DÉLNYUGAT-BALATONI HEGYKÖZSÉG
RENDTARTÁSA
I. Bevezető rendelkezések 1.§ 1) A rendtartás célja: A szőlőtermesztésre és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével szakmai szabályrendszer létrehozása és működtetése. A rendtartás fejlődő és változó rendszer, ebből következik, hogy módosítására, átalakítására, átírására időnként szükség lesz. A módosításokat mindig a Délnyugat-Balatoni Hegyközség közgyűlésének kell jóváhagynia. 2) A rendtartás területi hatálya: Balatonberény-, Balatonkeresztúr-, Böhönye-, Csoma-, Csurgó-, Hollád-, Kaposhomok-, Kaposkeresztúr-, Kercseliget-, Kéthely-, Marcali-, Mosdós-, Nagyberki-, Somogysámson-, Somogyzsitfa, Szabadi közigazgatási határa. 3) A rendtartás személyi hatálya: A Rendtartás a hegyközség működési területén kiterjed a szőlő és bortermeléssel, illetve az ezekből származó termékek felvásárlásával foglalkozó természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, továbbá a szőlőhegy területén más művelési ágú külterületi ingatlanok használóira. 4) A rendtartási ügyekben eljáró testület: a hegyközség választmánya. 5) A Délnyugat-Balatoni Hegyközség / továbbiakban: Hegyközség / a Balatonboglári Hegyközségi Tanácshoz tartozik. A Hegyközségi Rendtartás meghatározza a tagok számára azokat a szőlő és bortermeléssel kapcsolatos normákat, amelyek a minőség és eredetvédelem szempontjából szükségesek. Minden esetben a borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve az irányadó. Ezek: - a célszerű telepítés és fajtakiválasztás, - a megfelelő művelési mód meghatározása, - a szőlő kártevői és kórokozói elleni védekezés, - a szüret időpontjának megválasztása, - a szőlőfeldolgozás módja, - a borkezelés és forgalmazás szabályai, 2
- a fenti műveletekkel kapcsolatos nyilvántartás és adatszolgáltatás. A Hegyközség borászati tevékenységét a borvidékünkre vonatkozó termékleírások szabályozzák. Ezért ezzel a rendtartás részletesen nem foglalkozik. A Balatonboglári Borvidéket és Hegyközséget a következő termékleírások érintik: Balatonboglári OEM termékleírás, Balaton OEM termékleírás, Balatonmelléki OFJ termékleírás és Dunántúli OFJ termékleírás. A Balaton közelsége, a borvidék természet és tájvédelmi területei különösen fontos feladattá teszik a külterületi szőlőterületek és környezetük tisztaságát, a táj szépségéhez illő rend fenntartását, műemlékek és kegyhelyek védelmét, a saját jó közérzetünk biztosításán túl a turizmus miatt is. A hegyközség tagjainak a tagsági viszonyból fakadó alapvető kötelessége, hogy a szőlő és bortermeléssel, valamint forgalmazással kapcsolatos tevékenységet a hegyközségi rendtartás szerint végezzék.
II. HEGYRENDÉSZETI SZABÁLYOK Földvédelem és talajvédelem szabályai 2.§
1. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény alapján szőlőt a művelési ágnak megfelelő termelőtevékenység betartásával kell hasznosítani. A szőlőművelési ág megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges.
2. A talajvédelmet közvetlenül a földhasználó valósítja meg, így köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztés technológia és a talajvédelmi beavatkozások összehangolásával olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.
3. A földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos rétegének megőrzéséről,
szervesagyag-tartalmának fenntartásáról, a talaj tápanyag gazdálkodását és a szőlő tápanyag igényét is figyelembe vevő – lehetőleg vizsgálatra alapozott – környezet kímélő tápanyag gazdálkodás folytatásáról.
3
4. A talaj szennyezettségének megakadályozása céljából a földhasználó köteles azt a termelés során a termőföld minőségét rontó talaj idegen anyagtól megóvni.
5. Erózióvédelem során a termelő köteles olyan művelést megvalósítani / altalajlazítás, időszakonkénti takarónövény feltörés /, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását.
6. A termőföld minőségét veszélyeztető tevékenységet és eseményt a talajvédelmi hatóság részére a hegyközség egyidejű értesítése mellett be kell jelenteni. A földhasználók és beruházók talajvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit a talajvédelmi hatóság, valamint közigazgatási hatáskörben a hegyközség ellenőrzi. Növényvédelem szabályai 3.§ A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23) FVM. rendelet alapján a hegyközség rendtartása az alábbi szabályokat írja elő: 1) A termelő védekezési kötelezettsége: Aki földet használ, szőlőt művel, növényt termeszt, növényi terméket feldolgoz, forgalomba hoz vagy felhasznál, köteles a károsítók ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni. A hegyközségi tag, illetve az általa megbízott szolgáltató köteles a növényvédelmi munkákról és a felhasznált növényvédő szerekről minden esetben pontos feljegyzést készíteni a permetezési naplóban, amelyet a hegyközségnek és más ellenőrzésre jogosult hatóságnak szükség szerint köteles bemutatni. Ha a szőlőterületen vagy közelében virágzó gyomok, vagy egyéb kultúra található, a növényvédelmi munkákat a fent nevezett rendelet 12.-15.§-ban előírtak szerint kell elvégezni. A növényvédelmi munkát végzők kötelesek ilyen esetben méhkímélő technológiát alkalmazni. A zárlati és veszélyes károsítók észlelése esetén a növényvédelmi hatóság jár el, együttműködve a hegyközséggel. 2) Közérdekű védekezés: a) Amennyiben a termelő a károsítók tömeges elszaporodásának veszélye esetén nem tesz eleget a védekezési kötelezettségének, a hegyközség határozatában kötelezi a termelőt ennek elvégzésére. b) A hegybíró a műveletlenül hagyott ültetvény használóját megfelelő határidő biztosításával felszólítja, hogy a szükséges talaj- és növényvédelmi munkákat végezze el, illetve a szőlőt művelje meg. Ha a felszólítás eredménytelen, a hegybíró a határidő lejártát követő 8 napon belül köteles erről tájékoztatni az ingatlanügyi hatóságot. c) A hegyközség szükség esetén az illetékes növényvédelmi hatóságnál eljárást kezdeményez. 4
3) Állami védekezés: a) A területileg illetékes növényvédelmi hatóság rendeli el. b) Akkor lehet elrendelni, ha az országban ismeretlen károsító / zárlati károsító / jelenik meg, kiirtására végzett termelői védekezés a termelőn kívülálló ok miatt nem vezet eredményre. c) A védekezés költségét az állam biztosítja. 4) Az alkalmazott növényvédelmi technológia feleljen meg a szakmai és jogszabályi előírásoknak. 5) Az 1. katagóriájú készítményeket kizárólag csak megfelelő képesítéssel rendelkező szakember irányításával, illetve felügyeletével lehet felhasználni és beszerezni. Környezet és természetvédelemre vonatkozó rendelkezések 4. § 1) A növényvédő- és gyomirtó szerek tárolását a felhasználó szakszerűen köteles végezni, a szermaradékot és csomagoló anyagát a használati utasítás és a mindenkori hatályos jogszabályok alapján lehet megsemmisíteni. 2) A termőföldek és a kapcsolódó közterületek / vízmosások, vízelvezetők, utak / területén szemét lerakása, vagy azok eltorlaszolása növényi és egyéb hulladékkal szigorúan tilos.
A hegyközség területéhez tartozó utak, árkok karbantartása 5. § 1) A szőlő területeket határoló utakat állaguk veszélyeztetése nélkül mindenki szabadon használhatja. A gyakorlat szerint kialakult vízelvezetőket mindenki – tagságtól függetlenül köteles karbantartani. 2) Az úton csak olyan járművek közlekedhetnek, amelyek annak állagát, tartozékait és az úttal szomszédos épületeket, növényzetet és termőföldet nem rongálják. 3) Rongálás esetén a hegyközség javaslatára az út tulajdonosa – település önkormányzata – a károkozót vagy a jármű üzemben tartóját az eredeti állapot helyre állítására szólítja fel. 4) A saját használatú utat csak az erre jogosultak vehetik igénybe. Annak fenntartásáról a használók érdekeltségük arányában gondoskodnak. 5) Az úthoz való csatlakozás kialakítása nem veszélyeztetheti a közlekedést.
5
6) Az akadálytalan közlekedés elősegítése érdekében az utak űrszelvényét legalább 3 méter magasságig a fák felnyesésével, bozótirtással az út melletti ingatlan tulajdonosa, használója köteles biztosítani. 7) Az utak út menti árkok és rézsük gyomtalanítása, kaszálása minimum évente kétszer /tavasszal és szüret előtt / a földterületükhöz csatlakozó szakaszon a hegyközségi tagok feladata. Nem hegyközségi tagok esetén a települési önkormányzat rendelkezésével kötelezhetők e munkálatok elvégzésére a földhasználók. 8) Az utak fenntartási, karbantartási munkáinak elvégeztetése a települési önkormányzatnak, mint az út tulajdonosának hatáskörébe tartozik, a hegyközség együttműködésével.
III.
A SZŐLŐTERMESZTÉS SZAKMAI SZABÁLYAI A szőlőtermesztésével összefüggő szabályozás 6. § 1) A sor- és tőtávolságnak az adott évre hatályos borvidéki tervben szereplő engedélyezet tartományon belül kell lennie A telekhatártól betartandó ültetési távolság, a sortávolság fele legyen. 2) A sorok irányát úgy kell kialakítani, hogy az a terület adottságait, művelhetőségét is figyelembe véve, szolgálja az erózió védelmet. 3) A telepítést megelőzően talajvizsgálat elvégzése kötelező. A talajvizsgálati eredmények alapján választható ki a legmegfelelőbb alanyfajta, megtörténhet a talaj tápanyag feltöltése, elvégezhető a talajfertőtlenítés is. 4) A szőlő használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. 5) Az ültetvények nevelését, ápolását, a talajerő-gazdálkodást, a gyomirtást, a kártevők és a kórokozók elleni védelmet környezet- és természetkímélő módon, a természet- és tájvédelemre vonatkozó szabályok előírásaira figyelemmel kell végezni. 6) A tőkeművelésmód: Alkalmazható tőkeművelés módok: bakművelés, (csak kivételes, indokolt esetben) fejművelés (csak kivételes indokolt esetben) alacsony kordon, (törzsmagasság 60 cm alatt) középmagas kordon, (törzsmagasság 60 - 120 cm-ig) Moser kordon (törzsmagasság 120 - 140 cm-ig) Sylvóz, (törzsmagasság 130-150 cm-ig) ernyőművelés, 6
guyot művelés, Ajánlott a középmagas, vagy az ernyőművelés. 7) A terhelés: A hektáronkénti terméshozam, a minőségi szőlőtermesztés követelményeinek, valamint a törvényben előírtaknak megfelelően OEM minőség esetén 100 hl/ha, OFJ minőség esetén 120 hl/ha. A tőkénkénti rügyterhelést ennek megfelelően kell megválasztani. 8) Szőlőfajta választás A borvidéken termeszthető és telepíthető szőlőfajták Fehérszőlő fajták: Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Ottonel Muskotály, Rajnai rizling, Müller Thurgau, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelini, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér. Vörösszőlő-fajták: Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Portugieser, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger, Cot (malbec). 9) Az eredményes termesztéshez szorosan kapcsolódik az ültetvények tápanyaggal való ellátása. A telepítés előtt végzett tápanyagfeltöltést talajvizsgálat alapján kell elvégezni. Termőkorban a fenntartó trágyázás mértékének meghatározása időszakos talaj és növényvizsgálatra alapozható és mindig szakember tanácsadására. A tápanyaghiány és a túltrágyázás egyaránt növényvédelmi károkat okozhat, hátrányosan befolyásolhatja a termés minőségét. 10) A tőkehiányok pótlását évről évre folyamatosan kell elvégezni az engedélyezett szőlőfajták szaporító anyagainak felhasználásával az ültetvény fajtaazonosságának megtartásával. 11) Az ültetvényeket a szakmai előírásoknak megfelelően köteles a terület használója művelni. A műveletlenül hagyott, vagy a szőlőkivágása után újra kihajtott és ápolatlan területek súlyos fertőzési gócok lehetnek, melyek a szomszédos ültetvényeket veszélyeztetik. 12) A szőlő termőhelyi védőárat a hegyközség tagsága állapítja meg. 13) A szőlő művelője részére - a hegybíró - az általa művelt és leszüretelt szőlőről Szőlőszármazási Bizonyítványt állít ki, amennyiben tagi szolgáltatásainak eleget tett / járulékfizetés, adatszolgáltatás /.
Borászattal összefüggő szabályozás 7. § 1) Mustot, illetve bort csak szőlőből az 607/2009/EK rendelet törvény előírásai szerint szabad előállítani. A must és bor előállítása és kezelése során csak meghatározott 7
anyagokat, megengedett arányban lehet felhasználni, és csak meghatározott eljárásokat szabad alkalmazni a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. sz. törvény és ennek végrehajtásáról szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet előírásainak megfelelően. Az ettől eltérően készített és kezelt bort hamisítottnak kell tekinteni. 2) A feldolgozásra szánt szőlőt fa-, műanyag-, vagy rozsdamentes fémedény alkalmazásával kell leszüretelni és még aznap feldolgozni. Szedéskor a rothadt szőlő arányát 10% alatt kell tartani, szükség szerint több lépcsős szürettel. 3) A forgalomba hozatalra szánt termék készítése során úgy kell alkalmazni a megengedett anyagokat és eljárásokat, hogy a végtermék megfeleljen a termékszabványoknak, vagy más módon előírt követelményeknek. 4) A meghatározott termőhelyről származó különleges minőségi borra kötelező, a megkülönböztetésre érdemes meghatározott termőhelyről származó minőségi borra lehetséges az állami ellenőrzőjegy alkalmazása. 5) Ahhoz, hogy a hegyközségi szervezet a minőség és eredetvédelem követelményeinek eleget tegyen, szükség van a tagok tevékenységének részletes és pontos ismeretére. Fenti célból csak úgy lehet garanciát nyújtani, ha termelési és forgalmazási szféra minden mozzanatáról pontos adatok állnak rendelkezésre, hogy a termék nyomon követhető legyen a termelőtől a fogyasztóig. 6) Az ellenőrzést a választmány legalább két tagja végezheti, lehetőség szerint az egyik a hegybíró legyen. A tag az ellenőrzés alkalmával a szőlészeti és borászati nyilvántartásait, ezekkel kapcsolatos bizonylatait bemutatni köteles. Készletellenőrzésnél azt tevékeny közreműködésével segítenie kell. Az adatszolgáltatási bejelentések ellenőrzése esetenként történik. 7) Must, vagy szőlőcefre cukortartalmának kiegészítése a minőségi kategória megváltozását nem eredményezheti. 8) Répa, vagy nádcukor kizárólag a javítandó mustban feloldva alkalmazható. 9) Természetes cukortartalom kiegészítése bejelentési kötelezettség alá esik. 10) Természetes alkoholtartalom kiegészítését a hegyközségnek be kell jelenteni. 11) Az előállításhoz és a kezeléshez meg nem engedett anyagokat felhasználni, forgalomba hozni, ezeket musttal, borral együtt tárolni, raktározni tilos. 12) Értékesítési vagy tovább feldolgozási céllal tartott borászati terméket a pincekönyvbe be kell vezetni. 13) A termelők, felvásárlók és nem palackozott bort forgalomba hozók termékeikről kötelesek adatot szolgáltatni. ez a rendelkezés vonatkozik arra a házikerti szőlőbirtokosra is, aki szőlőtermését vagy borát forgalomba hozza. 14) A bor származási bizonyítványát a hegybíró adja ki.
8
15) A borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjét (borforgalmazás, nyilvántartás, pincekönyv, stb.) a 27/2011.(IV.12.) VM rendelet írja elő.
IV. A SZŐLŐ TERMŐHELYI KATASZTERÉNEK KIEGÉSZÍTÉSÉRE, MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉS RENDJE 8.§ A 97/2009. (VII.30.) FVM rendelet szerint a hegyközség a vizsgálat elvégzése iránt kérelmet nyújt be írásban a Vidékfejlesztési Minisztériumba. Kezdeményezésére a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet elkészíti véleményét. Az intézet javaslata alapján az VM Határozatban dönt.
V. ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE 9. § A hegyközségi tagoknak adatszolgáltatási kötelezettségei vannak. 1) Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok körét, rendjét és a határidőket a 2004. évi XVIII. törvény felhatalmazása alapján kiadott 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet határozza meg.
VI. JÁRULÉKFIZETÉS RENDJE 10. §
1) A hegyközségi járulékminimum következő naptári évre vonatkozó mértékét az adott borvidékre vonatkozóan a hegyközségi tanács állapítja meg minden év december 15. napjáig.
9
2) A hegyközségi járulékot minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. A kivetett járulékot és annak esedékességét a taggal írásban, a határozat reá vonatkozó részének kézbesítésével kell közölni. A hegyközségi járulékot termelő esetén termőültetvényeinek területe vagy szőlőterületének aranykorona-értéke és a szőlővagy bortermés mennyisége alapján, az önkéntes tag esetén a termés mennyisége, felvásárló esetén a felvásárolt szőlő, must vagy bor mennyisége alapján kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb, mint a hegyközségi tanács által megállapított járulékminimum. Mentesül a termelő a szőlő- és bortermés mennyisége utáni hegyközségi járulék fizetése alól, ha termését felvásárlónak értékesíti. 3) A hegyközségi járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el. Meg nem fizetés esetén a járulékot - a hegyközség javára - közadók módjára kell behajtani. 4) A hegyközségi szervezeteket a közigazgatási hatósági ügyekben való eljárásukért - a származási bizonyítvány ügyek kivételével - igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. 5) A szőlőterület után fizetendő járulék befizetési határideje tárgyév április 30.-ig. 6) A szőlőterület után befizetett járulék feltétele a szőlő származási bizonyítvány kiadásának. 7) Amennyiben valamilyen oknál fogva nem történik meg a járulék pontos időre történő befizetése, abban az esetben kamatot kell felszámolni, amelynek összege a jegybanki alapkamat kétszerese.
VII. Fejezet RENDTARTÁSI SZABÁLYOK ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 11. §
1) A hegyközségi tanács ellenőrzi a hegyközségi rendtartási szabályok betartását. Az ellenőrzés eredményeként határozattal megállapítja a szabályszegés tényét. Az illetékes hegyközséget kötelezi a jogellenes állapot megszüntetésének kezdeményezésére.
VIII. BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK 12. § 1) Általános szabályok:
10
A hegyközségi eljárására az államigazgatási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2004. évi CXL. Törvény) A szabályszegés esetén tisztázni kell az elkövetésért felelős személy kilétét. Csak vétkes (szándékos vagy gondatlan) magatartás miatt lehet felelősségre vonást alkalmazni A rendtartásban megfogalmazott szabályokat megsértőkkel szemben a cselekmény, illetve a magatartás súlyosságától függően az alábbi szankciókat kell alkalmazni: figyelmeztetés - akkor alkalmazható, ha az elkövetett cselekmény jelentéktelen súlyú vagy a mulasztást időközben pótolták, eltiltás – nem engedélyezett származás és minőségi kategória jelölés esetén, valamint a hegyközség vagy a borvidék érdekeit súlyosan sértő magatartás, borhamisítás, hamis termékjelölés esetén, pénzbírság kiszabása súlyos vagy ismétlődő esetekben. Ha a cselekmény vagy mulasztás elkövetése óta legalább egy év eltelt, a felelősségre vonásnak nincs helye, kivéve a hamis termékjelölés és a borhamisítás esetét. A kiszabott büntetések igazodjanak a cselekmény súlyához, gyakoriságához, az Ismétlődéshez és a tag személyi körülményeihez.
IX. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 13. § A hegyközségi eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadók.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Ezen módosított Hegyközségi Rendtartást a Délnyugat-Balatoni Hegyközség 2014. 06. 23. napján megtartott közgyűlése fogadta el, a 8./2014. (06. 23) számú határozatával. Kéthely, 2014.06.23.
11
dr. Bánkuty József
Szabó Zsolt
12
