Desztináció-menedzsment lépésről-lépésre
Módszertani füzet desztináció-menedzsment szervezetek létrehozásához és működtetéséhez az Észak-magyarország Turisztikai Régió példáján
- munkaanyag -
Eger-Miskolc 2007. április 1
Készítette: a NORDA megbízásából az Észak-Magyarországi Regionális Gazdaságfejlesztő és Turisztikai Kht., a Miskolci Egyetem Marketing Intézet közreműködésével Hidvéginé Molnár Judit, Dr. Piskóti István, Pataki Sándor, Schupler Helmuth, Gulyás István
Tartalomjegyzék Oldal Bevezetés
3
1. Mi a desztináció és a desztináció-menedzsment (DM)?
4
2. Miért kell éppen most foglalkozni vele?
9
3. Hol csináljunk desztináció-menedzsmentet?
11
4. Ki és hogyan menedzselje az egyes desztinációt?
15
4.1. Helyi desztináció-menedzsment
20
4.2. Térségi desztináció-menedzsment
22
4.3. Regionális desztináció-menedzsment szervezete (RDMSZ)
27
4.4. Desztináció-menedzsment szervezetek létrehozása
32
4.5. Új, kiemelten fontos tevékenységek a desztináció-menedzsmenthez
34
kapcsolódóan 4.5.1. A beutazás szervezése
34
4.5.2. Desztinációs márkamenedzsment
38
5. Klaszterek képződése, bevonása a desztinációs szervezetekben
41
6. A desztináció-menedzsment előnyei és hátrányai az egyes érintett szereplők
42
számára
2
Bevezetés A jelen módszertani füzet célja, hogy röviden összefoglalja a desztinációmenedzsment korszerű, a nemzetközi gyakorlatban elterjedt értelmezését, megvalósításának néhány jellemző tapasztalatát, majd bemutassa a régió példáján a turisztikai desztinációmenedzsment gyakorlatának és szervezeti rendszere kialakításának szükségességét, konkrét megoldásait, meghatározva a különböző desztináció-szintekhez, térségi, helyi desztinációkhoz tartozó szakmai feladatok körét, tartalmát. A következő kérdéseket tekintjük át: 1. Mi a desztináció és a desztináció-menedzsment? 2. Miért kell éppen most foglalkozni vele? 3. Hol csináljunk desztinációmenedzsmentet? 4. Ki és hogyan menedzselje az egyes desztinációt? 5. Miért jobb vele, mint nélküle? Hol az egyes szereplők helye? 6. DM – klaszter – hálózat – ki - kivel van? 7. Mibe kerül és ki fizeti?
Kezdjünk bele - desztináció-menedzsment lépésről-lépésre!
3
1. Mi a desztináció és a desztináció-menedzsment (DM)? A következő néhány oldalon a desztinációmenedzsment korszerű, szakmailag domináns ún. piac-orientált felfogását foglaljuk össze. A megközelítés kifejtésében a saját tapasztalatok, a turizmus rendszere és marketingje terén érvényesítendő szakmai következetesség mellett a nemzetközi szakirodalom néhány legújabb eredményére építettünk. Három pontban foglaljuk össze a legfontosabb szakmai alapvetéseket: 1. Desztináció – desztinációmenedzsment piac-orientált felfogása 2. Desztinációmarketing – szemlélet és gyakorlat a DM-ben 3. Márkaépítés – pozícionálás tartalma és eszközei
Desztináció fogalmi
meghatározásai közül a világszervezet,
WTO(1993)
kettős
megközelítéséből indulunk ki: Desztináció: turisztikai attrakciókkal, intézményekkel, szolgáltatásokkal bíró hely, amit a turista vagy annak egy csoportja látogatásra kiválaszt, és amit a turisztikai kínálati oldal piacra visz, értékesít.
A kettősség lényege az uticélként és a turisztikai termék-kínálatként történő meghatározása, mint ugyanazon dolog keresleti és kínálati oldala. Első látásra talán nincs jelentősége a két eltérő megközelítésnek, ugyanakkor a turisztikai piac működése, az adott turisztikai térség sikere szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy milyen magatartási elvre épül a mindennapi fejlesztés, menedzselés, értékesítés gyakorlata.
Egy desztináció turisztikai vállalkozásainak, kínálatának az egyre teljesebben nemzetközi vált turisztikai piacon kell sikeresnek lennie, hiszen minden kínálati eleme, minden vállalkozása szinte a világ minden egyes turisztikai kínálatával, vállalkozásával versenyez. Az egyes desztináció a turisztikai piac egy releváns piaci szintjének versenyzője.
A turista a döntésében a különböző desztináció-szinteken keresztül jut el a végső célpontjához. A turisták, a vendégek a végső turisztikai szolgáltatót a nemzetközi kínálatból egy sajátos, fokozatos szűkítéssel választják ki.
4
Resort ….
Település
Térség
Régió
Ország
Kontinens
A döntések a földrajzi közelítés elvén!
VENDÉG
A területi /desztináció döntések imázs alapúak! A konkrét szolgáltatásválasztás teljesítmény alapú.
1. Ábra Turisztikai döntések szintje, releváns piacok
Gondoljunk pl. egy amerikai turistára, aki először kontinenst-választ (nem véletlen a törekvés az Európai Unióban– elsősorban a virtuális világban, a hálózaton történő fellépéssel – közös turisztikai portállal, közös desztináció-menedzsment törekvések kiépítésére. Európát választva, majd mérlegelésre kerül az ország, azon belül az egyes régiók közül történő választás után a térség, a város, a település kiválasztása révén a konkrét szálloda, rendezvény, attrakció elemeire vonatkozó döntés. Egy hazai turista gyakorta régiót, országrészt választ úti célul, majd azon belül dönt a konkrét helyről. Természetesen a döntés nem mindig ilyen lépcsőzetes, hiszen sok-sok szempont, szituáció miatt egyes lépések átugrásra kerülnek, pl. egyedi rendezvény (olimpia), ismert város, rokonok a térségben stb. de a definiált szintek mindegyike döntési szintet, versenyterepet jelent.
VÉLETLEN
TÉNYEZŐ FELTÉTELEK
PIACI STRUKTÚRA
DESZTINÁCIÓ
ÉRINTETT ÁGAZATOK
VERSENYTÁRSAK
KERESLETI FELTÉTELEK
ÁLLAM
2. Ábra A desztináció, mint a piaci verseny kínálati szereplője
5
A desztináció, a turisztikai térség, mint kínálati szereplő, eladó felfogható, mint egy hagyományos piacokon egy szervezet, egy vállalkozás, melynek célja, hogy saját termékei értékesítésével, minél sikeresebb legyen a piacon, s ezáltal elérje a céljait, az anyagi és nem anyagi jellegű céljait.
ország régió
térség
település
Turisztikai termékek, szolgáltatók … 3. Ábra Desztináció-szintek a turisztikai vállalkozásokért
A desztináció-menedzsment feladata a fentiek szerint egyértelműen a turisztikai vállalkozások piaci törekvéseinek, sikereinek, versenyképességének segítése, annak érdekében is, hogy az érintett desztinációkban egyre komplexebben, arányosabban érvényesüljenek a turizmus rendszerének gazdasági-társadalmi hatásai, az ott élők jólétének növelése érdekében.
A döntés
VisszaCsatolás
Utazás előtti imázs
Utazás előtti információk
Foglalás
Hazaút
VendégFogadás
Turisztikai értéklánc
Infrastruktúra
Attrakciók
Étkezés
Utazás
Szállás
Információ
Forrás: Tőzsér A.- econoconsult-ME-MIM
4. Ábra Turisztikai értéklánc elemei
6
A desztináció-menedzsment sikeres kialakításához a turisztikai szükséglet, a vevőelvárás alapú desztináció-megközelítésből kell kiindulnunk, a hagyományos felfogás (mint célterület) továbbfejlesztéseként - egy folyamatorientált, a versenyre, a vevőigényekre irányuló, fókuszáló turisztikai együttműködés, hálózat, mint stratégiai üzleti terület (termék-piac kombináció) felfogásban. A desztináció tehát önállóan tervezhető, mert definiált piacra, piaci döntési szintre irányul. DESZTINÁCIÓMENEDZSMENT: egy adott földrajzi területen található vonzerők moduláris (szabadon kombinálható) termékké alakításának, hálózatba szervezésének, a termékek desztinációba ágyazott piac- és versenyképessége megteremtésének és értékesítésének folyamatát értjük, melynek célja a fenntartható fejlődés megőrzése mellett a turisztikai piaci siker elérésével, a földrajzi terület fejlődésének, az ott élők jólétének növelése. A desztináció-menedzsment részleteinek kifejtése előtt az alábbi kiinduló tételeket fogalmazzuk meg: - a desztináció-menedzsment a turizmus sajátos közösségi (a kormányzati, önkormányzati és vállalkozói szféra együttműködésére épülő) szintje, - magatartási alapelve a COOPETITION – „együttműködve versenyezni” – hiszen vertikálisan együttműködünk, horizontálisan versenyzünk egymással, - a desztináción belül fejlesztéskoordináció megvalósítása – a belső identitás megteremtése – a desztináción belüli vállalkozások irányába a közösségi szféra versenysemlegességének biztosításával, - a DM rendszer nem a területfejlesztési, ágazatfejlesztési intézmények helyett, hanem azok segítésére jön létre, - a DM rendszere az alulról építkezés, s a felülről épülő támogatás együttes érvényesülésével kell, hogy kialakuljon az országban, - DM elsősorban ott építhető, ahol márka építhető – desztináció-menedzsmentre különösen ott van szükség, ahol a fogadóterület egy komplex, - adott esetben sok termékből álló - sajátos termékként, s fizikai és szociokulturális entitásként jelenik meg. - a desztinációmenedzsment központi eleme = márkaépítés, a márka jelentősége desztinációk esetében eddig elhanyagolt volt Magyarországon, ezért az eddigi próbálkozások többnyire esetlegesek voltak,
7
-
a
márkaépítés
a
desztinációmarketing
feladata.
Az
eddig
végzett
turisztikai
marketingtevékenység lényegében nem változik, a változás lényege a marketing fókuszában van, ez pedig az egységes desztináció-márka építés, a turisztikai termékmárka(k) és a desztináció-márka összhangjának megteremtése. - A desztináció-menedzsment tevékenysége lényege: -
Tervezés, stratégia és fejlesztés támogatása
-
Kooperáció szervezése - koordináció
-
Marketingfunkciók nyújtása (kutatás, termékfejlesztés támogatása, értékesítés, kommunikáció)
- A DM-szervezet tehát – piac- és marketingorientált vezetést kell, hogy megvalósítson. - A DM-szervezet nem csak „pénzköltő”, hanem „pénzkereső” is kell, hogy legyen, hiszen szolgáltatásaival értéket nyújt a vállalkozások számára.
8
2. Miért kell éppen most foglalkozni vele? A desztináció menedzsment rendszer kialakítása a 2005-től 2013-ig szóló Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában meghatározott feladat. Ennek megvalósítása a magyarországi turizmus versenyképességének növeléséhez elodázhatatlan, hiszen a hazai turisztikai ágazat fejlődésének és életének egyik problémáját jelenti, hogy nincs mögötte egyértelmű kompetenciákkal és megfelelő finanszírozással rendelkező, kialakult tervezési, szervezetiirányítási struktúra.
A 2007 – 2013 szóló II. Nemzeti Fejlesztési Tervben, s a Regionális Operatív Programjaiban is szerepel a rendszer kiépítésének a támogatása, mely jelentős mértékben átalakíthatja a turizmus közösségi és vállalkozói szervezetének, azok együttműködésének rendszerét.
Magánszféra
Közszféra OGYIB
Országos szint Szakmai és civil szervezetek
ÖTM OIB
MT Zrt.
Regionális szint
RIB Megyei szint
Kistérségi szint
Szakmai és civil szervezetek
Szakmai és civil szervezetek
Települési szint
társtárcák
RFT RMI
Megyei Önk. szervezetei
Kistérségi menedzser TourInform
Település Önk. szervezetei
Vállalkozások 5. Ábra A turizmus jelenlegi közösségi típusú támogató szervezeti rendszere
Jól látható az ábrán, hogy jelenleg a közigazgatás, a területfejlesztés tervezési szintjein, azokhoz igazodóan jelennek meg közösségi, kormányzati és önkormányzati turizmust, a turizmus ágazatát, vállalkozásait támogató szervezetek.
9
A közösségi támogatás, a turizmus közösségi rendszere több szempontból is rossz, nem tudja betölteni feladatát: - a jelenlegi szintek nem minden esetben esnek egybe a turisztikai piac releváns szintjeivel, a desztináció-szintekkel, - hiányzik a szereplők közül az az összekötő elem, amely felelősen menedzselné és koordinálná egy-egy kisebb vagy nagyobb térség turisztikáját a piaci versenyben, úgy, hogy megfelelő kapcsolatot teremtene a köz- és magánszféra között.
A desztináción, azaz turisztikai célterületen alapuló szervezési rendszer kialakítása nélkülözhetetlen a turizmus és annak fejlesztési kérdéseinek megoldása során a 21. század fogyasztó/vendég/turista igényeihez igazodó világában. A desztináció-menedzsment rendszer kialakítása tehát - alapvető piaci versenyképességi kérdés, - kialakítását a következő években jelentős anyagi támogatás segítheti a támogatási, pályázati rendszeren keresztül, - az elmúlt évtized fejlesztései, eredményei alapján létrejött egy olyan turisztikai kínálat, melynek piaci értéke még nem érvényesített, - érettek a turisztikai ágazat szereplői az együttműködésre, - adott, s fejleszthető az a szakmai tudás, mely lehetővé teszi a sikeres desztinációmenedzsmentet.
A desztináció-menedzsmentet KELL – LEHET – ÉRDEMES csinálni.
10
3. Hol csináljunk desztináció-menedzsmentet? A desztináció-menedzsment szintjei A turizmusnak a célterületén vannak kvalitatív, és kvantitatív hatásai a turisták és az adott fogadó közösség számára egyaránt. A turista pihen, regenerálódik, élményekkel gazdagodik, kényezteti magát, de maga a terület is érzi társadalmi, környezeti, kulturális folyamataiban a realizált turizmusnak a kedvező és részben a kedvezőtlen hatásait. A második,
mennyiségi
jövedelemforrás,
oldal
elsősorban
infrastruktúrafejlesztés,
gazdasági
kiegyenlítődés,
jellegű:
munkahelyteremtés,
eredményesség,
saját
forrás
megteremtése a további fejlesztéshez, s még sok más jelenség révén.
Nagyon sokan az adott terület lakói közül tudatosan, mások kényszerből adták fejüket a turizmusból történő megélhetésre, melynek eredményeképpen a mai magyar turizmus állapota, fejlettsége ellentmondásos. A legtöbben szálláshelyet létesítettek a legváltozatosabb kategóriákban. Kevesebben szakmai ismeretekkel, többen szakképesítés nélkül. A munkához szükséges idegen nyelv ismerete a kitűnőtől az elégségesig minden változatban megjelenik. Szolgáltatásaik köre a helyi adottságoktól függő, de főként a szállásadás köré fűződik, sok helyen kiegészül az étkezés, főként reggeli adásával.
A legtöbb probléma mégis a programszervezéssel, és az értékesítéssel kapcsolatos. A működési helytől függetlenül nagyon alapos munkát igényel a vonzó és eladható programok létrehozása. Egy-egy alkalomra könnyebben sikerül, ám folyamatosan előadni egy programot, nagy szervezettséget, számos közreműködőt igényel. Természetesen gazdaságosnak is kell lenni. További bajok eredője a kereslet, és magának az turisztikai piac sajátosságainak nem ismerete. A legtöbben saját maguk, egyedül igyekeznek szolgáltatásaikat értékesíteni, ma már többnyire a legmodernebb elektronikus eszközt is alkalmazva. Teszik ezt nagy lelkesedéssel, garanciát vállalva a minőségért. Menetközben sok kudarcot élnek meg, legtöbbször a maguk kárán tanulnak. Van, aki feladja, van, aki az eredményesség határán billeg, és jó néhányan eredményesek, fejleszteni is tudnak. Egy célt nagyon nehezen lehet elérni: ez, pedig a rendelkezésre álló kapacitás ésszerű, és optimális kihasználása.
11
A beutazó turizmusban ezt nem lehet másként végezni, mint a legtöbb rendelkezésre álló idegenforgalmi szolgáltatást, a lehető legnagyobb tömegben, a legjobb minőségben és áron értékesíteni. Ehhez komplex idegenforgalmi terméket, utazási csomagot kell előállítani, és azzal megjelenni az idegenforgalmi piacon. A beutazó turizmus, a beutaztatás a” láthatatlan export”. Az idegenforgalmi terméket nem kell szállítani, a vevő helybe jön, és vásárol, költ.
Magyarország ma még szinte egyközpontú ország a turizmus szervezése terén is. Minél távolabb van a központtól valamilyen értékesíthető idegenforgalmi szolgáltatás, utazási csomag, bel- és nemzetközi szinten értékesíthető termék, annál kisebb az eladás valószínűsége. Történhet ez azért, mert nem könnyen elérhető, bizonytalannak tűnik a megvalósulása, nagyon hosszú az értékesítés útja. A vonzerő nem elégé átütő, nem tudja áttörni sem az egyéni utazók, sem az utazás szervezők ingerküszöbét. Kapcsolódik mindezekhez a nem elégé korszerű marketing munka is. Ezek mind igazak lehetnek, de a legvalószínűbb oka a kevés sikernek a következő: nagyon kevés vállalkozás végzi el szakszerűen, jó gazdaként azt a munkafolyamatot, ami a beutazás alapja
Annak érdekében, hogy a települések, kistérségek, városok turisztikai értékei, szolgáltatásai az idegenforgalomban eredményesebben bemutathatók, és értékesíthetők legyenek, meg kell teremteni annak feltételeit. Így, elérhető lesz hogy mindenki, aki e területen tevékenykedik a ráeső feladatot szakszerűen, és eredményesen végezhesse.
A turizmus sikeres fejlesztése csak egy jól működő, jól együttműködő rendszerben lehetséges. Az együttműködés mind területi, mind pedig turisztikai termékek vonatkozásában szükséges. Desztináció-menedzsmentre különösen ott van szükség, ahol a fogadóterület egy komplex, - adott esetben sok termékből álló - sajátos termékként, s fizikai és szociokulturális entitásként jelenik meg.
A szervezeti, együttműködési rendszer alapját a desztináció-menedzsment különböző szintjeinek, az adott fogadóterület marketingjét koordináló szervezetek, összehangolt tevékenység lehetősége adja. Javaslatunk az alábbi ábrában összefoglalt– közösségi típusú desztináció-menedzsment szintek, szervezetek együttműködésére épít.
12
Az egyes desztináció-szintek feladata, funkciója tartalmát, jellegét tekintve ugyanaz, ugyanakkor hatóköre, közvetlen célja, módszerei eltérnek egymástól, sajátos munkamegosztást is igényelnek, de ugyanakkor feltételezik is egymást, hiszen csak a szintek tevékenységében a kooperáció elengedhetetlen elem.
Kívánatos, hogy hosszabb távon az ország egésze, minden lehetséges desztinációja, minden szinten le legyen fedve menedzsment szervezettel, ugyanakkor a jelen tervezési időszakban a közösségi szakmai és pénzügyi támogatásnak célszerű koncentrálnia a hatékony, már rövid távon is eredményt produkáló, megtérülő fejlesztésekre.
Szakmai szervezetek
Regionális DM szervezetek
Állami és közszféra Országos Regionális Megyei Települési
Turisztikai termék-klaszter hálózat
Országos DMSZ
Térségi DM szervezetek
Helyi DM szervezetek
Turisztikai
vállalkozások
Civil szervezetek
Egyéb aktorok
6. Ábra Desztináció-menedzsment szintek – érintettek
A desztináció-menedzsment rendszer alapvetően az érintettek „önszervezésére” kell épüljön, de ne legyen kampányszerű, teljesen spontán, ne legyen pályázati pénzszerzés-orientált, hanem a szakmai elvekre, megalapozottan kialakított hatékony fejlesztési folyamat. Fontos, hogy jöjjenek létre mindazon helyi DM-k, ahol az érintett szereplők kapcsolata, készsége érett erre, ezek lehetnek az alapjai a térségi DM-szervezeteknek, hiszen csak egyes esetekben képezhetnek önálló desztináció-márkát.
13
A turisztikai térségek DM-je esetében az alulról építkező, önszervező jelleg mellett fontos, hogy mindenképpen létrejöjjenek azokban a térségi desztinációkban, melyek turisztikai márkaként pozícionálhatóak, ezért ezek tudatos indukálása, közösségi forrásokból történő támogatása szükséges (erre tesz javaslatot a régió turizmus-fejlesztési stratégiája). A támogatás természetesen csak olyan térségi DM szervezetnek adható, mely bírja
a
turisztikai
szakma,
az
érintettek
meghatározó
körének
támogatását,
együttműködését. Ezen alsó DM-szintek létrejöttével párhuzamosan kell létrehozni, alapvetően kormányzati, közösségi források támogatásával, a szakmai és vállalkozói szervezetek közreműködésével kialakítani a regionális és a nemzeti szintű desztináció-menedzsment szervezeteket, melyek egyik alapvető induló feladata a térségi és helyi DM-k szervezésének, szakmai működésének a támogatása is.
A desztináció-menedzsment rendszer kialakítása a szakmai önszerveződés és az irányított, támogatott, szervezett folyamat párhuzamos megvalósításával történhet.
14
4. Ki és hogyan menedzselje az egyes desztinációt? – A desztináció-menedzsment modellje
A desztináció-menedzsment szervezet általános működési logikáját az alábbi ábra foglalja össze. A turisztikai desztináció kínálati alapelemei: • Imázs • Attrakciók • Kényelmi tényezők • Ár • Elérhetőség
DM-szervezet Vezetni és koordinálni
Marketing: Megnyerni, megszerezni a látogatókat
Szolgáltatás a helyszínen Meghaladni az elvárásokat Elégedettséget elérni.
Alkalmas környezet megteremtése, befolyásolása Politika, törvénykezés, szabályozás, adózás
7. Ábra A desztináció-menedzsment alapvető működési modellje
Az előző fejezetek gondolatmenetéből következően látható, hogy a DMSZ fő feladata, hogy a desztináció adottságai, kínálati elemeire, feltételeire épülően három irányba kell irányító, koordináló feladatot, tevékenységet, nevezetesen - a konkrét teljesítmény, turisztikai szolgáltatások fejlesztése, - a kínálat marketingje, értékesítése és kommunikációja vonatkozásában, -
valamint
a
környezeti,
működési
feltételek
kedvező
irányba
történő
befolyásolásában. A modell tényezőit az alábbiakban részletezzük: A turisztikai desztináció alapelemei: -
Attrakciók: a látogatás motiválói, amiért érdemes a desztinációt felkeresni.
-
Kényelmi tényezők:
azok az információszerzési,
infrastrukturális,
vásárlási,
szolgáltatási és egyéb tényezők, amelyek a turisták kényelmét szolgálják.
15
-
Elérhetőség: a desztináció megközelíthetőségének módját, egyszerűségét foglalja magába.
-
Imázs: a desztinációról kialakult kép a fogyasztók fejében, azok az értékek, amelyek illeszkednek a saját értékrendjébe.
-
Ár: a közlekedés (oda-vissza utazás), szállás, étkezés, attrakciók meglátogatásának költségei, feltételei együttesen.
DMSZ: -
A desztináció-menedzsment koordinálja és vezeti, irányítja mindazokat a folyamatokat és elemeket, amelyek meghatározzák egy desztináció megjelenését és fogyasztói észlelését.
-
Kulcsfunkcióit tekintve három területre koncentrál: §
Marketing: meggyőzni az embereket arról, hogy látogassák meg a desztinációt, eladni a desztináció termékeit
§
Szolgáltatások fejlesztése, csomagok közvetítése: biztosítani azt, hogy az elvárások és a turisztikai kínálat összhangban legyenek.
§
Alkalmas környezet feltételek megteremtése: a turizmus fejlesztése szempontjából megfelelő társadalmi, fizikai és gazdasági feltételrendszer megteremtése.
-
A hatékony desztináció-menedzsment szervezet: §
Minőségi szolgáltatást nyújt a turisták számára
§
Hozzájárul a turisztikai térség hosszú távú prosperitásához és a helyi közösség fejlődéséhez, munkahelyeket, bevételeket, új beruházások teremtését indukálva, megvalósítva.
§
Növeli a gazdasági szereplők profitabilitását nemcsak a közvetlenül a turisztikai iparban, hanem minden kapcsolódó ágazatban.
§
Optimalizálja a gazdasági, társadalmi és természeti környezeti hatásokat a térségben, fenntartható egyensúlyt teremtve a különböző érdekek között.
Alkalmas környezet megteremtése: -
Egy erős és megfelelő felhatalmazással bíró DMSZ szükségszerűen szakmai kezdeményező, vezető és koordináció szerepet kell vállaljon az alábbi területeken: §
Területi fejlesztési tervek kidolgozása
§
Infrastrukturális fejlesztések
§
Termékfejlesztés
§
Technológia és rendszerfejlesztés
§
Kapcsolódó iparágak fejlesztése és a beszerzés koordinációja 16
Marketing: -
A turisztikai piac elemzése, kutatása, a döntéstámogató rendszer kialakítása,
-
A desztináció promóciója, beleértve a márkázás és imázsépítés feladatát is. Külső és belső irányultsággal egyaránt.
-
A térség turisztikai vállalkozásainak felkészítése és képzése a desztináció közösségi marketing érdekeinek megismertetése és elfogadtatása érdekében. Belső kampányok lebonyolítása.
-
Elfogulatlan információs szolgálat működtetése.
-
Kooperációs értékesítési tevékenység. Foglalási rendszer kialakítása és működtetése.
-
CRM-remdszer kiépítése – vevő/ügyfél/turista-kapcsolat menedzselési módszerek működtetése.
-
A minőség biztosításának, ellenőrzésének mechanizmusainak, kontrolling tevékenység működtetése.
Szolgáltatás fejlesztése és nyújtása a helyszínen: -
A desztináció egészének úgy kell működnie, mint egy jól menedzselt vállalkozásnak, hogy képes legyen kielégíteni, sőt meghaladni a turisták elvárásait, ezzel elérve elégedettségét. Ennek elérése érdekében a DMSZ-nek szerepet kell vállalnia, bizonyos szolgáltatásokat vezetve, koordinálva a turizmus térségi szereplői számára: §
Kutatás-fejlesztés, stratégiai tervezés
§
Új turisztikai termékek fejlesztése.
§
Vonzerők, attrakciók fejlesztése és menedzselése
§
Események, rendezvények fejlesztése és menedzselése
§
Koordinációs és menedzsment feladatok a látogatók tapasztalati minőségének javítására. A fogadó terület lakosságának vélemény és magatartásformálása.
§
Oktatás és tréning
§
Tanácsadás
A desztináció-menedzsment szervezetek szerepe tehát a következő: -
Vezetés: stratégiai irányítás és magas szintű szakértelem.
-
Tervezés: §
Koncepciók
és
stratégiák
kidolgozása
a
desztináció
versenyelőnyének
megteremtésére és megvédésére §
Fejlesztési és marketing tervek készítése
§
Üzleti tervezés 17
-
-
Szervezés: §
Értékesítési tevékenység koordinálása és menedzselése
§
Szervezeti struktúrák és folyamatok megszervezése
§
Kapcsolatépítés és ápolás
§
A működés forrásainak biztosítása
§
Lehetőségek teremtése vállalkozások számára
Teljesítménymenedzsment: §
Teljesítménymérés és visszacsatolás
§
Monitoring és minőség-ellenőrzés
§
Kontrolling és tervkiigazítás
A desztináció-menedzsment szervezetek sikerének kritikus pontjai a hitelesség és a partnerség. A hitelesség azt jelenti, hogy képes-e elfogadtatni magát, mint stratégiai vezető szereplő a marketing és fejlesztés területén. A partnerség azt jelenti, hogy képes-e a turizmus különböző szereplőivel megfelelő kapcsolatot kialakítani és működtetni egy kollektív desztináció vízió megvalósítása érdekében.
A desztináció-menedzsment kritikus pontjainak teljesítése egyrészt az együttműködés széleskörű
kiterjesztésével,
különböző
szintű
desztináció-menedzsment
szervezetek
létrehozásával, illetve megfelelő koordinációs és kooperációs mechanizmusok beépítésével oldható meg. A desztináció-menedzsment rendszer kulcsszereplői -
Nemzeti kormányzat – érintett minisztériumok
-
Fejlesztési tanácsok, ügynökségek
-
Helyi és megyei önkormányzat (később regionális önkormányzat)
-
Településfejlesztési szervezetek
-
Nemzeti parkok
-
Közlekedési vállalatok (helyi és távolsági)
-
Attrakciók, eseményszervező és kulturális szervezetek
-
Szállásadók
-
Vendéglátók és szórakozóhelyek
-
Turisztikai közvetítők (touroperatorok, utazási irodák stb.)
-
Helyi turisztikai szövetségek, együttműködések, klaszterek
-
Kamarák és egyéb vállalkozói szervezetek 18
-
civil szervezetek, (városvédők, környezetvédők, kulturális stb.)
-
Oktatási és kutató intézmények.
A különböző szinteken, a szubszidiaritás elvén felépülő desztináció-menedzsment szervezetek létrehozásával garantálható a széleskörű partnerségi viszony kialakítása és az érdekeltség megteremtése egyrészről, másrészt a köz és magánszféra szükséges együttműködése. A desztináció-menedzsment szervezeteket négy szinten definiáltuk. A helyi és nemzeti szintet röviden ismertetjük, s részletesen bemutatjuk a két középső, ún. regionális és térségi szint szervezetének tevékenységét, funkcióit és kapcsolatait.
A koordinációs és kooperációs mechanizmusok lehetséges formái: -
Közös szakmai lobbi, érdekérvényesítés
-
Turizmusfejlesztési együttműködések
-
Közös stratégiai tervezés
-
Közös desztináció-menedzsment tervezés
-
Integrált termékfejlesztési és promóciós projektek kidolgozása
-
Partnerségi (konzorciális) pályázati projektek kidolgozása
-
Közös értékesítési és kommunikációs programok, projektek
19
4.1. Helyi desztináció-menedzsment Ahol ezt meg lehet tenni, létre kell hozni a helyi desztináció menedzsment szervezeteket. Egy adott település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teendőit a helyi desztináció menedzsment szervezet (hdmsz) látja el – amely lehet települési, kistérségi vagy egyéb önkormányzati társulás, meghatározó turisztikai vállalkozás, turisztikai szereplő, az adott település, térség turizmusfejlesztésében érdekelt „vezető személyiség” által indukált kezdeményezés.
A helyi lakosság, az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók szoros együttműködésével a helyi DMSZ a helyi turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztését és promócióját végzi. A hdmsz-ek felállításának és működtetésének elsősorban azokban a kistérségekben és településeken van gyors szakmai létjogosultsága, amelyek kellő turisztikai potenciállal rendelkeznek.
Ennek megalakításában szerepet játszhatnak a települési önkormányzatok, civil szervezetek, olyan vállalkozások, amelyek idegenforgalmi szolgáltatások nyújtására alapíttattak. Lehetséges irány a települések szövetkezése, ennek következtében szerepük és jelentőségük turisztikai piacon megnövekszik. El kell dönteni helyben melyik felsőbb DMszinthez, térségi desztináció menedzsmenthez csatlakoznak, általában, vagy bizonyos turisztikai területeken, termékeknél. A döntés meghozatalkor a legfőbb szempont turisztikai jellegű kell, hogy legyen. Ez megalapozza a későbbi, jobb értékesíthetőséget. Gazdaságosabban működtethető, és nagyobb kínálat teremthető amennyiben az ésszerű csatlakozások létrejönnek. Annak a szakember(ek)nek, aki(k) e területen dolgozni fog(nak), munkája eredményesebb lehet, és költségei kevesebb terhet rónak egy-egy településre. A helyi desztináció-menedzsment munkatársnak a tevékenysége: -
Együttműködés kialakítása a helyi és kistérségi önkormányzatokkal,
-
Javaslatok készítése a turizmust érintő fejlesztések megvalósítására,
-
Együttműködés a Térségi DMSZ-el /Tourinform, Touroperátor/,
-
Turisztikai szolgáltatók felkutatása,
-
A beutazó turizmus megismertetése, népszerűsítése a lakosság körében,
-
Szolgáltatási listakészítés, rendszerbe foglalása, fogadási szint megállapítása,
-
Kínálatteremtés, folyamatos karbantartás,
-
turisztikai civilszervezet létrehozása /települési, kistérségi/,
20
-
Az értékesíthető szolgáltatásokból ajánlati elemek készítése, ezek továbbítása a Térségi DMSZ-hez,
-
Program csomagok megvalósításhoz közreműködők szervezése,
-
Az értékesítést elősegítő marketing munka megalapozása,
-
A kistérség települései között turisztikai (projekt) szakmai társulások szervezése a beutazás lebonyolítására,
-
Pályázati
lehetőségek
felkutatása,
ezek
megismertetése
a
helyi
turisztikai
szolgáltatókkal, -
Társulás megteremtése a vendégfogadást népszerűsítő marketing, pr eszközök, honlap, szórólapok, prospektusok stb. kiadásához,
-
Szakmai képzések szervezése azon vállalkozások munkatársainak, akik részt vesznek a turizmus ágazatban.
Források lehetnek a hdmsz-ek számára: §
Tagdíjak
§
Önkormányzati támogatás (normatív, havi bontásban) az IFA + 2 Ft. bizonyos hányadában, %-ban kifejezve
§
Pályázatok
§
Különböző feladatokra kapott támogatás
§
Szponzori bevételek
§
Tevékenység saját bevételei
21
4.2. Térségi desztináció-menedzsment Eggyel magasabb szinten - alulról építkezve - a rendszer középső tagja a térségi desztináció menedzsment.
Ennek
megalakításában
is
döntő
szerepet
kell
játszaniuk
az
önkormányzatoknak, szakmai szervezeteknek, civil szervezeteknek, a helyi kamarának, és olyan vállalkozásoknak, amelyek a térségben jelentős szerepet játszanak a beutazó turizmus szervezésében, illetve lebonyolításában. A térségi desztináció menedzsmentbe - korábban végzett tevékenységeinek kis módosításával - integrálni célszerű a térségben működő Tourinform irodákat. A térségi desztináció menedzsment, a turizmusfejlesztési stratégia, az ÉM-ROP fejlesztési prioritásai szerint hat helyszínen, az alábbi térségek szerint jön létre: Eger és térsége, Miskolc-Bükk, Tokaj és Zemplén, Aggtelek és térsége, Hollókő-Széchény-Somoskő, Gyöngyös-Mátra.
Regionális DM szervezet
Tulajdonosi kör: A térség önkormányzatai (térségi társulásai) Turisztikai vállalkozások szervezetei, Civil szervezetek Kulturális szervezetek
Térségi DM szervezet
Együttműködők, partnerek: turisztikai vállalkozások kulturális szervezetek civil szervezetek
Helyi DM szervezetek
8. Ábra A térségi DM szervezet helye a turizmus rendszerében és kapcsolatait
Az ábrán a függőleges irányú kapcsolatok jellege: szakmai együttműködést, kölcsönös marketingszolgáltatásokat foglal magába a kialakítandó munkamegosztás alapján, illetve irányítási és ellenőrzési funkciót lát. Horizontálisan a kapcsolatok stratégiai tervezési, egyeztetési jellegűek.
Szakmai tevékenység súlypontjai -
Közreműködés a térségi turizmusfejlesztési koncepció, stratégia, program kialakításában, a turisztikai prioritások képviselete a térségfejlesztésben
-
Térségi turisztikai érdekérvényesítés, szakmai lobbi-tevékenység
-
Szakmai kooperációkészség fejlesztése, koordinációs mechanizmusok kialakítása
-
Térségi termék- és programfejlesztés, helyi projektek menedzselése
-
Turizmus marketing - Térségi márkaépítés
22
§
Piac-elemzés, kutatás és marketingstratégiai tervezés, pozícionálás
§
Kifejlesztett termékek kondícióinak, feltételeinek kialakítása
§
„Saját” turisztikai termékek értékesítése, kooperatív értékesítés közvetlen és közvetett csatornákon (touroperátor)
§
integrált térségi, közösségi turisztikai marketingkommunikáció tervezése, realizálása, ellenőrzése.
-
Tourinform tevékenység támogatása, koordinálása a térségben Turisztikai tervezés, érdekérvényesítés Turizmusmarketing - márkaépítés - piacelemzés, kutatás - térségi termékfejlesztés - termék-értékesítés - integrált kommunikáció - ellenőrzés, kontrolling Tourinform
9. Ábra A térségi DM-szervezet feladatsúlypontjai Touroperátor legfőbb feladta együttműködve a helyi, térségi, és regionális desztináció menedzsmenttel az idegenforgalmi szolgáltatásokból piacképes, bel-és külföldön értékesíthető komplex termékek előállítása, közvetítése, és értékesítése. Nagykereskedőként végzi munkáját, üzleti kapcsolatot kell kiépítenie utazásszervezőkkel, utazási irodákkal, utazási ügynökökkel, konferenciaszervezőkkel, egyéni, és csoportos megrendelőkkel. A kialakított üzletpolitika szerint eredményt termelve kell, végezze munkáját. A Touroperátor szakszerű munkájával pótolja azt a hiányzó láncszemet, ami az utóbbi években nehezítette az értékesítést.
A térségi desztináció menedzsment tevékenység-listájának főbb elemei: -
STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV TERVEZÉS: §
Fejlesztési koncepció, stratégia, program készítés támogatása
§
Szakmai érdekérvényesítés
§
Kooperációs mechanizmusok kialakítása (fórumok, bizottságok, stb.)
23
-
PIACELEMZÉS - PIACKUTATÁS §
Külső környezet-elemzése
§
Közvetlen piac elemzése -
A kínálat elemzése
-
A keresletelemzés, célcsoport meghatározása
-
Versenytárselemzés
-
A piac változásainak figyelése
-
Beszerzési, beszállítói piac elemzése
§
A saját termék „siker” ellenőrzése, elégededettség-kutatás, kontrolling
§
MARKETING
INFORMÁCIÓS
ÉS
DÖNTÉSTÁMOGATÓ
RENDSZER
KIALAKÍTÁSA -
-
TERMÉKFEJLESZTÉS §
Az igények, a kereslet felmérése
§
A kínálat, konkrét kínálati elemek kialakítása, bővítése
§
Meglévő termék-elemek összekapcsolása kínálattá
§
Sajáttermék fejlesztés utazásszervezők részére
AZ ELADÁS, ÉRTÉKESÍTÉS §
Tervezés, célcsoport akvizíciós munka
§
Szakvásár,
§
Kínálat prezentáció – honlap / turisztikai portál kialakítás
§
Nagykereskedelmi értékesítés
§
Study tour előkészítés, lebonyolítás
§
Elektronikus értékesítés
TOUROPERÁTOR -
-
TURISZTIKAI SZOLGÁTATÁSOK §
Szolgáltatások beszerzése, árualap megteremtése
§
„Bizalmas Tarifa” készítés
§
Saját komplex turisztikai termékek értékesítése, forfait utak szervezése
§
Nagykereskedelmi értékesítés
SZOBAFOGLALÁS §
-
nyilvántartások elkészítése, csatlakozás foglalási rendszerhez, kontingens
KONGRESSZUS, KONFERENCIA §
Rendezvények előkészítése, helyszínek foglalása, előadó termek bérlése
§
Rendezvény tanácsadás
§
Aktív kapcsolat folyamatos építése potenciális megrendelőkkel
§
Idegenvezetés, transzfer, mint kiegészítő szolgáltatás
24
-
INTEGRÁLT MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ §
Reklám - tervkészítés, fejlesztés, megvalósítás, figyelés
§
SP (Sales Promotion) – akciók, kampányok realizálása
§
PR tevékenység (belső – külső)
§
Személyes kommunikáció -
Marketing eszközök tervezése, realiálása (pl.) o Internet-megjelenés o Nyomdai anyagok készítése, terítése o Közös hirdetési akciók szervezése o Szponzorok megnyerése o Címtár fejlesztése, sajtószolgálat, sajtótájékoztató, sajtó anyagok készítése o Újságírók kisérése, o Foto-, filmarchívum készítése, o Ütemezett
előadások
szervezése
/programokról,
eseményekről/,
bemutatók előkészítése
TOURINFORM - INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT §
Információs szolgálat saját irodában
§
Kiállításokon,
alkalmi
irodában,
kongresszuson,
rendezvényeken
üzleti
elképzeléseknek megfelelően. §
Telefoninformáció
§
Szórólapok, prospektusok beszerzése, terítése
§
Szolgáltatás közvetítés
§
Meghirdetett programok értékesítése
§
Kiadványok, képeslapok terjesztése
Javasolt működési forma: nonprofit társaság esetleg egyesület
Tulajdonosi kör: § A térség önkormányzatai (térségi társulásai) §
Turisztikai vállalkozások szervezetei, esetleges klaszterek
§
Civil szervezetek
§
Kulturális szervezetek
25
A működés forrásai: §
Tagdíjak – tagi szolgáltatások
§
Önkormányzati támogatás (normatív, havi bontásban) az IFA + 2 Ft %-ban kifejezve
§
Pályázatok
§
Különböző feladatokra kapott támogatás
§
Szponzori bevételek
§
Tevékenység saját bevételei
Infrastruktúra: a térségi DMSZ működése megvalósulhat egy helyszínen, koncentráltan, de lehetséges
nagyobb,
strukturáltabb
turisztikai
térségek
esetében
–
szakmai
munkamegosztáson épülő – több-telephelyes működés is. Ez esetben az infrastruktúra-igény nagyobb, de a kooperáció, működőképesség jobban is biztosítható.
Humán erőforrás igénye: célszerű a térségbeni szakmai kompetenciákat a közös érdekek mentén összekapcsolni, (pl. a jelenleg ezen a területen az egyes tagoknál, önkormányzatoknál ilyen területen dolgozók révén), hogy a széles és szakmailag igényes tevékenység jól megvalósuljon. Szükséges munkatársak: §
TDMSZ-vezetője, igazgató
§
Tourinform iroda-vezető,
§
Marketing-team: elemző-tervező, értékesítő-touroperátor, kommunikációs-menedzser, rendezvényszervező.
§
Célszerű a gyakornokok alkalmazása (felsőoktatásból),
§
Egyes funkciók, feladatok átvállalhatóak egyes tagok által, illetve esetleg pl. marketingkutatás a regionális DMSZ által.
A térségi DMSZ szakmai felügyeletére célszerű a tulajdonosi körből Felügyelő Bizottságot alakítani, míg a stratégiai döntések megvitatására, a széles nyilvánosság bevonására Térségi Turisztikai Fórumot illetve Turisztikai Tanácsot létrehozni.
26
4.3 Regionális desztináció-menedzsment szervezete (RDMSZ)
Legcélszerűbben az ÉM-RMI átalakításával, tevékenységeinek megosztásával, feladatainak bővítésével, a már működő közhasznú társaság átalakításával hozható létre a regionális desztináció menedzsment szervezete.
Alapítói, tulajdonosai: a Regionális Terület Fejlesztési Tanács, Megyei Jogú városok, Megyei Önkormányzatok, Kereskedelmi és Iparkamarák, Szakmai Szövetségek. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a későbbiekben a tulajdonosi kör bővülhessen, illetve a pártoló, szakmai tagsági rendszer is kialakuljon a különböző szakmai, civil szervezetek, vállalkozások közvetlen érdekeltségének, együttműködési készségének növelése érdekében.
Az RDMSZ szakmailag együttműködve irányítja, segíti a térségi, és helyi desztináció menedzsmenteket. Képviseli, megjeleníti a régiót országos és nemzetközi szinten. Kapcsolatot épít, és tart a megalakuló turisztikai termék-klaszterekkel.
A regionális DM-szervezet helyét a turizmus rendszerében és kapcsolatait az alábbi ábra foglalja össze:
27
Desztináció-menedzsment modell Észak-Magyarország Régióban Szakmai együttműködés, kölcsönös marketing szolgáltatások
Tulajdonosok: Regionális Ter.Fej.Tanács Mj. városok, Megyei Önkormányzatok, Ker. és Iparkamarák
Együttműködők, partnerek: tulajdonosok + turisztikai vállalkozások és szervezetei, szövetségei kulturális szervezetek civil szervezetek Szakmai szövetségek
RIB – Regionális Idegenforgalmi Bizottság – mint Felügyelő Bizottság, stratégiai és tulajdonosi felügyelet
É-Mo-i Regionális Turisztikai Fórum - széles szakmai műhely, konferencia -
Szakmai tevékenység súlypontjai: - Kutató-központ : turisztikai k+f, Marketingkutatás, piacelemzés - regionális márkaépítés (Észak-Magyarország fedőmárka) - turisztikai program és termékfejlesztési koordináció (regionális termék-klaszterek, regionális tour-operator szerep) - közösségi értékesítési és kommunikáció (nemzetközi-, országos koordinációval) Szakmai - marketing szolgáltatások nyújtása vállalkozások együttműködés, körének(kooperatív marketing) kölcsönös marketing - 2007-2013 turisztikai projekt koordinálás szolgáltatások és - térségi és helyi DM szervezetek koordinációja, munkamegosztás segítése alapján
Észak-Magyarországi Turisztikai Nonprofit Kft. - desztinációmenedzsment szervezet (rdmsz )-
Források: - pályázatok - idegenforgalmi adó bizonyos része - szolgáltatási bevételek
Térségi márkaépítés, Térségi termék- és programfejlesztés Turizmus marketing( értékesítés, kommunikáció)
Térségi és helyi Desztináció-menedzsment Szervezetek –
28
Az ábrán a függőleges irányú kapcsolatok jellege: szakmai együttműködést, kölcsönös marketingszolgáltatásokat foglal magába munkamegosztás alapján, illetve irányítási és ellenőrzési funkciót lát. Horizontális irányban a tulajdonosok, illetve együttműködő partnerek viszonylatában a kapcsolatok stratégiai tervezési, egyeztetési jellegűek.
A RIB – Regionális Idegenforgalmi Bizottság, mint a desztináció-menedzsment Felügyelő Bizottsága működne, stratégiai és részben tulajdonosi felügyelettel. Az ÉM RIB, olyan szakmai és önkormányzati részvételre alapozott regionális koordinációs szervezet, amely az illetékes miniszter megbízásából, az ő illetve a Regionális Fejlesztési Tanács szakmai tanácsadó szervezeteként, Bizottságaként, az országos turizmus-politika célkitűzéseihez is igazodva ellátja az Észak-magyarországi Régió turizmus fejlesztéseivel kapcsolatos stratégiai és szakmai felügyeletet. Döntési, véleményezési és ellenőrzési feladatokat lát el. Véleményezi a regionális turisztikai fejlesztési- és marketing terveket, ösztönzi az önkormányzati, kistérségi és vállalkozói turisztikai együttműködések kialakítását és működését, elősegíti az Európai Unió regionális programjaiban való részvételt, integrálja és a RIB elnökön keresztül képviseli a régiós turisztikai érdekeket a Kormányzat és főhatóságok felé.
A kutató központ terve, valójában, olyan alap és alkalmazott kutatások, turisztikai és kapcsolódó innovációk szükségessége miatt került be a rendszerbe, melyek a desztinációmenedzsment sikerének megalapozásához elengedhetetlenek. Természetesen nem feltétlenül szükséges önálló kutatóhelyet létrehozni, ez az anyagi lehetőségek függvény is, megoldható a meglévő kutatók, interdiszciplináris kutatói hálózataként is. A kutató központ kutatási tevékenysége alapozná meg azokat a komparatív versenyelőnyöket, amire a desztináció stratégiája építhet, és folyamatosan hozzájárulhat innovatív termékfejlesztési projektek megalapozáshoz, illetve imázs és profitnövelő technikák kialakításához. Az ÉM-Turisztikai Fórum a széles szakmai közvéleményt, nyilvánosságot megszólító, bevonó szakmai műhely, rendezvény, adott esetben szakmai konferencia, mely teret ad a szakmai viták, ötletek, egyeztetések lebonyolításához.
29
Turisztikai K+F
Klaszterek, hálózatok szervezése
Szolgáltatás nyújtása
Stratégiai tervezés, érdekérvényesítés
Regionális desztinációmenedzsment szervezet funkciói
Piacelemzéskutatás MIR
Integrált marketingkommunikáció
Minőség ellenőrzése, akkreditáció
Termékfejlesztés, értékesítés, (touroperator)
10. Ábra Regionális desztináció-menedzsment szervezet funkciói
RDMSZ szakmai tevékenység funkciói, súlypontjai: - regionális márkaépítés (észak-magyarország fedőmárka) - turisztikai k+f tevékenység végzése, kezdeményezése, - regionális turisztikai stratégiai tervezés - üzletpolitika, érdekérvényesítés kidolgozása - piacelemzés, piackutatás, regionális információs rendszer használata, értékesítést elősegítő működtetése - turisztikai program és termékfejlesztési koordináció (regionális termék-klaszterek kezdeményezése, szakmai támogatása, együttműködési síkok kialakítása,) - közösségi értékes elősegítés és kommunikáció (nemzetközi-, országos koordinációval) promóciós-marketing eszközök elkészítése a piaci igényeknek megfelelően - marketing szolgáltatások nyújtása (képzés, marketing stb.)vállalkozások körének (kooperatív marketing, pályázatok, regionális touroperator szerep) -
2007-2013 turisztikai projekt-koordinálás, turisztikai pályázati monitoring
- térségi DM szervezetek koordinációja, segítése - Szakmai együttműködés, kölcsönös marketing szolgáltatások és munkamegosztás alapján - klaszteresedés elősegítése, klaszterek-hálózatok koordinációja
30
- Turisztikai szolgáltatások minőségi ellenőrzésében való közreműködés, minősítés, akkreditáció, - Turisztikai pályázati monitoring tevékenység - A térségi Tourinform irodák koordinálása, közvetlen támogatása Források: - az adott régió területén keletkezett ifa összegével arányos kiegészítő támogatás, azaz a régióban képződő idegenforgalmi adók minden 1 Ft-ja után a régiónak járjon 1 Ft támogatás. - szolgáltatási bevételek, - pályázat, projektindukálás, írás vagy pályázat kezelési tevékenység Humán erőforrásigény: Tervezett szervezeti létszám 6-8 fő, annak függvényében, hogy milyen mértékben vesz igénybe külső szakmai szolgáltatókat. -
Igazgató – kapcsolatokkal, információkkal rendelkező együttműködési kézséggel rendelkező, tapasztalt régiós turisztikai szakember,
-
marketing menedzserek, projekt-menedzser, 1 fő adminisztráció, pénzügyi munkatárs, gyakornokok alkalmazása.
A következő táblázatban összefoglalva mutatjuk be a különböző desztináció-menedzsment szervezeti szintek tevékenységeit, illetve azok súlypontjait. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy további tevékenységek nem illeszthetők az egyes szervezeti szintekhez. Tevékenységek Desztináció promóciója, márkázása, imázsépítés Belső marketingkampányok Információszolgáltatás rendszerének működtetése Értékesítési, foglalási rendszer működtetése Desztináció koordináció és menedzsment Látogatói információs pontok működtetése Oktatás és tréning Üzleti tanácsadás Termékfejlesztés Rendezvény és eseményfejlesztés és menedzsment Attrakciófejlesztés és menedzsment Kutatás, elemzés, stratégiai tervezés Minősítés, Minőség-ellenőrzés, kontrolling
Regionális Térségi ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü
Helyi ü ü ü ü
ü ü ü ü ü
31
4.4. Desztináció-menedzsment szervezetek létrehozása Desztináció-menedzsment szervezetek különböző elvek mentén és különböző szervezeti formában alakíthatók ki. Lehetnek kizárólag a közszféra által létrehozott szervezetek, kizárólag a magánszféra által alapított szervezetek, illetve a magán és közszféra partneri együttműködésében létrehozott szervezetek. A köz- és magánszféra eltérő szemlélete, célrendszere, működési logikája miatt ajánlott, hogy mindkét terület megjelenjen a desztináció-menedzsmentben, ugyanakkor megfontolandó, hogy a különböző desztinációmenedzsment szinteken, milyen szervezeti forma és milyen szereplők biztosíthatják leginkább az optimális működést és a desztináció közösségi érdekeit. Nemzetközi tapasztalatok alapján a közszféra és magánszféra működési logikájából kiindulva az alábbi erősségek és gyengeségekre hívnánk fel a figyelmet.
Erősségek közszféra által irányított DM szervezetek esetén: -
Hosszú távú stratégiai megközelítés
-
Desztináció ismertség megteremtésének igénye
-
Közösségi érdek szemlélete
-
Minőségbiztosítási fókusz
-
Helyi KKV-k támogatása
Erősségek magánszféra által irányított DM szervezetek esetén: -
Rövid távú taktikai megközelítés
-
Értékesítési (profit) szemlélet
-
Piaci lehetőségek kiaknázására összpontosítás
-
Gyors döntéshozatal
-
Vállalkozói szemlélet
-
Piac-vendég-orientáció
Gyengeségek közszféra által irányított DM szervezetek esetén: -
Vállalkozói szemlélet hiánya
-
Nehézkes döntéshozatal
-
Gyenge kereskedelmi érzék, profitorientáció hiánya
-
Gyenge teljesítmények tolerálása
-
Kockázatvállalás hiánya
32
Gyengeségek magánszféra által irányított DM szervezetek esetén: -
Közérdekben való gondolkodás hiánya
-
Korlátozott érdekeltség a hosszú távban gondolkodásra
-
Megfelelő források hiánya
-
A közszférával való kapcsolatok gyengesége
Jól látható, hogy csak a két szféra megfelelő szintű együttműködése hozhatja meg a kívánt eredményt. A közösségi érdek azt kívánja, hogy a különböző desztináció-menedzsment szinteken az érdekelt szervezetek együtt hozzák létre a desztináció-menedzsment szervezeteket, úgy hogy abban ne az egyes szereplők egyéni érdekei, hanem a desztináció közösségi érdekei legyenek a középpontban.
Ezért javasoljuk, hogy a közszféra turizmusért felelős szereplői, illetve a magánszféra közösségi szervezetei vegyenek részt a desztináció-menedzsment szervezetek létrahozásában és működtetésében. A tevékenység szervezettsége, átláthatósága, valamint a források megszerzése és hatékony felhasználása érdekében mindenképpen javasolt új társaság létrehozása és a jelenlegi turisztikai struktúrák átszervezése a desztináció-menedzsment logikájának megfelelően. Ezáltal a desztináció-menedzsment nem a jelenlegi szervezetek túlburjánzását, hanem racionális, a célok eléréséhez rendelt átstrukturálását és új tartalommal, valamint szemlélettel való megtöltését jelenti.
A javasolt szervezeti forma a jogszabályok szerint erre a célra alkalmas lehet nonprofit társaság, a kooperációs társaság, esetleg egyesület.
33
4.5. Új, kiemelten fontos tevékenységek a desztináció-menedzsmenthez kapcsolódóan A következő oldalakon a desztináció-menedzsment szervezetek feladatainak meghatározásában többször kiemelt, sikerességüket alapvetően meghatározó két tevékenység megvalósítására vonatkozóan nyújtunk egy-egy kis összeállítást, mely alapja lehet egy saját gyakorlat, módszer megtervezésének, megvalósításának. A beutazás-szervezésről (szervezett utak értékesítése) és a desztináció márkaépítéséről lesz szó.
4.5.1 A beutazás szervezése A szakirodalomban a beutazást aktív turizmusnak is nevezzük abban az esetben, ha gazdasági szempontból vizsgáljuk. Az aktív turizmus bevételeket hoz akár belföldi, akár külföldi a vendég. A turizmusban realizált bevételek a gazdaság más szektoraira is jelentős hatással vannak.
Nem működik a beutaztatás természetesen a hazai szolgáltatók nélkül. Szálláshelyek, gasztronómia, közlekedési vállalkozások, és a programgazdák nélkül. Ezek együttműködve nyújtják szolgáltatásaikat a turistáknak. Ahhoz, hogy a turisták jól érezzék magukat, kellemes élményeket szerezzenek, a programok zökkenőmentesen gördüljenek, egy hosszúnak is mondható munkafolyamat kell, hogy lebonyolódjék. Ez pedig a beutazás-szervezés munkafolyamata. I. Előkészítés A nyújtható szolgáltatások felmérése, összegzése. A szolgáltatások körében alapvető fontosságú a szálláshely. Ezek mennyisége, és minősége meghatározza a fogadható vendégek tömegét, korosztály összetételét. A már működő kapacitás mellett kutatni kell az új szálláshely lehetőségeket. Egy-egy új szálláshely bevezetése hosszabb időt igényel, általában 3 év. A szálláshelyeket igénybe lehet venni egyedi megrendelések, vagy hosszabb távra kötött szerződések keretében. Ez lehet kontingens, vagy bérleti szerződés. Mindkét szerződés határozott üzletpolitikát és nagyobb volument feltételez. További alapos munkát igényel a többi szolgáltatás feltérképezése. Ilyenek a gasztronómiai lehetőségek, a közlekedés adottságai. Külön fejezet ebben a szakaszban a programkínálat
felkutatása, körültekintő vizsgálata és beépítése az
alapszolgáltatások közé.
34
Ezt követően információkat kell beszerezni a keresletről A kereslet ismerete elősegíti, hogy a rendelkezésünkre álló szolgáltatásokat célirányosan és optimálisan, minél jövedelmezőbben használjuk fel. Vizsgálni kell a küldő terület aktuális gazdasági helyzetét, a várható változásokat, az utazási szokás tendenciáit, az utazási lehetőségeket szabályozó adminisztratív rendelkezéseket. Ezek változásai szűkíthetik, vagy bővíthetik a keresletet. A kereslet még alaposabb megismerését szolgálja egy új utazásszervezővel a kontaktus felvétele, kiállításokon a szakvásáron való megjelenés.bőséges információt szolgáltat a piackutató utazás. Ilyenkor egy-egy fogadó terület képviselői ismert partnereit keresik fel működési helyén. Ajánlatok készítése Ajánlatot a megrendelő kérésére, vagy saját kezdeményezésként készíthetünk. Az érdeklődésre készített ajánlat esetén a vezérelv az igények legnagyobb mértékű teljesítése kell legyen. Színvonalban, mennyiségben olyan szolgáltatásokat kell beállítani, amelyek a legjobban megfelelnek a partner elképzeléseinek. Saját kezdeményezésű ajánlatokat akkor készítünk, ha mi szeretnénk a rendelkezésünkre álló szolgáltatásokat piacra vinni. Ilyenkor is tekintettel kell lenni a keresletre abban az esetben is, ha ajánlatunk csak egy részét képezi egy utazási csomagnak. Túratervezés Ekkor a következő szempontoknak kell érvényesülni. Egy ajánlaton belül a szolgáltatások lehetőleg azonos, de legalább hasonló színvonalat üssenek meg. Arányos időbeosztást tervezzünk a szervezett programok és az egyéni elfoglaltságra szánt idő között. A program lebonyolíthatósága érdekében útvonaltervet kell készíteni, figyelni kell a programok és az utazással eltöltött idő arányára. Csomagtúrák szervezése esetén a tartalmi követelményeknek kell megfelelni, ilyenkor mindent ennek rendelünk alá. Kalkuláció Minden ajánlatról kalkulációt kell készíteni az üzletpolitikai elképzeléseknek megfelelően. A kalkulációnak tartalmaznia kell: -
a szállásköltséget, az étkezési költséget, közlekedési költséget, a program költségét, az idegenvezető vagy a kísérő költségeit, az árrést, az adókat,
35
Ajánlattétel Ajánlatot levélben /elektronikus vagy hagyományos módon/ faxon küldünk a partnereknek. A legfontosabb tartalmi követelmények: -
Közölni kell az árat, feltüntetve minden jellemzőjét/ nettó, bruttó a jutalék szempontjából.
-
A jutalék mértékét meg kell jelölni. Ingyenesség. Meddig érvényes az ár. Csomagárnál jelölni kell a min. létszámot.
-
Az ajánlat érvényességi határideje. Opció megadása.
-
Utalás az érvényes üzleti feltételekre. /fizetés módja, határidők, szankciók, módosítási lehetőségek/.
A „BIZALMAS TARIFA” A teljes ajánlat bemutatásának speciális eszköze, nevezik ügynöki tarifának is. Nem az utasoknak, hanem az üzleti partnereknek készül. Feladata: a teljes árualap komplex bemutatása, adatokkal, illusztrációval, leírással, fényképekkel. CD, DVD. -
A szolgáltatások fajtánkénti bemutatása: szállás, étkezési- közlekedési program.
-
Utazási csomagajánlatok, variációs lehetőségek, motiváció szerinti csoportosítás.
-
Az árak közlése a szolgáltatásokkal együtt. Érvényességi idejük. Az árak csoportosításban: szezonális, csoportos, kedvezményes.
A bizalmas tarifa tartalmazza az üzleti feltételeket, az érvényes ügyvitelt /megrendelések módját,
lemondás
kedvezményeket/.
feltételeit, Hasznos
fizetési előírásokat,
információk a
jutalék
mértékét,
fogadó területről/
ingyenességet,
közlekedés,
éghajlat,
vámszabályok, bankok-, üzletek nyitvatartása, eseménynaptár.
II. Értékesítés -
Saját kezdeményezésű ajánlatok terítése a kereslet felmérésének ismeretében, a rendelkezésre álló összes marketing eszköz bevetésével. Ezek a következők: Bizalmas tarifa, Kiállítások, szakvásárok, Study tour, Work Shop, Újságírók meghívása, Road Show, Megrendelések felvétele, visszaigazolása, Nyilvántartásba vétele/ elektronikus vagy hagyományos módon/, Szolgáltatások megrendelése, Forgatókönyv készítés, Visszaigazolás, Egyedi megrendelések felvétele, a speciális kéréseknek megfelelő eljárás.
36
III. Lebonyolítás -
Technikai felkészülés a vendégek fogadására.
-
Minden egyes szolgáltatás megrendelése az ajánlatban vállaltak szerint.
-
A forgatókönyv használata a lebonyolításban. Az összes szolgáltatás nyújtásának időrendi lebontása napra, órára.
-
A kísérő, idegenvezető felkészítése,
-
A szolgáltatókkal folyamatos kapcsolattartás,
-
Rendkívüli esetben beavatkozás /módosítás, károkozás, betegség, baleset/,
-
Az idegenvezető, vagy a kísérő aktív kapcsolata az egész utazás során.
IV. Elszámolás Az idegenvezető elszámoltatása: -
elszámol a készpénz kiadásokkal /belépők stb./,
-
voucher /leigazolva a szolgáltatók által/,
-
a szolgáltatások írásos minősítése szolgáltatóhelyenként,
-
észrevételek, javaslatok.
Elszámolás a szolgáltatókkal: -
számlák tételes ellenőrzése,
-
esetleges kifogások megtétele,
-
a leellenőrzött számlák kiegyenlítése,
-
fizetési határidők betartása.
Elszámolás a küldő partnerrel: -
végszámla elkészítése,
-
esetleges tartozás megállapítása, intézkedés,
-
a kibocsátott számlák kiegyenlítésének figyelése,
-
felszólítás küldése késedelmes fizetés esetén.
Utókalkuláció, értékelés: -
a részvételi díj és a ráfordítás különbözete mutatja az ügylet eredményességét,
-
az adók befizetése,
-
üzletpolitikai célok megvalósulása.
Szakmai értékelés: -
a szolgáltatások színvonalának minősítése,
-
az együttműködés milyenségének megállapítása a szolgáltatókkal,
-
idegenvezetői jelentés értékelése, 37
-
az utasoktól érkezett vélemények összegzése,
-
következtetések levonása,
-
szükséges intézkedések megtétele,
-
a megszerzett információk hasznosítása az újabb ajánlatok előkészítése során.
4.5.2 Desztinációs márkamenedzsment A márkaépítés egymást követő lépések sorozatából áll, ahol minden egyes lépés az előző lépés sikeres befejezésének függvénye. Az egyes lépések sorrendje a következő: §
Jelenlét: a márka ismertségének megteremtése
§
Relevancia: Megfelelő márkaígéret kialakítása
§
Teljesítés: Az ígéret beváltása
§
Előny: Differenciálás a versenytársakhoz képest
§
Kötődés: Lojalitás kialakítása
A sikeres márkaépítés egyrészt a paritásos, másrészt a differenciáló elemek megfelelő kialakításán múlik A paritásos elemek olyan asszociációk, amelyek a márka szempontjából nem feltétlenül egyediek és más márkához is kapcsolódhatnak. Ezek az asszociációk lehetnek kategória- és versenyképességi asszociációk. A kategória asszociációk azok, amelyeket a fogyasztók a hiteles ajánlathoz alapvetőnek tartanak, vagyis a márkaválasztás szükséges, de nem elégséges feltételei. A versenyképességi asszociációk célja, hogy a versenytársak differenciáló elemeinek hatását kioltása. A differenciáló elemek olyan tulajdonságok vagy előnyök, amelyeket a fogyasztók határozottan kapcsolnak össze a márkával, pozitívan értékelnek és úgy vélik, a rivális márkák nem tudják ugyanezt nyújtani. A differenciáló elemeket alkotó erős, kedvező és egyedi márkaasszociációk bármely tulajdonságra vagy előnyre támaszkodhatnak. A paritásos elemek esetében elegendő, ha a fogyasztó megfelelőnek ítéli a márkát, beleesik az elfogadási tartományába, differenciáló elemek esetében azonban a márkának egyértelműen jobbnak kell lennie. A paritásos elemek kiválasztását a kategóriához tartozás igénye és versenytársak differenciáló elemeinek hatástalanítása mozgatja. A differenciáló elemek kiválasztásakor fontos, hogy a differenciálás a fogyasztó szempontjából kívánatos elem legyen, és a márkatulajdonos képes legyen az adott elem nyújtására. Fogyasztói szempontból ezt a relevancia, egyediség és hihetőség kritériumrendszere határozza meg, vagyis a differenciáló elemet a fogyasztó is relevánsnak és fontosnak kell tartsa, egyedinek és kiválónak kell 38
érzékelnie, valamint hitelesnek és hihetőnek kell tartania. A márkatulajdonos szempontjából a megvalósíthatóság, kommunikálhatóság és fenntarthatóság kritériumrendszerének betartása biztosítja a differenciáló elemek sikerét, vagyis képesnek kell lennie a differenciáló elem létrehozására, a fogyasztó számára hihető és megfelelően alátámasztott kommunikációra az áhított asszociáció létrehozásához, valamint megtartani, megvédeni és esetleg megerősíteni a megszerzett pozíciót. A desztináció-menedzsment központi eleme a desztináció, mint márka. A márka jelentősége desztinációk esetében eddig elhanyagolt volt Magyarországon, ezért az eddigi próbálkozások többnyire esetlegesek voltak. Az eddig végzett turisztikai marketingtevékenység lényegében nem változik, a változás lényege a marketing fókuszában van, ez pedig az egységes desztináció-márka építés. A marketingtevékenység főbb tevékenységei továbbra is a marketingstratégiai és operatív tervezés és végrehajtás köré szerveződnek, azzal a kitétellel, hogy a gondolkodás alapegysége a márka. A marketingtevékenység főbb pontjai az elemzés, kutatási adatokon alapuló információfeldolgozás, mind a kereslet, mind a kínálat elemeit, illetve a versenytársak és a saját helyzet elemzését is magába foglalva. A következő fő tevékenység-terület a kínálati kompetencia fejlesztése, jelen esetben a márka alá rendelt megközelítésben, magába foglalva a termékfejlesztés, minőségbiztosítás és ellenőrzés, attrakciók, események és a kapcsolódó infrastruktúra és tevékenységek fejlesztését az egyedi márkaidentitás megteremtése érdekében. A harmadik fő tevékenységterület a kommunikációs kompetencia fejlesztése, szintén márkaközpontú megközelítésben, figyelembe véve a vevők (turisták) elvárásait, illetve a komplex márkarendszer további érintettjeinek elvárásait is.
39
A folyamat fő tevékenységeit a következő ábra foglalja össze:
1. Stratégiai márkaelemzés : Vevőelemzés § Trendek § Motiváció § Kielégítetlen szükségletek § Szegmentáció Versenytárselemzés § Erősségek, stratégiák § Sebezhetőség Saját helyzet elemzése § Márkaimázs § Márkaörökség § Erősségek/ képességek komplex termékek, attrakciók, események § Szervezeti értékek 2. Márkaidentitás Márka, mint termék § Termékkör § Termékjellemzők § Minőség/érték § Használat § Felhasználók § Ország(mint esernyőmárka Márka, mint szervezet § Szervezeti jellemzők § Lokális,térségi, regionális szervezetek Márka, mint személy § Személyiség § Márka-vevő(beutazó ) kapcsolat Márka, mint szimbólum § Vizuális kép és metaforák § Márkaörökség
3. A márka kommunikációja Érték ajánlat § Funkcionális előny § Érzelmi előny § Önkifejező előny Hihetőség (almárkák) támogatása § Más márkák Márka--vevő kapcsolat
40
5. Klaszterek képződése, bevonása a desztinációs szervezetekbe A szervezeti rendszer az – alapvetően közösségi típusú turizmusfejlesztés és marketing tevékenységet folytató - DM-szervezeteken túl, szorosan kell, hogy kapcsolódjon, s ösztönözze a vállalkozások, közvetlen piaci és kapcsolódó szakmai szereplők klaszter típusú együttműködését,
melyek
a
vállalkozások,
non-business
szervezetek
(kulturális,
tudományos, képzési stb.) kooperációjának kereteit adják, a turizmusfejlesztés, a turisztikai innovációk fő mozgatói a közös érdekek mentén. A termékelven alakítható turisztikai klaszterek az alábbi konkrét feladatokat láthatják el saját szervezeti érdekeik mentén, összhangban a desztináció-menedzsment céljaival:
-
Marketingtevékenység: egységes arculati kézikönyv elkészíttetése, kiadványok készítése (pl. tematikus programcsomagok),
-
Részvétel a vonzerőleltár folyamatos frissítésében,
-
Minősítési rendszer kidolgozása (védjegy),
-
Marketingkutatások (adatgyűjtés, feldolgozás, a térségbe érkező vendégekről, felmérések készítése),
-
Közös beszerzések koordinálása,
-
Képzési igények felmérése, oktatások, tanfolyamok megszervezése, workshopok, tanulmányutak szervezése,
-
A regionális szinten elszórtan elhelyezkedő kisebb vonzerőket egységes attrakcióvá, komplex termékké fejlesztése
-
Turisztikai honlap(ok) készítése és aktualizálása
-
A pályázati rendszerekben való közreműködés
-
Minőségi standardok felállítása, minőségbiztosítás
-
Hálózatépítés, együttműködések erősítése
41
6. A desztináció-menedzsment előnyei és hátrányai az egyes érintett szereplők számára A desztináció-menedzsment hosszú távon minden szereplő számára jellemzően több előnyt jelent, mint hátrányt, ugyanakkor rövid távon, főleg az új rendszer bevezetése szakaszában több szereplő is érezheti úgy, hogy ez számára hátrányos, hiszen döntési kompetenciákat és forrásokat csoportosítását és berögzült mechanizmusokat alakít át. Ez a jelenség nem ismeretlen és a változásmenedzsment eszközeivel kezelhető. Tekintsük át tehát szereplők szerint a változások előrelátható hatásait: Turisták Előnyök: ·
Nagyobb döntési biztonság, csökkenő kockázatérzet a desztináció-márka hatására
·
Könnyebb információszerzés és foglalási lehetőség az egységes információs és foglalási rendszer eredményeként
·
Több és jobb élmény az összehangolt termékfejlesztés eredményeként
·
A saját érdeklődési területnek leginkább megfelelő attrakciók és rendezvények meglátogatása a modulárisan építkező programcsomagok és a jobb információs anyagok, valamint információszolgálat hatására
·
Kevesebb
csalódás
a
szolgáltatásokban
a
minősítő
rendszer
működtetésének
eredményeként Hátrányok: ·
Drágább szolgáltatások, a desztináció-menedzsment pótlólagos költségei beépül(het)nek az árakba
Turisztikai vállalkozások Előnyök: ·
Több turista, több bevétel
·
Úgy élvezi a közösségi marketingtevékenység eredményeit, hogy minimálisan kell csak erőforrásokat ráfordítania
·
A minősítő-rendszer hatására tisztul a piac
·
A touroperator értékesítési tevékenysége, valamint az egységes információs és foglalási rendszer eredményeként új fogyasztói csoportok érhetők el.
·
Csökkenhet a szezonalitás hatása
·
Csatlakozás turisztikai klaszterekhez, összehangolt fejlesztési lehetőségek létrejötte 42
Hátrányok: ·
A létrejövő információs-rendszer fokozza a versenyt a gyorsan és ingyen hozzáférhető információ-megosztással.
·
Megnő az innovációs, illetve fejlesztési kényszer a versenyképesség fenntartásának érdekében, ami pótlólagos erőforrásokat igényel.
·
Megnő a kooperációs kényszer a komplex termékfejlesztési megközelítés és az ehhez kapcsolódó konzorciális pályázati forrásszerzési szabályozás miatt.
Kapcsolódó szolgáltatók és termékek Előnyök: ·
Pótlólagos keresletet jelentenek az új turisták
·
Új földrajzi márkák megjelenése
Hátrányok: ·
Megfelelő szakember és nyelvismerethiány, főleg a kistelepüléseken
Attrakciók, események non-profit működtetői Előnyök: ·
Növekvő érdeklődés, illetve látogatószám
·
Összehangolt akciók lehetősége, egyeztetett programok
·
Nemzetközi reputáció nő
Hátrányok: ·
Növekvő idegen nyelveket beszélő, szakképzett munkaerőigény
·
Turistabarát szemlélet kialakításának kötelezettsége, ott is, ahol nem ez az alaptevékenység (pl. templomok)
Települési önkormányzatok Előnyök: ·
Helyi politikától független, szakmai turizmusszervezés
·
Térségi együttműködésekből származó fejlesztési előnyök
·
Növekvő közvetlen és közvetett idegenforgalmi bevételek
·
Csökkenő közvetlen idegenforgalmi, turisztikai feladatok
Hátrányok: ·
Az idegenforgalmi adó kezelésének és felhasználásának megváltozása
·
A csökkenő döntési kompetenciákból eredő frusztráció
·
Együttműködési kényszer a „rivális szomszéd várakkal” 43
