 E/nap értéket, így a felújítási és megerősítési feladatokon túlmenően a 2x1 sáv kielégíti az igényeket. A 4231 sz. összekötő út Gyomaendrőd irányába köti be a várost és ezzel a 46-os főúttal való kapcsolatot oldja meg. Forgalmi terhelése 1000 E/nap körüli. Jelentős felújításra szorul. A 4205 jelű útból ágazik le külterületen a 42033 jelű bekötő út, kiépített szakasza csak a megyehatárig tart, így nincs térségi jelentősége, forgalma igen kicsi, kiépítettsége alacsony szintű, elsősorban a mezőgazdasági forgalom használja. Szintén a 4205 jelű útból ágazik le, de belterületen a 42134-es bekötő út, mely elhelyezkedésénél fogva már jelentősebb belterületi forgalmat is levezet, ill. ipari, szolgáltató és egyéb igényeket is kielégít, térségi kapcsolata viszont nincs. A 42332 sz., állomáshoz vezető út igen rövid (~ 150 m). Forgalmi adatok nem állnak rendelkezésre, de fontos kapocs az országos közúthálózat és a vasút között. Belterületi úthálózat A város legfontosabb útvonalait az előző pontban tárgyalt országos közutak alkotják. Az összekötő utak belterületi szakaszain a keresztmetszetek és a műszaki paraméterek az általános igényeknek megfelelnek. A mellékutak, mint pl. a 42134-es út (Eötvös utca) egyes keresztmetszeteknél csak a „megtűrt állapot” kategóriába sorolhatók. A fentiek alapján a forgalmi út kategóriába sorolható a Körösladányi út – Árpád utca – Sport utca – Kisújszállási út, valamint a Gyomai út – Mezőtúri utca. Gyűjtő út kategóriájú a Szeghalmi út, Eötvös utca, Széchenyi utca, Kossuth utca, Köleshalmi utca, Rákóczi utca, Jéggyár utca. A többi utca a lakó- és kiszolgáló út kategóriába sorolható, részben kiépítetlenek. Autóbusz-közlekedés A tömegközlekedésben meghatározó szerepet játszó autóbusz-közlekedés helyközi kapcsolatai minden irányba megoldottak, míg a város főúthálózatától távol eső városrészek ellátása megoldatlan helyi járatok hiányában. Az alapellátásból hiányzik a megfelelő komfortfokozatú központi megállóhely, mely biztosítaná az egyes viszonylatok menetrendszerű kapcsolatát. Az autóbuszmegállók néhány kivételtől eltekintve nincsenek öbölbe helyezve, ami forgalombiztonsági szempontból kifogásolható.

23 Kerékpáros-közlekedés Az alföldi városokra egyébként is jellemző nagy kerékpáros-forgalom itt is érzékelhető. A városközpontban a Rövid utca – Kossuth utca között kiépült a kerékpárút, folytatása indokolt. Részletesebb tervi formában a jelenlegi hálózat áttekintése szükséges az Árpád utcán. Közúti kiszolgáló létesítmények A közúti forgalomhoz kapcsolódó létesítmény a MOL üzemanyagtöltő állomás, mely kapacitásában kielégíti a mostani igényeket, de korszerűsítése indokolt. Parkolás A városban összességében nem, de a városközpontban esetenként kevesebb a parkolóhely, mint a szükséges. A városközpontban koncentrálódó egységek igénylik a jó parkolási lehetőséget. A Sport utcában különösen a fürdő környékén jelentkezik nagyobb számú parkolási igény, melyhez jelenleg kb. 50 férőhely biztosított. Vasúti közlekedés A város csak vasúti mellékvonallal rendelkezik, de ez is fontos infrastrukturális kapcsolatot biztosít térségi vonatkozásban. A Gyomaendrőd – Dévaványa – Szeghalom – Körösnagyharsány vasútvonal összeköttetést biztosít egyrészt Budapest –Békéscsaba, másrészt Debrecen irányába. Bár ez a szállítási mód elmarad a közútitól, fontossága nem kérdőjelezhető meg, sem a személy-, sem a teherforgalom szempontjából.

24

Belterületi zöldfelületek

25 Településszerkezet és a zöldfelületi rendszer Az 1300-as évek elején készült térképet vizsgálva megállapítható, hogy Dévaványa szigetre települt, mocsarakkal körülvett helység, mely egyrészt bizonyos védelmet jelentett, másrészt küzdelmet a fejlődésért. Kapcsolata a többi településsel csak száraz időszakban volt, a térképek is csak ideiglenes utakat jelölnek. A mocsarak védelme ellenére a tatárjárás során és a török dúlás idején minden elpusztult. A település igazi fejlődése a török elvonulása után, 1695-ben indult meg. Dévaványán igen értékes adottság, hogy a II. katonai felméréskor (1829-1866) készített térképen a településszerkezet szinte azonos a mai belső településszerkezettel. A történelem során a településnek sikerült megőriznie az egykori jellemvonásait. Az egykori kertes település mind a településbelsőt, mind a külsőt tekintve, tehát ma is őrzi az organikus fejlődés eredményeként létrejött szerkezetét. A településen belül megmaradt a halmazos alaprajz, a jellegzetes utca- és térformák, mint az utcás terek, útleágazások terei, zsákutcák, tölcsér-, csillag- és sarok terek, melyek védelemre érdemesek. A település külsőt tekintve a még ma is létező egykori kertségek jelentik az átmenetet a település és a táj között, ez eredeti formájában már csak egy-két helyen maradt meg (a település ÉK-i részénél a Tó-kert és a Bánom-kert, délen pedig a Pocoskert). A zöldfelületi rendszer jellegzetessége elsősorban a településszerkezettől függ. A településen két jellegzetes zöldfelületi csoport állapítható meg: • a belvárosi zöldfelület-együttes és a • külső zöldgyűrű. A belvárosi zöldfelület-együttes részei a településközponti közkertek, a templomkertek, a Polgármesteri Hivatal kertje, az iskola, óvoda kertek, a múzeumkert és a piac tér is. A külső zöldgyűrű alkotó részei a strand, a sportpálya, a gimnázium kertje, a tavak, a nevelőotthon és szakiskola kertje, a Szociális Otthon kertje, a településszéli kertségek, lezárt és működő temetők és erdők. A zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületei rendszer közhasználatú, korlátozott közhasználatú és közhasználat elől elzárt zöldfelületi elemekből áll. Biológiai aktivitás értéke mindhárom zöldfelületi kategóriának van, ugyanakkor funkcionális értékükben jelentős különbség adódik. A magánkertek csak egy szűk kör rekreációs igényeit elégítik ki, a közkertek szélesebb közönségét. Mindennek ellenére mindhárom formára szükség van, lényeg a helyes arány megteremtése. Közhasználatú zöldfelületek: A belvárosi zöldfelület-együttes része: Hősök tere D-i része Legnagyobb részen idős japánakácok és határozott vonalú sövényrendszer a jellemző, mely a jól fenntartott gyeppel kellemes ligetes, árnyas pihenőhelyként

26 funkcionál, a terület egy részén padok is vannak. A Polgármesteri Hivatal előterében tuja, lucfenyő, hárs, vérszilva orgonasövény változatos állománya nyújt hátteret az ott lévő képzőművészeti alkotásnak. I. és II. világháborús emlékmű körüli park Az emlékmű körül változatos növényállományú (lucfenyő, ezüstfenyő, hamisciprus, tuja, vérszilva, oszloptölgy, nyírfa, szivarfa), határozott vonalvezetésű park található, mely jól illeszkedik az emlékmű feszességéhez. Az úthálózat sugaras kialakítása az igényeket szolgálja, ennek bizonyítéka, hogy nincs a parkban kitaposás. A gondozottság jele a festett padok, hulladékgyűjtők és a rózsaágyások. A sövényrendszer várfalszerű kialakítását helyi adottságok nem indokolják. Szovjet hősi temető A Hősök terének szélén található kegyeleti park emlékművel. Kialakítása nagyon egyszerű, puritán, a lucfenyő csoport a kegyeleti park jelleghez jól illeszkedő. Művelődési Otthon előtti zöldfelület A településközpontra jellemző sövényrendszer itt is megtalálható orgona cserjéből kialakítva, van itt ezenkívül tuja, akác, gömbakác és padok szolgálják a pihenés lehetőségét. Piactér A területen található hatalmas víztorony. A piactér fásítottsága kielégítőnek mondható, négy sorban vannak különböző fák, főleg akác és kőris. 4 szintes, OTP-s házak előtti zöldfelület Határozott koncepció nélküli füves terület 1 paddal. Körösladányi út menti emlékpark Halmazos alaprajzú települések jellegzetessége a háromszög alakú teresedés, ennek egyik példáját láthatjuk itt is. A területen egy emlékoszlop elhelyezésével és növényzet telepítésével egy új parkot létesítettek, van itt lucfenyő, akác, fűz, szivarfa és különböző cserjék az út felé. Egyéb közhasználatú zöldfelület: Tompa M. u. – Eötvös u., kút környezete A két utca találkozásánál kialakult teresedés ilyen gazos állapotban méltatlan környezetet jelent egy ártézi kútnak. Sütőüzem előtti zöldfelület Területileg nem túl nagy füves terület, funkció nélkül. Sport u. menti zöldfelület A Sport utcának a Tüzéppel szembeni részén adódna lehetőség egy rendezettebb közkert kialakítására, ma itt kaszáló van, szemben pedig gyér akácos. A MOL-kút mellett pedig gyéren fásított.

27 Városszéli egyéb tavak, vízállásos területek, kaszálók, ill. erdők A települést keleti és délnyugati irányba tavak, vízállásos területek határolják. A keleti részen erdős területek is előfordulnak, míg északkeleten kaszálók. Korlátozott közhasználatú zöldfelületek: Ide tartoznak az oktatási intézmények kertjei (bölcsőde-, óvoda-, iskola kertek), a templomkertek, a múzeumkert, a Szociális Otthon kertje, a nevelőotthon és szakiskola kertje, a Polgármesteri Hivatal kertje, a temetők, a sportpálya és a strandfürdő kertje. Az oktatási intézmények kertjei közül kiemelném az Eötvös Gimnázium és Szakközépiskola kertjét, ahol még a növényzet bár kicsi, mégis érződik az elképzelés, a Mezőtúri utca felé örökzöld lehatárolás van lucfenyőből, tujákból és tiszafából, bent van a telekhatárhoz közeli részen egy juhar fasor és a burkolat körül is egy-két fa, ezenkívül cserjék, talajtakaró cserjék és rózsa. Egyetlen megállapítás, hogy a telek nagyságához képest lehetne több lombhullató fa. Egyéb jól parkosított oktatási intézmények: Kossuth Lajos utcai óvoda, Széchenyi István u.-i bölcsőde, Zöld Szív Általános Iskola és a Ványai Ambrus Általános Iskola. Ezeknél általában a növényzet már jól beállt és felszereltségük is megfelelő. A református templom kertjében dendrológiailag értékes, idős növényfajok fordulnak elő, például: babérmeggy, tiszafa, tuja, lucfenyő, borostyán, orgonasövény és az úthálózata is kiépített. A katolikus templomkertben bodza alkotja a sövényt, a templom előterében örökzöldek és virágok is megtalálhatóak, de a telek többi része nem parkosított, egy szép szoliter kőrisfa azonban található itt. A Helytörténeti Gyűjtemény udvara és a környező közterület is szépen gondozott, rendezett. A Szociális Otthon kertjében van egy nyárfasor, spirálfűz és kőris, ahol pedig az otthonban virágszerető idős ember lakik, ott csupa virág az udvar. A Nevelőotthon és Mezőgazdasági Gazdasszonyképző Szakiskola kertje nem túl gazdagon parkosított, van itt lucfenyő, szomorúfűz, kőris, dió és egy igen idős zöldjuhar. A Polgármesteri Hivatal kertjében a díszkert az épületek által határolt részen található, van itt hársfa, juhar, tuja és lucfenyő, szoliter cserjék és sövény, melynek előterében virágágy és rózsák. A terület gondozottnak mondható. A temetők közül a település É-i részén lévő köztemetőt a község 1881-ben vette meg és adta át rendeltetésének, e temetőt ma is használják, láthatóan fejlesztik, bővítik. A ravatalozó épülete viszonylag új, körülötte fiatal fásítás van akácból, a temető parcelláiban általában kevés a növényzet 1-2 tuja fordul elő, van a temetőnek nagyon elhanyagolt része is, itt a bálványfák az uralkodóak, a temető magaslatra települt, de a közvetlen környezete jelentősen alacsonyabb, néhol vízállásos, lefolyástalan terület. A temetőben van egy idős, szép szomorú japánakác is. 1832-ben a község, báró Baldácsy földesúrtól kapott telket a Túréri tó mellett, a község nyugati oldalán temető céljára, ez a temető 1960-ban betelt, ma már nem is létezik. A község dél-keleti részén 1830-ban újabb temetőket nyitottak meg, ezek ma kritikus állapotban vannak, felverte a bodza, akác és az elvadult orgona, csak a meténg, buxus és borostyán láttán érződik az egykori kegyeleti hangulat.

28 A sport területen a pálya szépen gondozott, ápolt, de az ezen kívüli fásítás, parkosítás elég gyér, van itt idősebb tölgyfa és nyárfa. A strandfürdő kertje gyéren fásított és cserjékből sincs túl sok, virágdísz pedig csak a bejárat környékén található. A terület lombhullató fái a következők: oszloptölgy, platánok, vérszilva, szomorúfűz, akác, szilfa, a területet a Sport u. irányába orgona sövény szegélyezi. Közhasználat elől elzárt zöldfelületek: Ide tartoznak a magánkertek, úgymint a lakókertek és a kertgazdasági területek, ill. a zárt vállalati kertek. A dévaványai lakókertek többsége haszonkert, de már kezdenek itt-ott megjelenni a díszkertek is. A kertgazdasági területek kialakulása már az 1750-es években elkezdődött, ekkor alakítják ki a Szederkertet északon, a Tókertet északkeleten, a Bánomkertet pedig keleten. Az 1859-ben alakították ki a település déli részén a Pocos kertet, a keleti részen pedig a Szérűskertet. E kertgazdasági területek egykor megadták az átmenetet a táj felé, így a települést jól beillesztették, beágyazták a környezetébe. Ez a kapcsolat mára nagy részt megszűnt, csak egy-két helyen maradt fenn. E kertségek az előbb említett funkcióit csak rendezett állapotukban teljesíthetik, ennek hiányában a harmonikus átmenet ma nem minden esetben valósul meg.

29

Víz-, szennyvíz-, gázhálózat, vízrendezés

30 Vízellátás A terület földtani felépítése alapján elmondható, hogy 450-600 m-ig települtek negyedkori rétegek. A nagyvastagságú Pleisztocén üledékösszlet alatt 800 m mélységig harántolhatók a Pliocén Levantei emeletébe tartozó, zömmel agyagos üledékek. Ez alatt tárható fel a medenceüledékek közül a legnagyobb vastagságot elérő Pannon emelet rétegei, amelyek a legjobb hévíztárolók. Dévaványa és közigazgatási területe vízföldtani szempontból a Körös-Berettyó süllyedek területén foglal helyet. A domborzata sík, 82,00 – 87,00 mBf. Ivó- és egyéb használati vízbeszerzésre a negyedkor (Pleisztocén) folyamán kialakult porózus homokszinteket lehet elsősorban számításba venni. A homokos képződmények hidegvíz nyerésére kb. 350 m-ig alkalmasak, ez alatt már nagyobb hőmérsékletű víz vagy hévíz van jelen. Dévaványa közigazgatási területén lévő vízjogi engedéllyel rendelkező mélyfúrású kutak jellemző adatai: Ssz Katas Helyi név . zteri szám 1 K 52 AranykalászSz.Köle

Talp (m)

Szűrő felső (m) 276,0 195,5

Szűrő alsó (m) 268,8

Nyug. vsz. (m) -5,0

Lét. éve.

EOV X

1970

2

K 33

Kétmalom

427,0 396,5

414,0

0,9

1963

3

K 32

Lórés

250,5 205,0

246,0

-0,8

1963

4

K 30

246,0 227,6

239,5

-0,6

1961

5

K 36

Szikhalom

114,0 108,0

113,0

-4,5

1962

6

K 39

Őrhalom

450,0 363,0

440,0

2,1

1965

7

K 10

ÁFÉSZ

213,0 202,0

210,0

-3,1

1954

8

K 14

245,0 234,0

24,0

-1,5

1954

9

910,0 850,0

896,0

9,0

1961

10

K 28* K 54

84,0

99,0

-3,7

1977

11

K 43

150,0 119,0

138,0

-4,2

1967

12

K 20

212,0 203,0

209,0

-1,5

1954

13

K 27

TSz. Laponyag

257,2 237,3

252,9

-1,7

1959

14

K 35

Papp tanya

147,4 105,8

139,0

-4,5

1963

186500 79470 0 186300 79770 0 186798 79313 1 190004 79870 4 187600 79295 9 192279 80007 3 189076 79476 7 188452 79450 5 189000 79420 0 195379 79375 9 194849 79315 2 193329 79527 0 194701 79266 2 191749 79339 5

Strandf. /fu.1986/

110,0

EOV Y

31 16

K 41

386,0 37,0

377,0

1,2

1965

17

K 49

Papp tanya

234,3 172,0

228,0

-3,2

1969

18

K 18

Futó t.

125,0

19

K 51

Kősziget

223,6 192,0

210,0

-2,3

1970

20

K 40

Nap és Zöldfa u.

150,0 86,0

131,0

-3,0

1965

21

K 16

Kladányi-Zsombék

221,6 210,7

217,0

0,2

1956

22

K 7

Lenin-Tompa u.

724,5

2,0

1929

23

K 11

Piactér

727,0 716,5 5 330,0

3,5

1894

24

K 45

161,0 116,0

138,0

-5,3

1968

25

I/1 /fu.1985/

125,0 89,0

94,0

-7,1

1961

26

K 29* K 38

I/2 tartalék /fu. 1981/ 251,0 176,5

245,5

-5,0

1964

27

K 46

II/1

203,0 179,0

196,0

-3,5

1968

28

K 61

I/5

130,5 107,5

122,5

-7,5

1986

29

K 70

II/4

155,0 135,0

147,0

-11,6

1991

30

K 71

II/5 tartalék

112,0 95,0

105,0

-9,5

1991

31

K 48

II/3

650,0 460,5

609,0

3,3

1969

32

K 59

I/4

670,0 617,0

662,0

0,5

1980

33

K 6

228,0

-3,8

1976

34

K 60

B.6 MÁV fu. 1976 232,0 222,8 6/a ÁG Atyaszegi legelő 125,0 113,0

123,0

-4,6

1980

35

K 15

Polgármesteri Hiv.

350,0

36

K 37

Aranykalász

106,0 100,0

37

E 6

38

K 72

Szabó Ferenc 0734/4 53,8 50,0 hrsz FITOVERK Kft. 0734/4136,0 136,0 119,0

39

K 1

IKARUS-FŐNIX

308,9

1908

1925 105,0

-4,8

52,0

-3,0

131,0

-6,0

1962

1994

191924 79522 9 191800 79340 0 196800 80044 3 184800 79040 0 188438 794997 * * 188286 79635 1 189505 79548 0 188860 79519 3 190386 79378 9 189000 79420 0 189001 79420 6 189414 79649 0 188999 79425 5 189340 79649 0 189353 79648 0 189300 79640 0 189000 79430 0 189469 79408 4 197900 79740 0 188500 79560 0 190197 78835 8 185400 79970 0 185350 79966 0 190600 79540 0

32 * A csillaggal jelölt koordinátákkal nem a helyi névvel jelölt helyre került ill. azonos

koordináták A kutak körül 10 m sugarú körben belső védőövezetet kell fenntartani a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről értelmében. Felszín alatti vizek: A felszín alattivizekkel kapcsolatban a 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról, szerinti területi érzékenységi besorolás: Dévaványa az „A”- fokozottan érzékeny területekhez tartozik (ahol az intézkedési szennyezettségi határérték C1). Dévaványa belterületének egészséges ivó vízellátását közüzemű vízellátó hálózat biztosítja. Üzemeltető a Békés Megyei Vízművek Vállalat. A vizet a Közép-Békési Regionális Vízműről 1998. augusztus 27-től veszi át a II. számú vízműtelepen. Az átvett víz nyomása mélytároló és esetenként toronytöltésre is alkalmas nyomáson érkezik. A hálózat teljesen kiépített a meglévő belterületen. A vízjogi üzemelési engedély iktatási száma: 12.130/1999.; Vízikönyvi szám: Szeghalom/272. A szükségvízellátást a K 46 (II/1), K 48 (II/3), és K 70 (II/4) számú kutak biztosítják a II. sz. vízműtelepen. A vízmű fontosabb adatai: Kiépítés kezdete: 1971 Átlagos napi vízigény: lakossági: 773 m3/d (8753 fő) Ipari: 152 m3/d Maximális napi vízigény: 1671 m3/d Órai maximum: Átlagos fogyasztásnál: 92,5 m3/d Max napi fogyasztásnál: 167 m3/d A Regionális Vízműről átvett éves mennyiség: 337137 m3/év (924 m3/d) A hálózatra kapcsolt háztartások száma: jelenleg: 3325 db Ebből komfortos: 1488 db Udvari kifolyós: 1837 db 1996 évben 3265 1997 évben 3287 1998 évben 3294 1999 évben 3302 Üzemelő kifolyók száma: jelenleg: 77 db (vízmérővel nem felszerelt)

33 Az ivóvízellátó vezetékes törzshálózat fontosabb adatai: Csőátmérő 100 mm-ig

Acny (m) Csőátmérő KMPVC (m) 45500 110 mm- 2400 ig 11200 225 2400

200 mm-ig Összesen: 56700 Hálózat összesen:

59100

Tűzvédelem A hálózaton a tűzcsapok kiosztása ritkább, mint a tűzvédelmi szabályzatban (védendő építménytől 100 m-nél távolabb nem lehet megközelítési útvonalon mérve) rögzített távolság. Tárolók: A víztermelés és fogyasztás kiegyenlítését az alábbi tárolók végzik: A víztorony összes térfogata: 350 m3 alsó üzemi vízszintje 114,8 mBf a felső üzemi vízszintje 121,8 mBf Felszíni víztároló a II.sz vízműtelepen: térfogata: 100 m3 alsó üzemi vízszintje 85,4 mBf felső üzemi vízszintje 88,1 mBf A hálózati veszteség az éves szolgáltatott víz 19 %-a. A szolgáltatott a mérési eredmények átlagát tekintve megfelel a 201/2001 Korm rendelet előírásainak. Strand

Terület nagysága: 7838 m2 Medencék műszaki adatai: Termál medence 150 m3-es, ülőpadkás, töltő ürítő rendszerű. Gyermek med.: 15 m3-es, átmérője 8 m, töltő ürítő rendszerű. Úszómedencék: a. 840 m3-es 25x21x1,5-1,8 m vízforgatóval, b. 220 m3-es, 21x7,8x1,2-1,3 m vízforgatóval, fedett kiúszóval Dévaványán 1986-ban lezárva volt egy KFH fúrásból hévízkúttá kiképzett B-58 kat.számú kút, amely 86oC kifolyó vizet képes szolgáltatni max. 1380 l/min vízhozammal.

Külterületen üzemelő vízművek: A külterületen a GOLD M Baromfitenyésztő Kft (Szentes) tulajdonába került (volt Körösi Állami Gazdaság) Dévaványa-Kősziget telepen üzemel vízmű. Fontosabb adatai: Kitermelhető hozam a K.51 sz. kútból : 229 l/p állandó üzemben (171 m3/22h)

34 Vízminőség: rétegvíz I osztályba sorolt, tisztítás nélkül hasznosítható. Engedélyezett napi vízfelhasználás: 36.5 m3/d A kút szabad kapacitása: 135 m3/d - Kéthalom Aranykalász MgTsz üzemegységén üzemelő vízmű fontosabb adatai: Kitermelhető hozam a K.33 sz. kútból : 176 l/p állandó üzemben (155 m3/22h) Engedélyezett napi vízfelhasználás: 71 m3/d A kút szabad kapacitása: 84 m3/d - Fitowerk Kft. (5510 Dévaványa, Tanya 617) A vízilétesítmények vízjogi engedéllyel rendelkeznek, 11.714/1995; 11.154/1996; 11.685/2000 iktatási számú határozatok. A vízhasználat: gazdasági célú ivóvíz. Mennyisége: 6500 m3/év A vízhasználat 2020, december 31.-ig gyakorolható. - Töviskesi Mezőgazdasági Termelő, Termeltető és Szolgáltató Rt. (5521. Szeghalom Pf 34.) Atyaszegi legelő. A vízilétesítmények vízjogi engedéllyel rendelkeznek, 11.658/1982. iktatási szám a volt Szeghalmi Állami Gazdaság nevére. A vízhasználat: gazdasági célú állattartás. Mennyisége: 22.995 m3/év Az engedély visszavonásig érvényes. - Aranykalász Tsz, Lenin Tsz Papp tanya, Lenin Tsz. Vad tanya Vízjogi engedéllyel rendelkező vízilétesítmény nincs a KÖVIZIG nyilvántartásában. - Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság (5540 Szarvas, Anna liget) Dévaványai Túzokrezervátum Réhelyi üzemegysége A vízi létesítményeket a Szeghalmi Állami Gazdaság (Töviskes) létesítette és üzemeltette az 1789/1975 iktatási számú vízjogi engedély alapján. A területet és a majort a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága vette át 1990-ben, és a 11.126/1990 iktatási szám alatti határozattal 1995. januárig üzemeltette tovább a létesítményeket. 1995-től kezdődően üzemelteti a létesítményeket a Körös_Maros Nemzeti Park Igazgatósága a 11.103/1995 és 11.640/2000 iktatási számú vízjogi engedélyek szerint (vízikönyvi szám: Szeghalom/033). A felhasználásra engedélyezett vízmennyiség 1.400 m3/év. A látogatóközpont területén hidrofor üzemel. A vízhasználatra az engedély 2020. december 31.-ig érvényes. - Dévaványai Aranykalász Mg. Szövetkezet ( 5510 Dévaványa, Hősök tere 3.) Szigeti üzemegysége: Az üzemegység vízlétesítményei a 12.048/2000 iktatási számú határozattal módosított 1355/1976 iktatási számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. (Vízikönyvi szám: Szeghalom/073). A vízhasználat 365 napon keresztül történik, a felhasználásra engedélyezett éves vízmennyiség 6570 m3.

35 A vízhasználatra az engedély 2026. december 31.-ig érvényes. Szennyvízelvezetés, tisztítás, elhelyezés A város jelentős területére elválasztó rendszerű szennyvíz-elvezető csatornahálózat épült ki és üzemel. Az üzemelő szennyvízcsatorna hálózat hossza: 39,2 km (KÖVIZIG településfejlesztési koncepciójához állásfoglalás. 2001 április 23.) (1995 évben 22,2 1996 évben 31,2 1997 évben 31,2 1998 évben 32,8 1999 évben 32,5) Gravitációs törzshálózati csatornahosszak (bekötések nélkül) 28139 m Szennyvíz nyomóvezetékek: 4245 m Átemelők db száma: 5 db. (ebből 4 db közbenső átemelő 1 db juttatja a szennyvizet a tisztító telepre.) Az átemelők lakott területen vannak, OTÉK szerinti védőtávolságuk nem biztosított. A tervezés időpontjában is folynak szennyvízcsatorna építési munkák. A teljes belterület csatornázása van tervbe véve. A kiépítésre kerülő csatornahálózat 13.3 km gyűjtőhálózattal és 1 db átemelővel bővíti a szennyvízelvezető rendszert. A fejlesztés 581 db ingatlan bekötését teszi lehetővé. A csatornahálózatba tilos csapadékvizet juttatni a 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet 25.§ (10) szerint. A kiépült elvezető rendszer az átemelőkkel együtt, valamint a szennyvíztisztító telep nem felel meg a csapadékterhelésekre. E feltétel teljesüléséhez a csapadékvíz elvezető csatornahálózat kiépítése is maradéktalanul szükséges. A külterületeken közüzemű szennyvízcsatorna nem üzemel. A nem csatornázott területen zárt és nem zárt szennyvízgyűjtők, szikkasztók vannak. Ezek szennyvizének kihordása a szennyvíztisztító telepre történik. A szennyvíz tisztítására tisztító telep épült, amelyet a Békés Megyei Vízművek Vállalat a 11.932-3/1997. ikt. számon módosított 11.796-4/1994 ikt. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltet. A kiépítés éve: 1991 Engedélyezett kapacitása: 500 m3/d Bővítés éve: 1996 Engedélyezett kapacitása: 1000 m3/d Műtárgyai: - Kihordásos szennyvíz előkezelő műtárgyai(fogadó akna, iker kialakítású előlevegőztető akna), - Gépi rács, - mélylevegőztető, - oxidációs árok, - Dorr utóülepítő, klórozó medence, - iszapszikkasztó ágyak, - iszapprés, depóniatér.

36 -

A tisztított szennyvíz befogadója: XXXIX-22. sz. társulati belvízcsatorna 2+289 fm szelvénye. Technológia: 2AB rendszerű, az iszap teljes stabilizációjával. Gépi rács után a levegőztető med. I-be kerül a szennyvíz, majd a levegőztető med. II-be. Tápanyag eltávolítás is történik (vas-só adagolás). A DORR típusú utóülepítőből a fertőtlenítőn keresztül jut a tisztított szennyvíz a befogadóba. A telepet terhelő napi átlagos szennyvízmennyiség: 436 m3/d A telepet terhelő napi max. szennyvízmennyiség: 1476 m3/d A szennyvíztisztító telepen kezelt évi szippantott folyékony hulladék mennyisége 665 m3/év. A befogadó által szállított víz a XXXIX. Csatornán keresztül a belvízelvezetésen kívül öntözésre is hasznosított, jelentős távolságra lévő Folyáséri főcsatornába gravitál. A terület 3/1984.(II.7.) OVH rendelkezés a szennyvízbírságról a VI. –egyébvízminőség-védelmi kategóriába sorolta. A tisztító telep KFH-8528-2/1995. ikt. számon 75 Na eé % egyedi határértéket kapott, melyet a H-2639/3/1995 ikt. számú határozattal jóváhagyott a főhatóság. A telep 253/1997.(XII.20.) Korm rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) függeléke alapján legkisebb távolsága (védőterülete) lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területektől: várhatóan II. besorolás > 500 m . (anaerob iszapkezelés a kezelt iszaptárolása nyitott műtárgyakban.) Hidrológiai, hidrometeorológiai jellemzők. A terület meleg, mérsékelten száraz, forró nyarú éghajlati körzethez tartozik. Veszélyes időjárási jellemző a meleg, csapadékhiányos tavasz és nyár, illetve a hideg, száraz tél. A napfénytartam évi átlagos összege 1990-2050 óra körül alakul. Az uralkodó székirány ÉK-i, második helyen a DNy-i áll. Az évi középhőmérséklet 10,6oC körül alakul. A fagyos napok száma 90-100 nap. A januári középhőmérséklet -1 oC, +2,5 oC között, a júliusi 20 oC, 25 oC körülalakul. A nyári napok száma 80-85, a hőségnapoké 25-30 között változik. Az évi csapadékösszeg 526 mm és 540 mm között ingadozik szélsőséges eloszlásban. Az 1999-ben mért csapadék éves mennyisége 700 mm volt.Az őszi-téli félév csapadékösszege 220 mm, a tavaszi – nyári félévé 315 mm körül van. A hótakaró általában december első dekádjában alakul ki, és legkésőbb március utolsó dekádjában tűnik el. A hótakarós napok száma átlagosan 30 körül alakul. A hótakaró vastagsága 5-10 cm között változik. Az első fagyos nap általában október utolsó napjaira tehető, míg az utolsó fagyos nap április első napjaiban fordul elő. A fagyos napok átlagos száma 95.

37 Árvízvédelem Dévaványa település a 2.87. Nagy-Sárréti öblözet közepén található. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna baloldali, a Sebes és Hármas-Körös jobb oldali védtöltésének szakadása esetén veszélyeztetett. Dévaványa déli részén 3,00 km hosszú lokalizációs (városi) töltés van. A KÖVIZIG lokalizációs tervében 2.87. lok 3 néven szerepel. E töltés funkciójának megtartása, védképességének megőrzése, üzemelési engedély szerinti állapotának folyamatos karbantartása, az engedélyes terv napra készen tartása Önkormányzati kötelező feladata (232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 8. § (1) bekezdése szerint). A nyilvántartás szerint a töltés jelenlegi kiépítettségével (magasság, hosszúság) nem alkalmas a település körül kialakulható 84,83 mBf-i elöntési szint tartására, e vízszint a töltést az észak –keleti oldalán megkerüli. Az utóbbi évek -Körösökön is érkező- egyre növekvő árvízi csúcsai, a Hortobágy-Berettyó LNV döntése, a Tiszai árvíz tapasztalatai alapján javasoljuk a töltés továbbfejlesztésének megfontolását, így a város nyugati oldalán az ecsegfalvi útig, keleti oldalán a szeghalmi közútig történő meghosszabbításának tervbe vételét. A javaslat figyelembe vétele a település árvízi biztonságának a növekedésével járna. Vízrendezés, csapadékvíz elvezetés A vízelvezetésre nyílt árkok, részben burkolva kiépültek. A település belterületének csapadékvíz elvezetésére teljes megoldást nem ad a meglévő elvezető hálózat, ezért a fölös víz jelentős károkat okozott és védekezési költséget igényelt csapadékos időszakban. A talaj áteresztő képessége kicsi, e miatt a csapadék beszivárgása korlátozott. A tervszerű átgondolt fejlesztés szükséges. A terület talaja réti, illetve sztyeppesedő réti szolonyec. A talaj felső rétege talajfizikai szempontból többnyire agyag és öntésiszap, altalajának általános jellemzője a különböző konzisztenciájú és plaszticitású agyag, közepes ill. rossz vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok. A város belterülete fokozottan belvízérzékeny, a befogadói viszonyok miatt is, és a jelentősebb csatornák kizárólag végszelvényeivel „érintkeznek” a belterülettel. A közigazgatási területen található törzshálózati talajvízszint észlelő kutak mérési adatai alapján megállapítható, hogy az aszályos évek dacára a talajvíz viszonylag magas szinten van, a terepszint alatt 1,5 m és 3,5 m között jelentkezik. A település belterületének csapadékvíz elvezetésére elvi vízjogi engedélyterv készült (Tervező: KÖVITE Gyula) és kapott elvi engedélyt 2000 évben 11.546-5/2002 ikt. számon. A tanulmány csak a gerinccsatornákra illetve részöblözet kritikus belvízi problémát megoldó, legfontosabb funkciót betöltő csatornákra vonatkozik. A körtöltéssel párhuzamosan haladó belvízcsatornára a kikötések a következők: - a töltéslábtól 6,0 m védőtávolságot be kell tartani, - a már meglévő csatornák bővítése a töltéslábtól számított 6,0 m-es távolságon belül csak előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján lehetséges.

38 A belterület csapadékvíz elvezetésének befogadói: KÖVÖZIG kezelésű csatornák: XXXV, csatorna A Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat (Békés) kezelésében lévő csatornák: XXXIX-22. csatorna XXXIX-6-a. XXXIX-6-b. XXXIX-15-a. és a város D-K-i részén lévő anyaggödör. A kivitelezési munkák megkezdése előtt vízjogi létesítési engedélyt iránti kérelmet kell benyújtani az I. fokú vízügyi hatósághoz. A csapadékvíz elvezető rendszer védelme érdekében a hálózat pontszerű (illegális szennyvízbevezetés) és diffúz (területről bemosódó szennyező forrásainak lehetőségét ki kell zárni. A rendszert úgy kell kialakítani (pl.: tiltózási-, olaj és iszapfogási lehetőség), hogy esetleges szennyezés esetén, annak hatása a lehető legkisebb kört érintse, megkönnyítve ezzel az esetleges kárelhárítást. A felszíni befogadóba vezetett csapadékvíz minősége meg kell feleljen a 3/1984.(II.7.) OVH rendelkezés a szennyvízbírságról VI. vízminőség-védelmi kategória határértékeinek. Szennyvizet, állattartás hulladékait még tisztítva sem szabad a csapadékvíz elvezető rendszerbe vezetni. Amennyiben az egyes üzemeknél szennyezett területről történik a csapadékvíz bekötés, gondoskodni kell a megfelelő tisztításról. A tisztítás engedélyköteles. Vízhasznosítás Öntözési igény felmerülése esetén öntözővízzel a Dévaványától délre eső külterület látható el a Sebes-Körös szórvány öntözőrendszerből. A rendszer északi határa Dévaványa körtöltése és a XXXV. Sz. csatorna. A szórvány főműveinek vízkészletét a Hármas-Körös Békésszentandrás feletti bögéjéből nyeri a Folyáséri hullámtéri tápcsatorna és gravitációs zsilip segítségével. A zsilip gravitációs csöve juttat 1,5 m3/s öntözővizet a Folyáséri főcsatornába. A szórvány főművei: Folyáséri hullámtéri tápcsatorna Folyáséri gravitációs zsilip Folyáséri főcsatorna XXXIX. sz. csatorna. Az utóbbi években nem jelentkezett öntözési igény a rendszerben. Bányászat Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás tartalmaz, ásványi agyag nyersanyaglelőhelyet. A felszíni határvonal töréspontjainak koordinátái EOV rendszerben a következők:

39

Töréspont sorszáma 1 2 3 4 5 6

Koordináták Y (m) 793282,62 793287,05 763589,65 793589,41 793673,43 793663,46

Koordináták X (m) 190243,86 190525,86 190526,12 190436,12 190434,58 190243,56

Kőolaj , szénhidrogéngáz nyersanyag kitermelésére a szolnoki Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 2059/1991. szám alatt hozott határozatában bányatelket állapít meg, Dévaványa-1 bányatelek néven. A bányatelek töréspontjainak koordinátái: Töréspont sorszáma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Koordináták Y (m) 798 982,99 799 982,77 799 982,78 798083,20 796 983,43 795 483,76 793 984,08 793 484,19 793 484,18 794 483,96 795 783,68 797 283,36 798 982,99

Koordináták X (m) 192 112,49 192 112,49 189 912,96 188 213,32 188 213,31 186 413,69 185 213,94 185 231,94 186 113,75 188 113,33 189 413,05 189 413,06 191 112,70

A bányatelek jogosítottja: név: Magyar Olajipari Rt. Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat székhelye: 5000 Szolnok, Ady E. u.26. A bányatelek területe: 13,63 km2 (belterületet és külterületet egyaránt érint) A területen 23 db kút létesült. A belterülettől Délre (Pocos kert), MOL Rt gyűjtő állomása épült ki.. Védelmi igények. A gáz és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetét, és a biztonsági övezetben tilalmakat és korlátozásokat a 6/1982. (V.6.) IpM rendelet írja elő. A bányatelek határán belüli korlátozásokat, tilalmakat a szolnoki Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 2059/1991. szám alatt hozott határozatában rögzíti. A határozat fontosabb megállapításai:

40 A bányatelek határai között fekvő ingatlant házhely kialakítására megosztani, vagy azon építkezni csak a bányavállalat hozzájárulásával kiadott hatósági engedély alapján, az abban meghatározott feltételek megtartásával szabad. A bányavállalat kérheti az építési hatóságtól a bányatelek határai közt fekvő házhelyekre az építési tilalom, vagy korlátozás elrendelését. A szénhidrogén bányászati célú vezetékek mindkét oldalon létesítendő biztonsági övezete : kutaktól kiépített DN 25+DN80 vezetékek15-15 m, a DN 150 PN 100 vezetéktől 15-15 m. Több párhuzamos vezetés esetén a szélső vezetéktől kell a védőtávolságot tartani. A bányászati célra létesített kutak biztonsági övezete a kút középpontjától mért alábbi sugarú hengerfelület: - 50 m sugár: DÉVA 1, 2, 3, 4, 5, 7, 9, 10, 12, 17, 18, 19, 20, D-1, D-2, - 40 m sugár: DÉVA-16, - a műszakilag felszámolt kutak : DÉVA 6, 8, 11, 13, 14, 15, Fü-8, A kutak közül jelenlegi tervek szerint felszámolásra fog kerülni DÉVA 2, 17, 18, D-2, A műszakilag felszámolt kutak a terepen nem lelhetőek fel. Építmény a kútra nem telepíthető. Mivel a kutak biztonsági övezete változik ezért az kutak biztonsági övezetén belüli munkavégzéseket a kút üzemeltetőjével egyeztetni javasoljuk. A belterülettől Délre (Pocos kert) területen van a MOL RT DÉVA -9 gyűjtő állomás. Tűz és villamos veszélyességi besorolás tervlapja szerint a tervezett kerítésen túl terjedt néhány biztonsági övezeti határ. Ezen ok miatt a kiépített kerítéstől 50 m-en belüli építési munkavégzéseket, azok tervezését javasoljuk egyeztetni a gyűjtőállomás üzemeltetőjével, szükség esetén hatóságával. A kerítésen kívülre terjedő biztonsági övezetnél a kerítésen kívüli tilalmakat a 6/1982. (V.6.) IpM rendelet 7. §-a írja elő. Földgázellátás A belterület földgázellátása megoldott. A vezetékes elosztóhálózat az igényeknek megfelelően kiépült. Forrásmunkák 1. Gazdasági fejlesztési lehetőségek az Észak-Békési kistérségben. (Keviterv Eger Vízügyi, Környezetvédelmi és Vállalkozási Mérnöki Kft) 2. Dévaványa kül és belterületi rendezési terv készülő településfejlesztési koncepciójához állásfoglalás. (Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság 50-30/2001) 3. Előzetes szakmai vélemény ”Dévaványa város Összevont Rendezési Tervének és Helyi Építési Szabályzatának elkészítésé”-hez. (MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT Dél-alföldi Területi Hivatal Szeged 93-2/2001 ikt.sz.) 4. Vízügyi szakvélemény Észak-Békés kistérségre KÖVIZIG Gyula 1996 nov. 5. Vízügyi szakvélemény Dévaványa ÖRT külterületi szabályozási tervéhez 1996.

41

Környezetvédelem

42 Környezeti állapotvizsgálat A környezetvédelmi munkarész célja a meglevő környezeti állapot vizsgálata a környezetvédelmi követelmények szempontjából, és ez alapján a település rendezési tervéhez a javaslatok megalapozása és a környezetvédelmi követelmények meghatározása. Levegőtisztaság-védelem I.1 Levegőtisztaság-védelmi követelmények : Levegőtisztaság-védelmi szempontból, a település teljes bel- és külterületére a 14/2001.(V.9.)KöM-EüM-FVM együttes rendelet által megengedett határértékek vonatkoznak, a követelmények megegyeznek a korábbi mód. 21/1986.(VI.2.)MT. „védett I.” területi kategóriájának értékeivel. Levegőszennyezettségi zóna: A korábban érvényes levegőtisztaság-védelmi rendelet alapján a település teljes terület a „védett I.” területi kategóriába tartozott. A településen immisszió mérő állomás nem működik. A levegő védelmével kapcsolatos tevékenységekről szóló, 21/2001(II.14.)Korm. rendelet szerinti légszennyezetttségi zónákat a 4/2002.(X.7.)KvVM rendelet hirdette ki. Ez alapján a település az alábbi zónacsoportokba tartozik, szennyezőanyag szerint: Zónacsoport szennyezőanyagok szerint Nitrogén SzénSzilárd Kén-dioxid monoxid (PM10) dioxid Dévaványa területének F F F E besorolása

Benzol F

A hivatkozott rendelet a szálló por tekintetében sorolja eggyel magasabb szennyezettségű kategóriába a területet (az ország egész területével együtt), tekintettel arra, hogy általános jellemző az évente több esetben, határértéket meghaladó légszennyezettség előfordulása. Ökológiailag sérülékeny területek: A vizsgált területen levegőtisztaság-védelmi szempontból „ökológiailag sérülékeny terület”-nek minősül a nemzeti park teljes területe. I.2 Légszennyező anyagok emissziója : A település jellegéből adódóan elsősorban magánházak, közintézmények fűtése, üzemi létesítmények, a mezőgazdasági tevékenység és a közúti közlekedés okoz légszennyezést.

43 Az üzemi és szolgáltató létesítmények légszennyező tevékenységeire és a légszennyező forrásokra 21/2001.(II.14.)Korm. rendelet vonatkozik, az általuk kibocsátható légszennyező anyagok határértékeit pedig a 14/2001.(V.9.)KöM-EüMFVM együttes rendelet állapítja meg. Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség tájékoztatása alapján káros mértékű, azaz határérték feletti légszennyezést a helyhez kötött források a jelenleg ismert állapotban nem okoznak. A településen a légszennyezést okozó tevékenységeket az alábbi három csoportba soroltuk, úgymint: - épületek fűtése (intézményi, lakossági) - mezőgazdasági, ipari tevékenység - közlekedési emisszió ( -es összekötő út forgalma) Fűtésből származó légszennyezés : A település jelenlegi lakásszáma 3326, a vezetékes gázellátás a teljes belterületen biztosított. A gázellátásba bekötött kertes családi házak jelentős részénél jellemző a kiegészítő vegyes tüzelés. Az intézményeknél gáztüzelés van. A fűtésből adódóan az alábbi – levegőminőségi határértékkel szabályozott – légszennyező anyagok kibocsátása jelentkezik: - gáz fűtőanyag esetén : szénmonoxid (CO), nitrogénoxidok (NOx ) - vegyes tüzelésnél:

szénmonoxid (CO), nitrogénoxidok (NOx ), kén-dioxid (SO2) és szilárd légszennyező anyagok (hamu, korom).

Gazdasági tevékenységből származó légszennyezés : A nyilvántartott, engedélyköteles légszennyező pontforrást üzemeltető ipari és szolgáltató telephelyek többsége tüzelőberendezéshez csatlakozó légszennyező pontforrással rendelkezik. Ezek szinte kizárólag gáztüzelést alkalmaznak, amelyből eredően CO, NOx légszennyező anyagok kerülnek a környezetbe. Néhány üzemnél ( Rizshántoló, Gabonaszárító) a technológiából eredően a nem toxikus por kibocsátása jelentkezik. A Dévaványai Téglagyár kemence kéménye SO2, CO, NOX , szilárd légszennyező anyagokat bocsát ki. Szerves vegyületek, valamint nem toxikus por kibocsátása a település központjában levő Szarvasi vas- és Fémnipari Szövetkezet telephelyénél jelentkezik. Az ikaru A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséggel történt előzetes egyeztetés alapján határérték feletti kibocsátás, ill. emiatt bírságolt telephely az 1996-2001. évek során nem volt. Közlekedés által okozott légszennyezés A település belterületén kis mértékű átmenő forgalom, és jelentősebb településen belüli, helyi forgalom van. Jelentősebb a Szeghalom-DévaványaGyomaendrőd összekötő út. Ennek forgalma: kb. 1500 E/nap. Az út kb. 1,5 km-es

44 szakasza esik a belterületre. A gépjárműforgalom által itt kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége : Légszennyező anyagok emissziója

Forgalmi adatok Gépjármű csoportok

Forgalom (csak motoros ) jármű/nap

Szénhidrogénszármazékok kg/év

Személygépkocsi

1200

Kis és közepes tehergk. és busz Nagy tehergk., tgk. szerelvény, lassú jármű

Nitrogénoxidok Szénmonoxid kg/év

kg/év

1500

700

8500

160

200

200

500

80

40

300

600

1,2 tonna/év

9,6 tonna/év

Összesen

1,7 tonna/év

Az összekötő út melletti, Szeghalmi út lakóházakra számítással vizsgáltuk ( MSZ 21457, MSZ 2160 ) az immissziós állapotot. Rövididejű koncentráció kritikus szélirány és szélsebesség paraméterek mellett : SzélSzélirány Légköri sebesség úttengelly stabilitás m/s el

Rövididejű immissziós határérték és koncentráció μg/m3

bezárt szögeo védett I.övezet, 30 perces határérték lakóházak terhelése, R = 15 méterre

1,0

15o

A B F

CO

NOx

10.000

200

230 240 310

11 12 16

A közlekedés kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén sem okoz a határértéket megközelítő lég-szennyező anyag koncentrációt az út menti lakóépületeknél. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a településen a környezeti levegő nem minősül szennyezettnek. Bűz, szaghatással járó tevékenységek: -

-

szennyvíztelep nyitott oxidációs árok, nyitott szippantott szennyvíz fogadóhely, nyitott iszapszikkasztó ágyak távolság lakóterület határától: 800 m kommunális hulladéklerakó rendszeres lerakás megszűnt, lakossági kihordás valamint szippantott szociális szennyvíz, hígtrágya és trágya csurgalékvizek elhelyezése történik távolság belterület határától: 1000 m

45 -

dögkamra belterületen belül, a régi vágóhíd közelében helyezkedik el. A legközelebbi lakóház távolsága kb. 100 m állattartó telepek trágyakezelés, hígtrágyakezelés miatti szaghatás elsősorban az intenzív tartás, és a sertéstelepek esetében

Immisszió A településen immissziós mérőhálózati állomás nem működik. Az ismert Békés megyei adatok alapján a terület a „nem szennyezett” levegőminőségi kategóriába tartozik Békés megyében általában jellemző, hogy a szálló por koncentrációja –az időjárási viszonyoktól függően – esetenként meghaladja a határértéket. A megnövekedett porterhelés jellemzően közlekedési és mezőgazdasági eredetű. A burkolatlan utak, a szántóföldi művelésű területek nagy aránya, a kevés erdőterület, a védőfasorok hiánya egyaránt közrejátszik ennek alakulásában. A gázfűtés elterjedésével a tüzelésből származó szilárd légszennyező anyagok mennyisége ma már nem domináns. Az ólmozatlan benzin használatának köszönhetően, 1998 óta a szálló poron belüli ólomtartalom a kimutathatósági határ közelébe csökkent. Mindezek alapján összességében kijelenthető, hogy a településen a környezeti levegő nem minősül szennyezettnek. A légszennyező források közül a lakóterületre legjelentősebb hatást a település belterületén belüli közúti forgalom, néhány ipari légszennyezőanyag kibocsátása és a lakások fűtésénél meglevő vegyes tüzelés gyakorol. Emellett lényeges még a közlekedési és mezőgazdasági eredetű szálló por koncentrációja is, elsősorban szárazabb időjárási körülmények esetén. Zaj- és rezgésvédelem Zajvédelmi követelmények : A megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002.(III.22.)KöMEüM. rendelet határozza meg. A település belterületének besorolása egységesen " Laza beépítésű lakó- és intézményterület.", melyre az ipari és szolgáltató létesítményekből származó zajterhelés megengedett mértéke : nappal (06-22) : 50 dB(A) éjjel (22-06) : 40 dB(A) Közlekedési eredetű zajterhelés megengedett mértéke (csak új létesítményekre, vagy megváltozott terület-felhasználás esetére kötelező érvényű ), az összekötő és települési utak és a vasúti mellékvonal menti területekre : nappal (06-22) : 60 dB(A) éjjel (22-06) : 50 dB(A)

46 Üzemi zajforrások zajemissziója : A környezetvédelmi felügyelőség több belterületi telephelyre írt elő zajkibocsátási határértéket. Határérté feletti zajkibocsátás korábban az AGRIMILL Rt. Rizshántoló üzeménél és a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet telephelyénél volt, de a túllépést az üzemeltetők műszaki beavatkozással megszüntették. Lakossági szolgáltató létesítmények: A kereskedelmi és szolgáltató létesítmények határérték feletti zajterhelést nem okoznak. Közúti közlekedés zajterhelése : Legjelentősebb forgalom a Szeghalmi út és a Körösladányi úton folyik, ennek döntő része helyi forgalom. A környezeti állapot vizsgálata keretében számítással vizsgáltuk az út menti lakóházak zajterhelését. A védendő homlokzatok átlagos távolsága az út tengelyétől: R = 10-15 m Jármű zaj- Napszak kategória

Óraforgalom

Számított hangnyomásszint

Zajterhelési határérték

jármű/óra

dB(A)

dB(A)

I. II. III.

nappal (06-22)

57 6 7

61,5

60

I. II. III.

éjjel (22-06)

12 2 2

54,7

50

* Megjegyzés: Jármű zajkategóriák: I. személygépkocsi, kis tehergépkocsik (3,5 t alatt), mopedek II. autóbusz, tehergépkocsi, motorkerékpár III. csuklós autóbusz, nehéz tehergépkocsi, teher gk. szerelvény, lassú jármű

A települési fő közlekedési utak mentén kissé magasabb a zajterhelés a határértéknél, de ennek mértéke messze elmarad a forgalmasabb főutakétól. (A határérték csak új terület-felhasználás vagy új út esetén kötelezőérvényű.) A vasúti mellékvonal forgalma csak a nappali időszakban okoz zajterhelést, de ennek mértéke igen alacsony: a sínpár tengelyétől 25 méterre 49 dB(A), amely az üdülőterületi zajterhelési határértéket (55 dBA) sem közelíti meg.

47 Hulladékok kezelése Veszélyes hulladékok : A keletkező veszélyes hulladékok döntő része a mezőgazdasági üzemek, vállalkozások állattartási, valamint a MOL bányászati tevékenységéből származik. Kisebb mennyiségben keletkeznek az ipari gyártási tevékenységből, karbantartásból, valamint az egészségügyi ellátásból. Az üzemi, szolgáltató tevékenységekből eredő veszélyes hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása, nyilvántartása a termelők feladata, amelyet az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően végeznek is. A területen veszélyes hulladékok nem megfelelő kezelése által okozott, vagy a korábbi termelő tevékenységekből hátrahagyott környezetszennyezés nem ismert. 2001. évi veszélyes hulladék bejelentőlapok tanúsága szerint a településen az alábbiakban felsorolt mennyiségű veszélyes hulladékok keletkeztek: Veszélyes hulladék EWC kódja 02 02 EWC kódszámú V 13403 01 05 05* EWC kódszámú 16 06 01* EWC kódszámú 15 01 10* EWC kódszámú

Veszélyes hulladék megnevezése

Nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei… Olajtartalmú fúróiszap hull. Akkumulátor Veszélyes anyaggal szennyezett csomagolóanyag 13 02 08* EWC kódszámú Motor-hajtómű és kenőolaj 15 02 02* EWC kódszámú Veszélyes anyaggal . szennyezett(papír) 15 02 02 * EWC Olajos rongy kódszámú 05 01 03*EWC kódszámú Gépkocsimosó iszapja 14 06 03* EWC kódszámú Oldószer keverékek 08 01 13* EWC kódszámú Lakk-és festék iszapok 08 01 11* EWC kódszámú Lakk-és festék maradék 15 01 10*EWC kódú Ragasztós göngyölegek 18 02 EWC kódú V97104 Injekciós tűk, fecskendők

Keletkezett mennyiség (t/év) 77,011

Településen keletkezett veszélyes hulladék mennyiség összesen:

27,000 1,100 0,495 1,080 0,109 0,431 6,000 0,200 0,120 0,540 0,480 0,046

114,612 t/év.

A településen keletkező veszélyes hulladékok legnagyobb részét az elhullott állatok tetemei, megnevezésű veszélyes hulladékok teszik ki. Az elhullott állatok tetemeit az ATEV szállítja el a településről. Ezen veszélyes hulladékok a két nagy Szövetkezet : Aranykalász, Róna, és a HUNGERIT RT, állattartó telepein képződik. A mennyiségi lista szerinti sorrendet ROTARY Fúrási RT dévaványai telephelyein keletkező fúrási iszapok alkotják, ezt követi a MOL RT telephelyén keletkező tartálytisztítási iszap. A településen több éves múltra tekint vissza a korábbi

48 Csepel Autógyár telephelye, jelenleg IKARUS-FŐNIX KFT, ahol elsősorban fémmegmunkálási tevékenységet folytatnak. Jelentősnek mondható még a mezőgazdasági kisegítő tevékenységet végző szolgáltatók által termelt veszélyes hulladék mennyiség is (gépjavítási és karbantartási tevékenység, növényvédelem). Az előzőekben felsoroltakhoz képest elhanyagolható mennyiségben képződnek még, az egészségügyi ellátásból származó, korábban első osztályú besorolású hulladékok. Gyepmesteri telep: A gyepmesteri telep a település belterületén, a Gyomai út 1. sz. alatt, a korábbi vágóhíd mögötti területren helyezkedik el. A lakosságtól és az állattartó telepektől átvett állati hullát és hulladékot hullakamrában, konténerben tárolják. Elszállítás: értesítés alapján az ATEV szállítja el, általában heti egy alkalommal Hiányosságok: Belterületen belül, lakóövezet közelében helyezkedik el. Rovarmentes tárolóhely és fertőtleníthető, mosható felület nem biztosított, a vállalkozásoktól átvett hulladék helyszíni mérése nem lehetséges. A helyszín miatt, korszerűsítést követően sem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. Kommunális hulladékok : Települési hulladékkezelési szolgáltatás: A keletkező kommunális hulladék becsült mennyisége, normatív adatok alapján : kb. 8.000 m3/év. Ennek azonban nem teljes mennyisége kerül elszállításra. Az égethető hulladékok egy részét a lakosok saját tüzelőberendezéseikben hasznosítják, a szerves hulladékok egy része pedig a háztáji állattartásban vagy komposztálást követően a kertekben hasznosul. A hulladékok heti egyszeri elszállítása biztosított. A közszolgáltatást a TAPPE KFT látja el. A település teljes területéről történik a települési szilárd hulladék összegyűjtése. A lakosság a közszolgáltató által biztosított gyűjtőedényekben gyűjti a hulladékot, majd összeszedés után, az elszállítás a településről tömörítős hulladékszállító járművel történik. Kommunális hulladéklerakó : Dévaványa Város Önkormányzata tulajdonában van a települési szilárd hulladékok lerakására szolgáló hulladéklerakó, amely a település északi részén helyezkedik el, a városhatártól kb. 700 m-re, megközelítése a Borszegi úton keresztül történik. A telepen a rendszeres lerakás megszűnt, de a lakosság számára engedélyezett a bontási hulladék, törmelék kiszállítása. A gyakorlatban ez kommunális hulladék kiszállítását is eredményezi, azonban a helyszínen tapasztaltak alapján ennek mennyisége nem jelentős. Időszakosan az önkormányzat tolólapos munkagéppel rendezi a terepet, és nappali időszakban felügyeletet biztosít. Védőerdősáv, műszaki szigetelés, övárok, kerítés, mérlegelési lehetőség nincs. A hulladéklerakó környezeti felülvizsgálata még nem történt meg. Közvetlen

49 környezeti kockázatot jelent, hogy a szennyvíztelepen nem leüríthető folyékony hulladékok (hígtrágya, állattartási szennyvíz, stb.) elhelyezése is a telepen történik. A larakótól kb. 150 m-re egy lakott tanya ingatlan helyezkedik el, a teleptől 40m-re kezdődik Dévaványa tájvédelmi körzetének területe. Helyrajzi száma: 01276 A telep területe 7 ha Az eddig lerakott hulladék becsült mennyisége: 7.200 t A közszolgáltató elvállalta a települési hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálatát, ennek eredményétől függően történhet meg a terület esetleg szükséges kármentesítése, a lerakó rekultiválása. A lerakó továbbüzemeltetése nem látszik reális alternatívának, sem a környezetvédelmi szempontokat, sem a pályázati támogatás prioritásait, sem a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljait tekintve. Továbbá a természetvédelmi terület közelsége szempontjából is kedvezőtlen a telep elhelyezkedése. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek: A 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet 30. § (3) bekezdés szerint a hulladékkezelést folytatóknak 2002. 12. 31-ig a tevékenységük folytatásához engedélyt kell kérniük ezen Kormányrendelet 21. §-a szerinti tartalommal. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 56. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a települési szilárd hulladéklerakó telep üzemeltetőjének 2003. január 1-ig teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatot, és intézkedési tervet kell készítenie, és benyújtani az első fokú környezetvédelmi felügyelőségnek. A környezetvédelmi felülvizsgálatnak alapvetően az 1995. évi LIII. törvény 75 § (1)-(2) bekezdésben foglaltakra, valamint a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. sz. mellékletében foglalt előírásaira kell kiterjednie. A 22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet 18 § (1) bekezdése erre hivatkozva ugyanezt írja elő és a (2) bekezdésben további előírásokat tesz a felülvizsgálat keretében elvégzendő egyéb feladatokról, melyeket a teljes körű felülvizsgálaton [12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet] felül még be kell nyújtani 2003. 01. 01-ig. Hasonlókat fogalmaz meg a 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet 28 § (3) bekezdése is azzal, hogy a 29. § még további előírásokat tesz a felülvizsgálaton felül elvégzendő követelmények tekintetében. A környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a hulladéklerakó üzemeltetőjének el kell készítenie és a felügyelőségnek jóváhagyásra be kell nyújtania a hulladéklerakó további működésére, – jelen esetben felszámolására és a terület rekultiválására vonatkozó tervet. A települési hulladék elhelyezése távlatilag egy regionális hulladékkezelő műbe történő beszállítással lesz biztosított. A hulladékkezelési közszolgáltatás (a 2000. évi XLIII. törvény 56. § (1). bek. és 27. §) keretein belül a hulladékok szelektív gyűjtését – beleértve a hulladékudvarok, gyűjtőpontok, stb. létrehozását –, a hulladékok további hasznosításának és a lerakóra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése érdekében a község teljes területére kiterjesztve meg kell szervezni és be kell vezetni, figyelembe véve a 2000. évi XLIII. törvény 56. § (7). és (8). bekezdéseiben előírtakat.

50 -

-

A lerakott hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát a jelenlegi szinthez képest - 2004.07.01.-ig, 75%-ra - 2007.07.01.-ig, 50%-ra - 2014.07.01.-ig, 35%-ra kell csökkenteni. A hulladékká vált csomagoló anyagok újrahasznosítási aránya érje el az 50%-ot., 2005.07.01. határidőre.

Ezen követelményekre vonatkozóan a hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata, a rekultivációs terv elkészítése még nem történt meg. A szelektív hulladékgyűjtés feltételei nincsenek meg. Ezt legkésőbb a regionális rendszerhez csatlakozva meg kel tenni, de elvileg nincs akadálya annak sem, hogy előbb elinduljon a szelektív gyűjtés, melyre már jelenleg is megvan a szándék az önkormányzat részéről és az előkészületei ennek – a közszolgáltatóval együtt – meg is történtek. Vízvédelmi szempontok Felszíni vizek A szennyvíztelepi kezelt szennyvíz befogadója a XXXIX. jelű belvízlevezető csatornán keresztül a Kartalszeg-Folyáséri csatorna. Vízminőség területi kategória, 203/2001.(II.7.)Korm. rend. szerint: „általános” Felszín alatti vizek : A település és a terület szennyeződés-érzékenységi 33/2000.(III.17.)Korm. rendelet 2. sz melléklete szerint: Település szennyeződés érzékenységi besorolása: Terület szennyeződés érzékenységi besorolása: Intézkedési szennyezettségi határérték:

besorolása

a

A – fokozottan érzékeny A – fokozottan érzékeny Ci = C 1

Felszín alatti vizet veszélyeztető források : -

a lakossági meglévő és nem vízzáró szennyvízgyűjtő aknák, illegális szikkasztások, a hosszú ideje működő, műszaki szigetelés nélküli települési kommunális hulladéklerakó telep a kommunális hulladéklerakó telepen történő szennyvíz és hígtrágya ürítés, szikkasztás állattartó telepek és háztáji állattartás csurgalékvizei, a nem megfelelő trágyatárolási helyek, a hígtrágya nem megfelelő kezelése A bányászati tevékenység során a fúrási iszap tárolása

51 Folyékony települési hulladékok kezelése : A gyűjtőaknában gyűjtött kommunális és szociális folyékony hulladékokat szippantó kocsival szállítják be a szennyvíztelep fogadó műtárgyába, a telep állattartási és ipari eredetű folyékony hulladékokat nem fogad. A hígtrágya, állattartási folyékony hulladék leürítése a szeméttelep területén történik, ami közvetlen és jelentős környezeti kockázatot eredményez. A kihordásos szennyvíz fogadására szolgáló műtárgyak az alábbiak: - lefejtő akna, - rácsakna, - iker kialakítású levegőztető akna Szennyvízelvezetés és -kezelés A településen szennyvíztisztító telep üzemel. A belterület részlegesen csatornázott, de a csatornahálózat fejlesztése folyamatban van. A csatornahálózaton érkező szennyvíz fogadására és további kezelésére szolgáló műtárgyak: - Gépi rács, - mélylevegőztető, - oxidációs árok, - Dorr utóülepítő, klórozó medence, - iszapszikkasztó ágyak, - iszapprés, depóniatér. A terület korábban, a 3/1984.(II.7.) OVH rendelkezés alapján a VI. – egyébvízminőség-védelmi kategóriába sorolta, a 2003. 01.01.től hatályos 203/2001.(II.07.)Korm. rendelet szerint. az „általános” kategóriába tartozik. A tisztítótelep OTÉK szerinti legkisebb védőtávolsága: > 500 m . (anaerob iszapkezelés a kezelt iszaptárolása nyitott műtárgyakban.)

52

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

53 Célok meghatározása A település fejlesztése során elsődlegesnek kell tekinteni, hogy az adottságokat kihasználva minél jobb életminőséget biztosítson lakói számára. Ezek tükrében a népességszám a terv távlatán belül 9100 fő körülire prognosztizálható. A város igazgatási területén különleges értékkel rendelkezik, hiszen a rendkívül nagy kiterjedésű természetvédelmi területei és e területeken őshonos túzok olyan értéket képviselnek, melyek egy turisztikai fejlesztés alapjai lehetnek. Összhangba kell hozni a természetvédelmet és a turizmust. A településen élők jogos elvárása, hogy az őket kiszolgáló intézmények megfeleljenek a XXI. század elvárásainak, és ezzel együtt a város maximálisan eleget tudjon tenni a kistérségi központi szerepének. Tájfejlesztés, tájrendezés Dévaványa döntően mezőgazdasági település, adottságai lévén azonban jelentős szerepet foglal el a település életében a természetvédelmi célú területhasznosítás is. A mezőgazdasági területek kiterjedésének csökkenésével a jövőben sem kell számolni, azonban a táji adottságok jobb kihasználása végett a mezőgazdasági szerkezet átalakulása és a művelési ágak változása (gyepterületek növelése) várható. A település külterületének nagy részét kitevő mezőgazdasági területek fejlesztése során az alábbi szempontokat javasolt érvényesíteni: • A mezőgazdasági területeken belül a termelési hagyományokhoz igazodó, a táji, természeti értékek védelmét biztosító differenciált övezeti rendszert kell kialakítani. • A differenciált övezeti rendszer célja a tájhasználati hagyományokra épülő olyan differenciált szabályozási előírások megfogalmazása, mely: - biztosítja a természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek (sziki növényzettel borított gyepterületek, szikes talajú szántók) védelmét, valamint - lehetővé teszi a térségben a tájképet ma is meghatározó tanyagazdaságok kialakítását. • A mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények, épületek elhelyezésére olyan szabályozási előírások megfogalmazása szükséges, mely gazdaságilag célszerű birtokméretek kialakulását ösztönzi, megakadályozza a földrészletek túlzott elaprózódását, ill. a külterületi földterületek túlzott beépülését, továbbá tájbaillő, a táji hagyományokat tükröző épületek kialakítását ösztönzi. Dévaványa közigazgatási területén az erdők területi részaránya rendkívül alacsony. Az erdőterületek fejlesztése során az alábbi szempontokat javasolt figyelembe venni: • Az erdőterületek kondicionáló, klímajavító és kedvező tájképi szerepe miatt a tájrendezés kiemelt feladata a meglévő erdők, erdősávok megőrzése, valamint új erdők létesítése.

54

• Az erdőfejlesztéssel érintett területek kijelölésekor figyelembe kell venni az erdő tájképre gyakorolt hatását. A dévaványai-ecsegi puszta tájképi megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló erdők, erdősávok kialakítása nem javasolt. Új erdők telepítésére elsősorban dűlőutak mentén, tanyák, majorok, ipari üzemek környezetében nyílik lehetőség. • A táj karakteresebbé tétele végett törekedni kell a honos fafajokkal történő erdőfelújításra, ill. erdőtelepítésre. Dévaványa térségében számos természeti, táji érték található, melyek megőrzése az élővilág védelme, a biológiai sokféleség fokozása, a kultúrtörténeti értékek megóvása, valamint a kedvező tájképi megjelenés fenntartása miatt kiemelt feladat. Természetvédelmi, tájvédelmi szempontból megoldandó feladatok: • Biztosítani kell a táji, természeti értékek, illetve védett területek − a Körös-Maros Nemzeti Park jelenlegi és tervezett bővítési területeinek, − a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott gyepterületek, nedves élőhelyek, valamint − a kultúrtörténeti értékek – kunhalmok, védelmét. • Dévaványa táji, természeti értékeinek - különös tekintettel a túzokok – hatékony védelme szigorúbb szabályozási előírásokat tartalmazó övezetbe sorolással segíthető elő. Lakóterületek fejlesztése A lakóterületeken továbbra is jelentős mértékben lehet számítani az avult épületek átépítésére. Emellett helyet kell biztosítani önkormányzati lakásépítésre, valamint új közművesített területeken a lakás szám növelésére. A település központjában meglevő, de a környezetükkel nem teljesen harmonizáló lakóépületeket be kell illeszteni a hagyományos településképbe. Intézményellátás fejlesztése Ahhoz, hogy Dévaványa városa meg tudjon felelni kistérségi szerepének, szükséges új igazgatási centrum létrehozása, mely a jelenlegi Polgármesteri Hivatalt váltja fel úgy, hogy az épület saját telkén épül újjá. Az egészségügyi intézmények közül a fürdőre alapozott szakorvosi ellátást lehetséges és szükséges is fejleszteni. Számolni kell azzal, hogy a bölcsődei férőhelyek iránt még fokozottabb lesz az igény, így erre is helyet kell biztosítani. Ahogy már említettük, Dévaványa elsődleges erőssége a természeti értékekben rejlik. Ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő turisztikai vonzerőt jelentsen, bár az alapot mindenképpen a természetvédelmi területen belüli látogatóközpont kialakítása ill. fejlesztése jelenti. Ehhez kapcsolódva a strand területének kiemelt fejlesztése, különböző minőségű szállás férőhelyek kialakítása

55 elsődleges feladat. Elkészült a strand és környezetének részletes fejlesztési terve, mely jó alapot biztosít a már említett fejlesztési igények kielégítésére. Általánosságban elmondható, hogy meg vannak azok a létesítmények a városban, melyek a turisztikai fejlesztés alapjai, viszont minőségi fejlesztésükre, környezetük esztétikai rendezésére feltétlenül szükség van. Itt elsősorban az éttermi kiszolgálásra, a vendégek által látogatható különböző rendezvényekre is gondolunk. Az oktatási intézmények területén az új gimnázium felépítésével jelentős lépést tett meg az önkormányzat. Igaz, hogy új általános iskola is épült, de a későbbiek során az elszórtan, régi épületekben lévő osztálytermek központosítására, újjáépítésére igény van. Összességében elmondható, hogy a település központ területét mind nagyságában, mind minőségében fejleszteni szükséges. Gazdasági területek fejlesztése Két gazdasági területe van a település belterületének. Ezek a volt téglagyár és rizshántoló területei. Miután ezek közvetlenül kapcsolódnak lakó- illetve rekreációs területekhez, szabályozásuknál különös gonddal kell eljárni. Szükséges olyan ipari szolgáltató területek kijelölése, ahol a környezetükre jelentős zavaró hatást nem jelentő szolgáltató jellegű ipari tevékenységek letelepedhetnek, valamint helyet kell biztosítani autós bevásárló centrumnak is. Külterületen jellemzően volt állattartó telephelyek azok, amelyek gazdasági területek. Ezeknél sok esetben lakáscsoportok, szolgálati lakások is épültek. Így a funkciók megfelelő szétválasztása, tagolása kiemelt feladat. A településszerkezeti és szabályozási tervben ki kell jelölni azokat a mezőgazdasági területeket, ahol birtoktestek kialakításával új birtokközpontok is létre jöhetnek. A település belterületétől délre a MOL Rt. érdekeltségébe tartozó kutak és termékvezetékek találhatóak. Ezek fennmaradásáról, védelméről gondoskodni kell. Belterületi zöldfelületek fejlesztése Dévaványa zöldfelületeinek vizsgálatát követően megállapítható, hogy a közpark ellátottság igen alacsony, de ezt ellensúlyozzák a viszonylag nagy területű korlátozottan közhasználatú területek (Szociális Otthon kertje, strand kertje, templomkertek, múzeumkert, temetőkertek, oktatási intézmények kertjei, sportpálya), így a település zöldfelületeit elegendőnek mondhatjuk. Az egész településen a biológiailag aktív felületarány elegendő, ha számításba vesszük azt, hogy majdnem minden telken a ház körül kert van, és az még termesztő felületként is részt vesz a település kondicionálásában. Dévaványa településközpontja a rendezett település benyomását kelti, azonban ezt a színvonalas fenntartást ki kellene terjeszteni nagyobb területre, legalább a belvárosi zöldfelület-együttes minden tagjára. A színvonalas fenntartás megőrzése és kibővítése után következhetnek a fejlesztések, mely a már meglévő adottságok jobb kihasználásával történhet. E meglévő értékes, jó adottságok például a településszerkezet adta érdekes, védelemre érdemes terek, teresedések, melyeket ma

56 csak kaszálóként használják vagy a településhatárában lévő tavak, melyek ma igen elhanyagolt állapotban vannak. Fejlesztést igényel a strandfürdő területe és a sportterület is. Összefoglalva tehát a zöldfelületek minőségi javulása érdekében célszerű lenne a településen a fenntartásra és a meglévő adottságok kihasználásával a fejlesztésre fordítani nagyobb hangsúlyt. Értékvédelem A természeti értékek védelme mellett az épített környezet értékeinek megóvásáról is gondoskodni kell. El kell készíteni a településrendezési terven belül az örökségvédelmi hatástanulmányt. A tanulmányon belül az alábbiakra kell hangsúlyozottan kitérni: • fel kell tárni és értékelni kell az igazgatási terület régészeti lelőhelyeit, • a épített területeken belül rögzíteni kell az országosan védett emlékeket, • a város épületeinek, létesítményeinek megismerése után javaslatot kell tenni a helyi védelemre javasoltakra, lehetőleg fotódokumentációval alátámasztva, • a vízjárta, halmazos településszerkezet további megóvásáról gondoskodni kell a szabályozás eszközeivel is, • be kell mutatni, hogy a tervezett fejlesztési, beépítési javaslatok nem károsítanak védelemre méltó épületet, építményt. Közlekedés-fejlesztés Közúti kapcsolatok A meglévő térségi kapcsolatokon túl (Gyomaendrőd, Körösladány, Kisújszállás irányok) szükség van a regionális úthálózati fejlesztésekre. A megye hosszú távú országos közúthálózat-fejlesztési tervével összhangban ki kell építeni a Szeghalmi utat Szeghalomig a meglévő földutak felhasználásával. Nyugati irányban a 4205-ös útból leágazó 42133 jelű út tovább építendő Túrkevéig, ahol a 42102 jelű úthoz csatlakozik. Az említett két mellékút kiépítésével Dévaványa minden irányból jól megközelíthető lesz és segíti az M4, M44, M47-es utakkal való kapcsolatot. A két regionális mellékút forgalma várhatóan alatta marad a 4000 E/nap értéknek, a forgalmi sávok száma 2x1. A meglévő összekötő utak szerepköre nem változik, a forgalmi sávok száma továbbra is 2x1. Szabályozást ugyan nem igényel, de feltétlenül ki kell emelni, hogy jelenlegi kiépítési minőségükben ezek az utak messze nem felelnek meg az elvárásoknak, a gyomai irány állapota miatt szinte járhatatlan. Belterületi úthálózat A belterületi úthálózatban egy lényeges változás lesz, ez pedig a Szeghalmi út átminősítése (és korszerűsítése) forgalmi úttá. Ez azt jelenti, hogy a belterületi szakasz az országos közúthálózat része lesz. Forgalmi út kategóriában marad a Körösladányi út, Árpád utca, Sport utca, Kisújszállási út, Gyomai út, Mezőtúri utca.

57 A gyűjtőúthálózatban a város sajátos utcaszerkezetét figyelembe véve nem tervezünk változást, a fent említett Szeghalmi utat kivéve. Így gyűjtőút marad az Eötvös utca, Széchenyi utca, Kossuth utca, Köleshalmi utca, Rákóczi utca, Jéggyár utca. Autóbusz-közlekedés A tömegközlekedés lebonyolításában továbbra is meghatározó marad. A Szeghalmi út Szeghalomig való kiépítésével új járatok is indíthatók helyközi viszonylatban. Ezzel javul a belterület lefedettsége is. A járatszámok bővülésével indokolt a központi megállóhely kérdésének megoldása is az Árpád utcán. A helyi járatok indításának kérdése továbbra is a gazdaságosságon múlik. A forgalombiztonság megköveteli, hogy az autóbusz-megállók mindenütt öbölben legyenek kialakítva. Kerékpáros-közlekedés A kerékpáros közlekedési mód továbbra is fontos kérdésként kezelendő. A meglévő Árpád utcai kerékpárút tovább építendő úgy Körösladányig, mint Kisújszállás irányába, elsősorban forgalombiztonsági okokból. A Gyomai út mellett Gyomaendrődig turisztikai kerékpárút építése indokolt. A szeghalmi regionális mellékút kiépítése esetén a Szeghalmi utca mellett is javasoljuk kerékpárút megépítését. Ezen útvonalakkal kialakul a város hálózati elvű kerékpárútrendszere. Közúti kiszolgáló létesítmény A közúti közlekedéshez kapcsolódó MOL üzemanyagtöltő állomás korszerűsítése javasolható a jelenlegi területén. Parkolás A város területén „jelentős közhasznú parkolóhely” (P> =20) igény a fürdő és a sportpálya közelében jelentkezik. A meglévő parkolóhely kismértékben bővíthető, de a fürdőfejlesztés kapcsán jelentősebb igény saját területen biztosítandó. A városközponti igényeket a közterületek kielégítik, külön jelentős parkolóhely kiépítésére nincs szükség. A távlati fejlesztéseknél telken belül kell a parkolószámot biztosítani. Vasúti közlekedés A MÁV RT. a vasúti közlekedésben jelentős fejlesztést nem tervez. A korszerűsítési igények a vasút területén megoldhatóak. A vasúti átjárók biztosítása rendezési terv szinten nem igényel beavatkozást. Légi közlekedés Jelenleg füves mezőgazdasági repülőtér működik a település belterületétől délre eső irányban. Hosszú távon az a cél, hogy itt néhány fős, füves repülőtéren leszállni tudó, turistákat szállító gépek is landolni tudjanak. Ez az idegenforgalom fejlődését szolgáló létesítmény lenne.

58 A közműhálózat fejlesztése Vízellátás A belterületen a kiépült vízmű megfelel, az egészséges ivóvízellátás biztosított. Fejlesztések: A vízminőségre vonatkozó követelmények megváltozása, szigorodása esetén fejlesztések lehetnek szükségesek. A belterületen közüzemi vízellátó hálózat bővítése új utcanyitások esetén szükséges. Az oltóvizet a hálózatról biztosítani a 35/1996 (XII.29) BM rendelettel közzétett Országos tűzvédelmi Szabályzat előírása szerint kell, illetve a hálózat bővítéseket ennek megfelelően kell építeni. Lehetőségek, javaslatok a külterületi lakott tanyás térségek, tanyák vízellátására: A belterülethez, illetve a külterületen üzemelő vízművekhez közel eső területeken a szociális célú vízfogyasztásra lehetőség szerint a vízműről a hálózatról történő lecsatlakozással, hálózatbővítéssel, a vízmű üzemeltetőivel történő eseti megállapodással célszerű a vízellátást megoldani. (Bekötéssel, közkifolyókkal ahol a hálózati nyomás ezt megengedi.) A vízműtől távolabb eső helyeken a szociális célú vízigények kielégítése a vízműről, közkifolyókról ivóvíz hordással történhet ott, ahol a hálózati nyomás csak erre elegendő. Az oltóvíz biztosítása a hálózatról tűzcsapon keresztül már nem lehetséges, tűzoltóvíz tárolókkal kell biztosítani. Az állattartás, öntözési vízigények kielégítése ásott vagy fúrt kutakból történhet. A talajvíz kutak létesítésének engedélyezése, magán cél, egy háztartás vízigénye és 15 m-nél nem mélyebb kút esetében jegyzői hatáskörbe tartozik. E feltételeket meghaladó igény esetén a létesítési engedély a vízügyi államigazgatás keretén belül történik. Szennyvízelvezetés, tisztítás, elhelyezés. A teljes belterületre a szennyvíz csatornahálózat kiépítendő, minden telek beköthetőségének biztosításával. A szennyvízcsatorna az eddigieknek megfelelően elválasztó rendszerű legyen. A csatornahálózatba tilos csapadékvizet juttatni a 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet 25.§ (10) szerint, valamint a 20 § szerinti szennyvizet bevezetni. A csapadékvíz távoltartása érdekében szükséges a jól működő csapadékvíz elvezető hálózat megléte, kiépítése. A szennyvízcsatornába bocsátható ipari szennyvíznek a 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés a csatornabírságról VI. vízminőségvédelmi határértékeinek betartása mellett vezethető, amennyiben szükséges előtisztítást követően. Az ipari szennyvíz-előtisztító berendezés a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. §(1) d) pontja szerint a jegyző engedélye alapján végezhető. Amennyiben önálló ipari szennyvíztisztítás történik felszíni vízbe történő bevezetéssel a 3/1984.(II.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségvédelmi kategória határértékeinek kell megfelelni a tisztított szennyvíznek. Azokon a területeken, ahol szennyvízcsatorna nem épül ki, egyedileg kell vizsgálni, hogy a szennyvíz zárt tárolókban gyűjthető és a tisztítótelepre szállítható,

59 tisztítható, vagy a szennyvíz szikkasztása a megfelelő. A kommunális szennyvíz szikkasztása csak a 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet 24. §(1) b) pontja szerint a jegyző engedélye alapján végezhető. A szennyvíz tisztító telep védőtávolságát a 253/1997.(XII.20.) Korm rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) függeléke alapján a legkisebb távolsága (védőterülete) lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területektől: II. besorolás > 500 m . (anaerob iszapkezelés a kezelt iszaptárolása nyitott műtárgyakban) javasoljuk figyelembe venni. A lakóterületen lévő szennyvízátemelőket szűrővel kell ellátni. Árvízvédelem Dévaványa déli részén meglévő lokalizációs töltés megtartása és fejlesztése javasolt, így a város nyugati oldalán az ecsegfalvi útig, keleti oldalán a szeghalmi közútig történő meghosszabbításának tervbe vételét az ehhez szükséges nyomvonal biztosítását a kialakulható 84,83 mBf-i elöntési szint tartására. A javaslat figyelembe vétele a település árvízi biztonságának a növekedésével járna. A körtöltés terve már készen van. Vízrendezés, csapadékvíz elvezetés A belterületen indokolt a csapadékvíz elvezető hálózat jól működő teljes kiépítése az elvi vízjogi engedély és a megvalósíthatósági tanulmány alapján. A befogadó bányagödrökből is meg kell oldani a víz elvezetését, szinthez igazodóan. A teljes belterületre a megvalósíthatósági tanulmánnyal összhangban a nyíltárkos csapadékvíz elvezetést javasoljuk földmedrű, vagy burkolt mederrel. Ahol műszakilag, esztétikailag szükséges ott zárt csatorna építhető. A teljes vízelvezető rendszer kiépítését az is indokolja, hogy a szennyvíz elvezető csatornahálózatba illegális csapadékvíz bevezetésének az igénye se merüljön fel, mivel az nem megengedhető A csapadékvíz elvezető műbe tilos szennyvizet juttatni a 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet 25.§ (10) szerint, ezért is szükséges a jól működő szennyvíz elvezető hálózat megléte, kiépítése. Indokolt a csapadékvíz elvezető hálózatról az üzemeltetőnek szakági nyilvántartást vezetni. Földgázellátás A belterület földgázellátása megoldott, a hálózat bővítések csak az új beépítésű területekre, új utcanyitások esetében szükségesek. Bányászat A szállító vezetékek építésére a jelenleg ismert fejlesztések szerint a vezeték nyomvonalakat biztosítani kell. Elektromosenergia ellátás A meglevő hálózat jó alapot jelent a fejlesztésekhez. A lakóterületeken a hálózatok továbbépítésével lehet az igényeket kielégíteni. Gazdasági és egyéb különleges igények – pl. strand – esetében a konkrét energiaigények ismeretében lehet dönteni a fejlesztés módjáról.